Szenvedély?!- Betegség?! II. rész
Szenvedélybetegség és a család
Ebben a rövid ismertetıben bemutatjuk Neked/Önnek: - azokat a kockázati tényezıket, amelyek a családban vannak jelen és hatnak a szerhasználat, függıség kialakulására - bemutatjuk azoknak a családoknak a jellemzıit, ahol az egyik, vagy több családtag függı - elmondjuk, hogyan hat a függı családtag a család mőködésére
Péter jól menı vállalkozó, a szerencsejáték rabja. 40 éves, ha meglátott egy casinót, azonnal eljátszotta az összes pénzét, amihez csak hozzá tudott jutni.
Teljesen
kilátástalannak látja az életét, gyakran úgy érzi szívesen meghalna.
Tamás 32 éves két gyermekes apuka. 6 éve rendszeresen fogyaszt alkoholt. A fizetését rendszeresen elissza. Elmondása szerint, amikor részeg akkor agresszív, kiabál, elıfordul az is, hogy bántalmazza a családját. A felesége teljesen tönkrement idegileg, már a válást fontolgatja.
Zita 17 éves. Édesanyjával él. A szülei elváltak. Nagyon kötıdik az édesapjához, de ı nem foglalkozik már vele. Új családja van. Az édesanyja barátja rendszeresen iszik és olyankor bántja ıket. Zita nagyon magányos, fıleg haverjai vannak, akik rendszeresen gyógyszerre isznak, vagy füves cigit használnak amikor együtt töltik az idıt. Zita tudja, hogy nem jó amit csinál, de szeretné jól érezni magát ı is a többiekkel. Ilyenkor éjszakára sem megy haza és iskolába sem jár. Amikor józan tudja, hogy nem így akar élni.
És még lehetne folytatni a családi történetek sorát… Magyarországon ma kb. nyolcszázezer és egymillió közöttire becsüli azoknak a számát akik alkohol-problémával küzdenek és ha ehhez hozzávesszük azokat, akik családtagként, rokonként, barátként élik át az alkoholizmust, akkor nagyon nagy számot kapunk. Az illegális drogokkal visszaélık számát kb. százhetvenezer fıre becsülik, közülük kb. ötvenezer fı a drogfüggı. A felsorolásban még nem is említettem a gyógyszerfüggıséget, a játékgép és az Internetfüggıséget. Elmondható tehát, hogy a társadalom jelentıs része közvetlenül, vagy közvetetten, de érintett a problémában.
A szenvedélybetegségek gyakran a megbomlott egyéni és családi egyensúly tüneteként jelentkeznek. A család meghatározó volta megkérdıjelezhetetlen a szenvedélybetegségek kialakulásában.
Mi a deviancia?
Deviánsviselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Ilyenek a bőnözés, az öngyilkosság, az alkoholizmus és a kábítószer - fogyasztás és más mentális betegségek.
A családban kezdıdik minden, a szerhasználat is….
A drogfogyasztók családi hátterével kapcsolatos vizsgálatok a következıket írják le: 1.
Serdülı drogosok családja felbomlott: egyik vagy másik szülı meghalt, eltávozott a családból vagy a szülık elváltak, külön éltek. E tapasztalatok kiegészíthetık még további megfigyelésekkel, amikor a megfigyelt drogosok csak kevesebb, mint fele élt 15 éves koráig mindkét szülıjével.
2.
Más vizsgálatok a szülık személyiségére, nevelési gyakorlatára irányultak. A túlgondoskodó szülı bizonyult az egyik jellegzetes típusnak, a másiknak pedig a kevéssé domináló. A harmadik tényezı a szülıi túlzott dominancia volt.
3.
A család nevelési miliıjével kapcsolatban a szerzık többsége a szülıi elhanyagolást,
elutasítást
hangsúlyozták.
