SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2006 - 2013 I. KÖTET TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓT MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS

A Szentlőrinci Kistérség megbízásából készítette a

Geopólus Bt., és a Tímár és Társa Kft. Témavezető: MÜLLER ISTVÁN vidékfejlesztési menedzser Szentlőrinci kistérség

Pécs, 2005. Július

1

SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS

A Kistérségi Fejlesztési Koncepció és Program (KFKP) a kistérségek és településeik legfontosabb közös területfejlesztési dokumentuma kell legyen. A KFKP-val kapcsolatos alapvető elvárás, hogy a fejlesztési igények és a finanszírozási keretek szempontjai egyaránt jelenjenek meg az anyagban, és az váljon a kistérségek fejlesztéseit összefoglaló, azok szakmai alapját képező, hosszú távú célokat meghatározó, egyben rövidtávú konkrét feladatokat meghatározó fejlesztési alapdokumentummá, a kistérség fejlesztési forgatókönyvévé. A javasolt KFKP egyben a kistérségi fejlesztési tanácsban résztvevő települések számára is a közös célrendszerek, jövőkép és a közös érdekeket szolgáló fejlesztések alapdokumentuma kell legyen. A KFKP három fő elemre, a Helyzetelemzésre, a Koncepcióra és Kistérségi Fejlesztési Programra tagolható.

Írta Dr. Gál Zoltán, ügyvezető (Geopólus Bt.) Kandidátus, tudományos főmunkatárs, Egyetemi docens, MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Regionális Gazdaságtan tanszék

Témavezető: Müller István vidékfejlesztési menedzser Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás

Geopólus Bt., 2005. július

Tímár és Társa Kft. 2


TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ BEVEZETÉS

1. TERMÉSZETI VISZONYOK 1.1. Domborzat 1.2. Éghajlat 1.3. A környezeti állapot jellemzői

2. A KISTÉRSÉG TÉRSZERKEZETI POZÍCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSSTRUKTÚRÁJA 2.1. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója 2.2. A kistérség településállománya

3. GAZDASÁGI FOLYAMATOK 3.1. A Gazdasági fejlettség, szervezet és szerkezet 3.2. Vállalkozási szervezetrendszer, ágazati szerkezet 3.3. A kistérség gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak alapján 3.4. A Szentlőrinci kistérség gazdasági ágazatainak bemutatása 3.4.1. Mezőgazdaság 3.4.2. Ipar 3.4.3. Szolgáltatások. 3.4.4. Idegenforgalom és kereskedelmi szálláshelyek

4. TÁRSADALMI FOLYAMATOK, TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA 4.1. Demográfiai folyamatok 4.2. Nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete 4.3. Foglalkoztatás struktúrája, munkanélküliség 4.4. Települési infrastruktúra 4.4.1 Oktatás 4.4.2. Egészségügy, szociális ellátás 4.5. A lakosság jövedelemviszonyai 4.6. Lakásállomány, közműellátottság

5. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

oldal 4 7 9 9 11 11 13 13 18 25 25 28 32 38 38 44 47 49 53 53 58 59 64 64 68 72 77 80

5.1. Általános közlekedésföldrajzi adottságok 5.2. A közúti tömegközlekedés 5.3. Kerékpáros közlekedés

6. A SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG SWOT ÉS PEEST ELEMZÉSE


86



ELŐSZÓ A 2004. január 1-én létrehozott Szentlőrinci Kistérség számára is törvényi előírás a kistérségi tervezési folyamat elindítása, a térség területfejlesztési dokumentumainak elkészítése. Ennek első állomása a helyzetelemzés elkészítése volt, melynek során a kistérség társadalmigazdasági folyamatait elemeztük, statisztikai módszerekkel dokumentáltuk. A fejlesztési koncepciót megelőző helyzetelemzés elkészítésének, az információk rendszerezett formában való bemutatásának célja a térség adottságait és jövőbeli fejlődését is befolyásoló környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatok értékelése volt. Erre a helyzetelemzésre épül rá az egyfajta jövőképet is felvázoló területfejlesztési koncepció. A területfejlesztési koncepció tehát elveket, kereteket, kitörési pontokat, a fejlesztési célok rendszerét, várt hatásokat fogalmaz meg. Nem feladata, hogy a konkrét fejlesztések, projektek, szereplők, akár konkrét időzítés mellett elkötelezze a térséget. A koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának konkrétabb tervét a területfejlesztési program tartalmazza majd. A tervezési munkafolyamatot Müller István vidékfejlesztési menedzser témavezetésével a Szentlőrinci Kistérség megbízásából a Tímár és Társa Kft. fővállalkozásában a Geopólus Bt. végezte el támaszkodva a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében felhalmozott területfejlesztési tapasztalatokra. A kutatások során az első fázis a helyzetfeltárás elkészítése volt, melynek során széles körű empirikus vizsgálatokat végezetünk, továbbá elemeztük a témával összefüggő valamennyi lényeges anyagot, statisztikai adatbázist, korábban elkészült regionális, megyei és kistérségi tervezési dokumentumot. A Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Területfejlesztési Bizottsága által szervezett testületi tanácskozáson alkalmunk volt megismerni a térség önkormányzati vezetőinek a kistérség adottságairól, lehetséges jövőbeli fejlesztési irányairól és kitörési pontjairól alkotott álláspontját. Munkánkat, mint témavezető jelentős mértékben segítette Müller István kistérségi menedzser, akinek a szükséges adatok megszerzésében, a térségre vonatkozó háttér információk rendelkezésünkre bocsátásában és a kapcsolatépítésben meghatározó szerepe volt. A „Szentlőrinc és kistérsége területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés” első változatának szakmai vitájában részt vett kistérségi szereplők, illetve a véleményüket írásban eljuttató kistérségi, megyei és regionális szakemberek építő jellegű javaslataikkal segítették a tervezői munkát. Az így megszerzett információkra, valamint a korábbi tervezői tapasztalatainkra alapozva fogalmaztuk meg a fejlesztési koncepció fő tartalmi elemeit, fejlesztési céljait, célterületeit. Statisztikai elemzéseinkben a KSH által hivatalosan publikált évi adatokat, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ adatait, illetve a helyben rendelkezésünkre bocsátott anyagokat használtuk.




A tervezői munka a meghatározott célrendszer mentén a kistérségben, régióban az eddig felhalmozott tervezői tapasztalatokra, korábban elkészült dokumentumokra is nagymértékben támaszkodik. Egyrészt azt demonstrálandó, hogy a tervezési folyamat szervesen ráépül a korábbi tapasztalatokra, biztosítva ezzel a folyamatosság szakmai kritériumát. Másrészt a kistérségi tervezésnek a lehető legszorosabban kapcsolódnia és illeszkednie is kell a régió egészét érintő, átfogó tervezési folyamat prioritásaihoz, célrendszeréhez. A helyzetfeltárás során, illetve a fejlesztés koncepcionális elemeinek meghatározásánál az alábbi anyagokra támaszkodtunk: − Baranya megye területfejlesztési programja. Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács, 1999., 2003. − Baranya megye területrendezési terve. A Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából készítette a VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, Budapest, 2003 szeptember. Egyeztetési anyag − Baranya Megyei Munkaügyi Központ rövidtávú munkaerő-piaci prognózisa, 2005. I. félév − Baranya Megyei Munkaügyi Központ Szentlőrinci Kirendeltség Belső Évkönyv 2004. − Kistérségek egyenlőtlensége a Dél-Dunántúlon (esettanulmány), Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága, Pécs, 2004 − A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési jelentés, VÁTI, Budapest, 2004. − Az Országos területfejlesztési koncepció felülvizsgálata, VÁTI, Budapest, 2004. − A Dél-Dunántúl komplex fejlesztési programja, www.ddrft.hu/teruletprog_regionalis_komplex.php

1999,

elérési

cím:

− A Dél-Dunántúl Európa Terve, Helyzetelemzés, 2005. http://www.deldunantul.com/index.php?id=1878 − A Dél-Dunántúli régió stratégiai célrendszere (2007-2015), Készült az OTK IV: fejezetéhez, 2005. − A Dél-dunántúli régió Regionális Innovációs Stratégiája, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Pécs, 2004. p.172.




− Szentlőrinci Kistérség -Zöldvölgy Önkormányzati Társulása Agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja 2004-2006., 2004. január − Beluszky P. (szerk.): A magyar városhálózat versenyképessége, Budapest, MTA RKK, 2001 − A komplex kistérségi programok elkészítésének feltételrendszere, a kistérségi dokumentumok elkészítésével, egyeztetésével és elfogadásával, valamint megvalósításuk megtervezésével kapcsolatos integrált kistérségi programozási útmutató, AACM Central Europe, Miniszterelnöki Hivatal, MTRFH, 2004. − Mezei Cecília: Önkormányzati gazdaságfejlesztési gyakorlat a hazai településeken. In. Pálné Kovács I. (szerk.) Versenyképesség és igazgatás (Tanulmányok a regionális versenyképesség igazgatási feltételeiről), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2004. pp. 181-265. − www.volan.hu (távolsági autóbuszok menetrendje) − www.dunantulinaplo.hu (a Dunántúli Napló internetes archívuma)




BEVEZETÉS A Szentlőrinci kistérség 2004. január 1- e óta Szentlőrinc központtal működő – az Európai Uniós besorolás szerint NUTS IV. besorolási szintű – új kistérség, amely 20 településtaggal működik. A kistérség jelenleg a Szigetvári és a Pécsi kistérség között helyezkedik, területe 271 km2 , lakosságszáma jelenleg 15 502 (2005), amellyel az ország kistérségei közül mind nagyságát, mind pedig népességét, illetve a települések számát tekintve is a legkisebbek közé sorolható. A Szentlőrinci kistérség jelentősen különbözik a Dél-Dunántúli Régió, illetve Baranya Megye többi kistérségétől. Legnagyobb eltérés az, hogy a többi kistérségnek 10 éves „előnye” van a Szentlőrinci kistérséggel szemben. Az utóbbit ugyan is a kistérségi rendszer felülvizsgálatának keretében hozták létre elsősorban a korábbi Pécsi kistérség településeiből. Az önálló kistérségi helyzetelemzési munka, koncepciókészítés és a fejlesztési programok kidolgozása így csak most kezdődhet. Szentlőrinc elhelyezkedésében meghatározó a 6-os főközlekedési út menti fekvés, amely a kistérséget kettészelő egyfajta szerkezetei tengely, a térség táji sajátosságai e tengelytől északra és délre eltérőek. A közeljövő nagy kérdése, hogy a meglévő közlekedési tengelyek mentén épülő európai korridorok, illetve a nemzeti gyorsforgalmi úthálózat kiépülése milyen hatással lesz a Szentlőrinci kistérségre, azon belül pedig elsősorban Szentlőrincre. Az egyik lehetőség, hogy a nagy kapacitású és gyors pályákon szinte minden (tőke, áru, személy, információ) „elrohan” a kistérség mellett, s csak a tömeges átmenő forgalom kedvezőtlen hatásai érik el érdemben a kistérséget. A másik lehetőség, hogy a kistérség ténylegesen be tud kapcsolódni a nagy kapacitású közúti és vasúti hálózatokba, „meg tud állítani”, lokalizálni tud erőforrásokat és lehetőségeket. A fogadási feltételek a kistérség méretei miatt elsősorban csak pontszerűen alakíthatóak ki. Az Európai Uniós jogszabályok és játékszabályok ismerete és alkalmazása is rendkívül fontos a kistérség számára, hiszen nélküle a kistérség nem tud érdemben bekapcsolódni az integráció munkamegosztási rendszerébe, nem tud élni a tényleges és potenciális lehetőségekkel. A térség sajátos helyzetét, fejlődési lehetőségeit a megyén belüli elhelyezkedése is meghatározza. A Szentlőrinci kistérség határos a régió és a megye legfejlettebb, illetve legfejletlenebb kistérségével, nevezetesen a Pécsi, illetve a Sellyei kistérségekkel. A Pécshez közeli fekvés bizonyos tekintetben, például munkaerőpiaci szempontból pozitív hatással lehet a kistérségre. Pécs, mint régiós növekedési pólus hosszabb távon fejlesztőleg hathat környezetére, ugyanakkor bizonyos periódusokban a kimosó (erőforrás elszívó) hatások felerősödése is megfigyelhető. Szentlőrinci kistérség – több felmérés alapján – a stagnáló kistérségek közé sorolódott be, ami nem annyira az elmaradottságot, hanem a térség sajátos átmeneti jellegét jelenti. A megfelelő fejlesztési koncepció segíthet az erősségek és a lehetőségek jobb kiaknázásában, a veszélyek és gyengeségek leküzdésében, illetve a sajátos átmeneti helyzetből nem a leszakadó, hanem a felzárkózó kistérségi kategória felé való elmozdulásban. A térségen belül ugyan vannak kontrasztok, de a Szentlőrinci kistérség a kis-közepes területi különbségekkel rendelkező térségek közé tartozik. Ez egyrészt arra enged következtetni, hogy a fejlettségi mutatók tekintetében nincsenek kiugró különbségek, a gyenge-közepes fejlettségi szintet fejlettségi mutatók megoszlása egyenletes, illetve fokozatos az átmenet a különböző fejlettségi szintek között, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a térségben hiányzik a valódi növekedési pólus is. A helyzetelemzés során feltártuk azokat az erősségeket, Geopólus Bt., 2005. július



amelyekre mint kitörési pontokra a kistérség fejlesztési koncepciója és operatív programja épülhet. A kistérség jövőbeni gazdasági fejlődése prognosztizálhatóan három közel azonos súlyú tevékenység között fog megoszlani. Az adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság továbbra is jelentős súlyt fog képviselni, amennyiben szerkezetben jelentős átalakulások történnek, emellett az ipari szegmens jelentős megerősödését fogja hozni, hogy a STRABAG a bükkösdi mészkőre tervezett cementgyárát a kistérségben szándékozik felépíteni, s a kistérség gazdaságában szerepet kell szánni az idegenforgalomnak is, annak néhány kedvező adottságát nem szabad kihasználatlanul hagyni. Az alábbi helyzetelemzés a Szentlőrinci kistérség társadalmi -gazdasági-környezeti folyamatait elemzi, feltárva annak erősségeit, gyengeségeit. A fejlesztési koncepciót megelőző információk rendszerezett formában való elemzésének célja a térség környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatainak, változásainak nyomon követésének, elemzésének statisztikai módszerekkel történő dokumentálása. A stratégiai jövőkép kialakítását megfogalmazó fejlesztési koncepció csak a helyzetelemzés és az azt követő vita bázisára épülhet. A stratégiai jövőkép megfogalmazása és a fejlesztési koncepció meghatározhatja a kistérség gazdaság-társadalomfejlesztésének irányát, prioritásait, valamint kiindulási pontja az egyes programok, projektek kifejlesztésének, értékelésének, a közöttük lévő preferencia sorrend felállításának illetve az erőforrások allokációjának. A helyzetelemzésre épülő fejlesztési koncepciónak majd arra a kérdésre kell keresnie a választ, hogy a kistérségi adottságokból, erősségekből milyen irányú – a kistérségben élők életminőségét is javító – fejlesztési lehetőségei, illetve kitörési pontjai vannak Szentlőrinc és térségének.




