Szociológia és Társadalompolitika Intézet
TÉZI SGYŰJTEMÉNY
Ferencz Magdolna Értékek az internetes hálózati kommunikációban
c í műPh. D.é r t e ke z é s é he z
Té mave z e t ő: Prof. Dr. Habil. Füstös László DSc. egyetemi tanár
© Ferencz Magdolna
2
Tartalomjegyzék I.
Kut at ás iel őz ményekésat émai ndokl ás a.............................................................................................. 1
II.
Azel mél et etel l enőr z ővizsgálat módszerei ............................................................................................ 8 II.1.
A WiW-users adatfelvétel................................................................................................................... 9
II.2.
A WiW-messages adatfelvétel........................................................................................................ 10
II.3.
Az értékváltozók azonosítása a WiW-messages adatbázis kialakítása során ........................... 10
II.4.
Akval i t at í vadat gyűj t ésmegbí z hat ós ágánakt es z t el és e............................................................ 11
III.
Akut at ásf őbber edményei ..................................................................................................................... 11 III.1.
Alapadatok ....................................................................................................................................... 11
III.2.
T ár s adal mi t ávol s ágokésakommuni káci óshi dakképz ődés énekes él yei .............................. 12
III.3.
Értékközvetítés................................................................................................................................... 13
IV.
Összefoglalás............................................................................................................................................. 17
V.
Hivatkozások ............................................................................................................................................. 20
VI.
As z er z őnekat émábanmegj el entpubl i káci óiéskonf er enci ael őadás ai ...................................... 25
I. Kut at ásiel őz ményekésat émai ndokl ása Azi nt er net hasz nál att ár s adal mihat ásai ti l l et őenat ár sadal omt udomány banötf őkut at ásii r ány kül öní t het őel :at ár sadal mi( di gi t ál i s)egy enl őt l enségek,at ár saskapc sol atok (közösségek), a politika (politikai részvétel), a szervezetek (szervezeti hatékonyság, szervezeti kontroll) és a kultúra (kultúrafogyasztás, mediatizáció) vizsgálata (Di Maggio et al. [2001], Dessewffy –Galácz [2004] 3440. pp.). Jelen értekezés e tekintetben új megközelítést képviselve azt vizsgálja, hogy az internetes hál óz at ikommuni káci óban,a„ f ór umoz ás”sor ánmenny i benkül önül nekelésmenny i benköz el ednek egy máshozakül önböz őt ár s adal mi csopor t okésal egkül önböz őbbember iér t ékek. A témaválasztás a társas kapcsolatok és a kultúra vizsgálatának egyként illetékességi körébe tartozó, még feltáratlan kutatási (határ-) területet jelöl ki. Megközelítésem szerint a kommunikációs hálózatok és az emberi értékek világa a társadalmi stabilitást (pontosabban annak, a szociális kölcsönhatások körébe sorolható peremfeltételeit) tekintve egy érme két oldalán helyezkedik el. Gr anov et t er t őlsz ár maz i ka„ gy enge”és„ er ősköt ésű”kapc sol at okmegkül önböz t et ése( Gr anov et t er [1973]). A gyenge kötések az egymástól – társadalmi struktúrában való elhelyezkedést, illetve kulturális távolságot tekintve –táv olál l ó egy énekköz öt t i„ l az ai smer et ségek ”r év én j önnekl ét r e, sz embenazer ősköt és tképv i sel ősz or os( csal ádi -rokonsági) kapcsolatokkal, melyek legtöbbször az el őbbi ek sz er i ntegy máshoz köz elál l ó sz emél y ek köz öt tal akul nak ki .Gr anov et t er( Gr anov et t er [ 1974] )kut at ásier edmény eial át ámasz t ot t ák,hogyagy engeköt és ekl ehet őv ét esz i kazegy ének sz ámár a az er ős köt és ek út j án elnem ér het őt ár s adal micsopor t okkalv al ó egy üt t működés t .A gyenge kötések (társadalmi) ereje abban rejlik, hogy az egyébként fragmentált struktúrában t er emt enek az el kül önül éseken át ny úl ó kapcsol ódásokat ,er ősí t v eat ár sadal om ös sz et ar t oz ás át (Granovetter [1974], Rogers –Kincaid [1981] 66-67. pp.). A társadalmi hálózatok e tekintetben azért j el ent ősek,mer tl ehet őv ét esz i kasz oci ál i st áv ol ságokati sát í v el őun.gy engekapcsol at okl ét r ej öt t ét és kiterjedését (Wellman –Gulia [2007]). A hálózatok –a bennük foglalt kapcsolatok által –hidakat képez nekakül önböz őr ét egekéscsopor t okk öz öt t ,í gyf ej l esz t i kasz oci ál i sössz ekapc sol t ságot, el őmoz dí t v aat ár sadal mist r ukt úr ar ugal masságátésasz oci ál i si nt egr i t ás t( Gr anov et t er[ 1973] ,Bl au [1977], Granovetter [1983]). A másik oldalon, a társadalom folyamatosságát és stabilitását –a közös értékrenden és az emberi értékeken alapuló – er ős kölcsönhatások adják (Lin [1999]). A szociológusok körében többé-kevésbé elfogadott az a nézet, hogy bár az értékrendek változnak és a modern társadalmakban már nem létezik egy egységes, minden területet átfogó –a társadalom fennmaradását, tagjainak együt t működésétbi z t os í t ó–értékrendszer, az értékek azonban korábbi jelentőségükből nem veszítettek (Hankiss et al. [1982], Parsons [1988], Fulton [1997]). A társadalmi hál óz at okban ér v ény esül ő gy enge és az ér t ékek ál t al képv i sel t er ős köl csönhat ásokat , megkülönböztetett jellegük mellett is indokolt tehát egy jelenségkör nem merev határvonalakkal el v ál asz t ot tkont i nuumai kéntt eki nt eni ,mi nt sem a sz oci ál i sj el enségek di chot óm megf el el ői nek (Angelusz –Tardos [1998] 240-241. pp.). 1
Munkám tárgya az internetes hálózatok fórumain zajló kommunikáció, mely a fentiek alapján, a gyenge
kölcsönhatások
jelenségköréhez
sorolható.
Kiindulópontom
szerint
a
hálózati
párbeszédeknek keretet adó speciális internetes alkalmazások, a tematikus fórumok, egyrészt potenciális hídképz ő,másr ész tér t ékeketmegj el ení t ő,ér t ékeketköz v et í t őkommuni káci óspál y áknak t eki nt endők.Jól l ehetaz er ős köt ésű kapcsol at ok kí v ülesnek a kut at ás l át ókör én,a kül önböz ő rétegek és csoportok közötti hálózati érintkezések vizsgálata, jelen esetben magában foglalja az interakció során közvetített értéktartalmak vizsgálatát is. Azhál óz at iér t ékköz v et í t ésr ev onat koz óf el v et ésel őz mény énekt eki nt het őkaz okazál l áspont ok, melyek a CMC (computer mediated communication – komputer közvetítette kommunikáció) ér t ékr endeket ,ér t ékv i l ágot( i s)ér i nt őhat ásai kapcsánl át t aknapv i l ágot .Akül önböz őki i ndul ópont okat és várakozásokat tekintve a megközelítések három nyomvonala rajzolódik ki. Az általam lokalizációsnak nevezett irányzat szerint az új kommunikációs technikák bázisain l ét r ej öv ő hál óz at ok al kot j ák az újt ár sadal mimor f ol ógi át( Cast el l s[ 2006] ) .Az internet mára a t ár sadal mihál óz at okf őmédi umáv áv ál t ,í gyal kal maz ásánakt er j edése- ellen-kulturális indíttatása folytán –hossz út áv onel ősegí t het iat ömegmédi akul t ur ál i segy f or maságáv alsz embehel y ez kedő,a köz pont osí t ot tés egy i r ány úi nf or máci óár aml ásokatki küsz öböl ő del okal i z áci ót( Newhagen [ 1995] McChesney [1996]). Mindazonáltal, az új kommunikációs technológiák elsajátításának egyik rövidtávú következmény eaz ,hogymeger ősí t iakul t ur ál i ssz empont bólj el enl egdomi nánst ár sadal mi hál óz at okat .Másol dal r ólaz onban,a v i l ághál ó adt a ér i nt kez ésil ehet őségek hat ásár av ár hat óan ( új r a)megj el ennekésmeger ősödnekat er ül et i( hel yi )ésv al l ás ihov at ar t oz ásbangy öker ez őkul t ur ál i s közösségek és társadalmi hálózatok is, melyek az emberi kapcsolatok átalakítását célzó értékeket és értékrendet képviselnek. Olyan speciális értékeket, melyek az önmeghatározásnak a globalizációval, a valahová tartozás határait feloldó, ny i t ot thál óz at okkalv al ósz embenál l ásátmegt est esí t őkódj ai t jelentik (Castells ibid.100. pp.). A homogenizációs megközelítés szerint a médiabirodalmak kialakulásával a média társadalomra gy akor ol tkor ábbi ,ös sz et et that ásaegy r ei nkábbegy neműv év ál i k,mivel uniformizáló hatást gyakorol a tömegesen megszólított emberekre. Az infokommunikációs eszközök használatának elterjedése kiteljesíti –azer edendőenahagyományos tömegmédiumok által gerjesztett –kommercializálódást, kulturális egységesítést és a közvetített értékek nivellálódását. Mindez gyengíti az emberek túlnyomó többségének azon képességét, hogy – valós – érdekeiknek és szükségleteiknek megfelelően használják
a
médiát
(Herman
– Chomsky
[1998]).
Homogenizációs
néz őpont ból az
internethasználat, hasonlóan a más médiumok használatához, a hedoni st aér t ékekf el er ősödéséhez és a hagyományos – gy akr an nemz et isaj át osságnak t eki nt et tv agy v al l ásigy öker ű – értékek háttérbe szorulásához vezet (vö. Bajomi-Lázár [2001] 70. pp.). A harmadik, alternatív felfogás a hálózatiságnak az alternatív globalizációt támogató hatását hel y ez iköz éppont ba,az al ul r ólsz er v ez ődő kul t ur ál i s hál óz at okr af ókusz ál v a( Vál y i[ 2004] ) .A néz őpontújkel et űel őz mény énekt eki nt het őaf el ül r őlj öv őgl obal i z áci óhat ásátf el ül í r óun.„ alulról 2
j övőgl obal i z áci ó"(globalization-from-below) (Kellner [2002]) teóriája, mely az új tendencia lényegét abban látja, hogy civil kezdeményezésekre épül. A kezdeményezések hálózatosodása, különösen a CMC világában, esélyt adhat az egyének és csoportok számára, hogy egy (a mainál) multikulturálisabb, egalitáriánusabb és demokratikusabb társadalmi környezet megteremtésén f ár adoz hassanak.Ebbőlazopt i kábólazi nt er net eshál óz at okakul t ur ál i ssokszí nűség pot enci ál i s kommunikációs pályái, és kiterjedtségük növ ekedése el ősegí t ia köz össégiössz et ar t oz ás,az egy üt t működésekál t alképv i sel tal kot ósz el l em,v al ami ntazel őí t él et ek t őlment es ségésasz abadság ér t ékei nekmeger ősödés ét . Ér t ekez ésem ki i ndul ó kér dés f el t ev éseia köv et kez ők v ol t ak:A hálózati fórumokon mennyire él es en r aj z ol ódnak kia kül önböz őt ár sadal micsopor t ok köz öt t iel kül önül ések? El ősegí t het i k-e a f ór umokakül önböz őt ár sadal micsopor t okköz öt t ikapcsol at okl ét r ej öt t étésmeger ős í t ését ?Zaj l i k-e a fórumokon értékközvetítés, és ha igen, az milyen mér t ékű? Mi l yen saj át osságaivannak az értékközvetítésnek?
