Szolgálati ajándékok helye és szerepe (apostol, próféta, evangélista, pásztor és tanító) Írta: Ron McKenzie A mai helyzet Sohasem fogjuk megérteni a szolgálati ajándékokat, ha a jelenlegi gyülekezeti struktúrából indulunk ki. A hierarchia a gyülekezetekben általában a következı: pásztorvének (presbitérium) - emberek. Ha a pásztor a vének fölött helyezkedik el, akkor a többi szolgálati ajándékot a pásztor fölé kellene helyezni, mert máshol nem jut hely azoknak (és a felsorolásban a sorrendet tekintve egyébként is a pásztor elıtt helyezkenek el). Ezért a mai struktúrából kiindulva az emberek az apostolt a pásztor fölé helyezik és így egy új hierarchiát hoznak létre: apostol („püspök”) - pásztor – vének - emberek. A probléma ebben az, hogy így még mindig nem maradt hely az evangélista és a próféta számára. A kiindulási pont nem helyes. A probléma az, hogy a ma ismert pásztor szerep, mint egyszemélyes vezetı az Újszövetségben, egyáltalán nem létezik és az nem egyeztethetı össze az Ef. 4-ben leírtakkal. Eltekintve egy igazi nyáj pásztorától és Jézus Krisztustól, mint fı-pásztortól, a görög „pásztor” szó, mint fınév csak egyetlen egyszer fordul elı az Újszövetségben, mégpedig az Ef. 4:11-ben. Ott szolgálati ajándékok felsorolásáról van és nem hivatalokról (pozíciókról). A pásztor szó – igei alakban (pásztorolni) – az Ap.csel 20:17,28-ban és az 1 Pét 5:1-2-ben fordul elı. Mindkét esetben a véneknek (presbitereknek) címezve, hogy pásztorolják a nyájat, amivel a Szent Szellem bízta meg ıket. (A pásztorlásra az angolban nem létezik igei alak, ezért rendszerint úgy fordítják, hogy a pásztor fınévet kiegészítik a „legyen”: “to be” létigei alakkal. Ez a fordítás teljesen félrevezetı, mert egy szerepbıl - hangzás szerint - egy hivatalt csinál. “El kellene gondolkozni rajta” vagy „utána kellene nézni” mi lenne egy jó fordítás.) Az említett két igeszakasz mindegyike azt mondja, hogy a pásztorlás valami olyan dolog, amit a véneknek kell végezni. Péter és Pál igét használ fınév helyett, amikor megmondja a véneknek, hogy mit kell cselekedniük. A pásztor(lás) tehát nem egy magasabb szolgálati szint, hanem egy felelısség, ami a véneknek adatott. Ezt lehet, hogy nehéz elfogadni, de az Újszövetség ezt tanítja. A pásztorok ırködnek a nyájuk felett, ami magában foglalja az „felvigyázást” is. Érdekes, hogy ez a két igeszakasz a véneket egy felvigyázói szereppel is felruházza. A Titus 1:6-7; Fil. 1.1 és 1 Tim. 3:1-2 a „felvigyázó” szót is használja a vénekre. A görög “episkopos” szó (püspöknek) fordítása végképp összezavarta a helyzetet. Tulajdonképpen ez a szó pontosan „felvigyázást” jelent, ami a vének feladata, ahogyan azt Péter és Pál is megparancsolta. Sohasem fogjuk megérteni az Ef. 4-et, ha megpróbáljuk a szolgálati ajándékokat az igazi helyükrıl kiemelve felnagyítani és felemelni azokat valami speciális szolgálattá, speciális kenettel, valami speciális munkát végezve. Ez veszélyes „elitet” képez és sajnálatosan sok ember, aki ezeket, mint címeket viseli egy speciális helyre - a test többi része fölé - helyezte magát. Péter nagyon elégedett volt, hogy magát is vénnek/presbiternek nevezhette. A szolgálati ajándékokat „le kell hoznunk a földre, a valós helyükre. Amikor ezeket az Ef. 4:12-16 szerinti szolgálatokat nézem, hogy mi az, amit el kell elvégezniük, akkor azt látom, hogy ık egy meglehetısen hétköznapi csapat: segítenek az embereknek a növekedésben, felkészítve ıket a szolgálatukra és kapcsolatokat építenek. Az Újszövetségben nincs hierarchia, magasabb szint a vének fölött. Ez az oka, hogy Pál mindig csak véneket állított be. (ford.
