Szerkesztette: Szakályné Pintér Mária Szakértői csoport tagjai: Boros Bálint, Ivusza Tamás, József László, Lassu István, Mód János, Vártok Ákos Készítették: Szakályné Pintér Mária Vártok Ákos Szakmai konzulens: Dr. Németh Jenő Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft. 2009
Tartalomjegyzék Előszó .............................................................................................................. 3 1. A Rinyamenti kistérség sport és szabadidős helyzetképe ........................... 5 1.1. A kistérség általános bemutatása ......................................................... 5 1.2. A kistérség sport és szabadidős helyzetképe........................................ 11 1.2.1. Óvodák .......................................................................................... 12 1.2.2. Kimutatás a kistérség általános-és középiskoláiról ...................... 15 1.2.3. Diáksport- egyesületek, iskolai sportkörök................................... 23 1.2.4. Sportegyesületek, versenysport, utánpótlás-nevelés ..................... 25 1.2.5. A Rinyamenti kistérség közösségi sportja .................................... 32 1.2.6. Sport- és szabadidős tevékenységet támogató intézmények......... 34 1.3. Sport- és szabadidős rendezvények, akciók, szolgáltatások felmérése ................................................................. 35 1.3.1. Kistérségi sport és szabadidős rendezvények ............................... 35 1.3.2. A Rinyamenti kistérség regionális, országos és nemzetközi kitekintésű programjai ................................................. 36 1.3.3. Információs rendszer, internetes szolgáltatás, oktatás .................. 39 1.3.4. Nemzetközi sportkapcsolatok ....................................................... 40 1.4. A helyzet összefoglaló elemzése .......................................................... 41 2. A sport és szabadidős jövőkép, stratégia intézkedése ................................. 45 2.1. Stratégiai tervezés rendeltetése és általános szempontjai .................... 45 2.2. A kistérségi sport és szabadidős stratégia célrendszere ....................... 50 2.3. A táblázat kifejtése, magyarázata......................................................... 55 2.3.1. Hosszú távú stratégia 2030-ig ....................................................... 55 2.3.2. Átfogó tíz vertikális cél 2015-ig ................................................... 56 2.4. Átfogó horizontális célok részletezése 2015-ig ................................... 61 2.4.1. Sportfejlesztés feladatai: Sportlétesítmények ............................... 61 2.4.2. Sportkínálat a kistérségben ........................................................... 62 2.4.3. A kistérségi sportstratégia kommunikációja ................................. 62 2.4.4. Kistérségi sportirányítás ................................................................ 63 2.4.5. Sportfinanszírozás ......................................................................... 63 3. A sport és szabadidős stratégia konkrét projektjei ...................................... 64 3.1. A kiemelt projektkoncepció ................................................................. 64 3.2. A teljes projekttáblázat ......................................................................... 65 3.3. A legfontosabb projektek részletes bemutatása, indoklása .................. 74 4. Összefoglaló gondolatok, üzenetek ............................................................. 86 Irodalomjegyzék .............................................................................................. 88
2
LEGYEN HOZZÁ KEDVED! SZABADIDŐ – SPORT – KULTÚRA EGYÜTT GONDOLKODÁS – KÖZÖS TETT
ELŐSZÓ
A modern társadalom számtalan olyan struktúrát működtet, amely az állampolgárok életfeltételeit biztosítja, alakítja. Gondoskodik az egészségügyi ellátásról, a közoktatásról, a közbiztonságról, az idős emberek ellátásáról, a szociális segítésről és még jó néhány társadalmi funkcióról. Ezek között jelen van az egészség megőrzésének társadalmi szükségessége és a tartalmas szabadidő eltöltés lehetőségének, a közösségek létrejöttének a fontossága is. Ez utóbbi funkciókat szolgálja a sport is. Minél szervezettebben, rendszerbe foglalva és tervszerűbben folytatunk egy tevékenységet, feladatellátást, az annál hatékonyabban valósul meg. Ezért is fontos, hogy tudjuk, mik a céljaink, mi a koncepciónk. A sport hatékony és nélkülözhetetlen eleme az egészség-megőrzésnek. A társadalom egészségi állapota javításában betöltött szerepét mással nem lehet pótolni. E szerepe természetesen összekapcsolódik a szabadidő-eltöltés hasznos, az egyén és a társadalom számára is megtérülő elfoglaltsággal. A sportolással töltött idő beépül az egyes ember életébe, javítja fizikai és mentális állapotát. Fontos szerepe van a közösségteremtésben is, hiszen a sport olyan szervező erő, ami valamennyi társadalmi rétegből mozgósítani tud, köréje működőképes helyi csoportok, közösségek épülhetnek ki. Összetartó ereje hozzájárul az egy-egy iskolai, települési, társadalmi és nemzeti közösséghez tartozás erősítéséhez. Hangsúlyosnak tartom a sportnak, a sportolásnak az egyéniség fejlődésében, a gyerekek, a fiatalok nevelésében betöltött szerepét. Olyan magatartásformákra, tulajdonságokra nevel, amelyeket az élet valamennyi területén alkalmazni, gyakorolni és hasznosítani tudnak az emberek. Lehetőséget biztosít a sikerek, a kudarcok, a konfliktusok, az együttműködések megélésére – megtanulására. Olyan tulajdonságokat fejleszt, amelyek kifejezetten segítik a közösségi, az emberi kapcsolatok jobbítását, az egyén életfelfogásának pozitív alakulását. Mindezek miatt is a helyi társadalomnak feladata a sport vonatkozásában az, hogy megfogalmazza célkitűzéseit, az elvégezni kívánt feladatokat. A települési önkormányzatoknak és társulásaiknak a sport területén az egyik funkciójuk az, hogy tudatosan és tervszerűen segítsék, támogassák e tevékenység szervezőit, gyakorlóit, hogy motivációt adjanak a lakosságnak a sportban való aktív részvételre. 3
Az önkormányzatok másik feladata a sportolás feltételeinek biztosítása, fejlesztése. Ennek meghatározó jelentősége van abban, hogy milyen sportágakban mennyien aktivizálódnak. A létesítmények fejlesztése és fenntartása, működtetése döntően önkormányzati feladat, illeszkedik az önkormányzati tevékenységbe. A Rinyamenti kistérség sportkoncepciója hozzásegíti a térség lakosságát, a sport irányításában, szervezésében résztvevőket, az önkormányzatokat ahhoz, hogy hosszú távon gondolkodva a megfogalmazott célok elérése érdekében végezzék munkájukat. Hozzájárul a sportcélú fejlesztések tudatos tervezéséhez, ütemezéséhez, valamint a humán erőforrás, a személyiszakmai feltételek célirányos biztosításához. Fontos szerepe van az önkormányzati, intézményi szintű, sporttal kapcsolatos dokumentumok egymáshoz illeszkedő elkészítésének, módosításának megalapozásához. Ez a hosszú távú program elősegíti a kistérségi, mikro-térségi, települési, iskolai, egyesületi sporttevékenységek és szabadidős programok egymásra épülésének, összhangjának megteremtését. Valamennyien érdekeltek vagyunk abban, hogy egészséges, jó közérzetű, pozitív szemléletű gyerekek, fiatalok és felnőttek éljenek kistérségünkben. Ezért is érdemes tudatosan foglalkozni a közösségi sport, és a versenysport ügyével.
Nagyatád, 2009. október 22.
Ormai István a Kistérségi Társulás elnöke
4
1. A Rinyamenti kistérség sport és szabadidős helyzetképe
1.1.
A kistérség általános bemutatása
Hazánkban a kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, a régió és megyehatárokat át nem lépő, jogilag szabályozott rendszer. A települések olyan együttese, melyek között többirányú, részben szabályozott kapcsolatok funkcionálnak. A kistérség, mint közigazgatási egység jog által meghatározott, másrészt önszerveződésre alapozott funkciókat lát el. Térségi tervezést, és annak végrehajtása érdekében szervezést végez. A kistérség centrumtelepülése város (kivételesen nagyközség). A kistérségen belül mikro-körzetek alakíthatók ki, úgy államigazgatási, mint közszolgáltatási feladatok ellátására. A kistérség önszerveződő, tervezési, ellátási szint, fontos szerepet tölt be a helyi társadalom szervezésében, és sajátos identitás kialakításában. A kistérségbe tartozó települések együttesen alkotják és biztosítják a fejlesztés-tervezés és a közszolgáltatás szervezés hatékonysági és minőségi szempontjait, intézményeit, megoldásait.
Jogi háttér és az együttműködés hatása A kistérség önkormányzatai -többek között- a közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében hozták létre a többcélú kistérségi társulásukat. E témakörben célszerű, ha meghatározzák azt a legcélszerűbb szervezeti, tervezési formákat, módszereket, célokat, melyben a sport és szabadidős tevékenységet az egyéb szervekkel koordinálva gyakorolják. A helyi feladatokat és hatásköröket a központi jogszabályok, illetve a települési önkormányzatok rendeletei és a többcélú társulás határozatai tartalmazzák. A helyi közigazgatási rendszeren belül a többcélú társulás hatása alapvetően érinti a közszolgáltatások körében a sport és szabadidős tevékenységet, a sport és szabadidős tevékenység együttműködés vertikális és horizontális szervezeti rendszerét, a kistérségi, települési menedzsmenten belüli testületi, tervező, döntéshozó struktúrát, a munkaszervezeti, szolgáltató központú megoldásokat, az egyesületi, szakosztályi alkalmazkodási módszereket, új finanszírozási formákat. A Rinyamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 1995-ben, 18 település közreműködésével alakult meg. A szervezetet a települések elsősorban a közös érdekeik hatékonyabb érvényesítése és az eredményesebb együttműködés érdekében hozták létre. A társulás 2004ben átalakult, és létrejött a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás. Az elmúlt évek együttműködésének tapasztalatai egyértelművé tették és erősítették a települések további közös erőfeszítéseinek szándékát, és az együttműködés területeinek kiszélesítését. A kistérség területe egybeesik a statisztikai kistérséggel. A KSH által meghatározott határok módosítását semmi nem indokolta, ezért változatlan maradt. Társulás neve: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás A Társulás székhelye: 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9. A Társulás települései: Bakháza Község Önkormányzata (7585 Bakháza, Kossuth u. 79.) Beleg Község Önkormányzata (7542 Beleg, Kossuth u. 97.) Bolhás Község Önkormányzata (7514 Bolhás, Kossuth u. 60.) Görgeteg Község Önkormányzata (7553 Görgeteg, Fő u. 24.) Háromfa Község Önkormányzata (7585 Háromfa, Kossuth u. 235.) 5
Kaszó Község Önkormányzata (7563 Somogyszob, Petőfi u. 1.) Kisbajom Község Önkormányzata (7542 Kisbajom, Kossuth u. 111.) Kutas Község Önkormányzata (7541 Kutas, Petőfi u. 70.) Lábod Község Önkormányzat (7551 Lábod, Kossuth u. 57.) Nagyatád Város Önkormányzata (7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 9.) Nagykorpád Község Önkormányzata (7545 Nagykorpád, Petőfi u. 92.) Ötvöskónyi Község Önkormányzata (7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51.) Rinyabesenyő Község Önkormányzata (7552 Rinyabesenyő, Kossuth u. 56 Rinyaszentkirály Község Önkormányzata (7513 Rinyaszentkirály, Fő u. 56.) Segesd Község Önkormányzata (7562 Segesd, Szabadság tér. 1.) Somogyszob Község Önkormányzata (7563 Somogyszob, Petőfi u. 1.) Szabás Község Önkormányzata (7544 Szabás, Fő u. 52.) Tarany Község Önkormányzata (7514 Tarany, Szent István u.20.)
Földrajzi elhelyezkedés és természeti jellemzők A Rinyamenti kistérség a dél-dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. A kistérség területe földrajzilag a Dunántúli-dombság, ezen belül a Belső-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemző a síkvidéki jelleg, amelyet É-D-i irányba húzódó homok alakzatok, vonulatok, homokhátak tesznek K-NY-i irányban kissé hullámossá. A Rinyamenti kistérség területe 647,07 km2, a megye területének 10,7%-a. Széles völgyek és lankás dombok által szabdalt vidék, kiterjedt, nagyvadban gazdag erdőkkel. A kistérség jelentősebb vízfolyása a Rinya patak és ágai. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található itt. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentős része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó - őslápos -, a Baláta. A régió településeinek műszaki infrastrukturális ellátottsága vegyes képet mutat. A régióközpont, Nagyatád valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van. A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás megoldott, folyamatban van a teljes körű szennyvízhálózat és a gázellátás kialakítása. Az alsóbbrendű úthálózat minőségi állapota igen rossz, közlekedésbiztonsági szempontból sok a pótolnivaló. A fejlesztésekre, hálózatbővítésre szánt közpénzekből a nagyobb részt inkább a felújításra, korszerűsítésre kell fordítani a kistérség szinte valamennyi útján. A fejlesztési elképzelések között szerepel a 68-as főút felújítása a városokat elkerülő szakaszokkal, amely közlekedési szempontból jelentős előrelépést jelentene a kistérség számára. E terület jelentős felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentősebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon működik, amely a gyógyfürdőt, illetve a városi termál-és strandfürdőt látja el termálvízzel. A Rinyamente számos természetvédelmi területtel rendelkezik. 6
Ezek közül legjelentősebb a Baláta tó és környéke. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú rinyaszentkirályi erdő, melynek madárvilága és fészkelő-helyei értékesek. A vadon élő állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó 100 éves petesmalmi tórendszer. Több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidrarezervátum, melynek híre az országhatáron túlra is eljutott. Több kiemelkedő jelentőségű védett, vagy védelemre érdemes természeti-táji érték van még Lábodon, Nagyatádon, Rinyabesenyőben, és Ötvöskónyiban is. A kistérség története A térség falvait a Rinya patak kapcsolja össze. Némelyik annak völgyében húzódik meg, a másik közvetlen mellette fekszik, s van, amelyik a vízgyűjtő területén helyezkedik el. Mindehhez járulnak a településeket övező gyönyörű tölgyerdők, amelyek vadban nagyon gazdagok. Itt él a legszebb gímszarvas állomány, a szigorúan védett területeken réti sasok fészkelnek. Gyönyörű agancsú szarvasbikákat, őzeket, vaddisznókat, s rengeteg apróvadat rejtenek a dús lombú erdők. Csillogó felületű halastavak villannak fel az utazó előtt a famatuzsálemek közül. A nádasokban szárcsák, vadkacsák, darvak, ritka madarak tanyáznak. A vizekben pontyok, csukák, amurok, süllők, harcsák, keszegek élnek. A fentiek miatt is szívesen látogatnak ide külföldi és hazai vadászok. Egyre népszerűbb a horgászat, több éve nemzetközi bojliversenynek ad otthont a térség egyik halastava. A kedvező adottságoknak köszönhető, hogy sokféle népcsoport telepedett le itt pl. besenyők, kunok, vendek. Már a bronzkorban lakott volt a terület, erre utalnak a Rinya menti régészeti leletek. Vespasianus császár idején a Római Birodalom egyik hadiútja is itt haladt el. A középkorból megmaradt írott források szerint királynéi, püspökségi kézen voltak a birtokok, amely nem csekély kiváltságot jelentett a lakosság számára. Számos vízimalom működött, kihasználva a Rinya folyását. Később híres családok, mint például a Festetics, a Zrínyi és a Sommsich műveltették a földeket. Virágzó települések, gabonatáblák, gyümölcsösök váltogatták egymást. Sajnos a török dúlás idején mindez tönkrement, a lakosság elmenekült, a vidék elnéptelenedett. A 18. század elején mind a labancok, mind a kurucok egyaránt járták a vidéket, amely lassan magához tért, s ismét virágzásnak indult. A lankás domboldalakon szőlőt, a sík területeken gabonát termesztettek, állatokat tenyésztettek. Békében éltek itt a különböző vallású emberek, templomokat építettek, iskolákat működtettek. A 19. században megjelentek az első kisebb-nagyobb üzemek, gyümölcsfeldolgozók, kiépült a vasúthálózat. Olvasókörök, néptáncegyüttesek, iparos egyesületek jöttek létre, színesítve ezzel a települések életét. Terjesztették a kultúrát, őrizték a hagyományokat. A nagy világégés után újabb fejlődés következik be. Termelőszövetkezetek, erdőgazdaságok, gyárak adtak megélhetést az embereknek. Híres lett az itt termő málna, feketeribizli és alma, valamint a burgonya. Természetessé vált, hogy mindenütt van villany, vezetékes víz, sokfelé bevezették a gázt, sorra épült és épül ki a szennyvízhálózat. Szebbnél szebb porták váltogatták egymást a falvakban. Szinte mindenhol helyben volt iskola, művelődési ház, orvosi rendelő. A kórház ellátta a terület lakosságát. Középiskola, kollégium várta a tanulni vágyó fiatalokat.
7
A rendszerváltás után átalakult a gazdaság szerkezete, gazdasági társulások alakultak, sokan fogtak különböző vállalkozásokba. A kitűnő környezeti adottságoknak köszönhető, hogy egyre jobban fellendül a fürdő- és falusi turizmus. A külföldi és belföldi vendégek egyaránt szívesen térnek ide vissza, ahol virágos város és rendezett, igényes, tiszta települések várják őket. Egyre gyakoribb, hogy ingatlanokat vásárolnak és az év nagy részét itt töltik. A civil szervezetek gondozzák és újjáélesztik a hagyományokat, falunapokat tartanak, ahol a térség települései még szorosabbá tehetik az együttműködést. Rendszeresen megjelennek a megyei rendezvényeken, így öregbítve térségünk hírnevét. A kistérség népessége A 2009. január 1-jei KSH adatok alapján a kistérség lakossága 27.771 fő, ez Somogy megye lakosságának 8,36 %-a. A Rinyamenti kistérség központja és egyetlen városa Nagyatád, ahol 11 712-an laknak, ez a lakosság 42,1%-a. A 17 községet felölelő terület lakóinak több mint fele a községekben él. A második legnépesebb település Segesd (2681 fő), míg a legkisebb lélekszámú település Kaszó (137 fő). Hat zsáktelepülés is van: Bolhás, Kisbajom, Tarany, Rinyabesenyő, Bakháza, Rinyaszentkirály. A lélekszám évről évre csökken. A népességfogyás elsődleges okának tekinthetjük a növekvő természetes fogyást, mely az alacsony születésszámmal és a kedvezőtlen mortalitási viszonyokkal magyarázható. A demográfiai folyamatokat befolyásoló tényező még az elvándorlás. A népességvándorlás méreteit, irányát elsősorban a gazdasági-társadalmi tényezők határozzák meg, ezek közül is alapvető fontosságú a foglalkozási szerkezet átalakulása. Település
Népesség (fő) 2000 2005 257 238 Bakháza 686 709 Beleg 509 495 Bolhás 1192 1206 Görgeteg 862 831 Háromfa 147 149 Kaszó 465 457 Kisbajom 1620 1551 Kutas 2241 2166 Lábod 12517 12072 Nagyatád 653 614 Nagykorpád 944 939 Ötvöskónyi 267 245 Rinyabesenyő 449 429 Rinyaszentkirály 2742 2734 Segesd 1837 1788 Somogyszob 619 603 Szabás 1297 1290 Tarany Kistérség 29304 28278 (Forrás: KSH adatok)
8
2009 210 685 477 1211 824 137 421 1538 2106 11712 618 948 205 421 2671 1730 601 1256 27771
A térség település- szerkezete A kistérség település-szerkezetében az aprófalvas jelleg a meghatározó. A települések 33%a 499 lélekszám alatti, további 28%-ban pedig nem éri el az állandó lakosok száma az ezer főt.
A kistérség egyközpontú, a térség térszervező ereje egyértelműen Nagyatád. A várost is érintő tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erősen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (főleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfűződnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as főút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi,Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál. A térség településrendszerében az alábbi településtípusok különíthetők el: A kistérség egyetlen városa Nagyatád. Az 1000 fő feletti települések, melyek területi helyzetük és a településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas. További 1000 fő feletti település: Somogyszob, Tarany, Görgeteg. Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fő alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fő alatti: Bolhás, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyő és Kaszó. Az itt élő emberek életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezőtlenné válásával számolni kell, hisz munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek megmaradására a jövőben is számítani kell. Gazdasági környezet A Rinyamenti kistérség a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. Gyengén iparosodott, szolgáltató agrárterület, melyre az elavult gazdasági szerkezet jellemző. Ezt a foglalkoztatottak ágazati megoszlásának vizsgálata mutatja. E területen meglehetősen magas a munkanélküliség, ennek oka többek között, hogy a Rinyamenti kistérség jellemzően iparhiányos, urális térség.
9
A gazdasági folyamatok szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedő. A városban 150 termelő, kereskedő, és szolgáltató cég működik. Összességében azonban a kistérségben a vállalkozások száma elég alacsony, melyek nagyobb része egyéni vállalkozás. A vállalkozások jellemzően a gépiparban, textiliparban, konzerviparban, építőiparban, szolgáltatásban tevékenykednek. Néhány településen, mint Segesd, Lábod, Görgeteg, Somogyszob és Szabás működnek még nagyobb vállalkozások. Nagyatádon és környékén az idegenforgalom meghatározó jelentőségű. Az egyik fő fejlődési lehetőséget hordozza, mivel több szolgáltatás is megtalálható itt, többek között termál- és gyógyfürdő, strandfürdő, különféle rehabilitációs kórházi szolgáltatások, vadászati-, horgászati-, természetjárási lehetőség, valamint a falusi turizmus. A kistérség egyik fő turisztikai vonzereje a termálvíz. Évről-évre egyre több érdeklődőt vonzanak ide a hagyományosan megrendezésre kerülő sportrendezvények: Határtalan Játékok – Nemzetközi Szabadidős Sportfesztivál, Cetrend – 10 km-es hosszútávúszás, eXtrememan, Kaszó Duatlon. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai A kilencvenes évek elején a városban működő nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy első ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezőgazdasági termelőszövetkezeti csődök és felszámolási eljárások is kedvezőtlenül érintették. Rövid idő alatt megszűnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelő struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy a falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségűek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezőgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Az elmúlt években a helyzet alapvetően nem változott. A térség mélyponton lévő foglalkoztatási helyzete változatlan, sőt romlik. A települések közül legrosszabb helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és Görgeteg van, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezőbb a munkanélküliség aránya Nagyatádon, 9% körüli. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezőtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fő tartós munkanélküli.
10
1.2. A kistérség sport és szabadidős helyzetképe A rendszerváltáskor, illetve az azt követő években közismerten súlyos adósság halmozódott fel a testnevelés és sport területén, amit a közelmúlt változásai sem tudtak még igazán pótolni. A gyermek-, ifjúsági-és felnőtt korú lakosság egészségi állapota, fizikai teljesítőképessége aggasztó, ezért a testkultúrával kapcsolatos hanyatló folyamatok megállítása és kedvező irányba való fordítása elodázhatatlanná tette egy sporttörvény megalkotását. A sporttörvény jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1996-ban elfogadott törvény a számtalan módosítás mellett immár két alkalommal is gyökeresen átalakult, mi több a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat szellemében a közeljövőben újabb - reményeink szerint a kistérségeket is érintő - átfogó módosítások várhatók. A sport világa sajátos, mással össze nem hasonlítható, igen összetett és speciális része a társadalmi felépítménynek. Itt különösen fontos a globális, a sport minden területét, ágazatát, sőt azon túlmutató szakterületeket is magába foglaló elemzés, gondolkodás és gondoskodás. A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás sport-és szabadidős stratégiája - mintegy 1015 évben gondolkodva - a fentiek szellemében készült, míg a részletes, témakörökre bontott operatív programokat- e stratégia elfogadásának tükrében- az elkövetkező években külön-külön napirendként kívánjuk a döntéshozó testületek elé terjeszteni.
Kimutatás a kistérségi települések sportigazgatási helyzetéről
Görgeteg
Az önkormányzat mellett működő, sporttal foglakozó állandó (vagy ad hoc) bizottság neve nincs
Háromfa
nincs
van
Kaszó
nincs
nincs
Kisbajom
nincs
nincs
Kutas
nincs
nincs
Lábod
nincs
nincs
Nagyatád
Oktatási, Kulturális és Sportbizottság
nincs
Nagykorpád
nincs
nincs
Ötvöskónyi
nincs
nincs
Rinyaszentkirály
nincs
nincs
Segesd
nincs
van
Somogyszob
nincs
nincs
Szabás
nincs
nincs
Település
Tarany
Társadalompolitikai, Településműködtetési Bizottság Bizottság
11
Önkormányzati sportreferens nincs
nincs
1.2.1. Óvodák A rinyamenti kistérségben 21 óvoda biztosítja a gyermekek gondozását. A központi településen, Nagyatádon létrehozott Nagyatádi Közoktatási Intézmény nyolc óvodájában - ide tartoznak Háromfa és Ötvöskónyi tagóvodái – 455 kisgyermek nevelése és fejlesztése- gondozása folyik. A kistérségen belül 15 település működtet óvodát, összesen 494 gyermekkel. Sajnos 2004. évtől folyamatosan csökken a gyermeklétszám. Az óvodák sportban - és szabadidős tevékenységben betöltött szerepe, - bár jelenőségét eltérően ítélik meg - fontossága vitathatatlan. Amennyiben a szűken vett sportról, szabadidősportról beszélünk, csekély az óvodák szerepe. Az óvodás korú gyermek lételeme a mozgás, ami ebben az életkorban jelentős változásokon megy át. Célszérűsödik, alakul dinamikája, összerendezettsége. Az óvoda a mozgáslehetőségek folyamatos biztosításával, a mozgásmotivációs eszközök alkalmazásával tudja kedvezően befolyásolni ezt a folyamatot. Ha figyelembe vesszük, hogy az egészséges szemléletű felnőtté válás mintavételének első szervezett színtere az óvoda, ha tudomásul vesszük, hogy 3-6 éves korban a leginkább meghatározó a mintakövetés, akkor a tudatos, tervszerű, célirányos óvodai nevelés szerepe, jelentősége figyelemreméltó. Az óvodai testnevelés során a kisgyermek először találkozik megtervezett, egységes intézményi rendszerben végzett mozgással. A különböző szakirodalmak alapján az ember mozgáskultúrájának kialakításához 3-12 éves kora között gyűjti a legtöbb tapasztalatot, a legmaradandóbb élményeket. Az óvodai mozgásfejlesztés nagyon fontos az életkori sajátosságoknak megfelelő motoros képességek kialakítása szempontjából. E korosztálynál lényegében rendszeres, szervezett sporttevékenységről kevésbé beszélhetünk, bár az úszás, a ritmikus sportgimnasztika, labdarúgás és a szivacskézilabda sportágak már megcélozták ezt a korosztályt is. Az óvodai testnevelési-és szabadidős foglalkozások inkább a tágabb értelmezésű testi nevelésben, a mindennapi harmonikus, egészséges, higiénikus élettel összefüggő szokások kialakításában jelennek meg. (tisztálkodás fontossága, utánzó-és szerepjátékok, stb. Az óvodáskor fő tevékenységi területe a játék. A gyermek minden fejlődése – testi és szellemi, pszichikai – elsősorban játékos tevékenység útján megy végbe. Bármely jellegű óvodai foglalkozásnak ez az alapja. Az itt végrehajtott mozgásos játékoknak nagy része egyszerű feladatjáték. A feladatjátékban játszó csoport minden tagja egyénileg oldja meg ugyanazt a feladatot. A játékfeladatokban elsősorban a mozgáskoordináció javítására kell törekedni, ezért ügyességet fejlesztő mozgásos játékokat kell alkalmazni. (Például: akadályleküzdés változatos formái, könnyen kezelhető tárgyak hordása, egyensúlyozás, labdagurítások és adogatások.) A kistérségi települések nagy részének van óvodája, az óvodák rendelkeznek szakképzett óvodapedagógusokkal, de külön tornaszobájuk általában nincs. Többségüknek van szabadtéri játékokkal felszerelt udvara, így a tavasztól őszig tartó időszakban megoldhatók a szabadtéri foglalkozások. Az intézmények eszközellátottsága mind a mennyiségi, mind a minőségi jellemzők tekintetében átlagos állapotot mutat. Az óvodák igyekeznek egyre korszerűbb és biztonságosabb játékokkal és sportszerekkel bővíteni eszköztárukat, amelyekkel elérik és fenntartják a gyermekek motivált állapotát. A szervezett testnevelési foglalkozásokon túl megfelelő színvonalon biztosítják a kisgyermekek számára a kötetlen mozgásos tevékenységek lehetőségét és az ahhoz szükséges tárgyi, valamint személyi feltételeket.
