Szerkezetépítés II. TERVEZÉSI SEGÉDLET
5. Gyakorlat
ACÉLSZERKEZETI RAJZOK KÉSZÍTÉSE TEKLA STRUCTURES PROGRAMMAL
Készítette: Hajdú Gábor
Széchenyi István Egyetem
5.1 BEVEZETÉS A tervezési feladatunk utolsó fázisában elkészítjük a szerkezet elemeinek gyártmányterveit, a csomóponti rajzokat, illetve egy általános elölnézeti rajzot a megtervezett keretállásunkról. A merevítő rendszerről nem készítünk terveket, mert az túlmutat a feladat keretein. Mivel az eddigi feladatrészeket a ConSteel programban készítettük, ezért kihasználjuk azt a lehetőséget, hogy az elkészített statikai modellünket exportáljuk a Tekla Structures programba, ami nagyban meggyorsítja a szerkezet kiviteli terveinek elkészítését. 5.2 LETÖLTÉSI ÉS TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ Tekla Structures BIM Software egyetemi hallgatók számára lehetőséget biztosít a program használatára. Ahhoz, hogy beszerezzük a program hallgatói verzióját a következő lépésekre van szükségünk: 1. Lépés: El kell látogatni a https://campus.tekla.com/ oldalra (1.ábra)
1.ábra: A campus.tekla.com nyitóoldala
2. Lépés: Regisztrálnunk kell a campus.tekla.com oldalon. A regisztrációs felületet (2. ábra) az 1. ábrán lévő piros gombra kattintva tudjuk elérni (REGISTER TO TEKLA CAMPUS).
2
2.ábra: A regisztrációs felület
3. Lépés: A felhasználói profil létrehozásához 2. ábrán lévő Create account (Profil létrehozása) piros szövegre kell rákattintanunk, hogy a szükséges saját adataink megadása után létrehozzuk Tekla Campus profilunkat (3. ábra), amit a későbbiekben is használhatunk az oldalon böngészve, illetve a felhasználói profil megléte elengedhetetlen a Tekla program elindításához/használatához. (Fontos, a regisztráció során mindenkinek a saját adatait kell megadni!)
3. ábra: Személyes adatok megadása
4. Lépés: Ha a 3. ábrán lévő felületen minden szükséges információt megadtunk, akkor a Continue (folytatás) gombra kattintva a következő üzenet ugrik fel: "You need to verify your user account to log in to Tekla Campus. Check your email inbox for verification link or visit your Tekla account profile settings to order a new verification link."
Ami annyit jelent, hogy a felhasználói profil hitelesítéséhez szükséges ellenőrző linket elküldték a megadott e-mail címre. A regisztráció akkor fog befejeződni, ha az e-mailben elküldött linkre rákattintunk, ekkor a 4. ábrán lévő felületet fogjuk látni.
3
4. ábra: Sikeres regisztráció esetén látható felület
5. Lépés: Most már rendelkezünk felhasználói profillal, így elméletileg semmi sem akadályoz minket abban, hogy letöltsük a Tekla Structures BIM Software hallgatói változatát. A campus.tekla.com oldalon bejelentkezett állapotban a Download gombra kattintva az 5. ábrán látható felületet kell látnunk. Itt meg kell adnunk a beosztásunkat (Please choose your role: Student), az egyetem nevét (Széchenyi István University), illetve, ha elolvastuk és egyetértünk vele, akkor el kell fogadnunk a felhasználói feltételeket. Az említett folyamat végeztével rákattinthatunk a DOWNLOAD NOW piros gombra (5. ábra).
5. ábra: A letöltéshez szükséges lépések
6. Lépés: Ha a letöltés befejeződött, akkor a letöltött TeklaSturturesLearning.exe kiterjesztésű fájlt meg kell nyitnunk. A megnyitás után a 6. ábrán látható ablak jelenik meg a számítógépünkön, ahol a telepítés nyelvezetét tudjuk kiválasztani. Ha kiválasztottuk a hozzánk legközelebb álló nyelvet, akkor az ablak alján található Next gombra kell kattintanunk. A következő ablak a licencszerződést tartalmazza (7. ábra), amit elolvasás után el kell fogadnunk (I accept the terms in the license aggrement), majd a Next gombra kattintva elkezdődik a telepítés (8. ábra).
4
6. ábra: A telepítő varázsló
7. ábra: A licencszerződés
5
8. ábra: A telepítés folyamata
7. lépés: A program telepítésének végeztével a 9. ábrán látható ablak fog felugrani, ahol a telepítés befejezéséhez rá kell kattintanunk a Finish gombra.
9. ábra: A telepítés befejezése
8. Lépés: A telepítés befejeztével a Start menüre kattintva tudjuk elérni a feltelepített Tekla Structures Programot (10. ábra).
6
10. ábra: A program elérése
7
9. Lépés: A program elindításához kattintsunk a Tekla Structures Learning ikonra (10. ábra). A program elindítása után a 11. ábrán látható ablak jelenik meg a képernyőnkön, ahova a regisztrációnál megadott e-mail címünket és a jelszavunkat kell beírni, majd a Log in gombra kell rákattintani. A program elindításához minden esetben internetkapcsolat szükséges.
11. ábra: A program elindításához szükséges bejelentkezés
10. Lépés: A bejelentkezés után ki kell választanunk, hogy milyen legyen a programnak a környezete (kiindulásként hagyjuk a Default environmenten, illetve az Allon), majd az OK gombra kattintva tudjuk elindítani a programot.
12. ábra: A program bejelentkezési párbeszédablaka
8
Megjegyzések: Ha a letöltés és a telepítés az útmutató alapján nem sikerült, az alábbi linken elérhető videó segíthet: https://campus.tekla.com/download Ha a telepítés során valamilyen problémát észlel a program (például: hibás a letöltött fájl), akkor a program újbóli letöltése és telepítése megoldást jelenthet. Egyéb problémák megoldása: A program futtatásához legalább 3GB szabad hellyel kell rendelkezni A program telepítéséhez Adminisztrátori/Rendszergazda jogosultság szükséges Néha egy újraindítás is segíthet 5.3 CONSTEEL MODELL EXPORTÁLÁSA A Tekla Structures Learning program elindítása után az 13. ábrán látható felugró ablakon a New model (új modell) gombra kell kattintanunk, hogy egy teljesen üres modellteret hozzunk létre.