1. TERMÉSZETI VISZONYOK 1.1 Domborzat A Szentlőrinci kistérség 271 km2 kiterjedésű területe tájhatárokon fekszik. A térség Pécstől nyugatra terül el, így keleti része még a Nyugati-Mecsekhez, illetve a Baranyai dombsághoz tartozik, északi része a Délkeleti-Zselic nyúlványaira fűződik fel. A kistérségi déli, síksági felszínei a Pécsi-víz és a Fekete-víz síkja révén már a Dráva-mellék középtájához, illetve az Ormánság tájegységéhez csatlakoznak. A kistérség felszínén így a síkságok, dombságok és a középhegységi nyúlványok mindegyik típusa megtalálható. A domborzat a felszínt alakító külső és belső természeti erők munkájának együttes eredménye. A földtörténeti ó- és középidőben keletkezett magmatikus és szálban álló üledékes kőzetekből álló, gyűrve tört, másutt csak erősen összetöredezett alaphegység anyaga ma már csak a Mecsekben és a Villányi-hegységben van a felszínen, azok főtömegét alkotva. Mélybe süllyedt tagjaikat Baranya más területein újharmadidőszaki tengeri, valamint pleisztocén és holocén korú, szárazföldi eredetű, szintes településű, vagy ahhoz közeli elhelyezkedésű fiatal, laza szerkezetű üledékek borítják. A gránitból, vagy helyenként kristályos palákból álló archaikus őshegység mindenütt megtalálható a mélyben. A földtörténet ősidőben a táj képe a mainak éppen fordítottja volt, azaz ahol ma hegység van, ott egykor alacsonyan fekvő térszín volt. Van, ahol csak néhány méter vastag lösz borítja a gránitot, de néhol teljesen hiányzik a fedőkőzet. Azokban a földtörténeti korokban, amikor még a kristályos őshegység nagy része a felszínen volt, a folyóvizek munkájának eredményeként anyaga lepusztult, homok, kavics keletkezett belőle, ami összecementálódva vörös homokkővé és más képződményekké alakult át a földtörténeti ókortól a középkorba való átmenet idején. A gránit alapkőzetre települt az alsó-permi aleurit, amely Boda község határában a felszínen is megtalálható. Nagy szilárdsága és kicsi permeabilitása alkalmassá teszi a radioaktív hulladék elhelyezésére. A földtörténeti középidőben a tenger üledékeiből több száz méter (illetve helyenként az ezer métert jóval meghaladó) vastagságot alkotó összletben meszes agyagospalák, lemezes mészkövek, tömbös mészkövek, homokkövek keletkeztek. Közülük a Nyugati-Mecsekben a legnagyobb tömeget a karsztosodásra nagyon hajlamos triász időszaki szürke kagylós mészkő. A kréta időszakban két olyan képződmény keletkezett, amelynek jelentős felszínalakító szerepe van. A mészkő gazdasági hasznosítása a Bükkösd és Hetvehely határában üzemelő bányában történik. A földtörténeti újidőben hosszú szárazföldi periódus után csak a miocéntől jelent meg ismét a tenger, hagyta itt a főként sekélytengeri, durva, szemcsés, kavicsos-breccsás és (Havihegyi szarmata) homokos mészkő üledékeit az akkor már a tengerből kiemelkedett szárazföld, a Mecsek peremén. A harmadidőszak végén, az akkor szárazulatot alkotó gránit tömb lepusztulásából származó durva homokból keletkezett a sekély tengerben a pannon homok és agyag, amely a felszínen, vagy vékony lösszel fedve leggyakrabban a Mecsek peremén található, de a megye legtöbb részén kisebb-nagyobb mélységben a fedőhegység összefüggő részét alkotja. Geopólus Bt., 2005. július



A pleisztocén, azaz a jégkorszak fő képződménye, a lösz viszont mint elsősorban a szél által mozgatott üledék, beborította a megye túlnyomó részét, amely a Zselic és a Baranyaidombság területén helyenként a 40m-es vastagságot is elérheti. A kistérségnek elsősorban D-i – síkvidéki – területein az országos átlagot elérő geotermális mutatói vannak. A viszonylag nagy számban végzett mélyfúrási adatok szerint Szentlőrinc DK-i határában meleg kiboltozódási anomália található egy felszín közeli ópaleozoos csillámpala, gneisz formációban, ahol a geotermikus gradiens értéke elérheti a 80 – 85 °C/km értéket is. A tájegység felszíne változatos, több egymástól eltérő kőzetet, illetve egymástól szerkezetükben, formakincsükben, arculatukban eltérő területegység különböztethető meg: A mintegy félezer négyzetkilométer területet elfoglaló, a Zselictől a Tolnai-dombságig tartó, helyenként gyűrt és összetöredezett táblás Mecsek-hegység. Délen a Pécsi -félmedence, észak-északkeleten a Völgységi-patak, északnyugaton a Dombóvár -Szentlőrinc közötti törésvonal határolja.  Baranya nyugati szelén húzódik át Somogyba a Hollófészeknél 358 m magasságig emelkedő dombvidék, a Zselic, amelynek határát délen a Dráva-völgyre ereszkedő hátság, keleten a Baranya-csatorna, illetve az Okor-patak völgye jelöli. Mélyaljzata, magja ókori kristályos kőzetekből és középidei mészkövekből áll, de ezt vastagon borítják a felső pannon agyag- és homokrétegek, valamint a lösz. A Zselic a pleisztocéntől kezdődően önálló szerkezeti egység, a jelenkori domborzat kialakulása a felső pliocén idején indult meg. A táj három körzetre osztható. A Magas-Zselic a legmagasabbra emelkedett, jól tagolt terület, amelyben uralkodó a pannon kőzet. A Déli-Zselic egy emelkedés közben levált és kibillent rögdarab, amelyen terjedelmes platók találhatók. Északi meredek oldalain kibukkan a pannon agyag. A Zselic felszíne formakincsekben gazdag, a már említett plató mellett különböző eredetű völgyek, völgyvállak, völgyközi hátak, csuszamlások, löszmélyutak teszik változatossá e vidéket.  A Dél -Baranyai-dombvidék a Mecsek (illetve a Pécsi-víz félmedencéje) és a Villányihegység között fekszik, gyengén kiemelt, általában pannon alapzatú, lösszel vastagon fedett alacsony táblás megjelenésű dombvidék jellegzetes löszformákkal, dél felé irányuló lejtéssel. Fő felszíni formái a platók. A dombvidék mélyszerkezete igen változatos, földtörténeti múltjára a pannon korszak előtt az emelkedések és süllyedések igen gyakori váltakozásai hatottak leginkább. A holocén korra a völgyhálózat és a löszdolinák kifejlődése a jellemző.  A Duna-Dráva menti síkság a két folyam törésvonalak mentén besüllyedt árkának fiatalkori (folyóvízi) üledékekkel való kitöltésével, teraszképződéssel és löszhullással keletkezett.  A Dráva-ártér és a Fekete-víz síkja alföldi jellegű sík terület, amelyhez a kistérség délnyugati része csatlakozik rengeteg természetes és mesterséges mikro-formával (teraszszigetekkel, hordalékkúpokkal, morotvákkal). 


Tímár és Társa Kft.10


1.2. Éghajlat A térség kontinentális éghajlati viszonyaira jellemző, hogy a Földközi-tenger felől érkező enyhe, páradús légtömegek, valamint a Mecsek védő övezete hatására a táj szubmediterrán klímahatás alatt áll. Ez Magyarországon ennek a térségnek egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A maximális évi csapadék az 1000 mm-t ritkán haladja meg, de 500 mm-nél kevesebbet sem mértek. Ennek háromnegyed része a tenyészidőben (április 1. - szeptember 30.) hullik, ami kedvező a mezőgazdaságnak. A csapadékos napok száma magas, az 1 mm-t meghaladó csapadékot kapó napok száma 100 körül van. A térség fekvéséből és változatos domborzatából következik a légtömegek jégképződésre való hajlama. A hótakarásos időszakok a Mecsekben a leghosszabbak, alkalmanként elérheti az évi 25 napot is, ami alapján elmondható, hogy Magyarország középhegységei közül a legenyhébb tele ennek a térségnek van. A hőmérséklet-ingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. A Mecsektől délre eső térszín az ország legmelegebb része, az évi középhőmérséklet mindenütt 10,5 ° C fölött marad. A legmelegebb hónap a július, 21,5 ° C fölötti középhőmérséklettel. A terület nagy mennyiségű és hosszú időtartamú napsugárzást kap. Az átlagos napsütéses órák száma 2025. Dél-Baranya az ország legmelegebb vidékei közé tartozik. A táj uralkodó szele az északi és az északnyugati irányú. A mediterrán levegő hatására a verőfényes lankákon olyan - az országban egyedülálló - növénytársulások élnek, amelyek egyébként csak a Földközi-tenger közvetlen környékén honosak. Talajtakaró az eltérő éghajlati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A Fekete-vízhez csatlakozó Okor-patak völgyében réti öntéstalaj, a hegylábfelszíneken réti talajba megy át. A dombvidékeken az erdőségi talajfajták az uralkodóak, míg a magasabb mecseki nyúlványokon a barna erdőtalajok az uralkodók. A lösztakarós tájakon barnaföldek alakultak ki, helyenként csernozjommá átalakulva. A Zselici tájakon a kedvezőtlen talajviszonyokhoz az erőteljes erózió is hozzájárul. A kistérség felszíni vízfolyásokban gazdag. Jelentősebb vízfolyásai a Bükkösdi -víz, a Pécsi-víz, az Okor-patak. A Pécsi-víz szennyezettsége miatt gazdasági hasznosításra sem alkalmas. Állóvizei mesterséges tavak, amelyek közül kiemelkedik a Sumonyi halastó a bicsérdi, bodai, bükkösdi, hetvehelyi horgásztó, illetve a most készülő Helesfai tó, amely komplex üdülőkörzetként való hasznosítása tervezett. A kistérség gazdag termál- és ásványvíz-készlettel rendelkezik, amelyek a mélyszerkezeti vonalak mentén jutnak a felszínre. Az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebb, szentlőrinci hévíz. A kutatások további geotermikus energia készleteket is valószínűsítenek. A kistérség egy részén a 100 m közeli rétegekben már 30 °C körüli vízhőmérsékletek találhatók. 1.3. A környezeti állapot jellemzői A kistérség környezeti állapota az országos helyzetképhez viszonyítva sok tekintetben kedvezően befolyásolhatja a terület- és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket. A kistérségben a kén-dioxid, korom és a szilárd légszennyező anyagok döntő többsége a lakossági tüzelésből ered, és fűtési idényben a legnagyobb szennyezést okozza. Geopólus Bt., 2005. július



Az utóbbi évek gázbekötései a mutatók javulását eredményezhetik. A közlekedési eredetű légszennyezés, továbbá a mezőgazdasági és ipari üzemek emissziója nem jelentős, a szálló por és nitrogénoxid mennyisége a 6-os főút mellett időszakosan sem lépi túl a megengedett emissziós normát. A kistérség egyetlen számottevő légszennyezője a porszennyeződést okozó Bükkösdi mészkőbánya. A kistérségben az említett kőbánya bázisán cement és mészmű beruházásáról szóló tervek elkészültek, amelynek egyik potenciális telephelye Királyegyháza település határában található. Az elkészült környezetvédelmi hatástanulmányok és a szigorú emissziós szabványoknak megfelelő iparági technológia biztosítják, hogy a térség jelenleg tisztának minősíthető környezeti állapota ne sérüljön. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota, infrastruktúrájának műszaki színvonala – a keletkező szennyvizek elhelyezésének szakszerűsége – és a településeken működő ipari és mezőgazdasági tevékenység befolyásolja. A térséget érintő Pécsi-víz szennyezettsége igen magas, ezért a víz hasznosítása nem engedélyezett. A szennyeződés forrása a Pécsi kistérség területén található. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt. A rétegvizek is csak előzetes vízkezelés után használhatók fel ivóvízként. A terület rendelkezik a távlati vízigényei kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlettel. Az elmúl fél évtizedben a közüzemi vízellátás korábbi gyors bővítését csak lassan kezdte követni a szennyvízkezelés kapacitásainak bővülése, amellyel viszont lényegesen csökkenthetők a talajvíz szennyeződés káros hatásai. A környezetet terhelő illetve arra veszélyes zaj- és rezgésterhelések megelőzése, esetleg csökkentése, ezek egészségkárosító hatása miatt fontos feladat. A STABAG Rt. Királyegyházára tervezett cementmű beruházására vonatkozóan részletes környezetvédelmi hatástanulmány készült, amely főbb megállapításai szerint az alkalmazott technológiák nem jelentenek jelentős terhelést a környezetre és veszélyt a lakosságra.




