Szociális és gyermekvédelmi szabályozók RÁSZ. Készítették: Kardos Anna Komka Norbert Lőrincz Norbert Szomor Éva

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

RÁSZ RÁSZORULÓK ELÉRÉSE IRÁNYELV (MUNKAANYAG)

Készítették: Kardos Anna Komka Norbert Lőrincz Norbert Szomor Éva

RÁSZRÁSZ.doc

Létrehozás dátuma: 2007.03.11.

17/1. oldal


Tartalom 1. Bevezetés................................................................................................................................ 3 2. Az irányelv alkalmazásával kapcsolatos általános szabályok................................................ 4 2.1. Irányelv célja, koncepciója.............................................................................................. 4 2.2. Az irányelvhez kapcsolódó speciális fogalmak .............................................................. 4 2.3. Az irányelv kapcsolata a többi normatív szabályozóval ................................................. 5 3. Az irányelvhez kapcsolódó feladatok, elvek és intézkedések................................................ 5 3.1. Szociális információs bázis kialakítása ........................................................................... 5 3.2. Szolgáltatási rendszerek szervezése ................................................................................ 7 3.3. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása............................................................. 8 3.4. A rászorulók igényeinek figyelembe vétele .................................................................. 10 3.5. Komplex szolgáltatás-elérési felületek kialakítása........................................................ 11 3.6. Speciális szolgáltatási igényű csoportok elérése ........................................................... 12 3.7. Veszélyeztetett gyermekek elérése................................................................................ 13 4. Az irányelvhez kapcsolódó indikátorok............................................................................... 14 5. Mellékletek........................................................................................................................... 16

RÁSZRÁSZ.doc


17/2. oldal


1. BEVEZETÉS A szükségletek és az azok kielégítetlenségéből fakadó hiányállapotok az ökorendszer különböző, hierarchikus szintjein jelennek meg. A hiányállapotok feszültséget generálnak az intraperszonális struktúrák, a családi, az interperszonális rendszerek, a helyi társadalom, s végül a társadalom egészének szintjén is. A társadalmi rendszerekben általában azon szükségletek, hiányállapotok mentén valósul meg a közösség szervezett beavatkozása, amelyeknél a közösség szélesebb rétegeiben érzékelhető feszültség generálódik, illetve amelyek kielégítése iránti igény tekintetében közösségi konszenzus mutatkozik. A polgári társadalmak jogfejlődése során kialakultak a szükségletek elfogadható minimumai, e minimumok elismerése, biztosítása adja a polgári szabadság alapját. A szükségletek elfogadható társadalmi minimumainak, a közösség szervezett segítségére való rászorultság kritériumainak tekintetében a társadalmi berendezkedések és a politikai irányzatok szerinti markáns különbségekkel találkozhatunk. A rászorultság fogalma, a rászorulók körének meghatározása, a közösség által elismert szükséglet-minimumokhoz

kapcsolódó

változó

értékválasztások

eredménye,

ennek

következtében dinamikusan változik. A rászorulók elérése több, egymáshoz szervesen kapcsolódó ellátási szinten valósulhat meg: –

Makroszinten azon állami szintű szabályozások találhatóak, amelyek a rászorultság kritériumait normatív módon határozzák meg, s azokhoz különböző ellátási formákat és eljárásrendeket normatív módon rendelnek.

–

Mezzoszinten a területi szempontokhoz igazodó, a helyi viszonyok ismeretében alkotott szabályozásokat találjuk, amelyek a makroszintű szabályozásokat (azoknak ellent nem mondva, s azok felhatalmazása alapján) a rászorulók pontosabb elérése érdekében normatív módon kiegészíthetik, továbbá a helyi körülmények ismeretét igénylő esetekben a rászorultság megítéléséhez szükséges mérlegelést lehetővé teszik, helyi eljárásrendjét szabályozzák.

–

Mikroszinten azon ellátásokat, szolgáltatásokat kell megvalósítani, amelyek esetében a cél rászorulók személyes elérése, az ellátások, a szolgáltatások közvetlen biztosítása. A

RÁSZRÁSZ.doc


17/3. oldal


szociális és gyermekjóléti személyes szolgáltatások döntő része ezen a szinten valósul meg.

2. AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

2.1. Irányelv célja, koncepciója Az irányelv célja, hogy a rászoruló személyek számára legyenek elérhetők és igénybe vehetők a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatási rendszerekkel szembeni alapvető szakmapolitikai elvárás, hogy a rászorultság szakmai és jogszabályi kritériumainak megfelelő egyéneket, családokat, a lehető legszélesebb körben, a lehető legnagyobb pontossággal, minden rászoruló személy által egyenlő eséllyel elérhető, magas szakmai színvonalú, komplex szolgáltatások helyi szintű szervezésével érjék el. Az irányelv meghatározza azokat a szakmai feladatokat, elveket és intézkedéseket, melyek alkalmazásával a rászoruló személyek és családok szolgáltatásokkal való elérése biztosítható. Az irányelvhez kapcsolódó általános etikai elv: A szociális ellátásnak olyan módon kell a megfelelő színvonalú szükséglet-kielégítést biztosítania, hogy közben az ellátást igénybevevő személy függetlensége csak minimálisan korlátozódjon.

2.2. Az irányelvhez kapcsolódó speciális fogalmak Szolgáltatási felületek: Mindazon szervezett segítő szolgáltatások, amelyeket a rászoruló személyek vagy családok részére intézményesített keretek között biztosítanak, s melyekkel a rászorulók közvetlen módon kapcsolatba kerülhetnek. Ügyfélirányítás: Az egyes szolgáltatások közötti, szervezett, intézményesített információs mechanizmus, melynek révén a rászorulót a szolgáltató szervezetek, saját szolgáltatási kompetenciájukon túlnyúló problémák fennállása esetén, másik, a probléma szempontjából adekvát szolgáltatást nyújtó szervezethez irányítják. RÁSZRÁSZ.doc


17/4. oldal


2.3. Az irányelv kapcsolata a többi normatív szabályozóval Az irányelv az összes normatív szabályozóhoz kötődik. Az irányelvet a normatív szabályozók által meghatározott további irányelvek, szolgáltatási standardok kapcsán érvényre kell juttatni, a szolgáltatásokhoz kötődő belépési pontok kialakításának és a szolgáltatások szervezésének, a szolgáltatási felületek összekapcsolásának vonatkozásában. A gyermekek napközbeni ellátása, fejlődésük érdekében szakemberek állandó jelenléte szükséges. A speciális ellátásban részesülők gyógypedagógiai tanácsadásban, terápiában, a korai fejlesztő és gondozó központok szolgáltatásaiban részesülnek. A gyermekgondozási és a kisgyermekkori fejlődés biztosításához olyan környezetre van szükség, ami megfelel az alapvető gyermekjóléti törvény követelményeinek. Fontos, hogy minden gyermek képes legyen képességei legteljesebb kibontakoztatására és ehhez otthoni és intézményi feltételei magas szinten biztosítva legyenek. Minden gyerek sajátos személyiség, amely megismerése alapfeltétele a fejlődési, tanulási minták biztosításához. A gyermekek fejlődése igen gyors folyamat, de ehhez biztonságos környezet, és a fejlődésükhöz szükséges szellemi szabadságra van szükség intézményben és családban egyaránt.

3. AZ IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, ELVEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

3.1. Szociális információs bázis kialakítása Feladat: A rászorulók elérését lehetővé tevő helyi szintű, szociális információs bázis kialakítása. A feladathoz kapcsolódó elv: A rászorulók számára biztosított szociális szolgáltatások tervezéshez, megszervezéséhez elengedhetetlen a helyi szükségletek felmérése, megismerése.

