Cikk a 8.oldalon
2005 április
Szeretettel köszöntjük az Édesanyákat, Nevelõanyákat és a Nagymamákat!
Anyák napján
TAVASZKÖSZÖNTÕ! Végre itt van, nagyon vártuk. Már a nyár búcsúztatásakor, de különösen a tél beköszöntekor arra gondoltunk, mikor lesz tavasz. Sürgettük volna, de Tél "tábornok" csak lassan engedett. Hiába, a természet törvényei kedvünk szerint aligha befolyásolhatóak. Persze az õsznek és a télnek is megvan a maga szépsége. Az õsz, a hulló falevél is a természet ajándéka, egyben az év elmúlására is emlékeztet. Az ilyenkor szokásos esõ még a hangulatunkat is befolyásolja. Ugyanakkor a világirodalom legszebb versei között az õszrõl szólók méltán kitüntetõ helyet foglalnak el. A tél minden velejáró kellemetlenségével együtt az ünnepek meghitt hangulatát, a természet pihenését, erõgyûjtését hordozza magában, annak reményében, hogy a természet megújul és az emberi lét feltételei is jobbakká válhatnak. A hó és a tél összetartoznak. A hó egyéb hasznossága mellett emeli az ünnep hangulatát és nagy örömet okoz elsõsorban a szánkózni, hógolyózni vágyó gyerekeknek. Az évszakok léte, jötte és változása természetes, bár mi emberek sok olyat tettünk és teszünk, melynek eredményeként az éghajlati viszonyok rossza irányba változnak. Példák sokaságával bizonyítható, hogy a természet - a föld, a víz, a levegõ - meggondolatlan használata és szennyezése már-már visszafordíthatatlan folyamatokat indított el a bennünket körbefogó világban. A természetnek nincs rádiója, televíziója, újságja, nem tud úgy kommunikálni mint az ember, de egyre rendszeresebben tiltakozik az ellene tudatlanul, vagy tudatosan elkövetett bûnök és merényletek miatt. Nem kell a tudományokban jártasnak lennünk ahhoz, hogy az éghajlati viszonyok változásából, az évszakok eltolódásából, az egyre kiszámíthatatlanabb vízözönökbõl, hurrikánokból arra következtethessünk, hogy valamit nagyon elrontottunk. A bennünket körülvevõ világ és az emberiség harmonikusabb kapcsolatának megteremtése nemcsak sürgetõ szemléletváltást, de gyakorlati tetteket is vár mindannyiunktól. Felelõsek vagyunk azért, hogy óvjuk a Földet, ne szennyezzük a levegõt, a felszíni és felszín alatti vizeket. Nem lehetünk önzõek. Társaink, gyermekeink, unokáink és az utánuk jövõk joggal várják el, hogy gondosabban bánjunk Földünk kincseivel, óvjuk a természet értékeit. A tavasz kitüntetett hónapjában, márciusban
Ünnepre készülünk, kevés igazi ünnepünk egyikére, de talán legfontosabbikára, Anyák Napjára. Mindennapi rohanásunk közepette megállunk egy pillanatra. Eszünkbe jutnak régi, szép emlékek: valódiak, és olyanok, amiket csak szerettünk volna - de talán már sohasem valóra válókra.
G
ondolunk az élõkre, és rájuk is… akik már Virágot veszünk, kezébe adjuk… vagy gonrégen elköltöztek… valahová, ahol talán dosan odatesszük a sírra… Vizet cserélünk a egyszer majd újra találkozunk Velük. virágtartóban, letakarítjuk a követ, megloÁtgondoljuk: vasárnap délután átugrunk, el- csoljuk a már nyíló virágokat… utazunk hozzá… vagy kiszaladunk a temetõbe… Istenem, de régen voltunk Nála! Soha nincs idõ semmire… Mostantól majd gyakrabban jövünk - fogadjuk, és… aztán minden marad úgy, ahogy szoktuk. De most itt vagyunk! Kedves Édesanyák, Nevelõanyák, drága Nagymamák! Isten éltessen Benneteket! Cserkúti György
Az anyák halhatatlanok. Csak testet, arcot, alakot váltanak; egyetlen halott sincs közülük; fiatalok, mint az idõ. Újra születnek minden gyerekkel; megöletnek minden halottal - harmadnapra föltámadnak, mire virradna. Adassék nekik gyönyörûség, szerelmükért örökös hûség, s adassék könny is, hogy kibírják a világ összegyûjtött kínját. Anya gyermekeivel- szobor a Molnár-szigeti lépcsõlejáratánál
Ratkó József: Zsoltár
több figyelem és megbecsülés jutott nõtársainknak, a nagymamáknak, feleségeknek, élettársaknak, barátnõknek, lánytestvéreknek, lánygyermekeknek, lányunokáknak. Ezúton is köszöntjük õket, s abban reménykedünk, hogy mindennapjainkban is érzik tiszteletünket és gondoskodásunkat. A tavasz hírnöke a tõzike és a hóvirág már elnyílt, a barka a természet csodálatos megújulását mutatja. A vázában hajtatott aranyág sárga virágai kellemes hangulatot árasztanak. A kiskertekben már láttatják magukat a nárciszok, tulipánok, a fürtös györgyikék. Az idõ javulásával egyre több virág bont szirmot és ez a színkavalkád lehetõséget ad a szemnek, az érzelemnek, a léleknek az
örömre és a megújulásra. Gyönyörködjünk a természet újraébredésében. Érezzük, hogy részei vagyunk a természetnek, s hogy a tavasz nekünk is a változás ígéretét hordozza. A tavasz a tél nyomainak eltüntetésével kezdõdik, ilyenkor elõkerülnek a kerti szerszámok, és a kiskertek tulajdonosainak szorgos kezemunkája eredményeként tisztább, rendezettebb lesz a lakóhely és annak környezete is. Soroksáron hagyomány, hogy ilyenkor a tágabb lakókörnyezet rendbetételére, takarítására hívják fel a lakosságot. A FÖLD NAPJA alkalmából április 16-25 között egyesületünk is részt vesz a környezetszépítõ munkában. dr. Farkasfalvi József
Május 29. Gyermeknap - Kívánunk nekik boldog gyermekéveket!
2
Pankráció Soroksáron? Másról van szó, demokráciáról, a közélet tisztaságáról és a bizalomról
A
köz ügyekre figyelmet fordító és a Soroksáron megjelenõ helyi lapokat olvasó soroksári állampolgár csak hüledezik, egyik ámulatából a másikba esik. A Civil Kurázsi, a Soroksári Civil Szervezetek tájékoztató kiadványa ma már pankrációként jellemzi szerény személyem és a polgármester úr viszonyát. Tényleg életre-halálra megy ez a küzdelem, ahol minden eszköz megengedett? Hogy részemrõl nem, az biztos. Ha egy önkormányzati képviselõ szûkebb pátriájában ismertséget szerez, az általában természetes, kiváltképpen akkor, ha tevékenysége a közjót szolgálja, aktivitása és törekvése széles körû támogatottsággal párosul. Ma gam is jobban örülnék annak, ha Soroksáron ismertségem csak az elõbbieket tükrözné. De ha már a Soroksáron széles körben ismertté vált ügyekben elfoglalt álláspontom és az érintettek részérõl történõ reakciója vitt bele - képletesen szólva - a "közéleti ringbe", akkor ezt a szerepet is vállalnom kell. Teszem ezt meggyõzõdésem szerint úgy, hogy ebben a "mérkõzésben" nemtelen eszközöket nem használhatok. Az általam képviselt elvektõl azok messze távol állnak. Tévedésük áldozatai azok, akik az általam szóvá tett, vagy bírált ügyekben képviselt álláspontomat alaptalan rágalmazásnak, vagy kis stílû hatalmi törekvésnek tûntetik fel. Másról van itt szó. Elsõsorban arról, hogy mûködhet-e a hatalom demokratikus kontroll nélkül? Lehet-e dönteni a nyilvánosság megkerülésével? Kerülhet-e a közérdek elé egyes személyek és csoportok érdeke? A Soroksár lakosságát, a választópolgárokat képviselõk rászolgálnak-e a közbizalomra? Helyesen sáfárkodnak-e a rájuk bízott javakkal? Az általam képviselt álláspont és megnyilatkozásaim is végsõ soron ezen kérdésekre keresik a választ. De válaszok, a tényeket figyelembevevõ tisztázó vita helyett tanúi lehetünk a közélet eldurvulásának. Számos hír, cikk jelent meg az országos médiákban a Soroksári Önkormányzatot, illetve a vezetõket érintõ ügyekrõl. Elkerülhetetlen volt, hogy ezek az ügyek a helyi sajtóban ne kapjanak teret. A Soroksáron megjelent különbözõ írások, nyilatkozatok viszont sokszor félretájékoztatták az olvasót. Megkérdõjelezték azt a jogomat, hogy kérdéseket tegyek fel és véleményt formáljak. Mindezt arra alapozzák, hogy kizártak az MSZP-SZDSZ frakciójából. Lássuk, mi is az én bûnöm, mitõl lettem erkölcsileg megbélyegzett, frakcióból kizárt és lemondásra felszólított képviselõ. Akik a helyi jogot "kreatívan" alkalmazták… Soroksárszerte ismert, hogy az elmúlt év tavaszán felszínre került a polgármester és az alpolgármesterek természetbeni juttatásának pénzbeli megváltásával kapcsolatos ügy. Nevezetesen az, hogy az érintettek ezen a címen jogosan vették-e fel, - közel egy évtizeden keresztül - havonta illetményükön felül, annak 70, illetve a polgármester esetében 100%-át. Magyarázat több is született, de számomra
