SZKA_210_06. Megelevenedik a visegrádi királytalálkozó

SZKA_210_06

Megelevenedik a visegrádi királytalálkozó

TANULÓI

MEGELEVENEDIK A VISEGRÁDI KIRÁLYTALÁLKOZÓ – 10. ÉVFOLYAM

6/1

A VISEGRÁDI TALÁLKOZÓ RÉSZTVEVÔI CSOPORTKÁRTYÁK

Csehország (1)

Lengyelország (1)

Magyarország (1)

Csehország (2)

Lengyelország (2)

Magyarország (2)

Csehország (1)

Lengyelország (1)

Magyarország (1)

Csehország (2)

Lengyelország (2)

Magyarország (2)

Csehország (1)

Lengyelország (1)

Magyarország (1)

Csehország (2)

Lengyelország (2)

Magyarország (2)

85

86

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

TANULÓI

6/2

KÖZÉP-EURÓPA A XIV. SZÁZADBAN CSOPORTOS FELADATLAP Töltsétek ki az alábbi térkép és a tankönyv információi alapján a következô táblázatot úgy, hogy az a XIV. század elsô felének viszonyairól adjon képet! Magyar Királyság

Lengyel Királyság

Cseh Királyság

Habsburg tartományok

Az uralkodó neve és dinasztiája: Az uralkodás évszáma: Fôváros:

Gyûjtsétek össze, és írjátok le ennek a lapnak a hátoldalára, hogy mi minden jellemezte az általatok húzott ország gazdasági kapcsolatait a másik három területtel!

Térkép a kereskedelmi utakról a Magyar Kódex 2. kötete alapján

TANULÓI


87

6/3A

A KORSZAK EGY SZELETE Károly Róbert bevételei 1314-ben kezdte meg Károly Róbert az államigazgatási rendszer reformját. Teljesen lecserélte a régi, megbízhatatlan tisztségviselôket, új vezetôket nevezett ki. A honorrendszer bevezetésével szolgálati birtokokat alakított ki, a kedvezményezett csak a tisztség betöltésének ideje alatt rendelkezett a birtok jövedelme felett. Országgyûlést nem hívott össze uralkodása alatt, csak a Királyi Tanács segítette a kormányzásban. Hivatalossá és kötelezôvé tette a vezetô tisztségviselôk számára a magánhadsereg tartását és vezetését. Az ún. zászlósurak a honorbirtokaik jövedelmébôl tartották fenn saját, banderiális hadseregüket. A vármegyei banderiális hadsereget a nem familiáris nemesek tagjaiból állították ki. A király maga is rendelkezett bandériummal, az udvari lovagsággal. Átalakult a jobbágyok adózási rendszere is. A kapuadó (azaz portális adó) bevezetésével megjelent az elsô kötelezô állami adó. A törvény szerint adót kellett fizetni minden olyan kapu után, melyen egy szekér átfér; tehát a jobbágytelket tették mag az adózás alapjának. 1325-ben pénzügyi reformot hajtott végre a király; a firenzei fiorino átvételével a forint lett Magyarország új fizetôeszköze. Az új pénznem 4 gramm 24 karátos aranyat tartalmazott, így azonnal Európa legértékesebb fizetôeszközévé vált. A forint váltópénzeként megjelent a réz-ezüst ötvözetû dénár. A király a jövedelmét a regálékra, az uralkodó monopóliumaira alapozta. Elsôsorban az erdélyi bányavidékeknek köszönhetôen Magyarország Európa elsô számú aranykitermelôje lett, és a második az ezüstbányászatban. Az 1327-ben életbe lépô új rendszer szerint a nemesek is folytathattak nemesfém-bányászatot; a nyers fém 2/3-a adó formájában a királyé lett, a maradékát az udvar megvette, és vert aranyban fizetett érte. Így a király érdekelté tette a nemeseket a bányászat fellendítésében, ami jelentôs bevételeket hozott a központi kincstárnak is.

Feladat Készítsetek egy vázlatot I. Károly azon reformjairól, amelyek hozzájárultak az ország gazdasági megerôsödéséhez! A vázlat segítségével osszátok meg tudásosotokat a többiekkel is!

