Szigeti Péter A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGRENDSZERÉNEK ÁLLAPOTA

Szigeti Péter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGRENDSZERÉNEK ÁLLAPOTA 1989–2006

Szigeti - A Magyar Köztársaság

1

2008.06.20., 13:51


2

2008.06.20., 13:51

Szigeti Péter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGRENDSZERÉNEK ÁLLAPOTA 1989–2006 Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST


3

2008.06.20., 13:51

A könyv megjelenését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatta

ISBN 978-963-05-8597-2 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2008 © Szigeti Péter, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary


4

2008.06.20., 13:51

TARTALOM

ELŐSZÓ

9

I. A LEGALITÁS ÉS LEGITIMITÁS KÉRDÉSE A MAGYARORSZÁGI ÁTMENETBEN

15

A legitimációs erőtér harcai A nemzeti radikalizmus pozíciója A csendes forradalom álláspontja A békés átmenet megoldása

17 18 20 23

Legalitás: a törvényes jogalkotási folyamat kezdeti teljesítményei Az alkotmányos berendezkedés továbbépülése A parlamentarizmus eszméjére épülő rendszerváltás politikai filozófiai értelmezése

27 31 36

Köztársasági eszme és Szent Korona-tan: parlamenti viták 1990, 1995–1996, 1999

39

Elmaradt alkotmányozás és új államépítési törekvés

50

II. A HATALOMGYAKORLÁS MÓDJAI A KÖZTÁRSASÁGBAN

55

A népszuverenitás elve és a hatalom közvetlen és közvetett gyakorlására vonatkozó AB-döntések Esetjog: jelentős népszavazási döntések 2006 őszén AB kontra OVB: tandíj, vizitdíj 2, napidíj

55 59 67 67

A képzési hozzájárulás A vizitdíj 2 és a napidíj Túl az esetjogon: új alkotmányossági zsinórmérték – a parlamentáris kormányzás mozgásterének szűkítése a költségvetési gazdálkodás területén


5

5

2008.06.20., 13:51

68 71

III. A NEMZETI JOGRENDSZER ÉS KÜLSŐ – NEMZETKÖZI ÉS UNIÓS JOGI – KAPCSOLATAI

81

A nemzetállami szuverenitás belső és külső oldala

85

A belső jog, a nemzetközi jog és a közösségi jog viszonya

93

IV. JOGFEJLŐDÉSÜNK ÚTJAI

99

Jogalakulás – jogfejlődés

99

Az emberi jogok hazai reneszánsza és a recepció

105

Az uniós és a magyar jogrendszer metszéspontjai – jogharmonizáció Felvezetés Az uniós csatlakozást megelőző egyoldalú recepciós folyamat Alkalmazkodás gazdasági és kereskedelmi érdekek kényszere alapján (1968–1990) Alkalmazkodás integrációs célkitűzés alapján

110 110 112 112 115

Az integrációs célkitűzés megjelenése 115 • A társulási egyezmény mint az adaptációs folyamat katalizátora 116 • A programozott adaptáció megindulása 117 • Alkalmazkodás és csatlakozási tárgyalások 122

Folyamatos és kölcsönös alkalmazkodás csatlakozásunkat követően

131

Kitekintés: az elúszott alkotmányszerződés és a jogfejlesztés

132

A „régi” és az „új” harcának három szakasza jogfejlődésünkben (általánosítás)

134

V. JOGALKOTÁS PARLAMENTÁRIS JOGÁLLAMBAN

139

Fogalmi bevezető

139

Jogalkotás és jogforrás

141

A jogalkotási törvény idejétmúltsága és hiánya

146

A törvényhozási tárgykörök jogilag egzakt meghatározásának problémája

150

„A jogszabályok mennyisége túl sok – a minőségük gyenge” (G. Brunner) – probléma állása nálunk A jogszabály-statisztika alakulása 1945–2005 – néhány szabályszerűség A dereguláció

153 157 164


6

6

2008.06.20., 13:51

VI. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI REFORM: ÉRTELMEZÉS – MÉRLEG ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK

171

A reform előtti problémák és változtatások

172

A reform intézményi leírása

181

Mérleg: eredmények, problémák, új kihívások Szakkritikák

184 188 188

Hátrányos megkülönböztetés tilalma Pusoma Dénes öngyilkossága 188 • A Gán testvérek meghurcolása 189 • Burka Ferenc és fia elítélése 190

Kritika a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésében

190

Az igazságszolgáltatás tehetetlen

192

Postabank-ügy (Princz Gábor és tsai) 192 • Kulcsár-ügy (K&H Equities) 192

194

Jogegységi problémák és jogbizonytalanság A jogegységi határozatok jelentősége 194 • Egy nem problémátlan jogterület – a választási bíráskodás 196

Legitimitásváltás – visszafelé (Ságvári-ügy)

198

Egy tényállás kiüresedése: a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §)

201

Helybenjárás (Egy vállalkozás hatósági engedélyezésének 7 éves ügye) A bírói függetlenség és a nyilvánosság szerepe Szervezeti igazgatás és legfőbb bírói poszt VII. JOGRENDSZER-TAGOZÓDÁSUNK

219

A jogrendszer fogalmának alapjai és strukturálódásának elméleti megközelítései A jogrendszer tagozódása: a közjog–magánjog dichotómia, jogágak és jogterületek elkülönülésének fogalmi kritériumai A jogrendszer fogalmának kétféle – terjedelmi és funkcionális – értelme A jogrend A Magyar Köztársaság jogrendszere: hagyományos jogterületek – változások és újítás Az alkotmányjog – az Alkotmány mint a jogrend érvényességi alapja és az alkotmányosság

226 231 233

234 240 248 256

Kitekintés: pénzügyi jog

7

219

234

Az alkotmányosság és a törvényességi kontroll területei A közigazgatási anyagi jog rendszerének és az eljárási jog reformjának (KET) mozgató rugói


207 212 217

7

2008.06.20., 13:51

Büntetőjog – kodifikáció és eljárásjogi tapasztalatok Egy különös probléma: klasszikus magánjog versus gazdasági jog

257 264

A Pp. időtállósága és a kérelemhez kötöttség elvére áttérés Családi jog: külön vagy a Ptk-ban? A házasság férfi és nő vagy nagykorúak együttélése? A munkaviszonyok jogi szabályozásának diverzifikálódása Egy vadonatúj jogterület: információs jogok – adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága Környezetvédelmi jogból – környezeti jog? Kitekintés: az agrárjog „születése”

