szerkezetátalakitásáról egyes kiválasztott

Nyugdijreform Käzép- és Kelet-Európában: helyzetjelentés a nemzeti nyugdijrendszerek szerkezetátalakItásáról egyes kiválasztott országokban

Elaine Fultz es

Markus Ruck

Nemzetközi Munkaugyi Hivatal Kozép- s Kelet-Európai Csoport Budapest II I I II I

I II II II II

46240

Copyright © International Labour Organization 2001

A Nemzetközi Munkatigyi Szervezet kiadványai szerz6ijogvédelem alatt állnak az Altalános Szerz6i Jogvédelemr6l szóló Konvenció 2 Protokolija alapján. Mindazonáltal rdszletek reprodukálhatók engeddly nélkUl amennyiben a forrást megjelouk. Reprodukciós vagy fordItásijogokért a kérvdnyeket az alábbi cImre lehet beadni: 110 Publications Bureau (Rights and Permissions), International Labour Office, CH-121 1 Geneva 22, Switzerland. Az ILO örömmel fogadja ezeket a kdrvényeket.

ISBN 92-2-0 1 23 63-0

Az 110 kiadványaiban alkalmazott megnevezések, amelyek megfelelnek az BNSZ gyakorlatának, és az anyagok bemutatésa nem ttikrOznek semmiféle vélemdnynyilvánItást az 110 rdszérôl bármely ország, térsdg, terUlet vagy annak hatóságainak jogi státutszát illet6en vagy határainak megállapItását illetôen. Az iddzett cikkekben, tanulmanyokban és egyéb hozzájárulásokban kifejezett vdleményekdrt a felel6ssdget kizárólag a szerzôk viselik, és a publikálás nemjelenti, hogy az azokban kifejtett véleményeket az 110 támogatja. Cégek, kereskedelmi termékek és eljárások nevének emlItése nemjelenti, bogy az 110 támogatja ezeket, és egy adott cég, kereskedelmi termék vagy eljárás nevdnek nem emlitése nem a helytelenItés jele.

Az 110 kiadványai beszerezheték a nagyobb konyvkereskeddsekben vagy közvetlenül az ILO Publications-t61, International Labour Office, CH-121 1 Geneva 22, Svájc. Katalógusok illetve az ij kiadványok listái dIjmentesen beszerezhetôk a fenti cImen, vagy a következ e-mail cImen: [email protected] Internet: www.ilo.org/publns

KészUlt Magyarországon

Tartalom ATTEKINTES I. A REFORM KONTEXTUSA Az átmenet elótti nyugdIjrendszerek Az átmenet hatása Demográflai eI&ejelzések

3 4 8

II. A REFORM MEGKÔZELiTES MÔDJAI

ii

Ill KOVETKEZTETESEK

19

REFERENCIAK

21

FUGGELEK

22

ILO-CEET

iii

Elaine Fultz és Markus Ruck

NyugdIjreform Käzép- és Kelet-Európában; helyzetjelentés a nemzeti nyugdijrendszerek szerkezetátalakitásáról egyes kiválasztott országokban

Elaine Fultz és Markus Ruck ATTEKINTES Ez a tanulmány a nemzeti nyugdij rendszerek szerkezetátalakitását célzó kezdeményezések jelenlegi helyzetérôl kiván áttekintst nyiijtani bizonyos kozép- és kelet-európai országokban. A f6 információforrást a 2000 áprilisában Pragában tartott regionális nyugdIj konferencián elhangzottak alkotják, amelyet a Cseh Munkaftgyi és Szociális Minisztérium és a Nemzetközi Munkaugyi Szervezet közös támogatsával rendeztek meg. A konferencia megrendezésének célja a következô kilenc ország nyugdIjszakértôi közötti információ- és eszmecsere elômozdftása volt: Horvátország, Esztország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovák Koztársaság, Szlovénia valamint a Cseh Koztársaság. 2000 tavasza alkalmas idôszak volt az ilyen eszmecserére, mivel a közép- és kelet-európai országok különbözô megkozeiltési modokkal álltak hozzá a nyugdujrendszer szerkezetátalakItásának, és a reformok eltérô Utemben haladtak. Ez a helyzet lehet6vé tette a folyamatban hátrébb tartó országok számára azt, hogy tanuljanak azon orszagok tapasztalataiból, amelyek mar el6rébb jutottak a reformfolyamatokat illet6en. B szempontot figyelembe véve, a magyarországi és lengyelországi nemrégiben lezajlott események voltak a leginkabb figyelemre méltóak a konferencia résztvev6i számára, mivel e két ország az igy nevezett radikális reformok megvalosItásának idôszakában van, amelynek során az állami nyugdIjrendszereket részben kötelezô piaci alapon muIködtetett egyéni megtakarItási számlákkal váltják fel. Az érdekl6désnek megfelel6en, ez a tanulmány elsôsorban ezen országok tapasztalataira koncentrál. Az elemzés három részbôl all. Az els6 részben a hátteret kivánjuk felvázolni, ismertetjük a kozép- és kelet-európai országok szocialista id6szakból örökölt nyugdijrendszereit, az átmenet ellátásokra és finanszfrozásra gyakorolt hatását, valamint a demográfiai változások várható hatását a rendszer koltségeire az ellcövetkez6 évtizedekben A második rész az 1990-es évek során a regióban végrehajtott reformokat mutatja be. A reformokat két 16 kategóriára lebontva tárgyaljuk: az állami rendszerek szerkezetátalakftása és privatizációja valaniint korai elképzelések és módszerek. A harmadik rész a reformelképzeléseket segItô következtetéseket és ajánlásokat tartalmazza. Tanulmányunkban nem vontunk le végleges következtéseket, figyelembe véve azt a tényt, hogy a nyugdijreform - természetéb6l adódóan - hosszii távi vállalkozás, és Igy annak végkimenetelétjelenleg meg ismeretlen erôk befolyásolhatják. A következtetések a szerzôk véleményét tükrözik, és nem feltétlentil az ILO vagy a konferencia résztvev6inek hivatalos álláspontját takaiják. Altalanossagban az elemzés kimutatj a: A felosztó-kirovó rendszerrôl a nyugdij-elôfinanszIrozásba törtCnö átmenet koltsCgei mind Magyarországon, mind Lengyelországban magasabbak a tervezettnCl, els6sorban azért, mert a vártnál több munkavállaló kfvánt a magánnyugdIjrendszerhez csatlakozni. Ezek az eves GDP 0,5-1,2 százalékát kitevô átmeneti koltsegek siilyos kaltsegvetési terhet jelentenek. Magyarországon a vártnál magasabb koltségszint volt az egyik oka annak, hogy a kormány visszavonta az 11j magáripillérhez rendelt bevételi rész tervezett emelésCt. Bz sztikségessé teheti a magánnyugdIjrendszer altal biztosItott ellátás szintjére vonatkozó jogi garanciak kidolgozasat az elkövetkez6 években, ezaltal is tovabb nöyelve a reform koltsCgeit. A legtobb közép- és kelet-európai országban a kis és Cjonnan kialakItott pénztigyi piacok, illetve a gyakori kormanyváltások miatt a nyugdIj reform valtozo politikai és gazdasági kortilmenyek között folyik. A pénztigyi piacok sajátos

ILO-CEET

1

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Európában

helyzete arra készteti a rnagánnyugdIjpénzthrak kezelôit, hogy ajelent6s mértékI munkavá11aói megtakaritásokat állami es ne magán értékpapfrokba fektessék be. A gyakori kormányváltás a reform politika id6käzbeni változtatásaihoz vezet. A néhány ven belül végrehajtandó radikális reformok szempontjából a kontinuitás hiánya jelenti a legnagyobb problémát A magánnyugdIj-kifizetésekkel kapcsolatos alapkérdések meg mindig megoldatlanok mind Magyarországon, mind Lengyelorszagban. Ezen bizonytalanságok miatt a munkavállalók egyik országban sem rendelkeznek kell6 szinttI ismeretekkel ahhoz, hogy meghozzák a szUkséges döntést azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzanak-e az tijonnan letrehozott magán kiegCszft6 rendszerekhez. A bizonytalansagok miatt a reformok értékelCse is nehéz a nyugdIjbiztonsag kulcsfontosságü feltCteleit illetôen. A rCgiószerte bevezetett reformintCzkedések rendkIviil változatos kCpet mutatnak. MIg sok orszag Magyarországhoz Cs Lengyelországhoz hasonlóan radikális reformra kCszUl, mások, p1. a Cseh Koztársaság, Esztország Cs SzlovCnia ügy alakItják at állami felosztC-kirovó rendszeruket, hogy nem vezetik be a kötelez6 magánpillért. Az utóbbi megközelftCsi módot választó kormányok számára a f6 Cry a magas átmeneti koltsegek rCvCn keletkez6 koltsCgvetesi teher volt. A legtobb kozCp- és kelet-európai országban a nyugdIjreformmal kapcsolatban korlátozott társadalmi párbeszCd folyik, Cs gyakran nem sikerill társadalmi konszerizust elCrni. Ez rCszben a szociális dialógus hiányzó tradIciójának, rCszben pedig annak tudható be, hogy egyes korményok nem ismerik fel az erre irányuló igCnyt, továbbá a munkavállalók és munkáltatók csak korlátozott tapasztalatokkal rendelkeznek az általuk betöltendô szerepvállalással kapcsolatban. A Lengyelországban elCrt konszenzus szintje kiemelkedônek mondható abból a szempontból, hogy bizonyftja a szociális partnerek által nyüjtott támogatás fontosségat a reformokkal kapcsolatos torvCnykezCs stabilitásának fennmaradásában. Ez a konszenzus biztosftja a refonnok veghezvitelCt a kormányváltások ellenCre.

2

ILO-CEET

Elaine Fultz és Markus Ruck

I. A REFORM KONTEXTUSA A kozép- és kelet-európai országok számára a nyugdijreformmal kapcsolatos választási lehet6ségeket az általuk örökölt nyugdIjrendszerek jellemz6i, az átmenet e1s éveiben a rendszeren végrehajtott gazdasági és politikai változtatások hatásai, valamint az elkövetkezô évek demográfiai változásainak várható befolyása határozza meg. Jelen fejezet a végrehajtott reformok elemzéséhez kIvánja felvázolni a kontextust a fent emlItett tényez6k figyelembevételével.

Az átmenet elötti nyugdIjrendszerek

A.

A kozép- és kelet-európai országokban a szocialista korszalc egyik oroksége az állam télzott mérték(I szerepvállalása volt a nyugdIjellátások biztosItása terilletén. A nyugdIjrendszer a kormány felelôssége ala tartozott, és gyakorlatilag nem léteztek magánrendszerek. A nyugdIjakat a felosztó-kirovó rendszer alapján finanszIrozták, az állami cégek által az állami koltségvetésen belill mfiköd6 társadalombiztosItási koltségvetésbe átutalt alapok révén.' Ritka volt a munkavállalói járulékok közvetlen befizetése. Ezek általában csak szimbolikus értékkel bfrtak. A kulonbözô tIpusii ellátásokat (oregkori, rokkantsági, ozvegyi) ugyanabból a koltségvetésbôl vagy forrásalapból finanszIrozták. A források beszedése illetve kihelyezése csak korlátozott mértékben volt átlátható. A kozép- és kelet-európai országokban a nyugdijkorhatar valamivel alacsonyabb volt, mint az OECD országokban, ahogy ezt az 1. táblázat mutatja. Számos kozép- és kelet-európai országban a férfiak 60 eves korukban, 25 év munkaviszony után mehettek nyugdIjba, mIg a nôk esetében 55 év volt a nyugdIjkorhatár, Egyes országokban a n6k számára megállapItott nyugdIjkorhatár a felnevelt gyermekek számától fuggott. 2Ezen kfvtil, számos lehetôség kInálkozott a korai nyugdIjazásra. A fiatal nyugdIjasok gyakran tovább dolgoztak, miközben nyugdIjukat is kapták.

1. táblázat: Atlagos nyugdIjkorhatár, 1950 és 1990 1950

1990

Férfiak

68,5

62,2

Nôk

66,0

60,0

Fdrfiak

67,6

60,9

N6k

62,5

57,6

OECD országok

KKE orszdgok

Forrds: Latulippe, D., ,,Effective Retirement Age and Duration of Retirement in the Industrial Countries between 1950 and 1990. Issues of Social Protection, International Labour Office, Discussion Paper No. 2 (Geneva) 1996.

