Szép időben, békében, szeretetben ünnepelt Püspökladány

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIII. évfolyam 16. szám • 2012. október 30. • Ingyenes

Szép időben, békében, szeretetben ünnepelt Püspökladány Az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának évfordulója alkalmából október 23-án ünnepi rendezvények sora várta a püspökladányiakat. A hagyományok szerint a nap a Petritelepi Iskola által rendezett kerékpártúrával indult, mely idén új útvonalon, nem Szerep, hanem Nádudvar felé haladt, közel 25 kilométeres távon. A szép idő és a közös együttlét öröme közel 1000 embert késztetett arra, hogy nyeregbe szálljon. A túrán a legidősebb résztvevők a 81 éves Novák Ferenc és a 65 éves Karacs Gáborné, Bojtor Sámuelné voltak. A legfiatalabb gyerekek 4, illetve 5 évesen vállalták, hogy letekerik a távot. Név szerint Gulyás Karolina és Szűcs Zoltán. A túra minden fennakadás és baleset nélkül zajlott, s a vis�szaérkezés után a szervezők megtartották a szokásos kerékpársorsolást. A Norton 4 Kft. által felajánlott kerékpárt Nádházi László, a Török Pékség kerékpárját Szentpéteri

Bianka nyerte. A városi ünnepség a temetőben, koszorúzással kezdődött az 1956-os hősök kopjafájánál, majd térzenével folytatódott a Csenki Imre Művészeti Iskola fúvószenekarának közreműködésével. Ezt követően az ünneplők megkoszorúzták az 1956-os emlékkövet, a Kálvin Téri Iskola tanulóinak ünnepi műsora mellett, majd a Művelődési Házban kezdetét vette a városi ünnepség. Dombi Imréné polgármester ünnepi beszéde után kitüntetések adományozására került sor. Pro Urbe emlékérmet vehetett át Smidróczki Zsolt, a Csenki Imre Művészeti Iskola fúvós tanára. Díszpolgári címet kapott Püspökladány városától G. Nagy István Ilián költő, író, valamint Egri Gyula fafaragómester. A díjak átadását 56-os emlékműsor követte a Petritelepi Iskola tanulóinak előadásában, valamint az ÁFÉSZ Énekkari Egyesület közreműködésével. (Folytatás a lapban)

2

Püspökladányi Hírek 2012. október 30.

Szép időben, békében, szeretetben ünnepelt Püspökladány (Folytatás az 1. oldalról) A kettős nemzeti ünnepre emlékezve a Művelődési Házban Dombi Imréné mondott ünnepi beszédet október 23-án, melyben a kommunizmus sötét időszakáról beszélt a megjelenteknek.

…a hősök azért hősök, mert nem a veszélyekkel számolnak, hanem az elérhető célokra szegezik tekintetüket

„Az 1956-os forradalom évfordulóját minden évben megünnepli a világ Magyarországgal együtt. Ennek a forradalomnak köszönhetjük, hogy Magyarországra jó szemmel tekintenek mindenütt. Október 23-án biztosak lehetünk benne, hogy külföldön is mindenütt bekerülnek a tudósítások hírei közé ’56 csodálatos képei. A budapesti harcok, a szovjet tankokkal küzdő szabadságharcosok hősiessége, amelyet a forradalomról szóló megmaradt tudósítások, filmek, fotók megőriztek, máig tartó megbecsülést szerzett nekünk. Ezekben a történelmi, csodálatos napokban az aktív főszereplők között a fiatalok elsöprő többségben voltak. Felmerülhet a gondolat: miért éppen az ifjak, amikor nekik van a legtöbb vesztenivalójuk? Hiszen pontosan tudták 1848-ban és 1956-ban is, hogy sikertelen forradalom esetén a megtorlás kegyetlen lesz, és az ifjú életeket kettétörik majd a kivégzések, a börtön, a megaláztatás, a kirekesztés. De a hősök azért hősök, mert nem a veszélyekkel számolnak, hanem az elérhető célokra szegezik tekintetüket: a szabadságra, az egyenlőségre, az emberi méltósággal élhető életre, a nemzet felemelkedésére.

…nemzetünk súlyos árat fizetett azért, mert a történelem adott pillanatában felegyenesedett, példát mutatott másoknak is

1956-ban nagyszüleink úgy döntöttek, hogy nem tűrik tovább a kitelepítéseket, a padláslesöpréseket, a beszolgáltatást, a nemzeti hagyományaink teljes megsemmisítését. 1956-ot követően nemzetünk súlyos árat fizetett azért, mert a történelem adott pillanatában felegyenesedett, példát mutatott másoknak is. Így következett négyszáz kivégzés, húszezer letartóztatás, és kétszázezer hazánkfia hagyta el az országot. Gondolkozzunk el azon, hogy a társadalom átnevelésére mennyi energiát pazaroltak el az ’56-ot megelőző és az azt követő években is, látszólag kevés eredménnyel. Azért a kevés eredmény, mert nem sikerülhet egy gyökértelen, hazugságra épített rend hosszú távú megszilárdítása. Csak katonai erővel lehet ideig-óráig azt fenntartani, igaz ez akkor is, ha ez az ideig-óráig esetünkben több évtizedet jelentett, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatoknak köszönhetően.

…fontos, hogy átadjuk a múltunk értékeit itt helyben is

Éppen ezért kellene valamennyiünknek a biztos alapokhoz nyúlnia, megtalálni elődeink tiszta, stabil értékrendjét, különben nem érhetünk el tartós és szerves fejlődést. Ezért fontos, hogy átadjuk a múltunk értékeit itt helyben is. Ezzel a céllal adtunk ki ebben az évben Püspökladányról szóló kiadványokat, ezért tiszteljük és ismerjük el Püspökladány szellemi nagyságait. És tartozunk köszönettel az oktatási intézményeink kiváló pedagógusainak, akik révén gyermekeink is megismerkedhetnek Püspökladány történelmével, elődeink életével, tetteivel. A mi nemzedékünknek szerencséje van, hogy szüleinkkel, nagyszüleinkkel ellentétben nekünk nem kellett vérünket adni a szabadságért. Nekünk másképpen kellene kivívni a világ elismerését, megbecsülését. Nekik 56 éve sikerült, hiszen a Trianonban megcsonkított, majd a II. világháborúban legyőzött, megszállt ország néhány hétre mindenki csodálatát elnyerte. 1956 hőseinek áldozata nem volt hiábavaló, hiszen a hazánkért cselekedtek. A hazáért, melyre nem azért vagyunk büszkék, mert szépnek, csodálatosnak látjuk. Nem bércei, völgyei, vizei, síkjai miatt. Hanem azért, mert hazafiakat nevelt és nevel, akikre büszkék voltunk, vagyunk és leszünk, amíg csak dobban a szívünk. Sajó Sándor szép gondolatával zárnám ezért ünnepi beszédemet:

De túl minden bún, minden szenvedésen, Önérzetünket nem feledve mégsem, Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Kívánom, hogy mindig így érezzük, mi, akik ma eljöttünk ide, és mindazok, akik számára átadjuk ezt az üzenetet!” Dombi Imréné köszöntője után a díszpolgári címek és Pro Urbe emlékérem átadása következett. Püspökladány Város Önkormányzata 20 éve adja át ezen a napon a kitüntetéseket. A díszpolgári címet olyan személyek kaphatják, akik a város társadalmi, gazdasági, kulturális életében és más területen példamutató, eredményes munkát végeztek a lakosság javára, huzamosabb időn át.

Püspökladány Város kitüntetettjei Díszpolgár Egri Gyula faragó-, kőművesmester

Egri Gyula életútját Kiss Zsigmond alpolgármester méltatta az október 23-ai ünnepségen. „Gyula bácsi 1931-ben született. Ács és építőipari családban nevelkedett, ahol már gyerekkorában megismerkedett a fával, mint építészeti anyaggal. Innen ered a fából készített tárgyak iránti szeretete. Tehetsége korán megmutatkozott, már polgári iskolás korában a cséplőgép kicsinyített mását készítette el fából. 1969-ben kőműves mestervizsgát tett, ezt követően 1978-ban kisiparosként folytatta a kőművesmesterséget, de nem hagyott fel a fafaragással sem. Mivel az óvodákban, iskolákban nem volt karbantartó, szervezett egy munkabrigádot, akik az ő irányításával mindenféle munkát elvégeztek. A 80-as évek elején a szolgáltatóház építésénél több mint egy millió forint értékű munkát végeztek, minden ellenszolgáltatás nélkül. A munka mellett rengeteg társadalmi munkát végzett, sokáig volt tanácstag, a rendszerváltás után a választási bizottság tagja volt. 1995-ben a Kossuth Olvasókör tagja lett, ahol azóta is feleségével együtt aktívan tevékenykedik. Több alaklommal részt vett a Kossuth Olvasókör által a fürdőben rendezett nyugdíjas találkozók, bankettek, jégtörő bálok szervezésében. Az ő segítő munkájának köszönhetően több éve, immár hagyományt teremtve kerül megrendezésre szeptemberben a szüreti felvonulás és a hozzá kapcsolódó ünnepség, aminek a város apraja-nagyja is részese lehet. Gyula bácsi 1991-ben ment nyugdíjba, ettől kezdve több ideje lett a fafaragásra. Az önkormányzat részére is több kültéri alkotást készített, különösen a petritelepi városrészen, ahol 1938 óta él. Ilyen a petritelepi játszótér kapuja, az óvoda címtáblája, az iskola előtti hirdetőtábla. Legutóbb a Körös és Ladány nevű települések találkozójára minden résztvevő település számára kifaragta a város címerében lévő őrdaru alakját, illetve osztrák testvérvárosunk címerét is fába véste. Mindezt önzetlenül. Az élete a faragás, a fa megformálása. 2007-ben addigi munkáját a város vezetése Pro Urbe díjjal ismerte el, melyet feleségével megosztva kapott. Jelenleg is dolgozik, alkotással és fafaragással szeret foglalkozni. Püspökladány Város Önkormányzata a több mint 50 éves munkásság elismeréseként Díszpolgári cím kitüntetésben részesíti Egri Gyulát. Gyula bácsi jelszavával szeretném zárni e rövid bemutatást: „Tegyünk többet Ladányért!”

Díszpolgár G. Nagy István Ilián író, költő

Eddig több mint húsz könyve jelent meg. Írt drámát Csokonairól, John Lennonról, Jézus születéséről Csoóri Sándorral operát, Vígh Kristóf zeneszerzővel Szent Korona Misét, feleségével Új magyar alkotmányt. Hasonlót csak Kossuth Lajos írt az eddigi magyar történelmi időben. A sokat szenvedett, de annál egyetemesebb magyarság szószólójának tartja magát. Isteni kitüntetésnek tartja, hogy azon a nyelven írhat, amelyiken Ady, Csokonai. Felesége Dr. Maczó Ágnes, gyermekeik: Kinga, Lilla, Csenge, Réka, Zerénd.