270 272 276 284 289 293

VIII. JOGÁLLAMISÁG-KRITÉRIUMOK: ÉRVÉNYESÜLÉSÜK ERÉNYEI ÉS GYENGESÉGEI JOGRENDSZERÜNKBEN

297

A jogállamiság követelményeinek rendszerező összefoglalása – és jogunk tesztje

298

FELHASZNÁLT IRODALOM

307

NÉVMUTATÓ

317

TÁRGYMUTATÓ

321

ESETMUTATÓ Alkotmánybírósági határozatok Bírói ítéletek, végzések OVB-határozatok

325


8

8

2008.06.20., 13:51

ELŐSZÓ

A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapotát kívánja leírni, értelmezni és – némely lényeges vonatkozása tekintetében – értékelni jelen kutatásunk. Állapotát, amely egyfelől mindig folyamatok eredménye, s ennyiben időnként 1989 elé kell mennünk, másfelől az állapot sohasem merev, dologszerű képződmény, hanem mindig újratermelődő jogviszonyok, emberi magatartások, normatív elvárások és intézmények összessége. Következésképp az állandóság mellett eleve alakuló, változó elemeket is fog tartalmazni, amelyek a vizsgált időszakban elkezdődhettek ugyan, de 2006 után akár folytatódhatnak, felerősödhetnek, vagy legyengülhetnek és elhalhatnak. Ki tudná megmondani például, hogy az idő, a szakma és a körülmények által igényelt új, anyagi jogi büntetőkódex (BTK) 2001-ben elkezdődött kodifikációja mikor ér véget, s válhat majd elfogadott törvénnyé, hogy felváltsa az 1978. évi IV. törvényt?1 Jogfejlődésünk ezen szakaszának kezdőpontja markáns, mert egy szándékosan elindított nagy társadalmi átalakulást jelöl, míg a záró dátum eleve nyitott, viszonylagosabb, s egy kutatás lezárásához igazodik. Milyen célok és szándék vezették munkánkat? Mindenekelőtt az, hogy a jogrendszert mint egészet és egységet kezelve értsük meg mozgásának dinamikáját, láttassuk külső kapcsolatait és belső tagozódásának, tartalmai alakulásának és intézményi megoldásainak jellegét. Nem extenzív, hanem intenzív totalitásában. A jogirodalomban és a szakjogi tanulmányokban persze rengeteg fontos részlet elemzése látott és lát szakadatlanul napvilágot, ahogy ez egy fejlett jogi kultúrában nem is nagyon lehetne másként. A szakjogi tudás azonban nem egyenlő a jogelméletivel, amely nem részterületekre, hanem az egészre, a jogrendszer létokaira, funkcióira, belső tagolódásának mozgására, változásaira keresi a magyarázatot. Egyébként is ritka a szintézisre törekvés, az áttekintő értékelés, a honnan jöttem?, 1

A BTK hatálybalépése óta 2005 októberéig 72 módosítást ért meg, 35 sohasem használt törvényi tényállást (papírjogot) tartalmaz, s több szempontból is időszerűvé vált felváltása egy új, koherens kódexszel. Az igencsak különböző, sőt, ellentétes társadalom- és jogpolitikai felfogások következtében azonban a parlament nem tudja átlépni saját árnyékát, s mintha az eredményes kodifikációhoz szükséges tapasztalati anyag felhalmozódása se állna rendelkezésre.


9

9

2008.06.20., 13:51

hol vagyok?, hová tartok? kérdésének, s egyben a lehetséges kritikai mércéknek a felvetése. Azért, mert egyáltalán nem könnyű feladat a kritika alapjának és mércéjének megválasztása, a helyes jog értékmérője problémájának a megoldása. Magunk azt gondoljuk, hogy a komplex jelző az alcímben jól kifejezheti törekvésünket, s az egész mozgására, strukturális változásaira, funkcionális kapcsolataira irányuló szemlélet alkalmas lehet arra, hogy a részletek végtelenségében ne essen szét a vizsgált tárgy, a Magyar Köztársaság jogrendszere. Tagolt mivoltában őrizhesse és mutathassa fel identitásjegyeit, a maga entitását. Képletesebben szólva, hogy a fák és fajtáik ne takarják el az erdőt, amelyet csak akkor lehet egyben látni, ha kissé kívülről és felülről, a szomszédos mezők és dombok felől is nézelődünk, vizsgálódunk, mégpedig a jogállami minőségű jog, adott korhoz és helyhez kötött, relatív természetjogi mércéjén mérve. A természetjog persze annyiban már túl is megy a jogelméleten – amely a jog önreflexiója –, hogy a helyes jogi mérce kérdése egyben mindig filozófiai, jogfilozófiai választ igényel. Itt találkozik egy konkrét jogrendszer vizsgálatában az alkotmányelmélettel, amely közel sem érinti az összes alkotmányjogi (mint szakjogi) kérdést, de a jogrendszer érvényességi alapjának, legitimitásának és az alkotmányosság tartalmi és processzuális összetevőinek kifejtését igen. Ebben az értelemben igazi jog- és alkotmányelméleti kutatásnak tartjuk tehát vállalkozásunkat, ahol a társadalom és a jog kölcsönhatásos mozgása, utóbbi konfliktusmegoldó és regulatív, szabályozó ereje és egyben aktív adaptációja éppúgy előtérben áll, mint a történetileg, szociológiailag, politikaelméletileg kibontható – jogrendszerhez képesti – külső környezeti tényezők hatásai. Azt is mondhatnánk, Eörsi Gyula akadémikusra, egykori nagy civilistánkra utalva és emlékezve, aki jogelméleti szempontokat is gyakran vizsgált munkáiban, hogy egyfajta jogracionalizációs kutatást végeztünk el: a jogtípusok, a jogcsoportok és a nemzeti jogfejlődés útjának elemzési szempontjait alkalmazzuk a jogfejlődés magyarországi folyamataira, ahol egyelőre hagyjuk megválaszolatlan kérdésnek, hogy fejlődik-e egyáltalán, vagy csak változik jogrendszerünk. Hiszen egyelőre sem a jog rendszerszerűségének kérdését, sem a jogrendszer fogalmát, sem az összehasonlító szempontokat, sem pedig a jogrend különbségeit nem érinthettük. Egyelőre különösebb bizonyításra nem szoruló evidenciaként fogadjuk el, hogy a történelem menetéből és a társadalmi-gazdasági folyamatokból a jogrendszer számára érkező kihívások igen számottevőek voltak. A társadalmi rendszer megváltozásától, a gazdálkodás módjától és a politikai rendszertől, benne az államtól a jogrendszerig terjedtek azok a dinamikus változások, amelyek a mai állapotokhoz vezettek. Be kell mutatnunk a magyarországi átmenet jellegét, a legalitás és a legitimitás dimenziójában, az 1989–90-es alkotmányreformot, illetve a jelentősebb alkotmánymódosításokat és AB-döntéseket, hogy a közjogi keretek ki- és átalakulását megérthessük. Ugyanakkor ez aligha végezhető el a parlamentáris köztársaság alapjellemzőinek és az alkotmányosságnak a vizsgálata nélkül. Gondoljunk