Altalában véve, a reform el6tti rendszerek a jövedelem ajrafelosztását szolgálték, a járulékok és kifizetések között gyenge kapcsolat volt. A kifizetések mértékét általában a munkavállaló egy minimális számti évre vonatkozó referencia jövedelmének bizonyos százalékában határozták meg. A számItási módszernek gyakran része volt egy általány dijas komponens és/vagy a kifizetések maximálása. Ezen gyakorlat egy viszonylag egységes ellátási rendszert eredményezett. Ugyanakkor, sok iigy nevezett privilégium létezett, p1. alacsonyabb nyugdfjkorhatârok és az állam által preferált foglalkozások után járó magasabb osszegI ellátások. Számos országban ezek a privilégiumok nem csak a veszélyes és stratégiai foglalkozassal rendelkez6 munkavállalókra terjedtek ki, hanem egész ágazatokra is (p1. a bányászati ipar-

1 Hasonldan a nyugat-eurOpai nyugdijrendszerekhez, ezek a rendszerek is eredetileg tôkefedezeti alapon mükddtek, azonban a mdsodik Vildgháboni saran megcsappantak a tartalékaik, s ez felosztó-kirovó rendszeni finanszfrozdshoz vezetett a hdbordt követ6 iddszakban. Muller, Kathedna, Ten Years After: Pension Reforms in Central and Eastern Europe and the Former Soviet Union," Frankfurt Institute for International Studies, February 2000. 2 Hagemejer, Krzysztof, ,he Transformation of Social Security in Central and Eastern Europe", in Katharina Muller, Andreas Ryll, and HansJurgen Wagener, eds,, Transformation of Social Security: Pensions in Central-Eastern Europe (Heidelberg: Physica-Verlag, 1999), p. 49.

ILO-CEET

3

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Európában

ban a bányászokon kIvUl a bányák igazgatásában s az adminisztratIv munkakörben dolgozokra is). A finanszfrozás azonban az összes munkavállaló után fizetett járulk alapján történt, s ez visszásságokat eredményezett az iljra tásban. Az ellátások kiegészItése áltaIában nem követte kielegIt6en az inflációt vagy a nominálbérek emelkedését, Igy aránytalanságok keletkeztek a regebben és az ijonnan nyugdIjba vonultak között. Mmdl tovább fizette a nyugdIjas a nyugdijjáruldkot, nyugdIja annál kevésbé volt megfelelô mértékil az aktuális megdlhetdsi koltsdgekhez kdpest. Az átmenet elején, a rendszer eltartotti aránya 30-45 nyugdijas per 100 munkavállaló volt, bar jelent6s kUlonbsegek mutatkoztak az egyes orszagok között (p1. 27 nyugdIjas per 100 munkavállaló Albániában, 62 nyugdIjas per 100 munkavállaló Ukrajnában).3 MIg ezek az arányok a világ többi rtszdve1 való osszehasonlItásban magasak voltaic, a nyugdijkiadások a GDP arányában relative alacsonynak számItottak. 1989-ben az átlag mindössze 5,6 százalék volt a Balti államokban, és 7,6 százaldk a Kozép-Európai Szabadkereskedelmi Társulds (CEFTA) országaiban.4 Ennek oka lehet rdszben az, hogy a bdrek a GDP mintegy 30-40%-dt tették ki, anii jóvai alacsonyabb, mint a legtobb nyugat-európai országban.5

B.

Az átmenet hatása

A rendszerváltás a legtobb országban a kibocsátás és a foglaikoztatds jelent6s visszaesdsdt eredmdnyezte. A termelés 20-50 százaldkkal az 1989-as szint ala esett. A fellendUlés arányában jelentôs kulonbsdgek voltak. Lásd 1. ábra. A CEFTA orszagok általában 1993-ban tudtak djra növekedést elérni, mIg a rendszerváltás ei6tti kibocsátási szintjiiket 1997-ben drték ci iujra.7 A CEFTA országokat a balti államok követték, ahol a novekedés áitalában az dvtized második feldben indult üjra. Ddlkelet-Európában a növekedds - ami most mar eikezd6dött - kevésbd mondható meghatdrozónak.

1. ábra: Real GDP 1999-ben (tervezett) az 1989-es GDP százalékos arányában (1989 = 100) 140

120

100

80

60

40

20

0

0 0

S

m

0

0 'LU

0

.0 N 0

a C/)

N

0)

Forns: Phare Consensus, Change and C'hoice in Social Protection: The Experience of Central and Eastern Europe (Pantheron, The University of York, 1999), 51. old. 3 Palacios, R., M. Rutkowski, and X. Yu, Pension Reform in Transition Economies, (Washington, D.C.: the World Bank, 1999), p. 105. 4 1990-ben a nyugd(jasok/aktfv dolgozOk ardnya az Egyestilt Kirdlyságban 24%, Franciaorszdgban 21%, Ndmetorsz6gban 22%, az EgyesUlt Allamokban 18%, Japdnban pedig 17% volt. CEFTA orszdgoknak nevezzuk a Koz6p-Európai Szabadkereskedelmi Megdllapoddst aláiro orsztlgokat, de az adatokjelen esetben a Cseh Koztdrsasdgra, Magyarorszdgra, Lengye1orszlgra, Szlovdkihra s Sz1ovénira vonatkoznak. (1997-ban Romdnia is tagja lett a Társultisnak.) Hagemejer in Muller (1999), 47. old. 5 Ez az aniny kb. 52% volt FranciaorszLlgban. Németorszdgban és az Egyesult Kin11ysgban kb. 55%. Hagemejer in Muller (1999), 47. old, 6 Meg kell jegyezntink azonban, hogy az dsszehasonlitás alapjdul szolgáló év 1989, es mivel nem cIllnak rendeilcezésre megbfzható statisztikai adatok a rendszerviltás el6tti GDP-r61, ill. a foglalkoztatisr6l, az osszehasonlItdsban bizonyta1ans1gi tdnyez6kkel kell számolnunk. 7 Hagernejer in Muller (1999), 35. old.

4

ILO-CEET

Elaine Fultz és Markus Ruck

A foglalkoztatás is jelent6sen csökkent, ahogy ezt a 2. táblázat mutatja. 1995-ben az átlagos foglalkoztatási arány 12,5 százalék volt a CEFTA orszagokban és Délkelet-Európában.8 A CEFTA országokban a foglalkoztatás százalékban mért csökkenése nagyobb volt, mint a kibocsátás (a Cseh Koztársaság kivételével). A többi országban a munkanélkUliség csökkenése kisebb mértékil volt, tükrözve a rövidebb munkaid6 vagy a fizetetlen szabadság formájában meglév6 rejtett munkanélkUliséget. MIg számos átmeneti gazdaságban mir 2-6 eve tart a termelés fellendillése, a foglalkoztatás továbbra is csökken vagy stagnál. Négy országban - Cseh Koztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovák Köztársaság - 5 millió álláshely szünt meg 1989 óta.9

2. táblázat: A foglalkoztatási arány egyes országokban az 1989-es szintek százalékos arányában (1989= 100) 1991

1993

1995

1997

1998

Albania

97,5

72,7

79,0

76,9

76,6

Bosznia ds Hercegovina

58,1

9,9

10,1

34,4

36,4

Bulgaria

81,6

73,8

75,2

72,3

71,2

Horvatorszdg

88,5

76,5

73,9

73,4

Cseh Koztdrsasdg

93,6

89,7

92,8

92,4

90,2

Magyarorszdg

86,8

72,1

69,3

69,1

70,3

Lengyelország

90,1

84,3

86,7

90,8

91,1

Romdnia

98,5

91,9

86,7

82,4

Szlovákia

85,9

80,4

80,7

81,5

81,2

Szlovania

88,7

81,3

79,1

78,6

78,7

Macedónia

95,6

86,2

73,9

66,8

65,0

Esztország

96,4

84,5

78,3

77,4

Lettország

99,3

85,6

74,3

73,7

74,1

Litvdnia

99,7

93,4

86,4

87,7

87,0

Molddvia

99,0

80,7

80,0

78,7

77,7

Ukrajna

98,3

94,1

93,3

88,8

87,7

Forrds: Economic Commission for Europe and United Nations, Economic Survey of Europe (1999, No. 3), FUggelék B.5. táblázat

Gazdasági és szociális szempontból a foglalkozlatás csökkenésének többszörös hatésa volt: rendkIvUli nehezségeket okozott az érintett munkavállalók számára, ezzel egy idôben csökkentette a rejtett munkanélkUliséget, és hozzájárult a munka termelékenységének növeléséhez. A nyugdIjrendszerek szempontjából azonban a hatás egyontetuIen negatIv volt: ajárulékok csökkentek es ajuttatások kifizetése emelkedett, egyre növekvô pénzUgyi hiányt teremtve. A rendszer járulékfizet6inek száma Bulgáriaban 30%-kal, Lettorszagban 45%-kal, Albániában pedig több mint 60%-kal csökkent. A csökkenés kisebb mértékü volt a Cseh Koztarsasagban - hét-nyolc százalék közötti -, és a Szlovák Koztársaságban - 5százalék.'° Lásd 2. ábra. Ezen kIvül a pénzügyi nehézségek miatt sok cég nem fizette be a rendszeres járulékokat a munkavállalók után, ami oriási hátralék-felhalmozódást eredményezett. Azok az elbocsátott munkavállalók, akik a rCgió b6vül6 informális szektorában találtak maguknak állást, általában kikerültek a társadalombiztosItás járu1ékbegyjt6 rendszereib6l, és ezáltal elvesztették jogosultságukat és ellátásukat. Néhény országban az ilyen munkavállalók szá-

8 Hagemejer in Muller (1999), 35.old. 9 Augusztinovics, Maria, ,,Pension Systems and Reforms in the Transition Countries," in Economic Survey of Europe (Economic Commission for Europe and United Nations, 1999, Vol.3), 91.old. 10 Albánidban a csökkenést siilyosbItotta a mezôgazdasdg privatizdcidja. Itt a privatizácid utdn ajdrulékbefizetés alacsony szintje egyrészt ajdrulékbeszedési rendszer hidnyossdgaibOl, másrdszt a mez6gazdasági kenyszergazdalkodók alacsony készpénzjovedelmébô1 adódott.

ILO-CEET

5

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Európában

ma eléri, vagy meghaladja az ország aktfv koni lakosságának egy negyedét: Litvániában a nem regisztrált munkavállalók aránya 22 százalék, Albdniában pedig 28 száza1k."

2. ábra: Járulékfizetô'k az 1992 el&ti szintek százalékos arányában egyes országokban (Index: 1992 e1tti = 100) IUtolso év

1992 elätt

120

P100

0 0

80

to

0

60

40

20

0

AIbá nla

Lett-

a szág

Bulgá na

Magyar- Romáo azág

ala

SzIo

Mace-

vãkla

dónla

Horvá - Lengyel- Ukrajna o szág ország

Cseh KOztá -

SzIovénla

saség

Forrs: Palacious, R., M. Rutkowski, and X. Yu, Pension Reform in Transition Economies, World Bank, Washington, D.C., June 1999.

A nyugdfjfinanszfrozási fô'konyv kiadási oldalán a kormányok ad hoc módon emelték a juttatásokat, hogy kompenzálják az inflációt, és csökkentsék az alapvet6 árucikkek szubvencióját. Emellett sok kormány liberalizálta a rokkantsági és korai nyugdijellátásokat annaic érdekében, hogy kezelni tudja az emelkedô munkanélkuliséget. A nyugdIjrendszereket tompItó eszközként használták a munkaer6-felesleg felszIvására, ezzel helyettesItve a számos országban meg csak kialakulóban lCv6 jóldti és munkanélkUli ellátási rendszereket. Mindazonáltal, ez a megoldás jelent6sen koltsegesebb volt, mint a munkanélküli ellátások közvetlen folyósItása, és igen megterhelte a nyugdIjrendszer finanszfrozását. Ez várhatóan meg néhány evig folytatódni fog. A kedvezményezettek száma legmeredekebben Romániában és Lengyelországban emelkedett. Lásd 3. ábra. B tényez6k egyUttese nChány even belUl igen er6teljes növekedést eredményezett a nyugdIjrendszer eltartotti arányában. Lásd 4. ábra. Albania, ez a demografiai szempontbói fiatal ország, a legalacsonyabb eltartotti aránytól eljutott a legmagasabb eltartotti arányt regisztraló orszagok szintjCre. Lettorszag és Románia 100 százalékos emelkedést regisztrált, mfg Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában 50 százalékos volt az emelkedés. A Cseh Koztársaság élesen különbözött a szomszédos országoktol a 10 százaléknál alacsonyabb mértékIi emelkedéssel, bar lehetseges, hogy az 1999-2000-ben lejátszódó recesszió azóta mar változtatott ezen. Ukrajnában is viszonylag kis mértékI volt a növekedés, de itt a konicrét számok kevésbé megbIzhatóak. Ennek egyrészt az az oka, hogy széleskörüen elterjedt a dolgozok adminisztratIv szabadságolásának gyakorlata, másrészt igen jelent6s járuldk hátralékok halmozód-

takfel.

