Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra Tézisek
Zsombók Terézia Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
Témavezető: Dr.Bagdy György egyetemi tanár, az MTA Doktora Hivatalos bírálók: Dr. Ertsey Csaba egyetemi adjunktus, Ph.D. Dr. Tajti János egyetemi docens, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai:
Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, az MTA Doktora Dr. Ligeti Erzsébet egyetemi tanár, az MTA levelező tagja Dr. Tajti János egyetemi docens, Ph.D.
Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra
Ph.D. értekezés tézisei
Zsombók Terézia ideg- és elmegyógyász
Témavezető: Prof. Dr. Bagdy György
Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Bitter István
Program: Klinikai Pszichológia és Pszichiátria Vezető: Prof. Dr. Tringer László
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Laboratórium Budapest, 2007
2
1
Bevezetés A fejfájás népbetegség, az orvoshoz fordulás egyik leggyakoribb oka (7). Mivel igen
sokféle fejfájást különítünk el, ezért megfelelő terápiájuk, tudományos megismerésük és epidemiológiai kutatásukhoz nélkülözhetetlenül fontos rendszerezésük. 1988-ban, majd 2004ben a Nemzetközi Fejfájás Társaság megalkotta kritériumrendszerét, mely alapján alapvetően elsődleges (idiopátiás) és másodlagos (szimptómás) fejfájásokat különítünk el. Az elsődleges fejfájások fő formái a migrén, a tenziós- és a cluster fejfájás. A migrénre jellemző, hogy elsősorban fiatal felnőtt és középkorú nők megbetegedése, kiszámíthatatlanul rohamokban jelentkezik, gyakran súlyos bevezető-és/vagy kísérő tünetekkel jár, az életminőséget jelentősen rontja és komoly gazdasági következményei is vannak (8). Annak ellenére, hogy számtalan hajlamosító, precipitáló és protektív tényező igazolódott esetében, mind a mai napig pontos etiopatogenezise és patomechanizmusa nem ismert (3, 5). Legfőbb provokáló tényező a stressz, mely tartós fennállása a migrénbetegség progresszióját okozza. Magas a komorbiditása depresszióval és szorongásos zavarokkal (6). Kezelése összetett, a gyógyszeres kezelést számtalan nem kívánt hatás kíséri (5). Fejfájósok körében gyakori a fájdalomcsillapító-abuzus és addikció, a krónikus fejfájások gyakori előfordulása (7). Habár a migrénbetegséget akut rohamok és tünetmentes időszakok jellemzik, a betegre mégis krónikus hatással is van (8). Hosszú távon káros hatással van mentális állapotukra, kapcsolataikra, társadalmi életükre, munkahelyi pályafutásukra és egész életük alakulására (7, 8). Annak ellenére, hogy egyre több hatékony megelőző-és rohamoldó szerrel rendelkezünk, elmondhatjuk, hogy a hagyományos, biomedikális szemlélet és szomatikus orvoslás sok esetben napjaikban sem eredményez teljes gyógyulást vagy jelentős állapotjavulást migrénbetegségben (5). Részben emiatt az elmúlt évtizedekben a migrén gyógyításában is egyre nagyobb az igény a pszichofiziológiai harmonizációt létrehozó relaxációs módszerek iránt. E módszerek rendszeres alkalmazása egyrészt a prevencióban másrészt a pszichovegetatív zavarok és a szorongásoszavarok gyógyításában elsődleges (2). Miután klinikai tapasztalatok szerint hatékonyak (1, 2) és a hagyományos orvosi eljárásokkal és/vagy egyéb pszichoterápiás módszerekkel való együttes alkalmazásuk a gyógyítást hatékonyabbá teszik, az orvosi gondolkodásnak is középpontjába kerültek (4).