3

Püspökladányi Hírek 2012. október 30. G. Nagy István Ilián eddigi életútját, pályáját, munkáját Győrfi Lajos szobrászművész méltatta. „Tisztelt Polgármester Asszony, tisztelt Képviselő-testület, Hölgyeim és Uraim! Kedves Pista! Most nekem kell egy pár szót szólni arról az emberről, akit mint barátot a legtöbbre becsülök. 27 éve ismerjük egymást, az első kiállításomon ismerkedtünk meg, ami kint volt a Petritelepen. Rengeteg minden történt életünkben, de különösen Pista életében, hisz rengeteg helyet bejárt, de nem ismerek püspökladányibb embert Pistánál, hisz bárhol voltunk a Kárpát-medencében, bármelyik részén, bármiről esett szó, kiállításmegnyitó, szoboravató, baráti találkozások, valahol mindig Püspökladány került az előtérbe, ha Pista ott volt. És azt a lelkesedést, ahogy ő tudott Ladányról, erről a térségről beszélni, azt nem lehet szavakban elmondani. Engedjék meg, hogy hadd olvassak fel tőle egy írást, a Jézus születése című művéből. „1955-ben születtem Püspökladányban, a Sárréten, a Hortobágy és a Kunság metszéspontján, Nagyváradtól alig 60 km-re. Ahogy egy tájnak van saját, csak rá jellemző természeti világa, ugyanúgy létezik saját szellemisége is. Ebből a szellemiségből táplálkozik erősödve a lélek, mint a test a szülőföldön termett búzakenyeréből. Ez a szellemiség tartást ad az embernek, ha magába szívja, mint a levegőt, ám nélküle végső esetben saját Édesanyja ellen is fordítható. Az én szülőföldem szellemiségét a több mint 1000 éves Ladányi Kereszt jelenti. Rajta az áldó karú Jézussal, továbbá Karacs Ferenc a 19. század legnagyobb térképkészítő mestere, aki a nagy pesti árvíz idején sem hagyta el a házát, melynek földszintjét elöntötte a víz, hanem az emeleten tovább dolgozott Európa asztalán. Szülőföldem szellemisége Nagy Imre a paraszt költő, aki egyetlen dolgot kapott az államtól, saját temetésére egy ingyen koporsót. Veress Péter, Sinka István, Szűcs Sándor, Győrfi István, Csokonai, Ady, Arany János, Magyarország falitérképén tenyeremmel betakaró föld szülöttei. Első verseim Debrecenben jelentek meg, ahol tanult Karacs Ferenc, ahonnan indult Ady, Csokonai. Ratkó József mutatta be az Élet és Irodalomban 1982-ben verseimet, tőle tanultam meg: ránk bízzatok az élet időtlen idők óta, mi nem adhatunk el hatalomért. Tőle tanultam meg azt is: embernek ének őrzi az időt, az tartja számon minden eleinket.” Győrfi Lajos szobrászművész köszöntőjében felsorolta G. Nagy István Ilián eddig megjelent műveit, melyet önállóan, illetve feleségével, Dr. Maczó Ágnessel írt, majd gratulált a díjazottnak. „Gratulálok Pistám ehhez a díjhoz, és nagyon köszönöm Polgármester Asszonynak, a képviselő-testületnek, hogy odaítélte.” A beszédet követően az ünnepségen elhangzott G. Nagy Ilián egyik verse is, melyet Püspökladányról írt.

ÉJJEL SZÜLŐFÖLDEMEN Ó, hányszor suhantam át éjszaka eleven ütőér-főutadon, némán, a szabadság szűz dalait hallgatva, szerelmetes földem, szülőföldem! Ó, kicsi hazám!

Autóm fénye tapogatta suhanc lépteim nyomát, melyekben ott az elrugaszkodás mélysége. S beleszédülök a fájdalomba mindig, mint egy elhagyott nőbe. Száguldok Székelyföldre,

de a szívemet leszakítja egy faág, egy illat, vizeid illata, az akácfavirág! Ó, anyámnak földje! Alszik az én anyám. Őseim a temetőben. Meg sem állok az éjben.

Suhanok Ladányon át. Integetnek a templomok, fütyöl az állomás. Utánam dobja magát egy pásztor botja,

hangot is hallok, hé, megállj! De száguldok át az éjszakán.

Mindenki alszik már. Csak az én ifjúságom virraszt itt! Éltető, varázsló szemeim parázslanak a csillagos ég alatt, ezek a szent szemek.

S lángol mögöttem szülőföldem, áldott fényei parázslanak, ahogy távolodom. Lobog utánam az éjszaka, s könnyeim felfakadnak!

Pro Urbe emlékéremmel kitüntetett Smidróczki Zsolt, a Csenki Imre Művészeti Iskola fúvóstanára

Az önkormányzat képviselő-testülete idén egy Pro Urbe emlékérmet ítélt oda. Ezt a kitüntetést olyan személyek kaphatják, akik a város fejlesztésében, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, az oktatás, a közművelődés területén maradandó és eredményes munkát végeztek. Smidróczki Zsolt eddigi életútját, munkáját Koloszár Erzsébet méltatta. „Scmidróczki Zsolt 1967-ben született itt, Püspökladányban. Már gyermekkorában megfertőzte a zene iránti szeretet. 9 éves korában kezdett el trombitán tanulni. A zene szeretete egész életét áthatja, a mai napig. Szakirányú tanulmányait Debrecenben kezdte a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában. Néhány év elteltével szaktanítóként a Püspökladányi Zeneiskola trombitatanára lett. 1998-ban a Debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett tanári diplomát. Közel 25 éve elhivatottan, megszállottan, nagy-nagy örömmel és szeretettel foglalkozik tanítványaival. Elhivatottsága, maximalizmusa nemcsak a hétköznapi tanításra terjedt ki, hanem a rendezvények számtalan sokszínűségében mutatkozik meg. Legyen az furulya, trombita vagy mély rézfúvós hangszerek tanítása, zenekarvezetés, illetve rézfúvós kamaraegyüttes vezetése. 1992-től 1997-ig a CSIMI fúvószenekar vezetője. A zenekar a Művészeti Iskola legrégebben működő együttese, számos sikert hagyott már maga mögött. Története az 1972-es évig nyúlik vissza, akkor alapította Fejes Márton tanár úr, Püspökladányi Ifjúsági Fúvószenekar, PIF néven. 1998-tól Szálkai János tanár úr vezetése alatt áll az együttes, amelyet napjainkban a Csenki Imre Művészeti Iskola, CSIMI fúvószenekara néven ismerhetünk. 1997-ben elkezdődött a zenekar utánpótlás-nevelése, Smidróczki tanár úr vezetésével, Tücsök zenekar néven. 15 éve működik tanár úr irányításával a Rézfúvós Kamaraegyüttes, mellyel rendszeresen fellép a város kulturális rendezvényein és a térség más településein. Többször bekerültek az Alba Regia Országos Kamarazenekari Találkozó legjobbjai közé. Néhány éve került megrendezésre Budapesten A városok bemutatkozása című kulturális rendezvény, melyen városunkat ő képviselte rézfúvós kamaracsoportjával. Évek óta volt és jelenlegi növendékei nyitják meg a Debreceni Virágkarnevált, amely nemcsak az együttes, a Művészeti Iskola, de városunk, Püspökladány jó hírnevét is öregbíti. Növendékei számos alkalommal országos trombitaverseny döntőjébe jutottak. Hosszú évek óta a városi középiskolák szalagtűző ünnepségeinek fontos közreműködője rézfúvós kamaraegyüttesével. A zeneiskola évente megrendezésre kerülő Farshang rendezvényének immár 12 éve rendszeres szereplője, szervezője, irányítója. Valamennyi műsorszám zenei alapját ő készíti, a hangosítás, a technikai munka irányítója. Smidrózcki Zsolt kiválóan végzi tanári munkáját. Ennek eredménye, hogy több tanítványa is a zenei pályát választotta, számos öregdiák visszajár a fellépésekre, a közös zenélés öröméért. Smidróczki tanár úr méltó Püspökladány Város Pro Urbe díjára!” A kitüntetetteknek a Püspökladányi Hírek szerkesztősége is szeretettel gratulál, munkájukban további sikereket és jó egészséget kívánunk!

4


A legvitézebb huszár emlékére

Simonyi Józsefre, ismertebb nevén Simonyi óbesterre emlékeztek a napokban városunkban. Püspökladány 2008-ban csatlakozott a Regionális Simonyi Napok programsorozathoz. Ez alkalomból idén is ünnepélyes keretek között emlékeztek a város vezetői és polgárai a Jókai által „legvitézebb huszárnak” tartott legendás hősre. A Simonyi Napok rendezvénysorozat évek óta Aradtól Nagyváradon, Debrecenen és Budapesten át Simonyfalváig terjed. Püspökladány immáron negyedik éve részese a megemlékezésnek, melyet a Pro Pátria Alapítvány Simonyi Óbester Regionális Szervezetének elnöke, Emődy Dániel hozott létre, aki fontosnak tartja Simonyi emlékének ápolását, és megőrzését. Mint mondta, a mai világban az ifjúság számára példát kell mutatni olyan hősök által, mint amilyen Simonyi óbester is volt. – Simonyi óbester egy egyszerű mészároslegény volt, aki megmutatta, hogy egyszerű emberből bátorsága, hősiessége, küzdeni akarása alapján vitte fel a legmagasabb méltóságig, a bárói rangig, mégpedig nemcsak egy, magyar bárói – ezt kevesen tudják –, hanem 1802-ben megkapta az osztrák bárói rangot is. Példát mutat az ifjúságnak, hogy hogyan kell küzdeni, előrehaladni. Hogyan kell menni azon az úton, amit kitűzött maga elé, hogy hogyan mentse meg az akkori osztrák birodalmat a napóleoni háborúk alatt – hangzott el. Ám nem csak katonai tettei voltak elismerésre méltók. Debrecen város polgárai mellett gyakori vendég volt a Nagyerdőben a csapatával állomásozó báró Simonyi József ezredes is. A gáláns tiszt fasorokat építtetett a mai Bem téri kórház és a Nagyerdő közötti út mentén. A debreceni lakosság ezért hálából „Simonyi-gátnak” (ma Simonyi út) nevezte el a sétányt, amit a hivatalos szóhasználat is átvett. Az ő nevéhez fűződik továbbá a Vigadó vagy a fürdő létrehozása, emellett kórházat és árvaházat is létesített. A megemlékezésen Dombi Imréné polgármester asszony beszédében Simonyi vitézi bátorságát és hősiességét méltatta. Az eseményen részt vett Bodó Sándor országgyűlési képviselő is. A megemlékezés ünnepélyes koszorúzással ért véget, a Simonyi óbester emlékére felállított emléktáblánál. Lovassy Bernadett

Petri-nap idén is, nagy sikerrel! Ötödik alkalommal várták a szervezők a petritelepi iskolásokat, szüleiket és a városrészen élőket az intézmény udvarán, épületeiben a hagyományos Petri-nap alkalmával. Szeptember 21-ére szólt a meghívás, s más tagintézményekből is eljöttek a tanulók, hogy együtt töltsenek néhány kellemes órát. Erről rendezvények, játékok sora gondoskodott, mint például a 2012 méteres táv megtétele futva. De volt bolhapiac, sorverseny, arcfestés, kézműves foglalkozás is. A rendezvény keretein belül természetesen idén is felidézték a szervezők névadójuk alakját, s megkoszorúzták az emlékére öt évvel ezelőtt állított bronz szobrot is. A kellemes késő nyári időben a város diákjai, lakói egy igen tartalmas délutánt tölthettek el a Petri-napon, ahol a következő sporteredmények születtek. Lányoknál első helyen végzett a Kálvin Téri Iskola csapata, második lett a Petőfi, míg a harmadik helyen a Petritelepi Iskola csapata végzett. A fiúknál szintén a Kálvinosok bizonyultak a legjobbaknak, őket követték a Petritelepi Iskola diákjai, harmadik lett a Petőfi Iskola csapata, negyedik helyen pedig az Erőss Lajos Református Iskola diákjai végeztek. RS

Ünnepség a Batthyány-kopjafa előtt Püspökladány Város Önkormányzata és a Püspökladányi Városvédő és Szépítő Egyesület minden évben tiszteleg a 13 aradi vértanú emléke előtt. Hősök ők, akik az 1848–49-es szabadságharc hívó szavára katonai tudásukat és életüket adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen. Olyan hazafiak, akiket a magyar történelemben csakis vérvörös betűkkel lehet illetni, mert a vérüket áldozták ezért az országért – hangzott el az ünnepi megemlékezésen október 5-én a Batthyány-kopjafa előtt. A rendezvényen beszédet mondott Dombi Imréné polgármester, majd Nagyné Varga Mária, a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény igazgatója ismertette a megjelentekkel az 1849-ben történt eseményeket. A köszöntők és a beszédek után a megemlékezés a Kálvin Téri Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak műsorával folytatódott, majd koszorúzással zárult. RS