egyik sem volt meggyõzõ. A polgármester úr indoklása a legkevésbé, miszerint õ sokat dolgozik és ezért a havi bérének megfelelõ plusz pénzbeli juttatást elfogadhatónak tartja, tulajdonképpen a második fizetést jutalomként fogta fel! Vélhetõen a sokat dolgozó soroksári állampolgárok is szeretnének dupla fizetést kapni, csak nincsenek abban a helyzetben, hogy mindezt megszavaztassák maguknak. Soroksár Önkormányzatának vezetõi velük ellentétben, ezt megtehették. A kérdés tisztázásához a jegyzõ asszony a Fõvárosi Közigazgatási Hivatal jogi állásfoglalását kérte. A polgármester úr - biztos ami biztos, - a válasz megérkezése elõtt rendkívüli Képviselõtestületi ülésen megszavaztatta: a testület járuljon hozzá, miszerint a vezetõk a kérdéses összeget jó munkájuk elismeréseként, más jogcímen, akár jutalomként is felvehették volna. Ekkor azt javasoltam, hogy a folyamatban lévõ ügyben addig ne hozzunk határozatot amíg a Közigazgatási Hivatal állásfoglalását nem ismerjük. A testület a jutalmazás mellett döntött, én ellene szavaztam. Soroksár polgármesterét ez úgy felháborította, hogy írásban arra "kérte" Kivágó Ivánné alpolgármester asszonyt, az MSZP-SZDSZ frakció vezetõjét, az MSZP helyi szervezetének elnökét, hogy a frakcióból távolítson el. A Közigazgatási Hivatal megküldött állásfoglalásából megtudhattuk, hogy: "a pénzfelvételre hozott határozatok a meghozatalukkor hatályos jogszabályoknak nem feleltek meg... a természetbeni juttatások közül ugyanis kizárólag az utazási bérlet volt pénzben megváltható, ennek összege pedig nyilvánvalóan nem érhette el a jelzett határozatokban megjelölt mértéket". Bármennyire is szeretnék az érintettek félremagyarázni a dolgot, az állásfoglalás azt jelenti, hogy jogszabályellenes határozataik adtak lehetõséget a folyamatos pénzfelvételre. Ez 2003-ban a polgármesternek 440 ezer, az alpolgármestereknek 210 ezer Forint havonkénti plusz jövedelmet jelentett. Ezt kellett volna látatlanban megszavaznom? Az önkormányzat vezetõi pénzfelvételüket igazoló szakértõi álláspont kialakítására kérték fel Dr. Kolláth György alkotmányjogászt. A közpénzbõl fizetett jogi szakvélemény 500.000 forintba került. A szakvélemény megjelent a Civil Kurázsiban, de érdemes itt is felidézni Dr. Kolláth szakmai véleményét, melyet a jegyzõ tájékoztatására alapozott: "Összegzõ megállapításom: arra tekintettel, hogy hosszú idõn át nem volt hiánytalan, perfekt törvényi szabályozás az önkormányzati tisztségviselõk költségtérítése vonatkozásában, és ezt a törvényt csak 2000 után teremtette meg, jogszabály sértés címén nem látom megállapíthatónak a polgármesteri és a jegyzõi felelõsséget, a helyi jog "kreatív" megoldása és az azzal egybeesõ kifizetések miatt." Tehát a polgármester úr és vezetõtársainak dupla fizetése csupán a helyi jog "kreatív" megoldása. Nos, Soroksáron ennyire kreatívak a vezetõk, ha saját jöve-
delmükrõl van szó! Nem beszélve arról, hogy 2000 után talán már kevésbé kellett volna ilyen fajta kreativitásból példát mutatni. Tovább tetézve "bûnömet" azt sem szavaztam meg, hogy a polgármester magánügyben, térítésmentesen használhassa az önkormányzat pénzén fenntartott szolgálati gépkocsit. Nos, ezek azok a bûnök, melyek megalapozták frakcióból történõ kizárásomat. Még el sem ültek a "természetbeni juttatások" által keltett hullámok, amikor az országos sajtó figyelmét is felkeltette a polgármester telekügye. Az ezt firtató cikkek - nem vitatom - a polgármester úr és környezete számára meglehetõsen kínosak lehetnek. Telek a gyereknek Mi is történt valójában? A 2004 decemberi Képviselõtestületi ülésen minden képviselõhöz eljuttattak egy "szakértõi anyagot" mely az önkormányzat egyik ingatlanértékesítésérõl közölt dokumentumokat. Az iratokból kitûnt, hogy egy Táncsics Mihály utcai telek értékesítése kapcsán felmerülhet a polgármester erkölcsi, politikai és esetleg jogi felelõssége is. A dokumentumok szerint a forgalomképtelen törzsvagyon körébõl jogszabállyal ellentétes módon került kiszabályozásra, majd vitatható és tisztázásra szoruló körülmények között, nevetségesen alacsony áron, 3.5 Millió Forintért eladásra egy 1.120 m2-es építési telek. Nem sokkal késõbb pedig a vevõtõl a polgármester úr ugyanezen az áron vásárolta meg a telket úgy, hogy az eredeti vevõ, a vételár 10 %-át kitevõ illeték összegét sem fizettette meg a Polgármester Úrral. A képviselõkhöz eljuttatott dokumentumok ismeretében, tekintettel a polgármester úr érintettségére, független vizsgálatot kezdeményeztem a telekügyben. Ezt a polgármester úr nem támogatta, helyette a jegyzõasszony készített egy elõterjesztést, melyet három bizottság megtárgyalt és jóváhagyott azzal, hogy az ingatlan értékesítésével összefüggõen "szabálytalanság, mulasztás nem állapítható meg". A "vizsgálat" eredménye szerint, tehát minden rendben van. Ezt úgy fogadták el a bizottságok, hogy egyetlen dokumentumra sem voltak kíváncsiak. Magam részérõl, képviselõi jogaimmal élve kértem jegyzõasszonytól a dokumentumokba, az üggyel kapcsolatban keletkezett okiratokba való betekintés lehetõségét. Kérésem mai napig nem teljesült, de nem tudtak egy olyan határozatot sem felmutatni, mely felhatalmazta volna a polgármestert az adásvételi szerzõdés megkötésére a szerzõdésben feltûntetett vevõvel. A képviselõk azt sem kérdezték meg a polgármestertõl, miért nyilatkozott minden újságnak másként. Miért gondolta, hogy az MSZP áll az ügy hátterében, vagy hogy elégséges magyarázat e az, miszerint a még csak tervben lévõ gyermekének vásárolta a telket. Meglehetõsen hiteltelennek tûnnek ezek a nyilatkozatok, különösen akkor, ha azok Soroksár egyik leggazdagabb polgárának szájából hangzanak el. Ezen kívül számos kérdés merült még fel, mely indokolta volna a tárgyszerû és elfogulatlan vizsgálatot. Ezek megválaszolását tartottam
3 volna elfogadhatónak és összeegyeztethetõnek képviselõi eskümmel, erkölcsi, politikai meggyõzõdésemmel. Jellemzõ, hogy Kivágó Ivánné alpolgármester asszony, az MSZP helyi elnöke azt kérdezte tõlem: "Mi akarsz lenni, az igazság bajnoka?" Ezen kérdés megválaszolására a cikk terjedelmi korlátai miatt jelenleg nincs lehetõség, annyit azonban hozzáteszek, hogy nem ismerek bal vagy jobboldali törvényeket. Hiszem, hogy az önkormányzat képviselõi politikai meggyõzõdésüktõl függetlenül felelnek a közvagyonért, az azzal való felelõs gazdálkodásért. Tapasztaltam viszont, hogy kérdéseimmel, javaslataimmal, véleményemmel komoly zavart, némelykor riadalmat is okoztam. Legalábbis az engem ért támadásokból, a reakciókból erre lehet következtetni. Azt sem hagyom megkérdõjelezni, hogy jogom és erkölcsi kötelességem fellépni a visszás jelenségekkel, az elvtelen döntésekkel szemben. Nem tudom elfogadni, hogy míg több család az utcai közkútról hordja a vizet, mert az önkormányzatnak nincs pénze közmûvesítésre, addig a kerület vezetõi, az alpolgármester asszony is, több millió forintot vittek haza a helyi jog "kreatív" alkalmazásával hozott határozatok alapján. Talán a hallgatás a megalkuvás képessége lenne az, melyet Kivágó Ivánné alpolgármester asszony oly sokszor hiányolt velem kapcsolatban. Úgy vélem lehetséges, hogy Kivágóné asszony, - talán érdekeitõl sem függetlenül - menthetetlenül eltévedt a politika útvesztõjében. Soroksári telekügyek és telekárak… A polgármester úr telekügye, úgy tûnik lavinát indított el. A jegyzõ asszony beszámolójából például kiderül, hogy az elmúlt években Soroksáron négyzetméterenként 2-3 ezer forintos áron lehetett telket vásárolni. De erre utal a Civil Kurázsi legutóbbi írása is. Szrimácz Ferenc alpolgármester úr, 2005 februári képviselõtestületi ülésen elhangzott szavai pedig egyenesen elképesztõek. Nem kevesebbet állított, minthogy a Képviselõtestület egyes tagjai az önkormányzattól lényegesen olcsóbban vásároltak (bizonyára a polgármester úrhoz képest) telket, " méghozzá nagyságrendekkel olcsóbban…" Késõbb arról is beszélt, hogy valamennyi képviselõ esetében ki lehet kérni a vagyonnyilatkozatokat, amikbõl kiderül, kinek milyen és hány telke van. Te jó ég, már itt tartunk? Ezek után nem csodálkoznék azon, ha Soroksáron lakásra várók, családi otthont építeni szándékozók megostromolnák az önkormányzatot olcsó telkekért, hiszen az említett árak a
