Színházi effektek
Az effektgép a színházban általában fekete, És ha nagyon nehéz, füle van, vagy kereke.
Füstgép / Smoke machine /
Egy hordozóanyagból / rendszerint desztillált-víz / és egy nagy felületi feszültséggel rendelkező, magas lobbanási pontú anyagkoncentrátumból / általában glicerin-bázisú / álló elegy / adalék / magas hőmérsékleten történő elpárologtatásával előállított elemi részecskék halmazának a légtérbe juttatásával kelti a hagyományos füst benyomását. Gyakorlati megvalósítását tekintve felépítése a következő: egy tartályból csővezetéken keresztül folyadékszivattyú segítségével egy / szabályozó áramkör által állandó üzemi hőmérsékletű állapotra felfűtött (cca 340C) kis belső-légterű / kazánba juttatja a folyékony halmazállapotú adalékanyagot, mely azt nagy térfogat-növekedéssel együttjáró elgőzölögtetéssel egy / belső űrtartalmához képest / relatív kis elvezető nyíláson ( fúvóka ) keresztül / a térfogat-növekedésből származó nagy nyomással / a kívánt légtérbe juttatja.
Működési elvéből fakadóan adódik, hogy a kazán üzemi-hőmérsékletének eléréséig a berendezés nem működőképes. A gyártók a készülék adatlapján illetve műszaki leírásában ezt az időt / mint felfűtési idő /, mint alapvető információ definiálják. Természetesen a füstfejlesztés folyamán a párologtatással együttjáró hőveszteséget a kazán fűtőegységének / fűtőbetét / pótolnia kell. Amennyiben a fűtőbetét teljesítménye a kazán hő-utánpótlásához nem elegendő, a berendezés „felfűtés” üzemmódba áll vissza és az üzemi hőmérséklet eléréséig füstfejlesztésre nem képes.
Egyes berendezésekben - melyeket folyamatos füstfejlesztésre alkalmasnak ajánlanak – gyakorlatilag két rendszer található egy berendezésházba építve. Ebben az esetben a bekapcsolás után mindkét kazán felfűt az üzemi hőmérsékletre és mikor a készülék füstöt fejleszt, csak az egyik rendszer üzemel. Mikor az éppen üzemelő egység kazánlégterének a hőmérséklete a minimálisan megkövetelendő érték alá esik, az felfűtési állapotba kerül és ezzel egyidőben egy automatikus átkapcsoló-áramkör segítségével a másik egység szolgáltatja a füstöt. Amennyiben ez a rendszer is lehűl, a folyamat visszaáll eredeti állapotába és az első egység veszi át újra a működési funkciót. A tervezés folyamán elengedhetetlen szempont, hogy a rendszerek mindegyikének a felfűtési ideje rövidebb kell legyen , mint a működésükből származó hőveszteség általi lehűlési idő.
Az adaléktovábbító szivattyú teljesítményének változtatásával a fúvókán – működés közben - kiáramló füst mennyiségét, míg a szivattyú szakaszos működtetésével az időegység alatt a légtérbe kerülő összes füstmennyiséget szabályozhatjuk. Általában már DMX 512 vonalról vezérelhetőek.
Alapfokon a működését úgy ellenőrizhetjük, hogy ha megnyomjuk a kezünkbe adott távvezérlőnek nevezett kis drótos bigyón található gombot / általában egy van rajta / akkor a színpad irányából egy ilyen hangot hallunk, hogy: pfffffffffff… és egy idő után valaki ordít, hogy hagyd abba! Ha nem látsz semmit a díszletből, akkor működik. Füstgép működés közben
Fazer
Egy speciális füstgép, mely a hagyományos kialakítású, de több fúvókával rendelkező füstfejlesztő berendezés alkotóelemeit kiegészíti, az adalékadagolást és egy ventilátor fordulatszámának szabályozását összehangoló vezérlő-áramkörrel. Az említett áramkör egyenletes kiáramló füstsűrűséget biztosít a ventilátor fordulatszámának változtatásakor. A fúvókákba kerülő adalék mennyiségének változtatásával a füst sűrűségét, a ventilátor fordulatszámának változtatásával a füst-szórás berendezéstől mért távolságának nagyságát szabályozhatjuk. Előnye a színháztechnikában kívánatos, a füstgépeknél halkabb működés, hátránya a felfűtési idő.
