SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER INFORMATIKAI KORSZERŰSÍTÉSE 2012
Tartalom Az Igénybevevői Nyilvántartás rövid története..................................................................6 Az Igénybevevői Nyilvántartás jellemzői..............................................................................6 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetképe a szolgáltatásokat igénybevevők adatai alapján..................................................................7 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetképe a szolgáltatók adatai alapján.....................................................................................................10 Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetképe az igénybevételek adatai alapján.............................................................................................11 Gyermekeknek nyújtott szolgáltatások adatai..................................................................13 Aktív korúaknak nyújtott szolgáltatások adatok..............................................................14 Adatok az időseknek nyújtott szociális szolgáltatásokról.............................................16
-3-
Tisztelt Olvasó! A szociális szakmában KENYSZI néven ismert Igénybevevői Nyilvántartás 2012 márciusa óta gyűjt naprakész információkat az ágazati szolgáltatásokról, a szolgáltatók rendelkezésére álló kapacitások kihasználtságáról, az igények területi és korcsoportonkénti sajátosságairól. Az Új Széchenyi Terv keretében létrehozott központi adminisztrációs rendszer teljesen átláthatóvá teszi a szociális szolgáltatások igénybevételét. A Nyilvántartás a jogszabályban meghatározott esetekben már a szolgáltatás nyújtásának napján képes feltárni, és kiküszöbölni a párhuzamos szolgáltatásfinanszírozást. Biztosítja, hogy az adófizetők pénze ott és olyan mértékben hasznosuljon, ahol és amilyen mértékben valóban szükség van rá. Az elektronikus adminisztráció a nyilvántartás és az ellenőrzés mellett a tervezést is segíti: bevezetésével a szolgáltatási aránytalanságokról és hiányosságokról időveszteség nélkül értesülnek a szakemberek. A szociális szolgáltatások elektronikus rögzítése hamarosan végleg le tudja váltani a papíralapú nyilvántartást. Jelen kiadványunk csupán ízelítőt adhat azokból a fontos ágazati információkból, amelyek a rendszer segítségével most már naprakészen a rendelkezésünkre állnak. A szociális ágazat működése iránti megtisztelő érdeklődését munkatársaim nevében is köszönöm, munkájához további sikereket kívánok.
Dr. Pósfai Gábor főigazgató Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
-5-
Az Igénybevevői Nyilvántartás rövid története Az elektronikus nyilvántartási rendszer alapötlete 2011 tavaszán fogalmazódott meg, és szerzett gyors népszerűséget az ágazati vezetés körében. A kedvező fogadtatást jól jellemzi, hogy már 2011 őszén elindultak az informatikai fejlesztések, és a rendszer első verziója 2012 januárjára el is készült. Ezt követően a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által megbízott szakértők két lépcsőben, először 650, majd 6 ezer, szociális területen dolgozó szakembert képeztek ki a rendszer használatára. Ők azok a kollégák, akik a nyilvántartás adatait napról-napra regisztrálják a rendszerben, lelkiismeretes munkájuk nélkül a fejlesztés nem lehetne eredményes. A TAJ-alapú nyilvántartási rendszert egy rövid tesztelési időszakot követően, 2012. március 1-jétől használják kötelező jelleggel az intézmények. Az Igénybevevői Nyilvántartásban jelenleg átlagosan, naponta több mint 500 ezer ellátotti igénybevételt lehet nyomon követni. A rendszer fejlesztése és működtetése a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal kiemelt projektje. Megvalósítására az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában került sor. A rendszer bevezetését a 226/2006. Korm. rendelet írja elő a szociális és gyermekvédelmi ágazatban működő intézmények számára. A jogszabály pontosan meghatározza a kötelezettek körét. A rendszer mintegy 12 ezer napi használójának tevékenységét az NRSZH telefonos ügyfélszolgálattal támogatja.