2. A KISTÉRSÉG TÉRSZERKEZETI TELEPÜLÉSSTRUKTÚRÁJA

POZÍCIÓJA

ÉS

2.1. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója A térszerkezet egy adott természetföldrajzi környezet bázisán, a hosszú távú történeti folyamatok, a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés, a folyamatosan változó társadalmi, ágazati, területi munkamegosztás talán legsajátosabb lenyomata és szintetizálója, egyben a további fejlődés és fejlesztés egyik legmerevebb kerete és általános feltételrendszere. A térszerkezet részben megjeleníti azt, ahogyan a különböző jelenségek a térben (illetve a különböző jellegű egységeiben, megnyilvánulási kereteiben) eloszlanak, s kifejezi azt is, hogy az adott területi szint, egység, milyen mértékben, arányban fogadja be az adott természeti, gazdasági, társadalmi stb. jelenséget. A természetföldrajzi környezet egyéni emberi történeti mércével mérve viszonylag keveset változik. A történetileg kialakult gazdasági, infrastrukturális, települési és településhálózati struktúrák jelentős stabilitással rendelkeznek, ugyanakkor egyes struktúraelemek (pl. a települések közigazgatási jogállása, a közigazgatási területbeosztás) rövid idő alatt is újrarendezhetők. A településhálózat különböző nagyságú, funkciójú települések szövete, melynek csomópontjait az általában nagyobb népességszámú, a társadalmi, gazdasági, területi munkamegosztásban meghatározó pozíciókkal rendelkező, funkcionális értelemben városi jellegű települések jelentik. A térszerkezetben különböző jellegű (formális, funkcionális, statisztikai, közigazgatási, stb. hálózati elemek vannak jelen. A maguk rendszerében mindegyiknek megvan a jelentősége és fontossága. Az Európai Unióhoz való csatlakozás megköveteli a magyar statisztika, többek között a területi statisztika harmonizálását is. A statisztikai egységek hierarchikusan illeszkedő rendet kell, hogy képezzenek. Magyarországnak volt lehetősége a magyar struktúrákat végiggondolni, s viták után (melyek nem statisztikai, hanem a statisztikai egységekhez kapcsolódó területfejlesztési kérdések miatt fogalmazódtak meg fogadta el saját rendszerét. A NUTS rendszerben ki kell jelölni a statisztikai egységeket is Magyarországon. A KSH besorolás szerint a statisztikai egységek a következőképpen alakultak 2000-ben: NUTS5 NUTS4 NUTS3 NUTS2 NUTS1

a települések a statisztikai kistérségek a megyék a tervezési-statisztikai régiók maga az ország

A statisztikai kistérségi beosztás bevezetésekor 1994-ben a Dél-Dunántúl területén 22 körzetet alakítottak ki, melyek az 1997. évi módosításkor szám szerint nem, de területi konfigurációjukban módosultak. A statisztikai kistérségi beosztás formálásakor nem minden városi jogállású település, így Szentlőrinc sem kapott "önálló körzetet". Az 1994-ben bevezetett, 1997-ben módosított, s 2003-ban átgondolt, majd 2004. január 1-én módosult statisztikai kistérségi rendszer szerepe a rövid idő alatt lényegesen módosult. 1994-ben lényegében csak statisztikai számbavételi egységet jelentettek, majd fokozatosan területfejlesztési térkategóriává váltak. Geopólus Bt., 2005. július



A városok számának növekedésével a Dél-Dunántúl területén is jelentősen megnőtt a többközpontú, többvárosú statisztikai kistérségek száma. A kistérségek így több esetben nem esnek egybe a középfokú vonzáskörzetekkel. A többközpontúság nem feltétlenül hátrány, a kistérségekben élő lakosság számára akár előnyös is lehet. Szentlőrinc és környéke a Pécsi kistérségbe tagolódott be, annak több szempontból is a fejletlenebb, belső periféria jellegű részét alkotta. A 2003-ban elkészült Baranya megyei területfejlesztési program a „kontrasztok térségeként” aposztrofálta. A Szentlőrinci kistérség 2004. január 1. óta Szentlőrinc központtal működő – az Európai Uniós besorolás szerint NUTS IV. besorolási szintű – új kistérség, amely 20 településtaggal működik. A térség települései korábban a Pécsi kistérséghez tartoztak, illetve egyidejűleg két önkormányzati társuláshoz tartoztak a Zöldvölgy és a Mecsekalja Önkormányzati társuláshoz. Az újonnan alakult kistérséghez a Zöldvölgyi társulásból nyolc, míg tizenkettő település a Mecsekalja Társulásból csatlakozott. A kistérség önállósodására 10 évvel a statisztikai kistérségek kijelölése után került sor, így az intézményrendszer felállítása, a működési környezet kialakításában bizonyos időbeli hátránnyal indult. A kistérség jelenleg a Szigetvári és a Pécsi kistérség között helyezkedik, területe 271 km2 el lakosságszáma jelenleg 15 502 (2005), amellyel az ország kistérségei közül mind nagyságát, mind pedig népességét, illetve a települések számát tekintve is a legkisebbek közé sorolható. Szentlőrinc elhelyezkedésében meghatározó a 6-os főközlekedési út menti fekvés, amely a kistérséget kettészelő egyfajta szerkezetei tengely, a térség sajátosságai bizonyos szempontból e tengelytől északra és délre eltérőek. A térség az országon belüli fekvését a DélDunántúl és Baranya megye megközelíthetőség szempontjából és közlekedés földrajzi szempontból hátrányos helyzete határozza meg, ugyanakkor a főközlekedési közúti tengely, illetve a Budapest-Pécs vasúti fővonal melletti fekvése miatt országos szempontból a megközelíthetőség tekintetében nem tartozik a leghátrányosabb kistérségek közé. A térségfejlesztés szempontjából potenciális lehetőséget jelent, s igazi minőségi javulást hozhat az M57-es/M60-as gyorsforgalmi út megépülése a jelenlegi főúttól délre. Az európai kontinens tervezett közlekedési folyosói közvetlenül nem érintik a kistérséget, de a kistérségtől keletre tervezett V/c európai korridor közvetett fejlesztő hatása megjósolható, ugyanis az oldaná a térség ma még jelentős elzártságát a nemzetközi hálózatokhoz való kapcsolódást illetően. A közeljövő nagy kérdése, hogy ezek az európai korridorok, illetve a nemzeti gyorsforgalmi úthálózat kiépülésük után milyen hatással lesznek a Szentlőrinci kistérségre, azon belül pedig elsősorban Szentlőrincre. Az egyik lehetőség, hogy a nagy kapacitású és gyors pályákon szinte minden (tőke, áru, személy, információ) „elrohan” a kistérség mellett, s csak a tömeges átmenő forgalom kedvezőtlen hatásai érik el érdemben a kistérséget. A másik lehetőség, hogy a kistérség ténylegesen be tud kapcsolódni a nagy kapacitású közúti és vasúti hálózatokba, „meg tud állítani”, lokalizálni tud erőforrásokat és lehetőségeket. A fogadási feltételek a kistérség méretei miatt elsősorban csak pontszerűen alakíthatóak ki. Az Európai Unió (EU) már sokkal közvetlenebbül, érzékelhetőbben, sőt a segélyezési, támogatási, pályázati rendszeren keresztül mintegy intézményesen is jelen van a kistérség nemzetközi környezetének meghatározásában, intézményein keresztül a működési feltételek szabályozásában is. A nemzeti fejlesztési terv 2007-13 időszakára vonatkozó feltételek megfogalmazása sok tekintetben már meghatározhatja a következő évtized első felének mozgásait.




Az EU-s jogszabályok és játékszabályok ismerete és alkalmazása nélkül a kistérség érdemben nem tud bekapcsolódni az integráció munkamegosztási rendszerébe, nem tud élni a tényleges és potenciális lehetőségekkel. Távlatilag az integráció az egyéni gazdálkodók és az állampolgárok köznapi létfeltételeinek a szintjéig lemenően közvetlenül befolyásolhatja a kistérség helyzetét és belső folyamatait. Az integrációs folyamat tehát csak látszólag van távol, a csatlakozás utáni első teljes tervezési időszak már strukturálisan is érinteni fogja a Szentlőrinci kistérséget. Ugyan a kistérség nem országhatár mellett fekszik, de Horvátország közelsége, illetve a kistérséget keresztülszelő főútvonal horvátországi összeköttetése a határon átnyúló kooperációs kapcsolatokat felértékeli a kistérség számára is. A Dél-Dunántúlon belüli területi egyenlőtlenségeket jelzi, hogy a régió településhálózata erősen polarizált, amelyre egyrészt a középvárosok hiánya jellemző, másrészt (elsősorban Baranya megyében) kiemelkedően magas az apró- és kisfalvak aránya. Az ország 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségből összesen 10 található a Dunántúl három régiójában. Ebből is 9 a Dél-Dunántúlon található. A dél-dunántúli kistérségek több mint felét az „elmaradott" és a „stagnáló" kistérségek képezik. Egy részük a régió külső perifériáját képező horvát határ mentén helyezkedik el, más részük a megyehatárok mentén kialakult, ún. belső periféria "stagnáló" térségeiben találhatók. E térségekben mind a munkanélküliség, mind a migrációs veszteség, mind pedig az idősebb népesség aránya jóval meghaladja az országos átlagot. Mindegyik depressziós kistérség jellemzően aprófalvas, sok zsáktelepüléssel, rossz úthálózattal. A 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet és a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet alapján besorolás szerint a Szentlőrinci kistérség a leghátrányosabb kategóriába sorolódott. A kistérségek lehatárolása a Dél-dunántúli Régióban

Megye Baranya

Kistérségek száma 9

Somogy

10

Tolna összesen Magyarország

5 24 168

Hátrányos helyzetű kistérség Komlói, Mohácsi, Siklósi, Pécsváradi Fonyódi, Marcali, Nagyatádi, Balatonföldvári Dombóvári 9 db 47 db

Leghátrányosabb helyzetű kistérség Sellyei, Sásdi, Szigetvári, Szentlőrinci Barcsi, Csurgói, Lengyeltóti, Tabi Tamási 9 db 48 db

Forrás: A 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet és a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet alapján

A térség sajátos helyzetét, fejlődési lehetőségeit a megyén belüli elhelyezkedése is meghatározza. A Szentlőrinci kistérség határos a régió és a megye legfejlettebb, illetve legfejletlenebb kistérségével, a Pécsi, illetve a Sellyei kistérségekkel. Ugyanakkor a határos még a Sásdi és a Szigetvári térségekkel, azokkal, amelyek a régió 24 kistérsége utolsó fejlettségi harmadába tartoznak. Amíg a Pécsi kistérség a régiós rangsor legfejlettebb kistérsége, addig a komplex komponensértékek alapján a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága által elvégzett 2004-es vizsgálat alapján a Dél-Dunántúl 24 kistérsége közül a Szentlőrinci térség a 14. helyen áll az általános fejlettség tekintetében. Baranya megye kistérségei közül megelőzte a 18. helyen álló Szigetvárit, illetve a két megyei és régiós sereghajtó sásdi és sellyei térségeket.




