SZIVÁRVÁNY WALDORF ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Készült az Országos Waldorf Óvodai Program alapján. Ez a program, a waldorf név és a Rudolf Steiner név a Magyar Waldorf Szövetség tulajdona. Csak engedéllyel használható.
Készítette: Somodi Tamásné óvodavezető Készült: 2013. 07. 30.
TARTALOM BEVEZETÉS
3. oldal
ÓVODÁNK CÉLJAI
4. oldal
III. GYERMEKVÉDELEM
5. oldal
IV. WALDORF PEDAGÓGIÁNK EMBERKÉPE
6. oldal
I. II.
WALDORF ÓVODÁNK GYERMEKKÉPE
6. oldal
WALDORF ÓVODAKÉPÜNK
7. oldal
A WALDORF ÓVODA LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELEI
8. oldal
V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
8. oldal
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA
8. oldal
AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA
9. oldal
AZ ÉRTELMI ÉS ANYANYELVI NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
10. oldal 11. oldal
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
11. oldal
TÁRGYI FELTÉTELEK
11. oldal
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
12. oldal
A NAPIREND FONTOS ELEMEI
12. oldal
NAPIREND
14. oldal
A NAPIREND ÉS A TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETEZÉSE
15. oldal
VII. NYITVA TARTÁS, SZÜNETEK
18. oldal
VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
19. oldal
IX.
X.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
19. oldal
HÁZTARTÁSI, KERI MUNKÁK, KÉZMŰVESSÉG
19. oldal
MESE – BÁBOZÁS – BABÁZÁS
20. oldal
ZENE – ÉNEK – VERS
21. oldal
SZÉP MOZGÁS A RITMIKUS JÁTÉKBAN ÉS AZ EURITMIÁBAN
21. oldal
KÉPALKOTÁS, FORMÁZÁS
22. oldal
SZABAD JÁTÉK
25. oldal
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
25. oldal
A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS
26. oldal
A WALDORF ÓVÓNŐ FELADATAI
26. oldal
TERVEZÉS ÉS VISSZATEKINTÉS
27. oldal
GYERMEKMEGFIGYELÉS, GYERMEK MEGBESZÉLÉS
27. oldal
KONFERENCIA
28. oldal
EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL
28. oldal
XI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
29. oldal
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
30. oldal
I. sz. MELLÉKLET: ESZKÖZJEGYZÉK
2
I. BEVEZETÉS A Szivárvány Waldorf Óvoda Dunakeszin fog működni, 2011 szeptemberétől. Az óvodát az Uray György Waldorf Pedagógiai Alapítvány hozza létre és tartja fenn. Dunakeszin élt és dolgozott Uray György pedagógus - az elsők között volt - aki a Waldorfpedagógiát gyakorlatban is megvalósította, létrehozva egy Waldorf iskolát majd az óvodát. Mi pedig Waldorf óvónők lévén az ő munkásságát szeretnénk tovább ápolni és több évtizedes tapasztalatainkat szeretnénk hasznosítani egy Waldorf óvoda létrehozásával. Egy lelkes, tenni akaró szülői csoport és a mi törekvéseink találkozásából jött létre a Szivárvány Waldorf Óvoda, segítséget nyújtva az érdeklődő családoknak és a helyi önkormányzatnak, átvállalva feladatát a gyermekek napközbeni ellátásában. Óvodánk nyitva áll minden olyan gyermek szülei előtt, akik elfogadják nevelési elveinket, megfelelőnek tartják gyermekeik számára és együttműködnek ennek érdekében a pedagógusokkal. Első lépésként egy csoporttal szeretnénk elindulni és a szülői igényektől függően tervezzük majd egy második csoport valamint családi napközi létrehozását is. A Dunakeszin működő Szivárvány Waldorf Óvoda saját nevelési programjának elkészítésekor alapul vettük: - Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának főbb szempontjait - Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2013. március 21.én jóváhagyott Waldorf Óvodapedagógiai Programot (a továbbiakban WOP). Ez a program összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal. A magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelvei teljes mértékben és tervszerűen jelennek meg a Waldorf óvodapedagógia valóságában is. Az országos alapprogram szerint érvényesülhetnek az óvodai nevelésben a különböző pedagógiai törekvések, és biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését.
3
II. WALDORF ÓVODÁNK CÉLJAI A családban nevelkedő gyermekeknek nyújtunk életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést, pihenést, foglalkoztatást. A gyermekek megismeréséből – életkoronként és egyénenként változó testi, lelki, szellemi szükségleteinek felismeréséből – kiindulva, igyekszünk biztosítani a kisgyermekek számára az egészséges fejlődést, és az egészséges életmódot. A nevelés-gondozás
gyermekközpontú,
befogadó, ennek megfelelően a gyermeki
személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk. Munkánkkal a későbbi egészséges életvitelt szeretnénk megalapozni – e tevékenység eredményei csak a későbbi életkorokban fog megmutatkozni teljes mértékben. A Waldorf óvodai nevelésünkkel a gyermekekben működő természetes erőket támogatjuk úgy, hogy szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja az erőszakos befolyásokat. A cselekvés, az érzés és a gondolkodás fejlődésében figyelmes, tapintatos vezetéssel segítjük a gyermekeket, amely nem engedi a túlterhelést, hanem védi a gyermek saját érésének tempóját. Lehetőséget adva arra, hogy a gyermek a saját útját a megfelelő módon találja meg, s ezen egyre önállóbban járjon. Óvni kívánjuk a gyermek fejlődő belső világát, fokozatos érlelődését, ott ajánlunk segítséget, ahol a gyermek éppen tart és megvárjuk, hogy önállóan találja meg a következő lépést. Feladatunk a gyermekeket körülvevő, megfelelő személyi és tárgyi környezet kialakítása, a barátságos hangulatú, családias légkör megteremtése. Óvodánkban elsőbbséget élvez az önigazgatás, a kommunikáció átláthatósága, a nyílt és bizalomteljes együttműködés minden résztvevő között, a belső és külső kapcsolatokban egyaránt.
4
A nehézségeket leküzdő, szeretetteljes együttélést vállalunk a gyermekekkel, amelyben a gyermekek megőrizhetik emberi méltóságukat. Törekszünk arra, hogy megértsük a gyermekek világát, és tiszteljük alakuló világképüket. Célunk, hogy a Waldorf óvoda ideáját a magunk számára minél életszerűbbé, elevenebbé tegyük, hogy e pedagógia sajátos, de egyetemes koncepcióját egyre elmélyültebben tudjuk megvalósítani, a mindenkori helyi adottságok és körülmények között : „itt és most”. Óvodánkban tevékenységünk során figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, az őket állapotuk szerint megillető különleges gondozás biztosítására. Nevelésük, és foglalkoztatásuk a többi gyermekkel együtt, azonos csoportban, közös nevelésben és foglalkoztatásban történik. Utolsó óvodai évben nevelői tanácsra még egy évet járó gyermekek fejlesztő pedagógushoz, iskola előkészítő foglalkozásra járhatnak, amely lehetőleg a waldorf szemléletet tükrözze.
III. GYERMEKVÉDELEM
Munkánkkal szeretnénk aktívan szolgálni a gyermekek védelmét azáltal, hogy ügyelünk a koruknak megfelelő élet és fejlődési körülményekre, és ezt tesszük a hétköznapok kialakításának alapjává. Óvni szeretnénk a gyermekkort, hogy a gyermekek csak lassan ébredjenek fel a kreatív erőket felszabadító, képdús gyermeki álomvilágból azért, hogy az „ébredés” után valóban önállóan, biztosan, erőteljesen, éberen tudjanak élni a világban. A Waldorf pedagógiából következően szoros a kapcsolatunk mind a gyermekekkel, mind a családokkal.
A rendszeres napi kapcsolat, a havonkénti szülői estek, családlátogatások,
fogadóórák, lehetővé teszik, hogy megfelelő rálátásunk legyen a gyermekek élethelyzetére, fejlődésére, az esetleges problémák feltárására. Így időben megtudjuk beszélni a szülőkkel a kialakult helyzetet és közös megoldásokra törekszünk szakemberek bevonásával. A gyermekeket érintő döntéseinkben kizárólag a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt.