13.ábra: Tekla Structures nyitó oldal
Ezután a következő párbeszédablakban a mentési helyet (Save in) célszerű az alapértelmezetten hagyni, a modell nevének (Modell name) pedig valamilyen jól azonosítható nevet megadnunk, majd rákattinthatunk az OK gombra (14. ábra).
14. ábra: Új modell létrehozása 9
15. ábra: Mentési beállítások elfogadása
Ezután a 15. ábrán látható ablak fog felugrani. A felugró ablak a hallgatói verzió korlátozásairól ad információt, amit elfogadva (Yes) elkezdhetjük a munkát a Tekla-ban. Abban az esetben, ha a No gombra kattintunk (nem fogadjuk el), akkor nem lesz lehetőségünk arra, hogy elmentsük a modellünket. A megnyitott üres Tekla ablakunkban (17. ábra) láthatunk egy alapértelmezett raszter kiosztást, ami a mi feladatunknak nem megfelelő, valamint azt is figyelembe kell vennünk, hogy a ConSteelben melyik globális síkban dolgoztunk (jelen esetben XZ).
16. ábra: Raszter távolságok a Teklához
10
17. ábra: A raszter tulajdonságok beállítása
Mivel mi az XZ síkban dolgoztunk, ezért az alapértelmezett raszter kialakítást meg kell változtatnunk. Ha a Tekla ablakunkban valamelyik raszter vonalra kétszer rákattintunk a bal egérgombbal, akkor az 17. ábrán látható ablak fog felugrani. Ebben a felugró ablakban van lehetőségünk a raszterek tulajdonságainak megváltoztatására. A Coordinates (koordináták) szövegmezőben tudjuk megadni a raszterek távolságát. A mintapélda esetében: X síkban: 0.00 2*9750.00 Y irányban: 0.00 6*6000.00 Z irányban: 0.00 5320.00 7039.00 A raszterek távolságát megadhatjuk egyenként is csak figyelnünk kell arra, hogy az egyes értékek között szóközt hagyjunk, illetve az egész és a tizedes helyek között pontot kell használni (Pl.: 0.00 6000.00 12000.00 18.000.00 stb). A Labels (jelek) szövegmezőben tudjuk beállítani az egyes raszterekhez tartozó elnevezéseket. A mintapélda esetében: X síkban: A B C D E F G H Y irányban: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Z irányban: +0 +5320 +7039 Természetesen mindenki olyan raszter elnevezést használ amilyet szeretne, de a gyakorlatnak jobban megfelel az, hogy a keretállások síkját számmal, a keretállásra merőleges síkot, pedig nyomtatott nagy betűvel jelöljük. Ha megadtuk a saját adatainknak megfelelő értékeket, akkor a Modify (módosítás) gombra kattintva tudjuk megváltoztatni a kiindulási adatokat, majd a felugró ablakot (18. ábra) elfogadva (a modelltér kiterjesztésére vonatkozik) a Close (bezár) gombra kattintva a 19. ábrán látható állapotot kapjuk.
11
18. ábra: Felugró ablak a Tekla modelltér bővítésének elfogadására
19. ábra: A módosított raszter kiosztás
12
20. ábra: A gyakorlatnak jobban megfelelő raszter kiosztás
A ConSteel programban (21. ábra) a menüsor Fájl → Export → Tekla Structures paranccsal tudjuk elindítani a modell exportálást a megnyitott üres Tekla modelltérbe. Mivel hallgatói verziót használunk, ezért felugrik egy figyelmeztető ablak, hogy csak 10 db rudat tudunk exportálni, ami a jelen feladathoz végrehajtását nem fogja korlátozni. Az exportáláshoz ki kell választanunk a teljes modellünket (rudak és a rúdvégeken elhelyezett kapcsolatokat is 24. ábra), majd meg kell adnunk a referencia pontot (referencia pontnak célszerű megadni a bal oldali oszlop alsó pontját). Ha megadtuk a referencia pontot, akkor rákattinthatunk az Export gombra (25. ábra). A 26. ábrán látható a ConSteel export szelvénykezelő párbeszédablak, az OK gombra kattintással tudjuk elindítani az exportálást. Ezután a Tekla modelltérben a referencia pontnak megfelelően az 1. és az A raszter metszőpontjába kattintva megtörténik az exportálás (28. ábra).
13
21. ábra: A modell exportálási útvonalának elérése
22. ábra: Figyelmeztető ablak felugrása
14
23. ábra: Az exportálandó elemek kiválasztása
24. ábra: A kiválasztott exportálásra szánt elemek
15
25. ábra: Az exportálásra kész modell
26. ábra: A Tekla modell szelvényei
16
27. ábra: A referencia pont kiválasztása (1-A metszéspontja)
28. ábra: A beimportált ConSteel modell
17
29. ábra: A ConSteel rendszerüzenete az exportálásról
5.4 A TEKLA MODELL MÓDOSÍTÁSA Mielőtt elkezdenénk a Tekla modellünk építését célszerű leellenőrizni azt, hogy az importálás hibátlan volt (szelvények méretei, csomópontok kialakítása). Nézetet a Ctrl+P gomb lenyomásával tudunk változtatni, illetve a Ctrl+R gomb lenyomásával tudunk keringeni a szerkezet körül (ez hasonlóan működik, mint az Orbit parancs az AutoCADben). A szelvények megjelenítését a Ctrl+1,2,3,4,5 gombok lenyomásával tudjuk változtatni.
