SZINHAZELMELETÍ FÜZETEK 9

SZINHAZELMELETÍ FÜZETEK 9

A MAI MAGYAR DRAMA EGY ÉVAD TÜKRÉBEN

Magyar Színházi Intézet Budapest. 1978

A MAI MAGYAR DRAMA EGY ÉVAD TÜKRÉBEN

/Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as éved új magyar bemutatóiról és a m a i magyar drámáról/

Szerkesztette, a jegyzeteket

az interjúkat és összeállította

GERVAI ANDRÁS

Kéziratként

Témafelelős Almási Miklós Lektorálta Szántó J u d i t

Az interjúkat készítette Bányai Gábor E . Fehér Pál G e r v a i András Körmendi J u d i t Morva Mária Szekrényesy Júlia A kötetben felhasználtuk Déry T i b o r Páskándi Géza Írásait C z i m e r József tanulmányát

ISBN 963 7601 36 8 ISSN

O324-7I8X

A kiadásért felelós a Magyar Szinházi Intézet igazgatója Budapeat I . , K r i s z t i n a k r t . 57. Készült a Népművelési Intézet sokszorosító üzemében Budapest I . , C o r v i n tér 8. 300 példányban, 36 A/5-ös i v t e r j e d e l e m b e n

BEVEZETŐ a kötet céljáról

A Magyar Szinházi Intézet 1 9 7 4 - b e n , Almási Miklós irányí­ tásával - az első fázisban Ungvári Tamás közreműködésével -, vizsgálatot i n d i t o t t , it

a m a i m a g y a r dráma szerepét, lehetősége­

és a tennivalókat k u t a t v a . Különösen nagy f i g y e l m e t

teltünk annak a kérdésnek, h o g y a n j u t o t t

szen­

e l egy-egy magyar

d a r a b " a bemutatóig; m i l y e n k a p c s o l a t a l a k u l k i a szerző és a s z i n h a z /igazgató, rendező, d r a m a t u r g és a szinészek/ között; v a n n a k - e k o n f l i k t u s o k , n e u r a l g i k u s p o n t o k ebben az együttmű­ ködésben? Vizsgálati mintául az 1972/73-as szinházi évadot választot­ tuk,

a z z a l az elképzeléssel, hogy egy szinházi évad épp a ma­

ga véletlenszerűségében, a jelenlévő szerzőkkel és műfajok­ kal

csakúgy, m i n t a hiányzókkal, megfelelő m e t s z e t e

szinházi

életünknek, s ezért jó a l a p o t nyújt a magyar drámairás - és természetesen a szinházi struktúra - szociológiai vizsgála­ tához. Az időmetszet kiválasztásához még a n n y i t , hog:/ az öt éves távlat - v a l a m i n t az öt év óta bekövetkezett változások - némileg nagyobb "rálátást" i s engednek már g o n d j a i n k r a , eredményeinkre. Nem

i s szólva arról, hogy az a k k o r i bosszúsá­

gok v a g y örömök ma már más s z i n b e n - e s e t l e g "földeltebb" vál­ t o z a t b a n - élnek az alkotók tudatában /no és p e r s z e d o l g o z hatnánk g y o r s a b b a n

i s / . T u d j u k , hogy ez az i d o c s u s z a s egyút­

t a l a legaktuálisabb problémákat nem h a g y j a szóhoz j u t n i , de egy modellelemzésnél e z t a hátrányt vállalnunk

kellett.

Az 1972/73-as évadban 30 d a r a b o t m u t a t t a k b e . / I . s z . m e l ­ léklet - a kötet végén./ A 30 m a g y a r darab közül - tovább szükitve az elemezendő anyagot

- b i z o n y o s , alább i n d o k o l t _ér-

tékelés alapján választottuk k i a z t a t i z e t , mely a kötetben szerepel. A szelekciónál elsődlegesen esztétikai szempontok dominál­ t a k , de a legjelentősebb, legjellemzőbb müvek mellé - a kép hitelessége, teljessége kedvéért - kezdő drámaírók d a r a b j a i i s kerültek. A színképből természetesen sok o l y a n iró hiány­ zik, akinek

stílusa, világlátása j e l l e m z i és gazdagítja szín­

ház kultúránkat - az évad műsorán a z o n b a n nem s z e r e p e l t e k . Az interjú"-sorozatban a fővárosi és vidéki színházak b:A arányban képviseltetik magukat. A 30 d a r a b o t

t e k i n t v e ez az

arány 9:9» A fővárosi színházak közül egyedül a Huszonötödik Színház hiányzik, m i v e l Gyurkó László A búsképű l o v a g c. d a ­ r a b j a átdolgozás, Hernádi Gyula Utópiaja p e d i g a szerzőnek Pécsett korábban már színpadra állított két müve / F a l a n s z t e r , A n t i k r i s z t u s / lerövidítéséből és összevonásából jött létre, " z z e l szemben v i s z o n t - az érté.changsúlyos választás követ­ keztében - a Vígszínház, a P e s t i Színház és a Pécsi N e m z e t i Színház két-két drámával i s j e l e n v a n . Két vidéki színház, a D e b r e c e n i C s o k o n a i és a S z o l n o k i S z i g l i g e t i az 1972/73-as adban nem m u t a t o t t be új magyar

év­

darabot.

à kötet a kiválasztott darabok szerzőivel, rendezőivel, dramaturgjaival f o l y t a t o t t

beszélgetések rövidített változa­

tát t a r t a l m a z z a . /Az interjúk vázát képező kérdőív a I I . s z . mellékletben található; a I I I .

s z . melléklet a beszélgetések

időpontjait t a r t a l m a z z a . / Kötetünk első részében az irók beszélnek drámaírói pályá­ jukról, a színházhoz fűződő kapcsolataikról; ezután a második részben, a tíz d a r a b születését, a velük k a p c s o l a t o s

műhely­

munkát ismerhetjük meg az ötlettől a bemutatóig, az irók, rendezők, d r a m a t u r g o k egymást követő beszámolóiból. Végül h a r madik részként interjúrészletekből összeállított montázs kö­ v e t k e z i k , amelyben a rendezőknek a m a i magyar drámával kapcso l a t o s g o n d o l a t a i t gyűjtöttük össze. Reméljük, hogy az i t t hangzott

megfogalmazódó felismerések, az e l ­

tények, megfigyelések, a s o k s z o r

ellentétes vélemé­

nyei: nagyobb összefüggésekre i s rávilágítanak.

Végül, ezúton i s szeretnénk köszönetet m o n d a n i az irók, rendezők, d r a m a t u r g o k készséges közreműködéséért, g o n d o l a t i segítségéért. 1978. .január

TARTALOMJEGYZÉK ÍRÓK

A

SZÍNHÁZBAN

Déry T i b o r /öaazeállitáa/

15

F e k e t e Sándor /Szekrényesy Júlia/

21

Hernádi G y u l a / G e r v a i Andráa/

31

I l l y é s Gyula /Merva Mária/

,

Kertész Ákos / G e r v a i András/

37 49

Maró,ti L a j o s / G e r v a i András/

63

Örkény István / G e r v a i András/

72

Páskándi Géza / G e r v a i András/

85

Polgár András / G e r v a i András/

97

T a b i László /Szekrényesy Júlia/

102

A Z ÖTLETTŐL A BEMUTATÓIG Déry T i b o r - Pós Sándor - P r e s s e r Képzelt r i p o r t

Gábor - Adamis Anna :

egy a m e r i k a i pop-fesztiválról

Déry T i b o r /Körmendi J u d i t / Pós Sándor /Szekrényesy Júlia/

115 I I 7

Radnóti Zsuzsa /Bányai Gábor/

122

M a r t o n László /Szekrényesy Júlia/

124

F e k e t e Sándor: A k a r - e Ön iró l e n n i ? F e k e t e Sándor /Szekrényesy Júlia/ K a z i m i r Károly / G e r v a i András/ dr.

Jósfay György /Szekrényesy Júlia/

Léner Péter / G e r v a i András/ Hernádi G y u l a ;

I 3 I I 3 3 133 I 3 4

Antikrisztus

Hernádi Gyula / G e r v a i András/

I 3 9

C z i m e r József / G e r v a i András/

I 4 I

Sik

F e r e n c / G e r v a i András/

I 4 3

Illyés G y u l a /E. Fehér Pál/

147

Czimer József: Testvérek vagy a g o n d o l a t dramaturgiája

151

Nógrádi Róbert / G e r v a i András/

157

Kertész Ákos: Névnap Kertész Ákos / G e r v a i András/

163

Berényi Gábor / G e r v a i . András/

I65

Maróti L a j o s : Az utolsó utáni éj szaka Maróti L a j 0 3 ' / G e r v a i András/

I73

M a r t o n Endre /Bányai Gábor/

I77

Nemeskürty István - Örkény István: A h o l t a k

hallgatása

Nemeskürty István /Szekrényesy Júlia/

183

Örkény István /Szekrényesy Júlia/

184

Radnóti Zsuzsa /Bányai Gábor/

187

Várkonyi Zoltán /Szekrényesy Júlia/ Páskándi Géza: Apáczai C s e r i János / T o r n y o t

188 választok/

Páskándi Géza: Bevezető s z a v a k

193

M i s z l a y István / G e r v a i András/

I99

Polgár András: A szembesités eredménytelen

v

Polgár András / G e r v a i András/

203

B e r e c z k y Erzsébet /Szekrényesy Júlia/

206

S z i r t e s Tamás / G e r v a i András/

208

T a b i László: CBaládi dráma T a b i László /Szekrényesy Júlia/

215

Pétervári István / G e r v a i András/

216

RENDEZŐK - A MAI MAGYAR DRÁMÁRÓL /INTERJÚRÉSZLETEK/ Berényi Gábor / G e r v a i András/

221

K a z i m i r Károly / G e r v a i András/

224

Léner Péter / G e r v a i András/

229

M a r t o n Endre /Bányai Gábor/

2 31

M a r t o n László / G e r v a i András/

2 33

M i s z l a y István / G e r v a i András/

2 36

Nógrádi Róbert / G e r v a i András/

2 39

Pétervári István / G e r v a i András/

241

S i k F e r e n c / G e r v a i András/

243

S z i r t e s Tamás / G e r v a i András/ V a r k o n y i Zoltán /Szekrényesy

Juli;

IRÓK A SZÍNHÁZBAN

DÉRY TIBOR /összeállítás/ x

Déry T i b o r : F i l m e k , színdarabok /részletek/

Már k o r a ifjúságomban v o n z o t t a színpad, bár i g a z , hogy az elképzelt és a tényleges akadályok sokáig e l r i a s z t o t t a k a színházaktól. A m i k o r a húszas évek elején avantgárdé lázongá­ som kellős közepén, Párizsban, m a j d később Olaszországban megírtam néhány g r o t e s z k , úgynevezett szürrealista d a r a b o m a t , köztük az Oriáscsecsemőt - n e m i g e n g o n d o l t a m a r r a , hogy v a ­ l a h a i s színpadra kerülhetnének Magyarországon. Egy emigráció ból hazakerülő iró égből vagy pokolból h u l l o t t

ötleteit k i

akarná vagy merné i d e h a z a színpadra állítani? Emlékszem, a k k o r v a l a m i l y e n dramaturgiafélét i s i r t a m

ezek­

hez a d a r a b o k h o z , ebben i s a magam a k k o r i a v a n t g a r d i s t a szem­ ellenzős i n d u l a t a munkált. Nem^tájékoztató v o l t

az a k k o r f o ­

lyó g y a k o r l a t i szinházi munka számára, a magam e l v o n t eszté­ tikáját f o g a l m a z t a m meg benne. Ebben az e l v o n t

szinházszeretetben g y e r m e k k o r i emlékeim i s

segítettek, láttam néhány n a g y , v a g y a k k o r nekem nagynak sző szinházi rendezést, külföldön i s , még rövidnadrágos b a n Reinhardt-előadásokat, láttam M o i s s i t ,

tet­ korom

Schildkrautot,

magát R e i n h a r d t o t i s játszani, a régi, h i r e s

Burgtheaterben

i s jártam. S c h i l l e r - Haramiákját, m e l y e t szintén R e i n h a r d t rendezésében láttam, később én fordítottam m a g y a r r a . Mondom, sosem g o n d o l t a m a r r a , hogy f i a t a l k o r i

munkáim v a ­

l a h a s z i n r e kerülnek. Az óriáscsecsemó mégis f e l j u t o t t a deszkákra, i g a z , c s a k műkedvelők segítségével. Győrött a k i * / M e g j e l e n t a F i l m Színház M u z s i k a 1 9 7 1 . I I . 6 - i számában/

tűnő Benkő József társulata a d t a elő, a s z e g e d i egyetemisták szinjátsző c s o p o r t j a

a nagytehetségű Paál István rendezésé­

ben egy éve járja v e l e az országot, eljátszották a d a r a b o t a p e s t i E g y e t e m i S z i n p a d o n , a Műegyetem színpadán i s , sőt, m i n t h a l l o m , meghivást k a p t a k Nancyba i s , hogy o t t , a Diákszinjátszók Fesztiválján mutassák b e . K o r a i kísérleteim után hosszú szünet következett, drámát csak a felszabadulás után i r t a m újra. Nem véletlenül. Ugy éreztem, hogy mondanivalóm i t t találhatja meg a l e g n a g y o b b nyilvánosságot. Első müvemet Tanúk címmel 1945 tavaszán, egy rövid pécsi tartózkodás a l a t t

i r t a m , abban a reményben,

hogy ez már s z i n p a d r a kerülhet. Aktuális témáról i r t a m ; lódás v o l t ,

csa­

hogy elutasították. Zsidókról, a p e s t i zsidóság­

ról szólt, de a k k o r i b a n álszeméremből és gyávaságból a " z s i ­ dó" szót törölték a m a g y a r szókincsből, az "üldözött" szóval helyettesitették, m i n t h a másféle üldözött nem i s l e t t v o l n a ebben az országban. De nem v e s z t e t t e m e l a k e d v e m e t ,

még abban az évben egy

másik d a r a b o t ' i r t a m Tükör c i m m e l , hősét, a biró alakját ve M a j o r alakjára s z a b v a . Mondják, életének e g y i k

ele­

legjobb

s z e r e p e v o l t . Még kétszer láttam s z i n p a d o n a drámát; e g y s z e r a S z e g e d i N e m z e t i S z i n h a z szinpadán, egy a k k o r még egészen fiatal

szinész, B e s s e n y e i F e r e n c

alakításával. Szegedről h a ­

zajövet a z t ajánlottam Majornak^szerződtessék P e s t r e ; ez k é ­ sőbb meg i s történt. T a v a l y a Vigszinházban újitották f e l a d a r a b o t , más felfogásban, más rendezésben, más színészekkel; most a Biró figuráját Tomanek Nándor játszotta e l kiválóan. A három előadás t a p a s z t a l a t a i t összegezve a z t g o n d o l o m , ez a d a r a b három kitűnő szinészt, sőt színtársulatot foglalkoztatni,

a k k o r talán v a n n a k

ha

tudott

v a l a m e l y e s drámai erényei.

Egyébként 1948-ban a N e m z e t i egy b u k a r e s t i

vendégjátékra i s

elvitte. . Következő színpadi kisérletem az I t t h o n v o l t . tűrhető d a r a b , de tény, hogy m e g b u k o t t , aminek tikai

Azt hittem,

nyilván p o l i ­

o k a i i s v o l t a k . A l i g ért meg húsz előadást. Ha v o l t i s

v a l a m e n n y i r e méltányolható drámai konstrukciója, az i n d u l a -

tok

túl n y e r s e n v o l t a k m e g f o g a l m a z v a b e n n e . S o k a t bajlódtam

a z z a l , hogy új drámai n y e l v e t i g y e k e z z e m t e r e m t e n i , amely a köznyelvből táplálkozik u g y a n , de az abból n y e r t a n y a g o t e m e l t e n , egy " f e n t e b b s t i l " - b e tömöritve d o l g o z z a - f e l .

Jel­

lemzésül, de inkább az a n e k d o t a kedvéért e m l i t e m meg, hogy a " k u r v a " sző az én s z i n p a d o m o n h a n g z o t t e l először. A mono­ lógnak i s i g y e k e z t e m v i s s z a a d n i régi rangját és helyét. 1954

júniusában került s z i n r e a Talpsimogató cimü e g y f e l -

vonásosom, a K a t o n a József Színházban. H i v a t a l o s h e l y e n a fejüket csóválták, túlságosan érthető szókimondása m i a t t . /.../ Régi dramaturgiámat i g y e k e z t e m benne v a l a m e n n y i r e megköze liteni.

Rögeszmém, hogy a s z i n h a z elsősorban játék, az ember

játékszenvedélyének e g y i k t e r e p e . Első a v a n t g a r d i s t a i m a t kisérő elméleteimben i s erről beszéltem.

darabja

Az v o l t

a té­

t e l e m , hogy a szereplők a s z i n p a d o n c s a k előjátékosok, a já­ ték szervezői, s a nézőtér közönsége éppúgy résztvevője a já téknak, m i n t a szinészek. A Talpsimogató i s ilyesféle igény­ n y e l készült. A szinészek felálltak a játék kezdetén a s z i n _ p a d o n , b e m u t a t k o z t a k , intonálták a játékot. Nem a Brecht-fé­ l e elidegenítési elmélet kópiája v o l t

ez - a z t a k k o r még nem

i s i s m e r t e m -, csupán a z t a k a r t a m a közönség értésére a d n i , h o g y . a s z i n p a d o n nem magával az "élettel" találkozik, hanem egy játékkal, m e l y m i n t egy közmondás, besüriti, m a j d kiszű­ ri

az életnek e g y - e g y igazságát. Bécs 1934.

cimü darabom i s a N e m z e t i Színházban került

s z i n r e , de részben a sikerületlen szereposztás m i a t t nem s o k örömöm t e l t

b e n n e . /.../

Szekrényesy Júlia beszélgetése az iróval - Miért h a g y t a abba a drámairást? - Ellentétben a z z a l az i r o d a l m i vagy

irodalomtörténeti

közfelfogással, hogy a Tükör és az utána következő d a r a b j a i m jók, én az előttük m e g i r t avantgárdé d a r a b j a i m a t

jelentősebb

nek t a r t o m . Talán a magam számára i s a legvilágosabban a z z a l a különbséggel tudnám példázni, amely a B e f e j e z e t l e n mondat

és a F e l e l e t cimü regényem között v a n . A F e l e l e t e t már

igye­

keztem v a l a m e n n y i r e a h a z a i igényekhez a l k a l m a z k o d v a m e g i r n i . Majdnem u g y a n a z t a témát d o l g o z t a m f e l benne, m i n t a z e ­ lőtt a B e f e j e z e t l e n m o n d a t b a n , de a z t t e l j e s magányban, t i s z ­ tán kedvem s z e r i n t , magamba merülve i r t a m , abban a t u d a t b a n , hogy sohasem f o g m e g j e l e n n i . Most nemcsak az Óriáscsecsemőre g o n d o l o k , de v a n azonkívül két kétfelvonásos játékom i s , am e l y e k nem kerültek előadásra. E g y i k magyar szinháznak sem v o l t m e r s z e ezek s z i n p a d r a viteléhez. Hem értek a h h o z , hogy a s z i n h a z m e n n y i b e n vállalhat kockázatot v a l a m i l y e n p r o d u k ­ ciójáért. Csak a z t t u d o m , m i t ér a z , a m i t én i r o k ,

hogy a z ­

tán ez kifizetődik-e a kasszánál, nem az én d o l g o m megitélni. Az úgynevezett avantgárdé i r o d a l o m n a k n a g y o n k i s közönsége van,

nemcsak nálunk, hanem, a m e n n y i r e tudom, külföldön i s .

Nem t a r t o m a demokráciával összeegyeztethetetlennek, kis

hogy

közönség i s k a p j o n szája i z e s z e r i n t való Írói munkát.

L e h e t , hogy a színházaknak ellentétes a véleményük. Az i s l e ­ het,

hogy - főleg a m i nagy állami támogatással létező szín­

házaink - nem tudnának f e n n m a r a d n i o l y a n műsorral, a m e l y e t a közönség egyáltalán nem látogat, v a g y c s a k 5, 1 0 , v a g y 20 előadás erejéig támogat. Egyébként, ha jól emlékszem - az én úgynevezett, s majdnem a z t mondtam, hogy kommersz -, a Tükör, az I t t h o n , azt

darabjaim

és a többi sem ért meg több előadást;

h i s z e m , a Tükör és az I t t h o n i s húszat vagy huszonötöt.

Nagyjából e n n y i t t u d o k a mentségemre f e l h o z n i , ezért nem s z e ­ r e p e l e k a szinházi életben. - Nem

gondolt a r r a ,

hogy avantgárdé d a r a b j a i t

talán h i v a ­

tásos s z i n h a z i s bemutathatná? H i s z e n v a n nálunk o l y a n

szin­

haz i s , amely a klasszikusokból csinál a v a n t g a r d e - o t , ahe­ lyett,

hogy...

- Ez i 3 oka, hogy e l m e n t a kedvem a drámairástól, általá­ b a n a szinháztól. I t t v a n a Huszonötödik S z i n h a z , i t t v a n Ka­ z i m i r . . . Szóval v o l n a lehetőség, a z t h i s z e m , c s a k kockázatot kell

e r r e vállalni. Meg l e h e t n e próbálni s z i n p a d r a v i n n i v a ­

lamelyik tetszhalott san

hozzá.

d a r a b o m a t , de nem r a g a s z k o d o m túlságo­

- M i a véleménye d a r a b j a i

adaptálásáról?

- Tulajdonképpen prózairónak születtem és e l t e k i n t v e rö­ vid

költői korszakomtól, a l e i r o t t

tulajdonomnak,

szót t a r t o m a legsajátabb

s nem s z i v e s e n veszem, h a a z t különböző közve-

titők interpretálják. Az irónak a szó a z i g a z i ősanyaga; a l e n y o m t a t o t t szó, nem a beszédszó. Általában félek m i n d e n szinházi átdolgozástól, szövegeimnek szinházi adaptálásától. F e l e m e l t k e z e k k e l t i l t a k o z o m e l l e n e , de aztán két okból még­ sem t i l t o m

l e , mégis b e l e e g y e z e m e z e k b e a s z i n p a d i átdolgo­

zásokba. Az e g y i k ok a z , hogy z s u g o r i v a g y o k . A szinházi b e ­ vétel nekem örömet o k o z . A másik ok p e d i g az a meggondolás, amit a t a p a s z t a l a t

i g a z o l : a k i szinházban megnézett v a l a m i ­

l y e n d a r a b o t , az utána a könyvet i s e l o l v a s s a . Egyszóval, én e z e n a csalárd úton

próbálom a közönséghez belökni a magam

könyveit. E z e n a csalárd úton i s , m e r t h i s z e n egyébként v a l a ­ m e n n y i r e úgy i s o l v a s n a k . - Elégedett-e a Képzelt r i p o r t

e g y a m e r i k a i pop-fesztivál­

ról cimü regénye s z i n p a d i változatával? - Keserűen m o s o l y o g v a f o g a d t a m e l a z t a változatot, ame­ l y e t a szinház jónak t a r t o t t , telt

és tulajdonképpen örömöm i s

benne. Legalább háromszor megnéztem az előadást, első­

s o r b a n Almási Éva kiváló játéka m i a t t . - .Mennyire i s m e r i a m a i magyar színhazat? - Nagyon ritkán, c s a k e s e t l e g e s e n

járok szinházba. Inkább

c s a k a barátaim d a r a b j a i t nézem meg. Ez azonban nem j e l e n t elitélő birálatot a m a i magyar szinházkultúráról, hanem egy­ szerűen lustaság kérdése. Hem s z i v e s e n m o z d u l o k e l már h a ­ zulról, j o b b a n

s z e r e t e m az időmet az Íróasztalomnál tölteni,

a füzeteim fölött. N i n c s merszem a h h o z , hogy Ítéletet mond­ jak

a m a i szinházi életről, m e r t kevéssé v a g y o k tájékozódva. Mindazonáltal, külföldi híradásokat o l v a s v a - vegyük c s a k

a l e n g y e l , a f r a n c i a szinházat - az a gyanúm, hogy nálunk valamennyire

m e g m e r e v e d e t t a szinházi élet. Nálunk az állam

pénzén d o l g o z n a k , tehát felelősséggel t a r t o z n a k azért, hogy mit

adnak k i és m i t v e s z n e k b e . Lehetséges, hogy ez szükiti

be a vállalkozókedvet.

DÉRY TIBOR /1894-1977/ Bemutatott

darabjai

Tükör

Nemzeti

Itthon

Nemzeti

Talpsimogató

Katona

S z i n h a z , 1937, B o t h Béla

Vigszinház, 1969, Kapás Dezső S z i n h a z , 1948, B o t h Béla József S z i n h a z 1953, M a r ­ t o n Endre Győr, 1954, Horváth Jenő Ódry S z i n p a d , 1978, M a r t o n Bécs, 1934.

Nemzeti

Szembenézni /oratórium/

Irodalmi

Képzelt

riport...

László

S z i n h a z , 1966, M a j o r

Tamás

S z i n p a d , 1969, Léner Pétéi

Vigszinház, 1973, M a r t o n László Kecskemét, 1 9 7 4 , - A n g y a l Mária M i s k o l c , 1974, B o r József S z e g e d , 1974, G i r i c z Mátyás Pécs, 1 9 7 5 , G i r i c z Mátyás S z o l n o k , 1975, B o r József

Kedves Bóper

P e s t i S z i n h a z , 1976, Kapás Dezső

folyóiratban, könyvben m e g j e l e n t , be nem m u t a t o t t A kék kerékpáros

darabjai

Kortárs 1971/7 U j \lrás 1974/5

A k i s család vagy m i t eszik reggelire Az óriáscsecsemő

U j írás 1974/5 Kortárs 1969/7 Szinmüvek Bp. 1967, Magvető Bp. 1948,

A tanúk

Bp. 1967, Vendéglátás

Hungária

Bp. 196'7, Magvető Magvető

FEKETE SÁNDOR - Hogyan kezdődött drámairól pályája? Korábban " i r t - e ol y a n drámákat, a m e l y e k e r e d e t i l e g i s a z i n p a d r a

azánódtak,

vagy p e d i g m i n d i g más műfajokból a l a k i t o t t a s z i n p a d r a a mü­ veit? - 1945-ben 17-18 évesen i r t a m egy színdarabot, Magyarok cirnmel, egy azóta N y u g a t r a távozott Íróval, Világ Miklós s e ­ gítségével, a k i n e k a n e v e ma már nem s o k a t mond. József A t t i l a köréhez t a r t o z o t t . Ez a partizántörténet meg i s j e l e n t D e b r e c e n b e n , 45 tavaszán, elég nagy példányszámban. A z t h i ­ szem, az első n y o m t a t o t t h a z a i s z i n d a r a b v o l t az új Magyar­ országon. E z t a játékot e l e v e s z i n p a d r a i r t a m , tehát i t t semmiféle más műfaj nem szolgált kiindulási a l a p u l . Később, néhány évi történészkedéa után, 1948-ban a Színművészeti Főiskolára j e l e n t k e z t e m rendezê" s z a k r a , a z z a l az elhatároz o t t szándékkal, hogy a s z i n p a d világában kívánok d o l g o z n i . A népi kollégiumi m o z g a l o m körüli p o l i t i k a i

b o n y o d a l m a k okoz

ták, hogy m i n t a Vasvári Akadémia e g y i k vezetőjét, megbüntet tek

engem i s . B e s o r o z t a k katonának és i g y a p o l i t i k a i

akadémián l e t t e m történelemtanár, v a g y i s abba k e l l e t t

tiszti hagy­

nom a főiskolát. De a színházról nem mondtam l e és később zsurnalisztaként éveken át a szinházi kritikát i s g y a k o r o l ­ tam a Szabad Népnél. így aztán, a m i k o r a 60-as évek végén visszatértem az i r o d a l o m h o z , lat,

f o g l a l k o z t a t n i k e z d e t t a gondo­

hogy f o l y t a t o m a darabirást. Azonban az a színjáték, a-

m e l y e t elsőnek s z e r e t t e m v o l n a megírni, e l e v e elképzelhetet­ len

volt

- legalábbis s z e r i n t e m - a s z i n p a d o n , és i g y egy­

szerűen filozofálgató dialógus l e t t belőle és könyvalakban

jelent

meg, Folyosói szümpozion címen. E k k o r K a z i m i r Károly

fölkért a r r a , hogy csináljak belőle színdarabot a Stúdió számára, de e r r e nem n a g y o n h a j l o t t a m . Inkább önálló témát ajánlottam n e k i , az Őserdei szümpoziont, a m e l y n e k egyáltalán n i n c s s o k köze a Folyosói szümpozionhoz. A d a r a b e r e d e t i Az emberevő komédiája, i g y i s j e l e n t

cime

meg egy füzetben, a Mag­

vető Kiadónál. Lényegében történet-filozófiai paródia e z , Madách, Shakespeare és más szerzők karikirozásával. A v e r s e s komédia tárgya - e g y önálló cselekmény keretén belül -• az emberiség története. Ugy érzem, hogy ma i s e z a l e g k e d v e s e b b munkám, annak ellenére, hogy a l e g k e v e s e b b feltűnést talán ez k e l t e t t e . Szintén e l e v e s z i n p a d r a i r t a m a Hőség hava c i ­ mü produkciót, a m e l y e t a Huszonötödik S z i n h a z m u t a t o t t be Gyurkó László kezdeményezésére. M i v e l a z o n b a n a s z i n h a z a b e ­ mutató előtti h e t e k b e n n a g y o n eltökélten i g y e k e z e t t a d a r a ­ bot re hoz,

e r e d e t i mondanivalójától eltéríteni, némi nézeteltérések­ került s o r . Végül e g y f a j t a ultimátumot intéztem a színház­ a z t kérve, hogy térjenek v i s s z a a d a r a b e r e d e t i monda­

nivalójához, ellenkező e s e t b e n t i l t a k o z o m a bemutatás

ellen.

Kompromisszummal v a l a m i t sikerült megmenteni a darabból, de ők i s , én i s elégedetlenek v o l t u n k . En úgy éreztem, hogy túl sok

engedményt t e t t e m , a színház p e d i g a z t g o n d o l h a t t a ,

hogy

politikai-szándékával ellentétes, vagy attól legalábbis e l ­ térő d a r a b o t m u t a t o t t b e . I g y azután a színház - Haumann P é ­ ter

távozását felhasználva és e r r e h i v a t k o z v a - l e i s v e t t e

a játékot a műsorról. A 71-72-es Rivaldában egyébként meg­ található a saját szövegem. - Az 1972/73-as

évadban önnek három darabját mutatták b e .

E g y e t a Thália Stúdióban, e g y e t Kecskeméten, e g y e t p e d i g a szegedi Egyetemi Szinpadon. - A s z e g e d i bemutató úgy született, hogy eléggé ismertté váltak a Huszonötödik Színházzal f o l y t a t o t t vitáim. A k k o r aztán a S z e g e d i E g y e t e m i S z i n p a d vezetője, Paál István - a k i a k k o r még nem v o l t

hivatásos rendező, de t u d t a m , hogy

rend-

kivül tehetséges és érdekes f i a t a l e m b e r , az új szinházi t ö ­ rekvésekkel b i z o n y o s nemzetközi s i k e r t

i saratott

- vállal-

ta,

hogy az e r e d e t i d a r a b o t m u t a t j a be, az e r e d e t i szándék

s z e r i n t , vagyis szerepet

o l y módon, hogy a nézői: ne egyszerűen

passziv

k a p j a n a k az előadásban, m i n t különböző n y u g a t i kísér­

leteknél, vagy ne egyszerűen c s a k leköpdössék és inzultálják őket, m i n t a k e g y e t l e n szinház különböző változataiban, hanem szöveges s z e r e p e t .

Tehát például menet közben k i o s z t o t t

szö­

v e g e k k e l v e t t e k részt a f r a n c i a k o n v e n t vitáiban. Vagy, ha ez a szöveg nem f e l e l t meg n e k i k , a k k o r saját véleményüket mondták. - S z a k m a i l a g , tehát d r a m a t u r g i a i l a g h o g y a n o l d j a meg e z t a nyitott

szinházat? Hogyan a l k o t

, l y a n dialógusokat, o l y a n

szövegeket, a m e l y e k b e be l e h e t kapcsolódni és a m e l y e k u g y a n ­ a k k o r mégis tovább v i s z i k a d a r a b o t ? - Nagy f e l a d a t hárul a főszereplőkre, o l y a n hogy h o l t p o n t o k o n , v a g y a vitákba való túlzott

értelemben, belebonyolódás

veszélye esetén n e k i k k e l l a rögzitett szövegeik alapján t o ­ vább v i n n i az előadást. Maga a cselekmény a z z a l szolgáltat al a p o t a vitához és a bekapcsolódáshoz, hogy nagyrészt egy nem­ zetgyűlésen belül játszódik, a h o l v i t a f o l y i k arról, hogy k i ­ szolgáltassák-e R o b e s p i e r r e - t ,

v a g y sem, m a j d később arról,

hogy kiszolgáltassák-e R o b e s p i e r r e kiszolgáltatóit, vagv sem. Ha föltételezzük, hogy a nézősereg a f r a n c i a k o n v e n t résztve­ vőiből áll, a k k o r egy idő után,*ha átérzik e z t a történelmi h e l y z e t e t , dönteniük k e l l : m i t csináljanak? A színhely, az akció o l y a n jellegű, hogy egy kellő műveltséggel

rendelke­

ző és vállalkozó szellemű néző, a k i érzi, hogy erkölcsileg . döntenie k e l l , részt i s v e h e t a d o l o g b a n . A m a g y a r történelem­ ből véve példát: hasonló a l a p o t szolgáltatna például a magyar szabadságharc végnapjaiból egy minisztertanács, a m e l y e t a n é ­ zők i s m e r n e k , e g y , Görgey táborában f o l y t a t o t t

vita

valami­

l y e n o t t előálló döntési helyzetről. - Előfordult-e e b b e n az előadásban, i l l e t v e vitában, hogy v a l a k i o l y a n véleményt képviselt, a m e l y r e Ön nem

számított?

- A szövegek alternatívak v o l t a k . Tehát a szinész megkapta az elmondandó főszöveget, de zárójelben, szerzői utasításként, s z e r e p e l t a másik verzió a r r a az e s e t r e , ha a néző nem a z t v á -

laszolja,

a m i t elvárhatunk. Ez elő i s f o r d u l t ,

és általában

még e z e k az amatőr szinészek i s elég ügyesen vágták k i magu­ kat

- hogyne tudnák a k k o r hivatásos és g y a k o r l o t t

szinészek

magukat kivágni! - Hány előadást t a r t o t t a k ? - Négyet-Ötöt. - M l a véleménye a produkciókról? - Hitelességében és a szándékaimban való közelség dolgá­ ban össze s'em l e h e t

k i a s o n l i t a n i a két produkciót: a s z e g e d i ­

ek a z t játszották, a m i t én a k a r t a m ,

ellentétben a Huszonötö­

d i k Szinházzal, amely a z t játszotta, a m i t a számba

szerettek

v o l n a a d n i . A két előadás szinészi megoldását t e k i n t v e , Haumann Féter, Jobba G a b i , vagy Kristóf T i b o r alakitását t e r mészetesen az egyetemisták alakitása fölé k e l l én hibám v i s z o n t kicsit

helyezni.

az utóbbi produkció esetében az v o l t ,

túlértékeltem a z t az i s m e r e t a n y a g o t ^ amelyet- közép­

iskoláink vagy e g y e t e m e i n k

volnának h i v a t o t t a k az ifjúság

fejébe csöpögtetni. Ennek ellenére f a n t a s z t i k u s v o l t a k az előadásban! A játék s z i n t e

pillanatok

átmenet nélkül c s a p o t t

át több órás vitákba, a m e l y e k e n rendkívüli s z e l l e m i uralkodott

izgalom

és o l y a n vélemények h a n g z o t t a k e l , a m e l y e k e t

előtte, sem azóta ifjúsági összejöveteleken i g y nem tam,

Az

hogy

s a z t k e l l h i n n e m , hogy kiváltásukhoz azért

re a darab

sem

hallot­

valamennyi­

i s hozzájárulhatott.

A n d r z e j Wajda egyébként n y i l a t k o z a t b a n

szólt egy i l y e n

színházról, évekkel később, s erről az egész m a g y a r sajtó hosszan i r t ,

p e d i g W a j d a akkor

semmi mást nem csinált, csak

egy n y i l a t k o z a t o t a d o t t . Erről a ténylegesen megvalósított kísérletről v i s z o n t ros,

g y a k o r l a t i l a g nem v e t t tudomást a fővá­

ez c s a k a s z e g e d i egyetem közönségét érintette.

- Beszéljünk m o s t a másik darabjáról, m e l y e t

Kecskeméten

m u t a t t a k b e . M i a Borostyán, a vándorszínész születésének története? - A Petőfi-darab többek között azért született, m e r t a Huszonötödik Szinháznak és a s z e g e d i kisérletnek a sai,

részben sajtóbeli célzásokkal, részben szóbeli

kritiku­ nyilat-

k o z a t o k b a n a r r a u t a l g a t t a k : nyilván azért f o g l a l k o z o m

ilyen

kisérleti szinjátázással, m e r t nem i s m e r e m a dramaturgiát és normális d a r a b o t

nem tudnék csinálni. A Petőfi-darabnál az

vezérelt, hogy "normális" d a r a b o t

i r j a k . Ez t e l j e s

egészé­

b e n hagyományos vigjáték. Mondanom sem k e l l , hogy összes s z i n p a d i vállalkozásaim közül - h a t vagy hét d a r a b o t e d d i g - ennek v o l t bemutatta

irtam

a l e g n a g y o b b s i k e r e . Játszotta a rádió,

a tévé, nyilvánvalóan azért, m e r t i t t semmiféle

kísérletezés nem v o l t .

Túl a z o n , hogy ezúttal a

megszokottal

kísérleteztem, az i s v o n z o t t , hogy Petőfit m i n d i g c s a k

ret­

t e n e t e s e n nagy pátosszal és színpadiassággal ábrázolták /még az általam o l y a n n y i r a becsült Illyés G y u l a Az ünnepeltje i s ünnepi légkörben, a szenvedélynek túlhevített fokán játszat­ j a végig az egész d a r a b o t / • sen

Fn e z z e l szemben Petőfit t e l j e ­

hétköznapi környezetben a k a r t a m m e g m u t a t n i , v a g y i s

olyan

fiatalemberként, akiről még nem i s tudják, hogy ő valójában z s e n i , s vígjátéki szituációk adódhatnak abból, hogy t e l j e ­ sen

/elentéktelen k i s h i v a t a l n o k o k felsőbbrendű embereknek h i ­

s z i k magukat

egy Petőfivel szemben. Ezenkívül Kecskemét

volt

Petőfi színészi vállalkozásainak színhelye. A kecskeméti színház e r e d e t i l e g Az a p o s t o l dramatizálását kérte tőlem, ami u g y a n megoldható, de engem nem érdekelt ez a f e l a d a t , bár maga a költemény természetesen nagyon i s i z g a t . E z t a s z i n e s z témát ajánlottam föl n e k i k , s ők l e l k e s e n elfogadták. - M i l y e n jellegű munka következett ezután? • - Az én g y a k o r l a t o m nap a l a t t

a z t m u t a t j a : vagy megírom

az egész d a r a b o t ,

cint

hat-nyolc

Az emberevő komédiáját és

utólag még v a l a m i t c s i s z o l g a t o k , vagy az egész darabból nem l e s z semmi. A Petőfi-darabnál az első változat elkészülte után következtek O s z t o v i t s L e v e n t e d r a m a t u r g i a i megjegyzései, a m e l y e k nagy többségükben m i n d a z t a célt szolgálták, hogy a m ü szinpadszerübb, tömörebb l e g y e n . K a j l a m o s v o l t a m

arra,

hogy a színpad lehetőségein túlmenően több órás kalandozá­ sokba bocsátkozzam. Tudomásul v e t t e m ,

hogy tömöríteni k e l l

és

egyes h e l y z e t e k e t kiélezni. Egy-két e l k a p k o d o t t j e l e n e t b e n nagyobb színpadi összecsapások lehetőségei r e j l e t t e k ,

Oszto-

vits

figyelmeztetett

e z e k r e s én megfogadtam

tanácsait. Á l ­

talában a z t s z e r e t e m , ha megmondják, m i n óhajtanak változtat­ ni.

Abba nem s z o k t a m b e l e m e n n i , hogy mások irkáljanak b e l e a

szövegbe, abból már különböző k o n f l i k t u s a i m adódtak. N i n c s túl hízelgő véleményem a magyar dramaturgiáról, n a g y o n s o k rossz t a p a s z t a l a t r a tettem szert

saját pályámon és mások

köz­

lései alapján. O s z t o v i t s Leventét a n a g y o n örvendetes kivé­ t e l e i : közé k e l l 'velt,

s o r o l n o m . Először i s azért, m e r t n a g y n n m ü -

tájéko'zott, sokoldalú; a m e l l e t t f i a t a l ,

nyilt

szellemű

ember, és s o k a t segített nekem abban, hogy meg t u d j a k

szer­

k e s z t e n i egy hagyományos történelmi vígjátékot, a hozzáillő figurákkal, h e l y z e t e k k e l , típusokkal. - E l f o g a d t a a színház a z t a másfajta szemléletet, ahogy ön Petőfit ábrázolta? - Az ünnepi légkörben - évfordulós év v o l t

- az előadás

kevésbé valósította meg a z t a f e s z t e l e n e b b , , kötetlenebb, n y e r s e b b , pátoszmentesebb felfogást, a m e l y e t én s z e r e t t e m v o l n a . Petőfi szerepét egy k e d v e s , bonviván alkatú, magas termetű szinész alakította. Ez i s m u t a t j a az eltérést, a m e l y egyéb beállításokban i s m e g m u t a t k o z o t t - i t t - o t t

lehetett

ezen v a l a m i t segíteni a p r e m i e r i g . Különösen Jókai alakitója volt

e l e i n t e r e t t e n e t e s e n méltóságteljes, m i n t h a nem egy 18

éves kölyökről l e t t

v o l n a szó, hanem a kész n a g y magyar

Író­

ról. !légis, egészében n a g y o n hálás v a g y o k a kecskemétieknek a vállalkozásért. Nem

i s t e t t e m l e arról, hogy életem hátra­

levő részében még egyszer-kétszer i l y e n hagyományos d a r a b o t f o g o k s z e r k e s z t e n i , ha egyáltalán i r o k még szinjátékot. - őserdei szümpozion és A k a r - e ön iró l e n n i c i m m e l ön két d a r a b o t i s i r t a Thália Színháznak. L e s z - e folytatása ennek az

együttműködésnek? - Remélem. Folytatásnak először i s az A k a r - e ön szinész

lennit

t e r v e z e m . Megpróbálok valamiféle e m b e r i t a r t a l m a t

t e n i az A k a r - e ön iró l e n n i hőseibe. O l y a n formát k e l l

ön­

talál­

nom, a m e l y b e n e z e k a szereplők továbbfejlődnek, de egy más tipusú játékban. Nem t u d o k d o l g o z n i a k k o r , ha másodszor

kell

u g y a n a z t megcsinálnom. N i n c s értelme, hogy most u g y a n e z e k a

szereplők felálljanak és elmondják a szinházról k b . u g y a n ­ a z t , a m i t e d d i g az irodalomról mondtam. Az új k e r e t b e n

Pangl,

büntetését letöltendő, e g y i k rabtáborunkban tevékenykedik, s o t t a k u l t u r c s o p o r t vezetőjeként börtönszinbázat hoz létre. - Miért i r drámát? - A z t h i s z e m , azért, m e r t a drámában v a l a m i többet és mást l e h e t m o n d a n i , m i n t a publicisztikában, és m e r t

eredetileg

i s e r r e a pályára készültem. A dráma azért csodálatos m ű f a j , m e r t k i l e h e t f e j e z n i benne a z t az ellentmondást, hogy nekem öt véleményem i s l e h e t egy dologról. E z t a publicisztikában n a g y o n nehezen tudom érvényesiteni. A dráma számomra az a terep,

a h o l a d o l g o k n a k , a világnak, a véleményeimnek, a n é ­

z e t e i m n e k e z t az összetettségét a l e g j o b b a n

kifejthetem.

- M i érdekli a színházban? . - A nagy tömegek e g y r e inkább c s a k d i s z n e k v e s z i k a köny­ v e t és c s u p a o l y a n műélvezetben v a n részük, amely abszolút passzivitásra kényszeríti őket. Ülnek a tévé előtt, b e k a p ­ csolják, elzárják, a rádiót kinyitják, elzárják. Az olvasás, amely legalább lehetővé t e s z i az embernek az önállóságot, hogy megálljon, v i s s z a l a p o z z o n , elgondolkozzék - nagy m é r ­ tékben veszített jelentőségéből. A nagy k l a s s z i k u s

irodalmat

p e d i g - Balassitól k e z d v e B e s s e n y e i n át Madách Civilizátorá­ ig stb. - gyakorlatilag alig

olvassák, hacsak nem e g y e t e m i

kötelező olvasmányként. Es h o l v a g y u n k attól, hogy a l e g j o b b • m a i m a g y a r költők v e r s e i t ú g y ismernék a f i a t a l o k , m i n t "Pe­ tőfi v e r s e i t

ismerték annak idején? Ma a slágereket

ismerik:

ezek pótolják Petőfi v e r s e i t . E z e n , bármit csinálunk, nem t u d u n k változtatni és a tényt nem i s szabad l e t a g a d n i . A l é ­ n y e g , hogy a s z i n p a d m a r a d j o n meg o l y a n fórumnak, ahová d i ­ vatból, illemből, s o k egyéb ckból, de eljárnak az emberek, a h o l együtt v a n n a k , a h o l nem magányos kiszolgáltatottként ü l ­ nek egy tévékészülékkel szemben, hanem t a p s o k k a l , és egyéb módon k i f e j e z h e t i k ,

füttyökkel

hogy m i a véleményük valamiről.

V a g y i s : a döntésektől, véleménynyilvánitásoktól eléggé e l ­ szokott

közönségnek a színházban módja v a n a r r a ,

nogy

nepcn-

t a szembekerüljön i g a z i nagy erkölcsi k o n f l i k t u s o k k a l , s a-

z o k r a v a l a m i l y e n módon reagáljon. O t t , más emberek jelenlé­ tében, résztvehet i l y e n ügyek szemlélésében, vagy

nyitott

s z i n p a d esetén akár megvitatásában i s . A stúdiószínpad azért vonz, m e r t e r r e ad egy kevés lehetőséget. És ha választhatok a között, hogy egy t e l j e s e n semmitmondó d a r a b o t előadathas­ sak

egy n a g y színházban, esténként e z e r ember előtt, vagy

p e d i g a nézeteimet mondhassam e l n y o l c v a n embernek h a v o n t a kétszer, a k k o r habozás nélkül az utóbbit választom. Hogy a tizenötezer'rettenetesen ügyesen megcsinált hagyományos já­ ték mellé még e g y e t i r j a k , azt

ez különösebben nem érdekel. Én

a formát k e r e s e m , v a g y k e r e s t e m , amely lehetővé

teszi,

hogy az emberek v a l a m i l y e n módon erkölcsi, e s z m e i , p o l i t i ­ kai

kérdésekben i s állást

foglaljanak.

- M i l y e n n e k látja a m a i magyar drámát? • - A s z i n h a z nagy k o r s z a k a i b a n m i n d i g a saját koráról b e ­ szélt. A m a i magyar s z i n h a z a z o n b a n - n a g y o n - k e v e s e t mond a mai Magyarországról. E s e t l e g jó produkcióban ad egy érdekes S h a k e s p e a r e - t vagy Molière-t, egy elgondolkoztató C s e h o v o t , vagy egy a m e r i k a i márkás d a r a b o t . De arról, hogy ma

Magyar-

országon m i v a n , h o g y a n élünk, h o g y a n kormányozzuk e z t az országot, h o g y a n szeretjük vagy nem szeretjük egymást, m i a formája az egész mai.magyar életnek - amely egy n a g y történ e l m i változás sodrában jött létre -, erről becsületesen, őszintén, a lényegre m u t a t v a ritkán beszél a magyar

szinhaz.

P e d i g e b b e n a történelmi k o r b a n m i n d e n feltételünk megvan a h h o z , hogy érdekes szinházat h o z z u n k létre. Ehhez p e r s z e nemcsak o b j e k t i v feltételek,

hanem irók i s k e l l e n e k , és h i ­

v a t a l n o k o k , a k i k m i n d e z t engedélyezik, m e g s z e r v e z i k , b i z t o ­ s i t ják,

és s z i n h a z . művészek, a k i k az i g y m e g i r t és engedé­

lyezett

d a r a b o k a t be i s mutatják. ÎTa már m o s t , i t t már a z u ­

tán v a l a h o l meghibásodnak a feltételek. Az irók jelentékeny része egyáltalán nem a k a r érdemlegeset m o n d a n i a m a i magyar társadalomról. Részben m e r t kockázatosnak t a r t j a ,

részben

m e r t túl v a n a z o n , hogy egyáltalában h i g g y e n az i r o d a l o m n a k , bármilyen erkölcsi, e s z m e i , nevelő v a g y egyáltalán eszméket provokáló hatásában. Javarészt középkorú vagy annál i s idő-

s e b b , tekintélyes irók művelik a színházat, a k i k az o l y a n "gyerekségeken", hogy e m b e r e k e t e s z m e i l e g

egyáltalán b e f o ­

lyásolni l e h e t , javarészt már rég túl v a n n a k , nem

hisznek

benne. Másodszor, a magyar szinházi élet szervezetében i s jó­ részt egy o l y a n középkorú vagy annál idősebb nemzedék ül a vezető p o s z t o k o n ,

a m e l y i k nagyon kevés h a j l a m o t érez a k o c ­

kázatvállalásra. A r r a még hajlandó, hogy egyik-másik n y u g a t i s z i n h a z vívmányából v a l a m i t átvegyen; de hogy o l y a n témákat érintsen, amelyekből b o n y o d a l m a i l e h e t n e k , amelyek m i a t t a szinházi vezetés k o n f l i k t u s b a kerülhet a tanácsi apparátus­ sal

v a g y a minisztériummal, ahhoz n i n c s e n e k

h a j l a m a i . És i t t

v a n még a h a r m a d i k feltétel, a h i v a t a l . Egy társadalmi r e n d , egy kormányzó párt természetesen törekszik v a l a m i l y e n módon a r r a , hogy a színházak ne váljanak az államrend felboritásának eszközévé. Ez a h i v a t a l részéről t e l j e s e n

természetes

törekvés. Az iró - ha közügyekben g o n d o l k o d i k - belátja, hogy a h i v a t a l n a k b i z o n y o s de ő e z e k e t

kötelezettségei és érdekei v a n n a k ,

az érdekeket egyrészt talán szabadabban,

oldot-

t a b b a n , másrészt nagyobb távlatban f o g j a föl. És úgy véli: a rendszer ten,

érdekét nem az szolgálja, ha a közönséget

ijed­

k a p k o d v a , mindentől e l akarják zárni, amiben v a l a m i •

probléma l e h e t - m e r t a k k o r meghal a s z i n h a z , elvész a kö­ zönség b i z a l m a , megszűnik a közélet, s fáradtság, k e d v e t l e n ­ ség, c i n i z m u s , l e t a r g i a l e s z úrrá a társadalmon. A kockázat­ vállalás t e r e m t i meg a z t a s z e l l e m i élénkséget., frisseséget, a közügyek iránti érdeklődést, ami a közerkölcs biztosításá­ nak i s b i z o n y o s

értelemben feltétele.

Egy társadalom tönkremehet úgy i s , hogy nem h a n g z i k e l semmiféle felforgató eszme: tönkremehet attól, hogy nem hangzik

e l semmilyen k r i t i k a ;

az agyonbiztositástól, az a-

gyondajkálástól, a g o n d o l a t o k agyonfegyelmezésétől i s vál­ ságba kerülhet. Szerencsére, .''agyarországon nem v a g y u n k ezen a mélyponton. V o l t u n k már i l y e n mélyponton, de most nem v a ­ g y u n k o t t , sőt b i z o n y o s

összehasonlítások akár elégedetté i s

t e h e t n e k bennünket. A m a i magyar közéletet - éppen az"elmúlt évtized üdvös liberalizálódás! törekvései után - mégis f e -

n y e g e t i egy és más. Például a z , hogy abban, amiben v a l a m i k o r hittünk, már s e n k i sem h i s z a régi biztonsággal. I l y e n k o r kap

t e r e t a blöffölés, a lopás, a sikkasztás, a c i n i z m u s ,

a

képmutatás, a h i t nélkül vállalt közméltóságokkal való v i s s z a ­ élés ás i g y tovább. Rendkívül szükség v a n tehát a közéleti kritikára, a r r a , hogy minden csaló, szélhámos ás beosztásával viaszaéló tisztviselő megkapja - legalább a színpadon - a z t , amit megérdemelne. E z z e l megerősítenénk a nagy tömegekben a z t a meggyőződést, hogy i g e n i s l e h e t

a z i l y e n jelenségek e l l e n

h a r c o l n i , nem p e d i g végzetről v a n szó, amelybe b e l e

kell

n y u g o d n i . S ha a magyar s z i n p a d c s a k csekély részt vállal a demokratizmus harcából, mindenféle ködös d o l o g g a l

foglalko­

zik,

vagy jóesetben a hagyományokat ápolgatja, akkor úgy v é ­

lem,

e z t a f a j t a azinházat nagyon k r i t i k u s a n k e l l

FEKETE SÁNDOR / 1 9 2 7 Bemutatott

szemlélni.

- 7

darabjai

Őserdei szümpozion, v a g y i s Lakoma két teritékben

Thália Stúdió, 1 9 7 0 , n y i János

Hőség h a v a . K o l l e k t i v nyomózás és Ítélkezés történelmi bűnügyben

Huszonötödik Színház, 1 9 7 2 , M e z e i Éva

A k a r - e Ön iró l e n n i ?

Thália Stúdió, 1 9 7 3 , Péter

Borostyán a vándorszínész

Kecskemét, 1 9 7 3 , György

Goszto-

Léner

Turián

HERNÁDI GYULA - Miért i r drámát? - A kérdés nehéz, s lényegében ontológiai: miért él? Drá­ mát azért i r o k - akárcsak regényt, novellát, néha esszét, s amiért régebben versírással i s próbálkoztam -, m e r t a verbális, n y e l v i közlést érzem e g y e t l e n kifejezési, önmegvalósítási l e ­ hetőségemnek. Konkrétan: prózámban és f i l m j e i m b e n k i t a p a s z t a l ­ tam,

hogy v a n b i z o n y o s

érzékem a konstruáláshoz, a dráma p e d i g

f e s z e s s z e r k e z e t e t k i v a n . Rájöttem a r r a ís, hogy elég jól i r o k dialógust i s . Ez a két felismerés v e z e t e t t e l aztán a p a r e x c e l l e n c e strukturális-dialogikus m ű f a j , a dráma müvelé­ séhez. - Drámairói pályafutása a Pécsi N e m z e t i Színházban i n d u l t , legtöbb müvét i s i t t mutatták b e . - A Pécsi N e m z e t i SzinházzaÍ való k a p c s o l a t o m

létrejötté­

ben C z i m e r Józsefnek, a színház dramaturgjának v a n oroszlán­ része. 1970-ben megkérdezte, hogy nem v o l n a - e irni,

kedvem drámát

m e r t Írásaimban erős drámai lehetőséget vélt

felfedezni.

A z t mondtam, hogy n i n c s e n kedvem és nem i s próbáltam még, de azért e l k e z d t e m

az ajánlaton g o n d o l k o z n i . A k k o r P o u r i e r - v a l és

az a m e r i k a i Pourier-kommunákkal f o g l a l k o z t a m , s a témáról n o ­ vellát vagy regényt a k a r t a m

irni.

A f i l m és a dráma között v a n

v a l a m i e l e m i rokonság; a Jancsóval közösen készített imben p e d i g különösen erős és k i r a j z o l t ben

filmje­

a konstrukció. E n n y i ­

tehát a filmprodukció r o k o n az általam drámainak t a r t o t t

konstrukcióval. I g y hát kitaláltam egy filmszerű drámasztorit: a F a l a n s z t e r történetét. A megírás néhány hónapig t a r t o t t . K e z d e t b e n néhányszor

összeültünk C z i m e r r e l és én elmeséltem, hogy m i t a k a r o k

csi­

nálni. Először nem i s a n n y i r a a történetet próbáltam kialakí­ tani,

inkább filozofálgattunk a témáról. Utána e l m o n d t a m a

konkrét konstrukciót, az i s nagyon t e t s z e t t

n e k i , s közösen

elkezdtük alakítgatni. 0 m i n d i g kiváló a d v o c a t u s

diaboliként

opponálta a gyengének vélt részeket, én megpróbáltam korrigál ni,

s a végén kiformálódott a történet. - A megirás fázisa a l a t t

nem konzultált

Czimerrel?

- Megállapodtunk: a m i g az első " v u l k a n i k u s " jellegű meg­ írási f o l y a m a t t a r t ,

a d d i g nem beszélek v e l e . Amig az első

változatot megirom, az e l t a r t két-három hétig, utána legépe­ lem,

odaadom n e k i , ő e l o l v a s s a , s e l m o n d j a ,

ne s z e r k e z e t i l e g gyengének. Akkor, a m i t . nagy viták f o l y n a k i l y e n k o r !

hogy m i t érez b e n

én ebből e l f o g a d o k -

- a z t kijavítom, v a g y közösen

kijavítjuk, s Czimer már kész drámát v i s z a színházhoz. A d r a m a t u r g i a i munka, a k o n t r o l l ,

az o l y a n természetű beavatkozás,

előkészítő segítség, a m i t C z i m e r nyújt, s z e r i n t e m , elég f o n ­ tos.

Nem t u d o m , más d r a m a t u r g o k

milyenek.

Én i s d r a m a t u r g v a ­

gyok a Huszonötödik Szinháznál, de d a r a b o t

e d d i g nem

nagyon

hoztam a szinháznak. - M i l y e n jellegű d r a m a t u r g i a i munkára került s o r a lagszóró és a Királyi vadászat esetében, amelyek nem

Csil­

Pécsett

i

kerültek s z i n r e ?

- A Csillagszórót a pécsi színháznak i r t a m , de C z i m e r r e l ezúttal nem t u d t u n k m e g e g y e z n i . Nem t e t s z e t t

neki a

darab,

s z e r i n t e már az elején problémák v o l t a k . Nem i r t a m á t , úgy éreztem, ez i g y jó, ahogy v a n . Aztán a d a r a b m e g j e l e n t írásban, s Kecskeméten A n g y a l

az U j

Mária rendezésében be i s m u t a t ­

ták. A Királyi vadászat cimü - először folyóiratban publikált darabomat

a P e s t i Színházban mutatták b e , a h o l Radnóti Zsu­

zsával d o l g o z t a m

együtt, n a g y o n jól. Ez a l k a l o m m a l

nem

folyt

o l y a n intenzív munka, m i n t C z i m e r r e l , m e r t a Királyi vadászat t e l j e s e n készen v o l t .

Várkonyi Zoltánnak v o l t a k problémái az

első felvonással k a p c s o l a t o s a n ,

i t t változtattunk i s . Egyéb­

ként e r e d e t i l e g - néhány évvel ezelőtt - a d a r a b o t

levették

a műsortervről. A tanácsnak vólták számomra t e l j e s e n érthe­ t e t l e n és nevetséges kifogásai müvem

történelemszemléletével

kapcsolatban. - Ugy tűnik, d a r a b j a i b a n a f o r r a d a l o m természetrajza, modellproblémái foglalkoztatják. - P o n t o s a b b a n a f o r r a d a l m i h a r c , cselekvés konkrét meg­ nyilvánulásai, és e n n e k f o r d i t o t t j a ,

n e g a t i v lenyomata, a ha­

t a l o m különböző elnyomó manipulációi, praktikái i z g a t n a k . Egyfelől tehát a szabadságért v i v o t t sebb és l e g f o n t o s a b b

harc

legszélsősége­

társadalmi formáját és fókuszát a f o r r a ­

d a l m i mozgalmakat ábrázolom. A Vérkeresztségben például a m ű ­ vészi és az általános társadalmi cselekvés összefüggését. A másik probléma, a m i t vizsgálok: a szabadság elhóditásával e l ­ lentétes f o l y a m a t , az elnyomás kiépülése és funkcionálása, az egyén manipulálódása a különböző h a t a l m i struktúrák segitségével. Ebben a közegben f o k o z o t t a n t e r e t n y e r n e k az

irracio­

nális eszmék. A Királyi vadászat i s a manipulációról - p o n t o ­ s a b b a n az uralkodó osztályon belüli manipulációról - szól. - M i az oka, hogy drámái hősei nem h o r d o z n a k egyéni, s a ­ játos tulajdonságokat, többnyire az iró szócsövei, s nem hús-vér figurák? - Ez az identifikáció nagyon régi és agyontárgyalt p r o b l e matikájához v e z e t . A pszichológiai ábrázolás ma m á r konvenció nális, a m i k o r azonban m e g j e l e n t , u g y a n o l y a n

elidegenedettnek,

különösnek tünt, m i n t m o s t a nem pszichológiai ábrázolás. A z t szeretném, ha a néző v e l e m , d a r a b j a i m val,

g o n d o l a t i struktúrájá­

hem p e d i g a szinésszel a z o n o s u l n a . Számomra elsősorban

a struktúra a szereplő, a közvetitő. Ezért a szinészek k e z ­ detben

nem i s n a g y o n szerették s z i n p a d i müveimet. Ugy érezték

hogy ők c s a k szócsövek, egy s z e r k e z e t

összekötő e l e m e i ; tehát

nem ugy személyiségek, egyéniségek, ahogy a z t a d d i g

általában

megszokták. De azért a drámai konstrukció meg v a n r a k v a "hús­ sal",

v a g y i s dialógussal, amely nem m i n d i g a b s z t r a k t szöveg.

S általában igyekszem^ e z t a struktúrát érdekes történetekbe, különös szituációkba - gyilkosság, p o l i t i k a i pl.

k r i m i vagy m i n t

a Királyi vadászatban a személyiségváltás ősi t o p o s z a

-

" c s o m a g o l n i " . E z z e l , a a kiváltott feazültaéggel akarom a pszichologizáláat helyettesíteni, a a néző figyelmét lekötni. - Nem g o n d o l t a r r a ,

hogy azinpadán - kilépve az a b a z t r a k -

ciók világából - a j e l e n k o r eaeményeit, problémáit i s f e l m u ­ t a s s a ; ne áttételesen, hanem d i r e k t e n

fogalmazzon?

- De i g e n , épp m o s t kéazülök egy m a i tárgyú d a r a b ra.

Írásá­

Főhősöm valóságos személy, az 1 9 4 4 . július 2 0 - i , H i t l e r

e l l e n i merénylet elfojtója, egy Rémer nevü e z r e d e s ,

a k i ma

- i s él Münchenben, kereakedőként. A azinmü a l a p h e l y z e t e , hegy az e z r e d e a t m a d r i d i azállodai szobájában két f i a t a l keresi f e l : a fallangista

látogató

párt e g y i k titkára - a k i s z e r v e z e t e

nevében a halálos Ítéletet jött végrehajtani - és egy szélső b a l o s lány, a k i v i s z o n t köszönetét a k a r j a k i f e j e z n i .

Mindket­

tőjük i n d o k a u g y a n a z : Európa ma nem l e n n e b a l o l d a l i ,

ha Rémer

annak idején h a g y j a megölni H i t l e r t . Ebben az e s e t b e n

ugyan­

i s egy j u n k e r kormány a z o n n a l békét kötött v o l n a a N y u g a t t a l , Németország nem s z a k a d t országon ma i s H o r t h y

v o l n a ketté, s többek között M a g y a r ­

vagy utódja kormányozna. A három s z e r e p ­

lő között szenvedélyes v i t a b o n t a k o z i k k i , érvek és ellenér­ vek,

ellentétes ideológiák c s a p n a k össze... - Ön a pécsi színházzal k i a l a k u l t

k a p c s o l a t a ellenére

vezőtlen h e l y z e t b e n érezheti magát. Drámáit e g y f a j t a

ked­

idegen­

kedés f o g a d j a . - Csökönyös öszvérként megyek a magam útján előre. A pró­ zámat i s tulajdonképpen m i n d i g nevették; de ma már nem n e v e t ­ nek

a n n y i a n . A Jancaó-féle f i l m j e i m m e l k a p c s o l a t b a n i s m i n d i g

röhögtek, most már azért nem röhögnek. Meg v a g y o k győződve róla, hogy a drámáimmal i s ez l e s z a h e l y z e t . Egy időn túl a nyelvük megszokottá válik és a k k o r már nem f o g n a k

idegenkedni

tőlük. A színházaknak v e l e m szemben alapvető problémát

jelent,

hogy az emberek egyszerűen i d e g e n k e d n e k attól a tipusú d o l g o zatrendszFrtől, amelyet

csinálni próbálok. Az i l y e s m i t

való­

ban nehezebb m e g r e n d e z n i . Jó néhány színházból kértek már tőlem d a r a b o t , elolvasták, aztán z a v a r t a n visszaadták. Nem pontosan,

tudták

hogy m i t m o n d j a n a k . A számonkérés módjából érzem,

hogy m i a b a j : a pszichologizáláat, a h i t e l e s

j e l i e m e k e t ké-

r i k m i n d e g y r e számon. M o s t már egyébként m i n t h a k e z d e n e meg­ törni a jég: Pécsen kivül bemutatták egy-egy müvemet K e c s k e ­ méten, a P e s t i Színházban, s a gyulai"Várszínházban i s . itt

/Igaz,

S i k F e r e n c az igazgató./ A külföldiek i s érdeklődnek: a

berlini

Volksbühne valószínűleg b e m u t a t j a a Tolmácsot. A n d r z e j

Wajda p e d i g m e g r e n d e z i a B a b e u f cimü d a r a b o m a t . - A magyar dráma és a magyar drómairók helyzetéről m i a véleménye?

•

- A szinházak nagyon e s e t l e g e s e n kérik f e l az irókat d a rabirásra. Ha v a l a k i n e k v a n irói tehetsége, de a szinházak nem ösztönzik, a k k o r novellát vagy regényt i r inkább, amelyek t e l j e s e n szuverén műfajok, a folyóiratok könnyebben közlik, a kiadók könnyebben kiadják őket. Tehát ahhoz, hogy drámát Írjon, v a l a m i l y e n k a p c s o l a t k e l l ges,

valaki

a színházhoz. Szüksé­

hogy a s z i n h a z felkérje vagy b i z t a s s a az irót. N i n c s még

kiàlakitva a kapcsolatteremtés módszertana: ho y a n l e h e t úgy bemenni egy színházhoz az utcáról, hogy ne nézzék k i d i l e t ­ tánsként az e m b e r t , ha m é g nem publikált. Mindezek ellenére a magyar dráma s z e r i n t e m n a g y o n jó h e l y z e t b e n v a n . Örkény, Száraz, Csűrka, S z a k o n y i , Páskándi, Hubay, Kertész, az erdé­ l y i e k közül K o c s i s , Sütő, egyszóval s o k a n i m a k jó drámákat. Tiz

drámaíró egy országban, a k i k a világon bárhol b e m u t a t h a ­

tok

lennének, nem k i s

szó.