5
IV. WALDORF – PEDAGÓGIÁNK EMBERKÉPE A Waldorf pedagógiának az európai hagyományokban gyökerező antropológiai felfogása az embert – az emberi lény legbensőbb magját - transzcendens eredetű individualitásnak tekinti. Minden individualitás egyetlen és egyszeri. E felfogás szerint az emberi lét célja az egyén erőinek mind teljesebb kifejtése önmaga, a világ és a többi ember javára. A megtestesült és magát testiekben, lelkiekben és szellemiekben kinyilvánítani törekvő individualitásnak vannak az
életkorokkal
változó, megismerhető
és
regisztrálható
törvényszerűségei. Más-más szükségletek és képességek lépnek fel az egyes életkorokban, ezen túlmenően jellegzetes alkati, temperamentumbeli sajátosságok is felismerhetőek. A nevelés, majd az önnevelés célja és feladata: segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ember a fejlődési útján a lehetőségek széles körével úgy kerüljön kapcsolatba, hogy képes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt. Így váljon testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét ne visszautasítsa, hanem emberségesebbé tegye. WALDORF ÓVODÁNK GYERMEKKÉPE: Tiszteletben tartjuk a gyermek méltóságát. A gyermek és a felnőtt művészi erőkkel áthatott együttélését akarjuk megvalósítani. Ez csak akkor lehetséges, ha nyitottak vagyunk és járatosak az embertani ismeretekben – elméletben és gyakorlatban egyaránt – képesek az egyedi, az általánostól eltérő megfigyelésére, nincsenek előítéleteink, így felfogjuk a gyerekekből érkező és szükségleteikből fakadó felszólításaikat. Óvodai nevelésünk az emberi személyiség kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával; a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő szerepet játszik. Lehetőséget teremtünk óvodánkban minden gyermek számára befogadó nevelésünk által.
6
WALDORF ÓVODA KÉP A waldorf óvoda szemléletének forrása a Rudolf Steiner által a századelőn kidolgozott emberismeret, az úgynevezett ANTROPOZÓFIA (Antroposz-szófia /görögül/ = az emberre vonatkozó bölcsesség), amely felekezetileg nem elkötelezett, keresztény szemléletű világnézet. Mint waldorf óvónők, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezünk, éppen ezért gondoljuk azt, hogy egy olyan waldorf óvodát kívánunk létrehozni, ahol nem a megszokásaink, az automatikus cselekvések sorozata jellemezi a munkánkat, hanem a feladatainkat, pedagógiai helyzeteket, gyerekekkel való kapcsolatunkat, stb. mindig új módon kell megoldani, és újra kell fogalmazni. Ehhez fűzzük Dr. Helmut von Kügelgen gondolatát, aki a Waldorf óvodák Nemzetközi Szövetségének egyik létrehozója és éltetője, amellyel mélységesen egyet értünk és sajátunknak érezzük : „ …a waldorf óvodai nevelésnek átszellemesített és spirituális alapja legyen – vagy félő, hogy csupán a módszereknél megálltunk és ezekkel az emberek megelégedtek.” „…még jobban kéne tanulnunk a gyermek individualitását és a képességeit elősegíteni – minden szentimentalítást, dogmatizmust és uniformítást kivédve.” Waldorf óvodánkban, mely a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, nem elsősorban ismeretátadás, hanem gyermekközpontú nevelés, képességfejlesztés folyik, amely figyelembe veszi a gyermekek egyéni fejlődési ritmusát, és életkori sajátosságait. A Waldorf pedagógia hozzásegíti a gyermeket a nyitottság elsajátításához, a különbözőség elfogadásához, a természetet értő szemlélethez, s utat nyit – most még csak mesei, érzékletes szinten – a majdan globális szemléletmód előtt. A nevelés nagy hangsúlyt helyez a helyi hagyományok, a kulturális örökség megismerésére, ápolására is. Olyan tárgyi, személyi környezetet (kell) alakítunk ki köréjük, ami szép, jó és igaz, amit követni , utánozni lehet. Ha egy virágmagot elültetünk, és annak biztosítunk jó földet, vizet, fényt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy szép és egészséges virág fog kifejlődni belőle.
„Mély erdőn ibolya virág. Elrejt jól a boróka ág. Minek is rejt az az ág, Gyere tágas a világ! Mély erdőn ibolya virág.” 7
A waldorf óvoda létrejöttének feltételei: Biztosítsa az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit: A szülők ismerjék a Waldorf óvodapedagógia céljait, az óvónő vezetésével a célok és feltételek helyi megvalósításának legyenek aktív részesei. A csoportvezető óvónő rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, valamint a Waldorf óvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel. A csoport másik óvónője amennyiben nem rendelkezik a fent említett képesítéssel, folyamatosan szerezze meg. Óvodánk bekapcsolódik a regionális, országos és nemzetközi szinteken folyó közös pedagógiai munkába, mely szakmai támogatója és egyben kontrollja. Intézményünk létrejöttekor ezeket az alapvető szempontokat vettük figyelembe.
V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egészséges életmód alakítása Tiszteljük a gyermekek emberi méltóságát és feladatunknak tekintjük, hogy előkészítsük egészséges életvitelüket. A gondozás, gondoskodás szeretetteljes tevékenységei nemcsak a gyermekek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben lelküket is ápolják, és növelik biztonságérzetüket. Ennek szellemében gondoskodunk: -
a gyermekek szükségleteinek felismeréséről és azok kielégítéséről,
-
az érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó szeretetteljes légkör megteremtéséről,
-
testi, szociális, értelmi képességek alakításáról,
-
életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységek végzéséről
-
a szabad játék lehetőségéről
-
az egészséges fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekről.
Óvodánk a gyermek ismeretéből – életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteinek felismeréséből – kiindulva, biztosítja a kisgyermek számára az egészséges fejlődést, és az egészséges életmódot. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy az alapérzékeket, a tapintásérzéket, életérzéket, mozgásérzéket, és az egyensúlyérzéket ápoljuk. Ennek tekintetében fontos a helyes ritmus, a jó szokások kialakítása, így a gyermek számára érzékleteiben, tevékenységeiben átélhetővé és megismerhetővé válik az őt körülvevő világ. 8
Mozgásfejlődésük érdekében lehetőséget teremtünk az életkoruknak megfelelő természetes és játékos
mozgásokra:
futásra,
ugrásra,
dobálásra,
kúszásra,
csúszásra,
mászásra,
függeszkedésre, a mindennapi benti és kinti játékban egyaránt. Ezért a csoportszobát könnyen mozgatható, több funkciós bútorokkal rendezzük be. Így lehet csúszni, mászni, kúszni az asztalok, székek és padok között, alatt … vagy egyensúlyozva járni a padokon. A teremben kötött labdákat, babzsákokat találnak a gyerekek. A séta, a hegymászás, fára mászás stb. fejleszti a gyermek állóképességét, testi ügyességét és kedvezően hat az egészséges fizikai test kialakítására. A gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öltöztetés-öltözködés, nemcsak a gyermek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben a lelkét is ápolják, növelik biztonságérzetét. Amikor egy kisgyermek utánoz nemcsak a test mozgását és ügyességét utánozza, hanem – mivel a test és a lélek kisgyerekkorban még nagyon szoros összefüggésben áll – lelki folyamatokat is. Egy ingergazdag, sok érzékszervet igénybe vevő környezet előhívja a gyermek belső aktivitását, erősíti a tevékenységekben, mozgásban is megnyilvánuló „ testi intelligenciáját”. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása fontos szerepet játszik a kisgyermek pszichikus és mentális fejlődésében. A kisgyerek nemcsak a fizikai világot érzékeli, hanem a pszichikus világot is. Ezen belül elsősorban a számára fontos másik embert – az anyát, apát, testvéreket, majd a csoporttársakat és az óvónéniket. Közvetlenül átél, ha nem is tudatosan, olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek. Ha szeretettel, figyelemmel, örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal veszik körül a kisgyereket, akkor kedvezően hat az ő érdeklődésére, az érzékelés intenzitására. A waldorf óvónő tudatosan vállal egyfajta „anyai” gondoskodást, mivel ez nevelői tevékenységének, a gyerekekkel való kapcsolatának, meghatározó része. E tevékenység közben folyamatosan tájékozódhat a gyerek állapotáról, testi és lelki közérzetéről. Ezt az érzelmi biztonságot elsősorban természetesen a családnak kell megadnia, de meg kell, hogy adja a gyereket fogadó első intézmény, mely az anyát követve egyfajta szociális anyaöl szeretne lenni a kisgyerek számára. A Waldorf nevelés a gyermek individuális fejlődését differenciált módon segíti, s lehetőséget ad valódi közösség létrehozására, melyben minden
9