30. ábra: Szelvények tulajdonságait kezelő ablak
Ha kétszer rákattintunk az adott szelvényre, akkor felugrik a tulajdonságablak, ahol az adott szelvény tulajdonságait láthatjuk, illetve szükség esetén módosíthatjuk. Példaként a 30. ábrán az oszlop tulajdonságait tartalmazó ablakot láthatjuk. 18
A csomópontok méreteit úgy tudjuk ellenőrizni, hogy a csomópontot jelképező zöld kúpra kétszer rákattintunk (31. ábra), ekkor megjelenik a csomópont tulajdonságait tartalmazó ablak (32. ábra), ahol a különböző fülek alatt tudjuk ellenőrizni, vagy módosítani az adott csomópont tulajdonságait.
31. ábra: Az oszlop gerenda kapcsolat közeli nézete
32. ábra: A kapcsolat tulajdonságait kezelő ablak
19
A szelemenek elhelyezése érdekében létre kell hoznunk még egy keretállást, amit a meglévő keretállás másolásával valósítunk meg. A másoláshoz ki kell jelölnünk a beimportált keretállást. A kijelölést úgy tudjuk végrehajtani, hogy a bal egérgombot lenyomva balról jobbra a kijelölőnégyzettel lefedjük az összes elemünket (33. ábra). Majd valamilyek kijelölt elemre mozgatva az egerünket lenyomjuk a jobb egérgombot, akkor a felugró ablakon a Copy (másolás) parancsot kell választanunk. A másoláshoz megadhatunk bármilyen referencia pontot (célszerű az 1-es rasztervonal végét választani 36. ábra).
33. ábra: A kijelölő négyzet
34. ábra: A kijelölt keretállás
20
35. ábra: A kijelölt elemen lenyomott jobb egérgomb hatására felugró ablak
36. ábra: A referencia pont a másoláshoz (az 1-es raszter vonal vége)
21
37. ábra: A másolás eredménye
Mivel a gerendák felső síkja a vízszintestől eltérő, ezért átmenetileg meg kell változtatnunk a globális síkok helyzetét. Ezt a 38. ábrán látható Set work plane using three points gomb segítségével tudjuk megvalósítani. A művelet lépései: Kiválasztjuk középpontot/origót (az origó az oszlop és a gerenda csatlakozása 39. ábra) Kiválasztjuk a pozitív x irányt (az 1. oszlop és agerenda csatlakozástól a 2. oszlop és a gerenda csatlakozásig 40. ábra) Kiválasztjuk a pozitív y irányt (Az 1. gerenda felső övének külső síkja az elem másik végén 41. ábra) Fontos, hogy a síkok irányának definiálásánál pontosan adjuk meg az egyes pontokat, mert ellenkező esetben az elemek elhelyezése pontatlan lesz. Másik járható út a Set work plane to part top plane gomb használata esetén rákattitntunk a gerendára és a gerenda felső síkjára áthelyeződik a globális síkunk.
22
38. ábra: Set work plane using three points ikon helyzete
39. ábra: Az origó kiválasztása
23
40. ábra: A pozitív x irányhoz tartozó pont (2. oszlop-gerenda csatlakozása)
41. ábra: A pozitív y irány kijelölése (A gerenda felső övének külső síkja az elem másik végén)
Ha sikerült beállítanunk az ideiglenes globális síkot, akkor létrehozhatjuk a szelemeneket a Create Beam gomb segítségével (42. ábra). A gerenda rajzolásának lépései: Rákattintunk a Create Beam gombra Megadjuk a gerenda kezdőpontját (ez lehet a gerenda és az oszlop csatlakozása az 1. raszteren) Majd megadjuk a gerenda végpontját (ez lehet a gerenda és az oszlop csatlakozása a 2. raszteren) Az eredmény a 43. ábrán látható
24
42. ábra: A szelemen létrehozása (Create beam)
43. ábra: A létrehozott gerenda
Mivel nem állítottuk be előre azt, hogy milyen szelvényű legyen a szelemen, ezért a program az alapértelmezett HEA200-as szelvényt helyezte el. A szelvény módosításához kétszer kell kattintanunk a bal egérgombbal a szelvényre és megjelenink a szelvény tulajdonságait tartalmazó ablak. Az ablakban a Profile szövegmező végén található Select gombra kattintva elérhetjük a szelvénytáblázatot, ahonnan ki tudjuk választani a nekünk megfelelő szelvényt (45. ábra). Ha kiválasztottuk az általunk használt szelvényt (jelen esetben Z250), először az OK, majd a Modify gombra kattintva tudjuk módosítani a gerendánkat (46. ábra).
25
44. ábra: A létrehozott gerenda szelvényének módosítása
45. ábra: Szelvény választó ablak
26
46. ábra: A módosított szelvény
A 46. ábrán láthatjuk, hogy a szelvényünk helyzete nem felel meg a valóságnak, ezért újból kétszer kell kattintanunk a szelemenre, hogy elérjük a gerenda tulajdonságait kezelő ablakot. Az ablakban a második fülre kell kattintanunk (Position), ahol a gerenda helyzetét tudjuk megváltoztatni. Jelen esetben az At depth sorban lévő legördülő listadobozból kell kiválasztanunk Front parancsot (47. ábra), majd Modify-al elfogadtatjuk.
47. ábra: A megfelelően álló szelvény
27
48. ábra: A szelvény mozgatása
Ha a szelvényünk magassági helyzete megfelelő, akkor a gerenda menti mozgatását a szelvény kijelölése után jobb egérgombot nyomva a Move paranccsal tudjuk megvalósítani (48. ábra). A mozgatás lépései: A kijelölt elemnek kiválasztjuk a referenciapontját Majd az egeret a mozgatás irányának megfelelő helyzetbe rakjuk (A mozgatás irányának megfelelő helyzet azt jelenti, hogy a szelement a gerenda felső síkja mentén szeretném mozgatni, ezért referenciapontnak kiválasztottam a szelemen jobb alsó pontját, majd az egeret ráállítottam a szelemen gerincének bal alsó pontjára (49. ábra).) Begépeljük a mozgatási távolságot (csak elkezdjük beírni a mozgatási távolságot)
49. ábra: A kijelölés irányának megfelelő helyzet 28
50. ábra: Az elmozgatott szelvény
51. ábra: A szelvény a végleges helyén
A további szelemeneket elhelyezhetjük egyenként a fenti lépéseket ismételve, vagy kijelölve a meglévő szelement, a jobb egér gombot lenyomva a Copy paranccsal másolhatjuk a szelvényünket. A másolás menete hasonló a mozgatás menetéhez.