88


TANULÓI

6/3B

A KORSZAK EGY SZELETE Egy korabeli város jogállása Visegrád jogilag nem szabad királyi város volt, hanem az uralkodó székhelye az Anjoukorban. Valószínûleg kiváltságlevéllel rendelkezô városról lehetett szó. A kiváltságlevél nem maradt ugyan fenn, de feltételezhetô, hogy a kiváltságok közé tartozott a szabad plébános választás, a szabad bíró választás, illetve egyéb más gazdasági jogok. A Visegrád városával szemben lévô Nagymaros városának megmaradt a kiváltságlevele, ezek talán érvényesek lehettek Visegrádra is. A marosi kiváltságlevél / I. Károly 1324. Károly, Isten kegyelmébôl Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Servia, Galícia, Lodoméria, továbbá a kunok, valamint Bulgária királya, Salerno hercege, és a szent Angyal hegy tiszteletbeli ura, minden Krisztusban jelen és a majdani hívônek üdvözlet az Úrban. Mindazoknak, akiket illet, kívánjuk tudomására hozni, hogy akarjuk, hogy a Duna partján, Visegrád várával szemben fekvô város, melyet németül NEUSTADTnak, magyarul pedig MAROSnak hívnak, szabadságokkal legyen felékesítve, polgárai pedig hasonlóképp szabadságokkal rendelkezzenek. Tehát sem a nádor, sem a bárók, vagy más tisztviselôk ne merészeljenek erôszakosan beszállásolást tenni, sem a hospesek fölött joghatóságot gyakorolni, mivel saját joghatóságunk alá vesszük ôket. Akarjuk továbbá, hogy az odatelepülés szándékával érkezôket ne akadályozzák a letelepedésben. Továbbá a bírót és a plébánost összegyûlve, közös akarattal válasszák, és a bíró tisztségének évében az esküdtekkel együtt tolvajlás, rablás, gyilkosság, gyújtogatás, és más ügyekben ítélkezzék. Az egy év eltelte után, ha a közösség nemtetszését fejezné ki, saját akaratukból másikat választhatnak. Továbbá a városban bárki, határainkon belülrôl és kívülrôl szabadon bírhat javakat, szôlôket, malmokat és más földeket. Ha valaki örökös nélkül hal meg, minden birtokát és dolgát arra hagyja, akire kívánja, legyen az közeli hozzátartozója, vagy idegen. A város kereskedôi egész királyságunkban szabadon járhatnak, sehol nem kell vámot, vagy harmincadot fizetniük. Továbbá a hospesek vagyonuknak megfelelôen évente három alkalommal kötelesek ajándékot adni a királynak. Minden más szabadságban pedig ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a budai polgárok.

Feladat A fenti dokumentum alapján készítsetek egy vázlatot arról, hogy milyen kiváltságai lehettek egy korabeli településnek a Dunakanyarban! Tudásotokat osszátok meg a többiekkel is!

TANULÓI


89

6/3C

A KORSZAK EGY SZELETE A középkori Visegrád A középkori utas a Duna melletti úton érkezett Visegrádra. Az utazó délrôl lépett be a városba, a városkapun át. Ennek a nyomait egyelôre nem találták meg, de az oklevelek beszélnek a kôkapuról. A középkori Visegrád város két részre oszlott, egy német, illetve egy magyar részre. A magyar városrész volt a nagyobb, ennek több épületét is feltárták már. Ezek kôbôl épített kúriák, de a kôépületek mellett ismerünk faépületeket is. A magyar várostól északra helyezkedhetett el a német város. Beszéltek itt németül, magyarul, az egyházi személyek latinul és még olaszul is. Ismerünk ugyanis olasz polgárokat is a városon belül. A képzeletbeli utas, ha jött a palota felé, akkor egy hatalmas épülettömböt látott itt, amelynek 123 méter hosszú, végig beépített emeletes homlokzata magasodott az utca fölé. Közepén egy kaputorony állt. Az utas beléphetett a kaputornyon is, és bent a nagy fogadóudvaron elé tárult a palota legpompásabb látványa, egy hatalmas, fûvel és virágokkal telehintett udvar. Ez volt a nyilvános része a palotának. Bizonyos alkalmakkor ide valóban mindenki beléphetett, és a király itt jelenhetett meg az alattvalói elôtt. Az udvart körülvették a palota lakóépületei, a kápolna, a nagyterem és a lovagi tornapálya. A belsôbb részekbe már csak meghívottak és kiváltságosok tehették be a lábukat. Így például a kápolna teraszra vezetô hatalmas díszlépcsôin is már csak a vendégek mehettek fel. Mikor a cseh és a lengyel uralkodót hívták meg Visegrádra, a találkozót valószínûleg a várban tartották, de a város is aktív részese volt ennek a találkozónak. Forrás: www.radio.hu

Feladat Készítsétek el középkori Visegrád városának vázlatos térképét és egy utcarészlet rajzát a fenti szöveg alapján! Mutassátok be ezt a többieknek!