11 Litv1nilra vonatkozdan lsd., Phare Consensus Program, Change and Choice in Social Protection: the Experience of Central and Eastern Europe (Pantheron: the University of York, 1999), 52. old. A1bniában 2000 mdjusában s jdniusdban a Tdrsadalombiztosltási Intézet és a Munkatigyi Minisztdrium jdrulékbeszedésért felelôs képviselôi személyesen keresték fel a véllalatokat. A vizsgdlat megállapitotta, hogy a munkavállaldk 28%-a nines bejelentve.

6

ILO-CEET

Elaine Fultz Os Markus Ruck

3. ábra: A nyugdIjasok számának százalékos növekedése egyes országokban (Index: 1992 el6tti = 100)

ri

1993-1 996

1992 eStt

18q

16

P 89 60 Cseh Käztársasâg

Bulga na

Ukrajna

SzIo-

vénla

Horvátország

Magyarorszag

Mace-

dónla

Left ország

AIbána

SzIo

vákia

Lengyel- Románla orszag

Forrds: Palacios, R., M. Rutkowski, and X. Yu, Pension Reform in Transition Countries, The World Bank, Washington, D.C.: 1999 jtmnius.

A felosztó-kirovó rendszereket gyakran ilgy jellemzik, hogy nagy mértkben ki vannak téve a demográfiai változások hátásának. Mindazonáltal, a fent emlftett nagy mérték(I és gyors növekedések nem a sztiletési és halálozási ráták változásainak, hanem a munkaer6piacon bekövetkezett változásoknak tudhatók be. Ezzel kapesolatban Augusztinovics a következket frja: Ennek a torténetnek a f6 tanulsága az, hogy egy változd gazdasági kornyezetben a rendszer eltartotti arányat sokkal jobban befolyásolhatják a foglalkoztatási lehet6sdgek, mint a tisztán demogrdflai trendek. Nem szUksdges, hogy óriási változás következzen be a kibocsátásban. Az alapvet6 befolydsoló tényezô'k inkább a foglalkoztatds dltalánosabb formáiban bekovetkez6 változások lehetnek, amelyek az átlagos, tradicionális járulékfizetôk lemorzsolddásához vezethetnek. Ugy t1nik, hogy a nyugdIjrendszerjov6je a munkaerôpiac kezében van, Az átmeneti gazdaságokjelenlegi helyzete kIsdrleti terepp válhat egy - a rendszer ds a demogrdfiai fugg6sdg között ldalakuló - eddig meg nem tapasztalt, káros divergencia szdmára.°

12 Augusztinovics (1999), 96. old.

ILO-CEET

7

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Európában

4 ábra: NyugdIjasok a munkavállalók százalékos arányában egyes kozép- és kelet-európai országokban 2 év során o LegutolsO év Horviorszg

01992 elan

MacedOnia

JugosziOvia

Lengyeiország -

Litvnia Ukrajria

Albania 0

20

40

60

80

100

120

Forrds: Palacious, R., M. Rutkowski, and X. Yu, Pension Reform in Transition Economies, Washington, D.C.: The World Bank, 1999. jdnius. Valamint Esztorszdg és Litvánia esetében az érintett minisztériumok.

Demográfiai elörejetzések

C.

Noha a legtobb országban meg nem érezhet6ek a demográfiai változások, az elôrejelzések szerint ezek jelentôsen megnövelik majd ajöv6beli nyugdIj kiadásokat. Amint ez a 3. ábrCn Iátható, a kelet-európai népesség ,,fiatalnak" számIt európai mércével mérve.'3 Jelenleg az id6sebbek ( az általunk használt definIció szerint a 65 évesek vagy annál idsebbek) átlagosan a nemzeti népességek alig több, mint 12%-at teszik ki, mIg Eszak-, Del- és Nyugat-EurópCban ez a csoport 25 százalékkal nagyobb. A szUletCskor várható atlagos élettartam is jóval alacsonyabb Kelet-Európában: 68,9 ev, mIg Nyugat-Europában 76,5 Cv. Europa más részeivel összehasonlItva a Kelet-EurOpára jellemzö rövidebb várható

3. táblázat: Fô'bb demográfiai mutatók Európában földrajzi régiónként, 1990-1995 Kelet

szak

Del

Nyugat

Nyers szuletési ardny (per ezer)

11,5

13,5

10,8

11,5

Nyers halálozCsi arzlny (per ezer)

12,2

11,3

9,5

10,6

Fdrfi

63,8

72,7

73,0

73,0

N6

74,1

78,7

79,3

79,7

Osszesen

68,9

75,7

76,2

76,5

0-14

21,0

19,7

17,3

17,6

15-64 65+

66,7

65,2

68,2

67,1

12,3

15,2

14,5

14,9

SzUletCskor várható élettartam (Cvek)

Népessdg korcsoportonként (%)

Forrds: Augusztinovics in Economic Survey of Europe (1999), 90. old.

13 Ezek az összehasonlitésok inkCbb földrajzi tCrsCgekre, mint geoplitikai szempont csoportositisra vonatkoznak,

8

ILO-CEET

Elaine Fultz és Markus Ruck

élettartam, noha ez nem jelent el6nyt az ezekben az országokban élö egyének számára, demográfiailag csökkenti az eltartotti arányt. Ugyanakicor, ezek a változó regionális átlagok elleplezik a nemzeti életkor struktiIrák jelent6s kulonbségeit is. Ahogy ezt a 4. táblázat mutatja, Albania lériyegesen kiilönbözik szomszédaitól abban, hogy ez Europa ,,legfiatalabb" országa. Az albán lakosság több, mint 40 százaléka 20 év alatti. Aug több, mint 9 százaléka 60 eves illetve annál id6sebb. Romániában, Macedóniában és a Szlovák Koztársaságban a 20 évnél fiatalabbaic aránya körulbelül 30 százalék, mIg a többi országban ez az arány közelebb all a 25 százalékhoz. Majdnem az összes ország horizontján megjelent mar az eloregedCs folyamata, ahogy ezt mind a 4. mind az 5. tablázat mutatja.'4 Az elkövetkezô 20 év során az id6skoriiak aránya egyharmadával emelkedik számos országban, mig a fiatalok aránya jelent6sen csökkeni fog. Ahogy a jelenlegi nemzeti életkor struktürák is elternek egymástól a kUlönböz6 országokban, ügy az oregedCsi folyamat is nagyon kiilönböz6 Utemben következik majd be az el6rejelzések szerint: Macedóniában, amely jelenleg ,,fiatal" ország, mindössze 20 even belfll az idôsek száma 70 százalékkal növekszik, a népesség körillbeli.il 13 százalékáról 23 százalékára. A többi ország népessége a számItások szerint lassabban oregszik majd. Albania az egyetlen ország, ahol két évtized milva is megmarad az id6skonIak alacsony aránya. Az, hogy az eltartottak el6re jelzett demografiai arányai hogyan jelennek majd meg a nemzeti nyugdIjrendszerek eltartotti arányaban, jelent6s mértékben fugg a gazdasági és munkaerô-piaci tényez6kt6l, Igy a foglalkozatási lehet6ségekt6l es munkafeltételektôl, továbbá a nyugdIjellátások mértékéröl, ajogosultsági szabalyokról és a nyugdIjkorhatarról szóló politikai döntésektôl. Mindazonáltal, figyelembe véve a rendszer jelenleg fennálló magas eltartotti arányát, ilgy tuInik, hogy az eloregedés folyamata igen nehéz kihIvások elé állftja a jövôben a legtobb országot. Az A és B fuggelekek számos részletesebb és hosszabb távC demográfiai el&ejelzést tartalmaznak.

4. táblázat: A fiatalkorñak, munkaképes korilak és az id6sek aránya a teijes népességben (százalékok) 2020

1998

Ország

19

20-59

60+

19

20-59

60

Albania

42

49

9

32

55

12

Bulgaria

26

53

21

14

58

28

Cseh Koztdrsaság

25

57

18

19

54

27

Esztország

27

54

19

18

56

25

Magyarország

26

55

19

NA

NA

NA

Lettország

26

54

20

18

57

25

Litvánia

28

54

18

23

55

21

Macedonia

33

54

13

23

54

23

Lengyelország

30

54

16

25

53

22

Románia

31

52

16

NA

NA

NA

52

26

58

22

Szlovénia

24

57

18

22

Szlovák Koztarsasag

30

55

15

19

Forrás: Phare Consensus (1998), 63. old.

14 A hosszabb távd el6rejelzéseket, amelyek magukban foglalják az idôskoniak életkor szerinti eltartotti arányát a B. és C. fUggelék tartalmazza.

ILO-CEET

9

Nyu gdIjre form Kozép.. es Kelet-Európában

5. táblázat: Idskorüak (60 éveselc és anna! id6sebbek) az egyes országok lakosságának százalékos arányában Országok

1998

2020

Albania

19

22

Bulgaria

39

47

Cseh Köztársaság

32

50

Eszország

40

45

Magyarország

35

NA

Lettország

37

44

Litvánia

33

39

Macedonia

25

42

Lengyelország

30

43

Románia

31

NA

Szlovdnia

32

49

Szlovák Koztársaság

28

38

Forrás: Phare Consensus (1999), 63. old.

10

ILO-CEET

Elaine Fultz es Markus Ruck

II. A REFORM MEGKOZEL1TESI MODJAI A 90-es évek kozepén és végén, a legtöbb közép- és kelet-európai ország nagyszabásii nyugdIjreformot indItott el, de a döntéshozatal és a megvalósItás üterne jelerit6sen ktilönbözött az egyes orszagokban. Néhány orszagban a szukséges törvényi változások mar végbementek, és a reformok a megvalósItási fázisban vannak (p1. Magyarország, Lengyelország, Szovénia), mIg a többi országban meg csak most folyik a vita (p1. Szlovákia, Ukrajna). A reformok cClja nem csupán a rendszerek eltartotti arányának csökkentése, hanem bizonyos, a rendszerváltás el6tti elemek adaptálása az i:ij gazdasági és politikai kortilményekhez. Ez minden esetben azt jelentette, hogy elmozdulás történt az általános iIjraelosztási rendszertôl az olyan rendszerek felé, ahol az ellátások sokkal inkább egyénre szabottak és jovedelemfuggôk. Számos országban a reform azzal is együtt járt, hogy jobban elkezdtek a maganszektorra támaszkodni a nyugdIj ellatásokat illeten. Ennek eredményeként a védelem mértékét illetôen az országok közötti és az országon belilli ktilönbségek megnovekedtek. A 6. táblázat egyes közép- és kelet-európai országok nyugdujreformjának helyzetét mutatja be. Kronológiai szempontból, a legkorabban bekövetkezett változtatások során a társadalombiztosftást elválasztották az állami koltségvetéstôl, és a kU1önböz fajtájii ellátások szerinti önállc5 finanszfrozási, illetve konyvelési rendszert vezettek be. Mára mar minden ország rendelkezik nyugdij koltségvetéssel, számlával vagy alappal, amely vagy elkUlönUl az

6. táblázat: A nyugdIjreform helyzete egyes kiválasztott közép- és kelet-európai országokban A reform elsô f6pillére (kdtelez6)

Országok

EIkdszU-

letben

Jóváhagyva

Tdrvény

E16készU-

letben

E16-

Jóváhagyva

Tdrvény

Jóváhagyva

Horvatország

Cseh Koztarsasag

X

Esztország

X

Magyarország Lettország

X X

Litvdnia

X

X elhaIasztva"

X X

Visszavonva*

X, elhalasztva 1/7/01-ig

X

Poland

X

X X

X

X

X

X

X

X

ElutasItva

X

X

X X X

X

Macedonia

Szlovénia

X X

X

X

Románia

Torvdny

X X X

X

X X

Bulgaria

Ukrajna

késztiletben

X

Albania

Szlovak Koztársaság

KiegdszIt önkdntes rendszerek

A kötelezô második pillér bevezetése (kiegészft6)

X, elhalasztva*

X

* Horvátországban a tdrvny végrehajtását az dj kormány elhalasztotta a gazdasági fellendUlés megindulásáig. Az ukián javaslat szerint a vgrehajtásra csak akkor kerUl sor, amikor bizonyos gazdasági s politikai el5feltételek teijestilnek. Az észt kormány visszavonta a kdtelezti pillérre vonatkozó javaslatot a magas átmeneti koltségekre hivatkozva. Források: Phare Consensus (1999), 55. old. Pensions International (2000 issues), valamint a konferencia résztvevtii által közolt naprakész informácidk.

