Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért – az Önkéntesség Európai Évének jegyében

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület kiadványa

A projekt a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósul meg 2010

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért – az Önkéntesség Európai Évének jegyében

Szerkesztette: Kádár Erika, Tóth Ibolya

Bevezető Magyarország 2011. január 1. és 2011. június 30. között első alkalommal látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökségre való felkészülés és a lebonyolítás a kormányzat feladata, Magyarországon a Külügyminisztérium az a kormányzati szerv, amely irányítja a felkészülést és koordinálja majd a feladatok végrehajtását az elnökség ideje alatt. Az elnökséggel járó napi munkát a közigazgatási dolgozók végzik. Ugyanakkor fontos, hogy a felkészülési folyamatban, illetve az elnökséggel járó feladatok végrehajtásában a civil szervezetek is részt vehessenek. „Mind az EU-intézmények, mind a Tanács soros elnökségét betöltő ország kormányzata részéről növekszik az a felismerés, hogy az eredményes munkavégzéshez fontos hozzájárulás lehet a társadalmasítás, a civil szervezetek, az állampolgárok bevonása. Mindez összhangban van a részvételi demokrácia fontosságának felismerésével, a civilekkel folytatott párbeszéd jelentőségével.” (Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye; A civil szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége) E cél megvalósulását kívánja elősegíteni az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és partnerei, az Inspiráció Egyesület, a Kárpátokért Egyesület, az Önkéntes Központ Alapítvány és a romániai Pro Europa Liga együttműködésében megrendezésre kerülő „Szociális integráció a fenntartható fejlődésért – az Önkéntesség Európai Évének jegyében” című rendezvénye, amelynek célja Magyarország 2011-es EU soros elnökségének össztársadalmi szintű megismertetése, a civil szervezeti részvétel elősegítése már az előkészítés fázisában. Kiadványunk a civil szervezetek számára kíván hasznos információkat nyújtani au EU soros elnökséggel járó feladatokról, a korábbi soros elnökségek idején lezajlott civil programokról, a civil szervezetek bekapcsolódásának tapasztalatairól, hogy ezzel segítse a hazai civilek részvételét az EU soros elnökségi feladatok ellátásában. Reméljük, hogy valamennyi civil szervezet megtalálja kiadványunkban az őt leginkább érdeklő információkat, és sikeresen kapcsolódik be mind az előkészületekbe, mind pedig a hat hónapig tartó elnökségi munkába.

Az EU soros elnökségről általában Az Európai Unió intézményrendszere A soros elnökség az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelöli, melyet egy-egy tagállam tölt be féléves időtartamra. A soros elnökség szerepe jelentős, számos területre kiterjed, hiszen amellett, hogy az Unió külső képviseletében főszerepet játszik, mindig az elnökség hívja össze a Tanácsot, elnököl a Miniszterek Tanácsában és egyéb testületekben, gondoskodik a szavazásról, aláírja a megszületett döntéseket. A tárgyalásra kerülő kérdések összeállítása is az elnökség feladata, így befolyásolhatja a napirendre kerülő ügyeket. Magyarország 2011 első felében lesz az Európai Unió soros elnöke, ami nagy felelősséggel és rengeteg szervezéssel jár, hiszen ez azt is jelenti, hogy hazánk ad otthont az Európai Tanács ülésének és a Minisztertanácsok és magas rangú találkozók egy része is hazánkban zajlik majd. Forrás: http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=8&content=8 Az Európai Uniónak öt fő intézménye van: a Tanács, a Bizottság, az Európai Parlament, a Bíróság és a Számvevőszék. Az EU soros elnökségéhez az Európai Unió Tanácsa kapcsolódik, ezért ez az intézmény bővebben kerül bemutatásra. Az Európai Tanács (European Council) az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek évente legalább kétszer ülésező testülete. A csúcsértekezletre minden elnökségi időszak végén kerül sor, rendkívüli üléseket pedig egy-egy konkrét kérdés megvitatása céljából hívnak össze. Az Európai Tanács nem rendelkezik formális jogosítványokkal, mégis ez a testület hozza a legfontosabb politikai és stratégiai döntéseket. Az állam- és kormányfők egyetértéssel (konszenzus) határoznak, minden tagállamnak egy szavazata van. A rendes üléseken hozott döntéseket az ülést követően kiadott ún. elnökségi következtetések foglalják össze. Az Európai Bizottság (European Commission) az EU egyik legfontosabb, a tényleges „végrehajtó hatalmat" gyakorló szerve. Székhelye alapján „Brüsszeli Bizottság"-ként is emlegetik. A Bizottság kifejezéssel egyaránt jelölik a ma 20 tagú irányító testületet, valamint annak hatalmas apparátusát. Valamennyi tagállam biztossal rendelkezik: a nagyobbak

(Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Németország) két-két fővel, míg a kisebbek egy-egy fővel. A Bizottság fontos szerepet játszik a döntéshozatalban: állásfoglalásokat és javaslatokat dolgoz ki, a Tanács felhatalmazása alapján és saját hatáskörében jogszabályokat bocsát ki, valamint őrködik a szerződések végrehajtásán. Az Európai Parlament (European Parliament) az EU tagországainak képviselőiből álló, ma 626 tagot számláló intézmény. A képviselőket a tagállamokban a nemzeti jogrendszernek megfelelően, közvetlenül választják 5 évre. A képviselők politikai frakciókba tömörülve képviselik érdekeiket. Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv a Tanács, így az Európai Parlament a nemzeti parlamentektől eltérő hatáskörrel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntéshozatalban egyre fontosabb szerepet játszik. Attól függően, hogy milyen eljárásról van szó, a Parlament akár meg is vétózhatja a Tanács döntését. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, a parlamenti bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működnek. Az Európai Bíróság (European Court of Justice) az EU luxembourgi székhellyel működő egyik fő intézménye. A Bíróság 15 bírából áll, minden tagállam egy-egy bírát jelöl. Feladata egyrészt konkrét ügyekben való állásfoglalás, másrészt az alapszerződések és az EK-jog értelmezése, a közösségi jog egységes alkalmazásának biztosítása. A Számvevőszék (Court of Auditors) Független testület, melyben minden tagállam 1-1 taggal képviselteti magát. Feladata az EU szervei, elsősorban a Bizottság gazdálkodásának ellenőrzése. Székhelye Luxembourg. Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) az Európai Unió kormányközi alapon működő, jogszabályalkotó és döntéshozó szerve. Összetétele változó: az általános kérdéseket a külügyminiszterekből álló ún. Általános Ügyek Tanácsa (General Affairs Council)

tárgyalja,

a

speciális

kérdésekben

(pl.

mezőgazdasági,

közlekedési)

a

szakminiszterekből álló Miniszterek Tanácsa dönt. Kiemelkedő jelentőségű ügyekben, a Tanács munkájában mind a külügyminiszterek, mind az érintett szakminiszterek részt vesznek. (Ezt nevezik jumbo Tanácsnak.) Az ún. tanácsi munkacsoportok, a COREPER és a Tanács Főtitkársága készítik elő és segítik a munkát.

Forrás: http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=8&content=8 A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepe 

A Tanács jogalkotási jogkörrel rendelkezik, amelyet általában az együttdöntési eljárásban a Parlamenttel közösen gyakorol.



A Tanács biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolását.



A Tanács az Európai Tanács által megállapított általános iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja a közös kül- és biztonságpolitikát.



A Tanács a Közösség és az Unió nevében nemzetközi megállapodásokat köt, amelyek a Közösség, illetve az Unió és egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet között jönnek létre.



A Tanács biztosítja a tagállamok fellépésének összehangolását, és intézkedéseket hoz a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén.



A Tanács és az Európai Parlament együtt alkotják a Közösség költségvetését elfogadó költségvetési hatóságot.

A Tanács jogi aktusai A Tanács jogi aktusai: rendelet, irányelv, határozat, közös fellépés, közös álláspont, ajánlás és vélemény. A Tanács továbbá következtetéseket, nyilatkozatokat és állásfoglalásokat fogadhat el. Amíg a Tanács jogalkotói minőségében jár el, addig a jogalkotásra vonatkozó javaslatokat elsősorban az Európai Bizottság teszi meg. Ezeket a Tanács megvitatja és az elfogadásukat megelőzően módosíthatja. Az Európai Parlament aktívan vesz részt e jogalkotási folyamatban. A közösségi jogi aktusok jelentős részét a Parlament a Tanáccsal együttesen, együttdöntési eljárásban fogadja el. Az egyes tagállamok szavazatainak számát a Szerződések állapítják meg. A Szerződések rendelkeznek azokról az esetekről is, amikor a döntéshozatali eljárásban egyszerű többségi, minősített többségi szavazás vagy egyhangúság szükséges. 2007. január 1-től kezdődően a minősített többség eléréséhez a következő két feltétel teljesülése szükséges:



a tagállamok többségének jóváhagyása (bizonyos esetekben kétharmados többség);



a javaslatot támogató, legalább 255 szavazat, amely az összes szavazat 73,9 %-a (a korábbi rendszerrel megegyező arány).

Továbbá, bármely tagállam kérheti annak igazolását, hogy a támogató szavazatok száma az Unió teljes népességének legalább 62%-át képviseli. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a határozat nem kerül elfogadásra. A szavazatok számának tagállamok szerinti megoszlása Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság

29

Spanyolország, Lengyelország

27

Románia

14

Hollandia

13

Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, 12 Portugália Ausztria, Bulgária, Svédország

10

Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország

7

Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia

4

Málta

3

Összesen

345

A Tanács felépítése Minden tagállam részt vesz a Tanács munkájának előkészítésében és a döntéshozatalban. A Tanácsot a tagállamok miniszterei alkotják, és a napirenden lévő kérdésektől függően tíz különböző összetételben ülésezik. A Külügyek Tanácsa például a külügyminiszterekből áll, a Bel- és Igazságügyek Tanácsában pedig az igazságügyi és belügyminiszterek vesznek részt, és így tovább. A Tanács munkáját a tagállamok Brüsszelben dolgozó állandói képviselői és azok helyettesei alkotta Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) készíti elő és koordinálja. Magának az Állandó Képviselők Bizottságának a munkáját is több mint 150 bizottság és munkacsoport készíti elő, amelyek szintén a tagállamok küldötteiből állnak.