A Pécshez közeli fekvés bizonyos tekintetben, például munkaerőpiaci szempontból pozitív hatással lehet a kistérségre, mint növekedési pólus hosszabb távon fejlesztőleg hathat környezetére, ugyanakkor bizonyos periódusokban kimosó hatások felerősödése is megfigyelhető. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek a régióban

Baranya Komlói Mohácsi Sásdi* Sellyei* Siklósi Szigetvári* Pécsváradi

Somogy Balatonföldvári Barcsi* Csurgói* Fonyódi Lengyeltóti* Marcali Nagyatádi Tabi*

Szentlőrinci*

Tolna Dombóvári Tamási*

*-gal jelzett jelzett kistérségek területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb kistérségek közé tartoznak (Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm.r. 1. sz. melléklet)

A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a KSH vizsgálata a gazdaságitársadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót alkalmazta: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma Működő gazdasági szervezetek száma Munkanélküliek aránya Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma Távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma Személygépkocsik száma ezer lakosra

2002 2002 2002/1992 2002 2002/1996 2002 1990-2002 2002 2002

A dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló és lemaradó kategóriák alapján a Szentlőrinci kistérség a stagnáló kategóriacsoportba tartozik. A stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. A bruttó hozzáadott érték egy főre vetített 1998 és 2002 között mért növekedése alapján is a stagnáló kistérségek (növekedés 0-52% között) csoportjába sorolható a Szentlőrinci kistérség. A Dél-dunántúli régió kistérségeinek típusai Baranya

Kistérségi típusok Dinamikusan fejlődő

X

Fejlődő

Pécs

Felzárkózó

Mohácsi, Pécsváradi

Stagnáló

Siklósi, Szentlőrinci

Somogy megye X Balatonföldvári, Fonyódi, Kaposvári, Siófoki X Barcsi, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Tabi

Tolna X Szekszárdi, Paksi Bonyhádi, Dombóvári Tamási

Komlói, Sásdi, Sellyei, Csurgói X Szigetvári Forrás: Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén (In.: Területi Statisztika 7. évfolyam 5. szám, 2004 Lemaradó




A fejlettségi mutatók területi szórása tekintetében a kistérségen belüli egyenlőtlenségek a döntőek, s mivel a települések fejlettsége kistérségenként más, az eltérő terjedelmek miatt célszerűbb a kistérségek saját átlagát figyelembe venni és ehhez viszonyítani a települések helyzetét. A kisebb heterogenitással rendelkező kistérségek esetében éppúgy felbukkannak fejlett és elmaradott egységek is. A Szentlőrinci kistérség a kis-közepes szórással rendelkező térségek közé tartozik, így a térségen belüli területi egyenlőtlenségeket tekintve a 13. a régiós rangsorban. Ez egyrészt arra enged következtetni, hogy a fejlettségi mutatók tekintetében nincsenek kiugró különbségek, a gyenge-közepes fejlettségi szintet jelző főkomponens értékek megoszlása egyenletes, illetve fokozatos az átmenet, valamint hiányoznak a valódi növekedési pólusok (szigetek) is. Erre utal, hogy a relatív szórás sorrendjében Szentlőrinc, mint térségi központ nélkül is csak két hellyel kerül hátrébb a kistérség. A kistérségi központ funkcionális (közigazgatási, oktatási, egészségügyi) centrum jellege megkérdőjelezhető valamint a város-vidéke kapcsolat több tekintetben hiányos. A kistérségi központ, Szentlőrinc pontértékét vizsgálva a dunántúli kistérségi központok sorában a 17. helyet foglalta el, amely 3 helyezéssel rosszabb a kistérség összesített ranghelyénél, ugyanakkor a kistérség Szentlőrinc nélkül számítva csak a 19. helyet foglalná el a régió kistérségei között. Mindez azt bizonyítja, hogy Szentlőrinc még nem viselkedik valódi növekedési központként, egyfajta fejlesztési pólusként kistérségi környezetén belül, fejlesztő hatásai környezetére még nem számottevőek. Szentlőrinc városi centrum funkciói jelenleg hiányosak, legerősebbek az oktatás terén, de igazgatási funkciói a többcélú települési társulás működésének elmélyülésével erősödhetnek meg számottevően. A község területi igazgatási szerepkörében az egyik legnagyobb törést 1949-ben a járási székhelyi rang és a járási igazgatási szerepkör megszüntetése jelentette (Szentlőrinc 1773 és 1950 között volt járásközpont). Ezt követően csatolták a települést és korábbi járását a Pécsi Járáshoz. A település közigazgatási besorolását illetően 1996. július 1-i hatállyal a városi rang megszerzése jelentette. Szentlőrinc és térsége eltérő fejlettségű, a pécsi agglomeráció közvetlen belső övezetéhez nem tartozó településekből áll, s a pécsi kistérségen belül sajátos térségi problémákra szabott belső önszerveződés útjára lépett már az 1990-es évek közepén. 1995. szeptember 1-i hatállyal intézményfenntartó önkormányzati társulást hozott létre Kacsóta, Csonkamindszent községekkel, de tagja volt a Mecsekalja Térségi Egyesületnek is. A kistérségben több körjegyzőség is működik, jellemzően két, három kapcsolt településsel. A hatósági és államigazgatási feladatokat a kistérség központja látja el.




A Baranya megyei kistérségek néhány fontosabb adata, 2004. Kistérség

Települése száma

Lakónépesség (fõ)

Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinc

19 43 39 19 27 35 53 20

41 762 51 655 184 213 13 004 15 248 14 541 38 404 15 748

Ebből Városi népesség aránya 65.0 44.3 85.6 31.3 23.0 21.3 43,1 45.2

Szigetvári Össz:

46 301

27 685 402 260

40.8 63.0

Települések átlagos nagysága

Népsűrűség (fő/km)

Munkanélkül i Ráta (%)

2198 1201 4723 684 565 415 725 787

133 61 323 50 40 31 58 58

12.9 12.6 6.0 7.4 19.1 28.6 15.5 15.5

602 1336

41 91

22.3 11.5

i

Forrás: VÁTI, 2004 2.2. A kistérség településállománya A Dél-dunántúli régió települési környezetének minősége - az utóbbi évek elszórt fejlesztései ellenére – romlott, a településeken rendelkezésre álló fejlesztési források szűkössége, illetve hiánya miatt. A régióra egykoron jellemző nehézipari tevékenységek káros hatásai és nyomai a mai napig jelen vannak. A bányászati és nehézipari tevékenységek egykori színterei ma kihasználatlanul állnak, állaguk romlik. A települési barna övek egyébként értékes területei a kárelhárítás és rehabilitáció magas költségei miatt nem vonzóak a befektetők szemében, akik inkább a településkörnyéki zöldmezős beruházást preferálják; felerősítve ezzel a káros szub- és dezurbanizációs folyamatokat. Szentlőrinc város méretét tekintve Baranya megye városainak középmezőnyébe tartozik, népességszám (7212 fő) alapján a megye 12 városából a 6. legnagyobb lélekszámú település, amely kisvárosi településkategóriába tartozik. A kistérség egyetlen városi településeként lélekszámaránya a kistérség városi népességének 45,2%-át adja. A kistérség 20 települése közül 12, azaz a településállomány 60%-a az apró és törpefalvas kategóriába tarozik, amelyeknek is a fele a 199 főnél kisebb népességű törpefalu. Az 500 és 999 főt tömörítő kisfalvak csoportjába 4, míg a 1000 és 1999 közötti kis-középfalvak kategóriájába 3 település tartozott. A kistérség településeinek átlagos népessége 787 fő volt, a kistérség központja nélkül 399 fő, amely elmarad a Baranya megyei községek 520 fős átlagtól is.



SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS LAKÓNÉPESSÉG NÉPESSÉG-NAGYSÁG KATEGÓRIÁNKÉNT 2005

Szentlőrinci kistérség

0%

10%

20%

30%

város

40% -499

50%

60%

70%

500-999

80%

90%

100%

1000-1999

Forrás: Saját szerkesztés a TSTAR adatbázisok és a KSH adatok alapján A kistérség településállománya két, földrajzilag jól elválasztható csoportba sorolható. A Szentlőrinci Kistérség települései a Mecsek Hegység DNy-i határán helyezkednek el. Vannak olyan települések, amelyek az É-i dombos, sőt alacsony hegyes területekre esnek, mások az átmeneti domblábas területekre, míg megint mások a síkvidékre. A dombsági – alacsony hegyvidéki – települések: Boda, Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Helesfa, Hetvehely, Okorvölgy, Szentkatalin. Síksági települések: Szentlőrinc, Bicsérd, Csonkamindszent, Gerde, Gyöngyfa, Kacsóta, Királyegyháza, Pécsbagota, Sumony, Szabadszentkirály, Velény, Zók. A kistérségi rangsorokat a településállomány adataiból összegezve, amelyben minden település egységnyi súllyal szerepel, figyelmen kívül hagyva a lakónépesség nagyságát (méretbeli különbségeket) amelyet azonban a lakónépesség súlyozott pontértékének figyelembe vételével korrigálni lehet. Ezzel a módszerrel megállapíthatóak a térségen belüli települések közötti fejlettségi differenciák, a települések különböző fejlettségi kategóriákba besorolhatóak, illetve a fejlettségi differenciák relatív szórása is vizsgálható. A kistérség fejlettségi pontjainak relatív szórása kis-közepes, nincsenek kiugró fejlődési potenciálú központjai (Szentlőrinc), és az átmenet a legfejletlenebb településkategóriába (Sumony, Gyöngyfa, Csonkamindszent, Cserdi, Helesfa, Dinnyeberki, Szentkatalin, Okorvölgy) is fokozatos.




Települési egyenlőtlenségek kistérségek szerint

Jelmagyarázat: -1,611 - - 0,510 -0,511 - - 0,098 -0,098 - 0,298 0,298 - 1,013 1,013 - 10,922

Forrás: KSH Pécs (2004) A közlekedési infrastruktúra alapján számítható elérhetőségnek, a bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek kulcsfontossága van a települések életében. A közlekedési infrastruktúra hiánya, az elszigeteltség addicionális költségekben jelentkezik (többlet-ráfordításban, időben, várakozásban, a tömegközlekedéshez való alkalmazkodásban, nem is beszélve a gazdasági hátrányokról). Az úthálózat hiánya, rossz minősége teherként nehezedik mind a háztartások, mind pedig a települések életére egyaránt. A Szentlőrinci kistérség esetében a 6-os számú főközlekedési út mentén és a Szentlőrinc és a Sásd közútvonal menti települések azok, amelyek a Dél-Dunántúlra számított település fejlettségi medián felett helyezkedtek el, míg a térségnek a fontosabb közutaktól távoli települései a fejlettségi medián alatti kategóriába sorolódtak. A régió kistérségeinek közel felében a medián alatti fejlettségi szintbe tartozó települések aránya 50 % feletti. A Szentlőrinci kistérség ebben a tekintetben a 6. leghátrányosabb Dél-dunántúli, illetve a 4. leghátrányosabb baranyai kistérség, amelyben a települések közel kétharmada (65 %-a) elmaradt az általános fejlettségi középérték kiválasztott szintjétől. Az elmaradottság az alacsony népsűrűséggel és a rurális jelleg domináns szerepével van összefüggésben. A kistérség településeinek népsűrűségi mutatói tekintetében Szentlőrinc városa kivételével a települések mindegyike a 120 fő/km2 alatti népsűrűségű, tehát az EU-s terminológia alapján a rurális kategóriába sorolódik, de térség településeinek felében a népsűrűség átlaga 30 fő/km2 alatti. A kistérségben a régiós átlag alatti fejlettségű településein élő népesség 28 %-os arányát tekintve a 9. legelmaradottabb a régióban, és ismét csak a 4. legrosszabb pozíciójú megyéjén belül.



SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS A medián alatti és feletti fejlettséggel rendelkező települések és a magasabb rendű főútvonalak a DélDunántúlon

Forrás: KSH Pécs (2004) Az általános fejlettség medián értéket el nem érő települések aránya kistérségenként, % 90,0

80,0

70,0

60,0

50,0

40,0

30,0

20,0

10,0

Ba Pa la ks to nf öl dv ár Fo ny ód Sz ek sz ár d Si óf ok

Pé cs

Si kl ó D om s bó vá Pé r cs vá ra d Ka po sv ár Le ng ye ltó ti Ko m ló Bo ny há d M oh ác s

Ta b

et vá r Ba rc s N ag ya t ád Sz en tlő rin c M ar ca li C su rg ó Ta m ás i

Sá sd

Sz ig

Se lly e

0,0

Forrás: KSH Pécs (2004) Geopólus Bt., 2005. július



A régiós átlag fejlettségét el nem érő településeken élők aránya, % 60,0

50,0

40,0

30,0

20,0

10,0

Pé cs Sz ek sz ár d Si óf ok

Pa ks Fo ny ód Ko m ló

Ba rc Sz s en tlő r in c C su rg ó Si kl ó Pé s cs vá ra D om d bó v Ka ár po sv ár Bo ny há Le d ng ye ltó ti M oh Ba ác la s to nf öl dv ár

Ta b Sz ig et vá r M ar ca li Ta m ás N i ag ya tá d

ly e Se l

Sá sd

0,0

Forrás: KSH Pécs (2004)

A települések általános fejlettségét jelző statisztikai modell számítás alapján a KSH öt egyenlő nagyságú fejlettségi kategóriacsoportba sorolta a kistérségek településeit. A hátrányos helyzetű kistérségek közül Baranya megyében a sellyei kistérség településeinek közel kétharmada, a szigetvárinak közel fele, a sásdinak kétötöde áll a legrosszabb helyzetű településekből. A baranyaiak közül egészen magas leszakadó települési háttérrel rendelkezik még a szentlőrinci és a siklósi kistérség is. Ennek alapján a Szentlőrinci kistérség településeinek 30 %-a, – hat település, amelynek mindegyike aprófalu – tartozott a legfejletlenebb kategóriába. Az elmaradott településekhez alacsony népességszám kapcsolható. Ezért bár a két alsó fejlettségi csoportba a kistérség településállományának a fele sorolódott, de mivel az aprófalvas kategória tagjairól van szó a térség népességállományának csak 15,2 %-át (9,2 és 6 %-át) tömörítették. A legfejlettebb kategóriacsoportba 3 település (Szentlőrinc, Bicsérd, Királyegyháza), a településállomány 15 %-a tartozott, amelyek a kistérség népességének 56,8 %-át koncentrálták. A fejlett városi központtal, illetve ahhoz kapcsolódó agglomerációs vagy szatelit -települések nagyobb számával rendelkező kistérségekben a települések nagyobb hányada a felső fejlettségi kategóriába tartozik.



SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS Kistérségi települések megoszlása fejlettségi ötödök szerint kistérség

Települések száma

2002-es év végi lakónépesség

Települések %-ban 1

2

Lakónépesség %-ban

3

4

5

1

2

3

4

5

Baranya Komló Mohács Sásd Sellye Siklós Szigetvár Pécs Pécsvárad Szentlőrinc Összesen

19 43 27 35 53 46 39 19 20 301

42060 51860 15461 14711 38634 28014 184892 13185 15892 404709

5,3

15,8

26,3

26,3

26,3

0,1

1,7

4,0

11,1

83,0

7,0 37,0

16,3 22,2

18,6 22,2

25,6 7,4

32,6 11,1

1,1 14,6

5,7 10,3

6,9 20,7

15,9 8,5

70,5 45,9

62,9 26,4

20,0 20,8

8,6 20,8

2,9 22,6

5,7 9,4

33,3 10,8

13,9 8,4

11,5 10,0

7,4 18,7

33,8 52,1

45,7 7,7

21,7 10,3

15,2 20,5

10,9 17,9

6,5 43,6

18,0 0,4

14,5 0,5

6,4 1,0

14,8 1,6

46,3 96,5

0,0 30,0

15,8 20,0

47,4 25,0

21,1 10,0

15,8 15,0

0,0 9,2

4,9 6,0

25,5 16,6

8,7 11,4

60,9 56,8

26,6

18,3

20,6

16,3

18,3

4,7

4,2

5,9

8,1

77,1

Forrás: KSH Pécs (2004) A kistérség településállománya alapvetően leképezi a Dél-Dunántúlra egészében, illetve Baranya megyére különösen jellemző szétaprózott, apró és törpefalvas településhálózatot. A lélekszámnagyság önmagában véve ezen kategória esetében sem minden esetben határozza meg az általános fejlettség szintjét, amelyben jelentős szerepe van a közlekedési lehetőségeknek, s a városok elérhetőségének. E községek többsége elöregedő korstruktúrával rendelkezik, gyorsan csökken a községek többségének a népességszáma, viszonylag alacsony az itt élő aktív korú lakosság képzettségi és alkalmazkodási szintje. Külön gondot jelent a nagyságrendi kategóriában a cigányosodó települések köre. Több esetben kialakult az "inaktív" település fogalma. Ezeken a településeken a lakosság döntő többsége nem munkajövedelemmel rendelkezik, hanem különböző jellegű segélyekből él. Az elmúlt évtizedben a hátrányos helyzetű települések egy részében is – elsősorban az infrastruktúra fejlesztések következtében – változások kezdődtek, javultak egyes mutatóik. Elkezdődött az életkörülmények javítása, s ezen belül jelentős áttörés ment végbe az egészséges ivóvízzel történő ellátásban, befejeződött a telefonhálózat kiépítése és rekonstrukciója. A községek hálózati fekvésétől függően végbement a gázvezeték kiépítése is. Ezen települések jelentős részében az alapkérdés úgy fogalmazható meg, hogy a piacgazdaság kialakulásának időszakában kezelni tudják-e abszolút és relatív elmaradottságukat, netán előnyükre tudják-e azt valamilyen módon fordítani. Ezekben a településekben - néhány véletlenszerű esettől eltekintve - nem várható sem a régión kívüli, sem a nemzetközi tőke megjelenése. Elemi kérdés a közösségi intézmények (iskola, posta, tömegközlekedés stb.) fenntartásának a jövője, amelyre megoldást jelenthet a többcélú kistérségi társulás. A Szentlőrinci kistérség településállományán belül az 1000 - 1999 lakossal rendelkező települések száma 3 (Bükkösd, Bicsérd, Királyegyháza), s ezeken a településeken él a térség lakosságának 21 %-a. Ezekben a községekben az alapkérdés az, hogy meg tudnak e maradni ebben a nagyságrendben, vagy "lefele csúsznak". Ezen településkategória vezetésének és lakosságának a normatív módon kapott erőforrásai jelentős részét a helyi életfeltételek javítására kell fordítania, nevezetesen, hogy az adott település legalább lakóhelyként versenyképes tudjon maradni, népességmegtartó ereje javuljon.




Ez különösen a város közeli települések esetében megoldást jelenthet a hosszú távú fejlődés lehetőségeit illetően. Az igazi gondot és dilemmát a közlekedési és fejlődési szélárnyékban lévő települések helyzetének alakulása jelenti. Olyan településbe, mely nem biztosítja az alapvető életfeltételek lehetőségét, nem áramlik tőke, hanem a belül megtermelt erőforrások is kifelé áramlanak. Ezeken a településeken a mezőgazdaság átalakulásának eredményessége sorskérdés lesz, s amennyiben nem sikerül a mezőgazdaságot eredményessé tenni, illetve az egyéb kedvező turisztikai adottságokat, illetve esetenként az „iparteremtés” lehetőségeit kihasználni ezeken a településeken érdemi fejlődéssel és fejlesztéssel számolni nem igazán lehet. A települési pontértékekből származtatott kistérségi régiós rangsor Kistérségek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Pécs Kaposvár Szekszárd Siófok Komló Fonyód Paks Dombóvár Bonyhád Balatonföl dvár Mohács Siklós Pécsvárad Szentlőri nc Szigetvár Nagyatád Marcali

18. Barcs 19. 20. 21. 22. 23.

Tamási Tab Sásd Csurgó Lengyeltó ti 24. Sellye

Települési scoreokból származtatott nem elfoglalt hely súlyozott pontérték a kistérségekre

Települési scoreokból származtatott súlyozott* pontérték a kistérségekre

elfoglalt hely

Kistérségi általános fejlettség pontértéke

Elfoglalt hely

0,6782 0,1327 0,6255 0,8939 0,2412 0,9746 0,5585 0,0978 0,2360

4 10 5 2 8 1 6 12 9

9,5544 3,9679 2,7129 2,5444 2,2360 1,7410 1,7145 1,5708 1,3882

1 2 3 4 5 6 7 8 9

2,7952 0,7498 1,0748 1,5160 0,5511 1,0036 0,6292 0,1147 0,3510

1 5 3 2 8 4 7 10 9

0,8162 0,2524 -0,1751 0,1148

3 7 13 11

1,3659 1,2518 0,9209 0,8410

10 11 12 13

0,6381 -0,0321 -0,1827 -0,0894

6 11 13 12

-0,2789 -0,4720 -0,2431 -0,2854

19 23 18 20

0,8258 0,8151 0,7554 0,6131

14 15 16 17

-0,2014 -0,8694 -0,3484 -0,5834

14 19 15 15

-0,4392 -0,1934 -0,1974 -0,4213 -0,2239

22 14 15 21 17

0,5393 0,4880 0,4415 0,4114 0,2910

18 19 20 21 22

-0,7890 -0,7748 -0,9967 -0,0986 -0,9868

18 17 22 23 21

-0,2105 -0,7940

16 24

0,2152 -0,1453

23 24

-0,9432 -1,5275

20 24

* 2002-es év végi lakónépességgel képzett súly

Forrás: KSH Pécs (2004) Az 5000 - 9999 lakossal rendelkező települések kategóriájába egyedül Szentlőrinc városa tarozik. Itt él a térség lakosságának 45 %-a. Általában ebbe a kategóriába sorolható települések már rendelkeznek a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetőségeivel és képességeivel is.




3. GAZDASÁGI FOLYAMATOK 3.1. A Gazdasági fejlettség, szervezet és szerkezet Magyarország gazdasági térszerkezetét 1994–95 óta a mennyiségi típusú folyamatokban (a vállalkozások fajlagos száma, a külföldi működő tőke aránya, foglalkoztatottság stb.) a területi különbségek lassú mérséklődése, a (területi GDP-vel és az adóköteles személyi jövedelmekkel mért) gazdasági teljesítményt illetően azonban a differenciálódás fokozódása jellemzi, mégpedig oly módon, hogy a főváros és a legfejlettebb vidéki régiók (a közép- és nyugat-, közép-dunántúli régió), valamint megyék (Fejér, Vas, Győr –Moson -Sopron és Komárom-Esztergom) közelebb kerültek egymáshoz, a többi régió és megye viszont növekvő távolságba került e vidéki fejlődési zónától. A gazdasági átmenet időszakának leglátványosabb visszaesését a Dél-dunántúli régió mutatta. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) adatait tekintve a Dél-dunántúli régió pozíciója több mint 10 %-kal romlott az országos átlaghoz képest az 1994 és 2002 közötti periódus adatait figyelembe véve (1994-ben a régió az országos átlag 83,65 %-át érte el, ez az adat 2002-ben már csak 73,06 %), a különbség rövidebb stagnálást leszámítva folyamatosan növekedett ebben az időszakban. A régió fejlettségi szintje a másik két dunántúli régióhoz képest még jelentősebb leszakadást mutat. Ez alatt a 9 év alatt az ország legfejletlenebb megyéje és Budapest közötti különbség az egy főre jutó GDP adatokat alapul véve háromszorosról négyszeresre nőtt. A területi fejlettségi különbségek növekedését nem sikerült megállítani, vagy lassítani a központi eszközök alkalmazásával. Baranya megye 2000-ben az országos átlag 76 %-át érte el, 2002-ben pedig már csak a 74 %-át, így a megyék sorrendjében a 11. helyre esett vissza. A megyében jelenleg nem azonosíthatóak a gazdaság dinamizálódásának forrásai és szereplői, aminek alapján felzárkózhatna a fejlettebb régiók megyéinek színvonalára. A gazdasági fejlettséget a fajlagos bruttó hozzáadott értékek alapján kistérségi szinten vizsgálva jelentős különbségek tapasztalhatóak a régión és a megyén belül is. A kistérségek gazdasági teljesítménye nagy eltéréseket mutat az egy főre jutó bruttó hozzáadott értéket tekintve. Kimagasló teljesítményt mutat Pécs térsége, jónak mondható Mohács, Pécsvárad a középmezőnyben, míg a sereghajtó Sellye. A Szentlőrinci kistérség a második legalacsonyabb kategóriába (135-210 ezer Ft/fő) sorolódott a maradék baranyai kistérségekkel együtt. A növekedés dinamikáját tekintve is nagy különbségek mutatkoznak a régión belül. Jól elkülöníthetőek a gyors növekedésű dinamikus térségek az átlagos növekedésű térségektől és a lassú növekedésű stagnáló térségektől. A dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló és lemaradó kategóriák alapján a Szentlőrinci kistérség a stagnáló kategóriacsoportba tartozik. A stagnáló térségekben a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10 %-ot.




Forrás: VÁTI, DDRFÜ

A KSH által végzett kutatás során statisztikai módszerekkel – főkomponens elemzéssel – 21 gazdasági indikátorból képeztek a gazdasági fejlettségre komplex mutatót, mely alkalmas az egyes kistérségek gazdasági fejlettségét egy pontértékben jellemezni. A kutatás eredményeként Baranya megyében a pécsi kistérség értéke volt kiugróan magas, a legfejletlenebb térségnek két baranyai kistérség bizonyult (sellyei és sásdi). Baranya megyében tapasztalhatóak a relatív legnagyobb különbségek (Pécs – Sellye): A Szentlőrinci kistérség a megye 9 kistérsége közül a 6. helyen állt, így az alsó középkategóriába tartozott, a régión belül ez a pozíció a 24 kistérségből a 14. helyet biztosította Szentlőrinc térségének, amely a fejlettségi szélsőségek ütközéspontjában a Sellyei, Sásdi és a Pécsi kistérségek között helyezkedik el.




Forrás: KSH, DDRFÜ

A fenti két ábra között jelentős eltérések mutatkoznak. A komplex mutató árnyaltabb képet ad. A bruttó hozzáadott érték mutatót sok tényező befolyásolhatja, mely torzíthatja a képet. Ilyen tényező lehet a kistérség ágazati szerkezete. A jelentősebb iparral és nagyobb vállalatokkal rendelkező kistérségek relatíve jobb képet mutathatnak, mint például a Szentlőrinci térség, ahol a szolgáltatások és a mezőgazdaság a meghatározóbb. A Baranya megyei gazdasági és a komplex fejlettség pontértéke és sorrendje kistérségenként a régió kistérségeinek sorrendjében, 2004 Kistérségek Pécs Komló Mohács Pécsvárad Siklós Szentlőrinc Szigetvár Sásd Sellye

Gazdasági általános Gazdasági fejlettség pontértéke fejlettség pontértéke fejlettség rangsora 2,6854 2,7952 1 0,0351 0,5511 11 -0,0028 -0,0321 12 -0,0081 -0,0894 13 0,1096 -0,1827 9 -0,4504 -0,2014 14 -0,7477 -0,8694 19 -0,9843 -1,0986 21 -1,3155 -1,5275 24

Általános fejlettség rangsora 1 8 11 12 13 14 19 23 24

3.2. Vállalkozási szervezetrendszer, ágazati szerkezet Geopólus Bt., 2005. július



A Szentlőrinci kistérségben 1107 regisztrált vállalkozás volt 2002-ben, amelyből 822 működött, s ezzel 74,2 %-os aránnyal a térség valamivel az országos átlag alatt helyezkedett el. A vállalkozási szervezetrendszere mind dinamikáját, mind pedig sűrűségét tekintve megyei és országos összehasonlításban is fejletlennek számít. A Kistérség vállalkozásainak részaránya mindössze 2,5 % a megyei vállalkozásokon belül. A vállalkozások 1000 lakosra jutó száma Baranyában a legmagasabb, az egyes kistérségek között azonban megyétől függetlenül nagyok a különbségek az e mutatószámmal kifejezett vállalkozássűrűséget illetően. Az ezer lakosra eső vállalkozások száma 53 volt (2003), amellyel a térség a vállalkozássűrűség tekintetében jelentősen elmaradt a baranyai (83), az országos (88) és a régiós (78) átlagtól is. A megyén belül csak a sellyei vállalkozássűrűség volt alacsonyabb, s hasonló alacsony mutatókat produkált a sásdi és a szigetvári kistérség is. A vállalkozások területarányos elhelyezkedése tekintetében a Szentlőrinci térség a sellyei, sásdi és a szigetvári térségek után következett, a vállalkozássűrűség tekintetében (3 vállalkozás/km2 értékével), ami elmaradt a nyolc vállalkozás négyzetkilométerenkénti megyei átlagától. A régióban a legritkábban a sellyei, a csurgói és a lengyeltóti kistérség településein találhattunk vállalkozást az elmúlt év végén, de nem sokkal haladta meg az előbbi térségek értékeit a barcsi, a tabi, a sásdi, a szigetvári, a nagyatádi és az újonnan létrejött szentlőrinci kistérség vállalkozás-sűrűsége sem. A vállalkozások számának indexe Szentlőrinc térségében stagnálást mutat, azaz az 1990es évek közepe óta nem növekedett az átlagszámuk.