2 megjegyzése: és Péter és János apostolok is presbiternek, presbiter-társnak nevezték magukat.) Az Ef. 4 lényege az, hogy ott egy Úr, egy hit, egy keresztség (bemerítés) van és minden egyéb másnak az egysége. Az egyetlen dolog, ami nincs felsorolva a gyülekezetvezetı. Nem létezik egyetlen személy, mint gyülekezetvezetı. Egy gyülekezetnek több, mit egy vezetıre van szüksége, mert egy személy nem rendelkezik minden ajándékkal, amiket Jézus megkíván. Ajándékok mindenki számára Ha elfelejtkezünk a mai gyakorlatról és egyedül az Ef. 4.11-et nézzük, akkor nincs okunk arra gondolni, hogy létezik magasabb hivatal. Pál nagyon világos, amikor az ajándékokról beszél. „Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.” Ef 4:7. Az ajándékok mindenki számára vannak. Mindannyiunknak... Minden ember számára, nem egy elit számára és nem csak vezetık számára. „İ adott ajándékokat az embereknek”.
Ef. 4:8
A 7,8 és a 11 versekben lévı ajándékok egyenértékőek. „İ adott némelyeket …”
Ef. 4:11
Az ajándékok mindenki számára adattak! Melyek ezek az ajándékok? Pál mondja, hogy „…adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.” Azután egy másik vers azt mondja, hogy „İ adott ajándékokat az embereknek”. Itt azokról az ajándékokról van szó, amelyek a 11. versben vannak leírva. Ha nem azok lennének, akkor nem tudnánk szolgálati ajándékoknak hívni azokat. Ezért ezek nem lehetnek korlátozva néhány ember számára, mert azok széles körben vannak kiosztva (embereknek). Azok az emberek.... akik a 11. versben részletesen fel vannak sorolva, néhányan kell, hogy legyen ez, néhányan kell, hogy legyen amaz, és néhányan kell, hogy legyen még valami más, a maradék pedig kell, hogy legyen ismét valami….. azt jelenti ki számunkra, hogy mindenki kell, hogy rendelkezzen az ajándékok valamelyikével. Az ajándékok, nem hivatalok Pál ajándékokról beszél, nem hivatalokról. Egy ajándék nem hivatal (pozíció). Az ajándék valami olyasmi, amit valaki egy hivatalban tud használni. A pásztor - a felsorolt ıt szolgálati ajándék közül - csupán egy és nem is a legelsı, amire néhány vén ajándékot kapott, hogy abban szolgáljon. Silás pld. vén (vezetı) volt és a szolgálati ajándéka szerint próféta. A pásztor szintén egy szolgálati ajándék, amivel
3 néhány vén (vezetı) szolgál. Az 1 Tim 5.17-ben Pál beszámol olyan vénekrıl, akik a tanító ajándékával szolgálnak. Néhány vén kap ajándékot arra, hogy apostol legyen. Például János is vén volt és egyben apostol. Mi problémát okozunk a görög „apostle” szó „kiküldött”-nek fordításával, holott az egy ige és nem fınév. Ha következetesen fordítanánk, akkor eltérı képet kapnánk arra a szóra, amit sok helyen használunk. A hetvenkettı a Luk. 10.1-ben ki volt küldve. Két embert küldött ki Jézus, hogy szerezzenek szamarat, hogy azon „lovagoljon”. ….. Nem szellemi ajándékok Az Ef. 5-ben használt ajándék szó nem azonos az 1 Kor 12-ben említett szellemi ajándékokkal vagy karizmákkal. Ez azt állítja, hogy ezek az ajándékok személyes képességek, amiket újjászületéskor nyerhetünk el. Néhány ember fekete-fehérnek lát dolgokat (próféta). Néhány ember azt a képességet kapja, hogy áttörjön korlátokat, és új alapokat rakjon le (apostol). Kell, hogy az emberek felé való szeretet és könyörületesség a szívedben legyen, hogy egy hatékony pásztor lehess. Néhány ember olyan ajándékot kap, hogy beszéljen az Úrról az embereknek, minden helyzetben (evangélista). Élettapasztalat és a Szellem munkája eltakarhatja ezeket az ajándékokat, ha az ajándék már nincs ott, ezért nehéz észrevenni, ha ez már bekövetkezett. Ezek a személyek a Szent Szellem által kell, hogy legyenek felkenve és kiformálva, hogy láthatók legyenek a gyümölcseik, de nehéz úgy mozdulni ezekben az