Szerszámgépek kenőanyagai
Kecskés Zoltán Kenéstechnikai szakértő MOL-LUB Kft.
Agenda Mi a Tribológia, és miért fontos Kenőanyagok feladatai Legfontosabb tulajdonságok Kenésállapotok Kenőolajok összetétele Szerszámgépek Kenőanyagok csoportosítása Szánkenőolajok speciális tulajdonságai
Mi a tribológia? Tribology •
From Wikipedia, the free encyclopedia: • „Tribology is the science and engineering of interacting surfaces in relative motion. It includes the study and application of the principles of friction, lubrication and wear. Tribology is a branch of mechanical engineering and materials science.”
•
Az egymásra ható és egymással kölcsönös mozgási viszonyban lévő felületeket kutató tudomány és technológia. Ez magába foglalja a súrlódás, kopás, kenés tanulmányozását és alkalmazását. A tribológia a gépészet és anyagtudomány egyik ága.
Miért fontos a tribológia? A termelt energia kb. harmada vész el a súrlódási és kopási folyamatokban. II. Gépjárműveknél az üzemanyagból származó energia kb. 20% hasznosul. III. Átlagosan egy állam GDP-ének 20%-át emészti fel a súrlódás és kopás. I.
IV. Aktuális trend az üzemanyag, energia takarékosság. A súrlódás csökkentésének igénye minden korábbi elvárást meghalad. A tribológia, a kenőanyag szerepe felértékelődik. V. Egy átlagos vállalat teljes karbantartási költségeinek legalább 8-10%áért a rossz kenéstechnika felelős. VI. További 2-4%-a nem megfelelően végzett kenőanyag TMK-nak „köszönhető” (pl. Ki, milyen gyakran, mennyit, milyen módon „ken”?).
I-III - Dr. Robert M. Greshem (STLE) IV-VI - Drew D. Troyer, Noria
Kenőanyagok feladatai Kenés - a súrlódás és kopás csökkentése Hűtés – a keletkező hőmennyiség elvezetés Tisztítás – szennyeződések eltávolítása Tömítés – szennyezők bejutásának megakadályozása Korrózióvédelem Teljesítmény átvitel
Legfontosabb tulajdonságok Reológiai (folyási) jellemzők Viszkozitás
Viszkozitás
A folyással szembeni ellenállás
viszkozitás hőmérséklet összefüggés (VI) folyáspont folyási képesség alacsony hőmérsékleten nyírási stabilitás
Legfontosabb tulajdonságok
A viszkozitás fogalma A szemléltetés newtoni folyadékokra vonatkozik
Mozgó test
F (N) v (m/s)
Kenőanyag
dy
h
dv
Álló test A mozgó test v (m/s) sebességgel történő mozgatásához F (N) erőre van szükség. Ha a mozgó test kenőanyaggal érintkező felületének nagysága A (m2), az úgynevezett csúsztatófeszültség (tau): τ = F/A (N/m2). A csúsztatófeszültség a folyadék egy fizikai jellemzőjével, és a sebesség (hely szerinti) változásának intenzitásával, az úgynevezett sebesség-gradienssel arányos:
τ = η·(dv/dy)
Legfontosabb tulajdonságok
A viszkozitás fogalma A szemléltetés newtoni folyadékokra vonatkozik Az (Éta) η arányossági tényező elnevezése: dinamikai viszkozitás Mértékegysége: Pa·s, amelynek ezredrésze: mPa·s (Pa = N/m2) A számításokhoz sok esetben a folyadék dinamikai viszkozitásának (η) és sűrűségének (ρ) hányadosára, az úgynevezett kinematikai viszkozitás szükséges. A jele ν (nű). v = η/ρ A kinematikai viszkozitás mértékegysége: m2/s, milliomodrésze mm2/s
Legfontosabb tulajdonságok A viszkozitás fogalma Newtoni és nem newtoni folyadékok
τ (Pa)
τ (Pa)
τ (Pa)
Nem newtoni
Newtoni dv/dy (1/s) Ha a hőmérséklet és a nyomás állandó, a folyadék viszkozitása állandó. Nyugalmi folyadékban nem ébred csúsztató feszültség.