29
52. ábra: Basic View létrehozása
53. ábra: XZ síkú nézet létrehozása
A másik oldali szelemenek elhelyezését megoldhatjuk úgy is, hogy az eddigi lépéseket megismételjük a másik oldalon kezdve onnan, hogy kijelöljük az új ideiglenes globális síkot, vagy a meglévő szelemenek tükrözésével. A tükrözés biztonságosabb elvégzéséhez célszerű egy új nézetet felvenni az 1-es raszter mentén. Ezt a menűsor View → Create view of model → Basic view paranccsal tudjuk elérni (52. ábra), ahol a felugró ablakon az XZ síkot kell kiválasztani (53. ábra).
30
54. ábra: XZ síkú nézet
55. ábra: XZ sík kiválasztása
A tükrözés végrehajtása előtt még egy lépésre van szükségünk, ami a Set work plane parallel to XY(Z) plane gombra kattitntva a felugró ablakban a legördülő listadobozból az XZ-t kell kiválasztani. Ezekután kijelölhetjük a szelemeneinket, majd jobb klikket lenyomva a Copy special fülön kiválasztjuk a Mirror parancsot. A tükrözéshez meg kell adni a tükrözés tengelyvonalának két pontját, ami ebben az esetben a C rasztert jelölő vonalon két pont lesz.
31
56. ábra: A másolás eredménye
A szelemenek rögzítését többféleképpen elvégezhetjük. Hazánkban szokásos az a megoldás, hogy a gerenda tetejére U-szelvényeket hegesztenek, amikhez a szelemeneket a helyszínen csavarokkal rögzítik. Ezt a megoldást a Teklában úgy tudnánk kivtelezni, hogy a szelemeket rögzítési helyén kis (100-200 mm a szelemen szelvénymagasságától függően) oszlopokat helyezünk el. A másik járható út, hogy valamilyen a gyártók által preferelált, a Teklában előre definiált kapcsolatot helyezünk el. A szelemenek rögzítését előre definiált szelemen-gerenda kapcsolattal oldjuk meg. Ez a megoldás nem egyezik meg az előző félévben alkalmazott szelemen rögzítéssel, annak a megoldásnak a Teklában való elkészítéséhez nagyobb rutinra lenne szükségünk, ezért elégedjünk most meg azzal a megoldással, amit a Tekla előre definált megoldásként felkínál. Az előre definiált kapcsolatokat az Open component catalog gombbal tudjuk elérni (57. ábra). A felugró ablak szövegmezőjébe a következő kifejezést beírva: Purlin connection (93) és entert lenyomva megjelenik az általunk használni kívánt szelemen-gerenda kapcsolat (58. ábra). A kapcsolat elhelyezésének a módja az, hogy az Open component catalog ablakon kiválasztjuk a kapcsolatunkat (rákattintunk), majd ki kell választanunk a fő elemet (rákattintunk a gerendára), majd ki kell választanunk a másodlagos elemet (rákattintunk a szelemre), majd az egér görgőjét lenyomva a program elkészíti a kapcsolatot.
32
57. ábra: Open component catalog (Ctrl+F) - A beépített elemeket tartalmazó katalógus megnyitása
58. ábra: Purlin connection - A gerenda és a szelemen kapcsolata
33
59. ábra: Pick main part - A gerenda kiválasztása
60. ábra: Pick secondary part - A másodlagos elem kiválasztása
34
61. ábra: Eredmény (görgő lenyomása után)
A másik oldali szelemrögzítő elemek elhelyezésekor észrevehetjük, hogy a rögzítő elem helyzete nem megfelelő, ezért a kapcsolatot jelképező zöld kúpra kell kétszer kattintanunk és a felugró ablakban a 3. fülre (Parameters) kell kattintanunk (62. ábra). Az 62. ábrán láthatóak szerint a bal alsó legördülő listadobozból ki kell választanunk a megfelelő állású rögzítést, majd Modify-al módosíthatjuk.
62. ábra: A másik oldali támasz
35
63. ábra: Kikönyöklés
Abban az esetben, ha a statikai számítás során alkalmaztunk olyan támaszt, ami a kifordulással szemben is megtámasztja a gerendát, akkor azt a következők szerint tudjuk kiválasztani, illetve elhelyezni. Meg kell nyitnunk az előre definiált elemek katalógusát (Open component catalog), majd a keresőbe (Search) beírjuk azt, hogy Cold rolled sleeved (2). Ha megtaláltuk, akkor a bal egérgombbal rákattintunk, majd az eddigiekhez hasonlóan kiválasztjuk a fő elemet (kattintunk a gerendára), majd kiválasztjuk a másodlagos elemet (kattintunk a szelemenre), majd lenyomjuk a görgőt. Fontos, ha ilyen típusú megtámasztást alkalmazunk, akkor azon a helyen előzetesen ne legyen semmilyen előre definiált szelemen rögzítő elem, vagy kapcsolat.
64. ábra: Cold rolled sleeved (4) kiválasztása
36
65. ábra: A kikönyöklés
Mivel jelen esetben csak az 1-es raszterhez tartozó keretállást dolgozzuk ki, ezért az alapértelmezett kétoldali kikönyöklést meg kell változtatnuk egy oldali kikönyöklésre (64. ábra). Az egyoldali kikönyöklést a csomópontot jelölő kúpra kattintva a felugró ablak 3. fülén (Stays) tudjuk beállítani (65. ábra).
66. ábra: A kikönyöklés megfelelő helyzete
37
67. ábra: A szelemenen lévő csavarlyuk csökkentése
5.5 A FALVÁZTARTÓK ELHELYEZÉSE A falváztartók elhelyezésének lépései megegyezik a szelemenek elhelyezésének lépéseivel. Gerenda létrehozása Create beam (68. ábra) → A gerenda kezdőpontjának kijelölése → A gerenda végpontjának kijelölése → A szelvény módosításához duplán kattintunk a gerendára, majd kiválasztjuk az általunk alkalmazott falváztartó szelvényt (70. ábra)→ OK → Modify.