Ködgép / Hazer / Thermo-vaporizátor / Thermo=hő, Vaporizáció=párologtatás / Működési elvét tekintve megegyezik a füstgéppel, csak az adalékanyag koncentrációja alacsonyabb, illetve a kiáramló füst egy ventilátorral a légtérben – lehetőség szerint egyenletes eloszlásban - szétszórásra kerül. Egyes professzionális berendezésekben található egy / a kikapcsoláskor aktivizálódó / adalék-visszaszívó egység, mely kikapcsoláskor a szivattyútól a kazánhoz vezető adaléktovábbító csővezetékből a folyadékot eltávolítja és a tároló tartályba visszajuttatja. Ennek az az oka, hogy hosszabb üzemszünet / több nap / alkalmával az adalék gyorsabban párolgó – hordozó-összetevője / általában desztillált víz / elpárolog és a füstöt képező alkotóeleme a csővezeték falára lerakódik, ami a későbbiekben a vezeték hasznos belső keresztmetszetét fokozatosan csökkenti, illetve egy idő után annak eltömődéséhez vezethet. Az ilyen egységgel rendelkező készülékeket használat után azonnal nem célszerű áramtalanítani, mert a készülék élettartamának meghosszabbítására beépített adalékvisszaszívó nem tudja eltávolítani a csőben maradt folyadékot. Ezekben a berendezésekben egy erre a célra rendszeresített indikátor / visszajelző / ad információt a készülék feszültség alatti voltának megszüntethetőségéről / ki lehet húzni /. Hátránya a kompresszoros ködgépekkel szemben a felfűtési idő. Az adaléktovábbító szivattyú teljesítményének változtatásával a kiáramló köd mennyiségét, a ventilátor fordulatszámának változtatásával a ködszórás berendezéstől mért távolságának nagyságát szabályozhatjuk. A kazán üzemi hőmérsékletét nem szabad változtatni, azt a gyári beállított értéken kell tartani. Általában a készülékhez mellékelt távszabályozó / Remote Control Unit / a készüléken található többpólusú csatlakozóaljzaton keresztül vezérli a szabályozható funkciókat. Ez a csatlakozó nem keverhető össze a készülék esetleges DMX 512 vezérlésére szolgáló bemenettel, mert akkor lesz nagy villám és bumm !
Kompresszoros ködgép / vaporizátor / Egy hordozóanyagból / rendszerint desztillált-víz / és egy nagy felületi feszültséggel rendelkező anyagkoncentrátumból / általában glicerin, vagy olaj bázisú / álló elegy / adalék / magas nyomás által / az adalék állagához képest / nagyon kis kiáramló nyíláson / fúvóka / keresztül előállított / vaporizált / elemi cseppek halmazának a légtérbe juttatásával kelti a hagyományos köd érzetét.
Felépítését tekintve egy nagynyomású / általában többkörös / kompresszorból, / egy vagy több fúvókából álló / vaporizátorból / elemi részecskéket előállító berendezés / illetve a térbeli egyenletes eloszlást biztosító ventilátorból áll. Általában a fúvóká/k/ból kiáramló elemi cseppek a lecsapató teknőként kialakított adaléktartály felett haladnak el mielőtt a ventilátor légáramába kerülnének. Ezzel a megoldással a vaporizácíó folyamán keletkezett nagyobb méretű illetve tömegű elemi cseppek a gravitáció hatására visszakerülnek az adalékba, így a légtérbe csak a megfelelően kis méretű porlasztott adalék-szemcsék kerülhetnek. A fúvóká/k/ba kerülő adalék mennyiségének változtatásával a köd sűrűségét, a ventilátor fordulatszámának változtatásával a ködszórás berendezéstől mért távolságának nagyságát szabályozhatjuk. Előnye, hogy bekapcsolás után azonnal működtethető, hátránya a kompresszor zajos működése.