fõvárosban ismert telekáraknak csupán töredéke. Nyilvánvaló, hogy olcsó telek nem jut mindenkinek, csak egyeseknek. Szrimácz Ferenc alpolgármester úr, bizonyára nem csak ráijeszteni akart képviselõtársaira, hanem azt is kijelentette, mind errõl a soroksáriakat is tájékoztatni fogja. Gondolom, sokan kíváncsiak Szrimácz úr listájára, ami ma egyébként is divatos mûfaj. Hogy stílszerû legyek, elõttem talányos, hogy "a jobb egyenest, vagy esetleg a bal horgot" nagy igyekezetében, kinek akarta bevinni. Úgy tûnik mellé ütött és egyensúlyát vesztette. Mert bizony-bizony Szrimácz úr óhatatlanul is azt állította, hogy a közvagyont itt Soroksáron elkótyavetyélik, az Önkormányzat az ingatlanokat bennfentesek részére mélyen értékük alatt adta el. Ezt pedig ha Szrimácz Úr igazat beszél - a jogban jártasak hûtlen kezelésnek és jogtalan elõnyszerzésnek szokták nevezni. Lehetséges az, hogy ezúttal is a helyi jog "kreatív" alkalmazása érvényesült? Alpolgármester úr, egyben a Civil Frakció vezetõje kijelentésére (vagy feljelentésére) nem reagálhattam másként, minthogy kértem képviselõtársaimat, a következõ testületi ülésig írásban tegyenek nyilatkozatot arról, hogy képviselõi idõszakuk alatt saját maguk, közeli hozzátartozójuk, élettársuk vásárolt-e ingatlant Soroksár Önkormányzatától. Ha igen, mikor és mennyiért, valamint részesült-e fizetési kedvezményben. Várakozással tekintek a következõ testületi ülés elé, vajon hány borítékot bont fel és ismertet a jegyzõ asszony. A polgármester úr ügyét, a telekárakkal is összefüggõen érdekes megvilágításba helyezi a Polgármesteri Hivatal egyik levele. Történt, hogy 2004-ben az egyik képviselõ indítványt terjesztett elõ a polgármester úr által másodkézbõl megvásárolt, de a közvélemény elõtt még közparkként funkcionáló telek hasznosítására, nevezetesen, hogy a kihasználatlan területen legyen játszótér. A Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztálya 2004 október 21-i keltezéssel szakmai véleményben válaszolt a képviselõ úrnak. " A javasolt játszótér megvalósításának más okok mellett az is akadálya, hogy a kialakítási költség kb. 80 millió Forint lenne, plusz a telekár költsége (kb. 30 millió forint)." És ezt nem a "szakértõi csoport", hanem a Polgármesteri Hivatal két vezetõ beosztású dolgozója, a megbízott fõépítész és a Városfejlesztési Osztály vezetõje állítja. Hogyan is állunk tehát a soroksári telekárakkal? Azt pedig fel sem tételezem, hogy Soroksár polgármestere az
általa 3,5 millió forintért vett telket már 30 millió forintért árulja. A képviselõ úr önálló indítványára adott szakmai válasz egyéb meglepetést is tartalmaz. A jegyzõ asszony a telekvásárlással kapcsolatos kérdéseimre adott írásos válaszában azt írja, szemben a "szakértõi csoport" írásos anyagában foglaltakkal: nem kirívó, ha csupán egy telekre készítenek részletes rendezési tervet. A Városfejlesztési Osztály szakmai véleményében viszont egyértelmûen az olvasható, egyezõen a szakértõi anyaggal, hogy szabályozási tervet telektömbre lehet készíteni, mely esetünkben 4 hektár területû. Kinek higgyünk tehát? A megbízott fõépítésznek és a Városfejlesztési Osztály vezetõjének, vagy fõnöküknek, a jegyzõ aszszonynak. Több mint megérzés, hogy a szakemberek mondanak igazat, de könnyen lehet, hogy bajuk lesz belõle. Visszatérve az írás címére, Soroksáron Geiger Ferenc polgármester és Farkas Kálmán önkormányzati képviselõ között nem folyik bokszmeccs, pláne nem pankráció, még képletesen sem. A lényegrõl akarja elterelni a figyelmet az, aki a helyzetet személyek közti rivalizálásként, hatalmi harcként tûnteti fel. Sokkal inkább kényszerû részvevõi vagyunk a soroksári közélet árnyékosabb részének. Valamennyiünk érdeke, hogy az ügyek tisztázódjanak és az általuk keltett zivatarfelhõk mielõbb eltûnjenek Soroksár egérõl. Képviselõi eskünk arra kötelez, hogy a közjóért dolgozzunk, védjük és gyarapítsuk a közvagyont, a törvényeket betartsuk és betartassuk, hogy Soroksár javát szolgáljuk. Megítélésem szerint a polgármester úr és én ezt a szolgálatot ma másként fogjuk fel, vélhetõen e tekintetben sem egy oldalon állunk. A történtek ellenére sincs miért változtatni baloldali meggyõzõdésemen. Magam részérõl a közélet tisztaságát szem elõtt tartó, a Soroksáriak boldogulásáért dolgozó önkormányzati képviselõként a Sikeres XXIII. Kerületért Együttmûködõk Társasága egyik alapítójaként továbbra is aktívan részt veszek a közösségi munkában. A többit pedig bízzuk a soroksári választópolgárokra. Farkas Kálmán független önkormányzati képviselõ
Szerkesztõségi megjegyzés: A cikkben említett dokumentumok Az Együtt Soroksárért Egyesület honlapján (www.egyuttsoroksarert.hu) megtalálhatóak.
2005 ÁPRILIS 16-25 ISMÉT LEGYEN TISZTÁBB ÉS RENDEZETTEBB SOROKSÁR Kérjük vegyenek részt a tavaszváró környezettisztítási akcióban: Április 16-án (szombaton) 9.00-tól Bólyai János - Alsó Határúti kiserdõnél Április 23-án (szombaton) 9.00-tól a Molnár-sziget északi csúcsán A takarításhoz szükséges eszközöket kérjük hozzák magukkal! A Táncsics Mihály - Tárcsás utcai saroktelek
4
A családtervezés Magyarországon szinte minden várandós tudja, hogy a szülésre fel kell készülni, valamint, hogy a várandósgondozás fontos a magzat optimális fejlõdése és a kismama egészségvédelme érdekében.
S
ajnos azonban csak a "családtervezõk", tehát a gyermekeik vállalását tudatosan elõkészítõ párok vannak tisztában azzal, hogy a fogamzásra is fel kell készülni. Hiszen a fogamzáskor dõl el a gyermek neme; hogy egészséges lesz-e vagy beteg; de még az is hogy milyen adottsággal jön a világra. Ráadásul a fogamzásra felkészült várandósok képesek csak a magzati fejlõdés legérzékenyebb idõszakában, a megtermékenyítéstõl számított 3. és 8. hét között a leendõ gyermekükre igazán vigyázni. A várandósgondozót a nõk többsége ugyanis csak ezt követõen keresi fel. A fogamzáskor létrejött genetikai program alapján az említett "kritikus" idõszakban alakulnak ki a szervek és testformák, éppen ezért ilyenkor az ártalmas külsõ tényezõk megzavarhatják a fejlõdést, és rendellenességeket okozhatnak. A fogamzásra történõ felkészüléskor az elsõ lépés a családtervezõk "alkalmasságának" ellenõrzése. A családfa-értékelése alapján dönthetõ el, hogy szükség van genetikai tanácsadásra, illetve érdemes-e a legújabb géndiagnosztika révén az esetleges betegséghajlamot elõre jelezni. A leendõ kismama egészségi állapota alapján tisztázhatók a szakorvosi segítségre szoruló betegek (ilyenek elsõsorban az epilepsziások, cukorbetegek, depressziósok és más ritka betegségben szenvedõk). A családtervezõnõ hüvely-tisztasági vizsgálatával a gyakori nemi úton terjedõ fertõzések tárhatók fel, amelyek a fogamzás után veszélyesek lehetnek a magzatra, ezért mindenképpen kiküszöbölendõk. A nõk nemiszervi fertõzései (un. folyásai) kellemetlenek, a "petefészek" (pontosabban kismedencei) gyulladások pedig veszélyesek, mivel meddõséget is okozhatnak. A fogamzást követõen azonban ezek a kórokozók komolyan veszélyeztetik a magzatokat is, mivel a hüvelybõl feljutnak a méhbe, ott pedig magzatburok-gyulladást idéznek elõ. Ez önmagában is veszélyes, mivel könnyen a magzatburok megrepedéséhez (pl. a szeretkezés alatt) és ezáltal koraszüléshez vezethet. A magzatvízbe kerülõ kórokozókat azonban a magzat le is nyeli, ennek pedig tüdõgyulladás lehet a következménye. Sõt, a magzat vérkeringésébe behatoló baktériumok és vírusok agyhártya- és agyvelõ-gyulladást, emiatt pedig értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. E súlyos veszélyek azonban a nemiszervi fertõzések korai felismerése után a hatékony kezeléssel kivédhetõk. A férfi ondóvizsgálata az utóbbi években egyre gyakoribb nemzõképességi problémákat, valamint az ondó fertõzöttségét igazolhatja, amelyek ugyancsak szakorvosi kezelésre szorulnak. A leendõ édesapák bevonása a családtervezésbe ezen túl az apaság fontosságának a tudatosítását is szolgálja. A rubeólán és bárányhimlõn át nem esett nõket ilyenkor helyes beoltani e magzatokra veszélyes vírusfertõzések
kivédése érdekében. A fogamzásra történõ felkészülés optimális ideje három hónap. Ennek kezdetekor helyes abba hagyni a fogamzásgátló-tabletták szedését, meg a cigarettázást, italozást és a drogozást. A cigarettákban lévõ nikotin érösszehúzódást okoz és emiatt a magzat nem jut hozzá a vér közvetítette táplálékhoz. Ráadásul a vörösvértestekben a szénmonoxid foglalja el az oxigén helyét. A magzat ezért éhezik, és mint az ultra-
pótlásával, mivel az utóbbi kedvezõtlenül befolyásolja majd a magzat értelmi adottságait) és rendszeres tornával felkészíteni az izomzatot a szülésre, és a nõk szép alakjának a visszanyerésére. A fogamzásra így felkészült pároknál a havivérzés kimaradása nagy valószínûséggel a fogamzás bekövetkeztét jelenti, amit az érzékeny terhességi tesztekkel érdemes megerõsíteni és korai ultrahang-vizsgálatot kérni. Így a ritka, de nagyon veszélyes méhenkivüli terhességek (ekkor még mód van gyógyszeres kezelésükre) csakúgy felismerhetõk, mint az ikermagzatok (õk speciális gondozást igényelnek). De ami a legfontosabb, a kismamáknak tisztában kell azzal lenniük, hogy a kis szederszerû magzatkezdeménybõl ekkor, a fogantatástól számított 3. és 8. hét között lesz a "kis-ember", vagyis embrió, akire úgy kell vigyázniuk, mint a szemük világára. A magzatvédõ-vitaminokat is legalább a várandósság 12. hetéig helyes szedniük. Az életadásra így felkészült kismamák kereshetik fel azután a várandósgondozót. Az õ újszülöttjeikben a fejlõdési rendellenességek 33 %-kal, a koraszületések 50 %-kal, míg az értelmi fogyatékosságok 66 %-kal ritkábbak a szokásosnál. Dr. Czeizel Endre, orvosgenetikus a "Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelõzése"Alapítvány tudományos igazgatója (A tanácskérési igényt a 273-1913 telefonszámon lehet bejelenteni.)