Az Igénybevevői Nyilvántartás jellemzői A rendszerbe feltöltött intézményi adatok három alapvető csoportba sorolhatók: információkat nyújtanak a szolgáltatások igénybevevőiről, az igénybe vett szolgáltatásokról és az igénybevételek napi alakulásáról. -6-
Az igénybevevők esetében a fontosabb személyi azonosítókon túl (név, anyja neve, lakcím, születési hely, születési dátum, TAJ) regisztrálásra kerül az állampolgárság és a jogállás is. Ezek az információk a nyilvántartásban összekapcsolódnak az igénybe vett szolgáltatások legfontosabb összetevőivel: a szolgáltatás időtartamával, típusával és a szolgáltatóknak az NRSZH Szociális Regiszterében nyilvántartott adataival. A személyes adatok kezelése az adatvédelmi jogszabályok előírásának teljes betartásával történik. Az igénybevételek napi alakulását rögzítő, úgynevezett naplóból megismerhető, hogy egy adott napon, mely szolgáltatásokat, mely szolgáltatóknál, kik vették igénybe, és ezeket az igénybevételeket mikor rögzítették az adatszolgáltatók a rendszerbe. A nyilvántartásban kizárólag akkor kell adatot rögzítenie a szolgáltatónak, ha a szolgáltatás nyújtásához költségvetési támogatást igényel. A nyilvántartás alapja ugyan az igénybe vevő TAJ-azonosítója, az igénybevételt azonban nem akadályozhatja meg a TAJ-azonosító hiánya. A hiányt az igénybe vevőnek a szolgáltató közbenjáró segítségével pótolnia kell. Október közepén az összes igénybe vevő csupán fél százaléka részesült TAJ-azonosító nélkül szolgáltatásban. Arányuk a gyermek- és az aktív korú korcsoportokban pár tized százalékponttal magasabb. Az idősebb, 60 év feletti igénybe vevők körében elenyésző a TAJ-jal nem rendelkező ellátottak száma.
Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetképe a szolgáltatásokat igénybevevők adatai alapján – 2012. október 12-21. A rendszer használata 2012 októberére csaknem teljes körűvé vált a jelentésre kötelezett szolgáltatók körében. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy reális pillanatfelvételt adjunk a szociális és gyermekjóléti/védelmi szolgáltatások klienseiről, a szolgáltatókról és szolgáltatások igénybevételéről. -7-
A jelen kiadványban megjelenített időszak (2012. október 12-21-ig) egy napján, a legalább egy szolgáltatást igénybe vett személyek átlagos száma 580 ezer fő volt. Az alábbi grafikon az igénybe vevők korfáját és a szolgáltatások ügyfélkörének életkori eloszlását mutatja. A 2 és 4 év közötti korosztály a legnagyobb létszámú csoport az ellátott személyek között, azonban a szociális szolgáltatások címzettjei jellemzően a 70–90 éves korosztályból kerülnek ki. A gyermekjóléti szolgáltatásban 18 éves korig folyamatosan nő az ellátott személyek száma, azt követően „kilépnek” az ellátórendszerből. Az ellátott személyek korfája, ellátástípusok szerint, 2012. október (fő) Gyermekek átmeneti gondozása
100
Gyermekek napközbeni ellátása
90
Gyermekjóléti szolgáltatás Otthont nyújtó ellátás
80
Utógondozói ellátás
70
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
60
Lakóotthon
50
Rehabilitációs intézmény Étkeztetés
40
Házi segítségnyújtás
30
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások
20
Nappali ellátás
10
Támogató szolgáltatás Családsegítése
5
-8-
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
Az aktív korú személyek között 50 éves korig alacsony az ellátottak aránya. Ők jellemzően valamilyen szakosított bentlakásos ellátást, vagy családsegítést vesznek igénybe. Az 50-es korévek felett kiugróan megnő a nappali ellátásokat, étkeztetést és családsegítést igénybe vevők száma. A nyugdíjazást követő, 64-66-os korévekben, a „kifutó” családsegítés következtében erősen visszaesik a szociális szolgáltatásokat igénybe vevők száma. A 70 év felettiek többsége étkeztetést és házi segítség-nyújtást vesz igénybe. A bentlakásos ápolásban, gondozásban részesülők legnagyobb létszámú csoportját a 80-as éveikben járó személyek adják. Az ellátást igénylők járásonkénti megoszlása érdekes rajzolatot mutat. A következő ábra az állandó népességre vetített adatok alapján készült, így az eltérő lakosságszám okozta torzulástól mentes állapotot rögzít. Az ellátott személyek aránya az állandó népesség arányában járásonként (%)
13-19 10-12,9 7-9,9
NRSZH
4-6,9 1-3,9
Forrás: Igénybevevői Nyilvántartás, 2012. október
-9-
A térképen jól látható, hogy a budapesti központtól távolodva, a szinte szabályos koncentrikus körök mentén egyre nő a 100 főre jutó ellátottak aránya. Ez az „övezetesség” a Dunától keletre szabályosabb, míg a Dunántúlon, főleg annak északnyugati részén megtörik. A legmagasabb értékeket délkeleten, a határ menti járásokban (Sarkadi, Berettyóújfalui, Gyulai) és az északkeleti országrészben (Gönci, Vásárosnaményi, Hajdúhadházi, Nagykállói járásokban) találjuk. Ezekben a járásokban az igénybevevők aránya meghaladja a 13 %-ot. A lista végén 3 % alatti értékekkel a budapesti, valamint a pest megyei járásokat találjuk.
Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetképe a szolgáltatók adatai alapján – 2012. október 12-21. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer fenntartói struktúrája az elmúlt 20 évben folyamatosan változott, de a legfőbb jellemzői ez idő alatt is a sok szereplő és a diverzifikáltság voltak. Ez napjainkban sem változott, bár a különböző fenntartók súlya szolgáltatásonként eltérő. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások megoszlása fenntartóik gazdasági jogállása szerinti (%)
Települési önkormányzat 34 % Nonprofit szervezet 18 %
Központi, állami fenntartású 8% -10-
Egyéb 0 % Egyéni társas vállalkozás 2 % Egyházi intézmény 11 %
Kistérségi társulás 25 %
Fővárosi, megyei önkormányzat 2 %
A szolgáltatások harmadát (34,6 %) települési önkormányzatok, saját működésben nyújtják. A kistérségi, vagy több önkormányzat társulásával működtetett szolgáltatások az összes szolgáltatás közel negyedét (23,4 %) teszik ki. A szolgáltatások 17,5 százaléka nonprofit, civil fenntartású, 11,7 százalékukat pedig egyházak, egyházi intézmények működtetik. Az egyéni és társas vállalkozások kezelésében működő szolgáltatások aránya nagyon alacsony (2,1 %).
Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások helyzetképe az igénybevételek adatai alapján Igénybevevők és igénybevételek számának heti alakulása (fő)
700 000
600 000
500 000
400 000
300 000 igénybevétel 200 000
igénybevevő
100 000
0
hétfő
kedd
szerda
csütötrök
péntek
szombat
vasárnap
-11-
A Nyilvántartásban rögzített adatokból kiderül, hogy a 42. héten az ágazat intézményeiben összesen 3,5 millió alkalommal vettek igénybe szolgáltatást, melyek során 579 ezer rászorult személyt láttak el. A hétköznapi igénybevételek száma 617-634 ezer között mozgott. A hétvégi napokon ennél lényegesen alacsonyabb, 200 ezer alatti igénybevételt rögzítettek a szolgáltatók. A következő térképen jól látszik, hogy a vizsgált októberi napon a legmagasabb igénybevételi számok a nagyvárosokat magukba foglaló járásokban voltak. Ennek az a magyarázata, hogy a szélesebb spektrumú, nagyobb befogadóképességgel bíró intézmények elsősorban a nagyvárosokban működnek. Az igénybevételek számának megoszlása járásonként (2012. 10. 16 (fő))
Igénybevevők száma 9 000-18 000
NRSZH
6 000-8 999 4 000-5 999 2 000-3 999
Forrás: Igénybevevői Nyilvántartás, 2012. október
-12-
0-1 999
Mindezek mellett számos válságövezetnek számító térség is igen magas ellátási számot produkált. Az észak-borsodi Edelényi és Ózdi mellett a szabolcsszatmár-bereg megyei Mátészalkai, Fehérgyarmati, Kisvárdai, valamint a keleti határ mentén található Berettyóújfalui és Gyulai járások kliensszámai számos nagyvárosénál magasabbak. Az igénybevételek ellátási terület szerinti megoszlásában mindenhol a szociális alapellátás dominanciája figyelhető meg. Csak azokban az alacsonyabb napi forgalmú járásokban nem éri el az igénybevételek aránya az 50 %-ot, ahol nagyobb szakosított ellátó intézmények találhatók (pl.: a budapesti agglomeráció járásai vagy akár a Szentgotthárdi járás). Érdekes megfigyelni, hogy a magasabb arányú gyerekszegénység által sújtott térségekben, a gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők aránya legtöbbször kisebb az országos átlaghoz képest.