Ezek némelyikének konkrét koordinációs és szakértői szerepe van saját területén. Ilyen például a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság vagy a Politikai és Biztonsági Bizottság, amelynek feladata a nemzetközi helyzet figyelemmel kísérése a külügyek és a közös biztonságpolitika területén, továbbá – a Tanács felelőssége mellett – a válságkezelő műveletek politikai felügyelete és stratégiai irányítása. További ilyen testület a Koordinációs Bizottság,

amely pedig

a

büntetőügyekben

folytatott

rendőrségi

és

igazságügyi

együttműködés területén zajló munka előkészítéséért felel. Forrás: http://www.consilium.europa.eu/showPage.aspx?id=427&lang=hu A Tanács a tagállamokból érkező miniszterek szavazatai alapján hoz döntéseket. Háromféle szavazás létezik attól függően, hogy az adott területre vonatkozóan mi szerepel a Szerződésben. Az eljárási határozatok esetében egyszerű többségi szavazást alkalmaznak, a belső piaccal, a gazdasági ügyekkel és a kereskedelemmel kapcsolatos döntések többségénél pedig a tagállamok lakosságán alapuló súlyozott szavazati rendszert, a minősített többségi szavazást. A külpolitika, a védelem, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés, valamint az adózás esetében egyhangú szavazással határoznak. A Tanács az esetek túlnyomó többségében az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel közösen határoz a konzultációs eljárás vagy az együttdöntési eljárás keretében. Az előbbit alkalmazzák például a mezőgazdaság, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés és az adózás területén, az utóbbit pedig többek között a belső piaccal kapcsolatos kérdéseknél. Forrás: http://www.consilium.europa.eu/showpage.aspx?id=426&lang=HU

A soros elnökség feladata és szerepe Az elnökség feladatait csak részben szabályozzák Uniós jogszabályok. Részletes szabályozást a Lisszaboni Szerződésben fektetett le a Közösség. Eddig nagyrészt szokásjogi normák érvényesültek ezen a területen. Ilyen szokás az is, hogy az államfők közti informális találkozókat mindig a soros elnökséget betöltő országban tartják. Az elnökség teendői elsősorban reprezentációs és ügyvezetői feladatok:



Az elnökség feladata, hogy összehívja az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács, és ezek előkészítő bizottságainak üléseit, elkészítse a napirendeket, és betöltse a levezető elnök szerepét. Ezen kívül az elnökség hívja össze az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper I. és Coreper II. szinten), a bizottságoknak és a munkacsoportnak rendszeres üléseit.



Feladata továbbá, hogy képviselje a Tanácsot az Unió más intézményeiben, mint a Bizottság és az Európai Parlament.



Végül feladata, hogy ellássa az Unió képviseletét harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben, vagyis, hogy képviselje az Uniót annak nemzetközi kapcsolataiban.

Az elnökség nagyon fontos szerepet tölt be az Unió szervezetében. Bár első látásra a feladatok csupán jelképesnek tűnnek, sok esetben ez a fajta háttérmunka adja meg az EU politikai irányvonalát. Az elnökség határozza meg a Tanáccsal kapcsolatos össze intézmény napirendi pontjait, ami nagy befolyásolási lehetőséget rejt magában. Fontos kiemelni, hogy a soros elnökség mindig az Európai Uniót képviseli, és nem saját államát. Mivel az elnöki pozícióból a saját állam képviselete nem megengedett, az ülésen részt vesz az elnökséget betöltő tagállam egy másik képviselője is, ő felelős a nemzeti érdekek érvényesítéséért. A Lisszaboni Szerződés változtatásai az elnökségi rendszerben A tagállamok megegyeztek, hogy az Európai Tanácsot az Európai Unió intézményévé teszik, és ennek élére egy állandó elnöki funkciót hoznak létre ("az EU elnöke"). Az elnököt két és fél évre fogják választani, feladata az Európai Tanács munkájának előkészítése és folyamatosságának biztosítása. Kinevezése egyszer meghosszabbítható. Forrás: http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/linkdossziek/a-soros-elnkseg-intezmenye Az elnökségi trió Az elnökség szempontjából meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. Az elnökséget betöltő államok egy 2004. májusi kormányközi konferencián született megállapodás értelmében hármasával, egyfajta „trióban” szorosabban együttműködnek. A

hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat. Forrás:http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=143 2 A Spanyolország Belgium és Magyarország alkotta trió 2010. január 1. és 2011. július 31. között látja el féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét. A trió elnökségi programja Az elnökségi trió együttműködésének alapvető keretét határozza meg a trió 18 hónapos elnökségi programja. Az elnökségi programnak illeszkednie kell az EU általános napirendjébe. Az elnökségi program kialakítása az elnökség ideje alatt napirendre kerülő nagy politikai dossziék, jogalkotási javaslatok, uniós események, főleg állam- és kormányfői, valamint miniszteri szintű találkozók tervezését jelenti. Egyes témák tárgyalását korábbi politikai kötelezettségként vállalt menetrend írja elő, más intézkedéseket az aktuális fejlemények diktálnak. A trió programja két részből áll: a stratégiai programból, amely a trió legfőbb politikai céljait tartalmazza, röviden (4-5 oldalban) összefoglalva; valamint az operatív programból, amely a stratégiai program részletes kifejtése (uniós jogszabályalkotás, cselekvési tervek, stb. szintjén, 60-80 oldalon). A miniszterelnök vezetésével működő EU-elnökség Bizottság 2008 szeptemberében egyetértett azzal, hogy Magyarország az alábbi kérdéseket javasolja szerepeltetni a trió stratégiai programjában: 1. Lisszaboni stratégia új szakasza; 2. Energia és klímapolitika;

3. Szabadság, biztonság és jog térsége (poszt-hágai program végrehajtása, román-bolgár schengeni értékelés); 4. Új többéves pénzügyi keret; 5. Bővítés, Nyugat-Balkán európai integrációja; 6. Európai szomszédságpolitika. Ezekkel a prioritásokkal az Országgyűlés ötpárti EU-elnökségi munkacsoportja is egyetértett. A trió stratégiai programja fő irányairól először 2008 szeptemberében egyeztettek Madridban az európai ügyekért felelős államtitkárok. A megbeszélésen alapvetően egyetértés alakult ki abban, hogy a magyar részről is javasolt prioritások képezzék a stratégiai program alapját. A trió egyben felkészült a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével kapcsolatos feladatok ellátására is. A trió stratégiai programjának első tervezete 2009 elejére készült el. Ezt követően részletes egyeztetések kezdődtek az uniós intézményekkel (Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament), és a tagállamokkal, különösen az előttünk és utánunk következő trió országaival. A csoportos elnökség programját az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i ülésén jóváhagyta. A trió közös programja mellett mindhárom tagállam készít a saját elnökségi időszakára szóló, a trió program célkitűzésein alapuló féléves elnökségi programot. Forrás:http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyu ttm/trio_elnoksegi_program.htm A spanyol-belga-magyar csoportos elnökség programját a következő linkről lehet letölteni: http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/700BEE23-E6F7-4591-BA3560EA53428BB5/0/trioprogram_HU.pdf

Az Együttműködés elemei a spanyol-belga-magyar trióban A strukturált együttműködés szervezeti keretei A magas szintű politikai együttműködés keretében szükség szerinti gyakorisággal miniszterelnöki, külügyminiszteri, illetve európai ügyekért felelős államtitkári találkozókra

kerül sor. Az európai ügyekért felelős államtitkárok rendszeres találkozóik közül évente legalább egy – összesen három – alkalommal egymás fővárosában folytatnak konzultációt a közös feladatokról, különös tekintettel a trió program elemeire és a trió elnökségből fakadó egyéb feladatokra, a szoros együttműködés lehetőségeire. A koordinált döntéshozatal érdekében szoros szakértői együttműködés szükséges. Ezt az elnökségi felkészülés hazai központi koordinációjáért felelős, egyben a trió központi kapcsolattartóinak (focal point) jelölt külügyminisztériumi tisztviselők biztosítják. Feladatuk a politikai döntéseket igénylő EU-elnökséggel összefüggő ügyek előkészítése, a döntések végrehajtása, az EU-elnökséggel kapcsolatos egyéb kérdések szakértői előkészítése, közigazgatásokon belüli koordinációja, a trió együttműködés koordinálása, a csoportos elnökségi program tervezetének szakértői szintű előkészítése. A szakminisztériumok közvetlen szakmai kapcsolatot építenek ki az elnökségi felkészülés időszakában és szorosan együttműködnek az elnökség alatt. A trió partnerek szakértői hálózatot hoztak létre. A csoportos elnökségi program, az elnökségi naptár kialakítása, trión belüli egyeztetése ugyanakkor egy csatornán, a külügyminisztériumokon keresztül történik. Szoros és rendszeres együttműködést folytat a három tagállam EU Állandó Képviselete is. A csoportos elnökségi program közös kialakítása A csoportos elnökségi program stratégiai részének első szövegtervezetét az államtitkárok 2009 januárjában egyeztették. A csoportos elnökség programját végül az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i ülésén jóváhagyta. Elnökségi szimbólumok A csoportos elnökségi program kialakításában és megvalósításában viselt közös felelősség kifejezését elősegíti a közös elnökségi logó és mottó kialakítása. Az európai ügyekért felelős államtitkárok 2008. szeptemberi madridi találkozójukon azt a megközelítést fogadták el, hogy az elnökségi logó az Európára utaló 18 hónapra szóló közös elemek mellett tartalmazzon egy változó, a hathónapos elnökséget adó tagállam nemzeti sajátosságait tükröző elemet. A közös logó megtervezésére a három ország 2008. november 18-án közös pályázatot hirdetett. A három ország szakértőiből álló nemzetközi zsűri 2009. február 12-én a 30 legjobb pályamunka közül választotta ki a csoportos elnökség leendő logóját, amelyet Jose Luís

Rodríguez Zapatero spanyol, Herman Van Rompuy belga és Bajnai Gordon magyar kormányfő 2009. október 29-én a brüsszeli Európai Tanács margóján tartott egyeztetésüket követő sajtótájékoztatón mutatott be a nagyközönségnek. A közös logó letölthető: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyuttm/ko zos_logo.htm Elnökségi képzés A trió tagjai az elnökségi stáb képzési programjába előadóként kölcsönösen meghívják egymás tagállami, valamint uniós intézményeknél dolgozó szakértőit. A szakpolitikai képzés szélesítése érdekében a társminisztériumok közvetlen kapcsolataikon keresztül felmérik közös szakmai szemináriumok, illetve konferenciák megrendezésének lehetőségét. Összekötő diplomaták, szakértői cserék A trió tagjai 2009 szeptemberétől a csoportos elnökség másfél éves időszakára összekötő diplomatákat küldenek egymás EU-elnökségi program központi koordinációját ellátó szervezeti egységeihez. Emellett a szaktárcák közvetlen kapcsolataikon keresztül tárcaszakértők kölcsönös cseréjében állapodhatnak meg. Vizsgálatra kerülnek a trió együttműködésének további lehetséges elemei. Ezek között szerepelhet az együttműködés a tanácsi munkacsoportokban, együttműködés harmadik országokban, nemzetközi szervezetek mellett, közös vagy összehangolt elnökségi honlap, összehangolt kulturális megjelenés. Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyuttm/egy uttmukodes_spanyol_belga_magy.htm

Uniós rendezvények Magyarországon 2009. február 27 - 2010. november 26 között megrendezésre kerül egy szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU elnökséghez kapcsolódóan A "Rajtunk a sor!" című konferenciasorozat a magyar EU-elnökség időszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. A 2009. január és 2010. december között zajló konferenciasorozat célja, hogy a kormányzati ciklusok, és a napi politikai változások ellenére folyamatosan biztosítson egy semleges egyeztetési fórumot, ezáltal is segítve a központi közigazgatás felkészülését és a társadalom tájékoztatását. A konferenciákra minden esetben meghívják az adott szakpolitikai témakört felügyelő minisztérium vezetőit (miniszter, szakállamtitkár), az Európai Bizottság vezető tisztviselőit, a Magyar Országgyűlés szakbizottságainak kijelölt tagjait, a parlamenti pártok szakpolitikusait, az Európai Parlament magyar tagjait, az adott iparág meghatározó vállalatainak vezetőit, valamint a civil szféra képviselőit és a téma elismert kutatóit. Az egyes konferenciákra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A konferenciák időpontja, témája 2009. február 27.: A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések 2009. március 27.: Energiapolitika 2009. április 24.: Bővítés és külpolitika 2009. május 29.: Mezőgazdaság, vidékfejlesztés 2009. szeptember 25.: A gazdasági válság és az Európai Unió 2009. október 16.: Pénzügyek, adó, vám 2009. november 13.: Lisszaboni Szerződés: az EU új keretei 2009. december 18.: Országkép és kommunikáció 2010. január 29.: A spanyol-belga-magyar elnökségi trió programja 2010. február 26.: Az Európai Unió 2009 – 2014-es politikai ciklusának napirendje 2010. március 26.: AGENDA 2014-2020