38
A módosítás után láthatjuk, hogy a szelvény helyzete nem megfelelő (71. ábra), ezért duplán kattitntunk a gerendára és a felugró szelvény tulajdonságokat kezelő ablakban a második fület (Position) választjuk. A pozíció (Position) fül alatt a Rotationt Backre, az At depth-et pedig Behindra állítjuk (73. ábra), majd Modify-al módosítjuk.
68. ábra: Falváztartók elhelyezése
69. ábra: Az elhelyezett gerenda
39
70. ábra: Hidegen hajlított szelvény kiválasztása
71. ábra: A módosítás eredménye
40
72. ábra: Position fülre kattintás
73. ábra: On plane: Right, Rotation: Back
A falváztartót a végleges helyére az eddig elvégzettek alapján már könnyedén el tudjuk végezni. Jobb klikk (a falváztartón)→ Move → Referencia pont kiválasztása → Megfelelő irányba állítjuk az egeret → Beírjuk a mozgatása távolságát → Enter.
41
74. ábra: Mozgatás
75. ábra: A referncia pont és a mozgatás iránya
42
76. ábra: A mozgatás eredménye
77. ábra: Create beam
A falváztartót rögzítő elem elhelyezésére ismét több lehetőség közül választhatunk. A következőkben a Magyarországon is előszeretettel használt U-szelvénnyel történő rögzítés kerül bemutatásra. Először létre hozunk egy gerendát (Create beam) 150-200 mm hosszal, majd annak a szelvényét módosítjuk U80-as szelvényre 83. ábra, majd a szelvény pozícióját módosítjuk a megtámasztás helyzetének megfelelően, végül a végleges helyére mozgatjuk (az oszlop szelvényének közepe). A megfelelő helyre történő mozgatásnál referencia pontnak célszerő az oszlop övének a felső pontját kiválasztani (85. ábra), majd az oszlop övének középső pontjára kattintva (86. ábra) megtörténik a mozgatás.
43
78. ábra: A gerenda iránya
79. ábra: A létrehozott gerenda
44
80. ábra: Beam properties ablak megnyitása (duplán kattintunk a gerendára)
81. ábra: U80, vagy U50-es szelvény kiválasztása
45
82. ábra: A módosítás eredménye
83. ábra: Rotation: Front, At depth: Front
46
84. ábra: Move - mozgatás a megfelelő helyre
85. ábra: A mozgatás referencia pontja az oszlop övének külső pontja
47
86. ábra: A mozgatás iránya
87. ábra: Csavarozott kapcsolat létrehozása
A falváztartó és a falváztartót tartó elem közötti rögzítést csavarozott kapcsolattal szokás megoldani. Két vagy több elem csavarozott kapcsolát a következők szerint tudjuk megoldani. Duplán kattintunk a Creat bolts gombra (87. ábra), majd a felugró ablakban beállítjuk a csavarkép tulajdonságait. Bolt dist X: 50, Bolt dist Y: 0, Start point: 60 (89. ábra). Ezt módosítva kijelöljük azt az elemet amihez szeretnénk csavarozni (U80-as szelvény), majd kijelöljük azt az elemet amit szeretnénk csavarozni (falváztartó), megnyomjuk a görgőt, kijelöljök a csavarkép első pontját, majd kijelöljük a csavarkép második pontját.
48
88. ábra: Dupla kattintás a Create bolt gombra
89. ábra: Bolt dist X: 50, Start point: 60.
49
90. ábra: Pick part to bolt to - kiválasztjuk azt az elemet amihez csavarozunk (falváztartó)
91. ábra: Pick part to be bolted - kiválasztjuk azt az elemet amit csavarozunk (U-szelvény)
50
92. ábra: Pick first position - a csavarkép kezdőpontja (az U-szelvény vége)
93. ábra: Pick second position - a csavarkép végpontja (az U-szelvény másik vége)
51
94. ábra: A csavarozott kapcsolat lérehozása
95. ábra: Add to Assembly
Végül a falváztartót tartó elemet hozzá kell adnunk az oszlop gyártmányához. Erre azért van szükség, mert a gyártmánytervek generálásánál csak ebben az esetben fogja hozzáadni a program ezeket az elemeket is az oszlop gyártmánytervéhez. Egy elem hozzáadása a már meglévő gyártmányhoz a következők szerint történik: Jobb klikk → Assembly → Add to Assembly → Rákattitntunk az oszlopra → Enter. Fontos, hogy minden oszlop-falváztartó kapcsolat esetén meg kell ismételnünk a fenti mozdulatot.
52
96. ábra: Add to Assembly eredménye
5.6 HOSSZKÖTÉS ÉS SZÉLRÁCSOK ELHELYEZÉSE Az eddigieknek megfelelően készítsünk egy vízszintes gerendát a két oszlop között, amelynek a keresztmetszete a hosszkötésekre vonatkozó statikai számításban meghatározott keresztmetszettel egyezik meg (97. ábra kék gerenda). A hosszkötés elhelyezésekor törekedni kell arra, hogy az oszlop, a gerenda és a hosszkötés statikai tengelye metszék egymást.
97. ábra: Hosszkötés
A hosszkötés és az oszlop közötti kapcsolat létrehozására válasszuk ki a Component Catalogban található Tube gusset (20) kapcsolatot (98. ábra), majd a fentiekhez hasonlóan helyezzük
53
el. Kiválasztjuk a főelemet (oszlop) utána pedig kiválasztjuk a mellékelemet (a hosszkötés), majd lenyomjuk a görgőt.