90


TANULÓI

6/3D

A KORSZAK EGY SZELETE Rokoni kapcsolatok A magyar trónharcok idején III. András külsô szövetségesi támogatást keresve feleségül vette Łokietek Ulászló unokatestvérét. Łokietek Ulászló (1306–1333) magyar segítséggel gyôzedelmeskedett; így az ô nevéhez fûzôdik az egységes lengyel állam helyreállítása. Károly Róbert és Łokietek Ulászló szövetségét házassággal pecsételnek meg. Károly Róbert feleségül vette Łokietek Ulászló lányát, Erzsébetet. Ez a szövetség igen fontos alapja lett a késôbbi szoros együttmûködésnek. 1330. április 17-én Zách Felicián nógrádi birtokos sikertelen merényletet követett el Károly Róbert és családja ellen. Zách így akart elégtételt venni saját, Klára nevû lánya elcsábításáért, aki az udvari pletykákból merítô külföldi források szerint nem volt más, mint Erzsébet öccse, a késôbbi III. Kázmér lengyel király. Az uralkodó csak könnyebben sérült meg, Erzsébet királyné négy ujját vesztette el. A merénylôt helyben lekaszabolták, családját vérbosszúnak megfelelô kegyetlenséggel kiirtották. 1339-ben III. Kázmér és Károly Róbert újabb megállapodást kötött Visegrádon a trónöröklésrôl. Lényege, ha Kázmér utód nélkül hal meg, akkor leánytestvére, Erzsébet egész családja, férjével, Károly Róberttel kezdôdôen férfiágon örökli a lengyel trónt, azzal a kikötéssel, hogy mindent megtesznek a korábban elvesztett lengyel területek visszaszerzéséért. Emellett a magyar király elismerte a lengyel igényeket Halicsra, és katonai segítségnyújtásra kötelezte magát a lengyelek mellett a német Lovagrend ellen. Forrás: www.lengyelorszag.hu

Feladat Rajzoljátok meg a fentiek alapján, hogy milyen rokoni kapcsolatok fûzték egymáshoz a magyar és a lengyel királyi családot! Osszátok meg ezt a tudást a többiekkel! Mondjátok el azt is, hogy ki volt az a Zách Felicián, és mi köze a két királyi családhoz!

TANULÓI


91

6/3E

A KORSZAK EGY SZELETE Királyi székhely és fôváros A magyar történelem korai századaiban a királyok udvaraikkal együtt állandóan úton voltak. Tulajdonképpen az uralmat úgy gyakorolták, hogy járták az országot, közben ítélkeztek. Az országban különbözô helyeken fekvô királyi udvarházakban élték fel az udvarnokföldek terményeit. Ráadásul szinte állandóan háborúztak is, és a hadjáratokban személyesen is legtöbbször jelen kellett lenniük az uralkodóknak. A magyar királyok gyakori tartózkodási helye volt Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém, de igazi székhelynek vagy fôvárosnak egyik sem nevezhetô. A XIII. században kezdôdött el az állandó székhely kiépítése. A székhely elnevezés a bírói szék helyére vonatkozik, tehát arra a településre, ahol az illetô bírósági tárgyalásait tartja. A királyi székhely általában egybeesett a királyi udvar tartózkodási helyével. A királyi udvar a központi bíróságokkal együtt néhány év kivételével 1323-tól 1408-ig Visegrádon székelt. Bizonyos alkalmakkor, fôleg nagy ünnepekkor, húsvétkor, nagyböjt idején általában itt tartózkodtak a királyi család tagjai, de általában is ez csak az évnek kisebb részét tette ki. A királyok fôleg vadászatok alkalmával szerettek itt tartózkodni, de fogadtak követeket, és folytattak fontos nemzetközi tárgyalásokat is itt. Tehát egyfajta vidéki mellékrezidencia-szerepet kapott a palota és a vár is. Visegrád azonban sohasem volt fôváros, csak székhely. Az állandó székhely volt az utolsó átmeneti szakasz abban a fejlôdésben, mely az udvarházról udvarházra vándorló királyi udvar és a székesfôváros megszületése között telt el.

Feladat Készítsetek vázlatot, amelynek segítségével a többiek számára értelmezitek a székhely szó jelentését, és bemutatjátok, hogy milyen szerepet játszott Visegrád a XIV. században!