2010. szeptember 24.: Telekommunikáció 2010. október 22.: Az EU elnökségek rendszere és megjelenítése a médiában 2010. november 26.: Záró konferencia Bővebb

információ

olvasható

a

programokról

a

konferenciasorozat

honlapján:

http://www.2011eu.hu/index.php?mid=88 Helyszín: MTA Politikai Tudományok Intézete Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=esemenynaptar

A magyar elnökség programja A magyar elnökség programjának tartalma nagyrészt kötött. A már most előre látható témák az Unió rendes működéséből, a már zajló folyamatokból és a tárgyalás alatt álló jogszabályokból fakadnak. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerint Magyarországnak mintegy 15 százaléknyi mozgástere marad, tehát nagyjából 85 százalékban kötött az elnökségi program. Európa 2020 (ex-Budapesti Stratégia) A munkahelyek száma és a gazdaság növekedésének érdekében életre hívott Lisszaboni Stratégia 2010-ben jár le, így már a spanyol elnökség alatt megkezdődhetett az eddigi eredmények értékelése és az újabb stratégia kialakításáról szóló vita. Mivel a stratégia már a spanyol elnökség alatt is nagy lendületet vett, a Budapesti Stratégia név ötletét elvetették. Jelenleg az „Európa 2020” név alatt fut a stratégia, melyet a Bizottság 2010. március 3án mutatott be. Magyarország ezen belül a kohéziós politikára helyezné a hangsúlyt, és mivel a stratégia első értékelése a magyar soros elnökség idejére esik majd, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot. Horvátország és a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása Bár sokáig Horvátország volt a befutó a csatlakozni vágyók között, Horvátország valószínűleg 2010-2011-re áll majd készen arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Bár a Lisszaboni Szerződés akkor bizonytalan jövője miatt a 28. tagállam problémákat okozhatott

volna az intézményrendszerben, az EU vezető politikusainak nyilatkozataiból kiderül, nem kívánnak akadályt gördíteni a horvátok belépése elé, sőt, ha Horvátország minden kritériumnak megfelel, elmozdítják, ha ilyesmibe ütköznének. A Lisszaboni Szerződés aláírásával és ratifikálásával, valamint a szlovén-horvát határvita rendezésével Huszka Beáta, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója szerint az országnak nagy esélye van arra, hogy még 2010-ben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Bár Horvátország mellett Macedónia is tagjelölti státuszt kapott az Uniótól, a nyugat-balkáni ország csatlakozási dátuma egyelőre bizonytalan, mivel Brüsszel szerint Szkopje alapvető feltételeknek sem tud megfelelni. Nem könnyíti meg a volt jugoszláv tagköztársaság helyzetét a Görögországgal zajló névvita sem. A csatlakozni vágyók között több nyugat-balkáni ország is van: Montenegró 2008-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Szerbia pedig 2009-ben, bár fontolgatta, hogy Koszovó visszaszerzését vagy az EU-tagságot helyezze előtérbe. Huszka szerint Szerbia még 2010-ben tagjelölt státuszt kaphat, ez azonban nagyban függ attól, hogy Hollandia meddig tartja fenn ezzel kapcsolatos vétóját, illetve hogy mikor fogják el Ratko Mladicot. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia és Montenegró a magyar soros elnökség idejére tagjelöltek lehetnek, és Macedóniával megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat. Bár egyelőre ezt nem nevesítették prioritásként, Izland nemrég megkezdett csatlakozási tárgyalásai is gyorsan haladhatnak előre, tekintve az ország jó európai beágyazottságát. A csatlakozás ugyan nem reális még, de a szigetország csatlakozási tárgyalásában minden bizonnyal szerepet kell vállaljunk. Költségvetés 2013-2020 A magyar elnökség időszakára esik az újabb hét éves uniós költségvetés összeállítása. A 2013 és 2020 közötti pénzügyi terv kialakítása folyamán az EU intézményeinek azt kell majd eldönteniük, hogy politikaalapú költségvetést, vagy költségvetés alapú politikát akarnak-e. A legnagyobb vita a regionális politika és az ehhez kapcsolt kohéziós pénzek jövője körül várható. A magyar elnökségi felkészülés irányítói mindazonáltal - pártállástól függetlenül több alkalommal is leszögezték, hogy ragaszkodnak a kohéziós pénzek fenntartásához, amit az Európa 2020 versenyképességi stratégia megvalósítása szempontjából egyaránt kulcsfontosságúnak tartanak.

Energia- és klímacsomag Már a cseh elnökség is prioritásai közé emelte az energiapolitika és az energiabiztonság kérdéskörét. Az uniós energiaszektorban elindult liberalizáció végrehajtása azonban a spanyol-belga-magyar csoportos elnökség időszakára esik. Az uniós energiapolitika stratégiai céljaként megnevezett fogalma, az „energiaforrások diverzifikációja” azt vetíti előre, hogy 2011-re sokkal nagyobb hangsúly kap a kérdés külpolitikai dimenziója. Az EU a megszokott beszállítókon kívül más forrásországokat is be szeretne kapcsolni az uniós energiahálózatba. Ebben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán, a csehek által szintén prioritásként kezelt Keleti Partnerségen keresztül. A cél, hogy enyhítsék az Európai Unió energiafüggőségét. Ez különösen a kelet-európai tagállamok számára lenne fontos, ahol szinte mindenhol 80 százalék fölötti mértékben függenek az orosz energiahordozóktól. Az Unió „zászlóshajójaként” aposztrofált Nabuccoprojektben Magyarország kiemelten érdekelt, hiszen egyrészt a projekt megvalósításán dolgozó konzorcium hat tagja közül az egyik a Mol Nyrt., másrészt a főleg azeri gázt szállító vezeték elosztópontja Magyarországon és Ausztriában lenne. Románia és Bulgária schengeni csatlakozása Bár Románia és Bulgária fejlődése egyaránt elmarad az uniós várakozásoktól, a 2007-ben csatlakozott két tagállam 2011 márciusát tűzte ki maga elé céldátumként. Ekkor szeretnének a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet részévé válni. Az Európai Unió külügyminiszteri azonban szeptemberi ülésük alkalmával számos tekintetben találtak hiányosságot a két ország felkészültségében, így elképzelhető, hogy a határok megnyitása kitolódik. Amennyiben Románia nem teljesít minden feltételt, számos tagállam - főleg Ausztria és Németország - ellenezni fogja a keleti határnyitást, amely azonban a magyar kisebbségek életkörülményeit jelentősen javítaná. Magyarország elnökként komolyan befolyásolhatja az uniós döntéshozatalt, hiszen összekötő szerepe és a lobbipozíciója a többszörösére nő, ugyanakkor a kisebbségi kérdések terén mindenki óvatosságra int, hiszen a semleges elnöki pozícióból való túl erőszakos politika könnyen visszaüthet az ország térségbeli és összeurópai megítélésére.

Kiegyensúlyozott szomszédságpolitika A cseh elnökség felvállalta, hogy kiegyensúlyozza az Unió a Mediterráneumért (MedUnió) létrehozását és felépíti a Keleti Partnerség vázát. Az energiapolitika szempontjából is elsődleges prioritást élvező területre Magyarországnak is elegendő figyelmet kell fordítania. 2010 márciusában Balázs Péter külügyminiszter vendégül látta az érintett országok külügyminisztereit, és felszólította a tagállamokat, hogy töltsék meg „valós tartalommal” a Keleti Partnerséget. Az előrehaladást felülvizsgálni a magyar elnökségi félév alatt lesz legközelebb lehetőség, ekkor kerül ugyanis sor a keleti partnerség csúcstalálkozóra Budapesten. Ahogy sok más prioritás tekintetében, Magyarország és Lengyelország véleménye a szomszédságpolitika irányában is egyezik. A magyar elnökséget követő lengyel periódussal kiegészülve, és a két ország stratégiai partnerségét alapul véve elmondható, hogy 2011 erősen keleti irányba viszi majd az Unió külpolitikai gondolkodását.

Stockholmi Program Újabb névváltozást eredményezett, hogy a svéd elnökség (2009 második fele) ideje alatt készült el a hágai program felülvizsgálata. A jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló terv a svéd fővárosról a Stockholmi Program nevet kapta, megvalósítása azonban szintén a spanyol-belga-magyar elnökségre marad. A bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait 2009 decemberében mutatta be a svéd elnökség.

A dokumentumban a bevándorlás- és

menekültpolitika területén történő előrelépést célozzák, mely a Bizottság egyik munkatársa szerint a valaha látott legbővebb „útiterv” az Unió elnökségeinek történetében. A Stockholmi Program európai parlamenti állásfoglalásának szocialista jelentéstevője hangsúlyozta, hogy ez az első joganyag, mely az „európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti”. Claude Moraes a Parlament a program vizsgálatára felállított csoportjának tagja úgy nyilatkozott róla, mint a „bel és igazságügyi együttműködés egész területét lefedő” stratégia, mely konkrét előrelépéseket tesz az ügyben. A program szövegezése a menekültjogi harmonizációt érintő kérdésekben a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (European Council on Refugees and Exiles – ECRE)

véleménye szerint kétértelmű, ebből kiderül a politikai akarat hiánya. A menekültjogok kölcsönös elismerése tekintetében tehát nem született előrelépés. Vízpolitika A magyar EU-elnökség arculatát a Budapest által elsődleges prioritásként kezelt vízpolitika adhatja. Az EU 2000-ben elfogadta a Víz Keretirányelvet, mely a vízgazdálkodás és a vízminőség problémáira igyekszik megoldást találni, ám ez fideszes szakpolitikusok szerint mostanra jelentős felülvizsgálatot igényel. Az Európai Parlament képviselői 2010. januárjában állást foglaltak arról, hogy uniós keretek között jöjjön létre a Duna-menti országok együttműködése, a Duna-stratégia. Szakértők szerint a Duna-stratégiának, mint makroregionális fejlesztési projektnek komoly szerepe lesz a magyar elnökség alatt. A stratégiát várhatóan ekkor hagyják majd jóvá.. A stratégia keretei a 2010. februárjában Budapesten tartott V4 találkozóval párhuzamosan megrendezett Duna-csúcson kezdett körvonalazódni. Az érintett nyolc ország vállalta, hogy közösen lépnek fel a régió előtt álló kihívások, így a környezetvédelem, a természetvédelem, a szállítási infrastruktúra, az energiabiztonság, a migráció, a demográfia, a klímaváltozás és a globális válságok megoldása ügyében. Az Orbán-kormány a Duna-stratégia beindítása mellett azt is tervezi, hogy felülvizsgálja az uniós Víz Keretirányelvet, hogy javítson az európai vízgazdálkodás és vízminőség-védelem helyzetén. Forrás:

http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/linkdossziek/magyarorszag-eu-elnoksege-

000086

Az

Európai

Unió

Tanácsa

belga

EU-elnökségének

programja és az azzal kapcsolatos magyar álláspont Az Európai Unió napirendjén a belga EU-elnökség félévében számos olyan politikai kérdés szerepel, amely kiemelt jelentőséggel bír Magyarország számára. A Nemzeti Egység Kormányának céljai egybeesnek az uniós célokkal, a közös fellépés és az uniós eszközök a kormány programjának végrehajtását segítik, támogatják.