Nem newtoni dv/dy (1/s) A folyadék viszkozitása akkor is függ a nyírási sebességtől, ha nyomása és hőmérséklete állandó.(Plasztikus, pszedoplasztikus stb. folyadékok)
dv/dy (1/s) A dilatáló folyadékban akkor is ébred csúsztatófeszültség, ha nyugalomban van. Ilyen folyadékok a festékek.
A kenőolajok csak nagyon korlátozott körülmények (nem túl alacsony és nem túl magas hőmérséklet, gyenge adalékolás, stb.) mutatnak newtoni tulajdonságokat. Súrlódásmódosító adalékok alkalmazásával szándékosan térítjük el a kenőolajokat a newtoni jellegtől.
Legfontosabb tulajdonságaik Felületi jellemzők, fizikai és egyéb jellemzők Felületi jellemzők
vízelváló képesség (emulziós jellemző) levegőelváló képesség habzási hajlam
További fizikai és egyéb jellemzők szín sűrűség anilinpont határfelületi feszültség (gyűrűs módszer, olaj-víz határfelület) lobbanáspont (zárttéri, nyílttéri) illékonyság (párolgási hajlam) hőtani jellemzők (fajhő, hővezető-képesség)
Legfontosabb tulajdonságaik
Kémiai jellemzők, szerkezeti anyagokkal való összeférhetőség
Kémiai jellemzők hamutartalom (oxid, szulfát) kokszosodási hajlam (Conradson-szám) semlegesítési szám, elszappanosítási szám hidrolitikus stabilitás (vízzel szembeni) termikus stabilitás oxidációs stabilitás
Szerkezeti anyagokkal való összeférhetőség színesfém korróziós hajlam (rézkorrózió) acélkorróziós hajlam (tüske, lemezes) tömítésekkel való összeférhetőség (referencia elasztomerek) lakk, festék összeférhetőség
Kenésállapotok Elemi
A növekvő fordulatszámú siklócsapágyban változik a kenésállapot
Nyugalmi állapot, szilárdtest érintkezés
Kis fordulatszám, határ- vagy vegyeskenés állapot
Nagy fordulatszám, hidrodinamikai, vagy elasztohidrodinamikai kenésállapot
A csap középpontja a fordulatszám függvényében vándorol
1902-ben Richard Stribeck
Kenésállapotok Elemi
Stribeck diagram Szelepvezérlés
Dugattyúgyűrűk
Itt az adalékok fontosak Siklócsapágyak, kis terhelésű hajtóművek
Vegyes kenésállapot
Hidrodinamikai kenésállapot
Határkenés állapot
Súrlódási tényező
Gördülőcsapágyak, hajtóművek
Elasztohidrodinamikai kenésállapot
Itt a viszkozitás fontos Minimális kopás
Erős kopás Olajfilm vastagság/felületi érdesség
1902-ben Richard Stribeck
A kenőolajok összetétele
A kenőolajok összetevői: bázisolajok és adalékok Bázisolajokkal is teljesíthető klasszikus feladatok ► Kenés (egymáson elmozduló alkatrészek elválasztása) ► Terhelésfelvevő kenőfilm biztosítása ► Hűtés (égési, súrlódási hő) ► Tömítés (pl. hengerfal mentén)
Csak adalékok segítségével teljesíthető feladatok ► A gépek belső részeinek tisztántartása ► Kopásvédelem ► A súrlódás csökkentése határkenés állapotban ► Korrózió elleni védelem ► Savas jellegű vegyületek semlegesítése ► Habzás megakadályozása ► Megfelelő olajélettartam biztosítása ► Egyéb speciális feladatok ellátása
15
A kenőolajok összetétele
A kenőolajok összetevői: bázisolajok és adalékok •
•