3
2
Célkitűzés Dolgozatomban a szándékformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált Schultz-
féle autogén tréningnek az elsődleges fejfájásokra, ezen belül elsősorban a spontán és nitroglicerin provokálta migrénes fejfájásra gyakorolt hatásával foglalkozom. Munkám során a következő kérdésekre kerestem a választ: 1) Hatékony-e a szándékformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning az elsődleges fejfájások kezelésében? 2) Hatékonysága különbözik-e a különböző típusú elsődleges fejfájásokban? 3) Időben hogy alakul ki a hatás az autogén tréning megtanulása illetve gyakorlása során? 4) Befolyásolja-e a kombinált autogén tréning az elsődleges fejfájások kezelésében alkalmazott gyógyszerek valamint szorongásoldók szedését? 5) Igazolható-e a kombinált autogén tréning terápiás hatása a nitroglicerin indukálta azonnali és a később jelentkező migrénes fejfájásra? 6) A nitroglicerin provokáció előtt, a kezdeti vérmintákban kimutatható-e különbség a plazma kortizol-koncentrációban a kontroll és aura nélküli migrénes csoport és az autogén tréninget végző és az autogén tréninget nem végző csoport között? 7) Milyen plazma kortizol-koncentráció változások igazolhatók a nitroglicerin provokációs próba idején? Megállapítható-e különbség • a kontroll és aura nélküli migrénes csoportban mért adatok között, • az autogén tréninget végző és az autogén tréninget nem végző csoportban mért adatok között, • és azon csoportok adatai között, akiknél kialakult a migrénroham illetve akiknél nem alakult ki a migrénroham? 8) A nitroglicerin provokáció okozta vérnyomás-és pulzusfrekvencia értékek változásai mutatnak-e különbséget, attól függően, hogy •
a diagnózis (aura nélküli migrén és kontroll csoportok),
•
az autogén tréning végzése (autogén tréninget végzett és nem végzett csoportok),
•
a provokált fejfájások létrejötte (kialakult és nem alakult ki azonnali illetve késői, migrénes fejfájás csoportok)
alapján képzett csoportokban végeztük-e az elemzést.
4
3
Módszerek A megfogalmazott kérdések megválaszolásához két, egymástól független, fejfájós,
reproduktív korú nőbetegekkel valamint kontroll személyekkel végzett vizsgálatot végeztünk el. 3. 1 Vizsgálati személyek Az első vizsgálatban migrénes, tenziós és kevert fejfájós, a második vizsgálatban migrénes és egészséges személyek vettek részt. A betegek az Országos Sportegészségügyi Intézet Fejfájás Ambulanciájának és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek a páciensei voltak. Az egészséges személyek kórházi dolgozók és diákok voltak. Valamennyiüktől részletes anamnézist vettünk fel, különös tekintettel a fejfájásra és egyéb pszichiátriai vagy neurológiai betegségre. Ezután, még a vizsgálatokba történt beválasztás előtt, részletes belgyógyászati, laboratóriumi, neurológiai és pszichiátriai átvizsgáláson vettek részt. A fejfájás diagnózisának megállapításában az International Headache Society (az első vizsgálatnál az 1988-as, a második vizsgálatnál a 2004. évi) kritériumrendszert használtuk. A résztvevők együttműködését a kontroll időpontokban és ülésenként szóban és a naponta vezetett fejfájásnaplóban rögzítettek alapján ellenőriztük. Csak azokat választottuk be a vizsgálatokba, akik naponta gyakoroltak négy (első vizsgálat) illetve hat (második vizsgálat) hónapon keresztül, valamint a második vizsgálat esetén azokat, akik nem vettek be gyógyszert a vizsgálat napján az utolsó vérvétel időpontjáig. Az első vizsgálatban a migrénes populáció adatait a tenziós és kevert fejfájós, a második vizsgálatban az egészséges kontroll személyekéhez hasonlítottuk. Ezen kívül az első vizsgálatban az egyes fejfájós csoportok megfigyelési időszakának adatait összehasonlítottuk az autogén tréning tanulása során kapott adataikkal is. A vizsgálati protokollokat az Országos Pszichiátriai
és
Neurológiai
Intézet
Klinikofarmakológiai
Kutatásetikai
Bizottsága
engedélyezte. A vizsgálatok megkezdése előtt valamennyi résztvevő személytől a betegtájékoztató elolvasása után írásos beleegyező nyilatkozatot kértünk. 3.2 Mért paraméterek -
fejfájás napló vezetése a fejfájás gyakoriságának, jellegének és az alkalmazott terápiák hatékonyságának nyomon követésére,
-
a fejfájás erősségének mérése 0-10-ig pontozott verbális skála segítségével,
5
-
a fejfájás minőségének és az autogén tréning hatásának követése előre összeállított kérdőívek segítségével a provokációs vizsgálatban,
-
vérnyomás, pulzusfrekvencia kiindulási és óránkénti mérése digitális OMRON MX3 vérnyomásmérő monitor segítségével,
-
szorongásosság/szorongás és hangulat vizsgálata Spielberger-féle vonás- és állapotszorongás teszttel, Zung-féle önkitöltős depresszió-skálával,
-
négy vérvétel vacutainer rendszer segítségével (első: 7 óra; második: a nitroglicerin bevétele után 60 percre, 9 óra; harmadik és negyedik: a migrénes roham kialakulása után 60 és 120 percre (átlagosan a nitroglicerin bevétele után 310 illetve 370 percre). Akiknél nem alakult ki migrénes fejfájás a harmadik vérvétel: a nitroglicerin bevétele után 5 órára, a negyedik vérvétel: a nitroglicerin bevétele után 6 órára történt,
-
plazma kortizol-szint meghatározása direkt RIA módszerrel történt előzetes extrakció nélkül a kereskedelemben használt kit segítségével.