A belga EU-elnökség prioritása, hogy az Unióban a tagállamok együttes döntéseivel enyhítse a válság gazdasági hatásait és meghatározza az utat a fenntartható és befogadó növekedés felé. Az Unió napirendjét ennek megfelelően a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció megteremtése, a gazdasági fellendülés előmozdítása dominálja. A célok fő iránya, vagyis a fiskális fegyelem és a szerkezeti

reformok

együttes

érvényesítése

a

versenyképesség

növelését

segítő

intézkedésekkel együtt egybeesik a magyar érdekekkel. Az Uniónak az európai gazdasági kormányzás szempontjából a történetében eddig egyedülálló döntéseket kell hozni az októberi európai csúcson. Az európai szemeszter olyan új eszköz lesz, amelynek első alkalmazása a magyar EU-elnökség félévére esik majd. Az Európai Unió következő időszakának programjában elsődleges figyelmet kap a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáspolitika és a hosszabb távú versenyképességi célkitűzések szempontjából előremutató Európa 2020 stratégia. A magyar kormány osztja az Európa 2020 Stratégia céljait. Közös feladatunk most a Stratégia végrehajtásának megkezdése. Ennek keretében a magyar kormány benyújtja az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégiát végrehajtó Nemzeti Reformprogramját. Fontos, hogy Európa hatékony válaszokat adjon az új kihívásokra. A magyar kormány álláspontja azonban az, hogy eközben nem szabad megfeledkezni a hagyományos kihívásokról sem, amelyek nem vesztettek jelentőségükből. Ehhez elsődleges eszköz továbbra is az erős és hatékony kohéziós politika és a közös agrárpolitika. A belga EU-elnökség idejére halasztódott a Bizottság javaslata alapján az uniós költségvetés félidei felülvizsgálata. A magyar kormány álláspontja szerint most már elsősorban a következő költségvetési keret kialakításának kell hangsúlyt kapnia. Az Uniónak továbbra is kiemelt felelőssége van a klímaváltozással szembeni harcban. A cancúni klímakonferencián a magyar kormány - támogatva a belga EU-elnökséget megfelelő megoldásnak egy globális, ambiciózus és jogilag kötelező éghajlatvédelmi megállapodás létrehozását tartja. Osztjuk azt a belga EU-elnökségi megközelítést is, hogy a klímapolitikai célkitűzések megvalósulásának szolgálatába kell állítani az energia,- és közlekedéspolitikát, és ezáltal is elő kell mozdítani egy zöld gazdaságra való átállást. Ezzel párhuzamosan egy egyre erősebb közös, uniós energiapolitika kialakításának jelentősége is figyelmet kap, különös tekintettel az energiabiztonságra, az infrastrukturális hiányosságok megszüntetésére és az energia hatékonyságra. Az energiabiztonsággal

kapcsolatos kérdések Magyarországot földrajzi elhelyezkedése és a keleti partnerekkel való kapcsolatai miatt is kiemelten érintik. Ennek alakításában aktív szerepet játszunk. A magyar kormány

elkötelezett

a

közép-európai

régió

infrastrukturális

felzárkóztatása,

energiabiztonságának növelése mellett. Ennek érdekében a magyar EU-elnökség alatt külön európai csúcson foglalkozik az energiapolitikai kérdésekkel. A belga EU-elnökség folytatja a polgárok biztonságát szolgáló Stockholmi Program végrehajtását az Unió polgárközeliségének előmozdítása érdekében. Magyarországnak érdeke, hogy az uniós polgárok szabad helyváltoztatását a családdal, a polgárok mindennapi életével kapcsolatos kérdésekben egyszerűbbé tegye. Érdeke az is, hogy az Unió még biztonságosabb térséggé váljon, többek között a büntető együttműködés fokozásán keresztül. Az Európai Unió intézményeinek működésével kapcsolatos feladatok többségében a tagállamok a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő elmúlt időszakban megállapodtak, az intézmények működése stabilnak tekinthető. Feladat még az Unió egységes külső képviseletét biztosító Európai Külügyi Szolgálat mihamarabbi létrehozása. Eredményt hozhat a következő félév abban, hogy az Unió elfogadja a polgárok közvetlen bevonását biztosító európai polgári kezdeményezést. Ennek alapján tagállamok polgárai először tehetnek közvetlenül javaslatot európai uniós döntésekre. A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások a következő hónapokban zárószakaszba érhetnek. A magyar kormány Horvátország uniós csatlakozását stratégiai kérdésnek tekinti, és minden eszközzel támogatja mind a horvát felkészülést, mind a belga EU-elnökséget a fejezetzárások megvalósításában. Fontos az is, hogy a belga EU-elnökség alatt érdemi előrelépések történjenek a nyugat-balkáni országok integrációs céljainak megvalósításában. A következő félév stratégiai jelentőségű abból a szempontból, hogy előkészítse a 2011. első félévi magyar EU-elnökséget is. Ez Magyarország részéről aktív, konstruktív, alakító Európapolitikát feltételez, amelyet a kormány alapvető céljának tekint és minden eszközzel segít. A magyar elnökségi felkészülés kiinduló pontjai Az első magyar EU-elnökség - egyszerre Európa és Magyarország szolgálatában: A magyar nemzeti érdek szempontjából különleges helyzetben van az ország: az Európai Unió napirendjén olyan ügyek, célok szerepelnek, amelyek nagyban egybeesnek az ország törekvéseivel. Ennek példája a munkahelyteremtés, amely a formálódó Európa 2020 stratégia első fő célkitűzése, miközben az új magyar kormánynak is egyik fő prioritása. A gazdasági

világválságból való kilábalás törékeny, ugyanakkor esélyt is kínál, amellyel a tagállamoknak élniük kell. Az ehhez szükséges javaslatok, intézkedések az Unió politikai napirendjén szerepelnek. Magyarország csak egy erős Európa részeként lehet maga is erős. Magyarország szeretne megbízható, a napirenden lévő nagy ügyeket az érdekek szintézisével határozottan előmozdító, szolgáltató elnökséget adni. Erős Európa A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az intézményi átmenet lezárult. A Tanács 18 hónapra szóló programját meghatározó három egymást követő elnökség első két tagja megkezdte az új Szerződés végrehajtását, „beüzemelését”. A magyar elnökség az intézményi stabilitást immár adottságként kezeli. Így fokozott figyelmet fordíthat az uniós, köztük a magyar polgárokat közvetlenül érintő sorskérdésekre. Szükséges az Európai Unió pozícióinak, versenyképességének megerősítése a világban. Ennek feltételei: munkára épülő, társadalmilag, ökológiailag és fiskálisan fenntartható gazdasági növekedés; erős belső szolidaritás és kohézió; erős uniós politikák. Fontos a gazdasági kormányzás (economic governance) erősítésének az egész Unió szintjén, azaz az euró-zónán belül és kívül állók részvételével egyaránt. A célok elérése érdekében a közösségi módszer a legalkalmasabb; az elnökség kiáll majd ennek következetes érvényesítése mellett valamennyi, a Szerződésben e módszer hatálya alá sorolt kérdésben. A magyar EU-elnökségi felkészülés állása és a további kormányzati feladatok Magyarország nemzetközi tekintélyének, hitelének és befolyásának helyreállítása szükséges. Ebben a célkitűzésben stratégiai szerepe van a 2011. első félévi magyar EU-elnökség sikeres és eredményes végrehajtásának. Amennyiben a Tanács féléves munkája eredményesen kerül irányításra,

a

napirenden

lévő

kérdésekben

a

tagállamok

érdekeihez

igazodó,

kiegyensúlyozott eredményeket lehet elérni, egyúttal figyelve és kezelve a tagállamok érzékenységét és nehézségeit, Magyarország az elnökség sikerén keresztül jelentős elismerést nyerhet. A kormány célja, hogy a magyar EU-elnökség teljes politikai konszenzus mellett, minden parlamenti párt támogatásával és szoros együttműködésében valósuljon meg. Ennek érdekében a kormány „megnemtámadási szerződés” megkötését ajánlja a többi parlamenti

pártnak, parlamenti vitanapot fog kezdeményezni a magyar EU-elnökség politikai prioritásairól és kiemelt hangsúlyt fektet az Országgyűlés immáron két éve működő EUelnökségi munkacsoportjával való együttműködésre. A kormány döntött a magyar EU-elnökségi program kialakításának menetrendjéről. A cél, hogy egy átfogó magyar EU-elnökségi program mellett, minden szakpolitikára vonatkozóan pontosan lássa az EU-elnökségi feladatait, céljait, mozgásterét, a tagállamok érdekeit és azok összehangolása érdekében szükséges lépéseket. Erre figyelemmel a következő hónapokban a kormány tagjai, a Külügyminisztérium vezetői folytatják az európai uniós intézményekkel és a tagállami partnerekkel már megkezdett szoros egyeztetéseket. A magyar EU-elnökség a felkészülés időszakában minden tagállamot vendégül lát, vagy minden tagállamba ellátogat. A magyar EU-elnökségi programot az év végére fogják véglegesíteni, amelyet a miniszterelnök jövő év elején az Európai Parlamentben, a külügyminiszter az Európai Unió Tanácsában fog bemutatni. A kormány döntött a magyar EU-elnökség alatt Magyarországon megrendezésre kerülő legfontosabb miniszteri szintű ülésekről, találkozókról. A magyar EU-elnökségi program politikai vitája céljából a kormány még ebben ez év decemberben Budapesten látja vendégül az Európai Parlament elnökét és vezetőit. Együttes ülést lesz 2010. január első hetében a kormány és az Európai Bizottság tagjai között, hogy a miniszterek biztos partnereikkel részletesen egyeztessék a félév céljait, feladatait. 2011 májusában megrendezésre kerül a második Keleti Partnerség csúcstalálkozó. A magyar EU-elnökségi félévben Magyarországon 15 informális miniszteri ülés került tervezésre, amit kiegészít mintegy 200 magas szintű vagy szakértői ülés, konferencia és egyéb rendezvény a tagállamok, valamint számos esetben a tagjelöltek és harmadik országok részvételével. A minisztériumok az elmúlt hetekben feszített munkát végeztek a lehetséges rendezvények beazonosítása érdekében. A következő hetek feladata ezek helyszíneinek megállapítása és rendezési feltételeikkel kapcsolatos intézkedések meghozatala. Az EU-elnökség sikere egyben az azt végrehajtó tisztviselői kar felkészültségén is múlik. A kormány egészen az EU-elnökségünk kezdetéig folytatni fogja a tisztviselők képzését. Az EU-elnökségi feladatoknak fontos része a szakmai és lakossági kommunikáció. A részletes kommunikációs feladatokkal a kormány a következő hetekben fog foglalkozni, azonban már most elfogadta az EU-elnökségi kommunikáció legfontosabb üzeneteit. A kommunikáció alapját a kormányzat kommunikációs stratégiája adja, és a lehetőség