" - M i l y e n n e k látja a m a i magyar szinházkulturát? - S z e r i n t e m meglehetősen a l a c s o n y színvonalú. Ezért

ter­

mészetesen nemcsak a rendezőket l e h e t o k o l n i , hanem p l . a színészeket, d r a m a t u r g o k a t , s z c e n i k u s o k a t , és sok egyéb körül­ ményt i s . Világszinházi mércével még egy-két m o d e m n e k , a v a n t g a r d e - n a k t a r t o t t vidéki szinházunk i s c s a k i g e n gyenge vagy l e g j o b b e s e t b e n közepes nivójú előadásokat produkál. Problé­ mák forrása az i s , hogy a népszínmű és az o p e r e t t műfaji és színjátszó hagyományai, szemlélete ma i s b i z o n y o s f o k i g

jelen

van

ten­

és h a t szinházkulturánkban. Nagyon s o k m i n d e n t k e l l

nünk, hogy előbbre léphessünk. A f e l a d a t o k számbavétele nem az én f e l a d a t o m , nem i s értek hozzá. A z t m i n d e n e s e t r e h a s z n o s ­ nak

tartanám, ha f i a t a l

szinházi s z a k e m b e r e i n k e t , főiskolai

hallgatókat rövidebb-hosszabb időre n e v e s külföldi rendezők mellé küldenénk t a n u l n i . HERNÁDI GYULA /1926 Bemutatott

-

/

darabjai

Fényes s z e l e k /Jancsó Miklóssal/

Huszonötödik S z i n h a z , 1971, csó Miklós

Falanszter ,

Pécs, 1972,

S i k Ferenc

Antikrisztus

Pécs, 1973,

S i k Ferenc

Utópia /a F a l a n s z t e r és az A n t i ­ k r i s z t u s összevont és l e ­ rövidített változata/

Huszonötödik S z i n h a z , 1973, g e t i Károly

Vérkeresztség

Pécs, 1975,

Nógrádi Róbert

A tolmács

Pécs, 1976,

Nógrádi Róbert

Csillagszóró

Kecskemét, 1976,

Királyi vadászat

P e s t i Szinhaz, 1976, ló

Bajcsy-Zsilinszky

Endre

Pécs, 1977,

Szi­

A n g y a l Mária M a r t o n Lász­

Nógrádi Róbert

Népszinház, 1978, Szép magyar tragédia

Jan­

S z i g e t i Károly

G y u l a i Várszínház, 1977, Miklós

Szinetár

ILLYÉS GYULA - Hogyan kezdődött drámaírói pályafutása? - Az egész drámairásba voltaképpen dramaturgok révén k e ­ veredtem, majdnem baráti és családi a l a p o n . Ismertem két k i ­ tűnő szinházi embert, de még k i s g i m n a z i s t a korukból. A p j u k volt

jó barátom. F i a t a l költőként

járván hozzájuk, e z e k e t a

tekintélyeket o l y a n korukban i s m e r t e m meg, mondtam: s z a l a d j

amikor még a z t

l e , öcsém, egy csomag cigarettáért. Az e -

g y i k Gellért E n d r e v o l t ,

a másik Benedek András. Mikor aztán

ezeknek az i s t e n és a tehetségük fölvitte a dolgukat a s z i n p a d i g , akkor ők k e z d t e k kérni tőlem egyet-mást. Először

Gel­

lért Endre jött - a k i t én még játszani i s láttam színészként - és a v e l e való beszélgetés során került odáig a g o n d o l a t , hogy i r j a k én i s d a r a b o t . írtam darabot én a d d i g i s , de s o h a sem előadásra. A tü foka cimmel adtam k i egy könyvdrámát, 1944-ben. Könyvdrámának gondoltam még A lélekbúvárt i s . Hogy abból már s z i n d a r a b l e t t ,

a z a z deszkán játszható mü, az t e l ­

j e s e n Gellért Endrének és Benedek Andrásnak az érdeme. Az e l ső kísérletnek folytatása i s l e t t . Gellért Endre, megismerve azt

az egyfelvonásost, m e l y e t Tüz-viz cimmel a Világos előtt

éjszakáról i r t a m , rábeszélt, hogy abból egész e s t i s z i n d a r a o l e g y e n . A d r a m a t u r g i a i részét már a kitűnő Benedek András csinálta. Az ő tehetségét, tapintatát, hozzáértését i s i g e n n a g y r a becsültem és ma i s korholom szerénységéért. Ha ez a két ember j o b b a n kezébe v e h e t t e v o l n a a magyar drámát!

Em­

lékszem, m i t h a r c o l t a k ők már a k k o r például Németh Lászlóért és még egy pár emberért. Nagy eredményeket

érhettek v o l n a e l

és talán maga szegény Gellért Endre sem végzi öngyilkosság­ gal.

Nekem tehát i g e n jé tapasztalatén v o l t a d r a m a t u r g o k k a l k a p c s o l a t b a n . Czimer Józseffel úgy kerültem s z o r o s a b b érint­ kezésbe, hogy a Vigszinház fölkért, fordítsam l e S a r t r e - n a k A trójai nők cimü drámáját. Kedvem v o l t

hozzá. Becaültem

S a r t r e - t ; t e t s z e t t , ahogyan átváltotta a görög v e r s e t

fran­

c i a prózába. De nagyon f e s z e s v o l t nekem S a r t r e formája. Czimer a z t mondta, hogy nyúljak c s a k hozzá S a r t r e - h o z i s ha S a r t r e hozzá mert nyúlni a z e r e d e t i h e z ! Ennek az átdolgo­ zásnak a során - túlzás, hogy átdolgozás, mert azért nagyon ragaszkodtam a francia-görög e g y v e l e g n e k a hü magyarra való áttételéhez - ismerkedtem össze s z o r o s a b b a n C z i m e r r e l .

Nem

tudom, hogyan került Pécsre. Ismertem már a d r a m a t u r g i a i t u ­ dását. Valahányszor c s a k szinházi problémákról beszéltünk, mindig nagy figyelemmel h a l l g a t t a m fejtegetéseit. Az a z ér­ zésem v o l t a z ő személyével k a p c s o l a t b a n i s ,

ami v o l t

Gel­

lért Endrével és Benedek Andrással; á magyar s z e l l e m i élet megint nem használ

k i o l y a n képességeket, amelyek ugyancsak

kihasználhatók volnának. Én v i s z o n t befogtam a saját malmom­ ba e z t a kitűnő p a t a k o t . Azaz - ahogyan aztán kiderült - ő még j o b b a n b e f o g o t t engem a z ő személyes t e r v e i b e . Végül Pécs színházába, a h o l én i s nagyen jő levegőt, együttest t a ­ láltam. Majd részletesen elmondom, hogy m i t gondoltam én már akkor általában a magyar színházi világról, amit a k a r a t l a n u l a p e s t i v e l azonosítottam, h i s z c s a k a z t ismertem, s némileg a veszprémit. I g y kerültem hamarosan aféle háziszerzőül Pécsre. - Mit j e l e n t e t t a C z i m e r r e l való közös munka? - Beszélgetéseink során Czimer fejében nyilván megragadt egy pár o l y a n gondolat vagy téma, ami engem a színházon kí­ vül i s f o g l a l k o z t a t o t t . U n s z o l t , hogy ne hagyjam abba, amit ifjúkoromban elkezdtem; a z t , amit c s a k könyvdrámául vagy operaszövegként műveltem. A színpadot, a színjátszást én e r e ­ d e t i l e g nagyon i s modernnek ismertem meg, még Párizsban, d i ­ ákkoromban. Azután i s : n a g y r a becaültem Ionescőt, B e c k e t t e t , bár e z e k r e nem úgy t e k i n t e k , mint s o k a n nálunk. Ismerem az újításuk hátterét, majdnem a m a e t e r l i n o k i s z i m b o l i s t a Kék madár-vonulattól kezdve, ahonnan ők jöttek. Nagyon érdekes

d o l g o k a t csináltak. Be még ismerem annak a T r i s t a n T z a r a n a k a darabját i s ,

a k i nagy hatással v e i t I o n e s c d r a ; a Mouchoir

du nuage-ró1 beszélek, amit annak idején l e i s fordítottam. Ha az ember megnézi a dadaisták munkáit, Aragon Armoire a glace-át például, mélyebbre lát. Nem beszélve a z Übüről! I s ­ mertem tehát a f r a n c i a - r o s s z szót mondok: - a v a n t g a r d e - o t ; ők nemigen ismerték e z t a kifejezést még a k k o r , c s a k " a l k o t ­ ták". Én inkább e z t a szinházat becsültem, nem például B r e c h t e t , Dürrenmattot, W e i s s t , F r i s c h t . Hozzá k e l l tennem rögtön, túlzottnak i s érzem a z t a nagy buzgalmat, ahogy n á ­ l u n k , de s z e r t e Európában i s ,

példának t e s z i k - az e r e d e t i ­

ségüket. B r e c h t n e k érdekesek és szépek a g o n d o l a t a i , de a d a r a b j a i n a k összehasonlíthatatlanul n i n c s sem o l y a n hatásuk, sem o l y a n érdemük, mint a z eszméinek. Visszatérve: a drama­ t u r g o k k a l való együttműködés metódusa nagyjából az v o l t , hogy beszélgettünk C z i m e r r e l , s közben fölmerült sok "téma" i s . De m i v e l - m i n t minden költő - prózát hanyagul Írek /igé­ n y e s ember c s a k v e r s r e b i z g o n d o l a t o k a t / , meg hát az időmet i s sajnáltam, C z i m e r , e z a villogó képzeletű dramaturg u n ­ s z o l t , hogy Írjam c s a k meg. Nagyon szívesen beszéltem v e l e színházról. Főleg a z t becsültem benne, hogy egy-egy fölvázolt j e l e n e t után - mondhatni - szinházi látcsövet a d o t t a kezem­ be, s megmutatta, hegy i l y e n l e s z az a d a r a b , amire ő e g y e ­ lőre c s a k rá a k a r t v e n n i . S z i n t e a beszélgetés a l a t t

kiala­

k u l t már az előadás. E k k o r láttam g y a k o r l a t i l a g , hogy meny­ n y i v e l más a könyvdráma és a deszkán zajló dráma /amit álta­ lában még a jő szerzők i s összekevernek/. Felidézve a z o k a t a k o r s z a k o k a t , amelyeknek deszkaelőadásait nem láthattuk Shakespeare-tői v i s s z a a görögökig -, majdnem mind könyvdrá­ ma számunkra. C z i m e r rögtön j e l e n e t e k r e t u d t a átváltani a z én darabba kivánkozó g o n d o l a t a i m a t , még a k k o r i s ,

ha én c s a k

nagyjából láttam a z egész müvet. Magára adó ember nem csinál j e l e n e t e k e t - e z v o l t a tréfáa szavam nem e g y s z e r ; hazulról iszonyodtam attól, hogy két ember v e s z e k e d j e n . Veraben meg­ van annak a remek formája, de hogy két komámasszony valósá­ gosan f a z e k a k a t üssön egymáshoz, berontson egy szobába, aho-

vá n i n c s meghiva? C z i m e r aztán föloldta e z e k e t a jólneveltségi kötelékeimet. M e g i n d u l t a darab irása. A munka szereplője h i t v e s e m l e t t , fecnikre

harmadik

a k i bátran, rögtön legépelte, amit

rögtönöztem. Aztán C z i m e r s z e n t e s i t e t t e , m i mehet

rá a s z i n p a d r a . V e r s e t azért i r o k könnyebben, mert annak megvan a percről p e r c r e látható ellenőrzése, örökölt formája. De a próza, a s z i n d a r a b ! A prózáról a k k o r derül k i , hogy ér-e v a l a m i t , a mikor már háromszáz o l d a l t

i r t az ember; a színdarabról, a -

mikor már legalább tízszer bemutatták. Óriási út! A r r a nem i g e n v o l t a d d i g türelmem, de most már megtörtént o l y a n i s , hogy s z i n t e villámgyorsan tudtam - s mertem - i r n i .

Vígjáté­

kaim mind o l y a n o k , hogy minél nagyobb a nevetés, annál kemé­ nyebben f a g y j en a z emberek arcára. I l y e s m i t

i r t a m most i s .

Két-három hét a l a t t . V o l t , mikor egy nap a l a t t

leróttam t i z -

tizenkét o l d a l t . A Dániel a z övéi köztról teszélek. E z t a g y u l a i színház kérte, ebbe i s b e s z e r v e z v e C z i m e r t . Hem mon­ dom e l a darab történetét, másutt tán előkerül még. A n y a i nagyapám Gyulaváriról való, ami három-négy kilométerre v a n G y u l a városától, maholnap összeforr a két helység. Magam s o ­ ha életemben nem v o l t a m Békésben, c s a k ezelőtt h a r m i n c Sarkadon éa Dobozon. Anyám családjának v o l t

évvel

h a j d a n ebben a

Gyulaváriban b i z o n y o s közéleti s z e r e p e , elegendő ahhoz,

hogy

Czimer módján s z i n d a r a b sajtolódj ék belőle. - Az 1972/73-as

évadban a Testvéreken kivül Az ünnepelt c .

darabját i s bemutatták, e z t Veszprémben. Kérem, beszéljen a dráma megszületésének körülményeiről! - Ebben Siklós Olgának v o l t Czimeréaez hasonló s z e r e p e . Ő a veszprémi szinháznak v o l t

a d r a m a t u r g j a , s mint i l y e n , kért,

hogy i r j a k Petőfiről. Petőfit a k k o r már a n n y i r a s z o b o r b a me­ revített hősként ünnepelték, hogy én minél

emberközelibben

próbáltam ábrázolni. E z - legalábbis a mü sikerét t e k i n t v e nem v o l t

o l y a n hatású, m i n t a Testvérek. E z t a munkámat más­

u t t nem i s játszották, c s a k Veszprémben. Azaz, hogy játszot­ ták, i g e n , érdekes módon: Németországban. Erről s e h o l nem láttam megemlékezést a magyar sajtóban, akkor tudtam meg, a -

m i k o r elküldték nekem a német kritikákat és a z előadásról készült fényképeket. Ez aztán ugyancsak érdekea v o l t :

Petőfi

maga o r o s z i n g b e n , rubaskában, derekán átkötött kötéllel, csizmában és buggyos nadrágban; Jókai, a z t b i s z e m , muzsiknak öltözve. Tehát a b e r l i n i kosztümtervező i g e n tanulságosan és szórakoztatóan összevegyitette a magyar történelmet a b a l ­ kánival, az ukránnal. Az előadást én magam nem

láttam, de e l ­

képzeltem, hogy nagyon érdekes l e n n e a mi közönségünk számára is:

e z a kép rólunk a világban. - Hogyan került k i Németországba a d a r a b ? - Nem

tudom. A Szerzői Jogvédő Hivataltól kaptam értesí­

tést, aztán egy nagy borítékban német nyelvű újságkritikákat és fényképfelvételeket az előadásról. Nem

bánnám, ha a néme­

t e k előadnák e g y s z e r vendégjátékban a d a r a b o t sikere

P e s t e n . Méltó

lenne.

- D a r a b j a i elkészülte után a próbákon i s részt

szokott

venni? - Nem.

Van még egy " s z i n i "

fogyatékosságom. Nem

szeretem

a saját szövegemet h a l l a n i . Versemet sem, szavalják akármi­ l y e n kitűnő szinészek. Ha abban a teremben k e l l

lennem,

ahol

v a l a m i i n t i m dolgomat dobra ütik háromszáz ember előtt, szé­ gyenérzésféle f o g e l . Feleségem i s m e r i már e z t , mindig ő m e n t i meg a h e l y z e t e t . Mert valóban: miképp t a p s o l j a k , vagy gratuláljak azoknak, a k i k éppen meggyötörtek, akármilyen k i ­ tűnően mondták i s a z t , ami c s a k rám t a r t o z i k . H a l l o t t a m váló előadóművészeket i s ,

mint például L a t i n o v i t s o t ,

ki­

Horváth

P e r e n c e t , S i n k o v i t s o t , B e s s e n y e i t vagy P a l o t a i E r z s i t . Az c szavalásuk még meg

i s inditott

és belül nagyon hálás i s v o l ­

tam. - P e d i g hát, h a az ember i r egy v e r s e t és publikálja, már maga az i a "kiadás". - Elég k i n o s . Publikálni sem i g e n s z e r e t t e m s o h a . Ha nem magyarázták v e l n a meg annak idején Párizsban i s , jelenlevő Wesaely barátom i a , lehet

mint az

itt

hogy ez kenyérkereaő lét-"forma"

P e s t e n , menjünk hát h a z a P e s t r e és aknázzuk k i a magya­

r o k naivitását... mert h i s z a k k o r még ő i s d a r a b o t i r t :

Pá-

r i z s b a n együtt, közös kávéházi asztalnál szövegeztük a p r o l e t k u l t n a k a d a r a b j a i n k a t , i g a z , hogy mi magunk játszottuk, s rendeztük i s meg. L e l k e s munkásnevelő "társulat" v o l t a miénk. Én v e t e t t e m

papírra a d a r a b o k a t . De ha a prőbák során

még j e l e n t k e z e t t v a l a k i , a k i t meg l e h e t e t t n y e r n i , hogy lép­ j e n be a s z a k s z e r v e z e t b e , annak i s i r t u n k még egy h o s s z a b b rövidebb s z e r e p e t , de h a úgy f o r d u l t : az ismerőseinek i s . Ugy oldottam meg, hogy h e l y s z i n gyanánt r e n d s z e r i n t börtönö­ ket ábrázoltam, a n n y i f o g o l y fért azokba, amennyi c s a k

kel­

l e t t . Nagy hősi igék elmondására... No lám, mégis meghazud­ tolom magamat. Tudtam tehát, mi a s z i n p a d , mit j e l e n t

föla­

datként: összeforrni a közönséggel. - Tehát c s a k a p r e m i e r e n látja a

darabot?

- Még oda i s nehezen megyek e l . Vezérelvem az i s , hogy t i s z t e l e m a m e s t e r l e v e l e t . Ha v a l a k i n e k valamiről képesitése van, o t t én befogom a számat, nem szőlők közbe. Ha a s z e ­ mész meg a k a r j a operálni a szememet, nem mondom, hogy én a z t jobban tudom, ekként nem szőlők b e l e , ha egy rendező az Ugyemben csinál v a l a m i t . L e g f e l j e b b m i k o r már úgy látom a da­ r a b o t , m i n t nem-magamét, amikor már tárgyilagosan tudom meg­ ítélni. Különben nagyon hálás vagyok, hozzá k e l l tennem pusz­ tán a szövegért i s , hogy komoly emberek bemagolják, amit

én

könnyedén p a p i r r a v e t e t t e m . - A Testvérek s z i n p a d ! megoldásával hogyan v o l t megelé­ gedve? - Hagyon; kitűnő v o l t ,

megrázd.

- A pécsi i s és a p e s t i i s ? - Nehéz v o l n a megmondani, hogy m e l y i k v o l t j o b b , a v e r s e n y t sem s z e r e t e m ,

mert...

művészi téren - az anyagok i t t

összehasonlíthatatlanok. Mintha a körtét és a b o r j u t a k a r ­ nánk egy nevezőre h o z n i . Mindegyik más és más érték. Megrá­ zó v o l t a Testvérek előadása. Azt főpróbán i s láttam. (Dlyenkor már nagyjából f e l tudom vértezni magam, hogy

teljesen

tárgyilagosan menjek be a színházba. O t t az ember már a ha­ tásból, a terem viselkedéséből t u d j a lemérni a munkát. A t e ­ rem

hangulatát át tudom v e n n i . Láttam p e a t i előadásban i s a

pécsiek játékát, az O r f e u s z a felvilágbant. Előttem ült J u ­ hász F e r e n c és Illés E n d r e . Juhász a karfát f e g t a , úgy ne­ v e t e t t . A szünetben f i g y e l m e z t e t t e m , hogy ne viselkedjék i g y a színházban. "Te éppúgy nevettél" - mondta. Egyszóval én i s m u l a t t a m . E l f e l e j t e t t e m , hegy én Írtam e z e k e t a képtelensé­ g e k e t , amelyek o t t nagyon jól h a t o t t a k . P e r s z e , én előnyben v o l t a m a többiekkel szemben, mert a darab minden finom cél­ zását i s értettem. - Az utóbbi években s z i n t e minden darabját a pécsieknek a d j a . Ezt csupán a C z i m e r r e l való jó k a p c s o l a t magyarázza? E s e t l e g a p e s t i színházakkal támadt k o n f l i k t u s a i , vitái, elé­ gedetlensége r e j l e n e k emögött? Vagy p e d i g v a l a m i más oka van, hogy Pécshez pártolt? - Van kifogásom, nem i s kifogásom... P e s t e n ért kudarcaim, mondjak i g y inkább, e l g o n d o l k o d t a t t a k , de nemcsak P e s t r e vo­ natkozóan. Általában az európai és a j e l e n k o r

színházával

szemben v a n egyéni fölfogásom. A pécsiekkel minderről tudok beszélni, beleértve Nógrádit, az igazgatót, V a t a E m i l t , a k i ­ tűnő diszletezőt, S i k P e r e n c e t , a főrendezőt. Komolyságot ér­ zek

a színészeknél i s ; közelebb vannak a megküzdendőhöz. Amit

azinházról g o n d e l h a t o k - hozzá k e l l en,

tennem - nagyon egyéni­

a z a z , hogy általában a világon és ebben a k o r s z a k b a n az

egész szinházat f u r c 8 a h e l y z e t b e n , v a l a m i zsákutcában látom, és e z t majdnem f o k o z o t t a n / a saját szempontomból/ a s z o c i a ­ lista

országok színházainál. Megpróbálom röviden és keményen

összefoglalni véleményemet. Mint a l a n y i költő, tárgyilagos­ ságra n e v e l t e m magamat minden téren. E l e v e gyanúval nézem, ami

müvészkedő, mert az majdnem m i n d i g utánzat, vagy egy múlt

nak

a néha h a l o t t folytatása. A versíráshoz k e l l

f o r i n t o s c e r u z a , amit fél évig használhatok, i r n i

egy három a feleségem

gyógypedagógiai körleveleinek a hátlapjára i r o k . Tehát a z , hogy m e g i r j a k egy v e r s e t , a közösségnek, a z t l e h e t mondani, semmibe nem kerül. A kinyomtatása s e nagy költség, a közön­ ség úgy i s m e g v e s z i a l a p o t , mely közli. Az azonban, hogy az ember színházi müvet a közönség elé bocsásson, óriási munkaés anyagáldozat. Óriási tehát a felelősség a közönséggel szem

ben.

Ugy tudom, hogy ma Magyarországon a s z i n h a z évente, s z e ­

rényen számitva, négyszáz millió f o r i n t b a kerül. Ebből a z összegből évente e z e r lakást l e h e t n e felépíteni, tehát ötezer embert lakáshoz j u t t a t n i , egy-egy ötezer főnyi f a l u t , közsé­ get a l a p i t a n i . Ismétlem: a népnek minden évben egy f a l u t l e ­ hetne a d n i c s a k abból, ami a szinházra megy. Hogy hány h e l y ­ r e megy ilyenformán e n e r g i a ? Nem akarom megnevezni mindazo_ k a t a s z e l l e m i és művészeti s z e r v e k e t , amelyektől a magyar, nem módos közönség visszakérdezheti: m i t kapok én ebből tény­ l e g e s e n ? Ha az i l y e n négyszáz milliókat átváltom zsömlére, pohár sörre, kirándulásra, m o t o r b i c i k l i r e , megkérdezhető: m i ­ r e t a r t a n a inkább igényt a nép? Mert voltaképpen azoknak k e l l e n e leginkább v i s s z a a d n i e z t a z összeget, s z e l l e m i j a v a k ­ r a váltva, akiktől jön: a kétkezi munkásoknak. A világon m i n ­ denütt közvetlenül a z értelmiség v e z e t i , ő végzi a z t a végre­ hajtási munkát, ami a z állam működtetéséhez" szükséges. A p a ­ raszt, hez,

a munkás nem szólhat b e l e , h i s z nem ért a könyvelés­

a törvényhozáshoz, n e k i nem e r r e v a n képesitése. De, e t ­

től nem kevesebb. Az, a k i c s a k szántani t u d , vagy c s a k r e ­ szelni,

semmivel sem k i s e b b e l m e b e l i képességű, mint a z , a k i

meg t u d f o g a l m a z n i

egy szabályzatot, vagy japán céggel l e v e ­

l e z . "Az értelmiség v e z e t i , körülbelül százötven év óta, majdnem mindenütt a társadalmakat, de ez a vezetőréteg

igen

s o k s z o r erkölcsi gondolatként i s fölvetette, hogy v a j o n meg­ f e l e l - e annak a f e l a d a t n a k , a m i v e l

őt " m e g b i z t a " ez az alsó

réteg. Ismerjük a szólást: a f r a n c i a f o r r a d a l o m z e t t , hogy a lakájok o d a f i g y e l t e k a r r a , amit

úgy k e l e t k e ­

a grófok a f e l ­

világosodásról beszéltek. Tehát már magának a z uralkodó tálynak v o l t kételye. X I V . L a j o s csaknem t e l j e s

osz­

egészében

polgári származású, remek értelmiségiekkel d o l g o z o t t .

Moliere-

től kezdve L a f o n t a i n e - i g a z Írógárda, de még a nagy épitészek is

"alsó", p a r a s z t i és kispolgári származékok v o l t a k . I g y

kezdődött meg a l e l k i i s m e r e t i munka i s egy nép értelmiségé­ ben.

A mai s z i n h a z területén miért n i n c s elegendő k a p c s o l a t

e z e k k e l az "alsóbb" rétegekkel, amelyektől a négyszáz

milli-

ók származnak? Vannak erőfeszítések, hogy szervezzünk be mun­ kásokat a z előadásokra, menjünk k i vidékre, játaazunk a f a ­ l u n a k . Töredék e z ahhoz képest, ami az i g a z i szinházi élet. Nyugaton p e d i g a parasztságnak és a munkásságnak s z i n t e semmi része s i n c s a szinházi életben. Nem i s l e h e t . Párizsban pél­ dául képtelenség, hogy egy munkás beüljön a szinházba. Az előadások e s t e k i l e n c k o r kezdődnek, d i s z b e k e l l öltözni, a partnernőt szintén f e l k e l l öltöztetni, m e n t e s i t e n i

k e l l az

e s t i munkától. Túl s o k pénzbe és időbe kerül. A színházban tehát n i n c s c t t , a k i n e k pedig

tulajdonképpen i r n i szeretnék. A k i

o t t v a n , annál nekem - épp a nem n e k i szánt mondandó

m i a t t - nem l e h e t " s i k e r e m " .

M i t t e h e t e k ? Mondassam e l a

s z i n p a d o n a z én sajátos mondandómat úgy, m i n t h a a teremben parasztok

és munkások ülnének, néha tudem, hogy nem azok

ülnek? S z i n t e minden darabomban o t t a z erőfeazités, hogy mun­ kásról, parasztról, kétkezi dolgozókról és dolgozóknak szól­ j o n . Ezért nem v o l t

és nem i s l e h e t e t t

telmiség előtt, amelynek t a g j a i t

elkérem egy o l y a n ér­

i l y e n kérdések a k k o r sem

foglalkoztatják, h a előzőleg maga i s p a r a s z t vagy munkás v o l t . Az értelmiségieknek a problémáit sem tudom o l y a n fokon ábrá­ z o l n i , ahogyan a z én l e l k i i s m e r e t e m megkívánná. Az újkori történelem folyamán i s kapott

a,z értelmiaég jó néhányszor

e t i k a i töltést. Tulajdonképpen e z e k érlelték a

forradalmakat.

E t i k a i problémákat o l t a n i abba az értelmiségbe, m e l l y e l n e ­ kem dolgom van? Noa, e z kisértő f e l a d a t . De hogyan, k i k k e l , hol? E z e k c s a k látszólag b o n y o l u l t

kérdések, alapjában véve

nagyon egyszerűek. Egészséges önvizsgálat lenne már a s z e l ­ l e m i felelősség kérdését i s fölvetni. A s z i n h a z lényege, hogy szórakoztatva t u d t a n i t a n i . E g y s z e r r e n e v e l és örömet ad. N i n c s még egy i l y e n találmánya az emberiségnek. Az európai s z i n h a z a század elején veszélyesen átsiklott a szórakoztatás területére, még a k k o r i s , ha az én finom l e l k i meg t u d j a m o z d i t g a t n i .

indulataimat

V o n a t k o z i k e z gyakran még a legkitű­

nőbb, legmegrázóbb Írókra i s , a k i k sorsommal

foglalkoznak

ugyan, de mégsem t u d n a k o l y a n f o k o n " k i o k t a t n i " , mint a gö-

rögök, vagy a nagy b a r o k k k o r s z a k i a k . Rájuk emlékezve v a n nem i s szembenállásom a színházzal, hanem kívánalmam tőle. S i g e n , magamtői i s . ILLYÉS GYULA / 1 9 0 2 Bemutatott

/

darabjai

A lélekbúvár

Magyar S z i n h a z , 1 9 4 8 , Gellért Endre

Az o z o r a i példa

Nemzeti Színház, 1 9 5 2 , Gellért E n d r e és Vadász I l o n a , e r e d e t i bemutató

Fáklyaláng

K a t o n a József S z i n h a z , 1 9 5 2 ,

Kaposvár, 1 9 6 9 , Laczkő Mihály

Miskolc,

1 9 5 2 , Gyökössy

Gellért E n d r e , e r e d e t i D e b r e c e n , 1 9 5 3 , Lendvay

Zsolt bemutató Ferenc

Szeged, 1 9 5 3 , Komor István S z o l n o k , 1 9 5 3 , Várady György Győr, 1 9 5 4 , Földes Gábor és Ko­ c s i s Gedeon Veszprém, 1 9 6 7 , P e t h e s György Nemzeti S z i n h a z , 1 9 6 8 , Bodnár Sándor, Gellért E n d r e rendezése alapjan Miskolc,

1 9 6 8 , J u r k a László

Állami Déryné Színház, 1 9 7 1 , Szécsi F e r e n c Békés megyei Jókai S z i n h a z , 1 9 7 1 , Sándor János Debrecen, 1 9 7 6 , Rencz A n t a l Tüvétevők

Nemzeti Szinhaz, más

1 9 5 3 , Major T a ­

Bábszínház, 1 9 7 3 , U r b a n G y u l a Kecskemét, 1 9 7 4 , P e t h e s György Veszprém, 1 9 7 4 , P e t h e s György Dózsa

Nemzeti S z i n h a z , Endre

1 9 5 6 , Gellért

Kecskemét, I 9 6 8 , Turián György S z e g e d i Szabadtéri Játékok, 1 9 7 1 , Félix László

Bolhabál

Állami Déryné S z i n h a z , Kertész László

Az éden elvesztése

Irodalmi Szinpad, Péter

Tiszták

1965,

1969, Léner

Pécs, 1969, Dobai Vilmos Vigszinház, 1970, Várkonyi Zoltán

Malom a Séden

Veszprém, 1970, Pethes e r e d e t i bemutató

György,

József„Attila S z i n h a z , 1970, Be­ nedek Árpád Bölcsek a fán

Pécs, 1 9 7 1 , Dobai Vilmos, t i bemutató

erede­

Katona József S z i n h a z , 1971, Do­ b a i Vilmos Veszprém, 1974, Pétervári István Bál a pasztán

Thália S z i n h a z , 1972, K a z i m i r Károly

A különc

Veszprém, 1972, Pethes

György

Nemzeti S z i n h a z , 1977, Marton Endre Testvérek

Pécs, 1972, Nógrádi Róbert Nemzeti S z i n h a z , 1973» Marton Endre M i s k o l c , 1974, Vadász I l o n a

Az ünnepelt

Veszprém, 1973*- Pethes

Dupla vagy semmi

Pécs, 1974, S i k F e r e n c

O r f e u s z a felvilágban

Pécs, 1975, S i k F e r e n c

Dániel az övéi között, avagy A mi erős várunk Csak az i g a z a t ! /két egyfelvonásos: E g y i p t o m i világosság, Távozz tőlem a n g y a l /

György

G y u l a i Várszinház, 1976, S i k Ferenc

Pécs, 1977, Nógrádi Róbert

Átdolgozások Shakespeare: Ben

Coriolanu.?

Jonson: Volpone

Kegyenc / T e l e k i László eszméi nyomán/

Kecskemét, 1964, S e r e g i László Kecskemét, 1968, Udvaros Béla Madách S z i n h a z , 1968, Vámos László

Katona József: Bánk bán

Pács, 1976, Nógrádi Róbert

S z i n p a d r a alkalmazás Euripidész: Trójai nők J.-P. S a r t r e adaptációjának s z i n p a d r a alkalmazása Vigszinház, 1966, Vámos László Könyvben m e g j e l e n t , színházban nem játszott A tü f o k a

t

Drámák I - I I . dalmi Tüz-viz

darabjai

Bp. 1944, Nyugat Bp. 1969, Szépiro­

Bp. 1952, Müveit Nép Színjátszók Könyvtára 25-26.

KERTÉSZ ÁKOS - Miért i r drámát? - " H j a , o l y erő ez r a j t a m testvér - e l nem mondhatom*" Elnézést kérek, amiért Füst Milán idézettel válaszoltam, de s z e b b e n úgyse birnám m e g f o g a l m a z n i . I g a z , a kérdés, a m e l y ­ r e Füst Milán I V . Henrikjében az öreg Fülöp e z e k k e l a s z a v a k ­ kal f e l e l ,

nem a z , hogy "miért i r s z drámát?". Fülöp u g y a n i s

nem i r drámát. A kérdés i g y h a n g z i k : "Hogy miért nem döglesz­ t e d már meg magad?" No, e n n y i t

erről.

- M i l y e n n e k látja a m a i magyar szinházat, m i a véleménye róla? - Ha k o m o l y a n venném a kérdést, c s a k több kötettel t u d ­ nék válaszolni. E m e l l e t t úgy érzem, nem v a g y o k illetékes. Előadták három d a r a b o m a t , megértem egy t u c a t h a z a i bemutatót /a külföldiek nem t a r t o z n a k ebbe a tárgykörbe/, hat-hét éve sürün előfordulok a szinházak környékén, de ez nem elég a h h o z , hogy ebbe a darázsfészekbe belenyúljak. A n n y i t m i n d e n e s e t r e elmondanék, hogy s z e r i n t e m szinházkultúránkból t e l j e s e n h i ­ ányzik a világszínház p r o g r e s s z i v törekvéseit jellemző elkö­ telezettség, a szenvedélyes elégedetlenség és újat akarás. M i állandóan ünnepeljük magunkat

és elégedettek v a g y u n k az

elért minimális eredményekkel. Már attól i s meghatódunk, hogy egyáltalában üzemel egy s z i n h a z . Nem az extrém, avantgárdé kísérleteket hiányolom. Sőt. Az utóbbi időben e g y r e kevésbé h i s z e k az o l y a n műalkotásokban, művészeti irányzatokban, me­ l y e k c s a k egy szük réteghez szólnak, akár az i r o d a l o m , akár a s z i n h a z , a f i l m v a g y a zene területén. Az i z g a t ,

hogyan l e ­

h e t n e o l y a n szinházat t e r e m t e n i , amely a társadalom m i n d e n

rétegéhez, osztályához, különböző korú és izlésü egyedéhez egyformán u t a t talál. - Véleménye s z e r i n t

van-e ma Magyarországon a drámairás

előtt v a l a m i l y e n akadály? - V a n . És ebben a kérdésben, mint drámákat iró ember t a ­ lán illetékesebb i s v a g y o k . Mindenekelőtt: a z a körülmény / a m i r e o l y a n nagyon s z e r e ­ tünk h i v a t k o z n i / , hogy a mai magyar valóságból hiányoznak az "éles drámai k o n f l i k t u s o k , nem akadály. Ha ez i g y v a n , akkor ez a dráma. Akkor a k o n f l i k t u s o k hiánya és a k o n f l i k t u s o k

i-

ránti belső igény közötti k o n f l i k t u s a dráma. A magyar dráma­ irás tényleges akadályait v i s z o n t három c s o p o r t r a

osztanám.

- Melyek ezek? - Az első és l e g f o n t o s a b b akadály szinházaink, pontosabban a magyar szinjátszás állapota /lám, akarva-nem a k a r v a kényte­ l e n vagyok az előbb megkerült kérdést i s érinteni/. Minden iró, h a b e v a l l j a , h a nem, a z z a l a céllal i r d a r a b o t , hogy a z t elő i s adják, tehát a z iró kénytelen a szinház igényeinek meg­ felelően d o l g o z n i . Minél járatosabb a szakmában, annál inkább. Mármost, ha semmi s i n c s , ami a szinházakat megcsontosodott eszközeik, e l a v u l t játékstílusuk, korszerűtlen szemléletük á l ­ landó megújítására kényszerítené, h a egy-egy tehetséges és l e l k e s rendező egyéni ambiciói megtörnek a szinház belső mun­ karendjén és munkamorálján, a szinészek hajszoltságán és fá­ radtságán, a vezetés érdektelenségén és közönyén, a közönség törvényszerű igénytelenségén / h i s z a közönségnek n i n c s össze­ hasonlítási a l a p j a / , a k k o r ez a z állapot v i s s z a h a t

a drámairo­

dalomra i s , mert egy közösség drámairodalma m i n d i g o l y a n , ami­ l y e n a szinháza /és nem f o r d i t v a ! / . A dráma nem a drámairó, hanem a szinház k o l l e k t i v műhelyében születik, és ennek a k o l ­ lektívának c s a k e g y i k t a g j a a drámairó, a k i nem v o n h a t j a k i magát a szinházi kollektívában uralkodó v i s z o n y o k hatása alól még a k k o r sem, ha látszólag egyedül, a z Íróasztal m e l l e t t

dol­

gozik. A második akadály, a z a b i z o n y o s ősbemutató-szemlélet,

ami­

ről már Száraz György i s beszélt egy interjúban. S o k s z o r úgy

érzi - m o n d t a -, m i n t h a a szinházi dramaturgiákon kézirataira v a s t a g vörös f i l c t o l l a l ,

nagy betűkkel ráirnák: HASZNÁLAT TI­

TÁN ELDOBANDÓ! Valóban: színházaink ősbemutató-igényét nem b i r ná kielégíteni egy Lope de Vega termékenységével megáldott iró sem. Ez a szemlélet egy h e l y e s művelődéspolitikai irány­ e l v g y a k o r l a t i eltorzulása következtében a l a k u l t k i . Támogas­ sák a szinházak a magyar dráma ügyét! - igényli a művelődés­ politika.

I g y hát a szinházak lebonyolítják a z t az évi e g y -

-két kötelező ősbemutatót. Lebonyolítják és megkönnyebbülten kipipálják: ez i s m e g v o l t

- hogy aztán a d a r a b o t soha többé

elő ne vegyék. S e z , sajátos módon, nem ösztönöz, inkább csüggesztően h a t az irókra, m e r t m o n d j u k N. városában az a h u s z o n ­ egynéhány előadás, hozzá egy pár tájelőadás a s z o k o t t

közsé

=

g e k b e n , nem éri meg az ügybe f e k t e t e t t munkát, fáradságot, gyötrődést. Az irót az lelkesítené, ha legalább esélye v o l n a rá,

hogy a m e n n y i b e n a d a r a b j a jó, más szinházak, többek közt

a fővárosiak i s átveszik. E r r e a z o n b a n aránytalanul kevés példa a k a d , m e r t az utánjátszás már nem minősül a "magyar drá­ ma támogatásának". Még egy, talán a f e n t

tárgyaltnál i s nagyobb veszélye v a n

ennek a szemléletnek. Ha u g y a n i s az ősbemutató önmagában i s érdem, a k k o r a színház i l y e n e s e t e k b e n h a j l a m o s rá, hogy az iróval szemben igénytelenné váljon. H i s z az a fő, hogy az ős­ bemutatóra s o r kerüljön. Hogy az előadás r o s s z ? I s t e n e m ! Abból - az iró kivételével - s e n k i n e k sem származik a n y a g i v e s z t e ­ sége. A prémiumot nem a minőség után adják. Az erkölcsi v e s z ­ teség i s az iróé, m e r t k i t e h e t arról, hogy az iró r o s s z d a ­ rabot

i r t ? A s z i n h a z a maga részéről m i n d e n t m e g t e t t a magyar

dráma ügyéért. És e z z e l már érintettük i s a h a r m a d i k

akadályt, az a n y a g i ­

a k a t . Noha Magyarországon i s m i n d e n k i a piacról él, erről a körülményről valamiért nem i l l i k

beszélni. Az "anyagiasság"

nálunk már-már p o l i t i k a i vétség számba megy. Nem értem, miért. A m a r x i s t a világnézet s o k m i n d e n t

követelhet az embertől, de

képmutatást a l i g h a . Az anyagiakról azért i s érdemes szót e j t e ­ nünk, m e r t ez konkrét, számokban mérhető, e g z a k t d o l o g , tehát

v i s z o n y l a g könnyen megragadható. A prózairó abszolút uralkodó a maga birodalmában. Ha kiadják, örül, ha nem, b o s s z a n k o d i k , ha pénzt kap, örül, ha nem kap, b o s s z a n k o d i k , de az alkotás örömét, a teremtés mámorát, a műalkotás BEFEJEZÉSÉNEK gyönyö­ rűségét s e n k i sem v e h e t i e l tőle. A drámairó s o k k a l

nagyobb

rizikót vállal. Ha a darabját nem adják elő, a műalkotás nem születik meg. Ha előadják, k e v e s e t ból.

valósítanak meg az álmai­

A műalkotást nem ő f e j e z i be, nem ő h o z z a létre. Ő c s a k

" e l k e z d i . Ha a neve s z e r e p e l i s a s z i n l a p o n ,

ha a k r i t i k a r ó ­

l a húzza i s l e a k e r e s z t v i z e t /vagy dicséri - egyre megy/, a z iró t u d j a , hogy a műalkotás nem a z övé, a z c s a k ürügy a r r a , hogy mások művészete megnyilvánulhasson. Nem az iró fontossá­ gát, jelentőségét v i t a t o m , • c s a k méltatlan helyzetét

szeretném

megvilágítani: a műalkotás megteremtésének folyamatában n a ­ gyon hamar k i v e s z i k kezéből a kezdeményezést, és ő t e h e t e t l e ­ nül nézi, mivé l e s z n e k

- mások kezén - az álmai. /Ez. a k k o r i s

i g y i g a z , ha harmadrangú iró gyönge darabjából normális előa­ dást varázsol egy színház társulata. Az iró i l y e n k o r b e z s e b e ­ li

a s i k e r t , de' a l e l k e mélyén t u d j a : ez nem az ő s i k e r e , nem

az ő érdeme./ Csoda-e, ha a drámairó e z e k után érzékenyebb az anyagiakra? Művelődéspolitikánk eléggé nem dicsérhető módon nagy össze­ g e k k e l dotálja a színházakat. A szinházjegy nálunk f a n t a s z t i ­ kusan olcsó. De nemcsak a z állam dotálja a szinházat a maga nagy pénztárcájából, hanem a z iró i s , a maga s o k k a l

laposabb

bukszájából. A szinházba járó közönség nem a szinházjegy reá­ lis

árát f i z e t i ,

hanem - az állami dotáció jóvoltából - a

jegy tényleges árának csupán egy hányadát. A többit a z állam f i z e t i - és az iró. Mert az iró a maga honoráriumát a bruttó pénztári bevétel, a z a z az e l a d o t t j e g y e k névleges árának ján k a p j a . I g y a t i s z t e l e t j e g y ,

alap­

a kedvezményes j e g y i s a z iró

zsebét t e r h e l i . S ehhez még a z t i s tegyük hozzá, hogy a s z i n ­ házi dolgozók /rendezők, szinészek, műszakiak s t b . / fizetését nemrég rendezték, ahogy rendezték az egészségügyiekét, a p e ­ dagógusokét, meg másokét i s . De a színházjegyek ára nem e m e l ­ kedett.

Ezek után

talán érthető, hogy c s a k a színházért megátal­

k o d o t t a n és gyógyíthatatlanul rajongó iró vállalja a drámairó kétes helyzetét, h o l o t t mást i s t u d n a csinálni. - Az előbb arról beszélt, hogy a drámairó alkotása nem az övé, "az c s a k ürügy a r r a , hogy mások művészete megnyilvánul­ h a s s o n " . Hogy érti e z t ? Egyáltalában, hogyan látja a drámairó és az i r o t t ,

illetve

előadott dráma viszonyát?

- Tudom, hogy a m i t mondok, s o k a k szemében szentségtörés: a drámairodalmat nem t a r t o m a szó s z o r o s értelmében v e t t

iroda­

lomnak. A drámairás a történelem folyamán g y a k o r l a t i igények kielégitésére született. Egy-egy

jól sikerült színjátékot a

játszó személyek u g y a n i s megismételjek, és hogy az ismétlés i s sikerüljön, hát lejegyezték - írásban -, de kizárólag a maguk számára, az e l h a n g z o t t és e r e d e t i l e g nyilván improvizált szö­ veg néhány részletét vagy szerkezetét - az alappilléreit. Eszükbe sem j u t o t t ,

hogy ez i r o d a l o m l e h e t . Később a t e l j e s

szöveget rögzítettek. Ivíeg később nem csupán saját h a s z n a l a t r a , hanem más színjátszó c s a p a t o k

számára i s . Még később másolni

és t e r j e s z t e n i kezdték a szöveget. Eredetileg

egy-egy c s a p a t vezetője i r t a

az együttes számá­

r a a d a r a b o t - S h a k e s p e a r e és Molière idejében i s -, tehát az iró egyúttal színész, rendező és színigazgató i s v o l t . / H a már Shakespeare-t aki

e m i i t e t t e m , hadd. emlékeztessek a r r a ,

nagy g o n d d a l őrizgette a s z o n e t t j e i t , m e l y e k e t

nak t a r t o t t , ze, m e r t

sosem g o n d o l t a r r a ,

hogy a d a r a b j a i t

a z o k a t nem t e k i n t e t t e i r o d a l o m n a k . - Nem

hogy ő, irodalomi s megőriz­ i s maradt

v o l n a ránk egy sem, ha a halála után nem került v o l n a elő n é ­ hány súgópéldány és nem élte v o l n a túl a m e s t e r t néhány öreg színésze, a k i k emlékezetből lediktálták az előadások szövegét, de még a k k o r sem az örökkévalóság számára, hanem további elő­ adások g y a k o r l a t i céljaira./ Később, a munkamegosztás során, különváltak az előbb e m i i t e t t funkciók, és m e g j e l e n t a a z i n e n , v a g y i s inkább a szín mögött a drámairó. Most már nemcsak a súgópéldányokat sokszorosították, hanem kinyomtatták a szöve­ get

az előadás előtt / s o k s z o r az előadás h e l y e t t / , az emberek

m e g t a n u l t a k drámát o l v a s n i , és e l t e r j e d t az a tévhit, hogy a

dráma i s i r o d a l o m ,

az i r o d a l o m n a k e g y

sajátos műfaja.

Az i r o d a l m i műalkotás - regény, n o v e l l a s t b . - KÉSZ VAN a b ­ ban

a p i l l a n a t b a n , m i k o r az iró a kézirat végére o d a t e s z i

a

p o n t o t , v a g y i s m i k o r az iró késznek nyilvánitja. A m i azután történik v e l e , már nem érinti a mű ontológiai lényegét. A m i t a gépirók, a kiadó, a nyomda csinál v e l e , az már c s a k másolás és terjesztés, v a g y i s

reprodukció. /A forditást most ne k e v e r ­

jük i d e , m e r t az a reprodukciónak o l y a n formája, a m e l y meg­ változtathatja a mű esztétikai értékét i s . / Az i r o d a l m i mű­ alkotás esetén tehát az iró egyszemélyben felelős, és az e s z ­ tétikai értéket /ha létrejött/ egy személyben 6 maga h o z t a létre, m e r t az i r o d a l m i műalkotás egynemű közege az n y e l v ; az i r o t t

nyelv mint

kommunikációs r e n d s z e r

irott

hordozza

az esztétikumot és e j e l r e n d s z e r fölött az iró szuverén módon rendelkezik.

\

És a drámairó?' A drámairó megálmodik /elképzel, kitalál/ egy

színjátékot, egy szinházi előadást, a z t " l e l k e

szinpadán"

eljátssza, m e g r e n d e z i és e z t az elképzelt előadást próbálja rögziteni Írásban, a k i a l a k u l t konvenciók s z e r i n t .

De az iró

nem h o l t betűket lát l e l k e szinpadán, hanem élő beszédet Ebből a z o n b a n az i r o t t

nyelv

rögziteni, m e r t a k i o l v a s s a , másképp m o n d j a k i , m i n t

hall.

segítségével v a j m i k e v e s e t képes az másképp h a l l j a és ha k i m o n d j a ,

ahogy a beszéd az iró képzeletbeli

szinpadán e l h a n g z o t t . Továbbá: a színjáték nemcsak dialógusok­ ból áll, a s z i n p a d n a k a beszéddel egyenértékű j e l r e n d s z e r e a cselekvés, a g e s z t u s o k , a mozgás, az élő szinész személyes színpadi jelenléte, a látvány maga. Mindebből p e d i g

a

"szer­

zői instrukciók" c s a k morzsákat képesek rögziteni, m e r t a szerzői i n s t ^ ukciókat i s szigorú f o r m a i konvenciók szabályoz­ zák,

m e l y e k e t áthágni illetlenség, meg nem i s érdemes, h i s z

a rendező és a színészek úgysem v e s z i k

őket f i g y e l e m b e .

Tehát

a j e l r e n d s z e r /az Írásjelek/, m e l y az irónak színpadi látomá­ sának rögzítésére rendelkezésre áll, sirnivalóan tökéletlen, és az iróval azonos hullámhosszon lévő közreműködők c s a p a t a szükséges még ahhoz, hogy a h o l t betűből kibontsák az irói látomás színpadi valóságát. A dráma tehát nem kész műalkotás,

c s a k tökéletlen hiradáa egy műalkotásról álmodott álomról; a műalkotás c s a k a s z i n p a d o n re

k e l , m i k o r felmegy

jön létre, a z előadás során. Élet­

a függöny, létezik, a m i g a játék t a r t

éa megszűnik, m i k o r a függöny összemegy. A műalkotást a s z i ­ nész h o z z a létre és a többi közreműködő /beleértve a r e n d e ­ zőt s irót i s / c s a k előkésziti; hozzásegiti a szinészt, hogy az a játék során a műalkotást m e g t e r e m t s e . Az iró b i z o n y c s a k másod-, harmadrendű s z e r p e t játszik ebben a struktúrában. Az a tény p e d i g , hogy d a r a b o t mond e l l e n t tér",

o l v a s n i i s szoktunk,

nem

az e d d i g i e k n e k . A s z i n p a d u g y a n i s nemcsak "üres

hanem korlátozott tér i s . Akármit találnak k i az a v a n t -

garde rendezők: ha a s z i n p a d o t a nézőtérre h e l y e z i k ,

ha a né­

zőteret t e s z i k föl a s z i n p a d r a , ha a szinészek a csilláron lógva mondják a szöveget, ha a nézőt ültetik föl a csillárra - mindegy. A szinpad akkor

i s szük korlátok közé s z o r i t o t t

tér m a r a d , és a játékot, amely e szük téren létrejöhet, az olvasó a l e i r t

dialógus alapján több-kevesebb fantáziával e l

t u d j a képzelni. Azaz: m e g t a n u l t u n k juk,

milyen lehet a szinhaz

darabot

o l v a s n i , mert

/és ez még a k k o r

tud­

i s i g a z , ha,

m i n t i s m e r e t e s , s o k a n o l v a s t a k már, sőt élveztek i s d a r a b o t , mielőtt még valódi szinházat láttak v o l n a / . Ettől a z o n b a n az i r o t t

dráma még nem i r o d a l o m . K e r t ha szépprózát

az Írásjelek m i n t közvetítő és instrukciót hordozó szer len

jelrend­

alapján m i n d i g a valóságot képzeljük e l , a maga végte­ soknemüségében és kiterjedésével, m i g drámát

m i n d i g a szinjátékot - jól-rosszul, k i k i szerint ra,

olvasunk,

olvasva,

a maga fantáziája

-, és c s a k második lépcsőként asszociálunk a valóság­

az Életre, melyről a színjáték szól. Ez p e d i g döntő, on-

tológiailag i s meghatározó különbség. /Forgatókönyvet nem tudunk tozott,

o l v a s n i , m e r t a kamera által befognató tér nem korlá­ a filmkép lehetősége g y a k o r l a t i l a g végtelen, és e z t

a végtelen variációs lehetőséget a forgatókönyv nem képes szelektálni. Az a néhány kísérlet, amely a forgatókönyv vasmánnyá nemesítése érdekében történt, végső s o r o n

o l ­

ismét

csak engem i g a z o l és nemcsak azért, m e r t Bergman i s , F e l l i n i i s fölhagyott e z e k k e l a kísérletekkel, lanem azért i s , mert

ezek a forgatókönyvek p o s t f e s t a

»zül#ttek

a z a z a kész f i l m

alapján irták, i l l e t v e korrigálták őket olvasmánnyá. - Mi a véleménye a magyar k r i t i k a

színvonaláról?

- Ha jól ismerem a h e l y z e t e t , a . k r i t i k u s n a k /mióta ez a munkakör létezik/ a z a szakmája, a föladata, hogy birálja a kulturális szféra és a szórakoztatóipar b i z o n y o s produktuma­ it.

Szándékosan kerülöm a "műalkotás" kifejezést, h i s z a k r i ­

t i k a tevékenységi területe ennél s o k k a l szélesebb, egyébként "sem döntötte' e l még megnyugtatóan a tudomány, h o l húzódik a határ a szórakoztatóipar termékei és a műalkotások között. V i s z o n t s o s e h a l l o t t a m még, hogy produkciók létrehozóinak a z v o l n a a dolguk,

hogy visszabirálják a k r i t i k u s o k a t . Ezért hát

némi gyanakvással kezelem

a kérdést. A vevőnek u g y a n i s

elide­

geníthetetlen j o g a , hogy fitymálja az árut. A vevő érdekében és nevében szót emelő szakértőnek még inkább. P e r s z e fölme­ rülhet e z z e l k a p c s o l a t b a n i s néhány probléma,

melyeket

nem

azért e m l i t e k , m i n t h a végére akarnék járni a dolognak, csupán emlékeztetni szeretnék rájuk. / 1 / Mitől szakértő a k r i t i k u s ? Attól, hogy elvégezte a bölcsészetet? Vagy a z ujságiró lát? Attól, hogy megbizták: i r j o n kritikákat? vagy attól, hogy kritikákat i r ? A z t gondolom a k r i t i k u s i

isko­

egyszerűen rangot

éppúgy k i k e l l e n e érdemelni, m i n t például a z irói r a n g o t . / 2 / K i n e k a nevében birál a k r i t i k u s ? A közönség / a f o g y a s z ­ tó/ nevében? A művelődéspolitikai vezetés névében?

esetleg

a maga nevében? Nekem e z az utóbbi például r o k o n s z e n v e s

vol­

na. Mondjuk i g y : Kikérem magamnak e z t a s z e m e t e t ! Vagy: K ö ­ szönöm Schöngeiszt Egonnak a z t a csodálatos élményt, melyben a minap részem v o l t ! Szóval a z t , hogy k i n e k a nevében emel szót a k r i t i k u s ,

e l kéne döntenie és

r a g a s z k o d n i a k e l l e n e a döntéshez

ha e g y s z e r eldöntötte,

konokul..

- Mennyiben hasznosítja a kritikákat? - Ugy emlékszem, G. B.Shaw-tól származik a z a mondás, hogy attól, hogy v a l a k i nem t u d tojást t o j n i , még e l t u d j a dönte­ n i , m e l y i k tojás büdös. Mélységesen egyetértek a nagy

angol

m e s t e r r e l . Csak a n n y i t tennék hozzá, hogy a z , a k i c s a l h a t a t ­ l a n biztonsággal meg b i r j a állapítani, m e l y i k a záptojás, még

nem b i z t o s , hogy tanácsot i a t u d a d n i a tyúknak, hogyan jon

frisset.

toj­

Ámbár k i t u d j a ? . . .

- Beszéljünk m o s t színházi tapasztalatairól, drámairól g y a ­ korlatáról! Tizenkét éve d o l g o z i k a filmgyárban, H a t o t t - e a filmes

dramaturgia,

látásmód d a r a b j a i megkonstruálására?

- I g e n . A filmtől szigorú kompoziciót, koreográfiát tam.

A filmrendező legtöbb e s e t b e n p o n t o s a n meg k e l l

tanul­

határozza

az e g y e s j e l e n e t e k beállitását és a kamera viszonyát a j e l e ­ nethez.

V a g y i s a plánokat. Ez nemcsak t e c h n i k a i kérdés. A plá-

nozás, a képkivágás, a gépmozgás és a képen belüli mozgások összehangolt megkomponálása egyúttal a z t a célt szolgálja, hogy a néző figyelmét az ábrázolt világ f o n t o s , hangsúlyos p o n t j a i r a irányitsuk. Ez a t e c h n i k a tehát a hangsúlyok, a j e ­ lentések, a közlendő pontosításának az eszköze; e z z e l növel­ hető a művészi üzenet hatásfoka. Ennek a f i l m e s módszernek a megfelelőit megtalálhatjuk a színpadon i s . Alapplánként a nagytotál - az egész játéktér -, a rendezésnek ebből szükitenie. M i k o r

adoti kell

például a színpadon jelenlevő színészek k ö ­

zül e g y e t l e n színészre irányul a f i g y e l e m , a k k o r

a nagytotált

félközelire szűkítettem. Ha a színész m o z d u l a t l a n u l mond egy monológot és a többiek sem vonják magukra a f i g y e l m e t , a k k o r a nézők tekintetét a beszélő arcára összpontosítottam: ez a nagyközeli. Ha két színész egymás m e l l e t t v e s z részt egy a k ­ cióban: ez kistávol. Ha közülük az e g y i k átmegy a színpadon és most a dialógus v a g y cselekmény

így folytatódik közöttük,

az a n n y i , m i n t h a varióval nagytávolra nyitnék. Ha két szinésr szövege vagy akciója i l y e n e s e t b e n Hangsúlyosan elválik e g y ­ mástól, tehát e g y s z e r r e

mindig

c s a k az e g y i k színészem v a n a k ­

cióban, ez m e g f e l e l annak a f i l m e s formának, amikor gust

1

a dialó­

egymásra váltott közelikre b o n t o m és így tovább; s z i n t e

m i n d e n gépmozgás megfelelőjét megtaláljuk a színpadon. Ha d a ­ r a b o t i r o k , már e l e v e

ebben a beállitástechnikában

gondolko­

dom, ez v i s z o n t n a g y o n p o n t o s színjátszást igényel: a g e s z t u s ­ rendszer

és a koreográfia p o n t o s megtervezését és begyakorlá­

sát, a g e s z t u s

és a szöveg,

e két :ülön j e l r e n d s z e r elválasz­ :

tását és o l y a n együttes a l k a l m a z ás á ~,

hogy e^/más hatásnt ne

rontsák, hanem fokozzák, egyszóval, a mozgás, és a beszéd centiméterre és tizedmásodpercre k i d o l g o z o t t ritmusát szükségessé. Ez a színjátszás nálunk s z o k a t l a n ,

teszi

szinte

isme­

r e t l e n , és aprólékos kimunkálására s o h a s i n c s elég idó. - Ön s z e r i n t mi j e l l e m z i d a r a b j a i

stilusát?

- Minden darabomban reális, sőt naturális cselekményt pró­ bálok valamiképp megemelni, úgy, hogy önmagán túlmutató több­ letjelentést hordozzon. Dialógusaimból t u d a t o s a n hiányzik min•denfajta

költészet; hangsúlyozottan köznapi, naturális hatású

n y e l v e t használok. Ezért s a j n o s g y a k r a n előfordul, hogy da­ r a b j a i m a t n a t u r a l i s t a szinmünek olvassák és a régi

Vigszin­

ház n a t u r a l i s t a polgári szinjátszásának hagyományai s z e r i n t állítják s z i n p a d r a . V a l a m i v e l j o b b a n járok, ha szkij

Sztanyiszlav-

lélektani realizmusával próbálkoznak, de nem

- Nem

sokkal.

h i v e a Sztanyiszlavszkij-módszernek?

- Ennél b o n y o l u l t a b b a d o l o g . S z t a n y i s z l a v s z k i j

módszerét

én a korszerű színjátszás ábécéjének t a r t o m , de c s a k ábécé­ jének, semmi e s e t r e

sem a non-plusz-ultrájának. Az ő követői

s a j n o s három f o n t o s d o l g o t e l f e l e d t e t t e k velünk. Egy: hogy a s z i n h a z r i t u s . Kettő: hogy a s z i n h a z vásári műfaj. Három: hogy a z előző kettő nem mond e l l e n t egymásnak. Más oldalról p e d i g : korunk szinpadán már nem érvényes az a f a j t a logika,

mellyel

lélektani

S z t a n y i s z l a v s z k i j d o l g o z o t t . Éppen ennek a

logikának a hiánya / a valóságban t a p a s z t a l t

hiánya/ okozza a

mi állandó döbbenetünket. Azt a felismerést, hogy embertársa­ i n k cselekedetének rugóit nem ismerjük, sőt s o k s z o r a magun­ kéit sem; hogy homályban maradnak a z o k az erők, amelyek h a t ­ nak

ránk és meghatároznak bennünket. Az elidegenedés a modern

i p a r i társadalmakban e l s z i g e t e l a d o l g o k lényegétől, e l s z i g e ­ t e l egymástól, és elfödi a világos, kauzális, racionális össze függéseket. A dialógus tehát a s z i n p a d o n i s formális l e s z , a beszélők hallják, de nem értik egymást, néha úgy tűnik, egy­ másnak f e l e l n e k ,

de kiderül, hogy m i n d e g y i k a magáét mondja.

S ha e s e t l e g mégis ugyanarról beszélnek, az sem véletlen,

hisz

ugyanaz a valóság determinál m i n d a n n y i u n k a t , mind u g y a n a z z a l a valósággal küszködünk, de e l s z i g e t e l t e n és magunkra hagyva.

A kommunikáció lehetősége ember és ember között leszűkült, és rendszerint

már c s a k azért beszélünk, hogy legalább a magunk

szavát h a l l j u k . Ha tehát egy d a r a b szereplői nem egymásnak felelnek,

ha a dialógus menete logikátlan, ha körbe-körbe k e ­

r i n g e n e k a g o n d o l a t o k , ha a szituáció nem épül, hanem c s a k van,

ha közhelyek ismétlődnek számtalan változatban, az ne m

biztos,

hogy irói ügyetlenségből e r e d , a m i t k i k e l l

húzni,

át k e l l

irni,

hidalni.

vagy naturális színjátszással át k e l l

M i n d e z - úgy l e h e t - épp a mondanivaló lényege, a m i t nem e l ­ födni, hanem hangsúlyozni k e l l e n e . Ez a logikátlanság / v a g y i s a logikátlanság és a l o g i k a iránti igényünk között levő f e ­ szültség/ l e h e t aztán a szorongás, az aggodalom, v a g y a humor forrása i s - vagy mindháromé együtt. - M e n n y i r e elégedett prózai müveiből készített drámáival? - A Makrát gyönge adaptációnak t a r t o m , regénynek köszönhette. A Névnap s z i n p a d i

szinházi sikerét a változata v i s z o n t ,

úgy érzem, egyenértékű az e r e d e t i Írással. Oka l e h e t ennek t a ­ lán az i s , hogy e r e d e t i l e g drámai műnek, tévéjátéknak készült, igy

szerkezetében már o t t l a p p a n g o t t a szinmü, c s a k k i k e l l e t t

belőle

bontani.

- Könnyebbséget j e l e n t e t t - e , májának, a S z i k l a f a l n a k nem v o l t tön "színpadban k e l l e t t

hogy a Névnap után i r o t t

drá­

prózai előzménye, tehát rög­

gondolkoznia"?

- Ugy érzem, színműként m i n d e n e d d i g i kísérletemnél j o b b a n sikerült, a hibák ellenére m e g t a n u l t a m "szinházul". Fégis az a gyanúm, hogy m i k o r e l e v e s z i n p a d r a komponálok, a f o r m a e l ­ v i s z a valóságtól, a m i a prózánál ritkán f o r d u l elő v e l e m . A drámairásnak e z z e l a módjával m i n d e n e s e t r e még kísérleteznem kell,

hogy m e g t u d j a m , járható-e számomra ez az ú t .

- A S z i k l a f a l b a n - e d d i g i , munkáskörnyezetben játszódó és fontos

közéleti problémákat tárgyaló müveitől eltérően - a p r i ­

vátszféra kerül előtérbe. - Mindén munkámban ugyanarról: egy vagy néhány ember l e g ­ személyesebb ügyéről beszélek. A közélet és a p o l i t i k a

esemé­

n y e i , erői elválaszthatatlanul Összeszövődnek magánéletünkkel és meghatározzák a z t . Nem kerültem, nem i s kerülhettem meg

soha a z o k a t a hatásokat, m e l y e k hőseimet tágabb környezetük­ ben érik, v a g y i s a társadalmi-történelmi, vagy ha úgy

tetszik,

politikai-közéleti hatásokat. I g y l e s z egy ember legszemélye­ sebb magánügye, m o n d j u k Makra F e r e n c s o r s a , közéleti kérdés. A Sziklafalat

- i l y e n értelemben - legalább o l y a n közéleti

műnek t a r t o m , m i n t a Makrát. - M i késztette a S z i k l a f a l

átirására?

- Az természetes, hogy a drámát m i n d e n e s e t b e n a h e l y i kö­ rülményekhez; a játékszini v i s z o n y o k h o z , az a d o t t fölvevő képességéhez k e l l

közönség

adaptálni. De nem ez v o l t

a fő o k .

Három különböző előadás /az e g e r - m i s k o l c i , a s z e g e d i , a Déry­ né S z i n h a z

előadása/ t a p a s z t a l a t a i n a k birtokában úgy éreztem,

nem az valósult meg a s z i n p a d o n , a m i t a k a r t a m .

És nem téte­

l e z h e t t e m föl, hogy kizárólag az előadásokban v o l t b a j o k gyökere az i r o t t

a hiba. A

drámai a n y a g b a n i s o t t k e l l e t t ,

l e g y e n . Ezért m i k o r Berényi Gábor fölajánlotta, hogy j a a d a r a b o t a József A t t i l a

hogy bemutat­

Színházban, de szeretné, ha át­

írnám számára, örömmel vállalkoztam rá. - M i l y e n lényeges d r a m a t u r g i a i változtatásokat

hajtott

végre? - Mindenekelőtt s o k a t húztunk. Az e r e d e t i első felvonás szinházi szokásainkhoz mérten elviselhetetlenül hosszúra, m á s ­ fél órásra s i k e r e d e t t . Az e g r i ősbemutatón negyedórát rövidí­ tettünk, de r o s s z u l , m e r t a k i h a g y o t t részre, A n y u s k a és Hanna darabnyitó kettősére szükség l e t t tan

húztunk, e m e l l e t t

v o l n a . Most tehát átgondol­

kigyomláltuk a s z a k m a i s z l e n g e t , az

atelier-jellegű utalásokat, részletkérdéseket. K i s e b b

jelenet­

egységek átcsoportosításával / f i l m n y e l v e n szólva: az anyag újravágásával/ a cselekményt, i l l e t v e

- meglehetősen c s e l e k -

ménytelen darabról lévén szó - a dialógusok gondolati-érzelmi ivét f e s z e s e b b r e v o n t u k . És a l a p o s a n átirtam a d a r a b végét. - V a l a m i l y e n új koncepció alapján? - Ellenkezőleg. Következetes a k a r t a m m a r a d n i

a régihez. A

d a r a b f a n y a r , kesernyés, g r o t e s z k hangvételéből az első v á l ­ t o z a t b a n v a l a h o g y k i e s t e m és a d a r a b vége melodrámába

fulladt.

A második változatban megpróbáltam végigvinni a g r o t e s z k , t r a -

gikomikus

látásmódot.

- Elégedett-e a József A t t i l a S z i n h a z előadásával? - A körülményekhez képest, i g e n . A körülmények p e d i g r o s z s z a k v o l t a k . Az együttes, Berényi vezetésével, a kedvezőtlen körülmények ellenére kemény és eredményes munkát végzett. T u ­ dom: kilométerek választanak e l a korszerű színjátszástól. Ha úgy t e t s z i k a világszinvonaltól. De m i n d a n n y i u n k n a k jól­ e s e t t v o l n a , ha a z t a néhány szerény lépést, a m i t m i az Özve­ g y e k k e l ezen a hosszú úton megtettünk, v a l a k i észrevette és honorálta v o l n a . - Nem

i r t azóta újabb drámát?

