innovative vocational training approaches in small and micro enterprises
Szójegyzék FOGALOM
MAGYARÁZAT
A képzési igények operatív elemzése
A képzési igények operatív elemzése az operatív követelményeket (a folyamatosság és a vállalat fejlődésének biztosítása), valamint a munkavállaló egyéni képzési igényeit célozza. Az operatív képzési igények a munkahely és a munkafolyamatok képzettségi igényeiből erednek. Akkor beszélhetünk képzési igényről, ha a munkahely követelményei eltérnek a kérdéses alkalmazott kompetenciáitól. A képzési igények elemzése jelenti az alapot az extenzív és tartós operatív továbbképzés tervezéséhez. A képzési igények operatív elemzésének eszközei és módszerei magukban foglalják a munkahely jelenlegi és jövőbeni követelményeit és a munkavállalók kompetenciáit.
A kompetenciák értékelése
A kompetenciák értékelése betekintést ad a munkavállaló képességeibe. Világossá teszi, hogy a munkavállalónak milyen területen lehet szüksége fejlődésre, alkalmazkodásra a megváltozott körülményekhez vagy az új szakmai fejlesztésekhez. Nem standardizált lépésekről beszélünk, hanem inkább a munkavállaló egyéni erősségeiről és gyengeségeiről, valamint a vállalat igényeire orientált eszközökről. Egy olyan lehetőségnek tekinthető, amellyel korán felismerhető a munkavállalók továbbfejlődésének szükségessége, és amely egyaránt sikeresen képes kezelni a munkahely jelenlegi és jövőbeni követelményeit.
A kompetenciák fejlesztése
A szakmai képzés keretében történő kompetencia-fejlesztés magában foglalja az egyén, a csoport vagy a szervezetek által a házon belül vagy máshol megszerzett kompetenciákat. A személyzeti és szervezeti fejlesztés alkotóelemeként a kompetencia-fejlesztés leginkább a munkafolyamatban kerül azonosításra, alkalmazásra és bírálatra. A kompetenciák fejlesztését a változás folyamatai (a változási folyamatok menedzselése) szempontjából is szemlélhetjük. A kompetenciák fejlesztése az extenzív szakmai cselekvési kompetencia fejlődéséhez és konszolidációjához vezet. A kompetenciák fejlesztése aktív folyamat, amelyet nagymértékben alakítanak maguk az egyének. Ezáltal az önálló ütemben folytatott tanulás központi szerepet játszik. A hagyományos továbbképzési és képesítési programok mellett (pl. szemináriumok) a munkafolyamat során történő oktatás különösképpen hozzájárul a kompetenciák fejlesztéséhez. A munka során történő kompetencia-fejlesztés igényli a tanulást segítő munkakörülmények meglétét, pl. a cselekvési szabadságot a munkahelyen, és az olyan problémás feladatokat, amelyek túlmutatnak a rutintevékenységeken.
www.trainsme.net
1
Szójegyzék FOGALOM
MAGYARÁZAT
A kompetenciák kooperatív fejlesztése
A kompetenciák fejlesztésének ezen speciális formája pl. a tapasztalatcsere folyamata során történik. A kompetenciák kooperatív fejlesztése az egymással és az egymástól való tanulás lehetőségét jelenti, hogy hogyan tudunk megbirkózni a problémákkal, az új feladatokkal és a konfliktusokkal. A tapasztalatcsere fontos szerepet játszik a kooperációs struktúrákban, mint pl. a tanulócsoportoknál vagy -hálózatokban. Ilyen esetekben az oktatás két különböző módon történik. A beszélő elmondja saját problémadefinícióját, és ismerteti a megoldás módszerét. Az általa fel nem ismert nehézségekre úgy lehet rávilágítani, hogy kérdéseket tesznek fel neki. A hallgatók az általuk hallottakat összekapcsolják saját tapasztalataikkal, és ezáltal közelebb kerülnek az adott problémához. Ilyen esetben a különböző technikai tudás és a személyes tapasztalatok is hatást gyakorolnak. Az ilyen kölcsönös „adok és kapok” szituáció egyszerre jelent oktatást és tanulást is, amely csak csoportfoglalkozásokon keresztül tapasztalható meg.
