FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 4.2
Születési hibák kockázata elekromágneses erőtérnek kitett szülők körében Tárgyszavak: születési rendellenesség; szülők expozíciója; elektromágneses tér.
Különböző felmérések foglalkoztak a kisfrekvenciás elektromágneses térnek az emberi egészségre gyakorolt esetleges hatásaival. Legtöbb figyelmet a rák előfordulásának szentelték, különös tekintettel a gyermekkori leukémiára és az idegrendszeri daganatos betegségekre. Néhány kisebb vizsgálat a terhesség lefolyásával kapcsolatos adatokat közöl. A mágneses tér expozíciója számos forrásra vezethető vissza. Mivel a teljes expozíció megítélése igen nehéz, így a legtöbb felmérés különleges expozícióforrásokkal foglalkozik. A magzati fejlődéssel és a terhesség kimenetelével kapcsolatos, specifikus expozícióforrások vizsgálata kiterjedt elektromos melegítőpárnák, vízágyak, erősáramú vezetékek, videoterminálok stb. alkalmazására. Jelenleg még nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az elektromágneses tér expozíciója terhes nők vagy partnereik esetében reprodukciós következményekkel jár. Azonban az eddigi vizsgálatok – mivel csak kis körre terjedtek ki – statisztikailag nem alkalmasak specifikus születési hibák kockázatának kimutatására. Az állatkísérletek nem igazolták, hogy a kisfrekvenciás elektromágneses mező expozíciója súlyos reprodukciós hatásokat okozna. A jelenlegi vizsgálat a Norvégiában 1967 óta végzett – és valamennyi születésre vonatkozó – adatgyűjtésen alapszik. Módszer A norvég születés-nyilvántartás valamennyi születésre kiterjed a terhesség 16. hetétől kezdve. A nyilvántartásbavétel kötelező, amelyet a szülésznők végeznek a születést követő első héten belül. Bármilyen diagnózist – amely ebben az időszakban rendelkezésre áll – közölni kell. Súlyos, látható születési hibák (gerinchasadék, nyúlszáj) azonosítása valószínűleg eléri a 80%-ot. Az elemzésbe bevont 24 születési hiba a következő: agyvelő hiánya, gerinchasadék, agykamratágulat, egyéb központi idegrendszeri hibák, farkastorok, nyúlszáj, nyelőcsőhibák, egyéb gyomor/bélrendszeri hibák, ivarszervi hibák, kiválasztórendszeri hibák, lábdeformitás, végtaghibák, csípő-rendellenesség, hasfalhasadék, vázizomrendszeri zavarok, bőr/haj/körömhibák, Down-kór,
egyéb hibák és szindrómák. Ennek alapján még három, különböző típusú fejlődési rendellenességgel bíró gyermekek is nyilvántartásba vehetők, a többszörös deformitást nem tekintették külön kategóriának. A norvégiai személyazonossági számot – a gyermek és az anya tekintetében – minden születésnél feltüntették a nyilvántartásban. Az apák 92%-ának azonosságát is rögzítették. Norvégiában a népszámlálás a lakos által kitöltött és különböző információkat tartalmazó (foglalkozás, iparág, iskolai végzettség, jövedelem) kérdőíveken alapszik. A legutóbbi népszámlálásokat 1970-ben, 1980-ban és 1990ban végezték. A foglalkozásra és ipari tevékenységre vonatkozó adatokat a nemzetközi szabvány északi változatának megfelelően kódolták. A három népszámlálásból származó, szülőkre vonatkozó információt összekapcsolták az 1967–95 közötti, összesen 1 688 263 születési jelentéssel az országos azonosítási szám alapján. Az elemzésből kizárták azokat a születéseket, amelyekkel kapcsolatban hiányzott mindkét szülő foglalkozásának megnevezése. 