- írtam, de inkább a k k o r beszélnék róla, h a elkészült. - Az utóbbi években k e v e s e t

publikált. Ugy tűnik, m i n t h a

korábbi müveihez képest nem l e n n e

igazán f o n t o s mondanivalója

a m a i magyar társadalomról, valóságról. E g y e s e k s z e r i n t k i ­ fulladt,

;

válságban v a n .

- A k i hosszú távon f u t ,

az k i f u l l a d ,

és k e l l

egy k i s idő,

a m i g összeszedi az erejét egy újabb hosszú távhoz. Egyébként a művész m i n d i g válságban v a n , akár d o l g o z i k , akár nem. - Nyilván bénitólag h a t n a k re,

önre a Makra és a Névnap

s az ennek következtében k i a l a k u l t

olvasói és

sike­

kritikusi

elvárások. - I g y i g a z . S e n k i nem t u d állandóan azonos s z i n v o n a l o n d o l g o z n i . A legegyszerűbb nyilván az l e n n e , ha gyengébb

dolga­

i m a t meg sem i m á m ; dehát ez i s hozzátartozik az erőgyűjtés- . hez.

De nem a színvonalra vonatkozó elvárások a g g a s z t a n a k

zán.

Aggasztóbbnak érzem a z t , a m i t közönségesen "beskatulyá­

iga­

zásnak" nevezünk. Tehát: a k i s z e r e t t e a Makrát, egy u j a b b Makrát vár tőlem. Csakhogy v a l a m i t azért megismételni, m e r t egyszer

már bevált, fölösleges. Az olvasó nyilván nem kap

újabb Makrát, ezért csalódott l e s z . Csalódása ellenkezést vált k i belőle. És nekem először m a j d e z t az ellenkezést k e l l l e ­ győznöm.

KERTÉSZ ÁKOS /1932 - / Bemutatott Makra

darabjai József A t t i l a

Szinház, 1972,

Berényi Gábor S z o l n o k , 1974, B a b a r c z y László ïïévnap

József A t t i l a Szinház, 1973, Berényi Gábor, e r e d e t i bemutató Kecskemét, 1973, M i s z l a y I s t ván Győr, 1974, Szilágyi A l b e r t Miskolc,

1974, Illés István

Veszprém, 1976, Bozóky

István

D e b r e c e n / C s o k o n a i Szinház, Hungária Kamaraszínház/, 1976, Orosz György Békéscsaba, 1977, U d v a r o s Béla Sziklafal

M i s k o l c , 1976, Illés István, e r e d e t i bemutató Szeged,

1976, Illés István

Állami Déryné Szinház, 1976, L a c z i n a László Özvegyek

József A t t i l a Szinház, 1977, Berényi Gábor

MARÓTI LAJOS - Miért i r drámát? - E r r e elég sokrétű választ k e l l adnom. Az i r o d a l m i műfa­ j o k hatását, sikerét általában nehezen l e h e t

ellenőrizni.

Egy regény i g a z i " s i k e r e * száz év múlva dől e l ; m i t j e l e z , hogy eladják vagy nem adják e l ,

igaz,

hogy van-e

vala­ kriti­

k a i v i s s z h a n g j a , s t b . , de mindez erősen manipulálható. A drá­ mával más a h e l y z e t . I g a z , i t t rendbe, i t t

i s b e l e l e h e t nyúlni az érték­

i s l e h e t kontraszelektálni - de e z a k o n t r a a z e -

lekció c s a k a d d i g t a r t , hogy mi kerül s mi nem kerül s z i n p a d ­ r a . Mert ha a d a r a b e g y s z e r s z i n p a d r a j u t , az iró közvetlen k o n t a k t u s b a kerül nézőjével, a ez a k o n t a k t u s már s o k k a l n e ­ hezebben manipulálható... A dráma esetében tehát közvetlenül lehet

lemérni a gondolat hatékonyságát. E m e l l e t t a drámairás

sok örömöt nyújt nekem. Az irás, mint mesterség épp o l y a n fárasztó müvelet, akár p l . a z esztergálás. De mint minden munka, ez i s nyújt v a l a m i elégtételt, s v a l a m e n n y i műfaj kö­ zül a legtöbbet - számomra - a drámairás. Az o l y a n apró örö­ mökre gondolok, hogy p l . meg tudok i r n i egy j e l e n e t s o r t , ami érdekes, ábrázol és mond i s v a l a m i t , vagy meg tudok s z e r k e s z ­ t e n i egy dialógust, éspedig úgy, hogy embereket

jellemezzen

és szituációt t e r e m t s e n . . . Összegezve, a drámával tudom a l e g j o b b a n és legadekvátabban k i f e j e z n i magam, és ez egy s o r o l y a n i z g a l m a t és kockázatot r e j t ,

amely más műfajokból h i ­

ányzik. - Mit j e l e n t önnek a s z i n h a z ? - Szeretem a látványt, a z élményt, amit nyújt. A szinházba máig i s ámulni járok. Próbálom őrizni magamban a n a i v

szin-

házlátogatót - ami p e r a z e azért nem t e l j e s e n sikerül, h i ­ s z e n s z a k m a b e l i vagyok, s ha unatkozom vagy v a l a m i nem

tet­

s z i k , rögtön az okokat kezdem k u t a t n i , s végiggondolom, hogy én hogyan i m á m - v a g y h o r r i b i l e d i e tu - hogyan rendezném

meg.

- Drámairól pályafutását az Utolsó utáni éjszakával k e z d ­ te?

A p e s t i debütálást néhány hét múlva követte a Vénasszo­

nyok n y a r a győri p r e m i e r j e . - Hibát követtem e l , m i k o r hagytam, hogy a két d a r a b enyn y i r e közeí kerüljön. A Vénasazonyok n y a r a

kikalapáláaához

nem maradt elég erőm és energiám. A már régebben elkészített rádiójátékból háromhetes munkával megírtam a s z i n p a d i szö­ v e g e t . Győrött akkor kezdődött a h a t h e t e s próbaidőszak, a mikor P e s t e n még f o l y t a k a próbák a z Utolsó utáni éjszakából. Már az előző hónapok i s a Nemzeti jegyében t e l t e k e l , s ezért nem tudtam a n n y i t f o g l a l k o z n i a d a r a b b a l , 8 a győri bemutató­ val

sem, m i n t ahogy szükséges l e t t

volna. -

- M i t érez elhibázottnak d r a m a t u r g i a i vagy más szempont­ ból? - Először i s két-három hónappal több időt k e l l e t t

volna

szánnom a megírásra, s e s e t l e g egy-két másik variánst i s c s i ­ nálnom a rádióváltozathoz képest. Az első részt többé-kevés­ bé úgy valósítottam meg, ben a legkézenfekvőbb

ahogy elképzeltem. A második rész­

- de d r a m a t u r g i a i szempontból olcsó

- megoldáshoz nyúltam, a m e l l y e l rádiójátékot s z i n p a d r a l e h e t transzponálni: behoztam a színpadra a m u n k a h e l y e t . A Vénász8zonyok nyarával tehát i g e n elégedetlen v o l t a m . V i s z o n t a kartam látni még e g y s z e r az életben színpadon, de most már jól megformáltan; ezért átírtam a z egészet. A d a r a b o t l e ­ szűkítettem négy szereplőre, egy férfira és három nőre, s úgy k i f a c s a r t a m a szituációt, mint a c i t r o m o t . - Mennyire elégedett a közelmúltban bemutatott

harmadik

d a r a b j a s z i n p a d i megvalósításával? - Az Egy válás történetének

-

amely P e s t e n nem t u d o t t

s z i n p a d r a kerülni - Szegeden sikerült u t a t találnia a közön­ séghez, s kirobbanó s i k e r t a r a t o t t . S z e r e t t e m e z t a z előadást; 1

A d a r a b b a l a kötet második részében f o g l a l k o z u n k .

h a valamiért mégis aggályom v a n , az a két rész h a n g u l a t i diszkrepanciája. Léner Péter rendező és a szinészek, enged­ v e az anyag csábításának, a z első részt inkább a vigjáték, sőt a bohőzat felé vitték e l . Csak a második részben való­ s u l t meg az az atmoszféra, a z a belső feszültség, amelynek p e d i g mindvégig j e l l e m e z n i e k e l l e t t v o l n a a produkciót. - J e l e n l e g min d o l g o z i k ? - Párhuzamosan több művön i s szoktam d o l g o z n i .

Pillanat­

n y i l a g két drámám - a K o l o s t o r , és a Látjátok, f e l e i m van

félkész állapotban, s nemrég f e j e z t e m be A számkivetett

cimü monodrámát, v a l a m i n t

Az állam cimü háromfelvonásos drá­

mámat, Platónról. - Miről szólnak ezek a z alkotások? ~ À Platón témája a p o l i t i k a i nya,

elmélet és g y a k o r l a t

kölcsönhatása. Amikor a p o l i t i k a i

viszo­

elmélet áttevődik a

g y a k o r l a t b a , szükségképpen valamiféle átalakuláson megy k e ­ resztül. Miközben befolyásolja és formálja a valóságot, az i s v i s s z a h a t rá. Ha e z t a visszahatást különféle dogmatizmusok nem e n g e d i k érvényesülni, abból c s a k b a j származhat. A K o l o s t o r a z o n o s cimü regényemből született, a s z i n p a d i mü közel áll a regényhez, sok a közös motivum. A regényből e gyébként, keletkezése idején, a h a t v a n a s

évek végén H i n t s c h

György rendező felkérésére filmnovellát i s i r t a m . H i n t s c h azonban nem k a p o t t

lehetőséget a f i l m elkészítésére. A d a ­

r a b megirásával azért vártam, mert nem s z e r e t t e m v o l n a , hogy nem s o k k a l az Utolsó utáni éjszaka bemutatáaa után egy m á ­ s i k "pap-tárgyú" darabomat i s műsorra tűzzék. Ez c s a k b e ­ skatulyázásra ad lehetőséget. A Látjátok, f e l e i m egy munkásigazgató tündökléséről és bukásáról szól. Hősöm az államosítástól a h a t v a n a s

évekig

állt egy nagyüzem élén. Végigcsinálta a nehéz időket, s a k e z e a l a t t vált a manufakturális üzemből jól menő gyár-óriás Aztán e g y s z e r c s a k menesztették. Pedig összes gyarlóságával, hibáival, részegségével együtt, azért mégiscsak t e t t mit

ezért a gyárért, a d o t t v a l a m i t a közösségnek.

vala­

Végül, röviden, A számkivetettről. A dráma Dante életének a z t a pillanatát ábrázolja, mikor lebetőséget kap a Firenzé­ be való hazatéréare, amennyiben t e l j e s i t i

a köztársaság b i ­

zonyos feltételeit. Dante nem a l k u s z i k , nem tér h a z a , p e d i g b e l e p u s z t u l a honvágyba. A monodrámából egyidejűleg

szinpadi

és rádióváltozatot i s i r t a m . A 8 0 p e r c e s rádiójáték - S i n k o v i t s Imrével a fŐ8zerepben - az 1978-as B u d a p e s t i Művészeti Heteken kerül sugárzásra. - Amennyire a rövid t a r t a l m i ismertetésből i s kitűnik, a Platón és A számkivetett cimü d a r a b j a i - akárcsak a z Utolsó utáni éjszaka i s - p o l i t i k a i parabolák. Miért i r parabolát? Talán kényszerből, mert e z e s e t l e g könnyebben j u t s z i n p a d r a , mint egy áttételek nélkül megszólaló inai d a r a b ? - Ez i g y b i z o n y o s f o k i g leegyszerűsítés. Tény, hogy egyes gondolatok, mondanivalók a maguk t e l j e s komplexitásában k a l könnyebben bonthatók k i ,

sok­

ragadhatok meg, történelmi l e ­

pelbe bújtatva: a kitalált történelmi szituációkkal

szabadon

bánhatok... De az i s i g a z , hogy az i l y e n jellegű drámák könynyebben k a p n a k zöld u t a t a s z i n p a d r a . Másrészt, ugyanannak a mondatnak, igazságnak egészen más a hatása, s főleg érvénye egy mai d a r a b b a n , mint egy p a r a b o l i s z t i k u s b a n . A parabolairásnak nem a z a z értelme, hogy köz­ lendőnkkel megbújjunk a p o l i t i k a és n a p j a i n k valósága elől, hogy megkerüljük őket. Ellenkezőleg! A mai tárgyú d a r a b e l ­ sődlegesen i t t

és most érvényes. A történelmi miliőben

el­

hangzó tételek v i s z o n t általános értelmet n y e r n e k . Túl azon, hogy jelenidejü üzenetet

hordoznak.

- Drámairói munkásságát kettősség j e l l e m z i - a történel­ mi játékok m e l l e t t mai tárgyú darabok s o r a k o z n a k . Van-e v a ­ l a m i közös a két t i p u s b a n ? - A kettősség c s a k látszólagos. Minden darabomban ugyan­ a z z a l az alapvető kérdéssel f o g l a l k o z o m : a gondolkodás a u ­ tonómiájával, belső szabadságával, a belső szabadság és a külső korlátozó körülmények konfliktusával. /Vannak b i z o n y o s témarögeszméim, p l . a h i t kérdése. Erről szól egy nagy t a ­ nulmányom, a K o l o s t o r cimü regényem

és a z Utolsó utáni é j -

s z a k a i s . / Hasonló s z e r e p e t játszik s z i n p a d r a szánt müveim­ ben egy másik f o n t o s probléma, a kivülrekedtség vizsgálata. A kívülállás m i n t tünet általános jelenség. Valamiképpen m i n ­ den ember kívülálló, azzá l e s z abban a p i l l a n a t b a n , amikor autonóm egyéniséggé vélik. Most állítottam össze egy kötetet, amelyben négy a z i n p a d i müvem - az Utolsó utáni éjszaka, a Vénasszonyok n y a r a , a z Egy válás története és A számkivetett - s z e r e p e l . A válogatás c i m e : A számkivetett. E z z e l i s j e l e z n i a k a r t a m , bogy hőseim valamiképpen m i n d a n n y i a n kivülállók. Engem a kívülállás lét­ formája i z g a t , ebből k i i n d u l v a próbálom m e g i s m e r n i , előraj­ z o l n i az emberi cselekvés- és magatartásformákat. - Mi az oka, hogy hősei általában értelmiségiek? - Az értelmiségi - amennyiben tényleg a z , a nemcsak s z e l ­ l e m i dolgozó -, a maga s z e l l e m i autonómiájával, f o k o z o t t a n éli át a kívülállást. Ezért különösen hálás médium a számom­ r a . E m e l l e t t korunk drámai hősének az értelmiségit t a r t o m . A világ átalakulásával, fejlődésével ennek a rétegnek a sú­ l y a állandóan nő. E g y r e nehezebb meghatározni, hogy k i az ér­ telmiségi, s k i a munkás. Ennek a szociológiai összemosódás­ nak, átrétegződésnek a j e l e ,

hogy az értelmiségi lét b i z o n y o s

p a r e x c e l l e n c e e l e m e i megjelennek a munkások életformájában i s . A f o l y a m a t párhuzamos a z z a l ,

ahogyan a kétkezi munka - a

tudományos-technikai f o r r a d a l o m következtében - f o k o z a t o s a n feloldódik valamiféle s z e l l e m i munkában. Az értelmiségi hő­ sök tehát nemcsak egy réteg életmódjáról szolgálnak híradás­ sal,

hanem tágabb érvényű mondanivaló hordozására a l k a l m a s a k .

- Van előadatlan d a r a b j a ? - Van, a Hippi-akvárium cimü m u s i c a l e m , a m e l y e t azonos

ci­

mü regényem alapján i r t a m a Pécsi Nemzeti S z i n h a z számára. A darab a h i p p i k világát e l e v e n i t i

fel,

s bár találhatók ben­

ne a regénnyel a z o n o s motivumok, a cselekmény attól eltérő és drámaibb felépitésü. A m u s i c a l műfaji követelményei

kö­

vetkeztében a hangsúlyok máshová kerültek, i g y a h i p p i - f i l o ­ zófia, amely a regényben döntő s z e r e p e t játszott, i t t

éppen

csak,' hogy m e g j e l e n i k . - Miért nem került s o r a dráma bemutatására? - A szinmüvet lényegében elfogadták, de a próbák megkez­ dése előtt valahogy abbamaradt a d o l o g . A bemutató

elhalasz­

tását Nógrádi Róbert igazgató levélben közölte; nagyon s a j ­ nálja - i r t a - a dolgok i l y e n alakulását, majd

jelentkezik

és elmondja az okot. E z azonban e l m a r a d t . Ugy hírlett, hogy nem a saját jószántából állt e l a bemutatótól: vagy a m i ­ nisztériumtól, vagy a megyei tanácatól kaptak egy jelzést, hogy most egyelőre n e . . . De ma már ebben sem vagyok b i z o n y o s . Akkor sem értettem a s z i n h a z visszalépését, ma sem értem. Tény, hogy p i l l a n a t n y i l a g a darab rádióváltozata előkészü­ l e t b e n v a n , és a d e b r e c e n i s z i n h a z i s j e l e z t e

hajlandóságát

a darab bemutatására. - Ön s z e r i n t m i l y e n akadályai vannak a darabirásnak? - E d d i g tulajdonképpen c s a k ez a z egy n e g a t i v

tapaszta­

latom v o l t . Ebből k i i n d u l v a : semmiképpen sem szerencsés, ha o l y a n külső tényezők szólhatnak b e l e a d a r a b b a l

kapcsolatos

döntésbe, az élőadás sorsába, amelyek nem művészi és

mem

kultúrpolitikai szempontokat, hanem egyéni félelmeket kép­ viselnek. - M i l y e n a kritikával való k a p c s o l a t a ? - Nekem e d d i g nem l e h e t panaszom... Általában s o k a n

szid­

ják a szinházi kritikát. L e h e t , hogy j o g g a l ; én mégsem hiszem hogy a szinházi k r i t i k a ,

a k r i t i k a mezőny t e l j e s e n

süket

l e n n e . Talán az a h e l y z e t , hogy kevés a l k a l m a v a n új szinházi törekvések fölfedezésére. Ugyanakkor az i s tény, hogy sok a s a b l o n . A k r i t i k a g y o r s a n skatulyáz, előregyártott k e l operál. Az i s bántja az embert, hogy nem m i n d i g

Ítéletek­ objektiv.

E z t nem a n n y i r a drámaíróként, hanem inkább színházlátogató­ ként érzem. - M i l y e n n e k látja a magyar s z i n h a z helyzetét, - Nem

szinvonalat?

l e h e t p o n t o s a n lemérni, hogy h o l t a r t ma a magyar

szinházkultura. De a z t h i s z e m , nem c s a k az én érzésem, hogy a magyar s z i n h a z - e s e t l e g e s erényeivel és egy-egy jó produk-

6R

ciójávai együtt - megrekedt v a l a h o l . Problémát j e l e n t , hogy egyrészt n e h e z e n l e h e t megfogalmazni, h o l és m i v e l

vagyunk

elégedetlenek, másrészt nagyon nehéz perdöntőén érvelni e m e l l e t t a r o s s z érzés m e l l e t t . Nem kvantifikálható ée össze­ mérhető dolgokról v a n sző, e m e l l e t t az ember Ítéleteibe n a ­ gyon i s belejátszik szubjektuma, izlése, i s m e r e t e i . Én pél­ dául, miután hazajöttem legutóbbi négy hónapos

olaszországi

utamról és megnéztem néhány h a z a i előadást - k i f e j e z e t t e n r o s s z u l éreztem magam. Az v o l t a benyomáaom, hogy vidékre csöppentem, Színpadjainkon elég s o k a blöff, s kísérletezés ürügyén a v a s k o s d i l e t t a n t i z m u s . Alkalomadtán még az igazán p r o f i produkciókból i s hiányzik v a l a m i . zok

Talán túl erősek a -

a szálak, amelyek mai szinhazkultúránkat a harmincas

évek szinjátszó hagyományaihoz kötik... A sommás Ítéletek azonban, megfelelő árnyaltság nélkül, m i n d e n e s e t r e és f e l ­ tétlenül i g a z t a l a n o k ; turánk h o l t p o n t r a

de a z t kimondhatjuk, hogy szinházkul-

ért. Az e d d i g i

lehetőségek kimerültek, v a ­

lahogy változtatni k e l l vagy magukon a lehetőségeken, vagy azok belső kihasználásán, ahhoz, hogy szinházkulturánk t o ­ vább léphessen. - Olaszországban többször i s hosszabb időt töltött, rész­ ben

a z o l a s z s z i n h a z megismerése céljából. Hogyan látja a z

olasz szinhaz

helyzetét, miben látja jellemző - e s e t l e g ná­

l u n k i a követésre érdemes - sajátosságait? - Az o l a s z szinházi életnek a miénktől alapvetően eltérő rugalmasabb - nagyobb mozgékonyságot és öntevékenységet b i z ­ t o s i t ő - struktúráját nekünk i s érdemes l e n n e tanulmányozni. Az önálló társulások lehetősége összehasonlíthatatlanul n a ­ gyobb, a z z a l együtt, hogy o t t i s megvannak azok a nagy ál­ landó társulatok, amelyek az o l a s z szinházkultura gerincét j e l e n t i k . Az o l a s z s z i n h a z nagyobbik részét azonban kétség­ telenül a z a mintegy százötven " a l k a l m i " társulás képezi^ amely saját azinházzal nem r e n d e l k e z i k ,

a m e l y i k mind a saját

programját játasza és úgy látszik, meg i s él ebből. Termé­ szetesen

állami támogatással. Az a beállitás, mely

szerint

a magyar s z i n h a z különleges h e l y z e t b e n van, mert a z állam támogatja - félrevezető és nem i g a z ! A szinházat a világon mindenütt agyonszubvencionálják. Olaszországban különösen. Nagyon érdekes és tanulságos a szubvencionálás módszere i s , elsősorban a mai o l a s z drámairodalom szempontjából. Az o l a s z iró darabját erősen támogatják, a klaaszikusét kevésbé, mai külföldi szerző darabjának előadásakor pedig a s z i n h a z sem­ milyen

a n y a g i támogatást nem k a p . Az utóbbi e s e t b e n

tehát

a drámának kas s z a a i k e r n e k k e l l l e n n i e ahhoz, hogy érdemes l e g y e n eljátszani. E z a f u r c s a "védvám"-rendszer tűnik, s talán e g y i k

túlzásnak

o k a i s ennek, hogy az o l a s z dráma nap­

j a i n k b a n o l y a n gyenge. Végül v a l a m i t az o l a s z színjátszásról. Számomra úgy tű­ n i k , hogy a z o l a s z s z i n h a z j e l e n l e g nem túlságosan magas színvonalú. Pontosabban: rendkivül nagy a szóródás. A kivá­ lóan i z g a l m a s ,

lenyűgözően "mai" produkciók m e l l e t t megdöb­

bentően dilettáns produkciókat legjobban

i s láttam; és a z i s i g a z , hogy

p e d i g egy f r a n c i a társulat vendégjátéka

tetszett.

Azért a tisztességes s z a k m a i középszintet, s z i n v o n a l a t több­ n y i r e mindegyik együttes eléri. Tény az i s - s e z lényeges -, hogy ha szerencsésen verődik össze egy-egy " c s a p a t " , jó r e n ­ dezővel és színészekkel, jó d a r a b b a l ,

akkor b i z o n y

érdeke­

sebb, progresszívebb előadásokat produkálnak, m i n t

amilye­

nekhez mi h a z a i színpadjainkon

hozzászokhattunk.

- ön a z írószövetség drámai szakosztályának titkára. Mi a szakosztály f e l a d a t a , m i t t e h e t a mai magyar drámáért? - Talán s e g i t összegezni a drámaíróink létét behálózó és átszövő problémákat, és megkísérli, hogy e z e k n e k hangot a d ­ j o n a megfelelő fórumokon, ügy tűnik, azok a z intézmények és s z e r v e k , amelyek a magyar dráma és a szinházak ügyét intézik, formálják bizonyos

- nagyon hálásak, ha szakosztályunk időnként ad támpontokat és fogódzókat a tennivalókat

MARÓTI L A J O S / 1 9 3 0 A z utolsó utáni éjszaka

illetően.

/

Nemzeti Szinhaz, Endre

1977,

Marton

Vénasszonyok n y a r a

Győr, 1 9 7 7 , d r . Várady György

Egy válás története

Szeged, 1 9 7 7 ,

Léner Péter

ÖRKÉNY ISTVÁN - S z e r e t szinházba járni? - S z e r e t e k jó szinházba járni, o l y a n b a , gyon s o k a t t a n u l t a m

ahol tanulok.

Na­

a színházban drámaíróktól, rendezőktói,

színészektől. A s z i n h a z nekem tanulmányút és c s a k részben szórakozás. P e r s z e , a l e g j o b b a n a z t szeretném, ha tanulnék i s meg szórakoznék i s . Dehát ez nem m i n d i g e s i k

egybe.

- A közelmúltban m i l y e n művészileg jelentős produkciókat látott? - A legnagyobb élményem a R o y a l S h a k e s p e a r e

Company

ma­

gyarországi vendégjátékaihoz, a L e a r király után a S z e n t ­ ivánéji álomhoz és a minap Ljubimov Hamletjéhez fűződik. Hosszú idő után ekkor éreztem megint, hogy m i l y e n

csodálatos

dolog azinházat cainálni. Láttam, egy nagyszerű Gorkij-elő­ adást Leningrádban, Varsóban A x e l rendezésében Mrozek Tangó­ ját . F e l e j t h e t e t l e n v o l t . Washingtonban, a z Arena S t a g e - b a n - a h o l a Tótékat bemutatták - gyönyörű v o l t a G o d o t - r a várva Nagyon t e t s z e t t a H a i r Londonban, New

Yorkban a

Koldusopera

és P e t e r S h a f f e r E q u u s a . R i c h a r d Burtónnal a főszerepben. Ezek az én megrendítő, nagy találkozásaim. P e d i g hát nem vagyok f i a t a l e m b e r , nem o l y a n könnyű engem felrázni. - A kortárs drámairók közül k i k e t

kedvel?

- Hozzám legközelebb a kelet-európai g r o t e a z k művelői áll nak, mint például Mrozek, H a v e l , S o r e s c u . Egész gondolkezáBmódomat meghatározza, hogy nemcsak magyarnak, de kelet-euró­ painak

i s érzem magam.

- U g o r j u n k nagyot a z időben! K o r a ifjúságában a s z i n h a z m i l y e n s z e r e p e t játszott az életében?

- Eléggé alárendelt s z e r e p e t . A H o r t h y - k o r s z a k b a n a s z i n ­ haz

az i r o d a l m o n kivüli intézménynek számitott. Persze

tak

nagyszerű színészeink, és kiváló rendezőink, nagyrészü­

ket

láttam i s . V o l t a k jó k o r s z a k a i n k , v o l t

Bárdos Artúr, v o l t

vol­

egy H e v e s i Sándor,

egy Tháliánk, körülöttük egy k i s mozgás.

De az újat k i f e j e z n i

akaró f i a t a l

Írónak a színházban nem s o k

keresnivalója v o l t . - Első, máig b e m u t a t a t l a n darabját, a V o r o n y e z s t még 1 9 4 4 ben

irta. - A Szovjetunióban, a k r a s z n o j a r s z k i fogolytáborban szü­

letett

ez a k o r a i drámai kisérletnek tekinthető müvem. V a l a ­

hogy sikerült hazaküldenem, és meg i s j e l e n t

1948-ban az a z ­

óta megszűnt B u d a p e s t Könyvkiadó gondozásában. Hazatérésem után odaadtam a d a r a b o t Várkonyi Zoltánnak, a Művész S z i n h a z a k k o r i igazgatójának, a k i műsorra i s tűzte. A V o r o n y e z s t a z o n b a n betiltották, mégpedig a z z a l az i n d o k k a l , hogy a d a ­ r a b b e l i szituáció - hogy egy magyar szakaszvezető és egy s z o v j e t tanítónő egymásba s z e r e s s e n e k - tűrhetetlen, t a r t h a ­ t a t l a n és s z i n p a d o n ábrázolhatatlan. Néhány évvel ezelőtt a z ­ tán tévejáték készült a darabból. - A n e g y v e n e s évek végén, az ötvenes évek elején drama­ turgként d o l g o z o t t reg

az Ifjúsági Színháznál, m a j d a Néphadse­

Szinházánál. H o g y a n emlékezik v i s s z a d r a m a t u r g i a i műkö­

désére? - Drámaírói pályafutásom és d r a m a t u r g i a i munkálkodásom között, a z t h i s z e m , nem n a g y o n érdemes párhuzamot v o n n i . A magyar irók megélhetési v i s z o n y a i h o z hozzátartozik, hogy az íráson kivül még v a l a m i l y e n foglalkozást i s k e r e s s e n e k ma­ guknak, a m i v e l kiegészítik írói jövedelmüket. Nálam mellékfoglalkozás v o l t

ilyen

például a külső lektorálás a Szépiro­

d a l m i Könyvkiadónál, s az i s , a m i k o r az Ifjúsági Színháznál, m a j d később a Néphadsereg Színházánál dramaturgként Ebbe tehát utólag sem merek belemagyarázni semmiféle

dolgoztam elhiva­

tottsági érzést. N a g y o n sok írót i s m e r t e m , nyílván c s a k az volt ra.

a szerepem, hogy minél több irót csábítsak a drámaírás­ Ez c s a k részben sikerült. Ebből az életkorszakból m i n d -

össze egy s z i n d a r a b születésére emlékszem. Rábeszéltem Sándor

Kálmánt A harag nap .ja c . regényének dramatizálására, a -

mit

aztán nagy s i k e r r e l játszott a Néphadsereg Szinháza. - 1974-ben mutatta be a Madách Színház Molière FösvényéÖn által készitett átdolgozását, a Zsugorít. 1 9 4 9 - b e n

nek

p e d i g a z Ifjúsági Színházban került s z i n r e

a

Gyárfás Miklóssal

közösen i r t Z i c h y p a l o t a . Drámairól pályáján ezután hosszú hallgatás következett. - Nem

éreztem magam drámairónak, nem i s éreztem semmi kü-

lönösebb s z i n p a d i vonzást. - Időrendben következő színmüve az 1 9 5 8 - b a n Íródott

Sötét

galamb. - Minden korábbi drámám története majdnem azonos ritmusú. Filmnovellának készül, de nem l e s z belőle f i l m . M e g j e l e n i k kisregényként, s aztán átdolgozom s z i n p a d r a . Ez történt Sötét galambbal l a . 1 9 5 6 után hat évig nem írhattam, minden lehetőséggel megpróbálkoztam,

hogy s z i n r e

a

ezért

kerüljek.

A Sötét galamb e r r e már témájánál f o g v a i s a l k a l m a s n a k lát­ s z o t t . Egy bányászcsaládból származó apáca sorsáról

szólt,

a zárdák feloszlatása után. Akkor egy s z i n h a z sem vállalko­ z o t t a bemutatására, de aztán mégis előadta a N e m z e t i , 1970ben.

Mindennek p e r s z e más akusztikája v o l t már.

- Közben azonban 1 9 6 7 - b e n s z i n r e került a Tóték. - E z t Fábry Zoltán r e n d e l t e meg filmnovellának, de c s a k néhány évvel később r e n d e z t e meg. Időközben regényt

irtam

belőle, s K a z i m i r Károlynak j u t o t t eszébe, hogy ennek a l a p ­ ján s z i n p a d i müvet Írasson velem. - Hogyan készült a dramatizálás, hogyan jött létre a z elő­ adás? - K a z i m i r nagyon s o k ötletet a d o t t , sok mindenben n i tudott

segite-

gyakorlatlanságomon. Nagyon rászorultam egy jó r e n ­

dező tanácsaira. K a z i m i r s z e r e t

egyedül megbirkózni a r e n d e ­

zőikoncepció megfogalmazásával. Nem

örül, ha a z iró beleszól

a munka közben. A próbafolyamat végén azonban meghívott, hogy járjak be, jó néhány próbán részt i s v e t t e m . Sok d o l o g r a hívta a figyelmemet, amelyek p a p i r o n jól h a n g z o t t a k , de a

fel­

színpadon másképpen valósultak meg. Egy-két j e l e n e t felépí­ tése i n g a t a g n a k

b i z o n y u l t , azokat

átirtam, ha nem v o l t

befe­

j e z v e b e f e j e z t e m , v a g y j o b b befejezést próbáltam hozzá t a ­ lálni. S o k a t

dolgoztunk.

- A Macskajáték s z i n p a d i változatának m i a története? - E r e d e t i l e g szintén filmnovellának íródott, aztán

kisre­

gény l e t t belőle. Később Gyurkó László fölkért, hogy i r j a k belőle a 25.

Szinháznak d a r a b o t . M i k o r nemet mondtam, n e k i ­

ült és hárem nap a l a t t ő készitett a Macskajátékből egy drá­ mai

vázlatot; dialogizálta a regényt. I g y k a p t a m k e d v e t ,

hogy

drámát csináljak a Macskajátékből. - Miért m a r a d t e l a 25.

Szinház-beli bemutató?

- Kiderült, hogy m i v e l a társulat f i a t a l

színészekből áll,

nem tudják eljátszani. Gyurkó v i s s z a a d t a a kéziratot, Szé­ k e l y . Gábor p e d i g elkérte a s z o l n o k i színház számára. Én m é g egyszer

átirtam, i g y e k e z t e m

szinpadiasitani,

verzió után - a h a r m a d i k került

s az első két

szinre.

- M i l y e n h e l y e t f o g l a l e l drámai müvei között a H o l t a k hallgatása? Ugy érzem, hogy m i n d e n más drámájától különbözik. - A z t h i s z e m , hogy ez c s a k a látszat. Az ember, ha már egyszer

b e l e k e z d e t t a drámairásba és több drámát i r t , v a l a m i

folyamatosságba kerül. V a g y i s

lépésenként próbálja k i az újat,

t a p a s z t a l j a k i a r o s s z a t , f i g y e l i meg, hogy erői m e d d i g jednek,

ter­

h o l t u d v a l a m i t mondani, h o l c s u k l i k e l a hangja.

Szóval, a d a r a b o k m i n d i g egymásból épülnek. I g y például e n n e k a d a r a b n a k a s z e r k e z e t b e l i előzménye a P i s t i a vérzivatarban cimü g r o t e s z k e m .

Először o t t próbáltam felcserélni a k l a s z -

s z i k u s cselekményvezetést mozaikszerkesztéssel, amely a z o n b a n rendkívül átgondolt konstrukciót f e d . Ezeket a d a r a b o k a t ,

ha

mégoly szilánkosoknak látszanak i s , vasbetonból s z o k t a m meg­ a l a p o z n i . Nem l e h e t e l m o z d i t a n i többé, a m i t e g y s z e r

beleépí­

t e t t e m . Ugyanezt a szilánkokból épülő technikát próbáltam még tovább f e j l e s z t e n i

vagy j a v i t a n i a Vérrokonokban. Ebben

már nem csupán a cselekményről mondtam l e , hanem

igyekeztem

a s z i n p a d i tér és idő illúzióját i s mellőzni, és az egész d a -

rabot a képzelet - vagy, ha úgy t e t s z i k , rájában életre k e l t e n i .

a gondolat

E z l e egy k i s lépés v o l t

- szfé­

előre. Ezért

szoktam mondani, bogy s z i n p a d i müveim egymásnak s z e r v e s köve­ tői,

leszármazottai. Alapvetőnek és s o h a e l nem

hanyagolható-

nak c s a k a szituációt t a r t o m . Ez a dráma bázisa, minden más c s a k kellék, néha v a n rá szükség, néha n i n c s . - Könnyebbséget j e l e n t e t t , hogy néhány drámájának prózai előzményei v o l t a k ? - A dráma szuverén műfaj. Hogy tárgya honnan származik, egy előzőleg megirt

regényből, egy történelmi tanulmányból,

vagy p e d i g saját képzeletemből, a z t h i s z e m mindegy. Csak t u d ­ j o n az ember lehetőleg s o k a t arról, amiről i r , hogy k i t u d ­ j a belőle választani a z t a k e v e s e t , ami drámai. A P i s t i a vérzivatarban, majd a Vérrokonok, a Kulcskeresók. s donképpen a H o l t a k

hallgatása c . d a r a b j a i m

tulaj­

önálló s z i n p a d i

müvek. E z e k n e k - a z utóbbi esetében, Nemeskürty István köny­ vét kivéve - n i n c s prózai hátterük. Már a saját lábukon pró­ báltak megállni. Drámában gondolkoztam. - Mit j e l e n t e t t e z ? - E z c s a k az Írói alapállás néhány f o k b a n való elfordulá­ s a . A prózairő i n t i m , de v i s s z h a n g nélküli, személytelen, a b s z t r a k t k a p c s o l a t r a v a n beállitva. Ebből hiányzik a közvet­ l e n megszólítás imperatívusza. Elég s o k prózából átirt szín­ darabom nyomán lassanként észrevettem, hogy a s z i n d a r a b hatá­ sa sokszorosan

felülmúlja a próza által kiválthatőt. Egy Író­

nak a z a célja, hogy g o n d o l a t a i t közölje, és e z t a közlést e l f o g a d t a s s a a nézővel vagy olvasóval. A színházban o l y a n köz­ lési módot fedeztem f e l , mely hatásosabb a prózáénál. E z ol y a n , m i n t h a a körzeti o r v o s az e g y i k

fájdalomcsillapítóról

egy másikra tér át, mert úgy érzi, a z gyógyitóbb erejű. Szá­ momra a váltás c s a k e n n y i t j e l e n t . Még ma sem vagyok

igazi

drámairó, ha magamat drámairó barátaimmal hasonlítom össze. Az ő számukra a szinházi bemutató mámor, beteljesülés, b o l ­ dogság, nekem pent a n n y i izgalom és öröm, mint egy prózai mű. Előnye c s a k a n n y i , hogy a hatásfoka

jobb.

- Nem adódtak k o n f l i k t u s a i abból, hogy a színházban s o ­ kan beleszólnak a darabjába, sokan bábáskodnak a s z i n r e

vitel

körül? - Alapvetően közösségi lény vagyok, i g y az nekem soha nem o k o z e t t problémát. P e r s z e , ez nem j e l e n t i a z t , hogy ne l e t t v o l n a néhány vitánk, összekoccanásunk, összeveszésünk, ame­ l y e k e t kizárólag a munka idegessége szült. De, hogy a d r a ­ maturg, rendező, 8zinész, világosító, sugó, diszletező egy­ aránt k i v e s z i k részüket a munkából, a z számomra nagyon t e r ­ mészetes és egészséges állapot. - Általában résztvesz a próbákon? - A z t h i s z e m az irónak nem k e l l okvetlenül résztvennie. P e r s z e , m i h e l y t v a l a m i zökken, meg k e l l j e l e n n i e . De a d d i g n i n c s rá különösebb szükség. - A Tóték és a Macskajáték h a t a l m a s nemzetközi z a t o t ért meg. Önnek lehetősége n y i l t

sikersoro­

számos produkciót meg­

t e k i n t e n i , s a teljesítmények s z i n v o n a l a t

összehasonlítva

értékes t a p a s z t a l a t o k r a t e h e t e t t s z e r t . Kezdjük talán a T o t ó k k a l ! M i l y e n lényeges művészi, értelmezésbeli különbsé­ geket lát a z egyes külföldi előadások között? - A Tótékát körülbelül húsz országban és i s t e n t u d j a hány városban játszották. Én ezeknek c s a k k i s részét láttam. Lé­ nyegében kétféle értelmezés lehetséges. Az e g y i k megoldás: m i l y e n v o l t Magyarország elnyomott korszakában, a s o k közül v a l a m e l y i k b e n , éa hogyan reagáltunk a z elnyomottság vagy k i ­ szolgáltatottság szituációjára. Tehát kuriózum, egy földraj­ zi-történelmi szituációba h e l y e z v e . Vagy p e d i g az elnyomás és kiszolgáltatottság drámájaként értelmezték, ami már nem magyar specialitás, h i s z e n az egész világon mindenütt meg­ élték. Tehát a d a r a b o t nem mint történelmi, n e m z e t i p r o d u k t u ­ mot, hanem mint k a t a r z i s t

kiváltó drámai alkotást nézték. A

kétféle befogadás közül a z iró számára a z a jó, amikor ebből a magyar kuriozitásból lehetőleg a z általános emberi

jelen­

tést i s kibogozzák, ahogy e z t Kelet-Európában, s a S z o v j e t ­ unióban tették. Tovsztogonov

például, zseniális leningrádi

előadásán a z őrnagyot f e k e t e ruhába öltöztette. S z e r i n t e a

7V

f e k e t e r u h a már nem a z SS, hanem a zsarnokság, a jogtiprás, az

embertelenség szimbóluma. Számomra tehát Közép-Európa j e ­

l e n t e t t e a közös hullámhosszt. Nyugat-Európa és Amerika, a mennyire k i tudtam v e n n i , az e g z o t i k u m o t k e r e s t e . A párizsi előadáson például egy távoli nép távoli problémáját érzékel­ tették, mintha n e k i k nem l e t t v o l n a német megszállásuk,

nem

l e t t e k v o l n a kollaboránsaik. Washingtonban egészen kiváló v o l t a z elóadás, kiváló d o l g o k a t találtak k i , de o t t sem

arra

asszociáltak - legalábbis a nézők és a k r i t i k u s o k -, hogy n e k i k nem i s o l y a n régen v o l t egy V i e t n a m j u k és, hogy ennek a Vietnamnak i s v o l t a k Őrnagyai. - M e l y i k előadásra emlékszik még v i s s z a

szivesen?

- Nagyszerű előadás v o l t a marosvásárhelyi, Kovács György r e n d e z t e , sőt játszott i s benne. Nagyon t e t s z e t t Varsóban a P o l s k i T e a t r , Leningrádban a G o r k i j S z i n h a z , Moszkvában a Szovremennyik előadása, Oleg Tabakov főrszareplésével. A s t o c k h o l m i előadás i s nagyon szép v o l t , egészen más, mint

a

többi. - S elrontott

előadás?

- A Tóték ugyan elment Párizsban százszor, de ez nem igazán a mű s i k e r e . Az Őrnagy szerepére kiválasztott

volt

kitűnő

szinész a z utolsó p e r c b e n f i l m r e szerződött, s h e l y e t t e be kellett

v a l a k i t u g r a t n i . Ráadásul Tótot a Fernande1 után

népszerűbb f r a n c i a komikus, M i c h e l G a l a b r u alakította. Ő

leg­ mo-

nodrámává alakította át a Tőtékat. Zseniális színészi m u n k á ­ val

végig röhögtette a közönséget, de a d a r a b közben úton-

útfélen e l s i k k a d t . - És a Macskajáték megvalósításával elégedett? - A Macskajáték kevésbé k o r h o z és h e l y h e z kötött, ezért a művészi általánosítás - a k a t a r t i k u s hatás bázisa - j o b b a n érvényesül, m i n t a Tóték esetében. - M e l y i k értelmezést t a r t j a

igazán e r e d e t i n e k , sikerült­

nek? - Felejthetetlenül szép v o l t

a brüsszeli előadás.

- Mennyiben tért e l a s z o l n o k i Macaka.játéktól?

- Líraibb, lágyabb, k i f i n o n i t o t t a b b v o l t . Kevésbé

mutatta

az éles-keserü kontúrokat éa inkább az öregkor g r o t e s z k köl­ tészetét hangsúlyozta; akárcsak a forditás i s , mely V e r c o r s remeklése v o l t . - És bukáj? - E z s a j n o s szintén Párizshoz fűződik. V e r c o r s esett

leveleket

"macskajátékot" a darab végéről. A darabot ban

kétségbe­

küldött nekem, hogy a rendező e l h a g y t a a a Gymnase Színház­

játszották, és a rendező a z z a l érvelt, hogy az ő közönség'

számára ez a j e l e n e t riasztóan sértő, bántó, tehát nem játsz­ h a t j a e l . írtam n e k i egy hosszú, négy o l d a l a s l e v e l e t , ben

k i e l e m e z t e m , hogy miért nem

l e h e t a darabot

f e j e z n i , mi a macskajáték drámai funkciója, eszmei lója. Nem

mondaniva­

l e h e t e t t v e l e beszélni, e r r e aztán k i u t a z t a m

mutatóra. Borzasztó előadás v o l t ,

ami­

másképpen b e ­ a be­

se füle, s e f a r k a . A macs­

kajáték h e l y e t t c s a k a happy end kedvéért b e g u r u l t

tolószé­

ken a Nyugat-Németországban élő nővér és szépen megcsókolták egymást. Az egészet nem l e h e t e t t

érteni.

- Látta-e többször i s v a l a m e l y i k színdarabját ugyanabban a h a z a i színházban? Ha i g e n , m i t t a p a s z t a l t : előnyére vagy hátrányára változott a produkció? - Ez nagyon különböző. Van o l y a n ezinnáz, a h o l a bemutató s z i n v o n a l a végleges. A rendező állandóan r a j t a t a r t j a

szemét,

vagy legalábbis a fél szemét a z előadásokon és minden k i s i k ­ lást, időzavart vagy rögtönzést a z o n n a l kiküszöböl. Van, a h o l szabadjára engedik a d o l g o k a t . egy

Ennek van egy egészséges és

egészségtelen következménye. Egészséges a z , mikor az elő­

adás folyamán világosabban a l a k u l n a k k i a hatás kihasználásá­ nak

lehetőségei, melyeket

m e r t . Beteges

a szinész a bemutatón még nem i s ­

szimptóma v i s z o n t , amikor elszürkül az előadás,

vagy éppen ellenkezőleg, poénvadászat, rájátszás f o l y i k . Kü­ lönben i s , a v i s s z a f o g o t t csattanókat s z e r e t e m ,

a fellőtt r a ­

kéták h e l y e t t a l a s s a n sistergő bengáli tüzeket. A Macskajá­ tékot évek óta játsszák, de a többszörös szinészcserék nére sem r o m l o t t a z előadás.

elle­

- V o l t - e o l y a n d a r a b j a , amelyen a p r e m i e r után lényeges változtatásokat h a j t o t t

végre?

- A Kulcskeresők első felvonását a s z o l n o k i p r e m i e r a Nemzeti S z i n h a z

után

előadása számára t e l j e s e n átirtam. A k r i ­

t i k a a z t kifogásolta, majdnem egybehangzóan, hogy a K u l c s k e ­ resők tulajdonképpen nem egy, hanem két darabból, a z első felvonásból és a másodikból áll. Magam i s éreztem v a l a m i i l y e s m i t . N i n c s eléggé s z e r v e s e n felépítve, és a z első f e l v o ­ nás ezért egy k i c s i t

hosszúra i s , u n a l m a s r a

i s sikerült.

- Az átdolgozott első felvonás mennyiben tér e l a régitől? - Az alapszituációt változtattam meg. E r e d e t i l e g i t t egy pilótafeleség s z e r e p e l , a k i aggódik a férjéért. De e z a z ag­ godalom nem b i z o n y u l t elég drámai töltésűnek ahhoz, hogy két felvonást összetartson. Most v i s z o n t úgy megy f e l a függöny, hogy a feleség már elhatározta, e l h a g y j a a férjét. M e g i r t a a búcsúlevelet, r e n d b e h o z z a a lakást, m á r be i s c s o m a g o l t a a kofferét - c s a k e l k e l l mennie. I g y i n d u l a darab, derül k i lassanként, hogy a z asszony akar elmenni,

és i g y

tulajdonképpen nem i s

s z e r e t i a férjét, s z e r e t i a férje v i s z o n t a g ­

ságait, s z e r e l m e s a férje k u d a r c a i b a

i s . A második részben

c s a k a n n y i t módosítottam, amennyi a z első felvonásból követ­ k e z e t t . Szerkezetében, lényegében nem, c s a k s z a v a i b a n válto­ zott. - A Kulcskeresők átirására ezek s z e r i n t részben a k r i t i k a ösztönözte? - I g e n . A magam r o s s z lelkiismeretét

fogalmazták meg.

- Általában m i l y e n n e k érzi a kritikához fűződő k a p c s o l a ­ tát, d a r a b j a i fogadtatását? - A k r i t i k u s o k k a l való k a p c s o l a t a i m mindvégig harmonikusan a l a k u l t a k . Nem v o l t a k botrányaim, veszekedéseim. A magyar kri< t i k a a z i n v o n a l a egyébként nem túlságosan magas, a hang távol­ ról sem o l y a n éles, m i n t Nyugaton. Nálunk ellangyősitják a bírálatot - "de, ámbár jóllehet" -, Nyugaton hozzászoktam az erŐ3 kifejezésekhez, a d r a s z t i k u s fejbevágásokhoz, és a z e lemző dicséretekhez i s . E z nálunk n i n c s . A k a p c s o l a t a k r i t i -

kával tulajdonképpen kettős. Egyrészt mesterségbeli balfogá­ s o k r a f i g y e l m e z t e t i k a z embert, amire mindenképpen oda k e l l f i g y e l n i . De máaréazt: a kritikának s o k k a l f o n t o s a b b

a szere­

pe, amikor v a l a m i új kezdődik. Hogy egy példát mondjak, ami ma már egy k i c s i t

furcsán h a n g z i k ,

kritikai

fogadta.

riadalom

a Tótékat

valóságos k i s

- Miért? - Egyszerűen nem

tudták hová t e n n i . A z t h i s z e m ,

magyar g r o t e s z k d a r a b

az első

v o l t magyar s z i n p a d o n . A g r o t e s z k ná­

l u n k tulajdonképpen új műfaj v o l t . E z az újfajta ábrázolási mód ráadásul a f a s i z m u s témaköréhez t a p a s z t v a j e l e n t meg. A Tóték történelemszemlélete s z o k a t l a n v o l t a fülnek, másfelől a j e l e n h e z szóló Ítéletét nem l e h e t e t t hozsannázásnak

nevez­

ni. - Alighanem a hagyományok hiánya v o l t a legfőbb oka annak, hogy a g r o t e s z k nálunk hosszú i d e i g nem gyökerezett

meg.

- A mi egész kulturális életünk a két világháború között, ahogy mondani szokás, megúszta az izmusokat. Füst Milán, Kassák és még pár n e v e t

Déry T i b o r ,

említhetnék: e n n y i v o l t

a magyar avantgárdé. Kassák nem i r t d a r a b o t ;

Déry

izgalmas

kísérletei közül p e d i g c s a k az óriáscsecsemót játszották e l , azt

i s s z e g e d i amatőrök. Füst Milántól a Madách S z i n h a z a d o t t

elő néhány müvet - de nem elég hozzáértő módon. A szemlélet­ változásokat, az újfajta irói magatartásokat nem

ismerték ná­

l u n k . A két háború között a Molnár-féle d r a m a t u r g i a

v o l t az

irányadó. Színészeink, színigazgatóink, rendezőink,

nagyra­

becsült közönségünk mind a mai n a p i g Molnár F e r e n c b e

szerel­

mesek. Molnár valóban nagyszerűen i s m e r t e a s z i n p a d o t , a kör­ n y e z e t e t , az e l h a n g z o t t szó értékét, kitűnően t u d o t t egy s z i ­ tuációt végigvezetni, e l c s a t t i n t a n i . De megmaradt

zseniális

mesterembernek. Jól megcsinált d a r a b j a i nem szóltak semmiről, nem v o l t mondanivalójuk. A magyar drámának Molnár F e r e n c , L e n g y e l Menyhért, L a k a t o s László nevéhez fűződő v o n a l a komoly e x p o r t c i k k e t , valutaforrást j e l e n t e t t

a

Horthy-korszakban.

Ettől a hagyománytól nagyon nehéz m e g s z a b a d u l n i .

T u l a j donkép-

pen a felszabadulás után i s e z e n a z úten i n d u l t

e l a dráma.

Például Háy Gyula d a r a b j a i i s - talán az I s t e n , császár, p a ­ r a s z t o t kivéve - Molnár dramaturgiáját követték. Molnár Pe­ r e n c e t mint s z i n p a d i örökséget egy k i c s i t e l k e l l e t t t e n i , hogy újat t u d j u n k t e r e m t e n i . S ez az új meg

felej­

i s szüle­

t e t t . A mi nemzedékünk után jé néhány tehetséges drámaira s o r a k o z i k . Drámairodalmunk pezsgésben van, bár elmondhatnánk ugyanezt színházainkról

is!

- Ha már'itt t a r t u n k , m i l y e n n e k látja Íróink és a s z i n h a z közötti k a p c s o l a t o t ? - Színházaink alapvető tendenciájának a magyar drámával szembeni őszinte és becsületes aggódást, féltést és segitőszándékot érzem, ami egészséges, jő állapot. E z azonban nyom­ ban megszűnik, m i h e l y t v a l a m i új j e l e n t k e z i k . Szinházi

struk­

túránk galvánelektromos idegességgel fogad m i n d e n t , ami más, mint a megszokott. I t t

vannak például P i l i n s z k y drámái. S e n k i

még a z t a fáradságot sem v e t t e , hogy megpróbálja

szinpadon

elképzelni őket. P e r s z e nehéz. A járt úton m i n d e n e s e t r e

nem

l e h e t P i l i n s z k y h e z e l j u t n i . Azért mégis c s a k a k a d t a k új han­ gok a magyar színpadokon. C s u r k a i s v a l a m i újat próbált. R e t ­ t e n e t e s vergődések, megaláztatások árán és a z o n a z áron, hogy két l e g j o b b d a r a b j a még nem került i g a z i s z i n p a d r a - de mégis c s a k b e f u t o t t . Hernádi G y u l a i s m á s , nagyon m á s , de Pécsett f e l f i g y e l t e k rá, végre zöld u t a t

k a p o t t . Annak i s c s a k Eörsi

István a megmondhatója, hogy m i l y e n viszontagságok árán j u ­ tott

s z i n p a d r a - már amikor j u t o t t . A nehézségek ellenére

azonban végre e l m o n d h a t j u k , hogy a z én nemzedékem jól i s m e r t drámairól mellé fölzárkózott egy f i a t a l nemzedék, o l y a n t e ­ hetségekkel gazdagodva, mint Sütő András vagy Páskándi Géza, S z a k o n y i Károly, Kertész Ákos és felzárkózóban vannak már a még f i a t a l a b b a k i s ,

ami a z t j e l e n t i ,

hogy a h a z a i drámairo­

dalom - története folyamán először - felvirágzott és önálló­ s u l t . Eközben m i n d e n k i kapott s e b e k e t . Én például józan ész­ s z e l képtelen vagyok megérteni, miért k e l l e t t

P i s t i a vérzi­

v a t a r b a n cimü darabomat b e t i l t a n i és a próbatábláról letép­

sz

n i - elfogadható magyarázatot máig sem kaptam rá. Szerencsé­ r e egyikünk eem h a j l i k a r r a , s a . Én i a a z t t a r t o m

hogy a k a p o t t

fontosnak,

sebeket

nyalogas­

hogy ma már nem üvegházban,

mesterségesen tenyésztjük a drámairót, hanem az már " n a s c i t u r beleszületik egy o r g a n i k u s

szinházi kultúrába. I g a z , ha nem

a kéziratokat, hanem c s a k a b e m u t a t o t t darabokat

ismerjük,

messze vagyunk még a beteljesüléstől. A l e n g y e l e k , románok, és - b i z o n y o s

f o k i g - a c s e h e k mérföldekkel járnak mielőt-

tünk. De az már nem az irókon múlik, hogy utolérjük őket.

ÖRKÉNY ISTVÁN /1912 - / Bemutatott d a r a b j a i Zichy o a l o t a /Gyárfás Miklóssal közösen/

Ifjúsági S z i n h a z , 1949, Bálint György Thália Színház, 1967, K a z i m i r Károly, e r e d e t i bemutató

Tóték

Békés megyei Jókai S z i n h a z , 1967, Máté L a j o a Állami Déryné S z i n h a z , 1968, S z a l a y Vilmos Szolnok,

1969, Székely Gábor

Thália S z i n h a z , 1978, K a z i m i r Károly Sötét galamb

Nemzeti S z i n h a z , 1970, E g r i István S z o l n o k , 1971, Székely Gábor, e r e d e t i bemutató

Macskajáték

P e s t i S z i n h a z , 1971, Székely Gábor Pécs, 1971, Babarczy

László

Győr, 1972, S o l t i B e r t a l a n M i s k o l c , 1972, N y i l a s s y J u d i t Szeged, 1972, Székely Gábor

Egyperces

novellák

Debrecen, 1974, Huszárik Zoltán Népszínház, 1978, B r i g i t t e Soubeyran m.v. I r o d a l m i S z i n p a d , 1972, Léner Péter

A h o l t a k hallgatása /Nemeskürty Istvánnal közösen/

P e s t i S z i n h a z , 1972, Várkonyi Zoltán

Vérrokonok

P e s t i S z i n h a z , 1974, Várkonyi Zoltán S z o l n o k , 1975, Székely Gábor

Kulcskeresők

Nemzeti Színház, 1976, Major Tamás Átdolgozás Molière : Z s u g o r i /Simái Kristóf és Döbrent e i Gábor h a j d a n i magyarítása nyomán ujjáirta Örkény István/ Könyvben m e g j e l e n t , A borék

Madách S z i n h a z , 1947, Jákő Pál Huszonötödik S z i n h a z , 1975, Iglódi István

színházban be nem m u t a t o t t

/jelenet/

darabjai

Bp. 1948, Kultúra Szöv.

P i s t i a vérzivatarban

Időrendben, Színmüvek, Bp. 1972. Magvető

Voronyezs / a darabból tévéjáték készült/

Bp. 1969, N P I ^ Színjátszók Kiskönyvtára 112. Időrendben

8A

PÁSKÁNDI GÉZA - Miért i r drámát? - Mert vannak amelyek

o l y a n élményeim, mondandóm, életérzésem,

kissé m e d i t a t i v v e r s e i m b e nem férnek b e l e , az e l b e ­

szélés p e d i g túlságosan tempós l e n n e feszültségükhöz. Rövi­ d e n : m e r t v a n drámai életérzésem és igényem, hogy e z t k i f e j ezzem. - Hány drámája h e v e r asztalfiókban? - Folyóiratban három drámám: L e g y e t v e g y e n e k ,

mesejáték,

/ U t u n k / ; G a l v a n l békája, v e r s e s játék / I g a z Szó/; A f e n y e g e ­ tés, vagy

az új Ludas M a t y i , g r o t e s z k komédia, /Alföld/ Kö­

t e t b e n " h e v e r " s o k - s o k drámám, az egyfelvonásosokat és j e ­ leneteket

i s beleértve: Az eb o l y k o r e m e l i lábát cimüben

/ K r i t e r i o n / és a Magvetőnél m e g j e l e n t két drámakötetemben. Asztalfiókban " h e v e r " három: A jövendőmondó, n a t u r a l i s t a k o ­ média 3 felvonásban, Lappangó Prokrusztész. m i s z t i k u s

gro­

t e s z k 2 felvonásban, A bumeráng, a b s z u r d o i d 3 felvonásban; ez utóbbit a h a t v a n a s évek elején i r t a m , a m i k o r v a j m i set,

keve­

s z i n t e semmit sem t u d t a m az abszurdról, a másik kettőt

h e t v e n táján. Ez a "műfaji" eklektikusság onnan v a n , hogy volt

egy t e r v e m : végig próbálok m i n d e n s z i n p a d i műfajt, s l e ­

hetőleg s t i l u s t i s . - Ugy tudom a b s z u r d o i d d a r a b j a i iránt nem nagy az érdeklő­ dés. - Valójában c s a k látszólagos az érdektelenség. H i s z e n a diákok és általában a f i a t a l o k

- e z t sokszor v o l t

alkalmam l e ­

mérni - i g e n c s a k s z e r e t i k . Az idegenkedés részint c s a k eszté­ tikai

természetű: n i n c s meg a rendezői "játék-kulcs" a d a r a -

bok zárjának a megnyitásához. A színészeknek i s egy k i c s i t k i k e l l e n e bújniok a bőrükből kedvükért. Nyilván vannak o l y a n rendezők, a k i k n e k kiváló érzékük v a n , vagy l e n n e a z i l y e s m i iránt. C s a k néhány név: S i k F e r e n c , R u s z t József, Sándor Já­ nos,

vagy a f i a t a l o k közül Paál István, A s c h e r Tamás és m á ­

sok.

Ők azonban l e h e t , hogy nem eléggé élvezik a d o l g a i m a t .

Ez

emberi és rendezői j o g u k , ez e l l e n n i n c s apelláta. Mások

v i s z o n t g o n d o l a t i l a g , e s z m e i l e g nem "fogják" vagy nem kíván­ ják " f o g n i áz i l y e n d a r a b j a i m hullámhosszát. Ez i s "szivük j o g a " , természetesen. Talán majd eljön az i d e j e ennek a mű­ fajnak i s . - Egy régebbi interjújából idéznék: "végeredményben és szinháztól függetlenül i s irnám d a r a b j a i m a t . . . számomra a z iróasztalfiók i s színház." I r h a t - e a z ember a z asztalfiók számára? - I g e n , irhát, c s a k ehhez feltétlenül k e l l v a l a m i jó f a ­ n a t i z m u s , nemes fakirság, ami néha megkörnyékez, néha nem. U g y a n i s a türelmetlenség i s emberi d o l o g . De ahogy már n y i ­ l a t k o z t a m erről: a Képzeletem Színpada i s i z g a t . Az

asztal-

fiók-szinpad. Amig meg nem ismerünk személyesen egy nőt, c s a k elképzeljük, m i l y e n : ez i s i z g a t h a t , sőt s o k s z o r e z az elképzelés többet ad, mert maga a valóság. V a g y i s : e z e n a " s z i n p a d o n " szebbnek képzelem e l a d a r a b o t , mint ahogy v é ­ gül megvalósul. P e r s z e : ez a z elképzelt s z i n p a d nem

jelent

részemről valamiféle nemes m a z o h i z m u s t . - Termékenysége g y a k r a n z a v a r b a ejtő... - A nagy termékenységet s z i n t e m i n d i g sajnálkozás cukrá­ val

b e h i n t e t t irigység, gyanakvó fanyalgás kiséri, e l p a r e n ­

táló gyászzenével. A művésznek nem csupán anyaga ellenállá­ sát k e l l vet,

leküzdenie, mint ahogy a szobrásznak sem c s a k a kö­

hanem kortársai megjegyzéseit, a korizlést, a körülmé­

n y e k e t i s . S ez a nehezebb. A termékenység a l k a t i kérdés. És különben i s - lévén s o k műfajú szerző - c s a k v i s z o n y l a g vagyok termékeny, h i s z e n n o ­ vellát például közel két éve nem i r t a m . L e a z korszakom, ér-

zem, amikor főként prózát i r e k majd. Novellát, regényt. Most élem a f o k o z a t o s feltöltődés korszakát. A l u s t a ember i r i g y ­ li

a serényt. A b i z a l m a t l a n ember g y a n a k s z i k a nyiltszivüre.

Mire föl szerény? Mire föl n y i l t

s t b . Másrészt: v a r n a k s o k ­

k a l l a s s a b b a n irók, s v a l a h o g y a n az emberek nem tudják egyez_ t e t n i a minőséget és a r e l a t i v gyorsaságot. Téveszme. Van, aki lassan rosszat

i r , s v a n , a k i jót; v a n , a k i g y o r s a n sok

jót, ha gyengébb müvek között i s . H i s z e n a z irás maga csupán betetőző a k t u s : bennem már megérett minden, amikor leülök irni

- a d d i g hozzá sem fogok. I l y e n k o r már mintegy gyorsiró-

j a vagyok saját g o n d o l a t a i m n a k . - Miért i r v i s z o n y l a g s o k d a r a b o t , a m i k o r azok elhelyezé­ sét, bemutatását illetően r o s s z a k a t a p a s z t a l a t a i ? - Nemcsak a k e r e s l e t meg a kinálat s z e r i n t i r o k ,

nem

csupán a társadalmi megrendelésnek. A magam e l t e r v e l t s z e l l e ­ mi épitményére i s gondolok, amelyet i g y e k s z e m tető alá hoz­ ni.

Több-kevesebb s i k e r r e l . V o l t már o l y a n kabátom - egy sár­

g a - f e k e t e kockás d z s e k i -, amit hatvannégyben vettem a B i ­ zományiban, B u k a r e s t b e n , s a k k o r i b a n c s a k

kétszer-háromszor

v e h e t t e m f e l , m e r t túlságosan extravagáns v o l t , valósággal kinéztek belőle. De már jó két éve d i v a t b a jött a kockás k a ­ bát, s mindenki a z t h i s z i : a d i v a t után mentem, noha az már o t t v o l t , o t t l a p p a n g o t t a gardróbomban. Várta, amig ba

"divat­

jön". Egyébként jó i d e i g nem a k a r o k színpadra i r n i .

Megvárom,

amig bemutatják heverő d a r a b j a i m a t . Ha k e l l e n e k v a l a k i n e k . - Beszéljen a "szinházalásról", a "tárgyalásmód-, bánás­ mód-, kezelésmód-ellenességről" -

hogy a z Ön s z a v a i t

idéz­

zem. Egyáltalán hogyan került k a p c s o l a t b a a z egyes színhá­ z a k k a l ? Kitől, mitől - személyi ismeretség, véletlen s t b . - függ, hogy v a l a h o l

bemutatják?

- A "szinházalás". S z e r e t e m a színházat, a pezsdült lég­ kört, a színészeket p e d i g - úgy, ahogy vannak - imádom. E z itt

nem o p e r e t t szó. Az imádatot, mint szakrális szót h a s z ­

nálom. Általában, a patriarchálisabb színházi légkör vonz, amely a vándorszínészet korában l e h e t e t t . Az "egy m i n d e n k i -

ért, mindenki

egyért" s z e l l e m e , a z t h i s z e m , a színház szá­

mára a legideálisabb. Nem

h i s z e k az o l y a n szinházi életben -

belső életben -, amelyben a színészek, irók

t

rendezők nem

tudnak együtt b o l o n d o z n i , v i t a t k o z n i , bohóckodni, örülni, en­ ni,

inni,

hanem mint h o l m i h i v a t a l n o k o k , k i - k i szépen h a z a ­

megy, "táskájába tevén" i r a t a i t , stb.

hóna alá c s a p v a virágait

A szinházban az emberek között nem húzódhat

üvegfal. Ami a szerzőt i l l e t i :

láthatatlan

l e k e l l szállnia a "lóról",

h i s z e n a színész nemcsak alkotótársa, hanem barátja i s . Ám a szinházvezetés nem t e k i n t h e t i a szerzőt "mórnak", a k i megtet­ te

kötelességét és e l m e h e t . Nem,

a "mórnak" nem s z a b a d e l ­

mennie. A "mór" járjon be a próbákra s szálljon szembe a r e n ­ dezővel, ha k e l l ,

a d j o n t i p p e t a színészeknek s t b . Mert h i ­

s z e n a rendező nem kér húzásokat, vagy

nem húz maga a d a r a b ­

ból? Még Shakespeare-ből i s . A szerző i s ért általában anyn y i t a s z i n p a d h o z , amennyit

a rendező általában az i r o d a l o m ­

hoz. N i n c s m i t egymás szemére vetniük. E z e n kivül: g y a k r a n úgy kérik föl a szerzőt irásra, hogy éreznie k e l l ,

most l e ­

gyen m e g t i s z t e l v e . Ha v i s z o n t én kivánom, hogy a szinház " l e g y e n m e g t i s z t e l v e " , mindjárt megsértődnek. Nos, i t t v a n a baj.