ILO-CEET

11

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Európában

állami koltségvetéstôl, vagy azon belül van elktilönitve. Emellett, tobb ország, beleértve Magyarországot és a Cseh Koztársaságot, korai intzkedéseket tett az önkéntes kiegészft6 nyugdij rendszerek megteremtése érdekében. Ennek célja az idi5skori anyagi fuggetlenség ösztönzése, valamint a hosszi.i távi.i befektetési t6ke biztosItása volt. Altalában igy tthiik, hogy az eredetileg vártnál kevesebben csatlakoztak ezekhez a rendszerekhez, és bizonyos esetekben a tagok általi megtakarItások is alacsony szintüeknek bizonyultak. A többi reformintézkedés két f6 kategóriába sorolható: a meglev6 állami rendszerek alap paramétereinek kiigazItása és iij magán nyugdIj ellátások létesItése. Gyaicorlatilag az összes ország az els6 megkozelItési módot - az állami nyugdIj rendszer átalakitását - alkalmazza. A jelenleg folyó reformok az nemzeti nyugdIj korhatárok felemelését, az iijrafelosztás és az ellátási formkban megjelenô bérhelyettesItési rátk csökkentését, a privilegizált munkavállalóknak juttatott elIátások megkurtftásat vagy kUlön forrásokból törtéi6 finanszfrozását, illetve ajárulékbeszedés fegyelmének rnegszigorItását foglalják magukban. A nyugdIjkorhatár emelését a 7. táblázat mutatja. Arnint látható, a legtobb ország a nyugdIjkorhathrt a férfiak esetében 2-3 évvel, a nô'k esetében pedig 3-6 évvel emelte. A legtobb változtatás politikai kompromisszum eredménye volt; eredetileg nagyobb emelést javasoltak, amely a szakszervezetekkel illetve néhány esetben a munkáltatókkal történt tárgyalasok eredményeképpen kisebb mértékth'é vált. Több országban (p1. Lengyelország, Szlovénia), eredetileg azonos nyugdIj korhathr bevezetését javasolták a nô'k és férfiak esetében, de mivel ezt a javaslatot icesôbb elvetettCk, a korábbi kulonbseg megmaradt, Néhány országban (p1. Cseh Koztarsaság és Lettorszag) jelenleg az emelCsek második körCnek vitája zajlilc. Ezekkel a tervezett intCzkedésekkel a lakosság várható eloregedCsCnek problémáját kIvánják kezelni. Az egyes országok küIönböz módszereket alkalmaztak az ellátási formák feltilvizsgálatara. Lettorszag Cs Lengyelország a hagyományos, meghatározott ellCtási rendszereket az ilgy nevezett becslCsen alapuló meghatározott járulCk rendszerekkel váltotta fel. Az jonnan bevezetett rendszer lCnyege az, hogy az ellátás szintjCt a munkavállaló nyugdIjba vonulCsakor határozzák meg, figyelembe vCve a munkavállaló által élete sorén befizetettjru1Ckokat, valamint annak a korcsoportnak a várható átlag Clettartamát, amelyhez az adott munlcavCllaló tartozik az általános nyugdIjkorhatár idejCn.16 Ezzel a gyakorlattal ellentCtben, Szlovénia megtartotta a meghatározott ellátási rendszert, de minden egyes munkában eltöltött évvel csökken a nyugdIj növekmény rátája (a csökkenCs mértCke az atlagbCrek 2,0-1,5 százalCka minden egyes évben), és az átlagbérek kiszámItCsakor több Cvet vesznek figyelembe. Ezáltal, a munkavállaló Clete során megkeresett jövedelem Cs a nyugdij ellátás mCrtCke nagyobb osszhangba kertil egymással. Egyes orszagokban, p1. a Cseh KöztársasCgban, a Szlowlk Koztrsaságban Cs Ulcrajnában, meg jelenleg is folyik a rendszerváltáskor örökölt nyugdIj rendszerek feltilvizsgálata. A nyugdIj privilCgiumok csökkentCse Crdekében hozott intCzkedCsek is igen kUlönboz6ek a rCgióban. Egyes országok (p1. MagyarorszCg, Cseh Koztársaság, Litvánia, SzlovCnia) megsztintettek, vagy ktilön forrCsból finanszfrozzák ezeket a privilCgiumokat, mIg mCs országokban (p1. LengyelorszCg, Szlovák Koztarsaság, Ukrajna) ez a kérdCs változatlanul az országos politika napirendjén szerepel.17 NChány kozép- Cs kelet-európai ország az Cgy nevezett egysCges begyiIjt6 rendszerek bevezetésCvel kIsérletet tett ajáru1CkbegyIjtCs fegyelmének er6sftésCre. Az üj rendszer bevezetésCvel olyan hatósCgot hoztak létre, amely egysCgesen gy(Ijti be a különbözô társadalombiztosItási (nyugdij, egCszsCgtigyi, munkanClkiilieket ellátó, betegbiztosItCsi, munkahelyi baleseti) rendszerekbe befizetend6 jérulCkokat, s emellett a szemClyi ado beszedCsCt is vCgezheti. Ez a módszer egyrCszt lehet6vC teszi a vCgrehajtás mCretgazdaságosságának növelCsCt, másrCszt a vCgrehajtó hatoságok hozzájuthatnak a különböz6 konnányzati források által tárolt cCginformCciókhoz. Noha ez a módszer a formális gazdaságjárulékbefizetCsi fegyelmCnek er6sItése terCn eredmCnyekkel kecsegtet, az onfoglalkoztatók Cs az informális gazdasCgban dolgozok esetében nem nevezhetô igazán hatekonynak. Lettországban, Litvniában Cs Lengyelországban mar müködilc az egysCgesjárulCkbegyiijt6 rendszer, mIg a Sz1ovik KoztCrsaságban Cs Ukrajnában jelenleg komolyan mCrlegelik a rendszer bevezetCsCt.'8A refonnok második kategoriájába tartozó tij magCnnyugdIj rendszerek eltCmek a nChény latin amerikai orszagban kö15 Magyarországon az önkéntes magnpénztraknak kb. 1 millió tagja van. A gazdaságilag aktIv népesség 4 millió, az aktiv munkaer6 3,7 muho. A Cseh Koztlrsas6gban, 1999-ben a munkav011alOk körUlbelul 40%-a volt tag; de ajOrulékok arOnya alacsony volt, Otlagosan a bruttO berek 2,5 szOzalCka, Cs a megtakaritOsok nagy részCt egy viszonylag rövid id6szakon belul visszavonták. 16 AjOrulOkok bizonyos, bCrindexen alapulO, becsihlt kamatot is tartalmaznak, 17 A SzlovOk KoztOrsaságban, a 90-es évek kOzepCn eltöröltCk ezeket a kedvezmCnyeket, de a sztrájk fenyegetCsek hatOsOra mCgis minden Cvben djra megadjék azokat. 18 Lengyelországban a tOrsadalombiztosItási és egCszsCgiigyi jOrulCkokat egyutt gyüjtik be, de az adOkat nem.

12

ILO-CEET

Elaine Fultz es Markus Ruck

7. táblázat: Nyugdj korhatárok egyes kiválasztott országokban Jelenlegi törvny

Férfiak

N(Sk

Albania

1995

60 35 év munkaviszony után; részleges nyugdij 20-3 5 év után

55 35 dv munkaviszony utdn; 50 30 dv munkaviszony ds hat gyermek utdn; részleges nyugdij 20-3 5 dv után

Horvátország

1998

65-re emelkedik 15 év munkaviszony utan 2007-1g. Az el6nyugdij 60 dvre emelkedik 35 év munkaviszony után.

60-ra emeikedik 15 dv munkaviszony utdn 2007-1g. Az el6nyugdIj 55 dvre emelkedik 30 dv munkaviszony utdn.

Cseh Koztársaság

1995

60-róI 62-re emelkedik 25 év munkaviszony utén, 2 ho/dy utemben 1996 ds 2006 közOtt,

53-57, a gyermekek szdmátOl ftigg6en, 57-r61 61-re n6 4 ho/dy titemben 1996 ds 2007 között.

Esztország

1998

62,5, 2001-ben 63-ra emelkedik.

57,5, 2016-ban 63-ra emelkedik.

62

57, 2009-ben 62-re emelkedik.

(joger6, 2000)

Magyarorszdg 1997 Lettorszdg

2000

60-rOl 62-re emelkedik 6 hdnap/dv novekmdnnyel.

57-rtSl 62-re emelkedik 6 hOnap/dv novekmdnnyel

Litvdnia

1994

61, 62,5-re emelkedik 2009-ben 2 hOnap/dv novekmdnnyel

57, 4 hO/dy novekrndnnyel 60-ra emelkedik 2009ben.

Macedonia

2000

64 lesz (31/12/01) 15 év munkaviszony utdn. Atmeneti id6szak 2005-ig, ezalatt a niunkavdllalOk 35 év munkaviszony utén mehetnek nyugdIjba (nincs minimum korhatár) ha ez kedvez6bb.

62 lesz (31/12/07)15 dv munkaviszony után. Atmeneti id6szak 2005-1g. ezalatt a munkavdllalOk 30 dv munkaviszony utén mehetnek nyugdijba (nincs minimum korhathr), ha ez keclvezôbb.

Lengyelorszdg

1998

65 25 dv munkaviszony utdn. Korai nyugd(jazás rnegszCmnik.

60 20 dv munkaviszony utdn. Korai nyugdIjazds megsz6nik

Románia

2000

62-r61 (korai nyugdIjazással 60 dv) 65-re emeikedik 2013-ra,

57-rôl (korai nyugdIjazOssal 55 dv) 60-re emelkedik 2013-ra.

Szlovdk Koztársasdg

1988

A normal nyugdIjkorhatár 60; Bgyes szakmdkndl, 55-58 25 dv munkaviszony utdn.

A normal nyugdIjkorhatar 53-56, a felnevelt gyermekek szdmátOl fugg6en, 25 dv munkaviszony után.

Szlovdnia

2000

61-r61 63-ra emelkedik, teijes nyugd(j esetdben 40 dv jogosultsdgszerzdsi id6szak utdn, minimum nyugdIj korhatdr 58.

53-58-rOl 58-61-re emelkedik 38 dv jogosultsdgszerzdsi id6szak utiln, minimum nyugdij korhatdr 58.

Forrdsok: Social Security Throughout the World (US Social Security Administration, 1999), International Social Security Association, Databases-Social Security Worldwide (www.issa.int), Consensus Phare (1999), p. 33-s; naprakdsz információk a konferencia rdsztvev6it6l.

vetett privatizációs elvtôl, ahol az állami rendszereket teijesen kiváltottk. A legtobb kozp- és kelet-európai országban a cél az volt, hogy olyan vegyes nyugdIj rendszert alakItsanak ki, amelynek keretében ajöv6 nyugdIjasai két forrásbói kapják majd ellátásukat: az állanii rendszerböl és a kereskedelmi alapon mfflcödtetett egyéni megtakarItási számlákból álló második kötelez6 pillérb6l. Ez a módszer megakadályozza a kockázatok és ajOvedelem tijraelosztás Osszevonását, figyelembe veszi a második pilérbe befektetett megtakarItásokat, s ezáltal a munkav11alónak kifizetett ellátás egyrészt az általa befizetett járulék egyszerü megtérulését, másrészt a befektetésbôl szánnazó jOvedelmet is tartalmazza adminisztrácios kOltségek nélkul. Altalában, a munkavállalók választhatnak a nyugdujkezelô cégek közül, és idôkozonkéntjogukban all egy másik céghez csatlakozni. Ez a rendszer sikeresen helyezte at a kormány szerepkorét az ellátás biztosItásának teruletérô'l a másodilc pillért alkotó magancégekkel szembeni szabályozás területére. A kötelez6 második pillért Magyarországon 1998-ban, Lengye1orszIgban pedig 1999-ben vezették be. Ahogy ez a 6. táblázatban látható, több más ország is tervezi, illetve fontolgatja ezeket a reformokat. Mindkét megkozelitési mod természetszeriileg hosszü távii vállaikozás, mivel a szociális védelniet csökkentö változtatásokhoz sztikséges konszenzus megnyerése politikai nehézségekbe ütkozik. Ezenkivtil, az egyéni nyugdij adminisztiáció

ILO-CEET

13

Nyu gdIjre form Közép- és Kelet-Europában

rendszeréhez és magn nyugdIj biztosftók szabályozásához szukseges iij rendszerek kialakitása is idô'be telik. A legtobb or-

szág a munkavállalók hirtelen veszteségeit hosszi bevezetési id6szakkal próbálja kilcuszöbölni. Noha a refonnok ilj kelet(Isege miatt nem konnyü végkovetkeztetéseket levonni, több korai jellemvonás mar most megfigyelhet6.