Adója 1%-ával támogassa a “GENETIKAI ÁRTALMAK TÁRSADALMI MEGELÕZÉSE ALAPÍTVÁNYT” Adószám: 19669979-2-42 hangvizsgálat során látszik: az oxigénhiány miatt szinte fuldoklik. A következmény fejlõdésének visszamaradása lesz, ezért jóval kisebb súllyal jön a világra. Az újabb kutatások szerint azonban a várandóság alatti cigarettázás a magzatban végtaghiányt és ajakhasadékot (régen nyúlszájnak nevezték) is okoz. A várandóság alatti szeszesital-fogyasztás elsõsorban a magzat agyát károsítja, emiatt értelmi fejlõdése messze elmarad genetikai adottságaitól. A drogok hasonló hatással vannak a magzati fejlõdésére. Így bizton állíthatjuk, hogy jelenleg ezek a káros szenvedélyek és mentális mérgek jelentik a legnagyobb veszélyt a születendõ gyermekekre. Az ébredési hõmérséklet mérésével megállapítható a petetermelõdés idõpontja, ennek ismeretében hamarabb el lehet érni a fogamzást. (A pete csak 24 óráig életképes.) A fogamzás optimális napjának a petetermelõdést megelõzõ napot tartjuk, mivel így kivédhetõ a túlérett pete esetleges ártalmassága. Már ekkor, tehát a fogamzás elõtt 3, de legalább 1 hónappal feltétlenül el kell kezdeni a magzatvédõ-vitaminok szedését, aminek legfontosabb komponense a folsav, de bizonyított a B2, B6 és B12 fejlõdési rendellenességeket kivédõ hatása is. Érdemes ilyenkor a táplálkozás egészségességére fokozottan oda figyelni (pl. a sózás csökkentése révén és az ivóvíz jódhiányának
A DOWN-KÓR
A Down-kór olyan kromoszóma rendellenesség, amely jellemzõ küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz. Gyakorisága az anyai életkor elõrehaladtával növekszik. A Down-kór-szûrést az anyai vérbõl, a világvezetõ angol intézet végzi. Az angol Wolfson Betegségmegelõzési Intézet által végzett ún. Integrált teszt 94%-os biztonsággal szûri ki a Down-kórral sújtott terhességeket. A vizsgálat anyai vérbõl történik a 11-14. és a 16-20. hét között végzett vérvétellel. A vizsgálat díja 25.000 forint. Az eredmény Londonból 2 napon belül megérkezik.
További tájékoztatás a 06-20/945-3558 vagy a 06-1/273-1913-as telefonszámon.
5
A Molnár-sziget mindenkié … az elvi támogatásból és a közmûfejlesztés akadályozásából elegünk van.
A
Duna ráckevei (soroksári) ágának hajózható és lassan iszaposodó mellékága által határolt, kétharmad részben külterületimezõgazdasági, fennmaradó részében belterületi-üdülõövezeti besorolású Molnár-sziget Soroksár és Csepel határvonalán fekszik. Egykoron az itt mûködõ vízimalmok szorgos molnárai által õrölt gabonákból készített liszt fontos szerepet töltött be a Székesfõváros lakosságának ellátásában. A Soroksáron õrölt liszt és a belõle készített kenyér Pest és Buda határain túl is fogalomnak számított. Késõbb a szigeten döntõen mezõgazdasági tevékenység folyt. A különbözõ nagyságú parcellákon megtermelt zöldségbõl, gyümölcsbõl még a piacra is jutott. Csak kevesen emlékeznek arra, hogy a termést és a mûvelés rendjét akkortájt csõszök vigyázták, akik sötétedéskor csengetéssel jelezték a nap végét, egyben a felügyelet megkezdtét. Gazdátlanság és perspektíva Késõbb, az idõ múlásával a szigeten ifjúsági tábort építettek, ahol évtizedeken át nyaranta gyermekek ezrei részére volt biztosított a játék, szórakozás és gondoskodás. Soroksár önálló közigazgatásának létrejöttével az ifjúsággal és a gyermekkorúakkal kapcsolatos felfogás megváltozott. Elsõként a Fejér megyei Szár község melletti kastélyparkban mûködõ több száz fõs ifjúsági tábor került értékesítésre. A szigeti tábor látványa és állapota magáért beszél. Csak reménykedhetünk abban, hogy a gigantikus tervekben való álmodozás helyett egy olyan szabadidõpark valósulhat meg, amelyben egy folyamatosan mûködõ ifjúsági bázis a hozzátartozó többfunkciós, nyitott sportlétesítményekkel együtt, lehetõséget teremt a szigetre látogató sétálóknak pihenésre és kikapcsolódásra, nyáron gyermekkorúak táboroztatására. A területen megépíthetõ lenne egy hagyományos soroksári kisvendéglõ panzióval, bowling pályával, csónakkikötõvel, mely hozzájárulhatna a hagyományok ápolásához és az idegenforgalom fellendítéséhez. A szigeti bejáró melletti déli csúcs magasított fala magába foglalja az évtizedekkel ezelõtti mederkotrásból származó iszapot, amely terület fejlesztése lehetõségét adná annak, hogy a soroksári idõskorúakról való gondoskodás új tartalmat kapjon. Befektetõi tõke bevonásával, egy kidolgozandó koncepció alapján létrehozható volna egy emelt szintû, állandó szakfelügyelettel mûködõ Idõsek Otthona. Ugyancsak befektetõi tõke adhatna segítséget a sziget északi csúcsa rendezéséhez, ahol a sétautak és igényes zöldfelületek létrehozása mellett teniszpályák is kialakíthatók lennének. A tények magukért beszélnek A Molnár-szigeten közel ötszáz magántulajdonban lévõ ingatlan található, ebbõl 190 belterületi-üdülõövezeti, a többi mezõgazdaságikülterületi besorolású, a tulajdonosok többsége soroksári illetékességû. A tábor területét, a sziget déli- és északi csúcsát, valamint a bérbe
adott ingatlanokat figyelembe véve az önkormányzat jelentõs, mintegy héthektárnyi tulajdonnal rendelkezik. A terület fejlesztésének egyik jelentõs állomása a 70-es években döntõen magánerõbõl megvalósult elektromos hálózat kiépítése volt. Négy éve az ingatlantulajdonosok magánerõs közmûfejlesztésének eredményeként közel 40 millió forint befektetéssel a sziget valamenynyi ingatlanát ellátni képes 6 km hosszú gázvezetéket építettek. Megvalósításához az önkormányzat 3 millió forinttal járult hozzá. A fejlesztések hatására az ingatlanok felértékelõdtek és egyre többen hoznak létre igényes, állandó lakhelyül szolgáló építményeket. Sajnálatos, hogy a példaadó lakossági összefogással létrehozott értékteremtésrõl sem a Soroksári Hírlap, sem a közelmúltban Soroksár önállósága 10 évének eredményét bemutató kiadvány még említést sem tesz. Az lehetetlen, hogy ezen kívül az elmúlt 10 év alatt Soroksáron nem épült gázvezeték. A Molnár-szigeti látványos közmûépítése elhallgatása még nem indoka annak, hogy a többi gázvezeték építésrõl se essék szó. A sziget fejlesztése közügy Az ingatlantulajdonosok a fúrt kutakból nyert vizet, annak szennyezettsége miatt csak öntözésre használhatják. A területen közel száz olyan ingatlan van, amelyek eltérõ mértékben, közvetlen vagy közvetett módon szennyezik a felszíni és felszín alatti vizeket. A meglévõ és folyamatosan növekvõ környezeti károkozás mellett különösen nyáron egyre nagyobb a fertõzésveszély. Soroksár Molnár-szigete mindenkié! Vallják ezt azok, akik az elmúlt idõszakban a legtöbbet tettek azért, hogy Soroksár egyik legértékesebb és legígéretesebb fejlõdés elõtt álló területén, kertjeik, üdülõik, lakóházuk folyamatos rendbetételén, karbantartásán és csinosításán túl, az emberi élethez alapvetõen szükséges, további közmûveket magánerõbõl megépítsék. Az ingatlanok tulajdonosai kezdettõl tudják, hogy áldozatokat kell vállalniuk az infrastruktúra további fejlesztésében. Ugyanakkor joggal várják el, hogy Soroksár Önkormányzata jelentõs ingatlanhányada arányában vállaljon részt az építési költségekbõl. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a szigeti építményadók jelentõs mértékû emelése mellett a közmûvek csupán magánerõbõl történõ megépítésével az önkormányzati ingatlanokat is felértékeljék. A Molnár-szigeti közmûvek fejlesztése nem csak az ott élõ, ingatlantulajdonnal rendelkezõk érdeke. A közmûfejlesztésekkel - amellett, hogy a köz javai is felértékelõdnek - felgyorsulhat Soroksár ezen részének fejlõdése. Ez lehetõséget teremt arra, hogy a többszörösen mostohán kezelt, mezõgazdasági övezetbe sorolt Molnár utcai ingatlanok belterületbe vonása is megtörténjen. A közmûfejlesztést évek óta kitartóan szorgalmazók, annak magas költségeit kény-
szerûségbõl vállalók nem értik a döntéshozók építést hátráltató, azt megakadályozó álláspontját. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a közmûvállalatok által három éve jóváhagyott kiviteli tervek ellenére, még a saját pénzükbõl sem építhetnek víz- és csatornavezetéket a szigeten. Kinek áll(t) érdekében a fejlõdés akadályozása A Molnár-szigeti közmûfejlesztés kérdésében 2002 tavaszán Soroksár polgármesterének elõterjesztésében a Városfejlesztési Osztály, mint hatóság javaslata alapján a képviselõtestület a közmûfejlesztést elvileg támogatta, egyben állást foglalt arról, hogy: "… a folytatáshoz mindenképpen szükséges a jogerõs szabályozási terv, amely a szükséges keretmetszeteket a közmûfejlesztéshez biztosítja. Ennek birtokában van csak mód kiadni a tulajdonosi, közútkezelõi, szakhatósági hozzájárulásokat." A döntés azért is következetlen és érthetetlen, mert egy évvel ezt megelõzõen a gázvezetéképítés hatósági engedélyezéséhez nem volt feltétel a jogerõs szabályozási terv megléte. Ezen - jogszerûségében megkérdõjelezhetõ állásfoglalás képezte az alapját annak, hogy a testület döntésére hivatkozva, amögé bújva az építéshez szükséges engedélyek kiadását a tisztségviselõk és az önkormányzat hatósága folyamatosan megtagadhatta. Miközben a sziget belterületi-üdülõövezeti részére egészen 2004 február 27-ig - az új szabályozási terv megalkotásáig - a XX. Kerületi Tanács által elfogadott Részletes Rendezési Terv érvényben volt. Soroksár polgármestere és jegyzõje a kérdést tisztázandó levelekre válaszolva folyamatosan ellenkezõjét állította, miszerint "… a sziget belterületi-üdülõövezeti része sem tekinthetõ rendezetnek". Ma sem tudható, ezt miért tették?! A szigetiek joggal tételezik fel, hogy az önkormányzat által megfogalmazott elvi támogatás a gyakorlatban - az elmúlt három év során -a közmûépítés minden körülmények között történõ megakadályozását jelentette. Többen úgy vélik, ez tudatosan van így s, hogy az önkormányzati tulajdon privatizációja lehet a mögöttes szándék. Mert így, a sziget jelenlegi közmûvesítettlen állapotában, lehetõvé válhat, viszonylag szerény áron az önkormányzati tulajdon megszerzése. Ha pedig egyesek nem erre spekulálnak, akkor nincs ésszerû magyarázata annak, hogy a jelentõs magánerõvel megvalósuló közmûfejlesztés miért ne váljék a közösség hasznára is a közvagyon felértékelése révén. Soroksár vezetõi természetesen ezzel tisztába kell, hogy legyenek, hiszen fennhangon hirdetik, hogy a közpénzbõl megvalósuló közmûfejlesztések felértékelik a magántulajdonban lévõ ingatlanokat is. Ez igaz, de a fordítottja is. A Molnár-szigeti fejlesztéseket összefogó Molnár-szigeti Közmûtársulás a közmûfejlesztésben résztvevõkkel együtt folyamatosan kezdeményezte a rossz döntés felülvizsgálatát. (Folytatás a 6. oldalon...)