O l y k o r mindenki

f o n t o s a b b , mint a szerző. Még a j e g y ­

szedő i s . / E g y - különben kiváló és általam t i s z t e l t

- rendező

e g y s z e r félig-meddig tréfásan a z t mondta nekem: "Feltétlenül akarunk játszani tőled v a l a m i t , c s a k hatalomról és szexről ne l e g y e n benne szó." "Hát egyébkről egyáltalán l e h e t - e

drá­

mát i r a i ? " - kérdeztem n e v e t v e . Tréfáltam, de valójában a legkomolyabban

gondoltam e z t . A színdarabnak m i n d i g e z a k e t ­

tős feszültségi vagy összeütközésbeli t e n g e l y e v a n . A kettő néha a n n y i r a egybefonódik, hogy szételemezhetetlen, máskor kicsit

különválik, megint

máskor csupán az e g y i k v a n j e l e n ,

de v a l a m i l y e n formában m i n d i g a kettőről v a n szó. A Rómeó és Júliában a " s z e x " v a n előtérben, de o t t lappang a háttérben a hatalom, a két család gyűlölete, v a l a m i "öröklöttség" - s ez a hatalom hagyománya -, amelyet rá a k a r n a k a f i a t a l o k r a . A I I I . Richárdban a hatalom

kényszeríteni

dominál*/ Röviden:

nem igazgató-, nem rendező-, nem szinész-, nem

szerző-cent-

r i k u s , és nem jegyszedő-, öltöztetőnő-centrikus

színházat

k e l l csinálni, hanem JÓ, PEZSGŐ színházat. Lüktető színházat. Valóban: s o k s z o r a személyes ismeretség, a "személyes v a ­ rázs" dönt egy-egy darab elhelyezésekor. A k i azelőtt

idegen­

k e d e t t tőlem, vagy én tőle, a z a személyes beszélgetés

folya­

mán meglágyul, vagy én engedek föl iránta. Ez előfordulhat, de inkább ne l e g y e n uralkodó g y a k o r l a t . Válasszanak az o l v a ­ sás, tájékozódás alapján. S o k s z o r t a p a s z t a l t a m , hogy megje­ l e n i k egy drámám és fél évvel később még a l i g o l v a s t a egy-két szinházi ember, szinész meg éppen nem. Az olvasók p e r ­ s z e annál inkább. Észrevettem tehát egy szörnyű d o l g o t : a szinészek - és néha a rendezők i s - a l i g olvassák az új

ma­

g y a r drámát. Várják, amig v a l a k i f e l h i v j a rá a figyelmüket. Mentségükre l e g y e n mondva, a szerzők gyakrabban járnak

szin­

házba, mint ahányan a s z i n h a z berkeiből az új magyar drámát r e n d s z e r e s e n olvassák. M i n t h a az l e n n e az e l v : "C8ak a z t o l ­ vasom, amiben játszom, amit bemutatnak." T i s z t e l e t

- persze

- a kivételeknek! - Résztvesz d a r a b j a i próbáin? S z i v e s e n látják? - S z e r e t e k - szeretnék résztvenni a próbákon minél többet, mégpedig az első, a közbülső és a végső stádiumban. Időben: a próbaszám felén. Ha hagyják, ha s z i v e s e n fogadnak. Ha lá­ z a s , pezsdült, jószellemü közös munka v a n . Ha nem sértődik meg u n o s - u n t a l a n m i n d e n k i . Én sem. - Enged-e a húzásokra, változtatásokra, átírásokra v o n a t ­ kozó kéréseknek? - Húzni a legritkábban húzok, v i s z o n t a rendezőnek megen­ gedem, hogy húzzon, ha utána megmutatja. D a r a b j a i m nyomtatás­ ban többnyire a z e r e d e t i változatban j e l e n n e k meg. Jobban s z e r e t e m , ha a rendező húz: úgy vagyok v e l e , mint a sebész­ o r v o s , a k i , ha c8aládtagot k e l l e n e operálnia - idegen o r v o s ­ hoz küldi, nehogy remegjen a keze az aggodalomtól. Ha v i s z o n t v a l a m i egészen alapvető érvet hoznak f e l , meggyőzniök, a k k o r változtatok i s ,

amelyről sikerül

húzok, b e l e i s i r o k . Egész

d a r a b o t - s z i n h a z kérésére - még soha sem i r t a m át. E g y e t l e n felvonást - egy i z b e n . Én magam azonban többször átirom

fi-

ókban beverő d a r a b j a i m a t , s nyomtatás elótt szintén j a v i t e k . Módszerem a következő: miután megérlelődött bennem a dráma ez s o k s z o r évekig t a r t , mint p l . a Kálmán király esetében -, körülbelül egy-két hét a l a t t megirom az első változatot. E z olyan,

mint v a l a m i ormótlan tömeg. Csak a kontúrok élnek, Nem

akarom, bogy a bennem lévő feszültség, a z érdeklődés, a z i z ­ galom e l l a n y h u l j o n a pepecseléssel. I l y e n k o r

sok "vak szöveg"

"drámatöltelék" kerül a d a r a b b a , c s a k azért, hogy ne álljak meg lendületemben; tehát dinamikuaan i r o k . Aztán jön a máso­ d i k változat,a letisztázó gépelés után a harmadik, sőt: könyv bekerülés előtt i s még s i m i t g a t o k

r a j t a . Drámát, h a c s a k nem

j e l e n e t vagy egyfelvonásos, m i n d i g egyből gépbe i r o k . Néha a rövideket i s . Sőt a v e r s e t i s , ha bennem már majdnem kész van. - Véget ér-e a munka a bemutatóval? S o r kerül-e lényeges változtatásra a bemutatót

követően?

- Bemutató után szoktam b e i r n i egy-két u j replikát, i t t - o t t , de c a a k o l y a t , amit már a szinésszel

kipróbáltattam;

vagy egy-egy végleges "játékot", ám semmi lényegeset nem vál­ toztatok.

A k o c s i r a b j a i p e s t i előadása alkalmával például

búztam és engedtem kihúzni a funkció nélküli replikákat, sőt egy-pár mondatos epizódszereplőről i s lemondtam, mert érez­ tem, hogy n i n c s különösebb jelentősége. E húzások egy részét a végleges szövegben sem állítottam v i s s z a . - Van-e o l y a n t a p a s z t a l a t a , hogy a szinházak nem

látják

s z i v e s e n a z t a darabját, amelyikről tudják, hogy máshol már elutasították? - Van i l y e n . E z s z e r i n t e m

bűnös sznobéria - mert v a n ár­

t a t l a n és jó sznobéria i s , o l y a n , kotót, munkakedvet ad n e k i

amelyik " f e l d o b j a " az a l ­

s t b . Továbbá: a l a p t a l a n hiúság i s .

S z e r i n t e m : épp ezért k e l l e n e b e m u t a t n i . A "majd mi megmutat­ j u k " ebben a z e s e t b e n s o k k a l

többet használ az új magyar drá­

mának, mint a "másnak sem k e l l e t t

- nekünk sem k e l l "

tólagoa e l v e . Én például, ha egy darabomat könyvből

hallgaveszik

át, szinházban még nem játszották - ősbemutatónak t a r t o m , annak összes következményével - s z e r i n t e m

t e l j e s joggal.

Én

t e h e t e k - e róla, ha e l a d d i g "nem a kárát? S z e r i n t e m :

k e l l e t t " senkinek?

Én l a s s a n

könyvből vagy folyóiratból drámát meríte­

n i éppoly "büszkeség" l e h e t , m i n t " i r a t n i " . Láttam én már méretea szabónál készült o l y a n ruhát, amire r o a s z v o l t rá­ nézni és v i s z o n t o l y a n konfekcióárut, hogy a z t kérdezték: h o l csináltattad? Az i s a magyar drámát sújtja, hogy vidéki s z i n h a z nem s z i v e s e n játszik P e s t után, 8 megfordítva i s i g y v a n e z . Ezenkivül a televizió és a s z i n h a z viszonyát i s n a ­ gyon sürgősen szabályozni k e l l e n e . S i k e r e s előadásokat

nem

v e s z n e k föl a szériák után, miközben gyengébb külföldi b u l ­ vár d a r a b o k a t , r o s s z a b b

humoruakat i g e n s t b .

- Játszhat-e a s z i n h a z kezdeményező s z e r e p e t egy-egy d a ­ rab

megszületésében? - Főként olyasformán, hogy a z t , a m i v e l már amúgy i s f o g ­

lalkozom

g o n d o l a t b a n , mintegy kiprovokálja belőlem. Tehát

nem a "tipp-adás" szintjén. - Mi a véleménye d a r a b j a i k r i t i k a i - A fanyalgó, vagy i t t - o t t kritikákkal e g y r e revettem:

visszhangjáról?

elismerő, de inkább rosszalló

k e v e s e b b e t fogok törődni. Kivált, hogy é s z ­

egy k r i t i k u s megadja a hangot, s a többiek majdnem

szó s z e r i n t u g y a n a z t irják. T i s z t e l e t a nagyrabecsült kivé­ telnek! - A kocsi r a b j a i ,

a Szeretők a hullámhosszon, a Kettéfű­

részelt zongora, s a z Egy ember, a k i megunta a bőrét cimü, az elmúlt években s z i n r e került d a r a b j a i t a k r i t i k a nem f o ­ g a d t a túlságosan kedvezően. Jó néhányan korábbi müvei s z i n v o ­ nalat,

irói igényességét, történelem- és valóságszemléletét

kérik számon a f e n t i

drámáktól.

- A k r i t i k u s o k megszokták, hogy az iró

új d a r a b j a i t ,

m i n d i g az iró "régi jó" d a r a b j a i h o z viszonyítják. Inkább összehasonlítási a l a p k e l l n e k i k ,

jól meghatározott céljaik

érdekében. Ha v a l a h o l , a szinikritikában g y a k r a n hiányzik a z úgynevezett müközpontú, elemző birálat. Felszínes és k a t e g o ­ r i k u s minősítések u r a l k o d n a k benne. A c s a l h a t a t l a n ítélkezés m a s z k j a mögött, úgy tűnik, o l y k o r a z e l e m i esztétikai a l a p

i s nem e g y s z e r hiányzik. - Miért i r t a e z e k e t a vígjátékokat? - Mert s z e r e t e m a műfajt, s z e r e t e k n e v e t n i és n e v e t t e t n i . P e r s z e a vigjáték útja épp o l y a n "göröngyös", m i n t a tragé­ diáé. S o t , a közönsége jávai m e g o s z t o t t a b b . Régi elméletem, hogy a tragédia a demokratikuaabb műfaj és a vigjáték az a r i s z t o k r a t i k u s a b b . A halál m i n d i g m i n d e n k i r e h a t , de minden­ k i más d o l g o n n e v e t . - Miért t a r t j a a r i s z t o k r a t i k u s a b b műfajnak a vigjátékot? - Általában a vígjátékon c s a k a z o k kacagnak szivból, a k i k n e k "nem

ingük", tehát nem v e h e t i k magukra, vagy azok,

a k i k nem akarják észrevenni, hogy róluk azól, s végül azok, a k i k valóban nem v e s z i k észre. A k i k azonban érintve, sőt sértve érzik magukat, bizonyára nem kacagnak és nem nak.

tapsol­

Miért ne tehetnénk föl, hogy a k r i t i k u s i s ember és a

f e n t i e k közül v a l a m e l y i k kategóriába t a r t o z i k ?

"Abszolút"

nevetésre c s a k az a bohózat számithat, amely általános

em­

b e r i szituációkat mutat be o l y a n derűs-könnyeden, hogy min- . den

néző "nagylelkűen" felül t u d e m e l k e d n i . Magyarán: a tár­

s a d a l m i vigjáték sohasem l e h e t saját korában o s z t a t l a n u l népszerű, sőt: később sem mindig, amennyiben az emberi z e t e k , típusok némiképp ismétlődnek. K i hinné a z t ,

hely­

hogy a

R e v i z o r előadásain annak idején m i n d e n k i és egyformán k a c a ­ g o t t ? K i hinné, hogy Molière minden darabját egyformán t a p s o l t a meg minden rétegbeli néző? K i hinné a z t ,

hogy A r i s z ­

tophanész v a s k o s komédiáinak társadalmi-politikai célzásai egyformán népszerűek v o l t a k minden rendű és rangú néző előtt? Nagy naivitás, a színháztörténet és a komédiatörténet nem-ismerete k e l l e n e ahhoz, hogy i l y e s m i k e t képzeljünk. Az én vígjátékaim akármilyenek i s , nem m i n d i g a l k a l m a z k o d n a k sem a p u b l i k u m Ízléséhez, sem egy b i z o n y o s m e g s z o k o t t r e n ­ dezői g y a k o r l a t h o z , a régi szalonvigjátéki s t i l u s h o z .

Lehet,

hogy eljön majd a nagy találkozás. A d d i g r a hátha én i s j o b ­ bat

fogok i r n i ,

a z izlés i s fejlődik. Ne feledjük, a g r o ­

t e s z k n e k nagy hagyományai vannak i r o d a l m u n k b a n . C s o k o n a i k l a s s z i k u s g r o t e s z k j e , vagy legalábbis g r o t e s z k e l e m e k k e l

tűzdelt játéka, a Kara?óné, megelőzi a történelmi drámát, K i s f a l u d y t , Vörösmartyt « Mi az oka mégis, hogy noha e z a "rangidősebb" műfajunk, mégsincs g r o t e s z k játékstílusunk? /Az elődökhöz számithatjuk a népi játékokat, az i s k o l a i szín­ játszás g r o t e s z k csiráit i s s t b . / A XX. századot t e k i n t v e Remenyiken, Déryn túl még Nagy István Özönviz előtt,jenek a l a p ­ ötlete i s a groteszktől duzzad: egy hitelező, a k i l e a k a r j a k o s z t o l n i , kvártélyózni s t b . az adósságot. I t t már újra ér­ z i k - ha ösztönösen i s - Csokonai vitát

hatása. Erről nem

ártana

kezdeni.

- Önnek hogy t e t s z e t t e k vígjátékainak, bohózatainak elő­ adásai? - Nekem v a l a m e n n y i t e t s z e t t . A m i s k o l c i K o c s i r a b j a i . Orosz György rendezésében harsányabb v o l t , a József Szinház-beli - e z t Berényi Gábor r e n d e z t e ebb.

- kicsit

Attila groteszk­

A maga nemében m i n d e g y i k jó. A pécsi Szeretők a hullám­

hosszon

a r a t t a a legnagyobb s i k e r t : végig t e l t

házakkal ment.

K a r i n t h y Márton nagyon érzi e z t a műfajt. A s i k e r b e n p e r s z e az i s közrejátszott, hogy társadalmi kérdéseket éppen c s a k , hogy érintettem, és a z t i s c s a k p a r o d i s z t i k u s , bohózat

szin­

t e n , így i s akartam. A szórakoztatás v o l t a célom. A néző t e ­ hát f e l e m e l k e d h e t e t t s átadhatta magát a szórakoztatásnak, amely u g y a n a k k o r az esztétikumon belül maradt. A Kettéfűré­ szelt

zongorát J u r k a László r e n d e z t e M i s k o l c o n .

Szerettem

e z t a z előadást. Remélem: másutt i s s z i n r e kerül még ez a darabom i s . Az ember, a k i megunta a bőrét cimü darabomnak Pé­ tervári István v o l t a rendezője Veszprémben: a commedia d e l l ' a r t e elemeket szerencsésen v e g y i t e t t e az aktuálissal. Igazán jó előadás v o l t ; a k i k nem vették magukra az " i n g e t " , még jól i s szórakoztak. - A közelmúltban m e l y i k - Nemrég m u t a t t a

darabját játszották külföldön?

be a Vendégséget a lengyelországi

W a l b r z i c h drámai szinháza. E z t az állitólag nehéz

darabot

még az ifjúsági bérlet bányászfiataljai i s v i s s z a f o j t o t t

lé­

l e g z e t t e l hallgatták. A színészek? A rendező? Le k e l l e t t

vol­

na f i l m e z n i , ahogyan s z e r e t i k a szerzőt. Nem

engem; az élő

szerzőt általában. Döntőbírónak h i v t a k vitáikban, még a s z e ­ repértelmezésekhez. Mintegy megérezték, hogy én a Vendégség­ ben,

ahogy a z t azóta már a k r i t i k a

i s felfedezte,

némiképp

újfajta történelemlátást próbáltam meghonosítani, és a b l a k o t tárok a hitviták világa mint hagyomány felé. T u d j a , mi n i n c s a l e n g y e l szinházi életben? R u t i n és fanyalgás. Cinizmus és mindenáron való pénzhajsza. Én legalábbis úgy v e t t e m észre. - S z e r e t szinházba járni? - S z e r e t e k , de nem minden áron. Történelmi dráma h e l y e t t nem s z i v e s e n nézek Feszty-körképet, a történelmi ember h e ­ lyett len,

gyenge, újromantikus s z o b r o k a t , g r o t e s z k cimén ügyet­ erőltetett, verejtékszsíú ötleteket. M i n t h a v a l a k i szán­

dékosan i g y próbálná kompromittálni a g r o t e s z k e t és "család­ ját". I g a z i , vérbő, harsány és szórakoztató komédiák h e l y e t t n i n c s kedvem vígjátékot nézni a z unokanagynéniről, a k i n e k klimax-problémái vannak. Szóval: a valóságos problémákat

é-

rintő vígjátékok és kabaré h e l y e t t nem s z i v e s e n nézem az á l ­ problémákkal vagy nem-problémákkal "küszködő" hivatásos h a s izom-csiklandozó munkáit. S z e r i n t e m a l e g j o b b n y u g a t i bulvár­ darabnál i s többet ér, egy csupán közepes m a i magyar komédia, bohózat vagy kabaré, mert annak legalább érintőleges köze v a n n a p j a i n k h o z , történelmünkhöz. Hem

tudom, k i n e k nem érdeke

m i n d e z ? K i n e k a z érdeke, hogy a repertoár éppen úgy álljon össze, ahogyan összeáll? Ugy h i s z e m a z idő nagyon hamar k o ­ morabban v e t i majd f e l u g y a n e z e k e t a kérdéseket. Számot

kell

v e t n i a nézők cserélődésével, a z izlés némi változásával i s . - M i l y e n n e k látja a mai magyar szinházat, m i a véleménye róla? - Szemben állok minden álellentéttel, mert végtilis álellentétekről v a n szó, szinházi vezetőgenerációk, rendező- és szinésznemzedékek, továbbá fővárosi és vidéki szinházak k ö ­ zött. A problémákat együtt k e l l és c s a k i s i g y t u d j u k m e g o l ­ d a n i : idősebbek, középnemzedékbeliek és f i a t a l o k ,

vidéken

élők és fővárosiak. Az e g y i k szinházi tárgyú vitán nagy v i ­ tát, sőt meghökkenést k e l t e t t e m egy régi v i c c

9/1

elmondásával.

Amikor már a harmadik hozzászóló i s abban k e r e s t e

a szinházi

élet megtorpanásának o k a i t , hogy " b a j van a d r a m a t u r g o k k a l " , " r o s s z a díjazási r e n d s z e r " s t b . , tehát nem a z o k o k a t , hanem a távoli o k o z a t o k a t tűntették f e l okként, elmeséltem a v i c c ­ et: haldoklik

az öreg bordélyháztulajdonos. Halálos ágyánál

a f i a a z t kérdezi tőle: apám, mitévő l e g y e k , hogy a z üzlet továbbra i s u g y a n o l y a n jól menjen, mint a t e idődben? A h a l ­ dokló a z t f e l e l i : E g y e t j e g y e z z meg:

ha a cég r o s s z u l megy,

s o s e a bútorokat, m i n d i g a lányokat cseréld k i ! Az adoma ma­ gyarázatra s z o r u l . I t t nem generáclőa kérdésről v a n szó, még c s a k nem i s a vidék-fővéroa ellentétről, tehát az "ifjú, d i ­ namikus vidék" és a "vén, r u t i n o s ről,

fővároa" szabvány-képleté­

mert ez i g y általában nem i g a z . P e s t e n i s vannak nagy­

tehetségű és fantáziájú f i a t a l o k és "vidéken" k e l l - e a "ko­ ros." .Horváth Jenőnél, vagy a középnemzedékben S i k Ferencnél és Rusztnál i f j a b b lendületű alkotó? Nem,

nem e r r e u t a l t a m én

a k k o r , hanem a r r a , hogy az okokat m i n d i g a l e g f o n t o s a b b ,

leg­

lényegesebb dolgokban keressük. Magyarán: ne beszéljünk fél­ r e ! Az i s kétségtelen v i s z o n t ,

hogy a magyar színházi élet

megifjodása égetően aktuális, élethossziglan c s a k a pápát vá­ lasztják. Egy "új a s z t a l " elsősorban nem a "labdába rúgás" lehetőségeit kinálja számunkra, hanem mindenekelőtt a z t a kötelezettséget, hogy igyekezzünk j o b b a n csinálni elődeink dolgát. R o s s z a b b u l p e r s z e semmiképpen. És lehetőleg tovább kell vinni, fejleszteni,

gyarapítani-gazdagítani a már meg­

levő s z e l l e m i , szinházi j a v a k a t . Sokféle árnyalt, de a pub­ l i k u m realitását érző szinházat k e l l t e r e m t e n i . Pénzügyileg i s s i k e r e s szinháaat, de o l y a t , amely a h a z a i

drámairodalom

realitását mindenekelőtt felvállalja. Eszközökben, játék­ stílusban modern szinházat, de o l y a t , amely a közízlést gához e m e l i ! Korosabbak, f i a t a l a b b a k

ma­

- mind együtt. Sok ér­

tékes ifjú szinész, rendező, sok nagyon tehetséges új drá­ maíró i n d u l t az utóbbi néhány évben. Bátrabbnak k e l l - b i z a l m a t az újonnan jöttéknek!

lennünk

PÁSKÁNDI GÉZA /1933 - / Bemutatott d a r a b j a i Békés megyei Jókai Színház, 1971, M i s z l a y István, e r e d e t i bemutató

Vendégség

P e s t i S z i n h a z , 1971, Várkonyi Zoltán Győr, 1977, Berényi Gábor Apáczai /Tornyot választok/

Békés megyei Jókai Színház, 1972, M i a z l a y István

A r a b k o c s i j a és a k o c s i r a b j a i vagy röviden A kocsi rabjai

József A t t i l a Színház, 1974, Berényi Gábor, e r e d e t i bemutató

Szeretők a hullámhosszon A kettéfűrészelt

zongora

Miskolc,

1974, O r o s z György

Pécs, 1975, K a r i n t h y Márton Miskolc,

1976, J u r k a László Ist­

Egy ember, a k i megunta a bőrét

Veszprém, 1976, Pétervári ván

Rejtekhely

Kecskemét, 1977, Csiszár Imre

Távollevők

G y u l a i Várszínház, 1977, Valló Péter

Folyóiratban, könyvben /Magyarországon/ m e g j e l e n t , szott darabjai A haladék, vagy " e z t még kivárjuk" avagy a vándorveszély a l k a l m a i Légyfogó a t e r a s z o n . Életnépszerüsitő párbeszédek

Kortárs, 1974/9-10 Bp. 1975, Magvető Uj írás, 1974/6

Időszak, a hülyegyerekek avagy a vándorköszörűs

Bp. 1974, Magvető

A sor

Bp. 1974, Magvető

nem ját­

POLGÁR

ANDRÁS

- Miért i r drámát? - Ugy érzem n i n c s még adekvát műfajom. Próbálkozom. H i ­ s z e k a dialógus h a l l a t l a n kifejező erejében. A s z i n h a z az irónak nagyon s o k a t j e l e n t ,

h i s z e n n i n c s még egy műfaj, a -

hol

e n n y i r e tisztán szólna az irói mondanivaló. Magyarán:

azt

valósítják meg, ami m e g i r a t o t t . C s a k jobban vagy r o s z -

szabbul. - Mit t a r t

irói világa legjellemzőbb

sajátosságának?

- Megpróbálok az élet o l y a n eseménysorainak, történései­ nek, val

f u r c s a figuráinak nyomába szegődni, amelyek ábrázolásá­ - gondolom - k i c s i t

f e l l e h e t rázni a társadalmat. Sok

o l y a n s z e l e t e v a n a valóságnak, amelyről még nem beszéltek, nem i r t a k . A lumpenproletárság - úgy vélem - i l y e n "fehér foltja"

társadalmunknak. Ebből a talajból építkezett V a k r e ­

pülés, Tolókocsi. Apuka cimü regényem, s nagyrészt újabb könyvem, a Próbaidő i s . Közel áll Ízlésvilágomhoz a n o n - f l o ­ t i o n áramlata, amely műfajt Magyarországon nem nagyon müve­ l i k . E g y r e inkább a z t érzem, hogy e z e n a területen tudok l e g j o b b a n d o l g o z n i . Ez a z i z g a l m a s műfaj p e r s z e nem Az acélvázat formálom meg,

epika.

a szereplők cselekvéssorát,

dia­

lógusait. Mostanában megpróbálok egy-egy új formát kitalál­ ni

a téma előadásához; i g y jöttek létre p l . az Apukában a z

imitált magnóbeszélgetések, l e v e l e k , álhivatalos i r a t o k , a g y a k o r i monológok. A regénybeli monológ h a l l a t l a n u l

izgal­

mas lehetőség a z " i t t és most" egyszeriségét a d j a . - Mi az oka, hogy Apuka cimü regényéből s z i n d a r a b , A szem-

besités eredménytelen éa Nyulak a ruhatárban cimmel - f i l m is

készült? - A regényt, megjelenése után, b e f e j e z e t t dolognak t a r t o t ­

tam. Nem

nyúzok l e egy rókáról több bőrt, e g y e t l e n más regé­

nyemet sem adaptáltam más műfajba. Aztán előbb a filmgyárból k e r e s t e k meg; ma már magam sem tudom az okát, miért el,

hittem

hogy anyagomból vigjáték születhet... A z z a l érveltek,

hogy az általam ábrázolt t r a g i k o m i k u s

világból inkább a mu­

latságos színek a z érdekesek. Ráálltam, ahogy mondani szokás, "nagynehezen, első szóra", s z e r e t t e m v o l n a filmvásznon látni Apukát. S a j n o s , nem l e t t - Milyen

belőle érdekes f i l m .

a f i l m k a p c s o l a t a a regénnyel és a

- Távoli. Nem

darabbal?

i s ugyanarról szól. A címszereplő kiválasz­

tása - s z e r i n t e m - óriási tévedés v o l t . Másról beszéltünk és megint más e l e v e n e d e t t meg. A magyar filmgyártáara s a j n o s

ma­

napság eléggé jellemző, hogy a rendezők meglehetősen önkénye­ s e n bánnak az a n y a g g a l és főleg a z Írókkal. I t t most nem a szerzői f i l m e k r e gondolok, a z o k a t

a rendezők irják, ők

csi­

nálják meg. Olyanok a m i l y e n e k , tény, hogy a rendező h a b i t u s a , izlése e l e v e m e g s z a b j a az a n y a g o t . Az irók által i r t forgató­ könyvek, ha a rendező tökéletesen a z o n o s u l en jó eredményhez v e z e t n e k :

velük, kiemelkedő­

Galgóczi Pókhálója. Mándy Régi

idők f o c i j a . . . De a z irók nem nagyon i r n a k f i l m e t . Van, a k i ­ vel

iíiostohán bánik a c e l l u l o i d . Kertész Ákos például s o k k a l

több annál, mint amit megvalósult f i l m j e i mutatnak. V i s s z a ­ térve a N y u l a k r a :

f u r c s a e s e t történt. A filmgyár és a m i n i s z

térium által jóváhagyott, már forgatás a l a t t

álló forgató­

könyvbe a rendező - tudtom és beleegyezésem nélkül - b e l e i r a ­ t o t t . üj véget a d o t t , sőt újra irattá a f i l m utolsó egyötö­ dét... Amikor a vetitőben megláttam, döbbenten néztem saját filmemet.

Választani k e l l e t t ,

leveszem

vagy " e l v i s z e m a balhét"... Nem

a nevem a focimról

szeretem

a z örök h a r a g o t .

utóbbit választottam. A kritikák, melyek előző f i l m e m e t ,

Az a

G y u l a vitéz télen-nyáront egyértelműen dicsérték, most egyér­ telműen e l m a r a s z t a l t a k . Mit t e s z i s t e n , többnyire a f i l m v é ­ ge m i a t t . . . Habár egyéb részeit i s birálték... E k k o r k e z d e t t

érdeklődni a Nemzeti S z i n h a z i a . - Második d a r a b j a - az Egy király a Népszínház utcából megírásánál mennyire hasznosította

A azembesités eredmény­

t e l e n kritikáit, a z előadás t a p a s z t a l a t a i t ? - Megpróbáltam k a m a t o z t a t n i e d d i g i t a p a a z t a l a t a i m a t . Egy a z i n p a d i műnek c s a k i s egy dologról k e l l szólnia! Ha v a n egy alapötlet, amely érdekes, f o n t o s , és e l b i r egy egész estét; ha vannak szituációk, érdekes, i z g a l m a s figurák; s ha az em­ ber

győzi k e d v v e l , tehetséggel, s hozzá teszem: szerencsé­

v e l . . . akkor létrejöhet a d a r a b . P e r s z e mindez találkozzék még a s z i n h a z igényeivel i s . . . - M i t a k a r t elmondani ebben a drámájában? - Minden iráaom a mai magyar valóságról szól vagy ne

szeret­

szólni. Az Egy király a Nép3zinház utcából hőse egy s e t e -

- s u t a ember, a k i közösségivé l e t t

és már nem t u d nem az l e n ­

n i . Bukdácsolva tesze-tuszán, de h i t t e l és őszintén meg a k a r j a alapítani a szövetkezetet, ami p e r s z e nem csupán egy órásszövetkezetet j e l e n t . "Nem

l e h e t kiszállni" - erről, s

remélhetően többről i s szól a d a r a b . - Mi a véleménye a közönség- és a k r i t i k a i

visszhangról?

- A közönség s z e r e t t e a d a r a b o t . Láttam, h a l l o t t a m , o t t v o l t a m . A k r i t i k a nem s z e r e t t e , aminek nem örülök. De, ha f o r d i t v a történik, minden előadáson egy k i c s i t meghaltam v o l ­ na. - Hogyan került a darab a Veszprémi Petőfi Szinházba? - O l y a n kacskaringós az élet. A szembesítés

eredménytelent

a N e m z e t i S z i n h a z felkérésére i r t a m , a Madách S z i n h a z m u t a t ­ t a be. Az Egy királyt a Madáchnak i r t a m és a veszprémi haz

szin­

m u t a t t a be. Ez utóbbi e s e t b e n nem tudom okát a d n i , hogy

miért, i l l e t v e tudnám, de az ok s o k apró részokból tevődik össze, amelyek további apró megfontolásokra h a s a d h a t n a k . H a g y j u k . Számomra végül i a az a f o n t o s , hogy előadták. Drá­ mairó nem születik, hanem l e s z . És c s a k i s úgy l e h e t , j a v a n látni a darabját, van t a p a s z t a l a t a , gokat és i g y tovább.

ha mód­

kipróbálhat

dol­

- Ha a Nemzeti S z i n h a z nem kéri f e l annak idejéü, talán nem i s i r drámát? Érzett annak előtte h a j l a m o t a drámaírás­ hoz? - Nem,

soha. Nagyon s z e r e t t e m a színházat, m e g s z e r e t t e m .

Azelőtt valóban nem gondoltam rá. - Mi a véleménye a mai magyar szinházról? s z e r e t e m a vitát a magyar szinházról. R O S S Z Í Z Ű . A

- Nem

s z i n p a d a fantázia végtelen világát, annak összes színhelyét, hősét ábrázolhatja. Számomra e g y e t l e n kritériuma v a n : k r i s ­ tálytiszta l e g y e n , értsem. Az érthetetlenséggel, manipuláció­ v a l , applikátummal nem tudok m i t k e z d e n i ; mint nézőt nem a v a t be, nem vonz, i n d i f f e r e n s maradok mindvégig. Nem

szeretem

a rendezői bűvészmutatványokat; a z erős rendezőegyéniséget szeretem,

a k i nem h a m i s i t , nem f e d e l , hanem értelmez. T i s z ­

ta, logikus,

élő e m b e r i hősöket t e r e m t . Miről f o l y i k a v i t a ?

Minden s z i n h a z működését az o t t dolgozó rendezők tevékenysége s z a b j a meg. K i - k i érdeklődése, tehetsége, sőt munkabírása s z e r i n t választ d a r a b o t . Rajongok Ádám Ottó Ot he H ó j á é r t . K a z i m i r régi és mai Tótékjáért. H o r v a i E r e d e t i

helyszínéért.

Vidéken Zsámbéki, P e t h e s , R u s z t vagy Paál István /elnézést a meg nem emiitettektől/ szintén remek előadásokat produkál. Nem akarom f o l y t a t n i a felsorolást, l e n n e még név és cim i s . Ami jó, a z Pécsett, P e s t e n , Győrött meg Debrecenben i s jó. Vidéken k i s e b b az előadásszám. Másként v e s z n e k mások a z igények, a z t hiszem,

elő

darabot,

e z természetes. A p e s t i s z i n ­

házak hagyományo8abbak, előadásaikra o l y a n nézők váltanak jegyet,

a k i k t e l v e v a n n a k elvárásokkal. Vidéken k i s e b b

kázattal l e h e t

koc­

próbálkozni.

Emlékszem, egy időben a mai magyar drámáról i s f o l y t v i ­ t a . A k k o r nem v o l t magyar dráma. Ma v a n , ez kétségtelen, de legkevésbé a v i t a m i a t t . Nem

szeretem,

ha ájuldozva és égre meredt szemmel

istenit­

jük a külföldi előadásokat; ha jók, örüljünk; valóban v a n mit t a n u l n i , érzékelni, t a p a s z t a l n i . De örüljünk, ha v a l a m i i t t h o n i s jó! Miért nem ájuldozunk a Macskajátékon? Az Ubü papán? Az Állami Áruházon? Az Egy ülés jegyzőkönyvén? T u -

dorn heterogén a felaorolás. Az értékeket említem, amelyeket azért nem t a r t u n k i g a z i értékeknek, mert adásra. Talán erről i s l e h e t n e

i t t h o n kerültek elő­

vitatkozni...

POLGÁR ANDRÁS /1934 - / Bemutatott

darabjai

A 8zembesités eredménytelen

Madách Színház, 1973, S z i r t e s Tamás

Egy király a Népszínház utcából

Veszprémi Petőfi S z i n h a z , 1977, Both Béla

TABI LÁSZLÓ - Az elmúlt harminc évben mintegy 20-25 azinmüvét játszot­ ták a p e s t i szinházak, i g y gazdag irói t a p a s z t a l a t t a l

ren­

d e l k e z i k . Beszélgetésünk elején - még a magnó bekapcsolása elótt - e m i i t e t t e , hogy több d a r a b j a v o l t

s i k e r e s , mint j ó .

P o n t o s a n m i t ért e z e n ? - Ugy érzem, jónak a z t a d a r a b o t szokás t a r t a n i , a m e l y i k a jellemfestés, a szerkesztés szempontjából a lehetőségekhez képest a l e g j o b b a n t i s z t e l i a d r a m a t u r g i a i törvényeket, s kö­ zelíti meg a z t a z ideális m o d e l l t , amelyet ugyan ritkán lá­ tunk, de e l v b e n m e g f e l e l a legszigorúbb feltételeknek. Mind­ azoknak, amelyek a tankönyvekben l e vannak i r v a , s melyekről én előadást t a r t a n i soha nem i s tudtam, nem i s fogok. A drá­ maelmélettel én nagyon kevés rokonságot t a r t o k . Amikor meg­ különböztetem a s i k e r e s d a r a b o k a t a jó daraboktól, és a s i ­ k e r e s darabot előtérbe helyezem, az a meggyőződésem v e z e t , hogy a dráma a z a f a j t a irói produkció, amely, ha s i k e r t e l e n , a k k o r fölösleges v o l t . E z z e l s o k a n v i t a t k o z t a k már, irásban és élőszóban i s , de én még a bitófa a l a t t i s a z t fogom v a l l a ­ ni,

hogy ha a közönség feltűnően nem látogat egy s z i n p a d i

müvet, akkor a z t kár v o l t m e g i r n i . E z a különbség a zenével és más művészeti ágakkal szemben. Mert egy s i k e r t e l e n vet

köny­

bármikor, tiz-húsz vagy n y o l c v a n év múlva i s l e l e h e t

e m e l n i a polcról, de nem l e h e t

l e e m e l n i onnan egy s i k e r t e l e n

színdarabot - nem i s s z o k t a k . Ha megbukott a szinházban, rend' s z e r i n t örökre feledésbe ment. Annál i s inkább, mert a s z i n ­ haz nagyon múlékony d o l o g . Ha én szinházról beszélek, a k k o r elsősorban a magam ügyé-

ről,

a vígjátékról Bzólok, sőt ezen belül i s arról a vígjá­

tékról, a m e l y e t magam műveltem, tebát a z időszerű, a ma élő, úgynevezett aktuális vígjátékról. Túlnyomó részben u g y a n i s ilyeneket

i r t a m . Ezekből jóval több v o l t

a s i k e r e s , m i n t az

időtálló. De én e z t megelégedéssel mondom. Körülbelül öt saját - tehát nem átdolgozott, nem f o r d i t o t t , nem

huszon­ adap­

tált - darabom közül megbukott összesen kettő, ami s z e r i n t e m nagyszerű eredmény. Ötvenen a l u l e g y i k e t volt

sem játszották, de

o l y a n , a m e l y e t százsor vagy kétszázszor i s . A s i k e r a

szinháznak minden szempontból éltető e l e m e . Nemcsak a z iró - a szinészek, a z igazgató, a közönség számára i s , természe­ t e s e n . Ezért én i g e n i s

fetisizálom a s i k e r t - bár nem minden

s i k e r egyenlő értékű. L e h e t

sikereket

elérni nagyon olcsó

d o l g o k k a l , de attól, hogy v a l a m i n e k s i k e r e bad,

v a n , nem v o l n a

sza­

hogy a n n y i r a gyanús l e g y e n . - Két bukásának mi v o l t

a z oka?

- Nagyon nehéz eldönteni, hogy v a j o n azok a darabok buk­ t a k - e meg, m e l y e k leginkább méltók v o l t a k e r r e . E z sok ténye­ zőtől függ. Az e g y i k , A nagy mutatvány cimü a Katona József Szinházban, egyértelműen a szereposztáson b u k o t t meg - most nem szépitem a kézirat gyengéit. A darab l i r a i Íródott, s l e t t

belőle egy szatírának f e l f o g o t t

lázs Samuval, h o l o t t

vigjátéknak vigjáték B a ­

megbeszéltük, hogy Básti L a j o s l e s z a

főszereplője. Ők k e t t e n - két világ. Nos, i g y i s e l b a l l a g o t t vagy húsz-huszonkétszer, dehát ez már d i c s t e l e n A másik bukás a Kalóz v o l t .

1 9 5 6 - b a n a Józaef A t t i l a

házban. Azt h i s z e m , hogy ez nem v o l t dás sem v o l t ,

dolog

volt. Szin­

jó d a r a b , bár jó előa­

a szereplők nem vonzották a nézőket. Többi d a ­

rabomra azonban nagyon k e l l e m e s emlékekkel gondolhatok v i s s z a . Mindenekelőtt azonban meg igazán mélyen sosem i z g a t o t t .

k e l l mondanom: engem a színház Nekem a darabirás v o l t

- múlt

időben azért beszélek, mert most már valószínűleg nem űzöm tovább - a nagy mulatság. A vigjátékirás nagyon szórakozta­ t o t t . T e l e v o l t a m mindenféle lelkesedéssel és

tervekkel,

mindaddig, amig az első előadás után lement a függöny. Aztán már nem i g e n v o l t

közöm az ügyhöz.

- Mit mondhat e l a színházakkal való kapcsolatáról? - Azt gondolom - s talán a szinházak i s tanúsíthatják -, velem nagyon k e l l e m e s k a p c s o l a t u k jött létre. Én aoha előre nem tárgyaltam s e n k i v e l , tam

nem beszéltem d r a m a t u r g g a l , nem a d ­

elő témát, nem ültem be "smúzolni" a z igazgató szobájába.

Nekem m e g t e t s z e t t egy vigjátéki ötlet, a z o n három hónapig spekuláltam, a k k o r két hétre l e u t a z t a m S z i g l i g e t r e , latt

a két hét a l a t t

s az a-

elkészült a d a r a b . G y a k r a n változatlan

maradt a kézirat, úgy került s z i n r e , ahogyan megirtam, de előfordult, hogy változtattam r a j t a . Megirtam, átnyújtottam az igazgatónak, ha nemet mondott, a k k o r fogtam a kalapom és elmentem, de nem a l k u d o z t a m . A z t a huzavonát, amely megke­ seríti az iró és a s z i n h a z viszonyát, a tárgyalást, a megbe­ szélést, a d r a m a t u r g o k k a l való állandó eszmecserét, e z t én soha nem s z e r e t t e m , többek közt azért sem, mert nem v o l t

hoz­

zá türelmem. A darabirás nekem nem v o l t egzisztenciális kér­ dés,

nem kényszeritett rá semmi. Kiéltem a szenvedélyemet, a

mulatságot, ami a darab Írásával lezárult. A z t aztán p e r s z e már nem állja meg a z ember, hogy oda ne a d j a v a l a k i n e k . Az e s e t e k nagyobbik részében elfogadták az első h e l y e n , egy m á ­ s i k részében elfogadták máshol. V o l t o l y a n darab, amit

csak

a n e g y e d i k színház vállalt. Legnagyobb s i k e r e m e t például, a Különlegea világnapot Simon Z s u z s a r e n d e z t e meg, miután egy­ s z e r e m i i t e t t e m a témát. N e k i t e t s z e t t i s a d a r a b , de A j t a y Andor nem v o l t

hajlandó eljátszani egy reakciós p r o f e s s z o r t .

Akkor fogtam, átadtam F o d o r Imrének, a k i a z t mondta, hogy a darab nagyon jó, de ő nem m e r i vállalni, mert az e l l e n f o r r a ­ dalmi rémületek után túl nyiltszavú. A k k o r elküldtem Ladányi F e r i n e k , a k i néhány nap múlva a z t mondta: "Tudod, kérlek, már n i n c s keretem díszletekre és ruhákra, a t e darabodban p e d i g egy

díszlet v a n és kevés r u h a . " I g y került s z i n r e

1960-ban

a Madách Színházban és ment 2 2 0 - s z o r . Amikor a Madáchnak már hat

s i k e r e s d a r a b o t i r t a m , elküldtem a z a k k o r i igazgatónak

egy

kedvea komédiát. Közölte, hogy nem t e t a z i k n e k i . "Én a

helyedben - mondtam n e k i -, ha v o l n a egy háziszerzőm,

akinek

már h a t d a r a b j a s i k e r t a r a t o t t

és ad egy h e t e d i k e t , akkor i s

eljátszanám, ha nem nagyon t e t s z i k ,

de végülis ehhez a vá­

l a s z h o z i s jogod v a n . " E l v i t t e m Várkonyihoz. A Vigszinháznak o l y a n r o s s z s z e z o n j a v o l t az előző évben, hogy eljátszották. És ment ez a könnyű k i s komédia, a S p a n y o l u l t u d n i k e l l a Vígszínházban 9 0 - s z e r . Nagyon k e d v e s e n , mulatságosan adták elő, de ime, e z t i s máshol, m i n t ahová szántam. L e h e t , hogy h a s z n o s d o l o g együttműködni a szinházzal, M i n d i g a z t olvasom, hogy a drámairó a z ötlet megszületésétől f o g v a l e g y e n k a p c s o ­ l a t b a n a szinházzal. Járjon be a próbákra, s z a g o l j o n

kulisz-

szát, i s m e r j e meg a s z i n p a d mozgástörvényeit, v a g y i s éljen együtt, dobogjon együtt a s z i v e a szinházzal. L e h e t , hogy ez i g y v a n jól - én sohasem éreztem szükségét, e z t a módszert nem

ismerem, nem t a p a s z t a l t a m . Én különállóan a színháztól

megcsináltam a d a r a b o t , mint egy külső bedolgozó. Eljátsszák, nem játsszák - nem

i z g a t o t t a d o l o g . Talán épp ezért mindet

eljátszották. - D a r a b j a i b a n mi i z g a t t a l e g j o b b a n a mai magyar valóság­ ból? - A vigjátékirót

- vagy legalábbis engem - a vigjátéki

alapötletek s e r k e n t i k munkára. Az i l y e n természetű ötletek közül m i n d i g abból i r t a m d a r a b o t , a m e l y i k a legközelebb állt a kortárs nézők érdeklődéséhez. Sohasem a mondanivalóhoz k e ­ r e s t e m ötletet, hanem az ötlethez mondanivalót. - Mostanában nem i r t

drámát. Hozzájárult-e ehhez, hogy

nem talált megfelelő témát? - Nem,

egymagában a z , hogy a téma egyre kevesebb, nem

na ok. H i s z e n v a l a m i t m i n d i g l e h e t

vol­

találni. B i z t o s vagyok ben

ne, hogy j o b b a t már nem i r o k , m i n t a m i l y e n e k e t e d d i g

irtam.

12 évig v e z e t t e m a Népszabadságban egy népszerű vasárnapi r o ­ vatot,

Pardon, egy p e r c r e , cimmel. Nagyon s z e r e t t e a közönség

De e g y s z e r e l f o g o t t az a tartós meggyőződés, hogy kezdem magam ismételgetni, ennél j o b b a t már nem tudok, és i g y abba­ hagytam. I g y hagytam abba 1950-ban a kabaréirást sok kabarédarabot

is.

Nagyon

i r t a m 1945 után a Pódiumnak - nem mindig

jókat. Amikor láttam, hogy ebben már nem tudok továbblépni,

abbahagytam, és most i g y vagyok a vigjátékirással

is.

- Nagyon szomorú d o l o g az i l y e n befejezés... - E z egyáltalán nem szomorú. Ami természetes, az nem

szo­

morú. Nézze, nem feltétlenül k e l l a z embernek megérni a z t , bogy mások mondják: most már hagyd abba. E z t e l l e h e t kerül­ ni. - Mondta, hogy v a n egy d a r a b j a . . . - E z t még megcsinálom, mert már tudom, mi a hibája. Túl g y o r s a n i r t a m meg. A jé ötlethez k e l l e t t v o l n a még v a l a m i , amire én nem f o r d i t o t t a m gondot, s i g y túl soványra sikerült. Ádám Ottó a z z a l a d t a nekem v i s s z a ,

hogy "Drága barátom, nem

i s tudom megmondani, miért nem játszom e l . "

Akkor mérges

v o l t a m . Két nap múlva e l o l v a s t a m és a z t mondtam, i g a z a v a n . De közöttünk az a különbség, hogy én tudom, hogy ő miért nem játssza e l ; mert valóban hiányzik belőle a z , ami m i a t t érde­ mes l e t t v o l n a m e g i r a i az egészet. V a l a m i alapvető g o n d o l a t , aminek nem k e l l feltétlenül újnak l e n n i e , de elég indok ahhoz hogy a z ember leüljön és m e g i r j a . Most vagy pótolom, vagy nem, majd kiderül. - H i a z e n vigjátékra o l y a n nagy igény v a n . . . - A z t szokták mondani, jöjjenek a f i a t a l o k . . . de h o l v a n ­ nak? Gyárfás nem i r , István nem i r ,

én nem i r o k , Fehér Klára nem i r ,

hol a f i a t a l ,

Kállai

a k i i r ? Mert a z a b s z u r d meg a

g r o t e s z k az elmegy, de nem a vígjátékban. N e v e t n i c s a k azon l e h e t , ami szivből jön, i g a z és e m b e r i . - Hogyan látja a mérleget? Végül i s érdemes v o l t vígjáté­ kot

Írnia? - Ha m e l l r e s z i v t a m v o l n a minden bántalmat, vagy a k r i t i ­

kusok megjegyzéseit, hát akkor már régen a balatonfüredi

aziv

kórházban lennék. A darabiráa önmagában véve óriási mulatság, a b a j c s a k akkor kezdődik, amikor a darabot előadják. E z nem vicc,

ez i g y v a n , még ha e l l e n s z e n v e s kérkedésnek i s h a l l a t ­

s z i k . Pedig v o l t

o l y a n darabom, a m e l l y e l valóságos vagyont k e ­

r e s t e m . De a jogdijtól e l t e k i n t v e , mint szinmüiró valóban c s a k bánat ért v o l n a , ha időnként nem állok be a nézőtérre,

hogy meghallgassam, m i l y e n jól érzi magát néhányezáz ember. Végül i s az én életem, hogy úgy mondjam, ennek a szolgálta­ tásnak a jegyében t e l t

e l . Legalábbis a z utolsó 30 éve. Hogy

egészséges derűt k e l t s e k , erőmhöz, lehetőségeimhez és termé­ s z e t e s e n tehetségemhez képest, prózában, l a p b a n ,

szinpadon,

TV-ben. - Mi a véleménye a mai magyar szinházról? - Már régen nem járok szinházba. A k l a s s z i k u s o k a könyö­ kömön jönnek k i , a modernek légköre p e d i g reménytelenül i d e ­ gen a számomra. Homállyal, elidegenedéssel, l i l a köddel e l ­ lát a tévé i s . TABI LÁSZLÓ /1910 - / Bemutatott d a r a b j a i C s i p e t n y i bors /Bórnyi Adorjánnal/

S z e g e d i N e m z e t i S z i n h a z , 1947

Végállomás, kiszállni

Belvárosi S z i n h a z , 1949, Gál Péter

A pirossapkás lány

Madách S z i n h a z , 1952, B a r l a y Gusztáv, e r e d e t i bemutató Debrecen, 1952, Lendvay

Ferenc

M i s k o l c , 1952, Vass Károly Kártyavár

Pécs, 1 9 5 4 , Bálint György

V a l a h o l Délen / d a l j áték/

Fővárosi Operettszínház, 1955, d r . Székely György

A kalóz

József A t t i l a S z i n h a z , 1956, Szilágyi A l b e r t , e r e d e t i bemu­ tató E g e r , 1956, Kalmár András

Szegény jó Márton /Erdődy Jánossal/

Jókai S z i n h a z , 1958, K a z i m i r Károly

Különleges világnap

Madách Színház, I 9 6 0 , Both B é ­ l a , e r e d e t i bemutató Debrecen, I 9 6 0 , Szász Károly Kaposvár, I 9 6 0 , Sallós Gábor Kecskemét, I 9 6 0 , Udvaros Béla P e s t megyei Petőfi Szinpad, I 9 6 0 , Csongrádi Mária

Szeged, I 9 6 0 , Makai Péter Állami Déryné S z i n h a z , 1961, Szécsi F e r e n c Békés megyei Jőkai S z i n h a z , 1961,

Bikády

Gyula

E g e r , 1961, Horváth Jenő Pécs, 1961, Turián György Szolnok,

1961, Berényi Gábor

Győr, 1962, Miskolc,

Angyal Mária

I 9 6 2 , Orosz György

Veszprém, 1971, P e t h e s György Madách S z i n h a z , 1961, B o t h Bé­ l a , e r e d e t i bemutató Debrecen, I 9 6 I ,

Szász Károly

Állami Déryné S z i n h a z , 1962, Szécsi F e r e n c Békés megyei Jókai S z i n h a z , 1962, B o r József P e s t megyei Petőfi S z i n p a d , 1962, Földeák Róbert Szolnok,

1962,

Berényi Gábor

A nagy mutatvány

Katona József S z i n h a z , 1962, Szendrő József

v

Madách S z i n h a z , 1964, Vámos László, e r e d e t i bemutató

ont majd elválik

Debrecen, 1964, R u s z t

József

Kecskemét, 1964, U d v a r o s Béla Szeged, 1964, Nagy György Fel a kezekkel

K i s S z i n p a d , 1964, S e r e g i Lász­ ló, e r e d e t i bemutató

Az, élet királya

Madách Kamara, 1965, L e n g y e l György

Enyhítő körülmény

Madách Kamara, 1967, L e n g y e l György, e r e d e t i bemutató

Pécs, 1964,

Selymes

Judit

Állami Déryné S z i n h a z , 1967, Csongrádi Mária Pécs, 1967, S i k F e r e n c Veszprém, 1971, Pétervári István

Spanyolul

tudni

kell

Vigszinház, 1968, Marton Lász­ ló, e r e d e t i bemutató Veszprém, 1968, H o r v a i

István

Karikacsapás

József A t t i l a Színház, 1971, S z i r t e s Tamás

Családi dráma

Veszprém, 1973, Pétervári I s t ­ ván, e r e d e t i bemutató Madách S z i n h a z , 1973, György

Lengyel

Debrecen, 1973, Nagy András László Átdolgozások Párizsi vendég / S z i g l i g e t i A b a j u s z c. müve nyomán/

Blaha,Lujza Szinhaz,

Budapest

Állami Déryné S z i n h a z , 1970, Csongrádi Mária és v a l a m e n n y i vidéki azinház

AZ ÖTLETTŐL A BEMUTATÓIG

VÍGSZÍNHÁZ

Déry T i b o r : Képzelt r i p o r t egy a m e r i k a i pop-fesztiválról T r a g i k u s m u s i c a l 2 részben

Bemutató: 1 9 7 3 . I I I .

2.

I

DÉRY TIBOR - Néhány évvel ezelőtt kezembe került egy csomó a m e r i k a i folyóirat. Mikor l a p o z g a t n i kezdtem bennük, az érdeklődése­ met egy pop-fesztiválról szóló nagy képes r i p o r t f e l . A pop-fesztivál Woodstockban z a j l o t t

keltette

l e . Az érdekes szö­

v e g e t hatalmas d u p l a o l d a l a s képek illusztrálták. Már maguk a képek i s izgatták a képzeletemet, de e z t még felülmúlta a kisérőszöveg, amely nagy részletességgel, meglehetősen pon­ tos

és döbbenetes beszámolót adot arról, hogy mi i s történt

ezen a pop-fesztiválon, hogy hogyan vetkőztek k i a résztvevők emberi mivoltukból, hogyan tört k i a tömeghisztéria, amely az tán számos halálos áldozatot i s követelt. Az események egyéb­ ként később könyv a l a k b a n i s m e g j e l e n t e k , de a könyv a r i p o r t hoz

képest új szempontokat nem a d o t t , t e l j e s e n azonos v o l t

azzal,

a m i t én már amúgy i s i s m e r t e m .

Nos, a w o o d s t o c k i események m i n d a d d i g nem h a g y t a k nyugod­ n i , mig hozzá nem fogtam, hogy g o n d o l a t a i m a t Írásban rögzít­ sem. Szeretném hangsúlyozni, hogy könyvem, a Képzeletbeli r i ­ p o r t egy a m e r i k a i pop-fesztiválról nem a megtörtént

eseményt

d o l g o z t a f e l , az c s a k inspirációt a d o t t . Gondolom, azon s e n ­ k i sem akad fenn, hogy az irásra a z életnek nem

valamilyen

általam átélt eseménye, hanem egy olvasmány indított. I l y e s ­ mi már más iróval i s előfordult. Köztudott például, hogy S t e n d h a l regénye, a Vörös és f e k e t e egy ujsághir nyomán szüle tett.

I g a z , hogy ő h a t hét a l a t t

készült e l a nyolcszáz o l d a ­

l a s müvei, én v i s z o n t csaknem egy évig " k o t l o t t a m " a körülbe­ lül kétszáz o l d a l o n .

A regény megírásánál nem csupán - s nem i s elsősorban az a m e r i k a i pop-őrületnek és következményeinek

ábrázolása

v o l t a célom. Az Írót, vagy általában a művészt u g y a n i s

nem

pusztán a téma, a z a d o t t esemény érdekli, hanem a z , hogy ön­ maga m i t gondol róla, m i t érez v e l e k a p c s o l a t b a n .

Bármilyen

p i t t o r e s z k , véres vagy vértelen eseményt i s i r meg, a z soha­ sem a maga c s u p a s z valóságában válik irói témává, hanem c s a k a z z a l együtt, amit a z iró hozzátesz, vagy amit

e l v e s z belőle.

Ebben a z e s e t b e n például az a m e r i k a i pop-fesztivál által k i ­ váltott véres események hasonlatossága a magyar múlt

egyik

korszakával, az egyezés az a m e r i k a i brutalitás és a régvolt magyar nyilas-brutalitás emberi gyökerei között. Irói ambicióm: a kettő összekapcsolása, közös eredetük vizsgálata v o l t . A különböző történelmi körülmények között a brutalitás termé­ s z e t e s e n különféle módon nyilvánul meg, de eredendő oka és gyökere - meggyőződésem -, m i n d i g a z emberi- agresszivitás és ostobaság. Felmerülhet a kérdés, v a j o n a z erőszakos h a j l a m o k , a f a ­ s i s z t a módszerek levezethetődnek-e a pop-fesztiválokon, vagy újra t e r m e l i k a f a s i z m u s t ? Örök probléma, hogy v a l a m i l y e n

mu­

tatvánnyal lecsillapithatók-e a z agressziós ösztönök, vagy éppen ellenkezőleg, a mutatvány segítségével v a l a m i l y e n cél érdekében felkorbácsolhatok, a z a z manipulálhatók-e ezek az ösztönök. Határozott állásfoglalásra én sem j u t h a t t a m köny­ vemben. • • / L e j e g y e z t e : Körmendi J u d i t . M e g j e l e n t ka 1 9 7 3 .

a Film Szinhaz

Muzsi­

I . 2 7 - i számában./

... - Tulajdonképpen, a z első ötletet, hogy e z t a regényt v a ­ l a m i l y e n más formában i s meg l e h e t valósítani, Ránki György barátom a d t a , mondván: ez f i l m r e t e r m e t t , s ő s z i v e s e n i r n a hozzá zenét. Makk Károly i s j e l e n t k e z e t t , de rövidesen meg­ győződtünk róla, hogy a filmesitést c s a k iszonyú pénzzel s legföljebb Amerikában l e h e t n e megvalósítani, a z azonban nem valószínű, hogy o t t p r o d u c e r t i s gondolt,

l e h e t n e rá találni. Ránki a r r a

hogy ha f i l m e t nem,

akkor

s z i n p a d i müvet készit-

stink belőle. Én e g y i k ötlettel sem tudtán megbékélni, nem i s gondoltam v e l e . /.../ / L e j e g y e z t e : Körmendi J u d i t . ka 1972. V I I I .

Megjelent

a Film Szinhaz

Muzsi­

2 - i számában./ PÓS SÁNDOR

- K i n e k a z ötlete v o l t , sical

hogy Déry T i b o r kisregényéből

mu­

készüljön?

- Az enyém. - És m i k o r kezdte - Nem

a tárgyalásokat?

kezdtem tárgyalásokat. Magánügyem v o l t . Abban a z

időben, amikor a regény m e g j e l e n t , lalkoztam a z z a l

hónapokig mániákusan f o g ­

a g o n d o l a t t a l , hogy ifjúsági szinházat

kel­

lene, létesíteni. B u d a p e s t e n minden rétegnek Van szinháza, a kisgyerekeknek, nak,

a felnőtteknek, értelmiségnek, munkásosztály­

mindenkinek, c s a k épp a legfogékonyabb korosztálynak

n i n c s e n . Az, amit a B u d a p e s t i tesz,

véleményem s z e r i n t

GyermekBzinház e z e n a téren

nem elég és nem megfelelő, tehát a

probléma ma i s él. / A k k o r i b a n megterveztem, elképzeltem e z t a szinházat, l e i r t a m , beadtam. A mai n a p i g sem érkezett rá még nemleges - válasz sem./ Fölmerült bennem, hogy természe­ t e s e n t u d n i k e l l e n e , m i t i s játsszon a f i a t a l o k n a k egy

ilyen

jellegű színház - ha v o l n a -, de miután i l y e n s z i n h a z n i n c s , i l y e n darabok nem i s készülnek. E k k o r j e l e n t meg a Kortáraban Déry T i b o r regénye. Amikor e l o l v a s t a m , a z t mondtam, no, hát i l y e n darabokat

kéne játsza­

n i abban a z elképzelt szinházban. Aztán: miért i l y e n kat, bot

darabo­

miért nem e z t ? Miért ne l e h e t n e épp ebből a műből

dara­

csinálni? S azután anélkül, hogy bárkinek szóltam v o l n a ,

elkezdtem

gondolkozni

a l k a l m a z n i . Nem

a z o n , hogy l e h e t n e a regényt s z i n p a d r a

i s hosszú gondolkodás után eszembe j u t o t t

egy

o l y a n s z e r k e z e t , egy o l y a n d r a m a t u r g i a i megoldás, amely­

nek

keretében a könyv, úgy éreztem, a lehető

legkevesebbet

v e s z i t e n e a s z i n p a d i feldolgozás során. E l k e z d t e m

i r n i az e l -

só változatot. Érdekesnek éreztem, hát odaadtam a Nemzeti S z i n h a z a k k o r i igazgatójának Both*Bélának / e k k o r a Nemzetiben dolgoztam/. A r r a gondoltam, hogy a azinház f i a t a l

szinészei

stúdióelőadás keretében megcsinálhatnák e z t a d a r a b o t .

Both

Béla a z t mondta: remek. Majd i g y f o l y t a t t a : "Sanyikám, nézze meg a Nemzeti plakátját, hány magyar darab v a n r a j t a ? "

Kettő

v o l t : a Bánk bán és Az ember tragédiája. B o t h Béla hozzátette: "szörnyűség, hogy az ország első szinháza a két k l a s s z i k u s o n "kivül j e l e n p i l l a n a t b a n e g y e t l e n e g y magyar d a r a b o t sem ját­ s z i k . Ez a darab úgy k e l l nekünk, mint

egy f a l a t

kenyér. N i n c s

a r r a szükség, hogy stúdióelőadás l e g y e n belőle. A Nemzetiben k e l l eljátszani r e n d e s darabként. Csinálja meg."

Meglepett

a

d o l o g . Azután a színház e g y i k dramaturgjával, Emődi Natáliá­ v a l elmentünk Déry T i b o r h o z , a k i n e k előzőleg már e m i i t e t t e m a t e r v e t , és elmondtuk, hogyan i s képzeljük e l a d a r a b o t

-

ekkor már majdnem készen v o l t az egész. Déry e l o l v a s t a ,

és

a z t mondta, hogy ő ugyan az egészet őrültségnek t a r t j a ,

de ha

mi úgy g o n d o l j u k ,

hogy ez jó, ám l e g y e n - ha v a n s z i n h a z , a -

m e l y i k előadja. E z z e l e l i s kezdődött a darab körüli, kb. egy évig tartó huzavona. B o t h Béla a k k o r i b a n ment n y u g d i j b a . A darab

addig­

r a lényegében elkészült, tarmészetesen versszöveg és zene nél­ kül. Az új igazgatóval, Marton Endrével abban állapodtunk

meg,

hogy m i v e l most nem ér rá e z z e l f o g l a l k o z n i , majd a nyári szü­ netben e l o l v a s s a . E z nem történt meg. A s z e z o n nyitó társula­ t i ülés után i s r e n d s z e r e s e n emlékeztettem rá, hogy e l kéne o l v a s n i a a d a r a b o t , de túlzott elfoglaltságára h i v a t k o z v a e z t m i n d i g elutasította. E z i g y ment három hónapig. E z a l a t t

a

Vigszinház d r a m a t u r g j a , Radnóti Z s u z s a értesült a s z i n p a d i változat létezéséről, m e g k e r e s e t t

és elkérte a d a r a b o t . A z t

mondta, hogy h a a Nemzeti nem t a r t rá igényt, akkor ő nagyon szeretné a Vigszinházban előadatni. Három hónap után Déry Tibor f e l h i v o t t ,

s a z t mondta, nem s z e r e t n e nekem k e l l e m e t l e n ­

séget o k o z n i a Nemzetiben, de úgy érzi, hogy ő már túl v a n azon, hogy müveit hónapszám fiókban hevertessék. J a v a s o l t a :

adjuk

át a d a r a b o t

a Vígszínháznak. T e l j e s e n

egyetértetten

Déryvel, a k i ezután l e v e l e t i r t a Nemzeti Szinbáz igazgatójá­ nak, ban

s ebben m e g t i l t o t t a

d a r a b j a bemutatását. Hát ez dióhéj­

a darab külső története. - Amikor a d a r a b átkerült a Vigszinházhoz, változtattak

rajta? - Természetesen. Bár magán a szövegen nem

változtattunk.

E g y e t l e n szót nem k e l l e t t beirnom, mert sikerült o l y a n drama­ t u r g i a i megoldást találnom, amelyben a regény működőképes v o l t anélkül, hogy bármiféle erőazakot követtünk v o l n a e l r a j t a . Csakhogy én minél többet akartam a könyvből átemelni a s z i n p a d r a és i g y az anyag, m e l y e t a színháznak beadtam, t a ­ g a d h a t a t l a n u l s o k v o l t , az előadás fél tizenkettőig t a r t o t t v o l n a . Tehát húzni k e l l e t t . Nagyon sokat húztunk i s , közösen és külön-külön. Végső soron van,

e g y e t l e n egy o l y a n kimaradt

rész

amit nagyon-nagyon sajnálok: B e v e r l y összeomlása, mono­

lógja a z autóbuszban - de ezenkívül mindenben i g a z u k

volt.

Ugyancsak a d r a m a t u r g éa Marton László rendező ötlete v o l t egy

szerkezeti

változtatás a könyvhöz és a z én e r e d e t i

gozásomhoz képest. Pontosabban két j e l e n e t

feldol­

átcsoportosítás.

Az e g y i k : a könyv s z e r k e z e t e rendkivül t i s z t a , világoa, éa pontos, s z i n t e

s o r s z e r i n t i s egyforma két réazre tagolódik.

Az első f e l e József története a d d i g ,

hogy megsebesítik, a má­

s o d i k rész p e d i g Eszteré. A két történet c s a k egy nagy talál­ kozásban kapcsolódik egymáshoz, E r e d e t i l e g

én i s i g y t a g o l t a m

a két részt. Marton László úgy érezte, hogy József bolyongása t a l a j talán, ha nem találkozunk a z z a l , a k i után bolyong, tehát ha nem tűzzük k i e l e v e József célját. Ezért E s z t e r nek

történeté­

első két jelenetét áthoztuk az első részbe. I l y e n módon

a regény csodálatosan kristálytiszta felépitéae

elveszett,

viszont

dramaturgiai

s o k k a l drámaibb l e t t . Marton máaik nagy

ötlete két egymást követő j e l e n e t pad

e g y i k oldalán E s z t e r

egymásra kopirozása. A B z i n -

éa B e v e r l y a készülő özönviz elől be­

menekül a homoszexuális fiú sátrába. E s z t e r

o t t rágyújt és e l ­

k e z d i mondani háborús emlékeit, összekeverve a pop-fesztivál

eseményeivel. A másik o l d a l o n József bevetődik Józsua sátrá­ ba,

ahol a k i s Frantisek

és a nagy testű, jámbor Józsua be­

szélgetésének tanúja. Tehát egy tételt mond E s z t e r , majd vál­ tás a s z i n p a d másik oldalára, a h o l Józsua és F r a n t i s e k

vitá­

j a f o l y i k , aztán megint E s z t e r következik s t b . I g y a két j e ­ l e n e t úgyszólván f e l e l g e t egymásnak - M i k o r k e z d t e k e l a zeneszerzővel és a szövegíróval

dol­

gozni? - Ebben'a munkában én már a l i g v e t t e m részt. T u d n i i l l i k itt

egy k i s k o n f l i k t u s a l a k u l t k i a rendező, a d r a m a t u r g és

közöttem. Ők alkották a z e g y i k f r o n t o t , a k o n f l i k t u s abból e r e d t , képzeltem. Nem

a másikat meg én. Ez

hogy én a müvet e l e v e

musicalnek

a pop-fesztivál koncertjét s z e r e t t e m

volna

megszólaltatni, s végül i s nem i s az szólal meg, hanem a s z e ­ replők a koncerttől függetlenül, saját problémáikról énekel­ nek.