ajándékokban, ha nem rendelkezel megfelelı személyiség jegyekkel (Krisztusi jellem). Alapfeladatok A legkézenfekvıbb mód arra, hogy megértsük a szolgálati ajándékok szerepét, ha elolvassuk az Írásokból, hogy ık miket tesznek. Szerepkörük pontosan le van írva a következı versekben: „Felkészíteni Isten népét a szolgálat munkájára, hogy Krisztus Teste felépüljön, míg mindannyian eljutunk a hitnek és Isten Fia ismeretének az egységre, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedı kornak mértékére. Hogy ne legyünk gyermekek, akiket ide-oda dobálnak a hullámok és a tanítások mindenféle szele az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; hanem az igazságot követve szeretetben mindenestıl fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban;” Ef. 4:12-15. A fenti versekben leírt feladatok a következık: • • • • • •
Segíteni a keresztyéneket, hogy eljussanak az érettségre Felkészíteni a szenteket a szolgálatra Felépíteni Krisztus Testét Összekapcsolni a testrészeket. Létrehozni az egységet Átadni a Jézusról szóló ismereteket
Ez mind elvárható az érettebb keresztyénektıl (vénektıl), hogy megtegyék. Semmi speciális nincs ezekben a feladatokban. Ezek azok a dolgok, amiket a vének minden nap
4 megtesznek. Ez magyarázza az Ef. 4.11-ben leírt szolgálatok helyét. Az semmivel sem több, mint amit a vének minden nap meg tudnak tenni: a keresztyének tökéletesítése és kapcsolatok építése. A vének munkája építeni fogja a kapcsolatokat és segíti az új keresztyéneket a növekedésben. Ezért kell, hogy a vének példaképek legyenek; jól igazgassák házukat, ezzel bizonyítva alkalmasságukat. Minden bizonnyal ez vezetık dolga, és a vének vezetık. Egy utazó szakember nem tudja hatékonyan segíteni a keresztyéneknek az Úrban való növekedésben. Városok vezetıi nem tudnak megtanítani problémás embereket, hogy együtt munkálkodjanak. Egy felkent utazó prédikátor (evangélista) nem tud megtanítani embereket arra, hogy az életüket rendbe tegyék. Csak egy vén - az emberekkel lévı közvetlen kapcsolatában - képes megtenni ezeket a feladatokat. Felkészíteni a szenteket a szolgálatra azok kell, hogy megtegyék, akik helyben vannak. A vének ajándékai Az Ef. 4 nem ad meghatározást a szolgálati ajándékokra; csak egy lista van definíció nélkül. Meg kell néznünk más helyeken az Írásban, hogy találjunk meghatározásokat ezekre az ajándékokra. Általánosságban azt találjuk, hogy azok a véneken keresztül valósulnak meg. Az apostolok szintén vének Néhány vén (presbiter) apostol is egyben. János apostol úgy mutatja be saját magát, mint vén (2 Ján 1; 3 Ján 1). Péter apostol szintén vénnek (presbiter) hívta saját magát (1Pét 1:1; 5:1). Néhány vén próféta is egyben. Pál szintén a vének egyike volt Antiókhiában és próféta, míg ki nem küldték és nem vált apostollá. (Ap.csel 13:1-2). Júdás és a vének a Jeruzsálemi gyülekezetben szintén próféták voltak. „Akkor az apostolok és a vének a teljes gyülekezettel együtt eldöntötték, hogy válasszanak ki embereket a saját embereik közül, hogy kiküldjék ıket Antiókhiába Pállal és Barnabással. İk Júdást választották és Silást; két embert, akik vezetık voltak a testvérek között.”….” Júdás és Silás, akik maguk is próféták voltak, sok beszéddel bátorították és erısítették a tanítványokat.” Ap.csel. 15:22,32. A vének, akik imádkoztak Timótheusért minden bizonnyal próféta voltak. „Ne vesd meg az ajándékot, amit prófétálás által kaptál a presbitérium kezeinek reád helyezésekor.” 1 Tim 4.14. Az Antiókhiai gyülekezetben próféták voltak a vének között „Az antiókhiai gyülekezetben voltak próféták és tanítók: Barnabás, Simeon – akit Nigernek hívtak, a cyrénei Lucius, Manaen (aki Heródes negyedes fejedelemmel nevelkedett) és Saul.” Ap.csel 13.1.