5


Püspökladány: beruházások 1,5 milliárd forint értékben

Mintegy 1,5 milliárd forint értékű nyertes pályázat kivitelezési munkálatai kezdődhetnek el jövőre a Sárrét központjában. Az újtelepi szennyvízhálózat kiépítése, újabb gyűjtőutak, belvízelvezető rendszer és kerékpárút is épül. Emellett elkezdődik az ivóvízminőség-javító program is, már folynak a beruházások közbeszerzési feladatai, a kivitelezők kiválasztása. A legjelentősebb az újtelepi szennyvízberuházás, melyre közel 530 millió forintot nyert az önkormányzat. Ebben az esetben a második közbeszerzési eljárás is sikertelennek bizonyult, így újra ki kell írni. A város vezetése bízik benne, hogy tavasszal valamennyi elnyert pályázat kivitelezési munkái elkezdődhetnek – tudtuk meg Jeney Tibortól, a Városfejlesztési Iroda vezetőjétől. A közbeszerzési kiírás előkészítési munkálatai folynak a gyűjtőút kivitelezésére is, melynek megépítésére 352 millió forintot nyert az önkormányzat. Ebből a Damjanich utcától az Árpád és Karcagi utcákon át a 42-es főútig 2,8 km új aszfaltutat, valamint a Kaán Károly utcától az Erőss Lajos utcáig 950 méter hosszú gyalog- és kerékpárutat építenek. Ennél a munkánál várják a püspökladányi vállalkozások jelentkezését is – tudtuk meg Dombi Imréné pol-

gármestertől. Az elmúlt években nagy gondot okozott a tetemes mennyiségű csapadék a városban. Több utcában nem tudták elvezetni az árkok a felgyülemlett vizet. Az önkormányzat egy sikeres pályázatnak köszönhetően a Szabó Pál és Kaán Károly utcákon, mintegy 2 km-es szakaszon kezdheti meg a vízelvezető árkok korszerűsítését. Ugyancsak pályázati forrásból valósul meg az Erdő, Petri Pál és a Karcagi utcákon a Kaán Károly utcáig épülő kerékpárút, közel 200 millió forint értékben. A cél, hogy a Petritelepről a városközpont irányába közlekedők biztonságos kerékpározási lehetőségét megteremtsék. A kivitelező cég kiválasztása november elejére megtörténhet, de a munkálatok legkorábban jövő év tavaszán kezdődhetnek el. Az egyik legfontosabb beruházás, amely az egész város lakosságát érinti, az ivóvízminőség-javító program. A pályázat segítségével akár már idén, közel 200 millió forintos korszerűsítési munkálatok kezdődhetnek a vízműtelepen, melynek fő eleme az arzénmentesítés lesz.

Látogatóközpont, tóparti sétány, kilátó:

konyság, nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy minél több napelemet lehessen elhelyezni az épületen, ezáltal az elektromos ellátása biztosítható lesz. A másik szintén lényeges szempont, hogy a jelenleg a tóba engedett meleg víz fűtésre történő felhasználásra is megtörténjen, így ennek az épületnek a fűtését az eltávozó meleg vízzel oldanánk meg, így nem kerülne plusz költségünkbe – tudtuk meg Jeney Tibortól, a Városfejlesztési Iroda vezetőjétől. A pályázat beadásánál lehetőség volt arra, hogy az önkormányzat konzorciumi tagként vállalkozásokat vonjon be. A Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-re esett a választás. A turisztikai vonzerő javítása mellett az is előnyt jelent a beruházás megvalósítása során, hogy az önkormányzat 7 új munkahely megteremtését is vállalta. Emellett azt is figyelembe veszik majd az elbírálás során, hogy milyen a város pénzügyi helyzete. Ebben a tekintetben is pozitív pontozásra számíthatunk. A pályázat megvalósításával egy újabb zöldövezet alakulhat ki városunkban, amely különböző lehetőségeket nyújt a kikapcsolódásra az itt élők és a látogatók számára egyaránt –mondta el lapunknak Dombi Imréné polgármester. Katona Csilla

ökoturisztikai pályázatot nyújtott be Püspökladány Püspökladány Város Önkormányzata a napokban nyújtott be az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez egy 100%-os támogatottságú ökoturisztikai pályázatot, melynek segítségével 300 millió forintból szeretnék megvalósítani a fürdő mögötti terület fejlesztését. A cél, hogy barátságos, a szabadidő eltöltésére, kellemes sétára alkalmas területet hozzanak létre a püspökladányiak és az ide látogató turisták számára. A tervek szerint egy sétány indulna a Petőfi utcától a Kaán Károly utcán át a tavat megkerülve. Ezt különböző elemekkel színesítenék. A Gyógyfürdő előtt egy gyógyvizes kifolyót, a tó környékén egy látogatóközpontot, 7 m magas kilátót, vízi sétányt, játszóteret kívánnak megépíteni, és egy parkolót a látogatók számára. A pályázatírók a tó mellett egy 300 m2-es látogatóközpontot is terveztek, ahol különböző kiállításokat, rendezvényeket lehet majd lebonyolítani. – Az épület megtervezésénél fontos szempont volt az energiahaté-

Folyamatos érkeznek az élelmiszeradományok Püspökladány Város Önkormányzata a 2012. évben újabb együttműködési megállapodást kötött a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, melynek eredményeként a település ebben az évben eddig 30 alkalommal részesült kisebb-nagyobb élelmiszeradományokban. Az élelmiszeradományok a Pennyi Market Kft. karcagi elosztó központjából történő elszállításáról és kiosztásáról a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat gondoskodik. Az élelmiszeradományok lejárathoz közeli szavatosságú termékek, melyeket ingyenesen kapnak a rászorulók. Ebben az évben a településre tejtermékek, húskészítmények, pékáruk, zöldség- és gyümölcsáruk és egyéb élelmiszerek érkeztek. A kapott élelmiszeradományok értéke meghaladta a 6 millió forintot. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnak jelentős szerepe van abban, hogy az élelmiszer-

adományok a rászorulókhoz eljussanak. Az intézmény ellátotti körébe idős emberek, kisnyugdíjasok, demens személyek, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek és családok, mélyszegénységben élő lakosok tartoznak. Az intézmény látókörén kívül eső hátrányos helyzetű személyek is részesülnek az élelmiszeradományokból. Az élelmiszeradomány nagyságától függően változik az adományban részesülők száma, és ez az adomány nagy segítséget nyújt a mindennapi létfenntartáshoz. Az adományban részesülők jó szívvel fogadták, és hálájukat fejezték ki mind az Élelmiszerbank, mind pedig Püspökladány Város Önkormányzata és a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat felé. Ráczné Hegedűs Ilona megbízott igazgató Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ

6


500 gyermek, 27 pedagógus: elkezdődött a tanév a CSIMI-ben is A régi helyen, ám újult erővel zajlik a zeneoktatás a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézményben. A nyári kommunikációs zavar után, szeptember 10-én közel 500 növendék kezdte meg zenei és egyéb művészeti ágakban a tanulmányait. Az első hetek még az új növendékek és pedagógusok közötti ismerkedéssel és a pótbeiratkozásokkal teltek.

Az iskolában jelenleg 332 tanul valamilyen hangszeren, más művészeti ágakban, mint a néptánc, a képzőművészet és a dráma szakok, kevesebb lesz a növendék. A néptáncnak még mindig nagy a népszerűsége, 90 fő lesz a két csoportban, így közel 500 fő lesz a tényleges létszámunk – tájékoztatta lapunkat Kovácsné Csuzda Judit, a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény vezetője. A Csenki Imre Művészetoktatási Tagintézményben a zenei tanulmányokat a növendékek szolfézsoktatáson alapozzák meg. Emellett zongora, gordonka, gitár, népzene, vonós, rézfúvós, fafúvós és ütőhangszerek közül is választhatnak. A zenei tanulmányok mellett lehetőség van néptáncés színjátszástanulásra, valamint képzőművészeti képzésre is járhatnak a fiatalok. A Csenki Imre Művészeti Iskolában megvannak a megfelelő feltételek az oktatáshoz. Új színjátszótanárt szerződtettek, a két GYES-en lévő

pedagógus helyettesítését pedig meg tudták oldani, így 27-en taníthatják a közel 500 növendéket. A növendékek általában hetente kétszer fél órát töltenek a zenepedagógusokkal, a tehetségesebb B tagozatosok azonban kétszer 45 percet. A növendékek számára is sok pluszt ad, hogy zenei tanulmányokat végezhetnek, hiszen ez fejleszti a koncentrációs képességüket. A zeneoktatás elsősorban a Csenki Imre Művészeti Iskolában zajlik, de a kezdő tanulók oktatásának még az általános iskolák adnak helyet. Kovácsné Csuzda Judit úgy érzi, hogy amióta a Többcélú Intézményhez tartoznak, még szorosabb a kötelék az általános iskolákkal. Az oktatás mellett természetesen városunk kulturális programjait is színesítik a növendékek. Idén elsőként a CSIMI és a Mellofon fúvószenekarok a hagyományőrző szüreti mulatságon vettek részt, majd október 2-án a zenei világnapi hangversennyel folytatódott a programok sora. Emellett a tagintézmény névadójának, Csenki Imre születésének 100. évfordulójára is egy színvonalas programmal készülnek. A megemlékezést november közepén a református templomban szeretnék megvalósítani a püspökladányi kórusok bevonásával, valamint a tervek szerint egy erdélyi kórust is vendégül látnak majd. November végétől kezdődnek a félévi tanszaki hangversenyek, decemberben a tagintézményekben a szokásos adventi, karácsonyi rendezvényeken színesítik a növendékek a programot. Januárban zajlik a félévi értékelés, majd február közepén ismét a nagy sikerű Farshangot rendezik meg. Katona Csilla

110 éve kezdődött meg a tanítás a mai Kálvin Téri Általános Iskola udvarán

Idén is volt Sárrétmenti Hagyományőrző Szüreti Mulatság Patkódobogástól és énekszótól volt hangos Püspökladány szeptember 29-én. Szombat délelőtt feldíszített lovas kocsik fogadták a meghívott vendégeket és a város lakosságát a Dorogi Márton Művelődési Központ előtt, hogy együtt felvonuljanak a város utcáin. A felvonuláson közreműködtek a Püspökladányi Sárréti Lovas Egyesület tagjai, a CSIMI és a kisújszállási Mellofon Fúvószenekar zenészei, valamint a nádudvari mazsorettesek is. A Sárrétmenti Hagyományőrző Szüreti Mulatságot 5. alkalommal rendezte meg a Kossuth Olvasókör, hogy felidézzék a régi idők szüreti felvonulását. A szüreti menet nyomvonala szinte egész városunkat behálózta, több helyen is megálltak, és szórakoztatták a lakosságot. A kellemes, őszi időjárás megalapozta azt a jó hangulatot, ami később, a délutáni órákban a Dorogi Márton Művelődési Központ színháztermében folytatódott tovább. A Sárrétmenti Hagyományőrző Szüreti Mulatságon olyan fellépők szórakoztatták a nóta- és népdalkedvelőket, akiket már évek óta baráti szálak fűznek a Kossuth Olvasókör tagjaihoz. Egymás rendezvényein mindig szívesen fellépnek, valamint közös előadásokat is szerveznek. Elsősorban a magyar nóta és népdalok, bordalok szerelmeseinek kedveztek a műsorszámok összeállításával a szervezők, azonban népszerű örökzöld dallamokat és verseket is hallhattak az érdeklődők. A Sárrétmenti Hagyományőrző Szüreti Mulatságon a fellépők és a Kossuth Olvasókör tagjai is mindent megtettek azért, hogy a közönség tagjai jól érezzék magukat. A nézők pedig a színvonalas előadásokat hangos tapssal jutalmazták.

