Szociális állam, szociális jogok

Szociális állam, szociális jogok 1. Kiindulópont: második generációs jogok -

kialakulásuk a 19. század közepére tehető eszme: egyenlőség ECOSOC  pozitív jogok: az államnak mit kell tennie? az állami szerepvállalás megváltozásának eredménye (éjjeliőr állam  jóléti állam)  nemzetközi egyezményekben és alkotmányos szinten is megjelennek jogok gazdasági: munkához való jog, szakszervezet, sztrájk, tulajdon szociális: társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás, lakhatás kulturális: oktatás, művészet, tudomány emberi jogok?  nincs morális alapjuk  (bíróság előtt) kikényszeríthetetlen államcélok az állam teherbíró képességétől függ az érvényesítés szintje jogoknak tekinthetők-e? milyen elemek tartoznak ide?

2. Szociális állam -

-

történeti fejlődés: ipari forradalom társadalma  korábbi közösségek felbomlása  állam szociális funkcióinak megjelenése  szegényellátó állam szociális jogok alapjogként való megjelenése: radikális változás az állam és a polgár viszonyában  nem alamizsna az állam részéről, hanem alapjog szociális állam: az olyan állam, amely a szociális jogokat az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság jegyében biztosítja  nem azonos a szegényellátó állammal vagy a jóléti állammal

3. Szociális jogok -

történetileg az első alkotmányos megjelenésük: 1917 mexikói alkotmány  klasszikus megfogalmazódásuk: 1919 német (weimari) alkotmány

-

korlátozásuk: korlátozásuk nem a klasszikus alapjogokkal azonos mércék szerint történhet  az állam gazdasági teljesítőképességétől függ az érvényesítésük szintje  de: jelentős szerepe van az egyének saját vagyoni-jövedelmi hozzájárulásainak is  az állam nem dönthet szabadon, a korlátozásnak vannak határai  milyen alapon lehet korlátozni?  a jogalkotó mérlegelési szabadsága széles  a mérlegelés nem alkotmányos kérdés, az Alkotmánybíróság erre nem rendelkezik hatáskörrel (45/1991. AB határozat)  AB hatáskör: szükséges minimum meghatározása, ami alatt alkotmányellenes lenne  az emberi méltósághoz való jog megvalósulásához elengedhetetlen megélhetési minimum  nem jelent alanyi jogot egy meghatározott jövedelem eléréséhez vagy ellátásban való részesüléshez  nem jelenti azt, hogy a létszínvonal nem csökkenhet  korlátozás mércéje: jogbiztonság elve  szerzett jogok védelme (bizalomvédelem)  ahol a biztosítási elv szerepet játszik (tb igények)  tulajdonvédelem szabályai  közérdekűségi teszt  ahol a biztosítási elv nem játszik szerepet  jogbiztonsági követelmény

-

magyar kiindulópont: Alaptörvény – Nemzeti Hitvallás Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.  nem tartalmazza kifejezetten a szociális államra való utalást  később, a Szabadság és felelősség fejezetben meghatároz szociális jogokat

4. Szociális biztonsághoz való jog Alaptörvény: Szabadság és Felelősség XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. -

-

szociális biztonság: öregség, betegség, rokkantság esetére biztonság a megélhetéshez szükséges ellátásra  az állam ezt a társadalombiztosítás útján teremti meg társadalombiztosításhoz való jog: alkotmányos jog  állami kötelezettség: elégséges szint biztosítása + a társadalombiztosításból kimaradtak megsegítése, támogatása  vö: Nemzeti Hitvallás: elesettek és szegények megsegítése társadalombiztosítás vegyes rendszere: a résztvevők kockázatközössége  biztosítási elv + társadalmi szolidaritás + alkotmányos tulajdonvédelem (járulékfizetés)

-

nyugdíj (26/1993. AB határozat) nyugdíjbiztosítás: vegyes rendszerű  vásárolt jog (járulékalapú), de: szociális szempontok is érvényesülnek  az államnak működtetnie kell ott is, ahol a vásárolt jog elve (biztosítási elem) egyáltalán nem vagy csak alig játszik szerepet (pl. özvegyi nyugdíj)