6 (...folytatás az 5. oldalról)
Idõközben az is kiderült, hogy a döntésben résztvevõ képviselõk egy részének nem volt ismerete arról, hogy a közmûfejlesztést lehetõvé tevõ Rendezési Terv létezik. A Molnár-szigetiek egyetértenek abban, hogy a magánerõs közmûfejlesztés megakadályozásáért az érintetteket morális, erkölcsi és anyagi felelõsség terheli. Az önkormányzat akadályozó magatartása miatt az építõközösség a Fõvárosi Közigazgatási Hivatalhoz fordult. A hivatal szakmai álláspontjában nem látja akadályát az üdülõövezet közmûvezeték-építésének akkor, ha azok a szabályozási vonal figyelembevételével kerülnek megépítésre, álláspontja szerint a késõbbi telekszabályozás, telekmegosztás vagy telekegyesítés sem lehet akadálya a közmûvesítésnek.
A fentiek ellenére az üdülõövezet közmûvesítésével kapcsolatos idõközben kiadott hatósági engedély csak korlátozással adott lehetõséget az építésre. Megakadályozva azt, hogy a vízvezeték közegészségügyi szempontból elõírt körvezetéke kiépüljön. További következménye, hogy emiatt több mint száz ingatlan vezetékes ivóvízzel és csatornával való ellátása meghiúsul. A hatóság a Völgyhajó utca egyik szakaszának útfelületét keskenynek tartja, és vezetéképítést az itt lévõ ingatlanok kiszabályozásához köti. A hatóság évek óta tartó "következetességéhez" ezúttal sem fér kétség. Kételyt mindössze az ébreszt, hogy az általa közmûfejlesztésre keskenynek ítélt 6,3m széles útszakaszon a meglévõ gázvezetéket is figyelembevéve miért nem helyezhetõ el a kisméretû víz- és szennyvízcsatorna vezetéke? A Magyar
A Völgyhajó utcai útszûkület 6,3m
Nagyobb védettség a bûncselekményekkel szemben azánkban az volt természetes, hogy a polgárok a biztonságuk védelmét minden tekintetben a rendõrségtõl várták. A rendszerváltást követõen a bûncselekmények száma rohamosan nõtt, egyre többen váltak a bûnözõk áldozatává. A rendõrség egyedül már nem volt képes a bûnözés növekedésének megállítására, szükségesé vált a lakosság közremûködése önmaga biztonsága és vagyonának megvédése érdekében. Természetes, hogy a fejlett nyugati demokráciákba jól bevált Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) sok településen, köztük Soroksáron is létrejött. Eredményességét annak köszönhet, hogy a programban résztvevõk életvitelét nem változtatja meg. Ennek ellenére nem kis mértékben nyújt a bûncselekmények elkövetésével szemben védettséget. Az ember közvetlen környezetének figyelése és segítése szándékával létrehozott közösségek perspektívája korlátlan, hisz itt mindenki a saját tulajdonára, környezetére vigyáz. Késésben vagyunk, de nem vagyunk elkésve. Biztató, hogy egyre többen csatlakoznak a Szomszédok Egymásért Mozgalomhoz. Egy lakást lehet többé vagy kevésbé biztonságosan zárni, de a betörést, a lakásban élõ emberek megtámadásának veszélyét akkor lehet hatékonyan megelõzni, ha a rossz szándékkal érkezõk még a kiszemelt hely közelében sem
Dr. Farkasfalvi József a közmûtársulás elnöke
A Völgyhajó utcai útszûkület méretezése és a közmûvek elhelyezhetõsége
Az önszervezõdõ civil bûnmegelõzésrõl
H
Szabványok elõírása szerint a három - gáz-, víz-, és a nyomott rendszerû kisátmérõjû szennycsatorna - közmû építési helyigénye 1,99m! Lehetséges az, hogy Soroksáron a Magyar Szabvány elõírásai sem érvényesek? A közmûfejlesztésben résztvevõk abban bíznak, hogy az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosításának és a Fõvárosi Közigazgatási Hivatalnak a képviselõivel a közelmúltban tartott Molnár-szigeti helyszíni bejárás tapasztalatai alapján készülõ állásfoglalás segítséget adhat Soroksár Önkormányzatának ahhoz, hogy a sziget közmûfejlesztésével kapcsolatos, egyre tarthatatlanabb álláspontját felülvizsgálja.
érezhetik magukat "biztonságban". Érezniük kell a figyelõ szemek jelenlétét, és ezt a tudtukra is kell adni! (SZEM plakátok, matricák, stb...). A szomszéd azonnal segíthet A biztonsága érdekében minden polgárnak a tõle elvárható minimumot meg kell tennie. Adott közösségben kialakított jelzõ-riasztó rendszer pótolhatatlan elõnyt biztosíthat. Az emberek többsége napközben nem tartózkodik otthon, de egy 14-16 lakásos emeletes társasházban, egy 10-14 családi házból álló utcasor valamelyik lakásában 1-2 ember bizonyosan otthon van. Riasztás, észlelés esetén az 1-2 percen belül odaérõ szomszéd azonnal segítséget nyújthat. A szomszéd lehet az, aki szükség esetén rendõrt tud hívni, a magatehetetlen emberhez õ hívhat mentõt, vagy értesítheti a tûzoltókat. A szomszédoknak nem feltétlenül az a feladatuk, hogy betörõt fogjanak, vagy szakszerû orvosi ellátást nyújtsanak, hanem az, hogy elsõdleges és azonnali segítséget nyújtsanak a rászorulónak. A rácsokkal való védekezés relatív biztonságot nyújt, de a jól felkészült betörõt a rács nem fordítja vissza, legfeljebb egy kicsit lassítja célja
elérésében. A rácsok adott esetben nehezíthetik a tûzoltók munkáját. Mi, egészséges önbizalommal rendelkezõ felnõtt emberek nem nagyon hisszük, hogy mi is néha segítségre szorulhatunk. Példák sokasága bizonyítja, hogy ahol a SZEM kiépült és azt különbözõ módon, például matricával jelzik is, a lakásbetörések, gépkocsi lopások jelentõsen csökkentek. Közös érdekünk. A mozgalomban bárki részt vehet, a GYESen lévõ anyuka vagy kismama, a nyugdíjas idõs vagy rokkant személy, iskolás gyerek. A részvétel nem igényel külön idõt, nem kell eltérni a mindennapi megszokott életvezetéstõl. Belátható, hogy a "Szomszédok Egymásért" programba résztvevõk az átlagosnál nagyobb biztonságban élhetnek. Az önszervezõdésen alapuló összefogás közös érdekünk! A szervezésben jelentõs szerepet tölthetnek be a társasházak képviselõi, a polgárõrök, akiknek nagy területre van rálátásuk, környezetük elõtt ismertek, de nagyon fontos, hogy az önkormányzat és a rendõrség támogassa ezeket az önszervezõdéseket. Az emberek érezzék maguk mögött a közrendért és közbiztonságért hivatásszerûen felelõsséget viselõ szervezeteket. Koi Gyula a SZEM Egyesületi fõkoordinátora
7
A közélet stílusáról Avagy jelen van-e Soroksáron Sztálin és Göbbels szelleme?