gyermeki személyiségre szükség van. Ezáltal, hogy „mindenkinek” van szerepe, „mindenkire szükség van” élmény és a szolidaritás érzése végigkíséri őket kibontakozó életük során. Óvodánk célja, hogy a gyermek a többi gyermekkel együttműködve szabad játék során megtanulja egyénileg továbbfejleszteni azokat a képességeit (intelligencia, fantázia, átélés, kézügyesség, szociális magatartás), melyeket elsajátított. Fel akarjuk ébreszteni a gyermek lassan tudatossá váló érzékenységét szociális környezetén (a csoporton, a családon) belüli felelőssége iránt, és el akarjuk érni, hogy megtanuljon az előforduló feszültségeken felülkerekedni. A Szivárvány Waldorf óvoda vegyes életkorú csoportot, csoportokat alakít ki szándékosan. Ezzel egyrészt nem törik meg a család természetes közege (testvérek), másrészt a felnőtt és kisgyerek között a nagyobb gyerekekben kitűnő közvetítőket találnak, akik a csoport szokásait, ritmusait, napirendjét is teljesen természetes módon hagyományozzák át – utánzás által – az utánuk következőkre. Az óvónők nevelési stílusa, módszere és az őket segítők kommunikációs bánásmódja és viselkedése a kisgyermek utánzási képességére épül. Követendő mintát nyújt a mindennapokban a maga tevékenységével, érzelmeivel, gondolataival. Fontosnak tartjuk, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Óvodánk sajátos nevelési igényű gyermekeket is fogad. Tapasztalatunk szerint pedagógiánk terápiás hatással van ezen gyermekek fejlődésére, és jelenlétükkel a csoport szociális érzékenységét erősítik. A kisgyermek anyanyelvi, értelmi fejlesztése és nevelése leginkább a mesemondással valósul meg. Különös hangsúlyt élvez az a szókincs, amely segíti a belső kép alkotó képességének elevenen tartását – mint például az eredeti népmesék szókincse és képei – és felidézi a fogalmak érzelmi töltését, amely mindig sokszínű és többrétegű. Nem csupán a megnevezés, mint az érdeklődést lezáró magyarázat a fontos, hanem az is, hogy érzékelhetővé, átélhetővé váljon a tartalom. Olyan régi szép szavakon megszólaló mesét is szívesen mesélünk az óvodában, amelyeket nem szükséges azonnal érteniük az óvodásoknak. Jó, ha a gyerekek csak sejtik a szavak jelentését, - de az érzelmi töltés ilyenkor is jelentős – majd idővel tisztul az értés. A gyermek alakuló világképét tiszteletben tartjuk, ha belső titkairól megnyilatkozik nekünk, akkor meghallgatjuk, esetleg visszakérdezünk, de semmiképpen nem zárjuk le a beszélgetést. 10
Lehetővé tesszük a gyermekeknek, hogy az értelmes és áttekinthető tevékenységeket átélhessék és utánozhassák, hogy így kerüljön a felszínre az átélés és cselekvés összefüggésében az értelmi képesség és felfogóerő. Évről évre kiderül, hogy akiknél az alapérzékek (tapintás-, mozgás-, egyensúly-, és életérzék) egészségesen fejlődnek, azoknál a beszéd és a gondolkodás is egészséges lesz. Ezek a folyamatok biztonsággal segítik őket az iskolaérettség felé.
VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek: A ránk bízott gyerekekkel csoportonként kettő waldorf óvónő vagy egy waldorf óvónő és mellette egy segítő foglalkozik. Az óvónő munkáján túl jelentkező feladatok elvégzésére egyéb szakembereket vonunk be (fejlesztő pedagógusok, logopédus, orvos, védőnő, gyógyeuritmista ). Waldorf óvodánkban művészeti tevékenységként, heti egy alkalommal, euritmia foglalkozás van, melyet képzett euritmista tart. A nevelőmunkában résztvevő személyek, heti egy alkalommal, konferencián beszélik meg a munkájukkal kapcsolatos kérdéseket. Minden nevelésre, pedagógiára közvetve vagy közvetlenül kiható kérdésben a konferencia dönt és vezeti az óvodát.
Tárgyi feltételek: Pedagógiánk szerint a legegyszerűbb környezet is alkalmas lehet a waldorf óvoda megvalósítására. Igyekszünk úgy kialakítani az épületet, hogy árasszon minél családiasabb, otthonosabb érzést, egy családi házhoz hasonló egységet képezzen. A csoport egység térbeli felosztása olyan, hogy minden háztartási, kézműves és egyéb tevékenységeknek egyértelmű és megfelelő hely áll rendelkezésére. Például: tízórai előkészítéséhez, barkácsoláshoz, mesélésre, körjátékra, euritmiához, szabad játékra … legyen hely.
11
kézimunkához,
A bútorok több funkciónak is megfelelnek, változtathatóak, átrendezhetőek: pl. asztalok, székek, padok, polcok, szekrények, játszó bútorok, paravánok, térelválasztók, stb., melyek a gyermek testméreteihez igazodnak. Természetes anyagú textíliák: pl. gyapjú, len, vászon, selyem … . Ezek az anyagok jól látható, és elérhető helyen vannak, (kosarakban). A játékszerek, játékok természetes anyagból készültek, többek között saját készítésűek: „waldorf” babák, fa autók, babzsákok, kötött labdák, filc és kötött állatok, rönkök, bot nyelű paripák, koronák, palástok, kagylók, fenyő tobozok, kukorica csutkák, kavicsok, báránybőrök, rongyszőnyegek, stb. A játékhoz szükséges eszközök egyszerű kiképzésével növeljük a gyerek fantáziáját és az alakító tevékenységek belső aktivitását. Az udvar kialakításánál figyelembe vesszük, hogy a homokozó, a virágágyások és a konyhakert mellett legyenek fák, bokrok és minél jobban hasonlítson az egész egy „tündérkerthez”. Az óvodai élet megszervezése: A napirend kialakításánál figyelembe vettük a helyi igényeket, az adott körülményeket, lehetőségeket, és szokásokat. A napirend és a tevékenységek fontos eleme a ritmus, az utánzás és a sok ismétlődés.
A
gyermekekkel való tevékenykedés egyik legfontosabb része a mese, bábozás, és babázás. Fontos a gyermek egészséges fejlődése szempontjából a helyes napirend kialakítása. Lehetővé kell tenni számukra az értelmes és áttekinthető tevékenységek átélését, és utánzását, mellyel megalapozhatjuk a későbbi életkorok fejlődését.
Napirend fontos elemei: A kisgyermek igényli, hogy a napja jól áttekinthető és átélhető legyen. Már a családban is vannak megszokott ritmusok: pl. felkelés, lefekvés, étkezések, napi séták, játék. Az óvodában ezt a ritmust bővíthetjük tovább, hiszen jó, ha a családias légkört ezen a téren is megőrizzük. A ritmus az egyik legfontosabb eleme a gyermek nevelésének, legyen az egy éves vagy akár nyolc éves. Az egyik legfontosabb szempont a napirend kialakításánál. Az állandó ismétlődések nyugalmat és biztonságot sugároznak számára, hiszen az időérzéke még alakulóban van. Jó hatással van rá, ha tudja, hogy mikor mi következik. Például, tudja, 12
hogyha rendet raktunk, akkor biztos, hogy megyünk tízóraizni. Vagy, ha mindig fél tízkor rakunk rendet a szabad játék után, akkor könnyebben abba tudja hagyni a tevékenységet, mintha nem tartanánk be ezt az időpontot. Nem lesz arra szükség, hogy állandó utasításokkal terelgessük őket, mert könnyedén tud egyik tevékenységből a másikba lépni. Vannak olyan kisgyermekek, akiknek ez amúgy is könnyen megy, de akik nagyon bele tudnak merülni bizonyos tevékenységbe, és nehezen váltanak, azoknak sokat segít a jó ritmus és a jól kialakított szokásrend. Tehát azt lehet mondani, hogy erősödik a gyermek akarat ereje, és aktivitása. Később már önállóan is meg tudja oldani a feladatait anélkül, hogy a felnőtt noszogatná őt. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szeptemberi beszoktatásnál is sok segítséget jelent a ritmus, hiszen a második héten az ismétlődések megnyugtatják az új kisgyermekeket, és oldja a szorongásukat. Az ismétlődések fejlesztik a gyermek emlékező képességét. Amikor például őszi tevékenységet végzünk, például őszi leveleket gereblyézünk, akkor egy év múlva, amikor újra ezt tesszük, akkor örömmel idézi fel magában ezt az ismerős tevékenységet. Vannak az életünkben természetes ritmusok is, amit szintén figyelembe kell venni a napirend kialakításánál. Ilyen pl. a ki- és belégzés. Jó, ha az élménydús, koncentrált tevékenységeket, melyeket általában a felnőttel végeznek, egy kötetlenebb, szabadabb tevékenység követi. Így a megszerzett élményeket, benyomásokat egy más jellegű tevékenység során fel tudja dolgozni. Például, ha a felnőtt sokat bábozik a gyerekeknek, akkor a gyermek maga is kezdeményez a szabad játék idejében bábos játékokat. Ehhez megfelelő eszközöket kell biztosítani. Lehetőleg olyanokat, amelyek megfelelő teret engednek a gyermek fantáziájának. Figyelni kell azonban az arányokra, ugyanis minél kisebbek a gyermekek annál több időt kell adni a szabad tevékenykedésnek, játéknak. Másik fontos eleme a napirendnek és tevékenységeknek az utánzás. Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermek bekapcsolódhasson a felnőtt munkájába, a közös foglalkozásokba a maga képességei szerint. A felnőtt úgy tevékenykedjen a gyermek jelenlétében, hogy az utánzásra méltó legyen a gyermek számára, hiszen ő így „tanul”. Jó alkalom, ha például együtt rendet rakunk, megterítünk, virágot locsolunk, kertet rendezünk, stb.