12
„ A játék olyan tevékenység, melynek közvetlen célja a győzelem elérése, illetve valóságos vagy elképzelt cselekmények minél tökéletesebb ábrázolása, megelevenítése. A játékban való részvétel, maga a tevékenység is örömet szerez a gyermeknek, mert kielégíti tevékenységvágyát, megvalósítja vágyait, törekvéseit, igényeit.” (Detre Pál)
JÁTÉK A NAGYATÁDI ROZSNYÓI ÓVODÁBAN A kistérség óvodai intézményei Óvodai intézmény neve 1.
Kutas-Lábod 7543 Beleg Mikrotérségi Társulás Rákóczi u. belegi tagóvoda 163.
2.
Somogyszob Község Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvódája Általános Iskola és Óvoda Görgeteg
3.
4.
Létszám
Cím
28 fő
Tornaterem /szoba/udvar játszóudvar
7517 Bolhás 15 fő Szabadság tér. 7.
játszóudvar
7553 Görgeteg 40 fő Vasút u. 3.
tornaszoba játszóudvar
Nagyatádi Közoktatási 7585 Háromfa, 46 fő Intézmény Tarkarét Kossuth u. 3. Óvoda Háromfa
játszóudvar
13
Sportlehetőség Ovis testnevelés foglalkozások. Gyógytestnevelés, családi délután. Ovis testnevelés foglalkozások.
Ovis testnevelés foglalkozások, délutáni sportversenyek, családi délután. Ovis testnevelés foglalkozások, délutáni sportversenyek, családi délután, gyógytestnevelés.
5.
Kutas-Lábod 7542 Kisba- 25 fő Mikrotérségi Társulás jom, Kossuth kisbajomi tagóvoda u. 143.
6.
Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás Micimackó Napköziotthonos Óvoda Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás lábodi tagóvoda Kutas- Lábod MikrotérségiTársulás Nagykorpádi Tagóvodája Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda Nagyatádi Közoktatási Intézmény Egyesített Óvoda
7541 Kutas, 55 fő Petőfi u.95.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
7551 Lábod, 74 fő Vasút u. 7.
játszóudvar
Ovis testnevelés foglalkozások, labdarúgás. Etalon sport- Ovis testnevelés fogszoba játszó- lalkozás. udvar iskolaudvar tornaszoba Ovis testnevelés foglalkozás. játszóudvar
7545 Nagykor- 23 fő pád, Kossuth u. 4.
játszóudvar
Ovis testnevelés foglalkozás.
7550 Nagy- 372 fő atád, Rozsnyói u.2/a
5 tornaszoba 1 sportpálya heti 1x sportcsarnok játszóudvarok
Nagyatádi Közoktatási Intézmény Szivárvány Óvoda Ötvöskónyi Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás rinyabesenyői tagóvoda
7511 Ötvöskó- 37 fő nyi, Fő u. 50.
nincs
7552 Rinyabe- 17 fő senyő, Kossuth u. 3.
játszóudvar
Ovis testnevelés foglalkozások. Utánpótlás labdarúgás.Ovis úszás, lovaglás, RG. Gyógytestnevelés. Ovis testnevelés foglalkozás, gyógytestnevelés, Ovis testnevelés foglalkozások.
Görgetegi Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája Segesd-Tarany Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Somogyszob Község Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvódája Kispipitér Napköziotthonos Óvoda
7513 Rinya- 17 fő szentkirály, Hunyadi u. 2. 7562 Segesd, 100 fő Teleki u. 14.
Ovis testnevelés foglalkozások, utánpótjátszóudvar lás labdarúgás. iskola torna- Ovis testnevelés fogterme lalkozások. játszóudvar
7563 Somogy- 19 fő szob, Kossuth u. 18.
iskola torna- Ovis testnevelés fogterme lalkozások. játszóudvar
7544 Szabás, 25 fő Fő u. 93.
játszóudvar
Ovis testnevelés foglalkozások.
Segesd-Tarany Általá- 7514 Tarany, 56 fő nos Iskola, Óvoda, Szent István u. Könyvtár és Pedagógiai 17. Szakszolgálat Mesevár Óvodája
tornaszoba játszóudvar
Ovis testnevelés foglalkozások.
14
1.2.2. Kimutatás a kistérség általános-és középiskoláiról Az elmúlt években megváltozott az iskolafenntartás több feltétele. Ennek alapján a Rinyamenti kistérségben 2007-től folyamatosan rendeződik át az iskolaszerkezet. 2007. július 1-jén jött létre Nagyatádon az Egyesített Óvoda, az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Babay József Általános Iskola, a Bárdos Lajos Általános Iskola és a Városi Zeneiskola integrálásával, melyhez 2008. augusztus elsején csatlakozott tagintézményként az ötvöskónyi Szivárvány Óvoda, majd 2009. július elsejétől a háromfai Móricz Zsigmond Általános Iskola és a háromfai Tarkarét Óvoda is. A Rinyamenti Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján a Nagyatádi Közoktatási Intézmény ellátja a kistérség településein élő gyermekek logopédiai igényét, valamint Nagyatád város általános iskolai tanulóinak gyógytestnevelését. Szintén 2009-ben alakult a Kutas-Lábod Mikrotérségi Közoktatási Intézmény, amelyhez a két községen kívül Beleg és Nagykorpád is tartozik. A Tarany, Segesd Mikrotérségi Általános Iskola Óvoda és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként működik a Taranyi Általános Iskola. A Görgetegi Általános Iskola tagintézménye a rinyaszentkirályi óvoda. Az integráció alapérvei: a gazdasági racionalizálás szakmai együttműködés gyermeklétszám- csökkenés az Európai Uniós pályázatokon való eredményes részvétel. A gazdasági racionalizálás keretében a létszámleépítések és az áttanítások következtében a közeljövőben több millió forint megtakarítás várható. A következő években a megtakarítás még tovább növelhető. A szakmai együttműködés területén az intézményegységek önálló arculata megmaradt, de egységes pedagógiai program szerint oktatnak. A kapcsolódási pontok hangsúlyosan jelentkeznek, az átmenetek sokkal könnyebbé váltak az intézményhasználók számára, bölcsőde – óvoda, óvoda – iskola és nyolcadik osztály után a pályaválasztás területén. A pedagógiai elvárások - Nagyatádon illetve, a mikro-társuláson belül - 3-14 éves korig egységes szemlélettel valósulhatnak meg. A csökkenő gyermeklétszám miatt az iskolák fenntarthatósága csak úgy valósulhat meg, ha az önkormányzatok továbbra is együttműködnek e kérdésben. Az EU-s pályázatokat az állam preferálja. A többcélú közös igazgatású intézmények fejlesztésére a Nagyatádi Közoktatási Intézmény a Bárdos Lajos Általános Iskola és Zeneiskola intézményegysége, míg a Kutas-Lábod Mikrotérségi Oktatási Intézmény pedig a Kutasi Révkomáromi János Általános Iskola– felújítására, fejlesztésére nyert pályázatot. A kivitelezés a következő két évben valósul meg.
15
Nagyatád legrégebbi iskolájának felújítása és fejlesztése „integrált mikrotérségi központtá” az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY A közoktatásról szóló törvény szerint a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg a nevelési-oktatási intézményben biztonságosan és egészséges környezetben neveljék és oktassák: a szabadidő, a testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki iskolai tanulmányi rendjét. Mind a közoktatási törvény, mind pedig a sporttörvény egyértelműen kimondja, hogy az államnak gondoskodni kell a mindennapos testedzés nevelési-oktatási intézményekhez kötött feltételeiről, ennek ellenére e területen inkább hátra-, mint előrelépés történt. A ma iskoláját jellemző körülmények a gyerekek fokozatos fizikai állapotromlását idézik elő. Napjainkban a felmentett, könnyített és gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma együttesen immár meghaladja a rendszeresen sportoló diákok számát. Iskolai testnevelés Valamennyi érvényben lévő tanterv elviekben lehetőséget ad az iskolai testnevelés óraszámainak növelésére, a gyakorlatban azonban mindez másképpen jelentkezik. Tagadhatatlan, hogy oktatási intézményeink általában eleget tesznek a mindennapos testedzés biztosítását előíró törvénynek, hiszen a délelőtti testnevelésórákkal és a délutáni sportórákkal, sportköri foglakozásokkal a tanulóknak elvileg a hét minden munkanapján van lehetősége szervezett keretek között sportolni. Ez azonban csak látszat, ugyanis a délutáni fakultatív jellegű foglalkozásokon döntően a sport iránt érdeklődő gyerekek aktivizálják magukat és a lehetőséget pontosan azok a tanulók nem használják ki, akiknek amúgy is a legnagyobb szüksége lenne rá. Az iskolák a testnevelést – a jogszabályi előírások szerint – nem kezelik kiemelt szinten, de mégis, az intézmény valamely adottsága (pl: területi elhelyezkedése, kiemelkedő sport-infrastrukturális háttere, jól képzett és elkötelezett sportszakemberek stb.) miatt a sport meghatározó szerepet tölthet be az intézmény életében. A testnevelés és sport iránti elkötelezettségét a közoktatási intézmény a pedagógiai programjában (HPP) is megfogalmazhatja. Elhivatottságuk megmutatkozhat valamely nemzeti sportágfejlesztési programhoz való csatlakozásban is (pl.: Sport XXI. Program labdarúgás, kézilabda, atlétika) és sportegyesülettel történő hivatalos együttműködésben, esetleg egy jól működő diáksport-egyesület fenntartásában. Ezen intézményekben a testnevelésórák száma nem éri el az emelt szintű testnevelés alkalmazásának követelményeit. Ennek megfelelően a testnevelés tantárgy tananyaga és követelménye sem éri el az emelt szintű képzést alkalmazó iskolákét.
16
Mindezek ellenére a délutáni sportköri foglalkozások a testnevelésórák tananyagát különböző sportágak mozgásanyagaival egészítik ki az érdeklődő tanulók számára. Az ilyen iskolák a testnevelést, mint a mozgásos cselekvéstanulás eszközrendszerét kiemelten kezelik a pedagógiai fejlesztőmunkájukban, és a cselekvéses képességek intenzív fejlesztésével más tantárgyak tanítását-tanulását is erősítik. Ez jellemző a nagyatádi és a kistérségi iskolák testnevelés- óraszámára is, hiszen van, ahol a délelőtti óraszám még mindig csak kettő vagy három, így a délutáni foglalkozásokkal együtt beszélhetünk mindennapos testnevelésről. Sajnos a tömegsportra és a sportágspecifikus edzésekre fordítandó anyagi javak is folyamatosan csökkennek. Ez alól csak a sportiskolai képzésben résztvevő iskolák kivételek. Szintén szükség lenne már alsó tagozaton is arra, hogy a testnevelési órákat, sportfoglalkozásokat testnevelő tanárok vezessék, hiszen az ő szakmai tudásuk garancia lehet a tanulók ésszerű és tervszerű egészséges életmódra-, nevelésére, és a különböző sportágak mozgásanyagának elsajátíttatására és megszerettetésére is.
Testnevelői munkaközösség Az Nagyatádi Közoktatási Intézmény 4 tagintézményében 11 testnevelő tanár dolgozik, akik egyrészt testnevelés óra keretében, másrészt a délutáni tömegsport foglalkozásokon és sportági edzéseken foglalkoznak a tanulók egészséges életmódra nevelésével és egyéni képzésével. A struktúra az iskolai sportéletet, versenyzést is alapvetően megváltoztatta. A helyi, kistérségi versenyeken tagiskolaként versenyezhetnek a tanulók, illetve a csapatok. Ezt szükségesnek is tartjuk, mert csak így tudunk versenyhelyzetet biztosítani a sportoló diákoknak. A kistérségből kilépve az intézményfenntartó társulások a megyei versenyeken már egységes iskolai csapatként indulhatnak a korosztályokban. Így több iskolából összeállított válogatott csapatok képviselhetik térségünket. Ez a lehetőség a tehetséges tanulók sportági előmenetelét is segíti. Sajnos, ez nem mindig érvényesül, mivel az egy intézményen belüli kötődés sokszor erősebb a szakmai követelményeknél. Nekünk továbbra is az a feladatunk, hogy helyben biztosítsunk minél több sportolási lehetőséget az ifjúságnak. Évente diákolimpiai sportnaptárt állítunk össze a nevezések alapján. Az Nagyatádi Közoktatási Intézmény tanulói atlétikában, játékos sportvetélkedőben, labdarúgásban (terem és szabadtéri), és kézilabdában nagyrészt az iskolai kereteken belül készültek a diákolimpia küzdelmeire, míg cselgáncsból, úszásból és ritmikus sportgimnasztikából az egyesületi edzők segítségével tették ugyanezt. Az összevont intézményben a testnevelői munkaközösség minden tanév elején megbízza a különböző sportágakért és azon belül a korcsoportokért felelős testnevelőket. Ez a felosztás viszonylag jól működik, hiszen az alapsportágak megyei döntőiben az iskola csapatai rendszeresen felálltak a dobogóra, sőt labdarúgásból és kézilabdából országos elődöntőbe, vagy éppen országos döntőbe jutottak. A felmenő versenyeken túl helyi sportprogramot is biztosítunk. Az intézmény keretein belül a másik fő cél, hogy ne csak azokat a diákokat mozgassák meg, akik rendszeresen edzenek, hanem azokat is, akik semmilyen sportot nem űznek. Nekik házibajnokságokat, sportdélutánokat, közös túrákat szervezünk.
17
A jövő célja lehet ennek a munkaközösségnek a bővítése az összes kistérségi testnevelő bevonásával, a szervezett programok különböző helyszíneken való megszervezésével, folyamatosan felkeltve a diákok érdeklődését a rendszeres testmozgásra és a szabadidő hasznos eltöltésére.
Sportiskolai képzés A közoktatási típusú sportiskola olyan közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Ennek a feladatának az iskola leginkább akkor tud megfelelni, ha olyan tudásrendszert közvetít, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Cél, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segítse a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek közvetítése révén.
TESTNEVELÉS ÓRA A BABAY SPORTISKOLÁBAN A kistérség oktatási intézményei közül 2005-ben az NKI Babay József Általános Iskola és Sportiskola, valamint az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a közoktatási típusú sportiskolák módszertani központjának kiválasztására kiírt pályázat nyertese lett. 2006-ban megkezdődhetett 1.-5. és 9. osztályokban a kiemelt képzés. A sportiskolai képzés által fontosnak tartott, a kistérségben is népszerű sportágak: úszás, kézilabda, labdarúgás és triatlon. Ez a jól felépített struktúra az utánpótlás-nevelés biztos hátterét szeretné garantálni, valamint kiemelt szerephez kívánja juttatni a kistérség iskoláit is.
„ A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” (Ernest Hemingway)
18
A tanulók sportolási lehetőségei Általános iskolák
A diákok sportolási lehetőségei
1. 2.
Általános Iskola és Óvoda Görgeteg kézilabda, labdarúgás NKI Móricz Zsigmond általános labdarúgás, asztalitenisz, gyógytestnevelés Iskola háromfa
3.
Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás kézilabda, labdarúgás, atlétika Révkomáromi János Általános Iskola Kutas Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás labdarúgás, atlétika, kosárlabda Kótai Lajos Általános Iskola Lábod
4.
5.
NKI Árpád Fejedelem Általános szivacskézilabda, kézilabda, labdarúgás, Iskola és Alapfokú Művészetoktatási atlétika, játékos sportvetélkedő, természetjáIskola rás, gyógytestnevelés
6.
NKI Babay József Általános Iskola szivacskézilabda, kézilabda, labdarúgás, és Sportiskola atlétika, játékos sportvetélkedő, úszás, lábtenisz, természetjárás, gyógytestnevelés
7.
NKI Bárdos Lajos Általános Iskola és Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Somogy Megyei Önkormányzat Éltes Mátyás Általános Iskolája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata és Nevelési Tanácsadója Görgetegi Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája Rinyaszentkirály Tarany, Segesd Mikrotérségi Általános iskola Óvoda és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat, Segesd Somogyszob Község Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvódája Tarany, Segesd Mikrotérségi Általános iskola Óvoda és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat, Tarany
labdarúgás, atlétika, játékos sportvetélkedő, röplabda, kosárlabda, ugrókötél
Középiskolák
A diákok sportolási lehetőségei
8.
9. 10.
11.
12.
13. 14.
labdarúgás, asztalitenisz, kosárlabda
kosárlabda kézilabda, labdarúgás, atlétika, tollaslabda
labdarúgás, atlétika, asztalitenisz
labdarúgás, gyógytestnevelés
Ady Endre Gimnázium és Szakkö- kézilabda, labdarúgás, atlétika, tollaslabda, zépiskola és Sportiskola floorball, kosárlabda, lábtenisz, úszás Somogyi TISZK Közép és Szakisko- labdarúgás, atlétika, torna, röplabda la Nagyatádi Szakképző Iskolája 19
Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés évtizedek óta a testnevelés tanítás perifériáján helyezkedik el, pedig az egyre növekvő számú mozgásszervi és belgyógyászati elváltozásban szenvedő gyerekekkel való megkülönböztetett foglalkozásoknak fokozott jelentősége van. A mozgásszegény életmód következtében országos szinten a tanulók 40-50%-a valamilyen mozgásszervi és/vagy belgyógyászati eredetű betegségben szenved. Leggyakoribbak: lúdtalp, mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, asztma, kóros elhízás, vegetatív labilitás. Kisiskoláskorban még remény van arra, hogy a gyermekek természetes igényű mozgása szakember felügyeletével a további kóros elváltozásokat lassítja, megállítja, legjobb esetben visszafordítja. Az érintettek (egészségügy, szakszolgálat, iskola, szülő) közötti nem kellően szabályozott kapcsolattartásból, hiányos ellenőrzésből és visszajelzésből adódóan gyakran előfordul, hogy az oktatási alapfeladat keretébe tartozó térítésmentes gyógytestnevelésre utalt gyerekek „elkallódnak”, vagy - szerencsésebb esetben - az egészségügy égisze alatt működő gyógytornára, esetleg vállalkozók által vezetett önköltséges foglalkozásokra járnak. Sajnos a helytelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak és a rossz anyagi körülményeknek köszönhetően Nagyatádon és a környező településeken is egyre több tanuló számára kell biztosítani gyógytestnevelők által tartott délutáni foglalkozásokat, amelyeken lehetőség nyílik speciális tanterv alapján orvosolni a problémákat. Ez azonban még csak egy hosszú folyamat kezdete, mert itt is az elsődleges cél a foglalkozásokon való megjelenés és aktív részvétel, valamint a gyógytestnevelés hasznosításához többletóraszám biztosítása lenne. Úszásoktatás Az elmúlt évtizedekben sajnos a kistérségben folyó úszásoktatás a fedett uszoda hiánya miatt május és szeptember közé zsúfolódott és iskolán kívüli kereteken belül zajlott. A Nagyatádi Úszó és Kerékpáros Sportegyesület és a Nagyatádi Triatlon és Szabadidősport SE szervezte az úszást a kistérség iskoláiban. Komoly változást hozott a fedett uszoda átadása Nagyatádon 2008-ban. Lehetővé vált és egész évre kitolódott a helyi úszásoktatás. Az elmúlt évben már a helyi óvodák, általános iskolák, a gimnázium valamint Háromfa, Kutas, Lábod, Segesd, Somogyszob, Tarany községek általános iskoláinak tanulói is heti egy alkalommal lehetőséget kaptak a fedett uszoda használatára és a szakképzett úszásoktatók által tartott foglalkozásokon való részvételre.
A többi kistérségi település hasonló korú tanulóinak bevonása az úszásoktatási programba a sport-és népegészségügyi szempontokon túl a vízi balesetek csökkentése miatt is fontos feladat.
20
Gyermektáboroztatás A nagyatádi kistérség településein lévő iskolák főleg a tanév vége utáni hetekben szervezik helyi napközis táboraikat, amelyeket nagyrészt pályázati támogatásokból finanszíroznak. Nagyatádon népszerűek a vándortáborok, amelyeknek célja minden évben az ország különböző tájainak bebarangolása, természeti és kulturális nevezetességeinek megtekintése. A háromfai iskola hosszú évek óta szervez Balatonbogláron nyári tábort. A Fonyódligeti Gyermektábor, valamint a Lábod község mellett lévő Sziágyi Erdei Iskola és az Őrtilosi Éltető Világ Erdei Iskola és Nyári Tábor is népszerű táborhelye a kistérség iskoláinak. A sporttáborok is egyre népszerűbbek. Közülük a labdarúgás és kézilabda sportágak bentlakásos táborai, valamint a Nagyatádi Triatlon és Szabadidősport SE által szervezett játékos úszóés futóiskola a legkeresettebbek. A Nagyatádi Közoktatási Intézmény és a gimnázium minden évben meghirdeti sítáborát, amely helyszíne a szomszédos Ausztria illetve Szlovénia, ahol megfelelő képzettséggel rendelkező nagyatádi testnevelők oktatják e népszerű téli sport alapjait. Az a kedvezőtlen tendencia - miszerint csökkent az igény a nyári táborok iránt – megállt. Örvendetes, hogy ismét nő az igénybevevők száma. A táborok a tanórán kívüli szervezett szabadidő hasznos és célirányos eltöltésének egyik igen fontos és nélkülözhetetlen színterei, ezért az önkormányzatoknak fokozott figyelemmel kell fordulni a gyermekek táborozási feltételeinek javítására.
A LÁBOD MELLETTI SZIÁGYI ERDEI ISKOLA Sport infrastruktúra Az iskolai sportlétesítmény - infrastruktúra meglehetősen kettős képet mutat: minden iskola rendelkezik a testnevelésórák és sportfoglalkozások megtartásához szükséges létesítménnyel, (tornaterem/tornaszoba/szabadtéri sportudvar) ugyanakkor azok mérete, állapota, felszereltsége nagyrészt nem felel meg a kor követelményeinek. Kiemelkednek a Nagyatádi Közoktatási Intézmény, a nagyatádi két középiskola, Kutas és Segesd lehetőségei, hiszen viszonylag nagyobb tornateremmel és sportudvarral rendelkeznek, sőt Segesden műfüves futballpálya is található. Nagyatádon pedig a Városi Sportcsarnok és a Mudin Imre Sportcentum biztosít helyszínt a három általános iskola és a gimnázium számára a délelőttönkénti testnevelés órák egy részének megtartására. Az iskolai szabadtéri sportudvarok egy része lehangoló képet mutat! A bitumenes és a salakos területek nem megfelelő állapotúak, az udvari sportszerek, eszközök részben tönkrementek, balesetveszélyesek. Ezek felújítása, kicserélése lehet az egyik fő feltétele a testnevelésórák zökkenőmentes lebonyolításának. 21
A IV. BÉLA KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰFÜVES FUTBALLPÁLYÁJA A kistérség iskolai sportlétesítményei Általános iskolák 1.
2. 3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Cím
Létszám
Sportpályák
10x5m
füves futballpálya
7553 Görgeteg 173 fő Vasút u. 3.
10x5 m
7585 Háromfa, 99 fő Kossuth u. 243.
12x5m
kézilabdapálya füves futballpálya füves futballpálya
7541 Kutas, Pe- 246 fő tőfi u. 52.
18x36 m
kézilabdapálya
7551 Lábod, Iskola u. 4.
24x12 m
kézilabdapálya füves futballpálya kosárlabdapálya
7545 Nagykor- 23 fő pád, Kossuth u. 4.
nincs
kosárlabdapálya
Árpád u. 2.
419 fő
24x12
kézilabdapálya kosárlabdapálya
7500 Nagyatád, 234 fő Petőfi u. 51/a.
18x12
NKI Bárdos Lajos 7500 Nagyatád, 410 fő
20x10
kézilabdapálya kosárlabdapálya füves futballpálya kézilabdapálya
Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás Belegi Tagiskolája Általános Iskola és Óvoda Görgeteg
7543 Beleg Kossuth u. 81.
NKI Móricz Zsigmond Általános Iskola Háromfa Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás Révkomáromi János Általános Iskola Kutas Kutas-Lábod Mikrotérségi Társulás Kótai Lajos Általános Iskola Lábod KutasLábod MikrotérségiTársulás Tagiskolája Nagykorpád NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola NKI Babay József Általános Iskola és Sportiskola
28 fő
Tornaterem
204 fő
22
12.
13.
14.
16.
Általános Iskola és Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Görgetegi Általános Iskola és Óvoda Tagiskolája Rinyaszentkirály IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda Segesd
Baross G. u. 4.
Somogyszob Község Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvódája Általános Iskola Tarany (Segesdi tagiskola) Középiskolák
17.
18.
17.
Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola és Sportiskola Somogyi TISZK Közép és Szakiskola Nagyatádi Szakképző Iskolája József Attila Kollégium
7513 Rinya- 14 fő szentkirály Fő u. 91.
nincs
kosárlabdapálya
7562 Segesd, 100 fő Teleki u. 14.
20x14
7563 Somogy- 19 fő szob, Kossuth u. 18.
30x15
kézilabdapálya műfüves futballpálya füves futballpálya kézilabdapálya
7514 Tarany, 124 fő Szent István u. 17.
12x6m
kézilabdapálya
Tornaterem
Sportpályák
7500 Nagyatád, 530 fő Dózsa Gy. u. 13.
24x12m 12x8m
kézilabdapálya kosárlabdapálya
7500 Nagyatád, 490 fő Baross G. 6.
24x12m
kézilabdapálya
10x6m 5x10m
kézilabdapálya
Cím
Létszám
7500 Nagyatád, Baross G. u. 10.
122 fő
1.2.3. Diáksport- egyesületek, iskolai sportkörök A diáksport lényegét a tanórai testnevelést, délutáni sportórát kiegészítő, öntevékenységre épülő, rendszeres iskolai sportköri foglalkozások, házi, körzeti, megyei és országos felmenő rendszerű diákolimpiai versenyek adják. Az oktatási törvény rendelkezik arról, hogy meghatározott tanulócsoport, illetve tanulói létszám felett az oktatási intézménynek kötelező az iskolai sportkör működtetése, amit az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelete tovább szabályoz. Az oktatási intézmények a rendeletnek természetesen eleget tesznek, így minden olyan iskolában, ahol az előírás, van iskolai sportkör ISK), illetve a szerepét átvette az önálló jogi személyiséggel rendelkező diáksport -egyesület (DSE).