fogalomköréből indul ki: az identitás, az aktivitás (öngondoskodás-önkéntesség) és az összetartozás fogalomhármasra építve. A magyar EU-elnökségi félévet meghatározó legfontosabb politikai kérdések A magyar EU-elnökségi félév legfontosabb feladata az uniós gazdaság konszolidációja lesz. Az elnökség sikerét alapvetően meghatározza, hogy az Európai Unió Tanácsának elnökeként miként kezelik ezt a kérdést. Ennek megfelelően kiemelt prioritás a jövő-orientált Európa 2020 stratégia végrehajtása, valamint a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése, továbbá az uniós politikák mélyítésében való előrelépés. A magyar EU-elnökség programjában kiemelt helyet foglalnak majd el az EU többéves költségvetési tervezéséhez kapcsolódó feladatok. Az Európai Unió középtávú célrendszere a költségvetési keretidőszakok tárgyalásánál dől el. A magyar EU-elnökség alatt előre láthatólag a következő keretköltségvetés főbb irányairól megkezdődnek tárgyalások. Ezzel párhuzamosan a magyar EU-elnökségi félév az uniós politikák jövőjéről is fog szólni. Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2010 májusában megkezdődött az Unió mezőgazdasági politikájának (KAP) jövőjével kapcsolatos nyilvános konzultáció. A KAPreform az előttünk álló időszak egyik kiemelt vitakérdése. A magyar EU-elnökség végéig megtörténhet a KAP jövőbeli prioritásainak meghatározására. A magyar EU-elnökségi félév feladata lesz, hogy biztosítsa a kohéziós politika továbbvitelét, megerősítését, és előmozdítsa a 2013. utáni kohéziós politika kereteiről a tagállamok közötti vitát. Ugyanígy a magyar félévet meghatározó kérdés lesz a közös energiapolitika kialakítása érdekében tervezett intézkedéscsomag,

az

energiainfrastruktúra

csomag,

az

energiapolitikai

és

energiahatékonysági cselekvési tervek. Az Unió egységes belső piacának további mélyítése a versenyképesség egyik fontos eszköze. Az Európai Bizottság javaslatai alapján a következő egy év napirendjét alapvetően meghatározzák a belső piac mélyítésére javaslatot tevő Monti-jelentésből fakadó jogalkotási feladatok. A magyar kormány elkötelezett az erős uniós politikák, az erős belső piac mellett és segíteni fogja ezeknek a javaslatoknak a mihamarabbi elfogadását. A magyar külpolitikai célrendszer alapvető prioritása a Nyugat-Balkán országainak segítése az európai integráció felé vezető úton. Történelmi lehetőség, hogy Horvátországgal a csatlakozási szerződés aláírására a magyar EU-elnökség alatt kerülhet sor. Szintén érdeke az országnak, hogy a nyugat-balkáni országok integrációt szolgáló belső folyamatai megfelelő

válaszokat kapjanak az Unió részéről, és az ország hozzájáruljon a térség stabilitásának és versenyképességének

növeléséhez,

továbbá

a

polgárok

közötti

kapcsolattartás

megkönnyítéséhez. Fontos cél, hogy a magyar EU-elnökséget, illetve a 2011-es magyar-lengyel elnökségi év a Keleti Partnerség megerősítésére is kerüljön. Ennek érdekében megrendezésre kerül a második Keleti Partnerség csúcs. EU-elnökség kiemelt politikai célja a Bizottság által idén decemberig benyújtani tervezett, a magyar EU-elnökség alatt elfogadandó Duna Régió Stratégia. A Duna Régió Stratégia – a Balti-tengeri Stratégia után – az Unió második transznacionális, makrorégiós területfejlesztési stratégiája lesz. A Stratégia elfogadása jól illeszkedik azon elnökségi célkitűzéshez, hogy a víz, mint központi elem jelenjen meg az uniós politikákban. A Lisszaboni Szerződés elfogadása után nagy a várakozás azzal kapcsolatban, hogy az új jogi keretek valóban közelebb hozzák-e az Uniót a polgárokhoz. A magyar EU-elnökség egyik prioritása ennek a folyamatnak az előmozdítása lesz, demonstrálva, hogy az EU a polgárokért van, az EU képes jobbá és teljesebbé tenni állampolgárai életét. A magyar EU-elnökség ezért prioritásként kezeli az alapjogi kérdéseket, valamint előtérbe helyezi az EU feladatait a kulturális sokszínűség megőrzésének elősegítésében. Jelképes és konkrét nemzetpolitikai jelentősége lenne, ha a magyar EU-elnökség idején valósulna meg a schengeni övezet újabb bővítése, és megszűnne a határellenőrzés Magyarország és Románia között. Az esélyegyenlőség témakörében a gyermekszegénység kérdésére, a romák társadalmi integrációjára kívánják helyezni a hangsúlyt. Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/

Az „Európa 2020” stratégia Az Európai Bizottság 2010. március 3.-án terjesztette elő az Európa 2020 stratégiát, amelynek célja a válságból való kilábalás és az európai gazdaság felkészítése a következő évtizedre. A Bizottság a gazdasági növekedést elősegítő három kulcsterületen jelölt ki uniós, illetve nemzeti szinten elvégzendő konkrét feladatokat: a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező „intelligens növekedés”, a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő „fenntartható növekedés”, valamint a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a

szegénység elleni küzdelmet elősegítő „inkluzív növekedés” területén. A növekedésért és a munkahelyteremtésért folytatott küzdelem megköveteli, hogy a legmagasabb politikai szinten vállaljunk felelősséget a stratégiáért, és abban minden európai szereplő közösen vegyen részt. A Bizottság öt célkitűzésben fogalmazta meg, hová kellene eljutnia az Európai Uniónak 2020-ra, és az előrehaladást az Unió e célkitűzések tükrében értékeli majd. A stratégia előterjesztése kapcsán Barroso elnök a következőket nyilatkozta: „Az Európa 2020 stratégia arról szól, mit kell tennünk ma és holnap ahhoz, hogy az uniós gazdaságot visszaállítsuk a növekedési pályára. A válság olyan alapvető kérdéseket és fenntarthatatlan folyamatokat hozott felszínre, amelyeket többé nem hagyhatunk figyelmen kívül. Európában a növekedés elmaradt a lehetőségektől, és ez a jövőnket veszélyezteti. Határozottan kell fellépnünk gyengeségeink orvoslására, és arra a – nem is kevés – területre kell építenünk, ahol erősek vagyunk. Új gazdasági modellt kell kialakítanunk, amely a tudáson, a környezetbarát gazdaságon és a foglalkoztatás magas szintjén alapul. Ehhez a küzdelemhez minden európai szereplő hozzájárulására szükség van.” Európának legelőször is le kell vonnia a gazdasági és pénzügyi világválságból adódó tanulságokat. Gazdaságaink elválaszthatatlanul összefonódtak. Nincs tagállam, amely egymagában hatékonyan megküzdhetne a globális kihívásokkal. Együtt sokkal erősebbek vagyunk, ezért a válságból csak úgy tudunk sikeresen kilábalni, ha gazdaságpolitikáinkat szorosan egyeztetjük. Ha nem így teszünk, a relatív hanyatlás „elvesztegetett évtizedének” nézünk elébe: jóvátehetetlenül lelassul a növekedés, és strukturálisan magas lesz a munkanélküliség. Az Európa 2020 stratégia ezért felvázolja, milyen lehet a következő évtized szociális piacgazdasága, és három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés, azaz erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság létrehozása; és inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és területi kohéziót eredményező gazdaság ösztönzése. Az előrehaladást az Unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: - A 20–64 évesek körében legalább 75%-ra kell emelni a foglalkoztatás szintjét.

- Az uniós GDP 3 %-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. - Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. - Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. - 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

A Bizottság e célok elérése érdekében javasolja az Európa 2020 programot, amely néhány, az alábbiakban felsorolt, kiemelt kezdeményezés köré szervezi a feladatokat. Közös prioritásunk, hogy ezek a kezdeményezések megvalósuljanak, ezért az uniós szintű szervezeteknek, a tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságoknak egyaránt cselekedniük kell. - Innovatív Unió – a kutatás-fejlesztési és az innovációs politikát a főbb kihívásokra kell koncentrálni, és elő kell segíteni, hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. A közösségi szabadalom eredményeként például a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg. - Mozgásban az ifjúság – a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minőségét és nemzetközi vonzerejét. Ide tartozó konkrét

feladat,

hogy

a

tagállamokban

megnyíló

lehetőségeket

Európa-szerte

hozzáférhetőbbé kell tenni, és megfelelően el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot. - Európai digitális menetrend – a nagysebességű internetre épülő egységes digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni. 2013-ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internetet. - Erőforrás-hatékony Európa – támogatni kell az elmozdulást az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020-ra kitűzött célokat az energiatermelés, -hatékonyság és -fogyasztás tekintetében. Ennek eredményeként 2020-ra 60 milliárd euróval csökkenthet a kőolaj- és földgázimport költsége. - Környezetbarát iparpolitika – az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre.

- Új készségek és munkahelyek menetrendje – meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is. - Szegénység elleni európai platform – biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. Az Európa 2020 által megfogalmazott törekvések megvalósítása az eddiginél magasabb szintű irányítást és elszámoltathatóságot kíván. A Bizottság felkéri a tagállamok állam- és kormányfőit, hogy vállaljanak felelősséget az új stratégia megvalósításáért, és a stratégiát hagyják jóvá az Európai Tanács tavaszi ülésén. Az Európai Parlament szerepe ugyancsak erősödni fog. A stratégia megvalósítása során az EU olyan irányítási módszereket alkalmaz majd, amelyekkel garantálni lehet, hogy a kötelezettségvállalások nyomán hatékony gyakorlati intézkedések szülessenek. A Bizottság folyamatosan nyomon követi az elért haladást. A nagyobb koherencia érdekében az Európa 2020, illetve a Stabilitási és Növekedési Paktum esetében egyidejűleg folyik majd a jelentéstétel és az értékelés; ezáltal lehetővé válik, hogy e két stratégia hasonló reformtörekvéseket próbáljon megvalósítani, miközben továbbra is külön eszközökként működnek majd. Forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/225&format=HTML&aged=0 &language=HU&guiLanguage=en Az

intelligens,

fenntartható

és

inkluzív

növekedés

http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf

stratégiája

letölthető:

A svéd EU-elnökség tapasztalatai – Európai civil konferencia Örebroban 2009 második félévében Svédország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Anders Karlsland, a budapesti Svéd Nagykövetség helyettes vezetője az EU2011 Civil Munkabizottság kibővített ülésén adott tájékoztatót. A 2009-es svéd EU-elnökségnek saját tapasztalatok birtokában vágott neki Svédország, mivel az 1995-ös EU-csatlakozásuk után Svédország először 2001-ben már betöltötte ezt a tisztséget. A helyzet azóta sok mindenben változott, többek között a tagországok száma 15ről 27-re bővült, ami örömteli fejlemény, mondta Karlsland, de automatikusan többletterhet és több egyeztetést igényel. Ezek helyszíne természetesen az Európai Unió fővárosa: Brüsszel és az EU-elnökséget adó tagállam fővárosa: Stockholm volt. A 2009-es svéd EU-elnökség kezdetén több bizonytalansági tényezővel is számolni kellett: napirenden volt a Lisszaboni Szerződésről ismételten kiírt ír népszavazás, többek között ezért bizonytalan volt a szerződés sorsa is, de már gondolkodni kellett a hatályba lépés miatt életbe lépő, az EU-elnökségeket is érintő intézményi változásokról, de a 2009. júniusi választások után az Európai Parlament is megújult. Mindezen belső bizonytalanságokat tetézte a világgazdasági válság és annak hatása a polgárokra. Ennek következtében a svéd EUelnökség egyik kulcsszava a rugalmasság lett és ennek szellemében határozták meg a konkrét, a félév alatt kiemelten kezelendő témákat (prioritásokat). Ezek közül két fő területet jelöltek meg: gazdaság és foglalkoztatás, valamint az éghajlatváltozás. Előbbit a gazdasági válságból való kilábalás szükségessége indokolta és gyors bekövetkezte közös érdek, mivel csak a gazdasági fellendülés hozhat a foglalkoztatási szintek növelését hosszú távon. Karlsland elmondta: szükség van a pénzügyi tevékenységek európai szintű és szigorúbb szabályozására, mivel a válság kialakulásában vezető helyen szerepel többek között a pénzügyi szektorban alkalmazott bónuszrendszerek. Az éghajlatváltozás szinte automatikus témája a svéd EU-elnökségnek. Amellett, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében Svédország élen jár (energiaigényét már ma is 40%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi), a nemzetközi klímacsúcsot is ebben az időszakban rendezték Koppenhágában, 2009. december 7-18. között.)