Iskolánkat a református egyház építette, ő adott bele lelket, tanította és fogadta a gyerekeket. Elsőként a Nagylányiskola 5 tantermes épülete készült el 1901-ben, majd 1902-ben indult meg a tanítás. A következő évtizedekben sorban gyarapodtak a gyülekezet iskolái: Virág, Lakatos és a Papp Kálmán-féle iskola, majd 1975-ben az ún. új épület és 1986-ban az ebédlő. Az 1945/46ban elindított iskolareform általános iskolává, 1948-ban az intézmény állami általános iskolává alakult. 1952-ben vette fel a Zója nevet, majd 1991-ben az iskola előtti térről kapta a Kálvin Téri elnevezést. Intézményünk 2007 óta a Többcélú Nevelési, Oktatási Intézmény egyik tagintézményeként működik. A 110 éves évforduló alkalmából jubileumi napot tartottunk az iskolában szeptember 28-án. Délelőtt az elsősök fiókaavatón, az ötödikesek bocsavatón vettek részt, illetve előzetes feladatok alapján iskola- és kultúrtörténeti vetélkedőt tartottunk. Ugyanebben az időben Bende Józsefné, Szolga Géza és jómagam elhelyeztük a megemlékezés koszorúját Pálfi Sándor egykori iskolaigazgató sírjánál. Délután megemlékezéssel, emlékszalagkötéssel folytatódott a rendezvény. Vendégeink voltak egykori tanáraink, diákjaink. 110 Ft-os belépő ellenében mai diákok és szüleik is részt vehettek a programban. Voltak zenés, táncos, tréfás produkciók, tombola, paprikás krumpli, tábortűz, játékos feladatok, tábortűzi dalok, késő este pedig együtt ropta öreg és fiatal a 70-es, 80-as évek zenéjére. Igazán rendkívüli és felejthetetlen élmény volt ez a nap mindannyiunk számára. Valamennyien őrzünk a szívünkben erről a napról olyan pillanatokat, amelyek ritkán adódnak az életben, és amelyet szülők, gyerekek, pedagógusok az elkövetkező napokban sokszor felidézünk. Nagyné Varga Mária igazgató

7


Gyenge idény a méhészetben A méhészek számára rosszul zárult a 2012-es év. A kedvezőtlen időjárás hatására a méhészeti ágazatot nagy kár érte, ezért az idei mézhozam jelentősen kevesebb lesz, mint a tavalyi évben. Ahogy a mezőgazdászok, úgy a méhészek is megérzik az aszályt. A szárazság miatt a repce szinte ki sem kelt, majd az akácosok nagy része áprilisban súlyos fagykárt szenvedett, később pedig a virágzás idején az eső okozott gondot. Mindezek következtében országosan, így Püspökladányban is jelentős kár érte a méhészeket. A méhek által termelt mézhozam, kiemelten az akác, csekély mennyiségű, ezáltal az akácméz ára jelentősen emelkedett. 1500 forintról 1800 forintra nőtt az ára, míg a vegyes mézet 1100 forintos kilónkénti áron adják. A multicégek által forgalmazott külföldi méz nem terjedt el jelentősen hazánkban. Az utóbbi időben a határon túlról azonban megnövekedett a kereslet a magyar méz iránt, melyben közvetve nagy szerepet játszott az argentin méz mennyiségének visszaesése is. – A németek, a franciák, az olaszok a nagy vásárlóink, általában fajtamézeket vásárolnak, azonban jó két éve, megnőtt a kereslet, nagyobb mennyiséget is tudnánk kivinni. Ennek egyszerű oka, hogy az Európai Unió tagállamai nagy felvásárlói voltak az argentin méznek. Az argentin méz mennyisége – részben a száraz-

ság miatt, részben más okok miatt – lecsökkent. Viszont volt egy érdekes dolog: az Amerikai Egyesült Államok embargót hirdetett a kínai méz ellen, amit korábban nagy mennyiségben exportált, és a hiányt Argentínából pótolja most már. Így az Európai Uniónak nem jut argentin méz, a hiányt mi pótoljuk, a közép-európai országok, köztük Magyarország is. Tehát nagyobb a kereslet a magyar méz iránt az Európai Unión belül – tudtuk meg Dr. Nagy Lajostól, a Püspökladány és Vidéke Méhészek Egyesületének elnökétől. A hazai mézkereskedelemben két jelentősebb értékesítési terület alakult ki. A megtermelt méz több mint 80%-a felvásárlókon, kereskedőkön keresztül közvetetten kerül eladásra. A fennmaradó rész közvetlenül háztól, piacokon kiszerelt formában jut el a fogyasztókhoz. Az EU-ban megtermelt méz közel 90%-át a háztartások fogyasztják, a fennmaradó mennyiség ipari felhasználásra kerül. Az idei méhészeti szezon befejeződött. Utoljára 2010-ben, a nagy mennyiségű csapadék következtében volt hasonlóan gyenge a szezon. Van olyan méhész, akinek méhállománya a tavalyi 120 mázsa méz helyett idén csak 70 mázsát termelt. Októbertől kezdetét vette a beterelés időszaka, melynek során élelemmel látják el az állományt. Továbbá kapnak egy belső és külső takarást is, mely megvédi a méheket a téli időjárás viszontagságaitól. Tavaszig teljes nyugalomra van szükségük, hiszen márciustól kezdetét veszi az újabb szezon. A méhészek számára a tavaszi munkálatok lényege, hogy az áttelelt méheket május közepére megsokszorozzák, és remélik, a 2013-as év sikeresebb lesz, mint az idei. LD

Erdészeti kutatók tanulmányútja a Farkasszigetben Az Erdészeti Tudományos Intézet minden évben pár napos szakmai tanulmányutat szervez munkatársai számára, amelynek ez évben a Püspökladányi Kísérleti Állomás volt a házigazdája. A szakmai program egyik célja volt, hogy a kutatóintézet dolgozói – akik az ország különböző tájain működő kísérleti állomásokon tevékenykednek – megismerhették a Püspökladányban 1924-ben létrehozott tudományos műhely sokrétű munkáját. A kísérleti állomás feladatai között megtalálhatók az energetikai célú faültetvények hasznosításával, a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodással, illetve a klímaváltozás kedvezőtlen környezeti hatásainak vizsgálatával kapcsolatos kutatási feladatok egyaránt. A Püspökladányba látogató kollégák megtapasztalhatták az itt található Farkassziget erdőben a szikes területek erdősítési lehetőségeit tudományosan megalapozó gyakorlati munka eredményeit. A tanulmányút módot adott a tudományos intézet munkatársai számára arra is, hogy kötetlen formában vitassák meg kutatási eredményeiket, illetve hogy ki-

Térségi Idősek Napja 2012 Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az idősek napja az idős emberekről, az ő tiszteletükről szól. A tisztelet jelenti az elfogadásukat, támogatásukat, és annak kifejezését, hogy ők is fontos tagjai társadalmunknak és mindannyiunknak, hogy szükségünk van rájuk. Szükségünk van mindarra a sok élettapasztalatra, bölcsességre, amivel csakis ők rendelkeznek. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat idén is megrendezte a Térségi Idősek Napját 2012. október 6-án 13.30-tól a Dorogi Márton Művelődési Központban. Az intézményünkben már hagyománnyá vált, hogy évente egy alkalommal összejövünk, és kifejezzük tiszteletünket, megbecsülésünket az idős emberek iránt. Évről évre elfogadják meghívásunkat a térségben lévő társintézmények: Nádudvarról, Tetétlenről, Kabáról, Földesről, Nagyrábéról,

cseréljék szakmai tapasztalataikat. Az első napi vacsorát megtisztelte részvételével Dombi Imréné, Püspökladány polgármestere is. A szervező püspökladányi kísérleti állomás dolgozói gazdag programot állítottak össze a résztvevő kollégák számára, amelyben szerepet kapott többek között a térség természeti értékeit ismertető ökoturisztikai program, és az egykori pásztoréletet felelevenítő hagyományőrző bemutató. Tovább színesítette a programot erdei- és pusztai szekerezés, kerékpártúra, illetve egy természetfotó kiállítás, amely a Dorogi Márton Városi Művelődési Központban nyílott a kutatóintézet munkatársainak (Szőcs Levente, Rásó János) fotóiból. Igen nagy sikert aratott a kísérleti állomások között meghirdetett slambuc-főző verseny. A tartalmas tanulmányút a résztvevők számára a szakmai kapcsolatok szélesítése mellett a baráti kapcsolatok elmélyítését is szolgálta. Forrás: www.erti.hu Szerepről, Sárrétudvariból, Bihardancsházáról, valamint civil szervezetek, nyugdíjas klubok is érkeznek hozzánk. Az ünnepséget Ráczné Hegedűs Ilona megbízott intézményvezető nyitotta meg, majd Kovács Krisztina képviselő asszony köszöntötte a vendégeket. Az aktív és produktív idős kor bizonyítéka, hogy színvonalas előadásokkal kápráztatják el a közönséget évről évre. Énekelnek, verset mondanak, táncolnak és színdarabot adnak elő. Az előadás szünetében uzsonnával vendégeltük meg a résztvevőket, majd közös éneklés következett. A délutánt tombolasorsolás zárta, ahol sok szép ajándék talált gazdára. Köszönetet mondunk támogatóinknak, akik hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Ez a délután csakis nekik és róluk, az idősekről szólt, ezzel is kifejezve tiszteletünket és hálánkat az idős nemzedék felé. Nemes Erzsébet Viola

8


Lakásfenntartási támogatás keretében igényelhető a fűtéstámogatás

A tavalyi évben módosult a lakásfenntartási támogatás rendszere, mivel a szociális alapú gázár - és távhőtámogatás is beépült a programba. Ezáltal az önkormányzatoknál igényelhető lakásfenntartási támogatás kérhető csatornahasználati díjra, villamos energia, víz- és gázfogyasztás, szemétszállítás költségeire, lakbérre, és immáron fával, olajjal vagy szénnel való fűtésre is. A támogatási kérelmeket a polgármesteri hivatal szociális gondoskodás irodáján kell benyújtani, amely ezt követően jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez. Kovács Lajos, a szociális iroda vezetője elmondta: a jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó fogyasztási egység. – Egy négyfős család esetében az első felnőtt igénylő 71.250 forinttal számolható, a következő felnőtt 0.9-es szorzóval megszorzott 71. 250 forinttal, illetve a két gyermek 0,8-es szorzóval számolható. Ezeket az adatokat összeadjuk és osztjuk néggyel – mivel négyen vannak –, ezek adják az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet. És ez alapján vizsgáljuk meg a jogosultságot. Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 forintban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg a korábbi 150 százalék helyett – mondja Kovács Lajos. A kérelem a benyújtás hónapjának első napjától lép életbe. A támogatás egy évre szól, abban az esetben is, ha az előző évben jogosult volt az adott személy a támogatásra, a lejárat után ismételten be kell nyújtania igényét. A támogatás pénzben és természetben is nyújtható, de inkább az utóbbit részesítik előnyben. A természetben nyújtott támogatás keretében többek közt a közüzemi gáz-, áram-, távhő-, szemétszállítással kapcsolatos számlák kifizetése közvetlenül a szolgáltatók felé történik. Püspökladányban a 2011-es változtatásokat megelőzően körülbelül 1000 család részesült lakásfenntartási támogatásban. 900 fő a normatív, míg 120 család a helyi rendeletben szabályozott méltányossági támogatásban részesült. Utóbbi a módosításokkal megszűnt, ennek következtében majdnem másfélszeresére nőtt az igény. Jelenleg a lakásfenntartási támogatás átlagosan havi 5000 forintot jelent egy család számára, ami a jövedelem és a család nagyságától függően természetesen csökkenhet, illetve

