SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT „SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT” ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Érvényes: 2008. szeptember 1-től Módosítva: 2010. szeptember 1-től

Tartalom I. RÉSZ ................................................................................................................................ 4 Általános rendelkezések ...................................................................................................................... 4

II. RÉSZ ............................................................................................................................... 6 A Szilvási Nevelési-Oktatási Központ általános jellemzői .................................................................... 6

III. RÉSZ ............................................................................................................................ 14 A Szilvási Nevelési-Oktatási Központ vezetésének szerkezete, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás ................................. 14

IV. RÉSZ ............................................................................................................................ 31 A működés rendje ............................................................................................................................. 31

V. RÉSZ ............................................................................................................................. 32 Szervezeti szabályozások ................................................................................................................... 32

VI. RÉSZ ............................................................................................................................ 44 Az óvodai intézményegységek működésére vonatkozó speciális szabályok..................................... 44

VII. RÉSZ ........................................................................................................................... 49 Az óvodai intézményegységekre vonatkozó speciális munkakörök, szabályok ................................ 49

VIII. RÉSZ .......................................................................................................................... 54 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje az óvodai intézményegységekben............................ 54

IX. RÉSZ ............................................................................................................................ 55 Szülői munkaközösség az óvodai intézményegységekben ................................................................ 55

X. RÉSZ ............................................................................................................................. 56 Az óvodai intézményegységek külső kapcsolatainak rendje ............................................................. 56

XI. RÉSZ ............................................................................................................................ 57 Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések rendje .............................................................................. 57

XII. RÉSZ ........................................................................................................................... 58 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje az óvodai intézményegységekben ............... 58

XIII. RÉSZ .......................................................................................................................... 59 Az óvoda óvó-védő előírásai ............................................................................................................. 59

XIV. RÉSZ .......................................................................................................................... 62 Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógus tevékenység az óvodai intézményegységekben ..................................................................................................................... 62

XV. RÉSZ ........................................................................................................................... 65 Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés elvei................................................................................ 65

XVI. RÉSZ .......................................................................................................................... 66 1

Az óvoda ügyviteli és gazdálkodási rendje ........................................................................................ 66

XVII. RÉSZ ......................................................................................................................... 67 A reklámtevékenység szabályai ......................................................................................................... 67

XVIII. RÉSZ ........................................................................................................................ 68 A munkaidő- nyilvántartás szabályozása az óvodai intézményegységekben.................................... 68

XIX. RÉSZ .......................................................................................................................... 69 Az általános iskolai intézményegységek szervezeti felépítése és vezetése ...................................... 69

XX. RÉSZ ........................................................................................................................... 70 Az általános iskolai intézményegységek működési szabályai............................................................ 70

XXI. RÉSZ .......................................................................................................................... 75 Az általános iskolai intézményegységek működési rendje ................................................................ 75

XXII. RÉSZ ......................................................................................................................... 81 Alkalmazotti közösségek, kapcsolataik az általános iskolai intézményegységekben ........................ 81

XXIII. RÉSZ ........................................................................................................................ 92 A tanulók és közösségeik, kapcsolataik az általános iskolai intézményegységekben ....................... 92

XXIV. RÉSZ ........................................................................................................................ 98 A pedagógiai munka belső ellenőrzése az általános iskolai intézményegységek ............................. 98

XXV. RÉSZ ........................................................................................................................103 Szülői közösségek az általános iskolai intézményegységek ............................................................ 103

XXVI. RÉSZ .......................................................................................................................107 Tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................................ 107

XXVII. RÉSZ ......................................................................................................................110 Hagyományok ápolása, ünnepek az általános iskolai intézményegységekben............................... 110

XXVIII. RÉSZ .....................................................................................................................114 Intézményi egészségnevelés az általános iskolai intézményegységekben ..................................... 114

XIX. RÉSZ .........................................................................................................................116 Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység az általános iskolai intézményegységekben ................................................................................................................... 116

XXX. RÉSZ ........................................................................................................................117 Létesítmény használati rend az általános iskolai intézményegységekben...................................... 117

XXXI. RÉSZ .......................................................................................................................121 Díjfizetések és szociális támogatás az általános iskolai intézményegységekben ............................ 121

XXXII. RÉSZ ......................................................................................................................123 2

Bombariadó az általános iskolai intézményegységekben ............................................................... 123

XXXIII. RÉSZ .....................................................................................................................125 Reklámtevékenység ......................................................................................................................... 125

XXXIV. RÉSZ .....................................................................................................................126 A munkaidő nyilvántartása az általános iskolai intézményegységekben ........................................ 126

XXXV. RÉSZ ......................................................................................................................127 Záró rendelkezések.......................................................................................................................... 127

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................134 Az iskolai Könyvtár működési szabályzata....................................................................................... 134 Technika terem használati rendje ................................................................................................... 136 A számítástechnika terem használata ............................................................................................. 137 A fizika-kémia szaktanterem és szertár használata és rendje ......................................................... 138 A kémia szertár használatára vonatkozó külön előírások: .............................................................. 139 A tornaterem és az öltözők használati rendje ................................................................................. 139 A német szaktanterem használatának rendje (Felsőszilvási Általános Iskola) ................................ 140

3

I. rész Általános rendelkezések I./1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja: Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási és szociális intézmény felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. (Ktv. 40. §. 1. bek.) A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a 11/1994. (VI. 08.) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. I./2. Az SZMSZ az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján készült:        

A Munka törvénykönyve 1992. évi XXII.tv. (M.r.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.) és módosításai Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 137. (1996/08.28. Korm.rend.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII.tv. (Kjt.) 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet és módosításai 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről 1993 évi LXXIX törvény 33 § a többcélú intézményekről 292/2009. évi (XII.19.) Korm. rendelet és módosításai az államháztartás működési rendjéről  1998 évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

4

I./3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása A Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a központ igazgatója terjeszti elő, a nevelőtestület, illetve közalkalmazotti közösség fogadja el a szülői szervezet és a diákszervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett Az SZMSZ- az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság jóváhagyásával. lép hatályba és határozatlan időre szól. I./4. A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, vezetői utasítások betartása, az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Kiterjedési köre:  óvodába, általános iskolába járó gyermekek közössége  a gyermekek szülei, törvényes képviselői  a nevelőtestület intézményvezető, vezető-helyettes, tagintézmény-vezető, óvodai intézményegységek vezetői pedagógiai munkát segítő pedagógiai asszisztensek, dajkák  egyéb munkakörben dolgozók: iskolatitkár, óvodatitkár,  konyhás, takarító, karbantartó

5

II. rész A Szilvási Nevelési-Oktatási Központ általános jellemzői II./1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése: Komló Város Önkormányzat „Szilvási Nevelési-Oktatási Központ” Óvoda és Általános Iskola elnevezésű intézményt, a 2008. évi CV. törvény 2. §. (1) és 4. §. (1) bekezdése, valamint az 1993. évi LXXXIX. tv. 37. §. (1) és (5) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően alapította, Komló Város Tanácsa 1966. évi határozatában foglaltra figyelemmel. Neve: Székhelye:

Komló Város Önkormányzat „Szilvási Nevelési-Oktatási Központ” Óvoda és Általános Iskola 7300 Komló, Függetlenség u. 32.

Telephelyei neve, címe: 1.) Neve: Címe:

Felsőszilvási Általános Iskola Címe: 7300 Komló, Május 1. u. 13.

Óvodai Intézményegység: 2.) Neve: Címe:

Szilvási Óvoda 7300 Komló, Függetlenség u. 30.

3.) Neve: Címe:

Felsőszilvási Óvoda 7300 Komló, Május 1. u. 15.

Az intézmény irányító szervének neve, címe: Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete 7300 Komló, Városház tér 3 Az intézmény fenntartójának neve, címe: Komló Város Önkormányzat 7300 Komló, Városház tér 3. Az intézmény illetékességi területe:

Komló város közigazgatási területe

Az intézmény felvételi körzete:

Komló Város Önkormányzat Képviselőtestülete által meghatározott

Az intézmény közfeladatának ellátása módja: helyi szerv.

6

önkormányzati

költségvetési

Az intézmény közfeladatának ellátása módja: iskolai nevelés-oktatás többcélú intézmény: közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola, óvoda) Az intézmény típus szerinti besorolása:  tevékenység jellege szerinti besorolás: közszolgáltató  közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény, többcélú közös igazgatású  közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv – Komló Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezettel kötött megállapodás alapján láttatja el. OM azonosítója:

027209

Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Pályázat útján a Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg határozott időre a vezetőt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: A foglalkoztatottak jogviszonya alapesetben közalkalmazotti, amelyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet munkavállalói, amelyre a Munkatörvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. A foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Ellátható vállalkozások köre, mértéke: Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Gazdasági társaságban nem vehet részt. A feladat ellátását szolgáló vagyon: ingó vagyont az intézményi leltár tartalmazza. Az önálló szakmai egységeknél felsorolt telephelyek címe alatt lévő ingatlanokat és berendezéseiket a feladatok ellátására szabadon használhatja, de nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg azokat. A használatba adott vagyonnal kapcsolatos helyi rendelkezéseket a 20/2007.(X.18) önkormányzati rendelet tartalmazza. A vagyon felett rendelkező: A 20/2007. (X.18.) sz. Ökr. rendeletben foglaltak szerint Komló Város Önkormányzat.

7

Az intézmény tevékenysége, TEAOR száma: PIR száma:

852010 631716

Szakágazat megnevezése, száma: iskolai nevelés-oktatás (801000) - emelt szintű angol nyelvoktatás, 2-8. évfolyamon - német nemzetiségi nevelés-oktatás Az intézmény alaptevékenysége 2010. január 1. napjától: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (14. évfolyam) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5.8. évfolyamon) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás 854238 Tankönyv- és jegyzettámogatás 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Az intézmény kiegészítő tevékenysége 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 8 évfolyamos alapfokú általános iskolai nevelés-oktatás 8

A 8. évfolyamot sikeresen elvégzettek számára általános iskolai bizonyítványt bocsát ki. Az intézmény évfolyamainak száma: 8 évfolyamos, évenként változó csoportszámban, 1-8. évfolyamon. Felvehető maximális tanulólétszám: évfolyamonként két osztállyal, 16 csoportban, 416 tanuló Az iskola rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett alapítvánnyal: „Iskolafejlesztési Alapítvány” Komló-Szilvás elnevezéssel. Az intézménybe felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók:     

tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékosság) látássérültek (vakok, gyengénlátók) hallássérültek (siketek, nagyothallók) beszédfogyatékosok megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége  megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása integrált oktatás keretében folyik. Telephelyei: 1.) Felsőszilvási Általános Iskola Neve: Felsőszilvási Általános Iskola Címe: 7300 Komló, Május 1. u. 13.  német nemzetiségi kisebbséghez tartozók nevelése-oktatási, 1-8. évfolyamon. Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás:  kisebbségi oktatás irányelve alapján szervezett nyelvoktató programban résztvevő iskolai tanulók részére Az intézmény évfolyamaink száma: 8 évfolyamos, évenként változó csoportszámban 1-8 évfolyamon. A 2004/2005. tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben az első évfolyamon egy osztályt indíthat. Felvehető maximális tanulólétszám: 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben első évfolyamon egy osztályt indíthat 9 csoportban, 254 tanuló 9

Az iskola rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett „Felsőszilvás a gyermekekért” elnevezésű alapítvánnyal. Az intézménybe felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók:     

tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékosság) látássérültek (vakok, gyengénlátók) hallássérültek (siketek, nagyothallók) beszédfogyatékosok megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége  megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása integrált oktatás keretében folyik. Óvodai Intézményegység: 2.) Szilvási Óvoda Komló, Függetlenség u. 30. Csoportok száma: Felvehető maximális gyermeklétszám:

4 30 gyermek csoportonként, 120 gyermek

A tagóvoda rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett „A Komlói Szilvási Óvodáért” elnevezésű alapítvánnyal. Az óvodai feladat-ellátásban a következő sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztathatók:     

tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékosság) látássérültek (vakok, gyengénlátók) hallássérültek (siketek, nagyothallók) beszédfogyatékosok megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége  megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése integráltan folyik.

10

3.) Felsőszilvási Óvoda Komló, Május 1. u. 15. német nemzetiségi óvodai nevelés Nem magyar nyelven folyó nevelés, oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás:  a kisebbségi oktatás irányelve alapján szervezett programban résztvevő óvodások nevelése Csoportok száma: Felvehető maximális gyermeklétszám:

4 30 gyermek csoportonként, 120 gyermek

Az óvoda rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett „Felsőszilvási Óvoda Gyermekeiért” elnevezésű alapítvánnyal. A Szilvási Óvoda és Felsőszilvási Óvoda esetében a képviselő-testület engedélyezte a közoktatási törvény szerinti maximálisan felvehető gyermeklétszám 20%-kal történő túllépését. Komló, 2010. június 17. Páva Zoltán Polgármester

11

II/2. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:  a Komló Város Önkormányzat „Szilvási Nevelési-Oktatási Központ” Óvoda és Általános Iskola igazgatója  helyettese  tagintézmény-vezetők  óvodai intézményegység vezető  iskolatitkárok  óvodatitkár II./3. Az intézmények bélyegzőinek lenyomata

12

II./4. A Szilvási Nevelési-Oktatási Központ intézményegységei, az intézmény szervezeti felépítése

SZILVÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA (székhely intézmény; igazgató) Komló, Függetlenség u. 32.

ÓVODAI INTÉZMÉNY-EGYSÉG, SZILVÁSI TAGÓVODA (intézményegység-vezető) Komló, Függetlenség u. 30.

FELSŐSZILVÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNY (tagintézmény-vezető) Komló, Május 1. u. 13.

FELSŐSZILVÁSI TAGÓVODA (tagintézmény-vezető) Komló, Május 1. u. 15.

13

III. rész A Szilvási Nevelési-Oktatási Központ vezetésének szerkezete, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás III./1. Vezetői beosztások - magasabb vezető beosztás:

a Központ igazgatója a székhelyen működő igazgatóhelyettes a tagintézmény-vezető az intézményegység-vezető

A központ igazgatói munkakör betöltésére Komló város Képviselőtestülete írja ki a pályázatot, a további magasabb vezetői beosztásokra a Szilvási Nevelési-Oktatási Központ igazgatója ír ki pályázatot, vagy ad határozott idejű megbízást. - vezető beosztások:

tagozatvezető a munkaközösség-vezető a minőségirányítási-csoportvezető

A vezetői beosztás ellátásával az igazgató, az intézményegység-vezető, tagintézményvezető határozott időre bízza meg a közalkalmazottat. III./1./1. A Nevelési-Oktatási Központ igazgatója Az intézmény élén a Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete által meghatározott időre megbízott igazgató áll. Az igazgató munkáját igazgatótanács és a vezetői testület segíti. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény igazgatója. A közoktatási intézmények vezetőinek feladatait az 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Közoktatási törvény) tartalmazza. Az igazgató az intézmény egyéni felelősségű irányítója, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályai által előírtak szerint végzi. Felel a szakszerű és törvényes működésért, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megvalósításáért, a színvonalas pedagógiai munka az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosításáért. Alapvető felelőssége, feladatai: A főigazgató az intézmény egyéni felelősségű vezetője. Felelősséggel tartozik a fenntartónak, diákoknak és nevelőtestületnek a Közoktatási törvényben, rendeletekben és iskolai szabályzatokban számára meghatározott feladatok ellátásával, valamint az iskolavezetés más felelős tagjai által vezetett munkaterületek felügyeletével. Alapvető feladata a pedagógiai irányítás, személyzeti-munkáltatói, gazdálkodási és adminisztratív feladatok (tanügyigazgatási, hivatali) ellátatása. Az igazgató egyben az egységes iskola intézményegység-vezető feladatait is ellátja. 14

A pedagógiai irányítás feladatait a Közoktatási törvény határozza meg:  a nevelőtestület vezetése  a nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése. Az igazgató a NAT, központi tantervi követelmények, valamint az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja előírásainak és a helyi társadalom igényeinek figyelembevételével, a nevelőtestülettel együtt kialakítja az intézmény egységes pedagógiai-nevelési programját, gondoskodik annak megvalósításáról, az eredményesség és hatékonyság tervszerű és rendszeres ellenőrzéséről, a vizsgálati eredményeknek megfelelően szükség szerin módosítja a programot – a törvényes egyeztetési kötelezettségek betartásával. Felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktatómunka tárgyi, személyi és szervezet feltételeiről, a demokratikus intézményi légkör kialakításáról. Az igazgató – vezetőtársaival munkamegosztásban – tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelő-oktató munkát, de vannak feladatai a végrehajtás területén is. Így:  Előkészíti, megszervezi az intézmény egységes pedagógiai-nevelési programjának kialakítását (módosítást), elkészíti, vagy elkészítteti, nevelőtestületi döntésre előterjeszti a program tervezetét. A programkészítés (módosítás) közben is egyezteti az elképzeléseket a fenntartóval, majd a programot a Közoktatási törvényben előírt módon – a szülői és diákszervezetek véleményezési jogát biztosítva – a nevelőtestülettel elfogadtatja, majd a fenntartóval jóváhagyatja.  Elkészíti az éves munkatervre és a tanév helyi rendjére vonatkozó javaslatokat, s azt a nevelőtestülettel elfogadtatja.  Az igazgató dolga és felelőssége az SZMSZ-tervezet előkészítése, vitára bocsátása, elfogadtatása.  Irányítja, és figyelemmel kíséri a tanulói/gyermeki közösségek életét, fejlődését, elősegíti szabadidejük kulturált eltöltését.  Biztosítja az intézmény tanulói/gyermeki és felnőtt közösségeinek demokratikus jogait.  Gondoskodik a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, biztosítja a nevelőtestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információáramlást.  Biztosítja, hogy valamennyi pedagógus, szakalkalmazott megismerje a legfontosabb központi és iskolai dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak, szellemének érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását.  Támogatja a pedagógusok, szakalkalmazottak tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását.  Vezetőtársaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a felelősök munkáját.  Az óvodai foglalkozások, a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások felmérések és beszámolók, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató, munka színvonalának és eredményességének alakulását.  A pedagógiai-nevelési program egyes elemeinek „beválását” tervszerű és rendszeres belső és külső vizsgálatokkal is kontrollálja. 15

 Biztosítja a gyermekvédelmi szolgálattal való kapcsolattartást.  A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozókat az iskola belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával jegyzőkönyvi dicséretben, pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti.  Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról. Személyzeti- munkáltatói feladatok: Közoktatási törvény: „A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.” Az igazgató, mint munkáltató:  Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezetők bevonásával elkészíti az intézmény munkaerő gazdálkodási tervét, melyet a vezetői testület elé terjeszt. A vezetői testület dönt a hatáskörébe utalt pályázatok kiírásáról, az igazgató pedig kiírja és lebonyolítja a pályázatot.  Külön jogszabályban előírt feltételek szerint az érintett intézményegység-vezetővel,  tagintézmény-vezetővel egyetértésben kinevezi (véleménykülönbség esetén az igazgatótanács véleményét kérve) az intézmény dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört.  Elkészíti, az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezetők munkaköri leírását, ha szükséges, módosítja azokat. Felettük a fegyelmi jogkört is gyakorolja.  Ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartások vezetését.  Felelősségi körébe tartozik egy olyan nevelőtestületi légkör kialakítása, amelyben minden pedagógus – a kötelező érvényű törvények és belső szabályzatok betartásával a pedagógiai program szellemében alkotó értelmiségi munkát végezhet. Ennek érdekében törekszik az intézmény dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, ezáltal a tanulók, gyermekek személyiségének épülését szolgáló viszony kialakítására. Hivatali vezetőként:  Szervezi az iskola ügyviteli munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint.  Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott és intézkedik a tanév közben érkezett rendeletek nevelőtestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról.  A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol az intézményegységeken keresztül hozzá érkezett, tanulókat érintő kérésekre. Költségvetéssel kapcsolatos feladatai:  A gazdasági év elejére elkészíti a következő évi költségvetés tervezetét, amit a vezetői testület véleményének kikérése után benyújt a fenntartónak.  A fenntartó jóváhagyása után az elfogadott előirányzatok alapján szervezi a munkát.  Az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, felkészül a szükséges módosításokra.  Folyamatosan gondoskodik a költségvetés ismeretében az intézmény takarékos gazdálkodásáról. 16

 Évente beszámol a költségvetés teljesítéséről a fenntartó, illetve a belső szabályzatok rendelkezései szerint. Közvetlen munkakapcsolatok: Az igazgató vezetési feladatait az intézményegység-vezetővel, tagintézményvezetőkkel együtt gyakorolja. A munka- és felelősség megosztásról munkaköri leírásban rendelkeznek. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, minden lényeges eseményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az igazgató szoros kapcsolatot tart továbbá  az iskolán belül:  az igazgatótanáccsal,  a vezetői testülettel  az iskolai diákképviselőkkel,  szülői szervezetekkel,  a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezetekkel, az iskolán kívül:  a fenntartóval,  a szülőkkel, (egyéni fogadóórák formájában),  a székhely iskola érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával,  a városban működő iskolákkal,  a város középfokú tanintézeteivel (a tanulók beiskolázásának érdekében),  iskolát támogató helyi társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, az iskolaorvossal,  a német kisebbségi önkormányzattal. Hatásköre: Az igazgató döntési hatáskörébe tartozik a felnőtt dolgozókra vonatkozóan:  a fegyelmi eljárás indítása intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezetők esetében,  rendkívüli, esetenkénti feladatok, megbízások kiadása,  a munkavégzés helyének meghatározása,  rendkívüli munkavégzés elrendelése. A tanulókra vonatkozóan:  a tanulmányi idő megrövidítése, egyes tantárgyak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeinek egy tanévben való teljesítése;  tanulmányi felmentéssel kapcsolatos ügyek (a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján);  a Közoktatási törvény szerint, a szociális helyzet alapján adható ingyenes szolgáltatások, kedvezmények. Az igazgató az intézmény képviseletében teljes aláírási jogkörrel rendelkezik. A teljesítményértékelés módszere: Évente írásos beszámoló a pedagógiai-nevelési fenntartónak. III./1./2. Igazgató-helyettes 17

program

végrehajtásáról

a

Alapvető felelősségek, feladatok:  A vezető közvetlen munkatársa.  Gondoskodik a jogszabályok és a belső szabályzatok megismertetéséről és betartatja az előírásokat.  Részt vesz az iskola pedagógiai programjának kialakításában, módosításában a munkaterv elkészítésében, végrehajtásában.  Tantestületi értekezleten a területéhez tartozó nevelés-oktatási témakörben általános beszámolót tart, statisztikai adatokat elemez, s javaslatot tesz az esetlegesen jelentkező feladatok megtételére.  Gondoskodik az iskolai rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról.  Felügyeli a különféle vizsgák, tanulmányi versenyek zavartalan lebonyolítását.  Ellenőrzi a munkafegyelmet, a helyettesítéseket, az anyagfelhasználás takarékosságát, a vagyonvédelmet, óralátogatásokat végez.  Ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását.  Közvetlenül irányítja a pedagógusok és más beosztottak szakszerű munkáját, szakmai tanácsokkal segíti és ellenőrzi a kijelölt szakmai munkaközösségek, a hozzá beosztott felelősök és megbízottak feladatainak végrehajtását.  Megszervezi (megtartja) a félévi nevelőtestületi értekezleteket, beszámol a nevelőtestületnek az iskola, a tanulók eredményeiről és a hiányosságokról egyaránt.  Összesíti a gyermekvédelmi, statisztikai, balesetvédelmi és tanügyi nyilvántartásokat.  Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat az alsó, felső tagozaton, valamint a napközi foglalkozásokon.  Szakmai gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek.  Rendszeresen referál az igazgatónak az intézmény egész működéséről, tapasztalatairól: az érdemi problémákat konkrét megoldási javaslattal jelzi az igazgatónak.  Részt vesz a dolgozók minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait a felelősségre vonás, vagy az elismerés kezdeményezésével közli az igazgatóval.  Határidőre elkészíti az intézményi statisztikát, nyilvántartja a dolgozók munkából való távolmaradását  Elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató ellátja.  Gondoskodik a mulasztók helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót (kivéve a tagiskolát), gondoskodik a túlórák pontos nyilvántartásáról, azok időben történő továbbításáról a GESZ-nek.  Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, a tanterem beosztást.  Javaslatot tesz a tantárgyfelosztására.  Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok más okmányok kezelését, a jegyzőkönyvek pontos vezetését.  Segíti az iskolai diáktanács munkáját.  Biztosítja a iskola épületének, tantermeinek, udvarának rendjét, biztonságát, az ehhez szükséges eszközöket, s szükség esetén intézkedik. 18

 Ellenőrzi az iskolai tanszer- és eszköz ellátását, gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről.  Részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken.  Az iskolai működést ellenőrző külső szervek megállapításai alapján a feltárt hiányosságokat határidőn belül rendezi, orvosolja. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a vezető-helyettesi jogokat, hatásköre kiterjed a teljes intézményi működésre, az általa vezetett szervezeti egységre. Aláírási jogköre kiterjed a tanulói jogviszony igazolására, munkavállalási engedély kiadására, másolatok hitelesítésére. Munkaköri kapcsolatok:  a szülőkkel,  a fenntartó illetékeseivel,  a társintézményekkel,  szolgáltatókkal,  hivatali és társadalmi szervezetekkel tart munkakapcsolatot az intézmény nevében, eseti megbízás alapján az igazgatót képviselve. Felelősségi kör  A gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmód megköveteléséért,  A rendezvények, ünnepélyek, kulturális és tanulmányi versenyek rendjéért, színvonaláért, a zökkenőmentes lebonyolításáért.  A vizsgák (osztályozó, különbözeti, pótvizsga, stb.) és a helyettesítések ellátásáért.  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekért, az alkalmazottak munkafegyelméért  Felelőssége kiterjed teljes feladatkörére és tevékenységére  Munkaköri tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Felelős:  Szervezeti egységében a pedagógiai program megvalósításáért, a pedagógusok és a többi alkalmazott munkavégzéséért, III./1./3. Intézményegység- vezető, tagintézmény-vezetők A szervezeti struktúrából és hierarchiából eredően az intézményegységek vezetői és a tagintézmény-vezetők azonos jog- és hatáskörrel rendelkeznek. Jog- és hatáskörük – az SZMSZ egyéb hatáskört kiterjesztő szabályozása kivételével – csak az adott intézményegységre, illetve tagintézményre terjed ki. Az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési sorrendben az igazgatót – távollétében – helyettesítik. A helyettesítési jog csak külön megbízás esetében tartalmazza a munkáltatói és bérgazdálkodói jogköröket. Az intézményegység, tagintézmény dolgozói felett az igazgatótól átvett jogkörként az utasítási és a fegyelmi jogkört gyakorolják.

