Szerkesztő: Benke Róbert

Szerkesztő: Benke Róbert

IRODALOM

Madách Imre

Az ember tragédiája 1) JELLEMZÉSE ─ egyetlen remekmű ─ halhatatlanságának titka: minden kor megtalálja benne saját problémáit ─ nem tanít, kérdéseket tesz fel, felzaklató, sosem lesz idejemúlt a) szokatlan mű ─ ez a mű az egyetlen abban a korban ─ az embereket is érintő problémákkal foglalkozott ─ az egész emberi civilizáció nevében szól ─ filozófiai jellegű → minden filozófiai irányzat végső kérdésére keresi a választ: Mi az értelme az emberi életnek? b) szokatlan műfaj ─ drámai költemény ─ az emberiség nagy problémáit öleli fel ─ a filozófia végső kérdéseire keresi a választ ─ az egész emberiséget érintő problémákkal foglalkozik (világ dráma, emberiség-költemény) ─ hősük: maga az emberiség, melyet vagy egy konkrét figura, vagy mitikus alak alakít ─ (Goethe: Faust, Madách: Ádám) A műfaj igazából költemény, a drámai az csak egy jelző. A drámai forma csak külső burok, mert a filozófiai eszmék mellett a háttérbe szorulnak a drámai vagy színi követelmények. Ezeket inkább olvasásra szánták, mint színpadra. (Goethe: Faust; Madách: Az ember tragédiája; Vörösmarty: Csongor és Tünde) c) A mű keletkezésének körülményei (1859-1860) ─ először egyik barátjának mutatta meg → Arany János is megnézte → félredobta, mert Faustutánzatnak tartotta. ─ Hónapok múlva újra elolvasta és felismerte a zsenialitását, de azért változtatásokat javasolt. Madách kijavította d) A mű forrásai ─ szabadságharc bukása miatt érzett lelki- és világnézeti válság ─ csalódás a feleségében ─ a 19. századi természettudományok új tanai hatottak rá ─ Determinizmus: az ember alá van vetve a természetnek. A természeti erők véget vetnek az életnek. A nap ki fog hűlni, az emberi faj elpusztul. ─ A leggyötrőbb kérdés: van-e emberi fejlődés? ─ egyéb kérdések: • az egyén és a tömeg viszonya • női és férfi kapcsolat • a tudomány szerepe az emberiség életében • a szabad akarat kérdése Ádám: Az emberi faj őseként tele van kétkedéssel és lelkesedéssel. Mindig vannak új ötletei, céljai, de azokból sorra kiábrándul. Amikor végképp elkeseredne, a hite tudja csak megmenteni. Éva: Az első asszony, aki egyaránt jó és rossz is. Ahogy a prágai színben mondatja Keplerrel: " Minő csodás kevercse a rossznak s nemesnek. Mi vonz benne mégis? Mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt." Általában ő az, aki új utak keresésére ösztönzi Ádámot. Ezért is olyan kiábrándító az eszkimó szín, mert ott Évától is megundorodik. Lucifer: Ádámot ő viszi mindig előre, látszólag tehát a haladás motorja, szinte el is feledkezünk arról, hogy miért teszi ezt. Ám az Ádámot lelkesítő új eszméknek mindig a hanyatló részébe viszi el a főhőst, ezzel akarja kétségbeesésbe taszítani. A párizsi színben Ádám gyilkosává is válik, s a világűr színben is csak a Föld szellemének közbelépése menti meg Ádám életét. Az utolsó színben is ő mondja ki az "öngyilkolás" szót.