Szinte rutin, hogy az adott EU-elnökség egy új kezdeményezést valamelyik honi városának neve alatt próbál elfogadtatni (névadásban a portugálok jelenleg mindenkit kenterbe vernek, mivel az Európai Unió új, 2009. december 1-én életbe lépett reformszerződése, a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió 2000-2010 közötti gazdaságfejlesztési tervét tartalmazó Lisszaboni Stratégia is a portugál főváros nevét viseli). A svéd EU-elnökség alatt Stockholmi Program néven fogadtak el a tagállamok egy öt évre (2010-2014) szóló európai igazságügyi együttműködési programot, melybe bele tartoznak majd többek között a szervezett bűnözés elleni fellépés, a vám- és vízumügyek, valamint a menekültügy és a migráció kérdései. Az Európai Tanács szintén a svéd EU-elnökség alatt döntött (2009. október 29-30-i ülésén) a Balti-tengeri stratégia elfogadásáról. Ennek célja, hogy a térség EU-tagországai (Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország) közös problémáinak kezelését regionális együttműködési keretet adjon. A Balti-tengeri Stratégia modellként szolgálhat más európai uniós regionális együttműködéseknek, így a remények szerint a 2011-es magyar EU-elnökség elfogadandó, a Duna menti országok együttműködését erősítő Duna Stratégiának. Civil konferencia Örebroban A svéd elnökség alatt szerepet kapott a civil társadalom, az állampolgárok bevonása is. A kormányzat képviselői már 2006-ban eu-elnökségi előkészítő egyeztetéseket folytattak civil szervezetekkel, akik tájékoztatást kaptak az elnökség működéséről és különböző konferenciákon, találkozókon, informális miniszteri értekezleteken vehettek részt, ahol kifejthették véleményüket. A 2009 októberében Stockholmban rendezett Európai Fejlesztési Napokon mintegy 1500 civil szervezet volt jelen, a Balti-tengeri stratégiát megvitató konferencián pedig az önkormányzatok, régiók képviselői is részt vettek a munkában. A fiatalok, diákok számára szervezett "Fiatal riporterek" projekt keretében akkreditált újságíróként 50 fiatal tudósított az informális miniszteri találkozók svédországi helyszíneiről. A Stockholmtól 200 kilométerre nyugatra fekvő Örebro-i rendezvény jelentőségét az adta, hogy ez volt a most zajló svéd EU-elnökség központi civil rendezvénye. Az NGO Forum '09 három főbb témával kívánt foglalkozni.

A demokratikus deficit témakörben a mintegy 200, a 27 EU-tagállamból érkező résztvevő az aktív állampolgárság és a kormányzat-civil párbeszéd kérdéseit is megvitatta; a második téma a szociális, egészségügyi és a jóléti társadalom kérdései voltak; harmadikként pedig a civil szervezetek azonosság-tudata került napirendre. A tizenkét munkacsoportban megfogalmazott ajánlások hangsúlyozzák a civil szervezetek híd szerepét a döntéshozatali szint és az állampolgárok között és szívesen látnák, ha a partnerségen alapuló kormányzat-civil párbeszédnek lennének kialakult szervezetei (európai uniós szinten például egy intézményközi megállapodás a civil szervezetekkel történő párbeszédről) már csak azért is, hogy a különböző szintű egyeztetések követhetők legyenek. Ennek megerősítésére az európai szinten is szükség van például a Lisszaboni Szerződés civil párbeszédet érintő szakaszainak gyakorlati megvalósításában. A fórum egyik előadója, Marilyn Taylor, a Nyugat Angliai Egyetem professzora szerint a civil társadalom bevonásától a kormányoknak nem kellene irtózniuk: új tudást és erőforrást is hozhatnak a kormányzásba amellett, hogy annak társadalmi elfogadottságát (legitimációját) is növelik. A nemzetek fölötti rendszerek működésében pedig a demokrácia és az átláthatóság garanciái lehetnek a civil szervezetek, például az ezekben tipikusan rosszul álló nemzetközi szervezetek esetében. Persze ez sem egyszerű kérdés, mert a civil szervezetek is küzdenek legitimációs problémákkal. Az állampolgári részvétel erősítését az ajánlás szerint aktívan kell elősegíteni különböző közösségi programokkal; erre jó alkalmat kínálhat a 2011-es Aktív Polgárságot Támogató Önkéntes Tevékenységek Európai Éve. A szociális kérdések megvitatásakor központi gondolat volt, hogy a civil szervezetek töltsék be az állam-üzlet-harmadik szektor felállásban szinte automatikusan rájuk háruló szerepet és következetesen álljanak ki a szociális kérdések támogatása, európai szinten pedig a szociális Európa mellett. A konferencián elhangzott az is, hogy miközben a civil társadalom egyre aktívabban kíván szerepet vállalni az össztársadalom fazonírozásában, szükség van pontos szerepének (ön)meghatározására. Ugyanis (optimális esetben) elérkezik a fejlődésnek egy olyan pontja, amikor nem azért kell kiállnia a civileknek, hogy beleszólást kérjenek a döntések

előkészítésébe és meghozatalába, hanem a meglévő hozzászólási lehetőségeket kell tartalommal kitölteni. A konferencián a másfél év múlva esedékes magyar EU-elnökség civil társadalmi előkészítését végző EU2011 Civil Munkabizottság képviseletében Barabás Miklós is felszólalt és tájékoztatta a résztvevőket a magyarországi civil előkészületek állásáról. A konferencia ajánlásait a szervezők eljuttatják az EU-elnökséghez. A svéd EU-elnökség honlapja: http://www.se2009.eu A Balti-tengeri Stratégia modell lehet a Duna Stratégia számára (sajtóközlemény, angol) http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1326&format=HTML&aged =0&language=EN&guiLanguage=en Forrás: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1652&pCatId=6

Európai Civil Napok Malagában A közös európaiság kiteljesedéséhez még kellenek hozzávalók, a közös identitáshoz szemléletváltás kell. A spanyol EU-elnökséghez kapcsolódó központi civil rendezvényt tartottak Malagában. A Belgiummal és Magyarországgal közös elnökségi trióban szereplő Spanyolország EUelnöksége 2010 első felére esik, ezzel összhangban szerveztek összeurópai civil konferenciát Spanyolország déli tengerpartján Malagában 2010. május 7-9. között. A malaga-i megyeháza konferenciaközpontjába tizenhárom szervezet összefogásában és a Fundación Cives oktatási alapítvány vezetésével szervezett európai konferencián 600 résztvevő közül mintegy 250 érkezett valamelyik másik EU-tagországból és a plenáris ülés mellett összesen tizenkét szekcióülésben tárgyalta a konferencia fő témájául szolgáló szociális ügyek és az európai állampolgárság kérdéseit. Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter a civil tanácskozást megnyitó beszédében elmondta:

az

európai

nemzetek

összefogását

előmozdító

Schuman-nyilatkozatról

megemlékező Európa Nap 60. évfordulója előtt az Európai Unió akkor jár el helyesen, ha utalva a görög pénzügyi helyzetre - válságban is egységet mutat és kiáll az egységes Európa mellett. Szerinte ebben van az Európai Unió igazi ereje. Az EU-tagállamok közötti szoros együttműködés azért is fontos, hogy a jövő Európája ne csak a múltat bemutató múzeum, hanem a globális világban versenyképes térség legyen. Diego López Garrido spanyol Európa-ügyi államtitkár az Európával foglalkozó politikusok jelenlegi egyik legnépszerűbb témájáról szólt. Az Európai Polgári Kezdeményezés azért kedves a döntéshozók számára, mert az Európai Unió és az állampolgárok közötti távolság (szakadék) csökkentése (áthidalása) témakörben ez, a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új jogintézmény az a fejlemény, amely az egyik konkrét megoldás lehet annak életbe lépése után az európai politika társadalmi befolyásolására. Garrido szerint a polgári kezdeményezés azért fontos, mert végre felcsillan a lehetőség, hogy európai szinten európai ügyekről folyjék az állampolgárok által kezdeményezett vita, ami önmagában örömteli, tekintve például az európai parlamenti választásokat, ahol folyamatosan a hazai témák teszik a választást az adott tagország kormánya elleni népszavazássá. Hozzátette: az állampolgárok hozzájárulására és aktivitására szükség van, helyettük a politika nem fogja/tudja elvégezni a munkát. Josep Borrell, az Európai Parlament korábbi elnöke (2004-2007) szerint a politika társadalmasítása, a széles néprétegek aktív közéleti szerepvállalása társadalmi kérdésekben eddig finoman fogalmazva sem volt sikertörténet európai szinten. Ahhoz szükséges lenne egy közös európai identitás, ugyanis csak közös értékek mentén lehet valamilyen kérdésben egységes álláspontot képviselni. Borrell szerint azonban a közös értékek beazonosítása nehézkesen megy a különböző nemzetek eltérő történelme és kulturális öröksége miatt. A rendezvényen magyar civil képviselők is részt vettek, annak az EU2011 Civil Munkabizottságnak a képviseletében, amely többek között a spanyolországi tapasztalatokkal felvértezve kész egy hasonló jellegű rendezvényt szervezni Budapesten pont egy év múlva, 2011. május 7-9. között. A sokszínű és témájú hozzászólásokban nem kapott különleges hangsúlyt az ún. trió elnökség (Spanyolország Belgium és Magyarország), ugyanis egyáltalán nem esett szó arról, hogy a három ország együttműködve hajtja végre az elnökségi feladatokat.