10

10

2008.06.20., 13:51

csak arra, hogy egymással rivalizáló értelmezések születtek és vannak ma is jelen az átmenet megítélésében. A köztársasági eszme mellett a Szent Korona-tan többszöri jelentkezése jelezte, hogy többféle legitimációs igény és potenciál verseng egymással társadalmunk közvéleményének megnyeréséért, s hogy az írott alkotmány betűihez képest létezik a rendszerváltás egyik új intézményeként az az alkotmánybíráskodás, amelyik – egykori elnökük terminológiáját felidézve – „a láthatatlan alkotmány” kibontásának letéteményese. Nem is olyan egyszerűen megválaszolható, hogy egyféle írott alkotmányunk ellenére hányféle alkotmányosság létezik abban a legitimációs erőtérben, amely túllép vagy túlléphet az Alkotmány normaszövegén és intézményteremtő funkcióin. Pontosan azért, mert mint minden más alkotmánynak, így a Magyar Köztársaságénak is van legitimációs funkciója, amely a pluralista berendezkedés közegében súlyponteltolódásokkal, eszmei és politikai harcok közepette tudja csak újratermelni – vagy éppen legyengíteni – saját berendezkedését legitimáló funkcióját. Minden olyan esetben, amikor alkotmányos alapjog másik alkotmányos alapjoggal ütközik, ergo össze kell mérni és korlátozni őket, megjelennek ezen rejtett legitimációs érvkészletek, aktualizálódnak, befolyáshoz jutnak, akár egy alkotmánybírósági döntés mellett, akár ellene, annak irodalmi vagy éppen politikai kritikájaként. Teljes konszenzust abban a nem feltétlenül csak elméleti, hanem bizonyos összefüggésekben esetleg gyakorlati konzekvenciákkal járó kérdésben sem lehetett kialakítani, amely a nemzeti jogrendszer külső kapcsolatának dualista, nemzetközi jogon orientálódó technikáit alkalmazza és terjeszti ki az európai uniós joganyagra, és a másik felfogás között, amely az utóbbit nemcsak különálló jogrendszernek, hanem saját érvényességi alappal rendelkező jognak tekinti (s ennyiben nem vagy nem elsősorban a külső jog bensővé tételének monista vagy dualista technikáira koncentrál). Következésképp nem dichotóm, hanem trichotóm szerkezetet lát a nemzeti jog, az EU-joganyag és a nemzetközi jog között. Mindkét álláspont jól megérvelhető, s ezért tartják is magukat. A magyar uniós csatlakozás 2004. május 1-jei dátumáig bezáróan vizsgáljuk meg, hogyan, milyen problémákon keresztül érvényesült e viszonyrendszer. Relatíve önálló témaként (fejezetként) elemezhető a jogalkotás is. Az átalakult jogforrás-hierarchiában kitüntetett szerep jutott a parlamenti törvénygyárnak, -üzemnek (az 1990-től 2004-ig terjedő 15 esztendő átlagosan 116 új törvényével vagy törvénymódosításával), hiszen a törvények törvényerejű rendelettel történő helyettesíthetősége 1989. október 23-ával, a III. Köztársaság kikiáltásával megszűnt. A parlamenti törvényhozás a reá jellemző sajátosságokkal tért vissza jogaiba, miközben nem kevés problémát vetett és vet fel e törvények szakmai megalapozottsága és kidolgozottsága. Bár nemcsak a magyar jog jelensége, de elég magas fokú általában is a jogszabály-infláció, amelynek több nemkívánatos, sőt diszfunkcionális hatása van: így a jogkövető magatartások kialakulására, illetőleg a jogbizton


11

11

2008.06.20., 13:51

ság helyzete tekintetében. Ezért az új törvények megalkotását, módosítását és a jogalkotó hatalom deregulációs tevékenységét, melyeket statisztikusan is jellemeznünk kell, ki kell egészítenünk a jogállami jogalkotás némely politikai-szociológiailag jellemezhető sajátosságával. Kitérve arra is, hogy a több mint egy évtizede készülő és szükséges jogalkotási törvény miért adóssága a mai napig a magyar parlamentnek. A jogrendszer már jelzett fogalmi-elméleti problémáit egyfelől jogunk belső tagozódásának mozgatórugóival és ezek elméleti magyarázatával, másrészt az egyes jogágak, jogterületek jellemző tendenciáinak, intézményes megoldásainak jogelméletileg releváns tárgyalásán keresztül végezzük el. Itt a már elvégzett szakjogi kutatásokra támaszkodhattunk, különösen a Jakab András és Takács Péter által szerkesztett, monumentális, kétkötetes munka (2007) jó néhány tanulmányára. Minden szakjogi dimenziót és részterületet nem tudunk és nem is áll szándékunkban számba venni. Ebben a tekintetben érdeklődésünk és kompetenciánk egyaránt szelektált. (Így a közjog területeit mindenképpen behatóbban vizsgáltuk, mint a magánjogiakét.) Ugyanakkor az újdonságokra, új jogterületek kialakulására (információs jogok, a környezetvédelem felfutása, kodifikációs törekvések, a magánjog versus kereskedelmi jog problematikája) vagy éppen „elcsökevényesedésére” (mezőgazdasági szövetkezeti jog helyén agrárjog) figyelemmel leszünk, miként a klasszikus jogterületeken – a civilisztika, a büntetőjog, a közigazgatási jog és a munkajog területein – igyekszünk a fő folyamatok értelmező bemutatására. Mindezt a jogelméleti általánosítás szintjén, tehát szabályozási formák és fejlődési tendenciák középpontba állításával. A jogrendszer funkcionálisan önálló alrendszereként is értelmezhető az igazságszolgáltatás, amelynek területén 1997-től a magyar államszervezet legátfogóbb reformja bontakozott ki, nevezetesen az igazságszolgáltatás reformjával és a szakma belső önkormányzatának, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a működésével. Itt igen számottevő változások vannak. Mégsem csak ezeket a szervezetiintézményi változásokat, a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát vagy a táblabíróságok felállításával létrejött négyszintű bírói fórumrendszert kell bemutatnunk, hanem az igazságszolgáltatás teljesítményeit is értékelnünk kell. Az ítélőbíróságok munkaterhével, de a bírói függetlenség helyzetével, sőt elhíresült eseteinek elemzésével. Mindez pedig jogszociológiai elemzési módszerekkel volt elvégezhető. Látni fogjuk, hogy a rendszerváltás folyamatában indukálódó érdekviszonyok bizonyos konfliktusok eljogiasodásához vezetnek, s ilyen értelemben az ítélőbíróságok a közvélemény figyelmét még inkább magukra vonják, mint korábban. Mozgalmas területté vált az igazságszolgáltatás, mert szakmai, szervezeti, anyagi autonómiáinak megerősödése ellenére megszűnőben van az a korábbi „l’homme protégé” helyzete, amellyel ki volt vonva munkájának, ítéleteinek a közvélemény felé teendő indoklási kötelezettsége alól. A politikailag jelentős, nem