www.elmki-jegyzet.atw.hu


IRODALOM

Madách Imre

Az ember tragédiája KERETSZÍNEK ─ 15 szín Keretszínek: keretbe foglalják a művet: I, II, IV, XV Történelmi színek: III, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV Keretszínek ─ biblikus színek (Istennel kapcsolatos) • I: A mennyben • II: A Paradicsomban • III, IV: A Paradicsomon kívül I. SZÍN ─ mennyben ─ Isten megteremti a világot és hagyja, hogy az tovább forogjon Deizmus: Isten csak a teremtésben játszik fontos szerepet, utána csak passzív szemlélő, nem szól bele a világ alakulásába ─ minden angyal dicséri Isten művét, kivéve Lucifert → kétségbe vonja, hogy az Úr tökéleteset teremtett, ezért az Úr kiveti (ördög lesz) II. SZÍN ─ Paradicsomban ─ minden tökéletes ─ megjelenik Ádám és Éva ─ a gonosz csábítására az emberpár eszik a tudás fájának gyümölcséből III. SZÍN ─ Isten kiűzi őket a Paradicsomból ─ Lucifer álmot bocsát Ádámra és végig járják az emberiség történelmét ─ Lucifer célja: bizonyítani, hogy Isten műve nem tökéletes XV. SZÍN ─ szintén a Paradicsomon kívül ─ Ádám felébred és teljesen kiábrándult és véget vet az életének. TÖRTÉNELMI SZÍNEK A különféle történelmi színekben Ádám mindig más alakot ölt és ezek mindig más korban játszódnak IV. SZÍN ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Egyiptom A különféle történelmi színekben Ádám mindig más alakot ölt és ezek mindig más korban játszódnak Ádám = fáraó Lucifer = miniszter Éva = rabszolganő A fáraónak mindene megvan, de mégsem boldog, egy egész nép dolgozik érte Ádám megkapta a dicsőséget és a hatalmat Egy rabszolgát hurcolnak elé milliók egy miatt Éva ébreszti rá Ádámot, hogy az énközpontúság nem lehet életcél és nem hozhat boldogságot. a hatalom és a halhatatlanság eszménye



IRODALOM

Madách Imre

Az ember tragédiája V. SZÍN ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Athén Ádám = a szabadság eszméért lelkesedő személy Éva = Lucia (neje) Lucifer = hírnök Athén = Az ókori demokrácia szimbóluma Az egyenlőség torz megvalósulása, mert az ember jogilag szabad, csak lelkileg nem. demagóg = szónokok, tudatosan megtévesztik, manipulálják a népet, a nép ámítói demagógia = nép-ámítás, hazug ígérgetés

Miltiádész távol harcol a hazáért. Közben a demagógok elkezdik Miltiádész ellen hangolni a népet. Nagyon könnyű befolyásolni őket, mennek a hazug ember után. egyéniség ↔ tömeg:

félrevezetett, fellázított tömeg, nem tudja elviselni, hogy valaki különb legyen nála. Halálra ítéli hazája legnagyobb emberét (Miltiádészt) nagy ember, egyéniség ↔ gyáva, szolga, tudatlan

Az egyén tehetetlen, általában elbukik. VI. SZÍN ─ Róma ─ Ádám csalódott egy nagy eszmében, a szabadságban. Hedonizmusba menekült (az érzéki örömök mértéketlen kergetése) ─ Ebben a színben elvet minden eszmét, a közösség széthullott. ─ Ádám = Sergiales ─ Éva = Júlia, örömlány ─ Lucifer = Meo ─ Itt sem találja a boldogságot ─ Ádám, a jobbra vágyást, az elveszett Édent találja meg Évában (Júlia) ─ A lány felébreszti benne az elveszett harmónia utáni vágyakozást. ─ Péter apostol megjelenése: új eszme → Kereszténység → hitvallása a szeretet és a testvériség ─ Ádám ezért az eszméért lelkesedik, ezért akar újból élni és harcolni. VII. SZÍN ─ Konstantinápoly ─ középkor ─ Ádám = Tankréd, kereszteslovag ─ Éva = Izora ─ Lucifer = fegyvernök Ádám a keresztes hadak élén tér vissza a keresztes háborúból és szállást kér, de a polgárok nem merik befogadni őket. A kereszténység szeretett eszméje a visszájára fordul. A kereszténység jelképéből vérengző kereszt lesz. Az egyházi tanok merev dogmákká válnak → megváltoztathatatlan tan, vagy hitvallás. Fanatikusok és eretnekek jelennek meg itt. ─ ─

─ ─ ─

a lovagi ideál kiüresedett Megjelenik: • homousion = egylényegű (Jézus = Isten) • homoiusion = hasonló lényegű (Jézus ≈ Isten) Ádám másodszor szenved súlyos vereséget, ismét hatalmasat csalódik. patriacha = egyházi vezető Ádám a tudományba menekül, a sok csalódásba.