RÁSZRÁSZ.doc


17/5. oldal


A feladathoz kapcsolódó intézkedés: A szociális szükségletek, problémák, rászorulói csoportok megismerése, feltérképezése információ- és adatgyűjtési, rendezési technikák alkalmazásával. Az intézkedés kifejtése: A szociális törvény kötelezi a szociális alapellátásokat biztosító intézményeket, illetve azok fenntartóit a lakosság szociális-és mentális állapotának figyelemmel kísérésére, a problémák feltárására. A kezelés stratégiájának kialakítására jó lehetőséget kínál az önkormányzatok azon, 2003. január 1-jétől kötelező feladata, a helyi szolgáltatástervezési koncepció készítése, időközönkénti felülvizsgálata. A helyi szükségletek, problémák felméréséhez kapcsolódó adatgyűjtés módszerei 1: 1. A már létező anyagok, dokumentumok másodelemzése 2. Kérdőívek és interjús vizsgálatok elvégzése. 3. Személyes megfigyelés: szubjektív módszer, amely az életközeliség, rugalmasság elemét viheti a feltárásba. Az adatok rendszerezése, a szociális térkép készítése: A beszerzett adatok és információk rendezésére szolgál a szociális adatbázis létrehozása, illetve annak alapján szociális térkép készítése. Az szociális térkép az ismeretlen, feltáratlan terület szociális problémáinak a helyi társadalom egyenlőtlenségeinek mérésére, és szemléletes térbeli megjelenítésére alkalmas módszer. Jól láthatóvá teszi az adott település eltérő adottságú lakónegyedeinek elhelyezkedését, az esetleges slum-öket, szegénység zárványokat és szegregált településrészeket, valamint a szolgáltatások célzott szervezéséhez is támpontot nyújthat. A szociális térkép létrehozásának főbb lépései: 1. A település térképe mely ábrázolja az utcahálózatot, a telkeket, háztömböket A felhasználható adatok típusai: –

társadalomstatisztikai mutatók (népszámlálási adatok alapján)

–

különféle ellátási körzetek határai

–

a gyakorlati szociális munka által feltárt ismeretek

–

speciális kezelést igénylő területek stb.

1

Forrás: Dr. Lovász Zsuzsanna - Papp Győző: CSALÁDSEGÍTÉS, CSALÁDVÉDELEM. Szociális Szakvizsga

jegyzet 2003.

RÁSZRÁSZ.doc


17/6. oldal


2. A szociális helyzet vizsgálatának, elemzési szintjeinknek megfelelő „bontás” kialakítása: –

szomszédság, utca, közvetlen lakóhelyi környezet

–

a hasonló történelmet megélt, hasonló életfeltételek között élő, sajátos társadalmi helyzetben levő embercsoportok térbeli helyzete. („lakónegyedek”)

3. A mutatók alapján kartogram készítése. 4. A kutatás eredményeinek elemzése és hasznosítása. Az elkészült szociális térképek további lehetőségeket is biztosítanak például az eltérés (hiány) elemzés alkalmazására, vagy az adatok térinformatikai szoftverekbe való beépítésére. A szükségletek és a valóságos helyzet összevetéséből megismerhetők az ellátás hiányosságai. Az elemzésre alapozva kialakítható a rászorulók jobb elérését biztosító szociális program, megalapozható a helyi szociális tervezés, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítése, felülvizsgálat.

3.2. Szolgáltatási rendszerek szervezése Feladat: Hatékony, a rászorulókat a lehető legszélesebb körben elérő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása. A feladathoz kapcsolódó elv: A szubszidiaritás elve alapján a rászorulók szolgáltatásokkal való elérését a hozzájuk legközelebb eső szolgáltatási szinten, vagyis helyben kell biztosítani, megszervezni. A feladathoz kapcsolódó intézkedés: A rászorulók minél hatékonyabb elérést biztosító, komplex szolgáltatási rendszerek kialakítása. Az intézkedés kifejtése: Valamely probléma kezelésekor vagy valamely szociális ellátás megszervezésekor szakmai, jogi és financiális szempontok mérlegelésével hozható meg a helyes döntés, az ellátási formák megválasztásában. Fontos, hogy a döntéshozó az eredményes kezelést, a rászorulók minél hatékonyabb elérést tartsa a legfontosabb szempontnak. Ennek érdekében az ellátásokat folyamatosan monitorozni kell, és a tapasztalatokat vissza kell csatolni a rendszerbe. Ezt egészítheti ki az ellátottak érdekében az ellátottak érdekképviseletének megszervezése és a döntéshozatali folyamatba történő beillesztése.