12

12

2008.06.20., 13:51

tucatesetekben a tárgyalások nyilvánossága a közvélemény előtti igazoltság nyilvánosságáig nőtt, s olyan kérdések esnek ezáltal társadalmi megítélés alá, amelyekhez nem teljesen szoktak még hozzá bíráink s vezetőtestületeik, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT. Bizonyos jogvédő szervek fellépése, magatartása pedig azt is jelzi, hogy az ún. „ perlési politizálás” gyakorlata némi szerephez jutott (Pokol, 2001, 205–207) polgári demokráciánkban. Állapotjellemző-leíró és kritikai értekezésünk záró fejezete a jogállamiság kritériumrendszerén keresztül teszteli jogunk erényeit és gyengeségeit. Utóbbiból is akadt bőven. Áttekintve monográfiánk tematikai keresztmetszetét, szólnunk kell még a kutatás módszertanáról, a közreműködők köréről, szerepéről és a felelősségéről. Módszertani elgondolásunk szerint igazi Sozialforschungot műveltünk, a frankfurti törekvések szellemében, tehát a társadalomkutatás módszertanát a magyar jogrendszerre alkalmaztuk. Ez a könyv azonban nem született volna meg az OTKA tematikus pályázatának elnyerése nélkül, melyet a kutatásvezető a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Állam- és Jogtudományi Intézete nevében nyújtott be s nyert el 2004-ben (T 046838) számon. Azóta önálló karrá, a Deák Ferenc nevét viselő Állam- és Jogtudományi Karrá váltunk. A hároméves kutatómunkában 12 munkatársunk vett részt,2 akik saját szakterületük gazdáiként írtak résztanulmányokat és fejtették ki álláspontjaikat, saját jogon és saját szellemi termékeiket külön is megjelentetve. A kifejtés menetében mindenkor utalni fogunk erre a körülményre. A kutatás vezérfonaláért, alkalmazott módszereiért, koncepciójáért és stiláris eszközeiért azonban csak a szerző kutatásvezetőt illeti személyes felelősség, mert bár álláspontjai mindenkor másokéra is támaszkodtak, de tollát saját magának kellett vezetnie. Ezen általánosan érvényes megállapítás alól két nevesített kivételt kell tennünk: az igazságszolgáltatás jogszociológiai vizsgálatában segítségünkre voltak Fleck Zoltán egyetemi docens, a jogharmonizációéban pedig Horváthy Balázs egyetemi adjunktus urak, számunkra is fontossá vált témáik specialistái. A kutatás egészében való, az átlagos aktivitást felülmúló részvétellel és fontos bírálói észrevételekkel szolgáló kollégáknak, Takács Péter lektor úrnak és Cs. Kiss Lajos professzoroknak, továbbá Egresi Katalinnak, Rigó Anettnek és Blaskó Bélának külön köszönettel tartozunk. Miként az MTA Politikai Tudományok Intézetének, amely alkotó légkörével kutatómunkámat mindvégig támogatta, Kulcsár Kálmán, Szoboszlai György és Tölgyessy Péter jogász-politológus kollégáim szakmai segítsége mellett.

2

Cs. Kiss Lajos, Egresi Katalin, Ferencz Jácint, Fleck Zoltán, Göndör Éva, Herédi Erika, Horváth Gergely, Horváthy Balázs, Milassin László, Reiderné dr. Bánk Erika, Rigó Anett, Sulyok Gábor.


13

13

2008.06.20., 13:51

NÉVMUTATÓ

Abendroth, Wolfgang 298 Anka Tibor 175, 307 Antall József 18, 23, 41, 163 Aquinói Tamás 43 Arisztotelész 43 Asztalos László 40, 308 Azo, Portius 221, 223 Bacon, Francis 290 Bakunyin 38 Balázs István 30, 249, 250, 251, 307 Baldus da Penne 220 Bán Tamás 191, 307 Bándi Gyula 290–292, 307 Bánki Erika 313 Bárándy Péter 205 Baranyi Bertold 165, 307 Bárd Károly 161, 263, 264, 307 Bartolus da Penne 220 Bayer József 307, 308, 310, 312, 314, 315 Bayer Judit 307 Becker, Theodore 212 Bence György 30, 307 Berke Barna 84, 307 Bevir, Mark 30, 307 Bihari Mihály 35, 307 Bíró György 267, 290, 307 Boda Zsolt 30, 307 Bódig Mátyás 20, 22, 35, 238, 307, 308, 312 Bodnár László 94, 95, 97, 98, 308 Borbély Szilvia 308

Bőhm Antal 31, 308 Bölcskei Gusztáv 201 Bragyova András 57, 78, 95, 98, 153, 308, 312 Brunner, Georg 6, 150, 153, 155, 156, 308 Burka Ferenc 7, 190 Burke, Edmund 66 Bush, George 37 Cortes, Donoso 35 Costa, Flaminio 83, 91 Chossoudowsky, M. 283 Chronowski Nóra 217, 218, 308 Cusanus, Nicolaus 221 Czuczai Jenő 90, 122, 131, 308 Csaba László 130, 308 Cseh G. Zs. 122, 308 Csizmadia Andor 40, 308 Csurka István 18, 46 Dallos Zoltán 191 Dávid Ibolya 32, 44 Deák Dániel 308 Devecseri Gábor 111 Dezalay, Yves 130, 308 Dezső Márta 57, 308 Domé Györgyné 294, 308 Drinóczi Tímea 217, 218, 308 Dupré, Catherine 100, 309 Duverger, Maurice 54 Dworkin, Ronald 143