A
figyelmes olvasók bizonyára meglepõdve, netán közülük sokan megdöbbenve olvashatták a Soroksári Hírlap 2005 február 25-i számában, a Városházi Napló rovatban Szrimácz Ferenc Alpolgármester Úr Képviselõtestületi ülésén elhangzott szavait. Idézem: "…amit az ellenzõk tábora mûvel, az a sztálini, göbbelsi módszerek sûrítménye.". Az idézett mondat számos kérdést vet fel. Alpolgármester Úr, bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogy: Valóban a legsötétebb és legvéresebb, tömeggyilkosságoktól sem mentes diktatúrák módszerei jellemzik az "ellenzõk" megnyilvánulásait? Kiket illet ezen jelzõkkel, minõsítve ezáltal az "ellenzõket" támogató, netán rájuk szavazó soroksári lakosokat is? Jellemzõ-e a demokrácia oly mértékû torzulása, amelyben nem csak úgy egyszerûen a sztálini és göbbels-i módszerek, hanem azok "sûrítménye" is jelen van? Az eddig felszínre került "ügyek" (tisztségviselõk természetbeni juttatása; polgármester telekügye) valóban olyanok-e, melyek miatt az indulatai ennyire elszabadulhattak? Lehet-e Soroksár egyik vezetõje az, aki nagy nyilvánosság elõtt így minõsíti az esetleges politikai riválisait? Szrimácz Ferenc Úr a soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete jelöltjeként, nagyszámú soroksári civil szervezet támogatásával nyerte el mandátumát és lett Soroksár alpolgármestere és az önkormányzat Civil Frakciójának vezetõje. Nyilvánvaló, hogy akiknek bizalmából Szrimácz Ferenc magas tisztségét betöltheti, nem osztják az idézett mondat-
Március 15-e, Soroksár.
ban megfogalmazott álláspontot. Meggyõzõdésem, hogy a soroksári választópolgároktól távol áll annak a gondolata is, hogy egyébként a demokrácia természetes vonásaként jelenlévõ ellenzék tevékenységét a sztálini és göbbels-i módszerek jellemzik. A túlnyomó többség véleménye biztosan az, hogy az ellenzék (vagy ahogy Szrimácz Úr mondja: az ellenzõk) fontos feladata, hogy a hatalmat gyakorlók folyamatosan kontroll alatt legyenek, hogy egyfajta garanciát jelentsenek a közélet tisztaságát és a hatalomgyakorlás eredményességét illetõen. Az ellenzék hiánya éppenséggel a hatalmat gyakorlókat csábíthatja antidemokratikus módszerekre, elvtelen döntésekre. Alpolgármester Úr az "ellenzõkrõl" azt mondta, hogy "…valótlanságokat állítanak, hamis színben tüntetnek fel történéseket, személyeket, csúsztatnak, rafinált módszerekkel valótlanságokat sejtetnek". Ha Alpolgármester Úr és másoknak is ez a véleménye, akkor ez tárgyszerû vitában, a tények tisztázásával, a közvélemény számára is átlátható módon nyilvánvalóvá tehetõ, mert ha valaki alaptalanul vádol, hazugságokat terjeszt, akkor ez a közvélemény elõtt azok számára jelent erkölcsi, politikai kárt, akiket alantas szándék vezérelt. De azt is nyilvánvalóvá kell tenni, ha azokat illetik hazugsággal, csúsztatással, erkölcstelen magatartással, akik a visszásságokat, a hibákat, netán visszaéléseket szóvá teszik. Ezért nincs más lehetõség, minthogy a szélsõséges minõsítések mellõzésével a bírálat tárgyává tett ügyeket a közvélemény elõtt is tisztázni kell, nem csak jogi, hanem erkölcsi, politikai szempontok szerint is. Szrimácz Ferenc Alpolgármester Úr idézett mondata az Önkormányzat Képviselõtestületének ülésén hangzott el. Biztosan voltak a Képviselõtestület tagjai közt olyanok, akik az
emlékmû hátoldalát nézhették és nem láthatták magát a koszorúzást sem! De hátoldalát fordította feléjük az ünnep tiszteletére felvont Emlékmû mögé kényszerített emlékezõk. nemzeti lobogó is. Zöld-fehér-piros, a pirosAz Önkormányzat idén is megtartotta már- fehér-zöld helyett! cius 15-én szokásos megemlékezését a Hõsök terén. A rendezvény színvonalának szegényességérõl most itt nem kívánok szólni. Érdemes viszont beszélni a normális ünnepélyek megrendezésének egyik legnagyobb akadályáról: a helyszín alkalmatlanságáról. A tavalyi március 15-e után, most másodízben tapasztalhattuk, hogy a megemlékezésen jelenlévõ közönség szinte teljesen ki volt zárva az ünnep hangulatából, az 1848-as emlékmû rendkívül szerencsétlen, rossz elhelyezése miatt. A Hõsök tere átrendezésérõl döntõk 2003-ban, ugyanis csak az 1848-as emlékmû mögött, illetve az elsõ világháborús emlékmûhöz vezetõ keskeny úton, hagytak elegendõ szabad területet a közönség és a koszorúzók felA Hõsök tere két évvel ezelõtti átépítésekor sorakozására. Már-már kegyeletsértõ volt, hogy a márciusi ifjak emléke elõtt tisztelegni akaró az önkormányzat, az emlékmûvek elhelyesoroksáriak a megemlékezés alatt csupán az zésének és azok környezete kialakításának
említett minõsítéssel nem értettek egyet. Sajnálatos, hogy az Alpolgármester és Frakcióvezetõ Úr véleményétõl a jelenlévõk közül senki nem határolódott el, azt nem utasította vissza. Nem tette ezt Geiger Ferenc polgármester, a Civil Szervezetek és Személyek Egyesületének elnöke, Kivágó Ivánné alpolgármester asszony, a MSZP soroksári szervezetének elnöke, Tüskés Józsefné képviselõ asszony, a SZDSZ kerületi elnöke sem. Hallgatásuk bizonyosan nem az általuk képviselt választók véleményét tükrözi. Szrimácz Ferenc Úr megbotránkoztató szavait bizonyára olvasták azon civil szervezetek vezetõi és tagjai is, akik támogatásukkal hozzásegítették tisztségéhez. Elgondolkodtató, hogy elhatárolódásuknak eddig nem adták jelét. Vélem, hogy a hallgatás nem a civil kurázsi megnyilvánulása. Bizonyos, hogy a közbeszédnek ilyetén való eldurvulása, az "ellenzõk" sztálini, göbbelsi minõsítése távol áll a civil szférától. Megjegyzem, érdemes lenne egyszer arról is szót váltani, hogy vajon mit kell érteni Soroksáron a civil kurázsin. Azt kell-e érteni amit a civil szervezetek és személyek lapja, a CIVIL KURÁZSI képvisel, vagy pedig azt, amit az ismert fogalom jelent, nevezetesen távolságtartást a hatalomtól, bátor kiállást és állampolgári önérzetet? Sokan vannak Soroksáron is, akiknek meggyõzõdése, hogy a közéletben, a közbeszédben nincs helye a szélsõségeknek, az indulatoknak, a nemtelen vitáknak. A közbeszédnek az a stílusa, amelyet Szrimácz Ferenc Alpolgármester Úr közéleti minõségében megütött, visszautasítandó! Európában, a fejlett demokráciában és bizonyára Magyarországon is, azok, akik Szrimácz Úrhoz hasonló nézeteket vallanak, és azokat a közélet színterén kinyilvánítják, azok örökre "kiírják magukat" a közéletbõl. A kérdés csupán az, hogy ez mikor következik be Soroksáron. Fenyvesi Dezsõ Az Együtt Soroksárért Egyesület alelnöke
legalapvetõbb követelményét is figyelmen kívül hagyva, nem biztosított területet az emlékmûvek elõtt a közönség számára. Közvetlenül az 1848-as emlékmû elõtt,- vele szemben, - ott ahol az ünneplõ közönségnek lenne a helye, az elsõ világháborús szobor és a játszótér kerítése áll! Ez súlyos szakmai hiba, amely hosszútávon is lehetetlenné teszi Soroksáron nemzeti ünnepünk jelentõségéhez méltó, emelkedett, tartalmában és látványában is maradandó élményt nyújtó megemlékezését! Az ésszerûtlenül kialakított környezet miatt, az ünnepi megemlékezést sem lehetett az 1848-as emlékmû elõtt, annak talapzatánál megtartaniuk a rendezõknek, ahogy azt a józan ész megkövetelné. A szereplõk kénytelenek voltak, a több éve megcsonkítottan álló, majdnem szétesõ, elsõ világháborús emlékmû lépcsõjérõl elmondani az ünnepi beszédet, a mûsort, hogy a közönség legalább abból hallhasson, vagy láthasson valamit. Nem hisszük, hogy létezik az országban még egy ilyen rosszul elhelyezett emlékmû. Rozsó József
8
A parlagfû egészségünk ellensége! …virágpora a legagresszívebb allergológiai szempontból.
Hogyan ismerhetjük fel? Magassága nagyon változatos attól függõen, hogy a körülmények mennyire kedveznek számára. A kifejlett növény magassága zárt és magas növénykultúrában (kukorica, napraforgó) a 150 cm-t is meghaladhatja. Központi, egyenes szár adja a tartó vázát, amelybõl az oldalhajtások sûrûn ágaznak el. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekbõl kinövõ oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerûtlenül végzett kaszálással történõ védekezést ellene. Az eredményes védekezéshez fontos felismerni a növényt már a szikleveles állapotától. A növény levelei jellegzetesen szel-
ERZSI NÉNI SÜTEMÉNYE:
CSOKOLÁDÉKOCKA HOZZÁVALÓK: hosszúkás (téglalap alakú) barna piskótalap (készen vett vagy házilag sütött), 10 dkg vaj, 15 dkg margarin, 15 dkg étcsokoládé, 3 evõkanál kakaópor, 2 narancs reszelt héja és kicsavart leve, 1 evõkanál rum, l teáskanál nescafé, csipetnyi só, 35 dkg cukrozott gyümölcs/beszá-
delt formájúak, színük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Milyen az életmódja? A magról kelõ kétszikû növények közé tartozik, magtermésének beérése után elpusztul. A virágpor szóródásának zöme július végén és augusztus hónapban történik meg, majd ezt követõen kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig állandóan tart. Egyetlen parlagfû tõ képes 8 milliárd virágporszemet termelni. A virágport a szél akár 100 km-es távolságra is képes tömegesen eljuttatni, évente több ezer tonna kerül így a levegõbe. A termés érése október közepe táján kezdõdik. Egy közepes növény átlagban 3000-4000 db csíraképes magot érlel, de mértek már 60 ezer darabos termésszámot is egyetlen tövön. Hogyan védekezzünk? A parlagfû elleni védekezés fõ szempontja, hogy a virágzás, pollenképzõdés elõtt kerüljön sor a teljes kiirtásra, és az oldalhajtások képzõdésének megakadályozására. Kézi gyomolással, mely során teljes egészében eltávolítjuk a növényt. Ez elsõsorban kis területeken alkalmazható: játszóterek, homokozók, parkok, ahol a kémiai védekezés mellõzendõ, illetve célszerûtlen. A növény kihúzásához használjunk kesztyût. Iskoláskorú kisgyermekeket a parlagfûmentesítésbe ne vonjunk be. Kaszálás - különösen egyszeri alkalommal alapjában véve nem jelenti a parlagfû kiirtását, mert a növény az alacsonyabban elhelyezkedõ oldalrügyeibõl 3-4 oldalhajtást nevel, és ugyanolyan intenzitással virágzik néhány hét múlva. Általában háromszori kaszálás biztosít megfelelõ eredményt. A háromszori kaszálás költsége viszont nagyon magas. Az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelõzõ idõszakban a leghatékonyabb. Kémiai védekezés. A parlagfû irtása gazdaságosan a gyomirtó szerek felhasználása nélkül nem képzelhetõ el. Gyomirtás elõtt alapos környezettanulmányt kell folytatni. Ilyen kezelést nem szabad alkalmazni különösen frekventált helyeken, játszótereken. Mit tegyünk? Ha a pollenszezonban hirtelen kezdõdõ, banális megfázásnak indult tünetek két hét alatt nem múlnak el, érdemes fül- orrgégészhez fordulni. Hiszen az allergián kívül több gégészeti betegség is kiválthat hasonló tüneteket. Ennek tisztázására a gégész szakorvos a legalkalmasabb. Az allergiás tüneteket úgy szüntet-
hetjük meg, ha kiküszöböljük életterünkbõl az allergént. Pollenszezonban óvakodunk a szabadtéri sportoktól, (kirándulás, motorozás, labdarúgás stb.) kemény fizikai munkától is. Nem autózunk nyitott ablakok mellett. Gyakran mossunk hajat, hiszen a pollen szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta. A nyaralás megtervezésekor azt az országot és idõpontot kell elõnyben részesíteni, ahol az allergiás náthát okozó virágpor nem, vagy csak minimális mennyiségben található. Ebben segítségünkre lehet a mellékelt pollennaptár. A levegõ virágpor koncentrációja száraz, meleg, szeles idõben a legnagyobb, ha esik az esõ megtisztul a levegõ, mert a csapadék kimossa a pollent a légkörbõl.