Kor ábbivi zsgál at okazi nt er net használ atér t ékr endihát t er ér ől Tekintettel arra, hogy a kutatás célcsoportja az internethasználók, éspedig a rendszeresen i nt er net ez őkkör ébőlker ülki ,mi ndat ársadalmi távolságok, mind pedig az értékközvetítés vizsgálata sz empont j ábólj el ent ősek az ok a v i z sgál at ok,amel y ek el őt ér be hel y ez t ék az i nt er net hasz nál at ér t ékr endihát t er ét .Legt öbbj ük a l egut óbbiév t i z edek di f f úz i ós model l j ei hez ( el sősor ban Roger s [1995] ,Nor r i s[ 1999] )v ez et het őv i ssz a1.Adi f f úz i óshál óz at okj el l emz őenhomof i lj el l egűek,az azaz i nnov áci ókahasonl ót ár s adal mihel y z et ű,hasonl ót udású,ér t ékr endsz er űkapcsol at okonker esz t ül terjednek. Az újításokat befogadók –i dőbenicsat l akoz ásukal apján –öt csoportba oszthatók: újítók, korai adaptálók, korai többség, kései többség és lemaradók. A korai alkalmazók (újítók, korai adapt ál ók,kor ait öbbség)nemc sakabbankül önböz nekköv et ői k t ől( i l l et v eaz okt ól ,aki kkésőbbsem kapcsolódnak be egy új technológia alkalmazásába), hogy iskolázottabbak, magasabb társadalmi státusúak és társadalmilag mobilabbak, hanem más az értékrendjük is. Kevésbé ragaszkodnak a t r adi ci onál i sér t ékekhez ,kedv ez őbbav ál t oz ásokhozf űz ődőat t i t űdj ük,könny ebbenmegbi r kóz naka bi z ony t al anságokkalésakoc káz at okkal ,v al ami ntkedv ez őbbenv él ekednekat udomány r ól ,kev ésbé dogmatikusak, nagyobb absztrakciós képességekkel rendelkeznek, valamint ambiciózusabbak. Néhány hazai kutatásban is megjelent már az internethasználat értékrendi hátterének pr obl émakör e.Amagy arf i at al okkommuni káci ósst át usátf el mér őv i z sgál at ukati s mer t et v eGáborés sz er z őt ár sai( Gábor–Kabai –Matiscsák [2003]) rámutatnak, hogy az internetet használó fiatalok értékrendje eltér a (technológiát) nem használókét ól : a hasz nál ók i nkább j el l emez het ők a posz t mat er i ál i sér t ékekpr ef er ál ásáv alésazi ndi v i dual i z ál ódástki f ej ez ő,speci ál i sér t ékor i ent áci óv al (amely a változatos, érdekes életet és a kreativitást preferálja), mint a nem használók. Nagy (Nagy
3
[2005]) a fiatalok perspekt í v a képétv i z sgál ó„ Per spekt í v akép-kut at ás ”2002-es adateredményeit elemezve azt találta, hogy míg az internetet használó fiatalokra szignifikánsan nagyobb mértékben j el l emz őekaposz t mat er i al i st a,i ndi v i dual i st a ér t ékek,addi g azinternetet nem használók körében nagy obbsúl l y albí r nakamat er i al i st asz eml él et etmegt est esí t őgaz dags ágésany agij av akér t ékei . Azújt echnol ógi ákathasz nál óf i at al okr ai nkábbj el l emz őahedoni st aér t ékel v ,v al ami ntsz ámukr a fontosabb a (posztmaterialista értékel v nekt eki nt het ő)kör ny ez et v édel em i s.
A kutatás konceptuális kiindulópontjai és elméleti kerete Bár a kutatás gazdag elméleti háttérre támaszkodhatott, a vizsgálati jelenségkör és különösen a pr obl émav ál asz t ás új sz er űsége f ol y t án, nél kül öz t e a ki f or r ot t elméleti és empirikus-vizsgálati el őz mény eket .A világháló értékvilágra gyakorolt hatásairól sz ól óál l áspont ok( f őkéntCast el l s[ 1996] , Herman – Chomsky [1998], Vályi [2004]) bemutatása után három témasík, a nyilvánosság, az internethasználat és az emberi ér t ékekel mél et iésv i z sgál at iel őz mény ei r eépí t v ej el öl t em kimunkám koncept uál i s ki i ndul ópont j ai t .A kül önböz ő ny i l v ánosság-felfogások (Habermas [1971], Heller – Némedi –Rényi [1990], Becskeházi –Kuczi [1992], Keane [1999], Meyrowitz [1986], Meyrowitz [2003]) áttekintésével rámutattam, hogy a társadalmi nyilvánosság fogalma a CMC megjelenésével v eszí t et ta t ár sadal mikommuni káci ós j el enségek magy ar áz at ában képv i sel tkor ábbier ej ébőlés napjainkra felülvizsgálat tárgyát képezi. Munkám azon felfogáshoz (Keane [1995]) kapcsolódik, mely szakít az egyetlen nyilvánosság tételével: a világhálót –társadalmi használat szerinti kommunikációs formáinak összességét –kül önböz ős z i nt ű,egy mássalv ál t oz óát f edésbenésel kül önül ésbenál l ó nyilvánosságok kommunikációs univerzumának tekintem. Munkámban az internetes kommunikáció nyilvános formáit a politikai tartalom megkötése nélkül, av él emény ny i l v ání t ás és v él emény ekhez v al ó hoz z áf ér és sz emsz ögébőlköz el í t ettem meg. Az internet-penetrációt és a használati szokásokat el emz ő empi r i kus kut at ások eredményeire hivatkozva (Norris [1999], Strover –Straubhaar [2000], NTIA [2002], Molnár [2002], Pintér [2007]) és az internet „ kul t ur ál i s”demokr at i z musátf el v et őkut at ók( McChesney[1996], Wellman –Gulia [2007], Rheingold [1994]) a személyes önkifejezésnek helyet adó internetes fórumok világát kitüntetett kutatói figyelemre érdemesnek tartva vizsgálatom középpontjába a politikai és döntéshozatali tematikán kívül fórumokat helyeztem. Felvetettem, hogy ezek az internetes párbeszédeknek keretet adó speciális alkalmazások pot enci ál i shí dképz őés az emberi ér t ékeketköz v et í t őkommuni káci ós pál y áknakt eki nt endők. Az emberi értékek meghatározásakor Feather definíciójából (Feather [1982] 86. pp.) indultam ki, miszerint az értékek kognitív értékelést hordozva, a kívánatos, az el ér endői l l et v eköv et endődol gok ki j el öl ése r év én össz ek apcsol ódt ak a j ó és r ossz ér t ékel ő di menz i ój áv al .Az emberi értékek – normatív j el l egükbőlköv et kez ően–standardként szolgálnak a gondolat és a cselekvés irányításához 1
A diffúziós modellek az újítások társadalmi terjedésének magyarázatára tesznek kísérletet, kiindulópontjuk, hogyazi nnováci ók el t er j edése,el saj át í t ása ésal kal maz ása nem el sz i get el tegy énidönt ések er edőj eként , 4
és kijelölik a mindenkori helyz et ek és cél ok el ér éséhez r endel het ő esz köz öket is. Az értékek magukba foglalják a természeti jelenségek, a társadalmi élet világát, szabályrendszereket generálva i r ányí t j ákazember iésköz össégicsel ekv ést .A j el ent és sz er v ez ődéssaj át osf or mái ként( Kl uc khohn [1951] 395. pp.) képviselik bizonyos dolgok (cselekvés, társadalmi hovatartozás és önmeghatározás szempontjából) felismert fontosságát, ugyanakkor –a legkül önböz őbb formában –tárgyiasulnak: absztrakt fogalmakban, elvekben, gyakorlati tevékenységben, együttélési normákban, illetve –egyéni szinten – az alternatívák közötti választásokban, egyéni döntésekben. A tárgyiasult (ily módon objektíve adott) értékekhez való viszony kialakítása mind az egyének, mind pedig a társadalmi csoportok életében szükségsz er űf ol y amat ; az értékkategóriákhoz való viszonyulás része az énilletve csoportazonosságot létrehozó tudat kialakításának (Markus –Kitayama [1991]). A disszertáció értékvizsgálati fejezete a haz aiér t ékkut at ások egy i kf őár amához ,az MTA Értékszociológiai Műhely vizsgálati hagyományaihoz (Hankiss [1980], Füstös –Szakolczai [1994], Füstös –Szakolczai [2004]) kapcsolódik. Ez a hagyomány (Weber nyomán) az emberi értékeket köz v et l enülmegf i gy el het őknek t ekinti. Az értékek mérése során – a Műhel y gy akor l atának megf el el ően – Schwartz értékkészletét (Schwartz [2003]), az általa operacionalizált változókat alkalmazom. Új módszertani szemléletet képviselek ugyanakkor annyiban, hogy –bár elfogadom az értékek köz v et l en megf i gy el het őségének kiindulópontját – a megfigyelés egyetlen lehetséges módszerének nem kizárólag az önreflexiós (survey) módszert tartom alkalmasnak. Ha ugyanis elfogadjuk az értékek viselkedésre gyakorolt manifeszt hatását, akkor a kommunikációs viselkedés is az értékek által vezéreltnek tekint het ő. Fennáll ez abban az esetben is, ha a megnyilatkozás célja nem az értékek önreflexív megfogalmazása. Véleményem szerint a kommunikációs viselkedés megf el el őtárgya a viselkedésre ható (illetve abban manifesztálódó) értékek megfigyelésének. Olyan esetekben, amikor a megnyilatkozás egy i kf őel emeazénmegj el ení t éseéscélja a ( l egkül önböz őbb, hét köz napiv agyemel kedet t ebb kér désekr őlv al ó)v él emény ekki ny i l v ání t ása, legalább olyannyira cél r av ez et őelemzési egység,mi ntasz emél y esér t ékekr őlf el t et tkérdésre adott válasz (amelyet a sur v ey módsz ercél oz ,az tt udakol v án a megkér dez et t ől ,hogy menny i r et ar t j a magár a nézv e j el l emz őnekazegy es,ember iér t ékeketki f ej ez őál l í t ásokat ) .Asz emél y esér t ékekmegf i gy el ésér e– ily módon – a nyilvános internetes fórumok világában tett személyes megnyilatkozások is alkalmasak. Annál is inkább, mert mi más is lehetne megfigyelésünk relevánsabb tárgya, amikor a hálózati kommunikáció során megvalósuló értékközvetítést vizsgáljuk?