98. ábra: Alkalmazott hosszkötés kapcsolat
Ha létrejött a kapcsolatunk, akkor a csavarkiosztás képét, és a lemezvastagságokat a statikai számításban meghatározott szerintire kell megváltoztatni. A kapcsolat módosításához kattintsunk rá kétszer a kapcsolatot jelképező zöld kúpra. A felugró ablakban a Gusset fül alatt (99. ábra) tudjuk módosítani a lemezvastagságokat. A Brace bolts 1 fül alatt a csavarkiosztás képét lehet változtatni (100. ábra). Ne feledjük, hogy a változtatásokat a Modify gombbal tudjuk létrehozni.. Ha a kapcsolat képe megegyezik a statikai számításban kijött kapcsolati képpel, akkor az Apply gombra kattintva elérjük azt, hogy ez a kapcsolati beállítás az alapértelmezett, így a másik oldali kapcsolatnál már nem kell módosítanunk a kapcsolat képét az elhelyezés után. 54
99. ábra: Tube gusset kapcsolati dialóg
100. ábra: Tube gusset dialóg 55
A tarélynál lévő hosszkötés kapcsolata különbözik a fentiektől, mert a 20-as kapcsolatot itt nem tudjuk alkalmazni, ugyanis a gerendák homloklemeze miatt a program nem tudja létrehozni ezt a kapcsolatot. Ezért más kapcsolati típust kell választanunk. Az alkalmazott kapcsolat a Tube crossing (22) nevű kapcsolat lesz, ami eredetileg olyan szélrácsokhoz lett kitalálva, ami pengelemezekhez csatlakozik. A kapcsolat kialakításához szükségünk van egy pengelemezre (101. ábra). A pengelemezt legkönnyebben úgy tudjuk létrehozni, hogy másoljuk a gerenda homloklemezét és módosítjuk a homloklemez méreteit. A homloklemez másolása előtt a kijelölés típusát meg kell változtatnunk. A kijelölés típusa a bal alsó sarokban található ikonsoron Select objects in components névra hallgató gombbal tudjuk megváltoztatni. Kijelölés és átmásolás után a lemez vastagságát és szélességét az elemem tulajdonságokat kezelő ablakban (dupla kattintás a lemezre) tudjuk megváltoztatni (102. ábra).
101. ábra: Pengelemez
56
102. ábra: Elemtulajdonságokat kezelő fül
A lemez magassági méreteit a következők szerint is meg lehet változtatni: ha egyszer rákattintunk a lemezre, akkor megjelenik a lemez elejét és végét jelképező (sárga és rózsaszín) pontok. Ha egyszer rákattintunk valamelyik pontra, akkor csak az a pontunk lesz aktív, így ha ezt a pontot mozgatjuk, akkor a lemeznek csak ez a vége fog mozogni, míg a másik vége rögzített marad. A pont mozgatását a jobb klikk→Move paranccsal tudjuk megoldani. A mozgatás során figyeljünk arra, hogy ténylegesen csak függőlegesen mozgassuk a pontot. A mozgatások irányát lekorlátoztathajuk. A lekorlátozáshoz csak annyit kell tennünk, hogy a Move parancs kiadása után lenyomjuk az X és Y billyentyűket. Így csak a függőleges tengely mentén tudom változtatni a lemez méretét.
57
103. ábra: Aktív pont az elemen (sárga)
Ha létrehoztuk a pengelemezt, akkor ezt a lemezt átmásolhatjuk a másik raszterben lévő gerenda homloklemezéhez is. Az átmásolás után ne felejtsük el a pengelemezeket hozzáadni az egyes gyártmányokhoz (jobb klikk→Assembly→Add to Assembly). Ha ezzel megvagyunk és létrehoztünk egy gerendát a két lemez között (104. ábra), akkor a Component Catalogban keressük meg a Tube crossing (22) névre hallgató kapcsolatot, majd helyezzük el. Az elhelyezés az eddigikhez hasonló: Főelem kiválasztása (pengelemez), mellékelem kiválasztása (hosszkötés), majd lenyomjuk a görgőt. Ha a kapcsolt képe nem egyezik meg a statikai számításinkban megahtározottal, akkor a kapcsolatot jelképező kúpra kell kétszer kattintanunk és a felugró ablakban a Brace conn fül alatt (106. ábra) tudjuk változtatni a lemezvastagságokat, a Brace bolts 1 fül (107. ábra) alatt pedig a csavarképet. Modify-al létrehozzuk a változásokat.
58
104. ábra: Tarélyponti hosszkötés
105. ábra: Tube crossing (22) kapcsolat
59
106. ábra: Lemezvastagságok
107. ábra: Brace bolts 1 fül
A szélrácsok elhelyezésére a Component Catalogban megtalálható Tensioner brace (13) névre hallgató makrót fogjuk használni. Az oszlopok közötti szélrácsok elhelyezése előtt kattintsunk kétszer a Tensioner brace (13) jelű kapcsolat ikonjára. A felugró ablakban tudjuk változtatni a kapcsolat tulajdonságait. A Picture fül alatt tudjuk változtatni a kapcsolat 60
megjelenését. Célszerű úgy beállítani az egyes magasságokat, hogy az az általunk használt keret méreteit követi.
108. ábra: Tensioner brace (31) komplett szélrács makró
109. ábra: A kapcsolat megjelenése
A Parts fül alatt tudjuk a kapcsolatot alkotó szelvények méretét megváltoztatni (110. ábra). A Joints fül alatt pedig a kapcsolatot alkotó al kapcsolatok típusát lehet megváltozatni. A User application numbert írjuk át 20-ra. Ezzel érjük el azt, hogy a szélrácsok és az oszlopok között a már ismert 20-as jelű kapcsolat fog létrejönni. Ha ezekkel a változtatásokkal megvagyunk, 61
akkot az Apply gombra kattintva alapértelmezetté tesszük ezeket a beállításokat és utána el is helyezhetjük a függőleges szélrácsokat. Az elhelyezéshez először az egyik, majd a másik oszlopra kell kattintanunk.