13
Napirend: 7,00 óra
- A felnőttek megérkeznek, és előkészítik a helyiségeket a gyermekek fogadására.
7,30-8,30
- Folyamatosan érkeznek a gyermekek.
7,30-9,30
- Szabad játék ideje. Ez idő alatt elkészítjük a gyermekek közreműködésével a tízórait. Ezt követően alkotó, kreatív, művészeti jellegű tevékenységeket végezhetünk a gyermekekkel, pl. gyurmázás, festés, vágás, ragasztás, stb.
9,30-9,45
- Együtt rendet rakunk. Elmegyünk a mosdóba tisztálkodni. Közösen megterítünk.
9,45-10.00 - Ritmikus körjáték 10,00-10,20 - Bőségesen időt hagyva a nyugodt étkezésre, megesszük a tízórait. 10,20-10,35 - Tisztálkodunk, és felöltözünk. 10,35-11,35 - Játék a szabadban, udvaron, kertben. 11,35-11,45 - Vetkőzés, és tisztálkodás. 11,45-12,00 - Közös énekelgetés, illatadás, mese, vagy bábozás. 12,00
- A nem ebédelős gyermekek hazamennek
12,00-12,30 - Ebédelés. 12,30-13,00 - A nem napközis gyermekeket hazaviszik a szüleik. Tisztálkodás, készülődés a lefekvéshez. Rövid mesemondás 13,00-15,00 - Alvás, csendes pihenő a nagyobbak számára, akik esetleg kicsit korábban is felkelhetnek, és csendes elfoglaltságot kereshetnek maguknak, pl. rajzolás. 15,00-16,00 - Ébredés, közösen megágyazunk, azután elmegyünk a mosdóba tisztálkodni, és leülünk az asztalhoz uzsonnázni. 16.00-
- Szabad játék ideje, közben folyamatosan érkeznek a szülők és viszik haza gyermekeiket. Tavasszal, vagy kora ősszel, amikor még sokáig jó idő vagy világosság van, akkor még délután is kimehetünk az udvarra.
Természetesen egy elgondolt napirendet bármikor változtatni lehet, ha a gyermekek állapota, életkora úgy igényli, vagy kint végre jó idő van. Az is lehetséges, hogy nyáron, amikor kint erős a nap sugárzása, akkor bizonyos napirendi pontokat meg lehet cserélni. Ez azt jelenti, hogy reggel a kertben kezdjük a napot, és a tízórai után már nem megyünk ki, hanem bent maradunk a szobában.
14
A napirend, és a tevékenységek részletezése: Reggel folyamatosan érkeznek a gyermekek. Mindjárt valamilyen játék tevékenységbe kezdhetnek, vagy kapcsolódhatnak a felnőtt tevékenységéhez. Ekkor készítjük el a tízórait is, és aki éhesen érkezett, mert otthon nem tudott reggelizni kaphat egy kis harapni valót. Szívesen hagyjuk őket szabadon játszani, hogy kedvükre babázhassanak, építhessenek vagy „főzhessenek”, és csak akkor avatkozunk a játékukba, ha meghívnak, vagy valami technikai problémájuk akadna. A konfliktusokat persze a felnőtt meglátásai szerint kell rendezni. Ez az időszak az, amikor a szociális kapcsolataik csiszolódhatnak, formálódhatnak. Kicsik és nagyok egyaránt tanulhatnak egymástól. A reggeli szabad játékot valamilyen, a hét adott napjain mindig ugyanúgy visszatérő tevékenység követi: gyurmázás, háztartás körüli tennivalók, festés, rajzolás, gyapjúkép készítése. Szeretik a gyerekek, ha minden napnak megvan a maga tevékenysége. Így alakulhat a heti rendünk: A hétfő lehet a rajzolásé. A kedd valamilyen tevékenység a gabonákkal (pl. búzaszemeket őrölünk, kukoricát morzsolunk, napraforgót bontunk, szárított teafüvet morzsolunk, vagy diót, mogyorót törünk, stb. Szerdán lehet gyurmázni. Csütörtökön gyapjú képet készítünk. Pénteken festünk vagy kirándulunk a környéken Az euritmia – a ritmikus körjáték idejében van a hét egyik napján A felnőttek a gyermekek látókörében észrevétlenül kezdik el a munkát. Nem utasítanak, csak tevékenységük kisugárzásával vonzzák oda a kicsiket. Aki nem kézműveskedik, vagy segít, az tovább folytathatja a szabad játékát. Ha vége van a játéknak, akkor azt egy kis dallal, énekelve jelezzük, és együtt közösen rendet rakunk. Hasznos, és szép, ha az egyes tevékenységeket egy megszokott kis dallal, mozdulattal választjuk el, és nem utasítgatásokkal. Így a gyermekek önként, és örömmel segítenek, ugyanis élnek és hatnak a jó szokások. „Vége van a játéknak, minden gyerek rendet rak”, (s,s,s,l,s,f,m, r,r,s,f,r,d), énekelgetjük együtt. Közben helyre kerül az összes játék: rongybabák, textil-állatkák, kockák, kövek, fadarabok és kukoricatorzsa, a kiskonyha berendezései, a repülőnek hajónak beépített 15
asztalkák, padok és székek, babzsákok, leplek, fátylak koronák, pörgős szoknyák, lovak és faautók. A gyerekek lebonthatják, a délelőtt során épített kuckókat, házakat. A szabad játék végén játsszuk el a ritmikus körjátékot. Ezután indulhatunk tízóraizni. Az aktív játékidő után már mindenki éhes. Szépen megterített asztal várja őket, melyen mindig van friss zöldség vagy gyümölcs és különböző gabonából készült ételek. Ez a nap egyik legmeghittebb időszaka, amikor együtt táplálkozunk. Közben egymásra figyelünk, beszélgetünk, megkínáljuk egymást. Jó alkalom arra, hogy jobban megismerjük egymást. Kinek, milyen az ízlése, milyen ételeket szeret, lassan eszik vagy gyorsan. Az étkezést együtt kezdjük kis dallal, esetleg kézfogással, és együtt is fejezzük be, megköszönjük a tízórait. Az ebédnél ugyanígy teszünk. Még maradhatnak segíteni leszedni az asztalt, ha van kedvük, így nem is kell egymásra sokat várni a mosdóban. Majd következik az udvari játék. Persze előtte a felöltözés próbatétele. Nem könnyű feladat, még a nagyobbaknak sem, főleg télen, ügyesen felöltözni. Rengeteg apróbb, de nehéz feladattal kell megbirkózniuk. Csatolni, kötni, cipzárt összeilleszteni, megkeresni a jobb és bal cipőt, kesztyűt, sapkát egyenesen felvenni, gombolni, stb. Jó alkalom a szem kéz koordináció, és a finom mozgás fejlesztésére. Sok bíztatást, és dicséretet érdemelnek. Végre kint vagyunk! Érdemes a kertet úgy kialakítani, hogy változatos tevékenységekre adjon lehetőséget. Áshatnak a homokozóban, dolgozhatnak a kis kertünkben, ahol fűszernövényeket termesztünk. Mászhatnak a mászókán, hintázhatnak, fogócskázhatnak, manóházat építhetnek falevelekből, hógörgeteget guríthatnak hóember építéséhez. Tavasszal pedig, pitypang koszorút köthetünk a leánykáknak. Szemlélődhetnek, bogárkákat keresgélhetnek, virágokat locsolhatnak, bújócskázhatnak, és még sorolhatnánk a végtelenségig. Akkor sem kell megijednünk, ha esik kint az eső, pláne nem, ha a hó esik, mert, sok csodálatos játékra ad lehetőséget. Van esőkabátunk, gumicsizmánk és jó kis pancsolást lehet rendezni. A csatornánál kifolyó vizet el lehet vezetni árkokon keresztül, kis hidakat lehet építeni a vízfölé, talán még kis hajókat is úsztathatunk a vízen.