23
Negatív változást hozott a diáksport kötött felhasználású normatív támogatásának beolvasztása a fenntartó intézményi költségvetésébe. Számottevően csökkent a diáksportra fordított költséghányad. Célszerű lenne, hogy az oktatási intézményekben az önkormányzatiság elvén alapuló diáksport - egyesületek működjenek. Az iskolai sportkörök és diáksport- egyesületek nem rendelkeznek önálló sportlétesítménnyel. Általában az intézmény sporttereit használják. Néhány szakosztály a település fenntartásában levő sportintézményt használja, annak fenntartójával kötött megállapodás alapján. A kistérség - iskoláinak köszönhetően - igen szép diákolimpiai eredményekkel büszkélkedhet, hiszen több évtizedre visszamenőleg nincs olyan év, hogy ne lenne országos döntős csapata, diákolimpiai bajnok egyéni versenyzője a térségnek. A nagyatádi oktatási intézmények közül a Babay József Általános Iskola és Sportiskola hosszú éve kiemelt eredményeket ér el labdarúgás és kézilabda sportágakban a diákolimpiai versenyeken és a Sport XXI. Program szakszövetségek által kiírt bajnokságaiban. A három nagyatádi általános iskola egy intézménynyé alakulása még sokoldalúbb lehetőséget biztosít, hiszen ez által még több sportágban lehetséges utánpótlás nevelés. Az elmúlt évben már játékos sportvetélkedő, atlétika, cselgáncs, ritmikus sportgimnasztika és úszás sportágakban is kiváló diákolimpiai eredmények születtek. Kiemelkedőek még a segesdi tollaslabda- és labdarúgó sikerek és a kutasi iskola atlétika és leány kézilabda eredményei, de találkozhattunk már országos döntős háromfai leánylabdarúgókkal is. A kimutatásban a tanköteles korú gyerekek közötti rendszeresen sportoló tanulók számát nem lehet korrekt módon megállapítani, ugyanis nincs egyértelműen konkrét határvonal a délutáni tanórai tömegsportórák, a fakultatív jellegű sportköri foglakozások (sőt gyakran a sportegyesületi utánpótlásedzések) között. Az oktatási intézményi szemlélet jellemzően sportolónak tekintik a heti egy alkalommal, tömegsport órán megjelent diákokat, vagy az iskola színeiben alkalmi versenyeken résztvevőket, miközben az intézményeknek nincs konkrét információja arról, hogy a diákjaik sportolnak-e rendszeresen valamilyen sportegyesületben. További tipikus, „statisztikaromboló” hiba, hogy azokat a diákokat, akik az iskolai és sportegyesületi színekben is versenyeznek, mindkét szervezet előszeretettel tünteti fel saját sportolójának, így egy-egy gyermek többszörösen is szerepel a kimutatásban. Mindezek alapján a pontos diákkorú sportolói létszám kimutatása irreális adat lenne.
SZIVACSKÉZILABDA EDZÉS
24
Diáksport helyzetkép Település
Diáksport egyesület neve
Szakosztályok
Háromfa
Háromfa Diáksport Egyesület
labdarúgás, asztalitenisz
Lábod Kutas Nagyatád
Lábodi Diáksportkör Kutas Diáksport Egyesület Nagyatádi Árpád Diáksport Egyesület
labdarúgás labdarúgás, kézilabda Labdarúgás, kézilabda, atlétika, természetjárás
Nagyatád
Babay József Általános Iskolai labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétiDiáksport Egyesület ka, természetjárás
Nagyatád
Bárdos Diáksport Egyesület
labdarúgás, atlétika, kézilabda, ugrókötél
Segesd
Segesdi Diáksportkör
labdarúgás, tollaslabda
„A testnevelő tanárok képzésében elengedhetetlen követelmény a szakmai rátermettség, a kommunikációs készség, a külső és belső motiváció és még az is , hogy a tanár legyen példakép.” (Mocsai Lajos) A sportirányítás legjelentősebb feltétele a sportszakemberek foglakoztatása, különösen az iskolákban. Nagyon fontos a települések szakembermegtartó képessége. Egy-egy kiváló szakember forradalmi eredményeket érhet el, különösen szülői segítséggel. Ahhoz, hogy hosszú távra lehessen tervezni, szükséges a megfelelő szociális feltételek biztosítása (lakás), a munkafeltételek fejlesztése. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meg kell oldani az iskolákban a szakos testnevelő ellátást. Ez helyenként jelentős terhet ró az önkormányzatokra, de megéri. Az ifjúság számára az iskolai sporttevékenység egész életre szóló szokásrend kialakításának az eszköze lehet. Ezért fontos az iskolákban a szakszerű képzés, de a településen működő sportegyesületek eredményessége szempontjából sem mellékes (testnevelő és edző egy személyben). Több iskolában nagy a fluktuáció a szakemberek körében, amit a gazdasági helyzet is befolyásol, de a szakemberképzés és ellátás hiányosságait is felveti. A képzett testnevelők hiánya az esélyegyenlőség megvalósítását is hátráltatja. Ahelyett, hogy a szubszidiaritás elve érvényesülne, keveseknek adatik meg a minőségi sportolás elérése. A sportági képzést még mindig a testnevelők szakképzettsége határozza meg leginkább.
1.2.4. Sportegyesületek, versenysport, utánpótlás-nevelés A sportról szóló törvény részletezi és összefoglalja a sport hosszú távú fejlesztési célrendszerét. Meghatározza a helyi önkormányzatok feladatait, többek között a helyi sportfejlesztési koncepció, stratégia megalkotását és annak megvalósításáról történő gondoskodást. A sportkoncepcióban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel történő együttműködést; az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartását és működtetését; az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási feltételeinek megteremtését.
25
A rinyamenti térségben mindig aktív egyesületi élet zajlott. Sajnos a már említett személyi feltételek változásai, esetleges hiánya alapjaiban befolyásolta a sportegyesületek létét.
Sportegyesületek profilja és létszámadatai Sportegyesület
Szakosztályok Görgeteg SC labdarúgás Háromfa KSE Labdarúgó Szakosztály labdarúgás Kutasi Futball Club labdarúgás Nosztalgia Kézilabda Klub Kutas labdarúgás, kézilabda Kutasi Férfi Kézilabda Klub kézilabda Lábodi Medosz Sportegyesület Labdarúgás EEE Nagyatádi Vencel Teke Club teke Nagyatádi Női Kézilabda Klub kézilabda Nagyatádi Futball Club labdarúgás Rinyamenti KC Férfi Kézilabda Club kézilabda Nagyatádi Úszó és Kerékpáros Sportegye- úszás, kerékpározás, természetjásület rás Nagyatádi Triatlon és Szabadidősport SE triatlon, duatlon Nagyatádi Judo Club cselgáncs Nagyatádi Jazz-balett és Ritmikus Gim- Ritmikus Gimnasztika Sport nasztika Sport Egyesület Nagyatádi Sakk Egylet sakk Nagyatád Hunor Íjász Egyesület íjászat Nagyatádi Karate Sportegyesület karate Vitalitás Mozáskorlátozottak Nagyatádi Úszás, asztalitenisz,boccia,sakk Sportegyesülete Nagyatádi TECO Motoros Sportegyesület motorsportok Rinyamenti Szabadidősport Egyesület asztalitenisz, kosárlabda, tenisz, modellezés, kötélugrás Somogyszobi Vasutas Sportegyesület labdarúgás Szabás SE labdarúgás Taranyi Sportegyesület labdarúgás Segesd Sportegyesület labdarúgás Összesen:
Létszám 40 50 50 25 20 70 70 64 105 70 80 128 70 60 27 25 25 61 18 50 50 50 50 60 1318
Napjainkban húsz-huszonöt sportegyesület és klub csapatai versenyeznek a különböző bajnokságokban. Ebből tíz Nagyatádon, a térségi központban. Mindössze két olyan egyesület van, amely kettő vagy több szakosztályt működtet. A városkörnyéken a labdarúgás a jellemző, csak Kutason működik a labdarúgás mellett kézilabda egyesület. A kistérség lakóinak 4%-a sportol rendszeresen egyesületekben.
26
Nagyatádon tíz sportegyesület, sportklub működik, amelyek közül a kiemelkedőbbek:
Nagyatádi Női Kézilabda Klub Önálló egyesületként 1998-ban jött létre az 1976-ban alakult Nagyatádi Városi Szabadidő Sport Egyesület kézilabda szakosztályának általános jogutódjaként. Az 1998-as évet megelőző időben a csapat a megyei osztályban, majd 1998-1999 évben az NB II. osztályban szerepelt, melynek megnyerésével azóta a magyar kézilabdázás második vonalában, az NB I.B. osztályban szerepel. Kezdetben a biztos bentmaradás volt a cél, majd a klub elnöksége egyre magasabb célokat tűzött ki. A klub a 2004-2005. évi bajnokságban bajnoki címet szerzett, de felsőbb osztályba nem lépett. Utánpótlás csapataik részt vesznek az NB I.B. osztályú ifjúsági bajnokságban, illetve az országos serdülő bajnokságban. A klub elnöksége arra törekszik, hogy az általános iskolákon keresztül minél szélesebb bázist biztosítson az utánpótlás-nevelő műhelyek részére. A csapatok mérkőzéseinek lejátszására a Városi Sportcsarnok biztosít ideális helyszínt, Nagyatád Város Önkormányzata pedig fő anyagi támogatója a klubnak.
Nagyatádi Futball Club Az NFC 1998. 07. 02-án alakult önálló klubbá. Az eltelt nyolc év alatt számos, szép sikert aratott a labdarúgó csapat és az utánpótlás csapat egyaránt. Ifjúsági csapataik többször is megnyerték a korosztályos bajnokságot. Felnőtt csapatuk tartósan az NB. III-ban, a magyar bajnokság harmadik vonalában szerepel. Sikerként könyvelhetik el 2001/2002, 2003/2004-es harmadik helyezésüket. Nagyatádi futballcsapat NB. III-ban soha nem ért el ilyen szép sikert! A Magyar Kupa sorozatban is többször jutottak a legjobb 32 csapat közé. Jelenleg a 2006/2007. bajnokság őszi végeredménye az 5. hely. Ma a futball klubnak 105 igazolt labdarúgója van, a 7 évesektől a felnőttig bezárólag. Az igazolt létszám is mutatja, hogy tartalmas utánpótlás-nevelés folyik, hiszen több játékos került az NB. I-es bajnokságba is (pl: Szakály Péter, Szakály Dénes, Kulcsár Kornél).
A Nagyatádi Triatlon és Szabadidő SE A Nagyatádi Triatlon és Szabadidő SE - a TRIATÁD SE - 1994-ben alakult. Az egyesület Nagyatád egyik legnagyobb utánpótlás műhelye: több mint 60 fiatalnak szervez rendszeresen edzéslehetőséget. Legnagyobb rendezvénye a 17 éves múltra visszatekintő nemzetközi Ironman viadal, melyen 2006-ban több mint 500 versenyző vett részt.
27
A Nagyatádi Úszó és Kerékpáros Sportegyesület A Nagyatádi Úszó és Kerékpáros Sportegyesület működése három színtéren zajlik: Versenysport, mely versenyzőink számára napi edzéseket és évi 10-15 versenyen való eredményes részvételt jelent. Szabadidős tevékenységek, amelyek elsősorban a szabadidős úszásra járó gyerekek testedzésére és egészséges életmódjának kialakítására adnak lehetőséget, másodsorban pedig a tömegsport és a szabadidős rendezvények szervezése minden egyesületi tag és érdeklődő számára aktív kikapcsolódást biztosít. A 128 egyesületi tag mellett mintegy 80 érdeklődő számára nyújt lehetőséget az egyesület tevékenységének megismerésére. A gyalogtúrák, a kerékpártúrák, valamint az úszó és teljesítménysportok (Balaton-átúszás, Öbölúszás, Porecsi Öbölúszás, Cetrend 10 km-es teljesítményúszás) a szabadidő hasznos eltöltésére alternatívát kínálnak az egyesület tagságának és a többi sportolni vágyó embernek. Egyesületünk keretein belül a szakszerűen vezetett úszásoktatás lehetőséget nyújt a gyerekek és felnőttek számára is az úszás elsajátítására.
Nagyatádi Jazz-balett és Ritmikus Gimnasztika Sport Egyesület A Nagyatádi Ritmikus Gimnasztika Egyesület 2002-ben alakult, és közel 60 fővel működik. Korcsoportonkénti bontásban heti 6-8 órában zajlanak az edzések. Az edzők, Dr. Balogh Orsolya és Merkei Mónika lelkiismeretes munkájának köszönhetően évek óta kiváló eredményeket érnek el az egyesület tagjai. Minden évben ott vannak a különböző versenysorozatok országos döntőin, úgy egyéni versenyzőkkel, mint csapataikkal és jobbnál jobb eredményeket érnek el.
A NAGYATÁDI RG CSOPORT
28
Rinyamenti Kézilabda Club A Rinyamenti Kézilabda Klub 2001 őszén alakult, s a megyei első osztályt megnyerő Segesd SE jogutódjaként kezdte meg szereplését az NB II-es bajnokság dél-nyugati csoportjában. Majd 2003-2004 évben az NB II. osztályban szerepelt, melynek megnyerésével azóta a magyar kézilabdázás második vonalában, az NB I.B. osztályban szerepel. A következő idénytől a klub jelentősen megerősödött, köszönhetően a csapat legfőbb támogatójának számító Ferrokov Kft-nek. Azóta folyamatos élcsapata az osztálynak, amelyet az elmúlt években begyűjtött három bronz és egy ezüstérem mutat. Utánpótlás csapataik részt vesznek az NB I.B. osztályú ifjúsági bajnokságban, illetve az országos serdülő bajnokságban. Az utánpótlás nevelés eredményeként több fiatal kézilabdázó került az ország élcsapataihoz és került be a korosztályos válogatottakba. A klub elnöksége arra törekszik, hogy az általános iskolákon keresztül minél szélesebb bázist biztosítson az utánpótlás-nevelő műhelyek részére. A csapatok mérkőzéseinek lejátszására a Városi Sportcsarnok biztosít ideális helyszínt, Nagyatád Város Önkormányzata és a Ferrokov KFT pedig fő anyagi támogatója a klubnak.
Nagyatádi Judo Club A Nagyatádi Judo Club 1974-ben alakult. Az eltelt évek alatt Nagyatád egyik legeredményesebb egyesületévé fejlődött. A Magyar Judo Szövetség az elismert egyesületei között tarja számon. Összességében évente 50-80 sportoló jár edzésre. Versenysportolók, korosztályos versenyzők illetve tanfolyamos sportolók. Eredményeinkről általánosságban: 1992-ben Domonkos Bernadett első Nemzeti Egyéni Bajnoki címet szerzett az NVSE Judo Szakosztályának. Mellette egyéni Magyar Bajnoki helyezések születtek. 1994-ben két Magyar Bajnoka lett a clubnak. Domonkos Bernadett mellett Balogh Mónika is bajnok lett. Mellettük egy-egy II. és III. négy V. és két VII. helyezés is született. A Magyar Köztársasági Kupákban a Diákolimpiákon hét I. helyezést, több mint tíz II. III. V. és VII. helyezést hoztak a versenyzők. Négy Nemzeti Egyéni Bajnoka van a klubnak. Négyen kölcsönversenyzőként csapatban Magyar Bajnoki aranyérmet is szereztek. Magyar Kupákon, Diákolimpiákon értek el kiváló helyezéseket / I.-V. helyezések./ Nagyatádi Karate Klub A Nagyatádi Karate Klub 2004-ben alakult. Az eltelt néhány év alatt Nagyatád egyik eredményes küzdősporttal foglalkozó szervezetévé fejlődött. A Magyar Kyokushin Karate Szervezet az elismert tagjai között tartja számon az egyesületet. Rendszeresen 20-25 sportoló jár edzésre és az utóbbi években már többen megértek a versenyzésre is. Természetesen ebben a sportágban is kitartó munkával lehet felkészülni az övvizsgákra és a versenyekre. A klub eredményei közül kiemelkednek a 2007-2009 területi és országos diákolimpiai dobogós helyezések, a2008-ban Országos Utánpótlás Bajnokság I. helyezései. Magyar junior válogatott kerettaggal is büszkélkedhet az egyesület, aki 2009-ben részt vett Kijevben az Európa Bajnokságon. A klub 2007-ben Nagyatádon „B” kategóriás országos versenyt rendezett, valamint éves szinten 3-4 bemutatót tart.
29
A versenysport infrastruktúra A kistérségek sportlétesítmény- infrastruktúrája meglehetősen kettős képet mutat: minden labdarúgással foglalkozó sportegyesület rendelkezik az edzések és bajnoki mérkőzések megtartásához szükséges létesítménnyel, létesítményekkel, (füves futballpályák) ugyanakkor azok állapota, felszereltsége nagyrészt nem felel meg a kor követelményeinek. Szintén gond, hogy a kutasi kézilabdasport nem rendelkezik megfelelő méretű sportcsarnokkal, hiszen évek óta emiatt nem tud egy osztállyal feljebb lépni a női kézilabdacsapat. Kiemelkedik Nagyatád létesítmény-struktúrája. 2008. január 1-jétől a Termál Strandfürdő, a Termál- és Gyógyfürdő, a Városi Sportcsarnok, a Mudin Imre Sportcentrum és a Tourinform Iroda Nagyatádi Fürdők és Sportlétesítmények elnevezéssel, egységes szervezeti keretek között, önálló költségvetési szervként működő önkormányzati intézményként látja el tevékenységét. Az integráció célja az volt, hogy a korábban más intézményekhez kapcsolt, a város jövője szempontjából jól hasznosítható tevékenységek az új struktúrában átgondolt, összehangolt szervezéssel megtalálják a kitörési pontokat, kiaknázzák a lehetőségeket és eredményesebb működést mutassanak. A hasonló jellegű feladatok egy intézménybe szervezése lehetővé teszi a közös szakmai együttműködés kiépítését, melynek keretében megvalósítható a speciális szakemberek foglalkoztatása, az eszközök és ingatlanok karbantartása, felújítása, közös, egymás tevékenységére épülő programok szervezése. A sport jellegű programok, rendezvények, a sportegyesületek helyiség- és pályaigényeinek összehangolása a Sportcsarnok és a Mudin Imre Sportcentrum egy intézményegység keretében való működését tette célszerűvé, míg a Termál Strandfürdő a Termál- és Gyógyfürdővel, s elkészülte után a Tanuszodával képez feladatbeli egységet, tekintettel ezen létesítmények elhelyezkedésére és tevékenységeik közel azonos jellegére. A Tourinform Iroda az intézmény valamennyi tevékenységének népszerűsítésén túl a város turisztikai vonzerejének erősítésén is dolgozik. Utánpótlás- nevelés Egy kistérség sportéletének szempontjából fontos terület a versenysport utánpótlásnevelésének kérdése. Mintegy húsz évvel ezelőtt, amikor még szinte valamennyi versenysport Nagyatád berkein belül volt, az utánpótlás-nevelés mind eredményességében, mind szervezettségében országos elismerést vívott ki. A rendszerváltást követően - és sajnos még döntően ma is - az utánpótlás műhelyek egymástól elszigetelten, érdemi erkölcsi, anyagi támogatás, szakmai koordináció és segítség nélkül végzik munkájukat. A kialakult helyzet rendkívüli mértékben csökkentette az utánpótlás nevelés hatékonyságát, csökkentette a város/kistérség tehetségmegtartó képességét, ezért szükséges a szétesett struktúra újbóli - immár kistérségi szintű - rendszerbe foglalása. „Versenyszerűen sportoló az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt - szervezett, vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló. Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr versenyző”.
30
Ezek szerint amatőr versenyző például a 6 évesen egyesületben leigazolt ritmikus gimnasztikázó kislány, vagy a labdarúgó utánpótlás csapatában leigazolt kisfiú is. De nem szabad ilyen szemszögből néznünk. Hiszen az önkormányzatoknak a korábbiaktól eltérően az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést szorosan egymás mellett kellene kezelnünk. Ennek indokai a következők:
egyazon korosztályról van szó; a tendenciák, a feladatok hasonlóak; a különbséget a sporttevékenység helyszíne jelenti; a sportegyesületek nagy többségében a sportág választásánál a kisebb gyerekek, amíg nem indulnak a sportág versenyein, valójában tanfolyamszerűen sportolnak, akik pedig megmaradnak a sportegyesületben, a legtehetségesebbek, legkitartóbbak lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része azonban sohasem jut el az „élsportoló” kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt a versenysportról minél inkább érdemes lenne áthelyezni a gyermek- és ifjúsági sportra; az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épüléséből (de nem átfedéséből) fejlődhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. A versenysport állami finanszírozása nagymértékben csökkent, így nagyon sok területen bizonytalanná vált az egyesületek működőképessége. A hosszú távú és eredményes utánpótlás nevelőmunka helyszíne lehet az NKI Babay József Általános iskola és Sportiskola és az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola által működtetett 1-12 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai képzés, amely által lehetőség nyílhat a kistérség tehetséges fiatal sportolóinak megtartására és az egyesületek számára egy szisztematikusan felépített utánpótlásképzésre. Mindezeknek alapvető feltétele lenne a megfelelő sportszakember ellátottság.
A versenysport gazdasági támogatottsága Az országos tendencia is jól mutatja, hogy a helyi gazdasági élet szereplői és a lakosság nem fordít többlettámogatást a versenysport támogatására, szintentartására. Nagyatádon és a kistérségben is szép lassan az egyesületek főtámogatói az önkormányzatok lesznek, aminek következtében megszűnik a „több lábon állás” és mivel az anyagi források szűkösek, el kell dönteni, hogy a meglévő forrást mire összpontosítják. A kistérség hátrányos helyzete miatt elmondható, hogy azoknak a sportágaknak a fejlődése várható a jövőben, amelyek a gazdasági szféra egyre erősödő támogatását élvezik, illetve amelyek népszerűsége olyan mértékű, hogy akár a média, akár más gazdasági társaságok jelentős hasznot remélnek az adott sportág szponzorálása révén. A klasszikusnak számító, ám kevésbé népszerű sportágak a fent említett jelenségek következtében háttérbe szorulnak, így eredményességük csak átgondolt, szakszerű tervezés, szervezés mellett biztosítható. Hosszú távon mindenképpen szükséges meghatározni az irányadó versenysportágat, mely a Rinyamenti kistérségben a labdarúgás, kézilabda, triatlon, úszás, cselgáncs és RG lehet.
31
1.2.5. A Rinyamenti kistérség közösségi sportja
A kistérségi sport szervezésének előzményei A Nagyatádi és városkörnyéke Diáksport Bizottsága 11 általános és 2 középiskola sportéletét koordinálja és a diákolimpiai versenyeket éves naptár szerint bonyolítja le. Így a kistérség gyermeksportja már egy rendszerben van. Összesen 12 sportágban kínál sportolási lehetőséget. Fontos szempont volt, hogy a többfordulós bajnokságok keretében játéklehetőséget biztosítsunk a gyerekeknek A hazai környezet lehetőségét is kihasználjuk a meglévő létesítményi feltételek szerint, pl. ha lehet, mindig más helyszínen legyenek a sportesemények az esélyegyenlőség miatt. A diákolimpiai eredményesség területén egyre több iskola került fel az országos és megyei listára az egyesületi sportszakosztályok munkájának köszönhetően. Így már a sportegyesületek szervező szerepe is megmutatkozott térségi településeken. Az iskolai és egyesületi szervezett sportolás mellett megjelentek a lakossági igényeket kielégítő mozgáslehetőségek is. Az aerobic, az asszonytorna, a fitness klubok, fallabda, sőt Nagyatádon és Lábodon a tenisz klubok is egyre népszerűbbek. A kiemelt közösségi sportnapok katalizátorként hatnak az egyén és a település sportéletére. Legújabb sportolási forma a teke, amely kifejezetten vállalkozói kezdeményezésből indult, a Nagyatádi Városi Sportcsarnokban üzemelő Vencel étterem szervezésében és már állandó csapatok indulnak a városi, megyei, sőt az NB-s bajnokságokban is. Szintén nagy szerep jut a Rinyamenti Szabadidősport Egyesületnek, amely több sportágban nyújt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére Legnépszerűbb azonban a városi kispályás szabadtéri illetve teremlabdarúgó bajnokság, amelynek a Mudin Imre Sportcentrum és a Városi Sportcsarnok ad otthont, ahol a helyi és városkörnyéki (Segesd, Somogyszob, Tarany, Lábod) baráti társaságok, cégek nevével ellátott csapatok illetve egyes kisvállalkozók által támogatott csapatok küzdenek hétről hétre. Rendkívül népszerűek a Nagyatádi Öregfiúk által szervezett foci tornák is. Egyre többen ismerik fel a sportolás szervezetre gyakorolt jótékony hatását, ezért vállalják a heti többszöri mozgást. A téli hónapokban alkalmi, baráti, lakótelepi csapatok veszik igénybe a tornatermeket,a sportcsarnokot. Örvendetes, hogy a városkörnyéki tornatermek is telitettek a téli hónapokban, hiszen önszerveződő kosárlabda, labdarúgó, asztaliteniszező, teniszező közösségek veszik igénybe azokat. A Nagyatádi Úszó és Kerékpáros Sportegyesület által szervezett gyalogtúrák, kerékpártúrák, valamint az úszó és teljesítménysportok (Balaton-átúszás, Öbölúszás, Porecsi Öbölúszás, Cetrend 10 km-es teljesítményúszás) a szabadidő hasznos eltöltésére alternatívát kínálnak az egyesület tagságának és a többi sportolni vágyó embernek, de a „Szív napi” és a szilveszteri futások is ezt a célt szolgálják. A sport ma már a kistérségen belül az egyik fő közösségformáló erő, lehetőség. A közös mozgás élménye kohéziót jelent a települések között. A programok, és a pályázatok koordinálása jelenti a kistérségi sportszervezés jelentős részét.
32
A NAGYATÁDI TANUSZODA Fogyatékkal élők sportja A Vitalitás Sportegyesületet 2002 májusában alapították meg, a tényleges működésük 2002 októberében – a bírósági bejegyzést követően – kezdték el. Céljaik között fogalmazták meg a fogyatékkal élők sportérdekeinek érvényesítését, szabadidős sportprogramjaiknak megszervezését, a sporteszközök biztosítását, valamint ép embertársaikkal való kapcsolat fenntartását a sporton keresztül. A tagság négy sportágban sportol: úszás, sakk, boccia, asztalitenisz. A Vitalitás Egyesület 2003 óta foglalkozik mozgássérült, értelmi fogyatékos, tanulásban elmaradott gyermekek hidroterápiás fejlesztésével, felzárkóztatásával. Évek óta együtt dolgozik a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetkezetével s a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével a fogyatékkal élő sportolók úszás sportágfejlesztési programjában. Úszás programjuk: Hidroterápiás mozgásfejlesztés fogyatékkal élők részére. Testtartást javító, mozgást fejlesztő úszófoglalkozások. Kistérségi fogyatékos gyermekúszás. A kistérségi fogyatékos gyermekúszás programot 2007-ben csak kísérleti jelleggel valósították meg, hogy legyen tapasztalatuk a majdani uszodás körülményekre. Az edzők önkéntes felajánlásból, szakmai tapasztalatszerzés céljából dolgoztak, a kísérők gyakran a szülők vagy a közeli hozzátartozók voltak. Speciális szállítást igénylő kerekes székkel rendelkező mozgáskorlátozottak esetében a Családsegítő Szolgálat emelővel rendelkező kisbuszát használták a gyermekek szállítására térítés ellenében. Munkahelyek, vállatok, vállalkozások sportolási lehetőségei A munkahelyi sportolás a foglalkoztatás feltételeinek megfelelően módosult az elmúlt években. Kistérségünkben a klasszikus értelemben vett munkahelyi sporttevékenység megszűnőben van. A HM Kaszó Erdőgazdaság ZRT jelentős beruházásokkal teremtette meg a dolgozók sportolási feltételeit. Kézilabda- és teniszpálya, sportcsarnok és uszoda áll rendelkezésre. A Tűzoltóság, a Rendőrség vezetése biztosítja a dolgozóinak a városi közösségi sportprogramokban való részvételt (terembajnokság, ünnepi kupák, korosztályos rendezvények).
33
Vannak munkahelyek, amelyek tradicionálisan kihasználják a sportolás előnyeit a közösségi szemlélet kialakítására, fejlesztésére. Téli és nyári sportnapokat is rendeznek. A Tűzoltó Kupa, a mentősök sportnapja, a rendőrség sportnapja a szakmák közötti kapcsolatrendszert is nagymértékben fejlesztette. Az üzemek, kisvállalatok dolgozóiból álló kispályás labdarúgócsapatok és tekecsapatok résztvevői teremtornáknak és kupáknak. Több vállalkozó is támogat alkalmi, lakótelepi, baráti csapatokat (Industrie Elektrik, Büttner&CO, ÁFÉSZ, Raab Karcher).