A vegyes nvugdij rendszerre való dttérés átmeneti koltségei a va'rtnál nagyobbak Magyarországon és Lengyelországban, a magán nyugdijpénztárak váratlan nepszerasege iniatt a munkavállalók körében. A kozép- és kelet-európai országokban átmeneti koltségek kelteznek a felosztó-lcirovó rendszerr6l a vegyes nyugdij rendszerbe való átmenet során, mivel az ij elôfedezeti pillér számára tartalékokat kell képezni, miközben a meglévô felosztó-kirovó rendszerb61 adódó kotelezettségeknek is eleget kell tenni. Kozép- és Kelet-Európában ez a tartalékképzés speciális problémákat vet fel, mivel a legtobb országban a járulékok emelését tiltó megkotés van érvényben. Ez a megkotés ajelenlegi rátákból adódik, amelyek magasaknak mondhatók a világ többi részéhez képest (lásd 8. táblázat).' A nemzetközi versenykepesség elérésére törekv6 kormányokra nyomást gyakorolnak, hogy csökkentsék a jelenlegi rátákat, vagy legalább stabilizálják azokat. Igy, az átmeneti koltségeket más forrásból kellene el6teremteni. A fenti megkotes terhe alatt tevékenykedô lengyel kormány az állami felosztó-kirovó rendszerbe befizetettjárulékok körülbeltil egy ötödét az iij magánpillérhez irányItotta at (a 32,52 százalékos járulék aránybó 7,3 százalékot minden egyes mésodik pillérhez tartozó tag után). A lengyel kormány azt tervezi, hogy az állami rendszerben ezáltal keletkez6 deficitet nagyobb mértékI kölcsön felvétellel fedezi majd, ami a gyakorlatban ij kotvények kibocsátását jelenti az iij magán rendszerhez kihelyezett járulékok visszaszerzése érdekében. Magyarországon, a kormány szintén a jérulékok körUlbelUl egy ötödét (a 30 százalékos járulék arányból 6 százalékot mindenegyes második pillérhez tartozó tag után) 1.

S. táblázat: Munkavállalói és munkáltatói járulék ráták egyes kiválasztott országokban, 1999 es 2OOO* (a biztosItott bérek százaléka) Ország Albánia* Bu1giria* Horvatorszag** Cseh Koztarsasag* Esztorszag** Magyarorszag** Lettország* Litv6nia**

Macedónia Lengyelorszag** Románia*

Munkáltatdk 26,00 34,70 8,75 19,50 20,00 22,00 23,58 22,50 20,00 16,26

Munkavállalók 10,00 1,00 10,75 6,50 8,001

9,00 2,50

16,26 5,00 Sz1ovénia' 15,50 8,85 aver5 Szlovák Koztarsasag* 21,60 5,90 1 A vegyes rendszerhez tartozó munkavállalók esetben, 6 százalék pont kerUl a tökefedezeti magánpillérhez, 2 a tarsadalombiztosItashoz. 223% normal munkakorulmanyek esetén; nehéz és kUlonosen nehaz munkakorulmanyek esetén ajirulék aránya 28% illetve 33%. 23,002

3 KiegészItö nyugcUj.

4 Viltozó járulék arányok, az atlag kb. a keresetek 15,50%-a. (A munkavallalo fizeti a teijes koltséget, a munkáltató visszatériti a munkaltatoijarulékot a munkavállalónak.) SVáltoz6járulék athnyok, az átlag bértomeg 8,85%-a. NB: A rátik összehason1Itisa csak korlátozottan lehetséges, mivel egyes orszégokban kUlönböz6 béralapokra, mIg más országokban csak bérek maximalizált hényadó.ra vonatkoznak. Forrás: Phare Consensus (1999), p. 49 és SSA (1999), p. 286; Horvátország, Jogi Kar, Szochllis Munka Tanszék, Zágnibi Egyetem; Cseh Koztarsashg, MunkaUgyi és Szociális Minisztérium; Esztorszag, Szociális Minisztérium; Magyarország, Magyar Thdományos Akadémia, Kozgazdasági Kutatdintézet; Litvánia, Litvdn Szociálpolitikai szervezet (SPU); és Lengyelország, Munkaugyi Minisztérium. 19 A gazdas1gi elemzések nagy része kimutatja, hogy a gyakorlatban a munkavéllalók fizetik a munkáltatókra kirótt térsadalombiztosItásijéruldkokat, hiszen a kisebb mértdk6 béremelések révén a munkáltatdk a munkavállalókra hárItják at a terhet. Lhsd, p1. Brittain, John A., The Payroll Tax for Social Security, Washington, D. C.: Brookings Institution, 1992. Mindazonaltal, e széleskör6en elterjedt nézet ellenére, a társadalombiztosftási jérulékok továbbra is nagy gondot okoznak a munlcáltatdknak. A kialakult helyzet a nemzetkdzi versenyképességthl szóló politikai viták keresztttizében van.

14

ILO-CEET

Elaine Fultz és Markus Ruck

helyezte at az iij t6kefedezeti rendszerhez. Magyarországon is j kotvények kibocsátásával fedezik majd az állami rendszerben keletkez6 hiányt 20 A korábban tervezettnél magasabb átmeneti koltségek kialakulása abból adódik, hogy mind Magyarország mind Lengyelország ajelenlegi munkaer6 nagy hányadának ajánlotta fel az üj rendszerhez való csatlakozás lehetôsegét. Lengyelországban, az összes 3 0-50 év közötti munkavállaló, Magyarországon pedig az összes munkavállaló számára fennalit ez a választási lehet6ség.2' Mindkét esetben, a vegyes rendszerbe átkeriilt osszegek jelentôsen meghaladták a hivatabs becsléseket.22 Lengyelországban a kormány igy becsülte, hogy 6 millió munkavállaló fog az ij rendszerbe belépni, mIg a vaboságban 10,6 miilió tett gy. Ennek eredményeképperi, a kormány 2000-ben, az 1999-es osszeghez képest 2,7 milliárddai PLN-nei (USD 650 niiliió) megnovelt állami tamogatásban részesItette az állanii rendszert.23 Magyarországon 800 000-re becsUlték azoknak a számát, akik 1998-ban majd az iij rendszerhez csatlakoznak, de a valoságban ezeknek a száma 1,4 millió iett, és Igy a magán rendszer tagjainak száma meghaladja a kétmilliót Az események sodrásában, a Fidesz kormány visszavonta azt a torvényjavaslatot, amely a 31 százalékos járulékarány további két százaiékát irányItotta volna at a magtha1apokhoz, a második pillér rátáját 8 százalék helyett 6 százaiéknál hagyva.24 A visszavonásnak köszönhetôen, a becslések szerint a következô évszázadban a magánalapok eszkozállománya a GDP 35 szazalékát en el a korábbiakban elörejelzett 47,6 százalék heiyett.25 Mivel a magn-rnegtakarItásoknak juttatott forrásokat jeient6sen csökkentették, vaioszImi, hogy a jövôben a mésodik pillér szániára torvényi garanciákat kell ny11jtani, ami tovább növeli majd a reform koltségeit.26 A magán kereskedelini cégek adininisztratIv koltségei taval ineghaladták a kiheiyezettforrások niértékét, és ez dl2. tal hozzdjdrultak a pInzügyi vesztesIgek kialakuldsdhoz, s szükségessé tették a konszolida'ciót. A vilag más országaiban történt nyugdIj privatizációk (p1. Chile és EgyesUlt Királyság) azt jeizik, hogy a magáncégekáltali kezelés koltséges lesz.27 Ez részben a több privat kezel6 cCg által alkotott rendszerre jellemz6 csökkent méretgazdaságosságnak tudható be, részben pedig annak, hogy munkavállalók számára engedClyeztCk a tagsagi viszony áthelyezését. Végezetiii pedig azokból a reklámozási koltségekb6l adódik, amelyeket magáncégek halmoznak fel a tagtoborzast célzó versengés soran. Magyarorszagon a miiködCsi koltségek a járulék-bevételek 8 százaléka körUl alakultak 1999-ben, ami több mint négyszerese volt az állami nyugdIj rendszer adrninisztratIv koltseg szintjének. Mindazonáltal ezek a bevételek eiégtelennek bizonyultak, szukségessé téve, hogy az iij nyugdijkezel6 cégek anyavállalatai (i.e. bankok és biztosItó társaságok) alkalmankénti vagy bizonyos esetekben gyakori tthnogatasokat nytijtsanak.28 Lengyelországban az adminisztratIv koltségek jelent6s fluktuációt mutattak a magánkezelô cégek fennállásának rövid idtartama aiatt. 1999 kozepCn az adminisztnatIv koltsCgek a járulék bevétel 13-15 százaléka körUl mozogtak, de 6,5-10 százalékra estek vissza annak következtCben, hogy a cégek megpróbaltak minCl több ugyfelet szerezni a magán nyugdIjpenztarakba történ6 átmenet év 20 Simonovits, A., ,l'he New Hungarian Pension System and its Problems," in Katharina Muller, Andreas Ryll, and Hang-Jurgen Wagener, eds., Transformation of Social Security: Pensions in Central-Eastern Europe, (Heidelberg: Physica-Verlag, 1999), p. 220. 21 A munkavdllalók vdlasztdsi lehetdsdgei ktildnböztek a kdt orszdgban. Lengyelorszdgban, az dsszes 30 ds 50 dv kdzdtti munkavdllaldnak felajdnlották a választdsi lehet6sdget: összes jovdbeli jdruldkukat az dj becsldsek alapjin meghatdrozott jdruldk rendszerbe fizetik be, vagy a jdruldkok egy rdszdt egy magdn nyugdIjalapba fizetik be. Magyarorszdgon választani lehetett aközbtt, hogy a kis mértdkben módosItott dllami, meghatdrozott elldtási rendszerben maradnak-e, vagy, bogy a jovdbeli jdruldkok egy rdszdt a kereskedelmi alapon kezelt meghatdrozott jdru16k alapba fizetik-e be. 22 A munkavdllaldk magdnnyugd(jak iránti preferencidja több tdnyezôre vezethetd vissza: az Uzleti lehetdsdget kihaszndló magdncdgek intenzIv hirdetdsi kampdnya; a munkavdllaldk nagy tdzsde nyeresdgben vald remdnykedése; az dsszes nj, magknkdzben 16v6 egydni rendszer dltalános vonzereje; és az dilami rendszerek irént megnyilvdnuló dltaldnos bizalmatlansag, amelynek oka a rdgi szocialista nyugdIj rendszerek gyenge dtláthatóséga volt, valamint az a tdny, hogy sokan a kordbbi kormdnnyal azonosftottdk az dilami nyugdij rendszert, Sok lengyel munkavdllalO pdldául a ZUS-t a rdgi rendszer szimbólumdnak tekintette. h1on Agnieszka, ,,Pension Reform and Public Information in Poland," in World Bank Pension Reform Primer 2000, p. 23. 23 Pensions International, January 2000, p. 6. 24 A torvényi szabdlyozds hdt százaldkos emeldst hatdrozott meg 1999 januthjában, ds nyolc szézaldkot 2000 januárjában. 25 Parniczky Tibor, Allami Pdnztdr Peltigyelet, Magyarorszdg, eldaddsa az OECD MagdnnyugdIj Konferencidjén, Préga, 2000 április 3. 26 Ezt egy komplex mddszer alkalmazáskval oldják meg. A törvdnyi garancia alapvetC5en kirnondja, hogy egy munkavállalO sem veszIthet tobbet annak az elldtdsnak a 7 szézaldkándl, amit az dllami rendszerben kapott volna, Simonovits (1999), p. 222. 27 Beesldsek szerint az adminisztrdciós koltsdgek a munkavdllalOk diete sordn befizetett jdruldkok kdriilbelul 40 szdzaldkdt teszik ki az Egyesult Királysdgban ds kb. 25 százalékát Latin-Amerikdban. Quiesser, Monika, ,fowards more individual choice in social protection?" A Nemzetközi TdrsadalombiztosItdsi Tdrsasdg luxemburgi tilésén elhangzott el6adds, 1990. mdjus 19-21. 28 State Private Funds Supervision, Report for the Third Quarter of 1999, p. 16.