RÁSZRÁSZ.doc


17/7. oldal


A helyi szociálpolitikai tervezés, a stratégiaalkotás folyamatába fontos beépíteni az érdekegyeztetés mechanizmusait is. A szociális törvény 2003. évi módosítása előírja a helyi szociálpolitika érdekegyeztető fórumainak, a helyi szociálpolitikai kerekasztaloknak létrehozását. A helyi szociálpolitikai kerekasztalt évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. Célszerű a tervezésbe a segítő szolgáltatásokat biztosító, nem önkormányzati fenntartású szervezeteket is bevonni, mivel ezek a szervezetek saját szolgáltatási területükön olyan hasznosítható tapasztalatok, információk birtokában lehetnek, mely a rászorulók speciális szükségletű csoportjainak elérését segítik. A szociálpolitikai tervezésbe azért is fontos a helyi szolgáltató szervezetek széles körű bevonása, hogy a szolgáltatások összehangolása, a szervezeti,

szolgáltatási

erőforrások

partnerségi

rendszerekbe

való

allokációja

megvalósulhasson.

3.3. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása Feladat: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés a minden rászoruló számára biztosított legyen. A feladathoz kapcsolódó elv: A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén minden rászoruló ember számára azonos esélyt kell biztosítani. A feladathoz kapcsolódó intézkedés: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokkal kapcsolatos információközvetítő rendszer kialakítása. Az intézkedés kifejtése: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokkal kapcsolatos információ, a szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékozódás lehetőségének biztosítása, a szolgáltatást biztosító intézmény fenntartójának a kötelessége. Az információk tartalmáért, a szolgáltatások minőségéért szintén a szolgáltatást biztosító intézmény fenntartóját terheli a felelősség. Az információkhoz való hozzáférést helyben, a rászorulók által elérhető módon, szervezett információközvetítő rendszer kialakítása, működtetése révén kell biztosítani. A szolgáltatásokkal kapcsolatos információközvetítő rendszer elemei közvetetett és közvetlen információnyújtás révén valósítják meg a szolgáltatások igénybe vételére jogosultak széles

RÁSZRÁSZ.doc


17/8. oldal


körű tájékoztatását. Az információkhoz való hozzáférés lehetőségét a szolgáltatások igénybe vételére jogosultak részére térbeli és időbeli korlátozás nélkül kell biztosítani. Az információközvetítő rendszer elemei a tájékoztatás terén: –

Az illetékes önkormányzat ügyfélszolgálati irodái.

–

Az illetékes önkormányzat szakigazgatási hatáskört gyakorló, szakfeladatot ellátó szervezeti egységei.

–

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosító önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények.

–

A szolgáltatásokat biztosító intézmények fenntartói.

–

Az illetékes önkormányzat által fenntartott, ellenőrzött, nem a szociális ágazathoz tartozó intézmények.

–

Helyi ellátási illetékességgel bíró, nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények.

–

Helyi média.

A közvetlen tájékoztatás eszközei: –

Szóban (személyesen, vagy telefonon) nyújtott információs szolgáltatások.

–

Konkrét személy(ek)nek szóló írásbeli szolgáltatásközvetítés, szolgáltatás-felajánlás.

–

Postai kézbesítésű szórólapos tájékoztatók, információs füzetek.

A közvetett tájékoztatás eszközei: –

Papíralapú és elektronikus újságok.

–

Televízióadók, rádióadók ismeretterjesztő, tájékoztató műsorai.

–

Közterületi információhordozó felületek.

–

Önkormányzati honlapok.

–

kihelyezett szórólapos tájékoztatók, információs füzetek.

–

Intézmények és szervezetek információhordozó felületei (különösen a rászoruló csoportok által gyakran látogatott intézmények esetében, pl. a faliújság, információs tabló)