A kisgyermekek legoldottabb és
legtermészetesebb létezése a szabadban való tartózkodás. Ők még nagyon közel állnak a természethez, sokkal többet értenek, éreznek belőle, mint a felnőttek. A játékon kívül munka jellegű tevékenységekre is alkalmat ad a kert. Lehet a gyermekkel kis kertecskét ápolni, ahol például a teának való növényeket megtermeszthetjük, (pl. kakukkfüvet, mentát), vagy az étkezéshez egy kis petrezselymet, snidlinget vagy sóskát. Természetesen, megfelelő kis szerszámokkal, gereblyékkel, kis kapákkal, locsoló kannákkal. Gondozhatunk velük virágokat, hogy a szépséget is megélhessék. Ezeknek, az együttmunkálkodásoknak a nevelési értéke igen pozitív, mert megtanulja megbecsülni azt, amit együtt létrehoztunk, és később, 16
nagyobb korában vigyázni fog környezetére, a növényekre, állatokra. Az a tapasztalat, hogy sokszor a felnőttek számára ez nem is olyan természetes, és így egy kicsit őket is tudjuk helyes irányba terelgetni. Az udvari játék végén újra bemegyünk. Előtte összeszedjük a játékokat, rendet rakunk, majd magunkat is letisztítjuk. Készítünk a bejárathoz kis ruhakeféket, melyekkel letakarítjuk a ruhánkat a homoktól, sártól. Alaposan letisztítjuk a cipőnket és bemegyünk az öltözőbe. Kezdődik a vetkőzés. Ez már egy kicsit könnyebb, mint az öltözködés. Tisztálkodás után várom őket a szobában. Megfésülöm a hajukat, kis illatcseppet adok a kezükre. Megtisztult külsővel, és elégedett belső „nyitottsággal” várjuk a mesét. Ha már mindenki beérkezett, akkor körbe ülünk, esetleg gyertyát gyújtunk, vagy xilofonon eljátszhatunk egy kis dallamot. Most következik a mese. Ha a csoportban túlnyomóan kicsik vannak, akkor szerencsésebb kis, rövid bábos meséket mutatni nekik. (Pl. Iciri-piciri. Kutya-macska barátság című népmese. Az iregi kakasok c. népmese. Tolsztoj: Házikó. Grimm: Édes kása.) Ezeket a meséket néhány egyszerű kötött állatkával, vagy színes gyapjúból készített bábbal, fadarabokból, kövekkel, tobozokkal, színes anyagokkal jól el lehet játszani. Ehhez én kiválasztottam egy nagyobb háncskosarat. Ez lesz a mesekosár. Abba belehelyezek mindent, ami a meséhez kell. Halk dúdolás közben leterítek a szőnyegre egy nagyobb fehér anyagot. Ezen játszom el a mesét. A végén mindent visszahelyezek a kosárba és letakarom a fehér anyaggal. Befejezésül két dal, szintén játékos, utánzó mozdulatokkal: Nagy az ég ablaka, süt a hold éjszaka. Letekint egymaga, aludjál kisbaba. Az ujjunkkal harangozunk, hiszen dél van: Bimm, bamm, bimm, bamm,… Mese után mehetünk ebédelni. Az ebédelés hasonlóan zajlik, mint a tízóraizás. Dallal kezdjük, és a végén együtt megköszönjük. Rendrakás, és tisztálkodás, és a WC használat után indulunk lefeküdni. A lefekvést is énekekkel, kis szertartásokkal kísérjük. Minden kisgyerekhez személyesen odamegyünk, betakargatjuk és megsimogatjuk. Szép álmokat kívánunk nekik. Lehetőleg elsötétítjük a szobát, és nyugalmas körülményeket biztosítva várjuk, hogy elaludjanak. Körülbelül két óra múlva lassan ébresztgethetjük őket. Az egyéni igények szerint, ki többet, ki kevesebbet pihenhet. Együtt rendet rakunk, beágyazunk és uzsonnázunk. Ez az étkezés is hasonlóan történik, mint a többi. Amíg jönnek a gyermekekért még egy kicsit játszhatnak vagy a szobában, vagy az udvaron, ha már elég jó idő van. Reggel kézfogással várjuk és köszöntjük a gyerekeket. Délután is így búcsúzunk el. Megtanítjuk a gyermekeket kézfogással köszönni a napszaknak megfelelően.( Pl. jó reggelt, jó napot, viszontlátásra.) Ez a személyes érintkezés fontos nevelési mozzanat a szülő és gyermek számára. Megtanulhatja a tisztelet egyik formáját. 17
A nap végén, mikor már mindenki hazament, a felnőtt még elrendezgeti a helységeket, hogy másnap minden rendben várja az érkezőket. Gyermekekkel foglalkozni szép feladat. Tudnunk kell, hogy minden, amit kisgyermek korban megalapozunk azt egész életében, magában hordozza. Ha jók az alapok, akkor a későbbi korokban nagy segítséget jelent számára. A kisgyermekek még nőnek, testileg változnak. Hagyni kell őket sokat játszani, mozogni, érzékelni a körülöttük lévő világot. Így egészséges lesz a fantáziájuk, akaratuk, lelki egyensúlyuk. A meséket, dalokat, mondókákat, verseket is mindig az adott évszakhoz, vagy ünnephez választjuk ki. Ez lesz az éves ritmus: Évkezdés Szt. Mihály ünnep, - az aratás, betakarítás ünnepe, Szt. Márton történetéhez kapcsolódóan, őszi ünnep Szt. Miklós ünnep Advent, (karácsony) Húsvét, Mennybemenetel - pünkösd Nyárünnep, nagyok búcsúja Születésnap Így együtt lélegzik az év körforgásával, és a természet változásaival.
VII. NYITVATARTÁS, SZÜNETEK A ritmikus váltásokba és változásokba tartoznak a pihenők és a szünetek, ugyanúgy, ahogy az alvás hozzátartozik az emberi természet ritmusához. Az óvodában szerzett tapasztalatokat a gyermekek beleviszik saját életükbe és feldolgozzák. A kifáradás hosszabb idő után többek között irreverzibilis dekoncentrálódási folyamatokat is elindíthat. Napi nyitvatartást a szülők és gyerekek igényeihez igazítjuk. 7.00-tól 16-igy vagyunk nyitva. Reggel folyamatosan érkezhetnek a gyerekek, hogy lehetőség szerint, kipihenve jöjjenek óvodába. A félnapig járó gyermekek 12-kor mennek haza, akik pl. messze laknak, vagy 18
iskolás testvérük van, azok ebéd után mennek haza. A délutánt igénylők 16 óráig vannak az intézményben. Szünetek: őszi szünet, téli szünet, tavaszi szünet, nyári szünet. A szünetek, ünnepek pontos idejét az éves munkaterv tartalmazza. VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A szülők és az óvoda pedagógusai kölcsönös együttműködést ajánlanak fel egymásnak, és fogadnak el egymástól. Ez az együttműködés a gyermekekre irányul és a gyermekek javát keresi. Fogadóórákat, családlátogatásokat tartunk. A havonta megtartandó szülői esteken, előadásokon, beszélgetéseken a szülők tovább ismerkedhetnek a Waldorf pedagógiával, illetve maguk is átélhetik a gyakorlatban mindazt, amit a gyermekek csinálnak napközben az óvodában. A családok az ünnepek előkészületeinek és azok megélésének valamint kirándulásainknak is részesei lehetnek. A szülők részt vesznek az óvoda fenntartásának mindennapi tevékenységében, mind gyakorlati, mind anyagi értelemben. A Waldorf óvoda szociális szervezeti forma, ahol a gyermekekért történik minden, és a felnőttek együttműködnek azért a célért, hogy eredményesen és zavartalanul folyhasson a pedagógiai munka. A Szivárvány Waldorf Óvoda a település szerves részeként jó kapcsolatot szeretne fenntartani a település többi intézményével – Önkormányzat, gyermekjóléti szolgálat, háziorvosi ellátás, védőnői hálózat, bölcsődék, óvodák, iskolák, ÁNTSZ – valamint a lakosokkal (szülők, szomszédok). IX. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Háztartási, kerti munkák, kézművesség A Waldorf-óvónő által végzett háztartási és kerti munkák zöme hasonlít egy régi, hagyományos háztartás munkáihoz, ahol nem gépek működnek, hanem az emberi kéz dolgozik. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy a gyerekek szívesen kapcsolódjanak be a munkánkba, minket utánozva, életkoruktól függően rövidebb vagy hosszabb időre. Azzal számolunk, hogy a ház körüli munkák bármikor átrendezhetik a napirendünket. Hirtelen 19
leesett a hó és egy adott tevékenység helyett inkább kimegyünk hóban játszani, vagy lapátolni, vagy kaptunk palántákat és magokat, mi pedig aznap délelőtt kertészkedünk. Mivel a óvodánkban nincs dajka és mindent magunk végzünk el, ezért a munka átszövi a mindennapokat. Mese - bábozás - babázás A Waldorf pedagógia úgy látja, hogy sok igazság rejlik az eredeti népmesékben, mert olyan leki-szellemi értékekről és példakép erejű emberi fejlődési folyamatokról szólnak, melyek éppen olyan igazak mint az érzékelhető világ tényei. A mese a fantázia táplálója, a maga törvényeivel erkölcsi útmutató. Ha a mesének nincs valóságos viszonya az örök emberi tartalmakkal, akkor a fantázia öncélúvá válik, nem ad lelki táplálékot, fantasztikum lesz, s ezzel károsítja a gyerek belső világát. A mesélés a mindennapjainkba beépített szertartás, a nap fénypontja. Mindig ugyanabban az időpontban és helyen van, mindig ugyanazok a mozdulatok kísérik, és minden gyermek egyformán résztvevője. Hosszabb időn keresztül meséljük fejből, szóról-szóra ugyanazt a mesét. Az ismétlés elmélyíti az azonosulást és a megértést. A gyermek érdeklődése és biztonságérzete nő, s örül, ha tudja, hogy mi következik. Az ismétlődések során felidézi a gyermek a fogalmak érzelmi töltését, s miután a jó népmesék szókincse mindig sokszínű és többrétegű ezért belső gondolati, lelki és fantázia erőivel dolgozik rajtuk, s ezzel az intenzív belső munkával újabb és újabb megértésekhez jut. Bábozni a nagyobb ünnepek környékén szoktunk. Ezek egy-egy nagyobb mesét jelenítenek meg. A kicsiknek rövid, egyszerű, néhány szereplős mesét bábozunk nap mint nap. A gyerekek maguk is felépíthetnek rövid mesei történeteket és azt azután elmeséljük. Nálunk a bábok saját készítésű álló bábok, melyekkel asztal vagy egy leterített textil mögül látható módon elevenítjük meg a történetet. Igényes, nagy munkával elkészített úgynevezett „waldorf babák” várják a gyermekeket. Egy ilyen baba alkalmas arra, hogy énjüket, személyiségük magját kivetítsék, örömüket és bánatukat
kifejezzék.