ILO-CEET

15

NyugdIjre form Közép- es Kelet-Európában

végi határidejének lejárta e16tt.2 1999 végére az összes cég jelent6s veszteséget konyvelhetett el (PLN 1,6 milliárd vagy USD 403 millió) Ennek oka elsôsorban a magas promóciós koltségekben, az tigynoki jutalékokban illetve a jelentôs hirdetési koltségekben gyokerezett, amelynek értéke meghaladta a PLN 400 milliót (IJSD 100 millió) 30 A magas miködési koitségek a tagok nagyobb hányadára történ6 áthrItása mindkét országban magas szintCI piaci koncentrációhoz és konszolidációs folyamathoz vezet. 1999 szeptemberében 39 kötelez6 magán nyugdIjpénztár mIködött Magyarországon, amelyek közUl hat a teijes taglétszám 80 százalékát fedte le. A torvényhozók véleménye szerint a konszolidáció a cégek számát a jelenlegi szint egy negyedére, körülbelül 10-re fogja csökkenteni 2004-ig. Lengyelországban, 2000 áprilisában 21 magánnyugdIjalap volt nyilvántartva, amelyek közül 3 birtokolta a piac 70 százalékát. Jelenleg a kisebb cegek egy lehetséges ftizióról tárgyalnak.3' A privatizdciós torvények vegrehajta'si szakaszban vannak, ahol a legfó'bb problImát az ellátások kifizetésejelenti. A magyar és lengyel privatizációs torvények csak kevéssé részletezik az ellátások kifizetését. A megvalosItás során mindkét kormány a magánpénztárak felállItására és mü'ködtetésére helyezte a hangsiulyt, kés6bbre halasztva a juttatá-

sokkal kapcsolatos kérdések megoldását. Magyarországon a fô bizonytalanságot az inflációs kiigazItások jelentik, amelyeket a törvény értelmében az eves bér- Cs árváltozásokkal azonos mCrtCkben kalkulálva kell meghatarozni. MIg a kormány abban a helyzetben van, hogy ezt a vCdelmet adóhatosága rCvCn garantálni tudja, az mar korántsem ennyire egyCrtehnI, hogy a magáncCgek is megtehetik ezt.32 Letigyelorszagban a meg megoldatlan kCrdCsek köre szClesebb, és a következô területekre vonatkozik: (i) a munkavállalók által fethalmozott megtakarItások CvjáradCkba törtCnô konvertálása a nyugdIjazás idejCn és a kapcsolódó koltsCgek (több verseng6 CvjCradCkot kináló cCg lesz-e vagy egy egyedUli nemzeti vállalat?); (ii) a n6k és fCrfiak ktilönböz6 szUletCskor várható Clettartamát figyelembe veszik-e a nyugdijak kiszámItásakor? (i.e. Unisex vagy nemekre lebontott halandósági táblázatok); (iii) hogyan indexálják majd a magán ellátásokat; és (iv) fenntartják-e az egy osszegben, a nyugdijba menetelkor ldfizetett vCgkielegItCs gyakorlatat. Mivel ezek a lCnyeges kérdCsek meg megoldatlanok, biztosra vehetô, hogy azok a munkavállalók, akiknek megadták az egyszeri döntCs lehet6sCget azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzanak-e vagy sem a magán megtalcarItási rendszerekhez, nem rendelkeztek azzal a kellô szinti tudéssal, amellyel megalapozott döntCst hozhattak volna. Az ezekre a kérdCsekre vonatkozó információ hiánya eleve kizárja a reformok Crtékelési lehet6sCget a nyugdIjbiztonság kulcskritCriuma szempontjából, A magánnyugdijkezeló' cégek inkább állanzi, mint mnagáneszkOzokbe hajtanak végre nagymértékii beruházásokat. A nyugdij privatizáció szószólói azt a f6 Crvet használják, hogy a magánpCnztárak a maganCrtCkpapfrok magasabb hozamait biztosItják a munkavállalók számára. Mindazonáltal, Magyarországon Cs Lengyelországban a magán nyugdIjmegtakarItasok legnagyobb rCszCt nem magán-, hanem Cilami CrtCkpapfrokba fektetik be. Lengyelorszagban a munkavállalók megtakarItásainak 68 szazalekat az Aiiamkincstár Cs a LNB CrtCkpapfrokba fektettCk 1999 vCgCn, ezeknek 28 százalCka rCszvCnyekben volt. Ez az arány több mint megharomszorozódott 1999 szeptembere Cs decembere között, mivel a cégek megprobálták emelni a hozamokat annak CrdekCben, hogy minCi több kliensre tegyenek szert a tagregisztració vCgs6 határideje elött. Magyarországon az állami befektetCsek felC mutató tendencia meg ennél is hangsiilyosabb: 1999 vCgCn az alapok körUlbelül 85 százalCkCt állami CrtCkpapfrokba Cs körülbeltil 9 százalCkát vallalati kotvCnyekbe fektettCk. Ráadásul ezeknek az állanii befektetCseknek nagy tobbsCge inkább rövid, mint hosszti távti értCkpapIrokba törtCnt.33 A magyarorszagi külänösen alacsony szintek a Budapesti ErtCkt6zsde bizonytalanságát tUkrozik, ahol a BUX korCbbi CrtCkCnek egy harmadéra csökkent az orosz válság hatására; a nyugdIjkezelö cCgek magántô'ke allományukat felCre, a befektetCsek 14 százalCkáról 7 százalCkra csökkentették. Az elôrejelzCsek alapján a piaci fellendülCst 2000 elejCre vartak, azonban ez nem következett be, Igy a nyugdIjalapok továbbra is óvatos befektetCseket eszközölnek.

29 Pensions International, November 1999, p. 6. 30 Pensions International, June 2000, ,,Profits scare for Polish COPF operators so far," at www.pensionsinternational.co.uk. 31 Pensions International, July 2000, ,,Consolidation of Polish Funds Expected," at www.pensionsinternational.co.uk. 32 Az egyik megkozelItési mod az lenne, hogy a kormány olyan kotvényeket ad ki, amelyeknek hozamOt az inflOcióhoz és a béremelkedéshez indexdlják. Néhány fejlett ipari orszOgban ugyan léteznek inflOciOkdvet6 kotvények, de ez idOig mg egy kormány sem bocsOtott ki brindexdlt kotvdnyeket. A magyar konnOny scm bocsátotta ki ezen drtdkpapfrok egyik formOját sem. 33 Konkrdtan 54 szOzahk kerUltbefektetsre 1 évndl rdvidebb lejOratO 011amkotvOnyekbe, egy másik 25 szdzaldkotpedig 1-2 dyes lejOratd 011amkotvdnyekbe fektettek. Allami Pdnztdr Felugyelet, 1999 Harmadik Negyeddvi Jelentds, 9. oldal

16

ILO-CEET

Elaine Fultz es Markus Ruck

A kozIp- és kelet-európai orszagok gyakori korina'n va'ltásai a nyugdijpolitika menet közbeni változtatásaihoz yezetnek. A kormányváltás állandó je1ensg sok közp- és kelet-enrópai országban: 1990 óta Lettországban 5; Litvániában, Sz1ovkiában és Szlovéniában 4; Esztországban, a Cseh Koztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban 3; Horvátországban 2 kormány volt?4 A kormányváltások nyugdIjreformra gyakorolt hatása a reformfolyamat el6rehaladtától fugg. Amikor egy reformjavaslat meg csak megvitatás alatt all, a kormányvaltás a politikai döntés módosulásához vagy visszavonCsához vezethet; azonban, ha mar beiktatták a törvenyt, akkor jóval valószIniIbb, hogy a vCgrehajtási szakaszban eszkUzölnek változtatásokat. Az el6bbire példét a Cseh KoztCrsaságban és a Szlovák Koztársaságban találhatunk: a hatalmon 1év cseh kormány elvetette az e16z6 kormány privatizációs elképzeléseit a jelenlegi állami rendszer reformja Crdekében. A jelenlegi szlovák kormány pedig nem fogadta el az e16z6 kormCny programját, amellyel az állanii rendszerek privatizációs reformját kovették volna a cseh modell szerint. A második jelenséget Magyarországon és Lettországban figyelhetjllk meg. Magyarországon a Fidesz-kormány vezet6i elleneztCk a nyugdIjprivatizációt, amikor meg kisebbségben voltak. Amikor hatalomra kerditek, visszavontak egy rendeletet, amelynek értelmében megemeltCk volna az üj magán megtakarItási pillérhez rendelt jru1ékok arányát (lásd 1. alfejezet fent). Horvatországban az iij kormány elhalasztotta a Tudjrnan-kormány által beiktatott nyugdIj privatizációs törvCny hatályba lCptetésCt, de az elmi1t hónapok során mégis felgyorsItotta a végrehajtásra történö elôkCszttletek folyamatát.35 Lettországban az 1997-es nyugdIjreformot ez idáig kilencszer módosItották, Cs 1999 vCgCn népszavazást tartottak róla. Ezek az esemCnyek lelassItották a privatizációt, de a jelenlegi kormány Cj lenduletet adott a folyamatnak. Ezeket a jelensCgeket kommentálva a prágai konferencia egyik rCsztvev6je a következôket jegyezte meg: Ugy t1nik, hogy a nyugdfjreform termCszetCb6l adódik, hogy a mar elfogadott politikai döntCseket nem lehet egyszertIen megváltoztatni. Egy bizonyos pont elérCse után nem lehet visszafordulni. Mivel a korrnányok nem csonkIthatnak meg durvan egy fontos reformot, ezért aprCnkCnt csorbItják azt. Mivel az ej kormCny is le akarja tenni a maga névjegyCt, tigy hogy hirtelen el6állnak ,,a legtijabb reformpolitikával".

Lengyelország emiltésre méltó kivCteltjelent e gyakorlat alól: a reformról szóló viták közepén (1997 vCgCn) bekövetkez5 kormanyváltás nem gyakorolt jelents hatást a nyugdIjrendszer szerkezetének átalakitására. Ez egyrCszt a reform széleskörü lakossCgi tárnogatCsának, másrCszt a mCsodik es harmadik pillCrre tettjavaslatokkal kapcsolatos tripartit konszenzusnak tudható be.36 A tCmogatCsnak köszönhet6en a felek hallgatolagosan egyetértettek abban, hogy a nyugdijreformot tovCbb folytatják, Cs nem haszndljak fel politikai kampány célokra.

Mindazonáltal, sok orszdgban a nyugdtjreforniról szóló társadal,ni párbeszéd korlátozottnak inondható és csak ritkán alakul ki tripartit konszenzus. Magyarországon a szakszervezetek Cs a szakCrt6k megosztottak voltak a radikális nyugdIjreformot illetôen. SzlovCniában, csak parlamenti szinten sikerlilt konszenzust kialakitani, miutén a kötelezô magán pillCr kovetelmCnyCt töröltCk a reform torvCnycsomagbol. Horvatorszagban Cs Macedóniában, a radikális reformra vonalkozó torvCnyjavaslatokat a szalcszervezetek heves tiltakozása ellenCre is elfogadták. A konszenzus hiánya rCszben annak tudható be, hogy a szakszervezetek ellenzik az ellátások csökkentCsCt, hiszen a munkavállalók tigy Crzik, megdolgoztak ezekCrt a vCrtjuttatásokCrt. Ez a helyzet korántsem egyedUlálló a rCgioban. Mindazonéltal, a középés kelet-európai orszCgok olyan problCmákkal is ktiszkodnek, amelyek rCszben a szociális dialógus hiányzó tradiciójának, rCszben pedig annak tudhatók be, hogy egyes kormányok nem ismerik fel a társadalmi pérbeszCd szUksCgessCget. EzenkfvUl, a munkavállalók Cs munkáltatók csak korlátozott tapasztalatokkal rendelkeznek az Citaluk betöltend szerepvállalással kapcsolatban. Az elmtilt Cvekben ezek a problCmCk feler6sodtek azáltal, hogy a nyugdijreform vita34 Economist Intelligence Unit, Count,y Profiles for 2000, at www.eiu.com/schedule. Ajelenlegi összehasonlfts érdekében csak azokat a kormányváltásokat soroltuk fel, amelyek vagy általános vlasztsok eredményeképpen alakultak ki, vagy a politikai pirt változisával jirtak együtt. Ha a korm6nyprton vagy a koalfción beluli egyéb változásokat is figyelembe vennénk, jóval magasabb számokat kapnánk. PldáuI Litvániában összesen 11 változasrakerult sor akormányonbelul. (lásd a litván kormány honlapját: www.lrvk.lt) Akormlnyzóp6rtot vagy koalIciót érint6 változások száma 4 volt. 35 A 2000 jtmniusában elfogadott torvnymódosItások értelmben a 2. Kötelezi5 pillért 2002. január elsejét5l vezetik be. 36 Magyarországon ajelenlegi Fidesz-korm1ny hatalomra lépésekor feloszlatta a bipartit nyugdIjonkormányzatot, korrupciós vádakra hivatkozva, amelyekkel kapcsolatban azonban nem indItottak vizsgdlatot. Litvdniában a kormdny korlátozta a nemzeti nyugdijtesttilet hatdskdrét (i.e. sajdt hatdskdrébe vonta a rendszer igazgatojanak Idnevezését) mivel dgy Itdltek meg, hogy nem biztositott a rendszer dtláthatósága. A Szlovék Kdztdrsasdgban az orszégos nyugdijrendszer irdnyItó testUlete viszonylag inaktiv volt, részben a kormdny dltal biztositott limitSlt hatdskdr miatt.