-

munkanélküli segély: nem a munkához való jog fogalmának a része, hanem a szociális jogok keretében rendelkezik róla az Alaptörvény  nem minősül alapjognak  nincsen alanyi jog a munkanélküli járadékra  ez csak egy szociális ellátási forma  állami mérlegelési jog

5. Egészséghez való jog Alaptörvény XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. -

előzménye: felvilágosult abszolutizmus  járványok megelőzése az állam érdeke is nemzetközi egyezmények – GSZKE 12. cikk: lehető legmagasabb testi és lelki egészség

-

Eütv.: egészségügyi ellátáshoz való jog – négy eleme:  sürgős szükség esetén való ellátás  alanyi jogon jár  megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátás  ellátást végző orvos szabad megválasztása  megfelelő intézetbe való átirányítás, illetve várólistára való elhelyezés

-

megelőzés (társadalom védelme): az állam feladata  gyógyítás költségei: megoszlanak az állam és az érintett között  az egészségügyi szolgáltatás térítéshez kötött  társadalombiztosítás alapján (állampolgársági jogviszony önmagában nem elegendő)  vegyes rendszerű  a jogosulti térítés nem fedezi a szolgáltatás árát, ezért az állam magára vállalja a deficit kiegyenlítését

-

54/1996. AB határozat – az állami kötelezettség teljesítése mikor alkotmányos?  az egészséghez való jog biztosítását az állam végzi az intézményrendszer útján (megszervezés, működtetés)  ingyenes és alanyi jogon járó csak a sürgősségi ellátás  a többi térítésköteles (társadalombiztosítás)  állam teherbíró képessége a mérce  állami mérlegelési kör tág  AB lehetősége: szükséges minimum meghatározása, amelynek hiánya már alkotmányellenességhez vezet (pl. eü ellátás teljes hiánya az ország adott területén)  a szélső eseteken túl azonban az állami kötelezettségnek nincs alkotmányos mércéje  a testi és lelki egészséghez való jog tehát önmagában alanyi jogként értelmezhetetlen  a kötelező társadalombiztosítás körébe tartozó ellátási jogosultság azonban valóságos alapjog

6. Lakhatáshoz való jog Alaptörvény XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. -

42/2000. AB határozat  a megélhetési minimum követelménye nem érvényesítendő a lakáshoz való jogra  a megélhetési minimum garantálásából további részjogok nem vezethetők le  ember élet és méltóság védelme alapján az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni  hajléktalanság esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához szállásról kell gondoskodni

-

176/2011. AB határozat  a guberálást szabálysértéssé nyilvánító Ök.r. alkotmányellenes  Kormányrendeletben szabályozott szabálysértéssel konkurál  kétszeres büntetés tilalma  túllépett a jogalkotási felhatalmazáson  stigmatizálja a nehéz helyzetben lévőket  diszkriminatív  pénzbírság  egzisztenciálisan nehéz helyzetbe hozza

-

38/2012. AB határozat  a hajléktalanság szabálysértéssé minősítése alkotmányellenes  nincs alkotmányos indoka  szociális probléma, amit nem büntetőjogi eszközökkel kell megoldani  emberi méltóság védelme, jogbiztonság (ellentmondásos jogszabályszöveg)  alkotmányozó válasza: Alaptörvény új (3) bekezdése

Harmadik generációs jogok 1. Általánosságban -

megjelenésük a 20. századra tehető eszme: testvériség, szolidaritás globális problémák fejlődő világ népeinek önrendelkezéshez, fejlődéshez, közös örökségből történő részesedéshez való joga államok eredménytelensége miatt megfogalmazódó jogok: béke, egészséges környezet, humanitárius segély reprodukciós jogok: „jövő nemzedékek jogai”, információs technológiák nem emberi jogok  nem világos, hogy ki az alanya, kötelezettje, tartalma  csoportjogi igények