1986 előtt és után különálló elemzéseket végeztek olyan esetekben, amikor expozícióra utaló jelet találtak. Szakértői bizottságot szerveztek mágneses mező expozíciójának megítélésére a fontosabb munkaterületeken, amely tapasztalt specialistákból (egy foglalkozás-egészségügyi orvos, egy fizikus és két ipari higiénikus) állt. Minden szakértő először elkészítette saját osztályozását az iparág és foglalkozás kombinációiról egy expozíciószintre vonatkozólag, amelyet órák/hét folyamán át mértek egy a háttérszint feletti potenciális mágneses térben. Ha a szakértők nem jutottak egyezségre egy bizonyos foglalkozás expozíciós kategóriájával kapcsolatban, iparági szervezetektől kértek további információt. A háttérmezőt nem mérték, de feltételezték, hogy hasonló az irodai környezethez vagy lakásokhoz (Norvégiában kb. 0,1 µT). A következő expozíciós kategóriákat használták: heti 4 óránál kevesebb, heti 4–24 óra, 24 óránál több. A legmagasabb expozíciós kategóriába tartoztak: kohászok, hegesztők, gépészek, pilóták, egyes textilipari munkások, fafeldolgozó munkások, valamint elektromossággal, üveggel és kerámiával foglalkozók. Az exponált szülőkre és gyermekeikre vonatkozó adatokat az 1. táblázat tartalmazza. Számos zavaró tényezőt vettek figyelembe, pl. a szülők legmagasabb iskolai végzettségét, társadalmi helyzetét, összes jövedelmét, az anya életkorát, a szülés helyét és évét. Az ártalmas vegyületek expozíciójának lehetősége szempontjából az összes foglalkozást két csoportba sorolták, valószínű és valószínűtlen expozíció alapján. A közepes és legnagyobb expozíciós kategóriákra vonatkozó esélyarányokat (OR) – a legkisebb expozícióhoz viszonyítva – 95%-os megbízhatósági határok (CI) között a zavaró tényezőkhöz igazított logisztikai modellek alapján határozták meg. Az anyai és apai expozíció becsült hatásait minden esetben külön-külön állapították meg. Az elemzéseket az összes születési hiba egyesített kategóriájára, valamint a specifikus születési hibák 24 kategóriájára kü
lön is elvégezték. A szignifikanciát minden hipotézispróbánál 5%-ra vették. A használt statisztikai szoftver SPSS Windows volt. 1. táblázat Születések száma különböző szintű expozíciónak kitett anyák és apák között a demográfiai adatok szelektált kategóriáiban, Norvégia 1967–95
Összes születés, n Iskolázottság, év, % <10 10–12 >12 tanulatlan ismeretlen Születési hely, % Oslo vagy Akershus Hordaland Sør-Trørdelag Egyéb Anya életkora, % ≤20 21–25 26–30 31–35 >35 Születés éve, % 1967–75 1976–85 1986–95
Anyai expozíció <4 h 4–24 h >24 h 772 790 58 265 5420
Apai expozíció <4 h 4–24 h >24 h 1 128 986 114 000 47 312
13,2 52,0 34,3 0,005 0,4
22,1 54,7 22,8 0 0,5
38,0 52,8 8,4 0 0,8
19,0 50,8 29,7 0,01 0,4
24,3 61,8 13,3 0,02 0,6
29,6 59,6 10,3 0,04 0,6
21,8 9,9 6,4 61,9
24,9 11,6 4,7 58,9
6,6 17,2 3,8 72,4
20,3 10,5 6,1 63,1
14,5 11,9 5,1 68,5
7,7 12,6 5,0 74,7
5,2 28,8 36,4 21,5 8,0
8,4 37,2 35,0 15,0 4,4
12,2 41,1 29,0 12,8 5,0
6,5 31,1 35,4 19,2 7,9
8,8 36,6 33,1 15,4 6,0
9,9 36,1 31,7 15,7 6,6
28,5 35,5 36,0
40,8 36,4 22,8
42,0 31,4 26,6
39,0 33,2 27,8
40,8 31,1 28,1
43,8 31,3 24,9
Eredmények Összesen 836 475, ill. 1 290 298 gyermek esetében álltak rendelkezésre anyai, ill. apai expozícióra vonatkozó információk. Az „egyéb születési hiba” egyesített kategóriában kissé fokozott kockázat mutatkozott az anyai expozíció közepes csoportjára vonatkozólag (2. táblázat). Az összes idegrendszeri hiba kategóriában azonban nem mutatható ki semmilyen összefüggés az anyai expozícióval. A gerinchasadék és egyes központi idegrendszeri hibák esetében több, mint kétszer nagyobb kockázat mutatkozott a legnagyobb expozíció kategóriájában (szignifikancia: p = 0,04, ill. p = 0,05). A dongaláb és az anyai expozíció között enyhe pozitív összefüggés mutatható ki (p = 0,04; 2. táblázat). Izolált szájpadhasadék esetében stabil trend nyilvánult meg (p = 0,01) és háromszoros csökkenés mutatkozott a legnagyobb expozíciós kategóriában (OR 0,34).