19

A munkakör célja: Az intézményegység, tagintézmény egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megfelelő, színvonalas pedagógiai munka az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosítása. Alapvető felelősségek, feladatok: Felelősséggel tartoznak a fenntartónak, az igazgatónak, az igazgatótanácsnak, a nevelőtestületnek és a diákoknak a Közoktatási törvényben, rendeletekben és az intézményi szabályzatokban számára meghatározott feladatok ellátásáért, valamint az intézményegység más felelős tagjai által vezetett munkaterületek felügyeletéért. Alapvető feladatuk a pedagógiai irányítás, de a munkakörben foglalkozni kell személyzeti, munkáltatói, gazdálkodási és adminisztratív (tanügy-igazgatási, hivatali) feladatokkal is az igazgatói utasításoknak megfelelően. A pedagógiai irányítás feladatait a Közoktatási törvény határozza meg:  az intézményegység, tagintézmény nevelőtestületének vezetése,  a nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése,  a szakmai feladatok irányítása és ellenőrzése. Az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető a központi tantervi előírásoknak és a helyi társadalom igényeinek figyelembevételével, a nevelőtestülettel együtt részt vesz az intézmény pedagógiai-nevelési programjának kialakításában, gondoskodik annak megvalósításáról, az eredményesség és hatékonyság tervszerű és rendszeres ellenőrzéséről. Felelősségi körében elősegíti a nevelő-oktatómunka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeinek megteremtését, gondoskodik a demokratikus intézményi légkör kialakításáról. Az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető – vezetőtársaival munkamegosztásban – tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelő-oktató munkát, de vannak feladatai a végrehajtás területén is az intézményegységben, tagintézményben. Így:  Elkészíti az intézményegység, tagintézmény munkatervi javaslatát.  Részt vesz az intézmény pedagógiai-nevelési programjának kialakításában.  A munkaközösség-vezetők javaslatai alapján jóváhagyja a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, a foglalkozási terveket, a szakköri munkaterveket.  A nevelőtestület véleményezési jogkörének és az SZMSZ, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat előírásainak megfelelően megbízza a munkáját segítő vezetőket és felelősöket, és az iskolai intézményegységben elkészíti a tantárgyfelosztást (ami tartalmazza az osztályfőnökök beosztását is).  Előterjeszti a Házirend tervezetét, gondoskodik annak az erre jogosult fórumokon (nevelőtestület, szülői szervezet, diákönkormányzat) megvitatásáról és egyetértéssel való elfogadásáról.  Elkészíti az erre a feladatra létrehozott teammel együtt az iskolai tagintézmény órarendjét.  Szorgalmazza a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos helyzetű, 20

 veszélyeztetett és a tehetséges) tanulók, gyermekek megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárásokat.  Irányítja és figyelemmel kíséri a tanulói, gyermeki közösségek életét, fejlődését, elősegíti szabadidejük kulturált eltöltését.  Biztosítja az intézményegység, tagintézmény tanulói, gyermeki és felnőtt közösségeinek demokratikus jogait.  Gondoskodik az intézményegység, tagintézmény nevelőtestületi értekezleteinek megszervezéséről, biztosítja a nevelőtestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információáramlást.  Biztosítja, hogy valamennyi nevelő, szakalkalmazott megismerje a legfontosabb központi és intézményi dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak, szellemének érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását.  Támogatja a pedagógusok, szakalkalmazottak tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását.  Vezetőtársaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a felelősök munkáját.  A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások az óvodai foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelők egyetértésével végzett, tőlük bekért felmérések és beszámolók, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalának és eredményességének alakulását.  A pedagógiai program egyes elemeinek beválását tervszerű, rendszeres belső és külső vizsgálatokkal kontrollálja. Ezen elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli a nevelőtestület munkáját, az értékelést az igazgatónak átadja.  Önállóan és teljes jogkörrel ellenőrzi a pedagógusok adminisztratív tevékenységét.  A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozókat az intézmény belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával jegyzőkönyvi dicséretre, pénzjutalomra, béremelésben részesítésre, kitüntetésre való felterjeszésre javasolhatja az igazgatónak.  Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról. Átvett személyzeti-munkáltatói feladatok: Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető, mint munkáltató:  Elkészíti az intézményegység, tagintézmény munkaerő gazdálkodási tervét, annak alapján a betöltetlen állásokat jelzi az igazgatónak.  Előkészíti, az intézményegység, tagintézmény vezetőségével és a pedagógusokkal egyezteti a nevelők és a különböző felelősök munkaköri leírását, s ha szükséges, módosítja azokat.  Ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartások vezetését.  Megbízza a pedagógiai –nevelési programban feltüntetett felelősöket. Felelősségi körébe tartozik egy olyan nevelőtestületi légkör kialakítása, amelyben minden pedagógus, szakalkalmazott – a kötelező érvényű törvények és belső szabályzatok betartásával – a pedagógiai program szellemében alkotó értelmiségi munkát végezhet. 21

Ennek érdekében törekszik az intézményegység, tagintézmény dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, ezáltal a tanulók, gyermekek személyiségének épülését szolgáló viszony kialakítására. Hivatali vezetőként:  Szervezi és ellenőrzi az intézményegység, tagintézmény ügyviteli munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint.  Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott és intézkedik a tanév közben érkezett rendeletek tantestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról.  Felbontja a postát, ismerteti az igazgatóval a hivatalos küldemények tartalmát.  A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá érkezett, tanulókat, gyermekeket érintő kérésekre.  Gondoskodik a helyettesítések túlórák számfejtéséről, a hivatalos szervek által kért adatok pontos szolgáltatásáról. Költségvetéssel kapcsolatos feladatai:  A gazdasági év elejére adatokat szolgáltat az intézmény költségvetésének elkészítéséhez, amit benyújt az igazgatónak.  Az elfogadott költségvetés alapján szervezi a munkát.  Az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, felkészül a szükséges módosításokra.  Folyamatosan gondoskodik a költségvetés ismeretében az intézmény takarékos gazdálkodásáról. Közvetlen munkakapcsolatok: A vezetési feladatokat az iskolai intézményegység tagintézmény-vezetője a tagozatvezetővel, az óvodai intézményegység-vezető a óvodai tagintézmény-vezetővel együtt gyakorolja. A munka és felelősség megosztásról munkaköri leírásban rendelkezik az igazgató. Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető a minden tanév elején előre elkészített rend szerint tartózkodik az intézményegységben. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, minden lényeges eseményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető szoros kapcsolatot tart továbbá az intézményen belül:  az igazgatóval,  az igazgatótanáccsal,  a vezetői testülettel,  a diákönkormányzattal (iskolai tagintézmény-vezető)  a szülői közösséggel  a szakmai munkaközösségekkel,  a szakszervezetekkel az intézményen kívül:  a szülőkkel, (szülői értekezletek, egyéni fogadóórák formájában), 22

 az intézmény (intézményegység, tagintézmény) érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával,  a városban működő más közoktatási és közművelődési intézményekkel,  a gyermekvédelmi, családvédelmi szolgálatokkal  a város középfokú tanintézetével (a tanulók beiskolázásának érdekében), (iskolai tagintézmény-vezető)  az intézményt támogató helyi társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, az iskolaorvossal.  a Gyermekjóléti Szolgálattal. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézmény minden tagintézményében való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére A kapcsolattartás módját és formáját a tagintézmények, intézményegységek gyermekés ifjúságvédelmi felelősei által összeállított éves munkaterv tartalmazza. Hatáskör: Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető döntési hatáskörébe tartozik a felnőtt dolgozókra vonatkozóan:  a pedagógusok, szakalkalmazottak munkabeosztása, tantárgyfelosztása,  a nevelők egyéni órarend-összeállítási kérelme,  az intézményegységben, tagintézményben fegyelmi eljárás indítása,  a munkaköri leírások folyamatos aktualizálása,  rendkívüli, esetenkénti feladatok, megbízások kiadása. A tanulókra vonatkozóan:  az intézményegységbe, tagintézménybe felvett tanulók, gyermekek osztályokba/csoportokba való beosztása, napközi otthonba, tanulószobába történő felvétele,  döntés a tanulók iskolai szervezett étkeztetésben való részvételéről,  a tanulók felmentése a kötelező iskolai foglalkozások látogatása alól, vagy mentesítése egyes tantárgyak tanulása alól (ha a tanuló egyéni adottságai, helyzete ezt indokolttá teszi),  a tanulmányi idő megrövidítéséről,egyes tantárgyak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeinek egy tanévben való teljesítése;  a tankötelezettség kezdetéről, időtartamának meghosszabbításáról, a felmentéssel kapcsolatos ügyekről (az óvoda, illetve a nevelési tanácsadó  a tanulói fegyelmi eljárást megelőző eljárás lefolytatása. Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető az intézmény-egység, tagintézmény képviseletében – a pénzügyi kötelezettség- vállalás kivételével - teljes aláírási jogkörrel rendelkezik, amely kiterjed a tanügyigazgatásban közokiratként vezetett, ill. kiállított dokumentumokra is. 23

III./1./4. Vezetők közötti kapcsolattartás, a vezetői testület a) Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezetők, rendszeres kapcsolattartás és információáramlás optimalizálása érdekében un. vezetői testületet működtetnek. A vezetői testület jogállását tekintve az igazgató mellett működő szakmai tanácsadó testület, amelynek fő feladata az intézmény szakmai munkájának összehangolása, a döntés-előkészítés, javaslat tétel, konzultáció. Üléseit havonta tartja, de szükség esetén bármikor összehívható. A testület összehívását bárki kezdeményezheti, de az összehívás joga az igazgatót illeti meg. b) A vezetői testület javaslatai a törvényesség határain belül kötik az igazgatót. A javaslatokról a jelenlévők nyílt szavazással, szótöbbséggel döntenek, amelyek a törvényesség határain belül kötik a főigazgatót. A döntések meghozatalánál az igazgató utoljára szavaz. Az igazgató a vezetői testület véleményét köteles kikérni a vezetői pályázatok elbírálásakor, valamint a költségvetést érintő kérdésekben. c) Véleményét ki kell kérni az intézményi költségvetés tervezésekor, az SZMSZ módosításakor, a munkaerő-gazdálkodási tervről. d) Az intézményegység vezető, tagintézmény-vezetők közvetlenül is tarthatnak egymással kapcsolatot. III./1./5. Az igazgatótanács összetétele, működési elve és jogköre Elnöke: az igazgató Tagjai:  intézményvezető-helyettes  intézményegység-vezető  tagintézmény-vezetők  az általános iskolai nevelőtestület képviseletében 2 fő, 1fő a Szilvási Általános Iskola, 1 fő a Felsőszilvási Általános Iskola képviseletében  az óvodai nevelőtestület képviseletében 2 fő, 1fő a Szilvási Óvoda, 1 fő a Felsőszilvási Óvoda képviseletében  a szakszervezet munkahelyi szervének képviseletében 1 fő Esetenkénti meghívott: -közalkalmazotti tanács elnöke -SZM választmány elnöke Tagjainak jelölése, választása: Az igazgatótanács tagjait az általános iskolai nevelőtestület, valamint az óvodai nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel választják meg. A szakszervezet munkahelyi szerve önállóan dönt a delegálás módjáról. Az igazgatótanácsi tagság a megválasztás időpontjától 5 évi időtartamra szól, és akkor automatikusan megszűnik. Az igazgatótanács dönt:  az igazgató-helyettesi, az intézményegység-vezetői, a tagintézmény-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről  az igazgató-helyettes, az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető megbízásáról 24

 az igazgató-helyettessel, az intézményegység-vezetővel, a tagintézmény-vezetővel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról, a vezetői megbízásról történő lemondás elfogadásáról  az intézményegység, a tagintézmények feladatainak összehangolásáról  állást foglal mindarról, amiben az igazgató állásfoglalást kér, illetve amire a szülői szervezet javaslatot tesz. Véleményezi:  a pedagógus teljesítményértékelési szabályzatot  a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket  javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden kérdésben. Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésében: Az igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Az állásfoglalásokat ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amit az előkészítő bizottság végez. Összehívása: Az igazgatótanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – félévente az igazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha a tagok több, mint 50 %-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha az igazgató vagy az intézmény vezetősége szükségesnek ítéli meg. Határozatképessége: Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgató-helyettes, az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető megbízásához, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez az igazgatótanácsi tagok 2/3-ának titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Ügyrendi szabályzata:  az alakuló ülésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztják az igazgatótanács titkárát, akinek a megbízatása 5 évre szól. Feladata: segíteni az elnök munkáját - az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni  a döntésekről határozatot kell hozni  a jegyzőkönyvet az elnök és a titkár írja alá és két személy aláírásával hitelesíti  ha az igazgatótanács nem határozatképes, akkor az ülést el kell halasztani. III./1./6. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgató helyettese teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti az igazgatót, annak felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása, tartós távolléte esetén. Az igazgató és az igazgató-helyettes együttes akadályoztatása esetén a Felsőszilvási Általános Iskola tagintézmény-vezetője látja el az általános iskolai

25

intézményegységekben, az óvodai intézményegység-vezető látja el az óvodai intézményegységekben a helyettesítést. Az intézményegység-vezető, illetve a tagintézmény-vezető ideiglenes helyettesítéséről az intézményegység-vezető, illetve tagintézmény-vezető eseti megbízással intézkedik. Az intézményegység-vezető, illetve tagintézmény-vezető tartós távolléte esetén az igazgató gondoskodik a helyettesítéséről. III./1./7. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményegységek mindegyikében külön-külön működik szülői szervezet. Mindegyik szülői szervezet működési rendjét önmaga határozza meg, és éves munkatervének figyelembe vételével fejtik ki tevékenységüket. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat az intézményegység, tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Kt. és egyéb jogszabályokban biztosított jogok mellett az SZMSZ a következő ügyekben ruházza fel az intézményegység, tagintézmény szülői szervezetét javaslattételi, véleményezési és egyetértési joggal: Javaslattételi jog  az intézményegység, tagintézmény életével kapcsolatos minden kérdésben  az intézményegység, tagintézmény éves munkaterve, programja, feladatai  nem kötelező tanórai foglalkozások szervezése az intézményegységben, tagintézményben  a tanulók jutalmazása, kitüntetése  az iskola irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletet stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében Véleményezési jog  a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  az intézményegység, tagintézmény hagyományos programjai, rendezvényei esetében  a tanév helyi rendjével kapcsolatban  az intézményegység, tagintézmény éves munkaterve, a tanév végén értékelő beszámolója kapcsán  a hit és vallásoktatás helyszíne, időpontja  a gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről való érdemi tájékoztatás rendje, formái  az intézmény pedagógiai programjáról, SZMSZ-éről, Házirendjéről való tájékozódás (tájékoztatás) rendje, formái, időpontja  az intézményegység, tagintézmény irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezlet stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében Egyetértési jog  a tanév helyi rendjének meghatározásakor a szülőket érintő programokkal kapcsolatban  minden olyan intézményi döntésnél, melyből a szülőkre fizetési kötelezettség hárul.

26

Az intézmény vezetése a szülői szervezet képviselőjével szükség szerint megbeszéléseket, egyeztetéseket tart. Az intézményegység, tagintézmény szülői szervezete képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelőtestületi értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. Az intézményegység, tagintézmény szülői szervezete az intézményegység, tagintézmény helyiségeit, berendezéseit (telefon, fax, számítógép, fénymásoló stb.) az intézményegység, tagintézmény vezetőjével történő egyeztetés után térítésmentesen használhatja, kizárólagosan az intézményi ügyekkel kapcsolatos, a szülői szervezet hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása céljából, a nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosítása mellett. Az intézmény kiemelten támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek a nevelőoktató munka eredményességét, a pedagógiai program színvonalasabb megvalósítását, az intézménnyel kapcsolatos alapítványok vagyonának gyarapítását célozzák. A szülő szervezettel a kapcsolatot közvetlenül a székhelyintézményben az igazgató, az intézményegységben, tagintézményben az intézményegység-vezetők, illetve tagintézmény-vezetők tartják. Az intézményegységek, tagintézmények szülői szervezete az éves munkaterv javaslatait véleményezés céljából megküldi egymásnak, végrehajtásuk során együttműködnek. Az igazgató, az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezetők kötelesek biztosítani, hogy az intézményben működő szülői szervezetek, a közoktatási törvényben biztosított jogaikat gyakorolhassák, a működésükhöz szükséges feltételekkel rendelkezzenek. III./1./8. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a nevelőtestület és alkalmazotti közösségi értekezlet Az intézmény szervezeti egységei szoros kapcsolatban állnak egymással. Az intézményegységek közötti kapcsolattartást az igazgató folyamatosan ellenőrzi. A kapcsolattartás az alábbiak szerint történik:  Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezetők egymással a napi működés érdekében közvetlenül is szoros kapcsolatot tartanak.  Az intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők szoros kapcsolatot tartanak fenn a hozzájuk tartozó szakmai, ill. tantárgyi munkaközösségek vezetőivel. III./2. Nevelőtestületi és alkalmazotti közösség III./2./1. Nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet Az intézmény földrajzi elhelyezkedése, térbeli kiterjedése miatt a nevelőtestületi és alkalmazotti közösség összehívása tekintetében a lehető legszélesebb körben az intézményegységekhez, illetve tagintézményekhez rendeli a nevelőtestület és alkalmazotti közösség által gyakorolható jogköröket. Az intézmény össznevelőtestületi és közalkalmazotti közösségi értekezleteit kizárólag olyan jogkörök gyakorlása esetén kell összehívni, amelyek gyakorlását a hatályos közoktatási törvény kizárólagos nevelőtestületi jogkörként határozza meg, átruházásukra nem ad lehetőséget. Minden más jogkör az intézményegységek, illetve tagintézmények nevelőtestületét és alkalmazotti közösségét illeti meg. 27

III./2./2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Az intézmény közösségeinek jogkörei: A.) Közalkalmazotti közösség: A közalkalmazotti közösség az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint a közös igazgatáson belüli érdekérvényesítés lehetőségeit a jogszabályok (Mtv. Kjt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik. A fenntartó az alábbi döntései előtt köteles az alkalmazotti közösség véleményét kikérni:  Intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltozása, nevének megállapítása.  Költségvetésének megállapítása és módosítása.  Az igazgató megbízásával és megbízatásának visszavonásával összefüggő döntése előtt.  Az alkalmazotti közösség véleményét értekezlet keretében nyilvánítja ki, határozatképességéhez a közalkalmazotti létszám felének jelenléte szükséges, határozatai érvényességéhez a jelenlévők szavazatainak 50 % + 1 fő szavazata szükséges. B.) Az intézményegységek, tagintézmények közalkalmazotti közössége: Véleményét ki kell kérni: - Intézményegység vezető, tagintézmény-vezető megbízásáról és megbízás visszavonásáról. - Intézményegység, tagintézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltozása, nevének megállapítása előtt. Az intézményegység közössége véleményét értekezlet keretében nyilvánítja ki. C.) Nevelőtestület: Az intézmény össznevelőtestületi és összalkalmazotti közösségi értekezleteit kizárólag olyan jogkörök gyakorlása esetén kell összehívni, amelyek gyakorlását a hatályos közoktatási törvény kizárólagos nevelőtestületi jogkörként határozza meg, átruházásukra nem ad lehetőséget. Minden más jogkör az intézményegységek, illetve tagintézmények nevelőtestületét és alkalmazotti közösségét illeti meg. Az intézmény nevelőtestületének tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű szakalkalmazott. A intézmény nevelőtestülete döntési jogkörébe tartozik a Közoktatási törvényben kizárólagosan – nem átruházható jogkörként – meghatározott feladatok ellátása, különösen:  a pedagógiai-nevelési program elfogadása  a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása  az intézményi Házirend elfogadása  intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása, 28

 a pedagógiai program, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása. Az intézményegységek, tagintézmények nevelőtestületének tagja az adott intézményegységben pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, valamint az oktatónevelőmunkát közvetlenül vezető felsőfokú végzettségű szakalkalmazott. Az intézményegység, tagintézmény nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik a Közoktatási törvényben a nevelőtestület részéről átruházható jogkörként meghatározott feladatok, különösen:  az intézményegység, tagintézmény éves munkatervének elfogadása,  az intézményegység, tagintézmény munkáját átfogó elemzések, beszámolók elfogadása,  nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  az intézményegység, tagintézmény Házirendjének elfogadása,  az intézményegység, tagintézmény-vezető vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  az intézményegység, tagintézmény helyiségének használatba való átengedése,  osztályozó vizsga letételének engedélyezése, megtagadása mulasztás esetén,  az intézményi tankönyvellátás rendjéről való döntés,  véleménynyilvánítás joga,  tanulókkal szembeni fegyelmi jogkör gyakorlása,  valamennyi olyan kérdésre kiterjed, amely az intézményegység működésével kapcsolatos,  ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, valamint az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, ill. a vezetőhelyettesi megbízás, ill. annak visszavonása előtt. Minden szintre (intézményi, intézményegységi, tagintézményi) vonatkozó eljárási szabályok:  Rendkívüli értekezletet kell összehívni a különböző közösségek tagjainak egyharmada azt írásban kéri, ill. az intézmény igazgatója vagy a vezetői testület, az igazgatótanács azt indokoltnak tartja. Ha a szülők közössége illetve a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.  Az értekezlet akkor határozatképes, ha az adott közösség tagjainak több mint 50 %a jelen van.  A testületek döntéseiket – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató (intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető) szavazat dönt, aki mindig utolsónak szavaz.  A közösségek értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet megválasztott (ill. állandó jelleggel megbízott) jegyzőkönyvvezetőn túl két, az ülésen mindvégig jelenlévőnek aláírásával kell hitelesíteni. Az értekezletet az igazgató (intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető) javaslatára megbízott személy vezeti le. Nevelőtestületi jogkörök gyakorlásának módja: 29