Hátrányát kiküszöbölendő, egyes berendezéseknél a kompresszor külön egységként a ködfejlesztő egységtől távolabb helyezhető el / ahol az üzemi zaja nem zavaró /.
Hydrosonic
Az adalékot nagyfrekvenciás generátorral meghajtott mechanikai átalakítóval / célszerűen piezzo-kristály / rezgésbe hozza melynek hatására annak felületéről elemi cseppek válnak le, melyeket egy ventilátorral a légtérbe juttat. A generátorjel amplitúdójának és frekvenciájának beállításával a köd sűrűségét, a ventilátor fordulatszámának változtatásával a ködszórás berendezéstől mért távolságának nagyságát szabályozhatjuk.
Nehézfüst-gép ( Heavy Smoke Machine )
A nehézfüst-gép egy a levegőnél nehezebb és ezáltal a gravitáció folytán a legmélyebb felület irányába áramló füstöt / a színpadon hömpölygő füst illetve tejköd látványát keltő anyagot / előállító berendezés. A nehézfüst előállítását és anyagát tekintve két különböző eljárás illetve anyag elterjedése vált általánossá
Szárazjeges
A szárazjeges nehézfüstgép adalékanyagai: alacsony hőmérsékletű, szilárd halmazállapotú széndioxid és melegvíz.
Elvi működése a következő: az alacsony hőmérsékletű, szilárd széndioxidot / -800 C / – melyet rendszerint körülbelül jégkocka méretű darabokban szállítanak – melegvízbe helyezzük, ahol a hirtelen hőmérsékletemelkedés hatására a széndioxid nagymérvű térfogat-növekedéssel együttjáró halmazállapot-változáson megy keresztül és gázzá alakul. A heves párolgás hatására a vízből a felszínre törő széndioxid gázbuborékok a víz forrásához hasonlatosan vízgőz-cseppeket juttatnak a vízfelszín feletti térbe, ahol azok a halmazállapot-változással illetve a térfogatnövekedéssel törvényszerűen együttjáró hőelvonás hatására elemi szemcsékké állnak össze. Az így képződött hideg, sűrű / füst érzetét keltő / gőz-gáz elegyet a vízfelszín feletti zárt térből a térfogat-növekedésből fakadó nyomás egy – a normál füstgépek fúvókáihoz mérten lényegesen nagyobb átmérőjű ( 10-15 cm ) – elvezető-csövön keresztül a kívánt térbe juttatja.
WUPERTAL
Magyarországon a legelterjedtebb szárazjeges nehézfüst-gép alkotóelemei: egy hagyományos, a kapualjakból jól ismert kuka, mint melegvíz-tartály és készülékház, egy automata mosógép rozsdamentes acélból készült dobja a szárazjég részére, egy acélrúd a dobhoz rögzítve és a kuka tetején kivezetve az üzembe helyezés illetve szabályozás céljából és egy háztartási merülő-forraló a melegvíz biztosítására. A nehézfüst elvezetésére szolgáló cső a helyi adottságok figyelembevételével anyagát illetve méretét tekintve változó. Távszabályozású illetve elektronikus vezérlési lehetőségű változata a kereskedelemben nem ismert. Hátránya az adalék / szárazjég / utánpótlásának és tárolásának nehézkes mivolta.