Ozsváth Sándor: Ami a tankönyvekből kimaradt… A Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat alkalmából „Ami a tankönyvekből kimaradt” címmel előadást tartott Ozsváth Sándor művelődéstörténész a Karacs Ferenc Múzeumban. A ladányi közönség nagy szeretettel fogadta, hiszen Ozsváth Sándor szinte hazajár Püspökladányba. A debreceni lakosú művelődéstörténész, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola tanára mindig nagy szeretettel beszél városunkról, és fogadja felkéréseinket. Ez alkalommal a magyar beszéd állapotáról, hiányosságairól tartott előadást Kodály Zoltán ürügyén. Mert mint mondta: nyelvünknek nem csak a leírható része van kitéve romlásnak, sokan beszédhibával mennek végig az életen, holott fiatal korukban könnyen leszokhattak volna róla. A művelődéstörténész több mint 40 éve, itt, Püspökladányban kapott kedvet a beszédtanításhoz és a beszédképzéshez. Azóta is szívügyén viseli a magyar írott és beszélt nyelv sorsát, és ez alkalomból is igyekezett felhívni a megjelentek figyelmét anyanyelvünk romlására és ezek kiváltó okaira, melyeket anno 1937-ben már Kodály Zoltán is fontosnak tartott és szorgalmazott. Akiknek az előadás felkeltette az érdeklődését, október 18-án lehetőségük nyílik egy újabb előadás megtekintésére. A múzeum immáron negyedik alkalommal vesz részt a 6 hetes őszi programsorozatban. Az előadásokon kívül „Népi játékok a Sárréten” címmel múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is várják a gyerekeket és az ifjúságot, majd október 13-án családi napot tartanak, melyre a Bihari Múzeum munkatársait is meghívták. Az intézmény idén ősszel is részt vesz a „Nagy rajzolás” elnevezésű kampányban, majd november 10-én a Márton-napi vigasságokban is. Lovassy D.

nőhet is. Jelenleg 1450 család részesül lakásfenntartási támogatásban. A kormány a jövő év januárjától bevezetné az úgynevezett segélyplafont, mely azt hivatott megelőzni, hogy segély által senki ne juthasson több pénzhez, mint amennyit munka által kapna. Ennek értelmében a jelenlegi 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél húznák meg a felső határértékvonalat. – A segélymaximalizálásra azért van szükség, mert jelen pillanatban előfordulhat olyan helyzet, hogy a szociális törvény vagy akár a gyermekvédelmi törvény alapján az összességében adható segélyezés összege meghaladja azoknak a bérét, akik például közfoglalkoztatásban dolgoznak. Ez nem szerencsés, így a kormány arra törekszik, hogy ez az összeg ennél kevesebb vagy maximum ennyi legyen – tudtuk meg Kovács Lajostól. A lakásfenntartási támogatás folyamatosan igényelhető, és a benyújtás hónapjának első napjától hatályos, mely különösen az év ezen szakaszában, az október 15-i fűtési szezon kezdetével sokak számára jelent segítséget. Az önkormányzat éves szinten 74 millió forintot költ a támogatásra, melynek 90%-a az állami költségvetésből származik, 10%-a pedig a helyi önkormányzatot terheli. A megszűnt szociális alapon igénybe vehető gázár- és távhőtámogatás az új szabályozás szerint a nagycsaládosok részére továbbra is elérhető opció marad. Lovassy D.

Lengyelországban jártak az eltérő tagozatos iskolások, a ladányi iskola hamarosan viszonozza a vendéglátást!

Az Eltérő Tantervű Tagozat diákjainak lehetősége volt nyáron személyesen is ellátogatni testvérvárosunkba, Krasnyikba. A tavalyi Krampuszfesztiválon találkozott a két város iskolájának vezetője, és a krasnyikiak a püspökladányi Eltérő Tantervű Tagozat tanárait és tanulóit meghívták egy egész hetes nyári táborba. A 14 fős püspökladányi delegáció az ottlét során megismerkedett egy hasonló intézmény működésével, ahol szintén tanulásban akadályozott fiatalokat tanítanak. Az intézmény több tekintetben hasonlóan működik, mint nálunk. – Alkalmunk volt megnézni az iskolát, az alapfokú, középfokú oktatást, és úgy láttuk, hogy az oktatási rendszerük, a képzési szerkezetük teljesen hasonló a miénkhez. Ugyanígy kis csoportos keretekben, alacsony létszámú osztályokban foglalkoznak a gyerekekkel – mondta lapunknak Zsurka Gáborné, az Eltérő Tantervű Tagozat vezetője és Petőné Papp Margit tanácsnok, pedagógus. A hatnapos kirándulás nagy élményt jelentett a pedagógusok és a gyermekek számára egyaránt, hiszen olyan dolgokat láthattak, melyekkel itthon nem találkozhatnak. A testvérváros változatos programokkal fogadta a püspökladányi delegációt. Múzeumlátogatások, városnézés, természetjárás, sportrendezvények szerepeltek a vendéglátók kínálatában. Krasnyikban a nagyszabású sportrendezvényen megemlékeztek Arnóth Sándor volt polgármesterünkről is. A két testvérváros gyerekei ezen kívül közös kerti partin vettek részt, ahol a püspökladányi fiatalok zenés műsorszámmal, a krasnyikiak pedig színi előadással készültek. A gyerekek nagyon élvezték a programokat, hiszen együtt játszhattak, szórakozhattak az ottani fiatalokkal, és szoros barátságok köttettek közöttük. A lengyel és a magyar gyerekeknek nem okoztak akadályt a nyelvi különbségek, hamar megtanulták, hogyan kommunikálhatnak egymással. A kialakult barátságok természetesen csak akkor folytatódhatnak, ha ismét lehetőségük nyílik találkozni a fiataloknak. A püspökladányi intézmény természetesen ezt a kedves gesztust viszonozni kívánja a krasnyiki iskolának, és amint módjukban áll, meghívják ők is egy egyhetes táborba az ottani fiatalokat és tanáraikat, a tervek szerint még ebben az évben. Katona Csilla

9


Hivatalosan is kitárta kapuit az Ifjúsági Ház a TAN-GO-projekt keretében Megnyitotta programsorozatát az Ifjúsági Ház. Idén Szeptember 15-től 18 hónapon keresztül nyújt széles körű lehetőséget a magukban tehetséget érző fiatalok számára. Az ünnepélyes projektmegnyitón megjelent többek között Kiss Zsigmond alpolgármester és Kovács Krisztina, a püspökladányi Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke is, aki nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, mely a jövőben lehetőséget ad a gyerekek és fiatalok számára a tanórán kívüli szabadidő hasznos eltöltésére. Mint arról már korábban beszámoltunk az Ifjúsági Ház egy TÁMOP 3.2.13-as pályázat keretében elnyert több mint 28 millió forintot. Az azóta eltelt hetek a projekt kidolgozásával, megvalósításával teltek, melynek következményeként szeptember közepén kezdetét vették a programok. Elsőként az „Ezerarcú tudomány a könyvtárban” címet viselő könyvtári foglalkozás indult el, melyen húsz, 10. évfolyamos középiskolás vesz részt, októbertől pedig indul a drámakör és a könnyűzenei énekkör is. Ráczné Fekete Ilona projektmenedzser elmondása szerint nagy érdeklődés övezi az Ifjúsági Ház által kínált iskolán kívüli foglalkozásokat. Hozzátette, ezek a programok a jövőben elősegíthetik Püspökladány kulturális életének fellendülését is. Az Ifjúsági Ház az elkövetkezendő másfél év során, a pályázati előírások szerint több ütemben vezeti be a különböző programokat. A szakkörök, foglalkozások az adott tevékenység függvényében lehetnek havi vagy heti egy alkalommal is. A jövő évben könnyűzenei és média tábort is szerveznek, melyre már most nagy az érdeklődés.

Családi nap a Petőfiben Október 6-án egy vidám, napsütéses délelőttöt tölthettek együtt gyerekek, szülők és az iskola tanítói, tanárai. Az iskolai szinten megrendezett családi nap nagyszerű alkalmat teremtett arra, hogy a szülő-gyerek-pedagógus kapcsolatot erősítse, a mai rohanó világban lehetőséget teremtsen a közös, vidám, önfeledt játékra, kikapcsolódásra.

A „kis-Petőfi” udvara ideális helyszínt, környezetet adott a rendezvénynek. A szervezés nagy izgalommal folyt, jobbnál jobb ötletekből válogattuk ki azokat, amelyeket a legérdekesebbeknek tartottunk. Plakátokkal, a gyerekek és szüleik számára szórólapokkal hirdettük a remek lehetőséget egy jó játékra. A reggel 9 órai kezdés ugyan egy kicsit korai volt, de szép számmal gyűltünk össze a közös zenés reggeli tornához, majd kihirdettük a programokat, kiosztottuk a menetleveleket. Minden család megkapta a helyszínek, játékok listáját, melyet az adott játék teljesítésekor a pedagógusok aláírásukkal, nyomdákkal igazoltak. Volt családi sorverseny több fordulóban. A hagyományőrzést szeretők kipróbálhatták az íjászatot, megtekinthették az udvaron felállított jurtát, betekintést nyerhettek őseink életébe. Óriási sikere volt a televízióból ismert Egy perc és nyersz! játék legizgalmasabb feladatainak (elefántormány, pohárpiramis, ügyességi játék ceruzával, vizes játékok stb.).

Ráczné Fekete Ilona szerint fontos, hogy az általuk kínált programok a résztvevő igényei szerint folyjanak. Próbálnak az iskolai környezettől eltérően, kötetlenebb stílusú órákat, foglalkozásokat tartani, melyeket élveznek a diákok. Ezen felül több alkalommal színesítik az órákat kirándulásokkal, koncertekkel, múzeumlátogatásokkal. Az intézmény által kínált tanórán kívüli programok, foglalkozások és a későbbi táborok is teljesen ingyenesek. Az ezekhez szükséges eszközök beszerzése jelenleg is tart, melyre a pályázat közel 2 millió forintos keretet biztosít. Emellett a tervezett foglalkozások megvalósításához elengedhetetlen volt a megfelelő szakmai vezetők kiválasztása is. Az elsők között, októberi kezdéssel indult a Könnyűzenei Énekstúdió és a Drámakör. Előbbi a Hajdúszoboszlóról érkezett Bíró Judit vezetésével, utóbbi pedig Tódor Györgyné szakmai irányításával zajlik. Ezeken kívül Ünnepkör néven tematikus napokat is indít ebben az évben az Ifiház, november 9-én Márton-napi ludasságot szerveznek a Pergő Hagyományőrző Műhellyel, illetve decemberben az advent kapcsán lesz szintén egy ilyen tematikus nap. Többek közt ezekkel a programokkal várja az érdeklődőket a jövőben az Ifiház. Akik az említett témakörök bármelyikében tehetséget éreznek magukban, bátran jelentkezhetnek személyesen vagy telefonon az ifjúsági házban, illetve az iskolákban a szakmai vezetőknél is. Lovassy Bernadett 2012 az olimpia éve volt, így ezzel kapcsolatos totó, ügyességi játék is szerepelt a programok között. Az ősz jegyében kukoricáztunk is, remek sorversenyen mérhették össze erejüket a szülők és a gyerekek. Lehetett célba dobni, kötélhúzásban megmutatni az erőt, kipróbálni a mocsárjárást. A régi népi gyermekjátékok is nagy sikerűek voltak: dióleső, zsákban futás, gólyalábon járás. Az ügyes kezűek a táncteremben berendezett „Barkács kuckó”-ban csodálatos dolgokat készíthettek az ősz jegyében. A rendőrség segítségét igénybe véve kerékpáros ügyességi verseny, illetve KRESZ-totó is volt. A nap folyamán többször is „leg”-ek versenye került kihirdetésre. Kerestük a legnagyobb lábú apukát, a legnépesebb családot, a legidősebb, illetve a legfiatalabb résztvevőt és még sok egyéb „leg”-et. Családi napunkat színesítette a Lolita táncosainak műsora. Nagy volt a sikere a házaspárbajnak. Vicces feladatokban osztoztak az anyukák és apukák, de párismeretre, krumplihámozásra, tűbefűzésre is sor került. A gyerekek mókás, a szülők egy kicsit komolyabb totót oldhattak meg, melyet jutalmaztunk is. Családi napunkon a kicsiknek és nagyoknak iskolapólót is lehetett vásárolni. Az éhesek és szomjasak számára büfé működött. Egész nap csak vidám arcokat, nevető embereket, jókedvű gyerekeket és felnőtteket láttunk. A közel 400 szülő, gyerek, pedagógus egyaránt jól érezte magát, a közös játék öröme elfeledtette egy kicsit a hétköznapok problémáját, a felnőtt is gyermekké lett néhány rövid órára. Elárulom, gondolatban már a következő családi napot tervezzük! Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik segítették a rendezvény sikeres lebonyolítását: • a Püspökladányi Rendőrkapitányság rendőreinek, • Turcsányiné Bene Irénnek, a Vöröskereszt vezetőjének, • Schubert Lászlónak a finom kenyérlángosért, • a Sárréti Íjászegyesület lelkes tagjainak, • Bugánné Jónás Mónikának és a Lolita tánccsoport tagjainak, • az iskola vezetőinek és pedagógusainak, • a szülőknek, akik velünk töltöttek egy felejthetetlen napot, • tanulóinknak, akik rábeszélték anyut, aput egy kis közös programra. Kissné Jánosi Judit, Dobi Judit DÖK-vezetők