Határozatképes az intézmény, az intézményegység, a tagintézmény nevelőtestülete, ha az intézményegységben pedagógus állományban foglalkoztatottak legalább fele jelen van. Átruházott hatáskör estén az intézményegység, tagintézmény nevelőtestülete a jog- és hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményegységek nevelőtestületei különkülön – a határozatképesség szabályainak megtartásával döntenek. Az intézményben (intézményegységben, tagintézményben) meghozott határozatokról készült jegyzőkönyvek alapján a szavazati arányok figyelembe vételével a döntést az igazgató (intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető) megszövegezi. A határozat akkor érvényes, ha azt a határozathozatal szintjén a határozathozatalban résztvevő, pedagógus állományban foglalkoztatott dolgozók fele + 1 fő támogatta. A meghozott és írásban rögzített nevelőtestületi határozatot az adott szervezeti egység vezetője köteles hirdetmény formájában is közzé tenni. Az összintézményi nevelőtestületi határozatokat minden intézményegységben, tagintézményben közzé kell tenni. A Bármely szervezeti szinten meghozott nevelőtestületi határozat:  a közzététel napján lép hatályba.  évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni, törni a meghozatal évével, valamint jelölni a közzététel dátumát, valamint a szervezeti egység jelzésével ( pl.:  1/2009. (09. 15) Szilvási Általános Iskola nevelőtestület)  az adott évben hozott nevelőtestületi határozatokat emelkedő sorszámozással folyamatosan le kell fűzni az adott szervezeti egységben, valamint az intézmény igazgatói titkárságán is el kell helyezni.  nevelőtestületi határozatok igazgatói titkárságán (irattárában) elhelyezett példányok 20 évig nem selejtezhető. Az intézményegységek nevelőtestületeinek feladatkörébe tartozó ügyek átruházásának rendjéről az SZMSZ intézményegységekkel foglalkozó fejezetei, illetve ad hoc határozatai rendelkeznek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény, intézményegység, tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető és a nevelőtestületek választott képviselői útján valósul meg. A kapcsolattartás formái:  a szakmai munkaközösségek munkaértekezletei  a különböző értekezletek. Az intézmény, intézményegység, tagintézmény vezetői az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, nevelőtestületi értekezleteken, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők, a szakalkalmazottak kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján is közölhetik a vezetői testülettel, az igazgatótanáccsal. A szakmai munkaközösségek működésének szabályait az intézményegységek SZMSZ-ei részletesen tartalmazzák. III./3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Ellenőrzésre jogosultak: igazgató, igazgató-helyettes, intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető, munkaközösség vezető, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős. 30

Az ellenőrzésre jogosultak ellenőrzési feladatai: A vezetői ellenőrzés célja: közvetlen információk szerzése, tények megismerése. Pedagógiai ellenőrzésre jogosultak: az igazgató, az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető. Az előbbiek felkérésére (az ellenőrzési tervben előre meghatározva), utasítására eseti jellegű ellenőrzési jogot gyakorolhatnak a munkaközösség-vezetők. Az ellenőrzés területei és tartalma: Az intézményben folyó oktató, nevelő, tevékenység ellenőrzését az igazgató irányítja. Az igazgató a tanév rendjében meghatározza az adott év kiemelt ellenőrzési feladatait, területeit, súlyozását. Az intézményegység, a tagintézmények vezetői ennek alapján tanévenként ellenőrzési tervet készítenek az intézményi ellenőrzési tervre, és az előző év során szerzett tapasztalatokra alapozva. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a tantestület tudomására kell hozni. A szakmai munkaközösségek vezetői e jogkörüket órakedvezményük terhére gyakorolják. E tevékenységükről évente beszámolnak az igazgatónak.

IV. rész A működés rendje IV./1. A nyitva tartás, a vezetők intézményben valótartózkodásának rendje  Az intézményi feladatok ellátása intézmény-egységekben, tagintézményekben történik. Az intézményegységek, tagintézmények működése az intézményegységi, tagintézményi fejezetekben (továbbiakban „speciális szabályozás” fejezetei) kerül szabályozásra.  Az intézményegységek, tagintézmények épületei szorgalmi időszakban munkanapokon, a gyermekek, tanulók számára a helyi igényeknek, foglalkoztatásnak megfelelően tartanak nyitva (továbbiakban: nyitva tartás). Ennek szabályozására a speciális szabályozás fejezeteiben kerül sor. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az intézmény tanítás nélküli munkanapokon – a diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel való egyeztetésnek megfelelően – gondoskodik a tanulók felügyeletéről. A nyitva tartási időn kívüli intézmény használat rendjét az intézményegységek, tagintézmények önállóan határozzák meg.  A vezetők intézményben tartózkodása: a vezetői ügyelet rendjét a mindenkori éves munkatervben kell rögzíteni. IV./2. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az intézménnyel tanulói vagy dolgozói jogviszonyban nem álló személyek csak az ügyintézés céljából jöhetnek be az épületbe. Részletes szabályozás az óvodai, illetve iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. 31

IV./3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Szabályozásuk az óvodai, illetve iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. IV./4. A tanulók távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény Házirendje iskolára vonatkozó részének 10. pontja tartalmazza. IV./5. A térítési be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az intézmény Házirendje iskolára vonatkozó részének 11. pontja tartalmazza. IV./6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Szabályozásuk az óvodai, illetve iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. IV./7. Intézményi védő- és óvó előírások a. Minden dolgozóval és tanulóval munkába állásakor, ill. tanév kezdéskor meg kell ismertetni a tűzvédelmi előírásokat, a tűzriadó tervet, a menekülési útvonalat. b. Gondoskodni kell a munkavédelmi szabályzat megismertetéséről és az abban foglaltak betartatásáról. IV./8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan külső ok miatt a nevelési, oktatási intézmény biztonságos, rendeltetésszerű működtetése nem biztosítható, illetőleg az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, helyrehozhatatlan kárral járna. A rendkívüli szünet elrendelésekor a közoktatási törvényben meghatározottak szerint kell eljárni. Bombariadó esetén szükséges teendők: Szabályozásuk az óvodai, illetve iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik.

V. rész Szervezeti szabályozások V./1. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanulók az intézmény bármely tanórán kívüli foglalkozását jogosultak igénybe venni, az adott intézményegységi, tagintézményi munkarendben meghatározottak szerint. V./2. A mindennapi testedzés formái, együttműködés az intézményi diáksportkörrel (ISK), a kapcsolattartás formái A tanulók mindennapi testedzési lehetősége részben a tanórákon, részben a tömegsport, ill. a sportköri foglalkozásokon biztosított. Az alsó tagozaton, amennyiben adott napon az osztálynak nincs testnevelés órája, népitánc-foglalkozása, és nem áll 32

rendelkezésre ISK- foglalkozás, a tanítási órákon 2-szer 15 perc játékos mozgást kell biztosítani. A lehetőleg a hét minden napján intézményegységenként, tagintézményenként legalább egy tömegsport foglalkozást kell az órarendbe beállítani. Az iskolai intézményegységekben ISK működik. Vezetőjével a kapcsolatot az igazgató és a tagintézmény-vezető tartja. Működéséhez az éves költségvetési törvényben előírt támogatást az intézmény biztosítja. Biztosítja az infrastrukturális létesítmények és sporteszközök térítésmentes használatát. Az ISK vezetők az igazgatóval, tagintézmény-vezetővel egyeztetve évente munkatervet készítenek. V./3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formája, rendje, a diákönykormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzati szerv a Szilvási és a Felsőszilvási Általános Iskolában is működik. Működésük szabályozása az iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./4. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanuló polgárjogi jogkövetkezménnyel járó jognyilatkozatot csak a Ptk-ban meghatározottak szerint tehet. A tanuló tanulói jogviszonyából eredően fegyelmi, illetve büntetőjogi jogkövetkezménnyel is járó jognyilatkozatot csak törvényes képviselőjének, illetve annak igazolt meghatalmazottja jelenlétében tehet. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőtestülettel, a nevelőkkel, a diákönkormányzatokkal, a diákképviselettel. Az intézményi diákképviselet az intézményegységi, tagintézményi diákönkormányzatok vezetőiből álló testület. Rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval. A tájékoztatás közvetlen fóruma az intézményegységi, tagintézményi diákközgyűlés, melyet évente két alkalommal kell tartani. Osztálygyűlések összehívása szükség szerint történik. A tanulók képviseletét biztosítani kell a diákszociális, valamint a tanuló fegyelmi ügyeket elbíráló bizottságban. A diákságot érintő kérdésekben a diákképviselők jelenlétét az intézményi vezetőtestületi, az intézményegységi, tagintézményi vezetői, illetve nevelőtestületi értekezleteken biztosítani kell. Szükség esetén a diákképviselők részt vehetnek az osztály szülői értekezleten. A szülők és a tanulók tájékoztatására az iskolai dokumentumok az intézmény központi épületében található könyvtárban, az intézményegységek, tagintézmények könyvtárainak nyitvatartási ideje alatt, valamint az adott település könyvtárban megtekinthetők. A tanulónak és a szülőnek joga van ahhoz is, hogy a dokumentumokba való betekintésen túl szóbeli tájékoztatást, illetve felvilágosítást kapjon. A 33

tájékoztatáskérést legalább egy héttel korábban intézményegységek, tagintézmények titkárságán.

be

kell

jelenteni

az

V./5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Szabályozása az iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./6. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Szabályozása az iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás szabályai A.) Az intézményi tankönyvellátás a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint történik. A végrehajtás során gondoskodni kell arról, hogy az érintettek jogai ne sérüljenek, különös tekintettel a tájékoztatási kötelezettségre. A vonatkozó jogszabályokban nem rendezett kérdésekben az alábbiak az irányadók: B.) A tankönyvrendelés külön történik a Szilvási és a Felsőszilvási Általános Iskolában az igazgató, valamint a tagintézmény-vezető által megbízott tankönyvfelelős útján. C.) A tankönyvjegyzék megjelenése után az igazgató és a tagintézmény-vezető a szakmai munkaközösség-vezetők, és a tankönyvfelelősök bevonásával – a várható beiskolázási létszám és az előző évben használt, esetleg megmaradt tankönyvek figyelembe vételével – meghatározza a legszükségesebb könyvek fajtáit és darabszámát. A tankönyvellátás szabályai: (melléklet szerint) V./8. Az iskolai könyvtárak működésének rendje Szabályozása az iskolai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./9. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, a Házirendről, a Minőségirányítási programról, a dokumentumok elhelyezése Az intézmény dokumentumait – Pedagógiai-nevelési program, Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példányát a tanári szobákban, ahol nincs ilyen, a vezető irodájában ki kell függeszteni, amelyet kérésre átolvasás céljából a tanulók, ill. szülők rendelkezésére kell bocsátani. Továbbá a szülők és a tanulók tájékoztatására az iskolai könyvtárban, az intézményegység, tagintézmény könyvtárainak nyitvatartási ideje alatt megtekinthetők. A tanulónak és a szülőnek joga van ahhoz is, hogy a dokumentumokba való betekintésen túl szóbeli tájékoztatást, illetve felvilágosítást kapjon. A tájékoztatáskérést legalább egy héttel korábban be kell jelenteni az intézményegység, tagintézmények titkárságán. V./10. A fakultatív hit és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az intézményben a vallásgyakorlás biztosított, amelynek keretében a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és 34

vallásoktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a vallásoktatás foglalkozásaihoz termet biztosít, az intézmény órarendjéhez igazodva. Az intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben nem elkötelezett. V./11. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Szabályozása az iskolai és az óvodai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./12. Anyagi kártérítési felelősség szabályai A tanulók anyagi kártérítési kötelezettségénél a Közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a Ptk. szerint kell eljárni. V./13. A vizsgák szabályozása 1. A vizsgaszabályzat hatálya E vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – osztályozó vizsga – különbözeti vizsga – javítóvizsga esetén. A fenti vizsgákat csak a vizsgára utalás időpontjában érvényes tantervi követelmények alapján lehet tenni. 2. A vizsgák célja A vizsgák célja annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e az adott tantárgy tantervi követelményeiben meghatározott ismeretekkel. 3. A vizsgák tantárgyai és formái  Az osztályozó- és javítóvizsga tantárgyait, követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A Közoktatási törvényben biztosított jogával élve a tanuló független vizsgabizottság előtti vizsgát kérhet, melynek eredményét a tanuló továbbhaladása szempontjából el kell fogadni.  A különbözeti vizsga tantárgyait – az óratervek összevetése alapján – az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető, tartalmát a helyi tanterv keretei között a nevelőtestület határozza meg. 4. A vizsgák helye  A tanulmányok alatti vizsgát abban az intézményegységben teheti a tanuló, amelyikben tanulmányait folytatta  A tanulói jogviszonyának megszűnését követően, a volt tanuló is abban az intézményegységben teheti le elmaradt vizsgáit, amelyben tanulmányait végezte. 5. A vizsgák ideje  Különbözeti vizsga szeptember 15. és szeptember 30., február 15. és február 28. közötti időben szervezhető.  Javítóvizsga augusztus 20. és 30. közötti időben, illetve különbözeti vizsga esetén 3 hónapon belül szervezhető.  Osztályozó vizsgát a tanév végén június 15. és június 25. közötti időben, illetve a javítóvizsgával azonos időpontban kell szervezni. 35

 Az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető engedélyezheti, hogy a tanuló az 1-4. bek. szerint, eltérő időben tegyen vizsgát. 6. A vizsgabizottság összetétele Tanulmányok alatti vizsgát 3 tagú vizsgabizottság előtt kell tenni.  A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.  A vizsgán elkövetett szabálytalanság kérdésében az igazgató-helyettesből, illetve a tagintézmény-vezetőből, és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – tanárból álló, 3 tagú bizottság dönt. 7. A vizsgabizottság elnöke - A vizsgabizottság elnöke felel a vizsgák szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) Meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat. b) Eljárást kezdeményez a Jegyzőnél, ha a vizsga törvényes megtartása ezt szükségessé teszi. c) Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit. d) Átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat és a szabályzatban foglaltak szerint aláírja az iratait. e) A vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. f) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. g) A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 8. Az igazgató  A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát, az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.  Az igazgató feladata különösen: a) Dönt minden olyan vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe. b) Kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik helyettesítésről. c) Gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét. Ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását. d) Megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, aláírja és aláírattatja a vizsga iratait. e) Minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja.  Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a bizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e paragrafusban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítésről köteles gondoskodni. 9. Az írásbeli vizsgák tételei 36

 Az írásbeli vizsgák kitűzésének időpontja után a kérdező tanár – a tantervi követelmények figyelembevételével – tételsort állít össze, amelyet az igazgató hagy jóvá.  A tantárgy jellegétől, illetve a feladatsortól függően a megoldást is mellékelni kell, amelyet jóváhagyás után külön borítékban kell elhelyezni. 10. Az írásbeli vizsga rendje  Amennyiben egyszerre több vizsgázó vizsgázik ugyanabban a teremben, a vizsgateremben az ülésrendet, a vizsganap kezdetekor felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás szerint – úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.  A vizsganap kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében minden vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.  A tétel kihirdetésekor a vizsgázók közül, csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.  A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.  Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező intézményegység bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon, tétellapon (továbbiakban: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni.  Íróeszközökről és a szükséges segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik.  A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett lapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.  A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához a rendelkezésre álló maximális idő vizsgatárgyanként a) 60 perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelv illetve célnyelv használata esetén 90 perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatárgy esetén 90 perc.  Ha az írásbeli vizsgát bármely esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.  A közoktatásról szóló törvény 30.§ (9.) bek. alapján a vizsgázó kérésére az igazgató-helyettes, illetve a tagintézmény-vezető engedélye alapján a) a fent meghatározott időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok alatt alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.  Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább 60 perc időt kell a vizsgázó részére biztosítani.  A vizsgáztató tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

37

 Az írásbeli feladatok megoldására adott idő után a vizsgázó a megoldást tartalmazó feladatlapot, valamennyi átvett és üresen maradt, valamint piszkozatot tartalmazó lapot átadja a felügyelő tanárnak s távozik a teremből.  A vizsgáztató tanár az átvett feladatlapon, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi és aláírja a befejezés időpontját. Az üresen maradt lapot áthúzza és aláírásával látja el.  Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát.  A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.  Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően, haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.  Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.  Ha a vizsgázó írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótvizsgát tehet.  Ha a vizsgázó a vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.  A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.  A írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető tintával megjelöli, röviden értékeli a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.  Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót, illetve a tagintézmény-vezetőt.  Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, akkor az erre vonatkozó fentebbi szabály érvényesítendő. A meghatározott bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázók javítóvizsgára utasíthatja, a vizsgázók valamennyi vizsgatárgy írásbeli részéből javítóvizsgára utasítja. c) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 38

11. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga rendje  A szóbeli vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este 18 óráig tarthat.  A vizsgázónak legalább 30 perccel korábban meg kell jelenni a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.  A vizsgacsoport legfeljebb 6 vizsgázóból állhat.  A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatárgyanként húz tételt és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközeiről a kérdező tanár gondoskodik.  A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.  A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdező tanártól segítséget kaphat. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.  Minden vizsgázónak vizsgatárgyanként legalább 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzeteket készíthet.  Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama 10 percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt.  Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat.  Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság tagjai rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre.  Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgáztató befejezte a vizsgáztatást, előzetesen értékelni kell az aznapon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre rá kell írni.  A közoktatásról szóló törvény alapján a vizsgázók kérésére az igazgató, illetve tagintézmény-vezető engedélye alapján: a) az e szabályzat előírtak szerint a meghatározott gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.  Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár felügyelete mellett készíti el a dolgozatát. A dolgozat elkészítésére 30 percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó, vagy a vizsgázók kérésére a kérdező tanár felolvassa.  Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény alapján engedélyezték, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el. 39

 Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét igénybe veszi meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsgajegyzőkönyvben fel kell tüntetni.  Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében, vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és titkára továbbá, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.  Ha a vizsgázó fel nem róható okból a vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel távozik, ill. a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van, igazgató-helyettesi, illetve a tagintézmény-vezetői engedéllyel – az adott napon vagy az adott vizsgaidőszak másik napján, illetve ha erre nincs mód másik vizsgaidőszakban, pótlóvizsgát tehet.  Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül távozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. ???????????????????????????? való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos, vagy gondatlan magatartására. 12. A gyakorlati vizsgarész  A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.  A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.  A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.  A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.  Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.  A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.

40

 A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, az osztály megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a tantárgyat oktató szaktanár írja alá.  A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. 13. A vizsga befejezése Az eredmények megállapítása  A vizsgázók vizsgatárgyanként elért eredményeit a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen fokozatok valamelyikével kell minősíteni, az írásbeli és szóbeli vizsgán kapott osztályzatok t.  Ha a vizsgázó valamely tantárgyból elégtelen írásbeli dolgozata miatt szóbeli vizsgát is tett, a végső minősítést az írásbeli és a szóbeli vizsga teljesítményének egybevetésével kell megállapítani, de az adott vizsgatárgyból közepesnél jobb minősítést nem kaphat.  Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán valamely tantárgyból póttételt húzott, annak bármely szintű kifejtése esetén sem kaphat közepesnél jobb minősítést.  A vizsgázó azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből elégtelen minősítést kapott, javítóvizsgát tehet. V./14. Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység Szabályozása az iskolai és az óvodai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./15. A panaszkezelés rendszere Panaszos: Panaszosnak tekintünk mindenkit, aki kapcsolatban van velünk, akinek magatartása, véleménye kihat intézményünk eredményességére. Ezért legfontosabb célunk diákjaink, azok szülei, dolgozóink, külső partnereink elégedettségét kivívni. Elégedetté őket csak akkor tehetjük, ha pontosan tudjuk, hogy mivel elégedetlenek. A panaszkezelés célja: 1. A reklamációra okot adó alkalmak minimalizálása. 2. A megismert panaszok számának maximalizálása. A reklamációkezelés helye a szervezetben Nincs külön szervezeti egység, amelynek kizárólagos funkciója lenne a panaszok szakszerű kezelése. A panaszkezelési funkció telepítését meghatározó vezérelvünk, hogy mindenki, aki kapcsolatba kerül, vagy kerülhet a panaszossal, felkészült legyen az aktuális reklamáció szakszerű kezelésére. Ennek megfelelően a működéshez kapcsolódó minden munkatársnak kötelessége az aktuális panasz meghallgatása, fogadása és a panasszal kapcsolatos intézkedések megtétele. Ez jelenthet információtovábbítást a megfelelő döntési szintre, vagy a probléma megoldását saját hatáskörben. A panasz intézése A panaszt fogadó számára tilos: 41

- a türelmetlenség, - az udvariatlanság, - a mellébeszélés, - a hibák másra fogása, - a panaszos hibáztatása, - az illetékesség hiányára való hivatkozás, - a küldözgetés, - a kioktatás, - be nem tartható ígéretek adása! A panasz, észrevétel intézése közben mindenkinek szem előtt kell tartania, hogy a panasz önkéntes segítség a panaszostól, amire alapozva teljesebben tudjuk igényeit kielégíteni, s ezzel elkötelezettebb partnerünkké tesszük. Ezért mindenki, aki panaszt, észrevételt intéz, - köszönjön meg minden észrevételt, - amennyiben a panasz jogos, vállalja el és kérjen elnézést a hibáért, - tegyen lépéseket azonnal, a hiba kijavítására, - igyekezzen meggyőződni arról, hogy az ügyfél elégedett-e a megoldással! A panaszok összegyűjtési, feldolgozási rendszere A panaszok titokban tartásához komoly érdeke fűződik mindenkinek, akinek hibáira, hiányosságaira irányítja a vezetés figyelmét. Ezért biztosítjuk a panaszok felszínre kerülését segítő semleges környezetet. V./ 16. A pedagógusok munkarendje Szabályozása az iskolai és az óvodai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./17. Az intézmény nem pedagógus dolgozóinak munkarendje Szabályozása az iskolai és az óvodai intézményegységek speciális szabályozási fejezeteiben történik. V./18. A közalkalmazottak kártérítési, anyagi felelőssége  Az intézmény valamennyi dolgozója anyagilag is felelős a gépek, eszközök, szakkönyvek megóvásáért, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatáért.  A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes  megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.  Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni.  A közalkalmazott vétkességre való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandó őrzésre, kizárólagos használatra vagy  kezelésre, jegyzék vagy elismervény alapján vett át.  Amennyiben a kárt többen okozták a fenti feltételek esetében, munkabérük arányában felelnek. A kár összegének meghatározásánál a Munka törvénykönyve az irányadó.  Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés közben bekövetkezett kárért vétkességre való tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó 42

munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett.  Az intézmény a munkába járáshoz használt járművek őrzését nem biztosítja, az esetleges károkért felelősséget nem vállal. V./19. A szabadság és megállapításának rendje Valamennyi dolgozó szabadságával kapcsolatos szabályokat a Munka törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A szabadság ütemezése Az év elején, február 1-jei határidővel a szervezeti egységek vezetői elkészítik a szabadságok ütemezését, amelyet a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet véleményez. Az ütemezés során lehetőség szerint tekintettel kell lenni a munkavállalók tervezett hosszabb, egybefüggő szabadságára. Tájékoztatás Az intézmény valamennyi dolgozóját tájékoztatni kell az ütemezésről legkésőbb minden év április 1-jéig. Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló kérésére az igazgató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezheti. Az engedély megadása, vagy megtagadása az igazgató kizárólagos mérlegelési hatáskörébe tartozik. Tanulmányi szabadság A tanulmányi szabadsággal kapcsolatos kérdésekben a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók. A tanulmányi szabadságot a szervezeti egység vezetője állapítja meg a továbbtanuló által benyújtott, a képzőhely által kiadott tanrend alapján. A nyilvántartást a tagintézmények végzik. A tanulmányi szabadságon lévő helyettesítésének adminisztrálása az erre a célra rendszeresített helyettesítési füzetbe történik. A szabadság nyilvántartása A szabadság kiírása és nyilvántartása szabadságos könyv segítségével a tagintézményekben történik. Érvényesíteni csak a szervezeti egység vezetőjének aláírása után lehet. Tanév közbeni szabadság igénybevétele Pedagógusok esetében a teljes szabadság kiadására elsősorban az iskolai szünetekben kerülhet sor. Indokolt esetben a szervezeti egység vezetőjének engedélyével, tanév közben, meghatározott esetekben és időtartamban, maximum 3 nap vehető igénybe.