Utólagos hűtéses
Egy hagyományos felépítésű füstgépből és egy a fúvókából kiáramló füstöt lehűtő egységből álló berendezés. A nehézfüst, másnéven mélyfüst ebben az esetben csak annyiban tér el a normál-füsttől, hogy a porlasztott elemi részecskéket hordozó levegő hőmérséklete a kiáramló nyíláson mérve lényegesen alacsonyabb az üzemi környezet hőmérsékleténél. Mint ismeretes a gázoknak – így a levegőnek is – a sűrűsége – és ezáltal a súlya is – a hőmérsékletükkel fordítottan arányos. Ebből következik, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű levegő – míg fel nem veszi a környezeti hőmérsékletnek az értékét – a légtér alján helyezkedik el. Mivel a füstöt hordozó légtömeg is hidegebb a környezeténél, így az az aljzat szintjén oszlik el.
Kivitelezését tekintve a hűtést biztosító egység lehet zárt-rendszerű / a kompresszoros hűtőgépek elvén működő hőcserélő /, külön nehézfüst-adalékot nem igénylő kivitelű, illetve szobahőmérsékleten gyorsan párolgó / a nehéz-füstöt előállító / segédadalékot igénylő hőcserélővel rendelkező. Az utóbbi esetben a segédadalék anyagának csak olyan folyadékok felelhetnek meg, melyek nem robbanásveszélyesek és lobbanáspontjuk nagyon magas vagy nem éghetőek. A gyakorlatban erre a célra leginkább szén-tetrakloridot alkalmaznak. Ennek viszont a kereskedelemben történő beszerzése az Európai Unió területén lehetetlen, mivel – az utóbbi években bebizonyosodott mérgező hatása miatt – alkalmazását és kereskedelmi forgalmazását betiltották.
CLOROFORM
A zárt-rendszerű hűtőegységgel működő berendezések szabályozhatósági lehetőségeiket tekintve megegyeznek a hagyományos füstgépek funkcióival és lehetőségeivel. Előnye a folyamatos adalék-utánpótlás biztosításának lehetősége, mivel nem igényel külön hűtőadalékot, de hátrányaként jelentkezik a felfűtési idő és a kazán fűtőteljesítményének véges volta, mely / a hagyományos füstgéppel megegyezően / időben behatárolja és korlátozza a folyamatos üzemszerű működtetés lehetőségét.
A legújabb színpadi effekt-fejlesztések közt megjelent egy érdekes kialakítású nehézfüst-gép, melyben az utólagos hűtést úgy biztosítják, hogy a normál füstgép által fejlesztett füstöt egy koktél-jégkocka halmazon vezetik keresztül. Szabályozhatósági lehetőségeit tekintve megegyezik a hagyományos füstgépek funkcióival és lehetőségeivel.
Hógép ( Snow Machine ) A hógépeket leginkább úgy jellemezhetjük, hogy egy nagy teljesítményű légszivattyú kimeneti oldalára egy megfelelő szövés-sűrűségű harisnyát húzunk, és a szövetharisnya belsejébe juttatjuk a speciális hóadalékot, mely a nagysebességű légáram hatására cseppekre válik szét és a szövetet átitatja. Amennyiben a / légnyomás hatására kifeszülő ( felfúvódó ) / szövetbe itatódott – nagy felületi feszültséggel rendelkező – adalékanyagból képződött kis átmérőjű buborékok halmazának / hab / a légellenállása meghaladja a felületi feszültség által ébresztett – az átitatott szövet bolyhaira ható – tapadási erőt, a buborékhalmaz / ideális esetben 5-15 mm átmérőjű habpehely / a szövetről leválik és a folyamat egészen addig ismétlődik, míg az adalék-utánpótlás és a légáram biztosított. A habpelyhek áramlása hóesés hatását kelti. A légáramba juttatott adalékanyag mennyiségének változtatásával a havazás sűrűségét, a légáram sebességének növelésével illetve csökkentésével a pelyhek nagyságát szabályozhatjuk. Hátránya a zajos működés illetve a színpadra hullott adalékanyag síkossá teheti a járófelületeket. Balettszőnyegre illetve PVC-padlóra hullva, azok balesetveszélyessé válnak. A zajos működésből fakadó hátrányt a készülék két egységre bontásával lehet kiküszöbölni úgy, hogy a nagy zajt keltő légszivattyút a játéktértől megfelelő távolságra lehet elhelyezni.