317

Eckhart Ferenc 47 Egei Antal 202 Egresi Katalin 13, 41, 44, 45, 47, 309, 311 Engels, Friedrich 265 Eörsi Gyula 10, 100, 102, 103, 135, 223, 228, 265, 309 Eötvös Károly 49 Erdélyi Ágnes 316 Erdős Éva 256, 257, 309 Fazekas Marianna 78, 253, 254, 309 Fekete Balázs 178, 309 Ferencz Jácint 13, 251, 309 Ferenczy E. 124, 309 Ferge Zsuzsa 16 Ficzere Lajos 165 Ficsor Mihály 113, 309 Finnis, John 302, 303, 309 Fleck Zoltán 13, 173, 174, 177, 181, 212–214, 216, 309 Fodor László 309 Forsthoff, Ernst 230, 298 Foucault, Michel 285, 309 Földes Gábor 79, 309 Földesi Tamás 262, 309 Földvári József 262, 309 Fűrész Klára 280, 309 Gábor R. István 16, 309 Gadó Gábor 195, 310 Galasi Péter 16, 309 Galbraith, John Kenneth 269 Gán testvérek 7, 189

317

2008.06.20., 13:52

Gáspárdy László 217, 310 Gellér Balázs 262 A. Gergely András 315 Gombár Csaba 310, 312, 314, 315 Gorbacsov, Mihail 37 Göndör Éva 13, 277, 279, 280, 282, 310 Gramsci, Antonio 222 Grósz Károly 21, 25, 37 Győrfi Tamás 238, 243, 246, 308, 310, 312 Györgyi Kálmán 137, 259, 310 Gyurcsány Ferenc 19, 252 Häberle, Peter 132 Habermas, Jürgen 50, 230, 286, 310 Hack, Péter 28, 45, 310 Hajnik Imre 47 Halmai Gábor 20, 21, 109, 179, 239, 287, 310 Hamza Gábor 219, 220, 223, 310 Hargitai József 82, 83, 96, 97, 310 Harmathy Attila 195, 250, 268, 293, 310 Hársfalvi Rezső 294, 308 Hart, H. 221, 278, 310 Hartmann, Nicolai 238, 282 Hayek, F. A. 25, 310 Hegel, G. W. 214, 222, 282 Herédi Erika 13 Hohfeld, Wesley N. 270, 310 Hollán Miklós 262, 310 Holló András 35, 195, 310 Holmes, Oliver 152 Horatius, Quintus Flaccus 165 Horkay Hörcher Ferenc 26 Horn Gyula 19, 42, 49, 149 Horthy Miklós 17 Horváth Barna 225, 295, 310 Horváth Gergely 310

Horváth Zsolt 202 Horváthy Balázs 13, 83, 85, 110, 130, 311 Höreth, Marcus 85, 311 Imre Zsolt 191 Irk Ferenc 161, 311 Izing Antal 189 Jakab András 12, 307, 309–314 James, W. 166 Jareborg, N. 258 Jehring, R. 166 Jellinek, Georg 26, 223, 282 Juhász Endre 131, 298, 311 Juhász Gábor 311 Kádár János 37 Kafka, Franz 194 Kant, Immanuel 109, 286 Karsai Dániel 195, 311 Kecskés László 84, 85, 114, 121, 131, 311 Kelsen, Hans 83, 221, 233, 243, 257, 278, 282, 285, 301, 311 Kenedi János 311 Kengyel Miklós 271, 311 Kerényi Imre 19 Kertész István 277, 311 Khomeini 38 Kilényi Géza 311 Király Miklós 117, 311, 312 Kiss Gábor 46 Kiss György 311 Kiss János 20, 22, 57, 243, 311 Cs. Kiss Lajos 13, 36–39, 308, 315 Komáromi Zoltán 217, 311 Kondorosi Ferenc 190, 311 Kónya István 18, 199, 201 Korinek László 263, 311 Kornai János 177 Kossuth Lajos 38 Kovács Kálmán 308 Kovács Péter 40, 311 Köböl Anna 258


318

Körösényi András 33, 50, 52, 312 Krausz Tamás 22, 199, 284, 312, 315 Kristóf László 199, 201 Krygier, Martin 181 Kukorelli István 21, 57, 75, 195, 240, 309, 312 Kulcsár Attila 7, 192, 193 Kulcsár Kálmán 13, 16, 100, 173, 259, 262, 302, 307, 308, 310, 312, 314 Kurucz Mihály 195, 294, 308, 312, 312 Lábady Tamás 195, 312 Laky Teréz 281 Lányi András 49 Léderer Pál 199 Lenin, V. I. 38 Lenkovics Barnabás 267, 290, 307 Lévay Miklós 136, 258–261, 312 Lezsák Sándor 46, 47 Ligeti Katalin 262, 263 II. Lipót 47 Lomnici Zoltán 185 Lotze, Rudolf Hermann 236 Lőrincz Lajos 312 Luhman, N. 155 Luca, da Penne 220 Lukács György 289 MacCormick, Neil 221, 233, 312 Maglódi Csaba 191 Magyar Elemér 188 Maine, H. S. 99 Majtényi László 21, 22, 284– 286, 312 Marcuse, Herbert 286, 312 Martonyi, János 90, 112, 115, 312 Marx, Karl 38, 222 Matúz György 29

318

2008.06.20., 13:52

Medgyessy Péter 32, 133, 149, 252 Merkl, Adolf 301 Mészáros István 282, 312 Mezei György Iván 310 Michels, Robert 216 Milassin László 216 Mohl, Robert von 109 Molnár Kálmán 47 Montesquieu, Charles de 171 Moór Gyula 24, 25, 312 Mössle, W. 298 Mussolini, Benito 38 Nagy Ferenc 103, 104, 161–164, 257–261, 313 Nagy Imre 37 Nagy Marianna 255, 256, 313 Nagy N. Péter 182, 194 Narojek, W. 24 Németh Miklós 22, 24, 114 Neumann, F. 230, 298, 313 Nyakas Levente 167 Orbán Viktor 19, 20, 54, 133, 149, 182, 252 Ovidius, Naso Publius 111 Paine, Thomas 66 Pál Lajos 277, 311 Pálné Kovács Ilona 313 Papinianus, Aemilius 220 Patyi András 34, 313 Peschka Vilmos 102, 221, 223, 238, 313 Péteri Zoltán 109, 313 Pető Iván 44 Petrétei József 173–176, 180, 181, 184, 313, 316 Petrik Ferenc 313 Placentinus 223 Pokol Béla 13, 243, 245, 313 Polányi Károly 17 Pound, Roscoe 154, 166, 223, 233, 244, 313