IRODALOM

Madách Imre

Az ember tragédiája VIII. SZÍN ─ Prága (1) ─ Ádám = Kepler ─ Lucifer = a tudás tanítványa ─ Éva = Borbála (Kepler felesége) Nagy felfedező, de el kell titkolnia. Éva alakja itt a legösszetettebb, hiszen jó és rossz tulajdonságok is megtalálhatóak benne (csalja a férjét, kacér, gyengéd, lelkiismeret-furdalás) ─ „a jó sajátja míg bűne a koré, mely szülte őt” ─ Ádám ebben a színben nem cselekvő hős, hanem passzív szemlélő. ─ Ádám a szín végén a bor mámorába menekül → elalszik IX. SZÍN ─ Párizs ─ 1789 = XVIII. század ─ álom az álomban ─ eszme: „Szabadság, egyenlőség, testvériség” ─ Ádám = Danton (a forradalom egyik vezetője) ─ Éva: 2 alak → a) büszke márkinő; b) durva forradalmárnő ─ Danton a márkinőbe szeret bele ─ Dantont lefejezik Robespiere-ék ─ Dantont a forradalom magával rántja ─ Ádám sorsa ebben a részben is bukás ─ De: ez az egyetlen szín, melyben nem csalódik és büszke. X. SZÍN ─ Prága (2) ─ Ádám = Kepler ─ Éva = Borbála, a felesége ─ Lucifer = Kepler famulusa ─ felébredve lelkesedik álmáért, nagyszerűnek tartja a Párizsban történteket. ─ hittel és bizakodva tekintett a jövőbe ─ ebben a színben bizonygatja, hogy van jövője az emberiségnek XI. SZÍN ─ London ─ Ádám = munkás ─ 19. század = Madách kora = jelen ─ a szabad veszélyes kapitalizmus kora ─ ipari forradalom kora ─ Éva = polgárlány ─ ebben a színben Ádám csupán passzív szemlélő ─ helyszín: londoni vásártér ─ Éva imakönyvvel és virágcsokorral a kezében jelenik meg, de ez csak látszat. ─ Éva alakjában ismét a kor negatívumai jelennek meg ─ egy nagyszabású temetőjelent zárja a sort. ─ egyhatalmas sír nyílik ─ nem ugyanaz lesz a sorsa, mint a többieknek, mert ő képviseli nőként az érzelmet, a szerelmet, az ifjúságot.



IRODALOM

Madách Imre

Az ember tragédiája XII. SZÍN ─ Falanszter = közös termelésen és fogyasztáson alapuló közösség, az egyénoséget elnyomó merev, gépies társadalmi berendezkedés. Ez a szocialista társadalom alapja: Charles Faurier ─ Ádám = falanszter lakos ─ Éva = Anya ─ Jövő elképzelés ─ az utópista szocializmus elemei → totális egyenlőségen alapuló társadalom létrehozása (Marx előtti szocializmus) ─ mindenki egyenlő ebben a színben ─ cél = a Föld és az emberiség megmentése → a tudományok uralkodása → megszüntetnek minden művészetet ─ nincs egyéniség, csak közösség ─ eltűnt a család, tiltják az érzelmeket ─ az embereknek nincsen nevük, számokkal jelölik őket → egy kiürült világot hoztak létre ─ Ádám újból csalódott, a tudomány rideg rendjében. ─ végső fordulat, mikor Évától el akarják venni a gyermekét → Ádám el akar szabadulni a Földtől → Az űrbe repül XIII. SZÍN ─ Az űr ─ A Föld szellemével találkozik ─ ő ráébreszti Ádámot arra, hogy vissza kell térnie a Földre, hiszen ő földi lény ─ az ember egyetlen célja a küzdelem ─ „S az ember célja e küzdés maga” XIV. SZÍN ─ Eszkimó-világ ─ Ádám visszatér az űrből a Földre ─ itt éri a legnagyobb csalódás ─ az ember nem talált új energiaforrást. A természet megint erősebb volt (determinizmus eszméje újból). A tudomány nem tudta megmenteni a Föld értékeit. ─ Az eszkimók Ádámot istennek nézik és azt kérik tőle, hogy legyen kevesebb ember és több fa ─ az emberiség teljesen elállatiasodott ─ a félelem és az éhség → ölni is képes ─ az embertelen körülmények megölik az ember etikai és erkölcsi érzéseit. ─ Éva is állati lénnyé aljasodik le ─ Ezzel a színnel zárul Ádám történelmi utazása ─ itt már nem születnek új eszmék ─ Lucifer egyre aktívabb, egyre bátrabb → bebizonyította: az ember tehetetlen, nem bírja irányítani a sorsát (determinizmus) XV. SZÍN ─ Paradicsomon kívül ─ Lucifer és Ádám vitája folytatódik ─ Ádám bizonyítani akarja szabad akaratait és végső megoldáskánt öngyilkos akar lenni ─ Ekkor lép közbe Éva és bevallja, hogy terhes. ─ Ezért három kérdésre keres választ. Azt hiszi, amit látott, nem igaz • van-e értelme a küzdelemnek? • csak azok a lehetőségek vannak-e, amit Lucifer megmutatott nem válaszol • csak a lelkiismerete válassza? Éva mindig mellette lesz • Sajnos a világ rendjébe Lucifer is beleavatkozik • „ Mondottam ember: küzdj és bízva bizzál.”


Szerkesztő: Benke Róbert

Recommend Documents