A tanulást segítő munkamodellek
A tanulást segítő munka kifejezés azokat a feltételeket és lehetőségeket jelenti, amelyek biztosítják a munkafolyamat során történő tanulást. A tanulást segítő munka szervezését a vállalati profil határozza meg, mint pl. az üzem vagy ágazat mérete, a gyakorlati feladatok természete és a munkaszervezés. A munkahely konkrét követelményei és a munkavállalók kompetencia profiljai jelentik a szükséges alapot a munkahely tanulási helyszínként történő fejlesztéséhez. A munka különösképpen akkor segíti a tanulást, ha problémákat vet fel, változatos, egyénileg adaptálható és teljes cselekvéseket foglal magában. Mindemellett a munkavállalók mozgásának meglévő szabadsága, valamint a kollégák és a felügyelők támogatása és elismerése fontosak a tanulási lehetőségek megragadása szempontjából. Az operatív oktatási folyamatokat felügyelők számára a kiindulási pont a különböző munkahelyek tanulási lehetőségeinek elemzése, és azon feltételek azonosítása, amelyek gátolják vagy segítik a tanulást.
Coaching
A coaching-ot egyre nagyobb mértékben használják a vállalati képzés területén folyó operatív munka lépéseinek kiegészítéseként. Új oktatási formaként a coaching célja az egyének segítése személyes és szakmai fejlődésükben, valamint a csoportok támogatása. A coaching célja tükrözni az egyéni és kollektív fejlődéseket, segíteni a változási folyamatokat és az önismeretet, valamint megváltoztatni a viselkedést.
www.trainsme.net
2
Szójegyzék
FOGALOM
MAGYARÁZAT
Cselekvési kompetencia
A cselekvési kompetencia magában foglalja az adott egyén minden képességét, készségét, tudását és tapasztalatát, amely lehetővé teszi számára, hogy aktívan és önállóan szervezze munkáját, és megfelelően, céltudatosan a helyzethez igazítva és felelősségtudattal hajtsa végre a gyakorlati feladatokat. A cselekvési kompetencia a következőket jelenti: +
A helyzet és a cselekvés szükségességének felismerési képessége
+
A döntéshozatal képesség
+
A kockázatok súlyának felmérési képessége
+
Magabiztosság
+
Ellenőrző képesség
alapjául
szolgáló
technikai
tudás
és
Szakmai cselekvési kompetencia A szakmai cselekvési kompetencia fejlesztése fontos a változási folyamatok és az ezekkel együtt járó követelményváltozások szempontjából. A szakmai cselekvési kompetenciát a konkrét szakmai munkában való alkalmazás során lehet értékelni. A vállalat feladata ennek meghatározása, értékelése és megerősítése, valamint továbbfejlesztése. (kérdőív a tevékenységi és cselekvési kompetenciákról)
Értékelő interjú
Az értékelő interjú a munkavállalók irányítására és értékelésére szolgáló eszköz. Motivációjuk, részvételük és együttműködésük befolyásolható, és teljesítményprofiljaikról visszacsatolásokat kaphatnak. A modern munkakoncepciók megvalósítása során, amelyek célja a potenciál extenzív alkalmazása, az eszköz fő hangsúlya eltolódott, vagyis a kollégák támogatása és a személyzeti fejlesztés nagyobb jelentőséget kapott. Az értékelő interjúk tartalma: +
Visszajelzés a munkavállaló teljesítményéről; a célkitűzés nem megfelelő megvalósításának elemzése
+
A munkavállaló megelégedettsége
+
A célkitűzésekre vonatkozó megegyezés
+
A továbbképzési és támogatási programok meghatározása
erősségei,
gyengeségei
és
A résztvevő személyek kommunikációs kompetenciája meghatározó tényező az értékelő interjú sikere szempontjából.
Formális oktatás
Az alap- és továbbképzés keretében jellemzően az oktatás meghatározott céllal, előre meghatározott tanterv szerint történik, az intézményi ajánlatok keretein belül. Az oktatás specifikációkra orientált és elismert bizonyítványok megszerzésével végződik.