Az
eredmény
a
gyerekek
bizonytalanság érzése, illetve a szülıi modellek hiánya. A drogfogyasztás és a család szoros összefüggéseket mutat a vizsgálatok alapján. Ennek oka, hogy a felnövekvı gyermekek személyiségfejlıdésének és viselkedésének egyik legmeghatározóbb alakítója ez a kiscsoport.
A család egészséges mőködése nemcsak a családtagok lelki mőködésétıl függ, hanem a családot övezı társadalmi környezettıl is. Röviden összefoglalva egy család mőködését akkor tekinthetjük egészségesnek, ha az értékrendje világos, és
valamennyi családtag fejlıdését elısegíti azáltal, hogy az életben adódó természetes és váratlan változásokra képes úgy reagálni, hogy a rendszer stabil marad. A következı táblázat az egészséges család és a deviáns fiatalok családjára vonatkozó jellemzıket foglalja össze: Az egészséges család jellemzıi
A nem egészséges család jellemzıi közül néhány:
A családban világos értékek vannak, és Nem
tudják,
hogy
rossz
érzéseiket
ezek szerint próbálnak élni (érték: munka, hogyan oldják meg. tanulás) Minden változás lassan, körültekintıen Nem ıszinték magukkal és másokkal zajlik, így nem alakul ki káosz A
streszt
megfelelıen
kezelik,
nincs Jelszavuk: „nem érzünk, nem beszélünk,
bőnbak képzés.
nem bízunk”
Kimutatják az érzéseiket, lehet azokról A családban a határok vagy merevek, beszélni
vagy egybe olvadnak
A felelısség megosztott, mindenkinek A családi szerepek felcserélıdhetnek (pl. megvan a maga feladata
gyerek gondoskodik a szülırıl, az anya a családfı, stb.)
Megtanulják
egymást
Mindenkinek egyértelmő
fontos a
a
tisztelni. Sok energia megy el a külsı látszat véleménye, fenntartására, belül pedig győlik a harag,
kommunikáció,
nincs a szégyenérzet, a rejtegetni való
szükség közvetítıre. Támogatják egymást érzelmileg, kiállnak Ahogy nı a titkolódzás, úgy csökken egymásért Vannak
egymás segítése, családi
szokások,
rituálék
(ünneplés, ajándékozás, évfordulók, stb.) 1. Dr. Rácz József és munkatársai: A drogkérdésrıl ıszintén (2000), B + V Lap és Könyvkiadó Kft.
Természetesen számos körülmény kapcsolódik a családi mőködési zavarhoz, melyek együttesen vezethetnek a drogfogyasztás kialakulásához. Az azonban mind a
nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok alapján bizonyos, hogy a család mőködése szinte mindig diszfunkcionális, amikor kényszeres droghasználat alakul ki. Nyilvánvaló az is, hogy az ilyen családokban nem jelenik meg markánsan egy világos értékrend, hanem sokkal inkább a pillanatnyi érzések uralják a mőködést. A tisztázatlan viszonyok, az alá-fölérendeltség helyzetek kedveznek a függıségek kialakulásának.
3.5. A „drogos” családok jellemzıi
A fiatalok drogozásával kapcsolatban nagyon sok kutatást végeztek. A kutatások ellenére nem lehet biztosan megmondani, hogy valaki miért kezd drogozni, miért folytatja, és miért lesz függı. Ma a drogozás kialakulásában a fiatalok, illetve a serdülık között két nagy csoportot különítenek el: 1. Újdonság- vagy élménykeresık, akik a kellemes élményekért, az eufóriáért használják a drogokat, vagy azért, hogy társaik elfogadják, befogadják ıket. 2. Öngyógyító
csoport:
ezen
serdülık
súlyos
problémákkal
küszködnek
mindennapi életükben vagy pedig állandó hangulati zavaraik vannak. Sokszor depressziósak
vagy
rosszhangulatukat
más
próbálják
lelki oldani.
betegségekben Ez
az
szenvednek.
öngyógyítás.