Tükör ablaktisztitó konfettiszoró
Habgép
Antal Csaba Örkény Színház
A habgép elvi működését tekintve a hógéppel megegyező azzal a különbséggel, hogy a légáram sebessége lényegesen alacsonyabb és az adalék anyagának sűrűsége kisebb. A különbségekből adódóan a szövetről leváló habpelyhek mérete nagyságrendekkel nagyobb, mint a hópelyhek. A légáramba juttatott adalékanyag mennyiségének változtatásával a habképződés intenzitását, a légáram növelésével illetve csökkentésével a kiáramló hab mennyiségét szabályozhatjuk.
Buborékgép Egy szappanbuborék-fújó elvén működő effekt-berendezés, melyből az adalékot általában egy forgótárcsás adalékfelvevő egység a nagysebességű levegőt biztosító fúvóka elé juttatja. A buborékok nagyságát az adalék konzisztenciája (állaga), egymás utáni sűrűségét a tárcsa forgási sebessége, míg a buborékoknak a berendezéstől mért távolságát a fúvókából kiáramló levegő nyomása határozza meg.
Hajszárító skoda ablaktörlő
Szélgép
A szélgép tulajdonképpen egy – az átlagosnál lényegesen nagyobb légteljesítményű – ventilátor, mely nagy átmérőjű és felületű lapátjai segítségével nagy légtömeget képes megmozgatni. Az általa szállított levegő mennyiségének és sebességének változtatásával éri el a kívánt szél fajtálának megfelelő hatást, mely az enyhe fuvallattól egészen a viharig terjedhet. Alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy mivel a szélgép nagy mennyiségű légtömeget mozgat meg – legyen megfelelő mennyiségű szállítható levegő a mögötte levő térben. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a megcélzott területen túlnyomás keletkezik és az ott feltorlódó légtömeg valamilyen úton visszaáramlik a szélgép mögötti légtérbe, mely esetenként zavarólag hathat. Általában a ventilátor fordulatszámát szabályozhatjuk a kívánt hatás elérésére.
Stroboscope / Sztroboszkóp /
A stroboscope tulajdonképpen felfogható mint egy nagyteljesítményű, periodikusan / szabályos időközönként / felvillanó vaku. Fényforrása egy rövid ideig nagyon nagy fényteljesítmény kibocsátására alkalmas villanócső, melyet egy gyújtó-elektronika működtet. A gyújtó-impulzusok gyakoriságának / frekvenciájának / változ-tatásával éri el a kívánt fényhatást. Általában a felvillanások gyakorisága / frequency / és a fényerő / intensity / szabályozható beépített potenciométerek segítségével, illetve ezek a funkciók vezérelhetőek távszabályzóval vagy DMX 512 vonalon keresztül.
OMEGA
Mini Stroboscope / Blitzer / A kereskedelmi forgalomban kaphatók kisteljesítményű, szabályozhatatlan kompakt stroboscope-ok, melyek egyes esetekben komoly segítséget nyújthatnak a kívánt színpadkép megvalósításában.
Villámgép Kiemelkedően nagy teljesítményű, egy – villámlás fényhatását keltő – villanásra illetve rövid villanás-sorozatra használatos – külön erre a célra kifejlesztett villanócsövet tartalmazó – stroboscope. Alkalmazása inkább a film és show-technikában használatos.
Láng-effekt Mechanikus A mechanikus láng-effektek működési elve a következő: egy könnyű semleges színű / általában fehér / szövetet / selyem / egy ventilátor segítségével meglobogtatnak és a természetes láng színösszetevőiből álló fényforrásokból kialakított lámparendszerrel megvilágítanak. Alkalmazásuknál figyelembe kell venni a ventilátor üzemszerű működéséhez szükséges légmennyiség biztosításához elegendő teret. Több láng elhelyezésekor a ventilátorok egymás hatásfokát gyengíthetik.