2. Betegjogok -

kiindulópont: az élettudomány és technika fejlődése lehetővé tette az emberi életbe való beavatkozás lehetőségét  mi alapján? hol a határ? általános emberi jogok leképezése az egészségügy területére (pl. emberi méltóság, integritás) területei: - tájékozott beleegyezés kérdése Alaptörvény III. cikk (2) bekezdés Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni - emberi élet kezdete és vége ( vö. abortusz, eutanázia) Alaptörvény II. cikk második mondata Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. - emberen végzett kutatás, szervátültetés Alaptörvény III. cikk (2) és (3) bekezdés (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

-

Eütv. (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény) betegjogok: egészségügyi ellátáshoz való jog, emberi méltóság, kapcsolattartás, intézmény elhagyása, tájékoztatás, önrendelkezés, ellátás visszautasítása, egészségügyi dokumentáció megismerése, orvosi titoktartás beteg kötelezettségei: együttműködés, tájékoztatás

-

bioetikai jogok: orvostudományi kutatás, művi meddővé tétel, szerv- és szövetátültetés, halottal kapcsolatos rendelkezés, jogorvoslat

-

36/2000. AB határozat – Eütv alkotmányossági vizsgálata  az intézmény elhagyása csak akkor megengedett, ha mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti  nem szükséges beleegyezés, ha mások testi épségét, egészségét veszélyezteti a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegek azonosítása alkotmányellenes

3. Fogyatékkal élők jogai -

Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdés Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.  az egyenjogúság továbbgondolása útján alakult ki  korábbi Alkotmány: a hátrányos megkülönböztetés tilalmán belül „egyéb” kategóriában  Alaptörvény: külön nevesítve XV. cikk (2) bekezdés Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

-

Ftv. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról  az állam a nemzetgazdasági mindenkori lehetőségeivel összhangban köteles gondoskodni a fogyatékkal élő személyek jogairól  minden lehetséges módon előnyben kell részesíteni őket  fogyatékkal élők jogai: akadálymentes környezet, közérdekű információhoz való hozzáférés, közlekedési eszközök biztonságos igénybevétele, támogató szolgálat igénybevétele  szankció: személyhez fűződő jogok védelme  esélyegyenlőség biztosításának területei: egészségügy, oktatás, képzés, foglalkoztatás, kultúra, sport

4. Az egészséges környezethez való jog a) Általánosságban -

-

sokféle jelzővel használják (egészséges, tiszta, ép, természetes, stb.), beszélhetünk a környezet védelméhez, illetve megóvásához való jogról is nem csupán jog, hanem erkölcsi és jogi kötelesség is harmadik generációs jog  harmadik generációs jogok általános jellemzői, elhatárolás a korábbi generációktól  a világ globális problémáinak megoldási igényét juttatják kifejezésre, céljuk az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása, az emberi méltóság megőrzésének biztosítása, az emberiség sorsáért érzett jogi és erkölcsi felelősségtudat erősítése  még nem lehet valódi jogoknak tekinteni  az egészséges környezethez való jog azonban kivételt képez  lehetnek olyan lokális elemei, melyeket az egyén alanyi jogként államával szemben érvényesíthet globális jellegű  határokon átívelő sérelme hosszú távon fejti ki hatását

-

az okozott sérelem nehezen orvosolható b) Emberi Jogok Európai Egyezménye

-

sem az egyezmény, sem a jegyzőkönyvei nem tartalmazzák az egészséges környezethez való jogot Bíróság joggyakorlata: a környezeti károkozás olyan emberi jogok sérelméhez vezethet, amelyeket az Egyezmény elismer López Ostra kontra Spanyolország ügy (1994) a környezeti ártalom alkalmas az Egyezmény 8. Cikkében megfogalmazott, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértésére, így annak ellenére védelmet élvezhetnek a környezeti érdekek, hogy nem jelennek meg emberi jogként az Egyezményben c) Magyar szabályozás