Ez alól volt üdítő kivétel a magyar civilek szereplése, akik azt az álláspontot képviselték, hogy ma is vannak olyan intézmények és eszközök, amelyek alkalmasak a nagyobb társadalmi részvétel előmozdítására az európai ügyekbe. Ezért az új struktúrák és intézmények kialakítása mellett a meglévők kihasználására is hangsúlyt kell fektetni. A tervek szerint a Magyarországon 2011 májusában rendezett európai civil napok egyik fő gondolata a helyi és az európai szintek összehangolásának gondolata lesz. A konferencia kiállítói standjain mutatkozott be a spanyol-belga-magyar trió elnökséghez kapcsolódó, a spanyol Fundación ONCE, a belga Pour la Solidarité és a magyar Európa Ház civil együttműködésében létrejött "Triplet" elnevezésű projekt, melynek során a három ország civil társadalmát és a civil szervezetek európai uniós, az EU-elnökségekhez kapcsolódó tevékenységét mutatják be három kötet formájában. A spanyol könyv nyilvános bemutatójára a malagai konferencián került sor. A konferencián öntötték végleges formába azokat a szociális kérdésekkel foglalkozó és az európai döntéshozóknak megfogalmazott felhívást, melyhez magyar civil szervezetek is hozzájárultak egy európai uniós projekt keretében A konferencia honlapja: http://www.jornadascivicaseuropeas2010.com/ Az EU2011 Civil Munkabizottság honlapja: http://www.eucivil2011.hu Forrás:http://www.civil.info.hu/modules/News/20100517/Europai_Civil_Napok_Malagaban. html

EGSZB-dokumentum az Eu-elnökségek civil politikájáról 2011 első félévében Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A folyamatban szerepet vállalni kívánó civil szervezetek felkészülését is segíti az az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (az európai uniós intézményrendszer egyik tanácsadó testülete) berkeiben kidolgozás alatt álló véleménytervezet, amely az EU-elnökségek és a civil szervezetek

kapcsolatrendszerével, továbbfejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. A dokumentumtervezetet 2009. december 17-én vitatták meg nyílt konzultáción magyarországi civil szervezetek képviselői. A véleménytervezetet Barabás Miklós, a dokumentum kezdeményezője és jelentéstevője ismertette. A dokumentum két fő részből áll: az első az EU-elnökségek civilekhez köthető eddigi gyakorlatát ismerteti, a második javaslatokat fogalmaz meg az együttműködés megerősítéséről. Tájékoztatójában Barabás elmondta: a kérdéskör megvitatására létrehozott EGSZBalbizottság a tervezetet először 2009. október 13-án vitatta meg, majd az egyeztetés után 2010. január 12-én újra tárgyalta, módosítva-kibővítve a többek közt a megbeszélésen elhangzó javaslatokkal. A folyamat végén a tervezet 2010 márciusában került az EGSZB plenáris ülése elé, ottani elfogadása után vált hivatalos dokumentummá. A magyar EU-elnökséggel kapcsolatban a kormányzatban az előkészítésért felelős Külügyminisztérium képviseletében Szőke Péter osztályvezető tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Európai Tanács 2009. december 7-én jóváhagyta a spanyol-belga-magyar elnökségi trió hivatalos munkaprogramját. Szőke hozzátette: a nyilvánosságra hozott dokumentumban megfogalmazottak fogódzóul szolgálnak a civil szervezetek számára is, hogy milyen kezdeményezéseket tehetnek a trió-, majd a magyar elnökséghez kapcsolódóan. A program azon hátránya, hogy túl sok mindennel akar foglalkozni, a civil szervezetek számára előnyös: több kapcsolódási pontot jelent. Minden olyan tevékenység belefér, amely nem ellentétes az európai összetartozásnak és Magyarország EU-hoz való tartozásának gondolatával. Szőke hangsúlyozta: a civil tevékenységek akkor teljesedhetnek ki, ha tevékenységüket megfelelő és átlátható pályázati rendszer létrehozása támogatja. Az EGSZB-dokumentumtervezet hátterét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részéről Liam O'Bradaigh, a szervezet titkárságának képviselője világította meg. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számára fontos a helyi vélemények megismerése. Ezért is örvendetes a dokumentumtervezet helyi szintű tárgyalása. Meg azért, tette hozzá O'Bradaigh, mert a legnagyobb kihívást az európai uniós ügyek kommunikálása jelenti: az internet korában egyre nehezebb felkelteni az emberek, főleg a fiatalok érdeklődését. Például

a Lisszaboni Szerződésről szóló első ír népszavazás sikertelenségében is közrejátszott a nem megfelelő kommunikáció. A második (2009. október 2-án lezajlott), immár sikeres ír népszavazás után Írország miniszterelnöke és José Manuel Barroso külön megköszönték a civil szervezetek erőfeszítéseit az ügyben, s az EGSZB ír tagjai is mindent megtettek azért, hogy a szavazókhoz minél több információ jusson el a kampány során. Az EGSZB működésének lényege elsősorban azonban nem a brüsszeli vélemények helyi szinten való terjesztése, épp ellenkezőleg: a helyi véleményeket próbálja a testület közvetíteni az uniós intézmények felé. Mivel az EGSZB fontosnak tartja a külső szereplők meghallgatását, a tárgyalt dokumentumtervezet 2010. január 12-i brüsszeli konzultációjára meghívják az európai szinten működő ernyőszervezetek képviselőit is. A dokumentumtervezethez több szövegszerű javaslatot is tettek a résztvevő magyar civil szervezeti képviselők. Fontosnak tartották, hogy az EU-elnökségek programjainak tervezésekor legyen követelmény a kormányoktól a civil szervezetek felé történő nyitás. Elhangzott az uniós menekültpolitika kialakításába történő civil oldali beleszólás igénye, a nemek közti egyenlőség kérdése, de a civil szervezetek - a dokumentumtervezet sorsától függetlenül - konkrét terveket is szőnek: Balatonalmádiban közös összefogás eredményeként terveznek "Európa szoborparkot" felállítani 2011-ben. A konzultáción támogatást kapott az a kialakulófélben lévő gyakorlat, hogy minden EU-elnökség alatt legyen egy európai jellegű reprezentatív civil találkozó; a tervek szerint ilyen Budapesten lesz 2011. május 7-9. között. Forrás: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1700&pCatId=all

HU Európai Gazdasági és Szociális Bizottság SC/031 A civil szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége

Brüsszel, 2010. március 17. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE A civil szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége (saját kezdeményezésű vélemény) _____________ Előadó: BARABÁS Miklós _____________

Rue Belliard/Belliardstraat 99 — 1040 Bruxelles/Brussel — BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 25469011 — Fax +32 25134893 — Internet: http://www.eesc.europa.eu

2009. március 25-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban: A civil szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége. A bizottsági munka előkészítésével megbízott albizottság véleményét 2010. január 12-én fogadta el. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. március 17–18-án tartott 461. plenáris ülésén (a 2010. március 17-i ülésnapon) 156 szavazattal 2 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt. 1. Bevezetés 1.1

A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés jelentős változásokat hozott az Európai Unió intézményes rendszerében, többek között az Európai Tanács állandó elnöki posztjának létrehozásával. A Lisszaboni Szerződés ugyanakkor megteremtette a „trió”1 elnökség jogi alapját, melyben három tagállam 18 hónapon keresztül egy előre egyeztetett program alapján látja el az EU Tanácsának elnökségi feladatait.

1.2

Civil szempontból kiemelkedő fontossággal bír a Lisszaboni Szerződés 11. cikkelye, melynek központi kérdése a részvételi demokrácia erősítése, az állampolgárokkal folytatott párbeszéd intenzívvé és szervezetté tétele, érdemi konzultációk folytatása az európai uniós politikák alakítása ügyében és az állampolgári kezdeményezés intézményének bevezetése. Mindez hozzájárulhat a civil párbeszéd erősödéséhez.

1.3

Jelen dokumentum azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy az előző pontokban említett témákat vizsgálja. Ezt úgy kívánja tenni, hogy egyben rámutat az EGSZB, mint a szervezett civil társadalom európai szintű intézményes képviselőjének sajátos szerepére, javaslatokat tesz ennek erősítésére és ezzel párhuzamosan erősíti a

Lisszaboni Szerződés azon törekvését, mely az EU működését hatékonyabbá, átláthatóbbá és megnövekedett legitimitásúvá kívánja tenni. 2. Úton az új soros elnökségi intézmény, a „trió” felé 2.1

A soros elnökség, azaz az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége nem új keletű intézmény: e pozíció fontos eleme a tagállamok közötti félévenkénti rotáció. Ez alatt az idő alatt az elnökséget betöltő ország az EU „arca és hangja”, mely stratégiaalkotó, szervezési és reprezentatív funkciót tölt be és feladatokat lát el.

2.2

Az elnökségi feladatok ellátása komoly felelősséggel jár és összkormányzati erőfeszítésen nyugszik. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni.

2.3

Az elnökségre vonatkozó szabályok 2006. szeptember 15-én a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló tanácsi határozat (2006/683/EK) értelmében módosultak és megvetették az alapját a „trió” intézmény bevezetésének. Ennek lényege, hogy tizennyolc havonta a három soros elnökség ez Európai Bizottsággal szoros együttműködésben és konzultációkat követően elkészíti az adott másfél éves időszak tanácsi tevékenységének programtervezetét.

2.4

Mi az előnye ennek az új elnökségi formának? A rendszer továbbra is megőrzi a féléves soros elnökségnek azt a jellemzőjét, hogy bizonyos mozgásteret meghagy az elnöki tisztet hat hónapra betöltő országnak. A „trió” közösen kidolgozott programja segít abban, hogy a tagállamok jobban együtt tudjanak működni, és nagyobb folytonosságot és koherenciát tudjanak biztosítani az uniós politikák és ezáltal a közösség életében.

2.5

Az első ilyen soros elnökségi csoport („trió”) 2007. január 1-jén kezdett működni Németország–Portugália–Szlovénia összetétellel, melyet a 2008. július 1–2009. december 31-ig tartó időszakban a francia–cseh–svéd hármas csoport követett. Általános megítélés szerint különböző okok miatt – mindenekelőtt megfelelő jogi alapok híján – ezen „triók” munkájában kevésbé a közös „trió” szempontok, hanem a nemzeti megfontolások és törekvések domináltak.

2.6

A Lisszaboni Szerződés életbelépését követően 2010. január 1-től a Spanyolország– Belgium–Magyarország összetételű „trió” látja el a csoportos elnökségi feladatokat. Ennek alapját az a munkaprogram jelenti, melyet az Európai Tanács 2009. december 17-i ülésén fogadott el. A program nagyszámú kérdéskört ölel fel és igen ambiciózus. Az eredményes munkavégzés egyik fontos összetevője a „trió” összetétele: egy nagy és/vagy alapító – tehát jelentős tapasztalatokkal rendelkező – tagország mellett ott van egy későbbi, valamint egy „frissen” csatlakozott ország is.

2.7

A tapasztalat azt mutatja, hogy bár a nagyobb politikai súllyal rendelkező országok tárgyalási ereje is nagyobb, helyesen megválasztott prioritásokkal, jó tárgyalási stratégiával és az el nem hanyagolható kompromisszumkészséggel a kisebb országok kompenzálni

tudják

sokszor

csak

látszólagos

hátrányaikat,

esetleges

tapasztalatlanságukat. 2.8

A Lisszaboni Szerződés életbelépése után a „trió” gyakorlata teremt majd precedenst, amikor ki kell alakítani az Európai Tanács 2,5 évre megválasztott (és egyszer újraválasztható) elnöke és a rotációs alapon működő „trió” közötti munkamegosztást, melynek nem minden elemét lehet előre világosan látni. A siker szoros együttműködést feltételez. Mivel ugyanakkor jelentős számú kérdésben megmarad a jelenlegi rendszer, jogosan feltételezhető, hogy továbbra is számolni kell a nemzeti kormányok azon természetes törekvésével, hogy elnökségük 6 hónapja alatt „láttassák magukat” és eredményesen szerepeljenek. Mindez fontos üzenetet hordoz a civil szervezetek számára is.