A gazdálkodási forma szerinti összetétel a régióban az országostól viszonylag jelentősen eltér. Dél-Dunántúl megyéi közül Baranyában a legalacsonyabb az egyéni, s a legmagasabb a társas vállalkozási formák aránya. Ennek oka, hogy Pécsett, a régió legnagyobb városában, ahol a vállalkozások 23 %-a található, gyakoribbak a társas formában, a nagyobb tőkével működő közepes és nagy szervezetek. A Szentlőrinci kistérségben a társas vállalkozások aránya 30,5 % (245 db), az egyéni vállalkozások pedig közel 70 %-os aránnyal (568) képviseltették magukat. A kistérségek közül Baranyában a sellyei kistérségben volt legmagasabb az egyéni vállalkozások aránya, de ez alig magasabb a Szentlőrinci kistérség arányánál. Ez az adat részben utal az alacsonyabb gazdasági potenciálra is. A társas formák legalacsonyabb, és az egyéni vállalkozások legmagasabb aránya rendszerint a kevésbé fejlett kistérségekre, illetve a községekre jellemző. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahelykínálat miatt talán e településcsoportban kényszerültek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A vállalkozások térségen belüli földrajzi eloszlása tekintetében egyértelműen kiemelkedik a kistérség központja, amely a működő vállalkozások 62 %-át (507 -2002-ben) koncentrálta. A társas vállalkozások 59 %-a, a jogi személyiségű vállalkozások 48 %-a, illetve a négy részvénytársaságból kettő Szentlőrincen működött.




A vállalkozási formák közül a vizsgált időszakban minden dél-dunántúli kistérségben a társas vállalkozások súlya növekedett. Mind a jogi személyiségű, mind a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások számának gyarapodása élénk volt, amiben az adózási rendszerben történt változásoknak meglehetősen nagy szerepe lehetett. Szentlőrincen 2002-ben 4 részvénytársaság és 83 Kft működött. A Szentlőrinci térség viszonylag szerény (4,4 %-os) növekedést könyvelhetett el 2002-óta, de itt az egyéni vállalkozások száma is enyhe növekedést mutatott. A vállalkozások nemzetgazdasági ágazatok szerinti összetételében a két legjelentősebb súlyú gazdasági ág a 2003. év végén mind a régióban, mind országosan az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, illetve a kereskedelem, javítás volt, ezen túlmenően azonban megjelentek a megyék és térségek sajátosságai. Dél-Dunántúlon a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az országosnál, illetve az ország megyéinek átlagánál: a régió több térségében is kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászatnak, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásnak, elsősorban a Balaton-part és számos más idegenforgalmi vonzerő következtében. A Szentlőrinci kistérségben működő vállalkozások számából viszonylag magas (a megyei átlag duplája) a mezőgazdasági vállalkozások aránya, az ipar és építőipar 20 %-os arányt képviselt, s igen magas, 26 %-os aránnyal a kereskedelem javítás, 24 %-val az ingatlanügyek és az egyéb gazdasági szolgáltatások következtek, a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás közel 8 %-os arányt képviselt. A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint 2002 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

154

szállítás, raktározás, posta, távközlés

50

62

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kereskedelem, javítás

211

építőipar

91

bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás

71

mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat

87 0

50

100

150

200

250

Forrás: saját szerkesztés



SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS Vállalkozások szektorális megoszlása , 2003 % Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág) Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz- vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd.ág) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) Működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) Működő vállalkozások száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág)

10,7 8,7 11,2 26,0 7,6 6,2 18,9

Forrás: saját szerkesztés a KSH Évkönyv (2003) alapján A vállalkozásokból a foglalkoztatottak száma alapján mind a régióban, de különösen a kistérségekben kevés a közép- és nagyméretű. A Szentlőrinci kistérségben a vállalkozások meghatározó hányada (a 2002. év végén kétharmad részük) foglalkoztatott nélkül vagy ismeretlen létszámmal működött, amely némileg magasabb volt mind az országos átlag. A vállalkozások legnagyobb hányada, 31 %a mikro-vállalkozási: 1–9 főt foglalkoztató kategóriába sorolódott, és a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások jóval ritkábbak voltak, s ebbe a kategóriába csak 1,4 %-uk tartozott.. Az ennél nagyobb, jelentős gazdasági potenciált képviselő vállalkozások aránya viszont az országoshoz hasonlóan nagyon szerény, mindössze 0,8 %-ot tett ki. A Szentlőrinci kistérségből hiányoztak a nagyvállalatok, s csak hét (ebből négy Szentlőrincen) 50–249 fős középvállalkozás működött. A középvállalkozások a Dél-Dunántúlnak még minden kistérségében jelen voltak, de ennél nagyobb létszámú vállalkozások Baranyában már csak mindössze két kistérségben működnek, a pécsiben és a mohácsiban.

A vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak létszáma alapján a Szentlőrinci kistérségben, 2002 7

4 10

0

253

0 és ismeretlen foglalkoztatott 1 és 9 foglakoztatott 10 és 19 foglalkoztatott 20 és 49 foglalkoztatott 50 és 249 foglalkoztatott 539

250 főnél több foglalkoztatott

Forrás: saját szerkesztés Geopólus Bt., 2005. július



A külföldi működő tőkebefektetés alapján a régiók között Dél-Dunántúl helyzete mondható a legkedvezőtlenebbnek. Itt működött a külföldi érdekeltségű vállalkozások mintegy 7 %-a, viszont az általuk befektetett tőkeösszeg – az 1992. évi 3,8 %-ról folyamatos csökkenés eredményeként 1999-ben már csak 2 %-ot képviselt az országosból. A 2002. évi adatok szerint a Dél-dunántúli régió valamennyi kistérségében működött külföldi érdekeltségű vállalkozás. Letelepedésük rendkívül koncentrált jelleget öltött, a 24 kistérség közül a megyeszékhely-központúak szerepe a meghatározó. A legkevesebb ilyen vállalkozás mind a régión, mind pedig Baranya megyén belül – a különösen hátrányos helyzetű – sellyei kistérségben működött (de ezek is veszteségesen, amit a 2002. évi saját és ezen belül a külföldi tőkeösszegek negatív volta jelez). Ugyancsak kis számban érkezett külföldi befektető a szentlőrinci, valamint a sásdi kistérségekbe. A Szentlőrinci kistérségben az egy lakosra jutó külföldi működő tőke összege a legalacsonyabb 8 ezer Ft alatti kategóriába tartozott.


3.3. A kistérség gazdaságának ágazati szerkezete a foglalkoztatottak alapján A kistérség ágazati szerkezete a foglalkoztatottak gazdasági szektoronkénti megoszlása alapján kevésbé modern, tradicionális állapotokat tükrözött 2003-ban.




Az országos átlagnak több mint a duplája a megyeinek pedig közel a kétszerese a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (12,8 %), ami a térség rurális jellegének egyik kifejezője. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya 35,1 %-os, s a Baranya megyei kistérségek viszonylatában viszonylag magas a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya (55 %), amely természetesen elmarad a 70%-os pécsi nagyvárosi arányoktól, illetve a 61 %-os országos átlagtól is. A többi periférikus kistérséghez képest jobb mutatók, a viszonylag magas iparban és szolgáltató szektorban foglalkoztatotti arány részben a pécsi munkahelyek ágazati megoszlásának a következménye (Pl. Szentlőrinc munkavállalóinak 54 %-a nem helyben foglalkoztatott, hanem elsősorban Pécsett dolgozik). A mezőgazdaságban foglalkoztatottaknál a szentlőrincinél magasabb foglalkoztatotti arányt a mohácsi, sásdi és sellyei térségekben regisztráltak. Az iparban foglalkoztatottak aránya magasabb a siklósi és a szigetvári térségeknél, de alacsonyabb a sellyei kistérségnél, amely távolabbi ipari üzemek egyik ingázó munkaerőbázisa.


A foglalkoztatottak számában a legutóbbi két népszámlálás között bekövetkezett drasztikus csökkenés az egyes ágazati területeket különbözőképpen érintette.




Összevont nemzetgazdasági ágak szerint a legjelentősebb fogyás a régió, így a kistérség vonatkozásában is a mezőgazdaságban mutatkozott. Az agrárágazatban hosszú ideje tartó, tendenciaként érvényesülő létszámfogyás – mely tulajdonképpen a korszerű gazdaság velejárója – elsősorban a termelési technológiák modernizációjával, a kézi munkaerő gépekkel történő kiváltásával függött össze, amihez a rendszerváltást követően újabb tényezők járultak. A legnagyobb csökkenés – Baranya megye és egyúttal a régió vonatkozásában is – a sellyei kistérséget sújtotta, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma kevesebb, mint ötödére esett vissza, de hasonló tendencia volt megfigyelhető szentlőrinci térségében, csak ott ez a folyamat már a rendszerváltás előtt meginduló foglalkozási szerkezetváltás következtében hamarabb megindult és kevésbé ugrásszerű volt. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak körében is csökkenés volt megfigyelhető az elmúlt évtizedben, a létszám a vizsgált időszakban a régiót tekintve 30 %-kal (országosan is hasonlóan, 29 %-kal) esett vissza. A régiós átlagos csökkenésnél nagyobb arányú fogyás Baranyában négy (komlói, siklósi, szigetvári, pécsi) térséget érintett, de csökkent a szentlőrinci térség ipari foglalkoztatotti létszáma is, részben a mecseki bányászat, részben pedig a pécsi ipari üzemek bezárása, átalakulása következtében. Létszámnövekedés a régión belül egyedül a szolgáltatási szektorban következett be, bár mértéke a szektor egészét tekintve nem volt túl jelentős. Dél-Dunántúlon mintegy 3 %-kal, országosan ennél számottevőbben, közel 8 %-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. A vizsgált időszakban számottevően szűkült a foglalkoztatottak köre (mintegy harmadrésszel) a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén, valamint (közel ötödrésszel) az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások nemzetgazdasági ágban. Az egészségügy területén is kismértékű (5 %-os) csökkenés mutatkozott – mely utal az ágazat financiális problémáira, annál is inkább, miután a nyolcvanas években még az ágazati létszám emelkedését tapasztalhattuk. A többi ágazatban növekedés mutatkozott. A legkisebb arányban (7 %-kal) a kereskedelem területén nőtt a létszám. A szolgáltató ágazat arányának növekedését elsősorban a mezőgazdasági és ipari ágazatból felszabaduló foglalkoztatotti létszám átcsoportosulása táplálta. Az elmúlt évtizedben számottevően szűkült a foglalkoztatottak köre (mintegy harmadrésszel) a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén, valamint (közel ötödrésszel) az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások nemzetgazdasági ágban. Az egészségügy területén is kismértékű (5 %-os) csökkenés mutatkozott – mely utal az ágazat financiális problémáira, annál is inkább, miután a nyolcvanas években még az ágazati létszám emelkedését tapasztalhattuk. A kistelepülési postabezárások, a közszolgáltatást ellátó intézményi összevonások mind-mind az ágazati foglalkoztatotti létszámot csökkentették. A többi alágazatban növekedés mutatkozott. A legkisebb arányban (7 %-kal) a kereskedelem területén nőtt a létszám. A Szentlőrinci kistérségben 201 volt a kereskedelmi vállalkozások száma 2003-ban. A Szentlőrinci térség vállalkozásainak 26 %-a ebbe a kategóriába tartozott, s miután a kereskedelem a külföldi tőke egyik célterülete, illetve a kis- és családi vállalkozásoknak is az egyik jellemző megjelenési formája, vélhetően az ágazat szerepe a jövőben valamelyest emelkedni fog. A legkiemelkedőbb (részben az ágazat méretéből következő) növekedés az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén mutatkozott, az itt foglalkoztatottak száma 2,3-szorosára nőtt. A szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén jelentősen nőtt a foglalkoztatotti létszám, de ezen a téren a kistérség a megyén belül továbbra is hátrányosabb pozícióban van. Az oktatás valamint a közigazgatás ágazatokban kistérségi szinten is csak kisebb létszámnövekedés mutatkozott. Geopólus Bt., 2005. július



Az üzleti szolgáltatások szektorában a vizsgált időszakban továbbra is növekszik a foglalkoztatotti létszám: míg 1998-ban átlagosan minden ötödik, addig 2002-ben már minden negyedik vállalkozás, Budapestet leszámítva minden hatodik vállalkozás ebbe a gazdasági ágba tartozott. E vállalkozások 65 %-a koncentrálódott a központi régióba, a Dél-Dunántúlon 4774 darab működött ezen a területen. A Szentlőrinci kistérségben 165 ilyen jellegű működő vállalkozást tartottak nyilván, ami a kistérség vállalkozásainak 19,7 %-át jelentette (2002-ben még csak 18,9 % volt arányuk), ami a térség modernizálódó ágazati szerkezetére utal. Az üzleti szolgáltatók közé, főtevékenységük alapján, a következő területekkel foglalkozó vállalkozások tartoznak: -ingatlanügyletek, -kölcsönzés, -számítástechnikai tevékenységek, -jogi, gazdasági tevékenységek, -mérnöki, műszaki tevékenység, -tanácsadás, -egyéb tevékenységek. A gazdasági szolgáltatók piacát elsődlegesen a vállalkozások jelentik ezért térbeli struktúrája elsősorban a vállalkozói aktivitáshoz, befektetésekhez, a gazdasági fejlettséghez igazodik, bár a kvalifikált humánerőforrás és az információs infrastruktúra jelenlétének szerepe is fontos. Az üzleti szolgáltatások megjelenése és terjedése elsődlegesen a nagyobb városokhoz kapcsolódik, ezért területi eloszlásában a térségi különbségek mellett a településhierarchia dimenziója kiemelt. A Szentlőrinci kistérségen belül is elsősorban a kistérség székhelyén Szentlőrinc városában koncentrálódnak, 70 %-uk a városban működik. Az üzleti szolgáltatások tekintetében a kistérség az átlagos fejlettségű kistérségi kategóriába tartozik, jobb pozíciójú a szomszédos periférikus kistérségeknél. Pécs hatása, mivel a régióban a pécsi térség mutatja a legkedvezőbb képet, fejlesztőleg hat a szolgáltatások közvetítésében, ugyanakkor a határ menti térségek (Siklós, Sellye) mutatója jelentősen elmarad az országos átlagtól.