Vannak
kicsiknek
és
nagyobbaknak
való
babák.
A
mesehallgatáshoz egy kosárkából kötött „mese manók” közül választhatnak a gyerekek.
20
déli
Zene – ének – vers: A Waldorf pedagógia mindig a kisgyermekből indul ki, abból ahol a gyermek éppen tart. A kisgyermek másképp hall mint a felnőtt, mert más tudatállapotban él. A zene éltetően hat, életerőt adva, de lehet káros hatása is. A műszaki zajoktól és a tömegkommunikációs eszközök hangáradatától kímélni akarjuk a gyermekeket. A jó zene a csendből indul ki, és a gyerekek is csak oldott, nyugodt légkörben kezdenek el énekelni. A kvint intervallumú és a pentaton zene nyugtatja meg őket ebben az életkorban. Fontos, hogy a gyermek fel tudja fedezni, hogy honnan erednek a különböző hangok. A zenélő embert akarják látni, a hangszert, a mozgásokat, a zenélő érzéseit, koncentrációját. Fontos az is, hogy a gyermek mindig emberrel kapcsolatosan élje meg a dolgokat, - kazettát, magnót stb. nem használunk hogy érezze, a hang ott keletkezik, ahol valaki zenél, mesél. A hallás nem csak a fülben zajlik, szétárad. A gyermek egész testében érzékel és hall, ezért kezd el a zenére mozogni, táncolni. A zenéhez közvetlenül kapcsolódik a mozgás. Óvodánkban
különböző hangszerek állnak rendelkezésre: rézharang, csengők, xilofon,
csörgök, botok, gyerek-hárfa, pentaton furulya stb. A hangszerek segítségével érzékelhetik a különböző minőségeket. Életkoruktól függően más és más hangszereket használnak. A zenélés, az improvizálás, az éneklés napirendünk szerves része. A mindennapos tevékenységeket, a különböző munkákat, gyakran kíséri ének vagy versike. Igyekszünk olyan hangulatot teremteni, ahol a zene, az ének, a vers az öröm, a tisztelet és a belső világ kifejezése. A mindennapi ritmikus körjátékaink alapja, a gyermekversek, dalok, énekek és énekes játékok, mely a kisgyermek utánzóképességére épül. A mesék, versek, dalok kiválasztása, összeállítása az óvónők folyamatos és állandó feladata. Az adott időszakhoz, ünnepkörhöz kapcsolódóan, népi hagyományokból, forrásokból keresünk igazi meséket, verseket, dalokat. Törekszünk arra, hogy a zeneiség, a tempó, a ritmus, a dinamika és a hangzás sokféle változásban jelenjen meg, így kelt a gyermekekben örömteljes, frissítő indíttatást arra, hogy megszeresse a szép beszédet és éneket. Szép mozgás- a ritmikus játékban és az euritmiában A hétnek mindig ugyanazon a napján euritmia tanár jön az óvodánkba, és a ritmikus játék idejében elemi euritmiát tart. Az euritmia mozgás-művészet, mely szintén Rudolf Steiner nevéhez fűződik. Körülírható mint látható beszéd, látható zene. Szükség esetén terápiás 21
lehetőség a gyógyeuritmia. Az euritmia a hangzókat, hangokat, intervallumokat speciális mozdulatokkal fejezi ki, s így képez szabályos, testi „gesztus-nyelvet”. A ritmikus játékban inkább a természetes mozdulatokat utánozzuk (pl. az aratás), az euritmia pedig azokkal a mozdulatokkal játszik el, amelyek a beszéd, nyelv és zene szerkezetével függnek össze. Az euritmia, a tánc, a ritmikus körjáték szép harmonizált mozgást hívnak elő a gyermekből. Ezt belső érzésből, a tartalomból, egy felnőttet utánozva hozzák létre. A ritmikus körjáték naponta 15-20 percig tart, a kisgyermek közvetlen utánzóképességére épül. Egy dalt énekelve vezeti az óvónő a gyerekeket arra a helyre, ahol majd együtt tudnak mozogni és táncolni. Az életkorukból adódóan a gyerekek nem körformában, hanem inkább fürt formában csoportosulnak az óvónő köré, miközben ő elkezdi a játékot. Mondókákat, verseket, dalokat mozgással kísérve egy történetbe ágyazva játszik el az óvónő, mindig az aktuális évszakhoz és ünnephez kapcsolódva. Figyelembe vesszük, hogy vannak kisebbek és nagyobbak, ügyesebbek, kevésbé ügyesek és fontos, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére valót az örömteli mozgásban. Úgy állítjuk össze a ritmikus játékot, hogy legyen benne erőteljes és gyengébb, nagy és egészen finom mozgások, vidám és komolyabb hangulatok, stb. Lehetőleg mindig váltakozva kövessék egymást a gyors és lassúbb mozdulatok. Az óvónő megpróbálja a gyermek testét (és lelkét egyaránt) úgy mozdítani, hogy utasítást ne kelljen adnia. Helyet kaphatnak itt a szabályosabb gyerekjátékok, ugyanúgy mint a körtáncok. Legalább két hétig ismétlődik egy-egy ritmikus körjáték. Képalkotás és formázás Óvodánkban lehetőségük van a gyermekeknek – a szabad játék ideje alatt – művészeti tevékenységekben való részvételre. Ennek folyamán az alkotó és formáló készségük fejlesztésére. A hét minden napjához kapcsolódik egy-egy művészeti tevékenység. Például: Hétfő – rajzolás: A rajzolás az a típusú művészeti tevékenység, mellyel spontán kirajzolhatja magából érzéseit, gondolatait, emlékeit vagy élményeit, ezért erre a tevékenységre mindennap adunk lehetőséget. A színes kréták és a lekerekített papírok mindig rendelkezésükre állnak. A rajzolós napon pedig az iskolába készülőket és azokat is, akik már régen rajzoltak bíztatjuk, hogy ők is készítsenek el egy szép rajzot. Amikor elkészülnek a rajzzal, akkor odahozzák hozzánk, megmutatják, mesélnek róla vagy nem, mi pedig ráírjuk a nevüket és az aznapi dátumot. Mivel az óvodáskorú gyermek keze még nem alkalmas a ceruzafogásra, méhviasz 22
tégla kréták állnak rendelkezésükre, melyek illatosak, élénk, telített színűek. Témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek a gyerekek. A Waldorf óvodapedagógia a gyerekrajzokat üzenetnek tekinti, amit a gyermek ad a testi és lelki fejlődéséről. Fény derülhet az esetleges hiányosságokra, speciális szükségletekre. Az elkészült munkákat összegyűjtjük, s az óvodáskor végén időrendben, képeskönyvként összefűzve hazavihetik. Kedd - gabonákkal való tevékenykedés: Mint a bevezetőben leírtuk, hogy miden tevékenységünk az alapérzékek fejlesztésére irányul. A kertészkedés, növény termesztés, gondozása, ápolása, szüretelés, növények feldolgozása során megtapasztalhatják a gyerekek az alapvető életösszefüggéseket. Például hogyan lesz a búzamagból kenyér, növényből tea, fűszernövényből, gyümölcsből, amit mi szüreteltünk le, étel. Ha tudatosan nem építjük be ezeket a tevékenységeket a mindennapi életünkbe, akkor nem biztos, hogy megélhetik ezeket a folyamatokat, hiszen megvesszük a boltban készen, vagy a gép elkészíti. Gyógyítóan hat életérzékükre az a tény, hogy ők maguk vesznek részt tevékenyen a munkálatokban. Igaz tapasztalatokhoz, megértésekhez juthatnak az évszakok változásával kapcsolatosan. Az adott évszaknak és ünnepnek megfelelően változnak ételeink. Mindig csak az idénynek megfelelő ételek kerülnek az asztalra. Az ünnepeknek is megvan a maguk tápláléka. Például évnyitóra még sokféle gyümölcsöt ehetünk. Ősszel Szt.Mihály a szüret időszaka: dió, alma, szilva, szőlő, répa, stb. Ezekből tehetünk el télire almát a müzlibe, morzsolhatunk kukoricát, napraforgót a madaraknak, stb. Húsvét a különféle zöld növényeknek az időszaka. Szerda – gyurmázás, formázás: Mivel az óvodás kisgyermek még ő maga is formálódik, alakul, testileg változik ezért kedvelt tevékenysége, hogy formálja a körülötte lévő világot. Ez a tevékenység visszahat a saját formálódására. A formázáshoz élénk, telített színű, a kéz melegétől megpuhuló méhviasz lapocskákat használunk. (Míg az agyag hőt von el az azzal tevékenykedő kezétől, addig a viasz megpuhulása után maga is átmelegszik, s mintegy hőt sugároz. A kisgyerekkori érzékelés szempontjából ez a különbség nagyon fontos.) A gyerekek mindent formálhatnak, amit akarnak. Az elkészített munkákat az évszakasztalhoz a megfelelő helyre tesszük. Az udvaron – főleg a meleg időszakban – a homokkal és vízzel való játék indítja a gyereket „természetes