3. A civil szervezetek és a jelenlegi gyakorlat: néhány jellemző vonás 3.1

Kiindulópontunk, hogy a soros tanácsi elnökségi feladatok ellátása alapvetően kormányzati feladat. Ennek elvégzésében meghatározó módon köztisztviselők (diplomaták), szakértők és politikusok vesznek részt. Az elnökségi feladatok elvégzését szabályozó dokumentumok, így a Lisszaboni Szerződés sem szól a civil szervezetek szervezett, intézményes bevonásáról.

3.2

Ugyanakkor mind az EU-intézmények, mind a Tanács soros elnökségét betöltő ország kormányzata

részéről

növekszik

az

a

felismerés,

hogy

az

eredményes

munkavégzéshez fontos hozzájárulás lehet a társadalmasítás, a civil szervezetek, az állampolgárok bevonása. Mindez összhangban van a részvételi demokrácia fontosságának felismerésével, a civilekkel folytatott párbeszéd jelentőségével. 3.3

Mindebből azonban nem következik, hogy egységes, EU-szinten megvalósuló politikáról és gyakorlatról lehet beszélni abban a kérdésben, hogy miként kapcsolódjanak be és vegyenek részt a civil szervezetek a tanácsi elnökségi programok megvalósításában. A helyzet nemzeti szinten igen különböző lehet, és alapvetően az határozza meg, hogy mennyire szervezett és aktív a Tanács elnöksége országában a civil társadalom, és milyen a viszonya a kormányához. Ebben a kérdésben a partneri viszonyt nem lehet jellemzőnek tekinteni.

3.4

Az előző pontokban leírtak következménye az is, hogy nem lehet általánosnak mondani a civil szervezetek bevonását a Tanács elnökségének feladatait ellátó ország által javasolt prioritások kidolgozásába. Ennek a helyzetnek logikus következménye civil oldalról a gyenge vagy hiányzó „ownership feeling”.

3.5

Mivel a „trió” elnökség viszonylag új fejlemény, ezért nem meglepő, hogy ma még csak esetlegesen lehet találkozni a három ország civil szervezeteinek előre egyeztetett, közös fellépésével, kezdeményezésével. Ennek első biztató jelei a spanyol–belga– magyar tanácsi elnökségek alatt mutatkoznak pl. a nagy látványosságú (high visibility) civil események előkészítésében és megrendezésében (2010-ben Malaga, 2011-ben Budapest).

3.6

Az utóbbi évek gyakorlata – ez a francia elnökség alatt jutott kifejezésre egy nagy jelentőségű La Rochelle-i európai civil fórum formájában 2008 szeptemberében –, hogy a Tanács elnökségét adó ország az Európai Bizottság támogatásával reprezentatív jellegű európai civil találkozónak ad otthont. Ezen a civil szervezeteket közvetlenül érintő kérdések kerülnek megvitatásra, ideális esetben kapcsolódva az ország által kialakított prioritásokhoz.

3.7

Az EU által meghatározott tematikus évek (pl. a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 2010-ben) jó lehetőségeket kínálnak a civil szervezetek bekapcsolódására a tanácsi elnökség programjaiba és tevékenységeibe.

4. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Tanács elnöksége: a jelenlegi gyakorlat Az EGSZB az évek során sokrétű tevékenységet alakított ki a Tanács elnökségével kapcsolatban. Ez többek között a következőkre terjed ki:  EGSZB plenáris ülésére és más fórumaira (szekcióülések, csoportülések stb.);  kidolgozása a hat hónapos tanácsi elnökség programjaihoz kapcsolódva;  elnökségét adó ország megkeresése és kezdeményezése alapján; 

részvétel a különböző tanácsi elnökségi programokon; a megvitatásra kerülő kérdésekhez kapcsolódva az EGSZB álláspontjának ismertetése;



látogatások a Tanács elnökségét adó országokban; részvétel szakmai programokon és kapcsolatok erősítése a különböző civil szervezetekkel;



részvétel a Tanács elnökségét adó országban szervezett kiemelkedő jelentőségű és európai jellegű civil rendezvényen;

 EGSZB székházában, bemutatkozási lehetőséget biztosítva a Tanács elnökségét adó országnak és civil társadalmának; 

-ben a Tanács elnökségét adó országból;



ítása a Tanács elnökségét adó országra és civil társadalmára.

5. Továbblépés: a Lisszaboni Szerződés, a Tanács elnöksége és a szervezett civil társadalom. Javaslatok 5.1

Kiindulópontunk a Lisszaboni Szerződés és annak 2009. december 1-jei életbelépése, mely megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy az Európai Unió előremutató válaszokat tudjon adni az őt ért sokirányú kihívásokra.

5.2

Célunk a részvételi demokrácia fejlesztése, az állampolgárokkal folytatott párbeszéd intenzívebbé tétele, a civil párbeszéd erősítése, hogy ezzel is hozzájáruljunk az európai intézmények demokratikus legitimitásának erősítéséhez.

5.3

Ehhez jó alapot teremt a Lisszaboni Szerződés 11. cikke, melynek új lehetőségei teljes összhangban vannak az EGSZB olyan korábbi állásfoglalásaival, mint az EGSZB véleménye „A Bizottság és a nem kormányzati szervezetek: egy erősebb partnerség felé” című dokumentumról (elfogadva 2000. július 13-án)2 és „A civil társadalom európai szervezeteinek reprezentativitása a civil párbeszéd keretében” (elfogadva 2006. február 14-én)3. Mindez nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi, hogy az EGSZB, mint a szervezett civil társadalom európai szintű intézményes képviselője, aktív, kezdeményező módon lépjen fel a Lisszaboni Szerződésben, különösen annak 11. cikkében megfogalmazott lehetőségek mind teljesebb megvalósítása érdekében, ahogyan azt „A Lisszaboni Szerződés végrehajtása: Részvételi demokrácia és az európai polgári kezdeményezés (11. cikk)” című, ugyancsak 2010. március 17-én elfogadott véleményében4 is kijelentette.

5.4

Ebben az összefüggésben a Tanács elnöksége alkalmas eszköz arra, hogy 

erősítse az Európa-eszme iránti elkötelezettséget és hozzájáruljon ahhoz, hogy az aktív európai állampolgárság mindinkább jellemezze mindennapjainkat;

 civil szervezetek, az állampolgárok közvetlen résztvevői és alakítói legyenek; 

erősödjön a civil párbeszéd;



garanciát nyújtson, hogy az EGSZB folytassa, folyamatosan újítsa meg és gazdagítsa a Tanács elnökségéhez kapcsolódó munkaformáit; ez utóbbi részeként és kiegészítve a 4. pontban felsoroltakat az EGSZB:

a)

szorgalmazza a civil kezdeményezéseket, összefogást, beleértve kiemelt jelentőségű (high visibility) civil esemény(ek) szervezését az elnökséget adó országban;

b)

lépjen fel annak érdekében, hogy a jelentősebb civil kezdeményezések a kormányzatokkal partneri alapon folytatott párbeszéd eredményeként épüljenek be az elnökségi programokba, ezáltal is erősítsék azok társadalmi elfogadottságát és támogatottságát;

c)

az európai civil szervezetekkel és hálózatokkal kapcsolatot tartó csoportja rendszeresen szorgalmazza az aktuális tanácsi elnökséghez kapcsolódó és a civil szervezetek szempontjából releváns kérdések megvitatását;

d)

kezdeményezze, hogy a Tanács elnökségét adó országok gazdasági és szociális tanácsai (vagy hasonló intézményei) aktívan kapcsolódjanak be a vonatkozó tevékenységekbe és programokba;

e)

biztosítsa, hogy a Tanács elnökségét adó ország EGSZB-tagjai kapjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az elnökséggel kapcsolatos munkájukat eredményesen tudják végezni;

f)

a legjobb gyakorlatok megismertetésével járuljon hozzá ahhoz, hogy a civil szervezetek hatékonyan tudják segíteni a Tanács elnökségét adó ország munkáját.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 17-én. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke Mario SEPI _____________ 1

„A Tanács elnökségének feladatait … a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el.” (HL C 115., 2008.5.9., 341. o.: Nyilatkozat a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozatra vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (9) bekezdéséről, 1. cikk, 1. pont) – általános használatú elnevezéssel: „trió” elnökség.

2

HL C 268., 2000.9.19.

3

HL C 88., 2006.4.11.

4

Lásd az aktuális Hivatalos Lap XX. oldalát.

SC/031 – CESE 464/2010 HU-EN-IM/MG-AE/nk/bh/am .../... SC/031 – CESE 464/2010 HU-EN-IM/MG-AE/nk/bh/am

A civil szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége - Az EGSZB plenáris ülése jóváhagyta a dokumentumot A civil szervezetek EU-elnökségekbe történő eddiginél szélesebb körű és intézményesebb bevonására tesz javaslatot az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik legújabb elfogadott véleménye, melynek jelentéstevője az Európa Ház igazgatója, az EGSZB egyik magyar civil tagja volt. Nincs előírás arra, hogy a soros tanácsi elnökséget ellátó ország bármilyen kötelező módon bevonjon

civil

szervezeteket

az

adott

félév

előkészítésébe

vagy

programjainak

megvalósításába, ezért a civilek helyzete országról országra és félévről félévre változik, a dokumentum szerint "Ebben a kérdésben a partneri viszonyt nem lehet jellemzőnek tekinteni". Mivel a dokumentum szerint "növekszik az a felismerés, hogy az eredményes munkavégzéshez fontos hozzájárulás lehet a társadalmasítás, a civil szervezetek, az állampolgárok bevonása", ezért több javaslatot fogalmaz meg. Többek között erősíteni kell az EGSZB közvetítő szerepét a civil társadalom és a döntéshozók, így az EU-elnökségi feladatot ellátó kormányzatok között. A dokumentum kiáll a partneri alapon folytatott kormányzatcivil párbeszéd mellett, fontosnak tartja a civil szervezetek bevonását és részvételét a különböző elnökségi programokba és szorgalmazza, hogy minden félévben az adott országban kerüljön sor egy kiemelt civil eseményre. A korábbi változatokhoz képest csak kisebb változtatásokat tartalmazó végleges dokumentum javaslatainak gyakorlati megvalósulását a spanyol-belga-magyar elnökség alatt lehet tesztelni. A dokumentum előkészítésének folyamata: 2009. október 13., Brüsszel: A tervezet megvitatása az EGSZB kijelölt albizottságában 2009. november 25., Brüsszel: Konzultáció európai civil ernyőszervezetekkel 2009. december 17., Budapest: Konzultáció a tervezetről magyar civilek és az EGSZB képviselőinek részvételével 2010. január 12., Brüsszel: A tervezet második megvitatása az EGSZB kijelölt albizottságában

2010. március 17., Brüsszel: A tervezetet az EGSZB plenáris ülése elfogadja, ezzel az az EGSZB hivatalos véleményévé válik. Forrás: http://www.civil.info.hu/modules/News/20100406/A_civil_szervezetek_es_az_EU_Tanacsana k_elnoksege___Az_EGSZB_plenaris_ulese_jovahagyta_a_dokumentumot.html