100% Alapolaj (95-100 %) – ásványolaj alapú 90% – természetes növényi eredetű 80% – szintetikus 70% Adalékok (0-5%) – oxidációgátló 60% – korróziógátló 50% – kopásgátló – EP hatású 40% – folyáspontcsökkentő 30% – viszkozitásindex növelő 20% – tapadásjavító – habzásgátló 10% – deemulgeátor 0% – detergens
Adalék5 Adalék4 Adalék3 Adalék2 Adalék1 Bázisolaj
Szerszámgépek kenése
Képek: Acsádi és Szűcs Kft. www.mechanikum.hu
Kenőanyagok csoportosítása Nemzetközi, nemzeti szabványok
ISO 3448 viszkozitási osztályok DIN 51518 ISO 6743 kenőanyag családok ISO 19378 szerszámgép kenőanyagok DIN 8659 szerszámgép kenőanyagok
Kenőanyagok csoportosítása
Ipari olajok osztályozása viszkozitás szerint (ISO 3448) Viszkozitás osztály
ISO VG 2 ISO VG 3 ISO VG 5 ISO VG 7 ISO VG 10 ISO VG 15 ISO VG 22 ISO VG 32 ISO VG 46 ISO VG 68 ISO VG 100 ISO VG 150 ISO VG 220 ISO VG 320 ISO VG 460 ISO VG 680 ISO VG 1000
kinematikai viszkozitás 40 °C-on, mm2/s legalább középérték legfeljebb 1,98 2,2 2,42 2,88 3,2 3,52 4,14 4,6 5,06 6,12 6,8 7,48 9,0 10 11,0 13,5 15 16,5 19,8 22 24,2 28,8 32 35,2 41,4 46 50,6 61,2 68 74,8 90 100 110 135 150 165 198 220 242 288 320 352 414 460 506 612 680 748 900 1000 1100
Kenőanyagok csoportosítása Viszkozitási osztályok összehasonlítása
Kenőanyagok csoportosítása
Ipari olajok osztályozása alkalmazási terület szerint (ISO 6743)
A = veszteséges kenési rendszerek B = formaleválasztás C = hajtóművek D = kompresszorok (hűtőkompresszor és vákuumszivattyú is) E = belsőégésű motorok F = orsócsapágyak, csapágyak, kiegészítő kapcsolók G = szánok, ágyvezetékek H = hidraulikus rendszerek M = fémmegmunkálás N = elektromos szigetelés P = pneumatikus szerszámok Q = hőközlő rendszerek, hőátadók R = átmeneti korrózióvédelem T = turbinák U = hőkezelés X = kenőzsír alkalmazások Y = egyéb alkalmazási területek Z = gőzhengerek
Kenőanyagok csoportosítása Szerszámgép kenőanyagok (ISO 19378) Jel
Alkalmazás
A
Veszteséges kenés
C
Hajtómű
F
G
Orsó, csapágy
Szánkenő
Hidraulika H Szánkenő-hidraulika
X
Csapágy (sikló-, gördülő), hajtómű
Összetétel Finomított ásványolaj, adalékolatlan
ISO jelölés AN
R+O adalékolású ásványolaj
CKB
CKB + AW/EP
CKC
R+O adalékolású ásványolaj
FC
FC + AW
FD
Ásványolaj, kenőképesség-javító, tapadás-növelő, akadozó csúszás-gátló adalékokkal (fém-fém)
GA
GA + (fém – nem fém anyagpár)
GB
GA de szintetikus alapolajjal
GS
R+O adalékolású ásványolaj
HL
HL + AW
HM
HM + viszkozitási index-növelő polimer
HV
HM hidraulikaolaj + akadozó csúszás-gátló adalék
HG
R+O adalékolású többcélú kenőzsír
XBCEA
Szerszámgépek kenése DIN 8659
23
Szánkenőolajok tulajdonságai Stick-slip (akadozó csúszás) gátló hatás
CM stick-slip test
rossz
jó
Szánkenőolajok tulajdonságai
Fémmegmunkálási segédanyaggal való összeférés
Megfelelő
Nem megfelelő szánkenőolaj
szánkenőolaj (kevesebb vált szét)
emulzió emulzió
(szánkenőolajjal szennyezett)
Fémmegmunkálási segédanyagok Forgácsoló megmunkálásokhoz, képlékenyalakításhoz
Kecskés Zoltán – kenéstechnikai szakértő 2014
Agenda
HKF szerepe Tribológiai rendszer
HKF hatásmechanizmusa Kiválasztás szempontjai emulzió, vagy vágóolaj?
