Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella
É s za k i te ng e r – F e k e te te ng e r R o t t e r d a m – I z m a il 3 .5 0 0 k m
Duna folyam és vízgyűjtőterülete
Emberi beavatkozások hatása a szigetközi folyószakaszra
XVIII. Század vége
1900-as évek eleje
Jellemző vízállások alakulása a ’90-es évek elejéig Je lle m ző vízállás ok (KV, NV, KÖV) tre ndvizs gálata Pozs ony 1000 900 800 700
H (cm)
600 500 400 300 200 100 0 1901
1911
1921
1931
1941
1951
1961
1971
1981
1991
év
Éve s je lle m ző vízállás ok tre ndvizs gálata Rajk a 700
600
500
H (cm)
400
300
200
100
0 1950
1955
1960
1965
1970
1975
1980
1985
1990
-100 év
(forrás: Szigetközi Vízpótló rendszer, megalapozó tanulmány)
Jelenlegi állapot
Vízmegosztás
Hullámtéri vízpótlás Célállapot: ’50-es évek vízjárásának megfelelő hullámtéri vízszintek tartása Vízbetáplálás: Duna természetes vízjárásától függő, évszakosan változó vízhozam, részleges elárasztás Vízszinttartás: vízkormányzás, vízszintszabályozás Duna, Rajka vízhozam idősor 3
1000
Q (m /s)
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
1 04. 20
. 1.
2 04. 20
. 1.
3 04. 20
. 1.
4 04. 20
. 1.
5 04. 20
. 1.
6 04. 20
. 1.
7 04. 20
. 1.
8 04. 20
. 1.
9 04. 20
. 1.
1 04. 20
. 0. 1
1 04. 20
. 1. 1
1 04. 20
. 2. 1
119,20
119,00
118,80
118,60
118,40
118,20
118,00
117,80
117,60
117,40
117,20 0,00
50,00
100,00
150,00
200,00
250,00
300,00
350,00
Tejfaluszigeti ágrendszer
Cikolaszigeti ágrendszer
Ásványi ágrendszer
Elterelés előtt
Elterelés után
Vízpótlással
Geológiai felépítés Holocén takaró Pleisztocén homokos kavics összlet Pannon homok, agyag, márga Miocén üledékek
Paleozoós kompakt kőzetek
Kisalföld geológiai szelvény Ny-K (forrás:DANREG)
Hidrogeológiai jellemzők
Felső víztartó rétegösszlet kavicsos, homokos, max. 700 m vastag. Jó vízvezető képességű Nagy mennyiségű vizet tárol. Hidraulikai szempontból összefüggő rendszer
A felszín alatti víztartó (pleisztocén kavicsos, homokos összlet) utánpótlása négy irányból történik: - a csapadékból - a Szigetköz alatt a mélyben húzódó negyedkori rétegekben áramló, az Ausztriában, Szlovákiában beszivárgott víztömegből, amely a Szigetköz tengelyével párhuzamosan áramlik a területre, - északi irányból a Dunából közvetlenül beszivárgó víztömegből - déli irányból a Mosoni-Duna felől áramló víztömegből (amelynek egy része lehet a Mosoni-Duna alatt átáramló, a Hanságból származó víz).
Felszín közeli észlelő hálózat a Szigetközben ÉDUVIZIG
Talajvíz állapotok a Duna elterelés előtt (1951.-1992.) Duna vízállás
-a Duna vízállásváltozásai határozzák meg a talajvízszinteket - minden kút hasonlóan viselkedik - éves cikluson belül a tvsz. nyáron lesüllyed, ősszel emelkedik - árhullám levonulásakor a Duna menti sávban legjobban az É-i részen emelkedik a tvsz. és itt a leggyorsabb az apadás
Ásványráró 3817. sz. kút
Talajvíz állapotok a Duna elterelés után (1992.-1995.) - a Duna elterelésekor a Duna menti sávban erőteljes talajvízszint süllyedés - a Duna vízállásváltozásai nem mindenhol érvényesülnek meghatározó mértékben
É-i részen nem mozog a tvsz. együtt a Dunával ; a folyótól távolabbi kutak lassabban reagálnak - nem minden kút vízjárása hasonló - árhullám levonulásakor a Duna menti sávban legjobban a középső területen emelkednek meg a talajvízszintek, az okozott tvsz. emelkedés kisebb mértékű, mint korábban
Dunaremete dunai vízállás és talajvízszint 1993. évben
Ásványráró dunai vízállás és talajvízszint 1993. évben
Talajvíz állapotok a Duna elterelés után és a vízpótló rendszer üzembe helyezése után (1995. után) - a Felső-Szigetközben megemelkedtek a talajvízszintek, az Alsó-Szigetközben nem változik érdemben - a talajvízszint ingadozás amplitúdója az északi kutakban csökken
Dunaremete dunai vízállás és talajvízszint és hullámtéri vízpótló vízállás 2011. évben
Rajka 004126 számú észlelő kút vízszint idősora vízpótló üzembe helyezése előtt és után
Dunára merőleges szelvénybe telepített észlelő kutak vízállás idősora Ásványrárónál
1992 előtt Duna vízszint magasabb, táplálja a talajvizet, elterelés után alacsonyabb,
megcsapolóvá válik
Talajvízszintek szintvonalas térképe
(forrás: Vizimolnár Kft.)
Duna elterelése után, a vízpótló üzembe helyezése előtt és után a kutak vízszint idősorai
Győrladamér 72 számú kút
Halászi 159. számú kút
Hosszú idejű talajvízszint idősorok
Vízszintsüllyedés az 1950-es évektől
Összefoglalás Talajvízszintek alakulása Elterelés előtt talajvízszintek változása követi a Dunáét, azonos módon átlagos talajvízszint enyhén süllyed ( medersüllyedés miatt) Elterelés után: Duna menti sávban nagyon lesüllyed a talajvízszint, majd visszaemelkedik átlagos talajvízszintsüllyedési tendencia folytatódik
Áramlási viszonyok változása, Duna szerepe: Elterelés (1992.) előtt : Rajka-Vének közt betápláló az év nagy részében Elterelés után, vízpótló üzemelése előtt (1992.-1995.): Rajka-Dunakiliti közt erősen betápláló Dunakiliti-Ásványráró közt megcsapoló Ásványráró-Szap közt betápláló Elterelés és vízpótló üzembe helyezése (1995.) után: Rajka-Dunakiliti közt erősen betápláló Dunakiliti-Ásványráró közt megcsapoló Ásványráró-Szap közt betápláló
Hullámtéri Vízpótló Rendszer szerepe A talajvízszintek növekedtek a vízpótló üzembe helyezése előtti időhöz képest a Felső-Szigetközben. A vízpótlónak jelentős szerepe van a felszín alatti víz Szigetközben tartásában. A Duna megcsapoló hatása kevésbé érvényesül A vízpótlónak szerepe van a talajvízszint ingadozás mérséklésében.
Köszönjük a figyelmet!