Gyermekeknek nyújtott szolgáltatások adatai 2012. október 12-21. Az Igénybevevői Nyilvántartásban rögzített kliensek több mint ötöde 18 év alatti, a vizsgálati időszakban számuk elérte a 130 ezer főt. Arányuk (22,5 %) az ellátórendszerben 5 %-kal magasabb, mint az állandó népességen belül (17,6 %). A fiúk valamivel többen vannak (53 %), mint a lányok. A kor szerinti megoszlás sajátossága, hogy 6-tól 18 éves korig folyamatosan nő az ellátottak száma, ám a legnépesebb csoportot mégis a 3 évesek teszik ki. Az 1 és 5 éves kor között széles körben igénybe vett napközbeni ellátás egy olyan korspecifikus ellátási forma, ami a létszámadatokat jelentősen befolyásolja. A grafikonon is látható, hogy a legnagyobb ellátotti szám az utolsó bölcsődei év környékén mutatkozik. A 6. életévtől a gyermekjóléti szolgáltatásokat és a gyermekvédelmi szakellátásokat igénybevevők száma, egészen 18 éves korig folyamatosan emelkedik. -13-
Az ellátásokat igénybevevő 18 éven aluliak kor szerinti megoszlása főbb ellátás típusonként 18 17 16 15 14 13 12
Gyermekek átmeneti gondozása
11
Gyermekek napközbeni ellátása
10
Gyermekjóléti szolgáltatás
9
Szociális alapellátás
8
Szociális szakellátás
7
Gyermekvédelmi szakellátás
6 5 4 3 2 1
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
Aktív korúaknak nyújtott szolgáltatási adatok 2012. október 12-21. Az ellátórendszer aktív korú tagjai létszámukat tekintve jelentős csoportot képviselnek, de az össznépességhez viszonyított arányuk meglehetősen csekély. A 18 évnél idősebb, de 62 évnél fiatalabb ellátottak száma 169 ezer fő, azonban a hasonló korú állandó népességen belüli arányuk csupán 2,7 %. Az igénybevevők 53 százaléka nő. -14-
Az aktív korú népesség csupán két és fél százaléka részesül valamilyen ellátási formában. Területi megoszlásban az arányok a 0,6 %-os budapesti 4. kerület és a 10,5 %-os Sarkadi járás értékei között mozognak. A legmagasabb értékeket a Sümegi kivételével, csak határ menti kistérségekben találunk, ezek azonban nem korlátozódnak csak a keleti és északkeleti sávra, találunk magasabb igénybevevői arányszámot az ország nyugati határszakasza mentén is (Szentgotthárdi járás). A hátrányosabb helyzetű térségekben a szociális alapellátás, ezen belül a szegénygondozás egyik legfőbb intézményének, a családsegítésnek a magasabb arányú igénybevétele növeli a 100 aktív korúra jutó ellátottak számát. Relatíve magasabb igénybevételi arányt produkálhatnak azok a térségek is, ahol a lakosságszámhoz képest viszonylag magas a – zömében aktív korú ellátottakat gondozó – bentlakásos (fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó) szakintézményekben lakók száma. Szociális szolgáltatást igénybevevő 18-62 éves aktív korúak aránya a hasonló korú állandó népességben (%)
8-11 % 6-7,9 %
NRSZH
4-5,9 % 2-3,9 % 0-1,9 %
Forrás: Igénybevevői Nyilvántartás, 2012. október -15-
Adatok az időseknek nyújtott szociális szolgáltatásokról 2012. október 12-21. Ellátórendszerünk egyik legnagyobb klienscsoportját az idősek alkotják. A vizsgált októberi héten a félmillió feletti igénybevevő 48 %-a (280 ezer fő) volt 62 éves vagy annál idősebb. Ez csaknem két és félszerese a korcsoport népességen belüli 20 %-os arányának. A szolgáltatásokat igénybevevő idősek körében a nők aránya a teljes népességben mértnél magasabb. A teljes népesség 62 év feletti korcsoportjának 61,5 %-a, az ellátottaknak pedig 70,6 %-a nő. Az igénybe vett szolgáltatások 95 %-át öt alapellátási és egy szakellátási forma tette ki. A legnépszerűbb az étkeztetés és a házi segítségnyújtás volt, ezeket az idősek otthonában végzett ellátás követte. A 62 év feletti igénybevevők száma a körükben leginkább keresett hat szolgáltatásban (fő) 120 000 100 000 80 000 60 000
111 557
106 716
40 000 20 000
46 166
0
29 655
23 751
11 559
Idősek otthona Étkeztetés Házi Nappali ellátás Jelzőrendszeres Családsegítés segítségnyújtás időskorúak házi részére segítségnyújtás
A három legkeresettebb ellátási formán kívül, még az idős nappali ellátás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a családsegítés ért el az összes igénybevétel 1 %-át meghaladó értéket. -16-