radt vegyes befõtt, vagy kimagozott puha aszalt szilva stb.) a tetejére 3 dkg csokoládéforgács, vagy csokoládédara. A margarint megpuhítjuk (de nem olvasztjuk fel), majd a narancslével, a narancshéjjal, a rummal, a sóval, a nescaffe-val és a kakaóporral nagyon habosra keverjük. A megreszelt csokoládét hozzákeverjük. A cukrozott gyümölcsöt vagy a kemény befõttet nagyon apróra összevágjuk. A piskótát
éles késsel három lapba vágjuk. Az alsólapot bekenjük a krémmel, rászórjuk a gyümölcs darabok felét, majd ráillesztjük a második lapot, amit ugyancsak bekenünk, gyümölccsel megszórjuk és ráborítjuk. A tetejét krémmel bekenjük, és csokoládéforgáccsal megszórjuk. Dermedését követõen kockára vágjuk. Jó étvágyat kívánok! Tóth Erzsébet
December
November
Október
Szeptember
Augusztus
Július
Június
Május
Április
Március
Pollennaptár Február
szénanátha korunk egyik leggyakoribb és egyre hatalmasodó, öröklött hajlamon alapuló allergiás betegsége. A népesség 15-20%-át érinti. Elsõsorban a fiatal felnõttek és gyermekek szenvednek tõle. Önmagában nem okoz életveszélyes állapotot, de a mindennapi életvitelünket jelentõsen korlátozza. Csökkenti a teljesítõképességet munkában és tanulásban egyaránt. Súlyosabb esetekben alvászavarhoz, kimerültséghez vezet. Tünetei a közönséges meghûléshez hasonlóak: hirtelen jelentkezõ, vízszerû orrfolyás láz nélkül, tüsszögési rohamokkal, szem- és torokviszketéssel kísérve. Leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel nem látható virágpora. Szerencsére a virágos növények kis hányada okoz csak allergiát. Általában a kicsiny, jelentéktelen virágot nevelõ, sok pollent termelõ, szélporozta, nagy tömegben élõ, elterjedt növények ezek. A leggyakoribb allergén termelõk a füvek, egyes gabonafajták (áprilistól júliusig virágoznak) és a gyomok. Ezek közül a parlagfû - júliustól késõ õszig virágzik - emelkedik ki, ennek a virágpora a legagresszívebb allergológiai szempontból. Életciklusát a mellékelt grafika mutatja.
Január
A
A parlagfû virágzata Szer Ferenc Program koordinátor
9 az EGYÜTT újságot! Kicsit többet Olvasói vélemények és Köszönjük mást is megtudtunk Soroksárról, ha lehet, Köszönjük leveleiket. Ezek döntõ többsége elismeréssel szól lapunkról. A levelek között voltak olyanok is, melyek elsõsorban a közéleti szereplõket illetõen túlzottan személyeskedõk, rágalmazók, becsületsértõk voltak. Ezekbõl még részleteket sem közlünk. A pontos címet és konkrétumokat tartalmazó levelekre folyamatosan válaszolunk. Hozzánk eljuttatott szórólapjaik és újságaik arról tanúskodnak, hogy valóban Soroksárért kívánnak dogozni. Korábban arra gondoltam, gondoltunk, hogy ez is csak egy fellángolás és kampányfogás, ígéret, amivel már sokszor találkoztunk. Bevallom, kellemesen csalódtam Önökben. Jó volna, ha rendszeresen írnának a kerületben történtekrõl. K. L. - Millennium-telepi lakos
A Soroksári Hírlap februári számában olvasottak alapján jöttem rá arra, hogy Önök "mibe tenyereltek bele". Megítélésem szerint egyesek képtelen tudomásul venni, hogy színre léptek olyan szereplõk - és itt elsõsorban egyesületükre gondolok -, akik a közért és a közösségért végzett munkát nemcsak hirdetik, de kezdeményezõen szervezik és tevõlegesen részt is vesznek benne. Végzett munkájukat egyre többen elismerjük, ne hagyják abba! Sz. K. - soroksári pedagógus
Kutya sors?
jelentessék meg rendszeresen és legyenek na- A Soroksári Hírlap Réti Béla Gábor képviselõ gyobbak a betûk, mert idõsek vagyunk és ne- hozzászólásából: hezen olvasunk. P. K. - Péteri-major "Sok kóborló kutya van Soroksáron. Ezeket a tulajdonosok hosszabb idõre kizárják, az ebektõl Meddig tûrjük még mi, Vágóhíd utcai lakosok, nappal félnek a járókelõk, éjszaka álomzavaró az utcánkban zajló, egyre növekvõ kamionfor- hatása van a vonításnak, ugatásnak." galmat? Házaink elõtt napról-napra, nem egyEz az álomzavaró magatartása a kutyáknak, szer egymást elõzõ, kerozint és egyéb veszélyes ami megfogott. Megoldási javaslataim: anyagokat szállító jármûvek tûnnek fel. A robosztus jármûvek letördelik az általunk 1. Talán bûnmegelõzési célzattal kinézhetne a ültetett fák ágait, pusztítják kisállatainkat, kipulakásból a kutya tulajdonosa, hogy az miért fogógázaik károsítják növényeinket, megfoszugat. Azért, mert a kutyák ugatása soha nem tanak bennünket az egészséges levegõ vételétõl öncélú. is. Tönkre teszik az amúgy is elhanyagolt 2. Talán be kellene engedni a kutyát a lakásba, és útjainkat, az óriási súlyok vágtája következtében akkor nem lenne álomzavaró az ugatás. repedeznek házaink falai, alapjai, az utcára 3. Talán el kellene vinni ezeket az ugató nézõ szobáink immár lakhatatlanná váltak. kutyákat a képviselõ úr érdekeltségébe tarA megengedhetõ zajszínt mértékét jóval megtozó kutyaneveldébe. Ott megtanítanák haladó, az éjszaka sem szûnõ dübörgés miatt az nekik, hogy a kutya igazán nem azért van, utcai szobákban nem lehet tévét nézni, rádiót hogy ugasson. hallgatni, legkevésbé aludni. Mindnyájan tudjuk a kialakult helyzetért azok is felelõsek, akik A kutya már az õsembernek is hûséges ígéretet tettek arra, hogy ha megépül az ÉPFU- segítõjének és társának számított. A kutya többnál a HÉV-átjáró, intézkedni fognak a kamion- nyire aszerint viselkedik, ahogy a gazdája forgalom utcánkból történõ kitiltására. Ezek betanította. Tudjuk, az emberek sem egyforszerint nem, vagy eredménytelenül intézkedtek. mák! Az együttélés szabályainak betartása minIsmét felmerül a kérdés: Meddig tûrjük még az dannyiunk érdeke. Addig is reménykedjünk... érdekeink képviseletére hivatottak és egyben Az embereket tisztelõ, intézkedésre kötelezettek tehetetlenségét. K. I. - Vágóhíd utca
A Fõpolgármester válaszolt!
Ne csodálkozzon azon, hogy Önöket támadják, és Önt a képviselõtestület többsége ellenségének tartja. Önök az elmúlt két év során munkájuk alapján Soroksár-szerte ismerté váltak. Az Önöket támadók nagy hibát követtek el, Elõzõ lapszámunk eljutott a Fõpolgármester amikor nagyszerû kezdeményezéseik támo- úrhoz is. A lapban közölt "Megbilincseltek" címû gatása, felkarolása helyett odáig mentek, hogy a írásra Dr. Demszky Gábor fõpolgármester az közterületek takarításáért megbüntették ma- alábbiakat írta: gukat. Mi köszönjük Önöknek, ha tudunk, "… Teljes mértékben egyetértek Önnel abban, segítünk. hogy nem engedhetõ meg az autósok "dupla W. J. - tõsgyökeres, Grassalkovich utcai büntetése". Éppen ezért kezdeményeztem az elmúlt év végén a vonatkozó rendelet Kiadványaikat rendszeresen megkapom, módosítását. Ennek értelmében már nem lehet legutóbb megjelent újságjuk alapján arra kerékbilincset alkalmazni a parkolózónában következtetek, hogy Önök programjuk és lejárt jeggyel vagy jegy nélkül várakozó végzett munkájuk alapján a korábban létrejött autókkal szemben. A KRESZ által tiltott helyen szerep le- és elosztáson változtatni akarnak. Ön parkoló autókra pedig pótdíj nem állapítható a korábbi választáson polgármesterként kívánt meg és kerékbilincset csak indokolt esetben, a elindulni. Ne csodálkozzék hát azon, hogy vanforgalom akadályozása és balesetveszély nak olyanok, akik rossz-szemmel nézik Soroksár okozása nélkül lehet elhelyezni. érdekében végzett és hasznos tevékenységüket. A szankciók igazságosabbá, méltányosabbá Egyre többen vagyunk, akik abban reménykedtétele csak az elsõ lépés volt a parkoláspolitika nek, hogy a helyzet megváltozik. megreformálásában. Ezt követõen került sor a T. Á. - Soroksár újtelep szombati díjfizetés eltörlésére. A jövõben további elõremutató intézkedések végrehajtása Felháborító, hogy az önkormányzat hivatalos történik. Jelenleg zajlik egy átfogó parkolási lapjában egy "felelõs" köztisztviselõ a sztálini, koncepció és a kapcsolódó rendelet-módosítás göbbelni hasonlattal illette az ellenzõk táborát. kidolgozása." Ez példátlan és elfogadhatatlan egy közszereplõtõl. Ki jogosította fel Soroksár alpolgár- Budapest, 2005. február 14. mesterét arra, hogy gyûlölködésbe, gyûlöletTisztelettel: Dr. Demszky Gábor keltésbe fogjon? T. Á. - Maros utca
A választ és az intézkedést a szerkesztõbizottság köszöni.
az állatokat szeretõ soroksári lakos.