Princz Gábor 7, 192, 193 Prugberger Tamás 294, 295, 313 Pusoma Dénes 7, 188 Pythagoras 111 Radbruch, Gustav 300, 303 Radnay János 277, 311 II. Rákóczi Ferenc 40 Rákosi Mátyás 17 Ramonet, Ignacio 290, 313 Raz, J. 25, 302, 313 Reiderné, Bánki Erika 13, 272–275, 313 Réti Mária 294, 308 Rigó Anett 13, 87, 92, 95, 96, 313 Robespierre, Maximilen de 243 Ságvári Endre 7, 198–200 Sajó András 49, 100, 104–106, 131, 132, 207, 248, 298, 313 Salamon László 45 Samu Mihály 106 Sándor Zsuzsa 214, 313 Sári János 298, 313 Sárközy Tamás 16, 104, 133, 134, 161, 162, 195, 266–269, 314 Savigny, F. K. von 99 Schmitt, C. 39, 297 Sereg András 307 Sipos Balázs 200 Smith, Adam 222 Solt, Pál 185 Sólyom László 21, 51, 107, 246, 286, 314 Soós Tamás 131, 311 Spinoza, Baruch 224 Stumpf István 53, 314 Sulyok Gábor 13, 43, 95, 97, 98, 314 Sunstein, Cass R. 298, 314 Svéd László 200 Szabó András 106, 195, 238, 260


319

Szabó Győző 314 Szabó Imre 307, 314 Szabó Márton 307 Szabó Miklós 308, 310, 312, 314 Szalai Erzsébet 17, 26, 49, 314 Szalma József 314 Szamel Katalin 154, 252, 314 Szász Károly 192 Szemán Felicitasz 173, 178– 180, 183–185, 212, 314 Szent István 43, 44, 49 Szigeti Péter 22, 35, 51, 99, 100, 167, 225, 243, 256, 260, 284, 297, 298, 305, 309, 312–315 Szilágyi Péter 35, 75, 201, 237, 315 Szoboszlai György 13, 33, 35, 50, 161, 251, 315 Takács Péter 12, 13, 18, 99, 149, 167, 225, 243, 247, 256, 297, 298, 303, 307–316 Tallódi Zoltán 315 Tamás Gáspár Miklós 199 Tamás Tibor 199 Tanka Endre 294, 315 Teubner, Günther 315 Timón Ákos 47 Tóth Ádám 315 Tóth Gábor Attila 109, 179, 239, 310 Tóth Imre 274, 276, 280, 287 Tóth Lajos 315 Tölgyessy Péter 13, 22, 49, 53, 54, 162, 163, 315 Turi-Kovács Béla 46 Ughy Attila 46, 47 Ulpianus 220, 226 Utasi Ágnes 315 Varga Csaba 310, 313, 315 Varga János 121 Varga Zoltán 214 Varga Zs. András 34, 313

319

2008.06.20., 13:52

Vásárhelyi Mária 189, 213 Vass János 294, 308 Vastagh Pál 45, 178, 180, 181, 315 Vavró István 257–259, 315 Vékás Lajos 121, 133, 227, 268, 272, 279, 315, 316 Verebélyi Imre 316 Veres József 294, 316 Vereshchetin, Vladen S. 94, 316

Vörös Imre 83, 90, 95, 96, 112, 131, 132, 243, 316 Wacquant, Loďc 258, 316 Wallerstein, Immanuel 283, 316 Waltner Tibor 316 Wéber Attila 308 Weber, Max 24, 25, 99, 121, 156, 166, 222, 258, 300, 316 Weiss Emília 227, 316 Werbőczy István 44, 46


320

Wiatr, J. 24 Wieacker, F. 230 Wiener A. Imre 260, 262, 316 Wiener György 40, 41, 46, 47, 316 Zacsek Gyula 18 Zeller Judit 217, 218, 308 Zétényi Zsolt 18, 199, 247, 316 Zsigmond, Luxemburgi 46

320

2008.06.20., 13:52

TÁRGYMUTATÓ

AB (Alkotmánybíróság) 33, 55–79, 95–98, 107, 109, 151–153, 175, 191, 195, 196, 203, 204, 232, 239, 240–248, 251, 271, 275, 278, 299, 300 adaptáció 103, 111, 131–132 – kényszeredett 103 – spontán 103 – tudatos 103 agrárjog 293–295 alanyi közjogok (G. Jellinek) 223 alapjogi rezerváció 85 – katalógus 298, 304 alapjogvédelem, alapjogi kontroll 84, 278, 289 alapviszony–szabályozási viszony 137, 276–277, 282–283, 290 Alkotmány 87–89, 92, 95–97, 102 – funkciói 239 – konszolidáció 32, 98 – védelem 134, 137, 178–179, 189, 240–241 alkotmányjog 223, 229 alkotmányos – jogállam 25, 26, 28, 259, 284 – berendezkedés kétségbevonása 19 – patriotizmus 50 alkotmányosság 10, 11, 15, 89, 223, 234, 240 – láthatatlan 11 – együttműködő 132–134, 137 alkotmányozás 105 – elmaradt 24, 31–33, 50–54, 81 államépítés (új) 53 államforma 34, 39 – köztársasági 40, 50, 55 állami főhatalom (joghatóság) 89 államigazgatás-önkormányzati igazgatás 249–250