HKF csoportosítás Terméktípus szerint Technológiák szerint
Nemzetközi, nemzeti szabványok
Presenting to [name]
26
A hűtő-kenő folyadékok szerepe I. Az ipari kenőanyagok speciális csoportja II. Jelentős hatással vannak I. a gép- és alkatrészgyártás gazdaságosságára I. forgácsolásnál a ráfordított energia 30-50% hasznosul I. Veszteségek: szerszám forgács, szerszám munkadarab súrlódása II. Hőenergia II. a legyártott munkadarab minőségére III. a munkahelyi egészségvédelemre IV. a környezetvédelemre III. Szerepük a megmunkálásban közvetett IV. Halmazállapotuk lehet folyadék, félszilárd és szilárd
Képlékenyalakítás tribológiai rendszere
Vegyes kenési állapot
Határkenő adalékok
Alapolaj viszkozitás VI
Fő hőáramok a forgácsképződés zónájában A legmagasabb hőmérséklet a 2. zónában fejlődik, itt meghaladhatja a 900 oC-ot is.
Forgács
Szerszám
2. Súrlódási zóna
3. Karcolási zóna
Munkadarab
4. Holt zóna
1. Alakítási munkából keletkező hő (HKF-al nem csökkenthető) 2. Súrlódási hő a szerszám homloklap és a forgács között (HKF-al jelentősen csökkenthető) 3. Súrlódási hő a szerszám hátlapja és a munkadarab között (HKF-al jelentősen csökkenthető) 4. „Felszakadási” munka hővé alakuló része (HKF-al módosítható
A HKF hatásmechanizmusa
A HKF hatása a szerszámélettartamra és a munkadarab minőségére HŰTÉS
KENÉS
TISZTÍTÁS
csökkenés Nyíróerő
Szerszám / munkadarab súrlódás
Szerszám / forgács súrlódás
Szerszám és munkadarab hőmérséklet beállítása
Forgács eltávolítása Energiamegtakarítás (kisebb áramfelvétel)
Feszültségek minimalizálása
Szerszámkopás minimalizálása
A forgácsolási munka több mint 97%-a hővé alakul át Víztartalmú HKF-ok esetén a hűtő hatás domináns A vágóolajok kenőhatásukkal a hőfejlődést csökkentik A HKF hatását a forgácsolási sebesség is befolyásolja Alapvető követelmény a fémfelületeket nedvesítő képesség
A felületminőség optimálása
A víz és olaj hűtő- és kenőképességét befolyásoló tipikus jellemzők összehasonlítása
1,9
Fajhő, J/gK
2,3
0,2
Párolgási hő, kJ/g
Viszkozitás, mm2/s
0,6
0,1
Hőv ezetőképesség,W/mK
4,2
v íz
olaj 1
22
A hűtés követelményénél a fajhő, párolgási hő és hővezető képesség a legfontosabb tulajdonságok, melyek a víznél kedvezőbbek. A kenés szempontjából első megközelítésben legfontosabb tulajdonság a viszkozitás, mely az olajnál lényegesen kedvezőbb.