2. táblázat Összes és egyes kiválasztott születési hibák esélyaránya anyai foglalkozási, 0,1 µT-nál nagyobb mágneses erőtér expozíciójára (Norvégia 1967–95) Születési rendellenesség kategóriája
Heti Esetek, n expozíciós órák Bármilyen születési <4 22 066 rendellenesség 4–24 1 703 >24 119 Összes központi idegrendszeri <4 1 158 rendellenesség 4–24 95 >24 13 Agyvelőhiány <4 306 4–24 21 >24 3 Gerinchasadék <4 402 4–24 38 >24 7 Agykamratágulat (vízfejűség) <4 310 4–24 20 >24 0 Egyéb központi idegrendszeri <4 147 hiba 4–24 16 >24 3 Szívrendellenesség <4 1 744 4–24 118 >24 4 Légzőszervi rendellenesség <4 490 4–24 24 >24 1 Izolált farkastorok <4 397 4–24 17 >24 1 Teljes nyúlszáj <4 1 042 4–24 85 >24 13 Ivarszervi rendellenességek <4 3 208 4–24 273 >24 13 Dongaláb <4 5 051 4–24 460 >24 24 Egyéb rendellenességek** <4 58 4–24 4 >24 0 Down-kór <4 871 4–24 51 >24 2
OR 1,00 1,02 0,76 1,00 1,09 1,60 1,00 0,91 1,40 1,00 1,25 2,48 1,00 0,86 0,03 1,00 1,44 2,91 1,00 0,90 0,33 1,00 0,65 0,30 1,00 0,57 0,37 1,00 1,08 1,78 1,00 1,13 0,58 1,00 1,21 0,68 1,00 0,91 0,07 1,00 0,78 0,33
Nyers 95% CI
p-érték*
OR
0,47
1,00 1,06 0,92 1,00 1,03 1,41 1,00 0,82 1,11 1,00 1,21 2,33 1,00 0,82 0,03 1,00 1,44 2,55 1,00 1,00 0,40 1,00 0,90 0,50 1,00 0,57 0,34 1,00 1,07 1,73 1,00 1,15 0,71 1,00 1,13 0,92 1,00 0,76 0,03 1,00 0,93 0,43
0,97–1,08 0,64–0,92 0,12 0,88–1,34 0,93–2,77 0,96 0,58–1,42 0,45–4,36 0,02 0,90–1,75 1,18–5,25 0,18 0,54–1,35 1 0,03 0,86–2,42 0,93–9,13 0,03 0,74–1,08 0,12–0,87 0,02 0,43–0,98 0,04–2,07 0,01 0,35–0,93 0,05–2,56 0,10 0,87–1,35 1,03–3,08 0,56 1,00–1,28 0,34–1,00 0,02 1,10–1,33 0,45–1,01 0,63 0,33–2,52 0,02 0,59–1,03 0,08–1,31
Korrigált+ 95% CI p-érték* 0,13 1,01–1,12 0,77–1,11 0,36 0,84–1,28 0,81–2,44 0,55 0,53–1,29 0,35–3,48 0,04 0,86–1,69 1,10–4,94 0,13 0,52–1,30 0,05 0,86–2,43 0,81–8,06 0,33 0,83–1,21 0,15–1,05 0,05 0,59–1,36 0,07–3,59 0,01 0,35–0,92 0,05–2,34 0,12 0,86–1,34 1,00–2,99 0,19 1,02–1,31 0,41–1,22 0,04 1,03–1,25 0,62–1,38 0,45 0,27–2,11 0,29 0,70–1,24 0,11–1,70
* trendvizsgálat a 3 expozíciós kategóriában; + igazítva a legmagasabb családi iskolai végzettség, születés helye; anya kora és a születés éve tekintetében; ** az ICD-8 758. kategória szerint.