110. ábra: Parts fül
111. ábra: Joints fül
62
112. ábra: Az elhelyezett szélrácsok
A gerendák közötti szélrácsok elhelyezése előtt meg kell változtatnunk a globális koordinátarendszerek helyzetét, ugyanis a Tensioner brace (13) jelű kapcsolat az elhelyezéskor a Z tengely irányát veszi figyelembe, ezért a Z tengelynek kell lennie a vízszintes tengelynek. A koordinátarendszer irányát a Set workplane using three points nevű ikonnal tudjuk megváltoztatni (fenti ikonsor). A koordinátarendszer helyét célszerű valamelyik homloklemezhez igazítani. Ha rákattintunk a Set workplane using three points nevű ikonra, akkor meg kell adnunk a koordinátarendszer új helyzetének a középpontját (kattintsunk a homloklemez bal alsó sarkára 1.), ezután meg kell adnunk az X tengely irányát (kattintsunk a homloklemez jobb alsó sarkára 2.), majd meg kell adnunk az Y tengely irányát (kattintsunk a homloklemez jobb felső sarkára 3.).
113. ábra: A koordinátarendszer megváltozott helyzete 63
A fenti lépés elvégzése után elhelyezhetjük a két gerenda közé a szélrácsunkat. Abban az esetben, ha nem vagyunk megelégedve az így letrejütt szélrácsok helyzetével, kattintsunk kétszer a kapcsolatra és a Picture fül alatt lehet módosítani az elemek helyzetét.
114. ábra: Tetősíki szélrács
115. ábra: Szélrács helyzetének módosítása
64
5.7 A RAJZ FÁJLOK ELKÉSZÍTÉSE Ha elkészítettük a modellünket, akkor csak a rajzfájlok stílusának beállítása, illetve generálása maradt hátra. Először az egyes elemek rajzait (Single part drawing) fogjuk elkészíteni, majd elkészítjük az egyes gyártmányokhoz tartozó rajzokat (Assembly drawing), végül generálunk egy előlnézeti rajzot (General arrangement drawing).
116. ábra: Az elkészült modell
A rajzi fájlok elkészítése előtt célszerű beállítani a rajzok megjelenítési stílusát. Ezt a Drawing & Reports → Drawing Properties → Single Part Drawings... paranccsal tudjuk megvalósítani (117. ábra). A megjelenítési stílus módosítása fakultatív jellegű, ha a hallgató úgy érzi, hogy neki az alapbeállítások megfelelnek, akkor a következő pár lépés nyugodtan kihagyható.
117. ábra: Drawing&Setting→Drawing Setting→Single Part Drawing 65
118. ábra: Single-part drawing properties
A felugró ablakban első lépésként létre kell hoznunk a saját stílusunkat, amit a STANDARD stílus másolásával valósítunk meg. Ennek a lépései a következők: A Save as szövegmezőbe beírjuk a stílusunk nevét (pl.: Elemtervek stílusa), a Name szövegmezőbe pedig beírjuk, azt hogy Elemterv (ez meg fog jelenni a rajzunkon), majd a Modify gombbal elfogadtatjuk. Ezzel elkészítettük a saját stílusunkat, amit bárhogyan tudunk módosítani. Példaként az X-irányú méretvonalak stílusának módosítása kerül bemutatásra. A Single-part drawing properties párbeszédablakban (118. ábra) a Dimensions gombra kattintva a 119. ábrán látható ablak jelenik meg, ahol az X irányú méretekhez tartozó méretvonalak stílusát beállítjuk az általunk megszokott méretvonal stílusra (
).
119. ábra: Dimension→Single - Dimension properties - A méretvonal stílusát kezelő párbeszédablak 66
120. ábra: Single part drawing properties (előre elkészített stílusok)
Ha elkészült a saját stílusunk, akkor jelöljük ki az egész szerkezetet és kattintsunk a Create Single Parts Drawing gombra (122. ábra).
121. ábra: A teljes modell kijelölése
67
122. ábra: Create single part drawing
123. ábra: Perform numbering (automatikus számozás)
68
124. ábra: Drawing list
Az elkészült rajzokat a Drawing & Reports → Drawing list parancsra kattintva tudjuk megtekinteni (124. ábra). A felugró ablakban bármelyik sorra kétszer kattintva megnyílik az adott elemhez tartozó rajz.
125. ábra: Drawing list
69
126. ábra: Assembly drawing beállításai
A következő lépésben a gyártmányterveket fogjuk előállítani. A gyártmánytervek generálása előtt is létrehozzuk a saját stílusunkat ami a gyártmánytervekre vonatkozik. A stílus létrehozása és módosítása úgyanúgy történik, mint az elemterveknél azzal a különbséggel, hogy a Drawing & Reports → Drawing Properties → Assembly Drawings... parancsra kell kattintanunk (126. ábra). Ez a rész is fakultatív jellegű, ha nem tartjuk szükségesnek, akkor nem kell végrehajtani.
127. ábra: Assembly rajzok beállítása
70
128. ábra: General Arrangement Drawing stílusának létrehozása
129. ábra: General Arrangement Drawing stílus módosítása
71
130. ábra: Select assembly beállítása - gyártmányok kiválasztása
131. ábra: Create Assembly drawing
A gyártmánytervek generálása előtt ki kell választanunk azokat a gyártmányokat, amelyeknek a rajzait elő szeretnénk állítani. A gyártmányok kiválasztásához meg kell változtatnunk a kijelölő nyíl tulajdonságait, ezt a képernyő bal alsó sarkában az első sorban található gombok segítségével tudjuk megtenni. Ezen a gombsoron a Select assemblies gombot ( ) be kell kapcsolnunk (130. ábra). A kijelölő beállításának módosítása után egyszerű kattintással ki tudjuk jelölni az egyes gyártmányokat. Több elem kijelölése esetén ügyeljünk arra, hogy a SHIFT gombot tartsuk lenyomva. Ha kijelöltük a gyártmányokat, akkor a Drawing & Reports → Create Assembly Drawing paranccsal tudjuk előállítani. Az gyártmányterveket a Drawing & Reports → Drawing list parancsra kattintva tudjuk elérni. 72
132. ábra: Drawing list - Az elkészült rajzok listája
133. ábra: Az oszlop gyártmányterve
Ezután elkészítjük a keret előlnézeti rajzát. Az általános nézeti rajzok elkészítése előtt hozzunk létre egy saját stílust az eddigieknek megfelelően. Drawing & Reports → Drawing Properties → General Arrangement Drawing... Ha létrehoztuk a saját stílusunkat, akkor a modelltérben meg kell nyitnunk egy olyan nézetet, amin az előlnézetét látjuk a keretnek. Ezt legegyszerűbben a View → Create View of Model → Basic view → Plane XZ-vel tudjuk előállítani, majd a Drawing & Reports → Create General Arrangement Drawing parancs segítségével létrehozhatjuk az előlnézeti rajzunkat. A felugró ablakból (135. ábra) 73
kiválaszthatjuk azt a nézetet, amit szeretnénk megrajzoltatni, de arra is lehetőségünk van, hogy mindet kijelöljük, így az összes megnyitott nézetről készít egy rajzot a program. Arra ügyeljünk, hogy az XZ síkban tényleg előlnézet jelenjen meg ne pedig 3D-s nézet (Ctrl+P gombok lenyomásával tudunk nézetet változtatni).