92


TANULÓI

6/3F

A KORSZAK EGY SZELETE A visegrádi királytalálkozó (1335) Közép-Európa korabeli politikai viszonyait nehezen átláthatóvá tette az országok között feszülô számtalan ellentét. Károly Róbert egész Európában példa nélkül álló módon rendezte a térség konfliktusait. 1335-re meghirdette a Visegrádi Királytalálkozót. Kibékítette a csehországi Luxemburg-házat és a lengyel királyt, oly módon, hogy mindkét fél lemondott az egymással szembeni követelésérôl. Így egy stabil hármas szövetség jött létre, mely ellensúlyozta a Habsburgok terjeszkedési törekvéseit, és megteremtette a közép-európai együttmûködés lehetôségét. A három király 1335-ös nevezetes találkozója talán az elsô európai csúcstalálkozó volt. Túlment a dinasztikus házassági kapcsolatokon, megjelent benne a közép-európai szövetség koncepciója. Ennek az I. Endre királyunk óta létezô lengyel-magyar barátság és az erre épülô politika volt a gerince, a motorja. A találkozón a fô szervezô Károly Róberten kívül III. (Nagy) Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh uralkodó vett részt. A magyarok királya vendégül látta a cseh király fiát, a morva herceget is, valamint bajvívó vitézeket és a királyok díszes kíséretét. Érkezett még számtalan nemes Magyarországból és más országokból, hogy tanúi lehessenek a királyok találkozójának és a lovagi tornának. A találkozó legfontosabb eredménye az volt, hogy létrehoztak egy kereskedelmi szövetséget Bécs árumegállító jogának kikerüléséért.

Feladat Gondoljátok a szövegbôl kiindulva, és készítsetek egy listát róla, hogy vajon ki mindenki vett részt a királyok visegrádi találkozóján! Ezen kívül ismertessétek a többiekkel mindazt, amit a visegrádi találkozóról megtudtatok!

TANULÓI


93

6/4

MEGELEVENEDIK A KIRÁLYTALÁLKOZÓ CSOPORTOS FELADATLAP A jövô órán megidézzük az 1335. évi visegrádi királytalálkozó alábbi két jelenetét: • A magyar király és kísérete fogadja a kíséretével érkezô cseh és lengyel királyt. • A három király és kísérete megvitatja a Bécs árumegállító jogából fakadó kereskedelmi nehézségeket, és elkerülô útvonal kialakításáról határoznak. Gondoljátok át a következôket: • Ki milyen szerepet fog majd játszani ezekben a jelenetekben? Királyra mindenképp szükség – ô lesz a csoport vezetôje. Rajta kívül azonban teljesen szabadon állíthatjátok össze az országotokat képviselô küldöttség tagjait. • Milyen kellékekkel fogjátok jelezni, hogy kik vagytok? • Milyen ajándékokat fogtok átadni partnereiteknek az ünnepélyes találkozáskor? • Milyen üdvözlô beszéddel köszöntitek majd egymást? • Milyen problémákat fogtok majd megemlíteni a kereskedelem nehézségeivel kapcsolatban, és milyen javaslatokat vettek fel, mielôtt eljuttok a közös végsô megoldáshoz? Néhány háttér-információ 1320 után a gazdasági élet fellendítését segítette az aranyforint bevezetése, a bányászat fejlôdése, hatására a kereskedelem is felvirágzott. Az ország az önellátó gazdálkodásról fokozatosan áttért az árutermelésre. Károly Róbert kedvezô kereskedelmi kapcsolatokat próbált kialakítani a nyugati országok és Litvánia felé. Bécs árumegállító joga a magyar kereskedôknek jelentôs hátrányt okozott a nyugati piacokra történô só, szarvasmarha, méz exportjakor. Az árumegállító jog a városi kiváltságok egyike, amely szerint a városhoz tartozó területeken áthaladó kereskedôket a város nevében megállíthatják, árujukat kirakatják, és eladásra kötelezhetik ôket. Bécs több napos árumegállító jogot vívott ki magának. Ezáltal megnôtt a német területre irányuló utak idôtartalma, és jelentôs költséggel járt a kötelezô árusítás helypénze, a szállásdíj. Az ország keleti felén áthaladó levantei kereskedelemhez kapcsolódó export/import haszna is növekedhetett, ha nem Bécsen át, hanem a várost északról kikerülve haladnak tovább a karavánok. Keletrôl luxuscikkeket, keleti selymet, fûszert, nyugatról fôleg posztót és fegyvereket hoztak be.