3. táblázat Összes és egyes kiválasztott születési hibák esélyaránya apai foglalkozási, 0,1 µT-nál nagyobb mágneses erőtér expozíciójára, Norvégia 1967–95 Születési rendellenesség kategóriája
Heti Esetek, n expozíciós órák Bármilyen születési <4 28 937 rendellenesség 4–24 2 831 >24 1 088 Összes központi idegrendszeri <4 1 430 rendellenesség 4–24 168 >24 68 Agyvelőhiány <4 347 4–24 57 >24 23 Gerinchasadék <4 535 4–24 54 >24 16 Agykamratágulat (vízfejűség) <4 383 4–24 37 >24 20 Egyéb központi idegrendszeri <4 172 hiba 4–24 21 >24 10 Szívrendellenesség <4 2 184 4–24 228 >24 84 Légzőszervi rendellenesség <4 565 4–24 49 >24 12 Izolált farkastorok <4 543 4–24 63 >24 24 Teljes nyúlszáj <4 1 513 4–24 163 >24 73 Ivarszervi rendellenességek <4 4 265 4–24 384 >24 167 Dongaláb <4 6 770 4–24 638 >24 206 Egyéb rendellenességek** <4 83 4–24 15 >24 6 Down-kór <4 1 205 4–24 103 >24 52
OR 1,00 0,97 0,90 1,00 1,16 1,13 1,00 1,63 1,58 1,00 1,00 0,71 1,00 0,96 1,25 1,00 1,21 1,39 1,00 1,03 0,92 1,00 0,86 0,51 1,00 1,15 1,05 1,00 1,07 1,15 1,00 0,89 0,93 1,00 0,93 0,73 1,00 1,79 1,72 1,00 0,85 1,03
Nyers 95% CI
p-érték*
OR
0,0002
1,00 1,03 1,03 1,00 1,13 1,07 1,00 1,52 1,39 1,00 0,98 0,70 1,00 0,94 1,19 1,00 1,17 1,35 1,00 1,09 1,01 1,00 1,02 0,75 1,00 1,11 1,00 1,00 1,06 1,14 1,00 0,96 1,09 1,00 1,05 0,95 1,00 1,92 1,85 1,00 0,97 1,16
0,93–1,01 0,84–0,95 0,06 0,99–1,37 0,89–1,45 0,0004 1,23–2,15 1,04–2,41 0,29 0,76–1,32 0,44–1,17 0,54 0,68–1,34 0,79–1,95 0,21 0,77–1,90 0,73–2,62 0,74 0,90–1,19 0,74–1,14 0,01 0,64–1,15 0,29–0,90 0,43 0,89–1,49 0,70–1,59 0,17 0,91–1,25 0,91–1,46 0,06 0,80–0,99 0,80–1,09 0,00005 0,86–1,01 0,63–0,83 0,03 1,03–3,10 0,75–3,95 0,44 0,69–1,04 0,78–1,36
Korrigált+ 95% CI p-érték* 0,11 0,99–1,07 0,97–1,09 0,22 0,96–1,32 0,84–1,37 0,01 1,15–2,02 0,91–2,13 0,24 0,74–1,30 0,42–1,15 0,71 0,67–1,32 0,75–1,86 0,27 0,74–1,84 0,71–2,57 0,42 0,95–1,25 0,81–1,26 0,50 0,76–1,36 0,42–1,33 0,66 0,85–1,44 0,66–1,51 0,22 0,90–1,25 0,90–1,44 0,65 0,87–1,07 0,93–1,28 0,92 0,96–1,13 0,83–1,09 0,02 1,10–3,36 0,80–4,27 0,52 0,79–1,18 0,88–1,54
* trendvizsgálat a 3 expozíciós kategóriában; + igazítva a legmagasabb családi iskolai végzettség, születés helye; anya kora és a születés éve tekintetében; ** az ICD-8 758. kategória szerint.
Az agynélküliség fokozott kockázatát (3. táblázat) tapasztalták exponált apák utódainál (p = 0,01). Egyéb hibák kategóriájában szignifikáns kockázatnövekedést észleltek a második expozíciós kategóriában (OR 1,92) és ez a trend szignifikáns maradt kiegyenlítés után is. Az apai expozíció nem igazított elemzése általában a születési hibák kisebb gyakoriságát mutatta (p <0,001), de a kiigazítás megszüntette az összefüggést. Az igazított változók közül az iskolai végzettségnek volt legnagyobb hatása a meghatározásokra. A kémiai expozíció esetleges zavaró hatásának kiküszöbölése után az anyai expozíció és a gerinchasadék kockázata közötti összefüggés már nem volt szignifikáns (p = 0,55). A kiigazítás egyetlen további eredményt sem változtatott meg szignifikánsan. Azonban az agyvelőhiány és az apai expozíció szempontjából a mágneses tér fokozta az összefüggést (p = 0,01). A naptári év specifikus időszakai tekintetében nem mutatható ki összefüggés a kockázatok fokozódásával. Értékelés A felmérés legértékesebb megfigyelése a gerinchasadék és az agyvelőhiány volt anyai, ill. apai expozíció hatására. A gerinchasadék esetében talált összefüggést gyengítette az a tény, hogy az ártalmas vegyszerek expozíciójára vonatkozó korrekció megszüntette a kapcsolatot. Ez nem érvényes az agyvelőhiányra vonatkozó eredményekre. Azonban központi idegrendszeri hibák fokozott kockázatát nem észlelték. Korábbi vizsgálatok szerint fokozódik a velőcsőhibák és a gerinchasadék kockázata elektromossággal kapcsolatos munkakörben dolgozó apák utódainál. Közölték, hogy fokozott a vízfejűség kockázata videoterminállal dolgozó anyák