Az elmélet megalapozása Az internetes fórumok társadalmi távolságokat módosító és értékközvetítő szerepének vizsgálatakor az ismertségi hálózatok tematikus fórumai, pontosabban apár besz édekbenr ész t v evők kommuni káci ós magat ar t ása ál laz el emz és köz éppont j ában.A pi l ot v i z sgál atel ső,el mél et et megalapozó empirikus fejezete vizsgálatot megalapozó fogalmi készlet és az elméleti keret kialakítását tartalmazza. hanem egy társadalmilag beágyazott folyamatban megy végbe. 5
Azel mél et etmegal apoz ó( ésazel mél et etel l enőr z ő)v i z sgál at okt er epét egy mára széles körben ismert és látogatott internetes hálózat illetve annak (jog-)el ődj e,aWi W„ nyi l vános”(a tagok számára el ér het ő)tematikus fórumai adták. A hálózat tagjainak száma a vizsgálatok idején mintegy 65.000 volt (2008. december 24-ére ez a szám elérte a négy milliót). A WiW tagság (a vizsgálat idején) a rendszeres internethasználók táborának egy speciális, az ismertségi hálózat meghívásos rendszere által szelektált alcsoportját képviselte; a tagok (2004-ben) nemcsak hogy rendszeresen (legalább hetente egyszer), hanem (minden-)napi szinten használták az internetet. A diffúziós elméletek terminológiájával kifejezve ebbenazi nt er net ez ői körben –2004-ben –az új technológiát (internetet) alkalmazó újtók és a korai adaptálók képviseltették magukat, egy részük azonban már a korai többség soraiból került ki. Az elméletet megalapozó vizsgálatban „ nem r ész t vevő”megfigyelési módszert alkalmazva tártam fel a WiW tematikus fórumainak világát, kommunikációszociológiai sajátosságaikat. A tapasztalatok
azt
mutatták,
hogy
ezek
a
fórumok
specifikus,
kommunikáció-szociológiai
megkül önböz t et ést i gény l ő kommuni káci ós j el enségkör t képviselnek,
melyeket
„ hálózati
báziskommunikációs”pályáknak nevezek.
Elméleti keret
Hálózati báziskommunikáció A hálózati báziskommunikáció fogalma a hagyományos tömegkommunikációs modellben értelmezett „ báz i skommuni káci ó” -ra utal (Geissler [1973] Angelusz [2000]) ,mel yköz v et í t őpál yaa sz emél y esésat ömegekál t alhoz z áf ér het őny i l v ánoskommuni káci óköz öt t .A báziskommunikáció kategóriájába azok a hétköznapi (közvetlen személyközi) beszélgetések sorolandók, melyek során a magánél etker et ei tér i nt ő,nagyhí r ér t ékkel bíró közéleti vagy politikai kérdések személyes vagy csoportos megvitatása zajlik egymást többé-kev ésbé i smer őf el ek köz öt t , s amel y ekben a megny i l at koz ások nem egy sz él eskör ű anoni m köz önséghez s z ól nak, hanem ki z ár ól ag a j el enl év őkhöz .A báziskommunikáció koncepciója a nyilvánosságot a közügyek tematikájához hozz ár endel őf el f ogás tt ükr öz iésakommuni káci ósf or mat ár sadal mij el ent őségénekmegí t él ésekora f ogal om ki munkál ása i dej én működő t ár sadal mi kommuni káci ós pál y ák saj át os ságai tv esz i figyelembe. Mi ntaz tsz ámoskut at ás( l egel sőkköz öt tKat z–Lazarsfeld [1955], Lazarsfeld –Berelson –Gaudet [1968]) igazolta, a hagyományos tömegkommunikációs rendszerben a társadalmi struktúra a rétegen belüli kommunikációt szabályozva fejti ki hatását a vélemények alakulására. A hálózati báziskommunikációt azok az internetes (közvetett személyközi) párbeszédek képviselik, melyek valamely ismertségi hálózathoz kapcsolódó fórumon jönnek létre és amelyeknek témája nem feltétlenül közéleti vagy politikai. A hálózati báziskommunikációban az interaktivitás és a beszélgetésbe bekapcsolódó személyek számának (elvi) korlátozatlansága együttesen érvényesül. Ez a kitüntetett j el l emz ő el i mi nál j a a hagy omány os t ömegkommuni kác i ós r endsz er ben ér v ény es 6
„ nyi l vánosságipar adoxont ” , amely szerint a nyilvános megnyilatkozások esetén az interaktivitás foka és
a
befogadók
számossága
egymással
fordított
arányban
áll.
Míg
a
hagyományos
báziskommunikáció a homogén kapcsolatoknak kedvez, a hálózati forma a homogén és a heterogén t ár sadal mikapcsol at okki al akul ásátésápol ásáti sl ehet őv ét esz i .A hál óz at ibáz i skommuni káci ó megkül önböz t et ő saj át oss ágai nak egy
részét
(például
a
címzettek
számosságának
korlátozatlanságát vagy a fizikai távolságtól való függetlenséget) közvetlenül az új médium (az internet, pont os abbanannakt echnol ógi áj a)t esz il ehet őv éésni ncsösszef üggésbenaf el hasz nál ók törekvéseivel (értve ez alatt a technológiát alakító beavatkozást vagy felhasználói magatartást). A sajátosságok másik csoportja (például a kommunikációs viselkedés szabályozása vagy a kommunikációs kontroll) a felhasználók aktivitása révén formálódik, ugyanakkor nem független a médium technológiai természetétől (hiszen annak specifikus használatán alapul). A hálózati báziskommunikációs pályák a strukturális korlátok hatásait tompító kommunikációs terepet biztosítanak a t ár sadal mit áv ol ságokatát í v el ő hí dj el l egű gy enge köt ések (Granovetter [1974], Rogers –Kincaid [1981]) kialakulásához, ily módon újesél y tkí nál nak azel t ér ő sz oci okul t ur ál i s j el l emz őkkel bí r ó cs opor t ok köz öt t i közeledésre és – ami értekezésem tárgya szempontjából leglényegesebb –párbeszédre. Az el őbbi ek ny omán a hálózati báziskommunikációs pályákat potenciális kommunikációs „ át j ár ók” -nak tekintem, melyeknek szerepük lehet a homogén társadalmi csoportok közötti hidak kiépítésében és a társadalmi kommunikáció fragmentált szintjei közötti határok módosításában. Értekezésemben felvetettem, hogy a CMC mikronyilvános kommunikációs terepei alkalmat adhatnak az emberi értékek közvetítésére is.
Értékközvetítés A
hálózati
összekapcsoltság
emberi
értékeket
közvet í t ő sz er epe a hagy omány os
kommunikációs felfogásban nehezen megragadható, értekezésemben Rogers és Kincaid (Rogers – Kincaid [1981]) kommunikációs modelljét alkalmazom felvezetésére. Konvergencia-modelljük a kommunikációt interaktív folyamatnak tekinti, mel y nek sor án a r ész t v ev ők köz l őiés bef ogadói sz er epeif ol y amat osan f el cser él ődnek.A f ol y amatf őf unkci ój aar és z t v ev ők köz öt t imegér t és, egyeztetés, ami az interaktív folyamat során úgy valósul meg, hogy –ar ész t v ev őkakt i v i t ásar év én– fokozatosan növekszik a közös értelmezések információs tartománya. A konvergencia tézis jól illeszkedik a hálózati fórumokon zajló kommunikációs folyamat elméletet megalapozó vizsgálatban azonosított sajátosságaihoz. A hálózati báziskommunikációban biztosított az interaktivitás, az írásos kommuni káci ósf or ma( nonv er bál i sj el ez éstcsakkor l át oz ot t anl ehet őv ét ev ő)keretein belül. Mivel az í r ásos pár besz édek al kal mas ak a l egkül önbözőbb dol gokr ólv al ói nf or máci ók és v él emények megosztására, alkalmasak a közös értelmezések (értelmezési tartományok) egyik kognitív és tárgyiasult szegmensének, az értékeknek a közvetítésére is. Értékközvetítés alatt azt értem, hogy a l egkül önböz őbbdol gokr ólv al ói nf or máci ókésv él emény ekki ny i l v ání t ásar év énazí r ásospár besz éd üzeneteiben megjelennek, t ükr öz ődnekar ész t v ev őkér t ékel éseiar r ól ,hogymi l y enember iér t ékeket 7
t ar t anakf ont osnak,el ér endőnek,köv et endőnekv agyéppenmel y eketnem.Munkámbanhi v at koz om Berger és Luckman (Berger - Luckman [1966]) téziseire, az interakcióknak a társadalmi világ közös felépítésében és folyamatos újrateremtésében betöltött szerepére. A hálózati báziskommunikáció, megfigyelt sajátosságai folytán, alkalmas formája a társadalmi valóság interakciókban való fel- és újraépítésének. Azok az üzenetek, amelyek a fórumokon zajló párbeszédekhez érdemben kapcsolódnak, a „ követ endő”és „ el vet endő”ér t ékel ődi menz i ói tt ükr öz őáltalános kognitív értékelést is hordozhatnak (a párbeszéd mindenkori tárgyához kapcsolódva). Feltevésem szerint –mialatt a l egkül önböz őbbkér désekr őlést émákr ólf ol y i kazí r ásospár besz éd–az üzenetek nem mentesek az értéktartalmaktól. A hálózati báziskommunikációs pályákon zajló értékközvetítés hipotetikus modelljében a személyes értékek nemcsak a internethasználattal általában, hanem az el t ér őinternethasználati módokkal is kapcsolatban állnak, meghatározva a kül önböz őszolgáltatásokba való bekapcsolódást (beleértve a tematikus fórumokon való aktív részvételt is). A modell szerint az írásos párbeszédek során megfogalmazott hozzászólások értékvonatkozásokkal bírnak. A közvetített értéktartalmak lehet őv ét eszik, hogy a mikronyilvános kommunikáció r ész t v ev őiés zl el hesséka mások számára f ont os ,köv et endőér t ékeket .A hálózati báziskommunikációbanmegj el enőér t ékt ar t al makaz aktív r ész t v ev ők köz v et í t et t ér t ékei tt ükr öz v es aj át os, a t el j es népesség ér t ékpr ef er enci ái t ólel t ér ő értékvilágot közvetítenek. Amennyiben a hálózati báziskommunikációban nemcsak a vélemények kinyilvánítása és i nf or máci ókcser éj ez aj l i k,hanem ér t ékköz v et í t ési s,úgyahí dj el l egűkapcsol ódásoknemcsakaz internethasználó népesség( egy ébként )el kül önül őcsopor t j ai t kapcsolhatja össze, hanem a hasonló, és azakárel t ér ő ér t ékekkelr endel kez őketis (Wellman –Gulia [2007]). A társadalmi integráció sz empont j ábólmi ndkéteshet őség f i gy el emr e mél t ó. A hasonló értékekeket preferálók között a f ór umokat ár sadal mit őke(Putnam [2000]) „ köt és-j el l egű”–i dent i t ástépí t ő,össz et ar t oz ásér z ését támogató –f or mái tképv i sel het i k;mí gakül önböz őér t ékeketképv i sel őksz empont j ábólaf ór umok meger ősí t het i ka„ hí d-j el l egű”(Cross –Parker [2004] Wellman et al. [2002]), nyitottságot, toleranciát éssz él esebbér t el embenv et tköz össégii dent i t áster edmény ez őt ár sadal mit őkét .