10

In memoriam Székely István Ismét megkondult a harang. Mély, fájdalmas hangon vitte a szomorú hírt. Székely István, vagy ahogyan sportberkekben hívták, Zéman, eltávozott közülünk. Elment, hogy mostantól kezdve onnan föntről, a már korábban távozott hajdani sportbarátai társaságában tekintsen le ide, hozzánk. Mert hogy rengeteg barátja és tisztelője volt, s legalább annyit hagyott most itt. Fiatalon a gólvonalon állva, kapusként küzdött a ladányi focicsapat si-

kereiért, s a becenevét is ennek köszönheti. Egy kiváló, válogatott cseh hálóőrről, Zdenek Zemanról nevezték el a társak, s ő ezt a becenevet büszkén hordta egész életében. Miután befejezte a focit, az utánpótláscsapatok intézőjeként vette ki a részét a sportág mindennapjaiból. Hány és hány focistapalánta útját egyengette a háttérből egy-egy dicsérő szó-

Elődeink nyomában

Vadon termő gyógynövények használata Egykoron a magyar nép több száz különböző vadnövényt használt gyógyításra. Ezek között voltak olyanok, amelyeket szinte minden tájon ismertek, és voltak olyan növények, amelyeket csak egészen szűk területen használtak. Egyes vadnövényeket nyolc-tíz féle betegség gyógyítására is alkalmaztak, míg mások főzetét csak bizonyos bajok esetében adták a betegnek. A kis ezerjófüvet például országszerte használták. Ez a vadnövény a nép tudása szerint meggyógyított minden betegséget. A környékünkön mindenre jó orvosság volt a cickafark, amellyel számtalan betegséget orvosoltak. Elterjedt volt – és még ma is az – a székfű virágjából főzött tea, amellyel vagy harmincféle betegséget is gyógyítottak. Szintén ismert volt a fűz, amely levelének főzetével még a hajukat is mosták, hogy annak növekedését elősegítsék. A füves asszonyok több olyan növényt, mint a cickafark, vagy a körömvirág tartottak számon, amelyek az akkor még nem igazán ismert rákot próbálták gyógyítani. A régi feljegyzések szerint a gyalogbodza, a bojtorján, az ínfű, a kender, és az ökörfarkkóró levelét a kígyómarásra tették Voltak olyan növények, amelyeket a gyógyításnál és a varázslatoknál egyaránt használtak. Ilyen volt a vasfű is, amely gyógyította a beteg májat, lépet, vesét, a sárgaságot, a fejfájást. Azt tartották, hogy az az as�szony, aki ennek a növénynek a szárát kör alakúra formálva a nyelve alatt hordja, senki nem tehet erőszakot – még a férje sem. De azt is tartották – főleg betyárkörökben – hogy aki a növényt a te-

Püspökladányi Hírek 2012. október 30. val, buzdítással. Mindig csak a jót, a pozitív dolgot látta a fiatalokban, s bizony pedagógusnak is kiváló lehetett volna. Mindig közéjük tartozónak érezte magát, s bár közben az ő feje fölött is szállt az idő, ám ha köztük volt, fiatal tudott maradni. Sem az idejét, sem a pénzét nem sajnálta rájuk, s éppen ezért szerették és tisztelték is a srácok. Ha őt láttam, mindig eszembe jutott a Régi idők focija című film szállóigévé vált mondata, miszerint „kell egy csapat”. Mint ahogy Minarik Ede, úgy ő is mindent megtett a szeretett csapatáért. Két otthona volt. A családja és a futballpálya, s ennél nem is vágyott többre. Miért is vágyott volna, hiszen e két helyen mindent megkapott, amire szüksége volt. Ahogyan ő szeretett és tisztelt mindenkit, úgy ő is visszakapta mindezt. A súlyos betegség miatt az elmúlt öt évben egyre nehezebben élte a mindennapjait. Elveszítette az egyik lábát és a látását is, ám ez sem akadályozta meg abban, hogy ott legyen a futballcsapat hazai meccsein. Élete során oly sok időt töltött el a sportpályán, hogy a zajokból, a neszekből pontosan tudta, mikor, mi történik. Most lett vége az ifimeccsnek, a bírók most mennek igazoltatni, most vonulnak fel a csapatok. Már nem látta, hogy mi történik a pályán, de öreg barátai a fűzfa árnyékában közvetítették neki azt. – Horváth Ricsi passzol Karacs Zolinak, ő tol egyet a labdán, s 16 méterről lő. GÓÓÓÓL! … – Szép volt Zoli! – mondta halkan, s megtapsolta a gólszerzőt. Mindezt csak fizikailag nem látta, a lelki szemeivel azonban igen. Hiszen hány és hány ilyen gólt lőtt annak idején Zsányi Lajos, Bene Zoli, Seres Lajos, Mile Feri, Dan Laci vagy Gulyás Gyuszi. Amióta az eszét tudta, benne élt a ladányi fociban, s amikor szeretett csapata a legnehezebb időket élte, ráismert, hogy a történelem számára meg kell örökíteni mindezt. Olyan gyűjtőmunkába kezdett, amit senki más, csak ő tudott megvalósítani. Tudta, kiket kell keresni, honnan lehet beszerezni a rég elfelejtett, megsárgult fényképeket, relikviákat, és a fáradozásait siker koronázta. Létrehozta a ladányi sportmúzeumot, ami azóta már nemcsak a helyi foci történetét tárja a nyilvánosság elé, hanem a többi sportágét is. Olyat alkotott, amire csak kevesen lehetnek képesek. Éppen ezért a számomra – s tudom, ezzel a gondolattal nem vagyok egyedül – ennek a múzeumnak a neve mostantól Székely István Sportmúzeum. Zéman! Nyugodj békében, örökké emlékezni fogunk Rád! Faragó László

Kedves Pista bácsi! Nyugodj békében! D. Sári Andrea főszerkesztő

nyerébe „forrasztja”, vagyis felvágja a tenyerét a hüvelyk és mutató ujja között, és ebbe a növény egy darabját teszi, és így hagyja begyógyulni a sebet, az ki tud nyitni minden zárat és béklyót. Több ilyen betyár is megfordult a Sárréten, a leghíresebbek Virág Károly és Bagdi Imre voltak. Sok ló lábáról levették a béklyót, de a magokéról nem tudták. Az előbbit Szegeden, míg az utóbbit a püspökladányi határban akasztották föl. A gyógynövények gyűjtését, kezelését, tárolását, sőt az értékesítését is leginkább idős asszonyok végezték. Tudni kellett azt, hogy melyik füvet mikor gyűjtsék. Volt, amelyiket forró nyári hőségben, másikat kikeletkor. Volt, amelyiket a hajnali első harmatnál szedték, vagy esetleg a hó alól kaparták ki. A gyógyító asszonyok általában tanácsot is adtak a növény alkalmazására. A gyógynövényért pénzt nem fogadtak el, inkább valamilyen élelmet kaptak érte cserébe. A betegek mindig adtak valamit, mert azt tartották, hogy az ajándékul kapott gyógynövény nem használ – ha megköszönik. A sárréti parasztság a gyógyító növényeinek jelentős részét, a sok-sok évszázados tapasztalata nyomán használta. A sok már korábbról ismert gyógynövény mellett azonban az utóbbi évszázadokban számtalan olyan is megjelent, amelyeket főleg a falusi lelkészek és tanítók közvetítésével ismertek meg. Ennek egyik oka, hogy ezek a tanult emberek sok vidéken megfordultak, és sok ismeretet hoztak magukkal. Másik oka, hogy főleg a 18. század elejétől a magyar parasztság számára a Biblia mellett, olvasmányként megjelentek a kalendáriumok. Ezek az egyre népszerűbbé váló könyvek sok addig kevésbé ismert és elterjedt gyógynövényt, gyógyító eljárást is közöltek, így szélesítették a magyar nép gyógynövény-ismeretét. Rásó János

11


„A világot behoztam a lakásomba…” - Gondolatok Kecskés Gyuláról -

Manapság, ha megkérdezünk egy fiatalt, hogy kit tekint példaképének – már ha egyáltalán rendelkezik körvonalazható és követendő érték-képpel –, elhangzanak zenészek, színészek, sportolók, politikusok nevei, de pedagógusoké szinte soha, vagy nagyon elvétve. És ami még szomorúbb, hogy egykori néptanítóink nevei ilyenkor egyáltalán nem kerülnek említésre. Talán nem is a fiatalok okolhatóak ezért, hisz jóformán nem is tudják, ki volt az a Kecskés Gyula, vagy Rettegi Istvánné, akikről utcát neveztek el Püspökladányban, vagy az a Dorogi Márton, akiről nemcsak utca, de intézmény kapta a nevét, vagy az az Id. Csenki Imre, aki nemcsak egy régi iskolánknak, utcánknak, hanem egyik kórusunknak is névadója. Valahogy így voltam ezzel én is jó néhány évvel ezelőttig. Aztán jött valami megfogalmazhatatlan és megfoghatatlan belső késztetés, valami észrevétlenül lappangó és ösztönös érdeklődés a múlt iránt, ami végül utat tört magának, és sok állomáson keresztül végre célba ért. És amely úton haladva végül megtaláltam én is a saját példaképem, akinek egyetlen könyve – a „Püspökladány újkori története helyneveiben” című – mindig fel-felbukkant saját életem különböző állomásain is. A ma már több mint száz kötetből álló, Püspökladányról vagy püspökladányiakról szóló, illetve püspökladányiak által írt saját könyvgyűjteményem egyik legelső és legkedvesebb darabja az az egyetlen könyv – de annál több tanulmány és cikk –, amit Kecskés Gyula írt Püspökladány történetéről. Kecskés Gyula püspökladányi tanító és helytörténet-kutató életének és munkásságának bemutatása e lap hasábjain terjedelmi okok miatt lehetetlen, ezért megpróbálom a „száraz” tények helyett kicsit megmutatni azt, milyen ember lehetett is Ő valójában. Azt, ahogyan én Őt elképzelem az általam olvasottak, látottak és hallottak alapján, hiszen én Őt sajnos nem ismerhettem személyesen. Személyiségét most elsősorban nem mint pedagógust szeretném megidézni, hanem mint szülőfalujáért élő, egész életén át egy nemes ügyért lelkesedő embert. Azt már most kijelenthetem, hogy szerintem Ő volt az egyik „legigazibb” püspökladányi, ma divatos szóval élve „lokálpatrióta”, aki életét – abból közel 44 évet – szülőfaluja, Püspökladány múltja felkutatásának szentelte. Erről maga így vallott az 1970-es évek elején – a Csák Gyula író, újságíró és szociográfus püspökladányi gyermekéveiről – készült riportfilmben. „Miért mentem volna el (Püspökladányból)? Gondolatom sem szállt e falu határán túl. Soha az életben. Itt mindent megkaptam. Mindenki ismert pici gyerekkorom óta. (…) Tudom, hogy Angliából nem lett volna világbirodalom, ha úgy gondolkozik minden angol, mint ahogy én gondolkozom. Vagy az ember nem jutott volna fel a világűrbe, ha annyira ragaszkodik a falujához (ahogy én). Én itt mindent megtaláltam.” Kecskés Gyula (1901–1987) az az ember volt, aki kitartóan és rendíthetetlenül, egész életén át tudott lelkesedni egy ügyért, szülőfaluja történelmének kutatásáért. Mindössze egyetlen könyve jelent meg nyomtatásban (leszámítva egy nagyobb terjedelmű tanulmányt a püspökladányi Rákóczi-harang történetéről, mely szintén értékes forrásmunka), de ebben az egy könyvben 44 év kitartó kutatómunkája került summázásra. E könyv dicséretére, méltatására az én szavaim kevesek lennének. Megtették azt már helyettem sokan mások, én pedig minden dicsérő szavukkal egyetértek. Több kritikát olvastam Kecskés Gyula 1974-ben megjelent „Püspökladány újkori története helyneveiben” című könyvéről, de