3.3 Statisztika 3.3.1 Első vizsgálat: a kombinált AT hatása az elsődleges fejfájások kezelésére A megfigyelési fázis második, harmadik és negyedik hónapjának átlagadatai, mint alapadatok szerepeltek az autogén tréning hatékonyságának vizsgálatában. A különböző fejfájáscsoportok átlagainak statisztikai összehasonlítására az egy-és kétszempontos ANOVA-t használtuk post hoc összehasonlításokkal kiegészítve. A paraméterek időbeli alakulását az ANOVA ismételt mérésekre kidolgozott módszerével vizsgáltuk. Korrelációs vizsgálatokhoz a Spearman-féle rang-korrelációs próbát alkalmaztuk. 3.3.2 Második vizsgálat: a kombinált AT hatása a nitroglicerin provokált fejfájásokra A kapott adatokat egy-és kétszempontos varianciaanalízissel (ANOVA, MANOVA) elemeztük. A non-paraméteres eredményeket Friedman-féle ANOVA és Mann-Whitney-féle u-teszttel vizsgáltuk. Pearson-féle khi-négyzet tesztet használtunk annak feltárására, hogy van-e eltérés a különböző csoportokban a fejfájásrohamok kialakulásában. Korrelációs vizsgálatainkhoz Spearman-féle rang-korrelációs próbát és Pearson product moment korrelációs tesztet alkalmaztunk. Az esélyhányadost és a 95 %-os konfidencia határt standard módszerekkel számítottuk ki.
6
4
Eredmények
4.1 Első vizsgálat: A
kombinált autogén tréning hatása az elsődleges fejfájások
kezelésére •
Az autogén tréning megkezdése előtt, a megfigyelési fázis négy hónapja idején a fejfájásgyakoriság a tenziós fejfájós pácienseknél volt a legmagasabb, míg a migrénesek esetében volt a legalacsonyabb. A tenziós és kevert fejfájásban szenvedő betegek közel 2,5-szer annyi szorongásoldót szedtek, mint a migrénes betegek, továbbá a kevert fejfájásban szenvedő betegek nagyobb mennyiségben használtak migrénellenes szereket, mint a migrénes betegek, a tenziós fejfájásban szenvedő páciensek pedig egyáltalán nem használtak ilyen gyógyszereket.
•
A megfigyelési fázis során nem volt szignifikáns változás a fejfájás-gyakoriságban, a fájdalomcsillapítók, migrénellenes szerek és szorongásoldók szedésében.
•
A négy hónapig tartó autogén tréning fázis után az összes beteg adatait tekintve szignifikánsan csökkent a fejfájás-gyakoriság, a fájdalomcsillapító használat, a migrénellenes szerek (triptánok, ergot származékok) használata, valamint a szorongásoldó szerek szedése. A szorongásoldók mennyiségének csökkenése a három csoportban nagymértékben eltért.
•
A fejfájás-gyakoriság a tenziós és kevert csoportban már az autogén tréning első hónapjában szignifikánsan csökkent, a migrénes csoportban a csökkenés lassúbb és kisebb mértékű volt és szignifikáns változás csak az autogén tréning tanulás harmadik hónapjában alakult ki. A szorongásoldók mennyiségének csökkenése is a tenziós csoportban volt a leggyorsabb és legnagyobb mértékű. A migrénellenes szerek és fájdalomcsillapítók mennyiségének csökkenése közel hasonló lefutást mutatott.
•
Az autogén tréning fázis adatainak elemzése során szignifikáns korrelációt találtunk a fejfájás-gyakoriság változása és a migrénellenes szerek és fájdalomcsillapítók szedése között. Ezzel ellentétben nem volt szignifikáns összefüggés a fejfájás-gyakoriság változása és a szorongásoldók szedésében bekövetkezett változás között.
•
A kiesett betegek és az autogén tréninget befejező csoport vizsgált paraméterei (életkor, fejfájás-gyakoriság) között egyik esetben sem volt szignifikáns a különbség. A legtöbb páciens a migrénes betegek közül esett ki, a tenziós és a kevert csoportban közel azonos volt a kiesők aránya. A kiesők többsége az ötödik hónapban, a tanulási fázis első hét hetén belül esett ki és főleg időhiánnyal indokolták elmaradásukat.
7
4.2 Második vizsgálat: A kombinált autogén tréning hatása a nitroglicerin provokált fejfájásokra •
A nitroglicerin hatására a vizsgált személyek egy részében fejfájás jött létre. A létrejött fejfájás alapvetően két típusba sorolható. Az azonnali fejfájás jellemzői: enyhe, nem felel meg az aura nélküli migrén kritériumainak, egy órás belül spontán elmúlik. A migrénes fejfájás jellemzői: a nitroglicerin bevétele után átlagosan 250 perc múlva jön létre, az aura nélküli
migrén
kritériumainak
megfelelő,
közepes
vagy
súlyos
erősségű,
fájdalomcsillapító kezelést igényel. •
Nem volt szignifikáns különbség az azonnali fejfájások pontszáma között a kontroll és migrénes csoport esetén. Azonban a migrénes fejfájás-pontszámok szignifikánsan különböztek a migrénes roham alatt a két különböző mérési időpontban.