A fémmegmunkálási segédanyagok kiválasztásának szempontjai
Megmunkálási eljárás
Megmunkálás nehézségi foka
Vágósebesség
•
megmunkálási technológia
•
gépgyártói előírások, ajánlások
Menetvágás
•
gazdaságosság
Foggyalulás
•
egészség-, munka-, és
Lefejtő vésés
•
környezetvédelmi kérdések
magas
alacsony
Külső-belső üregelés
Mélyfúrás (l/d>12) Leszúrás Automata megmunkálás Fúrás
Fogmarás Marás Esztergálás Fűrészelés
alacsony
magas
A különböző technológiákhoz alkalmazható emulzió koncentrációk Megmunkálási eljárások
Típusa Forgácsleválasztással járó megmunkálás
Forgácsmentes alakítás
Módja Üregelés Mélyfúrás Fűrészelés Lefejtő marás Beszúró esztergálás Marás Automata megmunkálás Esztergálás, fúrás Szerszámélezés Csúcs nélküli köszörülés Palást köszörülés Síkköszörülés Dróthúzás (kis átmérő) Lemez és szalag hengerlés Huzal öntvehengerlés Lemezalakítás Pilgerezés és egyéb nehéz megmunkálás
Emulzió Koncentráció, % hűtőhatása (v/v) 10…20 10…20 5…15 5…10 5…10 5…10 5…8 5…8 3…6 3…6 (10) 3…5 (8) 3…5 3…5 3…10 8…25 10…30 25…30
kenőhatása
HKF csoportosítás Fémmegmunkálási technológiák Forgácsleválasztáson alapuló technológiák Szabályos Szabálytalan élgeometriájú élgeometriájú szerszámmal szerszámmal végzett végzett forgácsolás forgácsolás
esztergálás marás
fúrás gyalulás vésés üregelés fogazás fűrészelés
köszörülés finomfelületi megmunkálás ok: - tükrösítés - dörzscsiszolás - tükörsimítás
Forgácsleválasztás nélkül megvalósított technológiák
Melegalakítás
hengerlés kovácsolás
sajtolás meleg pilgerezés profilsajtolás
Hidegalakítás
hengerlés huzalhúzás
csőhúzás mélyhúzás előrefolyatás hátrafolyatás kivágáslyukasztás lemezsajtolás
Presenting to [name]
34
HKF csoportosítása ISO MA
Hűtő-kenő anyagok anyagok Hűtő-kenő
Vízzel elegyíthető elegyíthető Vízzel hűtő-kenő anyagok anyagok hűtő-kenő
Emulgeálható Emulgeálható hűtő-kenő anyagok anyagok hűtő-kenő
Olaj/Víz Olaj/Víz emulziók emulziók
ISO MH
Vízzel nem nem elegyíthető elegyíthető Vízzel hűtő-kenő anyagok anyagok hűtő-kenő
Vízoldható Vízoldható hűtő-kenő anyagok anyagok hűtő-kenő
Mikro, makro makro Mikro, emulziók emulziók 35
Kenőanyagok Elsődleges követelmények
Hűtés Átmeneti korrózióvédelem Szűrhetőség Megfelelő viszkozitás Hosszú élettartam Enyhe habzási hajlam Ragadás mentesség Jó keverhetőség
Kenés
Tisztítás, mosás Egyéb követelmények Alacsony szagterhelés Szerkezeti anyagokkal való összeférhetőség Idegenolajokkal szembeni viselkedés Környezeti és munkaegészségügyi megfelelés
Kenőanyagok
Fémmegmunkálási segédanyagok összetétele
Főkomponensek
Ásványolaj finomítványok nafténes, vagy paraffinos bázisú finomítványok
Szintetikus olajok Alapolajok
Jellemző viszkozitás tartomány 40 oC-on 2-46 mm2/s.
poliészterek, poliglikolok PAO, stb.
Természetes eredetű észterek (állati és növényi olajok) repceolaj, fenyőolaj, halolaj, stb.
Víz
Adalékok Súrlódás módosító adalékok
Additives I. EP adalékok
Növényi észterek Zsírsavak Hosszú szénláncú alkoholok Szintetikus észterek Stb.
Metal sulfids
Metal phosphids
EP/AW adalékok Kénhordozók Klórozott szénhidrogének Foszfor vegyületek Stb.
Metal chlorids Metal soaps
200
400
600
800
1000
Temperature, oC
Kenőanyagok
Fémmegmunkálási segédanyagok összetétele
olaj
olaj
Adalékok II.