A
İk
hosszabb
droghasználat ezeket a problémákat nem hogy nem csökkenti, hanem még fokozza is. A depresszió súlyosabbá válik, a mindennapi problémák egyre nehezebben lesznek megoldhatók és más egészségügyi problémák is fellépnek.
Ezen
csoportba
tartozók
nagyobb
valószínőséggel
válnak
drogfüggıkké, mint az elızı csoport tagjai. A drogfogyasztás mögött pedig gyakran a családi hatások bújnak meg. Az elızıekben az egészségesen és nem egészségesen mőködı családokkal kapcsolatos vizsgálatokat és jellemzıket győjtöttem össze. Most néhány olyan jellemzıt szeretnék ismertetni, amelyek a legjellemzıbb ismérvei a drogproblémával küzdı családnak.
Ezek a következık: 1. A családon belüli merev-idejétmúlt érintkezési formák:
Ezt a jellemzıt igen jól magyarázza a következı példa. Egy felnıtt férfit édesapja minden reggel túrós batyuval kínál, mert "az finom", miközben az illetı férfi elmúlt 30 éves, négy évet töltött börtönben és problémás droghasználó. Az ilyen és ehhez hasonló viselkedési minták hátráltatják a fejlıdést, egy korábbi élethelyzetben megfeleltek, de a jelenben már mindenképpen idejét múltak. 2. Állandóan minısítik egymást a család tagjai: A címkézés aláássa a címkézett önbizalmát. Valamiért úgy érzik a szülık, hogy folyamatosan mérlegelni kell a gyerek viselkedését, amit aztán minısítenek, és ezek a minısítések többnyire negatívak. 3. Örömtelenség: Hiányzik az öröm a család életébıl. Szinte semminek nem örülnek közösen. Az ilyen családok gyerekeinél eleve nem alakultak ki gyerekkorban az örömszerzés családilag jóváhagyott formái, ezért a gyerek a maga módján próbálja megszerezni az örömöt. Másik hiba, az ún. megvásárolt öröm és annak következményei. 4. Szenvedélyszerő viselkedés több generáción át Megfigyelhetı, hogy a szenvedélybetegségekkel küzdı családok nagy többségében több generáción át visszavezethetı valamifajta szenvedélyszerő viselkedés. Például a család férfi ágán szinte valamennyi férfi alkoholizált kisebb-nagyobb mértékben, vagy valamilyen hazárdjátékot őzött. 5. A konfliktusok nyersebb formában jelennek meg: Ilyenek például a durva szóhasználat, tettlegesség, vagy az hogy gátlástalanul kibeszélik
másoknak
a
konfliktusokat.
Ezek
a
viselkedésformák
társadalmi
hovatartozástól függetlenül, minden szenvedélybeteg családnál megfigyelhetık. Olyan helyzetek alakulnak, melyben a korábban elsajátított kultúra mintha lehullana a drogos családokról. Éppen ezért nagyon fontos a felépülési szakaszban az, hogy a családot megtanítsa a szakember újra azokra az érintkezési formákra, amelyet elveszítettek a droggal folytatott küzdelmük során, vagy esetleg nem is rendelkeztek ezzel. 6. Az anyák nevelési stratégiája a csecsemıkori állapotot tartja fenn: Valószínő, hogy az ezzel kapcsolatos viselkedésre az anyának van szüksége, amellyel megakadályozza a fiatal valódi felnıtté érését. Az egyén ilyenkor ezt a viselkedési módot tanulja meg, és késıbb ezt várja el más felnıttektıl is. Jellemzı például az
ilyen anyákra, hogy mindent hajlandóak gyermekük helyett elintézni és teljes mértékben kiszolgálni a fiatalt. Ezt a nevelési formát szimbiotikusnak nevezzük. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egyszerően csak nevelési forma, hanem nagyon fontos oka a drogfogyasztó magatartás kialakulásának is. A gyerek iránti erıs kötıdésnek természetesen sok oka lehet, nem szabad csak az anya „számlájára” írni ezt a viselkedésmódot. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy az ilyen anyák többnyire egyedül nevelik gyermeküket, de az is gyakori, hogy csak szimbolikusan vannak egyedül, valójában van férjük. A férfiak bármilyen formában (fizikailag vagy érzelmileg, vagy mindkét módon) történı mellızése a fiatalok életébıl nagyban megnöveli a drogfogyasztás valószínőségét.