•
Sem az azonnali fejfájás és a migrénes fejfájás gyakorisága, sem e fejfájások fejfájáspontszám vonatkozásában nem különbözött szignifikánsan az autogén tréninget végző és az autogén tréninget nem végző csoport.
•
Az azonnali fejfájás és a migrénes roham kialakulása között nem találtunk összefüggést.
•
Nem találtunk együttjárást a kiindulási plazma kortizol-koncentráció és a pszichometriai pontszámok között, ezzel szemben szignifikáns negatív korrelációt mutatott a kiindulási plazma kortizol-koncentráció a migrénes fejfájás intenzitásával.
•
A migrénes roham idején a plazma kortizol-koncentráció szignifikáns emelkedést mutatott. Erős korrelációt találtunk a plazma-kortizol koncentráció változása és a migrénes fejfájáspontszám változása között. A diagnózis és az autogén tréning szerinti csoportosítás esetében nem volt szignifikáns különbség a csoportok között.
•
A nitroglicerin bevétele után egy órával szignifikánsan csökkent a vérnyomás és a pulzusfrekvencia. Ez a csökkenés nem mutatott szignifikáns különbséget sem a migréneseket és kontrollokat összehasonlítva, sem pedig a migrénes roham kialakulása szerinti csoportosításban. Szignifikáns különbséget észleltünk azonban ezekben a paraméterekben az autogén tréninget végzők és az autogén tréninget nem végzők között. A vérnyomás és a pulzusfrekvencia szignifikánsan stabilabb volt az autogén tréninget végző személyek esetében.
8
5
Összefoglalás Munkám során az általunk szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált
Schultz-féle autogén tréning hatását vizsgáltam elsődleges fejfájásokra, ezen belül elsősorban a spontán és nitroglicerin provokálta migrénes fejfájásra. Arra kerestem a választ, hogy az AT rendszeres végzése milyen hatással van a spontán fejfájásokra, így pl. migrénes rohamra és a kezelése során alkalmazott gyógyszerekre, valamint a provokált migrénes rohamra, a provokáció idején a plazma kortizol-koncentráció változásaira és a vérnyomás-és pulzusfrekvencia értékekre. Vizsgálataink során négy hónapos megfigyelési időszakot alkalmaztunk, az autogén tréninget a betegek a következő négy hónapban tanulták meg illetve alkalmazták. Az autogén tréning hatását a megfigyelési időszakban mért paraméterek illetve a nitroglicerines provokáció esetén kontroll csoporthoz képest vizsgáltuk. Az autogén tréning rendszeres, négy hónapos alkalmazása során a fejfájás gyakorisága és az alkalmazott gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, migrénellenes szerek és szorongásoldók) mennyisége valamennyi fejfájáscsoportban (migrén, tenziós- ill. kevert fejfájás) csökkent az autogén tréning előtti megfigyelési időszak átlagértékeihez képest. Az autogén tréning hatása a tenziós és kevert csoportban jelentkezett a leghamarabb és a legmarkánsabban, a migrénes csoportban csak az autogén tréning gyakorlás harmadik hónapjától találtunk szignifikáns csökkenést. Míg a fejfájás-gyakoriság csökkenése szoros együttjárást mutatott a fájdalomcsillapítók-és migrénellenes szerek szedésének csökkenésével, addig a szorongásoldó szerek használatának csökkenésével nem találtunk szignifikáns együttjárást. Az NO donor nitroglicerin által provokált fejfájás az egyik legelterjedtebben alkalmazott humán migrénmodell. Vizsgálatainkban arra kerestünk választ, hogy az autogén tréning rendszeres, valamint a nitroglicerin kezeléssel egyidőben történt alkalmazása képes-e befolyásolni az NO donor migrént kiváltó hatását illetve a plazma kortizol-koncentrációjának emelkedését. Eredményeink szerint a nitroglicerin (0.5 mg) a migrénes betegek körében jellemzően létrehozza a migrénes rohamot, ami egyúttal kortizol-koncentráció emelkedéssel jár. Ez a migrénes fejfájás átlagosan öt órával a nitroglicerin bevétele után alakul ki, és jól megkülönböztethető a nitroglicerin bevételét rövid időn belül követő, és általában 30-60 perc alatt lezajló átmeneti fejfájástól. Az autogén tréning a nitroglicerin vérnyomás-és pulzusfrekvencia értékekre kifejtett hatását szignifikánsan csökkentette. Ennek ellenére eredményeink szerint a rendszeresen végzett autogén tréning sem az azonnali sem a migrénes fejfájást nem befolyásolta és nem volt hatással a plazma kortizol-koncentráció emelkedésre
9
sem. A nitroglicerin által indukált migrénes rohamot csak a migrénes rohamterápiában alkalmazott triptánok tudták megszűntetni. Eredményeink arra utalnak, hogy az autogén tréning mindhárom általunk vizsgált betegcsoportban hatékony terápiás eszköz, amely a fejfájás gyakoriságot és az azzal összefüggésbe hozható gyógyszerhasználatot egyaránt csökkenti. Ennek ellenére egy erős kémiai stimulus (pl. NO donor) által kiváltott migrénes fejfájást nem képes számottevően befolyásolni. Az autogén tréning alkalmazása tehát a migrénes betegek életminőségére nagyon kedvező, de a már kialakulóban lévő migrénes roham kezelésében a gyógyszeres terápia nélkülözhetetlen.