1.2.6. Sport és szabadidős tevékenységet támogató intézmények Az önkormányzati és vállalkozói, oktatási, egészségügyi, közművelődési, kulturális, továbbá egyházi (stb.) intézmények döntő része legalább annyira támogatásra szorulnak (szorulnának) mint a sport-és szabadidős tevékenység, így ezen intézmények sportot, szabadidőt anyagilag támogató szerepéről lényegben nem beszélhetünk. A területhez kötődő szponzori tevékenységük leginkább a meglévő infrastruktúra piaci ár alatti, kedvezményes rendelkezésre bocsátásában merül ki. A klasszikus sport-és szabadidős tevékenységi színtereken (oktatási intézmények, sportegyesületek) túl - technikai, infrastrukturális feltételeinél fogva - elsősorban a településeken található kulturális intézményekben fedezhető fel ilyen irányú tevékenység. A települések művelődési házai jellemzően olyan sport-és szabadidős tevékenységeket fogadnak be, amelyek a sport és a kultúra határmezsgyéjén helyezkednek el, mint pl.: divat-, sport-, szalon-és népi tánc, harcművészet, jóga, aerobic, kondicionáló-és fittnesz torna, sakkkör, majorett csoport, nyugdíjas klubok, stb.) Az előzőekben felsorolt sport-és szabadidős tevékenységek elsősorban tanfolyam jellegűek, ezért döntően önköltségesek. A bevétel általában fedezetet biztosít - az esetek többségében kedvezményes – létesítmény- bérleti díjra, a tanfolyamvezető tiszteletdíjára, viszont a szükséges sporteszközök, sportruházatok beszerzése, valamint a különböző versenyeken való részvétel további anyagi terheket ró a résztvevőkre. Az ilyen jellegű programok közösségi életben betöltött pozitív szerepe egyértelmű, ezért az önkormányzatoknak ösztönözni és segíteni kell a hasonló szervezetek alakulását, fejlődését. A sportbálok a közösségi élet kiemelkedő rendezvényei (Nagyatád, Kutas, Lábod). A Szív Egyesület a NUSE és a TRIATÁD gyakran szervez futással, gyaloglással, kerékpározással egybekötött programokat, ezen kívül az egészségügyi személyzettel együtt, különböző mérésekkel segítik a lakosság egészségi állapotának felmérését, szaktanácsokkal történő ellátását (Rekreációs Központ). A kistérségen belül a városban és a mikro-térségi központokban van egy-egy személy, aki koordinálja a sportprogramokat és a szabadidős tevékenységet. Általában az egyesületek elnökei vállalják fel ezt a szerepkört, de vannak polgármesterek is, akik aktívan közreműködnek (Nagyatád, Kutas, Lábod, Segesd, Tarany). Kulturális csoportok rendszeres fellépése is jellemző.
34
1.3. Sport és szabadidős rendezvények, akciók, szolgáltatások felmérése A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatban vállalt feladatai A Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 2004-től koordinálja a térség közoktatási munkáját. A következő időszakban még tovább kell bővíteni a sportfeladatok szervezésével a társulási feladatokat. Fontos szempont lenne a sportprogramok összehangolása, népszerűsítése, az utánpótlás nevelés, a tehetséggondozás és a közös pályázati lehetőségek kihasználása. A kistérség településeinek együttműködése az alábbi területeken jelentkező feladatokra terjedhet ki: Iskolai testnevelés és diáksport, Szabadidősport, Versenysport, Utánpótlás, tehetséggondozás. A társulás munkaszervezetében nincs önállóan foglalkoztatott sportszakember.
1.3.1. Kistérségi sport és szabadidős rendezvények Helyi rendezvények A helyi rendezvényeken, falunapokon, búcsúkon sokszor megjelennek a sportolás különböző formái. Az idei évben már szinte valamennyi településen rendeztek sportnapot, ünnepnapokhoz kapcsolódó sportprogramot. Segesden, Lábodon, Görgetegen és Kutason a falunap alkalmával rendszeresek a játékos sportversenyek, ügyességi vetélkedők és a kispályás labdarúgó tornák is. Segesden idén nagy népszerűségnek örvendett a húsvéti „Nyuszi -futás”. Taranyban idén került sor a XII. nyári táborra, amely programja szintén a szabadidősporthoz kapcsolódik. Háromfán az iskola szervez minden évben a község számára családi sportnapot, ahol szülő és gyerek együtt sportol és szórakozik. A település két éve rendezi meg a 24 órás asztalitenisz bajnokságát is, ahová a kistérségből és Nagyatádról is szívesen járnak ki lelkes amatőrök. Görgetegen a község által nyaranta szervezett labdarúgó utcabajnokság és a Május 1. Kupa kerül megrendezésre. Somogyszobon az itt működő Somogy Megyei Gyermekcsapatok Szövetsége szervez tagjai számára sport- és szabadidős programokat, kerékpár- és gyalogtúrákat, táborokat. A kistérségi társulás feladata a következő években a már meglévő sportnapok, falunapok keretében zajló programok rendszerezése és koordinálása. Fontos szempont lenne, hogy tudjanak egymás programjairól, és ne ütközzenek az események. Ezzel tudatosabbá lehetne tenni a sportszervezést, és felhívni a figyelmet a helyi sport fontosságára. A sport és a turizmus, természetjárás kapcsolata a kistérségben Nagyatádon és környékén az idegenforgalom meghatározó jellegű tevékenység. A fejlődés lehetőségét hordozza, mivel több termékcsoport is megtalálható itt, így mint a termál-és gyógyfürdő, strandfürdő, különböző rehabilitációs kórházi szolgáltatások, vadászati, horgászati, természetjárási lehetőségek, valamint a falusi turizmus.
35
A kistérség egyik turisztikai vonzereje a termálvíz, a másik erőssége a vadászat. Területi adottságai miatt ennek is nagy hagyományai vannak. A nagy kiterjedésű, összefüggő erdők, lápos területek, ligetek, legelők vadeltartó képessége kiváló. A kistérség természeti kincsei a (pl. Baláta tó, kaszói erdő, petesmalmi tórendszer és a Vidrapark) az öko- és a szelid turizmus feltételeit alapozzák meg. Az aktív turizmus lehetőséget biztosít a kisebb települések számára e tevékenység folytatására. A nagyatádi kistérségben a régióhoz hasonlóan nincs összefüggően kiépített kerékpártúra- útvonalhálózat. Nagyatádon, Kaszó belterületén, valamint Lábod felé épült eddig kerékpárút.
1.3.2. A Rinyamenti kistérség regionális, országos és nemzetközi kitekintésű programjai Strandsportok Nagyatád a dinamikusan fejlődő strandkézilabda- sport Dél-dunántúli fellegvára. A 2002. évi Strandkézilabda Nemzeti Bajnokság elődöntője és a 2003-as Magyar Kupa döntője után 2004-ben nemzetközi válogatott tornának adott otthont a Rinya-parti város. A Városi Termál Strandfürdő 2005-ben ismét kiemelkedő strandkézilabda esemény helyszíne volt. A három különböző európai állomással kiírt "Klubcsapatok Közép-Európa Kupája" magyarországi fordulóján a Közép-európai Liga 6-6 legjobb férfi és női együttese, valamint a magyar férfiés a duisburgi világjátékokra utazó női strandkézilabda válogatott lépett pályára. A Magyar Kézilabda Szövetség 2006-ban nyolcadik alkalommal rendezett strandkézilabda eseményeket, amelyek közül a legrangosabbnak, a sportág élvonalát felsorakoztató Nemzeti Bajnokság ígérkezett. Az országos döntőbe jutás egyik kvalifikációs állomása a Hungarian Beach Handball Tour nagyatádi fordulója volt. A július 29-30-án között lezajlott versenyre 16 klubcsapat nevezett. A városi termál strandfürdő szabadidősport centrumában ismét kitűnő feltételek és kiváló rendezés biztosította a nagy érdeklődéssel kísért strandkézilabda gála színvonalas lebonyolítását. A 2007. évi svédországi női kézilabda Európa Bajnoksággal egy időben ülésezett az EHF Strandkézilabda Bizottsága, amely kijelölte az ez évi Beach Handball Masters Tours döntőjének helyszínét is. A "Bajnokok Ligája" fináléja megrendezésének jogát a spanyolországi Malagát megelőzve Nagyatád nyerte el. A június 1.-3. között került sor a rangos sporteseményre, melyen Európa 12 férfi ill. 8 női strandkézilabda csapata vett részt. 2008. június végén Nagyatád rendezhette az I. Ifjúsági Strandkézilabda Európa Bajnokságot, ahol nyolc ország hat női és nyolc férfi csapata küzdött meg egymással több ezer érdeklődő előtt, és amely magyar győzelmeket hozott. Minden nyáron vendége a városnak a Világjátékok ezüstérmes magyar férfi strandkézilabda válogatott, amely 2009-ben is itt edzőtáborozott, sőt 2008 nyarán az ománi válogatott is két hétig a Városi Termálfürdő látogatója volt. A városi termál strandfürdő minden év augusztusában megrendezi az amatőr röplabda megyei körverseny egyik fordulóját is, sőt idén már a strandsportágak fejlesztésére kiírt pályázat eredményeként felépített strandfocipályát is igénybe vehetik a sportolni vágyók.
36
Triatlon A Nagyatádi Triatlon és Szabadidő SE az egyik legaktívabb sportprogram szervezője a kistérségnek, hiszen programjaik szinte minden korosztálynak szólnak és óvodástól egészen a legprofibb triatlonistáig mindenki megtalálja a neki megfelelő mozgásformát. 2008. október 11-én Szüreti futás volt a nagyatádi Széchenyi parkban. A futás helyszínét a nagyatádi óvódások rajzaival díszítették fel. 11 óra volt az első rajt időpontja, ahol az ovisok teljesítették a számukra kijelölt közel 200 méter hosszú kört. Majd a 680 méteres kört futók gyülekeztek a rajtnál. 1, 2, illetve 3 kör teljesítésére volt lehetőség. Az 1 körös távot szülők és nagyszülők is végig sétálták, hisz ekkor volt a gyaloglás világnapja. 2008 novemberében az egyesület megrendezte a hagyományos triatlon bálját, amely bevételét az utánpótlás nevelésre fordították. 2008. december 31-én a Széchenyi parkban óév-búcsúztató szilveszteri futáson pezsgővel várták a célba érkezőket. 2009. május 3-án Kaszóban a gyermek és serdülő Sprint Duatlon Országos Bajnokságot rendezte meg az egyesület. A 2009. augusztus 15-e már a világszerte ismert eXtreMAN triatlonversenyé, ahol hagyományosan Európa és Magyarország több száz versenyzője küzdött az embert próbáló távokon és ahol szinte az egész város megmozdult. Volt, aki segítőként, de volt, aki résztvevőként aktívan járult hozzá a sikeres lebonyolításhoz. Ugyanezen a napon került sor a szintén hagyományos CETREND úszógálára, ahol a résztvevőknek megadott szintidő alapján kellett teljesíteni a 1km-es távot. Minden nyáron a termál strandfürdő területén tartja az egyesület úszó-futó gyerektáborát, ahol napközis rendszerben várják a gyerekeket a különböző programok.
Úszás, kerékpározás, gyaloglás A nagyatádi Úszó és Kerékpáros Sportegyesület nagy hangsúlyt fektet a kistérségben mozogni vágyó emberek szabadidős programjainak megszervezésére óvodástól egészen a nyugdíjas korig. A szabadidős tevékenységek, elsősorban a szabadidős úszásra járó gyerekek testedzésre és egészséges életmódjának kialakítására adnak lehetőséget, másodsorban pedig a tömegsport és a szabadidős rendezvények megszervezésével minden egyesületi tag és érdeklődő számára biztosít tartalmas, aktív kikapcsolódást. Ezek megtartására alkalmas a Termál Strandfürdő és Városi Sportuszoda. A 128 egyesületi tag mellett mintegy 80 érdeklődő számára nyújt lehetőséget az egyesület tevékenységének megismerésére. A gyalogtúrák, a kerékpártúrák, valamint az úszó és teljesítménysportok (Balaton-átúszás, Öbölúszás, Porecsi Öbölúszás, Cetrend 10 km-es teljesítményúszás) a szabadidő hasznos eltöltésére kínálnak alternatívát az egyesület tagságának és a többi sportolni vágyó embernek. Szintén újdonság a kistérség életében a 2008-tól bevezetett babaúszás az új fedett uszodában, még Somogyszobról, Lábodról is járnak a fiatal anyák újszülött gyermekeikkel. Az óvodai úszásoktatástól a felnőttek oktatásáig találhatunk csoportokat, akik nyáron a termál strandfürdő medencéjében, utána pedig az új sportuszodában sportolnak.
37
Teremsportok A Nagyatádi Városi Sportcsarnok a kistérségi sport és szabadidős rendezvények legfőbb helyszíne. Szinte minden korosztály számára lehetőséget biztosít a rendszeres sportolásra rendezvényeivel. A Nagyatádi Közoktatási Intézmény és az Éltes Mátyás Általános Iskola minden évben itt tartja sportnapját. Kiemelt szabadidős program a Városi Teremlabdarúgó Bajnokság, amelyen novembertől márciusig a város és városkörnyék kispályás labdarúgó csapatai vesznek részt. A sportcsarnokban üzemelő Vencel étterem szintén minden évben karácsony és szilveszter között rendezi meg a hagyományos Szilveszter kupa labdarúgó tornát, míg márciusban Vencel kupa néven szervez hasonló eseményt. Az intézmény minden évben gazdája a nagyatádi öregfiúk által szervezett Öregfiúk labdarúgó tornának is. A nyári időszakban edzőtáborok sokasága tölti meg a csarnokot, évről évre visszajáró vendég a magyar tollaslabda válogatott. 2009 nyarán pedig a magyar női ifjúsági és junior kézilabda válogatott is itt töltött el egy hetet. A kézilabda szerelmesei az őszi és tavaszi hónapokban a Nagyatádi NKK és a Rinyamenti KC NBI/B-s felnőtt, ifjúsági és serdülő mérkőzésein szurkolhatnak. Az Országos Kézilabda Gyermekbajnokság különböző korosztályainak megyei, régiós és országos versenyeinek is évről évre helyszínt ad az intézmény. 2009 májusában a magyar női ifjúsági válogatott játszotta itt Európa bajnoki selejtezőjét. A fent említett Vencel étterem szervezésében indult útjára a városi tekebajnokság, amelynek őszi, tavaszi fordulója is van. A jobb versenyzőkből már a megyei, sőt az NB-s bajnokságban is indulnak nagyatádi alakulatok. A sportcsarnok a gazdája a Rinyamenti Szabadidő Sportegyesület amatőr kosárlabdacsapat mérkőzéseinek és a ritmikus gimnasztika -edzéseknek és bemutatóknak is. Lovaglás A lovaglás is egyre népszerűbb a térségben. Segesden, Lábodon, Rinyaszentkirályon, Ötvöskónyiban lehet lovagolni. Népszerű a EKO-TUR Kft Segesden 2001-ben alakult vállalkozás, amely Somogy megye déli részén, a nagy történelmi múlttal rendelkező Segesd községben 30 ha területen egy korszerű lovas turisztikai bázist alakított ki és minden évben rendez díjugrató versenyt is. Lábod és Rinyabesenyő között Nagysallérban 8-10 lovat tartanak az istállókban, amelyek inkább fogatozásra alkalmasak, de vannak közöttük hátaslovak is, így vendégeink a lovazás bármelyik fajtáját kipróbálhatják. Szintén Lábod mellett Homokpusztán, illetve Kaszóban mindent igényt kielégítő lovardát találnak e sport szerelmesei.
LOVAGLÁS A SEGESDI EKO-TUR KFT-NÉL
38
Tánc A szabadidő hasznos eltöltésének egyik mozgásos formája a tánc. Kiválóan szolgálja az egészséges életmódra törekvést. A kistérség táncegyüttesi szinte minden falunap, vagy éppen városi rendezvény rendszeres fellépői. A kistérség táncközpontja Nagyatád, ahol a Fürjecske néptáncegyüttes a Bárdos Lajos Általános Iskola diákjaiból áll. A kezdő és haladó táncos fiatalok száma 70 fő. A Pajkos néptáncegyüttes tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar kultúra tiszta forrásából merítsenek, őrizzék a hagyományokat, melyeket sok szeretettel osztanak meg a közönséggel táncházak keretén belül is. A Vadvirág Néptánccsoport 2002-ben alakult többnyire a szintén nagyatádi Fürjecske Néptánc együttes alapító táncosaiból, akik rendszeres fellépői a kistérség és a város különböző kulturális rendezvényein, valamint a nagyatádi gyermeknapon. A Hip-Hop Dance Team csoport hat éve működik. Az első két évben a Zoltán Erika Táncstúdióban tanulták az alapokat. Két éve alakult a Hip-Hop Dance Klub, ahol közel 40 fiatal tanulja a hip-hop tánc alapjait három csoportban. 2004-ben megalakult a taranyi gyermek és ifjúsági néptánccsoport. A csoport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is részt vesz az Együd Árpád emlékére meghirdetett Somogy Megyei Gyermek és Ifjúsági Néptáncegyüttesek versenyén. Számos más helyi és környékbeli rendezvényen is fellépnek.
1.3.3. Információs rendszer, internetes szolgáltatás, oktatás Az egyik legnagyobb lemaradásunk az információs rendszer területén jelentkezik. A hagyományos médiát (helyi TV, rádió, megyei lapok) fokozatosan építettük be az információs rendszerünkbe. A sportrendezvényekről rendszeresen (hetente) beszámolunk a helyi lakosságnak. A megyei, országos és nemzetközi eseményeink mindig megjelennek a megyei újságok írott és internetes oldalain (Somogyi Hírlap, Somogy Sportja). Egyik új színfolt a Balasport Televízió kistérségben való megjelenése, amely által az itt rendezett szabadidősportos és egyéb versenyek hírei az ország más térségeibe is eljutnak. Szintén említést érdemel a Nagyatádi Városi Televízió, amely a helyi sporteseményeket (kézilabda mérkőzések) felveszi, és műsoridő után leadja az érdeklődők számára. Egyesületi összefogás szép példája a 2005-ben három egyesület által alakított Vitalitás Sportiroda. Az iroda jelenleg négy egyesület sportspecifikus ügyvitelét valósítja meg. A lakosság összetétele, az elöregedés a kisebb falvakban nagyobb arányú, így a kapcsolattartó személyek megbízása is gondot okoz. Az információ- áramlás mennyisége és gyorsasága mindenképpen indokolja egy, a kistérséget teljes mértékben lefedő internetes honlap elkészítését, vagy a meglévő honlap (www.rinyamente.hu) sportportállal való kiegészítését. Minél több családban kell hozzáférhetővé tenni az internetet, bővíteni kell az interaktív kapcsolatok rendszerét. Már minden településen van internet elérési lehetőség, de a funkcionális használat messze elmarad a kívánalmaktól. Sokszor nem technikai eredetű a hiányosság oka. Több szolgáltató is rendelkezésre áll (Lát-Sat, Digi – Tv, LS-COM). Az internethasználat oktatását felnőttek részére folytatni kell, akár a TIT keretén belül. A sportigazgatási rendszer többnyire egy-egy települési szintű egyesület irányítását végzi, de kapcsolódik a magasabb szintű (megyei, országos) hálózathoz. A kistérségben az egyesületi formán kívül a legjelentősebb a különböző önszerveződő csoportok sportszervezési tevékenysége. Sajnos a kistérségek honlapjait elnézve éppen a sport és a sportrendezvényekkel kapcsolatos információk hiányoznak, talán ez alól csak Nagyatád és Segesd kivétel.
39
Az állam (az önkormányzat) feladata az állampolgárok testneveléshez, sportoláshoz való jogának közérdekből történő elősegítése és az ezt szolgáló civil szervezetek támogatása. Kistérségi szinten egyelőre nincs külön sportszakember, az éppen aktuális feladatokat mindig a kistérségi munkaszervezet munkatársai látják egyéb munkáik mellett . A folyamatosan bővülő feladatokkal összhangban ezt a rendszert valamilyen formában célszerű lehet megreformálni.
1.3.4. Nemzetközi sportkapcsolatok A hagyományokhoz híven minden év nyarán Nagyatád rendezi meg a Határtalan Játék Nemzetközi Sportfesztivált. Idén is 2009. július 4 –én a Városi Termál Strandfürdő adott otthont az eseménynek. A résztvevők Nagyatád testvérvárosai: az erdélyi Kézdivásárhely, a németországi Nussloch, az olasz San Vito de Tagliamento, a horvátországi Kríževci és a szlovák Tardoskedd. A csapatok vízi- és labdajátékokban, úszásban, gyorsasági- és ügyességi versenyeken mérték össze erejüket. Ezen kívül a városok sportolói strandkézilabdában, kispályás futballban, strandröplabdában, streetballban, teniszben és tekében is versenyeztek.
HATÁRTALAN JÁTÉKOK
BAJNOKOK LIGÁJA GYŐZTES EURONICS NAGYATÁD
A város különböző egyesületei gyakori vendégei a szomszédos országok tornáinak, kupáinak. A férfi kézilabdázók a horvát Viroviticával és az osztrák St. Pöltennel tartanak fenn jó kapcsolatot és edzőtáboroznak egymás vendégeként. A cselgáncsosok is gyakori résztvevői külföldi versenyeknek /Pl. Szlovénia/. A triatlonisták szintén gyakran látogatnak a határon túlra. 2009-ben újra Porecsben az öbölátúszáson vesznek részt. A legnagyobb világjárók azonban a Nagyatádi Női Kézilabda Klub játékosaiból kerültek ki. Az Euronics Nagyatád női strandkézilabdacsapat tavaly a spanyol Valenciában lett Európa legjobbja, idén pedig a görög Korfun végzett kiemelkedő helyen. A hazai rendezésű Extremman triatlonversenyeknek és a strandkézilabda nemzetközi versenyeknek óriási szerepük van a külföldi kapcsolatok kialakításában és azok ápolásában is. Bár több településnek van más országokkal is testvérvárosi kapcsolata, így például a lábodi MEDOSZ –nak sportkapcsolata van a horváthországi Heresin település csapatával. A sportegyesületek nem mindig tudják vállalni a hosszú utazásokkal járó külföldi túrákat. 40
1.4. A helyzet összefoglaló elemzése A Rinyamenti kistérség sportjának helyzetfelmérésére, helyzetelemezésére összegzésként elkészítettük a SWOT elemzést. A célok és a rendelkezésre álló források függvényében fog kialakulni a kistérségi stratégia. Ehhez és a prioritások kialakításához fontos az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és a veszélyek feltárása. Mindezek elősegítik majd a stratégia kialakítását, hatékony megvalósítását. Erősségek
Gyengeségek
Csendes, virágos, tiszta levegőjű környezet. Fürdők, uszoda, gyógyvíz. Természetvédelmi területek, erdők, tavak adta lehetőségekből sport-, szabadidős-és turisztikai potenciál. A kistérség településeinek sport-, szabadidősés turisztikai hagyományai. Meglévő sport-és szabadidős létesítmények, sportcsarnok, sportpályák, művelődési házak, faluházak, turistautak. A falunapokat sportprogramok is színesítik. Növekszik az igény a sportra és az aktív szabadidő eltöltésére. Sportot szerető emberek, elkötelezett sportaktívák. Képzett szakemberek a sportegyesületekben, sportszakosztályokban. Támogatott sportágak: labdarúgás, kézilabda, triatlon, úszás, RG, karate. judo. A központi település többféle sportolási lehetőséget biztosít. A központi település sportlétesítményei fejlettek. Minden óvodának és iskolának van egészségnevelési programja. Sportiskolai képzés. Körzeti Diáksportbizottság szervezi a kistérség iskolai versenysportját. Kistérségi Sportszakmai Munkacsoport adhoc jelleggel működik. Meglévő együttműködések, új kezdeményezések. Nagyszámú civilszervezet.
41
Nincs a kistérségnek sportarculata. Nincs szervezett sportirányítás a kistérségben. A települési érdekeket előtérbe helyezik az együttműködéssel szemben. A települések önálló programjai nincsenek kidolgozva. Nem megfelelő a kommunikáció a települések között. A kistérségre vonatkozó információk nem jutnak el a lakossághoz. Információhiány, programegyeztetés hiánya. Nem élő a kapcsolat az egyesületek között; az iskolák és az egyesületek között. Nincsenek közös célok, közös jövőkép. Hiányoznak a partneri kapcsolatok. Menedzseri szemlélet és a sportprogramok menedzselésének a hiánya. A szféra érdekképviselete, érdekérvényesítése nem elég hatékony. Kevés és nem tudatos a sport és a kultúra kapcsolata. Finanszírozási problémák. Kevés a támogató. Sportpályák, sportlétesítmények hiánya, állapota, öltözők állapota, eszközellátottság. Kistérségünknek nem szerencsés a földrajzi elhelyezkedése (főváros közelsége, autópálya).
Lehetőségek
Veszélyek
Kistérségi sport és szabadidős stratégia meg- A kistérségi sportstratégia csak terv marad. alkotása. Gyógyturizmus, wellness. A sportszakemberek szűk mozgástere, lemorzsolódás, fluktuálódás. Meglévő túraútvonalak további bővítése, Az edzők számának csökkenése, képzettinfrastruktúrájuk kiépítése a települések érin- ség és motiváltság hiánya. tésével. Kistérségi sport-és szabadidős szervezetfejlesztés (bizottság, sportiroda, mikro-térségi Településeken belüli ellenállás az új kezsportszakmai munkacsoportok, sport-és sza- deményezésekkel, a nyitással szemben. badidő menedzser). Versenysport és utánpótlás-nevelés a sportis- Régi módszerekkel akarunk új helyzeteket kolai képzésre építve. megoldani. Állandó sportszakmai munkacsoport működRivalizálás a települések között. tetése. Kistérségi hálózat kiépítése. Kistérségi sportnaptár készítése, egymásra Továbbra is megoldatlan marad a rendszeépülő rendezvénysorozat létrehozása. res információáramlás. Kistérségi portál fejlesztése (sporttal kiegé- Megfelelő összefogás hiánya miatt lemaraszíteni), elektronikus hírlevél indítása. dunk a régiós és országos források megszerzéséről. Közös fejlesztési, pályázati alap létrehozása Az aktív, mozgásgazdag életmód háttérbe (önrész finanszírozásához). szorulása (TV, számítógép, internet, stb.) Hatékony, közös külső kommunikáció, mar- Pénzügyi keretek hiánya. keting. Rendszeres műhelymunka, szakmai segítség- Továbbra is alacsony költségvetéssel műnyújtás, képzések. ködnek egyesületek, sportcsoportok. A versenysport finanszírozás hiányában beszűkül. Kistérségi, mikro-térségi és települési sport- Létesítmények, sporteszközök fejlesztésére napok a közös értékekre alapozva. nem lesz forrás. Kistérségi sportszervezet-fejlesztés.
Kistérségi szintű sportversenyek, bajnokságok, vetélkedések, találkozók szervezése a sport-és szabadidős csoportoknak, civil szervezeteknek. Civil szervezetek bekapcsolódása a közösségi sportok szervezésébe, lebonyolításába.
42
Javaslatok - a SWOT elemzés által feltárt erősségekre építve- a lehetőségek kihasználására - A kistérségi sportstratégia lebontása mikro-térségi és települési szintre.
- Gyógyturizmus és wellness. Testi és szellemi regenerálódás, rekreációs sportolási lehetőségek megteremtése, fejlesztése. - A sport és szabadidő létesítmények infrastrukturális fejlesztése (infokommunikáció, többfunkciós létesítmények) a létező intézményi háttér vonzóbbá tételére. - Tematikus túraútvonalak kialakítása, a természeti értékek felmérése és bemutatása, túravezetők képzése. - Életmódtáborok, erdei iskolai programok, téli, nyári táborok népszerűsítése, szervezése. - Oviolimpia – játékos sportvetélkedő a kistérség óvodáinak bevonásával. - Diákolimpia versenyszámain kívül a népszerű sportágakban bajnokság, sportvetélkedő a kistérség iskoláinak bevonásával, sportnapok, sporttalálkozók szervezése. - Szépkorúak Fesztiválja – sport, egészség, egészségvédelem, életmód, életvitel tanácsadással. - Évi rendszerességgel kistérségi hagyományőrző sport-és szabadidős fesztivál megrendezése változó helyszínekkel, az országos hírű volt-és jelenlegi élsportolók bevonásával, történelmi játékok a jelentős épített és szellemi örökségre alapozva. - Kistérségi sport-, szabadidős-, kulturális-, gasztronómiai-és bornapok szervezése. (Turisztikai attrakcióvá fejlesztés szándékával olyan komplex program, amely arculatformáló és identitásteremtő erővel, tartalommal rendelkezik) - Civil szervezetek bevonása a közösségi és sportprogramok szervezésébe, lebonyolításába. - Kistérségi szinten a civil szervezetek kapcsolatrendszerének kiépítése, működtetése- hálózatépítés. - A központi településen megrendezésre kerülő országos és nemzetközi versenyek és az azt kísérő programok kistérségi népszerűsítése, az erre épülő sportturizmus fejlesztése. - Kistérségi szintű sportközigazgatás megteremtése, fejlesztése, folyamatos működtetése.