olaj
Emulgeátorok olaj
víz
olaj
olaj a vízben
víz
víz
víz
víz
olaj víz az olajban
víz
Kenőanyagok
Fémmegmunkálási segédanyagok összetétele
Adalékok III. Korróziógátlók
• természetes anyagok • alkoholok • ketonok • szerves savak és sóik • észterek • fenolok
Habzásgátlól
• szilikonos • szilikonmentes
Egyéb
Baktericid-fungicid
• oxidációgátlók • oldásközvetítők • ködképződésgátlók • színezékek • illatanyagok • víz
Vízzel nem elegyíthető, klórmentes HKF-ok ajánlott viszkozitási értékei és adalék tartalmak Forgácsolási technológia
Ajánlott viszkozitás 40oC-on (cSt)
Ajánlott adalék, % Zsírosítók
Kén
Foszfor
NPV*
Általános célú forgácsoló olaj adalékolás
Hónolás
2…6
5…15
0…2
0…2
0
Köszörülés
10…40
0…15
0…2
0…2
0…2
Esztergálás, fűrészelés
15…60
5…15
2…5
2…5
0…2
Marás, fúrás
15…80
5…15
2…5
2…5
0…2
Mélyfúrás
10…30
5…15
0…5
2…10
2…5
Fogazás, menetvágás, üregelés
15…100
5…15
2…5
2…10
2…5
Anyagspecifikus forgácsoló olaj adalékolás Magasan ötvözött acélokhoz
10…80
5…15
2…5
2…10
2…5
Színesfém megmunkálás
5…40
5…10
2…5
0
0…2
Könnyűfém megmunkálás
2…30
5…15
0…2
0
2…5
DIN 51385 szerinti osztályozás Szám Megnevezés 0
1
2
Hűtő-kenő folyadék
Betűjel Definíció S
Vízzel nem keverhető hűtő-kenő SN folyadék Vízzel keverhető SE hűtő-kenő folyadék
Anyag, amelyet a munkadarabok forgácsolása, esetenként alakítása során hűtési és kenési céllal alkalmaznak. Hűtő-kenő folyadék, amely vízmentes formában kerül alkalmazásra.
Hűtő-kenő folyadék, amely vízzel kevert formában kerül alkalmazásra.
2.1
Emulgeálható hűtőkenő folyadék
SEM
Vízzel keverhető hűtő-kenő folyadék, amely O/W típusú emulziót képez.
2.2
Vízoldható hűtőkenő folyadék
SES
Vízben oldódó hűtő-kenő folyadékok. Valódi oldat és asszociációs kolloidot képező termékek.
3
Vízzel kevert hűtőkenő folyadékok
SEW
Vízzel kevert hűtő-kenő folyadék. Felhasználásra kész SE.
3.1
Hűtő-kenő emulzió (olaj a vízben)
SEMW
Vízzel kevert emulgeálható hűtő-kenő folyadék. Felhasználásra kész SEM.
3.2
Hűtő-kenő oldat
SESW Vízzel kevert vízoldható hűtő-kenő folyadék. Felhasználásra kész SES.
Presenting to [name]
42
Termék típus szerint ISO 6743/7 szerint Vízzel nem elegyíthető - MH Betűjel
Ált. alkalm.
Részletes alkalmazás
Jellemzőbb tulajdonság
Terméktípus és/vagy alkalmazási követelmény
ISO L jelölés
Megjegyzés
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
MH típusú
„M”
F é m m e g m u n k á l á s h o z
Fémeltávolítás
E l s
vágással, marással vagy elektromos kisüléssel,
ő d l e
fémalakítás sajtolással, mélyfúrással, nagy nyomású dróthúzás,
hideg- és meleg kovácsolás, rúd-sajtolás, hideg- és meleg hengerlés
g e s a
Folyadék esetleges róziógátló tulajdonsággal
kor-
MHA típ.folyadékok súrlódás csökkentő tulajdonsággal MHA típ.folyadékok nyomásálló (EP) tulajdonságokkal (aktív vegyületek) MHA típ.folyadékok nyomásálló (EP) tulajdonságokkal (aktív vegyületek) MHB típ.folyadékok nyomásálló (EP) tulajdonságokkal (nem aktív vegyületek)
MHA
MHB
MHC
MHD
n ő h a t á s
MHB típ.folyadékok nyomásálló (EP) tulaj-donságokkal (aktív vegyületek) Zsírok, paszták, viaszok, tisztán vagy MHA típ. folyadékkal hígítva Szappanok, porok, szilárd kenőanyagok stb. és ezek keveréke
tartalmazhatnak oxidációgátlót vagy töltőanyagokat a különleges alakítási műveletekhez
AW/EP kopásgátló és gyenge EP adalék v.