10
6
Irodalomjegyzék
1. Autogenic Therapy. Aetna InteliHealth. Healthy Lifestyle. Complementary and Alternative Medicine (15.08.2006) Home Page: http://www.intelihealth.com/IH/ihtIH/WSS/8513/34968/358739.html?d=dmtContent 2. Bagdy E (1977) A relaxációs módszerek és alkalmazási lehetőségük a terápiás gyakorlatban. Orvosi Hetilap,. 117: 1331-1336. 3. Bahra A, Matharu MS, Buchel C, Frackowiak RS, Goadsby PJ. (2001) Brainstem activation specific to migraine headache. Lancet. 357:1016-7. 4. Critchley HD., Melmed RN., Featherstone E., Mathias CJ., Dolan RJ. (2001) Brain activity during biofeedback relaxation: a functional neuroimaging investigation. Brain,. 124: 1003-1012. 5. Goadsby PJ, Lipton RB, Ferrari MD. (2002) Migraine--current understanding and treatment. N Engl J Med., 346:257-70. 6. Merikangas KR, Merikangas JR, Angst J. (1993) Headache syndromes and psychiatric disorders: association and familial transmission. J Psychiatr Res, 27:197-210. 7. Silberstein SD. Lipton RB. GoadsbyPJ. Headache in clinical practice. Oxford, Isis Med. Media, 2002. 287 p. 8. Solomon GD. Price KL. (1997) Burden of Migraine. Pharmaco Economics,1:1-10.
11
7
Köszönetnyilvánítás Ezúton fejezem ki köszönetemet mindazoknak, akiknek segítsége és támogatása
nélkül ez az értekezés nem jött volna létre. Legelsőként témavezetőmnek, Prof. Dr. Bagdy Györgynek, akinek szakmai irányítása, embersége és rendkívüli kutatói tapasztalata jelentett felbecsülhetetlen segítséget. Külön köszönet illeti dr. Juhász Gabriellát (Manchester) és Gonda Xéniát (OPNI – Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Laboratórium), akik kutatásaim során mindvégig önzetlen kutató-és segítő embertársaim voltak, mindkettőjüktől igen sokat tanultam. Külön köszönet illeti Dr. Perczel Forintos Dóra tanszékvezető docens asszonyt (SE–OPNI Pszichoterápiás Tanszék és Szakambulancia), aki életem nehéz időszakában mellém állt és támogatta munkámat, nagyon sokat tanultam tőle. Szeretném megköszöni Prof. Dr. Nagy Zoltán főigazgató főorvos úrnak, hogy megadta a lehetőségét annak, hogy doktori munkámat elvégezhettem. Köszönöm Dr. Berghammer Ritának (SE – Magatartástudományi Intézet) és Dr. Budavári Ágotának (Országos Sportegészségügyi Intézet) a kutatásaimban megfogalmazódott pszichológiai kérdésfelvetések megválaszolásához nyújtott baráti segítségüket. Köszönöm Ozoróczyné Szász Ilonának, Nagy Sándornénak, Deák Erzsébetnek és Tóth Krisztinának kitűnő asszisztensi munkájukat, dr. Szabó Magdának a vizsgálatok során nyújtott biztonságot adó belgyógyászati munkáját és bíztató kedvességét. Köszönöm munkatársaimnak Dr. Anheuer Egonné Zsuzsának, Dr. Módosné Ányok Editnek, Nagy Rezsőné Nórának, Dr. Jakus Ritának szakmai és emberi, valamint Ajtay Gyöngyinek, Gazdag Gabriellának, Geiszt Johannának, Kiss Zsófiának, Varga Annának és Ruzicska Rozáliának baráti jótanácsaikat, Kopácsy Gergely bíztató derűsségét. Köszönöm dr. Jósfay Lóránt Rendelőintézet Vezetőfőorvosának (Országos Sportegészségügyi Intézet), hogy megadta a lehetőséget a kutatáshoz. Ezúton szeretném megköszönni Heinczné Oszkai Juditnak, Havas Petrának (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Könyvtár) és Nagy Imréné Magdinak (Országos Idegennyelvű Könyvtár) türelmüket és azt, hogy mindvégig féltő szeretettel oktattak és segítettek kereső munkám során az elektronikus forrás-irodalomban. Nem jöhetett volna létre ez a munka a sok kedves, bátorító önkéntes nélkül, akiknek ezúton is köszönöm a vizsgálatainkban való részvételüket. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm népes kis- és nagycsaládom megértő és kifogyhatatlan türelmét, szeretetét és támogatását, melyből nap mint nap erőt meríthettem.