43
Javaslatok a SWOT elemzés által felmerült gyengeségek javítására és a veszélyek kezelésére - Kistérségi sportiroda felállítása és működtetése a programok összehangolása, hatékony szervezése érdekében. - Pályázatíró team létrehozása, képzése annak érdekében, hogy a hazai és az uniós szakmai fejlesztési forrásokra a kistérség eredményesen tudjon pályázni. - Kistérségi sportszakmai munkacsoport folyamatos működtetése, az együttműködési kezdeményezések erősítése, fenntartása a hatékony szakmai érdekérvényesítés miatt. - Kistérségi sportszervezetek fórumának megszervezése partneri kapcsolatok kialakítása, a jó módszerek és az információk átadása érdekében. - Kapcsolatépítés más kistérségek sportszakmai munkacsoportjaival (egymástól tanulás, jó gyakorlatok átadása). - Falunapokhoz, ünnepekhez kapcsolódó és önálló sportnapok összehangolása. A csoportok, a települések a közös programok alkalmával megismerik egymás sport-és szabadidős tevékenységét. - Kistérségi sportportál és elektronikus hírlevél létrehozása, működtetése; időszakosan megjelenő nyomtatott kistérségi programfüzet összeállítása a külső és belső tájékoztatás, az információcsere és a marketing érdekében. - Egységes sport-, szabadidő-és turisztikai kistérségi koncepció kialakítása, településenként egyéni arculat létrehozása, identitáserősítés, hatékonyabb marketing.
KUTAS – KOZMAPUSZTAI WELLNESS SZÁLLÓ
44
2.
A sport és szabadidős jövőkép, stratégia intézkedése
2.1. Stratégiai tervezés rendeltetése és általános szempontjai A helyi társadalom fejlesztésében a sport és szabadidős tevékenység új típusú, jól tervezett, mérethatékonysági kritériumot is tartalmazó struktúrában biztosítható. A szétaprózott önkormányzati rendszerben a társadalompolitikai, szakpolitikai, így a sport és szabadidős szolgáltatások egy részének tervezését, szervezését is differenciáltan, több települést ellátni képes térségi, mikro-térségi központokra, illetve kistérségi szintekre célszerű koncentrálni. Cél az, hogy megerősödjön a kistérségek döntés-előkészítési szerepe és felelőssége a több települést, illetve a kistérséget érintő ügyekben. Alakuljon ki a civil lakossággal, és szervezetekkel koordinált, életfeltételeket javító kistérségi rendszer. A kistérségek számára lehetővé kell tenni és ösztönözni, a közszolgáltatási feladatok hatékony, jó minőségű ellátását biztosító stratégiai és egyéb tervek elkészítését. A tervek megléte, illetve a tervekben foglaltak teljesítés előfeltétele lehet más operatív programokból történő szolgáltatást fejlesztő finanszírozásának. A területi, kistérségi stratégiai tervezés a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy térség jövőbeli fejlődését az eléréshez szükséges cselekvések, és azok rendszerének segítségével meghatározzuk. Mindehhez alapot ad egy elvi koncepciórendszer (fejlődési modell, meghatározott célok), a megfelelő információk megléte, és szakszerű rendszerezése. A sport és szabadidős stratégia olyan koncepció, illetve terv, amely a benne megjelölt cél elérése érdekében végzendő tevékenység végrehajtásának útját, módját is megszabja, és a közreműködők (önkormányzati, civil szervezetek) munkáját is koordinálja. A stratégiaalkotás határozott szakpolitikai, koordinációs elkötelezettséget igényel, nem azonosítható technokrata módon elkészített tervekkel és koncepciókkal. A stratégiai tervezés olyan cselekvésorientált stratégia, amely képes meghatározni a célt, és a cél eléréséhez szükséges lépéseket. Választ ad a változó külső környezet kihívásaira, alkalmat ad a tervezési folyamat folyamatos megújulására. A kistérségi sport- és szabadidős stratégia a reális célkitűzések terepe, amely a lehetőségekre épül és eszközeiben, módszereiben igazodik a helyi sajátosságokhoz. A feladatellátásban a kistérség valamennyi szereplőjére számít, figyelembe véve a funkcionális munkamegosztásban rejlő előnyöket. A stratégiai tervezés kistérséget átfogó stratégiai szemlélete az állandó mobilitáson, a változásorientált fejlesztésen keresztül fogható meg leginkább. A mai körülmények között a területi közigazgatási rendszer állandó mozgásban van, így a helyi sporttársadalom megújítása is csak úgy lehetséges, ha a szakmai fejlesztések, működési formák nem a folyamatokat követik, hanem azokat alakítják, megújításra késztetik, az újszerű szervezeti, szervezési kombinációinak alkalmazását kényszerítik ki. Így a belső adottságok, és a külső környezet alakulásának rendszeres követésével lehetővé válik a kistérségi sportigazgatás,a társadalmi szervezés folyamatainak aktív alakítása. Hazánk kistérségei az európai közigazgatási tér részét képezik, ezért a tervezés módszertana azokban a tárgykörökben is közelit az EU gyakorlatához, melyben az Unió közvetlen támogatást nem biztosít. Az Európai Unió tervezési technikája a programozás. A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamatot jelent, amelyet több szakaszban valósítanak meg a közösség és a tagállamok együttes fellépésének több éves keretben történő végrehajtása érdekében.
45
Az Unió szintjén alkalmazott szakpolitikák, programok, projektek közös jellemzője az, hogy egységes tematika alapján jönnek létre. Struktúrája: helyzetfelmérés, helyzetelemzés. A célok és a rendelkezésre álló források (adottságok, lehetőségek, gyengeségek, veszélyek) függvényében kialakul a stratégia. Prioritások kialakítása (ezek a többi intézkedés megvalósítását elősegítő, fontos intézkedések), melyek a stratégia hatékony megvalósítását biztosítják. További feltételek, az intézkedések rendszerének meghatározása, és a pénzügyi források hozzárendelése. Program kiegészítő dokumentum (a programok, projekt, pályázat szintű konkretizálása. pályázatok kiválasztása, elfogadása, monitoring). Ez a programozási folyamatnak az elméleti alapja, amelybe a kistérségeknek a bele kell illeszteniük saját tevékenységüket. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát, a legkisebb állami forrás felhasználásával javítsa. Fejlődésre, fejlesztésre és minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, csoport, egyén képes. Általános vélemény, hogy a fentieket leghatékonyabban az aktív tevékenység révén érhetjük el. Tudományos kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a sport és szabadidős tevékenység életünk elidegeníthetetlen tevékenysége, amely a leginkább támogatásra érdemes, és egyben támogatásra is szorul, hiszen a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére kínál hatékony megoldásokat. A mindenkori helyi közösségeknek, a gazdaság szereplőinek és a társadalmi folyamatok irányítóinak, résztvevőinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban, szabadidős tevékenységben rejlő lehetőségeket. Tény, hogy a sport- és a szabadidős rendezvények szocializációs, kulturális, gazdasági, nevelési előnnyel rendelkeznek. Közéletjavító eredmények elérésére akár minimális források felhasználásával is képesek. A kistérségi sporttevékenység jogi környezete A sporttevékenység a szabadidős tevékenységben is lényeges tényezőt képvisel. A Magyar Köztársaság Alkotmánya alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőknek a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja – többek közt – a rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és rekreáció) fontos eszköze. Az alkotmányos joghoz kapcsolódóan célszerű a sportot mind általános emberi tevékenységet meghatározni. A sport olyan koncentrált, jelentős emberi tevékenység, amely a fizikai edzettséggel az egyén lelki-szellemi minőségét javítja. A testkultúra nem csak mozgás, játék, és sportműveltség, hanem minden ember általános kultúrájának alapvető és szerves része. A mai korszerű társadalmakban a versenysport a globális tudásgazdaság egyik vezető eleme, s profittermelő húzóágazata, amely gyakran elszakad a sport univerzális eszményeitől, céljaitól. A globális versenysport-gazdaság ugyan a nyereséget csak töredékesen forgatja vissza a közösségi sportba, ám az ennek ellenére – vagy ettől függetlenül – a polgári öntevékenység és önfejlesztés egyik kiemelt területévé vált. A lokális, így a kistérségi tudástársadalomban, s annak átalakuló munka- és szabadidő kultúrájában a közösségi sport és szabadidős sportolási tevékenység új értelmet és új távlatokat kap. Az alkotmányos szabályozásból adódóan a helyi önkormányzatokról szóló törvény, a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását, részben szervezését. A céltudatos gondoskodás, a lehetőségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását.
46
A törvény az adott követelményeihez igazodva többször módosult, illetve változott. Törvény határozza meg a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, mely az alábbiakról rendelkezik: (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú céljaira: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) a fentiek célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, civil és egyéb szervekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát, képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fővárosi) önkormányzat a sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit megteremteni, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékkal élők sportjára, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (5) A törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél nagyobb lélekszámú helyi önkormányzatai rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. (6) Az önkormányzat maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (7) a. Közoktatásról szóló törvény szerint a gyermeknek, a tanulóknak joga, hogy nevelési, illetőleg a nevelési-oktatási intézményben biztonságosan és egészséges környezetben neveljék és oktassák: a szabadidő, a testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki iskolai tanulmányi rendjét. A törvény előírja a kötelezően ellátandó intézményi feladatok között, a tanórán kívüli foglalkozások tervezésénél, az iskolai sportkör kötelezőségét és a mindennapos testedzés biztosítását.
47
b. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. c. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésével az iskolai sportkör, a házi bajnokságok, az iskolák közötti versenyek, bajnokságok kötelezőségét írja elő az intézményvezetés részére a diáksport területén. (8) A sportról szóló törvény részletezi összefoglalja és a sport hosszú távú feladatait. Fejlesztési koncepciójára való figyelemmel határozza meg a helyi önkormányzatok feladatait: a helyi sportfejlesztési koncepció megalkotását és annak megvalósításáról történő gondoskodást; a sportkoncepcióban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel történő együttműködést; az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartását és működtetését; az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási feltételeinek megteremtését. A jogi feltételekhez szorosan kapcsolódik a helyi társadalom fejlődése, modernizációja. A kistérségi közigazgatási, a közszolgáltatási és területfejlesztési feltételek vizsgálata kapcsán három fontos társadalmi terület állapotának, modernizációs készségének és képességének elemzésére hívjuk fel a figyelmet. Ez a lokális és kistérségi kapcsolatrendszer, identitás, a civil társadalom és az információs társadalom térségi jelenléte, fejlettsége illetve erősítése. A helyi társadalmi életfeltételek, melyeknek meghatározó része a szabadidő hasznos eltöltése a demokrácia egyik fokmérőjéhez, a lokális társadalom fejlettségéhez kapcsolódik. A lokális társadalom fejlettségének mércéje a civil szféra állapota, hatékonysága. A civil társadalom fejlesztésének fontosságát, jelenlétének és szerepének elismerését a lakosság a sport- és szabadidős tevékenység kapcsán egyre inkább értékén kezeli. Különösen fontos a kistérségi szinten megvalósuló közigazgatási paradigmaváltásnál a lokális és térségi civil szereplők kapcsolódási és szerepvállalási lehetőségeinek megteremtése, a korszerű partnerség kialakítása. Magyarországon a rendszerváltozás óta gyors ütemben alakultak ki a helyi demokrácia intézményei, viszonylagosan megszilárdult, esetenként elfáradt azok rendszere. A demokratikus jogállam helyi szerveinek társadalmi kontrollja viszont nem fejlődött kellő mértékben. A helyi civil társadalom hatása, befolyása nem megfelelő mértékű. Tartalmilag nézve nem mást jelent a jövő civil társadalmának tevékenysége, mint hogy a polgárok – szövetkezve egymással – ott elégítik ki az igényeket, és ott kezelik a problémáikat, ahol azok felmerülnek. A közszolgáltatások kistérségi rendszere A jogi szabályozási, továbbá a környezet mutatja, hogy az önkormányzatok és a civil szervezetek a közszolgáltatások, így a sport és szabadidős tevékenység legfontosabb partnerei, a helyi és térségi sportmozgalom alappillérei, tartóoszlopai. A sport- és szabadidős mozgalom területén új típusú, horizontális és vertikális komplex együttműködési formákat honosítanak meg. A kistérség önkormányzatai (többek között) a sporttal kapcsolatos feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében hozták létre a többcélú kistérségi társulásukat.
48
E témakörben meghatározzák azt a legcélszerűbb szervezeti formát, melyben a sporttevékenységet az egyéb szervekkel koordinálva gyakorolják. A helyi sportfeladatokat és hatásköröket a központi jogszabályok (törvény, rendelet, határozat), illetve a települési önkormányzatok rendeletei és a többcélú társulás határozatai tartalmazzák. A helyi közigazgatási rendszer (kistérségi-települési) változásának hatása alapvetően érinti a közszolgáltatások körében a sporttevékenységet. Különösképpen; a sportigazgatás (vertikális és horizontális) szervezeti rendszerét, a kistérségi, települési menedzsmenten belüli testületi, tervező, döntéshozó struktúrát, munkaszervezeti, szolgáltató központú megoldásokat, egyesületi, szakosztályi alkalmazkodási módszereket, új finanszírozási formákat. A sport szempontjából lényeges ágazatok (pl. oktatás, közművelődés, egészségügy, turisztika) területén bekövetkezett, illetve tervezett változások kistérségi elemei, egyrészt bővítik a sport és szabadidő lehetőségeit (pl. kistérségi integrált iskolák), másrészt új kihívásokat jelentenek (pl. intézmények átalakítása). Kistérségek sport és szabadidős jövőképének koncepcionálása A közigazgatás térségi rendszerének kiépítési körülményei, feltételei az elmúlt évek során lényegesen megváltoztak. Új típusú társuláson alapuló feladatrendszer, illetve intézményi, együttműködési struktúrák jöttek létre. Ma már értékelhető támpontok vannak a többcélú kistérségi társulási rendszer működéséről. E működés tapasztalatai úgy a helyi tervezés, mint a központi támogatás és szabályozás szempontjából kiemelkedően fontossá vált. Megváltoztak helyben is a térségi rendszer kiépítésének politikai, gazdasági, társadalmi feltételei (konvergencia program hatása, államreform operatív programjának következménye, stb.). Az államreform alapvető célja a kistérségi társadalmat érintően az, hogy javuljon a társadalmi eredmény, ezen belül a közszolgálatiság, érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Erősödjön a helyi társadalmi kohézió, biztosítható legyen a közszolgáltatási folyamatok megújítása, a szervezet és intézményfejlesztés, az emberi erőforrások minőségének javítása. A változó helyi társadalmi közigazgatási, gazdasági feltételeknél kiemelt átalakulást kísérő célok: a demokratizmus, partnerség, szakszerűség, hatékonyság, tervszerűség biztosítása. A civilszféra és a gazdasági szereplők, valamint a közfunkciók kapcsolatában erősíteni kell az önszerveződést. Az ágazati reformok is alapvető hatással lesznek a kistérségi-települési sport és szabadidős funkcióra, ezért szükséges biztosítani az illeszkedést más ágazati stratégiákhoz (oktatás, közművelődés, egészségügy, vidékfejlesztés stb.). A strukturális változások miatt a helyi közigazgatás, ezen belül a közszolgáltatások súlypontjai áthelyeződnek (kistérség, székhelytelepülés, mikro-térség). A helyi (kistérségi-települési) önkormányzati képesség kialakulása a sporttevékenységre is alapvető hatással lesz. Az államreform program célként kiemeli: a jövőben a helyi társadalmi állapotból kell levezetni az önkormányzati és az önkormányzati kapcsolatokat érintő ágazati célokat, eszközöket. A változási folyamathoz kapcsolódik az intelligens sportrégió és az intelligens sportkistérség fogalma és fokozatosan kiépülő szerkezete. A cél nem más, mint, hogy a kistérség specifikus jellemzőit figyelembe véve elérhetővé tehesse a sport számára a tudás társadalmi vívmányait, az információs társadalom lehetőségeit.
49
Alapvető cél az, hogy a helyi tudástársadalom kiépítésének folyamatában megfelelő hangsúlyt kapjon a stratégiai menedzsment. Az ágazatok közötti párhuzamos tervezést, fejlesztést fel kell, hogy váltsa a helyi szakpolitikák közötti egyeztetés, együttműködés. A szakpolitikák (sport szakpolitika is) váljanak a kistérségi település és térségfejlesztés egyeztetett részévé. Az új követelményeknek megfelelően át kell alakítani a szervezeti és intézmény rendszert. A szakpolitikai fejlesztéseket szolgáló változásokat, több települést ellátni képes településekre (mikro-térségekre), illetve kistérségi szintre kell koncentrálni.
„ELKÉSZÜLN I- RAJT – IRÁNY A CÉL!”
2.2. A kistérségi sport és szabadidős stratégia célrendszere
1. Rinyamenti kistérség hosszú távú célrendszere a sport és a szabadidő területén 2030-ig A hosszú távú cél: a kistérségi sport és szabadidő feltételek lehető legtöbb területének fejlesztése, kínálatának bővítése, beleértve a verseny- és szabadidősportokat,a lakosság egészségi állapotának javítása, a helyi infrastrukturális és szellemi feltételek javítása. a) Az európai és a nemzeti sportstratégiára építve el kell fogadni a Rinyamenti kistérség sportés szabadidős tevékenység kistérségi sportstratégiáját és operatív programját. Ennek keretében át kell dolgozni a kistérség sportszerkezetét: tervezés, irányítás a versenysport, közösségi sport vonatkozásában.
50
Főbb fejlesztési irányok: -A területfejlesztési terv készítésénél a sport alrendszerei kerüljenek be a kistérség programjába. - A jelenlegi hátrányos helyzet ellenére olyan (sport) szolgáltatást kell tervezni, amely elősegíti a megfelelő élettér kialakítását az egészséges életmód megteremtését - Fő cél a korszerű sport és infrastrukturális háttér biztosítása - Szükséges a természetvédelem és a sport, sport a környezetvédelem tükrében, az öko- és sportturisztikai adottságok kihasználása - A gyógytúrizmusra épülő szolgáltatások kihasználása, fejlesztése sport és wellness vonatkozásában. - A Rinyamenti kistérség kapcsolatrendszerének kiépítési terveit el kell készíteni (találkozók, konferenciák, sportprogramok). b) A kistérségben párhuzamosan, összehangoltan fejlődjön a versenysport és a szabadidős tevékenység, a közösségi sportélet, a kistérségi szabadidős programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések. - A lakossági igényeket, a tradíciókat, a feltételeket figyelembe véve egységes rendszerbe kell a sport és szabadidős programokat összeállítani a hosszú távú fejlesztés vonatkozásában. A mikro-térségi és társulási programokban szervezni kell családi programokat, közös vetélkedőket. - Törekedni kell az esélyegyenlőség sport általi megvalósítására. c) A kistérségben jöjjenek létre a sport- és szabadidős önkormányzati irányító testületek, menedzser szervezetek, s a sport- és szabadidős tevékenységet koordináló sport- és szabadidős intézmények. - A kistérségi társulási szinten állandó döntéshozást segítő sportbizottságot kell létrehozni, feladat és hatáskörét meg kell határozni. A sportegyesületek képviselőiből egy érdekképviseleti szakmai koordináló szervet lehet létrehozni (Sport Tanács). A helyi, megyei, országos sportszervezetekkel szoros együttműködést kell kialakítani. A civil szervezeteket be kell vonni a sportszervezésbe (egyesületek, ifjúsági szervezetek, Szív Egyesület, Nyugdíjas Klubok….). - Létre kell hozni egy kistérségi Sportirodát, amely igazgatja a rendszert és felelős a programok megvalósulásáért, lebonyolításáért és a „kistérségi sportháló” kiépítéséért. d) A tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze a tudást, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását. - A kistérségi sport- és szabadidős tevékenység valamennyi területén ki kell képezni a humán erőforrást.
51
- Szükségszerű magasan képzett szakembergárda kialakítása, és a már aktívan dolgozók továbbképzése. e) Fő cél, hogy hosszútávon a kistérségben a szabadidő értelmes eltöltésének lehetősége megteremthető legyen minden polgár és közösség számára a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva - A kistérségen belül ki kell dolgozni a szolgáltatások szintereinek meghatározása után a központi település mellett a mikró-térségi szolgáltatások feltételeit. f) A fentiek következtében váljon a kistérség a sport és szabadidő hasznos eltöltés és a közösségi sportélet aktív és mindenki számára elérhető helyszínévé. - A kistérségben a tudatos sport- és szabadidős fejlesztés révén erősödik a közös tevékenység és identitás. Javulnak az egészséges életmód feltételei. A változás javítja a kistérség megítélését, így hozzájárul a város és térsége fejlődéséhez - A régióban javul a programellátottság és annak koordinálása. Kialakul a sport és szabadidő hasznos eltöltésének, valamint a közösségi sportéletnek egy magas szintű kínálata. Megnő a sport prevenciós szerepe és a régióban új életmód- modellek jelennek meg. - A hazai sport -és szabadidős társadalmat érintően a kistérség kapcsolódik az országos programhoz és azok egyik kiemelt színtere lesz. - A nemzetközi kapcsolatok által a szomszédos országokban zajló sport és szabadidős modellek eljutnak a kistérségbe, segítik fejlődését és a hosszú távú kapcsolatok kiépítésével megindul egy kölcsönös információáramlás.
1. Átfogó tíz vertikális cél (tíz beavatkozási terület) 2015-ig A. Részvétel a regionális, nemzeti - és globális sport világában Kapcsolódási pontok meghatározása az országos, nagytérségi diák- és szabadidő sporthoz. A régión belül, különösen a szomszéd kistérségekkel egyeztetni kell a kiemelt programokat (Barcs, Csurgó, Kaposvár, Marcali). „Sportoló települések”program bevezetése, szabadidős ötlettár összeállítása, évenkénti megjelentetése. B. Kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program Egységes utánpótlásprogramok és támogatási elveik a kidolgozása. Sportágak meghatározása, sportiskolákra épülő egységes utánpótlás-nevelés a kistérség egyesületeiben a kiemelt sportágak figyelembe vételével (labdarúgás, kézilabda, triatlon, úszás, cselgáncs, karate, RG, teke). C. Közösségi sport- és szabadidő önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program A természeti adottság figyelembe vételével a gyalogtúrák, a kerékpáros- és lovasturizmusra épülő programok kidolgozása, az eddigi eredményekre építve szabadidős programok összeállítása kistérségi civil háló keretében valamennyi korosztály részére (óvodás, gyermek, felnőtt, senior, szépkorúak).
52
D. Egészségmegőrzés- és fejlesztés, új életminőség program A kistérségi sport- és szabadidős tevékenység egészségvédő, rehabilitációs hatásainak javítása, új programok indítása. A fürdők és szállodák lehetőségeinek bevonása a közösségi sportéletbe. Az oktatáshoz kapcsolódó diáksportélet fejlesztése, segítő programok, képzések indítása. Fogyatékosok részére diák, szabadidős és rehabilitációs programok szervezése. E. A sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösség-fejlesztés
A kistérségi diák- és szabadidősportjának struktúraváltást támogató sportszakmai háló kialakítása, az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése, kistérségi tudásbázis kialakítása. Térségi fórumok, konferenciák szervezése, tapasztalatcsere. F. A sport- és szabadidő-gazdaság fejlesztése A Rinyamenti kistérség adottságaira építve a lovas-, kerékpáros- és gyógyturizmus szolgáltatások gazdasági alapokra helyezése. A kistérségi és települési sportszolgáltatások, sportvállalkozói humánerők fejlesztése, sport civil és vállalkozó tér erősítése. Sport és szabadidős pályázati alap létrehozása. G. A sport- és szabadidős oktatási-képzési program A sportszolgáltatásokhoz kapcsolódó humánerőforrás fejlesztése. A diák- és szabadidősport megújítását célzó térségi és regionális szakmai konferenciák szervezése. A középiskolai sportiskolai képzésen alapuló diák sportszervező képzés indítása. A felnőttoktatás színterein sportanimátor, sportszervező, sportmenedzser képzés létrehozása. H. A fenntartható fejlődés és a sportprogram összefűzése A sportszervezetek szervezeti megerősítése, gazdasági stabilitása. Megfontolt, a fenntarthatóságot, a zöld sportok fontosságát, a kistérségi és a turisztikai sportpiacot figyelembe vevő, a természeti és környezeti értékeken alapuló fejlesztések indítása, strand sportok fejlesztése. A sportprogramok egymásra építése, helyi, kistérségi, régiós és nemzetközi szintek. I. Új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés Ma már a sportsikerek és az aktív szabadidő eltöltés kardinális feltétele a sportolók és általában a polgárok magas szintű mentális felkészítése, a tudatközpontú, életformák széles körű elfogadtatása és gyakorlása. A sportági prioritások figyelembe vételével a közösségi sport fontosságának hangsúlyozása az egyén fejlődése érdekében. (prevenció!) J. Az új szabadidő kultúra és kultúrafejlesztés A kistérségi sport- és kulturális rendezvények összekapcsolása. Sajátos programok, tradíciók, a lakossági igényekre, nemzetiségiekre, különböző rétegekre építve. Kiemelt kistérségi rendezvények szervezése, a már jól működők fenntartása, közösségi tudat hangsúlyozása.
53
3. Átfogó horizontális célok 2015-ig K.
TUDÁS- ÉS GONDOLKODÁS FEJLESZTÉS: Az EU stratégiái,a magyar
első horizontális
sportstratégia kistérségi megismertetése, képzések, továbbképzések, konferenci-
célcsoport
ák egyesületek, civil szervezetek részére. Információs háló kiépítése (Internet, média, helyi TV, rádió).
L.
KISTÉRSÉGI TUDAT FEJLESZTÉSE: Közös értékek megismerése, megis-
második hori-
mertetése a helyi szereplők tudatformálásának céljából. Együttműködési terüle-
zontális célcso-
tek kiépítése, mikro-térségi, kistérségek közötti együttműködés, programegyez-
port
tetés, szervezés. Kistérségen belüli programok szervezése. A tudatos sportolás, a sportolás értékeinek a megismerése. Információ áramlás fejlesztése (sportportál).
M.
LOKÁLIS DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE: Önkormányzatokon belül elő-
harmadik hori-
készítés, szervezés, tervezés. Kistérségi szintű koordinációs- sport- munkacso-
zontális célcso-
port közreműködésével. A sport- és szabadidős tevékenységet szervező, lebo-
port
nyolító egyesületek, sportkörök, kulturális és civil szervezetek bevonása a sportirányítási rendszerbe.
N.
TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS: Létesítmények (sportpályák, uszodák), tár-
negyedik hori-
gyi eszközök (sporteszközök) fejlesztése, biztosítása. A Szabadidő Központ
zontális célcso-
pálya- és öltöző bővítése középtávon, sportpályák öltözőinek felújítása, bővítése,
port
az extrém sportok hosszútávon való tervezése, megvalósítása (mountain bike, gördeszka rámpák). A technikai háttér biztosításánál figyelembe kell venni az egyes települések helyi igényeit és a kistérségi fejlesztési célokat. A Rinyamenti kistérség adottságaira építve a gyógyturizmus és a turizmus egyéb ágainak erőteljes fejlesztése, és a termálfürdők sportlétesítményeinek további bővítése, a strandsportágak feltételrendszerének biztosítása.
O.
INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS: A szervezés, irányítás párhuzamos az önkor-
ötödik horizon-
mányzati közigazgatás korszerűsítésével. Sportbizottság működtetése, sportta-
tális célcsoport
nács, sportiroda létrehozása. Oktatási, kulturális intézményfejlesztéssel a sport feltételeinek javítása, sport munkaközösségek szervezése. Megfelelő színvonalú sportlétesítmények kialakítása, sportcsarnokok, tornatermek, öltözők felújítása, építése a lehető legtöbb csoport igényeinek figyelembe vételével. A sportkormányzat kidolgozza az intézményi feltételeket, ezek alapján a kistérség sportirányító szerveinek kialakítása.
54
2.3. A táblázat kifejtése, magyarázata
2.3.1. Hosszú távú stratégia 2030-ig Stratégiai célok bemutatása: A kistérségben jönnek létre a sport és szabadidős tevékenységek magas színvonalú folytatására alkalmas infrastrukturális intézmények: kistérségi szinten legalább egy komplex, multifunkciós (több sportágra is alkalmas) sport- és szabadidős központ. Az egész kistérség számára váljon elérhetővé az úszás/úszásoktatás lehetősége. A legtöbb sportprogram megszervezése, sportirányítási alrendszer működtetése (ráépülve a helyi szakemberek tudására) kistérségi szinten kerül lebonyolításra. Kistérségi sportbizottság és sporttanács létrehozása a kistérség településeinek képviselőiből. Kistérségi sportiroda létrehozása, amely koordinálja a sporttal kapcsolatos projektek (pályázatok) előkészítését és lebonyolítását, segíti a Rinyamentén zajló verseny- és szabadidősport rendezvények lebonyolítását, és összekötő szerepet tölt be a sporttal foglalkozó szervezetek és a döntéshozók között. A sporttal foglalkozó szakembergárda tevékenységének köszönhetően a lakosság körében tartott, az egészséges életmódról szóló kampányok (prevenció) és a hatékony iskolai nevelés eredményeképpen nő az aktívan és rendszeresen sportolók száma a térségben. Kiemelt szerep juthat a sportiskolai képzésnek, amely által lehetővé válik már gyerekkorban nem csak a testi, hanem a lelki egészséges életmódra nevelés. A kistérség lakossága az öko- és sportturisztikai lehetőségekkel, a hagyományőrzéssel és a fenntartható fejlődéssel összhangban élve jelentős hangsúlyt fektet a sport- és szabadidős tevékenység hasznos és rendszeres eltöltésére. A helyi kis- és középvállalkozások a szabadidős gazdaság lehetőségeit felismerve és kihasználva olyan többletszolgáltatásokat hoznak létre a térségben, amely kiszolgálja az aktív pihenésre és sportolásra vágyók igényeit és nagyban növelik a térség gazdasági erejét. A hátrányos helyzetű tanulók és lakosok aktívan részt vesznek a sportprogramokon, melyek a közösségi tudat fejlesztésének is szinterei. Az esélyegyenlőség a sport által is megvalósul, mert a fogyatékkal élők számára bővül a sportrepertoár. Az infrastruktúra fejlődésének és a testnevelők szemléletváltásának következményeként a térség közoktatási intézményeiben a gyerekek igényeik és életkori sajátosságaik figyelembe vételével választhatnak a felkínált sportágak széleskörű kínálatából. Ennek eredményeként a sport, mint a szabadidő hasznos eltöltése természetes tevékenységgé válik minden gyermek számára. Megteremtődnek a verseny- és utánpótlás kiválasztási rendszer alapfeltételei a rendelkezésre álló sportágak széles választékának és a magas színvonalú sportoktatásnak és sportiskolai képzésnek köszönhetően. Az anyagi és technikai feltételek biztosítottak lesznek a kiválasztásra kerülő tehetségek hosszú távú gondozására.
55
A NAGYATÁDI JUDO CLUB UTÁNPÓTLÁS VERSENYZŐI
2.3.2. Átfogó tíz vertikális cél 2015-ig A) Az európai és a nemzeti sportstratégiára építve el kell készíteni a kistérség sport és szabadidős tevékenység kistérségi sportstratégiáját és operatív programját. Ki kell dolgozni a kistérség sportszerkezetét: tervezés, irányítás a versenysport, közösségi sport vonatkozásában. A tradicionálisan működő sportszervezetekre építve, bővíteni kell a sportági választhatóságot, sportolási lehetőséget bővíteni kell. A letűnt, de hagyománnyal bíró sportágakat (atlétika) illetve az esélyegyenlőség elősegítését szolgáló sportokat (ökölvívás, erőemelés) az extrém sportokat is előtérbe kell helyezni. El kell érni, hogy minden településen legyen sportot koordináló személy, civil szervezet. A területfejlesztési terv készítésénél a sport alrendszerei kerüljenek be a kistérség programjába. A települések rendelkezzenek minimális sportlétesítményekkel (kézilabda méretű sportpálya, tornaterem, tornaszoba). A sportlétesítményeket fel kell újítani, ki kell bővíteni, komfortfokozatát emelni kell a pályázati lehetőségek kihasználásával. Ebben nagy segítség lehet a leendő sportiroda és majd a pályázatfigyelői funkciója. Szabadidős pályák, sétálóparkok, kerékpárutak, lovardák (erdőkben, tóparton), Életmód Parkok létrehozása a mikro-térségi központokban. A minden korosztály igényeit kielégítő Szabadidő Központ sportlehetőségeinek továbbfejlesztése Nagyatádon. Kapcsolódni kell az országos szervezeti elvárásokhoz, tekintettel a helyi sajátosságokra. Alkalmazkodni kell a minisztériumi szövetségi szinten előírt feltételekhez. A programok szervezésénél, lebonyolításánál figyelembe kell venni a szakmai előírásokat. A meghirdetett programokhoz, sportakciókhoz, pályázatokhoz kapcsolódni kell, azok előnyeit ki kell használni. Folyamatos kapcsolatot kell kiépíteni a sportági szakszövetségekkel és a sportirányítás egyéb résztvevőivel. A kistérség határain átnyúló szervezetével közös programok szervezése. A régión belül egyeztetni kell a kiemelt programokat, különösen a szomszédos kistérségekkel, amelyben kiemelt szerepe lenne a kistérségi sportirányítónak.
56
Sportágak meghatározásával, egymásra épülésével segíteni kell a települések versenysportját, figyelve a hagyományokra, illetve a lakossági igényekre. Kistérségen belül egységes utánpótlásprogramok kidolgozása, a sportiskolai képzés megreformálása, e sportágakra épülése a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet és az országos és megyei szövetségi előírások alapján, a felek érdekeinek kölcsönös figyelembe vételével.
SZIVACSKÉZILABDA AZ MKSZ UTÁNPÓTLÁSPROGRAMJÁBAN B) A kistérségben párhuzamosan fejlődjön a versenysport és a szabadidős tevékenységet fejlesztő közösségi sportélet, a kistérségi szabadidős programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések. A lakossági igényeket, a tradíciókat, a feltételeket figyelembe véve a kistérségen belül egy rendszerbe kell összeállítani a sportprogramokat a hosszú távú fejlesztés vonatkozásában. Iskolák, és az ő általuk biztosított utánpótlás nevelőmunkát és az egyesületek kapcsolatait rendszeresebbé kell tenni. Turisztikai szervezetek (egyesületek) létrehozása is fontos feladat a térség természeti szépségeinek megismerése céljából. Turinform irodák, Zöld pontok létrehozása. C) A kistérségben jöjjenek létre a sport- és szabadidős önkormányzati irányító testületek, menedzserszervezetek, s a sport- és szabadidős tevékenységet koordináló sport- és szabadidős intézmények. Társulási szinten a még nem működő, állandó döntéshozást segítő sportbizottságot és a szakmai koordinációt irányító Sporttanácsot kell alakítani, aktívvá kell tenni, feladatés hatáskörét meg kell határozni. Segíteni kell a szintén megalakítandó, az igazgatást ellátó kistérségi sportiroda által a sportprojektek megvalósítását, ehhez kapcsolódó pályázatok előkészítését, lebonyolítását. Sportági kérdésekben a sporttanácsot ki kell egészíteni szakemberekkel ad hoc jelleggel, a célfeladat teljesítéséig. A helyi, megyei, országos sportszervezetekkel naprakész szakmai együttműködést kell kialakítani. A sportbizottságok tagjai saját településükön belül is hozzanak létre egy szakmai stábot, amely tervezi, szervezi, koordinálja, lebonyolítja a települési kulturális és sportprogramokat.
57
D) A tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze az egyének tudásszintjét, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását. A kistérségi sport és szabadidős tevékenység valamennyi területén ki kell képezni a humánerőforrást, a szakemberhálózatot. A sportági elméleti képzést rendszeressé kell tenni. Ennek egyik fő színtere lehet a középfokú sportiskolai- és a felnőttképzés, amely egyrészt egészségtudatos szabadidős tevékenységeket alakít ki, illetve a képzési anyagból kiindulva lehetőséget nyújthat egy sportszervezői képzésre. A sporttevékenység egészségre gyakorolt hatásának tudatosítása felvilágosító programokkal, amelynek elsődleges célja a prevenció. A szabadidős sportolás élettani hatását, a sportolásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását szakmai tanácsokkal kell segíteni. Az egészségügyi intézmények segítségével szakmai csoportokat kell felállítani a tudatos sportolás fejlesztéséért. A felvilágosítás a sportpályán is történhet, de a médiában állandó rovatként is szerepelhet. A sportprogramok szervezését, előkészítését, eredményeit széles körben (sajtó, rádió, TV, Internet) közzé kell tenni, az emberekkel meg kell ismertetni. Az eredményeket, sikereket példaként kell állítani az ifjúság és a lakosság számára. Tudatossá kell tenni a helyi és a nemzetiségi (horvát, cigány) kultúra jelentősségét, ennek fontos eszköze a néptánc, melynek feltételeit garantálni kell. Bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a különböző kistérségi rendezvényeken (falunapok, sportnapok).
PAJKOS NÉPTÁNC EGYÜTTES
E) A sport révén a kistérségi tudástársadalomban a közösség fejlesztése Szakmai konferenciákkal és képzésekkel biztosítani kell a sportvezetők, a sportban dolgozók szakmai tudásszintjének emelését, ehhez megfelelő intézményi hátteret kell biztosítani lehetőleg helyben, előadók, szakértők bevonásával. A konferenciákat, képzéseket hozzá kell rendelni a kistérségben zajló nemzetközi, országos, régiós rendezvényeihez illetve a különböző hagyományőrző kulturális programokhoz (falunapok, kiállítások, Szív Napja). Biztosítani kell a településenkénti szakemberek felkészítését, továbbképzését. A helyi felnőttképzésbe be lehet építeni a sportedzői, sportszervezői képzést. A megfelelő tanulmányokat közzé kell tenni a lakosság széles körében. Az eredményeket, amelyeket a leendő sportiroda összegyűjt, folyamatosan be kell mutatni sportnapokon és a médiában.
58
F) Sport- és szabadidő-gazdaság fejlesztése Természeti adottságokra építve további túraútvonalak kijelölésével, kerékpárutak építésével, fejlesztésével, lovardák létrehozásával, horgászat népszerűsítésével, termálfürdők sportlehetőségeinek további bővítésével a szolgáltatások (szervezés, bérlet) gazdasági alapokra helyezése. Hozzáférhetővé kell tenni a térségben lakók körében a sportszolgáltatások lehetőségeit. Szolgáltatások: - terembérletek, - pályabérletek,strandbelépők,- sporteszközök, - technikai eszközök bérlete. (Fitnesz Klub, Alakformáló Klub, asszonytorna, aerobic, fallabda, sakk, tánc). A szakemberek szakmai szolgáltatásait fejleszteni és koordinálni kell a ciklus végéig. A sportlétesítmények gazdasági haszna, saját bevételeinek növelése a cél. Turisztikai szervezetek (egyesületek) létrehozása is fontos feladat a térség természeti szépségeinek megismertetése céljából. Térségi szinten a Kistérségi Sportalap létrehozásával kell kialakítani a kistérségi sportok, sportrendezvények finanszírozási hátterét. A finanszírozási modellek kialakításának alapja a kistérségi szabadidő és versenysport programok megfelelő összehangolása. G) Sport - és szabadidős oktatási-képzési program. A szabadidős szakemberképzés oktatási bázisa lehet a kistérségi iroda is. Az iskolák, főleg a sportiskolák bevonása a képzésbe feltétlenül indokolt. A sportismeretek területén kistérségi oktatóközpont kialakítása, működtetése szükséges (edző, sportszervező, versenybíróképzés). H) Fenntartható fejlődés és a sportprogram összefűzése A sportszakosztályok egyesületi szintű működtetését meg kell szervezni. A sportszervezetek szervezeti megerősítése, gazdasági stabilitása fontos feladat. A sportvezető képzés felerősítése, az egyesületek támogatási szisztémájának kidolgozása is indokolt. A sportprogramok egymásra építése, összehangolása helyi, kistérségi, régiós, nemzetközi szinten új és fontos feladat. A fejlődés irányainak meghatározása lehet a hagyományos sportélet (labdarúgás, kézilabda, úszás, küzdősportok, triatlon, RG), illetve a lakossági igények (kosárlabda, teke, tenisz, íjászat, sakk, tánc, extrémsportok, téli sportok) és a gazdasági hozzáférés alapján. Az eredményesség mellet fontos szempont, hogy a lakosság széles rétege hozzáférjen a sportolási feltételekhez. Az ármegállapítás, a szolgáltatás színvonalának kialakítása vegye figyelembe a lakosság igényeit. Évente át kell tekinteni a feltételeket.
DUATLON OB KASZÓ 2009 59
I) Új mentalitás a sportban, a mentalitás fejlesztése Meg kell oldani az EU és országos programok helyi adaptációját. Feladat az új sportmenedzsment kiépítése, a sportági prioritások figyelembe vétele és a közösségi sport fontosságának hangsúlyozása. Az egyén és a közösség értékrendjének kialakítását kell segíteni a sport által. Sportközpontú, egészségközpontú szemlélettel rendelkező szakemberek bevonása szükséges a lakossági sport fejlődése érdekében (testnevelők, edzők, sportvezetők). Az egymás megbecsülésére, a másik eredményeinek elismerésére, a siker és kudarc elviselésére képes személyiségek képzése, foglalkoztatása a legfontosabb feladat. Sikerek, kudarcok feldolgozása, egyéni és közösségi célok meghatározása, elérésének módszertani kidolgozása. Hangsúlyt kap az egyén szerepe a közösségi célok elérésében. A másság elfogadása, az ellenfél becsülése. J) Új szabadidő kultúra és kultúra-fejlesztés Az eddigi eredmények alapján keresni kell a továbblépést, a sportági és a sportrendezvények bővítésének lehetőségét a szomszédos kistérségekkel, régión belüli kistérségekkel való közös sportprogramok szervezésével. Kistérségek közötti sportversenyek megszervezése, sporttalálkozók létrehozása lehet a továbblépés fő útja. Az egyéni és csapatversenyek, sportbajnokságok jól kiegészíthetők a sportbemutatókkal, kulturális programokkal, valamint különböző témájú kiállításokkal, amelyeken a lakosság megismerkedhet a települések értékeivel. A változatos programok segítségével minden lakó igényét fel kell kelteni a sportolásra (lovasbemutatók, úszóversenyek, teke, ügyességi versenyek, BMX, gördeszka és motocross bemutatók, íjászat, népi játékok, táncházak, túrázási lehetőségek). A sportrendezvények összekapcsolása fontos feladat, sajátos programok, tradíciók, lakossági igényekre, nemzetiségekre (szlovák, német, cigány), különböző rétegekre építve. Szintén fontos a lakosság széles rétegét érintő sportformák, szabadidős tevékenységek szervezése, rendezése (családi vetélkedők, futóversenyek, korcsolyázás). A lakossági igényekből eredő új sportformák segítése, támogatása.
„A MAGYAROK NYILAITÓL MENTS MEG URAM MINKET!”
60
2.4. Átfogó horizontális célok részletezése 2015-ig 2.4.1. Sportfejlesztés feladatai: Sportlétesítmények Az EU-s pályázatok figyelembe vételével olyan iskolafelújítási programokba való bekapcsolódás, amely alkalmas lehet új sportcsarnokok építésére, műfüves labdarúgópályák létrehozására, tornatermek felújítására és az eszköztárak feltöltésére. A sport minőségi előrelépését segíti, ha pályafelújításra (öntöző berendezésekre) is lehetne pályázni. A kistelepülések labdarúgó pályái (sportterei) rendkívül rosszállapotban vannak. Rendszeres öntözéssel, hengerléssel, helyenként talajcserével újjá lehetne varázsolni a sportpályákat, a fiatalok számára is vonzóvá tenni azokat, így a sportolást is. Nem minden település tud bekapcsolódni az Ollé-programba. Az öltözők mai kornak megfelelő átalakítása is indokolt, amit csak pályázati támogatásból tudnak megvalósítani. A sportlétesítmények működtetése nagy terhet ró az önkormányzatokra. A megfelelő „Nyitott sportlétesítmény” akciókat központilag támogatni kellene. Az eddigi pályázati lehetőségeket megtartva sporteszközök beszerzésére is ki kellene írni pályázatot. Az iskolai tornatermek sporteszközellátásának fejlesztése nélkülözhetetlen (felújítás, vásárlás).A sportlétesítmények felújítása, karbantartása, sporteszközökkel történő ellátása sürgető feladat több szempontból is. A kulturált körülmények között szívesebben vesznek részt a sportolók az aktív sportéletben. Fontos szempont az is, hogy kevesebb a gyereklétszám, abból kevesebb a sportra alkalmas egyén, abból kevesebben vállalják a rendszeres sportolást. Csak a kiváló létesítmények, körülmények csábítják, illetve tartják meg a gyermekeket a sportéletben. Fontos lehet a téli sportok számára egy megfelelő színtér kialakítása esetleg műjégpálya építése. Szintén kiemelt feladat az óvodai játszóterek balesetmentesítése és olyan játékokkal,eszközökkel való ellátása, amely már ebben a korban lehetőséget biztosíthat a szabadidő hasznos eltöltésére és az egészséges életmódra nevelésre.
NAGYATÁDI VÁROSI SPORTCSARNOK
61
2. 4. 2. Sportkínálat a kistérségben A sportirányítás fontos szempontja a megfelelő sportkínálat biztosítása valamennyi korosztálynak, a gyermektől a szépkorúakig. A hagyományokra épülő programok mellett újabb, divatosabb sportokat is tervezni kell a lakossági igény szerint (pl. kerékpár, gördeszka, görkorcsolya, lábtenisz, fallabda). Kistérségi, illetve mikro-térségi sportprogramokat kell kidolgozni, megszervezni a legfiatalabbaknak is (pl. óvodások sportnapja). A sportszolgáltatás, sportkínálat egyre nő. Fitness klubok alakulnak, konditermek működnek, fallabdára és asztaliteniszre alkalmas helyszínek létesülnek, aerobic tanfolyamot, asszonytornát szerveznek, táncklubok működnek. Egyre több wellnessközpont épül. Nagyatádon is szükség lenne egy ilyen intézmény létrehozására. Felvilágosító programok, információk szükségesek a lakosság számára annak érdekében, hogy megismerjék a wellness előnyeit, felismerjék a rendszeres mozgás fontosságát. Mindenki saját magát tudja edzeni, ha tudatosan készül a sportolásra, hogy saját ritmusban, egyénileg felállított célokat akarjon elérni. A kistérségi településeken is meg kell teremteni a szabadidős sportolás feltételeit. Erre már eddig is volt lehetőség Segesd, Kutas községekben, de a többi településen is van rá igény. A Nagyatádi Termálstrandfürdő környezete a szabadidő kulturált eltöltését biztosítja, homokos pályái és medencéi alkalmasak a strandsportok és a vízi sportok kedvelői számára. A Rinyamenti kistérség kirándulóhelyein (Kaszó, Nagysallér) és környékén a gyalogtúrák mellett a hétvégi családi kikapcsolódás feltételei is megteremthetők (lovas turizmus, kerékpártúrák, horgászat). Nagyatád nemzetközi sport és kulturális programok lebonyolításának is jó színtere lehet. A nemzetközi triatlon és strandkézilabda versenyek és a Határtalan Játék Szabadidősport Fesztivál programjának továbbfejlesztése, más kulturális és szabadidős programokkal (kiállítások, konferenciák) való összevonása és egyéb rendezvények kidolgozása kiemelt feladat.
2.4.3. A kistérségi sportstratégia kommunikációja A sportstratégiában lefektetett célok, szempontok megismertetésére sportkommunikációs stratégia kidolgozása javasolt. Tervszerű kommunikációval biztosítható, hogy a szakmai üzenetek eljussanak az érdekeltekhez. A helyi kommunikációs csatornák (Internet, TV, rádió, sajtó) bevonásával jelentős eredményt lehet elérni. Az ÖM által kialakított sportinformációs rendszer továbbfejlesztésével a legkisebb társadalmi egységekig (családokig) is eljuthatnak az információk. A kistérségi sportiroda létrehozásával sportnaptár szerkesztése, pályázatfigyelői rendszer megszervezése, a kistérségi honlap sportportáljának elkészítése a legfontosabb feladataink lesznek a gyors, tartalmas információáramlás érdekében. Mihamarabb realizálni kell a nyertes pályázatokat. A kommunikációs munka alatt a következő üzeneteket kell különböző csatornákon, szisztematikus módon eljuttatni az emberekhez: Térségünkben a sport kiemelten fontos, preventív eszköze az egészségmegőrzésnek, ezért az egészséges, mozgásgazdag életmódot tudatosítani és terjeszteni kell (egészségügyi intézmények, közoktatási intézmények, Szív Napja, dohányzásmentes világnap, stb.) A sportolás segíti a térségi kohéziót. A közérzet javításában, nagyobb munkabíró képesség megszerzésében és kialakításában is meghatározó szerepe van. A sportolás szórakoztató, a sport sikereket, önbecsülést és tartást ad, valamint a sport segíti a beilleszkedést, a közösségépítést és identitásépítő szerepe van.
62
Ezen értékek közvetítése állandó feladat. Stratégiai partnereink (testnevelők, edzők, óvónők, gyógytornászok, pedagógusok, sporthoz kapcsolódó médiaszakemberek) véleményének direkt kommunikációra épülő formálásával üzeneteink hatásának találkoznia kell a média felületén elindított akcióink hatásával. A médiaportfolió felépítését követően célszerű a kistérségben évente minimum két sportterületet, szabadidősportot fejleszteni. Ezért a figyelem középpontjába állítani és kommunikációs kampányt indítani népszerűsítésükért.
2.4.4. Kistérségi sportirányítás A sportirányítás területén változás várható. A települési sportirányítás és a társuláson belüli sportszervezés egymásra vannak utalva, ami szoros együttműködést kíván meg. Fontos szerepet tölthet be a Kistérségi Sportbizottság, Sporttanács illetve a megalakuló Kistérségi Sportiroda. Összetételéből fakadóan – körzetközponti sportvezetők, testnevelők, polgármesterek – konkrét és aktuális programok kidolgozására, szervezésére, lebonyolításra, értékelésére lesz alkalmas. Valamennyi település érdekképviseletét biztosítani kell. A térségben működő, a testnevelőket összefogó Diáksport Bizottság segítheti a kistérség sportfejlesztését, a sport célkitűzések megvalósítását. A kistérségi sportstratégia kidolgozására felállított bizottság segíti a kistérségi társulás sportkoncepciójának kidolgozását, az iroda létrejöttét, programok összeállítását, megvalósítását, a finanszírozás – támogatás rendszerének kidolgozását. Közreműködik a sportszakemberek képzésének megszervezésében. A sportfeladatok ellátása érdekében együttműködik a megyei és az országos sportszervekkel.
2.4.5. Sportfinanszírozás Az önkormányzatok sportfinanszírozását a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint a helyi önkormányzat által meghatározott elvek, prioritások határozzák meg. Nagyatád város önkormányzata elkülönítetten támogatja a diáksportot, versenysportot és a szabadidősportot. Lehetőség szerint figyelembe veszik a sportolók számát, az eredményességet és az elfogadott sportkoncepció által megfogalmazott sportági prioritást. A támogatás ütemezése nem mindig azonos a sportági versenyrendszerrel, de eddig mindig érvényesült a sportolók versenyzésének elsődlegessége. Nagyatádon az önkormányzati támogatás aránya az egyesületek működési költségének több mint 60 %-a. Ezen felül az önkormányzat a sportlétesítmények használatát is biztosítja az egyesületek számára. A szakosztályok térségben lévő gazdasági nehézségek miatt nehezen jutnak szponzori támogatáshoz. Szülői segítséggel, pályázati támogatással (nem jellemző) és eredményességi támogatással egészül ki a pénzügyi keret. A települési önkormányzatok költségvetésében is konkrét keretet kell meghatározni a diáksportra, versenysportra és a szabadidős, közösségi sportolásra. Kistérségi szinten közösségi sportra, diáksportra egy közös kistérségi sportalap létrehozása indokolt az egész éves versenyeztetés, sportoltatás érdekében.
„Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely estenként vagy szervezett formában a szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából” (Európai Sport Charta)
63
3. A sport és szabadidős stratégia konkrét projektjei 3.1. A kiemelt projekt koncepció Kiemelt kistérségi sport- és szabadidős koncepció (2010-2013) 1.
2.
3.
4.
5.
Kistérségi sport- és szabadidős stratégia részletes kidolgozása, társulási ülésen való tárgyalása és elfogadása. A kistérség településeinek és azok vezetőinek érdekeltté tétele és aktív bevonása a stratégia megvalósulásának végrehajtásába és a helyi sportélet fellendítésébe. A sport és szabadidős tevékenységek kistérségi irányításának megszervezése, Sport bizottság - Sporttanács - Sportiroda szervezése. Ezek megalakítása, cél-feladat és hatáskörök meghatározása. A társulási tanács munkájának segítésére alakítson ki sportbizottságot. A szakmai munka koordinálására sporttanács jöjjön létre a helyi képviselők, sportvezetők, diáksport vezetők (testnevelők), civil szervezetek képviselőiből. Igazgatási szervként működjön sportiroda. A kistérségi sportiroda sportvezetőinek felkészítése a programok szervezésére, lebonyolítására, a pályázatfigyelő rendszer létrehozására és a civil szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartásra. Kistérségi sport- és szabadős intézmények erősítése, újak tervezése. A kistérségben létre kell hozni a sportstratégia megvalósítását, garantáló sportegyesületeket, civil szervezeteket, illetve a már meglévők támogatását tovább kell erősíteni. E közösségekben dolgozó sportszakemberek munkáját folyamatos tanácsadással, képzésekkel kell segíteni feladataik megfelelő ellátásához. Minden kistérségben a közösségi sport (a sportoló nemzet kistérségi program) intenzív támogatása. Kiszámítható és tervezhető helyi támogatási rendszer kidolgozása, illetve a kistérségi sportalap létrehozása, a térség sporteseményeinek és rendezvényeinek támogatására. A helyi szabadidős kínálatok, szolgáltatások bővítése megfelelő programkínálatokkal Kistérségi sportinformációs rendszerek, a sporttudás hálózatok és a kistérségi sportés szabadidős portálok fejlesztése. A helyi, kistérségi és országos hálózathoz való csatlakozás lehetőségének megteremtése. Az internetes sportportálok kiépítése, bővítése és működtetése és a kistérségi spo- és szabadidős versenynaptár népszerűsítése.
www. rinyamente. hu
64
3.2 A teljes projekttáblázat A. A kistérség a regionális, nemzeti és globális sport világában A. 1.
A. 2.
A. 3.
A. 4.
A. 5.
A sport és szabadidős kistérség lokális és globális tengelykapcsoló szint Az új globális-lokális világban a sportkistérség új, dinamizáló szerepkörű; egyrészt a helyi polgár és a kistérség, másrészt a kistérség és a magasabb térségi szintek között. A kistérségi sport és szabadidős kínálat összeállítása (naptár) és népszerűsítése. A kistérségek együttműködésének erősítése minden régióban A kistérségek közötti koordináció, tudáscsere, együttműködés (például közös versenyek szervezése), továbbá a regionális sport és szabadidős központok (például agórák) szolgáltatásainak igénybevétele a belső fejlődés egyik feltétele és ösztönzője. A hálózati logika és horizontális együttműködés alkalmazása a kistérségi sportban A kistérségi sport úgy integrálódik a regionális, a nemzeti, az európai és globális sportmozgalmakba, sporttevékenységekbe, hogy önmaga is átveszi a hálózati szervezést, és így bekapcsolódik a globális/európai sport és szabadidős rendszerekbe. Sportkistérségek (sportvárosok és sportfalvak) díj alapítása és cím odaítélése Minden évben a Rinyamenti kistérség legaktívabb települései kapjanak díjakat, címeket a kiváló minőségű sport és szabadidős tevékenységek elismeréseként. A helyi sportegyesületek, sportaktívák jutalmazásának kidolgozása. (sportdíj) Országos kistérségi stratégia- és projekttár létrehozása Országos, megyei, regionális és kistérségi sportstratégiák és projektek kistérségi katalógusának létrehozása. Rinyamenti kistérség sportadattárának létrehozása, amelyben minden sporttal kapcsolatos ismeretanyag szerepeljen.
B. kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program B. 1.
B. 2.
Egy kiemelt versenysport kistérség koncepció - versenysportos arculat felépítése A labdarúgás és kézilabda sportágak versenyszintjeinek összehangolása. A triatlon, úszás, cselgáncs, karate, RG és teke sportágakban a már meglévő, utánpótlás bázisokra támaszkodva az ifjúsági és felnőtt sportolók számának növelése. Az atlétika sportág utánpótlás bázisának alapoktól való felépítése. Egy UP Műhely – egy kistérség- koncepció - A versenysportot támogató kistérségi utánpótlás -nevelés projektje A kiemelt sportágakra támaszkodó és a közoktatási típusú sportiskolai képzés tapasztalataira támaszkodó egyesületi sportiskola létrehozása. A még nem csatlakozó sportágak bevonása az országos utánpótlás nevelő programokba: Magyar Gyermeklabdarúgó Szövetség iskolai és utánpótlás programjaihoz való kapcsolódás, MKSZ kézilabda Cséfay programban való részvétel, illetve a többi sportághoz kapcsolódó lehetőségek (Héraklész program).
65
B. 3.
B. 4.
B. 5.
Kistérségi sport- és szabadidős központok építése projekt A kistérségben épüljenek meg állam és/vagy pályázati források segítségével olyan komplex, multifunkcionális sport és szabadidős intézmények, amelyek egyaránt szolgálják a kistérségi versenysportot és közösségi sportot. Minden településnek legyen egy fedett és egy szabadtéri sport és szabadidős tevékenységre alkalmas létesítménye. Sportkistérségi modellkísérletek indítása projekt A Rinyamenti kistérségben koncentrált, sokoldalú, egymástól is eltérő programú sportkistérségi modellkísérleteket indítsunk, amelyeket az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások, az egyesületek és a civil közösségek egyaránt támogatnak. Egyesületi típusú sportiskola létrehozása. Kistérségi civilháló létrehozása a szabadidős és sporttevékenységek, programok szervezésére, lebonyolítására, koordinálására és kapcsolatépítésre. Egy sportoló „Arc” – egy őt támogató kistérség. Út az olimpiáig projekt A kiemelt sportágakban a válogatott versenyzők menedzselése. Az élsport példamutató hatása erősítse a kistérségi versenysport fejlődését. Intézményesen mutassunk be, kínáljunk fel sportolói életutakat, magatartás mintákat. Országos és nemzetközi versenyek, tornák rendezése, ahol a fiatal sportolók találkozhatnak példaképeikkel.
„NAGYATÁDI GYEREKEK- VESZPRÉMI PÉLDAKÉPEK”
C. közösségi sport- és szabadidő önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program C. 1.
C. 2.
Kistérségi közösségi (hálózati jellegű) sport-reneszánsz projekt Az egész kistérséget érintő sportágakra épülő (labdarúgás) szabadidős kistérségi programok és sport-tevékenységek kibővítése, hálózatba szerveződése, a sportés szabadidős intézmények fejlesztése (lásd például az OLLÉ műfüves pályaépítési programot). Gyalog- és kerékpártúrák, turisztikai találkozók szervezése, a kistérség valamennyi települését érintve. Kistérségi közösségi sportolimpia projekt A kistérségben a helyi hagyományos sportágakban diákolimpiai versenyek rendezése. Oviolimpia kiterjesztése a kistérség óvódásaira. Az olimpiai sportágak egyes felnőtt (országos döntő, kvalifikáció) versenyeinek megrendezése. Kistérségi sportfesztivál létrehozása egyéni és csapat sportágakban a települések között (sportnap). A szenior korosztály sportolási lehetőségeinek bővítése (úszás, triatlon, öregfiúk labdarúgás, túrázás). Fogyatékosok sportolási lehetőségeinek bővítése.
66
C. 3.
C. 4.
C. 5.
Kistérségi családi sport és szabadidő (civil háló) projekt A kistérségekben a közösségi sportot szervező civil csoportok támogatása, civil háló önszervezésének támogatása, a családi sport presztízsének erősítése, a családi sportokhoz szükséges sporteszközök elterjesztése. Óvodás és iskolai sportnapok családok részvételével, gyermeknapi sportvetélkedők, települési családi sportnapok szervezése. Kistérségi komplex táboroztatási program A Rinyamenti kistérségben folyamatosan rendezzenek nyári (és nemcsak nyári) egy vagy két hetes táborozásokat főként fiataloknak. Nyári sporttáborok (labdarúgás, úszás, RG), iskolai sporttáborok, erdei iskolák, vándortáborok, sítáborok. A senior korosztálynak Wellnessre épülő táborozási lehetőségek biztosítása. Közösségi futó- gyermeksport és más pályaépítési projekt Mikrotérségekben a pályák felújítása, műfüves pályák építése. Intézményfejlesztéseknél tornacsarnok építése, felújítása (NKI Bárdos iskola, Lábod, Kutas). Strandsportágak lehetőségeinek bővítése a Nagyatádi Termálstrandfürdőn (strandfoci, strandkézilabda, strandröplabda, lábtenisz, Streetball).
D. egészségmegőrzés-, és fejlesztés, új életminőség program D. 1.
D. 2.
D. 3.
D. 4.
D. 5.
Egészségmegőrző és fejlesztő kistérségi sporthálózatok projekt A kistérségben egészségtervek készítése és életminőség -javító akciók, projektek létrehozása. Virtuális fórum, egészségkoalíció létrehozása. Sportrendezvényekhez kapcsolódó szűrések gyakoriságának növelése. Wellness hálózat építse (fürdők fejlesztése, szállodák építése). Hagyományos sport- és szabadidős kultúrák visszaállítása projekt A hagyományos sportok és kultúrák (néptáncbemutatók, táncházak, lovas sportok, íjászat, horgászat, természetjárás, stb.) nagyobb megbecsülése és támogatása, s az új formák (lovasbemutatók, modern táncok) megbecsülése. Iskolai sportfoglalkozások megújítása projekt A kistérségi alsó, és középfokú oktatásban a képzési programok bővítése, szervezett mindennapos testnevelés, gyógytestnevelés biztosítása, diáksport fejlesztése, és a diákok részére a szabadidő kulturált eltöltését segítő programok szervezése a diákönkormányzatok bevonásával. A diáksport egyesületek és szakosztályai számának növelése. Fogyatékkal élők területi alapú szabadidősportjának, sportolási lehetőségeinek bővítése projekt A fogyatékkal élőknek sportolási lehetőségeinek bővítése, támogatása, több versenyezési lehetőség biztosítása. A versenyekre való felkészülés infrastrukturális lehetőségeinek javítása. A sport - és szabadidős létesítmények akadálymentesítése. NŐ az esély program a sportoló nők, a sportoló édesanyák számának gyarapításáért A kistérségekben az aktívan sportoló nők számának növelése. A nők kistérségi, települési verseny-szervezési feladatokban kapjanak nagyobb szerepet, és új sportági lehetőségek váljanak elérhetővé számukra.
67
E. a sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösség-fejlesztés E. 1.
E. 2.
E. 3.
E. 4.
E. 5.
Sportkistérségek fejlesztése a tudástársadalomban projekt A kistérség megfogalmazta és elkészítette a sport- és szabadidőfejlesztés stratégiáját. Ez alapján a települések és a mikro-térség is határozzák meg céljaikat, feladataikat, programjaikat. A stratégia nyilvánosságra hozásához, megismeréséhez és megvalósításához szükséges a sajtó, TV és egyéb reklámhordozók támogatása. Kistérségi internetes sportportálok projekt A kistérségben jöjjön létre a sportiroda által működtetett önálló kistérségi sportportál. A sportiroda adatgyűjtési rendszere, a tájékoztató rendszer, s az elektronikus levelezési rendszer; a kistérségi sportportál lássa el a közösségi sport és szabadidő programok koordinálását és propagálását. Kapcsolódás az országos kistérségi sportinformatikai rendszerhez. A kistérségi sportszakemberek bekapcsolása a globális sporttudományba A kistérségekben dolgozó edzők, tanárok, szervezők és vezetők továbbképzésének, konferenciáinak biztosítása. A képzéseken szerzett ismereteik, és a saját szakmai tapasztalataik átadása –jó gyakorlatok átadása (találkozók, konferenciák, sportportál). A tudástársadalom korszak követelményei szerint sportképzés projekt A kistérségi sporttársadalmat fejlesztő menedzsmentek és hálózati szervezők sokoldalú képzéseinek megszervezése, kistérségi tudástársadalomra felkészítő sportcivilegyetemek létrehozása, sport- és szabadidős távoktatások indítása az információs kor eszközeivel. Szellemi sportok terjesztése és támogatása projekt A kistérségek ezért lehetőleg kiemelten támogassák a szellemi sportokat, s rendezzenek minél több ilyen versenyt. Oktatási intézményekben indított logikai játékok és sakk szakkörök számának növelése.
F. sport - és szabadidő-gazdaság fejlesztése F. 1.
F. 2.
F. 3.
F. 4.
Munkahelyi és szabadidős sportolás az egyik új (tudás) gazdasági ágazat A megfelelő életminőség és a munkavégzéshez szükséges szellemi és fizikai állóképesség növelése érdekében történő rekreációs programok szervezése. Wellness és gyógyturizmus, mint gazdasági ágazat megjelenése és erősödése. Kistérségi szabadidős gazdaság-központok létrehozása projekt A kistérségben könnyen elérhetővé, megvásárolhatóvá kell tenni azokat a sporteszközöket, amelyeket a kistérségi sportolók, versenyzők használnak. A sportkereskedő cégekkel együttműködve jönnek létre széles körben a tényleges üzletek Közösségi sportok eszközellátásának javítása A versenysport mellett a közösségi sportok eszközellátását (pl. lábtenisz-háló, kosárpalánk, futócipő, korcsolya) segítsük megoldani. Fontos a kistérség sportlétesítményeinek megfelelő eszközellátása. Civil szervezetek eszközbeszerzése pályázati úton az általuk szervezett programok lebonyolításához. A sport és a turizmus összekapcsolása a kistérségekben program A kistérségekben kiemelt szerepet kap a turizmus fejlesztése. Minél több településen indítsanak sporttal és turizmussal kapcsolatos fejlesztéseket, projekteket. A mikro-térségekben jöjjenek létre szabadidős és egyúttal turizmus központok is.
68
F. 5.
Új projekt-generálási és pályázati kultúra a sportfejlesztések érdekében Alapvető feladat a kistérségi sport- és szabadidős pályázati alapok kialakítása. A projektek kidolgozásához a szakmai és pénzügyi feltételek megteremtése, megfelelő pályázatíró, pályázatmenedzselő, projektmegvalósító szakemberek kiválasztása és megbízása szükséges.
G. sport és szabadidős oktatási-képzési program G. 1.
G. 2.
G. 3.
G. 4.
G. 5.
Kistérségi sportakadémiák megszervezése és működtetése Kistérségi oktatási partnerek és tematikus sporthálózatok együttműködésével sportakadémiák alapítása a kiemelt sportágakra. Ezekre építve a régi sportmenedzserek továbbképzése, új sportmenedzserek képzése, munkahelyi sportszervezők oktatása, stb. Sportedzők rendszeres továbbképzése, a versenysport erősítése és a legjobb gyakorlatok elterjesztése érdekében A kistérség folyamatosan szervezzen olyan edzői továbbképzéseket, amelyeket egy-egy sportág és közösségi sportág menedzselését szolgálja, amivel egyúttal a sporttudomány alkalmazása is erősödik. A szomszédos kistérségekkel folyamatos egyeztetés történjen a képzésekről. Az önkéntes sport, a civil sport, a családi sport szervezőinek folyamatos képzései A közösségi sport animátorainak (szülők, tanárok, civilek) hétvégi bentlakásos képzései, az új inspirációk és célok megerősítése, illetve az animátorok távoktatási programjainak kidolgozása. Új tananyag-fejlesztés a sportban és a szabadidős képzésben A különböző kistérségi sport- és szabadidős képzéshez írásos, digitális, távoktatási tananyagok készítése, vagy adaptálása (többek között új edzésreceptek, új edzői módszerek, új sportmérési technikák, versenyszervezői ismeretek, stb.). Új didaktika, új módszertan, új pedagógia a sportban program A képzésekben – az új tudás anyag alkalmazása mellett – új módszerek átadása is fontos; például a mester-tanítvány viszony kialakítása. Az új sportpedagógia módszerek érvényesítése, belső ösztönző-rendszerek kialakítása a kistérségi sportedzők képzésében.
H. fenntartható fejlődés és a sportprogram összefűzése H. 1.
H. 2.
A fenntartható fejlődési dimenziói a sportfejlesztésekben A sportfejlesztésekben érvényesüljenek a következő szempontok: a társadalmi fejlődés, a környezetvédelem, a térszerkezet, a gazdaság, a kultúra. A hagyományok figyelembe vételével kell a fejlesztéseket megtenni. A sport a természeti,- környezeti értékek megvédéséért A kistérségi sporttevékenységek sokat segítenek majd a globális-lokális természetikörnyezeti (ökológiai) válságok megelőzésében és kezelésében. A kistérségi és a szabadidős fejlesztések legyenek tekintettel és alapozzanak a természeti környezeti értékekre, illetve ezek szükséges rehabilitálását segítsék (Petesmalom, Balátató). 69
H. 3.
H. 4.
H. 5.
Sport és szabadidős jövővízió projekt A kistérségi stratégiának, ami a jövőképet is meghatározza a hosszú távú projektek a turizmus (gyalog-, kerékpáros-és lovasturizmus), valamint Wellness - és gyógyturizmus és a sport és szabadidőközpontok létrehozása. Ezeknek évente történjen meg a felülvizsgálata, amely majd segíti a fenntarthatóságot, és lehetőséget biztosít a sportjövőkép folyamatos továbbgondolására. Minden projekt tervezésénél dolgozzanak ki tényleges és hosszú távú jövővíziót, hogy ez által is növekedjen a jövőtudatosság. A kistérségi sport és szabadidős fejlesztések fenntarthatók legyenek A projektek, és a fejlesztések megvalósításánál elsődleges szempont legyen a fenntarthatóság. Ahhoz, hogy a sportpiacon sikeresek legyenek, minden projektnek szakszerű üzleti tervvel, megvalósíthatósági programmal kell rendelkeznie. A zöld sportok prioritása és a fenntarthatóság garantálása A kistérségünkben előnyt élveznek a zöld sportok és a zöld turizmus programok. A gyalog-, kerékpáros- és lovasturizmus, az erdei iskolai programok, a táborozások megfelelő feltételeinek biztosítása fontos a fenntarthatóság érdekében.
I. új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés
I. 1.
I. 2.
I. 3.
I. 4.
I. 5.
Mentalitás fejlesztés kiemelt szerepe a sport - és sportoló kistérségi projektekben A kistérségben a sportsikerekhez, a munkavégzéshez és a szabadidő eltöltéséhez szükséges a magas szintű mentális felkészítés, a tudás- és tudatközpontú életformák széles körű elfogadtatása és gyakorlása. Ezért minden sport- és szabadidős fejlesztésnek kiemelt eleme legyen a mentális fejlesztés. A sport segítségével közösségi védőernyő kiterítése A szabadidő közösségben való eltöltése és a közösségi programok erősítik az egészséges életmódra való mentális felkészülést. A pozitív szerepminták bemutatásával, átadásával javul a konfliktuskezelési képesség, a közösségi életvitel. Mentális fejlesztő gyakorlatok sportolóknak, szabadidős sportban részevőknek A közösségben történő sporttevékenység végzéshez feltétlenül szükséges az egyén fejlesztése. Ezeket számos módszerrel és gyakorlattal fejleszthetjük, például önbizalom növelésével, sikerélmény szerzésével. „Sporttal a drog ellen program” A sport- és szabadidős tevékenységekbe be kell vonni a gyermek- és fiatalkorúakat, mert a figyelmet a káros szenvedélyek használatától és helyes irányt mutat. Az oktatási intézmények és a települések egészségnevelési programjai biztosítsanak minél több lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére. Mentális trénigközpontok a sportkistérségekben A sporttal, szabadidős tevékenységgel kapcsolatos egyesületek és civil szervezetek, ahol a szervezeti és szakmai feltételek adottak, a mikro-térségben alakítsanak ki mentális tréningközpontokat. A tréningek eszközeiként szerepelhetnek pl. az agykontroll, a jóga.
70
J. új szabadidő kultúra és kultúra-fejlesztés J. 1.
J. 2.
J. 3.
J. 4.
J. 5.
Sportfejlesztéssel kultúrafejlesztésért program kidolgozása A sport- és szabadidős programokhoz kapcsolódóan jelenjenek meg kulturális programok a rendezvényeken. Alkalmanként szervezzenek kiállításokat, bemutatókat, amelyek az adott település hagyományit és a sport történetét mutatják be. Történjen meg a településeken, mikro és kistérségekben az egyeztetés a sport és kulturális programokról. A jövő életminőségéért - sportközpontú életmód programok A kistérség kezdeményezze és készítse el az egészségtervét. A terv tartalmazzon olyan programokat, amelyek célja az életmódfejlesztés, a tudatos életvitelreform, a táplálkozáskultúra javításával is összekötött minőségi szabadidő- használat. Sportkultúra (és életminőség kultúra) internetes rádió és televízió csatornák létrehozása A kistérség sport- és szabadidős programjainak és a sportolók eredményeinek propagálására fel kell használni a meglévő médiát, a helyi TV-t, rádiót, internethálózatot. A kistérségi sportiroda által működtetett sportportál tájékoztatja a települések polgárait a rendezvényekről, sportsikerekről, sportolási lehetőségekről. Gyalogolj a természetbe és a jövő természetébe projekt Karbantartott túraútvonalak, tanösvények, erdei tornapályák fejlesztésével és létrehozásával ösztönözhetjük a gyaloglási szokások elterjedését. A helyi természeti adottságok, látványosságok mentén kialakított útvonalak lehetővé teszik a kistérség lakóinak rendszeres testmozgását. Magyar kistérségi PROGRESS program kidolgozása és elterjesztése Az élethosszig tartó tanulás programja, a cselekvő ifjúság és az Európa a polgárokért programok támogassák nálunk is a társadalmi befogadás sporton keresztül való ösztönzésének tevékenységeit és a megkülönböztetés elleni küzdelmet a sport révén.
K. tudás -, gondolkodás-fejlesztés K. 1. A 21. századi új paradigmák (az új gondolkodás) elterjesztése a sport és sportoló kistérségekben A sport- és szabadidős tevékenység bővítése, fejlesztése elképzelhetetlen az új tudás folyamatos megismerése és adaptálása nélkül; minden projektben kiemelt feladat az új paradigmák beépítése. K. 2. A sporttudomány mindenkori új eredményeinek megismertetése és alkalmazása Az egyetemeken és kutatóintézetekben született új tudományos eredményeinek gyors terítése; a kistérségben szabadidős kutatási-fejlesztési csoportok, teamek támogatása, hatástanulmányok készítése, stb. Az elkészült tanulmányok közzététele a Sporttanács teamjein keresztül. K. 3. Az új gondolkodás jegyében szakmai hálók szervezése Regionális és/vagy kistérségi szinteken a sporttal és szabadidővel foglalkozó szakemberek új minőségi, a horizontális együttműködésének a támogatása, a szakmai hálózatok önszerveződésének magasabb szintre emelése, szakmai dialógus, fórumok létrejötte. K. 4. A sportinnováció meghonosítása a kistérségekben program Miután minden sportsiker egyaránt a sportinnováció minőségétől, intenzitásától függ, ezért a sportkistérségben az innováció fontosságának elismerését és fejlesztését tekintsék központi feladatnak.
71
K. 5. A sportindikátorok rendszerének kidolgozása és széleskörű elterjesztése A kistérségi versenysportban és szabadidős sportban egyaránt fontos az indikátorok ismerete, szükség esetén továbbfejlesztése, így a kistérség adaptálja (vagy dolgozza tovább) a különböző indikátorokat.
L. kistérségi tudat fejlesztése L. 1.
L. 2.
L. 3.
L. 4.
L. 5.
Sporttudatos kistérségi program nélkül nincs kistérségi fejlődés A kistérség kollektív tudatában erősíteni kell azt a felfogást és érzetet, hogy a kistérség alapvető feladata és tevékenysége a sportközpontú szabadidős élet fejlesztése. A kistérségnek legyenek sporttudatos települései, melyek aktív részesei a sportstratégia megvalósításának. Sportfejlesztéssel a tudatfejlesztésért projekt A sport és szabadidős tevékenységek egyaránt formálják a személyes és kistérségi kollektív tudatot. A kistérség legyen olyan tudatszinten, hogy a sportot (nemcsak a versenyeket) tudatosan használja a kistérségi tudat és identitás erősítésére. Kistérségi sportnapok a kistérségi kohézió erősítéséért A kistérségben olyan sportnapokat kell rendezni, hogy azok tudatosan erősítsék a kistérségi identitást és kohéziót. Évente egyszer a kistérség rendezzen sportfesztivált, és minden település sportiroda koordinálásával szervezze meg a saját sportünnepeit. A hétköznapi élet biztonságának, biztonságtudatának erősítése program A kistérségben a mentális és közösségtudat kialakítása, fejlesztése a sport által a közösségformálás kiváló eszköze. Kommunikációs kampány a sport hagyományos és új funkcióinak elfogadtatása érdekében A kistérségben a sport és szabadidős programokhoz kapcsolódjanak kommunikációs kampányok, amelyek ne pusztán információkat adjanak, hanem a sport és a szabadidős tevékenységben gazdag életformát értékeljék nagyra.
M. lokális demokrácia fejlesztése M. 1.
M. 2.
M. 3.
M. 4.
Részvételi sportdemokrácia elvei és módszerei program A sport és szabadidős tevékenységben, intézményben, mozgalomban, döntésben érvényesítsük a részvételi demokrácia elveit és módszereit. A regionális sportagóra program, mint szakmai központ a sportkistérségekért A régióban létrejövő agórák kapcsolattartása, partneri viszonyának kialakítása (szakmai támogatás) a sportos kistérségek kialakulásának érdekében. Mikrotérségi, kistérségi és regionális sportháló létrehozása. Az intelligens, részvétel alapú sportrégiós és kistérségi modell A társadalmi párbeszéd útján kikristályosodott sportoló kistérség működésének (szolidaritás és szubszidiaritás elvén történő) fejlesztése váljon folyamatossá. Sport civilháló program és regisztrációs kártya minden kistérségben A kistérségben a legfontosabb fejlesztések közé került a sport civilháló kialakítása. A későbbiekben olyan adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a civil hálóban résztvevő emberek életmód adatait.
72
M. 5.
Az elektronikus sportirányítás és döntési rendszer elterjesztése A sport és szabadidős intézményekben, a sportirányításban, a sportszolgáltatásokban és a kulturális intézményekben váljon elérhetővé a kistérségi sportportál. A sportbizottság, sporttanács és sportiroda valamint a lakosság aktívan vegyen részt a döntési mechanizmusokban a sportportálon keresztül.
N. technológia fejlesztés N. 1.
N. 2.
N. 3.
N. 4.
N. 5.
A folyamatos technológiai forradalmak eredményeinek beépítése a sportba, a sportolók felkészítése, a sportversenyek szervezésébe A sportban, a szabadidős sportban egyaránt egymást követik a technikai és technológiai váltások, ezért a kistérségben is törekedni kell az új sporteszközök, sportszerek, sportolási módszerek egészségmegőrző technikák alkalmazására. A kistérségi informatikai közműfejlesztések projektjei Ki kell építeni települési, mikro-térségi, kistérségi szinten a sportfeladatokat irányító intézmények belső informatikai infrastruktúráját és kommunikációs rendszerét ahhoz, hogy a sportportál működőképes lehessen és mindenki számára elérhetővé váljon. Az új edzéstechnikák, az új edzéstervek, az új felkészítési technológiák ismertté tétele Számos testnevelő és edző nem szívesen hozza nyilvánosságra, hogy milyen edzéstervet dolgozott ki. Szükség lenne a kistérségben évente többször is továbbképzéseken, konferenciákon bemutató edzések megtartására és ezek konzultációs megbeszélésére. A kiváló edzéstervek jó gyakorlatként való átadása és hasonlók vásárlása. Kistérségi technológiai protokollok kidolgozása A kistérségi sportirányítás, illetve az egyesületek figyeljenek oda a technológiai protokollok karbantartására, szükség esetén a változások alkalmazására. Szabadidős mentalitásfejlesztő technikák elterjesztése A műszaki, vagy menedzselési technikák mellett előtérbe kerültek a mentalitást fejlesztő technológiák (elmélyülések, meditációk, stb.), amelyek bevezetését, tanítását ma kulcsfeladatnak tarthatjuk; minden kistérségi fejlesztés alkalmazza a személyes mentalitás fejlesztésének gyakorlatát.
O. intézményfejlesztés O. 1.
Kistérségi sport- és szabadidős koordinációs testületek létrehozása A kistérségi társulás a sportkistérségben megszervezi és működteti a kistérségi szintű sport és szabadidős koordinációs testületeket, a sportbizottságot, a sporttanácsot és a sportirodát. Ezekben kapjanak helyet a kistérségi vezetők, a sportreferensek, egyesületi képviselők, sportszakmai munkatársak és mások.
O. 2.
A többcélú kistérségi társulások mellett állandó sport és szabadidős bizottságok megszervezése Annak ellenére, hogy az önkormányzatoknak a sportfeladat „csak”fakultatív (és nem kötelező) feladat, a többcélú társulás elnöksége alakítsa meg az állandó sportbizottságot. A szabadidős és a sporttevékenységek döntés-előkészítéséhez kérje ki a sporttanács szakmai teamjeinek véleményét.
73
O. 3.
O. 4.
O. 5.
Kistérségi versenysport és közösségi sportbizottságok működtetése A kistérségen belül a társulás által megalakított sportbizottság és a szakmai koordinációt végző sporttanács, amelynek a sport és szabadidő területén több munkacsoportja is alakul (verseny, utánpótlás, szabadidő..) segíti a településeken, mikroés kistérségben zajló sporttal kapcsolatos tevékenységeket. Kistérségi rendszerelvű és célirányos sport- és szabadidős intézmények bővítése, fejlesztése A mikro térségekben és a kistérség központjában sport- és szabadidős centrumok létesüljenek, amelyek biztosítják a lakosságnak az elérhető sport infrastruktúrát. Ennek érdekében ezek az intézmények minél előbb jussanak hozzá a fejlesztési lehetőségekhez. Új finanszírozási formák, módszerek, technikák megismertetése A kistérség sport és szabadidős jelene és annak eredményessége jelentős mértékben attól függ, hogy megoldják-e a fejlesztési és finanszírozási feladatokat. Ezért a kistérség dolgozza ki a saját sportfinanszírozási modelljét, programját, s bátran vállaljon új megoldásokat és módszereket.