Informális oktatás
Az informális oktatás a formális képzési intézményeken kívül általános életkörülmények között zajlik. Az ismereteket informálisan sajátítják el a jelenlegi problémákkal és feladatokkal kapcsolatosan. Ez tapasztalatokhoz kapcsolódik, részben szórványosan jelentkezik, és többé-kevésbé önkezdeményezésen alapul. Az oktatás eredményei gyakran nem tudatosak.
www.trainsme.net
3
Szójegyzék FOGALOM
MAGYARÁZAT
Képzettség
A képzettség magában foglalja a képességeket, a tudást és a készségeket, tekintettel azok alkalmazására bizonyos tevékenységek és szakmák esetében. A képzettségek az igény szempontjából vannak meghatározva, és nem annak alárendeltek. Ugyanakkor alá vannak rendelve a szakmai kompetenciáknak és a szakmai cselekvési kompetenciáknak, vagy azok nélkülözhetetlen elemeinek tekinthetők.
Kompetenciák
A kompetenciák magukban foglalják az egyén minden, cselekvésre és önszervezésre szolgáló képességét, amelyek lehetővé teszik számára, hogy megbirkózzon a feladatokkal és projektekkel (pl. amelyek az érintett helyzethez és személyekhez kapcsolódnak). A kompetenciák közé tartoznak azok a képességek, készségek, módszerek, tudás, tapasztalatok, szemléletmódok, szükségletek és értékek, amelyeket az adott személy élete során elsajátít, fejleszt és alkalmaz. Ezek kötődnek az egyénhez és azon képességéhez, hogy felelősségteljesen cselekedjen. A kompetenciákat mindig a személyre és annak egyéni képességeire vagy potenciáljára vonatkozó követelményekkel összefüggésben kell bemutatni. A kompetenciák függetlenek az adott környezeti feltételektől. A kompetenciák fejlesztése az egyéni tanulás és fejlődési folyamatok, valamint a munkahelyen és a mindennapi életben folyó különböző tanulási formák eredménye. Nem csupán a tudás és a képességek elsajátítását vagy adaptációját jelenti. A legfontosabb, hogy az egyén kész legyen a tapasztalatok tesztelésére, akárcsak a cselekvési kompetencia önszervezően történő továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy igazolódjanak az új követelmények és feladatok. Az önszervező tanulás és cselekvés képessége és motivációja, valamint a technikai, módszertani, szociális és személyes kompetenciák továbbfejlesztése szintén fontos elemek.
Módszertani kompetencia
A módszertani kompetencia magában foglalja a folyamatok és technikák alkalmazására való képességet és készenlétet, amely az egyén saját munkájának, a csoportmunkának, a személyiségfejlesztésnek és a szociális kapcsolatok fejlesztésének szervezésére szolgál. (kérdőív a technikai-módszertani kompetenciákról)
Oktatási formák
www.trainsme.net
Az oktatási formák elsősorban az oktatás szervezeti strukturális oldalára utalnak. Létrehoznak egy keretet, amely támogatja, elősegíti és igényli az oktatást, leginkább didaktikus-módszertani feltételek mellett. A hagyományos oktatási formák mellett, mint pl. a tanórák és szemináriumok, kiegészítő új oktatási formák, mint pl. minőségi körök, tanulási szigetek, coaching és online közösségek, egyre növekvő mértékben kerülnek alkalmazásra az új munka és szervezeti koncepciókkal kapcsolatosan.
4
Szójegyzék FOGALOM
MAGYARÁZAT
Operatív képzés menedzsment
Az operatív képzés menedzsment az információs és kommunikációs technológiák kialakítását, a tudás és tapasztalat fejlesztését, hasznosítását és szervezését célozza, beleértve az újabb információs és kommunikációs technológiákat. Az operatív szinten ez elsősorban a személyzet és a szervezeti fejlesztési folyamatok számára szolgáló tudásbázis folyamatos frissítését és terjesztését jelenti annak érdekében, hogy elérjék a tervezett termék- és folyamat-innovációkat, és növeljék a munkavállalók kompetenciáját. A más vállalatokkal és intézményekkel való együttműködés a közös projektekben és hálózatokban lehetővé teszi a különböző tudományterületek ismereteinek összeolvadását.
Operatív munka a képzés során
A képzés során végzett operatív munka magában foglalja a szakmai képzés és képesítés minden programjának tervezését, alkalmazását és értékelését, valamint a képzést az alapszinttől a vezetői szintig. Egyaránt megcélozza a formális, szervezett és az informális oktatást. A képzés területén történő operatív munkát nagymértékben jellemzik a szakmai képzés, a személyzeti fejlesztés és a szervezeti fejlesztés (humánerőforrás fejlesztés) elemei.