-

az Alkotmány (1949. évi XX. tv.) megalkotásakor még nem tartalmazott a környezettel kapcsolatos rendelkezéseket, mivel akkoriban még sehol a világon nem fordítottak különösebb gondot a környezet állapotára  a pártállami ideológia sokáig tagadta a környezeti problémák létezését

-

az Alkotmány 1972-es módosítása során került be a VII. fejezetbe – feltehetően a környezeti állapotában bekövetkezett nyilvánvaló romlás hatására -, hogy az élethez, testi épséghez és egészséghez való jogot az állam a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg  még csak az állampolgároknak biztosította  üres deklaráció maradt

-

Alkotmány átfogó módosítása (1989): az I. fejezetbe, az „Általános rendelkezések” közé került az egészséges környezethez való jog („A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”), továbbá a XII. fejezetben az egészséghez való jog biztosításának eszközeként 996/G/1990. AB határozat  sem az egészséges környezethez való jog definiálása, sem a környezetvédelemmel kapcsolatos állami feladatok felsorolása nem lehet feladata elvont alkotmányértelmezésnek  az alkotmányos jog megvalósítását szolgáló alanyi jogok összességét csak a törvényhozás és a bírói gyakorlathatározhatja meg  az állam kétségtelenül köteles az egészséges környezethez való jog megvalósítását szolgáló sajátos intézmények kialakítására és működtetésére  az állam kötelességeinek magukban kell foglalniuk az élet természeti alapjainak védelmét, ki kell terjedniük a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére, a környezettel kapcsolatos információhoz jutás és az érintetteknek a döntések előkészítésében való részvétele biztosítására  annak meghatározása azonban, hogy ezen állami kötelezettségekből milyen konkrét jogalkotási és kormányzati teendők származnak, már csak törvényhozási úton történhet 28/1994. (V. 20.) AB határozat  a „környezethez való jog jelenlegi formájában nem alanyi alapjog, de nem is pusztán alkotmányos feladat vagy államcél, amelynek megvalósítási eszközeit az állam szabadon választhatja meg  lényegében egy absztrakt emberi jog, melynek érvényesülését konkrét eljárási szabályokban kell biztosítani  „önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó”  mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia

 e jog érvényesítéséhez is kell alanyi jogokat alapítani, de ezek a környezetvédelemmel csak közvetetten függnek össze  a kifejezetten környezetvédelmi vonatkozású alanyi jogok viszont eljárási jellegűek, mint amilyen az engedélyezési eljárásban való részvétel joga  a legszorosabb kapcsolata az élethez való joggal van,  sajátos alanya: az „emberiség” és a „természet” lehetne  a védelem szintjét döntően befolyásolja a környezetvédelem tárgya is: az élet természeti alapjainak véges volta és a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlansága  a jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van  non-derogation principle: az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje  a természetvédelem jogszabályi szintjét az állam nem csökkentheti  korlátozása: csak ugyanolyan feltételekkel engedhető meg, mint az alanyi alapjogoké:  a korlátozásnak más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez szükségesnek és az elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie -

Alaptörvény: egészséghez való jog része + önálló alapjog XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

-

alapelvek:  elővigyázatosság: a környezeti elemek kímélete, takarékosság, a hulladékkeletkezés csökkentése, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatása és újrafelhasználása  megelőzés: a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni  helyreállítás: a környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról  felelősség: a környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért (büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősség)  együttműködés: az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében  tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság: a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését  a környezeti információk közérdekű adatok  részvétel a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban

-

az állam környezetvédelmi tevékenysége: a környezet védelmének jogi szabályozását, tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el  Országgyűlés: Nemzeti Környezetvédelmi Program, források jóváhagyása és ellenőrzése

 Kormány: irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását  miniszter: irányítás, elemzés, értékelés  Országos Környezetvédelmi Tanács: a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerve  helyi és megyei önkormányzatok: jogszabályok végrehajtása, önálló települési környezetvédelmi program kidolgozása, együttműködés -

a környezetvédelem gazdasági alapjai:  környezetterhelési díjak, igénybevételi járulékok, termékdíjak, betétdíjak