II. Azel mél et etel l enőr zővi zsgál atmódszer ei A társadalmi távolságok és az értékközvetítés vizsgálata olyan adatbázis kialakítását tette sz ükségessé,mel y ben r endel kez ésr e ál l nak a Wi W „ ny i l v ános ”f ór umai nr ész t v ev ők t ár sadal mi demogr áf i aij el l emz ői t( nem, kor ,i s kol aiv égz et t ség és t el epül ést í pus) és megny i l at koz ásai k ér t ékt ar t al mát mér őv ál t oz ók. Í gy az el mél et et el l enőr z ő empi r ikus vizsgálat több, részben rendelkezésre álló, részben pedig a disszertáció keretében elvégzett adatfelvétel eredményeként l ét r ehoz ot t adat báz i s el emz ésér e épül . Ér t ekez ésemben a köv et kez ő adat f el vételek adatait használtam fel. 8
1. WiW-users adatfelvétel (2005) A Wi W „ ny i l v ános”f ór umai n–a2004.sz ept ember1.és2004.december15.köz t iadat gy űj t ési periódusban –hozzászóló felhasználók adatait illetve hozzászólásait tartalmazza. (N=757) 2. WiW-messages adatfelvétel (2005) AWi W„ ny i l v ános”f ór umai n( azadat gy űj t ésii dős z akban)el hel y ez et tössz esüz enett er ep-specifikus j el l emz ői t( mel y i kf ór umon,mi l y en i dőpont ban l et tel hel y ez v e)ésazüz enet ek t ar t al omel emz ése nyomán kialakított értékvizsgálat változóit tartalmazó adatbázis (N=16.580). A WiW-users és WiW-messages adatbázisokat a jelen kutatás keretében, a Budapesti Corvinus Egy et em pál y áz at it ámogat ásáv alésaWi Wt ul aj donosai nakésmunkat ár sai nakköz r eműködés év el hoztam létre. 3. EUTE2 2006-os hazai adatfelvétel Értékblokkja A 2006 decemberében lebonyolított adatfelvételt a TEAMM3 a Magyar Gallup Intézettel egy üt t működv ev égez t e,amagy arnépességt er ül et i l egr epr ez ent at í vmi nt áj án.Azadat oknem,kor , i skol aiv égz et t ség és l akóhel yt el epül ést í pusa sz er i ntsúl y oz ot t ak.A kér dőí v Ér t ékr end bl okkj a tartalmazta Schwartz értéktesztjét (N=1.518). 4. Az EUTE 2006-os adatfelvételéhez kapcsolódó, a hazai (legalább hetente egyszer) i nt er net ez őkkör ébenl ekér dez et tönki t öl t őkér dőí v esadat f el v ét el( N=398) . Az önki t öl t ő kér dőí v et j el en di ss z er t ác i ó ker et ében al akí t ot t am ki . A kér dőí v kér déseiaz internethasználat módjait, a közösségi oldalakon való részvételt, az iWiW-en való aktivitások kül önböz őt í pusai tmér i .
II.1. A WiW-users adatfelvétel A WiW-user s adat f el v ét ela köv et kez őképpen z aj l ot t .Ki i ndul áskénta Wi W i nf or mat i kusai sz ámár a el kész í t et t em a sz ükséges adat ok Wi W sz er v er r ől v al ó l ekér dez ésének menet ét , pontosítottam a kívánt információkra vonatkozó specifikációkat. Az informatikusok (exess formátumban) a kétkulcsú titkosítás4 metódusa alapján, több lépésben válogatták le a kért adatokat a köv et kez őksz er i nt .(1) Minden egyes WiW-t agadat l apj akapot tegyúj„ f el hasz nál óiaz onosí t ót ”( I D) . (2) A felhasználói azonosítóhoz –az általam megadott specifikációk szerint –hozzárendelték az adat l apok demogr áf i aij el l emz őkr ev onat koz ó adat ai t .A sz er v er r őll ekér dez et tadat ok ebben a l épésben:( a)nem ( nő- férfi), (b) a közölt iskolák típusa (általános iskola, középiskola, egyetem/ f ői s kol a) ,v al ami nt( c)( sz öv eges v ál t oz óként )a l akóhel y r e( t ar t óz kodásihel y r e)ut al ó bej egy z és tartalma. (3) Ez tköv et őenazi nf or mat i kusokl ev ál ogat t ákaWi W„ ny i l v ános ”f ór umai n–a mintavételi 2
Az European Social Survey (ESS), magyar nevén az Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) a European Social Foundation (ESF) szervezésében, az Európai Bizottság K+F támogatásával, 2001-ben indult nemzetközi projekt. Célja az európai társadalmak szociológiai és politikatudományi monitoring kutatása. A projekt keretében eddig három hazai adatfelvételre került sor, 2002-ben, 2004-ben és 2006-ban. Az EUTE projekt hazai kutatási partnere az MTA Szociológiai Kutatóintézet Társadalomtudományi Elemzések Akadémiai Módsz er t aniMűhel y e( TEAMM) ,mel y nekv ez et őj eFüst ösLász l ó. 3 Tár sadal omt udomány i El emz ésekAkadémi ai Módsz er t aniMűhel y e
9
i dősz akban – megj el entössz esüz enet et ,amel y ekkapt akegy„ üz enetaz onosí t ót ”( POST) .Maj d pedig (4) a WiW tagok felhasználói azonosítói alapján hozzárendelték, hogy melyik üzenet (POST) melyik felhasználóhoz (ID) tartozik. (5) A felhasználói azonosítókhoz hozzárendeltek két további változót: (a) a WiW tag elhelyezett-eaWi W„ ny i l vános”f ór umai nüz enet etav i z sgál ati dej én,amás i k pedi g( b)ar egi sz t r áci ói dőpontja. Az informatikusok által átadott exess fájlok alapján létrehoztam a „ Wi W-user s ” SPSS adat báz i st és a kés őbbiel emz éshez sz ükséges v ál t oz ókat ( av ál t oz ók kialakításának és az operacionális megfontolásoknak a disszertációban igen részletes fejezetet szentelek).
II.2. A WiW-messages adatfelvétel Kiindulásként (a WiW-users adatbázisnál írtakhoz hasonlóan) elkészítettem a szükséges adatok Wi W s z er v er r őlv al ól ekér dez ésének menet ét ,pont osí t ot t am a kí v ánti nf or máci ókr av onat koz ó speci f i káci ókat .Ez tköv et őenazinformatikusok fórumonként leválogatták az összes –mintavételi i dősz akban–közölt üzenetet, hozzájuk rendelve a már említett üzenet azonosítót (ID), az üzenet forráshelyét (fórum neve) valamint az üzenet pontos keltezését (hónap, nap, óra, perc). A végleges WiW-messages
SPSS
adatbázis
kialakítása
az
átadott
adatbázis
alapján
történt,
az
ér t ékv i z sgál at hozsz ükségesv ál t oz ókatazal ábbi aknakmegf el el őenhoz t am l ét r e.
II.3. Az értékváltozók azonosítása a WiW-messages adatbázis kialakítása során A fórumhozzászólásokér t ékt ar t al mánakmér ések orSchwar t zér t ékt í pusokatmér őPVR ( Por t r ai t Values Questionnaire) skáláját alkalmaztam, mely az egyéni értékekkel való rendelkezést 21 változóval méri. A f ór umhoz z ász ól ások megf i gy el ése az tcél ozz a,hogy kv al i t at í v adat gy űj t és segí t ségév elmi ndenegy esf ór umhoz z ász ól áseset énmeghat ár oz z ukaSchwar t zt esz t nekmegf el el ő értékeket5. A kódolás során az interpretatív olvasatot tekintettem kiindulópontnak. Az interpretatív olvasat feldolgozása során a kódoló bevonódik az adatok konstruál ásába,őmagaál l apí t j ameg, hogymi tr epr ez ent ál naka sz öv egek( Mason [ 2005] ) .Azér t el mez ő módsz ersz ámola sz öv egek rejtett, látens üzeneteivel is (Antal Z. [1976]). A változó értékek megállapítása –lévén, hogy a v i z sgál at megl év ő ér t ékkat egór i ák f ellelésére irányul – kondenzáció útján történik, azaz az üz enet eketazadot tsz emél y esér t ékkódj aial áhel y ez v e„ besűr í t j ük” ,l er öv i dí t j ük( Bur t on[ 2000] ) .E „ besűr í t és”sor ánnem al kal maz hat óSchwar t zer edet i ,hat f okús kál áj a( mel yav ál asz okal apj ána „ t eljesen hasonlít rám" és az „ egyál t al ánnem hasonl í tr ám"s z él sőér t ékeiköz öt taz tmér i ,hogyaz egy es ér t ékeketki f ej ez ő ál l í t ásokatmenny i r et ar t j a magár a néz v ej el l emz őnek a v ál asz adó) , értékváltozóim így két értéket vesznek fel (aszerint, hogy hasonlítanak-e vagy sem az üz enet t ar t al makal apj ánazüz enet köz l őkav ál t ozómeghat ár oz ásátadój el l emz éshez ) .
4
Olyan eljárás, melynek célja, hogy az egyébként összetartozó adatok közti kapcsolat (esetünkben például egy üz enet köz l őnev eésazőüz enet ei neksz öv ege)csakazadat okhozhozz ákapcsol t„ kul csokkal ”r endel kez ő személy számára ismert. 5 Következésképpen minden egyes hozzászólást a 21 értékkategória egységeként kódolunk. 10
II.4. Akval i t at í vadat gyűj t ésmegbí zhat óságánakt eszt el ése Az adat gener ál ás sor án al kal maz ot t kv al i t at í v módsz er f ő gy enges ége, hogy a kódol ó kivédhetetlen szubjektivitása csökkenti a megbízhatóságot. Ezért eljárásom megbízhatóságát részletesen teszteltem. Az értékkategóriák kódolásában mutatkozó kódolási diszkrepanciák vizsgálata azt mutatta, hogy a munka során a három kódoló az esetek 96,2%-banegy ez őenkódolt. Az egyes kódolók hasonló arányban (az általuk végrehajtott kondenzáció 1-1,6%-ban) tértek el a 6 mási kkétkódol ó( egy ez ő)er edmény ét ől .El őz et es enf el der í t et t em akódol ókf ór umok( t émái )i r ánt i
ér dekl ődésénekf okát ,maj dmegnéz t em,hogyf ór umonkénthány olyan üzenet található, amelyben a kódol óka21ér t ékv al amel y i kétat öbbi ekét őlel t ér őenkódol t ák.Azer edménynagy onér dekes nek bi z ony ul t ,ar r a ut al v a,hogyazel t ér ésekak ódol ót éma i r ánt iér dekl ődésénekésér i nt et t ségének sz él sőségesér t ékei nélv ol t akj el l emz őek.
III. Akut at ásf őbber edményei Azel mél et ett esz t el őv i z sgál atel őt tker ül tsorar r a,hogyazel őz et es,el mél et etmegal apoz ó v i z sgál at t apasz t al at ai t beépí t v e, pont osí t ot t am kut at ásikér dései met . Az el mél et et el l enőr z ő vizsgálat, a kutatás felderí t őj el l egénélf ogv a,sz ámos „ nem vár t ”fejleményt (új módszertani megol dásokati gény l őpr obl émákatésel őr enem l át hat óempi r i kusössz ef üggéseket )er edmény ezet t , melyeket értekezésemben részletesen ismertetek. Azel mél et ett esz t el őempi r i kusv i z sgál atf őcélja ket t ős v ol t : el l enőr i z ni a hál óz at i báz i skommuni káci ó társadalmi távolságokat cs ökkent ő és ér t ékköz vet í t ősz er epét .Azal ábbi akbanazel mél et etel l enőr z őv i z sgál atf őbber edmény ei r őladok összefoglalást. Téziseim végén össz egz őt ábl átmut at ok be a kut at ásikér désekr ől ,a f el ál l í t ot t hi pot éz i sekr őlésazempi r i kuser edmény ekr ől .