A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a Dél-dunántúli régió helyzete kedvezőbbnek mutatkozik, mint más területen. A komplex pénzügyi ellátottság mutatója (az egy banki-, takarékszövetkezeti fiókra, illetve ATM-re eső népességszám) tekintetében kedvező kép rajzolódik ki a. Ennek egyik magyarázata lehet a takarékszövetkezetek erős jelenléte. Az ország 153 integrált takarékszövetkezetéből 23 működik a régióban (13,4 %), melyek közül több, a legnagyobbak közé tartozik (PSZÁF, 2005). A régió kisebb népsűrűségű térségeiben (Szigetvár, Szentlőrinc, Sellye) a mutató átlag alatti értékeket ad, ezekekben a térségekben az egy bankfiókra jutó népesség mutatója kedvezőtlenebb, mint a takarékszövetkezetekkel jól ellátott vidékiesebb térségekben. A Szentlőrinci kistérség az átlagosan jó ellátottságú kistérségek közé tartozik. A térség pénzintézeti központja Szentlőrinc, ahol 3 takarékszövetkezeti és egy OTP bankfiók található. ATM az egész kistérség területén csak itt áll rendelkezésre. A város székhelye a Szentlőrinc -Ormánság Vidéke takarékszövetkezet központjának, amely az ország 34. legnagyobb takarékszövetkezete, de a (mérleg főösszeg) növekedési üteme alapján csak a 44. a 153-as országos rangsorban. A térség települései közül csak a népesebb községekben, Bicsérden, Szabadszentkirályon és Bükkösdön működik takarékszövetkezeti kirendeltség.




3.4. A Szentlőrinci kistérség gazdasági ágazatainak bemutatása A kistérség jövőbeni gazdasági fejlődése prognosztizálhatóan három közel azonos súlyú tevékenység között fog megoszlani. Az adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság továbbra is jelentős súlyt fog képviselni, bár a termék szerkezetben jelentős átalakulások várhatóak. Az átalakulások már megindultak, először a biotermelés meghonosításával, legutóbb pedig az energetikai célú ültetvények megjelenésével folytatódtak. A termál hasznosítás lehetőségével további átalakulás várható a primőr kertészeti kultúra feltételeinek megteremtésével. Az ipari szegmens jelentős megerősödését fogja hozni, hogy a STRABAG Rt. a bükkösdi mészkőre tervezett cementgyárát a kistérségben szándékozik felépíteni. A kistérség gazdaságában nem célszerű domináns szerepet szánni az idegenforgalomnak, azonban néhány adottságot nem szabad kihasználatlanul hagyni, már csak a kistelepülések alternatív foglakoztatása miatt sem. 3.4.1. Mezőgazdaság Dél-Dunántúl, illetve Baranya megye kiváló természeti adottságai – az éghajlat, a domborzat, a jó minőségű termőföldek – általában kedvező feltételeket biztosítanak a mezőgazdaság számára. Ezen adottságokra alapozva a régió gazdaságában, az itt élők mindennapjaiban az agrárium mindig is meghatározó szerepet játszott és jelentősége – az ágazatnak a modern gazdasági viszonyok között való nagymértékű térvesztése ellenére – ma is nagyobb az országos átlagnál. A mezőgazdaság 2001-ben a régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték 8,6 %-át, kétszer akkora részét adta, mint országosan (4,2 %), és ez az arány az alföldi körzetek mellett a legmagasabb a régiók között. Bár az ország termőterületéből való részesedése (15 %) elmarad a legnagyobb súllyal rendelkező két alföldi régióétól (19 és 20 %), de szántóterületének jelentőségét emeli, hogy átlagos aranykorona értéke (21,4) a második legmagasabb a régiós átlagértékek között. A mezőgazdasági tájkörzeteket többé-kevésbé átfedő kistérségekben tehát a termelés adottságai eltérnek egymástól, emiatt az adott körzeteknek a régió agrárpotenciáljából való részesedése is különböző mértékű. A megyén belül a természeti adottságok és következésképpen a mezőgazdasági termelés feltételeinek tekintetében a Szentlőrinci kistérség két mezőgazdasági tájkörzet területén található. A kistérség legnagyobb déli része a – régió belsejéből kiinduló és a térségen északkeleti irányban végighúzódó – Mecsek és környéke makro-körzetben a Mecsek nyugati hegylábfelszínéből és a Zselic délkeleti nyúlványaiból áll, illetve az Alföld makro-körzet egyik ágaként kistérségbe délről benyúló a Dráva-völgyének feltöltött alluviális síkságaira és a Pécsi medencére tagolódik. A szántóföldek termőértéke tekintetében a kistérség déli felében található utóbbi területek szántóföldi termőértéke jónak mondható, míg a Zselici, Mecseki északi részeken gyengébb a termőföld minősége. A termelés agroökológiai feltételei viszonylag jók a Dráva-völgyében és a Pécsi-medence nyugati részét lefedő szentlőrinci kistérségben, ellentétben a sellyeivel, ahol az átlagosnál gyengébbek a talajadottságok. A szentlőrinci térség átlagos szántóföldi aranykorona értéke a mohácsi után a legmagasabb volt a megyében (26,8), ami meghaladta a megyei átlagot is. Kiugróan magas aranykorona értékű termőterületek Bicsérd, Szabadszentkirály, Királyegyháza térségében vannak, ami a föld eltartó képességéből fakadó tradicionálisan kialakult nagyobb településméretüket részben magyarázza. Ugyanakkor a hegyes, törpefalvas vidékeken, Szentkatalin és Okorvölgy közelében vannak a leggyengébb termőterületek. Geopólus Bt., 2005. július



A térség agrártermelésének szerkezetét a művelési ágak alapján jellemezhetjük. Az ágazatban mindig is az alaptevékenységek, ezen belül is elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés átlagosnál magasabb súlya jellemezte. A művelési ágak tekintetében a megyén belül a gazdálkodó szervezetek által művelt terület 90 %-a szántó, ami nemcsak a megyén de az egész régión belül is messze a szentlőrinci kistérségben volt a legmagasabb, jelezvén a nagyüzemi művelés rendszerváltás után is fennmaradt súlyát. Az egyéni gazdaságoknál is a szántó részaránya (59,5 %) tekintetében csak kicsivel maradt le a kistérség a szigetváritól. A szőlő és a rét terület nagysága nem volt számottevő, de az egyéni gazdaságokon belül az erdő részaránya közel 30 % volt (ami magasabb a régiós átlagnál), ami a kistérség északi erdősültebb területeire volt jellemzőbb. A gazdaságok száma

Az elmúlt négy évtizedben a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetek száma régiónkban is hektikusan változott. Az 1970-es és 1980-as évek nagyüzemi összevonásait követően az 1990-es években az új típusú szervezetek létrehozása ismételten növelte a gazdasági szervezetek számát. Az ezredfordulót követő években a gazdálkodás nehézségei újból a szervezetek számának csökkenéséhez vezettek. Dél-Dunántúlon 2003. december 1-jén, a Gazdaságszerkezeti Összeírás idején 1344 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet volt, 5%-kal kevesebb, mint a 2000. évi teljes körű felméréskor. A Szentlőrinci kistérségben az 1990-es években jelentős visszaesés következett be az agrárágazatban. a szervezeti struktúrák is jelentősen átalakultak, a hagyományos termelőszövetkezetek meggyengültek, magángazdaságok jöttek létre, új cégalapítások realizálódtak. Az átalakulás egyik fő következménye az átlagos üzemméret csökkenése volt. A térségben korábban meghatározó szerepű Szentlőrinci Állami Gazdaság is felszámolásra került. A kistérségben a régiós tendenciáknak megfelelően tovább nőtt a gazdasági szervezetek használatában lévő földterületek nagysága, ezen belül a szántó 55 %-a, az erdő 59 %-a, a halas tavak 76 %-a. Így lassan, de folytatódott a földhasználat koncentrációja, kevesebb gazdaság átlagosan nagyobb területet művelt, növekvő számban jelentek meg az 50 hektárnál nagyobb területű gazdaságok. Jelenleg is a nagy értékű földeken a kistérség legmeghatározóbb mezőgazdasági üzemei gazdálkodnak (pl. Agro-Lőrinc Rt., a Bicsérdi Arany-mező Mezőgazdasági Rt., Szabadszentkirályi Mezőgazdasági Rt.), s a szántóföldek 55 %-át a 300 ha-nál nagyobb földterületen, integrációs rendszerben gazdálkodó nagyüzemek foglalják el. Az egykori állami gazdaság földjein és eszközbázisán újrainduló nagyobb, közepes gazdálkodók specializált árutermelői szerkezettel, koordinált árutermelést valósít meg. Az országos üzemszerkezethez hasonlóan a kistérségben is a duális üzemszerkezet jellemző. A stabilizálódó, lassan bővülő árutermelő nagygazdaságok mellett az elaprózódó kisüzemi struktúra nem életképes, nem árutermelő így sem az Európai Uniós, de a hazai piacokon sem versenyképes. A nagyüzemek és az integrált kisebb gazdaságokon kívül az egyéni kisgazdaságok többsége nem árutermelő, túlsúlyuk leginkább a kert- és szőlőművelésben és a gyepgazdálkodásban számottevő. Az egyéni gazdaságok száma az elmúlt 40 év alatt folyamatosan csökkent. 1991 és 2000 között a gazdaságszám csökkenése többnyire a háztáji és illetményföld használat megszüntetésére vezethető vissza. Geopólus Bt., 2005. július



Kevesebb lett az állattartók száma és kisebb lett az állatállomány, egyre több háztartás hagyta abba, vagy csökkentette mezőgazdasági tevékenységét. A fenti adatok is azt mutatják, hogy Dél-Dunántúlon jóval kiterjedtebb a bérleti rendszer, mint országosan, ami a földtulajdon, a földhasználat országosnál nagyobb mérvű szétválására és a kisüzemek alacsony műszaki felszereltségére, tőkehiányára enged következtetni. Az egyéni gazdaságok esetében egy viszonylag heterogén rétegről van szó, amelynél a skála egyik végén a nagy földterületen, sok állattal, főállásban dolgozó egyéni termelők állnak, míg a másikon - és ők vannak többen - a mellékfoglalkozású és/vagy nyugdíj mellett saját szükségletre termelő háztartások. A Szentlőrinci kistérség vetésszerkezetében nőtt a gabonatermesztés részaránya, amely továbbra is domináns kultúra, de a burgonya és cukorrépa (Szentlőrinc, Bicsérd) specializált termesztési körzetei is fennmaradtak. A gabonaágazat nemcsak termőterület bővüléssel, de termelékenységség növekedéssel is járt. Hozamnövekedés nemcsak a gabonafélék, de a kukorica esetében is meghaladta az 55 %-ot. Az egész régió és a kistérség potenciális természeti adottságai az állattenyésztés tekintetében a korábbi évtizedekhez képest alapvetően nem romlottak, a rendszerváltozást követő években is – a gazdálkodás ökonómiai feltételeinek ”szigorodásával” párhuzamban – tovább folytatódott az állatállomány csökkenése. Magyarországon a haszonállat-állomány drasztikus csökkenése az 1980-as években kezdődött, amikor is a támogatási rendszer változása és az export lehetőségének romlása nagymértékben gátat szabott a jövedelmezőségnek. A ’80-as években végbement nagyfokú állománykiesés során, amelyet a hazai fizetőképes kereslet szűkülése és a kivitel (KGST piac) bizonytalansága idézett elő, a nagyüzemek jelentős részben felszámolták a többségében felújításra szoruló, veszteséget termelő, élőmunka-igényes szakosított telepeiket. A tulajdoni szerkezet átrendeződése, az élelmiszeripar magánosítása szintén ezt a folyamatot erősítette. A kistérségben az állattenyésztés hanyatlása, visszaesése drámaibb volt a növénytermesztésnél, a legnagyobb veszteséget a szarvasmarha ágazat szenvedte el. Az értékesítés problémái napjainkra sem javultak, sőt az EU csatlakozással tovább romlottak, így további állománycsökkenés prognosztizálható. Ugyanakkor Bicsérden modernizálták a szarvasmarha tenyésztési ágazatot, illetve Szabadszentkirályon és Bicsérden a sertéstenyésztés technológiáját. Ugyanakkor általánosságban a térség agrárpotenciáljához, erőforrásaihoz képest az ágazat az elmúlt évtizedben alulteljesített. Nagyon fontos lenne az agrárgazdaság teljes vertikumában a gazdasági együttműködések, integrációk erősítése, ami nagyban elősegítheti az agrárium piaci versenyképességének növelését, egyben hozzájárul az agrár kisvállalkozások életképességének javításához. Az állattenyésztés hanyatlása maga után vonta a takarmánytermesztés csökkenését is, amivel a művelésbe vont területek is csökkentek. A döntően a kisgazdaságok tulajdonában lévő gyepterületek termésátlagai is csökkentek. A szőlőtermesztés adottságai az északi területek hegylábfelszínein jó adottságokkal rendelkeznek. A jövőben a térség jobb adottságú bortermelő területeinek törekedni kell a Pécsi borvidékkel való szorosabb integrációra és a meglévő borút jellegű kezdeményezések és a kapcsolódó turisztikai potenciálok jobb kihasználására. Geopólus Bt., 2005. július