43

VI. rész Az óvodai intézményegységek működésére vonatkozó speciális szabályok

VI./1. A működés rendje VI./1./1. A gyermekek fogadásának rendje, nyitva tartás rendje Az óvodai nevelési év rendje A nevelési év szeptember 01.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Június 01.-től augusztus 31.-ig az óvoda nyári napirend szerint, összevont csoporttal működik. A nyári időszakban az óvoda 4 hétig zárva tart, melyről a szülők 2 hónappal előbb értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt két hétig a szülő köteles gyermeke elhelyezéséről gondoskodni. A fennmaradó időre a körzet üzemelő óvodája nyújt elhelyezést. Az óvoda öt napos (hétfőtől-péntekig) munkarendben üzemel. Nyitva tartás: 530 –tól 1630 –ig, lépcsőzetes munkakezdéssel, ill. befejezéssel. Nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben: 5 nap, a szülők értesítése 7 nappal előtte kötelező. VI./1./2. Óvodai szünetek időpontjai

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a fenntartó ad engedélyt. Karácsony és újév között - amennyiben nincs igény az üzemeltetésre - fenntartói engedéllyel az óvoda zárva tart. Iskolai szünetekben összevont csoporttal működünk. A nyári, négyheti nagytakarítás alatt az intézmények nem üzemelnek A törvény által biztosított nevelés nélküli munkanapokon zárva tartunk. Előzetes szülői igény felmérése alapján, a város egyik befogadó óvodája nyújt elhelyezést.

VI./2. A vezetők a nevelési intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézményegység vezetője, megbízottja, a tagintézmény 44

vezetője beosztás alapján látják el a vezetői feladatokat. A vezető távolléte esetén a megbízott óvodapedagógus, ill. a tagintézmény vezetője teljes felelősséggel helyettesíti. A megbízott óvodapedagógus intézményben tartózkodása alatt, a vezető az óvodán kívül ügyintéz, az intézménnyel kapcsolatban eljár, árut szerez be, stb, ill. a tagóvoda telephelyén tartózkodik. Az intézményegység vezető kötelező heti óraszáma 6 óra, a tagintézmény vezetőjének 30 óra. VI./3. Az intézmény alkalmazottjainak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási tv. 15 §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16 §-és 17§ rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésnek és díjazásának egyes szabályait az intézmény közalkalmazotti szabályzata tartalmazza, összhangban az 1992 évi XXII tv. (munka törvénykönyve) valamint az 1992 évi XXXIII. törvénnyel (közalkalmazottak jogállásáról). Munkaidő: heti 40 óra Kötelező óraszámok: Intézményegység vezető: heti 6 óra Tagóvoda vezető: heti 30 óra Óvodapedagógusok: heti 32 óra Munkaközösségi vezetők: heti 31 óra Közalkalmazotti tanács tagja: heti 30 óra VI./3./1. A pedagógusok munkarendje A nevelési intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a 40 óra, kötelező órákból (32 óra), valamint a gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a vezetőség meghallgatása után. A megbízások alapelvei: rátermettség, szaktudás, az érvényes terhelés. VI./3./2. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét, az intézményegység-vezető, illetve a tagintézmény-vezető állapítja meg.

45

A napi munkarendet, helyettesítéseket az intézményegység-vezető, és a tagóvodavezető állapítja meg. Alapelv, az óvoda zavartalan működése. A dolgozó köteles az óvodában, olyan időpontban megjelenni, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre készen álljon. A rendkívüli távolmaradást lehetőleg előző nap köteles jelenteni a vezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus a vezetőtől kérhet engedélyt a foglalkozás elhagyására, elcserélésére. Az ütemtervi anyaggal való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén -lehetőség szerint- szakszerű helyettesítést kell alkalmazni. Az óvodai intézményegység dolgozója változó munkahelyen, szükség szerinti munkaidőben is végezheti munkáját, a vezető utasítása alapján. Munkaidő: Dajka: heti 40 óra (kétheti váltás) Konyhás: heti 40 óra (állandó) Óvodatitkár: heti 40 óra (munkáltatója a GESZ) Udvaros: közcélú dolgozó, heti 20 vagy 40 óra, a mindenkori hatályos rendeletek alapján VI./4. Az intézmény és helyiségeinek használati rendje: Az óvoda minden dolgozója felelős:    

Közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért Az óvoda tisztaságának, rendjének megőrzéséért Az energia felhasználással való takarékoskodásért A tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályzat betartásáért

VI./5. A belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel. A gyermeket kísérő szülő kivételével az óvodával, jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárral vagy a dajkával közlik, hogy milyen ügyben keresték fel az óvodát. Az óvodatitkár, a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményegység vezetőjének jelenti be. A fenntartó, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivalatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. VI./6. Intézményegység, tagintézmény tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

esetén

az

intézményegységgel,

VI./6./1. Az intézményegység, tagintézmény és a vezetők közötti kapcsolattartás 46

Fontos az információ beszerzése, átvétele, az információ megalkotása és továbbadása. Spontán információ napi rendszerességgel Tagóvoda-vezető szóbeli és telefon Intézményegység-vezető: szóbeli és telefon Munkaközösség-vezető: szóbeli Tartalmát tekintve: az intézményi működés zavartalanságát biztosító és a feladatokkal kapcsolatos problémák megoldását szolgáló intézkedések. Vezetőségi ülés: havonként, illetve szükség szerint - rendkívüli ülés témától függően Munkaközösségi megbeszélés: háromhavonta Dokumentálás: - jegyzőkönyv - emlékeztető Team megbeszélés (amennyiben működik): háromhavonta vagy szükség esetén VI./6./2 Intézményi fórumok Munkaértekezlet: összehívás gyakorisága negyedévenként történik. A megbeszélés az intézmény minden dolgozójára nézve kötelező. Feladata az intézmény működését, szakmai munkáját érintő aktuális kérdések megvitatása és a rövid távú feladatok kijelölése. Közalkalmazotti tanács: Az összehívás gyakorisága félévente, az összehívó tanács elnöksége, vagy a dolgozók kezdeményezésére. Feladata munkajogi és dolgozói érdekvédelmi kérdések megvitatása. Érdekképviseleti fórum: az összehívás gyakorisága alkalomszerű. Az összehívásáról a vezető gondoskodik. Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott szülői panaszokat és dönt a hatáskörében tartozó ügyekben, valamint intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, ill. más hatáskörrel rendelkező szervnél. VI./7. Az intézményegység-vezető vagy a tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményegység-vezető helyettesítését a tagintézmény-vezető látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, ill., amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményegység-vezető által adott megbízás alapján történik.(pl.: munkaközösség vezetője, gyermekvédelmi felelős). Tagóvoda-vezető hiányzása esetén, a helyettesítés a tagóvoda vezető által adott megbízás alapján történik. A reggel 47

6 órától 7 óráig, ill.16-tól-16 30-ig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedési jogköre az intézmény működésében a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

48

VII. rész Az óvodai intézményegységekre vonatkozó speciális munkakörök, szabályok VII./1. Szakmai munkaközösségek az intézményegységekben VII./1./1. Az óvodákban működő munkaközösségek Szilvási Óvoda. testnevelés munkaközösség Felsőszilvási Óvoda: német-nemzetiségimunkaközösség VII./1./2. Jogkörük 30.§.0. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség ötévente, vagy – szükség szerint – a poszt megüresedésekor választja meg, és az intézményvezető bízza meg. A megbízás többször meghosszabbítható. VII./1./3. A szakmai munkaközösségek együttműködése, az óvodapedagógusok munkájának segítése:  Az óvodai intézményegységekben minden óvodapedagógus tagja az óvoda saját munkaközösségnek. a.) A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái  a szakmai munkaközösségek új módszertani, szakmai munkájának megismertetése közös belső továbbképzés keretében  közös programok szervezése b.) Az óvodapedagógusok munkája segítésének formái  A szakmai munkaközösség bármely tagjának szakmai munkájához segítséget nyújt a munkaközösség-vezető vagy az általa megbízott munkaközösségi tag, amennyiben ezzel az igazgató vagy óvodavezető/tagóvoda-vezető vagy a munkaközösség-vezető megbízza, illetve a munkaközösség tagjának kérésére  kölcsönös foglalkozás – látogatással  szakmai tanácsadással  módszertani tanácsadással  dokumentumkészítéssel kapcsolatos tanácsadással. A kedvező óvodapedagógus munkáját a munkaközösség-vezető és/vagy az óvodavezető/tagóvoda-vezető által kijelölt mentor segíti. A szakmai munkaközösség dönt:  működési rendjéről és munkaprogramjáról A szakmai munkaközösség dönt szakterületén:  a nevelőtestület által átruházott kérdésekről  a továbbképzési programokról

49

A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - ellenőrizhet, értékelhet, véleményezi az óvodákban folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésre. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni:  A nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához  Az óvodai nevelést segítő eszközök, a tanulmányi segédletek kiválasztásához Az óvodai intézményegységek közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg Feladatai: házi bemutatók szervezése, a munkaközösség témájában tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel. Kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése. A munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése. VII./2. A nevelőtestület az óvodai intézményegységekben A nevelőtestület a Közoktatási tv. 56 §.-a alapján a nevelési és oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az óvoda minden óvónője tagja az óvoda nevelőtestületének. Alkotó módon együttműködnek a nevelő- oktató munka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. A nevelőtestület minden tagjának feladata az együttműködés változatos és célszerű formáinak alakítása, a pedagógiai elvek alkalmazása. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Az értekezleten a nevelőtestület tagjai javaslattevői, véleményezési, illetve döntési joggal rendelkeznek. A vezető óvónő az értekezletekre esetenként tanácskozási joggal meghívhatja - tárgytól függően - a helyi önkormányzat képviselőit, az általános iskolai és bölcsődei dolgozókat, más nevelőtestületek tagjait, az orvost, a védőnőt, a szülői munkaközösség elnökét, a pártfogó szerv képviselőjét, az óvoda nem nevelői munkakört betöltő dolgozóit. Az értekezlet vezetője a vezető óvónő. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület értekezletei:  Tanévnyitó, tanévzáró  Nevelési értekezlet ősszel és tavasszal  Rendkívüli értekezlet A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület az alábbi kérdésekben rendelkezik döntési joggal:  Az óvoda munkaterve, házirendje, napirendje, hetirendje elfogadása  Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása  Nevelési program elfogadása 50

 az intézményi minőségirányítási program elfogadása  az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről: az intézményben vezetői feladatok ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje,  a teljeskörű intézményi önértékelés periódusa, módszerei.  Nevelési - oktatási követelmények helyi végrehajtása  Óvodai hagyományok rendszere  Óvodai rendezvények, kirándulások szervezése, kivitelezése  Nevelési értekezletek témája  Szülőkkel való kapcsolat, együttműködés elvei és rendjének kialakítása A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. Ha a nevelőtestület és a vezető óvónő valamely kérdésben nem értene egyet, ill. a 2/3 –os szavazati többség nem jön létre, a tárgytól függően, az óvoda szakmai felügyeletét gyakorló szervhez kell fordulni döntés végett. A vezető óvónő önálló döntési jogának gyakorlása előtt köteles az alábbi kérdésekben a nevelőtestület véleményét kikérni:  A tagóvoda vezető személyének kiválasztása  Csoportok elosztása  Csoportokhoz történő beosztás  Az óvónők túlmunkájának elosztása  Az óvodai dolgozók munkarendjének kialakítása  A heti kötelező óraszámba be nem számított díjazott és díjazási tevékenység elosztása  Az óvodai szünet alatti munkabeosztások és feladatok kialakítása  Szabadságolási terv kialakítása  Jóváhagyott költségvetési keret belső arányainak kialakítása  A megadott kereten belül az óvoda fejlesztési terve  Beruházás, felújítás beszerzési terve Fentiekben a vezető óvónő a hatályos jogszabályok figyelembevételével dönt. Ezenkívül bármely kérdést a vezető óvónő véleményezés, javaslattétel vagy tájékoztatás céljából a nevelőtestület elé terjeszthet. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet napirendjét, a viták tömör összefoglalását, valamint a hozott határozatokat. A vezető óvónő által megbízott nevelő a jegyzőkönyvet 2 ill. 3 példányban készíti el és a vezető óvónővel együtt aláírja.

51

VII./3. Az óvodai intézményegységek működését meghatározó dokumentumok                                

Alapító Okirat Helyi nevelési és szakmai programok Minőségirányítási program Működési engedély Munkaterv Fejlődési napló (HHH-s gyermek esetén) Egyéni fejlődési lap (SNI gyermek esetén) Csoportnaplók SZMSZ és mellékletei Házirend Közalkalmazotti Szabályzat Tűz- és munkavédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Adatkezelési szabályzat Gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja Törzskönyv Felvételi és mulasztási napló Jelenléti ív gyerekeknek Felvételi és előjegyzési napló Felvételi napló Továbbképzési program, beiskolázási terv Munkaidőnyilvántartás, jelenléti ív IX.sz. adatlap és mellékletei HACCP Statisztikai adatok Alkalmazottak adatai Kockázatbecslés Étkezési napló Pénzkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat Közbeszerzések Különös közzétételi lista, amit az óvodák a többi óvodai dokumentumra vonatkozó módon tesznek elérhetővé az érdeklődők számára.

Az adatok továbbíthatók a fenntartó Önkormányzat, Bíróság, Rendőrség, Ügyészség részére – kizárólag a gyermekek fejlődésének, érdekeik védelmének elősegítése céljából. VII./4. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala: A dokumentumokat oly módon kell elhelyezni, hogy a szülők szabadon megtekinthessék (pl. szülők fala). 52

A Helyi Nevelési és Szakmai Program, Minőségirányítási Program (MIP), SZMSZ az óvoda, irodájában található. A pedagógus, az intézményvezető, köteles a szülők részére tájékoztatást adni a szakmai, nevelési programról, a házirendről szülői értekezleten vagy a pedagógus, az intézményvezető által megadott időpontban. Óvodai beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja a házirendet. A házirend, a rövidített helyi program, a bejárati előtérben kerül kihelyezésre, hogy az érdekeltek szabadon hozzájuthassanak. Különös közzétételi lista az óvodákban: Az óvodai intézményegységek személyi azonosításra alkalmatlan formában a következő adatokat teszik közzé:  Óvodapedagógusok száma  Óvodapedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége  Dajkák száma  Dajkák szakképzettsége  Óvodai nevelési év rendje  Óvodai csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszáma A különös közzétételi lista az óvodák Szülői Faliújságján kerül kihelyezésre.

53

VIII. rész A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje az óvodai intézményegységekben VIII/1. Az óvodai intézményegységek belső szakmai ellenőrzése Az óvodai intézményegységek vezetői a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében, ütemterv alapján ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet nyilvánosságra kell hozni.(Munkaterv). Az óvoda vezetője készíti el. Az ellenőrzés kiterjed:  A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére  A munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre Az ellenőrzés fajtái:  Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés  Spontán, alkalomszerű ellenőrzés a problémák feltárása, megoldása, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzés tapasztalatait szóban ill. írásban értékelni kell, az érintett pedagógussal ismertetni kell. Az általános tapasztalatokról, hiányosságokról a nevelőtestületet tájékoztatják a vezető óvónők. Az ellenőrzés formái:  Látogatás (megfigyelési szempontok a munkatervben)  Írásbeli dokumentumok, csoportnaplók bejegyzései  Év végi értékelések, beszámoltatás, felmérés, beszélgetés  Munkaközösségi foglalkozások, értékelések Rendszeressége:  Éves  Havi  Napi  Alkalomszerű Az ellenőrzési jogkör gyakorlói:  Vezető óvónő  Szakmai munkaközösségek vezetői  Minőségügyi vezető  Fenntartó  Szükség szerint külső szakértő  A szakmai munkaközösségek tagjai (igény esetén, az óvodavezetővel történő előzetes egyeztetés alapján, az óvoda éves nevelési tervében szereplő eljárásrend szerint).

54

IX. rész Szülői munkaközösség az óvodai intézményegységekben IX./1. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje és formái Az óvodaszintű szülői munkaközösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport SZM képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot és tevékenységüket segítik. IX./2. A kapcsolattartás formái:  Szülői értekezletek  Családlátogatás  Nyílt napok  Fogadóóra (előre egyeztetett időpontban)  Ünnepek, ünnepélyek  Közös sportprogramok  Családi délután  Családos kirándulások  Játszó és munkadélutánok  Faliújságra kifüggesztett információkon keresztül IX./3. Szülői munkaközösség jogköre A szülők az óvodában Ktv.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre (Ktv.59§ 1.bek. ) A szülői munkaközösség jár el az óvoda valamennyi szülőjének képviseletében. Dönt: - Saját működéséről - Szülők képviseletét ellátó személyekről Egyetértési jogot gyakorol:  Minden olyan kérdésben, amelyben a jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorol, a szülői közösség véleményét ki kell kérni.  A házirend elfogadásakor  A jogszabályban meghatározott kérdésekben, az SZMSZ elfogadásakor. Véleményt nyilvánít:  A Helyi Nevelési Program elfogadása, publikálása esetén  Intézményi átszervezés, megszüntetés - döntés előkészítő szakaszában  Vezetői megbízás – visszavonás - döntés előkészítő szakaszában  A szülőket anyagilag érintő ügyekben  A szülői értekezlet napirendjének meghatározásakor Javaslatot tesz:  A gyermekek nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. 55

X. rész Az óvodai intézményegységek külső kapcsolatainak rendje Az óvodák vezetői, az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda körzetéhez legközelebb eső bölcsőde vezetőjével és általános iskola igazgatójával ill. az érintett alkalmazottakkal. Meghatározzák a bölcsődéből óvodába, óvodából iskolába kerülő gyermekek beilleszkedésének megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös látogatásokat. Az óvodák mindenkor törekszenek a fenntartó önkormányzat illetékes szerveivel kölcsönös bizalmon alapuló, korrekt kapcsolat kialakítására. Folyamatos kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal Együttműködési Megállapodás alapján. Rendszeres kapcsolatot tartanak:  A Nevelési Tanácsadóval  A logopédussal  A gyámüggyel  A kisebbségi Önkormányzatokkal Az óvodák és a közművelődési intézmények között akkor lehet eredményes a kapcsolat, ha az intézmények által kínált lehetőségek szervesen illeszkednek az óvoda Helyi Nevelési programjába. Az egészségügyi intézményekkel kialakított jó kapcsolat elősegíti a gyermekek szűrését az óvodában, segíti az egészséges életmódra nevelést. Az óvodáink egymással és a többi óvodával is rendszeres kapcsolatot tartanak. Feltételeik lehetővé teszik a pedagógiai továbbképzéseket, szakmai tanácskozásokat.

56

XI. rész Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepek megszervezésénél figyelembe kell venni a gyerekek életkori sajátosságait, a szülői igényeket és az óvodák környezeti adottságait. Az ünnepek megszervezésében az óvoda minden dolgozója részt vesz. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a vezető óvónők koordinálják, a munkát segítik. XI./1. Gyermekközösséggel kapcsolatos ünnepek: Közös megemlékezések a gyermek név, illetve születésnapjáról Ajándékkészítés Anyák napjára Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: télapó, karácsony, farsang, télűzés húsvét, locsolás, majális, sportnap, gyermeknap, anyák napja, évzáró műsorok, ballagás Megemlékezések: október 23. és március 15. Népi hagyományok ápolása Jeles napokhoz kapcsolódó szokások Népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása Őszi, tavaszi kirándulások (terménygyűjtés, arborétum, állatkert) Az ünnepeket, megemlékezéseket a foglalkozások helyett kell szervezni. Az ünnepi viselet fehér blúz, sötét alj, nadrág, ill. „ legszebb ruha”.A nyitott ünnepeinkre a szülők is kapnak meghívást és vendéget is hozhatnak. XI./2. A nevelőkkel kapcsolatos hagyományok Szakmai, munkaközösségi napok szervezése (évente 3-4 alkalommal) Házi bemutatók szervezése (évente 2-szer) Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása (folyamatosan) Pályakezdők ill. újonnan belépő dolgozók felkarolása Távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása Jubileumi jutalmasok köszöntése Közös ünnepélyek szervezése: nőnap, pedagógusnap Közös kirándulások szervezése Az ünnepeket, ünnepélyeket és megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.