MEGKÉRDEZTÜK Arra törekszünk, hogy a közérdeklõdésre számot tartó kérdésekre a figyelmet ráirányítsuk. Állandó rovatunkban szeretnénk lehetõséget adni, hogy a megkérdezettek az EGYÜTT olvasóit, a soroksáriakat ez úton is tájékoztassák. Legutóbbi lapszámunkban megkérdeztük a Polgármester úrtól, hogy: A képviselõtestület üléseit mikor fogja a közvetíteni a körzeti TV? Sajnos válasz 100 nap elteltével sem érkezett meg. Ezúttal megkérdeztük Szrimácz Ferenc alpolgármester úrtól, hogy: Mit ért a Képviselõtestület 2005. február 11-i ülésen elhangzott kijelentésén, miszerint: …"amit az ellenzõk tábora mûvel, az a sztálini, göbbelsi módszerek sûrítménye."? Szrimácz Ferenc alpolgármester úr 1.5 oldal terjedelemben reagált kérdésünkre. A válasz terjedelme nem teszi lehetõvé, hogy e helyen közöljük azt le, miután alpolgármester úr a szó szerinti közléshez ragaszkodott. Szerkesztõi megjegyzés: A témával lapunkban foglalkozunk. Felfogásunk szerint alpolgármester úr a kérdésünk lényegét illetõen nem adott választ. Ugyanakkor szeretnénk Szrimácz Ferenc alpolgármester úrnak a kérdésünkkel kapcsolatban kifejtett nézeteit a olvasók számára is elérhetõvé tenni, ezért annak teljes szövege, mellékleteivel együtt honlapunkon megtekinthetõ, várjuk véleményüket. (www.egyuttsoroksarert.hu)
10
Városszéli történelem Az Andrusch beszálló kocsmájától az Andrusch Étterem- Kávézóig
E
lmentem már elõtte ezerszer, de esküszöm, nem emlékszem semmilyen étteremre. Sokszor és sok embertõl hallottam már ezt a pár szót. Érdekes, pedig Dunaharaszti és Soroksár határában fekvõ kicsiny étterem már több mint hatvan éve csalogatja finom ízeivel és jó boraival az ínyenc vendéget.
Az étterem története a 40-es évek elejére nyúlik vissza, mikor Andrusch István és fiatal neje családi segítséggel hozzájutott a faluszéli Ulbrich kocsmához. Régóta dédelgetett álmuk vált valóra, mikor az öreg vályogkocsma elé az akkori kornak megfelelõ stílusú vendéglõt
Sikeres Soroksárért
S
oroksár fejlõdését szolgáló társadalmi össze fogás elõsegítésére magánszemélyek 2005 február 13-án létrehozták A Sikeres Soroksárért Együttmûködõk Társaságát és elfogadták az Alapító Nyilatkozatot. A megalakulásról tájékoztattuk Soroksár polgármesterét, országgyûlési képviselõjét és természetesen a soroksári lakosokat is. A polgármester úrtól azt kértük, hogy a Társaság mûködését segítse elõ, biztosítva õt egyúttal arról, hogy az önkormányzattal partneri viszonyra törekszünk, egymás önállóságát és törekvéseit tiszteletbe tartó együttmûködésben vagyunk érdekeltek. Kértük egyúttal, hogy a Társaság a Soroksár nevet használhassa. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a névhasználatot az Önkormányzat Ügyrendi, Igazgatási és Jogi Bizottsága nem engedélyezte. Ezért az alapítók úgy döntöttek, hogy célkitûzéseik változatlansága mellett "A Sikeres XXIII. kerületért Együttmûködõk Társasága" legyen a szervezet neve. A Sikeres XXIII. kerületért Együttmûködõk Társasága egy nyitott, laza és folyamatosan
Soroksár vadászai is itt fogyasztották el a frissen szerzett vadászzsákmányukat. Édesapám nagybátyja meghalt, nagynéném, nagyszüleim megöregedtek, így a boltot bérbe adták. Egészen a 90-es évek elejéig a Taksonyi ÁFÉSZ üzemeltette, majd felújítás után 1991-tõl a vendéglõ ismét családom tulajdonába került. A mai kor kihívásainak már kevésbé megfelelõ vendéglõt 2004 elejére étteremkávézó jelleggel, a tradíciókat megtartva átépítettük, felszereltségében, étel- és italválasztékában, kiszolgálás színvonalában pedig megújítottuk. A nyár közeledtével a kerthelyiség is megnyitja kapuit, ahol az öreg gesztenyefa és megannyi örökzöld árnyékában tölthet el pár kellemes órát a vendég, kiszakadva a rohanó világ sodrásából.
építettek és végre megnyithatták beszállókocsmájukat. Ezekben az idõkben a vidék gazdálkodói itt szálltak meg éjszakára mielõtt a pesti Haller piacra vitték volna portékáikat. Lovaikat az udvarba épített istállóba és kocsiszínbe hagyták, míg õk az összetolt asztalok helyén subájukba burkolózva aludtak. Az udvar egyik szegletében mély jégverem állt, melyet télen telihordtak a Kis-Dunáról hozott jéggel. Ez szolgált egész évben az ételek és italok hûtésére. A békeidõk végével a tomboló háború megérkezett Soroksár határához. Így felmenõimnek nem volt más választása, mint útnak indulni a fõváros irányába. A gyûrû Czékmány Ibolya bezárult és a vendéglõ hónapokra magára hagyatva várta sorsát. Az ostrom után az élet újraindult a romokon itt a határszélen is. Sajnos Találkozzunk nem sokáig, mivel az ötvenes években egy idõre Május 1-én elvették az ipart. Azonban az üzlet kivételes a Molnárszigeten! módon kimaradt az államosításból, visszakapta engedélyét, kifõzdeként üzemelhetett, késõbb Beszélgetések, programismertetõk és gyerekfoglalkozások már italt is árulhattak. Egyike a magánkézbe maradt üzleteknek, mely kivívta elismerését a SCHWARZENBERGER Pestrõl víkendre érkezõ módosabb polgárság ÉS TÁRSA AUTÓJAVÍTÓ BT. körében is. - karosszéria javítás - autó fényezés A 60-as évektõl kezdve igazi hamisítatlan, - autójavítás - mûszaki vizsgáztatás Krúdy regényeibõl ismert, kadarkás fröccsöt is - elektromos hibák javítása felszolgáló vendéglõben telente gyakran vágtak Soroksár, Kenyér u. 41/a disznót, nagysikerû toros vacsorákat rendeztek. 286-0488, 06-20/942-6396 bõvülõ szervezet, mely a lakosság véleményére is tekintettel, szakmai alapossággal befolyásoló tényezõje kíván lenni a helyi közéletnek. A Társaság azonban kizárja, hogy a szervezõdés politikai irányok, vagy pártok támogatójaként mûködjön, de a párbeszéd és az érdekegyeztetés elkötelezett híve. Az alapítók szükségesnek tartják, hogy minél többen járuljanak hozzá a közfeladatok felelõsségteljesebb és eredményesebb ellátásához. A Sikeres XXIII. kerületért Együttmûködõk Társasága Soroksár fejlesztését érintõ kérdések megvitatását, fejlesztési koncepciók és tervek véleményezését, kidolgozásukban való részvételt, illetve javaslatok megfogalmazását tartja legfontosabbnak. Munkaprogramját is ennek megfelelõen alakította ki. Meggyõzõdésünk, hogy a Társaság az általa felszínre hozható szellemi kapacitással hozzájárulhat Soroksáron a közélet élénküléséhez, demokratikus vonásainak erõsítéséhez. Kifejezésre juttatva a szervezet tagjainak és a soroksári közélet egyes szereplõinek igényét, a közeli jövõben "Demokrácia Napok Soroksáron" elnevezésû fórum sorozatot szervezünk. A demokrácia helyi állapotának áttekintésén túl, ez lehetõséget teremt a tisztázó eszmecserére is. Meggyõzõdésünk, hogy a fórum sorozat hasznosan segítheti a Társaság programjában sze-replõ témákban is az eredményesebb közremûködést. Véleményünk, hogy Soroksár sikeressége, fejlõdésének lendületessége összefügg a demokrácia helyi állapotával.
A "Demokrácia Napok Soroksáron" fórum sorozat keretében az alábbi négy témában tervezünk eszmecserét: - közéletünk demokratizmusa Soroksáron - az önkormányzat és a társadalmi szervezetek kapcsolata - a nyilvánosság gyakorlata és lehetõségei Soroksáron - a politika helye és szerepe Soroksár közéletében. Terveink szerint Soroksár közéletében és a helyi médiában jelentõs szereppel bíró személyeket kérünk fel a vitaindítók megtartására. Reméljük, hogy a "Demokrácia Napok Soroksáron" fórumsorozat élénk érdeklõdést fog kiváltani a közélet iránt elkötelezettek körében. Fenyvesi Dezsõ a Társaság elnöke
Az Együtt Soroksárért Egyesület Idõszakos Kiadványa Fõszerkesztõ: Dr. Farkasfalvi József Szerkeszti: A szerkesztõ bizottság A szerkesztõség címe: 1238 Budapest, Házhajó u. 63. Tel./fax: 350-0374
[email protected] www.egyuttsoroksarert.hu DTP: Stemma Design Kft. www.stemma.hu Nyomdai kivitelezés: Lakkozó Kft. Tel./fax: 477-2389 Hirdetésfelvétel: King-a Bt. Tel./fax: 303-7909 A szerkesztõség a névvel és címmel ellátott leveleket szerkesztve és rövidítve közli. Lapzárta: 2005. április 7.