RÁSZRÁSZ.doc


17/9. oldal


3.4. A rászorulók igényeinek figyelembe vétele Feladat: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások a rászorulók igénybevételi igényeihez igazodó módon legyenek kialakítva. A feladathoz kapcsolódó elv: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén minden rászoruló ember számára azonos esélyt kell biztosítani A feladathoz kapcsolódó intézkedés: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások időbeli és térbeli elérésének biztosítása, speciális rászorulói csoportok igényeinek figyelembe vételével. Az intézkedés kifejtése: A szolgáltatások elérésének időbeli biztosítása A szolgáltatások elérésének időbeli biztosításánál figyelembe kell venni a rászorulók időbeosztását, életritmusát, munkaidejét. A szolgáltatást biztosító intézmény ügyeleti rendjéről, a speciális szolgáltatások rendelkezésre állásának időrendjéről, a helyi információközvetítő rendszeren keresztül, a rászorulókat tájékoztatni kell. Ügyeleti rendet alkalmazó intézmények esetén, az ügyeleti időszakban az intézmény személyes és a telefonos elérhetőségét egyidejűleg kell biztosítani. Bizonyos szolgáltatások biztosítása esetében (pl. kapcsolatügyelet) az intézménynek nyitva tartásától és általános ügyeleti rendjétől eltérő, önálló ügyeleti felületet is biztosítania kell. A szolgáltatások elérésének térbeli biztosítása A szolgáltatások megszervezésénél a területiség elvét kell szem előtt tartani, vagyis a szolgáltatást az érintett ellátási terület minden földrajzi pontjáról, átlagos terepkörülmények között, gyalog, lassú sétatempóval is maximum 45 percen belül el lehessen érni. Az intézmények

közvetlen környezetének,

bejáratának,

szolgáltatási

célú

helységeinek

akadálymentességét az intézmény fenntartójának biztosítania kell. Speciális problémák térbeli halmozódásakor, valamint a rászoruló személyek által sűrűn lakott területeken célzottan kell a szolgáltatásokat kihelyezni. A szolgáltatások, vagy azok egy részének, időbeli és térbeli biztosítása, indokolt esetben (pl. a rászoruló rokkantsága, mozgási nehezítettsége, vagy az ellátási körzet nagysága esetén) megvalósítható olyan módon is, hogy a szolgáltatást biztosító intézmény szolgáltatás nyújtására jogosult képviselője a rászoruló személyt, családot, közösséget otthonában,

RÁSZRÁSZ.doc


17/10. oldal


lakóhelyén, illetve más típusú ellátást biztosító társintézményben keresi fel, s a szolgáltatásokat számára a helyszínen elérhetővé teszi. Bizonyos szolgáltatások esetében (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, közösségi szolgáltatások, otthoni gondozás stb.) a szolgáltatások jellegéből fakadóan a szakembereknek munkaidejük meghatározott részét a rászorulóknál, „terepen” kell tölteni. A szolgáltatásokat igénybe vevő rászorulók számára lehetővé kell tenni, hogy speciális igényeiket, a szolgáltatás elérésével kapcsolatos észrevételeiket, nehézségeiket, a szolgáltatást biztosító intézmény felé jelezhessék. (Lásd még 4. fejezet / „Puha indikátorok”)

3.5. Komplex szolgáltatás-elérési felületek kialakítása (lásd még Mellékletek/1. ábra) Feladat: A rászorulóknak biztosított helyi szolgáltatások fogadó felületei alkalmasak legyenek a komplex problémák kezelésére. A feladathoz kapcsolódó elv: A rászorulók komplex problémáihoz igazodva a helyi szolgáltatásokat komplex szolgáltatási struktúrába szükséges szervezni. A feladathoz kapcsolódó intézkedés: Komplex szolgáltatás-elérési rendszer kialakítása ügyfélirányítás alkalmazásával. Az intézkedés kifejtése: A rászorulóknak számára szolgáltatásokat biztosító intézmények egy-egy speciális problémakör kezelését végzik. A rászoruló kliensek, illetve az őket körülvevő kliensrendszer esetében

azonban

komplex,

egymással

összefüggő

problémahalmazokat

találunk.

Amennyiben a speciális szolgáltatásokat biztosító intézmények szolgáltatási felületeiket nem kapcsolják össze, önmagukban csak a problémahalmaz szakmai kompetenciájukba tartozó részét érik el saját szolgáltatásaikkal. Ezért alapvető fontosságú a helyi ügyfél-irányítási rendszer kialakítása, amely nem egy önálló koordináló intézményt, hanem az egyes szolgáltató intézményeknél megjelenő funkciót jelöl. A rászoruló személy valamely speciális problémájához kötődően, a speciális szolgáltatást biztosító szolgáltató intézménnyel kerül kapcsolatba. Az intézmény felméri saját kompetencia körében a rászoruló ellátásának lehetőségeit, s az általa érzékelt, de a szakmai kompetenciáját