Elképzelésem s z e r i n t songokat h e l y e z t e m e l o l y a n

ken,

a h o l a dialógusban nem l e h e t e t t tovább v i n n i a

ményt, a regény p e d i g o l y a n lényeges d o l g o k a t

helye­

cselek­

tartalmazott,

amelyek a szituációt továbbviszik, és általánosítják. I l y e n pontokon képzeltem e l a zenét, mégpedig erősen f i l o z o f i k u s mondanivalóval. Tehát, a m i k o r én a z t i r t a m

oda, hogy 3« song,

akkor utána zárójelben l e i r t a m a regénynek a z t a gondolatme­ netét, a m e l y e t a szóban forgó s o n g r a kívántam b i z n i , a m i v e l p e r s z e eléggé megkötöttem a szövegíró kezét. Marton Lászlónak nem t e t s z e t t e z ; ha én i l y e n e g y f l e k k e s szövegleirást adok - mondta -, a szövegiró a z t s e t u d j a , nem t u d szöveget i r n i ! ki,

h o l áll a f e j e ;

erre

De ha c s a k a z t a végszót adom meg n e ­

hogy p l . : Nem akarom látni... - a k k o r e r r e remek d a l t i r ­

hát, m i n t ahogy végül e z meg i s történt. B i z t o s , mi k i v o n a t r a

nem l e h e t beat-zenét i r n i ,

hogy

tartal­

de a r r a a szóra, hogy

S z e r e t e m - l e h e t . A z t h i s z e m ebben a z e s e t b e n nekem i s , meg neki

i s i g a z a v o l t . A Marton e l v e i alapján készült

oroszlánrésze v o l t a s i k e r b e n .

zenének

Ő t u d a t o s a n a r r a törekedett,

hogy minél nagyobb l e g y e n a s i k e r . Én, őszintén szólva, e z z e l nem nagyon törődtem.

- Amikor egyedül, vagy a m i k o r együtt d o l g o z t a k , felmerül­ t e k - e b i z o n y o s musical-hagyományok? Egyáltalán gondolt

erre?

- Nem. Ha v a l a m i r e gondoltam, akkor a z B r e c h t és P e t e r W e i s s . S ha

v a l a m i t utánoztam, a k k o r a z P e t e r Weiss és M a j o r

Tamás közös müve, a Katona József Színházban nem túl sok elő­ adást megért Luzitán szörny. A szereplő személyek nem azonosak a megszemélyesített figurákkal - e z az a l a p j a az egésznek. A Déry-mü r i p o r t

- e z a könyv elmében i s benne v a n . A szereplők,

a szemtanúk, képviselői annak a 60-80 embernek, akikről az u tolsó mondatokban beszél Déry, a k i k elhatározzák, hogy e l t a ­ karítják az égig bűzlő s z e m e t e t , s a d d i g nem mennek haza, mig a fö^d a e b e i t be nem győgyitják. Ha ők beszámolnak az esemé­ nyekről, a k k o r tulajdonképpen ábrázolhatják i s a z o k a t , tehát beszélhetnek egy-egy szereplő nevében i s . E z z e l a kétarcú já­ tékkal elérhető, hogy minden elhangozzék, a m i t Déry T i b o r l e ­ irt.

E z t nem én találtam k i , e z t B r e c h t k e z d t e , Weiss f o l y ­

t a t t a és Major a Luzitán szörnyben lényegében e z t valósítot­ ta

meg. M a j o r Tamás r e n d e z t e Dobozy Imre Eljön a t a v a s z cimü d a ­

rabját i s ,

amelynek a l a p h e l y z e t e u g y a n c s a k i l y e n kétarcú já­

tékra épül. A háború utolsó n a p j a i b a n értelmetlenül feláldo­ z o t t , halálba z a v a r t század néhány megmaradt t a g j a , jóval a felszabadulás után, összetalálkozik azon a h e l y e n , a h o l f o g ­ ságba e s t e k , s a h o l a század többi része életét

vesztette.

Felidézik a z t a z utolsó napot, s m i n d e n k i m e g j e l e n i k a k k o r i szerepében. Van, a k i nem a k a r emlékezni a történtekre, de a többiek rákényszerítik. Irtózatos erős drámaisága l e h e t

annak,

hogy hogyan áll v a l a k i szemben régi szerepével, régi Önmagá­ v a l . A jellemábrázolásról Major Tamás i t t m i n d i g a z t mondta, hogy két állapot v a n : a "vigyázz" és a " p i h e n j " . A "vigyázz" a z , a m i k o r a régit játsazuk, a " p i h e n j " , a m i k o r jelenidőben nézzük, hogy a másik hogy játasza. Mind a két állapotban n a ­ gyon éles k a r a k t e r e k e t k e l l és l e h e t eljátszani. Ha a két

fi­

g u r a nem különbözik sok mindenben, a játék e l v e s z i t i érdekes­ ségét, sőt, értelmét i s , mert a k k o r a nézőnek a z o n k e l l gon-

d o l k o z n i a , hogy a szinész most m e l y i k e t i s csinálja. - A musicalben

van például egy a l a k , a k i t c s a k a z

jelle­

mez, bogy " R i n g a s d e l magad", mert a z t ő énekli - e z r a j z o l ­ j a meg a figuráját. - Ha i g y látja, ez a z t j e l e n t i ,

bogy i t t v a l a m i hiányos­

ság v a n , hogy nem valósult meg a "vigyázz" és a " p i h e n j " e l v e . A vigyázz-állapot, amikor Manuelt játszom, a pihenj-állapot, amikor a z t a z embert játszom, a k i részt v e s z a fesztiválon. Az előadás e g y i k l e g s z e b b p i l l a n a t a ,

a m i k o r Kovács István Jó­

z s u a szerepében h o s s z a n m a j s z o l egy konzervdobozból és amikor vége v a n a j e l e n e t n e k , föláll, előrejön és a z t mondja,

telje­

sen más magatartással, hogy Józsua nem érhette meg a másnapot, mert elgázolta egy F o r d . Szétroncsolta a fejét - mondja tár­ g y i l a g o s hangon. I t t valósult meg a legvilágosabban a vigyázz- p i h e n j állapot. A R i n g a s d

e l magad esetében - p e d i g

remekül

éneklik - nem valósult meg ez az e l v . De hát e z t b i z o n y n a ­ gyon nehéz végigvinni. Ha a produkció úgy valósul meg sősorban z e n e i téren -, ahogy én e r e d e t i l e g akartam,

- el­ akkor

valószinüleg g o n d o l a t g a z d a g és szép előadás születik, de nem l e t t v o l n a o l y a n tömeghatása mint i g y , ebben a megoldásban. Egy f i l o z o f i k u s m u s i c a l elment v o l n a a Vigszinházban 2 5 ször, e z t a darabot

p e d i g e d d i g megnézte 250 e z e r ember. És

ez a 250 e z e r ember b i z t o s a n kapott v a l a m i t abból a gondolât­ e s indulatrengetegből, ami Déry müvében feszül. RADNÓTI ZSUZSA A kisregény megjelenésekor mindjárt a r r a gondoltam - már dramaturgi

automatizmusból i s -, hogy ebből d a r a b o t

kellene

csinálni. A regény szuggesztív története, különlegesen vonzó és érdekes világa, f i a t a l o k a t tényező v o l t ,

érintő témája, mind-mind

olyan

amely "hiánycikk" a magyar drámairodalomban.

De a gondolatnál nem tudtam tovább lépni, mert nem

jutott

eszembe az a név, akiről úgy éreztem, képes l e n n e e r r e a h a l ­ l a t l a n u l fáradságos, nagyon nagy s z i n p a d i s m e r e t e t igénylő éa

mégis alázatos munkára. Majd e g y s z e r c s a k m e g h a l l o t t a m , hogy Pós Sándor, a k i a k k o r még a N e m z e t i Színház a s s z i s z t e n s e

volt,

készitett egy s z i n p a d i változatot a regényből. Megkerestem őt és kértem, ha a Nemzetiben nem sikerülne a dolog, feltét­ lenül jelentkezzék a Vígszínháznál. Több hónapos szünet után Pős Sándor m e g k e r e s e t t a z z a l ,

hogy a N e m z e t i S z i n h a z nem

ref­

lektál a d a r a b r a . E k k o r kezdődött meg e z e n a különben i g e n kitűnő dramatizáláson a d r a m a t u r g i a i munka. Marton Lászlóval a kisregény és a dramatizálás a l a p o s ismeretében elkezdtünk d o l g o z n i , már egy rendezői koncepció alapján. Pós

Sándorral

megállapodtunk, hogy ő m i n d i g a k k o r kapcsolódik be a munkába, a m i k o r mi egy résszel elkészültünk, és a k k o r ő vagy beleszól, javitáaokat kér, vagy p e d i g jóváhagyja a z t , a m i t mi változ­ t a t t u n k . Déry T i b o r r a l p e d i g úgy állapodtunk meg,

hogy amikor

mi tökéletesen színpadképéének találjuk a dramatizálást, a k ­ k o r m u t a t j u k meg n e k i . Tehát őt nem z a k l a t t u k különböző rész­ f e l a d a t o k megoldásával. Végül a z általunk immár jónak érzett változatot bemutatva három vagy négy h e l y e n változtatáaokat, beírásokat kértünk tőle. Az irónak néhány új mondatot k e l l e t t beirni;

e r r e mi természetesen nem vállalkozhattunk,

hiszen

minden sző, ami a darabban e l h a n g z i k , Déryé. Bár ismétlem, kiválóan e l g o n d o l t dramatizálásról v o l t mégis s o k s z i n p a d i gyakorlatlanságot k e l l e t t

eltüntetni,

8zó, il­

l e t v e k i j a v i t a n i . Például az első rész végét alakítottuk át, már a z e n e i a n y a g és a dalszövegek ismeretében. Azon kivül, m i v e l a második rész k e z d e t e túl e p i k u s v o l t , úgy döntöttünk, hogy e rész két jelenetét összemontirozzuk. E z a z előadáson úgy valósult meg, zajlott

hogy egyidőben a s z i n p a d mindkét oldalán

két különböző j e l e n e t , amely az e r e d e t i b e n külön,

egymás után következett v o l n a . Továbbá, Pós Sándor m e g t a r t o t ­ t a a regény e r e d e t i szerkezetét: a dramatizálás első része c s a k Józsefről, a második rész c s a k Eszterről szólt. Ez a z ­ z a l a veszéllyel járt, hogy a d a r a b éa i g y a z előadás i s két részre s z a k a d h a t o t t v o l n a . Marton László elképzelése

szerint

a z t az összemontirozást, m e l y e t az előbb egy j e l e n e t e n belül

e m i i t e t t e m , a darab egészére i s kiterjesztettük. Az első részben feltűnik nemcsak József, hanem E s z t e r i s , a második részben p e d i g nemcsak E s z t e r történetét látjuk, hanem Józse­ fét i s . Tehát szervesebbé, összefogóttabbá tettük a d r a m a t i zálást, amely e r e d e t i l e g még erőteljesebben v i s e l t e magán az e p i k a törvényszerűségeit. MARTOB LÁSZLÓ - A hosszú dramaturgiai-rendezői munka közben kértük föl Présser Gábort és Adamis Annát a zene és a szöveg megírására, mert úgy éreztük, ők a z o k ,

a k i k tehetségüknél f o g v a képesek

l e s z n e k a szöveghez méltó z e n e i közeget t e r e m t e n i . A P o p - f e s z ­ tivál elindulást j e l e n t e t t

egy b i z o n y o s szinházi s t i l u s

felé

- a z együttes és a magam számára i s . - P r e s s e r , i l l e t v e Adamis Anna beleszóltak a d a r a b b a , t e ­ hát kérték, hogy számukra h e l y z e t e k e t t e r e m t s e n ? - Ez a következőképpen történt i t t , c s a k úgy, m i n t

a Har­

mincéves vagyok, de két korábbi m u s i c a l esetében i s , amelye­ ket

én rendeztem

/ a Csók cimü zenés játékot

a P e s t i Színház­

ban, majd a Hamupipőke cimü zenés játékot a Gyermekszinházban/. Mindegyiknél az én elképzelésem s z e r i n t jelöltük k i a számok helyét, jellegét, stílusát és a szövegek tartalmát i s . - Azért a szövegírónak i s l e h e t

elképzelése?

- P e r s z e , hogy l e h e t . De a munka során mi m i n d i g mindenben egyetértettünk. Mondok egy példát: a h i r e s " R i n g a s d e l magad" cimü számnál úgy éreztem: a azámnak arról k e l l szólnia, hogy az ember, k i a k a r lépni egy a d o t t társadalmi közérzetből. Vagy a "Menni kéne..." esetében ón i r t a m f e l jelzésként, s z a k ­ szóval, vakszövegként, hogy "menni kéne". A "Madarak jönnek" esetében a z t kértem Annától, hogy két dologról szóljon a szám. Egyrészt arról, hogy miért i l y e n az élet, miért

gyilkol

az ember, másrészt p e d i g úgy éreztem, hogy a refrénnek arról k e l l szólnia, hogy miért f e n y e g e t n e k bennünket a madarak, akár az a n t i k tragédiában. Az már p e r 8 z e Adamis tehetségét és köl-

tői leleményességét b i z o n y l t j a ,

hogy ez P r e s s e r zenéjével

együtt i l y e n kitűnő számmá vált. E n n y i r e konkrét ez a munka. Gábor i s például úgy s z e r e t lette,

komponálni, hogy én o t t ülök m e l ­

ő p e d i g megmutatja, hogy m i r e gondol, és. kérdezi,

hogy t e t s z i k - e vagy

nem.

- Néhány év e l t e l t már a bemutató óta, s ami elég kivéte­ l e s nálunk, sok v o l t a h a z a i r e p r i z i s . - Valóban, kevés kivétellel, minden vidéki színház elját­ szotta. - Külföldön i s nagy s i k e r e

v o l t , a k r i t i k a i v i s s z h a n g ál­

talában jó. Most mégis arról szeretnék beszélni, amit a sé támadó hangú kritikákból tanulságosnak, i l l e t v e nek

kis­

jellemző­

érzek. Nyilvánvaló, hogy ennek a produkciónak v a l a m i l y e n

f u r c s a módon k a p c s o l a t a v a n a H a i r r e l , amely ebben a m ű f a j ­ ban

csúcsprodukciőnak azámit. M i l y e n mértékben vállalja e z t ,

akár d r a m a t u r g i a i l a g i s ? - Dramatugiailag

a Pop-fesztiválnak azért n i n c s köze a

H a i r h e z , mert az librettó nélküli mű, amelynek n i n c s törté­ n e t e , a Pop-fesztiválban v i s z o n t a történet rendkivül A Pop-fesztivál inkább r o k o n a L a Mancha lovagjával, annak stílusával, mert mindkettő " s z t o r i s "

fontos. illetve

musical. A Hairrel

a n n y i a rokonság, hogy mindkét műhöz rockzenét

komponáltak.

Megmondom őszintén, nekem a H a i r az e g y i k legnagyobb szinházi élményem v o l t , amikor először láttam. Legutóbb, Londonban, azonban nem t e t s z e t t . Az v o l t

a z érzésem, hogy elmúlt fölötte

a z idő. I l y e n értelemben a Pop-fesztivál előképe valójában r e n g e ­ teg nyitott

szinház-stilusú amatőr előadás. A H a i r b a n

a pró­

zának n i n c s jelentőaége, szövege nem i r o d a l m i szöveg, inkább improvizációnak h a t . A Déry-darabban p e d i g koncepció v a n . Hogy m e l y i k

irói-filozófiai

zene vagy m e l y i k produkció

jobb,

e z t p e r s z e nem vagyok h i v a t v a eldönteni. A lényeg, hogy az ifjúsághoz o l y a n z e n e i n y e l v e n

k e l l szólni, amely az a d o t t

p i l l a n a t b a n k a p c s o l a t o t talál hozzájuk. E z t a z e n e i n y e l v e t h i v h a t j u k b e a t - vagy rockzenének, de m i n d e n e s e t r e ennek a z e -

nének v a n ma az európai és e z e n belül a magyar közönséggel k a p c s o l a t a . A Pop-fesztivál történetének e g y i k f e l e

egy p o p -

-fesztiválon, a R o l l i n g S t o n e s együttes k o n c e r t j e a l a t t

ját­

szódik. Ez i n d o k o l j a a lazaságot, az i m p r o v i z a t i v j e l l e g e t , meg a z t , hogy a társulat t a g j a i sose mennek k i a szinpadról. Ez a f o r m a i rokonság k e l t h e t t e a k r i t i k u s o k b a n a hasonlóság érzését, különben véleményem s z e r i n t mondtak v o l n a a o k a t

a H a i r problémái nem

a m a g y a r ifjúságnak.

- A Pop-fesztivál i s Amerikában játszódik. - I g e n , de e z t egy m a g y a r iró i r t a

és s o k sajátosan ma­

g y a r problémát f o g a l m a z o t t meg b e n n e , a hazától való e l s z a ­ kadástól k e z d v e a két főszereplő kapcsolatteremtési kísérle­ téig. Társtalanságuk, múltjuk, m i n d a z , a m i s o r s u k a t , jellemü­ k e t , életüket véglegesen behatárolja, j e l l e g z e t e s e n m a g y a r . Nagyon érdekes, hogy m i k o r egy

angol

erről a darabról kérdezett engem

újságíró, az egész honvágy problémát t e l j e s e n ért­

h e t e t l e n n e k találta. Miért l e n n e

az e m b e r n e k honvágya? Az em­

ber o t t él, a h o l d o l g o z i k - mondta. S z e r i n t e m

m i egészen más­

képp kötődünk hazánkhoz, a múltunkhoz, a családunkhoz, m i n t nagyon s o k más nép. I l y e n értelemben érzem az ügy egész lematikáját sajátosan m a g y a r n a k . A Pop-fesztiválban

prob­

rengeteg

elem v a n , a m i t n e m z e t i n e k vagy m a g y a r n a k érzek. És ráadásul az egésznek v a n egy o l y a n filozófiai s z e r k e z e t e , a megértéséhez a szöveget i s érteni k e l l .

amelynek

P l . hogy a

szerep­

lók nem azért k e r e s i k E s z t e r t , m e r t ő E s z t e r , hanem a d a r a b ­ nak

a z o n a pontján E s z t e r

az életben k e r e s

szimbóluma m i n d a n n a k , a m i t

az ember

és szüntelen fél, h o g y nem éri e l . M i n d e z t

s z e r i n t e m még egy n a g y o n differenciált tolmácsolás esetében i s nehéz megérteni.

S z i n p a d r a a l k a l m a z t a : Pós Sándor Zeneszerző: P r e s s e r Gábor Versiró: Adamis Anna Díszlettervező : Fehér Miklós Jelmeztervező: Jánoskuti Márta D r a m a t u r g : Radnóti Z s u z s a Koreográfus: Gesz"! e r György Rendező: M a r t o n lászlő Szereplők T a h i Tóth László

Szilágyi Sándor f h .

Almásí Éva mv.

Nagy Gábor

Szegedi

Béres

Ernyey

Erika Béla

Ilona

Lukács Sándor

Balázs Péter

Kútvölgyi Erzsébet f h .

K e r n András

S z e r e n c s i Eva

O s z t e r Sándor

Kovács látván

K o l t a i Róbert mv.

f'oncz Gábor

Közreműködött a L o c o m o t i v és a G e m i n i

együttes

THALIA SZINHAZ - STUDIO

F e k e t e Sándor: A k a r - e

Ön iró

lenni?

Avagy t a n u l j u n k könnyen, g y o r s a n

érvényesülni

Az érvényesülés p e s t i t a n f o l y a m a két órában

FEKETE SÁHDOR - Az utóbbi időben s z e r t

t e t t e m némi i r o d a l m i

tapasztalat­

r a . Én u g y a n i s bosszú éveken keresztül nem v e t t e m részt a ma­ g y a r i r o d a l m i életben. Külső, n a i v szemlélőként kerültem szem­ be

o l y a n tényekkel, amelyeket mások már e s e t l e g megszoktak,

bennük élnek, vagy mint nagy irók, évtizedek óta ebben a légkörben nevelődnek. Én, mint n a i v kívülálló e z t a benyo­ mást egy tömegben kaptam meg és - megmondom őszintén - e l ­ rettentett, mai

hogy időnként m i l y e n alpári és színvonaltalan a

magyar i r o d a l m i közélet. Megdöbbentenek a különböző népi

és urbánua elfogultságok, a történelem előtti időkre utaló misztikák; m i n d e z t c s a k a l e g h e v e s e b b granny a l és e l l e n s z e n v ­ v e l tudom szemlélni. Mind ennek a terméke l e t t iró l e n n i ,

az Akar-e Ön

amely arról szól, hogy a mai magyar i r o d a l o m

olyan

állapotban v a n , a m i k o r közepes és jószándékú, vagy éppen j e s e n t u d a t l a n , és szédelgő prófétajelöltek tetszésük

tel­

szerint

csinálhatnak i r o d a l m i k a r r i e r t . Ennek a z i r o d a l m i k&aállapotnak

a kigúnyolása v o l t

Károly ösztönzésére

a célja a darabnak, amely K a z i m i r

született.

A rendező kezdeményező s z e r e p e ezúttal i s érvényesült, én u g y a n i s e z e k e t a k r i t i k a i megjegyzéaeket, a magyar i r o ­ d a l m i közéletre vonatkozó birálatomat előzőleg egy v o l t a i r e - i ihletéaü tréfás l e x i k o n b a n f e j t e t t e m k i . A K r i t i k a i n j e l e n t meg s o r o z a t b a n , az v o l t

hasábja­

a cime, hogy a H a l h a t a t l a n ­

ság A B C - j e . E folytatásokat o l v a s g a t v a mondta K a z i m i r - a k i t talán bántott, hogy annak idején a Folyosó szümpoziont akartam drámásitani, mert ő s z e r e t i az i l y e n l e h e t e t l e n

nem dol­

gokat és a telefonkönyvből i s tudna d a r a b o t csinálni -, hogy

csináljak most a Halhatatlanság ABC-jéból stúdiódarabot. E k ­ kor én egy vázlatot készítettem arról, hogy miféle

cselek­

ménynek a keretébe l e h e t n e mégis e z t a z egészet beágyazni. Tanfolyamformát választottam, amely b i z o n y o s cselekményt i s befogad, azonban c s a k p a r o d i s z t i k u s formában. A benne lévő krimiezerü betétek i s krimiparódiák. Ének i s v a n , de a z i s paródiája a z énekbetéteknek. A r r a u t a l t a m , hogy hát ha nek­ t e k az a szinház, hogy o t t énekelnek, meg revtiznek, mi a z t i s adunk n e k t e k , de c s a k viccből. Valójában minden érdemle­ ges a párbeszédekben h a n g z i k

el.

- M i l y e n d r a m a t u r g i a i változásokra került

sor?

- Léner Péterrel n a g y o n jó együttműködést

sikerült

lakítanunk. Ő soha nem v e t e m e d e t t a r r a ,

kia­

hogy egy mondatot

i s b e i r j o n a darabba. Kivánságait elmondta, 90 % - b a n törlése­ ket j a v a s o l t . Részben o l y a n éles megfogalmazásokról v o l t szó, amelyeket a szinház nem kivánt, vagy nem t u d o t t vállalni, részben színpadtechnikai problémákról - egy-egy fejtegetést hosszadalmasnak, s z i n p a d i l a g életre nem kelthetőnek itélt. Én i l y e n k o r m i n d i g h a l l g a t o k a szinházra. Ők csinálják, ők játszanak. I t t

egyébként v a l a m i nagy dramaturgiáról nem

szó, mert nem merültek f e l

volt

o l y a n problémák, hogy az imádott

nő a második felvonásban c s a l j a - e meg a férjét vagy a h a r ­ madikban. E z e k a problémák egy i l y e n tipusú játékban e g y s z e ­ rűen nem léteznek. K i a l a k u l t

egy szöveg /ez lényegesen rövi­

debb annál, mint amit e r e d e t i l e g i r t a m / , aztán megkapták a szinészek. A szinészek - természetes ösztönüknél és becsvá­ gyuknál f o g v a i s - s z e r e t n e k bemondásokat csinálni. Ha

el­

mentem a próbára - és időnként elmentem -, a k k o r ezekről a zon melegében értesültem, de ők maguk i s boldogan beszámol­ t a k róluk. E z e k e t általában, ha c s a k l e h e t e t t ,

köszönettel

e l f o g a d t a m . Részben azért, hogy a színészeknek a kedvét ne szegjem, részben mert a z e s e t e k egy részében e z e k a bemondá­ sok nagyon s z e l l e m e s e k v o l t a k , bár néha p e r s z e más stilusúak, m i n t a játék. - V o l t o l y a n e s e t , hogy kérte, mondjanak l e ötletükről?

- Volt.

A megjegyzést nem találtam odaillőnek. Meggyőztem

a szinészeket, hogy ez egy máa tipusú humor, Ludas

Matyiba

illő, rádiókabaré atilusú v a g y egyéb azellemeaség, amely nem f e l e l meg az e l v e i m n e k . roppant

Általában a z o n b a n az i l y e n

kevés v o l t . Léner Péterrel p e d i g remekül d o l g o z t u n k

együtt. A z t mondhatnám, hogy két p e r c

szöveg

sem, a m i k o r

az együttműködés a l a t t nem v o l t

bármiféle feszültség támadt v o l n a kö­

zöttünk. KAZIMIR KÁROLY - F e k e t e Sándor különleges tehetségű s z a t i r i k u s nek minden mondata v a l a m i e l l e n val

valami m e l l e t t

iró, a k i ­

irányul, s m i n d e n mondatá­

áll k i . Ez ritkaság. Ezért g o n d o l t a m

an­

nak

idején már a Folyosói szümpozion s z i n p a d r a

is.

Szatirát i r n i n a g y o n nehéz, m e r t a befogadók nagy része

állitására

érzékenyen reagál. Ma az emberek - s nemcsak a szinházban túl érzékenyek, sértődékenyek. dr.

JÓSFAY GYÖRGY

- A d a r a b o n , legalábbis az i t t e n i telmében, k e v e s e t

dolgoztam:

d r a m a t u r g i a i munka ér­

inkább megszületése körül bá­

báskodtam, a m i g a szinopszisból d a r a b l e t t . sal

Több munkatárs­

együtt az Írónak e l m o n d t a m én i s az észrevételeimet, gon­

d o l a t a i m a t , s F e k e t e ennek alapján i s másitott az elképze­ lésén, meg az első változaton. Ezután a d a r a b o t

szinpadra

bocsátottuk: azért stúdió a stúdió, hogy o t t a l a k u l j o n k i az

előadás. Nem b i z t o s ,

hogy F e k e t e Sándor sajátos, k i c s i t

atelier-szerü humora s i k e r t

aratott

volna

a.nagyszín­

házban, h i s z e n nem t e r e m estéről estére hétszáz o l y a n ember, aki

ismerné a magyar i r o d a l o m különböző t i t k a i t .

A téma és

a végleges f o r m a stúdióra t e t t e alkalmassá a d a r a b o t .

LÉNER PÉTER - Először nem l e l k e s e d t e m K a z i m i r elképzeléséért, hogy A halhatatlanság ABC-.je c i m m e l m e g j e l e n t esszékből d a r a b o t nálunk. Abban b i z t o s v o l t a m , hogy az ötletben - m i n t ötleteiben m i n d i g - v a n v a l a m i . A z t i s t u d t a m ,

hogy F e k e t e

i g a z i s z e l l e m , tehát ebből a találkozásból v a l a m i n e k jönnie". V i s z o n t nekem éppen a k k o r nem v o l t legű munkához; egy jó drámát a k a r t a m

csi­

Kazimir " k i kell

kedvem i l y e n

jel­

m e g r e n d e z n i , szituáci­

ókkal, j e l l e m e k k e l , k o n f l i k t u s o k k a l . F e k e t e darabját végűi i s n a g y o n m e g s z e r e t t e m : egy személyben v o l t a m

dramaturg,

rendező és az iró inspirátora. Az alapkonstrukció kitalálá­ sában d r a m a t u r g i a i l a g n a g y o n i n t e n z i v e n működtem közre. Végül a második vagy h a r m a d i k variációt m u t a t t u k b e . Feketével i gen jól l e h e t d o l g o z n i , rendkivül okos és r u g a l m a s . iró,

nincsenek

érzékeny széplélek-vonásai; m i n d e n t

Nem

szép-

elfogad

ami jó, és ami szinpadszerübb az e r e d e t i l e g leirtaknál.

Zene: Rónai Pál Díszlettervező : R a j k a i György Jelmeztervező: M i a l k o v s z k y

Erzsébet

Rendezőtanár: Léner Péter Tanfelügyelő: K a z i m i r Károly Szereplők Buss G y u l a Végvári Tamás esztergályos Ambrus András H a c s e r Józsa Vállai Péter Hámori Ildikó

Cecilia

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

Hernádi G y u l a :

Antikrisztus

Tragédia 1 felvonásban

HERNÁDI GYULA - Először a történet m a g j a j u t o t t eszembe, s a z z a l pár­ huzamosan a d o g m a t i k u s r a c i o n a l i z m u s filozófiája. M i n d e n f a j ­ ta

g o n d o l a t o t , a legprogresszívebbet i s k i l e h e t

s ennek következménye m i n d i g v a l a m i e l t o r z u l t tuáció - e b b e n az e s e t b e n

végül i s egy t e l j e s

forditani,

társadalmi

szi­

fasisztoid

regresszió. A r a c i o n a l i z m u s bizonyos sadalmi

a folyamatnak netben de

a modelljét egy s c i e n c e

fiction-tipusú törté­

találtam meg. V a l a h o l v a l a k i - nem t u d n i honnét -,

a jövőből jön, s a t i s z t a r a c i o n a l i z m u s t képviseli a maga

legnaivabb azt

manipulâtiv és irracionális tár­

g y a k o r l a t következtében irracionálissá válhat. Ennek

formájában. T i s z t a racionalizmusával - mondhatnám

i s , hogy ez a Popper-féle s c i e n t i z m u s n a k

egy kilúgozott

és esszenciális formája -, a maga naivitásában r e t t e n e t e s e n sérülékeny, m e r t nem látja p o n t o s a n a világ társadalmi moz­ gásait. A s o k k a l butábbak, s o k k a l kevésbé tisztán látók

iszo­

nyúan p o n t o s érzékkel t a p i n t a n a k rá a r r a a gyengeségre, a m i az e f f a j t a r a c i o n a l i z m u s b a n

számukra a lehetőséget nyújtja,

a m i t abban a p i l l a n a t b a n kihasználnak. Ez a racionális "meg­ váltójelölt" végül egy önpusztitó g e s z t u s s a l próbál bizonyí­ tani, hoz

a m i lényegében elég kétértelmű. Ehhez a g o n d o l a t i mag­

kapcsolódott a dél-amerikai h e l y s z i n . A legszélsőségesebb

mozgások - legalábbis én úgy láttam - Dél-Amerikában mennek végbe, ez a leginkább i n d u l a t t a l C z i m e r Józseffel először s o k a t semről, s r e n g e t e g e t

olvastam

telitett

p o l i t i k a i szféra.

beszélgettünk az elképzelé­ i s a témáról.

- Sor került egy g o n d o l a t i

tisztázásra a megírás előtt?

- I g e n . C z i m e r r e l - a k i filozófiailag nagyon iskolázott ember - azonos hullámhosszon érzem magam. A filozófiai

tisz­

tázás után megpróbáltam figurákat képezni, amelyek a z t h i ­ szem munkáim küzül az A n t i k r i s z t u s b a n a legtételszerübbek. - Csak eszmék csapnak össze... A F a l a n s z t e r b e n s o k k a l e gyénibbek a figurák. - I g a z . Bár én általában nagyon szeretném a drámáimban e l ­ kerülni a pszichologizálást. I t t i s a j e l l e m e k széles

spektru­

ma van j e l e n , bár a figurák valóban inkább e s z m e i e k . Ennek következtében nem a n n y i r a a maguk individuális történetét hordozzák, hanem v a l a m i l y e n

eszméhez kötődve j e l e n n e k

meg.

A történet elmesélése, a beszélgetések, a filozófiai tisztá­ zás után i r t a m meg a történetet és a dialógusokat. - S o r került ezután lényeges változtatásokra? - Nem.

Inkább dialógusokat i r t a m át, mert C z i m e r r e l min­

dent elég p o n t o s a n megbeszéltünk. S i k d o t t be a munkába, amikor kész v o l t gyon t e t s z e t t - Nem - Nem.

Ferenc

akkor kapcsoló­

a darab. E l o l v a s t a , na­

neki.

s z e r e t e t t volna valami

változtatást?

De megbetegedett közben, ami nagy b a j v o l t .

Igy a

bemutatót elhalasztottá^, z a v a r k e l e t k e z e t t a dráma körül. - Részt v e t t - e a próbákon, beleszólt-e a rendező i n s t r u k ­ cióiba? - Részt vettem a próbákon. Nem

a k a r t a m , nem i s szóltam be­

l e . Ebből a szempontból meglehetősen toleráns v a g y o k . Amikor megcsinálok egy d o l g o z a t o t ,

utána tulajdonképpen

átengedem

a rendezőnek. Ha a rendező kérdez, vagy kér v a l a m i t

tőlem,

akkor nagyon s z i v e s e n és szolgálatkészen megpróbálok segíte­ n i . Nem v i t a t k o z o m

a rendezővel, c s a k ha o l y a t látok a s z i n ­

padon, ami az Ízlésemmel nagyon e l l e n k e z i k , de i l y e n nem f o r ­ d u l t elő. Nógrádi három, S i k két darabomat r e n d e z t e ,

egyikük­

k e l sem v o l t soha problémám. - M i l y e n n e k érzi a s z i n p a d i megvalósítást? - S i k - a k i a legtehetségesebb rendezőink

egyike

- előző

d a r a b o m a t , a F a l a n s z t e r t , n a g y o n jól csinálta meg. Az A n t i - • krisztusnál v i s z o n t v a l a m i módon h i b a csúszott a s z i n p a d r a állitásba, m e r t a F a l a n s z t e r mintáját, módszerét fel,

használták

másolták. Ettől a d a r a b - a Pécsi B a l e t t , meg egyebek

ellenére - még a b s z t r a k t a b b l e t t .

Ideológiai szempontból n a ­

g y o n mostohán fogadták, ma sem értem p o n t o s a n , gyorsan

miért. Elég

l e i s vették a műsorról. Az az érzésem p e d i g , hegy

ez az e g y i k l e g j o b b a n átgondolt és megkonstruált darabom, a dialógusai meglehetősen s z e l l e m e s e k . nem v o l t

sem, m i n t a m i l y e n n e k k e l l e t t jön.

Végeredményben a d a r a b

o l y a n r o s s z , m i n t a m i l y e n n e k mondták, de o l y a n erős v o l n a l e n n i e a h h o z , hogy áttör­

Egy i l y e n f u r c s a a n y a g o t u g y a n i s

- amelyik

önmagában i s

újszerű vagy inkább különös, és n e h e z e n megközelíthető a n é ­ ző s a k r i t i k u s

számára i s - o l y a n c s a t o r n a r e n d s z e r e n

közvetíteni, a m e l y i k berek

a gondolatodat

mintegy

kell

b e l e v i s z i az em­

agyába.

CZIMER JÓZSEF - K e z d e t b e n Hernádi i s képtelenségnek t a r t o t t a eszmémet", hogy drámát t u d i r n i ,

magát és m e g i r t a a F a l a n s z t e r t . Azért sem b i z o t t sikere

a z t a "rög­

végül a z o n b a n mégis elszánta drámairói

lehetőségében, m e r t munkásságát erős társadalmi

matlanság kisérte és nem h i t t e ,

bizal­

hogy a z t át l e h e t törni. A

F a l a n s z t e r , ha n e h e z e n i s , de átküzdötte magát az első a k a ­ dályon. A k r i t i k a

u g y a n óvatos v o l t ,

k e z d e t b e n a közönség i s ,

a m i k o r a z o n b a n a Kaposvárt m e g r e n d e z e t t szinházi fesztiválon a szünet nélkül játszott előadás után a közönség húsz

percen

át t a p s o l t , és a b u d a p e s t i szinházi és televiziós szakembe­ rekből, kritikusokból a l a k u l t

zsűri a kitűzött tizenkét d i j

csaknem valamennyiét a F a l a n s z t e r n e k

juttatta,

megpezsdült

az érdeklődés. A társadalmi ellenállás azonban még nem o l ­ dódott, s e z t érezte az iró i s . Például a R i v a l d a - s o r o z a t , a m e l y n e k f e l a d a t a az évad legjelentősebb d a r a b j a i t az o l v a ­ sókhoz e l j u t t a t n i ,

a F a l a n s z t e r t t e l j e s e n f i g y e l m e n kivül

h a g y t a . Számomra tehát f o n t o s v o l t ,

hogy Hernádi ne veszít­

se e l a kedvét és a z o n n a l új darabhoz f o g j o n . A k k o r i b a n

leg­

inkább a z i r r a c i o n a l i z m u s veszélyei foglalkoztatták. Az v o l t a meggyőződése, hogy a feltámadó irracionális filozófiák n a ­ gyon nagy kárt tudnak o k o z n i , ha a f o r r a d a l m i mozgalmaknak a vallási babonáktól még meg nem s z a b a d u l t tömegeibe beférkőz­ nek. /6 maga i s nagyon mély és i s k o l a i

szempontból kitűnő k a ­

t o l i k u s nevelést k a p o t t . / Meggyőződése v o l t , hogy féltve k e l l őrizni a f o r r a d a l m i mozgalmak racionális tisztaságát, éppen a z ember, az emberség érdekében. Hatalmas "jókais" f a n ­ táziája, s z o k a t l a n u l gazdag természettudományos és társada­ lomtudományi felkészültsége m i n d i g t e r e l t e a s c i e n c e f i c t i o n felé. P e r s z e e z t i s a racionalitás jegyében. Tehát ezek a tényezők alapozták meg a témaválasztást. - M i l y e n lényeges konstrukciós változtatásokra került sor? - Semmilyenre. Az elkészült d a r a b o n már c s a k k i s e b b , a lényeget nem érintő javításokra t e s z e k j a v a s l a t o t ,

nagyobb

átszabásokra, vagy éppen konstrukciós változtatásokra - ép­ pen a beható előzetes megbeszélések folytán - már nem. - Mi j e l e n t e t t e a legnehezebb d r a m a t u r g i a i problémát? - Megtalálni a z o k a t a z irói eszközöket, amelyek a nézőt szájbarágás nélkül ráébresztik a r r a ,

hogy a látszatra e l v o n t ,

de a k o r lényeges kérdését feszegető s z i n p a d i játék a z ő ügye i s . Nem vagyok benne b i z t o s , hogy ez sikerült. Azért nem merem mondani, hogy nem sikerült, mert a r e l a t i v v i s s z h a n g talanságban egyéb tényezőknek i s s z e r e p e l e h e t e t t . Az e g y i k , hogy maga a z előadás, amely s z o k a t l a n u l viszontagságos kö­ rülmények között, többszöri elhalasztás után jött létre, nem jól sikerült. A másik, hogy még m i n d i g nem sikerült

áttörni

a társadalmi bizalmatlanság gyűrűjét és i g y nem l e h e t e t t darabot

a

néhány előadásnál tovább játszani. Végül i s a k r i t i ­

ka egy része a mai n a p i g i s Hernádi leggyengébb, másik ré­ s z e v i s z o n t l e g j o b b darabjának t a r t j a . M i n d e n e s e t r e a F a ­ l a n s z t e r r e l együtt ez v o l t

az a drámai müve, amely a pécsi

azinházból átkerült fővárosi s z i n p a d r a i s . SIK FERENC - Az A n t i k r i s z t u s t nagyszerű d a r a b n a k t a r t o m . Talán túl közel e s e t t

a F a l a n s z t e r bemutatójához, ahhoz, hogy

a maga

szuverén egyedülvalóságában t u d h a t t a m v o l n a e l e m e z n i .

A Her­

nádi-darabok u g y a n a r r a a drámai-dramaturgiai struktúrára épülnek, de u g y a n a k k o r önmagukban i s s z e r v e s e l e v e n és e g y e d i ezt

egészként

o r g a n i z m u s o k . Az A n t i k r i s z t u s

létező

rendezésekor

nem sikerült megéreznem és megtalálnom: s z i n p a d i l a r

e

F a l a n s z t e r módszereivel közeledtem hozzá, ami nyilván csak részleges s i k e r t

h o z h a t o t t . A produkció alakulásába más,

kedvezőtlen körülmények - elsősorban a betegségem - i s közre­ játszottak. A sajtó és a közönség visszhangját t e k i n t v e volt

k i f e j e z e t t e n bukás, de a magam számára az v e i t .

szültségemet, adottságaimat a műből a maximumot

kihozni.

nem

felké­

f i g y e l e m b e véve nem v o l t a m

képes

Zene: Károly Róbert Díszlettervező: P i n t y e Gusztáv Jelmeztervező: Vágó N e l l y

mv.

Koreográfus: Tóth Sándor Rendező: S i k P e r e n c Szereplők Holl

István

Pásztor E r z s i Timár Éva Tordai

Teri

Mádi Szabó Gábor Bujtor

István

Győry E m i l Bősze György Kovács Dénes Somody Kálmán ifj.

Kőmives Sándor

Szegvári Menyhért Monori

Perenc

Galambos György Sólyom

Kati

Pataky

Erzsi

Visnyei

Tibor

B a r s Perenc

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

illyés G y u l a :

Testvérek

Tragédia 3 felvonásban

ILLYÉS GYULA A DÓZSA TESTVÉREKRŐL /interjúrészlet/

1

Örök meg-nemelégedés - T i z e n h a t esztendővel a Dózsa György s z i n p a d r a állitása után újra Dózsáról i r t drámát. Egy egészen más drámát. Miért? - Én örök meg-nem-elégedett v a g y o k . Saját müveimmel i s . A Dózsa György b i z o n y o s

funkciót természetesen betöltött, e z t

magam sem t a g a d h a t o m . De v o l t a k k o r egy B r e c h t - d i v a t s z i n t e , s én i s a r r a törekedtem, hogy külsőségekben, a s z o r o s a n eseményt ábrázoljam, n o h a már a k k o r i s az a g o n d o l a t

vett

foglal­

k o z t a t o t t : j e l l e m e t m u t a s s a k b e . Dózsát, és nemcsak Dózsát, hanem az a k k o r i

lázadót, a h a t a l o m m a l

szembenállót, a p a r a s z t ­

f o r r a d a l o m megszervezőjét kivántam ábrázolni, m i n t

karaktert.

A történelmi kulisszák most eltűntek. Ez a dráma nem i s Dó­ zsáról szól. Egyrészt j e l l e m e t

akartam

ábrázolni, másrészt a

f o r r a d a l o m önmagával való vitáját s z e r e t t e m v o l n a érzékeltet­ n i . Eseményileg tehát ez a dráma éppúgy f o l y h a t n a t a c u s idejében, vagy akár k o r u n k b a n tam,

a z t az i s i n d o k o l h a t j a ,

akár Spar­

i s . Ha mégis Dózsáról i r ­

hogy m i n d i g i z g a t o t t : m i l y e n em­

b e r i s l e h e t e t t ő? Hadd j e g y e z z e m meg, e z t a f e l a d a t o t most sem t a r t o m végleg m e g o l d o t t n a k ,

ezért hátra v a n még egy h a r ­

m a d i k dráma megfogalmazása. Ez a Dózsa egyszerű z s o l d o s k a t o n a v o l t , solygott

a szerencse,

a k i r e végre rámo­

s eldöntötte: k a r r i e r t

f o g csinálni.

Amikor felhivatják Budára - miért i s l e g y e n ő különb, m i n t mások -, m e g k a p h a t t a őt i s az érvényesülési vágy. Pélig a 1

M e g j e l e n t a Népszabadság 1 9 7 " . V I . A . számában

romlásra készen megy be az alapjában mégsem r o m l o t t ember a t e l j e s romlásba. Tehát a z t k e l l e t t miként t i s z t i t ,

megírnom, hogy a p i s z o k

hogy v a l a k i a z z a l az eltökéltséggel i n d u l

ne­

k i : n a , hát én i d e bevágódom; aztán rádöbben: e z e k o l y a n a l ­ jasok,

hogy i d e még bevágódni sem s z a b a d . A s z e n n y ,

ság nyomja a tisztaság felé az embert. E z t éreztem drámai magnak, s e r e d e t i l e g r a hajlamos

i s e z t akartam

a romlott fontos

m e g i r n i . A romlás­

hogyan hátrál meg a romlástól, s l e s z a t i s z t a ­

ság képviselője - ebben láttam o l y a n dialektikát, melyet demes k i f e j t e n i . E z most s i n c s e n tehát még m i n d i g f o g l a l k o z t a t

ér­

benne t e l j e s e n a drámában,

ábrázolása. Talán - ez már c s a k

nem játék lenne - újra Dózsa alakjában. Ekkor

kiderülne, hogy Dózsa tulajdonképp ürügy. Nagyon k e ­

véssé t u d h a t j u k : m i l y e n l e h e t e t t l a l k o z t a t a n n y i r a , hogy k a r a k t e r t

igazában Dózsa, ezért

fog­

csináljak. B a b i t a idézte a

görögöktől, hogy szép a z , ami nehéz. Egy ország összeomlását, százezres tömegek harcát úgy ábrázolni, hogy két ember b e ­ szél és az mindvégig feszült l e g y e n , és érződjön mögötte a k o r s z a k , a nép mozgása i s - ez művészileg eléggé ösztökélő v o l t a r r a , hogy erőt próbáljak. R o s s z szó a z , hogy játékosan, hiszen

minden művészetben k e l l l e n n i e

játékos elemnek, mert

ha ez hiányzik, a művészet maga i s eltűnik, mégis: i l y e n szán dékkal i s . Ez a párbeszéd v o l t a z a forma i s , amikor

jobban

k i l e h e t e t t mondani a háttér szövevényét. Ha a z o l y a n szerű ábrázolásban, mint az előző Dózsa-dráma v o l t ,

opera-

sok-sok

szereplő v o n u l f e l , azoknak a k a r a k t e r e e l t a k a r j a a társa­ d a l m i k o n f l i k t u s t . Hogy a pápa m i l y e n v o l t , a z t én i t t e l t u d tam mondani fél o l d a l o n : megkötötték már a Habsburgok e l l e n i nyugat-európai szövetséget, amely ránk h o z t a a törököt, i t t v o l t a v e l e n c e i

tulajdonképpen

üzlet, h i s z ők r e n d e l k e z t e k

hajóhaddal és fejenként egy aranyért szállították a törökö­ ket

a keresztény hadak hátába. E z t i g y , magyarázólag meg l e ­

h e t e t t mondani, v i s z o n t ,

ha az előző formát választom, óri­

ási n a t u r a l i s t a szélességet k e l l e t t

v o l n a választanom. /.../

- Az előző dráma, a Dózsa György. ha n a g y o n végletesen f o ­ g a l m a z u n k , nemzeti-hősi dráma a k a r t -

lenni...

Igen.

- A második, az új dráma a Testvérek v i s z o n t a f o r r a d a l o m problémáját állitja a középpontba. - Pontosan. - Az első n e m z e t i ,

a második f o r r a d a l m i problémát ábrázol...

- A Dózsa György Írásakor eltökéltem, hogy rehabilitálom a nemzetet. Akkoriban

a n n y i r a hőstelenitettek - a k k o r még ez a

szó nem v o l t meg - m i n d e n t , a m i m a g y a r , hogy már-már a r r a kellett

következtetni, hogy v a n n a k r o m l o t t népek. Ez a n t i ­

m a r x i s t a tétel. Nem v o l t

i g a z , hogy a magyarok c s a k r o s s z a t

csináltak. Csaknem pedagógiai szándékkal láttam n e k i , hogy helyére tegyem e z t az egész problémát. Például: óriási da v o l t m i n d i g Dózsa. Éppen a X I X . század f e d e z t e

legen­

fel, s a

legkülönbek, Petőfi, s aztán Ady... Aztán e l o l v a s t a m

- az

ötlet felmerülésének pillanatában még nem i s m e r t e m - a Dózsá­ ról szóló i r o d a l m a t . De sem ebben a legendában, sem p e d i g az irodalomban

nem s z e r e p e l t : m i l y e n k a r a k t e r i s voltaképpen

Dózsa? A Testvérekben a m a i k o r s z a k

erkölcsi problémái

A lényeg: kényes v a g y a d u r v a t e t t e l

izgattak.

szemben. WkLnden f o r r a ­

dalmár i d e a l i s t a , m i n d e n forradalmár, akár eszméből, akár neveltetéséből i n d u l k i , akár élettapasztalatai lázadásra, eszményekben h i s z . V i s z o n t

indittatják

a forradalom

a legdur­

vább cselekvés, elkerülhetetlenül z a v a r b a hozza az úgyneve­ zett

idealistát. M i az a p i l l a n a t , a m i k o r az ember j o g g a l

kritizálhatja meg a f o r r a d a l m i t e t t e t , megszüntet egy igazságtalanságoT;, a k k o r síti. Ez nem o l y a n , m i n t

m e r t a z t h i s z i , ha az igazságot érvénye­

a varrás: egy öltés i d e , egy öltés

oda... í/íagadnak i s z s a r n o k n a k k e l l

lenned,

hogy a zsarnoksá­

g o t megdöntsd. Ezek a m i problémáink: ezen áll v a g y sok

helyütt a f o r r a d a l o m

bukik

s o r s a . Ez tántoritott e l s o k a k a t

forradalomtól: látták, a f o r r a d a l o m

i s vért o n t , m i n t

az a

a

r e n d , a m i t meg a k a r dönteni. Éa nem t u d , nem t u d h a t o l y t i s z ­ ta maradni,

mint mi mindannyian,

m i n t minden i g a z i

forradal­

már óhajtaná. S o k a t vitáztam, nem, nem i s v i t a , baráti beszélgetés v o l t inkább, erről Veres Péterrel. Ő e m l e g e t t e m i n d i g a történelem dialektikáját. - Vállalni k e l l a történelmet - m o n d o t t a ő. A forradalomnak

ilyen konfliktusai

s e j l e t t e k f e l bennem, a-

m i k o r a Testvéreket f o g a l m a z t a m . Nehéz v o l t m e g f o g a l m a z n i : az o k k a l szemben i s , a k i k a z t állitanák, hogy n i n c s e n Először úgy t e r v e z t e m , hogy Györggyel, a t e t t e k litom

forradalom.

emberével á l -

szembe G e r g e l y t , a t i s z t a eszme elkötelezettjét, a k i

nem ö l . Aztán kiderült, hogy nem t e h e t e m reneszánsz f i g u r a : p o n t o s a n

e z t . Ez a

o l y a n forradalmár, m i n t kétféle k i n j a

Gergely György.

Egy

füst két lángja, egy l e l k i i s m e r e t

- erről

van

szó, s ha e z t nem sikerült ábrázolnom, nem sikerült a n é ­

zőt,

az olvasót b e l e v o n n o m az én problémámba. Főleg p e d i g a z t

a problémát nem tudnám i g y ábrázolni, hogy hiába vitázol jönnek az események. Az események p e d i g rögtöni cselekvést követelnek. Nekem az i g a z i g o n d o l a t o m ebben a drámában a z , hogy nem a z t csináljuk, a m i t választunk, hanem a z t tesszük, ami

elkerülhetetlen. Az öccs m i n d i g o t t h a g y j a a bátyját. E z e r

a l k a l m a l e n n e , hogy végleg

elmenjen...

- Egy t i s z t a f o r r a d a l o m nevében hagyná

ott...

- I g e n , o t t h a g y h a t t a v o l n a , de a k k o r megvetjük őt. M i n d ­ annyiunk

életében v o l t

o l y a n p i l l a n a t , amikor

kiszállhattunk

v o l n a egy ügyből, de ha e z t megtesszük, egész további életünk­ ben

gyávasággal vádoltuk v o l n a m a g u n k a t . G e r g e l y n e k meg k e l l

más u t a t

h a l n i a , n o h a kezdettől f o g v a

valami

s z e r e t e t t v o l n a választani. Mégis, ha vállalja György

kiindulási pontját, hogy a nép kínjait nem l e h e t

tovább tör­

n i - nem t e h e t mást. Előbbre lát, m i n t György, n o h a György nem o s t o b a k a t o n a , mégha l e h e t ban,

i s ő tájékozatlan s o k d o l o g ­

de saját mesterségét érti.

- Szeretném kiszélesiteni beszélgetésünket. A Testvérek elevenen

v e t i f e l a "hőstelenitett", a deheroizált történe­

lemről szóló vitáinkat. A Testvéreket én pátosztalanitott

drámának érzem. "Hőstelenitett" alkotásnak, a hősfogalom X I X . századi értelme a z e r i n t . . . Az osztályöntudat tisztább tésének, a reális történelmi erők p o n t o s a b b

kifej­

megmutatásának.

- A történelmi s z e r e p e t vállalók i s esendő emberek. T u d j u k , hogy Napóleonnak Waterloonál a r a n y e r e s vérzése v o l t , kart

s nem a-

ezért lóra szállni. Szóval a nagy d o l g o k n a k p i c i o k a i i s

l e h e t n e k . V i s z o n t e z e k nem számitanak, a m i k o r v a l a k i hősi vagy történelmi t e t t e t

h a j t végre. De ha i l y e n k o r nem t u d j u k meg­

m u t a t n i az e m b e r t ,

a k k o r nagy b a j v a n . V o l t nálunk egy perió­

d u s , amidőn nem hőstelenitették, hanem embertelenitették a történelmet. /.../ Ez a dráma a m i saját önvizsgálatunk. Nemcsak elmével, h a ­ nem s z i v v e l i s . A z s i g e r e k e t Azt

akartam megmutatni,

vitatkozott

i s b e l e s z e r v e z v e a gondolkodásba.

hogy akármennyire szemben állott és

egymással a két testvér, egymást dicsérve

haltak

meg. CZIMER JÓZSEF A Testvérek vagy a g o n d o l a t dramaturgiája /részletek/

1

A rendező szinháza /.../ Ha meg a k a r t a m f e l e l n i annak az igénynek, a m i t Illyés Gyu­ l a úgy f o g a l m a z o t t , hogy "a d r a m a t u r g a mü keletkezése és k é ­ szülése során végzi a maga rendezői munkáját s l e s z társ az ihletettségben", f e l k e l l e t t

i s m e r n e m , hogy nekem i s csak úgy

v a n keresnivalóm e b b e n a mesterségben, ha a k o r n a k szóló drá­ m a i mondanivaló megkeresésében, ösztönzésében, kibontásában, s z i n p a d i megjelenítésében nyújtok segítséget, nem a drámatech­ nikában. /.../ A korszerű g o n d o l a t Egy

dráma dramaturgiáját három tényező s z a b j a meg. A k o r ,

a drámai g o n d o l a t és az iró egyénisége. /.../ x

U j írás, 1973 áprilisi számából

Ha Illyés G y u l a t i z évvel korábban t e s z i nekem a z t a meg­ tisztelő j a v a s l a t o t , h o g y a d j a k tanácsot a Dózsa kijavitására,

majdnem b i z t o s , hogy m i n d e n drámatechnikai tudásomat ösz-

s z e s z e d v e j a v a 8 o l t a m v o l n a v a l a m i t . M o s t nem. Újra e l o l v a s v a a drámát, úgy éreztem, h a annak idején m e g t e t t e i s a maga d o l ­ gát, bármilyen értékeket h o r d o z i a egyébként, a k o n f l i k t u s a a m a i néző számára nem t a r t a l m a z elég korszerűen ható monda­ nivalót. Ha a k o n f l i k t u s megmarad, akármennyit j a v i t

a költő

a dráma technikáján, akármennyire szabadítja meg a főhőst r o m a n t i k u s vonásaitól, akármennyi újabb "igazitáat" h a j t vég­ re

a megunt régi igazitások mellé, végül m e g i n t c s a k a z t f o g ­

j a m o n d a n i , hogy a Zápolyák, a Csákyk, Bakóczok, T e l e g d i k sö­ tét gazemberek, az e l n y o m o t t

jobbágyságnál, és Dózsáéknél v a n

az igazság. Ez p e r s z e m i n d i g a z . És nemcsak pár évre, törté­ n e l m i l e g a z . De elég l e s z ez ma a drámához? A költészet nem tankönyv, amely közismert igazságokat v a n h i v a t v a ismételni vagy illusztrálni. Ha a közismert igazságot nem t u d j a a k o r követelményeinek nézőpontjából szemügyre v e n n i , könnyen úgy jár, m i n t l a p j a i n k , vezércikkeink, néha oktatásunk i s : u n o s - u n t a l a n ismételjük a közhellyé vált igazságot hazafiságról, fasizmusról, szocializmusról, nem az i t t és ma

oldaláról

v e t v e f e l , m i g l e n a fiatalság m e g u n j a és frázisnak, " h e g y i beszédnek" t e k i n t i

az egészet. Vannak művészek, a k i k ez e l l e n

úgy a k a r n a k védekezni, hogy mást i g y e k e z n e k m o n d a n i az e d d i g ismertekről és e z z e l a mással h e l y e t t e s i t i k az újat, a k o r ­ szerűt. I l y e n k o r jön a deheroizálás, a reakció "igazolása" és a többi. /Mondanom sem k e l l , nem azokról beszélek, a k i k szenvedélyes h i t t e l ,

a nép ügye iránt érzett felelősségből

küzdenek történelem-hamisitások Javasoljam

ellen./

talán Illyésnek, h o g y , m o n d j u k , próbálja megér­

t e n i Zápolyáék igazát, emberségét? De h i s z e n ez egyszerűen hazugság, felháborító hazugság! A f e l a d a t nem mindenáron mást m o n d a n i , hanem o l y a n korszerű g o n d o l a t o t k e r e s n i , amely meghatározza a maga drámatechnikáját, p o n t o s a b b a n : m e g k e r e s i a maga drámai formáját, a z t a drámai formát, a m e l y e l m o n d j a az igazságot az 1 5 1 4 - e s forradalomról, de a mából nézve. Ez-

zel

a magatartással ültem l e Illyés Gyulával megbeszélni az

új Dózsa-dráma

alapjait.

A lőpor az a s z t a l o n Az első dráma, amelynél Illyés G y u l a m e l l e t t tanácsadóként d o l g o z t a m , a Tiszták o o l t .

dramaturgiai

Illyést a k k o r meg­

l e p t e , bogy én a h e l y e t t , hogy s z e r k e z e t i v a g y

szerkesztési

kérdésekről tárgyaltam v o l n a , hosszú beszélgetéseket

kezdtem

a d a r a b bölcseleti alapjairól, társadalmi mondanivalójáról, történelmi hátteréről, m a j d azokról a szereplőkről, a k i k n e k * az ő t e r v e s z e r i n t e z t a mondanivalót a drámában h o r d o z n i u k kell. is

A s z e r k e z e t mellékes, t e c h n i k a i kérdés l e t t .

Sürgetett

e l e i n t e Illyés, hogy jó, jó, de hogy l e s z ebből d a r a b ?

Most már természetes, hogy a d a r a b o t e z e k a beszélgetések alapozzák meg, e z e k diktálják a szereplőket, a s z e r k e z e t e t , a technikát. E z e k b e n a beszélgetésekben szükségeltetik leginkább franciás világosság, a n g o l o s életközelség és magyaros dély. Ezeknek

szenve­

a beszélgetéseknek a funkcióját nemrégen Illyés

úgy j e l l e m e z t e ,

hogy ezek nélkül a drámai g o n d o l a t o k

olyanok,

m i n t a lőpor az a s z t a l o n : ha meggyújtják, egyszerűen elég; de ha a l k a l m a s ágyút készitenek hozzá és a b b a n gyújtják meg, r o b b a n és várat l e h e t v i v n i v e l e . Ezért t a p a s z t a l a t o m

szerint

e z e k e t a beszélgetéseket nem szabad e l s i e t n i , m e r t m e g b o s s z u l ­ ja

magát. Hadd m o n d j a k e r r e i s példát a Testvérekből. Az első beszélgetés a Dózsáról 1971 augusztusában történt.

De a munkát nem l e h e t e t t még e l k e z d e n i , először i s még nem készültek e l egészen a Bál a pusztán végső simitásai, m á s ­ részt, nekem szükségem v o l t

időre, hogy a Dózsa-anyaggal k i ­

csit

alaposabban megismerkedjem,

ten,

m i n t Illyés, az e l e v e l e h e t e t l e n l e t t

természetesen nem o l y a n

lább a n n y i r a , hogy a dráma igénye s z e r i n t

szin­

v o l n a , de l e g a ­ egy n y e l v e n

tudjak

g o n d o l k o d n i v e l e . M i k o r a beszélgetések elmélyültek, Illyés e g y r e szenvedélyesebb k e d v e t érzett az Íráshoz. Ebből v a l a m i nagyot k e l l

irnia,

vagy nem i s szabad hozzáfogni - k e z d t e mon­

d a n i . És e g y i k nap a z z a l l e p e t t meg, hogy még mielőtt végére értünk v o l n a megbeszéléseinknek, m e g i r t a és f e l o l v a s t a az e l ­ ső j e l e n e t e t . A

j e l e n e t b e n G e r g e l y a l a k j a egy k i c s i t

papos-

r a sikerült. A drámai g o n d o l a t

o l y a n G e r g e l y t igényelt

volna,

a k i b e n több v a n a huszitából, mint a franciskánus barátból. A j e l e n e t b e n e z nem v o l t eléggé i g y . E z t tisztáztuk, de Illyés t o l l a Gergelyen

később i s e l k a n y a r o d o t t

e felé, és a kész d a ­

rabon, mielőtt Illyés a kezéből k i a d t a , úgyszólván c s a k e z t a néhány elkanyarodást, de még m i n d i g e z t k e l l e t t

javítani.

Dehát miről i s f o l y t a k e z e k a beazélgetések? A forradalom

és tükre

>.../ A kiindulás az v o l t , hogy az e r e d e t i k o n f l i k t u s t

/Dózsa-

-Zápolyák, a nép-az u r a k / meghagyni vagy felújítani a j e l e n ­ l e g i h e l y z e t b e n történelmi tautológia v o l n a , a f o r r a d a l m a t a drámában nem az ellenségeivel k e l l e n e szembeállítani, hanem... Hanem?... Minket, ma, a k i k megéltük egy népellenes r e n d s z e r megbuktatását, sőt láttuk az utána következő b a j o k a t is,

láttuk a veszélyét annak, ha a f o r r a d a l o m

l e t e s z a követ­

kezetességéről, nem k i s e b b veszélyét annak, ha l e t e s z a huma­ nizmusáról, mi ma többet tudunk a forradalomról, m i n t

Dózsá-

ék, bármilyen k o r Dózsái, a k i k előtte vannak a változásnak. A m e l l e t t s z i n t e körülfolynak bennünket a f o r r a d a l o m

friss

m a r x i s t a és a n t i m a r x i s t a , t r o c k i s t a , a n a r c h i s t a és egyéb kon­ cepciói, ezért minket ma s o k k a l inkább az érdekel, hogy t u d szembenézni a f o r r a d a l o m

önmagával, saját koncepciójával, s a ­

ját létjogosultságával. M é g a z t a kérdéat i s f e l mertem t e n n i Illyésnek, hogy v a j o n m i t t e h e t e t t v o l n a egy R a j k

László

1944-ben, vagy akár Kun Béla 1919-ben, ha t u d j a a végét. Igy született a beszélgetések során Illyésnek az a döntése, hogy 1514-et

önnön tükrében i r j a meg. A következő kérdés e k k o r

már magótól adódott: hogy l e h e t megtalálni e z t a drámai tü­ körképet? Segítségünkre jött Márki, az első tudományos igény­ n y e l i r t Dózsa-monográfia történész irója, a k i n e k

könyvét

ugyancaak Illyéstől kaptam áttanulmányozáara. Ebben Márki be­ számol egy közlésről, amely s z e r i n t Dózsa György öccse, Ger­ g e l y , Cegléd óta e g y i k alvezére, állitólag t i l t a k o z o t t

a fő­

urak temesvári kivégzése e l l e n , e z t "még ő i s " e m b e r t e l e n ­

ig

ségnek t a r t o t t a .

I t t volt

tehát a tükörkép. A f o r r a d a l m i kö­

vetkezetesség a f o r r a d a l o m humanizmusával szemben, a " l e s z , m e r t k e l l " a történelmi tisztánlátással szemben, a j o g o s i n ­ d u l a t a j o g o s megfontolás e l l e n és i g y tovább és i g y tovább. Ez a drámai felállás a z o n n a l

e l k e z d t e diktálni a maga d r a ­

maturgiáját, de előbb hadd térjek k i egy n a g y o n f o n t o s kér­ désre . Az ellenkező c s o d a /.../ Illyést - m i n t észrevettem - már a Tisztáknál erősen v o n ­ z o t t a a Sartre-féle történelmi drámának Az ördög és a jóisten-féle t i p u s a . Én nem örültem v o l n a n e k i , ha e felé M i n t e m i i t e t t e m , véleményem s z e r i n t mai

tartunk.

az a d o t t k o r o n és a drá­

g o n d o l a t o n kivül a h a r m a d i k n a g y o n f o n t o s tényező egy mü

dramaturgiájának kialakulásában, az iró egyénisége. Nem i t t a h e l y e a kérdésben való elmélyedésnek, de nem h i s z e m , hogy akárki akármikor akármit akárhogyan meg t u d i r n i az egyéniség nélküli e p i g o n o k ,

/ h a c s a k nem

de még az sem i l y e n egyszerű/.