321

állami szuverenitás 79, 84, 87 – külső, belső oldala 87 állampolgári jogok országgyűlési biztosa 34–35 államszocialista berendezkedés 15, 16, 17–18, 24, 84, 253, 276, 293 barát-ellenség megkülönböztetés 39 békés átmenet 15, 23–27, 35, 37 – társadalomlélektanilag 37, 38 – utópiák, mítoszok, chiliasztikus energiák hiánya 38 „betartásos demokrácia” 252 – konszenzusos 252 bírói függetlenség 176–177, 179, 183, 212–217 – belső igazgatás (szakmai önkormányzat) 179, 180–181 – egzisztenciális 212 – ítélőbírói 212 – létszám 185 – ortodox felfogása 213 – politikai 212 – szervezeti-igazgatási 212 bírósági végrehajtás 176 biztonsághoz való jog (hiánya) 304–305 Btk. 9, 138, 162, 201–207, 262 – 269. §-a 201–207 bűnözés 178 – Magyarországon 257–259 büntetőjog 227–229, 257–264 – Be. 230, 263–264 cégjog 267 common law 220 contra legem 72

321

2008.06.20., 13:52

családi jog 227, 272–276 csatlakozási klauzula 84, 89–91 csendes forradalom 15, 20–23 – alkotmányos forradalom 21

ius publicum (közjog) 220, 222, 230 ius privatum 220, 223, 230 ius strictum 198

dereguláció 120, 139, 141, 164–169, 283 diszpozitív norma 226 egyenlőtlenek egyenlősége (jogegyenlőség) 178, 305 egyértelműségi teszt 59, 65, 86 EJEB (Strasbourg) 35, 109, 151, 191, 264, 267, 275 élettársi viszony 274–276 emberi jogok 101, 105–110 eredeti tőkeátcsoportosítás (Magyarországon) 16–17 Európai Bíróság (Luxemburg) 84, 85 Európai Unió 90–93, 105, 260, 278 érvényesség 234–237, 238, 239 – közvetlen 83 – dichotóm felfogása 82–83 – trichotóm felfogása 82–83 – normatív 257, 299 érvényesülés (jogkövetés) 236, 237 – értékképzet (mint cselekvési motívum) 237 FIDESZ 19, 20, 21, 45, 51, 54, 60 FKGP 46, 51 gazdasági jog 266–269 gazdasági rendszerváltás 16 guvernamentális felfogás 51, 53 hatalommegosztás 171 heteroszexualitás (normalitás, tolerancia) 274–276 igazságszolgáltatás 12, 171–218, 171–172, 232 – reformja 12, 33, 181–184 – előtt 172–181 – szakkritikák 188–212 – tehetetlen 192–194, 301 igazságtételi törekvések 26, 28, 95 iure imperiii – iure gestionis 230 iuris ignorantia cuique nocet 255


322

jog(ok) – anyajog 107, 109 – élethez, emberi méltósághoz, szabad véleménynyilvánításhoz 107–110 – emberi jogi recepció 105–110 – recepciója 103–104, 110 – szerves 104 – szervetlen 103–104 jogág 228, 280, 295 jogalkalmazás, jogalkalmazói döntés 138, 140 – egysége 178 – diszkrecionális döntés 231 – hatósági 253 – törvénysértő és/vagy megalapozatlan 140 jogalkotás 11, 23, 139–140 – (fogalma) 309 – minősége 153–154 – normavilágosság 149, 154 – szubszidiaritás elve 121 – reguláció 120 – törvénygyár 11 – törvényhozási eljárás (ábra) 144–145 – törvényi kikötöttség 151 jogállam, jogállamiság 22, 42, 248–249 – deficit 207, 256 – formális, materiális 298–299 – jogbiztonság 300 – kritériumok és érvényesülésük Magyarországon 297–305 – liberális jogállami 51 – minimális követelményei 302–303 – sarkalatos törvények 22 jogcsoport 10, 81, 178 jogdogmatika 226–227, 233, 261, 295, 302 jogegység 194–198 jogelmélet 10, 85, 99–104, 134–138, 219, 257, 271, 273, 295, 298 – általánosítás 12 – jogelméleti tudás 9, 83 – relatív természetjogi mércéje 10, 239, 240, 298–299, 304 jogérvényesítés 255

322

2008.06.20., 13:52

jogérvényesülés 255 jogfejlődés – jogracionalizáció – jogfejlesztés kapui 135 – jogmegkettőződés 135 – Magyarországon 9, 10, 99–138 – materiális – formális racionalizáció 101 – mint aktív adaptáció 102 – mint régi és új harca 134–136 – sámán – bíró – kódex – (alkotmányvédelem) 99–101 – reflexiós fok 101 jogforrás 142–146 – belső, külső 142–146 – filozófiai szinten 141 – formai 142–143 – tartalmi 142 jogharmonizáció 88, 105, 110–131, 281 – acquis communautaire 82, 83, 126, 131 – derogáció 123–124 – nyelvi kérdés 128–130 – technikája 126–128, 130 jogi hermeneutika 72–73, 76–79 jogi infrastruktúra 232 jogi szabályozás tárgya, módszere 220, 292, 293 jogpolitika 205, 207, 252, 271 – liberális-etatista 162 – kriminálpolitika 162–163, 258–259, 263 jogrend, jogállapot 24, 230, 245 – reflexiós foka 305 jogrendszer 9, 10, 12, 81–89, 223–224, 232 – (definíciója) – értékmérője 102 – érvényességi alapja 10, 221 – funkcionális értelme 231–232 – kontinuitása 23, 25 – külső kapcsolata, trichotómiája 11 – logikai zártsága 225, 305 – önszabályozó jellege 225 – plurális szerkezete 227 – szakjogi dimenziói 12, 219 – terjedelmi értelme 231–232 jog saját racionalitáspotenciálja 301 jogtípus 10, 18, 23, 27, 35, 178 jogvédelem 33, 35, 171, 175, 189, 289


323

kárpótlás 27, 28–30, 177 kazuisztikus szabályozás 163–164, 299 KDNP 51, 60 késő kádári technokrácia 26 KET 253–254 kógens norma 226 kommentátorok 220 kormányprogram 62–63, 65, 76–77 költségvetési törvény AB-tesztje 69–71 környezetjog 229, – vegyes szakjog 289 közérdekű adatok nyilvánossága (adatvédelem) 284–289 közigazgatási bíráskodás 33–34 közigazgatási jog 229, 248–256 közjegyző 175–176 közjog 12, 89 köztársaság 11, 36, 39–50 – alapító aktusa 39 különösség-tipikusság (lényegtípus- átlagtípus különbsége a jogban) 235 LB (Legfelsőbb Bíróság) 180–181, 189, 194–201, 215, 217, 280 legalitás 23–24, 26, 36, 201, 232, 247, 260 – formális, procedurális 27 – (i) antinómia 23–24 – (i) deficit 30 legfőbb ügyész 175 legislatio – juriszdikció 34 legitimáció 22, 43, 278 – -s igény, potenciál 11, 39 – értékválság 17 legitim-illegitim jogképződés 23, 24–25 legitimitás 81, 198, 201, 260 – procedurális 37, 48, 86 – delegitimálás 17–18 – monarchikus-dinasztikus 40 MDF 19, 51 MIÉP 19, 46 MSZMP 21, 25 MSZP 19, 44, 45, 47, 51, 52, 198 munkaerő sajátos áru 283 munkajog 227, 276–284