RÁSZRÁSZ.doc


17/11. oldal


meghaladó problémák esetén, az adott problémával kapcsolatos szolgáltatási kompetenciával rendelkező intézményhez, szervezethez irányítja az ügyfelet. Az ügyfélirányítás keretében a szakember az ügyfelet dokumentált módon (irányítólappal) a problémához igazodó szolgáltatási kompetenciával rendelkező társintézmény szolgáltatási felületéhez irányítja, valamint konzultál a társintézmény esetfelelősével, illetve az ügyféllel foglalkozó szakemberrel, együttműködik vele a segítő beavatkozások összehangolásában. Az ügyfélirányítás speciális formája a jelzőrendszer működtetése, ahol a problémával kapcsolatos jelzés nem valamely szolgáltató szervezet részéről, hanem más szakmai ágazatokhoz tartozó intézmények, szervezetek részéről érkezik. A gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztüli jelzés esetében az ügyfél, ügyfelek szolgáltatásba vonása nem csak az önkéntesség elvén valósulhat meg.

A szociális

szolgáltatások esetében a rászorulókra vonatkozó intézményes, vagy állampolgári jelzések csak a szolgáltatások közvetlen megajánlását teszik lehetővé, a rászoruló szolgáltatásba vonása csak az önkéntesség elvén alapulva valósulhat meg. Ugyanakkor az egyes pénzbeli ellátások, támogatások igénybe vétele kapcsán magasabb szintű jogszabály meghatározott szociális, foglalkoztatási szolgáltatásokat biztosító intézményekkel való együttműködési kötelezettséget írhat elő. Ezen esetekben a rászoruló részéről az együttműködés megtagadása az ellátásból való kizárást vonja maga után.

3.6. Speciális szolgáltatási igényű csoportok elérése Feladat: A speciális igényű rászorulói csoportok elérése, részükre szolgáltatások közvetítése. A feladathoz kapcsolódó elv: Egyes rászorulói csoportokat csak saját környezetükben, speciális szükségleteik figyelembe vétele mellett speciális szakmai módszerek alkalmazásával lehet szolgáltatásba vonni A feladathoz kapcsolódó intézkedés: A speciális szükségletekkel és sajátosságokkal rendelkező célcsoportok részére specifikus szolgáltatási felületek kialakítása. Az intézkedés kifejtése: Bizonyos rászoruló célcsoportok elérése életmódjukból, szokásaikból, fizikai és szociális sajátosságaikból adódóan csak speciális szolgáltatási felületeken lehetséges.

RÁSZRÁSZ.doc


17/12. oldal


A hajléktalan emberek szolgáltatásba vonása a legtöbb esetben csak a terepen való felkereséssel, szisztematikus felkutatásukkal valósítható meg, esetükben különösen indokolt az utcai szociális munka eszköztárának alkalmazása. A romák sok esetben a települések területileg és szociálisan elkülönült részén, szegregáltan élnek. Ezekben az esetekben különösen indokolt a szolgáltatásoknak a szegregáció által érintett csoportok lakóhelyének közvetlen közelébe való kihelyezése. A fogyatékos emberek, rokkantak, valamint a mozgásukban gátolt idősek, illetve egyes betegcsoportok elérése sokszor csak személyes megkereséssel, társintézmények bevonásával valósítható meg. A veszélyeztetett fiatalok devianciák által érintett csoportjai sok esetben csak a közterületeken való közvetlen megkereséssel, az utcai szociális munka eszköztárának alkalmazásával érhetőek el.

3.7. Veszélyeztetett gyermekek elérése Feladat: a kisgyermekek

optimális fejlődési ütemének elősegítését

személyi és tárgyi

környezet biztosítása. A feladathoz kapcsolódó elv: A korai életkorban a környezet /egészség, érzelem/ hatására bekövetkezett fejlődési lemaradások a megfelelő személyi feltétel biztosításával megállítható, sok esetben visszafordítható. A feladathoz kapcsolódó intézkedés: Családi nevelés segítése, az optimális fejlődéshez szükséges hiányosságok pótlása, kiegészítése; szülők támogatása, szerepük erősítése; szakmai szervezetek partneri együttműködése. Az intézkedés kifejtése: Minden gyerek más, saját tapasztalataival és tulajdonságaival kerül az őt gondozó intézménybe. A feladat, hogy alapos megismerést követően lehetővé tegyük számukra, hogy bizalmat érezzenek és biztonságban érezzék magukat. –

minden gyermeket egyenlő lehetőséghez kell juttatnunk a tevékenységek és eszközök eléréséhez