Operatív továbbképzés
A továbbképzés kifejezés az alapképzést követő felnőttoktatás minden területét magában foglalja. A szakmai továbbképzés magában foglalja a továbbképzést, az újraképzést és a work study programot (fizetett munka tanfolyammal párhuzamosan).. Az operatív továbbképzés egyesíti a hagyományos, tanfolyamok és szemináriumok keretében folytatott továbbképzési programokat, és a munka során alkalmazott oktatási formákat (coaching, minőségi körök, „gyakorlati közösségek”, stb.). Az informális oktatás fontos szerepet játszik ezekben a munkához kapcsolódó továbbképzési formákban. Fontos, hogy a technikai megbeszélések, gyűlések és más információs fórumok részét képezzék az operatív továbbképzésnek, ha ezeket a vállalat felkínálja.
Önállóan szervezett tanulás
Az önállóan szervezett tanulás az önálló ütemben folytatott tanulástól eltérően azt jelenti, hogy a tanulás infrastrukturális és szervezeti keretei szükségképpen maguk a tanulók által kerülnek meghatározásra. A keretek mellett a tanulók meghatározzák a tanulási folyamat céljait és tartalmát, akárcsak annak módszereit, eszközeit és a szabályozás segédeszközeit.
Önálló ütemben folytatott tanulás
Az önálló ütemben folytatott tanulás a tanulási folyamatok független önszabályozását jelenti. A tanuló egymaga határozza meg a tanulási folyamat céljait és tartalmát, valamint az ide tartozó módszereket, eszközöket és segédeszközöket egy előre meghatározott kereten belül. Ellentétben az önállóan szervezett tanulással a cselekvési keret csak részben kerül meghatározásra a tanuló által, és lényegében kívülről kerül megszervezésre.
www.trainsme.net
5
Szójegyzék FOGALOM
MAGYARÁZAT
Személyes kompetenciák
A személyes kompetenciák megmutatják, hogy az egyén mennyire áll készen és mennyire képes a saját fejlődését felmérni, és továbbfejlődni az egyéni és szociális-erkölcsi koncepciókat figyelembe véve. Mindazonáltal magukban foglalják a hozzáállásokat, értékeket, motivációkat, magabiztosságot, önszervezési készséget, megbízhatóságot, felelősséget és kritikai képességet. (kérdőív a szociális-kommunikációs kompetenciákról)
Személyzeti fejlesztés
A munkavállalók kompetenciáinak fejlesztése kapcsolatban áll a személyzeti fejlesztéssel annak érdekében, hogy az üzleti célokat a humán erőforrások optimális felhasználásával valósítsák meg. A személyzeti fejlesztés egyre nagyobb mértékben válik a vállalat versenyképessége szempontjából meghatározó stratégiai sikertényezővé. Biztosítania kell az állandó egyensúlyt a vállalat és a személyzet céljai, valamint a képzés és az operatív oktatás céljai között, és mindemellett összefoglal minden továbbképzési programot. A személyzeti fejlesztés szorosan kapcsolódik a szervezeti fejlesztéshez és a képzés területén történő operatív munkához. A személyzeti fejlesztés lépései és koncepciói legfőképpen a munkavállalók egyéni igényeire koncentrálnak. Napjainkban a személyzeti fejlesztés szempontjából történő képzés nem elsősorban technikai orientáltságú, hanem egyre növekvő mértékben a kompetenciák extenzív fejlesztésére szolgál.
Szervezeti fejlesztés
A szervezeti fejlesztés megköveteli a struktúrák, folyamatok és a szervezetben résztvevő személyek holisztikus módon való szemléletét, valamint azt, hogy a vállalat és alkalmazottai stratégiai céljainak szempontjából történjenek a változások. A jelenlegi szociális és operatív változásokhoz kapcsolódó új munkaés tudáskoncepciók megkövetelik a folyamatos szervezeti fejlesztési folyamatokat, amelyek a képzés területén az operatív munka során felmerülnek, kiegészítve a személyzeti fejlesztéssel.