323

2008.06.20., 13:52

munkavégzés (hagyományos és atipikus) 281 – alkalmi munkássá tétel 282–283 – flexibilitása 282 „naiv” tudat 282 nemzetállam és integráció funkcionális komplementaritása 93 nemzetállamon belüli regionalizáció 251 nemzeti radikalizmus második forradalma 15, 18–20, 33 nemzetközi jog 93–98 – monista-dualista felfogás 82, 97 nemzetszuverenitás 40 nemzettudat 18 népszavazás 20, 53, 55–80 – esetjog (2006) 59–66 – esetjog (2007) 67–74 – kötelezően elrendelendő, mérlegelés alapján 57 – mint alapjog 56 – ügydöntő, véleménynyilvánító 57–58 – képzési hozzájárulás (tandíj) 67–68 – vizitdíj 2, napidíj 68–71 népszuverenitás 36, 44, 49, 55–59 – alanya, forrása 79, 86 norma-nihilizmus 300 normatan 226, 232

perlési politizálás 13 petítumhoz kötöttség (tárgyalási elv) 271 pluralista (-izmus) 11, 39, 155–156 – -ellenes 50 polgári jog, magánjog 264–270 polgári társadalom – politikai állam elválása 222, 224 Pp. (polgári perrendtartás) 230, 270–271 praeter legem 72 privatizáció 27, 30, 266, 277, 293 – joga 266 Ptk. 138, 207, 264, 265, 267–270, 272 radikális demokrata felfogás 51 redisztribúció 16–17 regionális 252 regulatív jogi kultúra 81, 302 semleges hatalmak 175 semmisségi törvényhozás 27–28 speciális tényállások elszaporodása 163, 299 SZDSZ 21, 44, 51 személyiség jogi védelme 288–289 Szent Korona-tan 11, 15, 39–50 – funkciói 45 – monarchikus állameszmény 41 szuverenitás transzfer 93

OIT (Országos Igazságszolgáltatási Tanács) 12, 52–53, 177, 182, 183–185, 213–218 – felelőssége 184, 190 Országgyűlés 89, 91–92 OVB (Országos Választási Bizottság) 58, 59–79, 152, 175, 196–198, 275

társadalmi rendszer 15, 18 – polgári 15–16, 17–18 társadalomkutatás 13 – elméleti perspektívaként 282 törvényesség 240–243, 248 tulajdoni rendszer 177

önkormányzat (helyi hatalomgyakorlás) 249–251 Unió pillérei (I. II. III.) 82–83, 96 parlamentarizmus 36–39, 64 – minta polgári társadalom és a politikai állam közötti közvetítés 36 – semlegessége 37 pénzügyi jog 256–257 pénzügyi-jogi technológiák, ügyletek – Futures – swaps – derivatives – junk bonds 129


324

ügyvédi szakma 175, 183 üzleti jog 267 vezéruralmi rend (vezérelv) 54 Walfare State (sozialer Staat) 52, 100 writ 226

324

2008.06.20., 13:52

ESETMUTATÓ

Alkotmánybírósági határozatok 1990 8/1990. (IV. 23.) 106, 107 9/1990. (IV. 25.) 110 23/1990. (X. 31.) 260 28/1990. (XI. 22.) 55 30/1990. (XII. 15) 98 894/B/1990 56 987/B/1990/3 56

1998 4/1998. (III. 1.) 278 30/1998. (VI. 25.) 89, 126

1991 64/1991. (XII. 17.) 151, 153, 287

2001 5/2001. (II. 28.) 87 50/2001. (XI. 22.) 63, 76 51/2001. (XI. 22.) 74, 78

1992 9/1992. (I. 30.) 11/1992. (III. 5.) 30/1992. (V. 26.) 61/B/1992 98 680/B/1992/25

107, 109,

110, 175 247 203, 204, 261

1999 12/1999. (V. 21.) 203 19/1999. (VI. 25.) 171 25/1999. (VII. 7.) 62, 63, 76 28/1999. (X. 6.) 63, 76 40/1999. (XII. 21.) 63, 76

2002 42/2002. (XI. 11.) 195 2003 48/2003. (X. 27.) 63, 76

29

1993 2/1993. (I. 22.) 20, 56, 62, 64, 76 53/1993. (X. 13.) 90, 94, 95, 97

2004 18/2004. (V. 26.) 205 54/2004. (XII. 13.) 261

1994 11/1994. (III. 2.) 165

2005 15/2005. (IV. 28.) 69, 74

1995 14/1995. (III. 13.) 275

2006 4/2006. (II. 15.) 168 37/2006 (IX. 20.) 150 46/2006. (X. 5.) 59, 153 11/132/2006. 78

1997 4/1997. (I. 22.) 95, 96, 98 52/1997. (X. 14.) 20, 57


325

2007

15/2007. (III. 9.) 67 16/2007. (III. 9.) 68, 74 504/H/2007. június 5. 74, 78, 79 565/H/ 2007. június 5. 71 Bírói ítéletek, végzések Costa v. ENEL (1964) 83, 91 Van Gend et Loos (1963) 83, 91 Simmenthal (1978) 91 MK Legfelsőbb Bírósága: BH, 1997, 99. 280 2006. március 6-i Bfv.X.1.185/ 2005/7. 198 Kvk. 37.227/2006/2. 196 Kvk.III.37.235/2006/5. 197 Kvk.IV.37.224/2006/2. 197 Kvk.I.37. 229/2006/2. 198 OVB-határozatok 64/2006. (II. 23.) 58, 153 171/2006. (IV. 9.) 197–198 178, 188, 192, 193/2006. (IV. 11.) 196 203/2006. (IV. 11.) 197 217/2006. (IV. 13.) 196–197 106/2007. (IV. 11.) 69–70 239/2007. (VII.31.) 275

325

2008.06.20., 13:52

Szigeti Péter A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGRENDSZERÉNEK ÁLLAPOTA

Recommend Documents