MHF
inaktív EP adalék, amely a szupsztrátummal és/vagy alapfémmel, vagy aktív EP adalék, amely az alapfémmel vegyértékkötést létesít
MHG
Töltőanyagot tar-talmazhatnak a különleges alakítási műveletekhez
MHH
Ezeket a termékeket hígítás nélkül használják
MHE
k e
Ezen folyadékokat hígítás nélkül használják
43
Termék típus szerint Betűjel
Ált. alkalm.
MA típusú
„M”
f é m m e g m u n k á l á s h o z
Részletes alkalmazás
Fém eltávolítás vágással vagy marással és fémalakítás sajtolással, mélyhúzással, finomköszörüléssel, nagy nyomású dróthúzás, hideg és meleg kovácsolás, rúdsajtolás, meleg- és hideg hengerlés
ISO 6743/7 szerint Jellemzőbb tulajdonság
Terméktípus és/vagy alkalmazási követelmény
ISO-L Jelölés
Koncentrátumok, amelyek vízzel elegyítve tejszerű emulziót adnak és korrózió gátló tulajdonsággal rendelkeznek E l s ő d l e g e s a
Fém eltávolítás vágással vagy marással és fémalakítás sajtolással, mélyhúzással, finom köszörüléssel, nagy nyomású dróthúzás, hideg és meleg kovácsolás, rúdsajtolás, meleg- és hideg hengerlés
Vízzel elegyíthető - MA
h ű t ő h a t á s
MAA típusú koncentrátumok súrlódáscsökkentő tulajdonsággal MAA típusú tulajdonsággal
koncentrátumok
EP
MAB típusú tulajdonsággal
koncentrátumok
EP
Koncentrátumok, amelyek vízzel elegyítve áttetsző emulziót adnak és korrózió gátló tulajdonsággal rendelkeznek MAA típusú koncentrátumok súrlódáscsökkentő és/vagy EP tulajdonsággal Koncentrátumok, amelyek vízzel elegyítve áttetsző oldatot adnak és korrózió gátló tulajdonsággal rendelkeznek MAG típusú koncentrátumok, súrlódáscsökkentő és/vagy EP tulajdonsággal Zsírok és paszták, amelyeket vízzel elegyítve használnak
Megjegyzés
MAA
MAB MAC
Ezek a folyadékok vízzel hígítva tejszerű emulziót adnak
MAD
MAE
Ezek az emulziók alkalmazás közben átlátszatlanok lehetnek
MAF
MAG
Töltőanyagot tartalmazhatnak a különleges műveletekhez
MAH
MAI 44
Trendek - STLE
Gyártástechnológiai trendek
Költségcsökkentés: érvényben van, továbbiakban is folytatódik Termelékenység/hatékonyság: a nagyobb hatékonyság érdekében szigorúbb specifikációk (szorosabb illesztés) a gépelemek kapcsolatában Piac globalizáció: helyi stratégiai gyártó üzemek létrehozása vs. szállítási kts. Kevesebb alapanyag felhasználás: ez a trend tartalmazza a minimál-kenést, nagyobb arányú újrahasznosítást, stb. „Zöld” kenőanyagok „Grean chemistry.” alkalmazása Kevesebb ember: Folytatódik az automatizálás, az emberi erőforrás költségének csökkentése, az emberi hiba kockázat csökkentése, egyes területeken minőség javítása érdekében
Additive manufacturing: technology has been around, but isn’t going to be an emerging trend (3D printing)—niche Government investments in this field over the next 5 years will continue. Reducing energy required for manufacturing: This follows the earlier trends to reduce energy costs, improve sustainability and reduce emissions. Outsourcing manufacturing: various industries do/will continue, but explore options. Reverse trend now? Less outsourcing? More “insourcing”? Manufacturing flexibility of assets: reconfigured spaces for different products Engineered materials of construction (e.g., compacted graphite iron, CGI): The trend toward manufacture of various products from engineered materials will also impact the equipment used to manufacture