3.6. A droghasználat kialakulásában jelentıs szerepet játszó családi elızmények
Meg kell jegyezni, hogy a családok életében folyamatosan alakulnak ki olyan helyzetek, amelyekrıl csak késıbb derül ki, hogy droghasználathoz, vagy egyéb zavarhoz vezetnek. Új jelenségek például a nem tervezett – impulzív vásárlás, vagy az Internetfüggıség is. A továbbiakban olyan életeseményeket szeretnék bemutatni, amely a szakkönyvi leírások szerint a legmeghatározóbbak lehetnek a droghasználat kialakulásában. Ezek a következık: 1. A szülık alkohol-, illetve droghasználata, és azzal kapcsolatos attitődje. Egyes felmérések szerint a droghasználók családjában gyakrabban mutatható ki a többgenerációs addiktív viselkedés, mint más családokban. (Erre már az elızıekben utaltam, ezért ezt itt még egyszer nem részletezem.)
2. A szülık érzelmi életének zavara A droghasználók vizsgálata során gyakran lehet találkozni olyan kapcsolati zavarral, melynek kialakulása a koragyerekkori anya-gyermek kapcsolat idején alakult ki. Ezt a szakirodalom az „elég jó anyai magatartás” hiányával magyarázza. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges tökéletes anyának lenni, hanem elegendı a gyermek folyamatosan változó szükségleteit kielégíteni, mert a személyiségfejlıdését ez segíti
elı. Ha ez a magatartás hiányzik az anya részérıl, akkor a háttérben az ı személyiség zavara, vagy traumatizáltsága van. Ilyen traumák lehetnek: szexuális bántalmazás,
háborús
trauma,
valamelyik
szülı
korai
elvesztése,
állami
gondozottként nıtt fel. Elıfordul azonban az is, hogy az anya nem elég jó magatartása abban nyilvánul meg, hogy túlgondoskodó, túlvédelmezı. Leggyakoribb a gyermeket egyedül nevelı anya túlzott érzelmi kötıdése. Mindkét negatív magatartásforma hatását csak tovább súlyosbítja az apák tényleges, vagy szimbolikus hiánya. A szülıi magatartászavarokhoz hozzáadódnak a társadalmi hatások is, amelyek sok esetben felerısítik a meglevı zavarokat.
3. Családi traumák -
A szeretet személy elvesztése: drogos családoknál gyakori a korai vagy váratlan halálozás. A gyászmunka azonban sokszor elmarad.
-
Válás: A válás is a családi életciklusok egyik variációjának számít. Négy fázisról beszél az irodalom. Az elhatárolódás, a megtervezés, a különválás és a válás fázisáról. Ha ezek a fázisok elmaradnak, elhúzódnak, vagy összemosódnak és a feladatok részben, vagy tlejesen megoldatlanok maradnak, akkor ez súlyos traumát okozhat a gyerekeknek.
-
A szülı hosszadalmas súlyos betegsége.
-
A szülı tartós hiánya: részben a betegség miatt, részben más okból tartósan távol lévı szülı szorongásos állapotot idéz elı, amely bevésıdve a gyerek lelki mőködésmódjaiba, késıbb felnıtt korban komoly zavarokat okozhat. A kutatások azt mutatják, hogy ez a sérülés, késıbb gátolni fogja az egyént abban, hogy a külvilág felé mozduljon a családból, merje elengedni magát a szülıktıl. Így konfliktus alakul ki benne, hiszen fejlıdési ritmusa azt diktálná, hogy elszakadjon az otthontól. Ennek a feszültségnek a feloldására kezd el drogot használni.