RÁSZRÁSZ.doc


17/13. oldal


–

olyan környezetet kell teremteni, ami nem engedi a diszkriminatív gyakorlatok érvényesülését

–

a gyermekek egyéni szükségleteit igyekszünk kielégíteni, beleértve az esetleges szakember segítségét is

–

tiszteletben tartjuk a gyermekek etnikai hátterét, kultúráját, vallását és anyanyelvét

–

lehetővé tesszük számukra a függetlenné váláshoz szükséges készségek és az önbizalom kialakulását

4. AZ IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ INDIKÁTOROK Az indikátorok azok a jelzőszámok, értékek, amelyek az irányelv teljesülésének mértékéről adnak információt. Az indikátorok tekintetében megkülönböztethetünk „kemény” és „puha” mutatókat. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményeknek évente az irányelv teljesülésének vizsgálatát célzó, indikátorokra épülő adatgyűjtést és összehasonlító elemzést szükséges végeznie az általa biztosított szolgáltatások vonatkozásában. A „kemény” mutatókra épülő indikátorok: –

A tárgyidőszakban a szolgáltatás felajánlásával elért rászorulók száma.

–

A tárgyidőszakban szolgáltatásba vont rászorulók száma.

–

A tárgyidőszakban az ügyfélirányítás keretében más szolgáltatókhoz irányított ügyfelek száma.

–

A szolgáltatási terület vizsgálati időszakra vonatkozó szociális- és foglalkoztatási mutatói, azok időszakos változása.

–

A rászorultság elvén biztosított pénzbeli ellátást igénybe vevők száma a szolgáltatási területen, annak időszakos változása.

Az indikátorok forrásai: –

Intézményi (forgalmi) statisztikák.

–

Fenntartói statisztikák.

–

KSH, ÁFSZ és más időszakos területi statisztikai adatközlések.

RÁSZRÁSZ.doc


17/14. oldal


A „puha” mutatókra épülő indikátorok: –

A szolgáltatások elérésével kapcsolatos ügyfél-észrevételek érékelése.

–

A szolgáltatást biztosító szakemberek szolgáltatatás eléréssel kapcsolatos észrevételeinek értékelése.

–

A társintézmények, illetve a fenntartó szolgáltatatás eléréssel kapcsolatos észrevételeinek értékelése.

Az indikátorok forrásai: –

Ügyfél-elégedettségi kérdőívek.

–

Ügyfelek, társintézmények, fenntartó visszajelzései.

–

Intézményi szakmai teameken felmerülő észrevételek, belső vélemény-felmérések.

RÁSZRÁSZ.doc


17/15. oldal


5. MELLÉKLETEK

1. ábra Komplex szolgáltatás-elérési rendszer modellje a szolgáltatási felületek összekapcsolásával2:

Ügyfélmező

Kliensrendszer Kliens

Jelzőrendszer Önkormányzati Üo., társintézmények, háziorvos, szomszédok stb.

Információközvetítő rendszer

Helyi szolgáltatási mező: Szociális

Ügyfélirányítás

alapellátások

alapellátások Munkaügyi

Nem állami szolgáltatók

Nem helyi szolgáltatási mezők

2

Gyermekjóléti

Hatósági

Szakellátások

Jelmagyarázat: Szaggatott nyíl= nem csak az önkéntesség elvén alapuló együttműködési kötelezettség jelenik

meg.

RÁSZRÁSZ.doc


17/16. oldal


Az irányelvhez kapcsolódó jogszabályok, dokumentumok jegyzéke:

1993. évi III. törvény: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról. 1997. évi XXXI. törvény: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1957. évi IV. törvény: Az államigazgatási eljárásról 235/1997. (XII. 17.) kormányrendelet: A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről A Szociális Munka Etikai Kódexe.

RÁSZRÁSZ.doc


17/17. oldal

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók RÁSZ. Készítették: Kardos Anna Komka Norbert Lőrincz Norbert Szomor Éva

Recommend Documents