III.1. Alapadatok A di ssz er t áci óel mél et etel l enőr z őempi r i kusv i zs gál at if ej ez et ei benapi l ot v i z sgál atker et ében végzett –aWi W hál óz at„ ny i l v ános”t emat i kusf ór umai n2004.sz ept ember 1. és december 15. között r ész t v ev őksz oci o-demogr áf i aij el l emz ői taz onosí t óésaf ór umokonel hel y ez et tsz öv egesüz enet eket kvalitatív adatelemzéssel feldolgozó –adatfelvétel eredményeit elemeztem. Az adatfelvétel idején működő41„ ny i l v ános”t emat i kusf ór umon757ol y anf ór umoz óv ol t ,akil egf őbbsz oci o-demográfiai adatait teljességgel rendelkezésre bocsátotta. A fórumozók 29.170 esetben vettek részt az írásos párbeszédekben7.
Külön
vizsgálatot
végeztem
– a
WiW-users
adatbázis
kialakításának
munkafázisában – arra vonatkozóan, hogy van-e szisztematikus (szocio-demográfiai háttérrel öss z ef üggő)kül önbségaz okköz öt t ,aki kt el j eskör űenmegadj áksz emél yes adataikat, illetve akik nem. Adataim azt mutatták, hogy a személyes adatok féltése szempontjából a fér f i ak,af őv ár osi ak 6
Az elemzés során csak azokat az üzenet eketv et t em f i gy el embe,mel y eketmi ndhár om kódol ó egy ez ően kódolt. 11
v al ami ntazi dősebbek„ adat f él t őbbek”ésabbanazeset ben,haar egi sz t r áci ósor ánt el j eskör űen megadják is sz emél y esadat ai kat ,j óv ali nkábbóv akodnaka„ ny i l v ános ”f ór umokonv al ór ész v ét el t ől , mi ntanők ,av i déki ekésaf i at al abbak.E körülmények konzekvenciája kutatásomra nézve az, hogy a vizsgálati célcsoport tényleges összetétele, az adatféltés okán hiányzó adatok miatt (ha csak kis mér t ékbeni s,demégi sc sak)kev esebbf ér f i t ,f őv ár osi tési dősebbsz emél y tt ar t al maz ,mi ntahány an a WiW-users adatbázisban szerepelnek. A vizsgálati célcsoport –at emat i kusf ór umokonakt í v anr ész t v ev ők–összetételére vonatkozóan korábbi adatok nem álltak rendelkezésre. Ígyazadat f el v ét elút t ör őnekés–mint az adatfelvételi er edmény ekből ki der ül t – igen kockázatos vállalkozásnak bizonyult. Jóllehet az elméletet megalapozó vizsgálatok alapján számítani lehetett arra, hogy –ahaz aii nt er netpenet r áci ó2004ős z i sz i nt j énekmegf el el ően–a fórumozók csoportja a technológiai innovációt korán adaptálók és a korai többség sajátosságait mutatja, a célcsoport – el ső adat er edmény nek „ sz ámí t ó”– összesített j el l emz őil ény egesen el t ér t ek a v i z sgál thál óz at ét ól .A hál óz at it agsággalös sz ehasonl í t v aa „ ny i l v ános” f ór umokon akt í v an r ész t v ev ők köz öt tt öbb mi ntkét sz er es v ol t( 89%) a f el sőf okú v égz et t ségűekar ány aésmi nt egy30%-kalt öbbf őv ár osi( 84%)v ol tköz öt t ük,mi ntat agságsor ai ban. Af ór umokonaköz épsőkor osz t ál y( 29év esnéli dősebbek,aki kazi nt er net hasz nál ókköz öt taz„ i dős ” korosztályt képviselik), a hálózat tagságához képest magasabb arányban (34%) volt jelen, míg nemeksz er i ntaf ór umokt agságaki egy enl í t et tös sz et ét el űv ol t .Mi ndezaztmut at t a,hogy( l egal ábbi s 2004-ben)at emat i kusf ór umoz ási nkábbaf el s őf okúv égz et t ségűekr e,af őv ár osi akr aésaf i atalabb kor osz t ál y okr aj el l emz ő. A cél csopor t ez en,össz esí t et t„ adot t ságai ”j el ent ősen kor l át oz t ák a pilotvizsgálatban alkalmazható statisztikai eszköztár körét és több új elemzési eljárás kimunkálását is szükségessé tették (utóbbiban természetesen szerepe volt annak is, hogy az adatfelvételi eljárás – mely a vizsgálat terepét adó internetes hálózat szerverén tárolt információk feldolgozására és szociológiai elemzésre alkalmas adatbázis létrehozását célozta – számos, többek között programozási feladatot is adott az elemzések során).
III.2. Társadalmi távolságok és a kommunikációs hi dakképződésénekesél yei Azér t ekez ésker et ébenki al akí t ot tadat báz i soks egí t ségév elv égz et tel emz ésekmeger ősí t et t ék az el ső ál t al ános hi pot éz i semet , mel y sz er i nt a báz i skommuni kác i ós pályák kedveznek a kommunikációs hidak kiépítésének. A vizsgált tematikus fórumok, ( ar és z t v ev őksz oci o-demográfiai j el l emz őisz er i nt )t öbbségükben het er ogén össz et ét el űek v ol t ak.A vizsgált fórumokon zajló üz enet v ál t ások i dőbenif ol y amat ának későbbivizsgálatai azt mutatták, hogy a legtöbb fórumon köz v et l en kommuni káci ós kapcsol at ba ker ül nek egy mássala kül önböz őt ár sadal mi -demográfiai j el l emz őkkelr endel kez őr ész t v ev ők.Azt, hogy a hálózati báziskommunikációnak helyet adó, mi kr ony i l v ánosságotképv i sel őf ór umok j oggalt eki nt het ők kommuni kác i ós „ át j ár ók” -nak, abból is
7
Az adatelemzés egyes lépéseiben azonban, meghatározott – az értekezésben részletes indoklással alátámasztott –kr i t ér i umoksz er i ntcsakahoz z ász ól ásoksz űkebbkör étv et t em f i gy el embe. 12
ki t űnt ,hogy a nagy obb r ész t v ev őisz ámmalr endel kez őt opi kokon sem v ol tt apasz t al hat ó az üzenetváltások során a társadalmi-demogr áf i ai kül önbségekhezköt het őelkülönülés, fragmentálódás. A viz s gál at it er epnek „ hel y et ”adó i smer t ségihál óz at( a hál óz ater edet i l eg hagy omány os köz össégéhezköt het ő)t ör z st agságánakésahál óz at hozkésőbbcsat l akoz óknakapár besz édekben mutatott aktivitását összevetve –a III. hipotézis várakozásait igazolva –megállapítást nyert, hogy az adat f el v ét el ii dősz akban a „ ny i l v ános”f ór umoküz enet f or gal mának„ el őál l í t ásából ”egy r e nagy obb részt vettek kia később csatlakozók. Mi ndezek meger ősí t et t ék a hál óz at ibázi skommuni káci ó koncepcióját. A vizsgált tematikus fórumok –2004 ősz én–már nem a hálózat történetének kezdeti st ádi umáhozköt het ő,meghat ár oz ot tf öl dr aj z ihel yhez ,él et f or máhozvagysz ubkul t úr áhozköt het ő közösség találkozóhelyei voltak, mint ahogyan arra a korábbi kutatások eredményei (Dányi [2002], Hain [2006]) következtetni engedtek. A II. hipotézisem – a terepkutatási tapasztalatok és az értékközvetítési modell alapján – kimondta, hogy az egyes fórumok témája sz el ekt ál j aar ész t v ev őkkör ét ,az azaz egyes fórumokon el t ér őmér t ékbenér v ény esüla részvételi heterogenitás. A feltevéshez kapcsolódó operacionalizált hi pot éz i sekv i z sgál at anem i gaz ol t aav ár akoz ást .Az onf ór umokon,mel y ekál t al ánosér dekl ődésr e sz ámott ar t ót émákatképv i sel t ekésmel y ekt émáii r ántazér dekl ődés t–feltevésem szerint –nem kimondottan a kor, a nem, az iskolázottság és a lakóhely határozza meg, nem tapasztalhatók –a többi fórumnál tapasztaltakhoz képest –magasabb heterogenitás értékek a részvételi csoportok összetételében. A kül önböz őf ór umokon i s kol aiv égz et t ség sz er i ntmut at koz nak(viszonylagosan) alacsonyabb heterogenitásértékek, ugyanakkor a társadalmi különbségek másik –bár korántsem j el ent ős–vízválasztója a vizsgált kommunikációs pályákon a lakóhely típusa volt.