57

XII. rész Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje az óvodai intézményegységekben Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli ellátását, szűrését a fenntartó önkormányzat orvosi és védőnői szolgálata látja el, a mindenkori szakmai irányelvek alapján. Az orvos, valamint a védőnő előzetes időpont egyeztetés után, évi három alkalommal látja el feladatát. A védőnő kéthavonta látja el a kötelező szűrővizsgálatokkal kapcsolatos feladatait. Az óvodavezető gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvónők a szükséges iratokat (törzslap, beutaló) figyelemmel kísérik és biztosítják a szülők és az orvos közötti információcserét. Az óvodában évente egyszer szemészeti, fogorvosi, hallásszűrésre is sor kerül. Betegségre gyanús, lázas, beteg gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. A nap közben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, szülőjét haladéktalanul értesíteni szükséges. Minden betegség esetén csak orvosi igazolás ellenében jöhet újra a gyermek óvodába. Az óvodában történt balesetnél a gyereket lehetőleg az óvónője, gondozónője kísérje orvoshoz, a szülőt lehetőség szerint értesíteni kell azonnal. Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek. Az üzemorvossal együttműködve az óvoda vezetője előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrésekről. Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Az óvoda konyhájában csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be!

58

XIII. rész Az óvoda óvó-védő előírásai A nevelési - oktatási intézményben gondoskodni kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés, oktatás és gondozás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Fontos, hogy a felnőttek maguk is elfogadják és érvényt szerezzenek az óvó-védő szabályoknak. A szabályok betartása az óvoda minden dolgozójának kötelessége. A gyerekekkel fokozatosan el kell érni a tiltó szabályok elfogadását és az elvárható magatartásformák betartását. A gyerekek kötelező balesetvédelmi tájékoztatását a csoport óvónője köteles megtartani minden nevelési év szeptember hónapjában és azt a csoportnaplóban rögzíteni. Az ismeretek és szabályok többségét a szokásrendszer kialakítása és rögzítés közben ismerteti az óvónő. A tevékenységi körökhöz kapcsolódó balesetvédelmi szabályokat az első foglalkozások és kezdeményezések során ismerteti az óvónő, majd a legfontosabbakat a csoport összetételének és életkori sajátosságainak megfelelően a nevelési év során kialakuló szituációkban feleleveníti. A következőkben leírt balesetvédelmi szabályok betartása az óvoda minden csoportjának óvónőire, gondozónőire, gyermekeire és minden dolgozójára kötelező érvényű. Gyermekbalesetekkel kapcsolatos szabályok Az óvoda alkalmazottaira vonatkozóan: Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben. A gyermek az óvoda egyik helyiségében sem tartózkodhat egyedül, felügyelet nélkül (pl. mosdó, folyosó, öltöző, udvar és az óvoda épülete között). A gyermekek testi épségük, egészségük megőrzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása természetben – pl. gyűjtőmunka: pl. bogyó, gomba veszélyei Környezetében található eszközök használatának szabályai: tű, olló, gyöngyök, magnó, akvárium, galéria, udvari mászóka, kerti szerszámok, tornaeszköz Közlekedési szabályok, tömegközlekedési járművön való magatartás Veszélyes anyagok, áramütés veszélyforrásai, a tűz, mint veszélyforrás A gyerekek, ha valamit nem ismernek, ismeretlen helyzettel, tárggyal, eszközzel találkoznak, mindig jelezzék az óvónőnek. Óvodán kívüli program esetén gondoskodni kell megfelelő számú kísérőről. A kísérők felelnek a rájuk bízott gyermekekért, akiket indulás előtt név szerint vállaltak. A nehezen kezelhető gyerek csak a saját csoportjához és a saját óvónőjéhez lehetnek beosztva. Kirándulások alkalmával az óvónőnek előzetesen be kell járnia a kirándulás helyszínét, a veszélyforrásokat fel kell mérni. Az óvónőnek gondoskodni kell kisebb egészségügyi csomagról. 59

A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyerekkel és fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (vágás, tornaszerek használata, tornaszoba, udvar, stb.) Az óvoda csak megfelelő jellel ellátott játékot vásárolhat, a játékot használó óvónő, gondozónő köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. Az udvaron minden óvónőnek, olyan helyen kell állnia, hogy a csoportja gyermekeit jól lássa és a megfelelő felügyeletet el tudja látni. A gyermekek az udvarról csak felnőtt kíséretével mehetnek be az épületbe. A gyermekekkel életkoruknak megfelelően ismertetni kell minden, tevékenységükkel kapcsolatos veszélyforrást és elkerülésének lehetőségeit Amikor a gyerekek az udvaron vannak, a dajkának felügyelnie kell a mosdó és a csoportszoba környékére Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok: Az óvoda minden dolgozója köteles azonnal jelezni a balesetet az óvodavezetőnek Amennyiben a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvónő, gondozónő kötelessége az elsősegélynyújtás Amennyiben a balesetet vagy veszélyforrást a dajka, konyhás észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig azonnal a vezető figyelmét felhívni Jelentősebb testi sérülés (fejsérülés, ficam, törés, vágott,- szakított bőrseb stb.) esetén megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinnie az óvónőnek A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről az óvodai, személyzetnek (vezető, óvónő, dajka adminisztrátor) értesítenie kell a szülőt. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció, jelentés: A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési gondokat A balesetet ki kell vizsgálni, a törvényben meghatározott nyomtatványon, a munka- és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel, annak egy-egy példányát a kivizsgálás befejezését követően legkésőbb nyolc napon belül megküldi a fenntartónak, a gyermek szüleinek. Egy példányt az intézmény őriz meg. Ha a baleset jellege miatt a határidőt nem lehet betartani, akkor azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Súlyos baleset esetén telefonon, faxon, vagy személyesen be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az önkormányzat jegyzőjének. Az eset kivizsgáláshoz legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: A sérült halálát okozza, illetve a sérült baleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, Súlyos csonkolást, 60

A beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, elmezavart okoz Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a további balesetek elkerülése érdekében. Egyéb balesetvédelmi szabályok: Az intézményi munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a vezető végzi. A munkavédelmi feladatokat a munka, - és balesetvédelmi felelős látja el. Csoportszobában a szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat Az intézményben szeszesitalt fogyasztani tilos! Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni Vegyszereket, maró anyagokat gyerekektől elzárt helyen kell tartani A munka- tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatás minden évben egyszer a megbízottak tartanak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Az oktatáson mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele Tűzvédelmi elemi szabályok: Tűz megelőzésével kapcsolatos szabályok Nem szabad gyufával játszani! Gyertya, csillagszóró gyújtása csak felnőtt jelenlétében! Elemi védekezés tűzeset ellen! Szemét közé gyufát dobni tilos ! Ha a pedagógus észleli, hogy a gyermek égési balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket! Bombariadó esetén szükséges teendők: Akinek a tudomására jut a bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a vezetőt, vagy a mindenkori helyettesét. Gondoskodni kell az illetékes szervek értesítéséről: ha vezető, jelen van, ő maga teszi ezt, távolléte esetén a helyettes vezető, illetve aki elsőként tudomást szerez a jelzésről Értesíteni kell a helyi tűzoltóságot és a helyi rendőrséget. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Azonnal meg kell kezdeni az intézmény szakszerű kiürítését ( ennek módja a tűzriadó tervben van szabályozva ). A tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető vagy helyettese dönt. A pedagógus kötelessége a megelőző, védő és óvó tevékenység, azoknak a veszélyhelyzeteknek feltárása, megszüntetése és csökkentése, amelyek lehetetlenné tehetik a gyermek egészséges, jó irányú fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. Segítse a hátrányos helyzetben levő gyermekek felzárkóztatását. Ha az óvoda a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközeivel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.

61

XIV. rész Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógus tevékenység az óvodai intézményegységekben A gyermekvédelmi feladatokat az óvodában óvodapedagógus (gyermekvédelmi felelős) látja el. Az óvodában a csoportok között folyamatos, napi kapcsolatot tart és tájékozódik a problémákról. A felelősök neve és elérhetősége a faliújságokon a szülők számára jól látható helyen található. Állandó rendszeres kapcsolatot kell kialakítani a szülőkkel. Minden olyan változásra, amely arra utalhat, hogy a gyermekekkel valami gond, probléma van, oda kell figyelnünk. Ez megjelenhet álmatlanságban, idegességben, étvágytalanságban, tevékenység visszaesésében stb. Legrövidebb időn belül igyekezzünk észrevenni a család életében bekövetkezett olyan változást, amelyik már a gyermek fejlődését veszélyezteti. Közös konzultáció útján kell valamennyi megoldást megkeresnünk. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell kezdeményeznünk Meg kell ismernünk azokat az okokat, amelyek az óvodából való távolmaradásra vezetnek és a Gyermekjólét Szolgálat közreműködésével mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szülők eleget tegyenek a törvényben meghatározott kötelezettségüknek (5 éves gyermekek). A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje A kapcsolattartásért felelős: az óvodai intézményegységek ifjúságvédelmi felelősei.

gyermek-

és

 Óvodai intézményegységeink közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.  Ha az intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.  Az intézményegység, illetve tagintézmény-vezető gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermekek szüleiket a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermekés ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. 62

 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:  a pedagógusok, szülők vagy gyermekek jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét,  gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,  a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,  a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető indítson eljárást a gyermek lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,  az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,  Az óvoda, vezetője - ha nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat.  Az óvodai intézményegységekben, továbbá az intézményeken kívül a gyermekek részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A kapcsolattartás módja: A nevelési-oktatási intézmény vezetője, pedagógusa hívja fel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét az adott problémára. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálatnak az esetet. Új gyermek esetén kezdeményezhet a Gyermekjóléti Szolgálat is. A gyermekkel kapcsolatos információszerzés módjai:  Családlátogatás  Konzultáció  Esetmegbeszélés  Esetkonferencia  Egymás kölcsönös tájékoztatása Dokumentálás:  Levelezések, határozatok az intézmény jelzése, neveltségi vélemény és a gyermekjóléti szolgálat visszajelzése minden intézményegységben iktatásra kerül. 63

 A családlátogatás: Ténye, időpontja a csoportnaplóba kerül bejegyzésre → az érintett óvónő végzi. Feljegyzés készül róla → gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az érintett óvónő végzi.  Esetmegbeszélések, esetkonferencia: Ténye, időpontja a csoportnaplóba kerül bejegyzésre → az érintett óvónő végzi. Feljegyzés készül róla → gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az érintett óvónő végzi. Ellenőrzése: Az intézményegység vezetője végzi: Dokumentumelemzéssel Szóban a megbeszélések alkalmával Az óvodáztatási támogatásra jogosult gyermekekkel kapcsolatos feladatok: Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult: a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda vezetője:  az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről,  a kifizetés esedékességét megelőzően – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazolatlan és igazolatlanul az óvodából mulasztott feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok 25%-át, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket.  Ha a szülő előzőleg bejelentette az óvónőnek, hogy a gyermeket nem viszi óvodába, akkor az igazolt mulasztásból 10 napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a 25% megállapításánál figyelembe kell venni.  értesíti a jegyzőt, ha a gyermekek óvodai elhelyezése megszűnik. Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedéseket. A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.

64

XV. rész Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés elvei A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 77. §-ának (1.) bek. alapján a munkáltató kereset - kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott teljesítmény elérését ill. átlagon felüli teljesítmény és átmeneti többletfeladat teljesítését. A keresetkiegészítés egyszeri vagy meghatározott időre szóló vagy havi rendszerességgel kerülhet kifizetésre, azonban egy nevelési évnél hosszabb időre nem adható. Elvei:  Pedagógiai fejlesztő tevékenység  A teljesítmény értékelés eredményei kiválóan alkalmas, vagy alkalmas minősítés  Nevelés céljait szolgáló kötelező foglalkozáson kívüli többletfeladat ellátása  Átmeneti többletfeladat ellátása  Hátrányos helyzetű vagy tehetséges gyermekek képességeinek fejlesztése  Az óvoda kulturális és sport életének megszervezése  Hét évenkénti, ill. szakirányú továbbképzéseken való részvétel, szakvizsga megszerzése, aki munkájában is hasznosítja a tanultakat és átadja azokat kollegáinak.  Magas színvonalon működő munkaközösség-vezetők  A munkaközösségekben magas színvonalon dolgozó, a munkaközösség vezető véleménye alapján  Pályázatokat író pedagógus  Gyerekeket pályáztató pedagógus  Eredményeit publikáltató pedagógus  Integrált keretek között tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermekeket nevelő  Sajátos nevelési igényű gyermekeket fejlesztő csoportok csoport óvónői  Eredmények a hátrányos helyzetű gyermekek, cigány gyermekek felzárkóztatása terén Kizáró okok: Fegyelmi büntetés, igazolatlan távollét, igazolatlan késés (Kjt. 39.§ 2. Bek.), kevéssé alkalmas, alkalmatlan minősítés.

65

XVI. rész Az óvoda ügyviteli és gazdálkodási rendje Az intézmény gazdálkodása, vagyonkezelése: az óvodavezetők feladata. Bérjellegű, kötelező nyilvántartások, étkezéssel kapcsolatos, stb.: óvodatitkár feladata. (A kinevezéseket, be- és átsorolásokat elektronikus formában a Felsőszilvási Általános Iskolában készíti el az iskolatitkár.) A gyermekekkel kapcsolatos iratok kezelése: óvodapedagógusok feladata. Feladatok a munkaköri leírás szerint. Iratkezelés hagyományos és elektronikus úton történik. Az iratkezelés, tanügyi nyilvántartások és az ügyintézés szabályait a 11/ 1994.(VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

66

XVII. rész A reklámtevékenység szabályai Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha gyermekeknek szól, és az óvoda profiljához szorosan kapcsolódik, egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti tevékenységgel, ill. kulturális tevékenységgel függ össze. Ezek elhelyezése az óvodában csak az óvodavezető engedélyével történhet.

67

XVIII. rész A munkaidő- nyilvántartás szabályozása az óvodai intézményegységekben A pedagógus a kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásokra (óvodai foglalkozások) kell fordítani. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy nevelési évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával kell megszervezni. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidő nyilvántartása tartalmazza: 1. A kéthavi tanítási időkereten belül a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások teljesítését. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelesek a névre szóló nyilvántartást napra készen vezetni. Az óvodavezetők a munkaidő nyilvántartás naprakész vezetését, illetőleg valóságtartalmát ellenőrzik. A munkaidő nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a munkáltató határozza meg, óvodavezetői utasítás formájában. Az óvodapedagógusok által vezetett kéthavi munkaidő nyilvántartást a vezető óvónő, ill. az általános helyettes gyűjti össze. Az összesítő táblázatokat az általános helyettes és az óvodatitkár készíti el az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével. A munkavégzéssel összefüggő nyilvántartás szabályozása Ki kell mutatni a kötelező óraszámmal összefüggő feladatok végrehajtását, a ténylegesen megtartott foglalkozás idejét. Az Mt.§ (2) bek. alapján be kell számítani a tanítási időkeretben azokat az órákat, napokat, amelyek azért esnek ki, mert a pedagógus az adott napon a törvényben felsoroltak miatt távol volt. A törvényben felsoroltakon kívül a tanítási időkeretben beszámítható kieső napok:     

Továbbképzésen való részvétel Konferenciák, szakmai fórumokon való részvétel Nevelés nélküli munkanapok Szakvizsgára való felkészülésre adható nap Ballagásra, házasságkötésre, temetésre adható nap

68

XIX. rész Az általános iskolai intézményegységek szervezeti felépítése és vezetése XIX./1. Az intézmény szervezeti egységei XIX./1./1. Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézmény szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: 1. számú egység vezetője: az iskola igazgatója, az igazgató-helyettes a vezető helyettese (Szilvás). 2. számú egység: felelőse: a tagintézmény-vezető (Felsőszilvási Általános Iskola), 3. számú egység: felelőse: az iskolatitkárok, óvodatitkárok (gondokságok), pedagógiai asszisztensek 4. számú egység: felelőse: az iskolák tálalói, takarítói XIX./1./2. Szervezeti egységek kapcsolattartása A alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen.

69

XX. rész Az általános iskolai intézményegységek működési szabályai XX./1. Szakmai alapdokumentumok 1. Alapító okirat Az intézmény jogszerű működését a 38./2004. (IV. 1.) KTH számú határozattal – az Alapító Okirat módosítása – jóváhagyta. Az alapító okirat tartalma:  az alapító, a fenntartó neve és címe (székhelye),  az intézmény neve, címe (székhelye), tagintézménye, telephelyei, típusa,  alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa,  az évfolyamok száma, a maximális gyermek (tanuló) létszám,  az intézmény alaptevékenysége,  az intézmény engedélyezett közalkalmazotti létszáma. 2. Pedagógiai (nevelési) program Az intézmény szakmai működtetését, feladatait – a Nemzeti Alaptanterv alapján – a pedagógiai program határozza meg, melyeknek tartalma:  a nevelés és az oktatás alapelvei, céljai, feladatai,  a pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései,  a személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai,  a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái,  a tehetségfejlesztő és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység,  a gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok,  a munka ellenőrzési, értékelési rendszere,  a környezeti- és az egészségnevelési program,  német nemzetiségi program,  ökoiskola program,  a helyi tanterv, ezen belül: - a tantárgyak és azok óraterve (óraszámok) évfolyamonként, - előírt tananyag, a kötelező és választható foglalkozásokra, - követelmények, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, - a beszámoltatás és a számonkérés módjai, - tanulók fizikai állapot – mérésének módjai, - a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, - a tanulók értékelésének, minősítésének szempontjai. 3. Minőségirányítási program A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségfejlesztési rendszert valósít meg:  az oktatás és a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására, 70

 a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára,  a folyamatos fejlődés garantálására. A minőségirányítási programot az intézmény vezetője készítette el, az alkalmazotti közösség elfogadta. Szülői és a diákképviselői véleményezés után a fenntartó hagyta jóvá a dokumentumot. A minőségfejlesztési munkaterv – összhangban az intézményi munkatervvel – tartalma:  a minőségfejlesztési folyamat szakaszai,  az elvégzendő feladatok  az időbeni ütemezés,  a végrehajtásért felelős személyek nevei. A minőségfejlesztési munkatervet a minőségirányítási csoportok vezetői készítik el – tagintézményenként külön-külön. Az elégedettségméréseket egy időpontban végzik, előre megbeszélt, összehangolt módon. XX./2. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 1. Intézményi munkaterv: Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és az igazgató rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalmazza:  a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését,  a kitűzött időpontok és határidők dátumát,  a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását,  iskolai szünetek és tanítás nélküli munkanapok felsorolását. 2. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévenként készít el, - a minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza:  évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat,  az óraterv alapján tartandó tantárgyakat,  az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat,  mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is. A tantárgyfelosztás elkészítésének alapelvei:  a folyamatosság elve  a szakszerűség elve 71

 az egyenlő teherviselés, az igazságosság elve. 3. Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Az órarend készítési szempontjai:  az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése,  a csoportbontások végrehajthatósága,  a szaktantermek kihasználtsága,  a tanulók napi változatos tanóra összeállítása,  a pedagógus beoszthatósága,  a pedagógus igényeinek figyelembevétele - a lehetőségek függvényében, az igazgató engedélyével  A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét: a kijelölt helyiségeket, tantermeket, előadókat és azok szintjét, ajtószámát tünteti fel. Az órarendet és a terembeosztást az igazgató által felkért munkacsoportok készítik el, azok tanév közbeni gondozása az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető feladata. 4. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre lehetőleg két pedagógust nevez meg: az ügyeletes pedagógust és távollétére a helyettesítő ügyeletest. A felügyeleti beosztás során kiemelt figyelmet kell szentelni a sajátos nevelési igényű gyermekek felügyeletére, az állapotukból következő tájékozódási, mozgáskoordinációs, figyelmi és térészlelési zavarok miatt. A tagintézménybe átmenő, Szilvási Általános Iskolához tartozó osztályokra saját tanítójuk felügyeli a tagiskolában. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét. Az ügyeleti rend kialakítását a közalkalmazotti tanács koordinálja. 5. Gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód terv 72

A terv biztosítja valamennyi gyermek, tanuló számára az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlő esélyeit és a gyermekekkel szemben tanúsított egyenlő bánásmódot. 6. Az ügyviteli, gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos szabályzatok    

Iratkezelési szabályzat Adatkezelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat

XX./3.A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, a programokról, a rendszabályokról, a számukra fontos információkról, az együttműködés lehetőségeiről. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: Az intézményi könyvtárak, az igazgatói irodák és a tanári szobák. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt:  pedagógiai (nevelési program és helyi tanterv,  SZMSZ,  belső szabályzatok,  házirend,  minőségirányítási program,  éves munkaterv,  pedagógus felügyeleti beosztás A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek! XX./4. Különös közzétételi lista Az általános iskolai intézményegységek személyi azonosításra alkalmatlan formában internetes honlapjukon, digitális formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen hozzáférhető módon a következő adatokat teszik közzé:  A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tanterv tantárgyfelosztásához  A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 73

 Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve  Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói  Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, illetve továbbtanulási mutatók  Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége  Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai  Iskolai tanév helyi rendje  Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban tanulók létszáma A szabályzatok megismerése és azok eljárásrendjének, szabályainak betartása a Szilvási Nevelési-Oktatási Központ minden intézményegységére, tagintézményére nézve kötelező, betartásukért az intézményegység-vezetők, ill. a tagintézmény vezetője a felelős.