Kecskés Gyula tanító valamennyi csak magasztalja azt, és elismeri annak tudományos alaposságát és megbízhatóságát. Dr. Simon Zoltán 2002-es emlékbeszédében kiemeli többek között, hogy mi is alapozta meg e mű történeti hitelességét. Beszédében Ő is hangsúlyozta, hogy Kecskés Gyula főleg elsődleges, tiszta forrásokból merített, azaz országos, megyei és egyházi levéltárakban fellelhető eredeti, korabeli dokumentumot tanulmányozott át, több mint 1300-at, emellett átolvasott és kijegyzetelt közel 300 könyvet, 720 újságévfolyamot, illetve folyóiratkötetet, és lemásolt 41 kéziratos régi térképet. Azt gondolom, hogy munkája felbecsülhetetlen értéket és információt adott és gyűjtött össze Püspökladány történetéről, melyet Ő maga szerényen csak „hobbi”-nak aposztrofált az előbb említett riportfilmben. Számomra nagyon sokat jelent és nyújt Kecskés Gyula életpályája és munkássága. Teljesen elvarázsoltak azok a személyes megemlékezések, történetek, amelyeket a Karacs Ferenc Múzeumban idén szeptemberben megrendezett múzeumbaráti összejövetelen volt szerencsém meghallgatni. Melyeket Kecskés Gyula egykori kollégái, ismerősei, családi barátai, szomszédai osztottak meg egymással, Gyula bácsiról. Ezekből kibontakozott egy sokkal gazdagabb és teljesebb kép az addig csak munkássága alapján elképzelt lelkes és szorgalmas emberről. Beigazolódott előttem, hogy nemcsak jó pedagógus, fáradhatatlan helytörténet-kutató, elismert és megbecsült közéleti szereplő volt, de egy emberségében is értéket közvetítő, lelkiismeretes, mindenkit megbecsülő, szerény és alázatos ember is. Szívemnek kedves történet volt az a visszaemlékezés is, mely szerint Gyula bácsi, ha tehette, minden pihenésre szóló beutalóját Budapestre kérte, mert ezt az időt és lehetőséget is arra használta fel, hogy szülőfaluja múltját kutathassa az országos levél-, irat- és könyvtárban is. Ez volt az élete, szinte mindent ennek rendelt alá. Majd miután megnéztem a Kecskés Gyulát is megörökítő filmjelenetet, egyszerűen elvarázsolt szerény és szimpatikus, lebilincselő „néptanítói”

Kecskés Gyula (balra) saját lakásában fogadta Csák Gyula írót (jobbra), az 1970-es évek elején

12


személyisége. Nem tudtam betelni vele, újra és újra meg kellett néznem, hogy elképzelhessem és átélhessem azt a miliőt, melyben Kecskés Gyula élt és alkotott. Szinte éreztem a régi könyvek illatát, ahogy a könyvei között, a saját „könyvtár-szobájában” ülve mesélt a letűnt korokról, és lelkesen mutatta az általa gondosan megrajzolt régi térképet a számára oly kedves Püspökladányról. Bár korábban is olvastam arról, hogy Kecskés Gyula megszállottan szerette és gyűjtötte a könyveket, ezt Ő maga is megerősítette és a szobája falát borító terjedelmes könyvespolcon sorakozó könyvek is igazolták. Ő maga erről így nyilatkozott a filmben: „A világtól nem zárkóztam el, hiszen itt van. Én minden pénzemet ebbe öltem (mondta a könyvekre mutatva). A világot behoztam a lakásomba.” Leánya, Kecskés Kornélia emlékezéséből tudjuk, hogy édesapja annyira szerette, és anyagi lehetőségei és korlátai dacára is megszállottan gyűjtötte a könyveket, hogy amikor debreceni útjairól magának könyveket vásárolva tért haza, azokat nemegyszer az ablakon át „csempészte” be a lakásba, hogy elkerülje felesége korholását az újabb, könyvekre fordított kiadások miatt. Az is meghatározó gyermekkori emléke volt, hogy édesapját mindig és mindenhol olvasni, jegyzetelni vagy füzetet javítva dolgozgatni látta. A könyvek ilyenfajta szeretete ugyancsak követendő példa lehetne a mai

Tündérek leszármazottja Apám, szólok ma: adj, ha tudsz Mikor belépett az irodába, minden hang elnémult. A férfiak bamba vigyorral az arcukon meredtek rá, s még Jucika is abbahagyta egy pillanatra a gépelést, hogy aztán annál dühödtebben verje a billentyűket. Pedig nem volt semmi feltűnő rajta. Hacsak nem a tizianvörös hajkorona, mely puha hullámokban keretezte kissé markáns arcát. Esetleg a diszkrét kivágású hófehér blúz, vagy a pasztellkék, térdközépig érő szoknya? Talán a félmagas sarkú topánka, mely előnyösen emelte ki a karcsú bokák vonalát? – A mérnök urat keresem! – szólt hangosan, hogy a sarokban gépelő Jucika is meghallja. – Nincs itt! – recsegte az elfoglalt titkárnő, enyhe kárörvendő árnyalattal a hangjában. Újra tapinthatóvá vált a csend. Félbeszakadt a gépelés, és mindenki várt valamire. Jucika a visszavonulásra, a jövevény egy biztató megoldásra, a férfiak pedig valamilyen csodára. Zoltán az iratai mögé bújva, suttogva kérdezte szomszédját: – Ki ez az istennő? – Könyvtáros az iskolánkban – jött a válasz –, a mérnökünk feleségének a barátnője. De ne reménykedj, már foglalt. Látod ott az üveges ajtó mögött azt a kalapos árnyat? Igen? Na, ezért mondom neked, hogy „tőle orrod fokhagymás!”. – Gyere, menjünk le a kávézóba, és mesélj még róla! – Kisasszony – szólalt meg Zoltán szomszédja –, a mérnök úr csak ebéd után jön vissza. Ha üzenetet akar neki hagyni, mi átadjuk – készségeskedett tovább. – Jó, majd visszajövök – válaszolt kilépve az ajtón. Felzúgott az iroda. „Hú, láttátok? Ki volt ez? Micsoda nő!” kiáltások hangzottak, miközben Zoltánék kiosontak, hogy lemenjenek a büfébe. – Te csak ülj le, én meg hozok két kávét, két üdítőt – mondta Zoltán. Kisvártatva ott is volt. – Nagy szerelem köti össze azzal a kalapos férfivel. Tanár az iskolában. Biológiát tanít. – Mintha valami keserűséget éreznék a szavaidban – figyelt fel Zoltán barátja hanghordozására. – Mielőtt megismerkedett volna Ilona, mert így hívják, szóval mielőtt megismerkedett volna ezzel a szilimán, nyikháj alakkal, jegyben járt velem. – Nocsak! – Tudod, odahelyezték ezt a fiút az iskolába biológiatanárnak. Ezt végezte a főiskolán. Na, sokat kellett a könyvtárba járnia, nem volt még tanítási gyakorlata, és órák előtt a könyveket bújta, nehogy felsüljön a diákok előtt. Érted? Könyvek, versek, regények. – Mások is jártak oda. Nem? Tanárok, diákok. Mindenki olvasott. Könyveket, regényeket, verseket. Zoltán kicsit meglepődve folytatta: – Igaz, hogy körülrajongták, de nem lehetett közel férkőzni hozzá. Éles nyelve van, nem hagyta szó nélkül, ha nem megfelelően viselkedett vele valaki. Ez igaz is volt, mert megtörtént, hogy mikor helyettesítette a titkárnőt az

„internetizált” világunkban, és nemcsak a fiataloknak, hanem minden generációnak. Természetesen az internet is ablakot nyithat a nagyvilágra, azaz „behozhatja a világot a lakásba”, de ez véleményem szerint meg sem közelíti a könyvek által adott és kapott élményeket. Az 1970-es évek elején készült riportfilmben több meghatározó ladányi személyiség alakja is megelevenedik, többek között Dorogi Márton néptanítóé és néprajzi gyűjtőé, valamint Rettegi Istvánné, Annuska néni tanárnőé, a középiskolában létrehozott Iskolamúzeum, majd a Karacs Ferenc Múzeum megalapítójáé is. Az Ő életük, munkásságuk is példaértékű, melyek bemutatása önálló írásokat érdemelnek. Nincs apropója annak, hogy ezeket a gondolatokat Önökkel, Veletek megosztottam, hacsak nem tekintjük annak azt az egyáltalán nem kerek, de érdekes számot, hogy 111 éve született Kecskés Gyula. Szellemisége, értékteremtő munkássága, lelkesedése, kitartása, szorgalma és szerénysége ma is átütő erejű, csak sokan sajnos ezt nem ismerik. Ha csak szerény mértékben is, de remélem sikerült újabb példaképet állítanom a mai ifjúság elé Kecskés Gyula püspökladányi néptanító és helytörténet-kutató személyében! Megyaszai Szilvia igazgatói iroda előtt, egy úr nagy magabiztosan berobogott azzal, hogy az igazgatónővel akar beszélni. – Önnek is jó napot! – mondta Ilona. – Az igazgatónő foglalt, tárgyal, nem mehet be hozzá senki. – Én pedig be akarok menni, most. Jelentsen be! Velem ne kukoricázzon, én székely ember vagyok, és nem tűrök ellenkezést. – Én meg székely leány vagyok, és itt nem fog parancsolni minden jöttment! – Bocsánatot kérek, Dr. Kovács Jenő vagyok, tanügyi szakfelügyelő, és telefonon már egyeztettem az igazgatónővel. – Nem kérek elnézést az elutasításért, mert nem fogadom el még egy tanfelügyelőtől sem a modortalanságot. Foglaljon helyet, ha végeztek az irodában, bejelentem! Ilyen volt. A könyvtári munka nemcsak feladatot jelentett neki, hanem hivatást, szórakozást, kedvtelést is. A diákok, különösen a fiúk lelkesedtek érte, kicsit mindegyik szerelmes volt bele. Azt mondták róla, hogy tündérek leszármazottja. A faluban, ahol született, azt tartották, hogy a Firtos oldalában látható egy tündérkisasszony fehér lova – ha jó idő következik. De ha nem látni a kővé vált hatalmas lovat a fenyők között, jobb, ha a gazda nem tervez másnapra szénacsinálást. A Firtos lova pontosabban jelzi a másnapi időt, mint a legtapasztaltabb meteorológus. Abban az időben, mikor a földet óriások és tündérek népesítették be, és az emberék még nem laktak házakban, élt a környéken egy hatalmas tündérkirály. Kiterjedt birtokai voltak a Bucsin gerincétől a Gagyi tetőig. Megöregedett az öreg király, és magához hívatta a fiait, hogy ossza el közöttük a birtokot. – Apám! – kezdte a legidősebb fiú. – Szólok ma, igazságosan oszd el, amid van. Így keletkezett Szolokma. – Jól van – folytatta az osztozást a király, és a következő fiához fordult –, itt van ez a hegy, legyen e tiéd. Azóta nevezik a falut Etéd-nek. – Én is itt vagyok – türelmetlenkedett a harmadik –, nekem is adj, ha tudsz. Ott van ma is a hegyen Agyha. A maradék a legkisebbé lett. Panaszkodott is: – Ez bizony kis mód! S ott fekszik a völgyben Küsmöd. A király halála után a fiúk gazdálkodtak, ahogy tudtak. Sokra nem mentek, s később összeházasodtak az emberek leányaival. Azt mondják, tőlük származnak a környék csípős nyelvű székely leányai. Akik itt élnek ma is köztünk. Ezt is mind elmesélte Zoltán barátja, hozzátéve, hogy nem is lehet mindennapi dolog, ahogy „azok ketten” egymásra találtak. – Szerintem Ilona valóban egy tündér. Ahogy engem ejtett, hogy nincs bennem harag! Csak bánat. Ez már meghaladja az emberi korlátokat. – Most is szereted, úgy-e? – kérdezte Zoltán. – Mindig is fogom… Bige Szabolcs Csaba * Szolokma, Etéd, Agyha, Küsmöd – székelyföldi falvak