III.3. Értékközvetítés Az ér t ékv i z sgál at sor án el sőként a I V. hi pot éz i st teszteltem, mely szerint a hálózati báziskommunikációs pályákon értékközvetítés zajlik. Az értékközvetítés modelljének sémája szerint a feltevést két megfigyelési optikából vizsgáltam: az értékek megjelenítését az üz enet köz l ők, a megnyilatkozások értéktartalommal való rendelkezését az üzenetek megfigyelési egységein elemeztem. Az eredmények szerint az értékmegjelenítés jelen van a fórumozók kommunikációs gyakorlatában: a fórumon közzétett hozzászólások megjelenítik a személyes értékeket. Az értékmegjelení t ésaz onbani genal ac sonysz i nt ű( af ór umoz ókf el ej el l emez het őcsakaz z al ,hogy legalább minden tizedik üzenete megjelenít valamely személyes emberi értéket). A fórumozókat korántsem jellemezi azér t ék megj el ení t őmagat ar t ás.Ezzel összefüggésben a fórumokon elhelyezett üzeneteknek is csak kis része (17,4 %-a) ad alapot arra, hogy azokat olvasva a személyes értékek észlelésére sor kerülhessen. Jóllehet nem cáfolható a hálózati báziskommunikációs pályák ér t ékköz vet í t ősz er epe,azér t ék köz vet í t őüz enet eknagyságrendje kor ánt sem ol yanj el ent ős ,hogy ezt a szerepet kitüntetett sajátosságként tüntethessük fel. Visszautalva a világháló emberi értékeket
13
ér i nt őhat ásai tt ár gy al ómegköz el í t ésekr e,az eredmények nem zárják ki a fórumok értékközvetítő funkcióját, ugyanakkor nem igazolják azok értékr endeketer ősí t őv agygy engí t őhat ását. Az egyéni értékmegjelenítéssel kapcsolatos V. hipotézisem kimondta, hogy a fórumozók üzenetei – a fórumozás hátterében álló – s aj át os sz emél y es ér t ékeketj el ení t enek meg.El ső specifikus hipotéziseim Dányi és Hain (Dányi [2002], Hain [2006] [2007]) szóló munkái alapján azt prognosztizálta, hogy a fórumozók el sősor ban az (I. fejezetben bemutatott) alternatív hipotézis szerinti „ alkotó szellem” , „ el őí t él et ekt őlment esség”és „ szabadság”értékeit jelenítik meg. Második specifikus várakozásom – a hálózati báziskommunikáció koncepciójára és az értékközvetítési modellre alapozva – az volt, hogy a fórumozók a báziskommunikációs aktivitásra specifikusan j el l emz ő ér t ékpr ef er enci ár a ut al ó ér t ék eket jelenítenek meg üzeneteikben; az értékmegjelenítés révén tükrözött értékek rangsora eltér a népesség, azi nt er net ez őkv al ami ntaWi W-tagság körében tapasztalt értékpreferenciáktól. Eredményeim szerint a megjelenített értékek rangsorában a „ s egí t őkész ség” ,a „ mások t i sz t el et e” ,t ol er anci a” ,a„ j ókedél y” ,a„ t ár sadal mimegbecsül és”ésaz„ udvar i asság”ér t ékeiál l nak el sőhel yen.Ez ekazér t ékek( a„ t ár sadal mimegbecsül ést ”kivételével) Schwartz (Schwartz [2003]) univerzalitást és jóindulatot magában foglal óal apér t ékei hezköt het ők.E fejlemények illeszkednek azokhoz a j el l emz őkhöz( segí t őkész ségésj ókedél y ) , melyeket Wellman és Gulia is kiemel a hálózati hírcsoportok szellemiségének leírásakor (Wellman –Gulia [2007] 153.pp.). A „ segí t őkész ség”és „ t ol er anci a”értékeinek kitüntetett megjelenése azokhoz a kutatási eredményekhez (Rogers [1995], Dessewffy –Galácz [2004]) i sköt het ő, melyek a technológiai újítások korai adaptálói körében az át l agosnál( és a későiadapt ál óknál )magasabb empátiát tapasztaltak. A hatalom alapértékével (Schwartz [2003]) össz ef üggő „ t ár sadal mimegbecsül és”gyakori megjelenítése azt jelzi, hogy a fórumozók közlési és önkifejezési aktivitásában szerepet játszik a (pozitív) visszajelzések, az elismerés iránti igény. Az „ al kot ósz el l em” ,az„ el őí t él et ek t őlment esség”és a „ sz abadság”szorosan egymás mellett, ám a rangsor közepén áll, ami mutatja, hogy a fórumokon ( 2004ősz én)r ész t v ev ők el sősor bannem a WiW hálózat törzstagságának tulajdonított értékeket (Dányi [2002] Hain [2006] [2007]) közvetítik és nem is az alternatív v ár akoz ásoknakmegf el el őket . Az V.2. specifikus hipotézishez kapcsolódó elemzésben összevetettem a fórumokon megjelenített értékek rangsorát a népesség, azi nt er net ez őkv al ami ntaWi W-tagság körében mért értékpreferenciákkal. E ponton nem az volt a célom, hogy igazoljam az értékpreferenciáknak az aktív hálózati báziskommunikációban való részvételre kifejtett hatását, pusztán támpontot kívántam nyújtani e hat ás későbbivi z sgál at ai hoz .Az eredmények azt mutatták, hogy a népesség, az i nt er net ez őkésaWi Wt agságbant apasz t al hat óér t ék r angsori genhasonl óképetmut atal egi nkább és l egkevésbé pr ef er ál t ér t ékekr ől . Mindhárom
csoportban
el sők köz öt t sz er epel a
„ kör nyez et v édel em”a „ sz avahi het őség”és a „ sz abadság”ér t ék e, a rangsorok végén pedig rendre a az„ ér dekes,vál t oz at osél et ” ,a„ t ár sadal mimegbecsül és” , az „ engedel messég”és az „ anyagij ól ét ” értékei szerepelnek. Ezzel szemben a fórumokon megjelenített értékek a teljes népesség, az 14
i nt er net ez ők val ami nta Wi W-tagság ér t ékpr ef er enci ái t óli s kül önböz ő ér t ék r angsor t tükröznek, a j ói ndul atazal t r ui z musésamásokál t al iel i smer t ség( ér t ék kész l et enbel ül i )el őt ér behel yez ésével .A hál óz at ikommuni káci óban v al ór észv ét elmot i váci ós t ény ez őikapcsán t öbb sz er z ői s ki emel ia személyes érdekekkel össz ef üggőigényeket, az információkhoz, társasághoz, érzelmi támogatáshoz való hozzájutás szükségleteit (Tamás – Zsolt [2001], Rheingold [1994]). Az altruizmus és az elismertség értékeinek összekapcsolódása sajátos jelenség, hátterében minden bizonnyal a hálózati kommunikáció azon sajátossága áll, hogy a másokf el ény i t ot t ,kez demény ez őéssegí t őkész séget mut at ór ész t v ev ők nemcsak ar r a sz ámí t hat nak, hogy adot t eset ben ők maguk i sv i sz ont számíthatnak hálózati partnereik támogatására. Aktivitásuk nyomán megtapasztalhatják a hálózati megbecsül t séget ,az azegy f él e„ virtuális presztízsr e”t ehet neksz er t(Rheingold ibid., Kollock [1999]). Az összevetés v égsős or onar r aut al ,hogyahálózati báziskommunikációban való aktív részvétel kapcsolatbanál l hatbi z ony os( azuni v er z al i t áséshat al om al apér t ékéhezi sköt ődő)értékekkel. Az, hogy a „ nyitottság” ,a„ segí t őkész ség”valamint a „ társadalmi megbecsülés”ér t ékétel őt ér behel y ez ő értékek megfelelt et het ők-e a specifikus internethasználat – a mikronyilvános fórumozás – megkül önböz t et ő ér t ékpr ef er enci áj ának, további, több módszert is alkalmazó triangularizációs (Denzin-Lincoln [1998]) elemzéseket igényel. Az egyéni értékmegjelenítés elemzése során felhívtam a figyelmet egy megl epő, a későbbi ekbenvizsgálandó kérdésre is. A hazai népesség értékpreferenciája rangsorában ugyanis „ l emar adv a”( a14-ik és 20-ik helyen) szerepel a „ j ókedél y”és az „ anyagij ól ét ”értéke. Ezek pedig, amióta érték-vizsgálatokat végeznek Magyarországon, mindig a rangsor (leg-)elején voltak (Hankiss [1983], Füstös [2004]). Mivel az „ anyagij ól ét ”értéke mind a népesség, mind azi nt er net ez őkmind pedig a WiW tagok körében al egkev ésbéj el ent ősér t ékekköz öt tsz er epel , f el v et het ő,hogyaaz értékpreferenciákban évtizedek óta betöltött helye (Füstös –Szakolczai [1999], Füstös [2004]) a legutóbbi i dőkben j el ent ősenmegv ál t oz ot t . Az V. hipotézis kapcsán felállított utolsó prognózisom az volt, hogy a közvetített értékek a f ór umoz ókr aj el l emz ő,s aj át osér t ékr end( ek) ett ükr öz nek.A hipotézisvizsgálat, eredeti szándékom szerint, a báziskommunikációs pályák értékterében megmutatkozó értéknyalábok feltárását és a mut at koz ó ér t ékt í pusokatköz v et í t ő csopor t ok az onosí t ásátc él oz t av ol na.Az adat er edmény ek birtokában azonban ezen a ponton szembesültem a pilotvizsgálattal vállalt azon kockázatok beköv et kez ésév el ,mel yekacél csopor töss z et ét el ér őlésazér t ékköz v et í t ésnagy ságr endj ér őlsz ól ó adat ok( v i z sgál atel őt t i )t el j esi smer et l enségébőlf akadt ak. A rendelkezésre álló adatok (a célcsoport összetétele és az értékváltozók ferde megoszlásai) folytán meghiúsult a sokváltozós elemzési eszközök al kal maz ásánakl ehet ősége,í gyehipotézis tesztelése is. VI. hipotézisem arra vonatkozott, hogy az értékközvetítés fórumokon mutatott tartalma (azaz, hogy az egyes fórumokon mely értékek jelennek meg és milyen gyakorisággal) a fórumok témájától függő. Az adateredmények eltértek a várakozásoktól: a topikok többségében a „ segí t őkész ség”
15
megjelenése és a „ t ár sadal mimegbecsülés”értéke jelent meg leggyakrabban, függetlenül az egyes topikok témáitól. Azegy éniér t ékmegj el ení t éshát t ér t ény ez ői nekaz onosí t ásáv alkapcsol at ban ar r a a kér désr e kerestem a választ, hogy van-e kapcsolat az értékmegjelenítés gyakorisága, tartalma és a társadalmi-demográfiai háttér között? Az egyéni ér t ékmegj el ení t és el emz ésekor el ősz ör az t vizsgáltam, hogy vajon tapasztalható-e kapcsolat a társadalmi-demográfiai háttér illetve a hálózati tagság státusa és az értékközvetítés gyakorisága, azaz az egyéni „ ér t ék megj el ení t ésihaj l andóság” között. Az eredmények azt mutatták, hogy az egyéni értékmegjelenítés gyakoriságára nem hat sem a kor, sem az iskolázottság, sem pedig a tagsági státus. Lakóhely és nemek szerint azonban eltér az értékmegjelenítési hajlandóság. A vidéki fórumozóknál illetve anőknéls z i gni f i kánsanmagasabba megj el ení t et tér t ékekgy akor i sága,mi ntaf őv ár osi aki l l et v eaf ér f i akkör ében. A társadalmi-demogr áf i aihát t ér t ény ez ők egy es ér t ékek megj el ení t ésér e gy akor ol that ását vizsgáló elemzés azt mutatta, hogy a kor egyetlen érték megjelenítésében sem játszik szerepet. Ennek az er edmény nek az ér t ékel ésekorf i gy el embe v eendő,hogy a cél csopor tkorsz er i nt i megoszlása igen sajátos (66%-a30év esnélf i at al abbéscsakel eny észőaz50évf öl öt t i ekar ány a, így a korváltozó kategóriái i gen „ dur v án”mér i k a kor osz t ál y ikül önbségeket ) .A településtípus értékmegjelenítési hajlandóságra kifejtett (szignifikáns) hatása hat emberi értéknél áll fenn, a köv et kez őksz er i nt :av i déki eknél–af őv ár osi akkalössz ev et v e–átlagosan magasabb (hússzoros) az „ el végz et tmunka ör öme” , (hétszeres) a „ bol dogság” , (négyszeres) az „ any agij ól ét ”és az „ el őí t él et ek t őlment esség” , (kétszeres) a „ j ókedél y”és az „ udvar i asság”értékek megjelenítése. A fórumozó neme szerint egyetlen érték tekintetében mutatkozik az értékmegjelenítésben (szignifikáns) el t ér és:anőkhoz z ász ól ásaikét sz ert öbbal kal ommalköz v et í t et t éka„ másokt i sz t el et e,t ol er anci a” értéket, mint a férfiakéi. Figyelembe véve, hogy a fórumozók többsége –az értékközvetítésben a vidékieknél kisebb hajlandóságot mutató –f őv ár osi ,ez ekazer edmény ekújmegv i l ágí t ásbahel y ezi ka fórumozók által megjelenített értékek (fentebb említett) rangsorát: a megj el ení t et tér t ékekr angsor ának„ él v onal ában” több olyan érték ( „ mások t i sz t el et e” , „ t ol er anc i a” , „ j ókedél y”és „ udvar i asság” ) szerepel, melyek ki t ünt et et thel y ev él het őenanőkésv i déki ekér t ékköz v et í t őmagat ar t ásánakkösz önhet ő.A hál óz at i r ész v ét el tj el l emz ő„ önzetlenség és önér dek”ér t ékpár( amegj el ení t et tér t ékekr angsor ánakel sőés negyedik helyén álló „ segí t őkész ség”és „ t ár sadal mimegbec sül és” ) ugyanakkor független a társadalmi-demogr áf i aihát t érv i z sgál at bav ontt ény ez ői t ől . Az egy éni ér t ékmegj el ení t és hát t ér t ény ez ői nek az onosí t ását cél z ó el emz és sor án megvizsgáltam azt is, hogy különböznek-e a törz st agokésahál óz at hozkésőbbcsat l akoz ókál t al megjelenített értékek. Az eredmények a korábban ismertetett WiW-r őls z ól ókut at ások( Hain [2007] Dányi [2002])al apj ánkül önösenmegl epők,hi sz enazegy éniér t ékmegj el ení t ésben–két és fél évvel a WiW indulása után – nem t al ál hat ó egy et l en,a Wi W t ör z st agságához köt het ő,kiemelten 16
megjelenített emberi érték sem. Ugyanakkor a későbbicsat l akoz ók köz öt t– a törzstagokkal összevetve –szignifikánsan magasabb az „ el végz et tmunkaör öme” ,a„ t ör ekvés” ,a„ j ókedél y”és a „ csal ádibi z t onság”értékeinek megjelenítése. Ezek az értékek a népesség értékpreferencia rangsorának utolsó negyedében foglalnak helyet és a fórumokon megjelenített értékek rangsorának 9-ik és 19-ik helyein. Mindez azt is jelezheti, hogy ezek az ér t ékek a későbbicsat l akoz ók pr ef er enci ái hozköt het ők. Jóllehet e felvetés megalapozása további vizsgálatokat igényel, az egyéni értékmegjelenítésre
vonatkozó
eredmények
alapján
arra
számíthatunk,
hogy
az
értékmegjelenítésben és a fórumokon közzétett üzenetek által zajló értékközvetítésben a korai többség hálózati báziskommunikációba való bekapcsolódása számos új fejleményt hozhat nemcsak az értékmegjelenítés mértékére, hanem tartalmára nézve is.