74

XXI. rész Az általános iskolai intézményegységek működési rendje XXI./1. A képzés rendje XXI./1./1. Az intézmény általános rendje, nyitvatartása A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden közalkalmazott köteles:     

védeni a közösségi tulajdont, megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéseket

Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 630 órától 1600 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 730 órától 1600 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény – rendezvény hiányában – zárva van. A zárásért a délutános takarító a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézvényvezető és a tagintézmény vezetője adhat engedélyt, kérelem alapján. Tanítási szünetek időtartama alatt nyitvatartás csak az intézményvezető, illetve a tanintézmény-vezető engedélyével szervezett programokon lehet. Az intézmények a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. Az intézmények területe a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak vezetői, osztályfőnöki vagy ügyeletes tanári engedéllyel hagyható el! XXI./1./2. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1.-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: a nevelőtestületi értekezletek időpontja,  a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja,  a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja,  a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti) rendje,  a tanítási szünetek időpontja (a rendelet kereteihez igazodva),  a nyílt napok megtartásának rendje és ideje,  a szülői értekezletek, fogadóórák rendje és ideje,  az országos szintű felmérésekben való részvétel rendje A munkaterv eseménynaptárát a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. 75

A tanév helyi rendjét – a munka és balesetvédelmi oktatással együtt – az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleteken – szeptemberben - kerül sor. XXI./1./3. Tanítási órák rendje Az intézményekben a pedagógiai foglalkozások:  az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően,  az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével,  a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikus ellátása az órarendtől eltérő időkeretben is megvalósítható, amennyiben a gyermek állapota ezt indokolja A napi tanítási idő: 700 órától 1435 óráig tart heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 800 órakor kezdődik („0.” óra csak külön engedéllyel tartható). Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc, a 7. órában 40 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető-helyettes tehet. Dupla órák csak az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető engedélyével tarthatók, de a pedagógus köteles a felügyeletet biztosítani a következő kicsöngetésig. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. XXI./1./4. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama 15 perc, a 6. óra után 10 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók egészségük érdekében – lehetőség szerint a szabad levegőn – az udvaron – töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! XXI./1./5. A főétkezések rendje -a Szilvási Ált. Iskolában hétfőtől csütörtökig: 1130.-tól 14 -ig pénteken 1130-tól 13-ig tart, -a Felsőszilvási Ált. Iskolában hétfőtől péntekig 1045-1330 XIX./2. Tanulói házirend és hiányzások XIX./2./1. Házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét, a SZMSZ mellékeltében található házirend határozza meg. A házirend betartása – a pedagógiai program megvalósítása érdekében – minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja:  a tanulói munkarendet, 76

 a tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeket tiltott tanulói magatartást,  a tanulói jogokat és gyakorolási módjukat,  a kötelezettségeket és ezek végrehajtási módját,  a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét,  a távolmaradások igazolásának módját,  a jutalmazások és fegyelmezések szabályait,  az intézményi megbízatást teljesítő felelősök feladatait,  a helyiségek és az intézményi területek használati rendjét,  az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását vagy a feltételhez kötését,  a kártérítések rendedzésének módját,  a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás eljárásrendjét. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadáskor, illetve módosításkor a szülői szervezet és a diákképviselet egyetértési jogot gyakorol. A szülői szervezet joggyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportja az osztályközösség. XIX./2./2. Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórákon és az intézmény hivatalos rendezvényein! Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni három napon belül! Jelentős családi esemény miatti hiányzásáról tanévenként három tanítási napig a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A szülő – az előre tudott családi esemény miatt – előzetes távolmaradási kérelmet ír, melyet tanévenként egy napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető bírál el (a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, mulasztásai alapján). A hiányzások miatti tanulmányi elmaradást az osztályfőnök által meghatározott határidőig pótolni kell! XIX./2./3. Igazolt és igazolatlan hiányzás A tanuló késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli. A hiányzásokat az osztályfőnök – a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. A mulasztások igazoltak, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Az el nem fogadásról a szülőket és a gyermekvédelmi felelőst írásban tájékoztatni kell. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. Ismétlődő igazolatlan távollét után kötelesek 77

környezettanulmányt készíteni. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. XIX./3. A dolgozók munkarendje XIX./3./1. Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézményvezető, a tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettes és a tagozatvezetők heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezetői feladatokat. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. XIX./3./2. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető készíti el. A vezető-helyettes tesz javaslatot – a törvényes munka és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején. XIX./3./3. Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézményvezető, illetve az igazgató-helyettes állapítja meg, az igazgató jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését a tagintézmény-vezető, illetve az igazgató-helyettes engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1. tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell a tagintézmény-vezetőnek, illetve az igazgatóhelyettesnek. Az „anyanapok” igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteketamennyiben erre lehetőség van- a helyettesítő rendelkezésére kell bocsátani. XIX./3./4. Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit – fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. 78

A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét! Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmények tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoznak meg. A beosztásért a tagintézmény vezetője, illetve az igazgatóhelyettes és a közalkalmazotti tanács vezetője a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra:  reggel 630 órától 730 óráig segítő alkalmazott,  reggel 730 órától 1345 óráig pedagógus  délután 1345 órától 1600 óráig napközis pedagógus, illetve tanulószobás tanár felügyel. Szülői kérelemre, indokolt esetben reggel 630 előtt, illetve délután 1600 után felügyeletet biztosítunk. A szülői kérelmet az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető bírálja el. Az ügyelő pedagógusoknak a pedagógiai asszisztensek segítenek a felügyelet ellátásában. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább öt gyermek (tanuló) számára írásban igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. XIX./3./5. A többi alkalmazott munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok betartásával – az igazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell a vezetőt. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatinak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! XIX./3./6. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei:

79

    

az intézmény zavartalan feladatellátása, biztonsága a dolgozók egyenletes terhelése, a rátermettség és alkalmasság, a szükséges szakmai felkészültség az önkéntesség előnyben részesítése.

A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása, stb.) az igazgató adja, a tagintézmény-vezető, illetve az igazgató-helyettes javaslata alapján. A tagintézmény vezetője és az igazgató-helyettes jogosult rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre.

80

XXII. rész Alkalmazotti közösségek, kapcsolataik az általános iskolai intézményegységekben XXII./1. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend 1. Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 2. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái:  nevelőtestületi értekezletek, szakmai megbeszélések,  nyilvános fórumok  vezetői megbeszélések  folyamatos munkakapcsolat Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési 81

fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az igazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. XXII./2. Nevelőtestületi feladatok és jogok 1. A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelésioktatási kérdésekben az intézményvezető legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai a pedagógusok. 2. Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők:  a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása,  a gyermekek, a tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása,  a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése,  a szülők, alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása,  a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása,  a német nemzetiségi, környezeti egészségnevelési, ökoiskolai program megvalósítása,  a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása,  a tanév munkatervének megvalósítása,  átfogó értékelések és beszámolók készítése,  a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása,  a létesítmények és a környezet rendben tartása és tartatása, védelme. 3. Nevelőtestületi jogkörök A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. A nevelőtestületek döntési jogköre:  az SZMSZ elfogadása és módosítása,  a pedagógiai program, a helyi tanterv, a házirend elfogadása és módosítása 82

 az intézményi minőségirányítási program elfogadása,  az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről: - az intézményben vezető feladatot ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, - a teljeskörű intézményi önértékelés periódusa, módszerei,  a tanév munkatervének elfogadása,  átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,  a tanulók szöveges értékelésének rendje (1.-évf. – 2. évf. félévig)  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,  a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása,  a diákképviselet működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.  környezet- és egészségnevelési program elfogadása, Tagintézményi nevelőtestületi jogkörök:  a német nemzetiségi program, ökoiskolai program, elfogadása, 4. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok  A nevelőtestület feladatainak ellátására értekezleteket tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (szülői szervezet, fenntartó) képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak:  tanévnyitó értekezlet,  félévi és tanév végi osztályozó értekezletek (tagintézményenként),  őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet: a tanév aktuális feladatainak függvényében, szükség szerint,  tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az igazgató, a tagintézmény vezetője, a jegyzőkönyvvezető és a 2 hitelesítő ír alá. 5. Nevelőtestületi jogok átruházása

83

A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át:  a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést,  az osztályközösség problémáinak megoldását. A beszámolási kötelezettség az osztályfőnököt terheli. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat:  a helyi tanterv kidolgozása, módosítása,  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  a továbbképzésre, átképzésre való javaslattéttel,  a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel,  a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,  a szakmai munkaközösség-vezető véleményezése. A beszámolási kötelezettség a munkaközösség-vezetőt terheli. XXII./3. Szakmai munkaközösségek 1. Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség feladatai:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,  kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket,  javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

2. Az intézmények szakmai munkaközösségei A munkaközösségek az általános iskolai intézményegységek területi elkülönülése miatt mindegyik intézményegységben külön-külön működnek, de közös programokat is szerveznek, különös tekintettel a félévi és a tanév végi felmérések összehangolására. I. Tanítói munkaközösség, szakterülete: a teljes alsó tagozati tantárgyi rendszer, a napközi otthon. 84

II. Osztályfőnöki munkaközösség, szakterülete: az 5.-8. osztályok, 10-14 éves tanulók nevelése. III. Angol nyelvi munkaközösség, szakterülete: az angol nyelv oktatása. (csak a szilvási iskolában) IV. Német nyelvi munkaközösség szakterülete: a német nyelv és német népismeret oktatása (csak a felsőszilvási tagintézményben) V. Társadalomtudományi munkaközösség, szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem oktatása-ének. VI. Természettudományi munkaközösség, szakterülete: matematika-fizika-kémiatechnika-informatika-földrajz-biológia-testnevelés-rajz. Szükség szerint – a sajátos nevelési igényű tanulók számának növekedése esetén – külön szakmai munkaközösség alakul a sérülésspecifikus, egyénre szabott fejlesztés elősegítése és a nevelőtestület folyamatos segítése, illetve szakmai – módszertani belső képzése érdekében. 3. Munkaközösség-vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai ötévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására gyakorlattal rendelkező, alapos felkészültségű és jól szervező munkaközösség-vezetőt választanak. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség-vezető feladatai:  irányít, felelős a munkaközösség tevékenységéért,  munkaközösségi megbeszéléseket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  szervezi, koordinálja a tanulmányi versenyeket,  megszervezi, irányítja az iskola éves munkatervében eltervezett felméréseket.  bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet,  hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazásra, elismerésére, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről. 4. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái 85

 a szakmai munkaközösségek új módszertani, megismertetése közös belső továbbképzés keretében  közösen tervezett és végrehajtott mérések  közös programok szervezése (pl. versenyek, stb.)  szükség szerint szakmai, módszertani segítségnyújtás

szakmai

munkájának

5. A pedagógusok munkája segítésének formái A szakmai munkaközösség bármely tagjának szakmai munkájához segítséget nyújt a munkaközösség-vezető vagy az általa megbízott munkaközösségi tag, amennyiben ezzel az igazgató vagy tagintézmény-vezető vagy a munkaközösség-vezető megbízza, illetve a munkaközösség tagjának kérésére  óralátogatással  óraelemzéssel  bemutatóóra tartásával  szakmai tanácsadással  módszertani tanácsadással  dokumentumkészítéssel kapcsolatos tanácsadással. A kezdő pedagógus munkáját a munkaközösség-vezető és/vagy az igazgató/tagintézmény-vezető által kijelölt mentor segíti. XXII./4. Nevelőtestületi bizottságok 1. A bizottsági munkavégzés előnyei A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre tagjaiból, melynek előnyei:  A bizottsági tagokat a célirányos szakmai felkészültség és a feladattal való tényleges kapcsolat alapján lehet kijelölni.  A kis taglétszám rugalmas csoporttevékenységet, hatékony team munkát tesz lehetővé.  A feladattal való érdemi kapcsolat: - a tényadatok és a folyamat részletes ismerete, - a konkrét helyzetmegítélés - elősegíti a korrekt döntést és a lényegi javaslatokat. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét is. 2. A minőségirányítási csoport munkabizottságai („Minőség körök”) Létrehozásukat, összetételüket, feladataikat az MIP-csoport vezetője tervezi meg éves munkatervében – tagintézményenként. 3. A Fegyelmi Bizottság feladatai:  A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata az osztályfőnökök, az iskolaigazgató, a tagintézmény-vezető javaslata alapján.  Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálása.  Tagok: - az igazgató vagy helyettese, tagintézmény vezetője 86

- az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - az iskola egyik diákképviselője, Az érintett tanuló szüleit a fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni. XXII./5. A gyermekbalesetek megelőzése Kiemelt feladat a gyermekek testi épségének, egészségének megóvása. Az intézmény vezetőjét személyes felelősség terheli a gyermekbalesetek megelőzése tekintetében. Az iskola minden közalkalmazottjának kötelessége azonnal bejelenteni a balesetveszélyes állapotot, meghibásodást, helyzetet az iskola igazgatójának, az igazgató-helyettesnek vagy a tagintézmény vezetőjének. Az iskolavezetés köteles a balesetveszélyes helyzetet haladéktalanul elhárítani. A balesetveszélyes szaktantermek – technika, természettudományi, számítástechnika terem, tornaszoba – balesetvédelmi szabályzatát, teremhasználati rendjét köteles a gyermekekkel megismertetni a szaktanár a tanév első szakos óráján. A tanulóknak tilos az iskolában hozniuk baleset- és tűzveszélyes szerszámot, eszközt! A bekövetkezett tanuló balesetet haladéktalanul jelentenie kell annak a közalkalmazottnak, aki azt észleli:  a mentőszolgálatnak  a gyermekorvosnak  az iskola igazgatójának, az igazgató-helyettesnek, illetve a tagintézményben a tagintézmény vezetőjének  a szülőknek  az iskola munkavédelmi felelősének A mentők kihívásának szükségességét a balesetet észlelő közalkalmazott mérlegeli. Balesetet szenvedett tanuló csak felnőtt – pedagógus, pedagógiai asszisztens vagy a szülő – kíséretében keresheti fel a rendelőintézetet. Amennyiben sikertelen a szülők azonnali, telefonon történő tájékoztatása, úgy 48 órán belül írásban, a baleseti jegyzőkönyv megküldésével kell tájékoztatni őket a gyermekük által elszenvedett balesetről. XXII./6. Külső intézményi kapcsolatok 1. Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolja a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel.

87

A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon:  közös értekezletek tartása, versenyek rendezése,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatók tartása,  intézményi rendezvények látogatása (meghívás esetén),  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel:  a fenntartóval,  a gazdasági ellátó szervezettel,  a város többi általános iskolájával,  a gyermek- egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal,  a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  a Gyermekjóléti Szolgálattal,  a városban működő óvodákkal,  a város középiskoláival,  a német nemzetiségi önkormányzattal,  a sport - a közművelődési intézményekkel,  a rendőrséggel (D.A.D.A.-program),  a Művészetoktatási Intézménnyel  Közösségek Házával,  a BSZSZSZK-val,  a történelmi egyházak szervezeteivel: - a katolikus egyház (hitoktatás) - a református egyház (hitoktatás) A külső kapcsolatok tartalma: Iskola és óvodák kapcsolata Az iskola és a tagintézmény a közvetlen szomszédságában működő óvodákkal szoros kapcsolatot tart fenn. Az iskola beiskolázás szempontjából nyitott, a város minden területéről várja a gyerekeket. Így a többi óvodával is jó a kapcsolat. A kapcsolattartás biztosítása:  kölcsönös bemutató órák, illetve foglalkozások  nyílt nap az iskolába jövő gyermekek részére  közös sport és egyéb foglalkozások  leendő 1. osztályos nevelők részvétele az óvodai nyílt napokon  óvónők látogatása november hónapban – a szeptemberben iskolát kezdő gyermekek osztályaiban, a felmerülő problémák megbeszélése  játékos foglalkozások szervezése az iskolában a nagycsoportos óvodásoknak Az iskola és a középiskolák kapcsolata 88

    

továbbtanulási és pályaválasztási konzultáció középfokú intézmények látogatása nyílt napok, versenyek szakköri foglalkozások – továbbtanulók részére szakmai munkaközösségi foglalkozások szervezése kölcsönös tájékoztatás a követelményekről, eredményekről – 8. osztályban tanító nevelők részére

Az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata A Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújt veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez.

a

gyermekek,

tanulók

Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével, igénybevételével biztosítani kell, hogy a tankötelezettségi törvényben előírtak szerint a szülők rendszeresen járassák tanköteles gyermeküket az iskolába. A pedagógusok az ifjúságvédelmi felelősökkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérik a hátrányos helyzetű tanulók munkáját, és ha a pedagógiai segítés nem vezet eredményre, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai segítsége alapján járnak el. A szenvedélybetegségek megelőzésében, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésében való részvétel a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével, közreműködésével. A kapcsolattartásért felelős: az iskolai intézményegységek gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse A kapcsolattartás módja:  Az oktatási intézmény vezetője, pedagógusa hívja fel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét a problémára.  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálatnak az esetet. Ha az iskola a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni vagy a gyermekközösség, illetve tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól vagy más, ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, kéri, hogy tegyen javaslatot arra, hogy az iskola a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Új tanuló esetén kezdeményezheti a Gyermekjóléti Szolgálat is.  Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. § (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - a tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő öt napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti 89

szolgálat véleményét annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. A gyermekkel kapcsolatos információszerzés módjai:  családlátogatás  konzultáció  esetmegbeszélés  esetkonferencia  egymás kölcsönös tájékoztatása Dokumentálás:  Levelezések, határozatok, az intézmény jelzése, neveltségi vélemény és a gyermekjóléti szolgálat visszajelzése minden intézményegységben iktatásra kerül.  A családlátogatás: Ténye, időpontja az iskolában a naplóba kerül bejegyzésre. → az osztályfőnök és/vagy az érintett pedagógus végzi. Feljegyzés készül róla → gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az érintett pedagógus végzi  Esetmegbeszélések, esetkonferencia: Ténye, időpontja az iskolában a naplóba kerül bejegyzésre → az osztályfőnök és az érintett pedagógus(ok) végzi(k). Feljegyzés készül róla → gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök végzi. Ellenőrzése: Az intézmény igazgatója végzi: Dokumentumelemzéssel, Szóban a megbeszélések alkalmával. Az iskola egészségügyi szolgálattal való kapcsolata Az iskolában biztosított a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálata. Az iskolában az iskolaorvos és a védőnő meghatározott napokon végzi munkáját. A tanulók meghatározott napokon évente egyszer fogorvosi ellátásban, szűrésen vesznek részt. A tanulókat a fogorvosi ellátásra az osztályfőnök, a pedagógiai asszisztens, illetve szülők kísérik. Az iskola és a Nevelési Tanácsadó kapcsolata Magatartási, tanulási zavarokkal-, nehézségekkel küszködő gyerekek segítésének módozatai:  pszichológus iskolai óralátogatásai, kölcsönös beszélgetések gyerek, szülő, tanító, pszichológus között  nehézségekkel küszködő gyermek szakfoglalkozásra való járatása Logopédiai foglalkozások szervezése, 1.-2. osztályban, csatlakozó órában. Az iskola és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kapcsolata 90

A sajátos nevelési igényű tanulók felvételével, ellátásával és felülvizsgálatával kapcsolatos vizsgálatok, kontroll-vizsgálatok, konzultációk kezdeményezése, folyamatos együttműködés a Bizottság tagjaival. Az iskola és a SNI tanulók ellátásában közreműködő szakszolgálatok és szakmai szolgáltató intézmények kapcsolata A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával, speciális fejlesztésével kapcsolatos folyamatos együttműködés az  utazó hálózatok tagjaival  pszichológusokkal  pszichiáterekkel  szakorvosokkal  a szülők, gondviselők bevonásával.

91

XXIII. rész A tanulók és közösségeik, kapcsolataik az általános iskolai intézményegységekben XXIII./1. Tanulói jogok és kötelességek 1. Tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói közösségbe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az iskola – a körzeti feladatok ellátása mellett – a tanulói jogviszony létesítését alkalmassági és felvételi követelmények teljesítéséhez nem köti. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Eltérő típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie (pl. nyolcosztályos vagy hatosztályos gimnáziumból érkezőknek). 2. Tanulói jogok Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanuló joga, hogy  Részesüljön: az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban, egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben, rászorultságakor szociális támogatásban, érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben.  Védjék, tiszteletben tartsák: emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását, világnézeti meggyőződését, nemzeti, etnikai önazonosságát.  Igénybe vegye: a napközi otthoni, tanulószobai ellátást, az egészségügyi, étkezési szolgáltatást, az intézmény létesítményeit, a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást.  Részt vegyen: a választható foglalkozásokon az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a diákképviselet munkájában.  Kérelmezze – szülei közbenjárásával: a tanórai foglalkozások alóli felmentését, más intézménybe való átvételét, tudásának független vizsgabizottság általi értékelését.  Véleményt nyilvánítson - mások emberi méltóságát tisztelve -, valamint megismerje és gyakorolhassa jogait. 3. Tanulói kötelességek Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy: 92

 Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően.  Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait.  Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel: a kötelező és a választott foglalkozásokon, az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényein, a tanulmányi kirándulásokon.  Megtartsa: a házirendet, az intézményi szabályokat, a tanórák (foglalkozások) rendjét, az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket, az eszközök, berendezések használati szabályait.  Óvja saját és társai: testi épségét, egészségét biztonságát és értékeit.  Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással: a közösségi élet feladatainak ellátásában, környezete rendezetten tartásában, a használt eszközök, helyszínek karbantartásában, a tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásában.  Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet. 4. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével jár. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani a Kt.20.§,21§ előírásai szerint. XXIII./2. Diákközösségek és diákközgyűlés 1. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult – a tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes tudtával – nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja. 2. Diákközgyűlés 93

A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen a diákképviselet vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákképviselet működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább három alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt öt nappal nyilvánosságra kell hozni. XXIII./3. Diákönkormányzati működés 1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. 2. Diákönkormányzati jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:  az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, ( a tanulókat érintő fejezetek, illetve intézkedések tekintetében)  a házirend elfogadásakor és módosításakor,  az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:  saját működésére és hatásköre gyakorlására,  a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,  egy tanítás nélküli munkanap programjára, a tanuló OKM tanulmányi versenyek jegyzékében nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítésével kapcsolatban  tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,  vezetőinek, képviselőinek megbízására. 3. A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje

94

A diákképviselet vezetője folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval, illetve a tagintézmény-vezetővel. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórán fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.) XXIII./4. A tanulók dicsérete és fegyelmezése 1. A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányait kiemelkedően végzi,  kitartóan szorgalmas,  példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 2. A dicséret és a jutalmazás formái: A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiugró eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. A dicséreteket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni! A dicséretes tanulók nevét a dicséretes teljesítmény megnevezésével együtt közzé kell tenni az intézményi faliújságon. (igazgatói és nevelőtestületi dicséret esetén) Az írásos dicséretek formái:  tanítói, tanári, nevelői (szaktanári) dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret.  a Szülői Választmány elismerő oklevele a négy, illetve nyolc évig kitűnő tanulóknak (a Szilvási Általános Iskolában) Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Elismerés illeti a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A „Kiváló tanulók” tablón elhelyezzük a négy illetve nyolc éven át kitűnő tanulók fényképét, valamint azokét, akik versenyeken kimagasló eredményt érnek el - az osztályfőnök javaslata alapján. 95

3. Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi:  a házirendben foglaltakat nem tartja be,  igazolatlanul mulaszt, (félévenként legfeljebb 10 órát)  tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő, mely a súlyosabb fegyelemsértést megelőző nevelési eszköz. A cselekmény súlyától függően – az írásos intézkedés előtt, - szóbeli figyelmeztetésben is részesítendő a tanuló. A fegyelmi intéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, valamint az osztálynaplóba is be kell írni. Iskolánk 5.-8. évfolyamain fegyelmi naplót vezetnek az osztályok. A fegyelmi naplóban havonta hatszor vagy annál többször elmarasztaló bejegyzést kapott tanulót az osztályfőnök fegyelmező intézkedés alá vonja. (Írásos fegyelmi intézkedés.) Az osztályfőnöki munkaközösség értékelheti az osztályok magatartását – verseny formájában – a fegyelmi napló bejegyzései alapján. Az írásos fegyelmi intézkedések:  tanítói, tanári, nevelői figyelmeztetés (szaktanári)(intő, rovó)  osztályfőnöki figyelmeztetés (intő, rovó)  igazgatói figyelmeztetés (intő, rovó)  tantestületi figyelmeztető, intő, rovó. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. 4. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelemi eljárás lefolyatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódját – a kötelezettségszegését követően hónapokig – jogszabály határozza meg. Fegyelmi büntetések:  szigorú megrovás,  kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába (tanköteles korú gyermeknél tilos) A fegyelmi eljárás előtt az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezése esetén, ha a sértett, kiskorú sértett esetén a sértett szülője, valamint a kötelességszegő vagy kiskorú kötelességszegő esetén annak szülője egyetért, biztosítjuk az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztető eljárás rendjét a Házirendben szabályozzuk. 5. A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-a. Szándékos károkozásnál,- ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes – a kártérítés a legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. 96

A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. Az igazgató feladata a kártérítés rendeztetése a szülővel vagy gondviselővel.