Szociális kompetenciák
A szociális kompetenciák magukban foglalják a konfliktusok megoldására való készséget és képességet, létrehozzák, fenntartják és megértik a szociális kapcsolatokat és érdekeket, valamint ide tartozik a kommunikációs együttműködés és információs képesség is. (kérdőív a szociális-kommunikációs kompetenciákról)
Tanulás a munkafolyamatok során
www.trainsme.net
Az új tudás elsajátítását egyéb más oktatási formákkal is elő lehet segíteni, pl. minőségi körök, tanulási szigetek, csoport- vagy projektmunka, megoldások kidolgozása és munkarend optimalizáció.
6
Szójegyzék FOGALOM
MAGYARÁZAT
Tanulási sziget
A tanulási sziget mint decentralizált oktatási forma került bevezetésre az alap- és továbbképzésben, valamint az üzleti szektorban. A tanulási sziget koncepcionális jellemzői: +
A tanulási szigetek oktatási anyaggal kiegészített munkahelyek, ahol valódi munkafeladatokat végeznek és folyik az oktatás.
+
A munkafeladatok megfelelnek a munka által támasztott követelményeknek, jó tanulási lehetőséget kínálnak komplexitásuknak, problématartalmuknak és változatosságuknak köszönhetően.
+
A munkavégzés csoportokban történik a tanulási szigeten, ahol a szervezet formája részben önálló csapatmunka elvein strukturált.
+
A tanulási szigetek innovációs pontokként is funkcionálhatnak a munkafolyamatban, elsősorban a munkaszervezetet, valamint a szociális és módszertani területeket érintő innovációkhoz.
Tanulási tematika és tananyag
A tanulási tematika és tananyag didaktikusan összeállított oktatási anyag, a komplex továbbképzési tananyag tanuló általi független és cselekvés-orientált elsajátítására.
Tanulóvállalat
A tanulóvállalat egy gazdaságilag megalapozott szervezeti rendszer, amely biztosítja a folyamatos oktatásiés tudásfolyamatokat a munkavállalók, csoportok és az egész szervezet között. Hat tulajdonság jellemzi a tanulóvállalatot:
Technikai kompetenciák
1.
Az oktatás stratégiai jelentőséggel bír a versenyképesség biztosítása szempontjából (gazdasági dimenzió);
2.
A munka egyszerre igényli és segíti az oktatást (szervezetiképesítési dimenzió);
3.
Az üzleti célokat és jövőképet együtt valósítják meg, minden munkavállaló tanul és oktat is egyidőben (vállalatikulturális dimenzió);
4.
A munkafolyamat során történő tanulás egyre nagyobb szerepet kap, az oktatási helyszínek és a helyszínen történő oktatás kombinációi egyre sokrétűbbé válnak (szervezeti oktatási dimenzió);
5.
Az instruktív oktatást kiegészíti a konstruktív oktatás, a tapasztalatokon alapuló és a szervezett oktatási folyamatok kombinálódnak (elméleti oktatási dimenzió);
6.
Új oktatási formák és oktatási koncepciók jelennek meg (didaktikus módszertani dimenzió)
A technikai kompetenciák magukban foglalják a szakmai és munkahely-specifikus feladatok és problémák megoldására való készséget és képességet a meglévő technikai tudás és a rendelkezésre álló készségek alapján, közvetlen, megfelelő és tervszerű módon, és függetlenül értékelik az eredményeket. (kérdőív a technikai-módszertani kompetenciákról)
www.trainsme.net
7
Szójegyzék FOGALOM
MAGYARÁZAT
Tudás menedzsment
Az operatív tudás menedzsment magában foglal minden tervezést és lépést, amely segít összekapcsolni és fejleszteni a vállalaton belül az implicit és explicit tudást. Az adott személy központi jelentőségű ezen folyamat szempontjából, mert csak az emberek képesek a tudás átadására. A technikai rendszerek csak adatokat tárolnak, dolgoznak fel és alkalmaznak. A modern operatív tudás menedzsment feladata, hogy az új tudást a vállalaton belül fejlessze, azonosítsa és szisztematikusan feldolgozza, és továbbítsa azt a megfelelő osztály felé. Ezzel egyidőben lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy új tudást sajátítsanak el és fejlesszenek az egész vállalat hasznára. A tudás menedzsmentet össze kell kötni az operatív képzési menedzsmenttel.
www.trainsme.net
8