23
agyagozásra”. Télen hóvár építésre, hóember készítésre és a hóval való mindenféle játékra kerül sor kinti szabad játékban. A formázással érzékel és így megtapasztalja a föld, víz, hő és egyéb természetes „elemi” dolgok minőségét közvetlenül, kipróbálja az anyag és a saját maga lehetőségeit. Csütörtök – gyapjúkép készítés: Ez a technika átmenetet képez a kézimunkához tartozó gyapjúfeldolgozás, a plasztikus formálás és a kép-alkotás között. Sok színnel megfestett, kártolt gyapjút filclapokra lehet tenni és így képet készíteni, ami a rajzolás és festés tapasztalatait kiegészíti. Rajzoláskor kemény viaszkrétával, kemény lapon dolgozik a gyerek, festésnél vízfestékkel vizes alapon fest, levegős gyapjúból „levegős”, kevéssé kontúros képet tud készíteni. A gyerekek minden héten lehetőséget kapnak egy ilyen kép készítésére. Az óvónő előkészíti, fésüli a gyapjút, színek szerint rendezi egy kosárba. Ha elkészültek a képek rövid „kiállítási” idő után szétszedhető és ugyanabból az anyagból következő alkalommal is lehet képet készíteni. Egy az óvónő által fejlettebb technikával készített gyapjúkép függhet a falon, amely motiválhatja a gyermekeket ilyen kép készítésére. Péntek – festés: A festés körültekintő előkészítést, rendrakást igényel. Elrendezzük a helyet, összeállítjuk az asztalokat, letakarjuk viaszosvászonnal, kirakjuk a rajztáblákat, szivacsokat, vizes üvegeket, széles ecseteket, majd a festékeket az asztalra. Jó minőségű vízbe mártott akvarell papírokat kapnak a gyerekek. Három alapszínt használunk, de fokozatosan kapják meg. Őszi időszakban, Szt. Mártonig a pirossal festenek, ezután hozzá adjuk a kéket és tavasszal ehhez jön a sárga (a fény színe). Fontos, hogy a tevékenység a színből, a színélményből indul ki és kontúrtalan. A hatás: egymásba folyó színhatárok. A nagyobb gyerekek már többféle színárnyalattal konkrétabb témákat, formákat kezdenek festeni: szivárvány, nap, virág, hajó, stb. A foglalkozást egy rövid, improvizatív és érzésképekből álló kis mesével, történettel indítjuk. Ez inspirálja őket a festésre. A gyermek szabadon dönti el, hogy melyik színnel fest és, hogy mikor van a munkájának vége. Befejezéskor festő szekrénybe viszik a rajztábláikat, ahol majd megszáradnak a képek. Együtt rendet rakunk. A gyermek saját világélményéről és fejlődéséről képet mutat a festmény.
24
Szabad játék: A Waldorf pedagógia szerint a természetben található lehetőségek változásai és sokszínűsége adják a legjobb teret a gyermek különböző játékformáihoz. Komplex élményt adnak, amelyre a gyermek a számára éppen szükséges játékkal reagál (érzékszervi, funkciós, explorációs, konstruktív játékok egészítik ki a szimbolikus és szerepjátékot). A játszó gyerek örömmel és megelégedettséggel követi a belső világából fakadó természetes erőket és képességeket. Ezt fizikai külsejében friss arcszíne, meleg keze, lába, csillogó szeme jelzi. A szabad játékban megjelenő, sokszor nagyon erős lelki és egyben testi aktivitás a keringési rendszer egészséges kialakulását is elősegíti. A gyerek belső indíttatása, akarata úgy jelenik meg szabad játékában, mint a tanulási és megértési vágy, a mozgás- és tettvágy, az érzelmi kötődés vágya, s alkotó erejének kifejeződése. Egészséges a kisgyermek számára, ha a szobai szabadjáték, és a kinti lét a nap nagy részét tölti ki, és kevesebb a felnőtt által vezetett kötött, és koncentrált foglalkozás. A szabad tevékenységek során alkalmuk van feldolgozni konfliktusokat, eseményeket, stb. Ha sokszor kellett az utóbbi időben orvoshoz mennie, akkor ezt a játék során kiélheti magából. Tudjuk, hogy a játéknak regeneráló, „gyógyító” ereje van a kicsik számára. Ezen keresztül nyílik meg számára a világ. Semmilyen magyarázat, tudományos fejtegetés, vagy lelki prédikáció nem ér annyit, mint amit a kisgyermek a saját tevékenysége során megtapasztalhat. Fejlődnek többek között az alapérzékei: a mozgás-, egyensúly érzék, a tapintó érzék, valamint a kreativitásuk. Segítik a térben való tájékozódást, amely később a tanulási képességek javára válik. Napirendünkben minimálisan kétszer, egy-egy óra szabad játékra van idejük a gyermekeknek. Ezzel biztosított a kisgyermek szükségleteiből fakadó játék igényének kielégítése az óvodában. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos szerepet kap a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A külső világ tevékeny megismerése: Minden, a csoport életéhez szükséges munkát (öltöztetéstől a takarításig) az óvónő végez a gyerekek előtt. Alapelv, hogy az óvodai időben az óvónő semmit se csinál, amit a gyerekek nem utánozhatnak.
25
Környezetünkkel, lakóhelyünkkel kapcsolatot teremtünk és ápolunk. Egy-egy ünnep alkalmával valamilyen közeli természeti környezetbe, tisztásra, erdőbe megyünk. (pl. húsvétkor, Szt. Márton ünnepén, stb.) Időnként egy hosszabb sétát teszünk távolabb az óvoda épületétől. Átszövi az óvoda egész életét a tevékenységek által. A munka jellegű tevékenységek megjelennek a nap során az óvónő által a gyermekek körében végzett modell értékű tevékenységekben. . Lásd V. fejezet: Háztartási, kerti munkák, kézművesség fejezetben. A tevékenységben megvalósuló tanulás: Pedagógiánk szerint az óvodás korú kisgyermeket direkt tanulással nem terheljük. Építünk belső erőire, kíváncsiságára, utánzó vágyára, önálló, cselekvő tapasztalására. Fontos, hogy ő maga fogalmazhassa meg a megszerzett tapasztalatainak értelmét és magyarázatát. Az utánzásos tanulásnak és spontán érlelődésnek e sajátosságai az egész kisgyermekkort jellemzik, mintegy a hetedik életév fordulójáig, amikor az önkéntelen, igen intenzív, de könnyen elterelhető figyelem helyébe a kisebb hatékonyságú, de a tárgynál már megtartható szándékos figyelem lép. A gyerek képessé válik a szóbeli tanítás befogadására. X. A WALDORF ÓVÓNŐ FELADATAI
-
a csoport benti és kinti berendezéseinek és tárgyainak kiválasztása
-
az évi, havi, heti napi ritmusok folyamatos kidolgozása, a szokásrendszer kiépítése
-
a csoport egészséges életmódjának kidolgozása és betartása
-
a különböző tevékenységek megtervezése, előkészítése, levezetése, majd utólagos áttekintése
-
az óvodai csoport összeállítása pedagógiai szempontok szerint
-
minden gyermek egyéni fejlődésének megfigyelése és segítése
-
a szülőkkel való közösségi kapcsolat kialakítása és ápolása, problémák esetén közös megbeszélés és útkeresés
-
együttműködés a többi óvónővel, gyakorlatvezetés vállalása a továbbképzésen lévő óvónők számára
-
aktív részvétel a pedagógiai vezetésben és a kollégákkal való konferencián 26
-
együttműködés az orvossal, az iskolával, egyéb szakemberekkel
-
folyamatos önképzés, továbbképzéseken való részvétel, bekapcsolódás a Waldorf óvodák regionális, országos és nemzetközi együttműködésébe.