97

XXIV. rész A pedagógiai munka belső ellenőrzése az általános iskolai intézményegységek XXIV./1. Ellenőrzési célok, területek, értékelés 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje  A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát.  Szervezése: a folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású pedagógusa felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik az éves munkatervek alapján. A terv elején előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre.  Általános követelmények az iskola belső ellenőrzésével kapcsolatban  segítse elő az iskola feladatkörében a nevelés-oktatás minél teljesebb kielégítését  az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól  segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét  legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze  támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is.  segítse a vezetői utasítások végrehajtását.  járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és gazdálkodás javításához.  Az ellenőrzést végzi:  az igazgató  a tagintézmény-vezető  az igazgató-helyettes  a munkaközösség-vezetők  a munkaközösség tagja (az igazgatóval, tagintézmény-vezetővel való előzetes egyeztetés után)  az osztályfőnökök saját szaktantárgyaikon, illetve osztályukon belül  a gyermekvédelmi felelős 98

A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az iskolavezetésnek. 2. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok:  a pedagógiai program feladatainak végrehajtása,  a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése,  a munkatervi feladatok határidős megvalósítása,  a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez,  a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata,  valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése,  a tanulók tudásának képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése,  a sajátos nevelési igényű tanuló önmagához viszonyított fejlődésének értékelése  a törzskönyvek, az osztálynaplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése,  a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása,  a napközis és a tanulószobai nevelőmunka hatékonysága,  az osztályozó, különbözeti és pótvizsgák szabályszerű lefolytatása,  a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata,  a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása,  a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása,  az OKÉV által meghatározott ellenőrzések, felmérések elvégzése. Az ellenőrzés formái:  óraellenőrzés  a foglalkozások ellenőrzése  beszámoltatás (szóban és írásban)  eredményvizsgálatok, felmérések  helyszíni ellenőrzések  dokumentumok ellenőrzése (osztálynaplók, foglalkozási naplók, törzskönyvek, bizonyítványok, tájékoztató füzetek, tanmenetek, óravázlatok, munkatervek; jelenléti ívek, pedagógus teljesítmény nyilvántartó lap, a pedagógusok munkájának minőségértékelése /önellenőrzés/ című dokumentumok ellenőrzése) Az ellenőrzés utáni megbeszélésen mindig rá kell mutatni:  a hibák és a mulasztások jellegére,  a rendszerbeli okokra,  az előidéző körülményekre,  a felelős személyekre.

99

A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is a megbeszélésen, illetve nevelőtestületi értekezleten egyeztetik. A szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető vagy a helyettese köteles elvégezni. Intézkednek:  a hibák, hiányosságok javításáról,  a káros következmények ellensúlyozásáról,  a megelőzés feltételeinek biztosításáról,  az érintett kollégák tájékoztatásáról,  a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról,  a kedvező tapasztalatok alapján az elismerésről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. XIV./2. Vezetői és hatásköri ellenőrzés 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyi felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai:  biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket,  megköveteli a belső ellenőrzési rendszer működését,  megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket,  elrendelheti az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei:  a hatályos jogszabályok: belső szabályzatok előírásainak betartása,  az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása,  tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, a határidős feladatok teljesítése, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása,  a pedagógiai program megvalósítása:  a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítása,  a tanmenetek minősége, helyi tanterv szerinti haladása,  a foglalkozások, tanórák eredményessége,  a pedagógus viselkedése: a tanulókkal való törődés minősége,  a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátása,  a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelése,  a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága. 2. A tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettes ellenőrző munkája Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: ∙ a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, 100

∙ a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, ∙ a pedagógiai program megvalósítására:  a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, - a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, - a foglalkozások, tanórák eredményességére, - a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre,  a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, - a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelésére, ∙ a pedagógusi ügyelet feladatellátására, pontosságára, ∙ a határidők pontos betartására, ∙ a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, ∙ a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, ∙ az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, ∙ az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, ∙ a tanügyi dokumentáció vezetésére: - a tanulói adminisztráció ellátására, - a nyilvántartások, a statisztikák, vezetésére, - az értékelések készítésére, ∙ az osztálynaplók ellenőrzésére,  a túlórák, helyettesítések elszámolására, az intézményi minőségirányítási rendszerben leírt dokumentumok ellenőrzésére az alábbiak szerint: - Jelenléti ív  A kéthavi elszámolási közalkalmazottnak.

időszak

első

munkanapján

kiadjuk

minden

A közalkalmazott köteles minden munkanapon beírni érkezése és távozása időpontját és kézjegyével ellátnia bejegyzését. A kéthavi elszámolási időszak utolsó munkanapján köteles a közalkalmazott a jelenléti ívet beadni az igazgatóhelyettesnek illetve a tagintézmény vezetőjének. - Pedagógus teljesítmény nyilvántartó lap  A kéthavi elszámolási időszak első munkanapján kiadják, utolsó munkanapján beszedik a pedagógusoktól, ellenőrzik, elszámolják a beírt tanítási órákat, helyettesítéseket, a KT. 133. § (8) bek., KT. 1 sz. mell. III. r. II./6. pontja és II./9. pontja, MT. 118/A. §, MT. 151. § (2) bekezdések előírásainak megfelelően. Távolléti díjat számolnak el az alábbi tevékenységek ellátása fejében:  továbbképzésen való részvétel  konferenciákon, szakmai fórumokon való részvétel  a tanulók tanulmányi, sport, egyéb versenyekre történő kísérése  tanulmányi kiránduláson felügyeleti, szervezési feladatok ellátása  a tanulók kötelező orvosi (pl. fogászati) szűrésre történő kísérése A törvényben felsoroltakon kívül a tanítási időkeretben beszámítható kieső napok:  Tanítás nélküli munkanapok  Szakvizsgára való felkészülésre adható nap 101

 Ballagásra, házasságkötésre, temetésre adható nap Az intézményi minőségirányítási programban leírtak szerint, kéthavonta a tagintézmény vezetője Felsőszilvásban, az igazgató-helyettes Szilvásban végzi ellenőrző tevékenységét egy segítő pedagógus közreműködésével. 3. A munkaközösség- vezető ellenőrző feladatai A szakmai munkaközösség vezetője középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgy-pedagógiai irányításért és az ellenőrzéséért. Ellenőrzési feladatai:  a tanterv színvonalas megvalósítása,  a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása,  a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése,  a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása,  tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése és lebonyolítása,  tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulói részvétel segítése,  a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas megtartása,  a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése,  a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása,  az anyagok célszerű és takarékos felhasználása,  a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák, értékelések, vezetése,  a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza.

102

XXV. rész Szülői közösségek az általános iskolai intézményegységek XXV./1. Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendje 1. Szülői (gondviselő) jogkörök és jogok: A Szülői Választmányi Testületet egyetértési jog illeti meg:  az iskola éves munkatervének elfogadásakor, az iskolai szünetek, a tanítás nélküli munkanapok felhasználása tekintetében  a tanulók nagyobb csoportját érintő döntések meghozatalában (a tanulók nagyobb csoportja egy osztály)  az Iskolafejlesztési Alapítvány Komló- Szilvás (Szilvási Általános Iskola), illetve Felsőszilvás a Gyermekekért Alapítvány (Felsőszilvási Általános Iskola) vagyonának felhasználásában A Szülői Választmányi Testületet javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az iskolai élet bármely területét érintő kérdésben. A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy:  Igényelje, kezdeményezze: a tárgyilagos ismeretközvetítést, a tanórán kívüli foglalkozások szervezését (pl. tanulószoba, szakkör, sportkör stb.), a vallás- és hitoktatást.  Megismerje: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, az SZMSZ-t, a házirendet, gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését,  Részt vegyen: a szülői szervezet munkájában, a Szülői Választmány képviselőinek megválasztásában, az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény munkájában (felkérésre közreműködjön a tanóra, szakköri foglalkozás, iskolai rendezvény megtartásában), vezetői és tanári, tanítói engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon.  Választó és választható legyen a szülői szervezetbe.  Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. 2. Szülők kötelességei A szülői (gondviselői) kötelességek:  Gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: testi, értelmi érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, 103

nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését.  Figyelje és segítse gyermeke: személyiségének sokoldalú fejlődését, tanulmányi előrehaladását, közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását. a kötelességek teljesítését.  Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival.  Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát.  Intézkedjen gyermeke jogai érdekében. 3. A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább háromszor, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezlet összehívását kezdeményezheti az intézményvezető, az osztályfőnök és a Szülői Választmány a közösség problémáinak megoldására. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell mutatni az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat! Szülői fogadóórák rendje: A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként legalább két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelővel. 4. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a szülőt gyermekük:  magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről,  az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről,  a szükséges és aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli feletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól az osztályfőnöknek beszedni csak két-három napra szabad. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató 104

füzete az ellenőrzéskor hiányzik, a pedagógusnak ezt az osztálynaplóba dátummal, kézjeggyel be kell jegyezni. A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és azt írásban közli a szülőkkel. A tanulók értékelésének módját a hatályos Közoktatási törvény és a Pedagógiai Program szabályozza. XXV./2. Szülői szervezet és a kapcsolattartás 1. Intézményi szülői szervezet: a Szülői Választmányi Testület A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Egy-egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermek osztályfőnöke tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője vagy a Szülői Választmány tagja juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézmény Szülői Választmányi Testülete képviseleti úton választott szülői szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg. Ezért a Szülői Választmányi Testület jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. 2. A Szülői Választmányi Testület jogköre A képviseleti úton választott Szülői Választmányi Testület jogai.  Egyetértési jogot gyakorol: - a SZMSZ elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor. - a tanuló OKM tanulmányi versenyek jegyzékében nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítésével kapcsolatban  Kezdeményezheti iskolaszék felállítását.  Figyeli:  a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését,  a pedagógiai program megvalósulását,  a tanári, nevelői munka eredményességét.  Tájékoztathatja megállapításairól a nevelőtestületet, a fenntartót.  Tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestület értekezletein.  Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyermekközösségek nagyobb csoportjairól: az osztályközösségekről, foglalkozási csoportokról, a felmerült problémákról. 3. Kapcsolattartás a Szülői Választmányi Testülettel A Szülői Testületet az igazgató, tagintézmény-vezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A Szülői Testület elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanácskozási joggal vehet 105

részt a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként egyszer tájékoztathatja a nevelőtestületet a Szülői Választmány álláspontjáról:  a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről,  a pedagógiai munka eredményességéről,  a közösségi élet színvonaláról,  az intézményi szervezettség és működés rendjéről,  és a szülők által vállalt kiadások mértékéről,  a szülői közösség tevékenységéről. XXV./3. A Szülői Választmány kapcsolattartási rendje Szülői Választmányi fogadóórák A Szülői Választmány tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg fogadóórát tarthatnak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek a szülői szervezettel. A választmány elnöke írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.

106

XXVI. rész Tanórán kívüli foglalkozások rendje XXVI./1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások XXVI./1./1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, továbbá a szakmai munkaközösség kezdeményezheti az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. 2. Napközis és tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a jelentkező tanulók számára a napközi otthoni vagy a tanulószobai ellátást. Az igényt a szülő az iskola által kiadott Igénylőlap-on jelzi, azt aláírásával hitelesíti. A napközis foglalkozások rendje (1.-4. osztályosoknak): A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 16 óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. A tanulószobai foglalkozásokat szaktanárok tartják, a hét különböző napjain eltérő közismereti tantárgyakból, évfolyamszintű szervezésben. XXVI./1./2. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakkörökre a tanulók Szakköri jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit részben az iskola költségvetése biztosítja. XXVI./1./3. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok és a tanítók. A sportköri foglalkozásokra a tanulók ISK jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek. XXVI./1./4. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógusok tartják. Az 1.-4. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. 107

Az 5. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. XXVI./2. Alkalomszerű foglalkozások 1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári, tanítói felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető irányítja. 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján):  a természet, a hazai és az európai kulturális örökség megismerése,  a fiatalok közösségi életének fejlesztése,  az angol és a német nyelv megszerettetése, a nyelvhasználat ösztönzése. A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervehetők, illetve azok megszervezéséhez egy, 4. és 8. évfolyamon legfeljebb két tanítási nap vehető igénybe! Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek, tagintézmény-vezetőnek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék szűk, majd távoli környezetük nevezetességeit. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket a tájékoztató füzetben kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően a költségekhez az Iskolafejlesztési Alapítvány (Szilvási Általános Iskola), illetve a Felsőszilvás a Gyermekekért Alapítvány (Felsőszilvási Általános Iskola) hozzájárulhat a szülő vagy osztályfőnök kérelmére. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. (A tanulmányi kirándulásokat a kiemelkedő munkavégzésért járó keresetkiegészítésből díjazza az iskola vezetősége.) 3. Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi

108

vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). Tanítási időben az igazgató engedélye szükséges. 4. Szabadidős rendezvények Az iskola tanulói közösségei: az osztályközösségek, a szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítás időt. Az intézmény gondoskodik a szabadidőszervezés feltételeiről.

109

XXVII. rész Hagyományok ápolása, ünnepek az általános iskolai intézményegységekben XXVII./1. Hagyományápolási cél és tartalom 1. A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:  az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója (október 23.)  az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója (március 15.) Iskolai ünnepélyek:  tanévnyitó és tanévzáró ünnepély  karácsony előtt, az utolsó tanítási napon Iskolai szintű megemlékezéseket tartunk:  az aradi vértanúk tiszteletére (október 6.)  a magyar kultúra napján (január 22.)  Víz Világnapja (március 22.) (Felsőszilvási Általános Iskola)  Föld Világnapja (április 22. ) (Felsőszilvási Általános Iskola) Osztály szintű megemlékezéseket tartunk a felső tagozaton:  a holokauszt áldozatainak emléknapján  a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján 2. Az iskolák hagyományos rendezvényei Az iskola alapításával kapcsolatos rendezvények:  tíz évenként, kerek évfordulókon Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:  őszi és decemberi disco  karnevál  kétévenként színházi bemutatkozó műsor (angol, német illetve magyar nyelvű)  gyermeknap  nyolcadikosok napja Hagyományos nyári és tanévközi táborok:  napközis, balatoni tábor (az igények és a lehetőségek függvényében) Az intézmény csereutazásai és egyéb túrái:  angliai nyelvtanulás (az igények és a lehetőségek függvényében) 110

 németországi nyelvtanulás a testvériskolában (az igények és a lehetőségek függvényében) XXVII./2. Hagyományőrző feladatok, külsőségek 1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben! 2. Intézményünk jelképei Az intézményi jelvény szimbólumai és a jelvény leírása: 4 cm átmérőjű, kör alakú, sárga mezőben kék betűkkel az iskola neve és egy tintafolt (Szilvási Általános Iskola), a tagintézmény jelképe: nyitott könyv és egy túrabakancs rajza, az iskola neve. Az intézményi zászló leírása: 100x45 cm-res piros-fehér-zöld selyem, hímzett betűkkel az iskola neve és a Magyar Köztársaság címre 3. Kötelező viselet: Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ünnepi egyenruha lányok részére: sötét szoknya, vagy nadrág, fehér blúz fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing Az iskolák hagyományos sportfelszerelése: lányok részére: fehér zokni, tornadressz, vagy rövidnadrág és fehér trikó, tornacipő fiúk részére: fehér zokni, rövidnadrág, fehér trikó, tornacipő Intézményünk egyéb külsőségei:  cégtábla az iskola előtt; az iskola magyar és angol nevével (Szilvási Általános Iskola), magyar és német nevével (Felsőszilvási Általános Iskola)  diákzászló és póló – vetélkedőkre, sporteseményekre – az intézményi jelvény szimbólumaival és színeivel. 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása  az ünnepélyek rendje:  tanévnyitó ünnepély – 2. osztály  október 6-a – 5.-6. osztály 111

 október 23-a – 8. osztály  karácsonyi ünnepély –irodalmi színpad, vállalkozó osztályok, tanulók, pedagógusok  március 15-e – 4. osztály  ballagás – 7. osztály  tanévzáró ünnepély – 3. osztály  a felsőszilvási iskola évfordulóján  Irodalmi, művészeti, alsós, kémia, német házi verseny rendezése  leendő tanulók számára  játékos foglalkozások nagycsoportos óvodások számára  1. osztályosok fogadása, köszöntése a tanévnyitón  ünnepek:  Márton napi felvonulás  Mikulás-est, iskolai karácsony,  farsangi jelmezbál,  madarak és fák napja,  gyermeknap,  ballagás  disco szervezése  hulladékgyűjtés meghirdetése  osztályok teadélutánjai  iskolaújság szerkesztése igény szerint A tanulók számára hirdetett programokat a két intézmény esetenként összehangolja, együtt rendezi – a munkaközösség-vezetők megbeszélése alapján. Táborozások, kirándulások: Balatonmária, állótábor –év végi osztálykirándulások – Mecseki barangolás – Erdei iskola A táborokat a szülők és a gyerekek igényei és anyagi lehetőségei függvényében hirdetjük, illetve szervezzük meg.  A munkavállalók számára szervezett rendezvények: ∙ a 5, 10,.. éve állományban lévők köszöntése ∙ a nyugdíjba vonulók, eltávozók búcsúztatása ∙ tantestületi kirándulás a pedagógus napon ∙ tantestületi karácsony A tantestület programjai – az éves munkaterv függvényében – lehetnek összevontak, illetve tagintézményenként szervezendők.  A szülők számára: ∙ a leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes értekezlete ∙ a 8. osztályosok szüleinek pályaválasztási értekezlet szervezése 112

∙ anyák napja szervezése osztály szinten ∙ szülők, nevelők bálja

113

XXVIII. rész Intézményi egészségnevelés az általános iskolai intézményegységekben XXVIII./1. Az egészségügyi felügyelet rendje Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki:  a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése,  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,  könnyített- és gyógy testnevelés besorolásának elkészítése,  színlátás és látásélesség vizsgálat,  hallásvizsgálat,  fogászati kezelés,  pályaalkalmassági vizsgálatok végzése,  egészségügyi felvilágosítás tartása,  a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése, illetve szakorvoshoz irányítása. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját a tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény vezetőjével vagy helyettesével egyezteti, akik tájékoztatják az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket. Ők gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten, a rendelő ajtaján feltüntetett fogadóidőben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. XXVIII./2. Testi nevelés és egészséges életmód 1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk:  a tanulók mindennapi testedzését,  a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban,  a német, magyar és társastáncot,  az iskolai sportkör működését.

114

A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 2-3 testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők tömegsport keretében lehetőleg minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról –szakorvosi vélemény alapján – csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárának átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk. Az egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. Időtartama – a törvény alapján – legalább napi 45 perc. 2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos könnyített- vagy gyógy testnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja. Ezeket a tanulókat átirányítjuk abba az oktatási intézménybe, amelyikben adott tanévben gyógytestnevelés órákat szerveznek. 3. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén:  a testi-lelki harmónia összefüggéseit,  az egészséges életmód, stresszmentes életvezetés jellemzőit,  a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét,  az egészségre ártalmas hatásokat,  a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, a védőnő és más szakemberek az osztályfőnök kérésére felvilágosító előadásokat tartanak. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók  az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) és  a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

115

XIX. rész Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység az általános iskolai intézményegységekben XIX./1. Az ifjúságvédelem feladatai Az ifjúságvédelem feladatait a gyermekjóléti szolgálattal szoros együttműködésben az ifjúságvédelmi felelősök látják el.  A tanulókat és szüleiket ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatni kell az illetékes ifjúságvédelmi felelős személyéről, tartózkodási helyéről.  A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök segítik az iskola pedagógusainak ezirányú munkáját.  Felkeresi az osztályokat, tájékoztatja a tanulókat, milyen problémával hol, milyen időpontban kereshetik fel, továbbá az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó szervet találnak.  Veszélyeztetett tanulók esetében családlátogatáson feltárják a veszélyeztetettség okát és megteszik a szükséges intézkedést.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezik támogatás biztosítását az illetékes települési önkormányzatnál.  Közzéteszik jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét. B.) Intézményi feladatok  Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, ill. a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.  A beiskolázott tanulók között a hátrányos, veszélyeztetett helyzetűek felmérése (állami gondozott, szipós, dogos, alkoholt fogyasztó, dohányzó, munkanélküli szülők).  Tanévkezdési bemutatkozás osztályonként – az ifjúságvédelmi felelős részéről.  Az osztályfőnökök tájékoztassák osztályaikat az ifjúságvédelemről, kihez forduljanak probléma esetén.  A külső kapcsolatok további tartása, erősítése:  A megyei önkormányzat családvédelmi és egészségügyi osztályával, valamint a települési önkormányzatok szakigazgatási szerveivel, a rendőrséggel, művelődési házzal. A cél: Minden pedagógus, intézményi dolgozó és az ifjúságvédelmi felelős részére az, hogy a problémás fiatalok személyiségét nevelési ráhatással, példamutatással, szüntelen odafigyeléssel jó irányban megváltoztassuk.

116

XXX. rész Létesítmény használati rend az általános iskolai intézményegységekben XXX./1. Intézményi védő előírások XXX./1./1. A belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Idegenek az épületbe – vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt – csak az ügyeletes nevelő vagy tanuló kellő tájékoztatása után léphetnek! A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. A fenntartó, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az iskolai osztályok és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. XXX./1./2. Védő elírások Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt zárva kell tartani – nyitvatartási időben is – az intézmény üresen hagyott termeit: a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az osztálytermeket a pedagógusok kötelesek nyitni és zárni! Az utolsó tanítási óra után a bezárt osztálytermek kulcsát amennyiben a pedagógus nem a saját kulcsát használta köteles a tanáriban elhelyezni. A takarítók feladata, hogy a udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, reggel 630 előtt és délután 16 óra után, hogy illetéktelen személyek azokon ne juthassanak az intézmény területére. Ők a felelősök a zárak használhatóságáért és a riasztóberendezés működtetetéséért. XXX./2. Helyiségek használati rendje XXX./2./1. Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait! Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják! A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával.