gyermekeinél, de ezt mások nem erősítették meg. Csirkeembriókon végzett vizsgálatok szerint mágneses tér expozíciója után nyitott velőcső és kisfejűség figyelhető meg. Az 1970–90 közötti születés-nyilvántartási és népszámlálási adatok alapján nem mutatható ki a születési hibák fokozott kockázata olyan iparágakban dolgozó férfiak és nők utódainál, ahol feltételezhető erős elektromágneses tér expozíciója. A gerinchasadék a méhen belüli fejlődés 4. hetében alakul ki. Közismert, hogy a fólsavhiány fokozza a kockázatot. Kimutatták ezenkívül, hogy a retinsav befolyásolja az agy kialakulását. Így feltételezhető, hogy a mágneses mező gátló hatást gyakorolhat a vitaminok működésére. Egyesek megfigyelték, hogy az izolált farkastorok kockázata – nem szignifikánsan – csökken, ha az anya elektromos ágymelegítőt használ. Leírták, hogy halmozódik a dongaláb előfordulása olyan apák gyermekeinél, akik mikrohullámnak és rádiófrekvenciának voltak kitéve a norvég haditengerészet egyik hajóján. Ezt azonban a jelenlegi vizsgálat nem támasztotta alá. Más kísérleti eredmények szerint az anyai expozíció befolyásolhatja a magzati végtagfejlődést.
Általában nehéz értelmezni a reproduktív rendellenességek és az apai expozíció összefüggését. Egyik lehetséges magyarázat a sperma által átvitt genetikai hatás. Egy – abnormális minőségű ondót termelő férfiakra vonatkozó – felmérés szerint nincs összefüggés a mágneses erőtér foglalkozási expozíciója és a sperma alaktana, mozgékonysága, koncentrációja között. A kisfrekvenciás mágneses térrel kapcsolatban, állatkísérletekben észlelt ablakhatást óvatosan kell fogadni, mivel nincsenek dózis–válasz összefüggésre utaló adatok. Azonban a legtöbb foglalkozási expozíció az állatkísérletben alkalmazott expozícióablak alatt van. Ennek a felmérésnek a fő erőssége a vizsgált születések nagy száma. Azonban a legnagyobb mértékben exponált csoportban néhány rendellenességet semmi vagy csak néhány eset képvisel, különösen anyai expozíció esetében. A norvég születés-nyilvántartás csak azokat a születési hibákat tartalmazza, amelyeket a kórházak szülészeti osztálya a születést követő első hét folyamán azonosít. Így a később diagnosztizált hibákat – alig valószínű, hogy kimutatják, és ezért ezek a nyilvántartásban jóval kisebb számban szerepelnek. Összehasonlítva az elemzések nyers és finomított eredményeit erős öszszefüggés észlelhető a nem igazított elemzésekben, ami arra utal, hogy esetleg zavaró hatásuk van azoknak a változóknak, amelyeket igazítottak (különösen az iskolai végzettség tekintetében). Az elvégzett felmérés fő korlátai: a nyers expozíció-besorolás, egyéb foglalkozási expozíciók nyers információja és a lakóhelyi expozíciókra vonatkozó adatok hiánya. Ezenkívül nincsenek információk a részidős foglalkozásokról, pedig egy terhes nő sokkal gyakrabban vállalhat részmunkaidős elfoglaltságot, mint partnere. Ez nagyobb fokú téves osztályozást eredményez az anyáknál. Néhány defektus esetében kisebb gyakoriságot is megfigyeltek, ami a spontán vetélések szaporodásával magyarázható. A vizsgálat összefüggést mutatott ki egyes központi idegrendszeri zavarok és a szülők 50 Hz-es mágneses térnek való expozíciója között. Azonban ez az összefüggés eltűnt, ha a potenciális vegyszer-expozíciót is befoglalták a modellbe. Tehát a kémiai expozíció esetleges magyarázat lehet a gerinchasadék kockázatának növekedésére. Az eredményeket óvatosan kell értelmezni a nyers expozíciómegítélés és megmaradt zavaró tényezők lehetősége miatt. (Dr. Pálfi Ágnes) Blaasaas, K. G.; Tynes, T. stb.: Risk of birth defects by parental occupational exposure to 50 Hz electromagnetic fields: a population based study. = Occupational and Environmental Medicine, 59. k. 2. sz. 2002. p. 92–97. Törnqvist, S.: Paternal work in the power industry: Effects on children at delivery. = Journal of Occupational an Environmental Medicine, 40. k. 2. sz. 1998. p. 111–117.