IV. Összefoglalás Visszautalva az értekezés kiindulópontját képez ő kér dés ekr e, az alábbiakban röviden öss z ef ogl al om a2004ős z iadat okonny ugv óempi r i kusv i z sgál ater edmény eit. „ Ahál óz at if ór umokonmennyi r eél esenr aj z ol ódnakkiakül önböz őt ár sadal micsopor t okköz öt t i el kül önül ések?” Az értekezésben vizsgált, az int er net eshí r csopor t okspeci ál i st í pusátképv i sel őhál óz at if ór umok het er ogénössz et ét el űekésar aj t ukz aj l ópár besz édekv i z sgál at anem mut at ot tkiszocio-demográfiai kül önbségekhezköt het őel kül önül ést, fragmentálódást. „ El ősegí t het i k-e a fórumok a különböz őt ár sadal micsopor t okköz öt t ikapc sol at okl ét r ej öt t étés meger ős í t ését ?” A hálózati báziskommunikáció apol i t i kus pál y áiel ősegí t i k a kül önböz őt ár sadal micsopor t ok köz öt t ikapcsol at okl ét r ej öt t étésmeger ősí t ését , az azkommuni káci ós„ át j ár ók ként ”hoz zájárulnak a kommunikációs hidak kiépítéséhez, a „ hí dj el l egű”t ár sadal mi t őkegy ar apodásához . „ Zaj l i k-eaf ór umokonér t ékköz vet í t és,éshai gen,azmi l yenmér t ékű?” A fórumozók hozzászólásait összességében nem jellemezi az ér t ékmegj el ení t őmagat ar t ás .A hál óz at ibáz i skommuni káci óspál y ákér t ékköz v et í t ősz er epeugy annem ki z ár hat ó,apár besz édek sor ánmegny i l v ánul óér t ékköz v et í t ésugy anakkori genal acsonysz i nt ű,í gyazt nem tekinthetjük a báz i skommuni káci óspál y áksaj át osságának.A hí dj el l egűkapc sol ódásokér t ékv onat koz ási ti l l et ően az eredmények nem igazolták azt, hogy a társadalmi-demográfiai háttér szerint egymástól (viszonylag) távoli internethasználók közötti kapcsolatok alkalmasak volnának a „ kötés-j el l egű” t ár sadal mi t őkemegal apoz ásr ai l l et v emeger ősí t ésér e. „ Mi l yensaj át osságaivannakaz ér t ék köz vet í t ésnek?” A fórumokon megjelenített értékek –témáiktól függetlenül –sajátos értékrangsort tükröznek, a „ jóindulat” , az „ segí t őkész ség”és a „ mások általi elismertség”értékeinek el őt ér be hel y ez ésével. Ezeket az ér t ékek j el l emz ően a – a f ér f i aknálés a f őv ár os i aknált apasz t al t akhoz képest 17
szignifikánsan magasabb értékközvetítési hajlandósággal bíró –női és vidéki fórumozók üzenetei jelenítik meg. Az internethasználó korai többség körébe sorolható fórumozók több érték megj el ení t ésében i s kül önböz nek az új í t ók és kor aiadapt ál ók csopor t j ai tképv i sel ő hál ózat i törzstagságtól: körükben a teljesítményel v etköz v et í t őpr agmat i kusér t ék ekj óv alt öbbsz örf or dul nak el ő. Mintegy öt éven át tartó elméleti és empirikus munka vezetett ahhoz, hogy kiinduló kérdéseimnek a végére járjak. A vizsgált jelenségkör –mint maga a világháló –empirikus kutatási szempontból mozgó célpont. Az elmúlt években a hazai internet penetrációban és a használati szokásokban is számos változás következett be. Úgy hiszem, hogy egy mai adatfelvétel jóval árnyaltabb –és minden bizonnyal nagyobb megbízhatóságú –eredményekre vezetne a hálózati báziskommunikáció vizsgálatában, mint az általam végzett 2004-es adatfelvétel. Ez azonban, merem r emél ni ,nem v eszelmunkám ér t ékéből .A pilotvizsgálat kezdeteit őlfogva jóval inkább az sarkallt, hogy munkám releváns felvetéseket és későbbikut at ásokatmegal apoz óempirikus kiindulópontokat eredményezzen, mintsem nagy megbízhatóságú kijelentéseket.
A további kutatások számára nyújtott hozzájárulások összefoglalása Di ssz er t áci óm a köv et kez ő hozz áj ár ul ásokatadj a a hál óz at ihí r csopor t okt emat i kusf ór umai t vizsgáló további kutatások számára. Szakirodalom feldolgozása révén: A nyilvánosságelméletek, az internethasználat, a technológiai innovációk elsajátítása és az értékek változásával kapcsolatos elméletek és a hálózati hírcsoportokon zajló párbeszédek kapcsolódási pontjainak bemutatása. Az apolitikus tematikát képv i sel őhál óz at i hírcsoportok relevanciájának felvetése. Az elméletet megalapozó vizsgálatok révén: A hálózati hírcsoportok kommunikáció-szociológiai sajátosságainak meghatározása. A vizsgált jelenségkör elméleti meghatározása, empirikus vizsgálati tesztelésre alkalmas összefüggések azonosítása. Az elméleti megfontolások kimunkálása révén: A kutatási terület fogalmi készletének kialakítása asz aki r odal mi el őz ményekr eépí t v e. Azel mél et ett esz t el ő vi z sgál at ok r évén:A vizsgált jelenségkör empirikus tanulmányozására al kal mas adat gy űj t ésimódsz erek kidolgozása, korábban nem alkalmazott megfigyelési módszer al kal maz ásaazér t ékkut at ásban;azúj í t ásokgy engeségei nekéser ősségei nekaz onosí t ása.
18
Összefoglaló táblázat a hipotézisekkel és kutatási kérdésekkel kapcsolatos köv et kez t et ésekr ől A vizsgálat célja
Hálózati báziskommunikáció társadalmi távolságokat csök kent őhat ásánakel l enőr z ése,a kommunikációs átjárás leíró elemzése
Kutatási kérdés
Kutatási kérdéshez kapcsolódó hipotézis
Az eredmények egy irányba mutattak-e a hipotézissel?
I. Érvényesül-e a kommunikációs átjárás a társadalmi csoportok között? (Társadalmi távolságok, I. kérdéskör)
I. Csoportok közti átjárás
Igen
I I .Mi l y enf őbbsaj át os ságaiv annaka kommunikációs átjárásnak? (Társadalmi távolságok, II. kérdéskör)
III. Zajlik-e értékközvetítés, és ha igen, mi l y enmér t ékű? (Értékközvetítés, I. kérdéskör)
Hálózati értékközvetítés leíró és magyarázó elemzése
II. Témaspecifikus részvétel
III. Későbbj öv ők térnyerése
IV.1. Értékközvetítés a fórumozók szintjén
IV.2. Értékközvetítés az üzenetek szintjén
V. Sajátos értékek a fórumok világában IV. Milyen sajátosságai vannak az értékközvetítésnek? (Értékközvetítés, II. kérdéskör) VI. Témaspecifikus értékközvetítés
Nem
Igen Részben: bár a várt irányba mutattak az eredmények, a fórumozók többsége nem j el l emez het őaz ér t ék megj el ení t ő magatartással. Részben: bár a várt irányba mutattak az eredmények, az értékközvetítés nem kitüntetett sajátossága a fórumoknak. Részben: Az egyéni értékmegjelenítés leíró elemzései a várt irányba mutattak. A magyarázó vizsgálatokra nem került sor.
Nem
Van-e kapcsolat az értékmegjelenítés gyakorisága, tartalma és a szociodemográfiai háttér között? Azegy éniér t ék megj el ení t éshát t ér t ény ez ői nek azonosítása
A kérdéshez nem kapcsolódott hipotézis Különböznek-e a törzstagok és a hál óz at hozkésőbbc sat l akoz ókál t al megjelenített értékek?
19
V. Hivatkozások Angelusz, R. [2000]: A ny i l v ánosság f ogal ma ésszí nt er ei .I n:uő.A l át hat óság gör be t ük r ei .Új Mandátum Kiadó, Budapest. 9-27. Angelusz, R. –Tardos, R. [1998]: A kapcsol at hál óz at ier őf or r ás okát r endez ődésénekt endenci áia kilencvenes években. In: Kolosi, T. –Tóth István, Gy. –Vukovich, Gy. (szerk.) Társadalmi riport 1998. TÁRKI, Budapest. 237-256. Antal Z. L. [1976]: A tartalomelemzés alapjai. MagvetőKi adó,Budapest . Bajomi-Lázár, P. [2001]: Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise. Médiakutató, 2001 (nyár) 6172. Becskeházi, A. – Kuczi, T. [1992]: A nyilvánosságról. Volt-e nyilvánosság az elmúlt évtizedek Magyarországán? Szociológiai Szemle 1992/4. 39-51. Berger, P. –Luckman, T. [1966]: The Social Construction of Reality: A Treatise its the Sociology of Knowl edge.AnchorBooks ,New Yor k .Magy ar uluők. (1998) A valóság társadalmi felépítése. Tudássz oci ol ógi aiér t ekez és.J ósz öv egMűhel yKi adó,Budapest. Blau, P. M. [1977]: Inequality and Heterogenity. Free Press, New York. Burton, D. [2000]: Research Training for Social Scientists. Sage Publications, London. Castells, M [1996]: The information Age: Economy, Society and Culture 1. The Rise of Network Society. Blackwell Publishers, Oxford. Magyarul: Castells, M. (2005) Az információ kora Gazdaság, társadalom és kultúra. I. A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat –Infonia Kiadó Budapest. Castells, M. [1997]: The Information Age - Economy, Society and Culture 2. The Power of Identity. Blackwell Publishers, Oxford. Magyarul: Castells, M. (2006) Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra. II. Az identitás hatalma. Gondolat –Infonia Kiadó, Budapest. Cross, R. –Parker, A. [2004]: The Hidden Power of Social Networks. Harvard Business School Press, Boston MA. Dányi, E. [2002]: Kel l emesmel l ékhat ások,av agyav i r t uál i sköz össégekhar madi kkor sz aka.El őadás az ITHAKA Információs Társadalom és Hálózatkutató Alapítvány Programján, 2002. november 28. Budapest .Di ael ér het őhttp://www.ithaka.hu Utolsó letöltés: 2009. február 13.