M e g e s i k , hogy egy irótól o l y a n messze e s i k egy másik iró d r a ­ m a t u r g i a i világa, hogy a z t egyszerűen nem i s t a r t j a irodalomnak,

a sikerét f e l sem t u d j a f o g n i . E g y i k

drámának,

a másikét

blöffnek, az a harmadikét g y e r m e t e g n e k t a r t j a s t b . , s t b . Ez világirodalmi jelenség. Még kevésbé l e h e t akárkivel akármit m e g i r a t n i . A dramaturg

nem k i s f e l a d a t a megérteni próbálni

az iró egyéniségét és a l k a l m a z k o d n i lenség l e t t ről,

hozzá. Éppen ezért e s z t e ­

v o l n a már koncepcióban l e m o n d a n i arról az előny­

amennyivel

Illyés j o b b költő, m i n t S a r t r e . A filozófiai

igényt, a z t i g e n , a z t meg k e l l t a r t a n i , gényli. Ezért k e l l e t t

azt a konfliktus i -

eltérni a Fáklyaláng dramaturgiájától

a magasabb általánosítás, a nagyobb elvontság felé. A Fáklya­ láng látszatra hasonló drámai szituációjában i s két ember küzd az i g y vagy úgy döntésért. O t t azonban a döntés egy k o n k ­ rét történelmi állásfoglalásért f o l y i k között, a k i k közül c s a k az e g y i k n e k cime Tüz-viz v o l t . / zött f o l y i k ,

két valóságos személy

v a n i g a z a . /Az

eredeti

A Testvérekben a küzdelem két igazság kö­

két e l v között, a m e l y e t

úgy i s f e l l e h e t

fogni,

mint egyazon magatartás vagy ideológia két oldalát,

mintegy

a f o r r a d a l o m tudathasadását. A Fáklyalángban a küzdelem két ember között f o l y i k egy döntésért. A Testvérekben a küzdelem két igazság között f o ­ l y i k a nézőért. E n n y i b e n tehát a Testvérek az e d d i g i Illyés-tragédiáknál e l v o n t a b b , f i l o z o f i k u s a b b és agitatívabb. Ez a felállás azonban egyben a z t i s s u g a l l t a ,

hogy a cselekmény­

nek l e s s i n g i felfogásban i t t nem sok értelme v o l n a és

tulaj­

donképpen mas szereplőkre n i n c s i s szükség. A Testvérek e g y i k k r i t i k u s a , a dráma második felvonását birálva, kifogásolta, hogy G e r g e l y , a k i a d a r a b b a n végig e l ­ vei

szerint cselekszik,

i t t a régi r o m a n t i k u s dráma r e c e p t ­

j e i s z e r i n t most a z érzelmei alapján dönt. Emberek a f o r r a d a l o m b a n A l i g akartam h i n n i a szememnek, m i k o r o l v a s t a m . Ugy lát­ szott

hiábavaló v o l t ,

hogy Illyés ezúttal à d a r a b o t

a bemutató előtt a k r i t i k u s kezébe a d t a . Hem

hetekkel

olvasta volna

e l ? * De látni c s a k látta! G e r g e l y u g y a n i s a z egész darab során e g y e t l e n e g y s z e r sem c s e l e k s z i k az e l v e i s z e r i n t . Már attól kezdve, hogy elmegy a püspökhöz Györggyel - szándéka ellenére. Aztán minden alkalommal e l a k a r j a h a g y n i Györgyöt, mert n e k i más céljai vannak,

és végül m i n d i g v e l e marad. Bu­

dán p e d i g , mikor György megkapja Bakócztól kinevezését a k e ­ r e s z t e s e k vezéréül, e g y e n e s e n megdöbben: " E z a halál!" Rész­ letesen k i f e j t i ,

világpolitikai távlatokban, m i l y e n végzetes

ebbe belemenni, és aztán mégis a bátyja m e l l e t t marad. E l v e i ellenére. Testvéri szeretetből. Ugyanez történik a következő kép végén. /He felejtsük e l , Illyés koncepciójában is

Julinka

testvér!/ Hogy a kép jó-e vagy r o s s z , a z más kérdés. A k r i t i k u s n a k

j o g a v a n d r a m a t u r g i a i sablonokban, drámatechnikában

gondol­

k o d n i , a mai drámának n i n c s . Mit szólt v o l n a a néző /vagy talán maga a k r i t i k u s i s / , ha G e r g e l y b e n Illyés egy két lá­ bon járó princípiumot i r meg, a k i következetesen az e l v e i * A szöveg a Kortárs c . folyóirat 1972 s z e p t e m b e r i számában j e l e n t meg

s z e r i n t c s e l e k s z i k , e g y ideológiai gépet v a g y automatát, am e l y e t c s a k be k e l l

indítani és m i n d i g t u d j u k , hogy a követ­

kező h e l y z e t b e n h o g y a n f o g c s e l e k e d n i . Ha a k r i t i k u s - és t e r ­ mészetesen a k r i t i k u s o k

többsége meg i s t e t t e

- végigelemzi a

drámát, még az i s kiderül, hogy a drámában György aem a z t teszi,

a m i t általában az előzmények alapján várni l e h e t n e t ő ­

l e . Az u d v a r h o z a k a r dörgölődzni, nem t e s z i ;

katonai karriert

a k a r csinálni, l e t e s z róla. Ahogy érnek meg benne G e r g e l y dolatai,

úgy a z o n o s u l

a végére G e r g e l l y e l ; a m i n t

gon­

Gergely i s

a végén t e l j e s azonosulással vállalja Györgyöt. M e r t

hát hiába

Gergely

forra­

dalmat zet.

vagy akárki ideológiai r e n d s z e r e , ha e g y s z e r követel az e m b e r i l e g tovább már e l v i s e l h e t e t l e n

Egyszerűen nem l e h e t mást t e n n i ,

hely­

m i n t c s e l e k e d n i . És h i ­

ába épitjük m i néha a magunk "józan" állásfoglaláaát - az e l ­ lenség nélkül, ha e g y s z e r

az ellenaég i s c s e l e k s z i k m i n t

Zápolya Temesvárt. H o l marad az egyén felelőssége, ha a költő ideológiai automatákat ábrázol emberek h e l y e t t ? A f o r r a d a l o m ­ nak az a szépe és n e h e z e - erről i s szól a dráma -, hogy tár­ s a d a l m i mozgásokon, e l v e k e n túl emberek, egyének csinálják, az ő m i n d e n h e l y z e t b e n való állásfoglalásuk a d j a k i a törté­ nelmet.

/.../

NÓGRÁDI RÓBERT - Először a régi d a r a b aztán e g y s z e r replős d a r a b

b i z o n y o s átigazításáról v o l t

szó,

c s a k , n a g y örömömre, kiderült, hogy ú j , kétsze­ készül. T u d t a m , hogy h o g y a n épül a Testvérek.

Gyökerében más mü, másról szól, m i n t az első Dózsa-dráma. - M i l y e n elképzeléssel, h o g y a n k e z d e t t a d a r a b

szinpadra

állításához? - A darab

arról szól, hogy a két f o g a l o m ,

a forradalom, s

a f o r r a d a l m i humanizmus édes testvérek. A dráma a két vér, ha úgy t e t s z i k

test­

a két testvérgondolat drámája. Az egész

munkát egy nagy drámaelemzés előzte meg. Ettől függött a s z e ­ reposztás, ettől, hogy m i l y e n j e l m e z - és díszlettervezőnek a d ­ juk

az a n y a g o t . M i n d e n rendezői munka kiindulópontjának a d a -

r a b elemzését t a r t o m . Egy dráma már az olvasópróbán megbuk­ hat,

ha n i n c s vagy r o s s z u l v a n k i e l e m e z v e - s o k k o r már

tel­

j e s e n reménytelenek a próbák. A drámaelemzés során dől e l , hogy a s z i n p a d o n látható elemeknek v a n - e létjogosultságuk. Ha nem az iróból i n d u l o k k i , a k k o r vége az előadásnak; a k k o r tos,

biz­

hogy o l y a n h i b a kerül be az a n y a g b a , ami a főpróbáig c s a k

tovább terebélyesedik. Nagyon s o k a n a z t állitják - én v i t a t ­ koznék e z e k k e l

a nézetekkel -, hogy ha a rendező az irót

bont-

• j a k i , a k k o r ' n e k i n i n c s külön mondanivalója. Dehogynem! Csak­ hogy a rendezői mondanivaló a s z i n h a z

szuverén mondanivalója,

ami' r e t t e n e t e s e n f o n t o s , de nem érvényesülhet az irói monda­ nivaló ellenére. Tulajdonképpen tehát a drámaelemzésből, a drámáról való gondolkozásból f a k a d t , hogy h o g y a n , m i l y e n m ó ­ don l e h e t s z i n r e v i n n i e z t a d a r a b o t .

I t t a mondanivaló e g y ­

értelmű, világos; a drámaelemzéssel tehát nagy probléma nem a k a d t . De m i v e l a Testvérek alapjában kétszereplős, lényeges, hogy a jelenetépitkezés ne fúljon valamiféle monotóniába. Na­ gyon f i n o m és gondos munkát követel a két szinésztől, hogy két és fél órát- hajszálpontosan végigjátszanak. Rendező, nészek i t t nem beszélhetnek mellé. Nagyon-nagyon

zés, finomságok, s z i n e k , váltások k e l l e n e k , t u d n i k e l l i n d u l egy j e l e n e t , kat

szi­

pontos elem­ honnan

hová ér e l , s m i n keresztül. A megoldáso­

n a g y o n cizelláltan k e l l e t t k i d o l g o z n i . - Illyés nem j a v a s o l t v a l a m i változtatást, nem v o l t

vala­

m i l y e n kifogása, észrevétele? - E g y r e emlékszem. Az első j e l e n e t b e n kérte, hogy nek ne csizmája l e g y e n , m e r t az egy k i c s i t kább b o c s k o r a . I g a z a v o l t , probléma nem merült f e l .

Gergely­

katonás, hanem i n ­

i g y i s csináltuk. Más, hasonló

Díszlettervező : V a t a E m i l Jelmeztervező: Vágó N e l l y Rendező: Nógrádi Róbert Szereplők Holl

István

Győry E m i l Szabó Tüncie Fülöp Mihály

JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ

Kertész Akoa: Névnap Komédia 2 részben

KERTÉSZ ÁKOS - A Névnapot e r e d e t i l e g tévéjátéknak szántam, de nem f o ­ gadták e l . Ebből az anyagból i r t a m aztán az elbeszélést regényt/, a m i az U j írásban m e g j e l e n t .

/kis­

I t t o l v a s t a először

Berényi Gábor, a k i meglátta benne egy szinjáték

lehetőségét.

Berényi nem c s a k jó rendező, de kiváló d r a m a t u r g i s . Nem i s ­ merek még eg;.- szinházi rendezőt, a k i o l y a n na

intenziven

dolgoz­

együtt az iróval már a szinmü megirásának a periódusában

i s , mint

ő. Iró és rendező i l y e n alkotó együttműködésével e d ­

d i g csak a filmgyártásban találkoztam. Talán ez a f i l m e s mód­ szer

tette,

hogy az első perctől kezdve jó p a r t n e r n e k

éreztük

egymást. - Valamilyen

klasszikus

dramaturgiai

k o r egy n a p o n és egy h e l y s z i n e n

eszmény v e z e t t e , m i ­

játszatta a d a r a b o t ?

- S z i n p a d o n valóban s z e r e t e m a tér-idő egységet, de nem t a r t o m dogmának. B i z t o s , hogy ebben i s befolyásol egy k i c s i t a f i l m e s g y a k o r l a t . Térben és időben széthúzódó, történet megelevenitésére - úgy h i s z e m - a l k a l m a s a b b eszköz sze

.lm. / P e r ­

ez sem szentírás./ De a fentieknél i s f o n t o s a b o tényező,

hogy ismerem v a g y i s m e r n i vélem a képességeim korlátait. p a d o n könnyebben mozgok bensőséges,

Szin­

kamara jellegű, a sziné-

s z i játékra és nem a s z i n p a d i gépezet mozgására épülő

szitu­

ációkban. - Részt v e t t

a József A t t i l a S z i n h a z próbáin?

- A rendelkező próbákon o t t v o l t a m ,

az emlékpróbák e g y

részét v i s z o n t k i h a g y t a m , hogy ne z a v a r j a a jelenlétem a mun­ kát.

I l y e n k o r az épülő s z i n p a d i szituáció s o k új ötletet hoz

a fölszinre /rendező és szinész részéről egyaránt/, s könnyen

előfordulhat, hogy az iró, a k i n e k túlzottan k i a l a k u l t

elkép­

zelése v a n az előadásról, b i z a l m a t l a n u l f o g a d j a e z e k e t a még k i d o l g o z a t l a n , újszülött ötleteket.

Az összpróbákra aztán

újból eljártam, az összpróbákon u g y a n i s már érettebb megoldá­ s o k k a l találkozhattam, s e z e k e t j o b b a n meg tudom itélni. - Általában igényli a d a r a b j a i próbáin való részvételt? - Ha engem i s igényelnek, ha szinész és rendező valóban úgy érzi, hogy szükség v a n rám, a k k o r i g e n . Ez i s g y a k o r i . Előfordul a z o n b a n , hogy c s a k udvariasságból h i v n a k meg, kor

ilyen

kölcsönösen k i n b a n v a g y u n k . Általában azonban két szélső­

séges megoldást t a r t o k célravezetőnek. Vagy jó az együttműkö­ dés az iró, a rendező és a szinészek között, i l y e n k o r

hasznos

ha az iró végigszurkolja a próbákat. Vagy r o s s z a légkör, eb­ b e n az e s e t b e n nik

l e g h e l y e s e b b , ha az iró c s a k a főpróbán

jele­

meg először. Azért a főpróbán, n e h o g y a bemutatón érje a

sokk-hatás. - D a r a b j a i közül a Névnapot játszotta a legtöbb h a z a i és külföldi s z i n h a z . M e l y i k h a z a i előadásra emlékszik v i s s z a a legszivesebben? - A József A t t i l a S z i n h a z ősbemutatójára és a M i s k o l c i Nem­ zeti

S z i n h a z előadására. I g y v i s s z a g o n d o l v a nehéz v o l n a közü­

lük választanom. Mindkét előadásnak m e g v o l t a k

a maga különle­

ges erényei, mindkét előadásból emlékezetes m a r a d t számomra néhány kiemelkedő szinészi alakitás. M i s k o l c o n v o l t a k már t a p a s z t a l a t a i n k , i g y a m i s k o l c i produkció szárazabb, szálká­ s a b b , sprődebb l e t t , m i n t a p e s t i ,

s ez n a g y o n közel állt az

elképzeléseimhez. A p e s t i előadás v i s z o n t talán elementári­ s a b b , lendületesebb

volt.

- A külföldi előadások közül m e l y i k e t látta? - Egyedül a R a d e l b e u l - i - D r e z d a e g y i k elővárosában lévő Labdesbühne S a c h s e n /úgynevezett Szász Tájszinhaz/ előadását. Itt,

alapvető d r a m a t u r g i a i tévedés következtében a Névnapból

valamiféle emancipációs játékot r e n d e z t e k . Sok hibája m e l l e t t a k a d t ennek az előadásnak erénye i s : a szinészi játék. Ezek a nem különösebben nagy képességű szinészek a m i színészeink­ kel

összehasonlítva meglepő s z a k m a i fölkészültségről

tettek

tanúságot, például beszédtechnika, mozgáskultúra, p o n t o s , k i -

d o l g o z o t t , f e g y e l m e z e t t játék terén. - Részt v e t t o l y a n h a z a i előadáson, a m e l y i k nem

tetszett?

- A z o k k a l az előadásokkal v o l t a m elégedetlen, a h o l a Név­ n a p o t hagyományos magyar vigjátékra hangszerelték. A közönség ilyenkor

t o m b o l t , a színháziaknak c s i l l o g o t t

a szemük a büsz­

keségtől - c s a k én s z e r e t t e m v o l n a a szék alá bújni szégye­ nemben. A szinészeket, a k i k n e k

s o k munkájuk feküdt az előadá­

s o k b a n , nem hibáztatom; az i l y e n félreértelmezésekért

mindig

a rendező a felelős. Persze a szinész i s s z e r e t i a könnyű, bevált eszközökkel elérhető s i k e r t .

I g y hát azért a szinész

sem t e l j e s e n ártatlan. Hiszem, hogy másfajta, következetesebb é3 f e g y e l m e z e t t e b b

játékstílus i s közönségsikert a r a t n a . E-

s e t l e g nem o l y a n h e v e s e t és látványosat, talán kevesebb ne a n y i l t s z i n i

len­

t a p s , de a nézők az előadás után mélyebb b e ­

nyomásokkal mennének haza. A szinészek a z o n b a n még nem pró­ báltak e z t a másik módszert, és a m i g nem próbálták, nem h i ­ s z i k e l , hogy eredményes l e h e t , azt

a közönség p e d i g hálás, ha

- k a p j a , a m i t m e g s z o k o t t . És nem t u d j a - h o n n a n i s tudná?

- hogy j o b b a t i s k a p h a t ennél. , - A sikerületlennek t a r t o t t ges

bemutatókon s o r került lénye­

szöveghúzásokra? - Ezek az előadások rendkivül s i k e r e s e k v o l t a k ,

kem nem t e t s z e t t e k .

Ami p e d i g a húzásokat i l l e t i ,

csak n e ­

érdekes

módon m i n d i g o l y a s m i t húznak, a m i t nem i s l e h e t e t t v o l n a meg­ valósítani hagyományos eszközökkel. Ezek a k i h a g y o t t

szöveg­

részek p e d i g fogódzót j e l e n t h e t t e k v o l n a a rendezőiek, h o ­ g y a n k e l l értelmezni, játszatni a d a r a b o t . Nálunk s a j n o s ez a g y a k o r l a t : a m i t nem t u d u n k ,

v a g y nem s z o k t u n k megcsinálni,

a z o n nem tépelődünk / e r r e n i n c s i s idő/, a z t egyszerűen k i ­ húzzuk* BERÉNYI GÁBOR

- A Névnap már a második Kertész Ákos d a r a b ,

amelynek

s z i n p a d r a állítása az Ön nevéhez fűződik. - Tulajdonképpen az i s az én "bűnöm", hogy Kertész Ákos­ ból drámairó l e t t .

M a k r a cimü regényét még az U j írásban

o l v a s t a m , folytatásokban. A n n y i r a t e t s z e t t , hogy rögtön a r ­ r a gondoltam: rá k e l l beszélnem az irót, Írj on regényéből drámát, h i s z e n a téma, a z i z g a l m a s g o n d o l a t , az egész mü drámai e r e j e , aüritettsége s z i n t e o r d i t a a z i n p a d után. Amint k i n e v e z t e k a József A t t i l a S z i n h a z főrendezőjévé, úgy éreztem, e z z e l az előadással k e l l e n e l e t e n n i a névjegyemet a szinházban. Nemcsak a z én bemutatkozásom m i a t t , hanem azért, mert úgy gondoltam: a József A t t i l a Szinháznak ebben az irány­ ban kellene'tovább fejlődnie. Ez a lényeges, felkavaró kér­ désekről azóló mü p o n t o s a n

a mi színházunkba való.

- Kertész Ákos h o s s z a s húzódozás után b e l e e g y e z e t t , hogy ebből a z a k k o r még meg

sem j e l e n t könyvből d a r a b o t

irjon.

De hogyan? - A M a k r a - V a l i párjelenetek s z i n t e

egy az egyben átment-

hetők v o l t a k ; b i z o n y o s változtatásokkal, de majdnem

teljes

egészében a Makra és S z t a n e k nagyszerű párjelenete i s . Ezek a regénynek azok a részei, a h o l Makra " k i a d j a magát", a h o j beszél, v i t a t k o z i k V a l i v a l : emberi lénye, gondolkozásmódja körüljárható. A regény többi része s o k k a l nehezebb, megoldhatatlan f e l a d a t

szinte

elé állitott bennünket, h i s z e n ez zö­

mében Makra belső monológjaiból áll. A l e g i z g a l m a s a b b , de egyben a legnagyobb probléma a z , hogy Makra szótlan, t a g , c s e n d e s ember. Nos, m i t l e h e t

hallga­

k e z d e n i a s z i n p a d o n egy

o l y a n hőssel, a k i nem beszél, g o n d o l a t a i t , valódi lényét, belső drámáját környezete s z i n t e érzékelni sem t u d j a ? Véle­ ményünk s z e r i n t barátjával Zselényivel k e l l e t t v o l n a o l y a n b i z a l m a s v i s z o n y b a kerülnie, hogy legalább v e l e l e h e s s e n . I g a z , hogy i g y a s z i n p a d i Makra P e r e n c

közlékenyebb más

lett,

mint a regénybeli, de e z t láttuk a s z i n p a d i megközelítés e g y e t l e n lehetséges módjának. A regény mindvégig Makra F e ­ rencről szól, a d a r a b n a k v i s z o n t

két főhőse v a n . Zselényi

saját drámája - hogy Makra sorsán keresztül felmérheti egész e l r o n t o t t életét, felelősségét Makra sorsáért - e z l e t t a darab másik, az előzővel . egymásba fonódó, a z z a l egymást köl­ csönösen kiegészítő cselekménysora. Ma i s i g a z t a l a n n a k érzem a z t a - nemcsak a mi

színházunkat érintő - h e l y t e l e n

alap-

állást, amely egy öntörvényű, szuverén müvéazi alkotást a színdarabot - a z alapjául 8zolgáló regénnyel k i v a n össze­ hasonlítani és abban mindenáron az e r e d e t i mü teljességét kivánja viszontlátni. A Makra szindarab-változatában ma i s h i s z e k , jelentős ügynek t a r t o m az életemben és a József A t t i l a S z i n h a z életében i s . - A Névnap v i s z o n t már o s z t a t l a n s i k e r t

és elismerést a -

ratott. - Talán az e r e d e t i mü k i s t e r j e d e l m e okán, és annak kö­ vetkeztében, hogy Kertész Akos e második s z i n p a d i müvében már felhasználhatta a Makra t a p a s z t a l a t a i t

i s . A darab a k i s ­

regénynél gazdagabb, áttételesebb és i z g a l m a s a b b l e t t . A sztori, de

a figurák, a z alapszituáció azonos a kisregényéivel,

e z e n túl sok mindent sikerült továbbgondolnunk, tovább­

fejlesztenünk. - Miben tér e l a s z i n p a d i mü az eredetitől? - A kisregényben egy t i z éves házasságba belefáradt t a l a s s z o n y t i t o k b a n szabadnapot v e s z k i ,

fia­

s új ruhájával,

frizurájával e g y s z e r r e újra c s i n o s és kivánatos l e s z . A fér­ j e p e d i g , ha nagy nehezen i s , mégis c s a k észre

v e s z i , és

annak ellenére, hogy névnapi vendégeket várnak és a n a p p a l i órákban ez különben sem " i l l i k " le.

- a h i t v e s i ágyba bújik v e ­

Az elkészült s z i n p a d i változat első részének elolvasása

után a z t éreztem, hogy nekem i t t v a l a m i nagyon hiányzik. O l y a s m i n e k k e l l e n e most történnie, ami a s z i n d a r a b lényege és l e g f o n t o s a b b része k e l l ,

hogy l e g y e n - i g e n , az első

rész végén hiányzik egy h a t a l m a s párjelenet. A két ember ér­ zéki fellobbanásán túl v a l a m i c s o d a történjék velük! Térjen v i s s z a az évek óta hiányzó első s z e r e l e m , amely

házasságuk

kezdetén o l y a n vonzóvá, ragyogóvá és széppé t e t t e emberi kap­ c s o l a t u k a t . E z a v a l a m i egy új, más, emberibb, gazdagabb élet

k e z d e t e l e h e t n e . Kertész Akos kérésemre az utóbbi évek

h a z a i drámairodalmának l e g s z e b b jelenetét i r t a meg i d e .

A

darabban i t t , e z e n a ponton lényegesen többről v a n szó, mint a kisregényben - és mind ez a második részben még nagyobb, i g a z a b b drámai súlyt kap. A z z a l ,

hogy a férj a vendégek előtt

l e t a g a d j a a délben történteket, elárulja, megtagadja nek e z t a z egészen másfajta, e d d i g s o h a sem remélt

életük­

gyönyörű

lehetőségét. E z a jelentéktelen k i s e m b e r , a k i soha s e h o l

nem

t u d o t t k i r a g y o g n i , a k i r e soha nem f i g y e l t e k föl, c s a k attől, hogy e l h i s z i k róla, hogy nők után k o s l a t

éB m e g c s a l j a a f e ­

leségét, e g y s z e r r e "hőssé" válik. E g y s z e r az életben a c s e ­ lekmény központjába került, " j a n i "

lett

a többiek előtt, ő

pedig inkább e z t vállalja, mintsem a z t a caodát, amely újra f e l r a g y o g o t t a házasságukban. Az o s t o b a s z t o r i k , a z egész otromba névnapi muri kiáltó ellentéte az első rész bensősé­ ges,

emberszabású boldogságának. Ettől l e t t

az egéaz lénye­

gesen megrázóbb, i z g a l m a s a b b és gazdagabb. A hatás nap mint nap p o n t o s a n

lemérhető v o l t

a közönség reagálásán,

itthon

és külföldi vendégszerepléseinken egyaránt. A nézők végig n e v e t t e k és szórakoztak, de keserűen abba i s b e l e g o n d o l h a t ­ tak:

s o k s z o r m i l y e n emberhez méltatlan életet élünk, p e d i g

másként i s l e h e t n e és k e l l e n e

élnünk.

Díszlettervező: Fehér Miklós Jelmeztervező: Kemenes

Fanni

Rendező: Berényi Gábor Szereplők Horváth Sándor Szemes M a r i Margittay

Ági

Soós L a j o s Kállai

Ilona

Makay Sándor Örkényi Eva Báró Anna Bakó Márta Zoltay

Miklós

NEMZETI SZÍNHÁZ

Maróti L a j o s : Az utolsó utáni éjszaka Abszolút történelmietlen játék, két részben

Bemutató: 1 9 7 ? . X I .

MARÓTI LAJOS - A d a r a b az ön G i o r d a n o B r u n o cimü rádiójátéka alapján született. A rádiójátékhoz m i a d t a az ötletet? - A rádiójáték megírása előtt ösztöndíjasként három h ó ­ n a p i g Rómában éltem. G i o r d a n o Bruno s z o b r a

alatt

sétáltam

e l n a p m i n t n a p és óhatatlanul i s felnéztem rá, ahogy a Campo del

F i o r i n végigmentem. Tulajdonképpen e g y p i c i

volt

a z egéaz rádiójátéknak: m i l e n n e

akkor,

ötletmagja

ha G i o r d a n o

B r u n o találkozhatna E i n s t e i n n e l , a Campo d l F i o r i n . A termé­ szettudományos és filozófiai a l a p j a ennek az l e h e t e t t ,

hogy

G i o r d a n o B r u n o a térrel meg a végtelenséggel küzdött, A l b e r t E i n s t e i n p e d i g a térrel, idővel és u g y a n c s a k a világ ságával vagy zártságával. E i n s t e i n müve a m o d e m

nyitott­

gondolkodás

csodája; k i a d t u n k egy Einstein-kötetet, a m i t én s z e r k e s z t e t ­ t e m s egy elég t e r j e d e l m e s tanulmányt i s i r t a m hozzá, Tehát igy

adódtak össze ezek a m o t i v u m o k ; jött aztán égy p i c i k i s

ötlet, s ebből született a rádiójáték. - A k k o r még nem g o n d o l t

darabra?

- Nem. Ahhoz ez az ötlet kevés l e t t

volna.

- Előnynek v a g y hátránynak érzi, hogy az Utolsó utáni é j ­ s z a k a e r e d e t i l e g rádiójátéknak készült? - A rádióváltozat tulajdonképpen a s z i n p a d o n

látható mü

második része, minimális változtatásokkal. Ez elé k e l l e t t t e n n i v a l a m i t . A logikusabb

talán a z , ha az ember a meglevő

részt b o n t j a kétfelé és épiti, g a z d a g i t j a tovább, vagy inkább utána i r v a l a m i t hozzá. M i n d e m e l l e t t t a l a m követett út inkább s z o k a t l a n n a k trükknek. S z i n p a d i müvet i r n i

pedig

a z t hiszem az á l ­

mondható, m i n t

puszta

sem i g y , sem úgy nem könnyű;

itt

ez az elgondolás v o l t

Nemzeti

a l e g o k o s a b b . Tány a z , a m i k o r a

S z i n h a z felkért r á , k e z d e t b e n nem a k a r t a m a G i o r d a n o

Brúnóból egész estét betöltő d a r a b o t i r n i .

E h e l y e t t két e g y -

felvonásosomat, a S i n e k e t és m e g i n t a G i o r d a n o Brúnót aján­ l o t t a m bemutatásra. Ugy g o n d o l t a m , hogy nem h i g i t o m f e l a G i o r d a n o Brúnót egész estére, inkább e z t a kettőt mutassák be együtt. A N e m z e t i n e k

ez i g y nem k e l l e t t . Ha nem, nem; b e ­

fejeztük a d o l g o t . . . No d e , a m i k o r már a n e g y e d i k színház­ ban bizonygatták - a n e g y e d i k a s z o l n o k i S z i g l i g e t i volt

-, h i g g y e m

Szinhaz

e l , az egyfelvonásos nem k e l l a közönségnek

- beláttam, hogy e z e k n e k

az embereknek valószinüleg i g a z u k

v a n . No jó, a k k o r megpróbáljuk. I g y került aztán a d a r a b o m a szolnoki Szigligeti

Szinházhoz, a h o l Székely Gábor r e n ­

d e z t e v o l n a . De a bemutató e l m a r a d t . Ahogy v i s s z a g o n d o l o k rá, az e g y i k konkrét o k a az l e h e t e t t ,

hogy a szinész, a k i t

Székely a d a r a b főszereplőjének szánt, m e g h a l t . . . Talán e m i a t t történt, de m i n d e n e s e t r e az v o l t

a benyomásom, hogy

Székely Gábor a müvei szemben i s kedvét v e s z t e t t e ;

úgyhogy,

amikor a Nemzeti

immár a

Színháztól újra ajánlatot kaptam,

kész d a r a b r a , odaadtam. - A Nemzeti

Szinházban m i l y e n d r a m a t u r g i a i változtatá­

s o k a t kértek Öntől? - A Nemzetiben

már nem került s o r lényeges " d r a m a t u r g i a i

munkára. Ami n a g y o n szükséges v o l t , a z t S z o l n o k o n

elintéztük.

A második részhez nem k e l l e t t hozzányúlni, az első résznek a kikalapálása j e l e n t e t t valamiféle k i s közös munkát. Az álomjelenettel k a p c s o l a t b a n Mártonnak e g y e t l e n óhaja v o l t , hogy t e g y e k b e l e egy nőt i s , m e r t képtelenség, hogy két órán keresztül t u c a t n y i férfi rohangáljon fel-alá a s z i n p a d o n . Tulajdonképpen e z , m i n t szempont meg sem f o r d u l t

a fejemben..

I l y e n e k e t t a n u l t a m Martontói és a színháztól, hogy a közön­ ség látni i s a k a r v a l a m i t . A d a r a b o t egyébként majdhogynem úgy i r t a m meg, ahogy azután s z i n p a d r a került. A s z i n p a d r a állítással k a p c s o l a t b a n p e r s z e aztán jó néhány t e c h n i k a i

jel­

legű probléma adódott. Rövidítettünk. S o k a t küzdöttünk az e l ­ ső rész e g y i k k i s jelenetével. A m i k o r már régóta z a j l o t t a k

a

próbák; lami

és a dramaturg e g y s z e r c s a k f e l k a p t a a fejét, hogy v a ­

nem s t i m m e l . O t t , amikor B e l l a r m i n i

b i b o r o s arról beszél

hogy meat mégsem v i s z i e l Brúnót Rómába, inkább o t t h a g y j a Velencében, mert túlságosan f i a t a l még éa túlságosan kemény ellenfél - majd később, ha megöregszik... E z z e l

a

jelenettel

veaződtünk, és i d e készítettem két-három variánst. Lényeget érintő húzásokra nem i g e n került s o r , o l y a n mondatok, fél­ mondatok maradtak volna

k i , a m e l y e k lassították vagy megtörté*:

az egésznek a lendületét.

- Az álomjelenetek talán f e l e s l e g e s e k v o l t a k , velük a már meglévő drámát nem sikerült j o b b a n

elmélyíteni.

- Tulajdonképpen egy álomjelenet v a n c s a k , az Einsteiné, az nem álomjelenet. A kettőnek más a funkciója és az i n t e n ­ zitása, másként i s sikerültek. Az első részbeli álomjelenetet inkább látványosságnak szántam, p e s t i e s e n mondva inkább a k a r zatnak

szól. Szükség v o l t rá, az b i z t o s , l e g f e l j e b b nem

csi­

náltam meg jól. A közönséget u g y a n i s

nem l e h e t

órán keresztül kalapácsszerűén v e r n i

fejbe a gondolatokkal

valahol

e g y s z e r lazítani k e l l ,

egy és n e g y e a -

na már nem v e t t e m magamnak a z t

a fáradságot, hogy cselekményes drámát i r j a k . . . Az

Einstein-

-jelenet viszont

ivének:

eredeti

integráns része a d a r a b g o n d o l a t i

funkciója tulajdonképpen annaic a g o n d o l a t n a k

a kife­

jezése, amelyből az egész született. "Illusztrálni", hogy a z , a m i t ma t u d u n k ,

az t e g n a p még elképesztő v o l t

és

holnapra

közhely l e s z . Tehát ebbe az összefüggésbe k e l l beleállitani a saját gondolkozásunk mérlegelését i s . - Milyen volt

a kapcsolata ' a r t o n

Endrével, m i t k a p o t t

tőle? - Először i s egy jókora sokkhatást, hogy másképpen k e l l eljátszani a d a r a b o t , m i n t ahogy én elképzeltem. Nem

állítom,

hogy agyoninstruáltam v o l n a a 9 z ö v e g e t ; de azért m e g i r t a m . hogy nagyjából h o g y a n képzelem e l a d i s z l e t e t , alkalmaztam,

tem, a m i k o r M a r t o n k i j e l e n t e t t e , nem dobogó

jelzéseket

hogy ez p e d i g egy pápai trónterem s t b . Meglepőd­ oda nem pápai trónterem, ha­

kell.

- Próbálta M a r t o n t

meggyőzni az igazáról, vagy érezte,

hogy n e k i l e h e t i g a z a ? - Inkább c s a k kiváncsi voltam,

lássuk c s a k mi l e s z ebből.

Ahogy azután a próbák e g y r e nagyobb erővel h a l a d t a k , kiderült az i s , hogy i t t nem pápai trónterem, nem művi márvány, hanem - mondjuk - egy közönséges zsámoly l e s z csupán, s a tárgyi r e k v i z i t u m o k nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a z én gondolataim

kibontakozzanak.

pad v a l a h o g y

Sőt: a lemeztelenített

fölerőaitette e z e k e t a g o n d o l a t o k a t .

térszin-

Marton elő­

adása után már félek i s egy más felfogástól. A darab

helsinki

bemutatója idején konzervatívabb előadásra számítottam,

ahol

e s e t l e g márványból v a n a trónszék; s azért i z g u l t a m , nehogy ez az e s e t l e g e s márvány trónus e l t e r e l j e a néző figyelmét a darab

mondanivalójáról.

- Marton megengedte, vagy e s e t l e g elvárta, hogy beleszól­ j o n a szinészek, d i s z l e t - és jelmeztervező munkájába? - A. d i s z l e t - és j e l m e z t e r v e k b e , még ha akartam

v o l n a , sem

tudtam v o l n a beleszólni, mert azok elkészültek, m i r e

a pró­

bák m e g i n d u l t a k .

számom­

Marton koncepciója meghökkentő v o l t

r a . Én egy kevésbé a b s z t r a k t előadást képzeltem e l , de

elfo­

gadtam a koncepcióját. S z i n t e c s a k egy d o l o g r a ügyeltem, ne­ hogy a darabból o l y a s v a l a m i jöjjön k i , amit nem szerencsére nem v o l t

a k a r t a m . De

v i t a t k o z n i valónk... A azinészek - a k i k

nek a tevékenyaége, egyéni8ége valamiképpen meghatározó min­ den szinházi produkcióban -, a lelküket tették k i , hogy a da­ rabom minél jobb l e g y e n . Sokat beszéltem velük, minden pró­ bán j e l e n v o l t a m .

Életem legnagyobb élménye v o l t

e z a próba­

folyamat . - A drámát Nagyváradon é8 H e l s i n k i b e n i s bemutatták. Mi a véleménye ezekről a produkciókról? - A nagyváradi előadás b i z o n y o s

f o k i g a Nemzeti S z i n h a z

előadását másolta, nagyon erősen h a t o t t rá annak koncepciója, szuggesztivitása. E z a z oka, hogy néhány egéazen kiváló kítás m e l l e t t az i g a z ,

sem éreztem eléggé originális produkciónak; de

hogy sokáig és nagy s i k e r r e l játszották. A

s z i n h a z más felfogásban és k i s e b b s z i n p a d o n bot,

ala­

helsinki

a d t a elő a d a r a ­

aminek következtében inkább kamaradráma j e l l e g e l e t t ,

s

nőtt a mü intimitása. A N e m z e t i

kicsit

sával szemben hétköznapi, r e a l i s z t i k u s

o r a t o r i k u s beállítá­ s t i l u s b a n interpretál­

ták a drámát, ezért o l y a n rétegei, m o t i v u m a i i s előbukkantak, amelyek

a N e m z e t i - b e l i előadásból hiányoztak. Az utolsó utár.i

é.jszakát különben kiváló szereposztásban h a r m a d i k évadja

tart

j a műsorán a s z i n h a z . MARTON ENDRE

- Marótinak már a d a r a b megirása előtt v o l t se a N e m z e t i

egy szerződé­

Szinházzal, K o l o s t o r cimü regényéből a k a r t u n k

drámát i r a t n i . Három évig tárgyaltunk, beszéltünk, v a l a m i t irt

i s , de nem ment a d o l o g . Akkor

jelezte,

hogy v a n egy d a ­

r a b j a S z o l n o k o n , a m i t v i s s z a v e s z , m e r t úgy érzi halogatják a műsorra tűzését. - Hogyan d o l g o z t a k együtt? - Elmondtuk

Marótinak, hogy az első felvonás nem s z e r v e ­

sen i l l e s z k e d i k a második részhez, amely hangjáték

volt.

eredetileg

sikeres

Ezután m e g i r t a az első részt, e b b e n v a n

egy női s z e r e p i s és s o k m á s elem, a m i jól előkészítette a második részt. Sikerült irás, ha m e g g o n d o l j u k , és g y a k o r l a t nélkül i r t a .

hogy előzmény

Bár most i s a z az érzésem, a m i az

elején, hogy az első rész K é p t e l e n elérni a második rész irodalmi-drámai hőfokát, tömörségét, lüktetését. De e l j ö t t egy p i l l a n a t ,

a m i k o r úgy véltem, r:ogy nem z a k l a t o m , kínozom

tovább az írót, m e r t a mü i g y i s jó, bár nekem még v a n n a K h i ­ ányérzeteim. Maróti n a g y o n s o k a t d o l g o z o t t , nagyon

lelkiisme­

r e t e s e n , készségesen és éreztem, nogy ő i s már k i n o s a n fáradt Valójában i t t ni

f e d e z t e f e l a szinházi t i t k o t ,

hogyan k e l l

ir­

d a r a b o t , és m i ennek a munkának a n a g y i z g a l m a . Egy a d o t

T

p i l l a n a t b a n tehát b e f e j e z e t t n e k éreztük az első részt. B e ­ k a p c s o l t u k a színészeket, aki.-' aztán s o k h e l y e n a maguk mód­ ján segitették tovább, a l k o t - ' módon, az e g é s z Kálmán, A v a r v a g y is volt

Basti

a számomra, s u g y a n a k k o r

nem én találtam k i .

szöveget. A m i t

e i m c n d c t t az nagy öröm és büszkeség

De hát

kicsit

fájt

ez természetes,

a szivem,

hogy

m e r t a k k o r már fél

éve d o l g o z t u n k a d a r a b o n éa nyilvánvaló, hogy a többlek f a n ­ táziája l a megmozdult. A darabról m e g j e l e n t egy-két nagyon szép k r i t i k a , amit a z ember nagy örömmel f o g a d . De a kritikák b i z o n y o s kételyeimet i a igazolták. Akkor nem akartam az elő­ adást m e g z a v a r n i ,

de mondtam Marótinak, hogy b i z o n y a k o l d u s -

v a c s o r a j e l e n e t e bosszú és ezért fáraaztó. Az

1972/73-as

ban változtatáa nélkül adtuk elő a d a r a b o t , nyáron aztán rót i

évad Ma­

kijavította e z t a részt - amely i g y k e r e k éa i z g a l m a s

l e t t . Ősszel, m i k o r az előadás ismét műsorra került, már i g y játazottuk.

Dramaturg:

Emődi Natália

Díszlettervező: Csányi Árpád Jelmeztervező: S c h a f f e r J u d i t A rendező munkatársa: Tatár E s z t e r Z e n e i vezető: Simon Zoltán Rendező: K a r t o n E n d r e Szereplők Avar

István

Basti

LaJOB

Kálmán György Gelley

Kornél

Zolnay

Zsuzsa

Velenczey Szacsvay

István László

Somogyvári Pál Tzsóf

Vilmos

Szokolay Szirtes Gyalog

Ottó Ádám

Ödön

Kun T i b o r Pintér Jenő

P E S T I SZÍNHÁZ

Örkény István - Nemeskürty A holtak

István:

hallgatása

Dokumentumok 2 részben

NEMESKÜRTY

ISTVÁN

- A Vigszinház A h o l t a k hallgatása cimü produkciója az Ön könyvéből kéazült, i l l e t v e

Örkény Istvánnal közöaen irták a

s z i n d a r a b o t . Hogyan kezdődött e l a munka? - Néhány héttel a Requiem egy hadseregért cimü müvem meg­ jelenése után Örkény felajánlotta, hogy Írjunk a könyvből d a r a b o t . Meglepett

a j a v a a l a t , nem gondoltam, hogy ebből az

anyagból s z i n d a r a b kéazülhet. De rögtön i g e n t mondtam és örültem i s . Aztán öaszeültünk, beszélgettünk. Fogalmunk sem v o l t , hogy g y a k o r l a t i l a g hogyan dolgozzunk azt

együtt. Előazör

játszottuk, hogy m i n d k e t t e n megírtuk a magunk elképzelé-

aét. Ennek az a mulatságos következménye l e t t , irt

hogy Örkény

egy rendkivül száraz, nemeskürtys tanulmányt, én p e d i g

egy r o s s z Örkény-darabot. Ennek az első nekifutásnak a közös k u d a r c a a r r a v o l t jó, hogy megtudtuk, m i t nem azabad csinál­ ni'. Tehát, hogy nem érdemes hagyományos d a r a b o t

i r n i , s leg­

jobb l e n n e a lehetőségekhez képest m e g t a r t a n i a z alapmű esszéjellegét. Miután e z t tisztáztuk, a k k o r a továbbiakban Örkény i r t , én p e d i g szállítottam számára - szintén m e g i r t formában - g o n d o l a t i koncepciót, vagy a történelmi eaemények elemzését. Szabályoa k i s tanulmányokban elemeztem a k o r t , a h e l y z e t e t , egyea főbb azereplők, mint p l . Jány Guaztáv egyé­ niségét. V o l t o l y a n elképzelésünk i s , a m e l l y e l először

mindketten

egyetértettünk, hogy t i . az egész dologról k e t t e n beszélge­ tünk: én elmondom a d o l g o k a t a magam tudőai, s z i n t e

száraz

előadásában, Örkény p e d i g e z t kommentálja. Aztán e z z e l i s szakítottunk; fölösleges szubjektivitásokra v e z e t e t t v o l n a .

E h e l y e t t találtuk k i a z t a megoldást, hogy Örkény korábbi müveiből a a z i n e s , villódző, remek pillanatfelvételeket tem

emel­

át a darabba, a én i a beleírtam a magam egyéniségét. Ugy

érzem, hogy Örkény iránti minden t i s z t e l e t e m és a magam drá­ mairól járatlanságának elismerése m e l l e t t , mégis közös mü született. A végeredmény nem Örkény-darab l e t t Nemeskürty-tákolmány. Ha a darabból nem l e t t vagy ha nem mutatták v o l n a be, a k k o r

és nem i s egy

volna

i a , a puszta

semmi, együttmű­

ködés úgy a l a k u l t , hogy talán mindkettőnknek, de nekem minden­ e s e t r e nagyon s o k a t

adott.

Várkonyi Zoltánt rendkivül érdekelte a d a r a b . Hagyon am­ bicionálta i s , s merem mondani, hogy ha nem ő r e n d e z i ,

talán

nem i s j u t o t t u n k v o l n a e l a bemutatóig. Óriási becsvágytól fűtve birkózott meg a z z a l a f e l a d a t t a l , hogy e z ne oratórium, hanem s z i n i előadás l e g y e n . Felmerült bennünk a z a z elképzeléa i s , hogy a szöveget filmrészletekkel színezzük. Nem

hit­

tünk a z elhangzó s z a v a k erejében. Aztán rájöttünk a r r a , hogy nem s z a b a d

e z t semmivel, még díszletekkel és j e l m e z e k k e l sem

tarkitani. - Nem l e a z folytatása ennek a z együttműködésnek? - Nem hiszem.

Örkény szuverén egyéniség; megvan - a szó

g e o m e t r i k u s értelmében i s - a maga drámairói pályája,

amelyet

érdekes véletlenek összejátszása folytán a z én müvem most k e ­ r e s z t e z e t t . De egyikünk sem o l y a n egyéniaóg, hogy mármost újabb darabok megirására szövetkezzen. I l y e n szempontból a z t hiszem,

mi nem vagyunk társszerző-alkatok. ÖRKÉNY ISTVÁN

- E z a téma engem elejétől f o g v a

f o g l a l k o z t a t o t t , mégpe­

d i g azért, mert kortársa és résztvevője v o l t a m

a máaodik v i ­

lágháborúnak. A V o r o n y e z a e n kivül egy csomó novellában i s megpróbáltam e z t a z élményt m e g i r n i . Rendkivül ellentmondá­ s o s vállalkozás, hogy a mi részvételünket a második világhá­ borúban i r o d a l m i l a g olyankor

ábrázoljuk. Egy háborúról tulajdonképpen

azép i r n i , mikor egy nép megvédi a hazáját / T o l -

s z t o j : Háború és béke/. Vagy úgy i s szép, ahogy S t e n d h a l i r t a W a t e r l o o i csatáról, hogy hőse m i t sem t u d o t t arról, h o l i s bolyong, és c s a k sétál a semmiben. No, de mi nagyon jól t u d ­ tuk, hogy h o l sétálunk; o t t bolyongtunk egy i d e g e n

országban,

a m e l l y e l semmi b a j u n k sem v o l t s o h a . E z o l y a n szituáció, a melynek irói megközelítése, e t i k a i része nemcsak számomra, hanem még néhányunk számára, a k i k e z z e l próbálkoztunk, jó­ formán m e g o l d h a t a t l a n n a k b i z o n y u l t . Az ember, a z o k k a l , a k i k ­ k e l együtt h a r c o l t , v a l a h o g y a n ,

v a l a m i l y e n értelemben

szoli­

dáris, mert együtt s z e n v e d e t t velük. Ha azonban mindez egy támadó háborúban történik, amikor egy parányi k i a orazág meg­ támad egy hatalmaa államot - nos, ez majdnem lehetetlenné t e t t e a z átfogó értékelést. R e n g e t e g kisérlet után került a kezembe a Requiem egy had­ seregért cimü könyv, amiben Nemeskürty v a l a m i l y e n caodálatos érzékkel, a történész éles egyensúlyérzésével, végre először meg t u d t a e z t a kérdést úgy r a g a d n i , hogy nem l e t t

belőle az

iró számára morális katasztrófa. E z valóban c s a k egy törté­ nésznek sikerülhetett. Az iró szubjektivitása m i n d i g együttérez v a l a k i v e l , a történész v i s z o n t

mérlegel és objektivál,

eltávolít és e l i d e g e n i t . E z t a könyvet a feleségem, a k i a Vigszinház

dramaturgja,

a d t a a kezembe. E l o l v a s t a m és megmondtam Nemeskürtynak, hogy szivesen

dramatizálom. A társszerzőség f u r c s a dolog,

mert

nyilván v a n o l y a n megoldás, hogy a szerzők szemben ülnek egy asztalnál és e g y i k i s i r egy s o r t , a másik i s . Mi másképpen d o l g o z t u n k . Bár Nemeskürty mindvégig részt v e t t a darab meg­ írásának minden fázisában és temérdek új anyagot h o z o t t , még­ i s dialógusokat másképp k e l l m e g i r n i , mint egy történelmi tanulmányt. Amit én Nemeskürtytől kértem, az a szemlélet, a hőaök, a z események elbírálása és elemzése v o l t . - Hogyan láttak munkához? - A Nemeakürty-mü tulajdonképpen a v o r o n y e z s i c s a t a analí­ z i s e . Nemeskürty könyvét a z v e s z i meg, a k i v a l a m i t már t u d a tárgyról. A szinházba bejön o l y a n ember i s , a k i n e k

fogalma

s i n c s Voronyezsről. ügy, hogy én eléggé a dolgok elején

kezd-

tem.

Ehhez Nemeskürty r e n g e t e g dokumentumot h o z o t t , a f e l e ­

ségem i s s e g i t e t t ,

én i s találtam, főleg emlékiratokban, n a ­

g y o n érdekes a n y a g o t . V o l t r e n g e t e g saját följegyzésem, é l ­ ményem, h i s z e n fél évet o t t töltöttem k i n t a f r o n t o n ,

és

utána kerültem c s a k fogságba. A h o l t a k hallgatásának a meg­ írása l e g n e h e z e b b föladata v o l t

egész életemnek, már a m i a

b e f e k t e t e t t munkát és vesződséget i l l e t i ,

egyfelől a téma

kényessége, másfelől a szinpadképessége m i a t t . Hát a téma kényességét Nemeskürty nagyjából m e g o l d o t t a .

T u d o t t választ

a d n i a r r a a kérdésre, hogy hősök-e a z o k , a k i k e l e s t e k e g y r o s s z ügyért, elsirathatók-e, a k i k egy támadó h a d s e r e g jai

v o l t a k , tehát a " r e q u i e m " m e g i l l e t i - e

tag­

őket? E z e n v i t a t ­

k o z t u n k a legtöbbet... De aztán o t t álltam felmérhetetlen mennyiségű dokumentummal, a m e l y e k e t mégiscsak a s z i n p a d kö­ vetelményeihez mérve k e l l e t t egymás mellé s o r a k o z t a t n i ,

hogy

l e g y e n egy csúcspontja a d a r a b n a k , e l e j e meg vége, lekösse a nézőt és u g y a n a k k o r s z i n d a r a b l e g y e n . Kihasználtam a z t a feszültséget, hogy szubjektív, néha tréfás, néha t r a g i k u s

em

lékeket v e g y i t e t t e m a z z a l a nagyrészt rendkivül fás, száraz, k a t o n a i s z a k n y e l v v e l , a m i t szó s z e r i n t t e t t e m a s z i n p a d r a . Szövegfeszültséget t u d t a m egy

létrehozni, ami p e r s z e nem elég

színpadhoz, de azért v a l a m i t már h o r d o z magában. A n e h e ­

z e b b j e az v o l t ,

hogy az egészet úgy k e l l e t t megkomponálni,

hogy a közönség b e f o g a d j a , h o g y a f i g y e l m e e l ne l a n k a d j o n , hogy m i n d i g közöljünk v a l a m i t , a m i leköt, és megpróbáljunk v a l a m i o l y a t i s találni hozzá, a m i megráz. I g y l e t t

az I .

felvonás a m e n n y i r e emlékszem, expozició - fölkészülés és i n ­ formáció! Egy háborús d a r a b főhőse a d o l o g

természeténél

f o g v a m i n d i g a p a r a n c s n o k , akár győztes, akár v e s z t e s . feléül megtaláltam egy másik p a r a n c s n o k o t ,

Ellen

l o v a g Stomm a l ­

tábornagyot, a k i egy a d o t t p i l l a n a t b a n f e l t u d o t t

lázadni ez

e l l e n a sötét és iszonyú pusztulás e l l e n és - ha nem időben és nem i s t e l j e s

sikerrel

- megpróbálta m e g m e n t e n i az embere

it.

Egy v e s z t e t t c s a t a után a veszteséget rögtön

felismerni,

azt

j e l e n t i , hogy legalább az élőket meg t u d j u k m e n t e n i ;

a k i v i s z o n t r a g a s z k o d i k a c s a t a folytatásához, fölösleges

vérontást okoz. Tehát ez l e t t a drámai k o n f l i k t u s ,

amire az

egész d a r a b o t építettem: a r r a a meggyőződésemre, hogy m i n d i g van

választás, m i n d i g v a n r o s s z a b b és jobb út; i g y szükség­

szerű v o l t

Stomm altábornagy szerepeltetése. A második rész

már tulajdonképpen t e l j e s mértékben e r r e a k o n f l i k t u s r a ,

a

r o s s z választásra épült. Én m i n d i g bizom a rendezőben, és t e r e t hagyok a r r a ,

hogy

magát, a z egyéniségét k i t u d j a f e j e z n i , hogy részese, társ­ szerzője l e g y e n a műnek. E r r e minden darabomnál v o l t gondom, de

BOha a n n y i r a , mint ennél. Amikor Várkonyi Zoltánnak át­

adtam a d a r a b o t , a z m é g nem v o l t

egyéb, mint egy szereplők

nélküli, éppen c s a k új bekezdésekkel megszakított

azöveg.

- A szöveget együtt bontották? - Nem.

A szöveg b o n t v a v o l t , de s z e r e p e z v e nem.

Várkonyi

találta k i , hogy a a z i n p a d o n ne l e g y e n máa, c s a k 1 ? ember és 12 szék és az a gyönyörű d i a z l e t - a siratőfal, a h a l o t t a k nevével -, amit Fehér Miklós csinált hozzá. A z t k e l l monda­ nom,

hogy a harmadik 8zerzőtárs i t t Várkonyi v o l t , mert 12

székkel éa 12 e m b e r r e l , ezeknek mozgatásával éa a világítás­ s a l d i n a m i k u s és néhol költői, néhol megrázó, néha p e d i g egé8z feszült szituációkat t u d o t t t e r e m t e n i . Amikor a vezér­ k a r i főhadiazálláson, a darab csúcspontján beáll a pánik, amikor fölismerik a már elháríthatatlan csapást, c s a k a fény kezd cikázni. Hogy i l y e n egy8zerü eazközökkel élt, hogy mind­ végig puritán t u d o t t m a r a d n i - e z z e l

tudott

tulajdonképpen

szinházi élményt nyújtani.

RADNÓTI ZSUZSA - A darab Írásakor Örkény István az ellenpontozás módsze­ rét és a montázsíechnikát

h i v t a segítségül. Tehát a száraz

dokumentum drámaiságát és időrendiségét m e g t a r t v a közbeikta­ tott

o l y a n személyes, l i r a i ,

vagy nevezzük i g y , drámai mon­

tázs- és emléktöredékeket, amelyek az ellenpontozás segít­ ségével adnak és kapnak feszültséget, a világtörténelmi

ese­

mények és a k i s emberi drámák váltakozáaának folyamatában.

Amikor én mint dramaturg bekapcsolódtam, a f e l a d a t o m a z v o l t , hogy ehhez a már kitalált drámai formához segitséget nyújt­ sak

az irónak az anyaggyűjtés terén. Tehát nemcsak Nemeskürty

könyvét o l v a s t a m e l , hanem az erről fellelhető Összes a n y a ­ got

és könyvet i s , és egy idő után érezni kezdtem, hogy mely

szövegtöredékek azok, amelyek ebbe

a koncepcióba

i z g a l m a s a n bekapcaolhatók. Ugyanigy v o l t a l i r a i

jól és és szemé­

l y e s élményekkel i s , amelyek legnagyobb réaze szintén Örkény Istvántól származik. I g y aztán k i a l a k u l t egy h a t a l m a s massza, kb.

két-három előadásra való anyag. Utána megkezdődött a vá­

logatás nehéz munkája, amelyben a z t k e l l e t t eldönteni, mely szövegrészek azok, a m e l y e k a leghatásosabban és legvilágo­ sabban f e j e z i k k i az iró által kitalált

VÁRKONYI

koncepciót.

ZOLTÁN

A h o l t a k hallgatása, b i z o n y o s esztendők mérlegét megvon­ va,

különleges ügy. A kialakulás egész folyamatát

végigkísér­

tem, v i t a t k o z t u n k a szerzőkkel, átalakitgattunk, beszélget­ tünk a megjelenítés formáiról, s i g y j u t o t t u n k e l aztán a mi tizenkét székünkhöz és a siratófalhoz. Nagyon s o k csatát v i v t a m én már magyar darabok ügyében, de ez v o l t

az e g y i k

l e g i z g a l m a 8 a b b . Felsőbb ellenőrző s z e r v e i n k egész egyszerűen elutasították a d a r a b bemutatását, mert ez a z ügy nem

volt

egészen tisztázott, nem dőlt e l , hogy ez a kétszázezer ember o t t a Don-kanyarban r e q u i e m e t érdemel-e, vagy egyszerűen egy f a s i s z t a h a d s e r e g v o l t , melyről nem érdemes beszélni, p u s z ­ tulása nem k e l l ,

hogy érdekeljen bennünket. Én t e l j e s egé­

szében Nemeskürty szemléletével értettem e g y e t , a r e q u i e m e t mindenképpen elmondattam v o l n a , ha tőlem függ. Tehát nagyon nagy viták z a j l o t t a k

szemléleti kérdésekben. Én állítottam,

hogy o l y a n előadást t e r v e z e k , amely semmilyen érzékenységet nem f o g sérteni, s m e g f e l e l az igazságnak. E l j u t o t t a d o l o g a t e l j e s "nem"-ig, aztán ment tovább az o s t r o m . Egyébként nagyon p o z i t i v d o l o g n a k tartom, hogy i l y e n módon l e h e t v i ­ t a t k o z n i . Igy hát a végén létrejött a bemutató. A z t h i s z e m ,

n a g y o n szép s i k e r r e l

került s z i n r e A h o l t a k hallgatása.

A

m a g y a r szinészeket g y a k r a n érte az a vád, hogy ha magyar d a ­ r a b o t k e l l próbálni, a k k o r kevésbé érdeklődnek, nem csinál­ ják m i n d i g szívesen s végül közepes előadások születnek. Ez ma már egyáltalán nem helytálló, a magyar darabokért a szín­ házak társulata i s i z g u l .

így történt ez

sánál i s , a h o l - ha szabad e z t a k i c s i t

A h o l t a k hallgatá­ fellengzős hangzású

szót használni - t e m p l o m i áhítattól e l t e l v e , ensemble-.játék z a j l o t t . S e n k i n e k nem v o l t s i k e r e , hanem az egész ügy győzött.

ízig-vérig

különleges egyéni

Díszlettervező: Peder Miklós Rendezte: Várkonyi Zoltán Szereplők Benkő Gyula Bitskey

Tibor

Kozák László Prókai István Szatmári István T o r d y Géza Bilic8i Darvas Pándy

Tivadar Iván

Lajos

Somogyváry R u d o l f Tomanek Nándor Zách János

BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ

Páakándi Géza; Apáczai C s e r i

János

/ T o r n y o t választok/ Történelmi dráma 3 felvonásban

PÁSKÁNDI GÉZA: BEVEZETŐ SZAVAK /Részletek/* Apáczai t i z e n h e t e d i k

századi nagyszerű élete inkább r e ­

gényt kívánna / p e r s z e : nem elsősorban ifjúságit/, h i s z e n t e ­ mérdek benne a szó hagyományos értelmében v e t t regényesség: az árvagyerek-sors, a kisdiákévek, h i r e s tanárok, H o l l a n d i ­ ába kerülése, élete távol a hazától, találkozása a k o r a b e l i szellemi

áramlatokkal /főként D e s c a r t e s - t a l / ,

az a n g l i a i e;

semények hatása gondolkodására, A l e t t a v a n d e r ! a e t s z o n n y a l való megismerkedése és házassága / 1 6 5 1 .

kisasz-

szeptember

30-án/, külországi helytállásai, nosztalgiája, hazajövete­ l e , nevelési e l v e i ,

iskolaügyi j a v a s l a t a i ,

egyetemi

tervei,

könyvei, forditásai, diákbálvány élete Gyulafehérvárott, meggyanúsitása, Kolozsvárra helyezése, "száraz betegségének" kiújulása, halála. Ez az ő látványos élete. De o t t v a n az a belső: a lélek és az ész élete, m e l y nem m i n d i g m u t a t k o z i k a cselekedetekből. Hogyan f o g a d j a be o l y szomjú elméje, a m i t a világ r e j t

i s előle, s föl i s kinál

n e k i ? Hogyan c s i s z o l j a szellemét többek között a k i akkor

Descartes-on,

szintén a " c s e n d e s " Hollandiában él?

Természetesen m i n d e n r e m i választ nem a d h a t u n k , a dráma nem regény, nem i s lélektani és filozófiai esszé; m i kivá­ l a s z t o t t u k életének - szerintünk - legdrámaibb pillanatát: megvádoltatását, B a s i r i u s Izsákkal való vitáját s annak kö­ vetkezményeit. Ami ebbe belefért múltjából és m a j d már nem sokáig tartó jövőjéből - anélkül, hogy a drámára nézve t e r * Megjelent

Páskándi Géza: Vendégség, T o r n y o t választok c. kötetében /Fagvető, 1 9 7 3 . /

helőnek éreztük v o l n a -, a z t m i n d s u g a l l n i igyekeztünk, s ami nem, menthetetlenül k i m a r a d t . H i s z e n o l y a n "jószivü műfaj",

a dráma korántsem

m i n t a regény, hanem s o k k a l

kegyet­

l e n e b b . Egy szinmü nemcsak úgy drámai, hogy a hősök v a n n a k drámai h e l y z e t b e n , hanem úgy i s , hogy az iró maga i s abba kerül; választania k e l l , ket,

kiválasztania: a l a k o k a t , részlete­

h e l y z e t e k e t , s a többit megöli, e l f o j t j a magában; p e d i g

ha regényiró l e n n e , m e n n y i Ínyencséget, t o l l r a való i r o d a l m i jófalatot t e h e t n e még az a s z t a l u n k r a ! B i z o n y ,

a szelekció -

úgy érzi egy-egy " j o b b - s z i v " - valóságoe véres mészárlásso­ r o z a t , szellemünk, t u d a t u n k S z e n t Bertalan-éje: a kiválasz­ tás - gyilkosság. A z o n b a n nemcsak k i h a g y n i , rostálni muszáj : belekölteni i s A m i t az élet k i h a g y o t t az adatvilágból, de olyanképpen, hogy b e l e i s "Írhatta v o l n a " - az b i z o n y i g e n s o k s z o r k e l l e n e a drámába: néhány új a l a k , h e l y z e t v a g y a meglévők erősebb k i ­ nagyítása, hogy áthidaljanak, hogy elősegítsék a megértést, összefüggésbe h o z z a n a k , asszociációkat, jelképcsirákat s u ­ g a l l j anak, vagy éppen: élesebb fényben exponálják a z t , a m i t hősünk megél. M i e d d i g i s i g y buzgólkodtunk eljárni, ezután is

i g y v a g y u n k kénytelenek tehát, i l l e t v e :

szeretnénk kény­

t e l e n e k l e n n i , nehogy ne lássuk a részletek fáitól az erdő egészét, továbbá: a fölös részek s o k bábája között e l ne v e s s z e n az iró szándék- és g o n d o l a t g y e r m e k e , Részletek fürdővizével nehogy k i o n t s u k

és végül: a

az Egész gyermekét.

Most p e d i g v a l a m i t az adatgyűjtésről. I r t u n k m i régebben egy drámát, afféle drámastudiumot g u n k n a k a f r a n c i a polgári forradalomról. R o b e s p i e r r e , S a i n t - J u s t és egy Simon nevezetű v a r g a i s f e l v o n u l t

ma­

Danton

benne.

Simon vargát, jóllehet c s a k v a l a m i olcsó történelemkönyvből o l v a s t u n k e z t - a z t róla, mégis központi alakká tettük. Kíván­ csiságból - hogy eljárásunk helyességét ellenőrizzük - meg­ néztük i l y e n szempontból Camus Caliguláját. M e g n y u g o d t u n k . Rájöttünk u g y a n i s ,

hogy az iró C a l i g u l a egyéniségéről - l e ­

számítva a t i p u s filozófiáját - a legtöbbet S u e t o n i u s bői / C a e s a r o k élete/ kivánt m e g t u d n i ,

abból a műből,

könyvé amelyet

minden, magát komolyabb " a n t i k szakértőnek" tartó történész " p l e t y k a gyűjtemény nek"

n e v e z . Nos, ez a "pletykabreviárium"

hány i l y e n remekmű 8 z ü l e t é s é n é l

bábáskodott! Vagy talán

Büchner eljárása l e n n e a j o b b , a k i ama s h a k e a p e a r e - i méretű drámáját, a Danton halálát úgy i r t a meg, hogy minden f o n t o sabb a l a k j a szájába h i t e l e a , utánolvasható beszédekből, c i k ­ kekből, k o n v e n t i jegyzőkönyvekből másolt idézeteket a d o t t ? / P e r s z e ettől még Büchner d a r a b j a i s t e l e v a n költői i n v e n ­ cióval!/ Tehát a z eredmény a f o n t o s . Az e g y i k

agyon-kitalál

/ i n v e n t a i / , s mi l e s z belőle: h i g k i s e z - a z . A másik agyon-hitelesit

/dokumentál/, s mi a z eredmény: történelmi, képes

könyvészeti felsorolás szemelvényekkel - középiskolások szá­ mára. Minden attól függ, tehát, k i nyúl hozzá ahhoz a mind­ egymihez. No, de ne példálózzunk i l y e n közismert és bevált n e v e k k e l , mert még félreértenek bennünket! Inkább a j u h a inknál maradjunk. I t t v a n tehát

ez az Apáczairól szóló drá­

ma. A szerző úgy érezte: s z e l l e m i ujjhegyével körültapogat­ ta

Apáczai szellemének testét, ha nem i s éppúgy, amint a z t

Bod Péter, B e t h l e n Miklós meg Almási Balogh Pál és mások t e t ték az elmúlt századokban, nem

i s olyanformán, mint az idő­

ben közelebbiek és egész közeliek: G y a l u i P a r k a s kiváló stú­ diumában, vagy S a s z e t Géza modern, i z g a l m a s Ha nem

értekezésében.

i s éppigy - de e z e k r e függesztett félszemmel. Azért

c s a k félszemmel, mert másik fél szemünk

az Apáczai müvén

csüggött. I g y hát nem i s éppen úgy láttunk mindent, ahogy Apáczai m u t a t j a magát könyveiben: h i s z e n nekünk a könyvek mö gött a lélekben i s i l l e t t

l a p o z g a t n u n k . Ám a lélekből c s a k

a n n y i maradt, amennyi a könyv. K i pótolhatná hát a lélek e l v e a z e t t porcikája-paradicsomát, a lélek v i s s z a h o z h a t a t l a n u l t e s t b e n rekedt i z e i t ,

ha nem a magát a feltámasztás vajákos

ujjú szemfényvesztőjének hivő hazárdjátékos, a k i nem átall­ j a történelmi drámairónak titulálni önmagát? Óvakodtunk v i s z o n t e l o l v a s n i bármiféle regényes vagy r é ­ g e b b i értékelő irodalomtörténeti o l d a l a k a t hősünkről, óva­ kodtunk munkánk befejezése előtt e l o l v a s n i még a Németh László Apáczai-drámáját i s , mint ahogy - mert h i s z e n g y a k o r -

l a t u n k b a n ez már i g y a l a k u l t k i , nekünk hát i g y j o b b - a f e n t e b b e m i i t e t t Büchner-darabot i s a f r a n c i a

forradalomról

szóló drámák megirása után o l v a s t u k e l . Tehát: utána már i g e n I l y e n k o r jó érzés e z t t e n n i , néha elégtételt i a érezni, más­ kor apródad, nemes irigységet, némelykor p e d i g elcsodálkozni, hogy a közösen i s m e r t tényvilág egyformán s u g a l l j a ugyanazt az eszmét, és a haaonló ötleteket. "Lám c s a k , ő i s ugyanazt o l v a a t a k i ebből és ebből a dologból, mint mi!" I g e n , megtör­ ténik, o l y k o r - o l y k o r , hogy az asszociáció ugyanabba az irány­ ba k a v a r o g a t u d a t közlekedő edényeiben. P e r s z e , e z e k afféle k i s spirituális-kulináris elégtételek, de talán éppen ezért: nagyon jóízűek. E d a r a b b a n h i t e l e s történelmi személy több i s s z e r e p e l . Elsősorban a főhős, Apáczai C s e r i János. /.../ A másik történelmi személy B a s i r e / l a t i n o s a n : B a 8 i r i u s / Izsák, a z Angliából Cromwellék elől Erdélybe menekült apát. Azután: I I .

Rákóczi György, Keresztúri Pál, C s u l a i György és

Rhédey főkapitány. E z e k n e k - a tényezőkből kiderülő s az e s e ­ ményben játszott - szerepéhez s z i n t e t e l j e s e n r a g a s z k o d t u n k . Talán c s a k Keresztúri Pál Apáczai mentésében vállalt d o l g a i t túloztuk e l , a régebbi irá8beli források alapján. Más adatok s z e r i n t u g y a n i s a mentésben főként I I .