12
8
Saját közlemények jegyzéke
8.1 Az értekezés anyagát képező szakcikkek, megjelent előadás kivonatok 8.1.1 Szakcikkek 1. G Juhasz, T Zsombok, X Gonda, N Nagyne, E Modosne, G Bagdy Effects of Autogenic Training On Nitroglycerin-induced Headaches Headache 47:1-13; 2007 2. Zsombók Terézia, Juhász Gabriella, Gonda Xénia, Vitrai József, Bagdy György: Kognitív- és szimbólumterápiás elemekkel módosított autogén tréning hatása az elsődleges fejfájós betegek kezelésére Psychiatria Hungarica, 2005.20.1. p.25-34 3. Juhász Gabriella. - Zsombók Terézia. - Gonda Xénia. - Bagdy György. A nitroglicerin által okozott fejfájások Orvosi Hetilap. - 2004. 145. évf. 46. sz., p. 2323-2328. 4. Zsombok T, Juhasz G, Budavari A, Vitrai J, Bagdy G Effect of autogenic training on drug consumption in patients with primary headache: An 8-month follow-up study Headache 43 (3): 251-257 MAR 2003. 5. Zsombók T.. - Berghammer R.. - Vitrai J.. Mozgásprogram szerepe a krónikus fejfájós (migrén, tenziós) páciensek kezelésében. Sportorvosi szemle. - 2000. 41. évf. 4. sz., p. 245-251.
8.1.2 Megjelent előadáskivonatok és szerzői válasz 1. Budavári Á., Zsombók T. A fejfájás oldása relaxációval. A XVI. Magyar Hipnózis Találkozó. 2005. május 27-30. Budapest. Workshop. Programfüzet: 2. oldal. 2. Juhász G., Zsombók T., Bagdy Gy. A migrénes roham rizikófaktorai a nitroglicerin indukálta humán migrénmodell alapján. A Magyar Fejfájás Társaság XI. Kongresszus, 2004 április 30- május 01. Siófok. Cephalalgia Hungarica, 2004. no.12:11. Előadás.
13
3. Juhász G., Zsombók T., Bagdy Gy. A szerotonin szerepe a migrén kialakulásában. A Magyar Fejfájás Társaság X. Tudományos Kongresszusa. 2003. május 2-3. Siófok. Cephalalgia Hungarica, 2003. no.10.p. 9. Előadás. 4. Zsombók T., Juhász G., Budaváry Á., Vitrai J., Bagdy Gy. Az autogén tréning hatása az elsődleges fejfájós betegek kezelésére: nyolc hónapos követéses vizsgálat A Magyar Fejfájás Társaság X. Tudományos Kongresszusa. 2003. Május 2-3. Siófok. Cephalalgia Hungarica, 2003. no.10. p.17. Előadás. 5. Juhász G., Zsombók T., Lászik A., Faludi G., Bagdy Gy. Aura nélküli migrénes betegek genetikai vizsgálata a szerotonerg rendszerben mérhető neurokémiai eltérések tükrében. Kezdeti eredmények. A Magyar Fejfájás Társaság IX. Kongresszusa. 2002. május 3-4. Balatonalmádi. Előadás. Cephalalgia Hungarica, 2002. no.9:Pótlap. 6. Juhász G., Zsombók T., Lászik A., Faludi G., Bagdy Gy. Az 5-HT2A-receptor-gén és az 5-HT transzporter gép polymorfizmusának vizsgálata migrénben. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság IV. Symposiuma nemzetközi részvétellel. 2001. november 8-10. Szombathely. Előadás. Ideggyógyászati Szemle (Clinical Neuroscience), 2001. 54:310. 7. Zsombók T., Berghammer R., Vitrai J. A depresszív szindróma kimutatása háromféle krónikus fejfájós betegcsoportban és összefüggésének felmérése az életminőséggel migrénes és tenziós fejfájós betegeknél. A Magyar Fejfájás Társaság VIII. Kongresszusa. 2001. Május 4-5. Balatonalmádi. Cephalalgia Hungarica, 2001. no.8: 21. Előadás. 8. Zsombók T., Kónya Gy., Budavári Á., Vitrai J.,1998: Komorbiditásról, személyiségjellemzőkről különböző típusú fejfájós páciensek esetében. A Magyar Fejfájás Társaság Tudományos Ülése. 1998. május 13-15. Balatonalmádi. Cephalalgia Hungarica, 1998. no.3. p.25. Előadás. 9. Bagdy, G., Zsombok, T., Gonda, X., and Juhasz, G.: Autogenic training might help headache patients. Focus on Alternative and Complementary Therapies, 8: 345-347, 2003.