Tervezés és visszatekintés: Munkánk jelentős idejét arra szánjuk, hogy megtervezzük az éves, heti és napi tevékenységeinket figyelembe véve a legapróbb rész-mozzanatokat és módszertani lépéseket. Az év kezdés előtt elkészítjük az éves munkatervet. Ebben napra pontosan szerepel az év kezdés előtti közös takarítás, udvar rendezés, évnyitó, beszoktatás módja, ideje, szülői estek, szünetek időpontja, az ünnepek és az ünnepekre való készülődés időpontjai, őszi szüret, ünnepek előtti közös nagytakarítások időpontjai, tavaszi húsvéti közös kirándulás, nyílt nap helye és ideje, évzáró, nyárünnep és nagyok búcsúztatása. Az óvodai tevékenységek minden mozzanatát az hatja át, hogy ünneptől ünnepig élünk, így egy ilyen időszak előtt (pl. Szt.Mihálytól
Szt.Mártonig) a konferencián megbeszéljük az adott időszak részleteit,
tennivalóit: évszakasztal, mese, bábozás, ételek, csoportszoba berendezése, díszítése, kirándulás megszervezése, szülői esten közös készülés, ünnepre hangolódás, szükséges eszközök beszerzése. Az óvónők a konferencián az adott időszakról megfelelő irodalom segítségével lelkileg és gondolatilag felkészülnek. Ugyanezt megtesszük az elmúlt időszakra vonatkozóan is. A konferencián értékeljük a tapasztalatokat a naplóban lejegyezzük és a további munkánk során szem előtt tartjuk.
Gyermekmegfigyelés, gyermekmegbeszélés Mire a kisgyermek bekerül az óvodába addigra az óvónők már valamennyire megismerik a kisgyermeket, hiszen a szülőtől kapunk egy részletes gyermek leírást, mely tartalmazza a gyermek élettörténetét. A felvételi beszélgetés alkalmával találkozunk, lehetőleg, az egész családdal, így élő, belső képet alakíthatunk ki a gyermekről, ami soha nincs kész állandóan alakul, változik. Az óvónők mindig közösen döntenek a gyermek, illetve a család felvételéről. A konferencia egyik legfontosabb része a gyermekmegbeszélés, ahol egy-egy gyermekről beszélünk hosszabb időn keresztül, azzal a céllal, hogy segítsünk nekik. Ezzel a módszerrel folyamatosan és igen mélyrehatóan tudjuk figyelemmel kísérni a fejlődésüket. Ebbe a munkába bekapcsolódik az euritmista is. Igyekszünk feltárni a képességeiket, tehetségüket, 27
problémáikat és ezekről a szülőkkel is beszélünk és így közös nevelési folyamatban veszünk részt, amely a gyermek szempontjából sokkal hatékonyabb.
Konferencia Heti rendszerességgel konferenciát tartunk. A konferencia pedagógiai és technikai, adminisztratív részből áll. Mivel egyszemélyes hierarchikus vezetőnk nincs: minden nevelésre, pedagógiára közvetve vagy közvetlenül kiható kérdésben a konferencia vezeti az óvodát. Itt születnek azok a döntések, amelyeket az intézmények életében elkerülhetetlenül meg kell hozni. A konferencia leglényegesebb része a pedagógiai erőforrások megnyitása az antropozófia segítségével. Ez biztosítja a szakmai munka megfelelő minőségét és folyamatos fejlődését.
Lehetőséget
ad önképzésre, művészeti tevékenységre (euritmia, festés,
kézimunka), illetve gyermekek körüli kérdések részletes megbeszélésére, valamint az előző és a következő heti óvodai élet eseményeinek, ünnepeinek tervezésére, értékelésére. A konferencia naplóban rögzítjük a munkánkat, döntéseinket, feladatainkat, résztvevőket.
Együttműködés a szülőkkel Az együttműködés kiindulási pontja, hogy a szülők kellően megismerjék és megértsék a waldorf pedagógia és intézményei működését, illetve azt, hogy az óvoda az szülők folytonos figyelme, tettei, segítsége és anyagi hozzájárulása által él. A szülők így nemcsak gyermekeik által, hanem saját maguk által, illetve munkájuk által kapcsolódhatnak az óvodához. Olyanok, mint a kéz és a láb: teszik és viszik az intézményt, és olyanok, mint a szív: bizalmukkal kísérve átadják gyermekeiket. Amikor egy családban óvodáskorú lesz a gyermek, az addig kissé zárt otthon kitárja kapuit. Új emberekkel találkozhat – gyermekeik kapcsolatai révén – a felnőtt is. Barátságok, kölcsönösen egymást segítő ismeretségek szövődhetnek. Így az óvodánk tágabb értelemben, a családok szintjén élő, eleven szociális impulzust hordoz. Egy eleven felnőtt közösség, melynek erőiből meríthetnek a gyermekek is. Mint minden élőt, így a szülői közösséget is „táplálni” kell. Ennek eszközei a rendszeres szülői estek, képzések, előadások, beszélgetések, kötetlen programok, ahol ki-ki igényei szerint elmerülhet az aktuális antropozófiai és pedagógiai kérdésekben vagy művészeti tevékenységekben. Természetesen a szülők többféleképpen segíthetnek: részesei lehetnek 28
bizonyos ünnepeknek illetve azok előkészületeinek (pl. mézeskalács sütés, lámpás készítés, tojás színezés, stb.), de a konkrét fizikai munka is rájuk vár (pl. heti nagytakarítás, év végi meszelés). Mindezek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szülők is részeszei lehessenek a legfontosabb pedagógiai minőségnek, az önnevelés, az önismeret művészetésnek.
XI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A Waldorf-óvodából kilépő gyermek erre irányuló külön erőfeszítés nélkül iskolaérett, ez általában a hetedik életév folyamán következik be. Ez az érettség minden területen megnyilvánul. A fizikai, test változások a legszembetűnőbb jelei az iskolaérettségnek. A test arányai megváltoznak. Új elemek jelennek meg a nagy- és finom mozgásban. Szociális kapcsolatait felelősséggel kézben tudja tartani. Játékában céltudatos. Képes alkalmazkodni. Alkotó tevékenységében, rajzaiban, stb. tudatosabb, aprólékosabb, rendezettebb. Érzelmi élete: Érzelmeit jobban kezeli, kiegyensúlyozottabbá válik. Vágyik arra, hogy a felnőttben követendő és követhető tekintélyt lásson, akit szeretetből megajándékozhat bizalmával. Gondolkodásában éretté válik. Már másképpen hallgatja a mesét. Szereti a vicceket és a találós kérdéseket. Képes 10-15 percig koncentrálni, összefüggésekben gondolkodni, valamit megmagyarázni, folyamatosan tisztán beszélni. Kialakul az ok-okozati gondolkodás, helyesen használja a múlt időt, emlékezete tudatossá válik. Mindezek képessé teszik őt arra, hogy a későbbiekben új gondolati struktúrákat fogadjon be. A különböző problémával, hátránnyal küzdő gyermekek speciális szakemberek segítségével jutnak el az iskolaérettséghez. Lehetőleg a szakirányú segítséget is a waldorf pedagógián belül keressük meg. Az iskolaérettséget egészében vizsgáljuk és így javasoljuk az iskolába való beiratkozást.
29
PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDJA ÉS LEHETSÉGES INDOKAI: -
Ha törvényi változások történnek Ha egyéb fórum módosítást javasol
Pedagógiai Programunk érvényességének ideje: 2013. szeptember 01.- visszavonásig
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:
Elfogadta:
……………………………………. Óvónői konferencia
Véleményezte:
……………………………………… Szülői közösség nevében
Egyetértett:
………… ………………………….. Fenntartó/Uray György Waldorf Pedagógiai Alapítvány Elnöke
Jóváhagyta:
……………………………………… Intézményvezető
Dunakeszi, 2013. augusztus 15.
30