Effetek árai
Pyrotechnológiát alkalmazó Pyrotechnikai vizsgával rendelkező szakember által üzemeltethető, tűzveszélyes és biztonságtechnikailag magas osztályba sorolt színpadi effekt, melyet általában a tűzoltóság illetve a kijelölt hatóság ritkán engedélyez. Rendszerint kiváltható más, kevésbé veszélyes megoldásokkal.
Elektronikus láng-effekt Kisfeszültségű, hálózati feszültségtől függetlenül is üzemeltethető – láng benyomását keltő – elektronikus effekt.
TŰZEFFEKT
Színváltó / Colour Changer / A színváltó feladata, hogy egy fényforrás által kibocsátott fénysugár színét / egy a fénysugár útjába helyezett színszűrő segítségével / a kívánalmaknak megfelelően – lehetőleg távvezérléssel - megváltoztassa, a legkisebb fényveszteség biztosításával.
Tárcsás / Colour Wheel /
A tárcsás színváltón a választható színek egy motor által meghajtott tengelyre rögzített színtartó-tárcsán helyezkednek el egyenlő szög-távolságban egymástól / számuk általában 5 és 8 közé esik /. A motor beindításával és megfelelő időben történő leállításával a kívánt szín a fénysugár útjába fordul, és azt beszínezi. Korábban a tárcsa megfelelő pozícióba kerüléséhez különböző mechanikai megoldásokat alkalmaztak, de az utóbbi időben a technika fejlődésével ezt a funkciót elektronikus úton valósítják meg. Távvezérlése nehezen oldható meg, így a korszerűen felszerelt színházakban csak speciális esetekben, statikus megvilágításra illetve szekvenciális színsorozat vetítésére alkalmazzák. Hátránya a tárcsa méretéből és a motoros meghajtás kialakításából eredő viszonylag nagy tömeg és méret, valamint a tárcsán elhelyezett színek sorrendje behatárolja a folyamatos megvilágítás alatti gyors váltásokat.
Szalagos / Scroller / A színházi gyakorlatban jelenleg a legelterjedtebb színváltó-típus. Felépítése a következő: egy nagy-menetszámú spirálrugóval előfeszített csévére feltekert különböző színű - egyenlő nagyságú darabokból álló és nagy szilárdságú, hőálló ragasztóval egymáshoz rögzített - színfóliatekercset egy másik, motorral hajtott csévére teker át. A cséve és a színfólia relatív kis tömege – és ebből fakadó alacsony tehetetlenségi nyomatéka - miatt az átcsévélés sebessége nagy. A színek pontos pozícionálását léptetőmotorok alkalmazása esetén programozással, hagyományos egyenáramú motorok használatakor marker / jelölő / pontok kialakításával éri el. A színfólia-tekercs hossza / a választható színek száma / a készülék használati utasításában definiálva van. Ebből következik, hogy fehasználó-orientált alkalmazása minimális műszaki háttérrel könnyen megoldható /, a felhasználó készíthet a saját igényei szerinti színsorozatot házilag is /. Természetesen a kívánt színekből álló tekercset a gyártó vagy esetenként a forgalmazó is leszállítja, ha a felhasználó megrendeli. Mivel a fényvetők teljesítménye a színfóliát a rendeltetésszerű használatra definiált hőmérséklet fölé hevítheti, általában a készülékbe erre a célra rendszeresített ventilátor/oka/t építenek be. Külön meg kell említeni, hogy egyes új-fejlesztésű készülékek a színfóliatekercs kiválasztott darabját a fénysugár előtt lassan ide-oda mozgatják, ezzel is csökkentve a fólia adott részére ható folyamatos hőterhelést.