ILO-CEET

17

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Europában

ja során egyre nagyobb hangsi1yt kaptak a makroökonómiai hatások, azaz a növekv6 nemzeti megtakarItási ráták es befektetési szintek. Ez olyan változástjelentett, amelyek háttérbe szoritották a szociális védelem erniél alapvetôbb kérdéseit, és amelyek miatt a szociális partnerek szerepe marginalizálodni kezdett. Noha ez a hangsiily eltolódás er6sebben hat a szakszervezetekre, a régió üj munkáltatói szervezeteit is befolyásolja. Néhány országban a nyugdIj rendszerek tripartit testületeivel kapcsolatban is hasonló problémák merUltek fel, mivel a munkáltatói és munlcavállalói képvisel6k gyakran bizonytalanok az általuk betöltend6 szerepkorrel kapcsolatban és nem rendellceznek keIlô tapasztalatokkal a társadalombiztosItási rendszerek miiködési elveit illet6en. Néhány orszagban a testllletek müTködése iránti elégedetlenség ezt a tapasztalat hiányt tUkrözi.37 7. A regiondlis reforinok közötti kUlonbségek eró'södnek, mivel egyes országokban lelassult a privatizáció, mIg más orszdgokban folyamatban van a fennállo nyugdIjrendszerek szerkezetátalaki'tása. A magyarországi és lengyelországi radikális reformok alapján néhány szakért6 azt az elôrejelzést adta, hogy a legtobb kozép- és kelet-európai ország yegill ezt a modelit fogja bevezetni,38 Ahogy ezt a 6. táblázat mutatja, azéta mr sok kormány vezetett be hasonló intézkedCseket, mIg más országok jelenleg az el6készItés illetve a tervezés különböz6 fázisában vannak. Mindazonáltal ez a folyamat lelassult valamikor 1999 Cs 2000 eleje között. RomániCban a parlament elfogadta az állami rendszer szerkezetátalakitásáról szóló torvCnyjavaslatot, de a nyugdIj privatizációról szóló parlamenti vita mar több mint egy eve eredmény nélkül folyik.39 Ukrajnában a kormány a torvényjavaslat módosItásával reagalt a radikClis reform elleni szCles körI ellenállásra. A rCszletesen kidolgozott kritCriumok alapján a kötelezô második pillCr bevezetCsCre csak a gazdasagi Cs a koltsCgevetesi helyzete fellendUlCse esetCn kerUl sor.4° Esztországban a kormány elvetette a kötelez6 magánpillér kialakitCsCra tett javaslatot a magas átmeneti koltsCgek miatt. Az e helyett bevezetett torvénymódosItás lehetôvC teszi az onkCntes második pillCr felállItását, amely az állami rendszert6l kap támogatást a tagok arányában. B mellett néhány kormCny olyan reformstratCgiát fogadott el, amely privatizáció nCllcUl alakItja at az állami rendsze-

reket. 1999 decemberCben a szlovén parlament elvetette az átfogó nyugdIjreform törvénytervezet azon javaslatát, amelynek CrtelmCben iij kötelez6 megtakarItási rendszert hoztak volna lCtre az összes magánszektorban dolgozo munkavállaló rCszCre. B helyett a fennálló állami nyugdIjrendszer finanszIrozását megerôsIt intCzkedCseket hagytakjová.41 A Cseh Koztarsaságban a várható magas átmeneti költségek arra késztettCk a jelenlegi kormCnyt, hogy elves sCk a ko-

rabbi kormány privatizációs tervezetCt. MIg Csehországban jelenleg is vita folyik az állami rendszert illetô további nyugdijreformok bevezetésér6l, a kCt ország közösen egy - a fenn.11ó állami rendszert er6sft Cs CtalakItó második tIpustI nyugdIjrendszer bevezetCsCt javasoija a kozép- Cs kelet-európai országokban.

37 Magyarorszdgon a jelenlegi Fidesz-kormány hatalomra ldpésekor feloszlatta a biparit nyugdIj onkormdnyzatot, korrupcids gyaniikra hivatkozva, amelyekkel kapcsolatban azonbai nem indult elj6rás. Litvdniában, a korminy korlátozta az orszigos nyugdIj testuletjogkordt (i.e. sajt hatáskörttkbe vontIk a rendszerigazgato kinevezését) arra hivatkozva, hogy a rendszer nem teijes mértdkben átldthatd. A Szlovák Koztlrsaságban, az orszdgos nyugdij rendszer vezet6 testUlete viszonylag inaktIv volt, részben a kormány dltal biztosItott korldtozott jogkor miatt. 38 Példdul ezt az elôrejelzést adt1k a Vildgbarik szakért6i, amikor a kdzdp- és kelet-eurOpai privatizIcidt szorgaJmaztdk. A Vikigbank tisztviselôi gyakran olyan térkdpet mutatnak be, ahol a régió legnagyobb része sdtét szInnel van jelezve 2010-ben, ami a kötelezö msothk pillérhez tartozd rendszer bevezetését jeizi. 39 A vita fô kérdése az, hogy vajon a romániai t6kepiacok kellôképpen fejiettek és szabálozottak-e ahhoz, hogy megbirkozzanak a kötelez6 mdsodik pillérrel. 2000 mijusában a kéteyek iij erGre kaptak, amikor Románia legnagyobb befektetési alapja cs6dbe ment. A volt kommunista titkosszolgdlat tagjai dital m(Iködtetett alapnak 300 000 befektet6je van és 120 millió USD-t kezelt. Az alap azt a valótlan állItást tette, hogy a letétek biztosItottak. Az alap kezel6i az osszeomlás el6tt kivontak sajIt befektetdseiket. Financial Times, ,,Romanian Anger At Fund Collapse," 31 October 2000, p. A-2. 40 A kritériumok a következ6k: 1, Nem lehet hidny az állami nyugdijrendszerben, 2. Az dllaini koltsdgvetés hiánya nem lehet nagyobb, mint a GDP 1 szdzaléka, 3. Két eves nemzetgazdasCgi növekedCs, 4. A bankrendszer és a hazai pCnzUgyi piacok fejlesztdse (nines meghatirozva, hogy mit drtenek fejlesztCs alatt), 5. A nyugdfjjlruICk-fizet6k egydni regisztrációs rendszerCnekbevezetCse Cs egysCges jiru1CkgyCijt6 rendsze-

rek kialakitdsa, valamint 6 Az hnkéntes megtakarftdsi rendszerek tapasztalatainak feldolgozása. 41 Ahogy ezt mdr a kordbbiakban leIrtuk, ezek az intCzkedCsek a nyugdfjkorhatár emelésdt, ajöv6beni juttatdsokjelentds csdkkentésCt (25 szfzalCk) Cs a nyugdIjak indexálásdnak korkItozását tartalmazzalc a kifizetdsek sordn. A munkaugyi minisztdrium kCpvisekli ezt az intCzkedCst rCszben a szakszervezeti ellendllCsra való hivatkozCssal magyardzzCk, de SzlovCniCban igen elterjedt az a ndzet, amely szerint a javasolt privatizCció nem felel meg az orszCg hagyomdnyainak, illetve a nyugat-európai nyugdIjrendszereknek.

18

ILO-CEET

Elaine Fultz és Markus Ruck

III. KOVETKEZTETESEK Ezek a korai reform megoldások nem feltétlenül jeizik el6re a nyugdIjrendszer szerkezetátalakitásának hosszü távü alakulását, mivel az id6 haladtával ezek a rnódszerek eltünhetnek vagy ta1aku1hatnak az egyelôre mg nem látható események és koriilmények következtében. Mindazonáltal ezek a korai tapasztalatok bizonyos meglepetesekkel szolgálnak a korábbi elörejelzésekhez képest, és felvetik annak igényét, hogy a korábbi prognozisok alapján megállapItott igényeket es feltételezéseket feltilvizsgáljuk. SzUkségese és amennyiben igen, milyen következtetéseket kell levonnunk ebben a fázisban. B tanulmény szerzôi h2irom végsô megállapItást kivánnak tenni. Elsôként, a korai tapasztalatok csak kevéssé jeizik, hogy a radikális reformok megfelelnek-e a kozép- és kelet-európai országok politikai és gazdasági kornyezetének. Magyarországon és Lengyelországban a magán elôfinanszIrozott pillér megteremtéséhez szUkséges magas étmeneti koltségek és a felosztó-kirovó rendszer jarulék-kotelezettségének folytatódó teljesftése megemelik a reform koltsegét. Mindemellett a jelenlegi rendszer szerkezetátalakftására is szUkség lenne a 0,5-1,3 százalékos eves GDP mellett. Figyelembe véve a mér hatálybaii 1év( magas jérulék arányokat, ezek a koltségek mindkét országban jeient6sen megnovelik a nyugdijfinaiiszfrozCs terhCt, Cs nehezItik majd az Európai Unió által megkovetelt koltsCgvetési korlátozások betartásCt.12 Bmellett, ajelenlegi magas járulCkarányok miatt bevezetett intCzkedCsek tiltjCk a további járulCkemelCst. Bz a helyzet kölcsönös pénzugyi fugg6sCget eredmCnyez az els6 és második pillér között, s Igy a magánjCrulékokat csak tigy lehet finanszfrozni, hogy a szuksCges bevCteleket vagy az állami nyugdijrendszertôl, vagy a mésodik pillCrt6l vonjék el. Mindkét forgatokonyv - bar különböz6 módon - a munkavCllalók jövôbeli nyugdIjbiztonságCt fenyeget kockCzatokat rejt rnagCban.43 Az a tCny, hogy sok kozCp- Cs kelet-európai kormCny elvetette a nyugdijrendszer radikClis szerkezetátalakItásCnak gondolatCt, azt tükrözi, hogy egyre inkább nyuvánvalóvá vélnak ezek a problCmák Cs kockázatok. A befektetCsi módszerek tekintetCben, a kozép- Cs kelet-európai országokban - figyelembe vCve a privát pCnzpiacok tobbsCgCnek kis mCretCt Cs bizonytalan voltát -. a legkorultekintôbb stratCgiának a magánmegtakarItások állami Cs nem magánCrtCkpapIrokban törtCnô koncentráciCja bizonyulhat. Azonban ez azt is jelenti, hogy a rnunkavállalók csak korlátozottan fCrhetnek hozzé a magCnbefektetCsek által kinált magasabb hozamokhoz azok kockázatosabb teimCszete miatt. A magasabb nyeresCgek hiányában a maganpCnztCrak Cital kirótt nagy adminisztrációs djak valószInifleg elviszik a rnegtakarItCsok egy rCszCt és elCgtelennC teszik a jöv6beni eilátások kifizetCsCnek mértCkét. A több közCp- Cs kelet-európai országban megfigyelt id6kOzi politikai v1tások gyakorlata szintCn nern felel meg a hosszé megvalósItási idôszakot igCnyk radikélis reformoknak. Noha az adott id6n belül nehCz megjósolni a politikai prioritások áttev6dCsCnek hatásait p1 a második pillCr bevételi forrCsainak eme]CsCre vonatkozó rendeletet visszavonta a Fidesz-kormány valószmnffleg ezek a prioritCsok kiilönböznek azoktól, amelyek a radikClis reform elfogadásakor álltak fenn. NChány megfigyel6 azt állItja, hogy a nehézsCgek ellenCre a privatizáció meg mindig a nyugdIjrendszerek szerkezetátalakItCsának legCletkCpesebb módszere a kozCp- és kelet-európai orszCgokban, mivel csak egy radikális változás tud-

-

ja megtömi az olyan megállapodott Crdekek elienállását, mint a szakszervezetek Cs a nyugdIjas CrdekkCpviseletek. Mindazonáltal a gyakorlati tapasztalatok nem erôsItik meg ezeket a feltCtelezCseket. Ahogy ezt a II. fejezetben frtuk, a privilegizált nyugdujakat privatizáció nClkUl korlátozták a Cseh Koztársaságban, Litvániában Cs SzlovCniában, miközben Lengyelorszag meg továbbra is kUzd ezzel a problCmával a privatizációs torvCny elfogadása során. A fent emlItett három ország sikeresen emelte meg a nemzeti nyugdij korhatárt is, Cs SzlovCnia Cletbe lCptette azt a lCnyeges reformtorvCnyt is, amelynek értelmCben a jövôben a nyugdijasok 25 szazalekkal kevesebbet kapnak majd, mint a jelenleg nyugallományban lev6k. Ugyanakkor mas országok, p1. Sz1ov1c Koztarsasag jelenleg olyan privatizációs torvCnyjavaslatokat tCrgyal, amelyek nem emelik a nyugdijkorhatárt, Cs nem foglalkoznak a privi1egiz1t nyugdIjakkal. A korai tapasztalatok vegyes kCpet mutatnak, s ez nem támasztja ala azt a nCzetet, hogy a nyugdIjreform egyetlen járható iitja a privatizacio.