14
8.2 Egyéb közlemények, előadások, poszterek 8.2.1 Közlemények 1. Gonda X., Rihmer Z., Juhasz G., Zsombók T., Bagdy G High anxiety and migraine are associated with the s allele of the 5HTTLPR gene polymorphism Psychiatry Res. 2007 Jan 15;149(1-3):261-6. 2. Gonda X, Rihmer Z, Zsombok T, Bagdy G, Akiskal KK, Akiskal HS. The 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene is associated with affective temperaments as measured by TEMPS-A. J Affect Disord. 2006 Apr;91(2-3):125-31. 3. Juhasz G, Zsombok T, Jakab B, Nemeth J, Szolcsanyi J, Bagdy G Sumatriptan causes parallel decrease in plasma calcitonin gene-related peptide (CGRP) concentration and migraine headache during nitroglycerin induced migraine attack, Cephalalgia 25 (3): 179-183 MAR 2005 4. Juhasz G, Zsombok T, Modos EA, Olajos S, Jakab B, Nemeth J, Szolcsanyi J, Vitrai J, Bagdy G NO-induced migraine attack: strong increase in plasma calcitonin gene-related peptide (CGRP) concentration and negative correlation with platelet serotonin release Pain 106 (3): 461-470 DEC 2003 5. Juhasz G, Zsombok T, Laszik A, Jakus R, Faludi G, Sotonyi P, Bagdy G Despite the general correlation of the serotonin transporter gene regulatory region polymorphism (5-HTTLPR) and platelet serotonin concentration, lower platelet serotonin concentration in migraine patients is independent of the 5-HTTLPR variants Neuroscience Letters 350 (1): 56-60 OCT 16 2003 6. Juhasz G, Zsombok T, Laszik A, Gonda X, Sotonyi P, Faludi G, Bagdy G Association analysis of 5-HTTLPR variants, 5-HT2A receptor gene 102T/C polymorphism and migraine. Journal of Neurogenetics 17 (2-3): 231-240 APR-SEP 2003
15
7. Bartkó Gy., Békéssy M., Szél K., Zsombók T., Mayláth E. 1985: A gyógyszeres kezeléssel való hiányos együttműködés okainak vizsgálata schizophren betegeknél. Ideggyógyászati Szemle, 1985. 38. 568-573. 8. Zsombók Terézia A migrén okai és kezelési lehetőségei: 2. rész Medicus Anonymus, 2006.14. p.29-34. 9. Zsombók Terézia A migrén okai és kezelési lehetőségei: 1. rész Medicus Anonymus, 2006.14.2. p.25-27. 8.2.2 Könyv Berghammer Rita, Zsombók Terézia Szorongás, depresszió. Bp.: BV Kiadó, 2004. 8.2.3 Könyvfejezet Dr. Zsombók Terézia A migrén okai és kezelési lehetőségei Családorvosok kézikönyve,2006, Biofil könyvek,(Szerk.: Dr. Csalay László) p 403-410. 8.2.4 Oktatófilm Zsombók Terézia, Bánhidi Borbála, Tölgyesi Balázs „Mozgásterápia a krónikus fejfájós betegek kezelésében – 2001” A Magyar Fejfájás Társaság VIII. Kongresszusa, 2001. Május 4-5. Balatonalmádi. 8.3.5 Előadások 1. Zsombók Terézia, Tóth Krisztina Dohányzás és/vagy az orális fogamzásgátló szerek alkalmazásának gyakorisága fejfájós nőbetegek körében (egy Fejfájás Ambulancia egy éves adatai alapján). A Magyar Fejfájás Társaság XII. Kongresszusa. 2005. április 29-30. Siófok. Előadás. Cephalalgia Hungarica, 2005. no.13:20.
