… szépen ragyogjatok!
Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.
A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a pénzügyi egyensúly romlásával járt együtt
•
Korábbi évek gazdaságpolitikája: a belső kereslet élénkítése
•
Következmény: pénzügyi egyensúly romlása
•
A növekedés elsőszámú motorja: fogyasztás
•
A beruházások is növekedést mutatnak
Világgazdasági dekonjunktúra
A magyar gazdasági növekedés követi az Európai Uniós trendet Negyedévenkénti GDP növekedés Magyarországon és az EU-ban 7
Negyedévenkénti változás, %
6
5
Magyarország 4
3
2
EU 1
0 Q3
1999
Q4
Q1
2000
Q2
Q3
Q4
Q1
2001
Q2
Q3
Q4
Q1
2002
Q2
Q3
Q4
Q1
2003
Q2
A Kormány gazdaságpolitikai céljai A versenyképesség erősítésének főbb eszközei: Beruházások és a külföldi tőke beáramlásának elősegítése Folytatódó dereguláció Visszafogott bérpolitika: Fokozatos bérnövelés a közszférában Megegyezés az érdekképviseletekkel a fokozatos bérnövelésről
Józan és átlátható pénzügypolitika Szoros együttműködés az adó- és pénzügypolitika között, beleértve a harmonizált anti-inflációs- és a kiegyensúlyozott forintárfolyam politikát
Infrastruktúra fejlesztést célzó programok
Kiemelt Cél A versenyképesség növelése, a beruházási feltételek javulása, exportorientált gazdasági növekedés
Az elmúlt két év után idén megállt a versenyképesség romlása 2001-2002 •Számottevő nominális felértékelődés •A minimálbér kétszeri emelése •A termelékenység javulását meghaladó bérkiáramlás •A külföldi működőtőkebeáramlás lassulása
2003
•Megállt a versenyképességi mutatók romlása •Erősödő ipari konjunktúra •Gépberuházások dinamikus bővülése •Foglalkoztatottság emelkedése
A korábbi évekhez képest javul a fajlagos munkaerőköltség alapján mért versenyképesség Hozzáadott érték alapján számított fajlagos munkaerőköltség az iparban
előző év azonos időszaka = 100
120 114,5 110
1998
114,0
114,3
114,3
1999
110,8
2000
108,3
2001
105,7
101,7 100,3
2003 01-06 *
98,0
100
97,9 94,8
103,2
2002
98,7
97,8 93,5
90 82,6 80 Csehország Lengyelország A számítás euróban, a társadalombiztosítási terhek figyelembevételével készült. *A 2003. évi adatok számításakor ipari termelési indexekből indultunk ki.
Magyarország
100,2
A gépberuházások is dinamikus növekedésnek indultak
előző év azonos negyedévéhez képest, %
A nemzetgazdasági beruházások volumenváltozása 15
10
5
0 I. né. 1999
III. né.
I. né. 2000
III. né.
-5 Beruházások összesen -10
Építési beruházások Gép, berendezés beruházás Feldolgozóipari beruházások
-15
I. né. 2001
I. né. 2002 III. né.
III. né.
I. né. 2003
2002 tavaszáról 2003 őszére nőtt a foglalkoztatottak száma A 15-74 éves népesség munkaerőpiaci aktivitása 2002. május
2003. szeptember
ezer fő Foglalkoztatotti arány 49,8 %
Munkanélküliségi ráta 5,7 %
Foglalkoztatott 3 863
233 Munkanélküli 229
3 667
Forrás: KSH
3 988
Inaktív
3 524
Foglalkoztatotti arány 51,5 %
Munkanélküliségi ráta 5,4 %
A közlekedési infrastruktúra fejlesztés révén kiaknázható Magyarország helyzeti előnye felé
V
Tornyosnémeti Tisza
POZSONY, PRÁGA IV felé BÉCS M15 felé
A
SK Duna
Füzesabony
Tatabánya
BUDAPEST
Szombathely
M8 Rábafüzes
V
V/A
M4
ZÁGRÁB Letenye felé
M6
M7
Szeged
Ilocska
Földrajzi előnyök A hídszerep infrastrukturális feltételei
M56
ARAD felé
M43 Nagylak
Baja
Mohács Pécs
HR
Békéscsaba
M5 Szekszárd
Kaposvár
ARAD, KO LO Z S V ÁR felé
M44
Kiskunfélegyháza
M9
RO
M8
Kecskemét Lelle
M35
Szolnok
IV
Zalaegerszeg
Polgár
Debrecen
M0
Székesfehérvár
M3
Nyíregyháza
M4
Dunaújváros
LJUBJANA, M7 0 Bszgyörgy TRIESZT felé TornyiszmiklósNagykanizsa
SLO
Veszprém
Emőd
Eger
M3
M1
Sopron
GRÁC felé
V
Vác
M9
M25
Salgótarján
M2
Parassapuszta
Győr
M30
Miskolc
UA
LVOV, KIJEV felé
BELGRÁD felé
Röszke
YU
TEMESVÁR, BUKAREST felé
IV
X/A
SZARAJEVÓ felé
V/C
Regionális gazdasági kapcsolatok Direkt hozzáférés a piacokhoz
2004-ben kiemelt cél a versenyképesség növelése, a beruházási feltételek javulása, exportorientált gazdasági növekedés
Költségvetés - GKM fejezet Versenyképesség növelése GVOP, KIOP társfinanszírozás A makro-infrastruktúra fejlesztése Vállalkozási előirányzatok
400 milliárd forint
2,7 milliárd forint 352,5 milliárd forint 44,7 milliárd forint
A vállalatok versenyképességét javító legfontosabb módosítások
ADÓPOLITIKA
• A társasági adókulcs 18%-ról 16%-ra csökken • Beruházási adókedvezmények kiterjesztése • Az iparűzési adó 25%-a levonható a társasági adóalapból • Az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsok mérsékelhetik a bérfejlesztési követeléseket
BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET
• • • •
Versenyképességi Tanács megalakulása Az egyablakos rendszer bevezetése A pályázatok teljes körű összehangolása Új finanszírozási konstrukciók bevezetése (PPP)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