4. A család élettörténetébe tartozó traumák (börtön, kitelepítés, stb.) A család története minden tagját érdekli, foglalkoztatja. Ezek általában olyan viselkedésekrıl, legendákról szólnak, amelyek identitásformálóak lehetnek egy serdülı életében. Elıfordul azonban az is, hogy a történetek fájdalmasak, nem vagy
csak nehezen megoszthatók, ezért titokká válnak, ha el is mesélik ıket akkor sem lesz jobb a helyzet, mert a serdülı lélektanilag megoldhatatlan konfliktusba kerül.
5. Családszerkezeti sajátosságok -
Egyszülıs család: ez a családforma, családi helyzet gyakori a droghasználók esetében. A leggyakoribb egyszülıs élethelyzet, hogy az anya maradt egyedül a gyerekekkel, az apa meghalt, vagy elvált és új családot alapított, vagy egyedül maradt.
-
Több generáció együtt élése: ebben az esetben a kockázati tényezık abból fakadnak, hogy a nagyszülık – leggyakrabban a nagymamák – átnyúlnak a szülık feje felett, s ezzel akadályozzák meg a drogfogyasztás feladását.
-
Megsokszorozódott család: egyre gyakoribb az olyan családszerkezet, ahol az elvált szülık új házasságban élnek. A droghasználók általában ütközıként jelennek meg a szülı és az új partner között. Más esetben viszont a túlzott engedékenység vezet a droghasználathoz.
A felsorolásból csupán a legjellemzıbb vonásokat ragadtam ki a teljesség igénye nélkül. A felsoroltak azonban jól mutatják a legjellemzıbb helyzeteket.
Ahol szenvedélybeteg van, ott a család is beteg
A betegség lefolyása a családokban is felismerhetı szakaszokra tagolódik. Hét szakasz ismerhetünk fel: -
a család miként a függıségben lévı maga, tagadja a baj létezését.
-
A baj nyilvánvaló, a család megpróbál úrrá lenni a helyzeten. Megbeszéli a dolgot az alkoholistával és megígérteti vele, hogy többet nem iszik.
-
A család összeomlik. A családfı iszákosságát már nem lehet eltitkolni. A család elszigetelıdik, szégyenkezik, tehetetlenséget él meg.
-
A család megpróbál talpra állni. Az asszony átveszi a vezetést. A férjet gyerekként kezelik. A beteg szerepvesztetté válik.
-
Erıfeszítés, hogy a bajtól megszabaduljanak – válás lehetısége. A beteg tudja, hogy a fenyegetızés nem komoly. A beteg esetleg elvonókúra megy, ennek kimenetele kétes.
-
A család újraszervezıdik, amibıl a beteget kizárják – új lakás, új kapcsolat, anyagi függetlenség
-
A beteg meggyógyul , a családnak át kell állnia a megváltozott helyzetre Hogyan fogadja el a gyógyult korábbi szerepét és jogait.
A betegség gyógyítása: -
gyógyíthatatlan – sokéves absztinencia után is vissza lehet esni
-
gyógyítható – absztinencia érhetı el és az életre való képesség megújul
Komplex folyamat: 1. betegségtudat kialakítása 2. Szomatikus kezelés – orvosi méregtelenítés 3. Pszichoterápia – feladata a személyiség folyamatos erısítése és ezáltal a pszichikai függıség megszőntetése. Ehhez a betegnek olyan hatalmas lelki energia mobilizálására van szüksége amire egymagában képtelen. Világszerte ezért az alkoholisták csoportterápiás kezelése alakult ki, felfedezve hogy a csoportban megsokszorozódhatnak az erık 4. szocioterápia – feladata, hogy segítse a beteget a szociális krízisek megoldásában 5. munkaterápia 6. utókezelés