16
2. Zsombók T., Koperdák M., Berghammer R., Vitrai J. Akut pszichiátriai osztály szociális adatainak összehasonlítása 10 év különbséggel. A Magyar Rehabilitációs Társaság III. Vándorgyűlése.„A pszichiátriai rehabilitáció és határterületei 2.” konferencia. 2003. Szeptember 18-20. Szeged. Előadás. Programfüzet 3. oldal. 3. Zsombók Terézia A tenziós fejfájás. Headache in Practice: Good Parkinson and Migraine Practice. Magyar Parkinson Társaság, a Magyar Fejfájás Társaság Közös Továbbképző Rendezvénye. 2003. Október 14. Budapest, Előadás. 4. Zsombók T.: A krónikus fájdalom konzultatív pszichiátriai vonatkozásai. Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Vándorgyűlése. 2001. Január 24-27. Miskolc. Magyar Pszichiátriai Társaság - Organikus Szekciója. Kerekasztal. Programfüzet p.39. 5. Zsombók T., Barsi P., SUNCT- szindróma és differenciáldiagnosztikája A Magyar Fejfájás Társaság VII. Kongresszusa. 2000. Május 2-3. Balatonalmádi. Előadás. Cephalalgia Hungarica, 2000. no. 7.18. 6. Zsombók T., Kónya Gy., Budavári Á., Vitrai J.,1998: Komorbiditásról, személyiségjellemzőkről különböző típusú fejfájós páciensek esetében. A Magyar Fejfájás Társaság Tudományos Ülése. 1998. május 13-15. Balatonalmádi. Előadás. Cephalalgia Hungarica, 1998. no.3. p.25. 7. Zsombók T., Kundra O., Kónya Gy., Kovács G. Ritkán előforduló EEG-jelenség értelmezésének nehézségei krónikus fejfájós betegnél. Magyar Ideg-Elmeorvos Társaság Fejfájás Szekció 2. Munkakonferencia, Szentendre Annavölgy,1995. Május 3., Előadás. Ideggyógyászati Szemle, 1996.49 évf. 1-2 sz. 43- 44. Absztrakt.
17
8. Zsombók T. Problémafelvetés érbetegek gondozásával kapcsolatban három eset kapcsán. Esztergom, Fiatal Neurológusok V. Országos Fóruma, 1988. október 21-22. Előadás. Programmfüzet: 14. Előadás. 8.2.6 Poszterek 1. Berghammer R., Zsombók T., Vitrai J., Purebl Gy A D-típusú személyiség előfordulása primér krónikus fejfájós betegek körében.Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Nemzeti Kogresszusa. 2006. február 1-4. Budapest, Poszter. Psychiatria Hungarica, 2005. XX. évf. 2005 /Suppl.133.old. 2. Kökönyei Gy., Janicsák, H., Zsombók, T. Emotional awareness and alexithymia in outpatients of a headache clinic and controls. Paper presented at 8th European Conference on Psychological Assessment. Budapest, Hungary, 2005 August 31-Szeptember 4, (pp.101). 3. Gonda Xénia, Juhász Gabriella, Zsombók Terézia, Lászik András, Bagdy György. A szorongás és a szerotonin transzporter gén s alléljának összefüggése migrénesekben és egészséges személyekben. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Tudományos Napok, 2005. április 14-15. Budapest, Absztrakt kötet 110. Poszter. 4. Zsombók T., Berghammer R., Vitrai J. Migrénes és nem elsődleges fejfájós betegek általános és aktuális szorongásszintjének és hangulatzavarának összehasonlító elemzése. Magyar Pszichiátriai Társaság XII. Jubileumi Vándorgyűlés. 2005. Január 26-29. Budapest. Psychiatria Hungarica, XIX. évf. 2004/Supplementum, 148. oldal. Poszter. 5. Berghammer, R., Zsombók, T., Vitrai J. Comorbidity of chronic primary headaches and allergic symptoms in women. Nemzetközi Magatartástudományi Konferencia. 2004. Augusztus 29-31. Budapest. ICBM Satellite Meeting, Budapest, 2004. Abstracts 71. Poszter.
18
6. Zsombók T, Berghammer R, Juhász G, Vitrai J., Bagdy Gy. Krónikus fájdalomban szenvedők gyógyszeres kezelését támogató megbirkózási stratégiák. A Magyar Fájdalom Társaság Tudományos Ülése. 2003..Október 17-18. Siófok. Fájdalom(Pain) 2003. 5: p.14. Poszter. 7. Zsombók T., Berghammer R., Vitrai J. Mozgásprogram szerepe a krónikus fejfájós (migrén, tenziós) páciensek kezelésében. A Magyarországi Fájdalom Társaság 2000.évi Tudományos Ülése. Október 13-14. Siófok. Fájdalom (Pain) 2000. 1:33. Poszter. 8. Zsombók T., Budavári A., Vitrai J. Autogén tréning a migrén kezelésében. Teach Neurology Conference 1997. Március 6-8. Budapest. Előadások összefoglalói: 324 oldal, Poszter.
19