42 Maastrichti Egyezmény (109. cikkely protokolija) értelmében az eves koltségvet6si hiCny (beleCrtve a társadalombiztosItCst) nem lehet magasabb, mint a GD? 3 százalCka Cs a fethalmozott adossCgállomzlny nem lehet több mint a GD? 60 sz6zalCka. 43 Ahogy ezt m6r lefrtuk, Lengyelországban a járulCkok m6sodik pillCrbe történ6 &irCnyItCsa növeli az állami nyugdij rendszer deficitjCt. MagyarorszCgon a v6rtnCl magasabb magannyugdfjpenzteri rCszvCtel miatt a kormány megpróbtulta csökkenteni az Cilami nyugdIjrendszer bevCteleinek elszIvCsCt, de ez Cital a magánpillCr vesztett erejCb6l, Cs szuksCgessC vClt a magCn jCrulCkszintek Cliami garanciinak bevezetCse.

ILO-CEET

19

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Európában

Másodszor, a reformok köre ez idáig meglehet6sen szüknek mondható. AmIg a nyugdIj ellátások átalakitása az egész regioban igen nagy jelent6ségii, a rendszerváltás óta csak keyes változást eszközöltek a rokkantsági nyugdIjak terUleten, annak ellenCre, hogy a növekv6 munkanellcUliseget a rokkantsági nyugdIjak feltCtelrendszerCnek konnyItCsCvel próbálták kezelni Ennek eredmCnyekCppen a csökkent munkakCpessCggel rendelkezô rokkant nyugdIjasok száma jelent6sen emelkedett, de az 6 esetükben alig van lehet6sCg illetve ösztönz6 er6 a foglalkoztatásra. Ehhez hasonlóan, csak nagyon keyes figyelmet fordItottak a közCp- Cs kelet-európai gazdaságok n6i munkaerejCre, akiket aránytalanul si.ijtott a nyugdIjkorhatár emelCse, ajCrulCkformák tijrafelosztási elemének megszuntetése, és ktilonoskCppen az iij, becslések alapján megállapftottjárulCkrendszer, ahol komoly hátránytjelent a munkából való kiesés a karrier elején. A harmadik probléma a szociális vCdelemböl való kiszorulCs az informális gazdaság terjedCse miatt. A legtobb kozCp- Cs kelet-európai rendszerelemzö szuksCgesnek találja, hogy iIj módszerekkel azonosItsák a rendszerb6l kikerilit munkavállalókat Cs rájuk is kiterjesszék a szociális védelmet, azonban erre csak nagyon keyes kIsCrlet törtCnt. A problCmák megoldásat olyan kutatCssal lehetne támogatni, amely dokumentálja a helyzetet, s a cClcsoportok - rokkantak, nôi munkavállalók Cs az informális gazdasagban dolgozók - igCnyeit, Cs amely meghatCrozza a reform modelijekCnt felhasználható legjobb gyakorlatot a rCgióban, Nyugat-Európában Cs más tCrsCgekben. Egyre sllrgetôbb az igCny az ilyen tanulmCnyokra, hiszen ezek a szClesebb kör reformok katalizátorakCnt mIiködnCnek, VCgezetUl, si1yos aggodalomra ad okot az a tény, hogy sok országban társadalmi konszenzus nClkul folyik a nyugdIjrendszer átalakitCsa. Csak kevesen CllItanák azt, hogy a reformok hosszii távon sikeresek lehetnek a f6 Crdekcsoportok egyetCrtése nClkül. Ezt az egyetértést csak ügy lehet megszerezni, ha ezeknek a csoportoknak szerepet adnak a reform tartalmi kidolgozásaban. Ezek a csoportok csak akkor vehetnek részt hatCkonyan ebben a folyamatban, ha pontosan tudják, bogy milyen szerepkor betöltCsCt várjCk el t6liik, Cs hajól ismerik a vitatott kérdCseket Ennek ellenCre a tarsadalmi párbeszéd változatlanul a nyugdIjreformok gyenge yagy hiányzó láncszemCnek bizonyul sok közép- Cs keleteurópai országban. Sok munkavállalói Cs munkáltatói szervezet csak korlátozott eredmCnnyel próbál módszereket taiCini a nyugdijpolitika befolyásolására. A képzCs az egyik olyan eszköz, amellyel ezt a problCmát kezelni lehet. A kCpzCs segIt abban, hogy a szociális partnerek olyan cClokat tiiizzenek ki maguk elC, amelyekkel a hosszü távü és a jelenleg surgetô problCmCkra is választ kivánnak adni. A képzCs segItsCgCvel a szociális partnerek kCpessC válnak a célok elCrCsCt szolgáló konkrét stratCgiék kidolgozCsCra. A képzCsnek lehet6sCget kell biztosItania arra, hogy a szociális partnerek tanuihassanak a rCgió Cs más térsCgek sikeres tapasztalataiból, hogy elemezzCk a nyugdIjfinanszfrozas szakmai szempontjait, a ktilönböz6 reformstratCgiCk el6nyeit Cs hátrányait, Cs hogy empirikus informáciCt szerezzenek a többi kozCp- és kelet-európai országban megvalósItott refonnok korai hatásairól. Az ilyen kCpzCs rendkIvUli módon meger6sIthetnC a nyugdfjreformmal kapcsolatos társadalmi pCrbeszCdet rCgió szerte, Cs ez által biztosIthatná, bogy a kormányok Cital elfogadott nyugdIjpolitika sikeresen Cs fenntartható módon valósuljon meg.

20

ILO-CEET

Elaine Fuitz és Markus Ruck

REFERENCIAK Augusztinovics, Maria, ,,Pension Systems and Reforms in the Transition Countries," in Economic Survey of Europe, Economic Commission for Europe and United Nations, 1999, Vol.3. Economist Intelligence Unit, Country Profiles for 2000, at www.eiu.com/schedule. Hagemejer, Krzysztof, ,1'he Transformation of Social Security in Central and Eastern Europe" (in draft, 1999), in Katharina Muller, Andreas Ryll, and Hans-Jurgen Wagener, eds., Transformation of Social Security: Pensions in Central-Eastern Europe, Heidelberg: Physica-Verlag, 1999.

Hausner, J., Security through Diversity: Conditions for Successful Reform of the Pension System in Poland, Collegium Budapest, Institute for Advanced Study, Discussion Paper, No. 49, 1996. IBUS Briefing Service, 1999 issues.

Latulippe, D., ,,Effective Retirement Age and Duration of Retirement in the Industrial Countries between 1950 and 1990. Issues of Social Protection, International Labour Office, Discussion Paper No. 2, Geneva 1996.

Muller, Katharina, ,1'en Years After: Pension Reforms in Central and Eastern Europe and the Former Soviet Union," Frankfurt Institute for Transformation Studies, Frankfurt (Oder), February 2000. Palacios, R., M. Rutkowski, and X. Yu, Pension Reform in Transition Economies, Washington, D. C., World Bank, 1999. Pensions International, 1999 and 2000 issues.

Phare Consensus, Change and Choice in Social Protection: The Experience of Central and Eastern Europe, Pantheron: The University of York, 1999.

Simonovits, A., ,,The New Hungarian Pension System and its Problems," in Katharina Muller, Andreas Ryll, and Hans-Jurgen Wagener, eds., Transformation of Social Security: Pensions in Central-Eastern Europe, Heidelberg: Physica-Verlag, 1999.

U. S. Social Security Administration, Social Security Programs Around the World, 1999.

ILO-CEET

21

NyugdIjre form Kozép- és Kelet-Európábari

-cflC' N0000NtC

N

ry- C 00 N o6 00 C' C -i N'0--.0\O\C) NO00NN0N0NO0O'00

m

C'

00

cn

0(

N

0

0

N C N

fl

O

N 00

CC' 00

NNCn

rNC

fl

tf

çfl N -

-ct-

CN

'fl

00

cri

cn n

NNN0000NNNN C '-I C' C C' N C' NCQ

00

oomCooCfC'C' N C''0 C'

NCm

'0 N 00

fl

C' 'f

r

C 00

NC'NNC NC'CCLNcflCN'0t'0'0oo'0NCcfl 0000N00'0N)C

C

NtC'-

C'

C N

0000N N-00CC'C'LrNC' C''0Co0NC'0oo(N--rn-NC'ooC'tndC' NNNN

00N0C' NNN0000C'0o0no0OnC'c-ç' CCCfl

C C N

C C C

0NC' C''0

N

C 00

r''

C C N C C N C C N C C C N C 00 C'

NcflNcN

Nr)n

Ncc'c-

C'

00NC'Cfl00NC'NCNCflC'

Ô0OON

C C N

V

00

C-fl C0000N00N\0C'

N

I

,

fl

N-

t - - m m -1 N

N 'r

in C 00

N cfl

NNN

NN

C 00 N

i

4

in

-

fl

NN-

N N 00

C\

N

4

C'C'NC00'000CNC'00 - i e-i 44Cd'

C

r'-i

00 \C

C'

00 N -1 C' C N N

C'

N

in

-(

4

N C N -4

'0 in

0enlflN NinC''0CnNinin'0enOOCN C en - - N en en en '0N en en N N en s Nc'enNN NNNNNNNNNNNNNNNN en

C00\bin -Nin-C-oo-000 Ic-f e'enNN -4N-4-4NNNNN'-NNNNN

\0CenC'N-N--NNNNN,-enNN NenNCo000N-f C C' '0 C' N N C' N

CsI\0 N W4enNN

C' en

cc

N

en

C'

C' 4 N C' C in 00 N N C N en C -r NNNNc'-1NN NNNNNNNNenNNNNenNen N\00inC' inNCC'NCC0fl00NQ0kflC C en - N en en C \0 N C N -1 tN0 Cn N'0 'el-

en

'-1 in

men

en

enen

'1

'

-&a

'

0

cO0:C E

CdD

N'N 2

:Q

Cd

l-

Cd

.

'

r-i-1

N

"0 a)

N

22

d

cd

.00 Cj

'a)

N Q

-i

ILO-CEET

Elaine Fultz es Markus Ruck

ON O

in

t'

N Co

00 C C -lfl CNO inin\C>NNN in N 00 \C in 00 O 00 N N CO

N C\in 00 N N

COO N C0O COCCO 00

N

C C 00 CO .-1 'O N C\ in N O 1\O

in

N

it

Co N Co

N

0o

t

00

0\

zw

C N

:0

C Co C N

Co

co

Co cON N CO N coN CO N

N-

-i N

inC 00 Nî co -1

C in C CO 000000 CC NDin - ' C\ N N CO NN î c' C

N C N Q\Lfl Q\ C tO 00 O N N in NC) C\r-1 O\ 00 00 C CNinN Co N NO N CO NNtrî OC\j Nt< 00 inNNNN 'OCO NNNNN CO

\

C C

U) U)

C C C N

w 0

z

)J

-4 O 0O 00O 00 N Co NC0 tO 0-c6CfC\ inCO CO

w

C in N C N

I

C Co C N

z

,-4

1

ON t

in

CO

v-I

Co

C0

tO

tO

0NN

-4 Co N. CO CO 4

)

'N

U

N

4

tO

0

0', Qin0

C0

Co

Co N CO

N N Co

N

c,

CO

Co

CO

Co

00 CO

0

CO C CON in CO CO

CO

,-I

,4

in C CO

-I in -1

v-I

.4

.I

.

N

CO

4

0\ '.o

.'

00

N

in 0\ 00 C corn coNNCO N CO

CO N

C'-îC oc I NNNNNNNNNNNNv-N

C C N

C CC'C-N '.0

CON CO N N

C C C N

C

C 00

'

'I

O\

N '-1 O NN N

O

v-i .4 NC N 00 'it

O\ .

0\ CNCO

C0 NCo N NC N 0000 C N in 0î0N Coin '.0 '.0 N '.0 'I I

v-I

'ci'

.-4

CO

'.0

.4

s

'It)

U)

It)

0

'I -in

00

Ci)

'

'

a

0

It) c#

f

N

o'

t v-IN -00 v-I

CO

v-I

'ci'

-

0

in

in 'I N 'I

I

:

Cii

' Ci)

C v-I

N 00 COin 'ci' N N in

Ci)

C)

'

00

C CO CO 'it - CO v v-I v-I .4

o

c'

ILO-CEET

CO

00

(

C'

N

v OCCO ,.I

in

.

Q

inCO N NNNN N 00CO C 00NNN00 v-I ON N CN N NN N \0 NC N 00 N inN N

0

th

N in in

N N'O -( - _l

v-I N CO

s

co

00

Jw C:,

-

co Co0 Co

v-I

1M

w

in

in

C

4

C 00

Cl)

NC C C CNN t CC0tOtOCOCNNNCC\C\O\DC00 NNNNNNNNNNNNNNNN C0

Co "00000 N Co N 0"O in in\C)'Q in C-1 '-I - N '-

N

w

co

CO

(-I,

C')

Co

N N N N N -I

C N -i N

c\i

N

Co

:

N Ci) C#'D

23