A TESZ Alapítvány legfőbb célja, hogy az egészség ne csupán a betegség hiányát jelentse, hanem a települések, cégek, vállalatok és közösségek egyik legfontosabb befektetési lehetőségévé váljon. A TESZ Alapítvány ezért nemcsak ezeken a rendezvényeken, hanem folyamatosan szeretne az aktuális fejleményekről tájékoztatást adni. E gondolat népszerűsítését szolgálja az a rendszer, hogy az előadóknak a később felmerült kérdéseket is megválaszolásra továbbítsuk, sikeres hazai és nemzetközi példákat bemutassunk.
1, nem egyszeri előadás-sorozat a kezdeményezésünk, hanem egy kapcsolat kezdete a helyi megvalósításért felelősökkel, hogy a pályázatok kiírásakor azok buktatóinak tapasztalatainak a megismertetésével vissza tudjunk térni 2, szakmai háttérrel támogatjuk, hogy a helyi, közösségi, regionális innovatív egészséggel kapcsolatos kezdeményezések a megvalósításhoz kellő szakmai hátteret, forrás-lehetőséget kapjanak 3.,az elvárt eredmény az, hogy a „best practice”-k bemutatása és eredményeinek mérhetővé tétele igazolja, hogyan lehet „üzleti eredményeket” kimutathatóvá tevő egészségfejlesztési kezdeményezéseket indítani. A régió:
Az Észak-Magyarországi régióban az országos szinthez képest alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, aminek fő oka az, hogy az életminőség (beleértve az egészségi állapot minőségét, a lakókörnyezetet, és az infrastruktúrát) messze elmarad az országos átlagtól. Az életminőség és a gazdasági teljesítmény közti szoros összefüggést felismerve az ÉszakMagyarországi Operatív Programban helyt kapott a „humán közösségi infrastruktúra fejlesztése”, amelynek elemei: kistérségi keretek közszolgáltatások
között
megszervezendő
humán
közoktatás egészségügy szociális ellátás egészségügyi ellátás korszerűsítése szociális ellátás fejlesztése a társadalmi befogadás erősítése érdekében közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése Ezek az elemek infrastrukturális és humán erőforrás-jellegű tevékenységet is jelentek. Az „egészségügyi ellátás korszerűsítése” témájában cél a hatékonyság javítása, hozzáférési esélyegyenlőség biztosítása, ezért támogatandóak: −
−
kistérségi szintű lakosság közeli ellátások keretében az alap és járóbeteg szakellátás fejlesztése kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése
−
komplex rehabilitációs és geriátriai ellátási központok hálózatának kialakítása
−
időskorúakról gondoskodó komplex és integrált rendszer kialakítása
−
szakmai továbbképzések (pl. diagnosztikához, rehabilitációhoz
kapcslódóan) −
betegségmegelőzést, egészséges életmódot, táplálkozást ismertető programok szervezése
A regionális kezdemnyezések mellett, bár nincs önálló egészségügyi központi program, a TÁMOP és TIOP tartalmaz forrást egészségügyi beruházásokra és képzésekre. A regionális és központ (ágazati) programok viszonyát az alábbi ábra szemlélteti
Az ágazati és regionális operatív programok vitáját januárban fejezték be a Nemzeti és Regionális Fejlesztési Ügynökségek. A korábbi uniós forrásokból megvalósult kezdeményezések tapasztalatainak feldolgozásával párhuzamosan az operatív programokat MOST bontják le konkrét pályázati- és projektcélokkal és pénzügyi keretekkel. A pályázatok legkorábban 2007. tavaszától fokozatosan indulhatnak.
További részletes információ: www.nfh.hu
www.innostart.hu www.teszalapitvany.hu
„Fontos, hogy minden ember, aki egy településen él, vagy oda költözik, családias atmoszférát találjon. A jó életminőséghez kellenek az egymást segítő kisközösségek, és hogy az egészség sokkal több, mint a betegségek hiánya. (...) Az egészség nem az egészségügyben keletkezik. Az egészség testi-lelki jól-lét, harmónia elsősorban.”* „Csak egészség legyen!” Az önkormányzatok szerepe és felelőssége az egészség célú befektetésekben Magyarországon az összes halálozás több mint 60%-a a táplálkozással és életmóddal összefüggő megbetegedések következménye: • •
37%-a szív-érrendszeri 25%-a daganatos betegségekből származik
Magyarország egészségügyi mutatóinak tekintetében nem kerülhető meg az egyéni, helyi és állami felelősség kérdése! 1. Az egészség-befektetés. Az önkormányzatoknak is? Az egyéni felelősség-társadalmi felelősség dilemmája talán a helyi szint, illetve a társadalmi tér egyéb szereplőinek – a vállalati és a civil szférának – a bekapcsolásával oldható fel.