20
Dessewffy, T. – Galácz, A. [2004]: Elnapolt forradalom. In: Dessewffy, T. –Z. Karvalics, L. (szerk.) Internet.hu II. Gondolat Kiadó, Budapest. 17-46. Denzin, N. –Lincoln, Y. [1998]: The Landscape of Qualitative Research. Thousand Oaks, California: Sage. Di Maggio et al. [2001]: Social Implications of Internet. Annu. Rev. Sociology. 2001. Feather, N. [1982]: Expectations and Actions: Expectancy Value Models in Psychology. Hillsdale, Lawrance Erlbaum. Fulton, John [1997]: Modernity and Religious Change in Western Roman Catholicism: Two Contrasting Paradigms. Social Compass 44(1). 115-129 Füstös, L. – Szakolczai Á. [1994]: Értékek változásai Magyarországon 1978-1993. Szociológiai Szemle 1994/1. 57-90. Füstös, L. –Szakolczai, Á [1999]: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban (19771998). Szociológiai Szemle 1999/3. 54-71. Füstös, L. –Szakolczai, Á [2004]: Értékrendszerek az axiális momentumokban. (24 európai ország összahasonlító elemzése). Kézirat. Füstös, L. [2004]: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban. In: Füstös, L. –Guba, L. (2004) Társadalmi Regiszter 2004. Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata 2. kötet. MTA PTI –MTA SZKI. Budapest. 123-209. Gábor, K.
– Kabai, I. – Matiscsák, A. [2003]: Információs társadalom és az ifjúság. Szeged:
Belvedere Meridionale. Geissler, R. [1973]: Massenmedien, Basiskommunikation und Demokratie. Ansätze zu einer normativ-empirischen Theorie. Mohr & Siebeck, Tübingen Granovetter, M. S. [1973]: The Strength of Weak Ties. Am. J. Sociology (78) 1360-1380. Granovetter, M. S. [1974]: Getting a Job: A Study of Contacts and Careers. Harvard University Press, Cambridge. Granovetter, M. S. [1983]: The strength of Weak ties: A Network Theory Revisited. Sociological Theory 1983. 1. 202-233. Habermas, J. [1971]: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat Kiadó, Budapest. 21
Hain, F. [2006]: Kapcsolatháló a világhálón - a WiW. Egy közösségi weboldal és közösség szociálpszichológiai elemzése. Doktori tézisek 2006. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Kézirat. Elektronikusan el ér het ő:http://www.hain.hu utolsó letöltés 2009. február 10. Hain, F. [2007]: Fiatalok hálózati közössége és hálózati kultúrája Budapesten. Egy online közösségi weboldal, az iWiW egy korai felhasználói köre által teremtett közösségi és köz öss égsz er v ez ődési minta. Kézirat. Elektronikusan el ér het ő:http://www.hain.hu utolsó letöltés 2009. február 10. Hankiss, E. [1980]: Structural Variables in Cross-Cultural Research on the Quality of Life. In: Szalai, A. –Andrews, F. M. (szerk.) The Quality of Life. Comparative Studies. Sage Studies in International Sociology (20.) 41-56. Hankiss, E. [1983]: Di agnóz i sok I n:Hanki ss El emérTár s adal micsapdák,di agnóz i sok.Magv et ő Kiadó, Budapest. 145-446. Hankiss, E. et al. [1982]: Kényszerpályán? A magyar társadalom értékrendszerének alakulása 1930 és 1980 között. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest. Heller, M. –Némedi, D. –Rényi, Á. [1990]: Vázlat a nyilvánosság-fogalom értelmezéséhez. In: Szabó
Márton
(szerk.)
Tükör
által
homályosan.
Tanulmányok
az
ideológiáról.
MTA
Társadalomtudományi Intézete, Budapest.111-123. Herman, E. –Chomsky, N. [1988]: Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media. Pantheon, New York. Katz, E. –Lazarsfeld, P. F. [1955]: Personal Influence. Free Press. Glencoe, III. Keane, J. [1995]: Structural Transformations of the Public Sphere. The Communication Review, Vol. 1. 1-22. Keane, J. [1999]: Média és demokrácia. Helikon Kiadó, Budapest. Kellner, D. [2002]: Theorizing Globalization. Sociological Theory. Vol. 20, Nr. 3 2002. Nov. 285-305. Kluckhohn, C. [1951]: Values and Value Orientation in the Theory of Action. In: Parsons, T. –Shils, E. (eds.): Toward a general theory of action. Harvard University Press, Cambridge. Kollock, P. [1999]: The Economies of On-line Cooperatin: Gifts and Public Good sin Cyberspace. In: Smith, M. A. –Kolloch, P. (eds) Communities in Cyberspace. Routledge, London. 220-239. Lazarsfeld, P. –B. Berelson, B. –Gaudet H. [1968]: The People's Choice. Columbia University Press, New York 22
Lin, N. [1999]: Tár sadal mier őf or r ásokést ár sadalmi mobilitás. A státuselérés strukturális elmélete. I n:Angel uszR.( sz er k. )At ár s adal mi r ét egz ődéskomponensei .ÚjMandát um Ki adó,Budapest . Markus, H. –Kitayama, S. [1991]:. Culture and the Self: Implications for Cognition, Emotion, and Motivation. Psychological Review, Vol. 98, No. 2.. 234–253. Mason, J. [2005]: A kvalitatív kutatás. Jószöveg Kiadó, Budapest. McChesney R. W. [1996]: The Internet and U. S. Communication Policy-Making in Historical and Critical Perspective. Journal of Communication, Vol. 46 (1)Winter 98-124. Meyrowitz, J. [1986]: No Sense of Place. The Impact of Electronic Media on Social Behavior. Oxford University Press, New York –Oxford. Meyrowitz, J. [2003]: Médiumelmélet. In: Kondor, Zs. – Fábri, Gy. (szerk.) Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Századvég Kiadó, Budapest. 205-233. Molnár, Sz. [2002]: A digitális megosztottság értelmezési kerete. Információs Társadalom, 2002. (4) 82-101. Nagy, R. [2005]: Di gi t ál i s egy enl őt l enségek:mí t osz vagy valóság? Információs technológiák használatának aspektusai az ifjúság körében. Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika tanszék, Budapest. Newhagen, J. [1995]: Correspondence to Robert W. McChesney. New York Times 10. July 1995. Norris, P. [1999]: Who Surfs? New Technology, Old Voters and Virtual Democracy. In: Elaine Ciulla, Kasmarck and Joseph S. N. (szerk.) democracy.com? Governance in Networked World. Hollis, NH, Hollis Publisher. NTIA (National Telecommunications and Information Administration) [2002]: A Nation Online. U.S. Department of Commerce, Washington. Parsons, T. [1988]: A modern társadalmak rendszere. Elméleti tájékozódás. In: Némedi, D. (szerk.) Tal cot t Par sons a t ár sadal mi r endsz er r ől , Sz oci ol ógi ai Füzetek
45.
ELTE
Szociológiai,
Sz oci ál pol i t i kaiI nt éz etésTov ábbképz őKöz pont ,Budapest84-111. Pintér, R. (szerk.) [2007]: Magyar információs társadalom 1998–2008.Jel ent ésazel múl tév t i z edr ől . BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ –GKIeNET, Magyar Tudományos Akadémia Infokommunikációs Jogi Centrum. Budapest. Putnam, R. D. [2000]: Bowling Alone. The Collapse and Revival of American Community. Simon & Schuster, New York. 23
Rheingold, H. [1994]: Mindennapi élet a cyberspace-ben. Replika (15-16.) 293-312. Rogers, E. M. –Kincaid, D. E. [1981]: Communication Networks. Towards a New Paradigm for Research. Free Press, New York. Rogers, E. M. [1995]: Diffusion of Innovations. (IV. kiadás) The Free Press, New York. Schwartz, S. [2003]: Univerzáliák az értékek tartalmában és struktúr áj ában.El mél et iel őr el épésekés empirikus próbák húsz országban. In: Váriné, Sz. I. (szerk.) Értékek az életben és a retorikában. Akadémiai Kiadó, Budapest. 105–154. Strover, S. –Straubhaar, J. [2000]: Reasons for NotUsi ng t he I nt er net .I n:uők.E-Government Services and Computer and Internet Use in Texas. A Report from the Telecommunications and Information Policy Institute. http://www.utexas.edu/research/tipi/reports/dir_final2.htm Tamás, P. –Zsolt, P. [2001]: A társadalmi kommunikáció szociológiájáról. In: Béres, I.–Horányi, Ö. (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Budapest. 245-263. Vályi, G. [2004]: Azal ul r ólj öv őkul t ur ál i sgl obal i záci óésazI nt er net .Médi akut at ó,2004( ősz )95-114. Wellman, B. –Gulia, M. [2007]: A net sz ör f öz őknem ut az nakegy edül :v i r t uál i sköz ös ségek,mi nt valódi közösségek. In Halácsy, P. –Vályi, G. –Wellman, B. (szerk.) Hatalom a mobil tömegek kezében. Új média remix I. Typotex Kiadó, Budapest. 143-186. Wel l man,B.etal .[ 2002] :Növ el i ,csökkent iv agy ki egész í t iaz I nt er neta t ár sadal mit őkét ? Információs társadalom, II. évf. 1.
24
VI.Aszer zőnekat émábanmegj el entpubl i káci óiéskonf er enci ael őadásai
Publikációk
Ferencz Magdolna [2008] Értékközvetítés az IWIW fórumain. A hálózati báziskommunikáció kutatása: egy pilot study kérdésfeltevései és vizsgálati módszerei. DOSZ, Budapest. 269-290. Ferencz Magdolna [2008]: A média hazai közönségcsoportjai. In: Füstös, L. –Guba, L. – Szalma, I. (szerk.) Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata, 6. MTA Politikai Tudományok Intézete –MTA Szociológiai Kutatóintézet. Budapest. 79-116. Ferencz Magdolna [2005]: Tükörország? Az internetes kommunikáció és az értékek. Módszertani füzetek, MTA Szociológiai Kutatóintézet. Ferencz Magdolna [2004]: A privacy határai az internetes kommunikációban. Módszertani füzetek, MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Konferencia el őadások Ferencz
Magdolna:
Értékközvetítés
az
IWIW
fórumain.
Tavaszi
szél
Konferencia.
Doktoranduszok országos Szövetsége, Budapest. 2008. május 25. Ferencz Magdolna: Érték vagy normaválság? A magyar népesség értékpreferenciáinak v ál t oz ásaiaz el múl tév t i z edekben.Budapes t iCor v i nus Egy et em Jöv őkut at ás Tans z éke és a " Fel el ősenaj öv őér t "Akadémi aiKl ubAl t er nat í vkonf er enci áj a,Két bodony . 2007. május 7. Ferencz Magdolna: 2005. március 3. Tükörország? Az internetes kommunikáció és az értékek. Magyar Szociológiai Társaság-MTA Politikai Tudományok Kutatóintézete, MTA Szociológiai Kutatóintézet Értékkonferenciája, Budapest. 2005. március 3. Ferencz Magdolna: Ér t ékek és nor mák t ükr öz ődése az I nt er net es kapcsol at kez el ésben és információcserében. Magyar Szociológia Társaság Konferenciája, Budapest. 2004. november 20.
25