5 A pásztorok és tanítók szintén vének A legtöbb vén pásztor és tanító is egyben. Az antiókhiai gyülekezet vénei között tanítók is voltak. Pál utalt a vénekre, akik tanítással szolgáltak. „A vének, akik a gyülekezet életét irányítják kettıs tisztességre méltóak, különösen azok, akik az igét hirdetik és tanítanak” 1 Tim 5.17. Azt is mondta, hogy a véneknek alkalmasaknak kell lenni arra, hogy tanítsanak. „A vén feddhetetlen legyen, egy feleség férje, mértékletes, józan, becsületes, vendégszeretı, képességgel rendelkezzen a tanításra.” 1 Tim 3.2. Péter úgy írta le a véneket, mint, akik pásztorok is egyben. „A köztetek lévı presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanúja, és a megjelenendı dicsıségnek részese; Legeltessétek az Istennek köztetek lévı nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésbıl, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésbıl, hanem jóindulattal”. 1 Pét 5.1-2. Pál felszólította az efézusi véneket, hogy pásztorolják Isten gyülekezetét. „Milétusból Pál Efézusba küldött a gyülekezet véneiért….. Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten egyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.” Ap. Csel. 20.17,28 Az evangélisták szintén vének Néhány vén evangélista is egyben. Pál beszélt vénekrıl, akik az evangéliumot hirdették. „A vének, akik a gyülekezet életét irányítják kettıs tisztességre méltóak, különösen azok, akik az igét hirdetik és tanítanak” 1 Tim 5.17. A vének a gyülekezetben A szolgálati ajándékok eltérı szerepek, amelyek a vének feladatai. Az Újszövetségben minden gyülekezetet vének csoportja vezetett. (Ap.csel. 14.23). A vének minimális száma három vagy négy lehet. Egy gyülekezet egymással együttmőködı vének csoportja által kell, hogy vezetve legyen. A körök a diagramban alul a véneket ábrázolják a gyülekezetben. A vonalak mutatják a vének egymás felé való elkötelezettségüket és egymás közötti kapcsolatukat. A vének közötti kapcsolatok erıssége a gyülekezet erısségének a forrása.
6 Egy vén lehet egy apostol, egy próféta, egy evangélista, egy pásztor vagy tanító. Ezek az ajándékok különbözı feladatok elvégzésére adattak, amikkel az egyes vének szolgálnak. Minden vén be fogja tölteni ezen feladatok egyikét a Krisztustól kapott ajándéka szerint. Nem mindenki apostol vagy próféta, de mindenki gyakorolja azt a szolgálatot, amire Isten elhívta ıt. Akármilyen ajándékuk is van nekik, a vének használják azokat, hogy megerısítsék Isten népét és felépítsék az egész gyülekezetet. Próféták, evangélisták és pásztorok valójában vének, akik gondját viselik a gyülekezetnek. Az Ef. 4.11-ben felsorolt szolgálatok mindegyikét a gyülekezeti vének kell, hogy végezzék. A vének közül egy vagy kettı próféta lesz (R), egy evangélista (E), néhányan pásztorok lesznek (P). Mindezen szolgálatokkal rendelkezve a presbitérium (vének) kiegyensúlyozottságot adnak a gyülekezetnek. Ezen kiegyensúlyozás nélkül a gyülekezet nem fog eljutni az érettségre és az egységre. A próféta (R) fogja biztosítani a látást a gyülekezet számára és megtartani a jó irányt. İ fogja biztosítani, hogy a szentségen hangsúly legyen. Egy próféta valójában olyan vén, akinek szenvedélye az igazság és a becsületesség. İ teszi fel a nehéz kérdéseket; kihívást intéz a gyülekezeti tagok felé a makacs bőnökkel kapcsolatban és specialista abban, hogy a gyülekezet látásokat kapjon. Azok a vének, aki evangélisták, ık fogják biztosítani a gyülekezet (számbeli) növekedését. (Nem foglalkozok itt az apostol szerepével, róluk az apostolok részben volt szó. İk valójában olyan vének, akik ki vannak küldve, hogy új gyülekezetet hozzanak létre.) A pásztorok fogják biztosítani, hogy az új keresztyének tanítványozása megtörténjen, hogy minden tag megmaradjon az egységben. A tanítványozás legtöbb munkáját a gyülekezetben azok a vének fogják elvégezni, akik pásztorok és tanítók. Az evangélista nagyobb mértékben el van foglalva az evangélium hirdetésével, mint az új hívık képzésével. Próféták hajlamosak nagyon magas elvárásokat támasztani a tanítványaikkal szemben, aminek eredménye könnyen az lehet, hogy megterhelik ıket. Az ı csoportjuk nagyobb súlyt fog helyezni a szentségben való növekedésre és a látásokra az egész gyülekezetben. Ezen túl a prófétáknak a potenciális próféták, az evangélistáknak a potenciális evangélisták tanítványozása (szolgálatra való felkészítése) a feladata. Minden tag idırıl-idıre igényelni fogja a próféta szolgálatát. Az evangélista minden tagot a Jézusról szóló bizonyságtételre fog bátorítani. Néha az új hívıket a gyülekezet valamelyik tagja fogja tanítványozni, de a nehezebb problémák rendezése a vénekre marad. A véneknek együtt kell dolgozniuk a feladatokon. İk mindannyian más ajándékkal és tapasztalattal rendelkeznek, így képesek kiegészíteni egymást. Ha egy vén olyan problémába ütközik, amelyet nem tud kezelni, akkor hívnia kell egy másik vént, aki a megfelelı ajándékkel rendelkezik. A próféta felelıs a gyülekezet potenciális prófétáinak tanítványozásáért. Az evangélistának kell gondot viselni a „bimbózó” evangélistákról. A gyülekezet minden tagja kellene, hogy szoros kapcsolatban legyen a vének valamelyikével. Ezzel egyidıben minden vén felelıs azért, hogy a többi vén megfelelı módon gyakorolja a szolgálatát.