Az egészség értékét elsősorban az adja, hogy az egészséges ember a termelékenységével gazdasági eredményt produkál közösségi szinten is, és a gazdasági eredmény visszahat az egészségre az egészségi állapotot befolyásoló tényezőkön keresztül. 2004-ben az egészségi állapottal összefüggésben a GDP veszteségünk 4,7%-ot tett ki, ami településenként 228 millió Ft-ot jelentett (településnagyságtól függetlenül, saját számítás KSH-adatból, 2005). Az állami egészségügyi rendszer jószerivel csak akkor jut szerephez, ha a betegséget vagy betegség közeli állapotot már diagnosztizálták, ami legfeljebb 10-15 százalékban képes a lakosság egészségi állapotát befolyásolni. A helyi szint,
nevezetesen annak önkormányzata, egészségügyi szolgálata van kulcspozícióban, hogy milyen egészségügyi szolgáltatások, szűrések, prevenciós programok lesznek elérhetők egy adott területen. 2. Társadalmi kohézió A sikeresen működő közösségi egészségfejlesztés egyik legerősebb eszköze az, hogy hatására nő a helyi szintű társadalmi kohézió. Ez éppúgy jelenti az egyes egyének közösségbe integráltsági fokának növekedését, mint az „alulról jövő” kezdeményezések gyakoribbá válását, vagy éppen a lakóhellyel, településsel kapcsolatos attitüdök pozitívabbá válását, akár a település „megtartó erejének” javulását, vagyis azt, hogy csökkenhet a fiatal, jobb munkaerőpiaci helyzetben levő lakosok elvándorlása a településről. A közösségi erőforrások eléréséhez azonban, legalábbis eleinte, elengedhetetlenül nagy szükség van a helyi döntéshozók, a közösség véleményformálóinak szerepvállalására is. Az önkormányzatok egyik legfőbb bevételi forrása az SZJA-tömeg jelenti. Ha nem is azonnal és nem ugrásszerűen, de várhatóan növekedni fog az általános egészségi állapot, így javulni fog az egyéni jövedelemtermelő-képesség is. A települési egészség- és közösségfejlesztésbe éppúgy bekapcsolhatók a helyi vállalkozók, termelők, mint a különféle állami közösségi intézmények (könyvtár, közösségi ház, klubhelyiség), ezek használata, a közösségi „vérkeringésbe” való becsatornázásuk pedig kézzelfogható jövedelememelkedést generál mind magának az önkormányzat, mind pedig a (helyi szinten is adózó) vállalkozók számára. 3. TESZ ötletek Együttműködés kell! Összhangban a közigazgatási reform várható irányvonalával a kistérségi együttműködéseket kell keresni, erősíteni. Forrás kell! A forrásszerzés -teremtés esetében nem szabad csak az állami, európai uniós pályázatok támogatásaira várni, más piaci lehetőségek is léteznek. Vonjuk be az érintetteket! Az adott területen érdekelt gazdasági szereplőknek be kell
mutatni, hogy az egyén egészsége számukra produktív, stabil munkaerő, valamint olyan piaci szereplő, aki vásárlóképes keresletet jelent, megtakarításaival tőkeképző, erre alapozva vállalkozási hajlandósága is nagyobb. Így nem csak karitatív hozzájárulás ilyen programok finanszírozásában való részvétel, hanem egyértelműen racionalitáson nyugvó befektetés is. Ötletek kellenek! A közös tudás szükségessége mellett a helyi programok vegyék figyelembe a helyi lehetőségeket. Tervezni – mérni kell! Ahhoz, hogy egy befektetésnél meg lehessen határozni, hogy ki mennyit fektessen be, azonosítani kell, hogy ki milyen és mekkora hozamra számíthat. A tervezésnél költségek számbavétele mellett az eredményeket is tervezzük. Bárminemű befektetés esetén szükséges a monitorozás, az eredmény és a megtérülés mérése. A programokat el kell adni! A befektetési ötleteket el kell tudni adni, amiben az önkormányzatoknak kiemelkedő szerepe van a kommunikációban több szinten, több formában, minden célcsoport felé. Folyamatosság kell! Az egészségmegőrzés területén kisebb sikereket el lehet érni ad hoc kampányokkal is, azonban érdemi változás csak akkor lehetséges, ha ezek a programok, az általuk biztosított lehetőségek beépülnek a mindennapokba, folyamatosan elérhetőek, használhatóak maradnak. Színtér kell! A színtér megteremtése önmagában sok mindent elindít, ezért van fokozott szerepe a közéletet biztosítani tudó kluboknak, életre keltett művelődési házaknak.
Az Innostart tájékoztatója Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a
közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. 3. prioritás: A társadalom megújulása A cél a társadalom megújítása az életesélyek egyenlőtlenségeinek csökkentése, a kisgyermekkortól kezdődő, az oktatást átalakító folyamat segítségével. Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, amelynek tervezett eszközei: -
az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése az egészséges életmódra ösztönzés a szociális szolgáltatások fejlesztése a civil szervezetek megerősítése a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése.
Támogatási területek (példák): -
aktív egészségmegőrző testmozgás életvitelszerű folytatása egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítása kistérségi szintű, minőségibb szakellátás korszerű technológiák átvétele betegellátó központok kialakítása otthoni ellátás, gondozás szerepének növelése megelőzés, testi-lelki rehabilitáció egészségkultúra fejlesztése stb
Társadalmi megújulás operatív program: 933.2 milliárd Ft (ennek 18.42%-a – 172 milliárd - van tervezve egészségmegőrzésre és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése célirányokra).
A humáninfrastruktúra fejlesztése: -
prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése rekreációs infrastruktúra fejlesztése egészségügyi informatikai fejlesztések
-
a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása,; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővarosa projekt.
Társadalmi infrastruktúra operatív program: 538.9 milliárd Ft (ennek 51.96% - 280 milliárd – van tervezve egészségügyi infrastruktúra és munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást elősegítő fejlesztésekre)