Rákóczi György a n y j a ,

Lórántffy Zsuzsanna tündökölt, a k i éppen a p r e s b i t e r i néze­ t e i miatt

i g e n s z e r e t t e Apáczait. Tettük p e d i g m i n d e z t a

drámai szál egyszerűsítése kedvéért. Nyilván: szövegünkben i s vannak "történelmi mondatok". I t t - o t t például - h o l hűségesen, h o l átfogalmazva - Apáczai leveleiből, könyveiből v e t t mondatokat, g o n d o l a t o k a t

ékeltünk

replikáiba. Ugyanigy a f e j e d e l e m néhány, a v i t a

feljegyzései­

ből i s m e r t közbeszőlását i s majdnem sző s z e r i n t

i r t u k be a

megfelelő h e l y e k r e . /Például: "A p r e s b i t e r i a n i z m u s út az i n d e p e n d e n t i z m u s h o z ! " s t b . / A vitát tehát rekonstruálni lett

kel­

a - v i s z o n y l a g - nagyon kevés meglévő tényállagból. Ne­

künk például nem v o l t adatunk a r r a nézve, hogy a diákság i s részt v e t t v o l n a e vitán. Ezért h o z t u k be a d a r a b b a a "Diák" alakját, a k i a mi elképzelésünkben "beszökött" a terembe, s

mintegy képviseli a diákság, fiatalság véleményét, bizonyít­ va Apáczai népszerűségét az ifjúság körében. A v a l a m i l y e n terembe "belógó diák" különben sem i d e g e n semmilyen kortól. Az invenció tehát lélektanilag m e g a l a p o z o t t . Másrészt azért i a k e l l e t t a diák a l a k j a , hogy újabb l o v a t a d j o n B a s i r i u s alá és még jobban f e l k e l t 8 e a f e j e d e l e m Apáczai népszerűsége iránti gyanakváaát. A v i t a rekonatruálása közben egyébként B a a i r i u s szájába o l y a n érveket i a adtunk, amelyek - mint vá­ dak - c s a k Apáczai halála után jóval később merültek föl a Logikácska és az Enciklopédia 8zerzője e l l e n . /.../ Ugy éreztük: nem b a j a z , ha Apáczai jövőjének egy i l y e n darabkáját odavetitjük a k k o r i jelenébe. Nem árt, h i s z e n egy tudománytörténeti p a r a d o x o n r a f i g y e l m e z t e t bennünket: a z t a tudóst, a k i t

saját k o r a "érthetetlenaéggel" f e n y e g e t , a ké­

s e i korok túlságos közérthetőséggel, saját korához v i s z o n y i t o t t meghaladottaággal vádolnak. Tehát a "Diák" és a többi személy mind költöttek, mert i g y kivánta darabunk építkezési eszméje. Mint ahogy a köz­ p o n t i szituáció - a z , hogy Apáczai t o r n y o t k e r e s és választ magának - i s kitalálmány, h i s z e n c s a k a n n y i t tudunk, hogy a f e j e d e l e m a z t mondja: "De I s t e n engem úgy segéljen, Apátzai uram, a Megyesi Presbitériumot, amig én élek, i d e bé nem hozza k e d . Mást ne t a n i t s o n , mert latén engem úgy segéljen, v a l a k i mást t a n i t , a Marosba v e t t e t e m , vagy a Toronyból há­ nyatom leí" /Szatmári Pap Mihály református teológiai p r o ­ f e s s z o r kéziratából, 1790

tájékáról./ Apáczai kolozsvári

áthelyezését p e d i g B e t h l e n Miklós j e l l e m z i t e l i b e

találva

i g y : a rákot a Szamosba. /.../ Viaszatérve a t o r o n y históriájára: elképzeltük a követke­ ző lélektani h e l y z e t e t : a fejedelem.szavaitól feldúlt Apá­ c z a i maga megy f e l k e d v e s templomának tornyába, hogy o t t várja k i az Ítélet végrehajtását. "A toronyválasztás" gondo­ latát az ő személyes s o r s a jelképének szántuk, a m e l l y e l szerintünk - jól összerimel Apáczainak az a nagyszerű önvé­ d e l m i képmondata, a m e l y e t Enciklopédiája előszavában i r l e : " . . . a maguk nemében l e g t a n u l t a b b Férfiak nem szégyenlették a

másoktól való kölcsönvevést..• nem könnyen véti e l az u t a t , a k i jó k a l a u z o k n a k

vezérlése után i n d u l , és az óriás vállán

ülő gyermek többet lát az óriásnál" /kiemelés tőlünk/. P s z i ­ chológiailag tehát t e l j e s e n

hitelesnek

lelkű, rég b e t e g Apáczainak ez

éreztük a

felkavart

általunk kitalált

cselekede­

tét. A két k o l d u s a l a k j a

nemcsak azért k e l l e t t ,

hogy a törté­

n e l m i eseményeket elmondják, s a központi h e l y z e t e t

exponál­

ják, nem is'csupán keretjátéknak, hanem hogy kiderüljön az a mérhetetlen távolság, információhiány, amely a b b a n a k o r ­ ban a népet - nyilván o b j e k t i v körülmények m i a t t

- még az

ót i l y h e v e s e n képviselő értelmiségitől i s elválasztotta. A darab vége tulajdonképpen egy tragédia elhalasztása /Apácza­ it

c s a k áthelyezik/, és egy másik tragédia k e z d e t e

lán - sejtés s z e r i n t

vagy t a ­

- megtörténte i s : a k o l d u s o k a t a "lát­

ványra éhesek" meg akarják " l i n c s e l n i " , m e r t

azok

- elbolonditották őket. Apáczai tragédiája tehát

-úgymond elhalasztott,

p i l l a n a t n y i l a g függőben m a r a d t tragédia. N y e l v i archaizálásra /különösebben/ nem törekedtünk, sőt igyekeztünk maibbá t e n n i

a beszédet, p e r s z e néhol egy-egy

régiesebb n y e l v i f o r d u l a t o t

i s becsúsztattunk. Azért c s e l e ­

kedtünk úgy, m e r t az idők folyamán a z t vettük észre, hogy a legszebb

a r c h a i k u s beszéd sem h a t ránk úgy, m i n t az élő. A

p u b l i k u m , ahogy a r c h a i k u s szöveget h a l l ,

inkább h a j l a m o s

li-

rát s e j t e n i mögötte, m i n t drámát. Hogy e z t az /elég régen e l g o n d o l t /

d a r a b o t most i r t u k

meg,

abban egy aktuális cselekmény i s ösztönzött: 1972 világszer­ t e a Könyv E s z t e n d e j e : UNESCO j a v a s o l t a

ünnep. K i érdemelné

meg j o b b a n i n n e n , a m i tájainkról, hogy a Könyv világeszten­ dejében az időszerűség villanófényénél i s emlékezetünkben l e ­ g y e n , m i n t az az ember, a k i az első magyar enciklopédia és bölcseleti irónk, e g y szegény kálomista Tanár-Széchenyi, a k i Comenius és T o l n a i D a l i t a n a i v a l

e g y e t e m b e n ú j , polgárosul­

t a b b pedagógiai e l v e k e t h i r d e t , a k i a haladó e g z a k t szettudományos nevelés és a szó s z e r i n t v e t t

és termé­

KÖZ-oktatás

nagy h a r c o s a , akinél abban a k o r b a n a még sokáig tudományos

nyelvújításért, a könyvért, a tudás terjesztéséért többet s e n k i sem t e t t . . .

A könyv, a tudomány, a nevelés, az i s k o l a

már-már f a n a t i k u s nagy emberének t i s z t a becsületü, széles kisugárzású müvére szerettük

v o l n a ex l i b r i s n e k szánni e z t

a drámát. MISZLAY ISTVÁN - Páskándi d a r a b j a i r a erdélyi folyóiratokban bukkantam rá. S a j n o s , ő sem a Vendégségnél, sem a T o r n y o t nem t u d o t t j e l e n

választoknál

l e n n i a próbákon.

- M i l y e n n e k érezte a T o r n y o t

választok s z i n p a d i megvaló­

sítását? - Nagyon-nagyon két k o l d u s

szerettem

a darabot.

Az első részt, a

jelenétét, talán meg t u d t u k o l d a n i ,

de a második

felvonást, a B a s i r i u s és az Apáczai C s e r i János közötti hőfokát s a j n o s nem t u d t u k a z z a l a tűzzel, h i t t e l tani,

ahogy a z t Páskándi megírta. K i c s i t meg k e l l e t t

a szereposztásban i s . Apáczai C s e r i Jánosra nem

vita

megvalósí­ alkudni

találtunk

megfelelő szereplőt - talán egy f i a t a l a b b k e l l e t t v o l n a

-,

s ez r o n t o t t a a f i g u r a hitelét i s . - Az előadás befejezése k i c s i t

melodrámátikusra s i k e r e ­

dett. - E r r e i s a k a r t u k h a n g s z e r e l n i , amiben én v a g y o k a l u d a s . H i t t e m abban, hogy a Bartók-zene, s a z , hogy a k o l d u s

oda­

vánszorog Apáczaihoz, k i f e j e z i Apáczai magáramaradását, az irói mondanivalót. De i g a z a v o l t igy

a kritikának abban, hogy

a befejezés melodramatikussá vált. - S ha a s i k e r t

összehasonlítja a Vendégségével?

- A Vendégségnek s o k k a l n a g y o b b k r i t i k a i

visszhangja

volt.

Jobban k i i s t u d t u k o s z t a n i . A találó szereposztás nagyon f o n t o s . A színház szinészrészlege ebben egységesebb v o l t

és

talán azért i s született j o b b előadás. A m e l l e t t a Vendégséget magát i s az Apáczai C s e r i Jánosnál s o k k a l

összefogottabb,

j o b b d a r a b n a k érzem.

1 oá

Díszlettervező: Csányi Árpád Jelmeztervező: Vágvölgyi I l o n a Rendező: M i a z l a y

István Szereplők B i c s k e y Károly Bángyörgyi Károly Körösztös István L e n g y e l János Kovács

Lajos

Lukács József K o n t e r László Fekete

László

Szűcs András Csernák Árpád V a l k a y Pál S z e r e n c s i Hugó Simon József

MADÁCH SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA

Polgár Andráa: A szembesítés Tárgyalás 2 részben

eredménytelen

POLGÁR ANDRÁS - A színdarab az Apuka c. regénye alapján készült. Hogyan talált a regény ötletére, d o k u m e n t u m a i r a ? - Véletlenül b u k k a n t a m rá. Egy tévérendező barátom mesél­ te

a h a j d a n megtörtént e s e t e t . E l k e z d t e m

utána járni, m a j d

az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya segitségével b e ­ pillantást n y e r h e t t e m a rég letárgyalt ügy aktáiba i s . E l ­ borzasztott,

szivén ütött az aktából kibontakozó világ. Egy

lányról v o l t

szó benne, a k i megölte az udvarlóját, Kikerülve

a valóságos szereplőt, a k i az ügy idején fiatalkorú v o l t , a börtönbüntetését rég letöltötte, körültapogattam e z t a vilá­ got.

V a l a h o l a város szélén találtam meg a lány apját, e z t

a s z i v e t remegtetően önző és garasoskodó e m b e r t ,

akit

a kör­

nyéken m i n d e n k i apukának szólított, a k i "tartuffe-ségében" e g y s z e r r e gonosz és szeretetreméltó magatartást tanúsított. Ebből az anyagból írtam meg a regényt, áldokumentum formában, szókimondóan, n y e r s e n .

A z t h i t t e m és ma i s úgy g o n d o l o m ,

közérdekű mondanivaló érdekében. A közönség e l k a p k o d t a a köny­ vet.

Nem

t u d t a m eldönteni, hogy a nálunk s z o k a t l a n szókimondó,

talán túl d r a s z t i k u s kifejezései m i a t t , vagy m e r t

érdekes­

nek

találták. E g y e t l e n k r i t i k a j e l e n t

meg róla, amely levág­

ta.

"A tehetségesen induló szerző elprostituálódott", immár

"az

a l a n t a s közönségigényt

kívánja szolgálni." A regény meg­

jelenése után a filmgyár és a N e m z e t i Színház A Nemzeti e g y i k d r a m a t u r g j a , Bereczky

jelentkezett.

Erzsébet - a k i n e k

szak­

m a i l a g n a g y o n s o k a t köszönhetek - d a r a b o t a k a r t i r a t n i belő­ l e . Rábeszélt, jónak t a r t o t t a

a könyvet,

jó a l a p n a k a drá­

mához. E l h i t t e m . M i v e l soha nem próbálkoztam színpaddal, Ee-

r e c z k y i g e n a o k a t s e g i t e t t . Megpróbáltunk érdekes, feszült szituációkat melyekben

találni a történet elmondásához, o l y a n o k a t , a-

a szinészek valódi i n d u l a t o k a t g e r j e s z t h e t n e k . I g y

találtuk k i a biróságot. A biróság előtt az ember részint k i ­ tárul, részint elfogódott; s v a l a m i t mindenképp bizonyítani k i v a n . Különös k o n t r a s z t b a n áll a bírósági a s z t a l

túloldalán

lévő e m b e r e k k e l , a k i k v i s z o n t t e l j e s e n objektívek, n i n c s e n e k reagálásaik, c s a k hallgatók. Az a n y a g - szerencsére - kemény m a r a d t , bármennyire a k a r t a m i s t o m p i t a n i , szült hát a d a r a b , A l e l e t

lágyitani. Elké­

c i m m e l . A N e m z e t i végülis nem

nyi­

latkozott . - V a j o n m i ennek az oka? - Nekem nem mondták meg, bemutatják-e vagy

sem. A drama­

t u r g e g y r e k i n o s a b b a n érezte magát, m e r t f o l y t o n

érdeklődtem,

de c s a k különféle halogató válaszokat t u d o t t a d n i ; még ez nem o l v a s t a e l , még az nem o l v a s t a e l . Miért nem?... A d a r a b irási szerződés megfelelő p o n t j a s z e r i n t , n a p o n belül nem n y i l a t k o z i k ,

j a a darabot, akkor a z t elfogadottnak k e l l kell

fizetni.

ha a s z i n h a z 120

hogy átirást kér-e vagy

elutasít­

t e k i n t e n i és k i

Ők u g y a n nem n y i l a t k o z t a k , de kifizették. Ha

k i f i z e t n e k egy d a r a b o t , a k k o r a z t elfogadták, s e g y s z e r

nyil­

ván elő i s adják. De m i k o r ? A végtelenségig nem l e h e t várni. Igy

aztán barátságosan elváltunk, megmondtam, megpróbálom

máshol e l h e l y e z n i . O l y a n szerencsém v o l t ,

hogy a z o k b a n a n a ­

p o k b a n játszották e g y i k tévéjátékomat, e z t látva, a Madách Szinhaz egyik d r a m a t u r g j a m e g h i v o t t , i r j a k n e k i k d a r a b o t . Habozás nélkül benyújtottam kész Írásomat, a m e l y e t a s z i n h a z s z i n t e a z o n n a l műsorra i s tűzött. - Részt v e t t a próbákon? - Végig. - Hogyan fogadták? - K e d v e s e n , barátian. A szereposztáson kivül - amely lehetőségekhez képest, maximálisan jó v o l t

a

- mindenről meg­

kérdezték a véleményemet. I g a z i műhelymunka a l a k u l t

k i előbb

az igazgató, rendező, d r a m a t u r g , később a közreműködő sziné­ s z e k részvételével. A d a r a b új c i m e t i s k a p o t t . A szinészek

munka közben számos megfontolandó észrevételt t e t t e k . Az ő ötleteikben és igényeikben n a g y o n h i s z e k . Végtére i s , ők v i ­ s z i k vásárra a bőrüket, ők érzik l e g j o b b a n , m i h i t e l e 8 , m i mondható e l , m i őszinte. O l y a n nagyszerű j a v a s l a t o k a t t e t ­ tek,

amilyeneket

Íróasztal m e l l e t t nem l e h e t kitalálni. Szá-

moa problémát o l d o t t a k meg, néhol az eredetinél j o b b ötlete­ ket

vetettek

f e l . Sok dialógust átirtam. T a n u l t a m egy n a g y o n

f o n t o s d o l g o t : a s z i n p a d i monológ m i n d i g

kép l e g y e n !

Talán

s e j t e t t e m e z t e d d i g i s ; o t t v a n Csehov A dohányzás ártalmas­ ságáról c. müve... De más o l v a s n i és más átélni. Az ember ül a sötét üres nézőtéren, a Bzinpadon néhány d e s z k a ,

civil­

ruhás szinészek, és m i n d e n k i a z t a k a r j a , a m i t én. Felemelő és nyugtalanító érzéa. - Nem érzi, hogy a d a r a b d r a m a t u r g i a i l a g meglehetősen k i munkálatlan? - Nem t u d o m . T e r j e d e l m i problémák tudom v a n n a k , de ez t a ­ lán annak a következménye, hogy a d a r a b lázas gyorsasággal került előadásra. Ez egy szabálytalan, f u r c s a m ü . - E z t hogy érti? -'Végül i s e g y c s a p a t Előttük z a j l i k is kell

ember ül a s z i n p a d o n m o z d u l a t l a n u l .

a cselekmény. Nem sikerült, de s z e r i n t e m nem

akcióba h o z n i az egész s z i n p a d o t

egyszerre,

mint

egyébfajta játékoknál. A bírósági tárgyalóterem előre vál­ lalt

koncepció! Bejön v a l a k i - tanú vagy gyanúsított -, meg­

áll a biróság előtt és e l m o n d j a a monológját. A monológnak ki

kell

f e j e z n i az illető egész figuráját, történetét, hozzá

állását a d o l o g h o z , érdekesnek, feszültnek k e l l

l e n n i e , elő­

r e v i n n i a cselekményt. Sok monológ - egymásnak ellentmondó­ ak,

egymást erősitőek - követik egymást. A birósági tárgya­

lás légkörét a k a r t a m v i s s z a a d n i , Magam i s számos tárgyalást h a l l g a t t a m végig, úgy tudom, a bemutatót megelőzően a r e n ­ dező i s . A z t szerettük v o l n a , ha a d a r a b éppolyan v e g y e s b e ­ nyomásokat vált k i a nézőkből, m i n t a birósági tárgyalás a hallgatóságból. A monológokat az e g y i k k r i t i k u s moknak" n e v e z t e .

"magánszá­

Szándékosan csináltuk és én a magam részé­

ről vállalom e z e k e t a magánszámokat. Majdnem v a l a m e n n y i elő-

adást végignéztem, s állitom, hogy a közönség nem

unatkozott.

Néhány "magánszámnak" óriási s i k e r e v o l t . Más h a j v o l t o t t . Valamelyik k r i t i k u s a z t i r t a ,

nagyon okosan, hogy a d a r a b b a n

túltengenék a problémák. Ha ma irnám a d a r a b o t ,

e z t nagyon

i s megfogadnám. A l k a t i hibám, hogy túlságosan élénk színekkel dolgozom. Túl erősek a k o n t r a s z t o k , túl tarkák a figurák, túl sok problémát vázolnak f e l s ez néhol interférai a z problematikával. Jobb l e t t

v o l n a fésültebbnek l e n n i ,

ráltabbnak. 'Első darabom v o l t . S a j n o s . Nem

tanultam

alap­

koncent­ drámát

i r n i . Ösztönösen i r t a m , ami jó az ösztönösségben - hogy egye­ di,

hogy markána a t b . -, a z egyben hátrány i s . Nem v o l t a m

lég t a p a s z t a l t , mondjuk úgy, elég okos; nem tudtam a

e-

darabot

egy s i n e n l e f u t t a t n i . - A szembesítés eredménytelent a k r i t i k a kedvezőtlenül f o ­ gadta. - Szörnyű v o l t a kritikák olvasása. Elutasították a "mono­ lóg-koncepciót", felszínesnek találták a d a r a b o t . V o l t ,

aki a

cimből eredő szójátéktól sem r i a d t v i s s z a "szembesítésünk a d a r a b b a l . . . eredménytelennek b i z o n y u l t . . . " langyo8,

Négy r o s s z ,

két

két magasztaló kritikát o l v a s t a m . E z az arány a

fegyverletételt szuggerálja. A n e g a t i v kritikákból

olyasmi

derült k i , hogy j e l e n t k e z e t t v a l a k i egy darabkával, amit

ugyan

bemutattak, de minek... Inkább játszottak v o l n a mást. Dehát n i n c s más. J e l e n p i l l a n a t b a n gyengébb darab

a középszerű, meg a z annál

i s s z i n r e kerül... Jó l e n n e megsértődni és

a b b a h a g y n i . De ez nem i g y v a n . Máa a l k a t vagyok. Színdarab­ ról c s a k i s a k k o r derül k i , m i l y e n , ha előadják. Különben s o ­ ha. És, ha e g y s z e r s z i n r e kerül v a l a k i , millió tot szerezhet.

Az iró t e a z i a dolgát. Nem

I r . Mást nem t e h e t .

Nem

orrol.

vagyok képes e l h i n n i a n e g a t i v véle­

ményeket, de a pozitívakat sem. Leszűröm a Ez a legtöbb, amit

tapasztala­

sértődik, nem

tapasztalatokat.

tehetek. BERECZKY ERZSÉBET

- Mint a Nemzeti S z i n h a z

dramaturgja,

ön d o l g o z o t t

Polgár

András A szembesítés eredménytelen c. darabján. A

darabot

mégis a Madách Színház m u t a t t a b e . Hogy történt ez? - Ha jól emlékszem, 1969-70-ben kérdeztem meg prózai Írá­ sai

alapján Polgár Andrást, hogy n i n c s - e kedve d a r a b e t

irni?

A k k o r a z t m o n d t a , hogy v a n , i l l e t v e m a j d l e s z , ha o l y a n té­ mára a k a d , a m i s z i n p a d r a kívánkozik. Aztán e l t e l t egy vagy másfél esztendő, újra j e l e n t k e z t e m nála. O d a a d o t t egy p e r ­ anyagot,

a m i aztán később m e g j e l e n t

gyon t e t s z e t t .

könyvalakban. Nekem n a ­

Nem a d o l o g per-része, hanem éppen a z , hogy

o l y a n témát érintett, o l y a n embereket szólaltatott meg, ak i k k e l n a g y o n kevéssé f o g l a l k o z i k az i r o d a l o m . Meg k e l l v a l „lanom, a z o n n a l

eszembe j u t o t t K a r i n t h y Perenc d a r a b j a , amely

annak idején az ötvenes években ugyanígy egy merőben

peri­

fériális terület témáját d o l g o z t a föl. Elkezdtünk Polgár Andrással beszélgetni, h o g y a n l e h e t n e a témát egy színhely­ re

összpontosítani, nem v a l a m i d r a m a t u r g i a i trükk kedvéért,

hanem éppen azért, hogy a szereplőknek - jellemüknek, élet­ szemléletüknek, életszínvonaluknak megfelelően - minél tá­ gabb cselekvési lehetőséget biztosítsunk. Elkészült egy gon­ dolati

vázlat. M a r t o n E n d r e a z t m o n d t a , hogy a szerző kap­

h a t megírási szerződést, a s z i n h a z b i z i k

benne. A szerződés

létrejött. Polgár András a szerződésben f o g l a l t

határidőre

megírta a d a r a b o t . Le i s a d t a a kéziratot, v a l a m i k o r július közepe táján. Ez a szinházi életben meglehetős h o l t s z e z o n , ami p e r s z e

nem a z t j e l e n t i , hogy ha elkészül egy d a r a b , a k ­

k o r a z t nem olvassák e l , v a g y nem születhet döntés. A kézira­ tot

továbbadtam, igazgatónk és a d r a m a t u r g i a t a g j a i

olvasták. A u g u s z t u s végén a d r a m a t u r g o k

is el­

elmondták a vélemé­

nyüket. A szinházi munka természetéből adódóan nem születik rögtön mindenről döntés, nem tűzik k i a z o n n a l

a bemutató

időpontját. Arról nem beszélve, hogy m i n d e n színházban, kü­ lönösen az o l y a n o k b a n ,

m i n t a miénk i s , a h o l egy nagyszínház

és egy kamaraszínház i s v a n , jó féléves t e r v e t k e l l készíteni, egyeztetéssel s t b . ,

előre

tehát az egész k i c s i t

szabb időt v e s z igénybe. Polgár a p a r a g r a f u s b a n hónapos határidő lejárta után l e v e l e t

hosz-

foglalt

négy

i s i r t az igazgatónak,

hogy őt a p a r a g r a f u s tovább nem köti. Ugy érzi, hogy e b b e n az évadban nálunk nem kerül s o r előadásra, a Madách Színház v i s z o n t a z o n n a l műsorára tűzné - tehát e l v i t t e

a darabot.

- H a j t o t t - e végre, vagy kért-e v a l a m i l y e n változtatást a darabon? - Ebben az e s e t b e n ez nem p o n t o s fogalmazás, m e r t i t t a darab

már

szerkezetének megformálásától k e z d v e együtt d o l g o z ­

t u n k az iróval, h o s s z a s beszélgetések során játszadoztunk különböző g o n d o l a t o k k a l . A "játszadoztunk" szót n a g y o n

komoly

értelemben használom, valóban lejátszottunk j e l e n e t e k e t ,

hogy

v a j o n hogyan l e h e t n e j o b b a n k i f e j e z n i a z t , a m i t az iró mon­ d a n i a k a r . Tehát, a m i k o r Polgár

András leült m e g i r n i a d a ­

r a b o t , a k k o r már egy i l y e n felépített váz alapján d o l g o z o t t . - Utólag már nem került s o r változtatásra? - De i g e n , m e r t a m i k o r elkészült a d a r a b ,

megjegyzéseimet

a példány szélére i r t a m . A k k o r m e g i n t leültünk az iróval. Ér­ zésem s z e r i n t jól t u d t u n k együtt d o l g o z n i ,

beszélgetéseink

termékenyítőleg h a t o t t a k rá. A z o n a példányon, amely már az előzetes megbeszélés alapján készült e l , a z o n a b i z o n y o s

sze­

zonvégen újra, s n a g y o n a l a p o s a n végigment.

SZIRTES TAMÁS - Tudomásom s z e r i n t A szembesítés eredménytelen a Szinháznál v o l t

Nemzeti

egy-két évig, v a l a m i oknál f o g v a nem

a műsortervükbe, nem adták elő. Abban a p i l l a n a t b a n

illett kaptuk

a szerzőtől, a m i k o r épp darabszükében v o l t u n k . Rögtön m e g t e t ­ s z e t t mindannyiunknak.

Polgár András müvét n a g y o n közelálló­

nak érzem magamhoz, a színházhoz és ahhoz a d a r a b t i p u s h o z , a m i t - ebben az e s e t b e n a s t i l u s a m i a t t

- ideálisnak

tartok.

F u r c s a , t r a g i k o m i k u s hangvételű alkotás, i g e n r e a l i s z t i k u s a n m e g r a j z o l t t i p u s o k k a l . Egy i n t e n z i v , n a g y o n b o n y o l u l t c s e l e k ­ ménysor, s egy pszichológiailag jól motivált belső dráma lik

a s z i n p a d o n . Mulatságos és u g y a n a k k o r

sötét, m i n t

zaj­

szoci­

ológia p e d i g n a g y o n érdekes és tanulságos. Mélyen belevilá­ git

a társadalom egy b i z o n y o s szük, de létező vegetáló réte-

gebe. A darabot játszó kiváló szinészek, G a r a s Dezső, Schütz IIa

és Körmendi János - hogy c s a k a főszereplőket e m l i t s e m -,

nagyon jól megérezték, hogy e z e k e t a f u r c s a , E c s e r i p i a c i , T e ­ leki

téri züllött, lumpenszerü, b i z o n y t a l a n egzisztenciájú

f u r c s a a l a k o k a t iróniával, b i z o n y o s távolságtartással ábrázolni, de ugyanakkor

kell

érzékeltetni k e l l j o b b r a h i v a t o t t -

ságukat és keserű fájdalmukat i s , ami ezekben

az emberekben

nagyon erős mozgatóerő. - S o r került a próbák folyamán lényeges változtatásokra? - Csak b i z o n y o s rövidítésekre. A szélsőséges és k a r a k t e r e s típusok egyénitett, élő n y e l v e n beszélnek. E z inspirált min­ ket

a próba a l a t t . B i z o n y o s fázisban azonban kiderült, hogy

a d a r a b hosszabbnak s o r került 10-15

tűnik egy szinházi esténél. I g y azután

p e r c n y i húzásra.

- Mi a véleménye a darab k r i t i k a i

fogadtatásáról?

- A k r i t i k a egyáltalán nem k a r o l t a föl, sőt a z t l e h e t mon­ d a n i ágyúval lőtt rá. A l e g j o b b módszer rá, hogy f i a t a l és tehetséges irók kedvét elvegyék a darabirástól, ha o l y a n s a j ­ tót kapnak, amitől d a r a b j u k hamar, és érdemtelenül feledésbe merül. Egyébként ez a darab i g a z o l t a önmagát, h i s z e n az e l ­ múlt években az e g y i k l e g s i k e r e s e b b előadásunk v o l t . Tévére i s rögzítettük - sikerült s z i n t e tévéjátékszerűen

felvenni

-,' a közelképek d r a m a t u r g i a i l a g nagyon jól h a t o t t a k . A t e ­ levíziós játék fogadtatása - ami a nézőket i l l e t i volt

- azonos

a szinházi előadáséval. Országos s i k e r t a r a t o t t .

- Nem - Nem.

érzett a darabban

s z e r k e z e t i problémákat?

Jól átgondolt, stilárisan széles skálát

felölelő

dráma A szembesítés eredménytelen. Nyilvánvalóan, a h i b a k e ­ resés szándéka előhoz b i z o n y o s hibákat. Hangsúlyozom, r i n t e m nem többet, mint a l e g j o b b a n sikerült magyar

sze­

darabok­

nál. Polgár András azóta újabb d a r a b o t i r t . Ugy terveztük, hogy ebben a szezonban bemutatjuk,

de ő maga i s elégedetlen v o l t

a d a r a b b a l és mi i s b i z o n y o s kifogásokat - M i l y e n jellegűeket?

támasztottunk.

- Néhány d r a m a t u r g i a i , mondanivalóbeli problémáról v o l t szó,

amelynek megoldásán Polgár tovább

dolgozik.

s

«

Díszlettervező: S z i n t e Gábor Jelmeztervező: K i a l k o v s z k y Erzsébet Rendező: S z i r t e s Tamás SzereplőkNémet hy

Perenc

Garas Dezső Schütz I I a Dózsa László Bálint András Dégi István Gombos K a t a l i n Csűrös

Karola

Gyenge Árpád Körmendi J->nos Lelkes

Ágnes

Parády István f h . Bálint György

VESZPRÉMI PETOPI SZINHAZ

T a b i Láazló:

Caaládi dráma

Vigjáték 2 részben

TABI LÁSZLÓ - Bár Családi dráma cimü vígjátékomat nem s o r o l o m jobban

a leg­

sikerült munkáim közé, ahhoz m i n d e n e s e t r e eléggé

más és mulatságos v o l t ,

hogy s i k e r t

arasson.

Túl nagy

for­

siker­

r e e l e v e nem számíthattam, m e r t az írói s o r s ábrázolása s o ­ hasem t a r t o z o t t a " z i c c e r " színpadi témák közé, közepes s i ­ kernél a z o n b a n v a l a m i v e l többre számítottam. E z t a színpadi

darabot

szerzői pályám befejező munkájának szántam, hogy

e l m o n d j a m benne m i n d a z t ,

a m i t a sznobizmusról, a m i n d e n mu­

lattató szándékú írásnak e l e v e történő lekezeléséről több évtizedes irói tevékenységem során t a p a s z t a l t a m . A l i g h a vethető a szememre, hogy üldözési mániám v a n ; való tény, hogy a humor, jelenjék meg akár vígjátékban, akár k a r c o l a t o k b a n , kabarédarabban vagy f i l m e n , csaknem m i n d e n e s e t b e n

az

iro­

dalom perifériájára u t a s i t t a t i k s k e d v e n c céltáblája a fölé­ n y e s , lekezelő, s o k s z o r

sértő kritikának.

Előre k e l l bocsájtanom, hogy d a r a b o m kézirata f e n t i dolataimat

gon­

s o k k a l hívebben tolmácsolta, m i n t az előadás. A

drámairó c s a k ritkán k a p j a v i s s z a a s z i n p a d o n

a z t , amit

közben elképzelt; az e s e t e k nagy részében r o s s z a b b a t ,

irás

oly­

k o r j o b b a t , k a p , de m i n d i g mást. M i n d i g a r r a vágytam, hogy d a r a b j a i m a t magam r e n d e z h e s s e m , de e r r e sohasem v o l t

módom.

- E z t a vígjátékát három színházban i s játszották. - Mivelhogy

m i n d i g a fővárosi bemutató a l e g f o n t o s a b b , e-

lőbb erről néhány szói. A rendelkező próbákon ezúttal sem v o l t a m j e l e n . Régi t a p a s z t a l a t o m , hogy a szerző i l y e n k o r c s a k útban v a n , s a rendező, v a l a m i n t a színészek egymással v e r s e n g v e utálják, ha "akadékoskodik". /A színész m i n d i g a

rendezővel szövetkezik a szerző e l l e n , n e k i a szerzővel jóba l e n n i "nem üzlet", mert léte a rendezőtől függ./ Nos, amikor a már előrehaladott emlékpróbák egyikére először bementem, a z o n n a l látnom k e l l e t t ,

hogy ezúttal i s utolért a vigjáték-

irók végzete: az előadás röhögtetni a k a r , fölöslegesen h a r ­ sány - h o l o t t e r r e a z a humor, a m i t én müvelek, nem mas. Én e z t a d a r a b o t egy k i c s i t

alkal­

bölcselkedő, egy k i c s i t f a ­

n y a r , i r o n i k u s vigjátéknak szántam, s egy mindenáron v i c c e ­ lődő, külsődleges eszközökkel h a t n i akaró előadás l e t t le,

belő­

mely sem alkatommal, sem Ízlésemmel nem e g y e z e t t . Az elő­

adás hangneme e l l e n " f e l l e b b e z n i "

akartam a s z i n h a z

igazga­

tójához, de nem v o l t rá módom, mert az igazgató a darabot a bemutatón látta először. A veszprémi ősbemutató közelebb állt a s z i v e m h e z . I t t

ko­

molyabban vették a darab intencióit, a művészek mértéktartóbban, nem elsősorban a nevetőizmok megmozgatására töreked­ ve

játszottak, s ezért országos hirü sztárok nélkül i s m é ­

l y e b b r e hatoló, hatásosabb előadást

produkáltak.

S z i n r e került e z a darab még Debrecenben i s ,

a h o l egyál­

talán nem t u d t a e l n y e r n i a közönség tetszését. Hogy miért, azt

nem tudom, minthogy a z t az előadást nem

láttam.

PÉTERVÁRI ISTVÁN - M i l y e n munka f o l y t a színházban a d a r a b o n ? - T a b i o l y a n igénnyel és f i g y e l e m m e l i r j a meg jait,

színdarab­

hogy azokban nagyon nehéz bármit i s találni, amit t a ­

lán erősiteni vagy változtatni k e l l e n e . O l y a n vigjátéki

for­

máról v a n szó, amihez T a b i magas f o k o n ért. Nem

emlékszem,

hogy a Családi drámánál különösebb változtatást

kivántunk

v o l n a tőle, vagy, hogy v a l a m i t megváltoztattunk v o l n a a d a ­ r a b o n próba közben. Ha i g e n , a k k o r ezek a módositások álta­ lában t e c h n i k a i jellegűek v o l t a k . A darabot nagy

sikerrel

vagy három hónapig játszottuk, majd a Madách S z i n h a z i s b e ­ mutatta. - Veszprémben elég sok T a b i - d a r a b o t

játszottak.

- Nehezebb mondanivalójú, a közönségtől nagyobb s z e l l e m i koncentrációt kivánó d a r a b j a i n k között felüdülést, könnyebb hangvételt j e l e n t e t t e k m i n d i g a z ő vígjátékai. A S p a n y o l u l tudni k e l l t

szintén mi mutattuk be először, évadkezdő d a r a b ­

ként. - Sokak s z e r i n t egy vigjáték bemutatása a rendezőtől és a színháztól semmilyen t e k i n t e t b e n sem igényel különösebb erőfeszítést. - L e h e t , hogy vannak szinházak, a h o l az i l y e n f a j t a , mond­ j u k a kommerszebb típusú vígjátékot nem osztják k i o l y a n j e ­ lentős színészekre vagy rendezőkre, mint például a magvasabb drámákat, nálunk ilyesmiről szó s i n c s . Mi a Tabi-vigjátékok a t éppen o l y a n erősen o s z t j u k k i , mint Az ember tragédiáját, vagy egy Illyés-drámát, s o l y a n kvalitású rendező i s r e n d e z i ; a S p a n y o l u l t u d n i k e l l ősbemutatóját p l . H o r v a i

István. Én

sem húzódzkodtam attól, hogy T a b i két darabját, a Családi drámát és az Enyhítő körülményt színpadra állitsam. Jellemábrázolás tekintetében e z e k a vígjátékok nem o l y a n gondosak, nem o l y a n erőteljesek, m i n t a fajsúlyosabbak, akár vigjátékok, akár tragédiák. I t t n i n c s e n e k nek

kunsztok, n i n c s e ­

különösebb z e n e i , világítási e f f e k t u s o k , n i n c s e n

statisz­

téria, tehát e z a f a j t a vigjáték a műfaj következtében a s z i n h a z nagyon sok eszközéről lemond. De arról nem mondhat le,

hogy a s z e r e p e k e t jelentős egyéniségek kapják. H i s z e n

s o k s z o r n i n c s i s más c s a k a szinész és a szöveg. Tahinál pél­ dául semmiféle különös d i s z l e t n i n c s . Szobák, verandák és hasonlók. I t t c s a k a szinész v a n . Vígjátékot legalább o l y a n nehéz, h a nem nehezebb r e n d e z n i , m i n t más műfajt. B i z o n y o s p i l l a n a t o k a t , a nevetés p i l l a n a t a i t

k e l l megtalálni s meg­

munkálni, úgy, hogy a e z i n p a d o n viccmesélés h e l y e t t milyen

- akár­

furcsán h a n g z i k - s z e r v e s élet uralkodjék és a nézők

mégis n e v e s s e n e k r a j t a . Nem egy rendező - és szinész - nem tud e z z e l a f e l a d a t t a l megbirkózni. Tehát ez roppant veszé­ l y e s m ű f a j : nagyon s o k mindenről lemond, de amit igényel, a z t a legmagasabb fokon k e l l megadni.

Díszlettervező: Szabó

Lajos

Jelmeztervező: H r u b y Mária Rendező: Pétervári István Szereplők Baracsi

Perenc

Hernádi Mária R u t t k a i Mária Horváth László Kenderesi

Tibor

Czeglédy Sándor Törsök Márta

RENDEZŐK - A MAI MAGYAR DRÁMÁRÓL /Interjúrészletek/

BERÉNYI GÁBOR - Az Ön gyakorlatában hogyan jön létre a szinházban egy-egy új magyar

bemutató?

- Van egy "mániám", amiről beazélni Bzeretnék, éa ahhoz k e r e a e k megfelelő d a r a b o k a t . H O B 8 Z Ú évek óta f o g l a l k o z t a t egy n a p j a i n k b a n égetően f o n t o s témakör: a kispolgári m e n t a ­ litás, a középszerűség, a napról n a p r a élés, a n a g y o b b célo­ k a t "maga elé nem állitó e m b e r i élet lehetetlensége. Az e l ­ múlt évek a l a t t

egy s o r ehhez kapcsolódó d a r a b o t v i t t e m

szin­

p a d r a . Ez p e r s z e nem j e l e n t h e t i a z t , hogy egy szinháznak vagy rendezőnek l e k e l l r a g a d n i a egy témakörhöz. A m i k o r v a l a k i v a ­ l a m i l y e n kérdést körüljárt, újabb "mániát" k e l l kitűznie ma­ ga elé, m e r t zsákutcába torkolló önismétlésbe bocsátkozhat. Ami a szerzők "felkutatását" i l l e t i , darabot i r n i

általában s e n k i se a k a r

azok közül, a k i k e d d i g más műfajban tevékeny­

k e d t e k és értek e l eredményeket, m e r t félnek a darabirással k a p c s o l a t o s és hírekből jól i s m e r t torturától, kényelmetlen­ ségtől és bizonytalanságtól. Valóban, s e n k i sem garantálja, hogy a b e f e k t e t e t t munka, e s e t l e g e s többszöri átdolgozás után i s l e s z - e bemutató. Az iró óriási kockázatot vállal a z ­ z a l i s , hogy egy nem t e l j e s értékű előadásban, a rendezői vagy szinészi munka hiányosságai m i a t t , m a r a d h a t n a k , hibái v i s z o n t p e d i g , miután " e r e d e t i

a mü értékei

rejtve

szembetűnővé válhatnak. A d a r a b

bemutató" voltát e l v e s z t e t t e ,

más

s z i n h a z számára többnyire már "nem érdekes". - Rendező, iró és d r a m a t u r g együttműködése h o g y a n valósul meg az Ön gyakorlatában? - L e h e t , hogy más számára ez nem követhető g y a k o r l a t , de

én e d d i g az összes általam r e n d e z e t t d a r a b n a k egyben d r a m a ­ t u r g j a i s voltam. Tapasztalataim s z e r i n t a dramaturg

nem i s

t u d úgy belemélyedni egy d a r a b b a , m i n t a rendező, a k i már pontosan

látja, t u d j a , m i t a k a r csinálni, és csaknem a n n y i r a

i s m e r i az a n y a g o t ,

m i n t a szerző. Első drámás szerzőnél m i n ­

d i g fennáll a veszélye annak, hogy az illető megpróbál "szín­ p a d b a n g o n d o l k o d n i " , v a g y i s o l y a n "színpadi" h e l y z e t e k e t t e ­ r e m t , a m e l y e k a d d i g i szinházi élményeihez kötődnek, s ez nem m i n d i g a legszerencsésebb d o l o g . I l y e n e s e t b e n m i n d i g

arra

s z o k t a m rábeszélni a szerzőket, irják k i magukból az egészet, úgy ahogy első nekifutásra megy, nem törődve a z z a l , hogy a szöveg túl p o n g y o l a

vagy túlságosan tömör l e s z . Az i g y elké­

szült "első fogalmazványt" aztán e l o l v a s o m , k i j e g y z e t e l e m , m a j d elkezdődhet a v i t a :

hogyan

tovább? S z i n t e m i n d e n

jele­

n e t e t bonckés alá veszünk: miért nem i g a z egy-egy szituáció, m i miért nem l o g i k u s , hogy épüljenek az e g y e s j e l e n e t e k . e s e t , hogy s o k a t , néha n a p i 8-10 órát i s d o l g o z t u n k

Volt

ilyenkor.

- Könnyebb együtt d o l g o z n i o l y a n szerzővel, a k i n e k

nagyobb

a szinházi g y a k o r l a t a ? - Ez egyáltalán nem b i z t o s . V o l t egy-két n a g y o n keserű t a p a s z t a l a t o m r u t i n o s szerzőkkel. Nem e g y s z e r

fordult

elő,

hogy - akár más szinházban l e z a j l o t t p r e m i e r j e után i s - meg­ kerestem

egy-egy szerzőt, a r r a kértem, d o l g o z z o n

szítse e l , az első előadások t a p a s z t a l a t a i t

tovább, k é ­

levonva, a mü

új variánsát. M o n d j u k , remek az alapötlet, az első felvonás kitűnő: megérné, hogy a gyengébb vagy sekélyebb v i z e k r e " k a ­ landozó" második réazt újrairja. I l y e n e s e t b e n nem sikerült megegyeznünk, m e r t b i z o n y o s

legtöbbször

múlt, e l i s m e r t

szak­

m a i s z i n t után egyes irók nem s z i v e s e n hallgatják, hogy m ü ­ v e i k b e n problémák és n e g a t i v u m o k i s adódhatnak. Vidéki házak esetében p e d i g talán úgy képzelik, hogy az o t t a n i

szin­ 25-30

előadás nem éri meg a munkát. Az utóbbi időben két o l y a n e s e ­ tem

i s volt,

nem l e t t

amikor

az új

c s a k a szerzők húzódásán múlott, hogy

premierből semmi. E r e d e t i formájában

ugyanis

nem vállaltam a d a r a b bemutatását, úgy éreztem az iró mellé­ beszél, megkerüli, hogy saját kitűnően f e l v e t e t t

kérdéseire

válaszolj o n . - Általában s z e r e t i , ha b e n t megtűri, vagy b i z o n y o s

ül a szerző a próbákon? Csak

időszakokban k i f e j e z e t t e n kivánja,

hogy o t t l e g y e n ? - Szerzője válogatja. Meggyőződésem, hogy az iró állandó jelenléte nem okvetlenül szükséges, m e r t a k k o r J o b b , ha c s a k a próbák b i z o n y o s

"belevakul".

stádiumaiban v a n j e l e n ,

akkor

érzékelni t u d j a a különbséget az utolsó, az általa látott próbához képest, látja az irányt, m e r r e b o n t a k o z i k

k ial e ­

endő előadás. A próba a r r a való, hogy a művészek m i n d e n rosszat

i s kipróbáljanak, m i n d e n zsákutcába bemásszanak, s

mindenből l e v o n v a

a megfelelő tanulságokat, megtalálják a

l e g j o b b megoldást. Fehér hollónál i s ritkább az o l y a n szerző, aki

megérti, hogy a készülő előadás érdekében e s e t l e g épp az

aznapi

" r o s s z " próba a l e g h a s z n o s a b b . Vannak o l y a n szerzők,

akiket

l e g j o b b lenne

kitiltani

^egyéb nem érdekli, m i n t

a színházból, m e r t őket semmi

hogy m i n d e n és-t és m i n d e n a-betüt

e l m o n d j a n a k , hogy a mü szövege meg ne c s o r b u l j o n . Az o l y a n tehetséges iró, akiből m a j d i g a z i

s z i n p a d i szerző l e s z , a

próbákon ülve l a s s a n megérzi és megérti, hogy egy nagyszerű sziné%z e g y e t l e n nézése vagy g e s z t u s a néha egy féloldalnyi szövegnél többet m o n d h a t . - Saját megitélése s z e r i n t b u k o t t meg már m a i magyar d a ­ rabbal? - Egyetlen

o l y a n munkára emlékszem, amelynek eredménye

t e l j e s mértékben kielégítetlenül h a g y o t t . Páskándi Géza A k o ­ csi

r a b j a i cimü tragikomédiáját r e n d e z t e m a József

Szinházban. A produkció "baljós c s i l l a g z a t "

alatt

Attila született.

A bemutató előtt 10 n a p p a l Szilágyi T i b o r m e g b e t e g e d e t t és a p r e m i e r t beugró főszereplővel t a r t o t t u k meg. Egy hét múlva a s z i n p a d o n megsérült a másik főszerepet játszó Horváth Sán­ dor,

h e l y e t t e szintén más művésznek k e l l e t t

átvennie

szere­

pét. I g y a produkció tulajdonképpen soha e g y e t l e n n a p r a sem jött igazán létre. M a i n a p i g sem t u d o m megitélni, hogy a f e ­ lemás sikerért m e n n y i b e n v a g y o k felelős, s v a j o n az e r e d e t i szereposztással m i l y e n l e t t v o l n a

az előadás.

- Az elmúlt években nem nagyon r e n d e z e t t új magyar d a r a ­ bet,

miért?

- Nehéz l e n n e e r r e a kérdésre röviden válaszolni. Szinhá2on belül k i a l a k u l t

egy o l y a n álláspont: nem h e l y e s , hogy ha

minden új magyar bemutató kizárólag az én nevemhez fűződik. Átmenetileg elvették a kedvem a z z a l i s , hogy három, nagyon tehetséges, kitűnő iró jó eredménnyel biztató félig elkészült munkájának b i z o n y o s kényesebb, "rázósabb" problémáitól a s z i n h a z m e g r i a d t és j a v a s l a t a i m ellenére visszalépett a b e ­ mutatásuktól. K i t a p o s o t t úton haladó, "falmelléki", "problé­ mamentes" d a r a b o k h o z v i s z o n t soha nem vonzódtam. - M e l y e k a magyar drámával k a p c s o l a t o s t e r v e i ? - Szeretném elérni, hogy az 1 9 7 7 / 7 8 - a s évadra megvalósul­ j o n az a K e l e t - és Nyugat-Európában egyaránt t e l j e s e n mészetes állapot, hogy a s z i n h a z

műsorának f e l e

ter­

h a z a i kor­

társi müvekből álljon. Ebből kettőnek én szeretnék a "bábája" l e n n i . Nem r i n g a t o m magam illúziókban, nem b i z t o s ,

hogy a

József A t t i l a Szinházban évente három s z i n v o n a l a s , v a d o n a t ­ új m a g y a r mü születik, de végre meg k e l l e n e szüntetnünk az évek óta országosan elharapózott mániákus "ősbemutató"-haj­ szolást. A l a p o s felmérést készítettem: az elmúlt évtizeSekben

számos o l y a n új magyar d a r a b született, amely

joggal

megérdemelné, hogy más s z i n h a z újra elővegye, műsorra tűzze, e s e t l e g o k u l v a az első bemutató t a p a s z t a l a t a i n ,

javitott

vagy újrairt formában. Félrefogott, vagy helytelenül értel­ mezett

első előadásuk után b i z o n y o s müveket rehabilitálni

k e l l e n e . Szeretném, ha az e r e d e t i bemutatók m e l l e t t

fokoza­

t o s a n o l y a n m a i m a g y a r repertoár a l a k u l h a t n a k i , amely reá­ l i s és valós képet a d n a a magyar dráma terén az elmúlt év­ t i z e d e k b e n elért eredményekről. KAZIMIR KÁROLY - Hogyan látja a magyar dráma és dráraairók helyzetét, problémáit? Vannak-e akadályai a drámairásnak? - S z e r i n t e m n i n c s e n e k . A t a p a s z t a l a t a z t m u t a t j a , hogy

az hoz,

irók megtalálják az u t a t a legkülönbözőbb

szinháztipuaok

a 2 5 . Szinháztól a Mikroszkópon át egészen a vidéki

szinházakig, a m e l y e k n a g y o n s o k magyar d a r a b o t m u t a t n a k b e . N a p j a i n k b a n m i n d e n korosztály j e l e n v a n a magyar színpado­ kon.

A magyar dráma áttört a határainkon i s . A közönség nagy

része e l f o g a d j a és igényli. Ez a l e g f o n t o s a b b . - M i l y e n s z e r e p e t kap az ön népművelő színházában, s z i n ­ házi elképzeléseiben a magyar d r á m a

0

- M a g y a r d a r a b o k nélkül elképzelhetetlen szinházat

csi­

nálni. V i s z o n t , a z t h i s z e m , nem mindenáron és nem m i n d i g T

c s a k m a g y a r d a r a b o t k e l l adnunk. "agyar d a r a b az i s , a m i t m a g y a r u l játszunk. Ha egy jó S h a k e s p e a r e - t előadunk Arany János fordításában, a k k o r a z t magyar d a r a b n a k érezhetjük. P o n t o s a világba i s k i t e k i n t e n i . - Ön s z e r i n t - s e z t interjúkban i s m e g f o g a l m a z t a - a v i lágirodalom bekalandozásának az a célja, hogy ebből majd megszülessen a korszerű s z i n h a z és a korszerű magyar dráma i s . Mondana erről v a l a m i t ? - Bárhova k a l a n d o z o m , annak végső célja, hogy művészi utamhoz inspirációt n y e r j e k . Tehát például, a m i k o r a Ramajánát először m e g r e n d e z t e m , nagyon s o k ötletet k a p t a m a f o r ­ mai

megoldások tekintetében Weöres Sándor Holdbéli csónakos

ához, e s e t l e g ezután bemutatandó más darabjához, vagy ugyan i g y Németh László Gandhijához. Különben, ha a Thália Szinhá repertoárját megnézi, a k k o r láthatja, hogy jelentős

helyet

f o g l a l e l benne a m a g y a r dráma. - A legtöbb m a i m a g y a r darab ősbemutatójára a Stúdióban és nem a nagyszínházban került s o r . A Stúdió v i s z o n t

csak

k e v e s e k h e z szól. Miért nem s z e r e r e i t a nagyszínház műsorán több m a g y a r d a r a b ? - A kérdése e l f o g u l t ,

s nem i s állja meg a helyát. A ma­

gyar d a r a b o k jelentős h e l y e t

f o g l a l n a k e l a nagyszínház r e ­

pertoár j á•an. Ami a Stúdiót i l l e t i : tívumokból k e l l k i i n d u l n i .

nézetem s z e r i n t

a pozi­

A padláson, szabadidőnkben, cser­

kész-szenvedélyből egy' jelentős színháztipus pótlására lét­ r e h o z t u n k egy játéktér-típust, ami a világon a k k o r mindenüt

d i v a t o s v o l t . A Stúdió - amely nem k a p t a meg a z i l y e n

jel­

legű kísérletet megillető támogatást - módot és lehetőséget adott f i a t a l és kevésbé f i a t a l Íróknak, hogy kipróbálják da­ rabjaikat. - J e l e n l e g miért nem működik a Stúdió? - T i z év után leállt, mert n i n c s helyisége. Most'úgy lát­ s z i k , hogy megkapjuk a z Arizóna helyiségét, ami nagyobb i s , mint a régi v o l t . Jobb körülmények között d o l g o z h a t u n k majd. - Mi döntötte e l elsődlegesen, hogy egy darab a Stúdióban vagy a nagyszínházban került előadásra? - Nagyon sok o l y a n darab feküdt a z Íróasztalokban, amelyet nem l e h e t e t t nagyszínházban b e m u t a t n i , részben p o l i t i k a i

o-

kokból, részben színvonalbeli problémák m i a t t . A stúdiószín­ padra v i s z o n t adaptálhatók v o l t a k . - De a Stúdióban nem l e h e t nagyot bukni és fölfedeztetni sem - tehát nem nagy a művészi kockázat. - E z abszolút h e l y t e l e n , nem i g a z . A k i s s z i n h a z nem o l y a n kicsi

s z i n h a z . O t t p o n t o s a n akkorát l e h e t b u k n i , mint a nagy­

színházban. - E z t hogyan l e h e t

lemérni?

- Ugy, hogy a közönség nem

látogatja.

- E z egy stúdiószínházban kevésbé feltűnő. - Ugyanolyan feltűnő. Mert,

ha egy százszemélyes szinház­

ba húszan mennek, az u g y a n o l y a n kényelmetlen, m i n t h a a hét­ száz személyes szinházba százan. - A mai magyar darabok között, különösképp a Tháliában b e m u t a t o t t a k között nagyon sok a z átdolgozás, ami az e r e d e t i darabok hiányát j e l z i . Nem

t a r t j a e z t a jelenséget b i z o n y o s

mértékig károsnak? - Vállalom a megköveztetést: nagyszerűnek t a r t o m . E z a színház e g y i k túlélési lehetősége. Abban a konkurenciában, amit a televizió, a f i l m és a rádió j e l e n t a színháznak, ha a színház c s a k e r e d e t i müveket a k a r n a b e m u t a t n i , v e r t

hely­

z e t b e kerülne. Se a f i l m , s e a televizió e z t a szabályt

nem

t a r t j a be, a színdarabokat, regényeket f e l d o l g o z z a , születé­ sük pillanatától k e z d v e . Hát a k k o r a s z i n h a z miért ne c s i -

nálja? Nem összehasonlításképp mondom, de hát a l e g n a g y o b b irók a nagy k o r s z a k o k b a n - ők i s m i n d i g p e r 8 z e o l y a n m ü , a m i nem a l k a l m a s

átdolgoztak. Van

átdolgozásra, ehhez nem

fér kétség. N a g y o n s o k iró u g y a n a k k o r m e g i r j a a müvét - anélkül, hogy e r r e kényszerítenek - rádiójátéknak, f i l m n e k i s Sőt,

o l y a n iró i s v a n - már s z i n t e túlzás -, a k i filmből

színdarabot i r . Onnan k e l l v e n n i hol

a jót, a h o l találjuk, és a-

egy téma találkozik a közönségigénnyel. - K i k azok az irók, a k i k Ízléséhez közel állnak, s u g y a n

még nem i r t a k drámát, de s z i v e s e n - Foglalkoztam vaslatot san, pl.

felkérné őket?

Mándyval. Egy-két darabját e l o l v a s t a m , j a ­

i s t e t t e m az átdolgozásra. A k k o r n a g y o n barátságo­

de elzárkózott. Én meglehetősen sok irányban költőket i s . P i l i n s z k y n e k o l v a s t a m

dom, hogy l e h e t n e tő,

szinpadra

keresek,

a d a r a b j a i t , nem t u ­

állitani őket. P e d i g ő nagy

de más műfajban d o l g o z i k . Én s o k m i n d e n t s z i n p a d r a

nék v i n n i ,

köl­ tud­

de ettől én i s m e g t o r p a n t a m . Juhász F e r e n c c e l i s

k e r e s t e m az alkotói k a p c s o l a t o t , Ízlelgettem, kóstolgattam müveit. De ez i s n a g y o n nehéz. Ők a n n y i r a a saját költői v i ­ lágukban élnek, hogy abból nem mozdíthatók k i . B i z o n y o s m ű ­ faj,

s z i n v o n a l f e l e t t már s z i n t e elérhetetlenek az emberek.

Szuverén világok, bolygók. - Az iró és rendező közötti k a p c s o l a t m i l y e n kat

h o r d o z vagy

konfliktuso­

hordozhat?

- A szinházi emberek legalább o l y a n érzékenyek, m i n t irók. Kölcsönös érzékenységről v a n szó, és s a j n o s ,

az

ilyen

szempontból a k o n f l i k t u s o k s z i n t e szükségszerű velejárói a művészi munkának. Nem t u d o k

o l y a n színháztörténeti

korszak­

ról - valószínűleg soha nem i s l e s z -, a m i k o r a személyi kapcsolatok vulnak,

a d o t t e s e t b e n nem r o m l a n a k meg és aztán nem j a ­

a sikertől és egymásrautaltságtól függően. De a s z i n

ház m i n d e n k o r b a n az irót t a r t o t t a

a legfontosabbnak.

Ebből

p e r s z e nem következik, hogy a színházban n i n c s szinész, s z i n házvezető, díszlettervező, jelmeztervező, m u z s i k u s , a k i k ugyancsak t e l j e s

értékű művészeknek tartják m a g u k a t . E z t a

lélektani kollektívát összehangolni m i n d i g borzasztó nehéz

v o l t . Bizony

nem könnyű alávetni a szinházat annak a legfőbb

célnak, hogy az a d o t t k o r t szolgálja, mégpedig a lehető l e g ­ magasabb hőfokon, e l n y e r v e a közönség, a k r i t i k a ,

a z állami

vezetés, a m i n d e n k o r i X I V . L a j o s o k elismerését. Az iró b i z o ­ nyos szempontból abszolút szabad. G y a k r a n előfordul, hogy több szinházzal, aztán a televízióval, filmgyárral tárgyal, előleget v e s z f e l , végül nem t a r t j a be a határidőt. A s z i n ­ házi rendező v i s z o n t egy színházhoz kötött. A másik bajának és gondjának a megértése h e l y e t t s o k k a l t i p i k u s a b b a z i n d u ­ lat,

a sérelmek hánytorgatása, ami m i a t t néha b i z o n y

gök k e l e t k e z n e k a k a p c s o l a t o k b a n .

vérrö­

E n n e k ellenére úgy érzem,

hogy lényeges akadály a s z i n h a z és a z irók között n i n c s . Az esetenkénti k i s e b b súrlódások áthidalhatók. - A s z i n h a z történetében v o l t - e o l y a n e s e t , hogy akár a bemutató előtt i s , megszakadt az együttműködés a szerző és a s z i n h a z között, koncepcióbeli eltérések m i a t t ? - E g y e t l e n e g y s z e r történt ez meg a gyakorlatomban, F e j e s Endre C s e r e p e s M a r g i t

házassága cimü darabjánál. Már több

hete próbáltunk, amikor kaptam F e j e s Endrétől egy taló l e v e l e t . Közölte, hogy r o s s z u l

olvastam

elmarasz­

e l a darabját,

nem értek belőle semmit és nem jól rendezem, s c s a k abban az e s e t b e n e g y e z i k b e l e a z előadásba, h a én e z e k e t és e z e k e t a kívánságait megvalósítom. Én úgy láttam, hogy a változtatá­ sok nem szolgálják a d a r a b , az előadás érdekét, s ezután a próbafolyamat megszakadt. A l e g j o b b tudásom s z e r i n t , a l e g ­ jobb szereposztásban igyekeztünk s z i n p a d r a v i n n i a C s e r e p e s M a r g i t o t . Nagyon nehéz h e l y z e t b e került a s z i n h a z , amikor meg k e l l e t t

s z a k i t a n i a próbákat.

- A kritikáról mi a véleménye? Mennyire t a r t j a

hasznosnak

a s z i n h a z , i l l e t v e a szerző számára? - E r r e a kérdésre nem válaszolok. A kritikáról beszéltem jó néhányszor, meg i s kaptam a magamét. Talán i g a z a v o l t Molnár F e r e n c n e k : a céltábla nem lőhet v i s s z a . Az irók i s panaszkodnak: ha nem j e l e n t k e z n e k d a r a b b a l , a k k o r a k r i t i k a számonkéri e z t tőlük; ha v i s z o n t i r n a k , a z t s o k s z o r nem úgy fogadják, ahogy szerették v o l n a . Döntsék e l maguk a k r i t i k u -

s o k , h o g y munkájukkal s e g i t i k v a g y hátráltatják-e a magyar drámák sorsát. M o s t i s , a Stúdió t i z e d i k évfordulóján a Ma­ g y a r H i r l a p f e l s o r o l t a a t i z év egész repertoárját, a z z a l a konklúzióval, hogy ez r o s s z v o l t .

A kritikus

hozzátette, hogy azért e z t tovább k e l l

még a z t i s

csinálni, c s a k új

felállásban. Tehát, kitaláltam a Stúdiót, most csinálja t o ­ vább nélkülem más! Nem l e h e t kivánni, hogy e r r e

szenvedély­

m e n t e s e n válaszoljak, a n n y i erőfeszítés és küzdelem után... LÉNER PÉTER - A magyar i r o d a l o m n a k még lennének meglepetései a magyar s z i n h a z számára. A m i k o r egy-egy s z i n h a z b i z o n y o s ban

periódusá­

e r r e koncentrált, a k k o r óriási felfedezéseket t e t t .

Óri­

ási .felfedezés p l . , a m i t a Thália megvalósított Örkénnyel vagy

Fejessel.

- Elsősorban tehát a szinháznak k e l l

kezdeményeznie?

- A szinházvezetők, rendezők, d r a m a t u r g o k társadalomban élő személyek, a k i k n e k k a p c s o l a t b a n k e l l e n e lenniök más m i k ­ rovilágokkal i s . De a szinházak egy k i c s i t

zártabbak, m i n t

az célszerű l e n n e . - Hogy érti e z t a zártságot? írókkal, művészekkel, vagy más színházakkal szemben? - M i n d e n k i v e l szemben, ami t i p i k u s

kispolgári vonás. Ná­

l u n k a művészeti társasági élet a Fészekre, és a szinházak egy

egészen szük baráti körére korlátozódik. - Mit tart

l e g f o n t o s a b b n a k a s z i n h a z belső konstrukciójá­

ban? - Nem

s z a b a d uniformizálni. A kultúrpolitikus igazgató és

művész főrendező szinháztipus, l e h e t hogy önmagában ideális elképzelés. Csak n a g y o n k e l l vigyázni e z e k k e l a m o d e l l e k k e l , nem l e h e t őket m i n d e n színházon számonkérni. Általában a r e n ­ dezők közül kerül k i az igazgató, a főrendező. De máshogy működik m i n t főrendező, igazgató, az e g y i k ember, m i n t a má­ sik. - H o g y a n látja szinházi káderpolitikánkat?

- Rengeteg az improvizálás, à n a p i megoldások keresése, g y a k o r i a h e l y e k , a személyek felületes i s m e r e t e . N i n c s a színházaknak egyértelmű gazdája. N i n c s o l y a n s z e r v ,

amely

koordinálja az országban a vezető kádereket, a m e l y i k egy ma­ gasabb rálátással tudná irányítani a személyeket és az ügye­ ket.

M e r t a tanácsadás kevés. A minisztérium kezéből a taná-

csositással f o k o z a t o s a n k i e s e t t a hatalom, s a helyét most nem l e h e t pontosan megállapítani. A tanácsok nem igazán i n ­ formáltak a2 ország egészét illetően, nagyon b e l t e r j e s e n tá­ jékozódnak. ' - Rendezői g y a k o r l a t a , módszerei érdekelnének. Általában p l . igényli a szerző jelenlétét a próbákon? - Nem s z e r e t e m igazán, amikor a z iró részt v e s z a próbá­ kon.

Amikor egy d a r a b o t kézbeveszek, egy a d o t t

pillanattól

kezdve, én vagyok a g a z d a . Már a z a mód i s , ahogy a darabot a szinész számára tálalnom k e l l ,

zavarná vagy irritálná a

szerzőt; u g y a n i s máshogy beszél a z ember az iróval és más­ képpen a színésszel. Rám i s azért v a n szükség, mert én t u d o k mind a kettővel beszélni. - Tehát az irónak n i n c s lehetősége, hogy beleszóljon s a ­ ját d a r a b j a sorsába, elmondja a kifogásait, kívánságait? - Dehogy nem, sőt! Igénylem, hogy az iró e l m o n d j a , amit g o n d o l . Gyakorlatom s z e r i n t a bemutató előtt k b . 10-12 nap­ p a l m u t a t j u k be a szerzőnek*

a még nem k i d o l g o z o t t , de a l a p ­

tendenciáiban már felismerhető produkciót. - Ha húzásra, j e l e n e t vagy dialógus átirására kerül s o r , igényli-e a d r a m a t u r g munkáját? - Nagyon igényelném, ha hozzá t u d n a a d n i v a l a m i t a munkám hoz. De nagyon kevés i l y e n d r a m a t u r g g a l találkoztam. - M i l y e n n e k képzeli e l a jó d r a m a t u r g o t ? - Széles látókörű, ismeretségekkel rendelkező embernek, a k i n e k a legfőbb, elsőrendű f e l a d a t a a magyar Írótársadalom­ mal való k a p c s o l a t fenntartása. Sok telefonszámot t u d , tár­ gyalóképes, v a n h i t e l e az irók előtt. Konkrét d r a m a t u r g i a i képességein túl s z e r e t n i e k e l l a z t a szinházat, a h o l van, s z e r e t n i e a azinház vezetőinek munkáját. Lépést k e l l

tarta-

nia

a kortára világszinházzal i a , lehetőleg t u d j o n

idegen

nyelvet. MARTON ENDRE - 1 9 4 9 . a u g u s z t u s 1-án kerültera a N e m z e t i Szinházba. M ű ­ ködésem első hat-hét évében c s a k modern magyar d a r a b o t d e z t e m : Szabó T á l , Háy G y u l a , Dobozy

ren­

I m r e - sorolhatnám az

irókat. Ha nem k a p t a m i s m i n d i g d r a m a t u r g i a i l a g kiváló d a r a ­ b o k a t , de a mondanivalójuk m i n d i g n a g y o n i z g a l m a s v o l t . T u ­ lajdonképpen e z e k e n a d a r a b o k o n t a n u l t a m meg a mesterséget, a szinházat, i t t i s m e r t e m meg az új emberek

gondolkodásmód­

ját, cselekvőképességét, életakarását vagy tagadását. Abban az időben k i c s i t idegesített, hogy m i n d e n m a i téma rám z ú ­ dul,

hogy az összes s z o c i a l i s t a témájú d a r a b o t én r e n d e z e m .

A k k o r , e z t bekeritettségnek éreztem. Most a z o n b a n , ha v i s s z a ­ g o n d o l o k , n a g y o n hálás v a g y o k a s o r s n a k , hogy nem rögtön és a z o n n a l r e n d e z h e t t e m a z t , a m i t a k a r t a m , s nem S h a k e s p e a r e - r e l , Molière-rel k e z d t e m a pályámat. M i n d i g n a g y o n tem

a magyar

szeret-

i r o d a l m a t , h a b i z o n y o s e s e t e k b e n meg i s v o l t a

véleményem a magyar szinházi irodalomról, b i z o n y o s Írókról. Az Írókkal ma az a legfőbb probléma, hogy nem n a g y o n k e ­ r e s i k a szinházat. Én például úgy kerültem a s z i n h a z élére, hogy e g y e t l e n e g y d a r a b nem v o l t a szekrényben. Hiába jó n o ­ v e l l i s t a v a l a k i , hiába o k o s , müveit ember,

sőt, hiába i r

nagyszerűen dialógust - a mesterséget meg k e l l t a n u l n i . Na­ g y o n r i t k a a z a készség, hogy v a l a k i nekiül és rögtön jó d a ­ r a b o t i r . És hogy a mesterséget m e n n y i r e meg l e h e t

tanulni

- h a a tehetséget nem i s -, e r r e v o n a t k o z o t t talán a l e g ­ pozitívabb élményem az Egyesült Államokban, a m i k o r két h ó ­ n a p i g tanulmányoztam a C o l u m b i a Egyetemen a drámairó-képzést. /Egyébként Artúr M i l l e r i s ezen az e g y e t e m e n

tanulta

az Írástudás mesterségét./ Nagyon érdekesnek t a r t o m a m i Színházművészeti Főiskolánk kísérletét i s . Ha egy osztály­ ban csak e g y e t l e n p r o f i

szakmái tudású, erős belső látással

rendelkező, tehetséges irót t u d n a k produkálni, a k k o r m á r

megérte. Jó néhány éve a Nemzeti S z i n h a z ösztöndijásnak zódtetett két f i a t a l

szer

irót, S z a k o n y i Károlyt és Abody Bélát.