7 A szolgálatok többszörözıdése (utódok nevelése) A vének pótolni fogják saját szolgálatukat a tanítványaik körébıl (létrehozzák a saját „klónjaikat”). Ez egy nagyon lényeges alapelv. Minden személy, aki kiképzésre került egy szolgálatban, kell, hogy kiképezzen néhány embert ugyanabban a szolgálatban. Ilyen módon a gyülekezet szolgálatai többszörözıdni fognak. A szolgálatok többszörözése ugyanolyan fontos, mint a tagok megsokszorozása. Potenciális evangélisták hajlamosak lesznek rá, hogy az evangélistához vonzódjanak. Potenciális próféták a prófétákhoz fognak vonzódni, potenciális pásztorok pedig a pásztorokhoz. İk mindent meg fognak tanulni tılük, amit azok már tudnak. Minden vén ki fog képezni néhány embert, akiknek lehetıségük van, hogy hasonló szolgálók legyenek. Ki fognak képezni néhány embert, hogy pótolják vele saját magukat arra az esetre, ha ık elhívást kapnak, hogy elmenjenek. Jézus mondta, hogy mindenki, aki teljesen ki van képezve olyan, mint a mestere. (Luk. 6:40). A gyülekezet minıségének valódi tesztje, hogy mi történt egy személlyel, aki új keresztyénként három évvel korábban jött a gyülekezetbe. Szolgálatban vannak? Ha nem, akkor a gyülekezet nem mőködik megfelelıen. Van fejlıdési lehetıség az új keresztyének számára? Ki tudják várni, hogy három éven belül belépjenek egy szolgálatba? Egy minıségi gyülekezetben ez normális dolog. (Egy ember, aki számos problémával érkezik, mint keresztyén a gyülekezetben, neki több idıre van szüksége, hogy felnıjön, de neki is ugyanazt az utat kell bejárnia.) A szolgálati ajándékok mások felkészítésére adattak. A legjobb mód, hogy felkészüljünk a szolgálatra, ha olyan valakitıl tanulunk, aki elıttünk jár, mint ahogy Elizeus tanult Illéstıl. Egy vén pont olyan személy, aki valamivel elıbb jár, így az új keresztyén megpróbálhat onnan indulni, ahol egy vén befejezte. Üzleti élet Ezek az ajándékok alkalmazhatók a gyülekezeten kívül az üzleti életben is. Például, egy üzlet jobban fog mőködni megosztott vezetıséggel. Egy ember ritkán egyesít magában minden vezetéshez szükséges képességet. Ideális esetben minden szolgálati ajándék jelen van a vezetıségben. Egyik vezetı arra fordítja az energiáját, hogy mozgassa a dolgokat (apostol). Egy másik vezetı a helyes mederben fogja tartja a dolgokat és biztosítja, hogy a dolgok éle ne legyen lekerekítve (próféta/könyvelı). A harmadik ember képességekkel fog rendelkezni marketing stratégiára (evangélista). A negyedik azzal a készséggel és képességgel fog rendelkezni, hogy motiválja a csapatot, és együtt dolgozzanak (pásztor). A legtöbb üzleti vállalkozás kárt szenved, mert ezen ajándékok egyike hiányzik a vezetı képességei közül. Például, egy vállalkozó rendelkezik energiával és lelkesedéssel, hogy elindítson egy üzleti vállalkozást, de hiányzik az összefogás vagy emberi képességek, hogy a folyamatos növekedést fenn tudja tartani. Egy „keresztyén megoldás” lenne egy olyan három vagy négy fıbıl álló vezetıi csapat, ahol az egyes ajándékokkal rendelkezı emberek egymásnak engedelmeskedve egy kiegyensúlyozott vezetést eredményeznek. Jászberény, 2009-06-22 Fordította: Abonyi Sándor