94


TANULÓI

6/4D

A KIRÁLYTALÁLKOZÓ Királyi székhely és fôváros A magyar történelem korai századaiban a királyok udvaraikkal együtt állandóan úton voltak. Tulajdonképpen az uralmat úgy gyakorolták, hogy járták az országot, közben ítélkeztek. Az országban különbözô helyeken fekvô királyi udvarházakban élték fel az udvarnokföldek terményeit. Ráadásul szinte állandóan háborúztak is, és a hadjáratokban személyesen is legtöbbször jelen kellett lenniük az uralkodóknak. A magyar királyok gyakori tartózkodási helye volt Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém, de igazi székhelynek vagy fôvárosnak egyik sem nevezhetô. A XIII. században kezdôdött el az állandó székhely kiépítése. A székhely elnevezés a bírói szék helyére vonatkozik, tehát arra a településre, ahol az illetô bírósági tárgyalásait tartja. A királyi székhely általában egybeesett a királyi udvar tartózkodási helyével. A királyi udvar a központi bíróságokkal együtt néhány év kivételével 1323-tól 1408-ig Visegrádon székelt. Bizonyos alkalmakkor, fôleg nagy ünnepekkor, húsvétkor, nagyböjt idején általában itt tartózkodtak a királyi család tagjai, de általában is ez csak az évnek kisebb részét tette ki. A királyok fôleg vadászatok alkalmával szerettek itt tartózkodni, de fogadtak követeket, és folytattak fontos nemzetközi tárgyalásokat is itt. Tehát egyfajta vidéki, mellékrezidencia-szerepet kapott a palota és a vár is. Visegrád azonban sohasem volt fôváros, csak székhely. Az állandó székhely volt az utolsó átmeneti szakasz abban a fejlôdésben, mely az udvarházról udvarházra vándorló királyi udvar és a székesfôváros megszületése között telt el.

Feladat: Értelmezd a székhely szó eredetét, feladatát! Mi volt Visegrád szerepe a XIV. században?

TANULÓI


95

6/5

VISEGRÁD, 2003 European Children – European Identity in the Information Society We had a big dream… We dreamed that young people could come from different countries to a castle on a hill arising over the Danube-bend with a picturesque panorama The conference rooms of Hotel Silvanus served as the meeting place for students from the so-called “Visegrád Four” countries. Slovak, Czech, Polish and Hungarian, hardworking boys and girls of 17 and 18, ten from each country, who can shoot as well with an arrow, as with a camera. Yes, they needed a camera to create “Contemporary Newsreels” to recapture the renaissance world and the Congress of Kings back in 1335. The participants enjoyed filming and editing on the spot probably the best. And they also liked the debates in groups. They exchanged views on the common past, the different customs and the possibility of a common Central-European identity of the four nations. On the latter they had an unforgettable conversation with former President of Hungary, Árpád Göncz (translator of literary works, among many others he translated the Lord of the Rings!) and dr. György Csepeli state secretary (social psychologist), who is a renown scholar of the european identity and web-identity We also had interviews with a medieval cook, and a black gardener, we had excursions, parties, majestic feasts, but we do not want to give everything away! The Visegrád Castle in 2004 will be the place and symbol of a friendly gathering, curiosity for each other, and a sort of union of people sharing the same thoughts.

Zsuzsanna Kozák The main dreamer Forrás: http://www.szlgbp.sulinet.hu/VISEGRAD/VISEGRAD_2004/european.html

96


TANULÓI

6/6

DIÁKHÍRÜGYNÖKSÉG EGYÉNI FELADATLAP Képzeld el, hogy egy olyan diákhírügynökség tagja vagy, amelyik azt tekinti céljának, hogy minél több információt adjon a közép-európai fiataloknak önmagukról és kortársaikról annak érdekében, hogy a térségben élô fiatalok minél inkább átélhessék a közép-európai összetartozás érzését. Nézz körül a világban, kutass az interneten, és fogalmazz meg két valóságos eseményrôl vagy jelenségrôl szóló hírt, amelyrôl úgy gondolod, hogy alkalmas a fenti cél megvalósulásának segítésére! Az egyik hír magyar fiatalokról szóljon külföldiek számára, a másik pedig valamelyik szomszédos ország fiataljairól a magyarok számára! 1. hír – magyar fiatalokról ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. 2. hír – valamelyik szomszédos ország fiataljairól ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

SZKA_210_06. Megelevenedik a visegrádi királytalálkozó

Recommend Documents