Bejártak a próbákra, a dramaturg-ülésekre, t a n u l t a k . Két éven át h a v i kétezer f o r i n t o t k a p t a k : nem k i s összeg v o l t ez annak idején. I t t i r t a meg - egy vagy másfél év után - a z akkor ínég i s m e r e t l e n S z a k o n y i az Életem Zsóka cimü n a g y s i k e ­ rű darabját. Nemzeti szinházi és külföldi t a p a s z t a l a t a i m a lapján v i s s z a fogom állitani a z t a g y a k o r l a t o t , hogy két-há­ rom évre ideveszünk ösztöndíjas f i a t a l - Milyenek

a tapasztalatai a fiatal

irókat. Írókkal való munkáról

- Megpróbálom v i s s z a f o g n i a keserűségemet. Egy részük a z t mondja, hogy i r n a ő d a r a b o t ,

de az engem úgy sem érdekel.

Honnan t u d j a , hogy nem érdekel? I g e n i s érdekel! A másik

fele

azt

állitja, hogy megirnák ők a d a r a b j u k a t , de úgysem enge­

dik

bemutatni.

A tehetséges f i a t a l o k n a k szerződést

f e l ; de ők c s a k akkor a k a r n a k

ajánlok

szerződni, ha már kész a mü.

És, ha ez c s a k egy vagy két e s e t b e n történt v o l n a . . . Magam i s rengeteget

o l v a s o k , és dramaturgiánknak hangsúlyos

d a t a a f i a t a l o k felkutatása. Legalább tizenöt f i a t a l tárgyaltam már, többnyire eredmény nélkül - i g a z , panaszokat

fela­ iróval

hasonló

a többi s z i n h a z tájáról i s h a l l a n i -, p e d i g a t e ­

hetséges és a szinházat szerető iró munkája nálunk m i n d i g o t t h o n r a talál. - Van-e különbség próbaidő terén k l a s s z i k u s mü és mai ma­ gyar darab

között?

- D a r a b j a válogatja. Vannak darabok, amelyekre

három hét

i s elég v o l n a , éa c s a k e l v a c a k o l u n k velük h a t - n y o l c h e t e t . Van

olyan darab,

amit nem

l e h e t két hónapnál k e v e s e b b

ide­

i g próbálni. Véleményem s z e r i n t a maximális követelmény a hat

és n y o l c hét közötti próbaidőszak. Nem

h i s z e k a hosszú

próbaidő szükségességében. Minden a z o n múlik, hogy a a z i n ház és a rendező m i l y e n körülmények között i n d i t j a a - Hány előadást k e l l megérnie egy darabnak, hogy

darabot sikeres­

nek l e h e s s e n n e v e z n i ? Van-e e szám tekintetében különbség mai magyar vagy k l a a s z i k u s darab

esetében?

- Az elmúlt t i z évben a magyar d a r a b o k h e t v e n

2 3?

százalékát

a nagyszínházban m u t a t t u k b e . Más a méret, a közönBégszám itt,

és más a kamarás-inházban. A N e m z e t i b e n a k k o r

beszélünk

sikerről, ha a magyar d a r a b n a g y o n jó házakkal elérte az ö t ­ venedik

előadást. Azon felül már a s i k e r különböző

fokozatai

következnek. Van o l y a n magyar d a r a b u n k , a m e l y i k megéri a százat. De a k l a s s z i k u s o k h o z nak

e z t nem l e h e t mérni, m e r t

azok­

nagy a h e l y z e t i előnyük. Legnagyobb örömömre, k i l e n c e d i k

éve megy például a C z i l l e i

és a H u n y a d i a k . Ez mindennél

job­

ban b i z o n y i t j a a magyar k l a s s z i k u s o k népszerűségét. MARTON LÁSZLÓ - Milyennek

t a r t j a a pályakezdő drámairók helyzetét?

- Épp o l y a n nehéz érvényesülniük, m i n t a többi kezdőnek más pályákon. V i s z o n t h e l y t e l e n az az érvelés, amely fiók­ ban

heverő drámák tömegéről beszél. E g y e t l e n irónak Bem ér­

d e k e , hogy r o s s z , éretlen müve s z i n p a d r a kerüljön - és ez a fiatalokra

i s vonatkozik.

- K i k azok a f i a t a l o k , a k i k k e l d o l g o z o t t v a g y d o l g o z n i szeretne? - VámoB Miklós irói teiietségére egy novellájának tévé-a­ daptációjakor f i g y e l t e m f e l . Felkérésünkre két d a r a b o t i s irt

- az Égszakadás. földindulást, az Asztalosindulót - n e ­

künk a z o n b a n e g y i k sem t e t s z e t t .

Együttműködésünk i g y e r e d ­

ménytelen m a r a d t . De lényegesnek t a r t o m , hogy első, e l nem f o g a d o t t d a r a b j a után rögtön szerződést k a p o t t tőlünk újabb d a r a b Írására. K i f e j e z e t t e n drámaírói a l k a t D o b a i Péter, n a g y o n

szeretem

az Írásait. Regénye, a Csontmolnárok, s novelláskötete, a Játékok szobában, kitűnő müvek. Radnóti Zsuzsával kétszer i s felkerestük, rábeszéltük, hogy i r j o n

d a r a b o t . Tervünk e g y e ­

lőre nem sikerült. Talán, m a j d e g y s z e r . . .

Rendkívüli

tehet­

- M e l y e k l e g k e d v e s e b b rendezései a magyar szerzők

darab­

ség S p i r o György i s . jai

közül? - Kb. tizenöt m a g y a r d a r a b o t

r e n d e z t e m . Annak idején m i n d -

e g y i k e t nagyon s z e r e t t e m . Fontosnak érzem Szabó György Írói­ l a g t e l j e s e n új bangót megütő Szekrénybe zárt s z e r e l e m c . müvének s z i n p a d r a állítását, a Képzelt r i p o r t o t , a Harmincévea vágyókat éa a Királyi vadászatot. Szinházi közvélemé­ nyünkben - de a z t h i s z e m ,

külföldön i s - d i v a t egy rendező

rangját a z z a l mérni, hogy m i l y e n k l a s s z i k u s o k a t r e n d e z e t t . Most nem a k l a s s z i k u s o k újszerű értelmezésének fontosságát és létjogosultságát akarom v i t a t n i ,

de ha egy rendező nem­

c s a k már h i r e s , b i z t o s értéknek e l f o g a d o t t müveket rendez meg, hanem következetesen vállalja a kortársi, h a z a i drámák s z i n r e vitelének nehéz és gyakran

hálátlan munkáját, az

őa-

bemutató minden kockázatát, éa részt v e s z a mü végső formá­ jának kialakításában i s , akkor s z e r i n t e m talán kevésbé látvá­ nyos, de értékesebb munkát végez. A rendező művészete a j e ­ lennek szól. Érzésem s z e r i n t a k k o r

t u d j a leginkább " b e l o p n i "

magát a jövőbe, ha általa és segítségével o l y a n kortársi mü­ vek kerülnek a z i n p a d r a , amelyek maradandó híradást

közölnek

arról a valóságról és arról a jelenidejü korról, amelyben megszülettek. • - Hogyan született a Harmincéves vagyok cimü dokumentum- m u s i c a l , amelynek nemcaak rendezője, hanem Bereményi Gézá­ v a l , K e r n Andráa8al és Radnóti Zsuzsával együtt e g y i k

szer­

zője i s ? - Az én ötletem v o l t , hogy vizsgáljuk meg, m i t j e l e n t a mi generációnknak s a nálunk f i a t a l a b b a k n a k a felszabadulás, amelyről c s a k má8odkézből származó információink vannak. Mind a négyen nagyon aokat

d o l g o z t u n k : improvizációs játékokat

játszottunk, r i p o r t o k a t kéazitettünk, vagy o t t h o n

különböző

anyagokat i r t u n k , a Széchényi Könyvtárban és máshol dokumentumot kezdte

rengetgg

k u t a t t u n k f e l . Aztán e g y s z e r c s a k a z anyag e l ­

önmagát formálni éa k e z d e t t k i a l a k u l n i a s z i n p a d i lát­

vány i s . A látszólag i m p r o v i z a t i v , n y i t o t t előadá8 irtózato­ s a n nagy éa p r e c i z munka eredményeként jött létre. - Beszéljünk a munkamódszereiről. A közelmúltban Hernádi Királyi vadászatát r e n d e z t e . Hogyan d o l g o z o t t val,

a dramaturggal?

Mi történt a bemutató

együtt az iró­

létrejöttéig?

- Egy hosszú f o l y a m a t v o l t . A d a r a b évekkel ezelőtt n e ­ künk Íródott, de bemutatását a felsőbb s z e r v e k a k k o r nem j a ­ vasolták. Egyes opponensek a d a r a b b e l i fikciót történelemhamisitásnak tartották. T a v a l y újra e l o l v a s t a m a Királyi vadászatot, igazán a k k o r tetszett

először. Felajánlottam, hogy megcsinálom,

eredeti­

l e g u g y a n i s nem én r e n d e z t e m v o l n a . Radnóti Zsuzsával hosszú elemző munka után p o n t o s t e r v e t készítettünk az átdolgozásról. E l h a g y t u k a darab e r e d e t i

kezdetét és végét, h e l y e t t e

újat j a ­

v a s o l t u n k . Néhány j e l e n e t megváltoztatására i s konkrét j a ­ v a s l a t o k a t tettünk. /Az új j e l e n e t

H o r t h y v a l s t b . / Hernádi

e l f o g a d t a az elképzeléseinket - nem kényszerből, hanem m e r t érezte, hogy müve ezáltal g a z d a g o d i k . Egy,másfél hónap

alatt

elkészült az átdolgozással. - Ezután s o r került újabb vitákra? - A szinház és a Tanács, i l l e t v e Hernádi és a Minisztéri­ um között viták, megbeszélések és az átirás párhuzamosan

zaj­

l o t t a k . B i z t u n k a korábbi döntés megváltoztatásában. B e b i z o ­ nyítottuk, hogy a d a r a b egy konkrét szituációt e l e m e z ,

történeImi-társadalmi

általánosít - s nem ellenséges tendenciá­

jú. - A p r e m i e r után s o r került-e v a l a m i l y e n lényeges változ­ tatásra, az előadás b i z o n y o s e l e m e i n e k k i s e b b - n a g y o b b

csiszo­

lására? -

Nem.

- És más d a r a b

esetében?

- A 2 2 5 . előadásnál tartó Képzelt riportból, a m i k o r p o n ­ tatlanságot, tempótlanságot érzek, rövid és p r e c i z vagy

hosz-

szú és kimerítő próbákat t a r t o k . Legutoljára Prágában egy négy és fél órásat. - A produkció lényegében változott v a l a m i t ? - Nem,

semmit.

- A Képzelt r i p o r t

összes előadásából k b . hányat látott?

- N a g y o n s o k a t . Egyébként a rendezéseimből majdnem minden e s t e v a l a m e n n y i t megnézek. Végigülni, a z t h i s z e m , nem i s l e ­ hetne .

- Viaszatérve a Királyi vadászatra: m i a véleménye a tikai

kri­

fogadtatásról?

- A d a r a b első felülete k r i m i , a második játék, a harma­ dik

hordozza

a mü történelmi, p o l i t i k a i

és filozófiai monda­

nivalóját, g o n d o l a t a i t - a z t , hogy h o g y a n manipulálódhat a személyiség egy f a s i s z t a struktúrában. Bravúrosnak érzem, ahogy Hernádi e z e k e t a rétegeket e l h e l y e z i , ahogy mindvégig izgalmasan,

s z e l l e m e s e n és feszülten építkezik. P a r a d o x m ó ­

don ez a kritikákban úgy fogalmazódott meg, hogy a Királyi vadászat túl élvezetes d a r a b . De ha

g o n d o l a t i l a g nem o l y a n

i z g a l m a s o p u s , a k k o r e r e d e t i l e g miért o k o z o t t a n n y i problé­ mát a bemutatása. A z t h i s z e m

t i p i k u s h o n i betegség e z : létre­

jön egy érték, s nem t u d u n k n e k i igazán örülni. - Hogyan itéli meg ön s z e r i n t a k r i t i k a

a Vigszinház mun­

káját? - Ugy érzem, az előző évekhez képest s o k k a l p o z i t i v a b b a n . Abban a s z e z o n b a n például, a m i k o r b e m u t a t t u k a Három nővért, A h o l t a k hallgatását és a Képzelt r i p o r t o t ,

a kritikák n e g a ­

tívan értékelték szinházunk tevékenységét. Még az Őrült n a p ­ lója i s n a g y o n r o s s z kritikákat k a p o t t ! De mostanában mégis némileg változott a h e l y z e t . E l i s m e r i k erőfeszitéseinket és eredményeinket a m a g y a r dráma terén és a z t i s észrevették, hogy a Vigszinház műsorában és stilusában határozott k o r s z e ­ rűsödés tapasztalható. Tervezzük egyébként egy 80-100 személyes stúdiószínház létrehozását i s . Ezáltal jelentősen bővülhetne szerzőink k ö ­ re,

h i s z e n j e l e n l e g s o k o l y a n d a r a b o t kapunk, amely sem az

I25O személyes V i g b e n ,

sem az 500 személyes P e s t i

Szinházban

nem kerülhet s z i n r e , de egy i l y e n k i s stúdiószínházban

fel­

tétlenül előadható l e n n e . MISZLAY ISTVÁN - Véleménye s z e r i n t gyar

a rendezőknek m e n n y i r e

szivügye a ma­

dráma?

- S z e r i n t e m még a k l a s s z i k u s o k terén sem egyértelmű a

h e l y z e t . A m i k l a s s z i k u s a i n k k a l vagy

félklasszikusainkkal

többet tudnának mondani a ma közönségének a rendezők, mégis inkább a külföldi k l a s s z i k u s t választják. Most e l i n d u l t

egy o l y a n f o l y a m a t , a m e l y a f i a t a l

generá­

ciót a r r a s e r k e n t i , hogy ne c s a k k l a s s z i k u s o k a t r e n d e z z e n e k . Ez n a g y o n jó i s k o l a . A f i a t a l tezhet f i a t a l

magyar drámairodalom nem lé­

rendezők nélkül. Nagyon s o k tehetséges s::er-

zőnk v a n és még több l e h e t n e , ha egy-egy f i a t a l sorsosává" f o g a d n a egy-egy f i a t a l - Van-e lya

ma

rendező " h i t -

drámaírót.

Magyarországon v a l a m i l y e n g y a k o r l a t i akadá­

a drámairásnak? - Az iró egy regényt o t t h o n i s meg t u d i r n i ,

l e g f e l j e b b a lektorátus i g a z i t t a t

még r a j t a

ha drámát i r , a k k o r teljesítenie k e l l

úgy, hogy

egy k i c s i t .

De,

a rendező, a szinészek

- ha rázósabb témába nyúlt - a főhatóságok igényét i s . Tenát s z i n p a d i mü esetében s o k k a l több ember igényét k e l l

kielégí­

t e n i e . Másrészt, a s z i n h a z bevételéből az iró végeredményben c s a k 10-14 százalékot k a p . Ez n a g y o n kevés, ha a z t t e k i n t e m , hogy p l . a békéscsabai s z i n h a z ,

amelynek

befogadóképessége

4-500 személy, 30-35-ször játszik e l egy d a r a b o t , sal

együtt. A b e f e k t e t e t t

tájolás­

éves, másféléves munka tehát a n y a ­

g i a k b a n sem térül meg. A környező országokban, p l . a S z o v j e t ­ unióban, Lengyelországban vagy Jugoszláviában s o k k a l magasabb a szerzői honorárium. - Vidéki bemutatóknál tehát differenciáltabban k e l l e n e megállapítani az irók honoráriumát? - Feltétlenül. H i s z e n , m o n d j u k a Vigszinnázban, egy jól sikerült C s u r k a - d a r a b 150-?0C-as szériát i s megér. Ezc vidé­ ken még egy repertoár színház sem t u d j a megcsinálni. Az utób­ bi

időben a Kulturális Minisztérium

szinházi főosztálya i s

erőteljesebb alkotói támogatást nyújt. Különböző drámapályá­ zatokat h i r d e t ,

aminek nagyobb

az ösztönző e r e j e . A G y u l a i

Várszínháznál én sem t u d t a m v o l n a a s z i n h a z költségvetésé­ ből alkotói támogatást a d n i az Íróknak; a városi és a Békés m e g y e i Tanács nyúlt a zsebébe. Nagyon o k o s a n szerették a szinházat. Bár e z t l e h e t n e e l m o n d a n i a többi megyei tanács-

ról i s . A h o l

k o m o l y a n támogatják, k o m o l y a n v e s z i k a magyar

dráma ügyét, o t t a szinházi vezetés évek óta együtt m a r a d , m i n t p l . a veszprémi szinháznál v a g y Pécsett. /.../ - Régebben az v o l t az általános g y a k o r l a t , hogy P e s t b e ­ m u t a t o t t v a l a m i t és a vidék "utánjátszott". - A p e s t i szinházvezetők c s a k a k k o r

t e k i n t i k meg a vidéki

előadást, ha a k r i t i k a n a g y o n - n a g y o n dicsér egy d a r a b o t . I g y történt p l . a Macskajátékkal i s . A sajtó már m e g i r t a , hogy m i l y e n nagyszerű előadás született S z o l n o k o n , s ezután v e t ­ te

át a Vigszinház, n a g y o n jó s z i m a t t a l a d a r a b o t .

azt

Viszont

h i s z e m , hogy született egy-két vidéki szinháznál

olyan

magyar dráma i s , amely méltatlanul tünt e l a feledés homályá­ ban.

Például nemrégiben o l v a s t a m

és f e l i s v e t t e m

közé Száraz György Veszprémben b e m u t a t o t t T o l s z t o j

terveim darabját,

a Megoldást. Páskándi Apáczai C s e r i - d a r a b j a i s megérdemelne egy

j o b b szereposztást, m i n t a m i t m i t u d u n k

nyújtani Békés­

csabán. M i n d a z , a m i t e l m o n d t a m , f o r d i t v a i s i g a z : ha P e s t e n b e m u t a t n a k v a l a m i n a g y o n jó magyar d a r a b o t , a k k o r

a z t ma i s

bátran meg l e h e t csinálni vidéken i s . - B u k o t t meg már m a g y a r

darabbal?

- B u k t a m . Kós Károly Az István király müve nem úgy

sike­

rült, ahogy s z e r e t t e m v o l n a . Ebben talán közrejátszott az is,

hogy a t e c h n i k a nem s e g i t e t t e az előadást' s a 18 képből

álló d a r a b széttöredezett. D a r v a s Törökverője sem sikerült igazán, egyébként az i s 18 képből áll. B i z o n y t e c h n i k a i körülményei nem a d t a k

a várszinház

lehetőséget g y o r s

képváltá­

s o k r a . Az egyes j e l e n e t e k közötti átdiszitési szünetek meg­ ölték a d a r a b o t , a néző s z i n t e már nem i s t u d t a , h o g y m i történt az első képben. - A szinházi g y a k o r l a t m e l y i k elemén

változtatna

a mű­

vészi s z i n v o n a l érdekében? - A József A t t i l a

Szinházban n a g y o n s o k az évi h a t bemu­

tató. A hosszabb próbaidő nyilván színvonalasabbá t u d n a

ten­

n i egy produkciót. Ha a h a t bemutatót ötre csökkentenénk, már több időnk maradna.

NÓGRÁDI RÓBERT - Nagyon s o k drámai tehetség v a n i r o d a l m i életünkben, c s a k meg k e l l e n e s z e r v e z n i a nagy randevúkat. Az irók j e l e n ­ tős részében l e n n e vállalkozó kedv. Drámairásunk e g y i k ko­ moly p r a k t i k u s akadályát a g y a k o r l a t i d r a m a t u r g i a hiányában látom. A k i t u d négy n y e l v e n , m e g h o z a t j a a z összes külföldi szakfolyóiratot és o l v a s s a őket, az még nem dramaturg. D r a ­ maturg a z , a k i az iróval együtt g o n d o l k o z v a , őt s e g i t v e , az iró alapgondolatából d a r a b o t t u d k i b o n t a n i . Mindenki más

lek­

t o r csupán, mint ahogy külföldön i s számos szinházi vállal­ kozásnál v a n egy " l i t e r a r y manager". Léteznek aztán szinházi g y a k o r l a t u n k b a n bizonyos k e l l e m e t l e n munkamódszerek i s , l y e k képesek a z iró kedvét

ame­

szegni.

- M i l y e n módszerekre g o n d o l ? - Csupa jóindulatból m i n d e n k i s e g i t e n i a k a r az irónak. Évekkel ezelőtt, egy magyar bemutató kapcsán, sokat

vitatkoz­

tam szinházunk e g y i k kitűnő művészével, a k i a z t igényelte v o l n a , hogy jöjjön l e az iró, s adjunk n e k i ötleteket, ez l e n n e az i g a z i k o l l e k t i v művészet. De - s z e r i n t e m - ez nem i g a z . Az irót nem szabad z a v a r n i abban a folyamatban, hogy mondanivalóját drámai formában k i t u d j a f e j e z n i . Ez nem

film­

forgatókönyv, amely különféle gagmanek segítségével jön lét­ r e . Külön f o l y a m a t , amig a z iró az alapötlettől e l j u t a váz­ l a t i g vagy a darabiráeig, s ettől gyökerében különböző

folya­

mat az elkészült mü s z i n r e v i t e l e . Én nem s z e r e t e m a húzáso­ k a t . A próbák elején, amikor a j e l e n e t e k még éretlenek, s a szinészek birkóznak az a n y a g g a l , s o k s z o r megesik, hogy v a l a ­ m i t nem értenek, vagy nem tudják k i f e j e z n i ,

e s e t l e g nem

isme­

r i k egy részlet helyét az egész drámában. I l y e n k o r m i n d i g jön a j a v a s l a t ,

hogy húzzunk. Kihúzni r e t t e n e t e s e n könnyű,

már a második próba után i s l e h e t . De v a l a m i t megoldani, meg­ érteni és m e g o l d a n i - ez a nehezebb munka. A dráma s z i n r e v i ­ t e l e körül m i n d e n k i tegye meg

a magáét: iró, dramaturg, r e n -

dező, szinészek. E z mind külön munka, ami a végeredményben válik k o l l e k t i v

alkotássá.

- Beszéljünk rendezői gyakorlatáról! Általában a z e r e t i , igényli, hogy

a szerző részt vegyen a próbákon?

- Egyáltalán nem s z e r e t e m , ha a z iró j e l e n van a próbákon. Ahogy a d a r a b megírásának időszakában a z irőt a d r a m a t u r g g a l együtt békében k e l l h a g y n i , ugyanúgy nem k e l l z a v a r n i a r e n ­ dezőt s a színészeket sem. Eljön aztán egy b i z o n y o s időpont, amikor v i s z o n t már látszik - h a vázlatosan i s - az előadás: a z , amit a rendező, a szinészek, a díszlettervező, egyszóval a színház hozzátesz az e r e d e t i műhöz. I l y e n k o r jő, ha jön az iró, mert látja, hogy m i t mond a darabjával a s z i n h a z . - S e g i t i munkájában a k r i t i k a ? Egyáltalában érdekli a

kri­

tika? - Érdekel, de hogy mennyiben s e g i t , nem tudnám megmondani. Nem

h i s z e m , hogy a kritikának a szinházzal "vagy a rendezővel

k o n f l i k t u s m e n t e s állapotban k e l l l e n n i e . Hogy mennyiben h a t rám a k r i t i k a ? Azt h i s z e m , ha már v a l a k i megtanult rendezői értelemben i r n i - o l v a s n i ,

s a rendezés alapkérdéseit már

el­

sajátította, a k k o r az a döntő, hogy az egyéniség fejlődjön. A rendező vagy a szinész egyéniségének nagyon b o n y o l u l t lődésében b i z t o s , hogy a kritikának i s v a n valamiféle

fej­

szere­

pe, de e z a s z e r e p nem döntő. - Ön s z e r i n t vannak-e a p e s t i és a vidéki szinházak között konfliktusok? - Nem

h i s z e k az i l y e n k o n f l i k t u s o k b a n . Mennyiben érdekel

például engem, vagy a pécsi szinházat, hogy m i t csinál mond­ j u k a N e m z e t i vagy akármelyik másik p e s t i s z i n h a z ? Ugyanez f o r d i t v a i s i g a z . Régen értékmérőnek 8zámitott, ha v a l a k i B u d a p e s t e n v o l t szinész vagy rendező. Ma, amikor a vidéki szinházak o l y a n r e n g e t e g e t fejlődtek, e z már*nem abszolút értékmérő. Tudnék s o r o l n i huszonöt o l y a n b u d a p e s t i szinészt, a k i t semmi s z i n a l a t t nem szerződtetnék Pécsre - ahogy monda­ n i szokták: még nézőnek sem. Konkrétan meg k e l l nézni a mű­ vészt - akárhol él -, m i t csinál, m i l y e n színvonalon d o l g o -

zik.

Ha v a l a m i , a k k o r c s a k ez l e h e t

döntő, semmi más. Jő és

r o s s z rendezők, szinészek m i n d e n h o l vannak. PÉTERVÁRI

ISTVÁN

- M i l y e n dramaturg az ideálja? - A bábáskodó dramaturg, őt s z e r e t e m , a k i n e k a művészi e l v e i és céljai határozottak, s t a p i n t a t t a l i g y e k s z i k kibá­ nyászni az Íróból mindent, ami a feldolgozandó témával, a megirandó a l a k k a l k a p c s o l a t b a n anyagában, fejében, szivében, z s i g e r e i b e n v a n . A máaik szempont a szorgalom. A jó drama­ t u r g mindenről t u d , ami a magyar irodalomban történik. Ötle­ tes,

nemcsak egy művel k a p c s o l a t b a n , hanem egy egész évad

műsorának összefüggésében

is.

Fölidézne egy i l y e n jellegű bábáskodást? M i l y e n

jelle­

gű problémák adódtak o t t ? - E g y i k bemutatott magyar történelmi tárgyú színdarabunk alapproblémája az v o l t , hogy egy történelmi személy azért vállalja az uralkodást, a királyságot, mert belátta, bogy a magyar nemzetnek abban a történelmi p i l l a n a t b a n éppen rá van

szüksége; ha a máaik jelölt lépne a trónra, a magyar

nemzet e s e t l e g e l i s p u s z t u l h a t n a . Hogy a közönség j o b b a n érezze, miképp j u t e l a főhős a felismeréshez, a vállalás szükségszerűségének belátásához, b i z o n y o s változtatásokat k e l l e t t végrehajtani. A r r a kértük a z irót: erősítse meg a mellékszereplők egyes j e l l e m b e l i tulajdonságait éa a drámai célhoz való kötődésüket. Furcsamód férfiBzereplőknél e z t könnyedén megoldotta, de a nőalakoknál s o k k a l nehezebben ment. Egész nyáron t a r t o t t Vissza kellett

az átirás, és a darab mégsem l e t t

jobb.

térni az e r e d e t i h e z és aztán a z t játazottuk

e l . Ebből a z t a következtetést vonom l e ,

hogy egy b i z o n y o s

határig a drámairó jobbá t e h e t egy már megirt drámát, de e z e n a határon túl c a a k gyengébbet t u d i r n i . N i n c s benne több élményanyag a történethez, a dráma központi magjához. Már c a a k illuaztrál, olvasmányaiból él, konstruál, erőltet. - A rendező általában mikor kapcaolódik be a munkába?

Amikor már t e l j e s e n kész a d a r a b , vagy mér az elején, ami­ kor a azinház értesül a dráma tervéről? - Szigorú g y a k o r l a t színházunkban, hogy a rendező

azonnal

benne l e g y e n a d a r a b b a n . Az irŐ, a rendező és a dramaturg együtt d o l g o z n a k . Megbeszélik elképzeléseiket, aztán az irő önállóan d o l g o z i k , s megpróbálja t e l j e a i t e n i a kisebb-nagyobb kéréseket. S a j n o s , Magyarországon n i n c s o l y a n g y a k o r l a t , hogy u g y a n a z t a d a r a b o t

másik s z i n h a z i s bemutassa, p e r s z e

k i c s i t másképpen. Legalábbis ritkán f o r d u l elő az i l y e s m i , p e d i g a k k o r kiderülne, hogy tévedett-e a bemutató s z i n h a z és m i b e n . - Mi j e l e n t i az ön számára a s i k e r t ? - Elsősorban a közönség nézőtéri magatartása. A szakmát illetően s a j n o s köztudott, hogy mi nem járunk egymáshoz

szin­

házba, vagy legalábbis k e v e s e t , a k k o r i a inkább udvariasság­ ból. Nem

nagyon s z o k t u k m e g v i t a t n i egymás - d o l g a i t . •

- És a k r i t i k a ? - A k r i t i k a e l v b e n nagyon i s érdekes l e n n e , c s a k s a j n o s a mai magyar színikritika sem formájában, aem tartalmában nem a l k a l m a s a r r a , hogy a azlnházakat

segitse.

A k r i t i k a , ha méltat egy előadást, a k k o r i s e l e m e z z e n és ne c s a k a z t i r j a ,

hogy jó v o l t . S z i n t e k i a l a k u l t

t i k a t o l v a j n y e l v e . K r i t i k u s a i n k , a z t hiszem,

a színikri­

három-négyféle

mondatot s z o k t a k használni a d i s z l e t - és jelmeztervező mun­ kájának elismerésére. A színészekre és rendezőkre sem s o k k a l többet. A z t i s v i t a t n i szokták, hogy tulajdonképpen k i n e k i s szól a k r i t i k a , a szinháznak-e vagy a közönségnek. A n a p i l a p -kritikák valóban a közönséghez k e l l , zők tisztánlátását k e l l , egy

hogy szóljanak, a n é ­

hogy elősegítsék. De k e l l e n e l e n n i e

o l y a n folyóiratnak vagy fórumnak, a h o l a szakma szólalna

meg. A " S z i n h a z " f u r c a a álláspontú folyóirat, s e m e l l e t t 3 hónap a nyomdai átfutási i d e j e . B i z o n y o s nem i s játszanak, m i r e m e g j e l e n i k

d a r a b o k a t már régen

róluk v a l a m i . A " S z i n h a z "

elemzéseiből nem tudunk s o k a t m e r i t e n i a további munkánkhoz. Talán nem elég szakszerűek az irások, a szerzőknek jobban k e l l e n e i s m e r n i az előadásokat, a z egyes színházakat.

S I K FERENC «

- Az utóbbi öt-hat évben programszerűen f o g l a l k o z o t t ma­ gyar darabokkal

és elsősorban élő szerzőkkel, bár szórványo­

s a n korábban i s r e n d e z e t t magyar d a r a b o k a t . - A század folyamán s a j n o s bekövetkezett a költészet és a s z i n p a d elszakadása. S z i n p a d i költészeten az élet filozó­ fiai

igazságainak a keresését és megfogalmazását értem, a

legszélesebb értelemben: egy dokumentumanyagból készült p a d i montázsban i s o l y a n filozófiai mélységeket k e l l

szin­

keres­

n i és f e l m u t a t n i , ami már - költészet. Tehát a s z i n p a d i köl­ tészetet k e l l e n e v i s s z a s e g i t e n i a régi rangjába. Ehhez

pedig

élő irókra, költőkre v a n szükség, a k i k e l e v e n életáramot nak

tud­

t e r e m t e n i a színházakban. - Hogyan kiséri figyelemmel

a m a i magyar drámairodalmat,

hogyan talál rá egy-egy d a r a b r a vagy

szerzőre?

- Eléggé mozgékony, csavargófajta vagyok, Budapesten vagy az országban c s a t a n g o l v a nagyon sokféle emberrel,

Írókkal,

művészekkel találkoztam. Ez a személyes, de s z e r v e z e t l e n kap­ c s o l a t nagyon s o k s z o r m u n k a k a p c s o l a t h o z v e z e t e t t . E z e n kí­ vül nagyon t u d a t o s

partnerkeresés i s f o l y i k . A folyóiratok,

könyvkiadásban m e g j e l e n t

munkák - nemcsak drámai munkák -

felhívják a f i g y e l m e t o l y a n kortársakra, a k i k v a l a m i b e n kö­ zösek v e l e m . Engem érdeklő kérdéseket tudok megbeszélni ol y a n irótársaimmal, a k i k e z t azután müvekké érlelik. Bár a k l a s s z i k u s o k újraolvasása Ó B felfedezése i s teremtő és a l ­ kotó i z g a l m a k a t

r e j t magában, én mégis jobban s z e r e t e k élő

e m b e r e k k e l d o l g o z n i , megküzdeni ellentétes véleményekkel, o l y k o r véres vitákban, sohasem veszekedésekben. P o l i t i k u s színházban s z e r e t e k g o n d o l k o z n i . tudom f o g a l m a z n i

Akár t i z évre előre meg

magamnak - jól vagy r o s s z u l -, hogy

milyen

módon szeretnék politizálni. Ez meghatározza azoknak az íróknak a körét, a k i k e t ehhez a koncepcióhoz közelállónak érzek, a k i k k e l elképzelhetően a z o n o s u l o k vagy legalább v a n -

nak érintkezési p o n t j a i n k . E z e k k e l az Írókkal elbeszélge­ tünk arról, hogy a j e l e n l e g i magyar társadalomban m i v e l ér­ tenek e g y e t , vagy m i t éreznek sürgősnek és f o n t o s n a k , s a k ­ kor tulajdonképpen kikristályosodik, hogy m i l y e n problémáról m e l y i k iró tudna a legintenzívebben beszélni. Bár a szinház érdeklődése irányítja az írókkal való k a p c s o l a t o t , ez nem j e l e n t i a z t , hogy e s e t l e g véletlenül felbukkanó irók, vagy már kész darabok ne találnának u t a t - Kiket még nem

hozzánk.

s z e r e t n e r e n d e z n i ? O l y a n Írókra i s gondolok, a k i k

i r t a k drámát.

- Még nem rendeztem

• • Csurkát, Örkényt. Az e d d i g i szerzők

közül úgy gondolom továbbra i s segíthetek megfelelő színpa­ d i formát a d n i Illyés Gyula, Hernádi d a r a b j a i n a k . E z e n túl: Pilinszky

például o l y a n költő, a k i t

kifejezetten

színpadra

érettnek, Weöres Sándorhoz fogható drámai költőnek t a r t o k . Juhász F e r e n c költészetének minden sorában* o l y a n drámaiság lüktet, hogy az ember egyszerűen nem győzi csodálni, miért nem i r t e d d i g a színháznak. K i ne felejtsük Mándy Ivánt, Nagy Lászlót. - Pályáján Illyés Gyulának két darabját i s r e n d e z h e t t e . - E z e k rendezői pályámon k o r s z a k o s jelentőségűek v o l t a k . Az első, a Dupla vagy semmi v o l t ,

amely a magyar szinház l e ­

hetőségeinek új forrásaira döbbentett rá. F e l i s m e r t e m : a korszerű gondolat és a folklór nemhogy nem mondanak egymás­ nak e l l e n t ,

hanem éppenséggel feltételezik, igénylik egy­

mást. A második darab az O r f e u s z a felvilágban v i s z o n t az e l ­ vont g o n d o l a t o k

konkrét s z i n p a d i megjelenítésének az iskolá­

j a v o l t . Mindkét darab színre állításának mikéntjét illető­ en némi ellentét m u t a t k o z o t t között. Nem

Illyés és az én elképzelésem

t a r t o t t a m t i t o k b a n , a szerző előtt sem, hogy a -

m i l y e n korszerű és merész ő a g o n d o l a t o k megfogalmazásában, u g y a n o l y a n lenni

i r o d a l m i , drámai

korszerű és merész szeretnék

én i s , a színpadon, mert a megvalósítás merészsége p o n ­

tosabban

f e j e z i k i Illyés g o n d o l a t a i t . Ő az O r f e u s z a f e l v i ­

lágban esetében elutasított b i z o n y o s s z i n p a d i elemeket, melyeket

a-

én adekvátnak éreztem a z iró szándékaival. A főpró-

bák a l a t t

t e t t e meg bíráló megjegyzéseit, rendkívül éles,

humoros és barátságos formában, de érződött bennük a r o s s z ­ allás és a z elégedetlenség. I g y e k e z t e m a l a p o s a n átgondolni az ő elemzését és a r r a a következtetésre j u t o t t a m , hogy b i ­ zonyos apró kérdésektől e l t e k i n t v e változatlanul úgy érzem, a magam színpadi megfogalmazása f e l e l meg jobban az ő monda­ nivalójának. A p r e m i e r után - s ez Illyés emberi nagyságára jellemző - minden r o s s z i z nélkül i s m e r t e e l , hogy ezeknek a kérdéseknek megítélésében a szinháznak v o l t

igaza.

- Rendezői gyakorlatában általában igényli az iró részvé­ telét, véleménynyilvánítását a próbákon? - Nádasdy Kálmán a főiskolán a r r a t a n i t o t t minket, hogy k l a s s z i k u s o k esetében próbáljuk felidézni a mü keletkezésé­ nek pillanatát, mert a k k o r tudunk meg

legtöbbet arról, hogy

m i t a k a r t a szerző a müvével. Nos, ha e z e k e t a kérdéseket közvetlenül n e k i l e h e t

s z e g e z n i az élő szerzőnek, ez óriási

segítség, és e lehetőség elmulasztása képtelen l u x u s . - Még abban az e s e t b e n i s ,

ha a szerző e s e t l e g nem tud p o n t o s a n

válaszolni a f e l t e t t kérdésekre - h i s z e n az alkotás f o l y a ­ mata a t u d a t o s és öntudatlan állandó egymásba játszása és keveredése -, vagy ha történetesen tévesen itéli meg

saját

müvét. Egy v a l a m i t határozottan és p o n t o s a n tudok: m i l y e n gondolat a z , ami a műben i z g a t , a m i v e l h a t n i szeretnék a kö­ zönségre. Nem

bánom, ha minél többen szólnak b e l e a l e g a p ­

róbb részletkérdésektől kezdve a leglényegesebbekig, minden beleszólás segitség, az előadásról való elképzelést

gazda­

gítja. Ami nem i l l i k b e l e , az úgyis hatástalanul p a t t a n l e . - Végetér-e a rendező és a szerző munkája a bemutatóval? V o l t - e a r r a példa a gyakorlatában, hogy megváltoztattak j e ­ l e n e t e k e t , vagy v a l a m i más lényeges változás történt a z elő­ adások során? - A szinházi élet nem i g e n ad lehetőséget i l y e n átdolgo­ zásokra. Egy vidéki színházban, még Pécsett i s ,

egy prózai

darab átfutási i d e j e két, nagyon nagy s i k e r esetén három hó­ nap. Átlagban 22-25-ös szériával számolhatunk, negyven már példátlan s i k e r . Nem

i g e n v o l t példa a r r a , hogy a bemutató

után, azért a hátramaradó 23 előadásért nagyobb változások e s s e n e k egy darabon. B u d a p e s t i színházaknál, egy-egy nagy siker

- mondjuk a Pop-fesztivál - esetében a darab kifutási

i d e j e akár három s z e z o n i s l e h e t , o t t a szükségesnek látszó változtatások vagy javítások elvégzése csaknem kötelessége v o l n a a színháznak, a dramaturgiának éa a szerzőnek i s . - Saját rendezéaei közül van-e o l y a n , amin ma javítana? - Mind. - Közrejátszik ebben a próbaidő rövidsége i s ? - A próbaidő m i n d i g rövid. Ha i g a z a z , hogy a szinházi előadás műalkotás, akkor a z i s i g a z , hogy b e f e j e z n i

soha

nem l e h e t , c s a k a b b a h a g y n i . M i n d i g l e h e t tehát r a j t a változ­ tatni

és j a v i t a n i . A darabnak a közönségre t e t t hatása m i n ­

d i g c s a k a p r e m i e r után derül k i . Nádasdy Kálmánt idézem, aki

a rendezői munka e g y i k l e g s a r k a l a t o a a b b pontjának a h a ­

táselemzést t a r t j a . De s a j n o s ebben a kérdésben igazán c s a k a közönség reagálásának, a hatásnak előadásról előadásra történő felmérése s e g i t h e t . Vannak dolgok, amiket a z ember még p r e m i e r után, a harmadik, n e g y e d i k előadásig i s kiváló­ nak t a r t . Aztán rájön a r r a , hogy hoppá, i t t egy komikus elem nem ül, vagy éppen O t t h a t , a h o l a dráma egésze szempontjá­ ból nem k e l l e t t v o l n a . Minden d a r a b o t három vagy h a t hónap­ i g l e h e t n e r e n d e z n i , s a k k o r i s - tiz-húsz előadás után újra elölről l e h e t n e

kezdeni.

- B u k o t t - e magyar d a r a b b a l , s ha i g e n , miben látja ennek az okát? - S a j n o s , buktam. Az első, nem nagyon látványos, de k o ­ moly bukásom Vészi Endre Ember a szék a l a t t volt,

cimü d a r a b j a

sok évvel ezelőtt. Vészi Endre köznapi költészete v a ­

lahogy nem találta meg megfelelő hangsúlyait és formáját a s z i n p a d o n , amiben elsősorban magamat hibáztatom. A második bukásom egy árnyalattal még fájdalmasabb, e z Hernádi krisztusa

Anti-

volt.

- Mi j e l e n t i az ön számára a

sikert?

- Egy szinházi előadás l e h e t nagy közönség- és k r i t i k a i siker,

s ugyanakkor művészi k u d a r c . Én inkább művészi

ered-

menyről és művészi kudarcról beszélnék, m i n t sikerről és b u ­ kásról. Ezek a f o g a l m a k egyáltalán nem f e d i k egymást. Az em­ b e r saját munkáinak az összehasonlító elemzése v a g y elemző összehaaonlitáaa az e g y i k o l y a n mérce, amely feltétlenül dön­ tő.

A másik p e d i g az előadásnak nem i s a n n y i r a a látogatott-

aága és a közönség s o r a i b a n a r a t o t t Bégre t e t t

s i k e r e , hanem a közön-

hatása. Tehát képes-e az előadáa a közönaéget a

közösség szintjére és a a i k e r t e m e l n i . Ha ez megvalósul, a k k o r

a közösségi élmény rangjára a

szindarab

végén f e l h a n g ­

zó t a p s dinamikája tulajdonképpen mellékéé. A 8zinészek úgy szokták e z t m e g f o g a l m a z n i , hogy a t a p a n a k i s s z i v e v a n . SZIRTES TAMÁS

t

- Vannak-e a Madáchnak háziszerzői? - Van néhány o l y a n kortárs és h a l o t t iró, a k i k világké­

pükkel, irói stílusukkal n a g y o n közel állnak a Madách S z i n ­ haz

törekvéseihez. Az élő, r a n g o s m a g y a r szerzők közül Ka­

rinthy

Ferencet,

Illés Endrét, Hubay Miklóst emliteném, a

közelmúlt magyar irói közül hamarjában Szép Ernőt, Molnár Ferencet,

Szomory Dezsőt, Bródy Sándort. A háziszerzőkön k i -

vül természetesen állandóan k a p c s o l a t b a

kerülünk új emberek­

kel i s . - K i k a z o k az irók, a k i k n e k

a müveit s z i v e a e n

rendezné?

- N a g y o n vonzódom az o l y a n r e a l i s t a , szociológiai . h i t e ­ lességű Írókhoz, mint Fenákel J u d i t ,

Galgóczi Erzsébet, Fe­

j e s E n d r e , M o l d o v a György, a k i k g a z d a g élet- éa valóságisme­ rettel

ábrázolnak e m b e r e k e t , embertípusokat, társadalmi-

-pszichológiai h e l y z e t e k e t . - M e l y i k magyar d a r a b rendezését t a r t j a jelentősnek e d d i ­ gi

pályáján? - Szép Ernő Vőlegénye régi szívügyem, még a Fői8kolán

r e n d e z t e m vizagaelőadásként. Jelentősnek érzem Hubay Egy s z e ­ relem

három éjszakája, S a r k a d i

E l v e s z e t t p a r a d i c s o m és N é ­

m e t h László C o l b e r t cimü d a r a b j a i n a k - A felsoroltak,

s z i n r e vitelét.

a Németh László-mü kivételével, felúji-

tások. Véletlen-e e z , vagy k i f e j e z e t t e n s z e r e t i a felújítá­ sokat? - Ugy érzem, hogy minden d a r a b tízévenként

tökéletesen

más arcát m u t a t j a egy új generációnak. Egy i g a z i , szinpadi

vérbeli

alkotáa nem h a l e l egy-két év a l a t t . Á sajtóban

nagyon g y a k r a n devalválják a felújításokat, egyáltalában a szó p e j o r a t i v értelmet k a p o t t . Egy közepes,

kommersz v i g ­

játék ok nélküli felújítása természetesen értelmetlenség; de a magyar i r o d a l o m nagyjelentőségű drámai alkotásait t i z , tizenöt, e s e t l e g húsz évenként újra b e m u t a t n i - ez s z e r i n ­ tem kultúrpolitikai t e t t . S a r k a d i irói egyénisége, személyi sége p l , rendkivül érdekel, kevés nálánál izgalmaaabb, e l ­ lentmondásosabb személyisége v a n a magyar i r o d a l o m n a k . - Hányszor ment a z E l v e a z e t t

paradicsom?

- Másfél évvel ezelőtt tűztük műsorra; a 7 5 . előadás f e ­ lé közeleg. - És ön körülbelül hányszor látta? - Körülbelül Ötvenszer. - Változott-e a z előadások során a produkció? - Az előadások p r e m i e r utáni élete nagyon f o n t o s kérdés. Egy előadás jelentős változásokon mehet át. E z e k l e h e t n e k szubjektív, színészekre l e b o n t o t t , egész k i s ^ egyéni vál­ tozások - egy-egy n e h e z e n oldódó szinész f o k o z a t o s a n f e l l a ­ z u l , és e g y r e magabiztosabb

és j o b b l e s z . Néhány szinész,

a k i n e k a k r i t i k a e l v e t t e a kedvét, új erőre k a p . De változ­ hat

a z egész előadás i s . Ha nem készült e l a p r e m i e r r e , ha

m e g o l d a t l a n p i l l a n a t o k maradtak benne - nos, mindez idővel csiszolódik, jobbá l e s z . Véleményem s z e r i n t például a S a r k a d i - d a r a b a z előadások folyamán üdvös és p o z i t i v változáson ment át. P e r s z e az előadás ugyanígy meg i s r o m o l h a t . - Beszéljünk rendezői módszereiről! Hogyan készült p l . Németh László Colbert-jére? - Németh László-darabot játszani különleges f e l a d a t

ren­

dezőnek, színésznek egyaránt. O l y a n tükör e z , amelyben meg lehet

Ítélni, hogy a z ember abban a p i l l a n a t b a n

hol tart

pályáján, m i l y e n mélyre tud h a t o l n i egy darab rétegeiben,

a

társadalmilag és erkölcsileg m i l y e n felelősséggel képes szinházat csinálni. A C o l b e r t nem, i l l e t v e nemcsak történel­ m i d a r a b , hanem n a g y o n i s mához szóló, b o n y o l u l t morális és társadalmi kérdéseket felvető e l e v e n dráma. Németh László k i i lönlegesen p o n t o s és a l a p o s drámairó v o l t .

A felkészülés

első része tehát elsősorban a k o r , a X I V . L a j o s és C o l b e r t körüli társadalmi-gazdasági h e l y z e t megismerése, ami érté­ kes és különlegesen gazdag néhány hónapot eredményezett szá­ momra. Először i s nagyon s o k a t t u d t a m meg magáról a m e r k a n ­ tilizmusról, X I V . L a j o s udvaráról, az egész társadalmi-gaz­ dasági szerkezetről, az abszolút m o n a r c h i a funkcionálásáról. Ennek az időszaknak az öltözködéséről, szokásairól, d i v a t ­ járól rendkivül érdekes l e v e l e k , beszélgetések, birósági jegyzőkönyvek m a r a d t a k f e n n . Németh László alaposságára

jel­

lemző, hogy a d a r a b b a n m i n d e n megemlítésre kerülő névnek, m i n d e n funkcionáló tárgynak és r u h a d a r a b n a k p o n t o s története v a n . A m i t ő k i n y o m o z o t t , nekünk i s k i k e l l e t t n y o m o z n i . A d a r a b és a k o r "megtanulása" után - a m i t B e s s e n y e i cel

Ferenc­

közösen végeztünk - következett az analizáló munka, a

d a r a b filozófiai-társadalmi rétegeinek feltárása, m a i t a n u l ­ ságainak megfogalmazása. I s m e r t vád Németh László

ellen,

hogy könyvdrámákat i r t . E z t c s a k azok állitják, a k i k nem t u d n a k d a r a b o t o l v a s n i s s z i n p a d b a n g o n d o l k o z n i . Különleges és valódi s z i n p a d i n y e l v Németh Lászlóé, m o n d a t a i ,

mondatszer­

kesztései mélyen átgondoltak. M i n d e n szava drámai t a r t a l m a t h o r d o z , de c s a k a jól m e g f e j t e t t nak

és k i m o n d o t t m o n d a t a i vál­

drámaivá. - O l v a s o t t tanulmányokat Németh Lászlóról? - Inkább magát Németh Lászlót o l v a s t a m . Elsősorban esszé­

it,

tanulmányait. - Hány hét v o l t

a próbaidő?

- Nyolc. - M i l y e n problémák merültek f e l a próbák során? - A legnehezebb

ezúttal i s - a j e l e n e t e k kellő hőfokának

elérése v o l t . Ez többlépcsős munka. A j e l e n e t jó megértése és m i n d e n árnyalatának elemzése után meg k e l l találni a meg-

valósitás s z i n p a d i eszközeit. Különösen b o n y o l u l t ez egy f o r m a i l a g s t a t i k u s színdarabban, a h o l s z i n p a d i mozgás, vál­ tozás rendkivül kevés v a n . Például a h a r m a d i k felvonást C o l ­ b e r t s z i n t e m o z d u l a t l a n u l , egy széken ülve játssza végig, csak egy-egy beszélgető p a r t n e r érkezik hozzá, tehát a s z i n ­ p a d i mozgás minimális. Az előadást kizárólag a s z a v a k d i n a ­ mikájával, a g o n d o l a t erejével k e l l e t t

létrehoznunk. Nagyon

sok szorongással és félelemmel készültünk e r r e a f e l a d a t r a , de ahogy a 'darab e g y r e j o b b a n életre k e l t , úgy értettük meg, hogy m i n d e n g e s z t u s drámai erővel b i r és a g o n d o l a t o k hullám­ zásának e r e j e pótol mindenféle s z i n p a d i mozgást.

VÁRKONYI ZOLTÁN - Beszélni k e l l e n e egy k i c s i t

a szinházak játszási körül­

ményeiről. Általában két vagy három bemutatót t a r t u n k a P e s t i b e n és négyet v a g y ötöt a V i g b e n . Tehát ez évi h a t - n y o l c bemutatót j e l e n t . A közönség a bérletet különböző o k o k m i a t t váltja. S z e r e t i a színészeket, a k i k o t t játszanak, érdekli a s z i n h a z műsora, v a g y a szinházat könnyen elérheti, tehát kényelmi s z e m p o n t j a i v a n n a k . Általában nem két ember vált bérletet, hanem egy család. A Pop-fesztivál j e g y e i t

odaad­

ják a g y e r e k e k n e k , Molnár Testőrjénél közlik, hogy

gyerekek,

e z t nézzétek meg külön j e g g y e l , m e r t ez a i n i d a r a b u n k . Van egy e s z e v e s z e t t kampány a bérletrendszer e l l e n ,

olyan

indo­

k o k k a l , hogy e z e n a r e n d s z e r e n belül nem l e h e t m e g b u k n i . Meg lehet bukni,

c s a k nem tizenkét, hanem h u s z o n n y o l c előadás

után, a m e n n y i bérletünk v a n . Ha a d a r a b m e g b u k o t t , a k k o r nem játsszuk h a r m i n c s z o r , hanem egyszerűen levesszük a műsorról. Feltételezve, hogy öt magyar d a r a b állna rendelkezésünkre egy s z e z o n b a n - n a g y o n nehéz l e n n e m i n d e g y i k e t eljátszani, m e r t a bérleti közönség r a g a s z k o d i k hozzá, hogy mást i s lás­ s o n . Ez k i c s i t

e k l e k t i k u s n a k látszó műsortervezést igényel.

Ha e g y e s , ma i s műsoron lévő d a r a b o k kapcsán megkérdeznek, hogy m i i s a m i p r o f i l u n k , a z t mondanám, hogy a d a r a b u g y a n i d e t a r t o z i k , de nem az én p r o f i l o m b a . O l y a n darabokról i s

beszélek, a m e l y e k e t

én r e n d e z t e m , p l . N o e l Coward Vidám k i -

sértetéről, v a g y N e i l S i m o n F u r c s a párjáról, amely megérte a 4 0 0 - i k előadást. Mégis, v a l a h o l k i k e l l elégiteni

bizonyos

igényeket. A bérletrendszert tehát egyáltalán nem t a r t o m k a ­ tasztrofálisnak, m e r t a n y a g i szorítók i s v a n n a k . A költség­ vetésünk, m i n t általában, esztendők óta u g y a n a z , a kiállí­ tás költségei v i s z o n t h o r r i b i l i s módon e m e l k e d t e k , sok tényező befolyásol. M i n d e n t e g y b e v e t v e ,

tehát

az az öt ember,

a k i a rendezői üléseken együtt s z o k o t t ülni - H o r v a i István, Kapás Dezső, M a r t o n László, Radnóti Z s u z s a és jómagam -, a magyar d a r a b o k h o z képest m i n d e n t másodlagosnak t a r t .

Mindig

úgy csináljuk a p r o g r a m u n k a t , hogy az új magyar dráma m i n ­ d e n t megelőz. Ha o l y a n m a g y a r d a r a b kerül a kezünkbe, a m i t érdemes eljátszani, v a l a m i t m i n d i g k i h a g y u n k leti

az e r e d e t i bér­

terveinkből, v a g y műsortervünkből. Hosszú idő óta a r r a

i s vigyázunk, hogy m a g y a r daraboknál a színészeket i s , a rendezőt i s magasabban premizáljuk, m i n t más müveknél. - M i l y e n a s z i n h a z k a p c s o l a t a a felügyeleti

szervekkel?

- T e l j e s e n korrektül k i l e h e t m o n d a n i , hogy cenzúra n i n c s a műhelyek lehetséges szabadsága fennáll. Benyújtjuk a műso­ r a i n k a t , és alkalmanként v i t a t k o z u n k róla. Van az a

bizonyos

vétójog, de ez kizárólag p o l i t i k a i tévedés, félreértés v a g y e s e t l e g p o l i t i k a i l a g káros g o n d o l a t o k

esetében lép életbe.

Vitáink általában jól végződnek, o l y a n s z i n t e n f o l y n a k l e , m i n t egy szerkesztőségben. I g y történt ez p l . C s u r k a István d a r a b j a , az E r e d e t i h e l y s z i n esetében i s . Ugy véltük, hogy a szövegben kiváló lehetőség v a n , de a b b a n az állapotában, ahogy az irótól k a p t u k , még elég s o k v o l t

a selejtes,

megoldás. A r r a b i z t a t t u k őt, hogy a problémák számunkra f o n t o s a b b

oldalát h e l y e z z e

izgalmasabb,

előtérbe. I g y i s tör­

tént, ő n a g y o n s z i v e s e n d o l g o z o t t . A d a r a b o n k o m o l y f o l y t . Namármost, ahogy az l e n n i s z o k o t t , a p e s t i világban e l t e r j e d t ,

könnyű

vita

szinházi

hogy hűha, m i k e t mondanak i t t ,

ajjaj,

jó l e s z e z t megnézni még a főpróba előtt egy próbán, m e r t különben nem l e h e t m a j d látnil Nos, i l y e n v e s z e d e l e m nem f e n y e g e t e t t . I g e n , v o l t

néhány p o n t , a m e l y e t

igazán

a felettes

művészeti hatóság:, kifogásolt. Régebben e z e k az ügyek úgy f o l y t a k l e , hogy közölték: e z t a d a r a b o t

ne játsszák; v a g y

f i n o m a b b a n : s o k k a l o k o s a b b v o l n a , ha ez a m ü nem kerülne s z i n r e . M o s t más a h e l y z e t . Csurkával együtt elmentünk tár­ g y a l n i : mondják meg nekünk, hogy m i a b a j . V i t a t k o z t u n k és két vagy három vitás p o n t b a n t e l j e s egészében megegyeztünk, s elmondhatom - nem a mü rovására. B i z o n y o s perújrafelvételt kértünk Hernádi Királyi vadá­ s z a t cimü darabjának ügyében i s , amely s z e r i n t e m

f u r c s a mó­

don s o k k a l kevésbé p r o b l e m a t i k u s , m i n t Hernádi többi, P é ­ c s e t t s z i n r e került müve. Fölmerült s o k o l y a n s z e m p o n t , hogy ez a manipulációról szól és p a r a b o l i s z t i k u s . M a r t o n László­ nak v o l t

egy k a m a r a d a r a b elképzelése, a n a g y történelmi t a b ­

ló kihagyásával, az egészet a központi cselekményre szükitv e . Hernádi e z t s z i v e s e n f o g a d t a , átirta a - Milyenek

darabot.

a t a p a s z t a l a t a i az Írókkal való együttműködés­

ről? - Nem o l y a n könnyű velük az együttműködés. Nagyon s o k a be nem t a r t o t t igéret, n a g y o n g y a k o r i a sértődés. - Ön b u k o t t meg m a i m a g y a r

darabbal?

- I g e n . A Tisztákkal. Pécs után m u t a t t a m b e , a pécsi elő­ adást nem láttam. A z t mondhatnám, hogy a m a g y a r d a r a b o k ü gyében ez v o l t

15 vigszinházi évem l e g n a g y o b b tévedése. Én

protokolláris okokból játszottam e l a Tisztákat, igazából nem s z e r e t t e m . Tisztességes előadás v o l t , de nem jó. Termé­ szetesen

m i n d e n l a p b a n rögtön a nyakamba k a p t a m , hogy b e z z e g

Pécsett... P e d i g az i l y e s m i nem e g y s z e r f o r d u l elő, nemcsak az én, hanem más rendező életében i s . R o s s z körülmények k ö ­ zött h o z t u k

létre az előadást, n a g y o n r o s s z

potban v o l t

az e g y i k vezető szinészem, e z i s erősen befolyá­

egészségi álla­

s o l t a a próbák hangulatát. Az ügy nem t a r t o z i k

legszebb

em­

lékeim közé, legszívesebben elfelejteném. Az egészből a z t a tanulságot v o n t a m l e a magam számára, h o g y a dráma o t t szü­ l e t i k a szinházban, a rendező, a szinészek, az iró együttmű­ ködéséből, s ha ez a f o l y a m a t nem ismételhető.

e g y s z e r l e z a j l o t t , többé már

MELLEKLETEK

I.

s z . melléklet Az 1972/73-as évad bemutatói /színházak

szerint/

Nemzeti Színház Maróti L a j o s : Madách S z i n h a z

Az utolsó utáni éjszaka *

Kamaraszínháza

* Polgár András: A szembesítés

eredménytelen

Vigszinház Déry T i b o r : Képzelt r i p o r t Pesti

egy a m e r i k a i pop-fesztiválról

Szinhaz

Örkény látván - Nemeskürty István: A h o l t a k hallgatása Thália Stúdió F e k e t e Sándor: Akar-e Ön iró József A t t i l a

lenni?

Szinhaz

• Kertész Ákos: Névnap Huszonötödik S z i n h a z : Gyurkó László: A búsképű l o v a g Hernádi G y u l a : Utópia Ódry

Szinpad

B. Túrán Róbert: Madarak röpte Schwajda György: Palamédesz Juhász István: Kismutatók Bartók

Szinhaz

Békés József : Várj egy órát S z e g e d i Nemzeti S z i n h a z Révész Gy. István: Például C a i u s

M i s k o l c i Nemzeti Szinház B e r k e 8 i András: B e r c i bácsi G o s z t o n y i János: Dániel és a k r o k o d i l o k Pécsi Nemzeti Szinház Illyés G y u l a : Testvérek Hernádi G y u l a :

Antikrisztus

Novotny G e r g e l y : Az országutak iskolája Kecskeméti K a t o n a József Szinház F e k e t e áándor: Borostyán, a vándorszínész Dallos S z i l v i a :

Akvárium

Kövesdi Nagy L a j o s : Disszidálni P e s t r e i s l e h e t Győri K i s f a l u d y Szinház Maróti L a j o s : Vénasszonyok n y a r a F e l k a i F e r e n c : Győri sasfiók Padisák Mihály: Trónörökös Cserhalmi Imre:

Eszter

Kaposvári C s i k y G e r g e l y

Szinház

Fényes S z a b o l c s - Halász R u d o l f : Tizenkét

lakáskulcs

Veszprémi Petőfi Szinház T a b i László: Családi dráma Illyés G y u l a : Az ünnepelt Déryné Szinház Végh A n t a l : Boldogságkeresők Békés megyei Jókai Szinház Páskándi Géza: T o r n y o t

választok

/Kecskeméten bemutatták még a romániai K o c s i s István A korona arányból v a n c . drámáját

is./

II.

s z . melléklet

Kérdőivek

Irók I.

1 . Miért i r s z i n d a r a b o t ? 2. Drámairói pálya; az egyes müvek keletkezésének tör­ ténete, esztétikai, szociológiai háttere. 3. M i a véleménye a m a i m a g y a r szinházról?

II.

1 . Színházakkal való k a p c s o l a t a : kitől, mitől függ, hogy v a l a h o l bemutatják egy darabját? 2. Hogyan d o l g o z o t t együtt a d r a m a t u r g g a l ? 3. Hogyan d o l g o z o t t együtt a rendezővel? a/ M i k o r kapcsolódik be a rendező a munkába? /megirás előtt, a l a t t , után/ b / Általában rábizza magát a rendezőre, v a g y saját irói elképzeléseit i g y e k s z i k keresztülvinni? c/ Beleszól-, szólhat-e a d i s z l e t - , és a szinészek munkájába?

jelmeztervező

d / Enged-e a húzásokra, változtatásokra, átírásokra vonatkozó kéréseknek? e/ Előfordult-e, hogy a f e n t i kérések valamelyiké­ nek következtében végleges szakításra került s o r a rendezővel vagy a szinházzal? f / S o r került-e bemutató után k i s e b b - n a g y o b b toztatásra a d a r a b b a n ?

vál­

4. Véget ér-e a bemutatóval az iró és a s z i n h a z együtt­ működése? 5. S z i v e s e n látja-e a s z i n h a z a z t a darabját, a m e l y i k ­ ről t u d j a , hogy máshol már elutasították? /Ha nem, ennek m i b e n látja az okát?/ 6.

M i k o r érzi s i k e r e s n e k a bemutatót? B u k o t t - e meg valamelyik darabja?

7. Hogyan, m i b e n látja a drámairás nehézségeit ma Ma­ gyarországon? M i l y e n feltételek szükségesek ön s z e ­ r i n t az irói műhely kialakításához?

III.

1. Az 1972/73-as évadban b e m u t a t o t t d a r a b j a / d a r a b j a i / megszületésének, bemutatásának körülményeire v o n a t ­ kozó kérdések.

Rendezők I.

1 . Saját maga választja a z új magyar d a r a b rendezését, vagy feladatként k a p j a ? 2. Hogyan kiséri f i g y e l e m m e l mat? 3.

Bukott-e

a z új magyar drámairodal­

meg magyar drámával?

4. Mikor érzi s i k e r e s n e k a d a r a b o t ? /előadásszám; jő k r i t i k a ; s z a k m a i elismerés; belső elégedettség/ 5. Rendezői szempontból m e l y i k j e l e n t nagyobb kötött­ séget : a k l a s s z i k u s vagy a mai szerző? 6. A rendezés során hogyan működik együtt a szerzővel? a/ S z i v e s e n h i v j a meg a szerzőt a próbára, vagy c s a k eltűri jelenlétét? b/ V o l t - e már példa a r r a , hogy a szerző v i s a z a v o n t a a darabját, mert nem értett e g y e t a z ön rendezői koncepciójával? c / Megen^edi-e, hogy a szerző befolyásolja a d i s z ­ l e t - e s jelmeztervezőt és a színészeket, vagy a próbák során beleszóljon a rendezés munkájába? 7. Általában mennyi i d e i g

d o l g o z i k a magyar

darabokon?

a / Mikor i s m e r k e d e t t meg a d a r a b b a l ? b/ Részt v e s z a d r a m a t u r g i a i c / Elegendőnek t a r t j a - e

munkában?

a próbaidőt?

8. Mindig egyetért-e szinháza döntésével a z ú£ magyar drámák elfogadását vagy elutasítását illetően? 9. S z i v e s e n rendez-e o l y a n drámát, amelyikről t u d j a , hogy v a l a m e l y i k s z i n h a z e g y s z e r már elutasította? 1 0 . Hogyan, miben látja a darabirás nehézségeit ma gyarországon? II.

Ma­

1. Az 1972/73-as évadban a megkérdezett által r e n d e ­ z e t t , s a kötetben szereplő magyar d a r a b r a v o n a t k o ­ zó kérdések.

AZ INTERJÚK KÉSZÜLTEK Irók Déry

Tiborral

1976. május 8-án

F e k e t e Sándorral

1974. október 3-án

Hernádi Gyulával

1976. április 22-én 1977. december 8-án

Illyés Gyulával

1976. május 27-én

Kertész Ákossal

1974. november 29-én 1977. december 1-én

Maróti L a j o s s a l

1976. április 7-én

Nemeskürty

1976. március 11-én

1978. január 17-én Istvánnal

Polgár Andrással

1976. 1976. 1976. 1977. 1976.

Tabi

1974. október 20-án

Örkény Istvánnal Páskándi Gézával

Lászlóval

március 10-én /Szekrényesy J . / s z e p t e m b e r 27-én / G e r v a i A./ május 5-én december 4-én

április 5-én 1977. december 12-én

Dramaturgok Bereczky

Erzsébettel

C z i m e r Józseffel d r . Jósfay Györggyel

1975. február 5-én 1977. március 3-án 1975. március 10-én

Pós Sándorral

1975. április 20-án

Radnóti Zsuzsával

1975. május 4-én

Rendezők

•

Berényi Gáborral

1977. március 16-án

Kazimir

1976. május 4-én

Károllyal

Léner Péterrel

1 9 7 6 . júniua 15-én

M a r t o n Endrével

1 9 7 6 . február 10-én

M a r t o n Lászlóval

1 9 7 6 . áprilia 19-én / G e r v a i A./ december 3-án /Szekrényesy J . /

1976. Miszlay l8tvánnal

1976.

Nógrádi Róberttel

1976.

május 17-én június 18-án március 16-án

Pétervári Istvánnal

1976.

Sik Ferenccel

1976.

S z i r t e s Tamással

március 13-án és 1 9 7 6 . s z e p t e m b e r 1-én

Várkonyi Zoltánnal

1 9 7 7 . április 10-én

március

4-én