Színkeveréses Jelenleg a kereskedelemben kapható legkorszerűbb színváltótípus, mellyel szinte a teljes színskála előállítható. Általában három vákuum-gőzölt dichroikus színtárcsa segítségével állítja elő a kívánt színt. A fénytechnikai fejezetekben már tárgyalt RGB / red=piros, green=zöld és blau=kék / rendszerű additív vagy CMY / cyan=ciánkék, magenta=bíborvörös és yellow=sárga / rendszerű szubsztraktív színkeverési módon egyaránt működhet a készülék / az alkalmazott színkeverési rendszer minden esetben a készülék kezelési útmutatójában jelezve van /.
A kereskedelemben kaphatók még háromszalagos színkeveréses berendezések is, melyek kialakítása / egy közös készülékházba épített / három egyszerű szalagos színváltó egymásután történő elhelyezésével képezhető le a legegyszerűbben. Az alkalmazott színfólia-tekercsek az adott RGB vagy CMY különböző telítettségű árnyalataiból állnak és ezek végesszámú variációival állítja elő a kívánt színt, illetve az azt legjobban megközelítő árnyalatot.
Szabályozható fénycső Az alacsony nyomású fluorescens lámpák / közismert nevükön fénycsövek / fényerejét a hagyományos dimmerekkel nem, vagy csak nagyon kis mértékben lehet szabályozni, viszont a fénycsövek előnyös tulajdonságainak a hagyományos izzólámpák szabályozhatóságával történő ötvözése új világítási effektusok létrehozását tehetik lehetővé,
Monochrom A fénycső működési elvéből és az emberi szem tehetetlenségéből fakadóan adódik, hogy a hagyományos hálózati feszültség 50 Hz rezgésszámánál lényegesen magasabb frekvenciát kell biztosítanunk a teljes szabályozhatóság eléréséhez. Erre a célra egy impulzus generátornak / Pulse Generator / nevezett önálló elektronikus egységet alkalmaznak, mely általában 25-70 kHz frekvenciatartományban állítja elő a gyújtó impulzusokat. Ezeknek az impulzusoknak a sűrűségét megváltoztatva a fénycső által egy időegység alatt kibocsátott fény mennyisége is változik.
VIP 90 szabályzó egység
Színkeveréses
Működését tekintve három különböző színű – RGB - monochrom fénycső egy készülékházba épített változata, melyek fényerejének egyenkénti változtatásával keverhetjük ki a kívánt színárnyalatot. Esetenként elhelyeznek a készülékben egy negyedik, semleges színű / fehér / fénycsövet is, amely a megfelelő árnyalat beállítása után nagyobb fényerőt biztosít a megvilágítandó felületen. Indirekt fényforrásként / pl.: horizont vetítő / használható, mivel a kívánt színárnyalat a megvilágított felületen keveredik ki.
LED-technológia
A kereskedelmi forgalomban található legkorszerűbb fényforrás, mely fényhasznosítását tekintve messze felülmúlja az eddig használatos hagyományos izzólámpákat. A világítástechnikában való széleskörű elterjedését jelen pillanatban kizárólag a relatív alacsony teljesítménye korlátozza. Mivel csúcstechnológiáról van szó, az alapkutatások és a fejlesztési eredmények napról napra újabb területeket nyitnak meg felhasználhatóságuk tekintetében. Jelenleg már mind a három alapszín előállítható LED-ekkel, így minden színárnyalat kikeverhető velük. Ez a tulajdonságuk már most is széles skáláját nyújtja a felhasználhatóságuknak. Egyenkénti felhasználásukra a legkézenfekvőbb - és a színházakban gyakran igényelt – példa, a csillagos égbolt, melyet – célszerűen fehér - LED-ek különböző pontokban történő elhelyezésével állíthatunk elő. Rögzítésük leggyakrabban alkalmazott módja egy fekete szövetre történő felfogatás.