3.3. A legfontosabb projektek részletes bemutatása, indoklása A Rinyamenti kistérség a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet tudatában igyekezett meghatározni a kistérség kiemelt projektjeit, így a tervezés során döntően olyan területekre helyezte a hangsúlyt, amelyek viszonylag kevés pénzforrást, viszont annál több, innovatív típusú koordináción alapuló együttműködést, együttgondolkodást és nem utolsó sorban magas szintű - és meglévő - helyi humánerőforrást igényel. A költségesebb projektek főleg az EU-s pályázati forrásokra és magántőke estleges bevonására támaszkodhatnak.
DRÁVA ÖKOTURISZTIKAI PROGRAM LÁTOGATÓKÖZPONT ÉPÍTÉSE A FASZOBRÁSZ ALKOTÓTELEPEN
74
Kiemelt projektek
Kiemelt kistérségi sport- és szabadidős projektek (2010-2015) 1.
A sport- és a szabadidős tevékenység döntési mechanizmusát és irányítását biztosító projekt. A kistérség önkormányzati sportirányításának fejlesztése, intézménye-
sítése.
2.
Kistérségi sport és szabadidős infokommunikációs tevékenységének projektje.
3.
A kistérség iskolai testnevelésének és diáksportjának fejlesztési projektje.
4.
Egységes kistérségi sportutánpótlás-nevelési rendszer kialakításának projektje.
5.
A kiemelt sportágak és az élsport fenntarthatóságának projektje.
6.
A közösségi civil sport- és szabadidős tevékenység kistérségi projektje.
7.
Kiemelt sport- és szabadidős rendezvények meghatározásának projektje.
8.
Kistérségi sport- és szabadidő tevékenységet támogató képzési projekt.
9.
A sport és a szabadidő tevékenység infrastrukturális hátterének a projektje.
10.
Wellness és rekreációs feltételek tervezése, kialakításának koncepcionálását biztosító projekt.
Multifunkciót ellátó létesítmény együttes kialakítása
75
1. számú projekt
A sport és a szabadidős tevékenység döntési mechanizmusát és irányítását biztosító projekt. A kistérség önkormányzati sportirá-
nyításának fejlesztése, intézményesítése. A projekt célja
Új típusú sportigazgatás kialakítása, új felfogású sporttervezés, irányítás, szervezés, működtetés.
A projekt tartalma
A Rinyamenti Kistérségi Társulás keretein belül működő Sportbizottság létrehozása a kistérség településeinek képviselőiből, Sporttanács a szakmai munka irányítására, sport érdek érvényesítése. Kistérségi sportiroda létrehozása, amely koordinálja a sporttal kapcsolatos projektek (pályázatok) előkészítését és lebonyolítását, segíti a Rinyamenti kistérségben zajló verseny- és szabadidősport rendezvények koordinálását, és összekötő szerepet tölt be a sporttal foglalkozó szervezetek és a kistérségi döntéshozók között, kapcsolatot tart fenn a szomszédos kistérségekkel, valamint éves programtervezetet készít.
A projekt kidolgozása Javaslat ütemezése
2010 2010 - a Sportbizottság és a Sporttanács megalakítása. 2011 - a Sportiroda felállítása, kistérségi adatbázis és programterv elkészítésének elindítása. 2012- hálózatépítés: Dél Dunántúl – kistérség - mikro-térség település.
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet Közreműködő szervezetek
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
A projekt forrásigénye
kb. 3.9 millió forint
A projekt várható finanszírozói
Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás, települési önkormányzatok, vállalkozók és gazdasági szervezetek, alapítványok, hazai pályázatok.
Potenciális pályázati források
Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács pályázatai, NCA pályázatai, Sportpályázatok, Leader program….
Projekt várható hatása
A kistérségben lesz olyan intézmény, amely koordinálja, átlátja és irányítja a sport- és szabadidős tevékenységeket és rendezvényeket, és amely propagálja ezeket. A sport döntéshozóinak a munkáját a településeken a mikro- és kistérségekben a létrejövő Sporttanács szakmai teamjei segítik. Szervezettebb, koordináltabb lesz a sportirányítás és így jobb és több sport-, és szabadidős tevékenységet tud biztosítani a kistérség lakosságának.
Kistérségi Társulás, helyi önkormányzatok, vállalkozók és gazdasági szervezetek, sportegyesületek, civil szervezetek, egészségügyi és kulturális intézmények.
76
2. számú projekt
Kistérségi sport és szabadidős infokommunikációs tevékenységeinek fejlesztése
A projekt célja
Kistérségi információs háló kiépítése, és az információ eljuttatása a lakossághoz.
Projekt tartalma
Az információs kor gazdasági és társadalomfejlesztési igényeinek megfelelő telekommunikációs és információtechnológiai infrastruktúra fejlesztése a tagszervezetek között. Információs csomópontok létrehozása, a leendő Sportiroda, a megyei szövetségek és tagszervezeteik hálózati összekapcsolása. A kistérség nagy többsége számára az információs adatforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása.
A projekt kidolgozása
2011
A projekt végrehajtásának ütemezése
2012 - kistérségi információs csomópontok létrehozása és működési feltételeinek megteremtése. Kistérségi sport adatbázis létrehozása a Sportiroda által. 2013- minden település része legyen a kistérségi sportkommunikációs hálónak.
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet
Kistérségi Sporttanács, Sportiroda.
Közreműködő szervezetek
Regionális fejlesztési tanácsok, önkormányzatok, hálózatépítő és –üzemeltető gazdasági társaságok.
A projekt forrásigénye
15 millió forint
A projekt várható finanszírozói
Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás, önkormányzatok…
Potenciális pályázati források
Dél- Dunántúli Regionális Tanács pályázatai, NCA pályázatok….
Projekt várható hatása
A kistérség bekapcsolódhat az országos kistérségi információs rendszerbe. A sportportál létrehozásával és népszerűsítésével a kistérség településein elérhetővé válnak a sport és szabadidős programlehetőségek, hírek, eredmények. A kistérségi adatbázis kialakításával bárki betekinthet a települések, mikrotérségek sport- és kulturális életébe.
77
3. számú projekt
A kistérség iskolai egészségnevelési programjának, testnevelésének és diáksportjának fejlesztési projektje.
A projekt célja
Az iskolai testnevelés, diáksport és a tanórán kívüli szervezett szabadidős foglakozások mennyiségének és minőségének javítása, szervezettebbé tétele a tanulók egészséges életmódra nevelésének érdekében.
A projekt tartalma
A Rinyamenti Kistérségi Társulás településein belül működő minden oktatási intézményben a szaktanár által tartott mindennapos testnevelés bevezetése, az iskolai sportkörök diáksport- egyesületekké való átalakítása és azok helyi sportegyesületekkel való kapcsolattartásának kiépítése. A úszásoktatás és a gyógytestnevelés bevezetése és a már ezt alkalmazó intézményekben az erre fordított óraszámok emelése, szakemberek biztosítása (gyógytestnevelő, úszóedző). A tanórán kívüli szervezett szabadidős tevékenységi területek bővítése. 2010 2011- a mindennapos testnevelés kistérségi lefedése. 2012- minden oktatási intézmény rendelkezzen diák- sportegyesülettel. 2013- a gyógytestnevelés és az úszásoktatás bevezetése minden településen.
A projekt kidolgozása Javaslat ütemezése
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet Közreműködő szervezetek
Sportbizottság, Sportiroda, önkormányzatok, diáksportbizottság, testnevelői munkaközösségek, sportegyesületek kapcsolattartói. Helyi önkormányzatok, oktatási intézmények, diák sportbizottság, diák sportegyesületek, sportegyesületek, testnevelői munkaközösségek.
A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói Potenciális pályázati források Projekt várható hatása
kb.10 millió forint Önkormányzatok, alapítványok, hazai pályázatok, szponzorok. Sportpályázatok (Wesselényi, NUSI-UPI…), NCA pályázatok…. A kistérségben és a mikrotérségekben is az egészséges életmódra nevelés legfontosabb helyszíne az iskola, ahol a sportolási feltételek javulásával a sport és szabadidős gondolkodásmód tudatos formálása is megtörténik. Nő az iskolai sportfoglalkozásokon és szabadidős rendezvényeken résztvevő tanulók száma. Ennek következtében javul a gyerekek edzettségi állapota és az életminősége. Segít a káros szenvedélyek elleni küzdelemben és a terjedésük megelőzésében (alkohol, dohányzás, drogok).Elfogadó, toleráns magatartásra nevel.
78
4. számú projekt
Egységes kistérségi sportutánpótlás-nevelési rendszer kialakításának projektje.
A projekt célja
Egységes sportági utánpótlás-nevelő rendszer létrehozása, egyesületi típusú sportiskola megalakítása, amely a jövő versenysportjának szolgálatába állhat.
A projekt tartalma
A kistérség jelenlegi személyi, tárgyi, létesítményi és anyagi helyzetét figyelembe véve, a közoktatási típusú sportiskola tapasztalataira támaszkodva egyesületi típusú kistérségi sportiskola megalakítása. A kiemelt sportágak felmenő rendszerű utánpótlásbázisának növelése a kistérségben. Az oktatási intézmények, a sportegyesületek és a kistérségi társulás szorosabb, tervszerűbb együttműködése a kiválasztás és az utánpótlás képzés területén.
A projekt kidolgozása
2013
Javaslat ütemezése
2014-ben a közoktatási típusú sportiskolai kiválasztás és a képzés tervszerű kidolgozása, szakemberek kiválasztása. 2015-ben a tanórán kívüli sportiskolai képzés beindítsa, a kiemelt sportágak sportiskolai csoportjainak felállítása és az egyesületekkel való közös versenyeztetése. 2016-ben a felmenő rendszerű képzés iskola-egyesületi sportiskola-sportegyesület folytonos működésének biztosítása.
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet
Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás, önkormányzatok, Sportbizottság, Sporttanács, Sportiroda, sportegyesületek.
A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói
20 millió (működése folyamatos támogatást igényel) kb. Önkormányzatok, alapítványok, hazai pályázatok, szponzorok
Potenciális pályázati források
Sportpályázatok (Wesselényi, NUSI-UP, sportági szakszövetségek), NCA pályázatok…
Projekt várható hatása
Kialakul egy egységes utánpótlás-nevelési rendszer, amely biztosítja a kistérség versenysportjának folytonosságát, amely nyithat a szomszédos kistérségek felé és alapja lesz egy kistérségi szintű sporttehetség-gondozásnak. Lehetővé teszi a különböző szociális körülmények között élő sportoló gyerekek számára a kiemelkedési lehetőséget, az élsportolóvá válást. Az egyesületekkel karöltve a sportiskola lehetővé teszi a megfelelő szakemberek alkalmazásával és az edzés és versenyeztetési körülmények javítását. Eredményesebbé teszi a sportegyesületek működését, a versenyeken való szereplést, ezáltal javulnak azok gazdasági lehetőségei.
79
5. számú projekt
A kiemelt sportágak és az élsport fenntarthatóságának projektje.
A projekt célja
A kiemelt sportágak fennmaradásához alapvetően szükséges személyi anyagi-, tárgyi, infrastrukturális feltételek folyamatos biztosítása.
A projekt tartalma
A kiemelt sportágak labdarúgás, kézilabda, úszás, triatlon, cselgáncs, karate, RG, teke folyamatos utánpótlásának megszervezése. Ezen sportágak menedzselése, edzési és versenyzési lehetőségeinek támogatása, propagálása. Regionális-, országos-, nemzetközi versenyek bemutatók szervezésének és rendezésének támogatása, kiemelt sportágak népszerűsítésére.
A projekt kidolgozása Javaslat ütemezése
2013
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet
Sportbizottság, érintett egyesületek
A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói
kb.60 millió
Potenciális pályázati források: Projekt várható hatása:
Dél-Dunántúli Területfejlesztési Tanács, ÖM, sportpályázatok..
2014 Kiemelt sportágak, egyeztetése, meghatározása Sportági projektek kidolgozása. Kistérségi sportalap létrehozása. Szempontrendszer elkészítése, amely alapján a különböző sportágak támogatásban részesülhetnek (évente felülvizsgálni).
Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás, önkormányzatok, alapítványok, hazai pályázatok, szponzorok…
Megerősödnek az egyesületek, folyamatos és zökkenőmentes lesz a működésük. Bővül az utánpótlásbázis, a támogatók köre szélesedik. A bajnokságokban és a versenyeken elért jó eredmények által a kistérség népszerűsége nő. A regionális-, országos-, nemzetközi versenyek által nem csak a sportág lesz népszerűbb, hanem jelentősen nő a sportturizmus kistérségre gyakorolt hatása.
80
6. számú projekt A projekt célja A projekt tartalma
A projekt kidolgozása Javaslat ütemezése
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet Közreműködő szervezetek A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói Potenciális pályázati források Projekt várható hatása:
A közösségi civil sport és szabadidős tevékenység kistérségi projektje A szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása minden életkorban. Olyan szabadidős tevékenységek, programok szervezése, lebonyolítása, amely hozzájárul az egészséges életmód kialakításához és fenntartásához. A civil szervezetek bevonásával szervezett sport és kulturális programok megvalósítása. A programok sportiroda által történő koordinálása és propagálása. Kistérségi civilháló kialakítása. A gyalog, kerékpáros és lovas túrák, futóversenyek, családi és egyéb sportnapok, táncházak és ezekhez kapcsolódó kulturális programok szervezése és lebonyolítása. 2011 2012 Civilháló megszervezése. A települési mikro és kistérségi szabadidős és sportprogramok összegyűjtése. A programok sportiroda általi koordinálása, propagálása. Sporttanács, Sportiroda. Önkormányzatok, civil szervezetek, kulturális és szabadidő központok, egészségügyi intézmények. Kb.5 millió forint évente Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás, önkormányzatok, civil szervezetek, pályázatok, szponzorok… Dél-Dunántúli Regionális Tanács pályázatai, NCA pályázatok… Erősödik a különböző települések közötti kapcsolat. Jelentősen megnő a kistérség szabadidős rendezvényének és azokon résztvevők száma. Minden életkorú ember megtalálja a számára megfelelő sport és szabadidős tevékenységet. A kistérség lakosságának életminősége javul.
„SZÍV NAPJA” GYALOGTÚRA
81
7. számú projekt
Kiemelt sport és szabadidős rendezvények meghatározásának projektje.
A projekt célja
A kistérségi települések hagyományos rendezvényeihez kapcsolódjanak sportprogramok, és bővüljenek a lehetőségek. A kohézió erősítése érdekében évente több alkalommal több színhelyre kiterjedő kistérségi sport és szabadidős rendezvények szervezése.
Projekt tartalma
A sportiroda koordinálásával (versenynaptár) a települések a hagyományaikra építve, azt kibővítve, sport- és szabadidős rendezvényeket szerveznek. Ezekre, a programokra meghívják egymás településeit . A rendezvények módot adnak a helyi specialitások, hagyományok, kulturális értékek bemutatására is. Minden évben más helyszínen kerül megrendezésre a kistérségi sportfesztivál, ahol nem csak a sportversenyek, hanem egyéb kulturális és szórakoztató programok is szerepet kapnak.
A projekt kidolgozá- 2012 sa Javaslat ütemezése
2013- programkészítés és marketing munka 2013- az első sportfesztivál helyszíneinek kijelölése és „üzenetének” meghatározása 2014- sportfesztivál szervezése a Sportiroda által
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói
Kistérségi Sportbizottság, Sporttanács és a Sportiroda, önkormányzatok, civil szervezetek.
Potenciális pályázati források
Dél-Dunántúli Területfejlesztési Tanács, ÖM, GM, FVM és alapítványi pályázatok …
A projekt hatása
Szabadidős, sport, turisztikai szempontból és a kistérség kohéziójának, identitástudatának megerősítése szempontjából egyaránt fontos lenne az egész térség bevonása a programokba. A rendezvényeken a települések megismerik egymás sporttal, kultúrával és a szabadidő egyéb kihasználásával kapcsolatos lehetőségeit és akár mintaként saját „házuk táján”is bevezethetik azokat. Hagyományteremtés, esélyegyenlőség biztosítása, közösségi kapcsolatok fejlesztése.
Évente kb. 2 millió Ft Önkormányzatok, vállalkozók és gazdasági szervezetek, alapítványok, hazai pályázatok, szponzorok ….
82
8. számú projekt
Kistérségi sport és szabadidő tevékenységet támogató képzési projekt
A projekt célja
A kistérségi sport és szabadidős tevékenységek szervezéséhez, rendezéséhez megfelelő számú sportszervező, sportmenedzser, sportanimátor, edző, játékvezető különböző szintű képzésének megszervezése, támogatása.
A projekt tartalma
Közoktatási típusú sportiskolai képzés középiskolai, illetve a felnőttképzés keretében szakemberek képzése és továbbképzése a kistérségi sportfeladatok igényeinek megfelelően. A versenyzői jelennel vagy múlttal rendelkező fiatalok, sportot szerető, támogató emberek, a sportoló gyerekek szüleinek bevonása és a képzésekre való irányítása. A sportkommunikációs háló kiépítéséhez szakembergárda képzése.
A projekt kidolgozása Javaslat ütemezése
2012
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói
Sportbizottság, Sportiroda, önkormányzatok, közép- és felsőoktatási intézmények (gimnázium, TIT).
Potenciális pályázati források:
Dél-Dunántúli Területfejlesztési Tanács, ÖM, alapítványi pályázatok …
Projekt várható hatása:
A Sportiroda beindulásához, a kistérségi sport és szabadidős tevékenységek, rendezvények szervezéséhez, rendezéséhez, és lebonyolításához megfelelő szaktudással rendelkező szakembergárda alakul ki. A képzések folytonosságával folyamatossá válik a fent említett feladatokban kompetens sportaktívák képzése és minden kistérségi településen lesz megfelelő számú sportszakember. A sport és szabadidős tevékenység szakszerűbb, tervszerűbb és együttműködőbb lesz. A képzési projekt megvalósítása közösség - és társadalomszervező erőforrást is biztosít.
2012- a képzési program terveinek elkészítése. 2013- a képzés keretek és helyszínek megszervezése és a képzések előkészítése és propagálása. 2014- a képzések folyamatos bevezetése.
kb. 2 millió forint (bevezetéstől kezdődően évente) Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás, önkormányzatok, alapítványok, hazai pályázatok, szponzorok ..
83
9. számú projekt
Multifunkciót ellátó létesítmény koncepcionálását biztosító projekt
A projekt célja
Komplex létesítmény együttes létrehozása a kistérség központjában Nagyatádon, amely lehetőséget biztosít a kistérség egész lakosságának a sport és szabadidő hasznos eltöltésére. A multifukciót ellátó létesítmény együttes központja a Nagyatádi Városi Sportcsarnok és környéke. A versenysportnak, közösségi és szabadidősportnak és egyéb programoknak ad majd helyszínt: Nagyatádi Városi Sportcsarnok (labdajátékok, tollaslabda, tenisz, teke, kulturális programok, egyéb rendezvények). Az NKI Bárdos iskola felújítása során építendő új tornacsarnok, négy szabadtéri pálya, teniszpálya, játszóudvar. A Jószef Attila Kollégium fallabda pályája, kondicionáló terme. A Városi sportcsarnok mellett kialakítandó extrém sportok fellegvára. A Nagyatádi Szakképző Iskola tornaterme (RG, asztalitenisz,….). Városi műjégpálya kialakítása. Fedett atlétikapálya kialakítása. 2014 2011 - Az NKI Bárdos iskola felújítása során építendő új tornacsarnok, négy szabadtéri pálya, teniszpálya, játszóudvar használatba vétele. 2011- A József Attila kollégium fallabda pályájának és kondicionáló termének bevonása a komplexumba. 2011- A Nagyatádi Szakképző Iskola tornatermének bevonása a létesítmény együttesbe. 2013 - Városi sportcsarnok mellett kialakítandó extrém sportok fellegvárának átadása. 2015-2020 - Városi műjégpálya kialakítása. 2015-2020- Fedett atlétikapálya kialakítása Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás
A projekt tartalma
A projekt kidolgozása Javaslat ütemezése
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet Közreműködő szervezetek A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói Potenciális pályázati források Projekt várható hatása
együttes
kialakításának
Helyi önkormányzatok, közoktatási intézmények, sportegyesületek, civil szervezetek. Kb. 5 milliárd forint Önkormányzatok, vállalkozók, gazdasági társaságok, pályázati források…. EU-s pályázatok, NCA pályázatai, sport pályázatok….. Kialakul egy olyan komplex centrum, amely a versenysportnak, közösségi és szabadidősportnak és egyéb programoknak ad majd helyszínt. A különböző korosztályoknak lehetőséget biztosít az egészséges életmódra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Javul a kistérségben élők életminősége.
84
10. számú projekt A projekt célja A projekt tartalma
A projekt kidolgozása Javaslat ütemezése
A projekt végrehajtásáért felelős szervezet Közreműködő szervezetek A projekt forrásigénye A projekt várható finanszírozói Potenciális pályázati források Projekt várható hatása
Wellness és rekreációs feltételek tervezését, kialakításának koncepcionálását biztosító projekt. A nagyatádi fürdőkre és a tervezett két szállodára épülő wellness és gyógyturizmus szolgáltatásainak fejlesztése. A wellnesshez és a rekreációhoz kapcsolódó egészségmegőrző programok kidolgozása. A fürdők létesítményeinek és szolgáltatásainak bővítése. A Városi Kórház nyitása a gyógyturizmus felé. Az új szállodák felépítésével a wellnessközpontok kialakítása. 2012 2013- egészségmegőrző programok kidolgozása és a kórház csatlakozása a szolgáltatásokhoz. 2013-2016-ig a szállodák felépítése. 2015-2020-ig a fürdők bővítése (gyógyfürdő és strandfürdők medencéinek és szolgáltatásainak fejlesztése). 2015-2020-ig fedett élménymedence építése. Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás, Nagyatád Város önkormányzata, Nagyatádi Fürdők és Sportlétesítmények Vállalkozói és gazdasági szervezetek, civil szervezetek Kb. 30 milliárd Pályázatok, magántőkével rendelkező vállalkozók…. Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács pályázatai, EU-s pályázatok… A szabadságukat vagy pihenőidejüket a nagyatádi wellness szállodákban töltő vendégek részére megfelelő szintű szolgáltatás kialakítása. A wellness- programok beépítése és elérhetővé válása a hétköznapokon a kistérség lakosai számára (gyógytorna, egészséges táplálkozás, úszás, fitnesz, masszázs stb.). A gyógyturizmusra épülve a vendégéjszakák számának jelentős növekedése és a fürdők jobb kihasználtsága.
A NAGYATÁDI HOTEL SOLAR GYÓGYSZÁLLÓ
85
4. Összefoglaló gondolatok, üzenetek A Rinyamenti Kistérség döntéshozói átérezve társadalmunk, így Nagyatád és térsége lakosságának életkörülményeit, egészségügyi, valamint szociális helyzetét, e téren kialakult ellentmondásos tendenciákat, elhatározta sport és szabadidő stratégia elkészítését. A döntést elősegítette Országgyűlésünk döntése, a sport szakfőhatóság támogatása is. Amikor az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Sportstratégiát, kiemelten fontosnak tartotta azt a tényt, hogy a sportolás hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, az egészséges társadalom megteremtéséhez. Továbbá elősegíti a közösségi kapcsolatok fejlesztését, a népesség gazdasági aktivitását, a nemzeti értékek, és az önbecsülés erősítését, valamint az esélyegyenlőség érzésének javítását. A Nemzeti Sportstratégia kistérségi és települési végrehajtása a jövőben új felfogású sporttervezést, irányítást, szervezést, működést követel. Az Országgyűlés döntése lehetővé teszi, hogy minden kistérségnek legyen sport és szabadidős jövőképe, stratégiája és operatív programja. A stratégia révén újragondolja a lokális szintű sport és szabadidő fejlesztés elveit, fogalmait, számos eddigi fogalmat újra értelmezzen. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a sport és a szabadidős kultúra új alapokra helyezését megteremtsék a társadalom alsó szintjén. Az Országgyűlés és a szakmai főhatóság szellemileg és módszertanilag támogatja a kistérségi sportágazati rendszerek létrejöttét és működését. Lehetővé teszi, hogy a kistérségekben prioritást kapjon a sport és szabadidős fejlesztés, a komplex stratégiai rendszer a vertikális és horizontális célcsoportok megfogalmazásával. Fontos tényező volt, hogy kistérségünk – helyzete és jövőképe alapján – megfelelő víziót, stratégiai célokat jelöljön meg magának. Ezt kívánja bemutatni stratégiánk. A stratégia készítés kapcsán világossá vált, hogy a helyi sporttársadalomban így a Rinyamenti Kistérségben is- új paradigmák, trendek jelennek meg, melyek erősítik az öntevékenységet, és aktívabb polgárságot nevelhetnek. E változások nagyban hozzájárulnak helyi közösségeink gazdasági fejlődéséhez és a kohézió erősítéséhez. A tudatosan tervezett, működtetett helyi sporttársadalom a mi térségünkben is erősíti az egészségügyi, oktatási, kulturális funkciókat, a társadalom kapcsolatrendszerét a helyi, regionális, nemzeti, közösségi célok harmonizálását. Kibontakoztatják Nagyatád és térsége e területet érintő adottságait. Kistérségünk sport, és szabadidős stratégiájában tőrekedtünk megfogalmazni a sport helyi szerepét. Meggyőződtünk arról, hogy sport rendelkezik olyan sajátos (szociális, pedagógiai, etikai, szolidaritási, egészségtudatot, egyént, közösséget fejlesztő) funkciókkal, amelyek hozzájárulnak Nagyatád és térsége ifjúságának, illetve polgárainak aktív társadalmi szerepvállalásához, a települési, kistérségi együttműködés és integráció fejlesztéséhez. A kidolgozott, számba vett feladatok, célok és projektek nem egyszerűen szabadidős tevékenységet szerveznek, hanem a megvalósítás révén alapvetően a közösség- és társadalomszervező erőforrást biztosítják. A stratégia kistérséget szervező, valamint téregyüttest, tércsoportot létrehozó tevékenység. A sport és szabadidős tevékenység növeli, mobilizálja és hasznosítja a tudásokat, társadalomfejlesztő szerepével humanizál, célkitűzéseihez illeszti a sportkistérségek programját.
86
Az új típusú sporttársadalom kialakítása, komplex, az ágazati fejlesztésekhez kapcsolódó (oktatás, egészségügy, művelődés, stb.) és működési formákat is figyelembe vevő tervezési, szervezési filozófiát és módszertant követel meg. E felfogást kívánták megvalósítani a stratégia készítői. A stratégia szándéka: bemutatni a Rinyamenti Kistérség sporttársadalmát érintő, a jövőt szolgáló tradíciókat, értékeket, megvalósítási szándékokat, fogalmakat. Összhangot kívántak teremteni a nemzeti sportstratégia és a kistérségi stratégiai tervezés, valamint a települések jövőbeni érdekei között. Végül fontosnak tartjuk az új típusú sportigazgatás kialakítását, mely korszerű módon illeszkedik a kistérségi, térségi közigazgatás, illetve közszolgáltatás rendszerébe. Ennek kapcsán a stratégia felvázol egy döntéshozatali, irányítási, vezetési struktúrát, irányt, feladatrendszert, melynek további kimunkálása, megteremtése az igazgatásfejlesztéssel párhuzamosan időszerűvé vált.
„A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenek előtt „a fair play”, a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Györgyi Albert)
RINYAMENTI TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS ÜLÉSE „ A DÖNTÉSHOZÓK”
87
Irodalomjegyzék 1949. évi XX. Törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1990. évi LXV. Törvény, a helyi önkormányzatokról 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 2004. évi CVI. Törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi I. Törvény a sportról Dr. Bekényi József, Dr. Bércesi Ferenc, Czene Zsolt, Csorba József, V. Csorba Éva, Horváth Gábor, Horváth Lajos, Imi Markos, Nagy Piroska, Dr. Németh Jenő, Pázmány Gábor, Varga Csaba: Kistérségi sport- és szabadidős stratégia (2008) Dr. Németh Jenő (szerk.): Kistérségi Tervezési Módszertan (IDEA – MKI) (2006) Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (www.nsh.hu) Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiája (2007) Rinyamenti Kistérség stratégiai fejlesztési programja (2005) Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terv (2007) Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv (2009) Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2008)
88