13


SPORTHÍREK Birkózóérmek nemzetközi versenyeken

Az ország két végében, két nemzetközi versenyen is remekül szerepeltek szeptember utolsó hétvégéjén birkózóink. Kazincbarcikán Németh Balázs, Nádházi Gergő és Dodó Bence révén három ezüstérmet, Kárai Barna és Kárai Péter révén két ötödik helyet szereztek fiataljaink. A másik mini delegáció Kaposváron járt egy serdülő kvalifikációs nemzetközi erőpróbán, s Horváth Tamásnak köszönhetően aranyérmet szállított haza. Dodó Dániel ugyanitt ötödik lett. Gyöngyösön, egy meghívásos területi viadalon négy aranyérem mellett három-három ezüst-, és bronzérem termett a mieink számára. Első helyen végzett Szabó Döme, Dodó Bence, Turcsányi Zoltán és Turcsányi Tibor, második lett Némethi Ákos, Nádházi Gergő és Kárai Barna, míg a dobogó harmadik fokára állva bronzérmet nyert Orbán Zsolt, Kárai Péter és Bárány Norbert. A csapatversenyben a 4. helyet szerezte meg csapatunk. Öt arany-, három ezüst-, és két bronzérem termett a Karcagon megrendezett, 13 egyesületet felvonultató Kurucz testvérek Emlékversenyen. A csapatversenyben 2. helyen záró mieink közül Szabó Döme, Sárándi Bence, Németh Balázs, Makula Ramon és Horváth Tamás nyerte meg súlycsoportja küzdelmeit, Gali István, Holdasi Dominik és Fülöp Bence második lett, míg Némethi Ákos és Némethi Alex bronzérmes helyen végzett. Szlovák, ukrán, bolgár, cseh, fehérorosz és lengyel élcsapatok mellett Magyarországot képviselve városunk birkózócsapata is szőnyegre lépett a szlovákiai Snina városában megrendezett nagyszabású nemzetközi viadalon. Versenyzőink remekül helytállva Babik Máté, Turcsányi Zoltán és Kiss Gergő révén végül három 4. helyezést értek el.

Remeklés a duatlon országos bajnokságon

Szekszárdon rendezték meg a duatlon diákolimpia országos döntőjét, amelyen népes ladányi delegáció képviselte városunkat, illetve HajdúBihar megyét. A versenyen hat korcsoportban több mint 1400 gyerek indult. Az általános iskolásoknál 110-130 fős futamok voltak, s ez is mutatja, hogy milyen nehéz erőpróbán vannak túl a Tomka János által felkészített gyerekek. A szereplésükre ugyanakkor semmi panasz nem lehet, hiszen egyéniben többen is az első tízben végeztek: Tomka Mózes (II. korcsoport) a 4., Tomka Joel (IV. kcs.) az 5., Tomka István (I. kcs.) a 6., Tomka János (V. kcs.) a 10. helyen ért célba. Közülük ráadásul Tomka István és Tomka Joel is bukott a kerékpározás közben, azaz dobogós helyet veszítettek el. Ám mégsem tért haza a társaság érem nélkül, hiszen a csapatversenyben a II. korcsoportos együttesünk - Tomka Mózes, Daróczi Péter, Gulyás Gyula, Darabos Asztrik - ezüstérmet szerzett. A legkisebbek, az I. korcsoportos csapatunk - Tomka István, Darabos László, Tóth Boldizsár, Daróczi Tamás - pedig úgy lett negyedik, hogy az összidőket tekintve a 3. helyezett csapattól kettő(!), a 2. helyezett csapattól pedig 5(!) másodperccel maradt el. Az V. korcsoportos, középiskolás csapatunk - Tomka János, Papp Bence, Tenkés János - a 8. helyet szerezte meg. - Mivel a duatlon a kerékpározás miatt félig technikai sport, ezért sok benne a rizikófaktor. Szekszárdon öt kellemetlenség is hátráltatott bennünket: két esés, két láncleesés, egy összezavarodás a kerékpáros depóban, és egy izomgörcs. Nem részletezem ezeket, hiszen így is szépen teljesítettek a fiúk, és védekezésre semmi okunk. Ám azt mégis megjegyzem, hogy a II. korcsoportban biztos csapatgyőzelem ment el Darabos Asztrik láncleesése miatt – értékelt Tomka János a versenyt követően.

Baján bunyózott a Girdán-alakulat

A hagyományoknak megfelelően az idén is Baján rendezték meg a WTKA országos bajnokságot, amelyen városunk kick-boksz csapata is képviseltette magát. A viadalon 22 klub 275 versenyzője lépett küzdőtérbe, s ebben az erős mezőnyben kiválóan helytálltak Girdán Miklós növendékei. A mieink termése 3 arany-, 4 ezüst-, és 3 bronzérem volt. Aranyérmet nyert a saját korosztályában Kovács György, Varga Péter és Szilágyi Viktória, ezüstérmes helyen végzett Sólyom Péter, Csáti Dávid, Sólyom Sára és Kiss Bettina, míg a bronzérmeket Kovács György, Sólyom Dóra és Gál Imre szállították.

A Daru Futók is ott voltak a Spar Maratonon

Soha ennyi induló nem volt még egyetlen hazai versenyen sem, mint a 27. alkalommal megrendezett SPAR Budapest Maraton és Futófeszti-

válon: 19 200 induló állt rajthoz. Nem csak a magyarok tömegeit vonzotta ez a csúcskategóriás esemény, hiszen 60 ország több mint 2500 külföldi futója színesítette a mezőnyt. A útvonal a belváros legszebb részeit érintette. A Hősök terétől rajtoló mezőny keresztülhaladt többek között az Andrássy úton, a Gellért téren, a Margit hídon, a Kossuth Lajos téren, a Szabadság hídon és a Fővám téren is. Püspökladányt hat futó képviselte: a maratoni 42 km-es távot Keller Elek, Molnár Zoltán, Varga Ádám és Rácz Krisztián teljesítette, míg a 30 km-es távot Keller Péter és Lévai István futották le.

PKE: nem megy a Koncz-csapatnak

A sikerrel megvívott bajnoki rajtot követően sorrendben öt meccset veszített el lapzártáig a PKE NB II-es férfikézilabda-csapata. Időrendben haladva Békéscsabán 27-21-re, Martfű ellen itthon 20-17-re, a Pick Szeged II. vendégeként 35-25-re, végül a bajnoki címvédő Makó elleni hazai fellépésen 18-16 arányban kapott ki a Koncz-legénység. Ez utóbbi vereség talán a legfájóbb, mert egy remek első félidőt követően a folytatásban 17 perc alatt csak egy gólt szereztek Daraiék, s ezzel meg is pecsételték a sorsukat. Mindezeknek köszönhetően sereghajtó helyen áll a társaság. A juniorok már sokkal jobban „muzsikálnak”, hiszen egyaránt nyertek a Pick Szeged II (31-21) és a Makó (36-18) ellen, miközben a Békéscsaba és a Martfű ellen kikaptak, s a 8. helyen állnak.

Dobogón a PKE hölgyei!

Remek sorozatot hagyott a háta mögött a PKE nőikézilabda-csapata, amely zsinórban öt meccsét nyerte meg, s ennek eredményeként immár a dobogón helyezkedik el. A 4. fordulóban Nádudvaron 27-24-re nyertek a mieink, akik közül Károlyi Anikó 10, Székely Anna 7 gólt ért el. A Hajdúszoboszlói NKSE vendégeként négygólos, 26-22 arányú lett a győzelem. Itt is Károlyi Anikó (10) és Székely Anna (7) voltak a legeredményesebbek. Következett a tavalyi ezüstérmes Nagyhegyes elleni hazai derbi, s ezúttal sem maradt el a győzelem: a 30-22-es sikerhez Székely Anna 10, Károlyi Anikó 7, Tóth Gabriella 4 góllal járult hozzá. A 8. fordulóban az újonc Debreceni HRSE vendégeként kiütéses diadalt könyvelhetett el a Győriné Hollósi Ildikó által irányított csapatunk. A vége 31-12 lett, s Károlyi Anikó egymaga 15 gólt jegyzett, míg Lajtos Boglárka 7-szer volt eredményes. Végül az örök riválisnak számító Berettyó MSE legyőzése repítette fel a dobogóra csapatunkat. A 33-26 arányú sikerhez Károlyi Anikó és Lajtos Boglárka 8-8 gólt tett hozzá.

PLE: zsinórban három váratlan vereség

A 6. fordulóig, a Báránd elleni hazai meccsig tartott a PLE győzelmi sorozata, amit három váratlan verség követett. A 6. játéknapon a szomszédvár Báránd ellen 1-0-s első félidőt követően sima, 6-1-es diadal következett. Gólok: Vígh Norbert 2, Czibi Zsolt, Horváth Ákos, Karacs Zoltán, Mogyorósi István. (ifi: ). A következő három játéknapon aztán lerombolta a társaság, amit addig felépített. A 7. fordulóban Szentpéterszegen 2-1-re (gól: Karacs Zoltán), a 8. körben hazai pályán a Kismarja ellen 1-0-ra, végül Körösszegapátiban 2-0-ra kapott ki csapatunk. Ennek köszönhetően a 3. helyre csúszott hátra a tabellán. Az U19 ugyanakkor mindhárom meccsét megnyerte (sorrendben 6-0, 3-0, 4-3).

Remekel a PASZE, elrajtolt a P. MÁV

5-5-ös döntetlennel kezdte az idei megyei sakk csapatbajnokságot a P. MÁV a Hajdúböszörmény ellen. Serdült József nyerte meg partiját, míg Egri László, Szathmári Gábor, Hegedűs Sándor, Keserű Tibor, Czigler Dezső, Nádházi Imre, Egri Zsolt és Erdei Ferenc remizett. A legutóbbi három mérkőzését is megnyerte a PASZE megye I-es pingpongcsapata. Hajdúnánáson 10-8-ra, a Vámospércs III. vendégeként 12-6-ra, majd a DABE II. elleni hazai meccsen 18-0 arányban nyertek a mieink, akik így hat forduló után százszázalékosan állnak.

14


Szép időben, békében, szeretetben ünnepelt Püspökladány

Recommend Documents