117

XXX./2./2. Szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. XXX./2./3. Berendezések és felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak! Indokolt esetben rövid időre (1-2 óra) a berendezési tárgyak, eszközök másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyével lehetséges, de az elvitt tárgyakat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgató és az iskolatitkár együttes aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt kép példányban kell elkészíteni, egyik példányát az iskolatitkár őrzi, majd megsemmisíti a berendezés visszaszolgáltatásakor. XXX./2./4. Bérbeadási rend A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról – nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását – a vezető gondoskodik az érintettek véleményének kikérésével. A konkrét esetekben az intézményvezető bérleti szerződés aláírásával dönt a körülményekről. A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját (felelősét). XXX./2./5. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles írásban az iskolatitkár tudomására hozni. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni az iskolatitkárnak. Újbóli használatbavételről ő tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint. XXX./2./6. Törvényi előírások A 11/1994. (VI. 8-a) MKM-rendelet 2. számú melléklet 3. pontja tartalmazza a 10 évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek felsorolását. Baleset esetén a munkavédelmi megbízott a törvény 40. §. (5.) bek. alapján kivizsgálja és nyilvántartja a tanulói és gyermekbaleseteket, és eleget teszt a bejelentési kötelezettségének. 118

XXX./3. Könyvtárhasználati rend 1. A könyvtár és célja A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. Az intézményi könyvtár alapterülete 52 m2. A helyiség nem alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpolcos elhelyezésre, mivel tanteremként is funkcionál. A könyvtár művelődési jellege miatt valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért fejlesztése, a könyvtáros munkájának támogatása kiemelt az intézmény szervezeti egységei közül. A könyvtár minőségi működése nélkülözhetetlen:  a megalapozott tudás elsajátításához,  a sokoldalú művelődéshez,  a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejlődéséhez,  a kulturált magatartás kialakulásához. A könyvtár egy osztályközösség egyidejű foglalkoztatására alkalmas. A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, melyet a szakértővel véleményeztetett gyűjtőköri szabályzat határoz meg (SZMSZ mellékletében). 2. A könyvtár feladatai és vezetője A könyvtár fontosabb feladatai:  az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása,  a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása,  a dokumentumok kölcsönzése, azokról tájékoztatás adása,  az egyéni és csoportos használat biztosítása,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása  közreműködés tankönyvellátás megszervezésében. A könyvtárost az iskola igazgatója bízza meg. Feladata:  végzi az állomány nyilvántartásba vételét,  irányítja a raktári rend fenntartását,  felelős az állomány megóvásáért,  végzi az adatbevitellel kapcsolatos feladatok ellátását,  az igazgatóval egyeztetve gyarapítja az állományt  kétévenként leltározza az állományt, erről leltározási és selejtezési jegyzőkönyvet készít. 3. Könyvtár használati előírások A könyvtár a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók, pedagógusok és a szülők rendelkezésére. A könyvek, egyéb

119

információhordozók igénybevételéről, kölcsönzéséről a bejárati ajtón levő használati rend intézkedik. Használati előírások:  Használói kör: alkalmazottak, tanulók, szülők,  Nyitvatartás naponta.  Kölcsönzési időtartam: 5 nap hetente  A beiratkozás módja: személyesen.  Tilos bevinni: kabátot, táskát, esernyőt, élelmiszert, bekapcsolt mobiltelefont és egyéb kárt okozó tárgyat!  A könyvtárból csak kölcsönzött dokumentumok hozhatók ki, a kézikönyvtár használata csak helyszínen lehetséges!  Kötelező a csend, hogy másokat ne zavarjunk!  A megrongált vagy elveszített könyvet a kárt okozónak meg kell vásárolnia vagy kártérítést kell fizetnie. 4. Iskolai könyvtár működési rendje a tagintézményben Az iskolai könyvtárba az iskola minden tanulója beiratkozhat. Tanítási napokon folyamatosan lehet beiratkozni a könyvtárosi feladatokkal megbízott pedagógusnál. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás és a könyvtár használata ingyenes. Az iskolai könyvtárat a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe vehetik. A tavaszi, téli és a nyári szünetben, valamint a hétvégeken a könyvtári szolgáltatás szünetel. XXX./4. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje  A szorgalmi időn belül minden héten két nap a délutáni órákban tart nyitva a könyvtár a tanulói igényeknek megfelelően.  A délelőtti órákban a 1. és 2. órák utáni szünetekben látogatható.  A szülők az iskolai könyvtár nyitvatartási idejében vehetik igénybe az iskolai könyvtár szolgáltatását, hogy megismerjék az iskola pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-t, tájékozódjanak az abban foglaltakról.∙ Könyvtári kölcsönzéssel biztosított a tanulók részére tartós tankönyvek, szótárak, albumok, kötelező és ajánlott irodalmi művek használata, olvasása. A tanuló használhatja a könyvtár helyiségét olvasásra, jegyzetek készítésére, a szabad polcon lévő könyvekben való búvárkodásra.  A kölcsönzési idő leteltével a tanuló köteles a kikölcsönzött könyveket visszavinni a könyvtárba. A kikölcsönzött könyv rongálásáért, elvesztéséért a tanuló kártérítési felelősséggel tartozik.

120

XXXI. rész Díjfizetések és szociális támogatás az általános iskolai intézményegységekben XXXI./1. Térítési díj Térítési díjak fizetése A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátásról a közoktatási törvény rendelkezik. A szolgáltatások kisebb részéért fizetés terheli az igénybevevőket. A térítés mérséklését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a család kereső és eltartott tagjai, a munkanélküli, a leszázalékolt és a nyugdíjas családtagok számát. A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért, aminek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de a tevékenységgel az intézmény helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni. ∙ étkezés igénybevételéért, ∙ néhány anyag- illetve áramigényes szakkor igénybevételéért. XXXI./2. Szociális támogatás 1. A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultság mértéke a mérvadó, így:  A tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege,  A jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma,  Tartósan beteg családtag jelenléte,  Munkanélküli eltartó. 2. Diákszociális alap felhasználása A diák szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái:  étkezési hozzájárulás kifizetése ( 50%-os térítési díj átvállalása),  a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, 3. Alapítványi támogatás Az intézményt támogató Iskolafejlesztési Alapítvány KOMLÓ-SZILVÁS és a „Felsőszilvási Gyermekekért” Alapítvány is rendelkezik a tanulókat támogató szociális alappal. Az alapítványok szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök vagy az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése 121

alapján – az alapítványok kuratóriumai önállóan támogatás módjáról és mértékéről.

122

tagintézményenként döntenek a

XXXII. rész Bombariadó az általános iskolai intézményegységekben XXXII./1. Bombariadó esetén szükséges teendők szabályai Bombariadó elrendelése, amennyiben az intézmény tudomására jut, hogy működési területén bombát helyeztek el: Az intézményvezető, tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén annak intézkedésre jogosult helyettese köteles azonnal intézkedni az alábbiak szerint: telefonon értesíti a Komló Városi Rendőrkapitányságot (telefon: 107, illetve 582-450), valamint a Komló Városi Polgármesteri Hivatalt. (telefon: 584-000) Az intézmény jelzőhálózatán a tűzriadó tervben előírt – legalább egy percnyi – csengőjelzéssel elrendeli az épület kiürítését. (Áramszünet esetén kongatás.) Az épület kiürítése, a kiürítés útvonalai:  az épület összes bejárati ajtajának kinyitását a mindenkori szolgálatot teljesítő technikai dolgozó végzi A kiürítés útvonala a Szilvási Általános Iskolában:  a főbejáraton keresztül: a II. emeleti (matematika, magyar, számítástechnika, biológia terem és orvosi szoba), földszinti (történelem, előadó terem, új terem, hátsó napközi, tanári szoba), és a mélyföldszinti (ebédlői, technika, rajz, angol 4) tantermekből. Gyülekező hely: az óvoda felöli, mozaikköves udvar. a sportudvar felöli, félemeleti kijáraton keresztül: az I. emeleti (4 alsós terem, fejlesztő terem és az angol 2 terem), valamint a félemeleti (angol 3, tornaterem, öltözők, irodák) termekből. Gyülekező hely: sportudvar A kiürítés útvonala a felsőszilvási tagintézményben:  a főbejáraton keresztül: az épület jobb szárnya: számítástechnika, nyelvi labor, matematika, napközi, magyar, történelem 3 db. alsós teremben tartózkodók részére. Gyülekező hely: az intézmény előtti játszótér területe  az udvarra nyíló kijáraton keresztül az épület bal szárnya: napközis terem, alsós terem, biológia terem, ének terem, előadó, fejlesztő terem, ebédlő, átjáró, kiskönyvtár, gazdasági iroda, tanári, valamint a tornateremben és a technika teremben tartózkodók részére. Gyülekező hely: az intézmény kézilabda-pályája A zárt rendszerben történő kiürítést a mindenkori órát adó nevelők irányítják, és magukkal viszik az osztálynaplót. Iskolai felszerelésüket a tanulók az osztálytermekben hagyják. A konyhai dolgozók a takarítónők és minden felnőtt segít az épület kiürítésében és a rend fenntartásában. A gyülekezési helyeken az osztályfőnökök, illetve szaktanárok ellenőrzik csoportjuk létszámát, az eredményt közlik az intézmény vezetőjével, illetve az intézkedésre jogosult helyettessel, aki létszámeltérés esetén intézkedik a hiányzók felkutatásáról.

123

Az intézményvezető, tagintézmény-vezető, illetve az intézkedésre jogosult helyettes mindenben a kiérkező rendőrség utasításainak megfelelően intézkedik.

124

XXXIII. rész Reklámtevékenység Az általános iskolákban csak olyan reklámanyag helyezhető el, amely nem ellentétes a Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Pedagógiai programjával, és amelynek elhelyezését az igazgató, ill. a tagintézmény vezetője engedélyezte. A feltételeknek nem megfelelő reklámanyagot haladéktalanul eltávolítjuk.

125

XXXIV. rész A munkaidő nyilvántartása az általános iskolai intézményegységekben A közalkalmazottak kötelesek jelenléti ívüket naprakészen vezetni. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak TIK-lapjára kötelesek a ténylegesen megtartott tanítási óráikat feljegyezni. A TIK-lapokat kéthavonta ellenőrzi, adatait összesíti az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető és a munkájukat segítő pedagógus. Az Mt.§ (2) bek. Alapján be kell számítani a tanítási időkeretben azokat az órákat, napokat amelyek azért esnek ki, mert a pedagógus az adott napon a törvényben felsoroltak miatt távol volt. A törvényben felsoroltakon kívül a tanítási időkeretben beszámítható kieső napok:  Továbbképzésen való részvétel  Konferenciák, szakmai fórumokon való részvétel  Nevelés nélküli munkanapok  Szakvizsgára való felkészülésre adható nap  Ballagásra, házasságkötésre, temetésre adható nap

126

XXXV. rész Záró rendelkezések XXXV./1. Az Szervezeti és működési szabályzat módosítása, mellékletei Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket igazgatói utasítások önálló szabályzatként tartalmazzák, a következő tárgykörökben:  munka, baleset és tűzvédelem,  belső ellenőrzés,  ügyvitel, iratkezelés, adatvédelem,  ügyrend, selejtezés, leltározás  intézményi gazdálkodás: utalványozás, bizonylatolás, számvitel, pénzkezelés stb.  munkaköri leírások  a nevelői ügyelet rendje  a tanulói kapuügyelet rendje  egyes szaktantermek rendje  az egyes tantermek felelősei  az elismerések, ösztönző intézkedések, juttatások, a szociális és egyéb támogatások rendje A mellékletben található szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, ha jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások ezt szükségessé teszik. XXXV./2. Az SZMSZ nyilvánossága A Szervezeti és Működési Szabályzatot – a hozzáférhetőség érdekében – elhelyezzük az iskola igazgatói irodájában, tanári szobájában, könyvtárában. A Házirendet – előbbi helységeken kívül – elhelyezzük az iskola szaktantermeiben és földszinti zsibongójában is.

127

Legitimációs záradék Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület ……………………………….. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Dátum ………………………………………

……………………………….. ……………………………….. a nevelőtestület képviselői

…………………………. intézményvezető

……………………………. tagintézmény-vezető

128

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Szervezet –a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. Dátum ……………………………

……………………………… a szülői választmány elnöke (Szilvás)

……………………………. a szülői választmány elnöke (Felsőszilvás)

129

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákképviselet – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, amit választott képviselői tanúsítanak.

Dátum …………………………………….

…………………………………….. diák-önkormányzati képviselő (Szilvás)

………………………………… diák-önkormányzati képviselő (Felsőszilvás)

130

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az Intézményegységvezető, a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Dátum: ………………………………….

………………………………. ……………………………….

………………………………….

a Szilvási Óvoda intézményegység

intézményegység-vezető

nevelőtestületének képviselői

………………………………………….. a Szülői munkaközösség képviselője

131

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az Intézményegységvezető, a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Dátum: ………………………………….

……………………………….

……………………………….

………………………………….

a Felsőszilvási Óvoda intézményegység

intézményegység-vezető

nevelőtestületének képviselői

………………………………………….. a Szülői munkaközösség képviselője

132

Jóváhagyási záradék

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság ………………………………. napján ……………………………………………….. számú határozatával jóváhagyta.

Dátum …………………………………

………………………………… fenntartó

P.H.

133

Mellékletek Az iskolai Könyvtár működési szabályzata Az iskola könyvtárára vonatkozó adatok: A könyvtár elnevezése: Székhelye, címe:

Szilvási Általános Iskola Könyvtára 7300 Komló Függetlenség u 32.

A könyvtár bélyegzője:

Tárgyi feltételek: Az intézményi könyvtár alapterülete 52 m2. A helyiség nem alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpolcos elhelyezésére, mivel tanteremként is funkcionál. Az ülőhelyek száma ebből adódóan lehetővé teszi egy egész osztály tanulóinak könyvtári óra keretében történő foglalkoztatására. A könyvtár nem rendelkezik Internet-kapcsolattal, sem számítógéppel. A könyvtár minden tanítási napon nyitva van. Az iskolai könyvtár fenntartása, gazdálkodása: Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Komló Város Önkormányzata az iskola költségvetésében gondoskodik. A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdasági – pénzügyi iratok (számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése az iskola gazdasági vezetőjének a feladata. Az iskolai könyvtár célja, feladata: Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a különböző tantárgyak, műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Ezért kiemelt feladat az angol könyvek gyűjtése. A könyvtár célja, hogy segítséget nyújtson a magalapozott tudás elsajátításához, sokoldalú művelődéshez, a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejlődéséhez, a kulturált magatartás kialakulásához. Fontosabb feladatai: 134

     

Az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása. A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása. A dokumentumok kölcsönzése, azokról tájékoztatás adása. Az egyéni és csoportos használat biztosítása. Közreműködés a tankönyvellátás szervezésében. Leltározás és selejtezés.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskolaszerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár gyűjtőkörét. Az állomány gyűjtése tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzésit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit. Állomány gyarapítás: Az iskolai könyvtár állományba vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A dokumentumok állományba vétele: Nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv, leltárfüzet Számítógépes nyilvántartás bevezetésének tervezése 2010/2011-es tanévtől folyamatos feldolgozás alatt. Állományapasztás: Az állományból az alábbi okok miatt törölhető a dokumentum:  tervszerű állomány apasztás (elavult, fölöslegessé váló dokumentumok)  természetes elhasználódás, megrongálódás,  hiány (kölcsönzés közben elveszett, behajthatatlan, állomány ellenőrzési hiány). Az állomány fizikai védelme: A könyvtárhelységben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás! A dokumentumokat a lehetőséghez képest védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). Az állomány ellenőrzése: 135

Az állomány leltározását az igazgató rendeli el, leltározási bizottság megbízásával. Az ellenőrzés befejezéseként jegyzőkönyvet kell felvenni. A könyvtári állomány elhelyezése:

Technika terem használati rendje A technika tantárgy megismertet a mesterséges környezet és az emberi alkotások legfontosabb jellemzőivel, kialakítja, fejleszti a kritikus fogyasztói magatartást, munkaműveleteket végezve fejleszti kézügyességedet és fantáziádat. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása és megismerése a pályaválasztást alapozza meg. A technikai foglalkozások során saját és mások épségére veszélyes eszközöket és berendezéseket használunk, ezért az alábbi biztonsági szabályokat mindig be kell tartani!  Csak tanár felügyeletével tartózkodhatsz a teremben!  Tartsd be a helyes munkaműveleti rendet!  Munkahelyedet csak tanárod engedélyével hagyhatod el!  Munkavégzés közben vigyázz magad és társaid testi épségére!  A szerszámokat tanári felügyelet mellett, rendeltetésszerűen használd! Figyelj oda, hogy eszközeid sérülésmentesek legyenek és munkád végeztével helyükre tedd vissza azokat! Hibás szerszámmal ne dolgozz! A munkavégzésre kapott szerszámokat és anyagokat ne rongáld meg!  Az elektromos készülékeket csak tanári engedéllyel használhatod! Az órákon csak 24V-os árammal, vagy elemmel, zsebteleppel dolgozhatsz, tanári felügyelet mellett.  Az elektromos eszköz meghibásodása esetén azonnal szólj tanárodnak, és ne fogj a berendezés megjavításához!  Az elromlott készüléket azonnal áramtalanítani kell!  A tanítási óra végén rendet és tisztaságot hagyj a helyeden! 136

A számítástechnika terem használata 1.)

A számítástechnikai gépterem csak a diákok oktatására szolgál. A benne levő gépek, programok nagy értéket képviselnek, ezért azok épségének megóvása mindenkinek érdeke és kötelessége.

2.)

A gépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni.

3.)

A számítógépeket kizárólag szaktanár engedélyével és felügyeletével lehet használni.

4.)

A teremben mindenki csak annál a gépnél ülhet, amelyet a tanár a számára kijelölt. Minden óra elején jelenléti ívet kell olvashatóan aláírni. Ez a hiányzás kimutatásán kívül, az esetleges rongálás felelősének a megállapítását is lehetővé teszi.

5.)

A számítógépes rendszer épségének megőrzése és a számítástechnika zavartalan oktatása érdekében tilos:

6.)



a számítógépteremben ételt vagy italt fogyasztani, egymásra és a gépekre veszélyes módon közlekedni, a számítógépeket és a hozzá csatlakozó eszközöket elmozdítani, emelgetni, forgatni, a csatlakozásokat megbontani, a kábelek kötéseit megváltoztatni, a gépeket szétszedni!



a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni



a számítógépeken található programokat letörölni, módosítani vagy elvinni



a számítógépekre programokat másolni, a gépteremben a rendszergazda által nem telepített programokat használni. Engedély nélkül telepített szoftver használatából származó anyagi és erkölcsi károkért, a szoftver telepítője, használója tartozik felelősséggel.



mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni!



tilos a hálózat biztonságát (pl. vírusok terjesztésével, inkorrekt kilépéssel stb.)



természetesen tilos a gépek, eszközök kézzel, lábbal, egyéb segédeszközzel (pl: zsinórjánál lóbált egérrel való csapkodás) történő rongálása!

A hálózat és az Internet használatakor a Netikett betartása mindenki számára kötelező. Tilos a meg nem engedett oldalak látogatása, fel- és letöltés! Tilos megzavarni az Internet működését Tilos megsérteni a személyiségi jogokat, betörni mások magánéletébe

7.)

A tanulók kötelesek a használatra átadott gépek, felszerelések és a bútorok épségére vigyázni, azokat rendeltetésszerűen használni. 137

Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

8.)

A fizika-kémia szaktanterem és szertár használata és rendje A fizika-kémia szaktanteremben a mindennapi életből vett gyakorlati példákon keresztül, tanári és tanulói kísérletek közben ismerkedhetsz meg a természettudományok alapjaival, tájékozottságot szerezhetsz azok fejlődéséről. A kísérletek során használt eszközök, berendezések és vegyszerek fokozottan veszélyesek lehetnek, ezért a tanterem használatára vonatkozó előírásokat nagyon komolyan kell venni, és mindenkor be kell tartani. 

A tanterembe csak tanári, a szertárba csak szaktanári engedéllyel léphetsz be.



A tanóra után a tantermet el kell hagynod.



A terembe ételt, italt bevinni, fogyasztani szigorúan tilos!



Az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig tartsd be!



Az elektromos hálózatba engedély nélkül semmit sem csatlakoztathatsz!



Óra előtt a zsibongóban várakozz fegyelmezetten!



Az előre kikészített kísérleti eszközökhöz, berendezésekhez - munka- és balesetvédelmi okokból - nem nyúlhatsz, csak ha tanárod ezt kéri tőled.



Bármilyen eszköz és berendezés pedagógusnak!



A szertárba csak a szaktanár engedélyével lehet belépni! Az eszközök szétosztását és a kísérletek előkészítését a szaktanár és a szertárosok végzik.



A kísérleti eszközöket a szertárosok és a kollégák is mindig a helyükre tegyék vissza. A szertár rendjéért minden ott dolgozó pedagógus felelős.



Az adott tanteremben a tanórát megtartó tanár, a szemetet felszedeti a szemetet a földről, és kiszedeti a padokból.



A szaktanterem és a szertár – tanórán kívül – mindig zárva tartandó!

138

meghibásodását azonnal jelentsd a

A kémia szertár használatára vonatkozó külön előírások: 

A vegyszereket az erre kijelölt, zárható szekrényben kell tárolni.



A mérgeket elkülönítve, külön méregszekrényben kell tárolni.



A szennyezett üvegedényeket használat után el kell mosogatni, majd a tálcákra tisztán kell visszarakni.



A tálcákon csak feliratozott edényekben szabad lezárt vegyszereket hagyni.



A megmaradt savakat, lúgokat, egyéb vegyszereket meg kell semmisíteni.



A szertárba tanulók csak szaktanári felügyelettel mehetnek be.



Törött üvegedényekkel nem szabad dolgozni.



Tanítás után a vegyszerszekrényeket be kell zárni.



A tűzveszélyes anyagokból csak az előírt mennyiséget lehet tárolni, az előírt tárolási feltételek betartása mellett.



A szertár ajtaját mindig zárva kell tartani.

A tornaterem és az öltözők használati rendje A testnevelés órák és sportfoglalkozások célja, hogy felkészítsen az élet nehézségeinek elviselésére, (akaraterő, kitartás fejlesztése, stb.), a jó kapcsolattartás megteremtésére a fair play szellemében, segít a mindennapok fáradalmainak aktív pihenésében, s kiélheted játékszenvedélyedet! Fejleszti az alapvető fizikai készségeidet; így az erőt, gyorsaságot, állóképességet, ügyességet, hogy ezáltal edzett, jó testalkatú, egészséges felnőtt váljék belőled. A testnevelés és sportfoglalkozások során fokozott a balesetveszély, fontos a tanári utasítások pontos követése és az alábbiak betartása. 

Az öltözőkbe és a tornaterembe, csak az előző osztály távozása után mehetsz be, tanári felügyelettel.



Az öltözői tárgyak épségéért az éppen ott öltöző osztály felel, a sérülést vagy rongálást azonnal jelentsd tanárodnak!



Amíg a szaktanár megérkezik, az öltöző előtt kell várakoznod csöndben és fegyelmezetten.



Az öltözök az öltözködési időt kivéve zárva tartandók, erről testnevelő tanáraid gondoskodnak.



Az öltözőkben személyes dolgaidat rendben kell hagynod.



Az óra után az öltözőben vagy a tornateremben hagyott felszereléseidért az iskola felelősséget nem vállal. 139



A mosdókat rendeltetésszerűen használd!



Élelmiszert bevinni és fogyasztani a tornateremben és az öltözőkben egyaránt tilos!



A tornatermi és öltözői villanykacsolókhoz, konnektorokhoz ne nyúlj, azokat a szaktanárok kezelik.



Mindkét helyiségben és a sportudvaron is ügyelj a tisztaságra!



A tornateremben ruhád és az eszközök tisztaságának, állagának védelmében tornacipő használata kötelező!



Engedély nélkül a tornaeszközök használata tilos és balesetveszélyes!



A tornateremből engedély nélkül semmilyen eszközt nem vihetsz ki! Az engedéllyel kivitt eszközkért felelősséggel tartozol!



A szertárba csak szaktanáraid engedélyével léphetsz be!



A torna- és sportszereket mindig rendeltetésszerűen használd, vigyázz azok épségére, az okozott kárt köteles vagy megtéríteni!



A tornatetemből foglalkozások alatt csak tanári engedéllyel távozhatsz!



Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, gyűrű, nyaklánc, karkötő, egyéb ékszer és karóra viselete a testnevelésórákon és sportfoglalkozásokon!



A tornaterembe csak a testnevelés órához szükséges felszerelést, eszközt viheted be magaddal.



Ha felmentett vagy, tanítási órán akkor is együtt kell lenned osztályoddal, az órát tartó pedagógus felügyelete alatt.



A tornaórán kötelező öltözékről a tanév elején, szülők részére az osztályfőnök, tanulók részére a testnevelő tanárok adnak felvilágosítást.

A német szaktanterem használatának rendje (Felsőszilvási Általános Iskola) 1. A terembe a diákok csak tanárral együtt mehetnek be és tartózkodhatnak 2. A padsorok közé táskát, kabátot nem vihetnek be 3. A nyelvi labort a diákok csak a tanár utasítására és utasításainak megfelelően használhatják 4. A zárható szekrényben található magnókat, szótárakat csak tanári engedéllyel szabad használni 5. A teremben enni, inni nem szabad

140