134. ábra: General Arrangement rajz létrehozása
135. ábra: A kiválasztott nézet
74
136. ábra: A létrehozott előlnézet
A csomóponti rajzokat az előlnézetre helyezzük el. A csomópontok nézeteit a következők szerint tudjuk elvégezni: Kattintunk a Create section view gombra → Kijelöljük az első pontot → Kijelöljük a második pontot → Kijelöljük a nézet ablak nagyságát Kijelöljük a nézet irányát → Elhelyezzük a nézetet. Példaként a következő képeken az oszloptalp felülnézeti rajzát készítettük el. A csomóponti rajzok elhelyezése nem kötelező feladat, ha a hallgató úgy érzi, hogy az ő elrendezési rajzai csomóponti rajzok nélkül is teljes és érthető, akkor a következő pár lépés kihagyható.
136. ábra: A Create section view gomb
75
137. ábra: A csomóponti nézetet készítő doboz első pontja
138. ábra: A csomóponti nézetet készítő doboz második pontja
76
139. ábra: A nézetet tartalmazó elemek kijelölése
140. ábra: A nézet elhelyezése
A csomópont oldalnézetét a Create detailed view gombra kattintva tudjuk elkészíteni. Először kijelöljük a nézetet tartalmazó kör középpontját, majd kijelöljük a nézetet jelölő elem helyét, majd a nézetet elhelyezzük a rajzlapra. Ezeket a lépéseket ismételve elkészíthetjük a többi kapcsolatunk nézeteit is. Ezután a csomóponti rajzainkon el kell készíteni a feliratozást a gombok segítségével. A méretvonalak elhelyezésekor, ha kijelöltök a méretezni kívánt elemünk pontjai, akkor a görgő lenyomásával tudjuk elhelyezni a méretvonalat.
77
141. ábra: A csomóponti részletrajz elkészítése
142. ábra: A csomóponti részlatrajzot jelölő kör középpontja
78
143. ábra: A részletrajz jelének a helye
144. ábra: A részletrajz elhelyezése
79
145. Create Multi drawings
A Teklában lehetőségünk van úgynevezett multi rajzok létrehozására, amely a kijelölt rajzokat egy rajzlapra teszi. Ha a Drawing listben a kijelöljük az oszlop és a gerenda gyártmánytervét, majd jobb klikket nyomva a Create Drawings → Multi Drawing → Selected Drawingra parancsra kattintunk, létrejön a multi rajzunk.
146. ábra: Multi drawing
80
147. ábra: File → Project Properties
Mielőtt kinyomtatnánk a rajzainkat a File → Project Properties parancsra kattintva a felugró ablakban adjuk meg a házi feladatunk adatait (148. ábra).
148. ábra: A projekt adatainak megadása
5.8 A RAJZ FÁJLOK ELKÉSZÍTÉSE Az elkészített rajzaink pdf kiterjesztésű fájlként való elmentése többféleképpen is megoldható. Az egyik lehetőség az, hogy a Drawing list paranccsal megnyitjuk a rajzokat tartalmazó ablakunkat, ahol kijelölés után (akár többet is kijelölhetünk) jobb klikket kattintva a Print drawings paranccsal elindíthajuk a nyomtatást. A felugró Print Drawings ablakban a 81
Print gombra kattintva elindíthajuk a virtuális nyomtatást (151. ábra). Ezt a módszert abban az esetben ajánljuk, ha meg vagyunk győződve arról, hogy a rajzaink hibátlanok, esztétikai megjelenésük megfelelő.
149. ábra: Kijelölt rajzok nyomtatása
A másik járható út a pdf fájlok generálására az, hogy megnyitjuk a rajzunkat, ha szükséges módosításokat végzünk el (méretvonalak törlése, plusz méretvonal hozzáadása, elemneveket tartalmazó feliratok törlése, stb...), akkor a Drawing file → Print Drawings (CTR+P) paranccsot választva meg fog jelenni a rajzok nyomtatási tulajdonságiat kezelő párbeszédablak, ahol a Print gombra kattintva (hagyhatjuk az alapértelmezett beállításokat) elindíthatjuk a nyomtatást. A következő párbeszéd ablakban a pdf kiterjesztésű fájl nyomtatási helyét kell kiválasztanunk (152. ábra), majd a program elkészíti a rajzot tartalmazó pdf fájlt.
82
150. ábra: Rajzok nyomtatása
151. ábra: A pdf fájl generáló kiválasztása
83
152. ábra: A pdf fájl mentési helye
Végezetül készítsük el a modellünkhöz tartozó anyaglistát. Drawing & Reports → Create Report → Material_list_by_size → Print parancs segítségével.
153. ábra: Create Report
84
154. ábra: Material list by size kiválasztása
155. ábra: Az anyaglista nyomtatása
Az elkészített rajzokat és az anyagkimutatást kinyomtatva, vagy pdf formátumban kell leadni a statikai dokumentáció mellékleteként. Pdf formátum esetén a pdf fájl neve NÉV_NEPTUNKÓD_Szerkezetépítés_II.pdf legyen. A fenti lépésekről videó is készült, ami a következő linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=jA0okd5mXvY
85