Kis méretükből és érintésvédelmileg nem figyelembeveendő tápfeszültség igényükből kifolyólag a színháztechnikában széles körben alkalmazhatóak különböző díszletelemek illetve különös jelentőséggel bíró részletek, kellékek kiemelésére. Nagy mennyiségben alkalmazva a LED-eket, egyedi effektusok elérése válik lehetővé alkalmazásukkal. Egyes esetekben maga a díszlet szerves részét képezheti, melyre épülhet egy egész előadás látványtechnikai koncepciója is. Mivel vezérlésük a gyakorlatban elterjedt világítástechnikaivezérlőpultokkal egyszerű / kis ráfordítással /, látványos effektek létrehozásához nagy segítséget nyújthatnak.
Fiber optic / üvegszálas optika /
A fénytechnikai fejezetben már tárgyalt fizikai törvényszerűségek alapján működő fényvezető szálak felépítéséből fakadóan két csoportba oszthatjuk azokat. Amennyiben a fényvezető anyagot körülölelő közeg fénytörési állandójánál kisebb a vezetőszálé, úgy a beesési szög függvényében a fénysugarak kilépnek abból, és oldalvilágító szálról beszélhetünk. Amennyiben nagyobb a fénytörési állandója, úgy teljes visszaverődés lép fel és a szál a fénysugarat megközelítőleg veszteségmentesen továbbítja annak végpontjáig, ahol a bevezetett fénysugár kilép belőle.
Oldalvilágító Általában a fényvezető szálaknál nagyobb átmérőjű szál, melynek a belső magját egy kisebb fénytörési állandóval rendelkező réteggel vonják be a fénysugarak kilépésének elősegítésére. Fényvezető szál A bevezetőben említett teljes visszaverődés elvén működő / általában üvegszálnak nevezett / kis átmérőjű optikai vezetőkből álló flexibilis / hajlékony / kábelköteg melyet, ha az egyik végén fényforrással megtáplálunk, a másik végének elemi szálakra történő bontásával és az elemi szálak különböző pontokon történő elhelyezésével a kívánt effektus / pl.: csillagos égbolt / elérhető.
UV / Ibolyán-túli / fényforrások UV-Gun
Az ibolyántúli fényforrások a szem által már nem érzékelhető tartományba eső hullámhosszal rendelkező elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Gyakorlatban az UVlámpák alkalmazása fehér felületen egyfajta túlvilágításhoz vezet, amelynél ez a besugárzott felület úgy működik a szemlélő számára, mint maga a lámpatest.
UV-Fluter
Lézerek / Laser /
A lézer egy olyan - külön erre a célra kifejlesztett generátorban előállított homogén , kromatikus / kizárólag egy adott hullámhosszú összetevőből álló / párhuzamos fénysugár-nyaláb, mely nem polarizálható és elektromágneses úton nem téríthető el. Hullámhosszát – ezzel együtt értelemszerűen a színét - a gerjesztett anyag fajtája határozza meg. Jelenleg a kereskedelemben mind a három alapszín előállítására alkalmas berendezés kapható.
Egyes berendezések tartalmazzák mind a három alapszín előállítására alkalmas lézerágyút, melyek sugarát egy tükörrendszerrel közösítik, ezzel elérve a többszínű sugár megjelenítésének lehetőségét . Mivel homogén és polarizált sugárról van szó, így kizárólag optikai úton, tükörrel illetve tükör-rendszerrel tudjuk az irányát megváltoztatni. Amikor valahol egy ábrát látunk lézer által kivetítve, akkor azt egy kis tömegű, a mozgótükrös intelligens lámpák fejegységéhez hasonló mechanikai szerkezet nagysebességgel történő tükör-mozgatásával érik el. A vetített sugár színének beállításakor a készülékben található lézerágyúk kimeneti teljesítményét változtatják.
De ne felejtsük el, legyen az bármilyen lézer, álló sugarat soha nem szabad emberek közé vinni! Már 5 mW is maradandó károsodást okozhat az emberi szemben!