A szőlőtermelő ágazat a zöldég- és gyümölcstermesztéssel együtt jelentősebb hozzáadott értéket megtestesítő növekedési potenciállal rendelkezik. A termelés szerkezetének átalakulása megindult, először a biotermelés meghonosításával, legutóbb pedig az energetikai célú ültetvények (biomassza-erőművi felhasználásra) megjelenésével folytatódott. A termálvíz hasznosítás lehetőségével további átalakulás várható a primőr kertészeti kultúra feltételeinek megteremtésével. Az erdőgazdálkodás tekintetében a kistérség erdősültségének aránya 26 %-ot meghaladta, de az északi, erdősültebb területeken egyéni gazdaságokon belül az erdő részaránya közel 30 % volt (ami magasabb a régiós átlagnál). Értékes a térség erdőinek cser és gyertyános tölgy állománya, a magasabb területek bükkerdei és az akácosok. Az erdő komplex, többcélú hasznosítása, nemcsak gazdasági hasznosíthatósága miatt lehet fejlesztési célterület, de mint természeti potenciál is szerepet kell, hogy kapjon a térség gazdasági fejlesztésének célterületei között, ami az alacsony népességű, elnéptelenedő északi települések foglalkoztatottsági gondjain. Az erdőterületek faállomány hasznosításában nemcsak a termőhely és a faállomány minősége meghatározó, de a gazdálkodás színvonala is. Ez utóbbit jelentősen befolyásolja az erdőterületek tulajdonviszonyainak elmúlt évtizedekben történő változásai, a korábban kétharmad részben állami, egyharmad részben szövetkezeti tulajdonban lévő erdőterületek 42%-ának magántulajdonba kerülése nem minden esetben teremtette meg a szakszerű erdőgazdálkodás feltételeit. Az erdőterületek gazdasági hasznosításában, illetve új erdők telepítésében szerepet kaphat a Pannon Power pécsi hőerőműve által igényelt biomasszaerőmű fűtőelem kereslete megteremtheti a lehetőségét az ún. energiacélú erdőhasznosításnak. A Pannon Power Rt. által az Agro-Lőrinc Rt.-től bérelt földterületen a közelmúltban telepített 70 ha területű ”energiaültetvény” megfelelő lehetőséget nyújt a szántóföldi művelés alól kivont területek hasznosítására, de a MEFA által kezelt erdőterületek, illetve a magánerdők számára is egyaránt keresletet teremthet. Az erdők hasznosításának másik erőssége a vadgazdálkodás, illetve a kapcsolódó turisztikai potenciál kihasználása. A vadásztársaságok a kistérségben szervezetten működnek, rentabilitásuk biztosított. A terület erőssége nagyvadállománya, a jelentős gímszarvas állomány mellett, közepes őzállomány és kisebb jelentőségű vaddisznó állománya van a kistérség erdeinek. Az apróvadak csökkentek az utóbbi években. A vadpopuláció gondozására, egyensúlyának kialakítására azért is nagy szükség van, mivel a külföldiek vadásztatása az utóbbi években visszaesett, a társaságok ebből származó bevételei csökkentek. Összefoglalva megállapítható, hogy az agrárágazat szervezeteiben a gyenge jövedelmezőségi viszonyok és a tőkehiány miatt tovább romlottak a termelés anyagi és műszaki feltételei, így a szentlőrinci térség agrárökológiai potenciáljához képest alulteljesített. A negatív tendenciák hátterében a rendszerváltozás következtében szervezeti változások és a tőkehiány, valamint az egész ágazatra jellemző értékesítési gondok álltak.

A mezőgazdaság Európai Unión belüli, az integrált vidékfejlesztéssel összekapcsolt átalakulása, az alternatív, illetve a környezethasznosító termelési módokra való áttérés preferálását jelentik. A vidékfejlesztés egy lehetséges módja lehet a biogazdálkodás.




A legutóbbi teljes körű felmérés idején az ország 3300 biogazdaságából 309-et – 9 %-ot – találtak a Dél-dunántúli régióban. (Arányában a legtöbb biogazdálkodást folytató termelőt – 25 és 20 %-ot – a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon regisztráltak, míg a legkevesebbet a dunántúli körzetekben). A dél-dunántúli régió biogazdaságaiból az összeírás időpontjában 145 még az átállási időszakban volt, 164 már több éve folytatott biogazdálkodást. Az utóbbi csoporton belül 119 gazdaság csak növénytermesztésében, 45 gazdaság mind növénytermesztésében, mind állattartásában e gazdálkodási módra tért át. A 309 gazdaság közül 296 volt az egyéni, és mindössze 13 működött társas formában. A biogazdaságok által művelt terület 80 %-a szántó volt. A szántóföldi gazdálkodásuk jellemzőbb növénycsoportja a kalászosok köre, továbbá a borsó, a szójabab, a napraforgó és egy-két takarmánynövény. A kalászosok között vezető helyen a búza (pl. a durumbúza), az őszi árpa és a tavaszi árpa (sörárpa) szerepelt. A mezőgazdaság modernizációjának másik kulcseleme a nagyobb gépesítettséggel, méretgazdaságosabban működő gazdaságok létrehozása. A Termelő szövetkezetek mellett az értékesítési szövetkezetek kialakítása is a fejlesztendő területek közé tartozhat.

A mezőgazdasági termékek feldolgozóipara A térség mezőgazdasági potenciáljának erősítése a magasabb hozzáadott értékű, lehetőleg helyben feldolgozott termékek piacra juttatását kívánja meg. A kistérségben az élelmiszeripari feldolgozás lényegében hiányzik. A gabona egyedüli feldolgozója a szentlőrinci malom, illetve a pékség. Korábban a termelők a Szigetvári konzervgyárral voltak kapcsolatban. A gyár megszűnésével a térség közvetlen közelében megszűnt a zöldség és gyümölcsfeldolgozás. Az őstermelők által előállított konyhakerti termékeket a helyi közintézmények konyhái felvásárolják, illetve a környék nagyobb piacain értékesítik azokat. (Pécs, Szentlőrinc). Az állati termékek feldolgozása is a térségen kívül, Pécs, illetve Kaposvár vágóhídjain történik. A gyümölcs égetett szeszfőzéssel való hasznosítására a térségben Bükkösdön és Zókon működik lepárló kisüzem (szeszfőzde). A borászat fejlesztése és turisztikával összekapcsolt hasznosítása is megköveteli a kistérség kisebb méretű palackozó üzemének kialakítását, amely a bor minőségi tárolásának is piaci garanciája lehet. A faanyagokat a helyi kisebb fűrészüzemek dolgozzák fel, amelyek száma az erdőterület nagyságához képest nagyon kevés. Közülük kiemelkedik a hetvehelyi, amelynek üzem termékei közül sok exportra kerül. A közeljövőben tervezett gerdei fermentáló üzem beruházás a mezőgazdasági szerves hulladék anyag feldolgozására épül majd, s hozzájárulhat a hiányos mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitás bővítéséhez.




Forrás: A Dél-dunántúli Régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességeinek javítását megalapozó helyzetfeltáró tanulmány I. , KSH, 2003. 199.o.




Forrás: A Dél-dunántúli Régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességeinek javítását megalapozó helyzetfeltáró tanulmány I. , KSH, 2003. 193.o.

3.4.2. Ipar Szentlőrinc városa és kistérsége komoly nagyiparral soha nem rendelkezett, kisebb vagy közepes méretű (néhány tucat embernek munkát adó) ipari vállalkozás ma is csak kevés működik a városban. A működő vállalkozások arányában az építőipari vállalkozások aránya viszonylag magas, 11 %-os volt, az a feldolgozóipari és energiaszektor ágazatába tartozó vállalkozások csak 6,9 %-ot képviseltek, ami az ipar kevésbé meghatározó szerepét erősíti.




(A városban foglalkoztatottakon belül az ipari-építőipari ágazat magas arányának /34 %/ magyarázata, hogy ebben a statisztikai adatfelvételben a pécsi munkahelyeken foglalkoztatotti létszám is besorolásra került). A városban az ipari ágazatok közül hagyományokkal elsősorban a könnyűipar rendelkezett, bőr és védőkesztyű gyártás is jellemző volt. Az építőipari tevékenység korábban a Szentlőrinc Költségvetési üzem profiljához tartozott. Az üzem felszámolása után nagyobb építőipari vállalkozás nem alakult, a kisebb kivitelező magáncégek méretük alapján a kisvállalkozás kategóriába tartoznak. A nagyobb könnyűipari, a helyi bérmunkára építő tevékenységek is sorra felszámolódtak az 1990-es években. A korábban a Budapesti Kézműipari Rt. részlegeként működő kesztyűgyár felszámolódott, a bőráruk varrását végző Ladystar Kft. is megszűnt az évtized végére. Az ágazat vállalkozásai közül egyedül a Lőrinctex Kft. működik, amely az egykori ÁFÉSZ üzeméből átalakulva munka- és védőruházati termékeket gyárt. A Florimex Bt. 1991-óta működő 30 fős üzeme német alapanyagból, elsősorban német megrendelésre gyárt faldíszeket. A helyiek felerészben a mezőgazdaságban, felerészben a szolgáltatásban és az intézményhálózatban dolgoznak. A városban zömmel mezőgazdasági vagy kézműves jellegű cég, szolgáltatás van. Ezek közt a nagyobbak: a műtrágyát forgalmazó IKR Agrokémiai Kft., a Concordia raktárbázisa, a bicsérdiek szentlőrinci malomüzeme, sütőüzemek (a szentlőrinci Papp Kft.), a Budapesti Kézműipari Rt. cipőipari és bőrüzeme, a sokoldalú kereskedelmi tevékenységet folytató Triász Impex, a kacsótai Drávatej Kft. tejüzeme, a tejtermékek szállítását, forgalmazását végző Corn Trans, a Nina cipőgyártó üzem, a faldísz gyártó Florimex Bt.., illetve a munka- és védőruhát készítő Lőrinctex Kft. A Budapesti Kézműipari Rt. helyi részlege elsősorban kesztyűt és pamut kesztyűbélést, bőr ruházati termékeket (lábszár - és karvédőt, hegesztőkötényt stb.) készít, ezek jelentős részét exportálják. A 65 fős létszám 60%-a csökkent munkaképességű dolgozó. A Lőrinctex Kft. a Szentlőrinci ÁFÉSZ üzemeként működött 1997 októberéig, ekkor az üzemet megvásárolta a Triász-Impex Kft. A vállalat vezetésében bekövetkezett változás nem okozott profilváltást. Továbbra is 60 dolgozóval munka- és védőruha gyártás folyik bel- és külföldre egyaránt. A Triász-Impex Kft. kül- és belkereskedelmi (dohány, selyem stb.) tevékenységet folytat. Az Autó és Agrocentrum Rt. a település határában található AVANTI benzinkút üzemeltetésével és mezőgazdasági termények külkereskedelmével foglalkozik. A városi önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató 246 dolgozójával. A Szentlőrinci Közüzemi Kht. az egykori Költségvetési Üzem, majd 1992-től Közüzemi Vállalat jogutódjaként alakult 2001-ben. 1993-ban vette át a PÉTÁV-tól a távfűtőmű üzemeltetését. Főbb tevékenységei közé a települési és lakossági szolgáltatások (távfűtés, szemétszállítás, szemétkezelés, közterület-fenntartás, karbantartás) tartoznak. A város gazdaságának fejlődését nagyban elősegíthetné az ipari park létesítése, illetve a főközlekedési útvonal mellett arra alkalmas terület kijelölése. Az ipari parkok gazdasági súlyát erősíti, hogy nemcsak az ipari termelés növelésében és az új munkahelyek létrehozásában játszanak fontos szerepet, hanem a korszerű termelési eljárások, valamint technika alkalmazásában is. Az ipari park létrehozása nem jelent azonnali sikereket. Amíg a város közlekedési helyzetét az a M6 határozza meg, az M 57-es (Mohács-Pécs –Szentlőrinc) (M60-as) megépüléséig aligha lehet arra számítani, hogy komoly munkahelyteremtő beruházások létesüljenek az ipari parkban. Azonban már középtávon potenciális lehetőség a terület kijelölése, s a befektetésvonzó infrastrukturális beruházások pályázatokból való megkezdése. A nemzetközi tapasztalatok szerint az ipari parkok fejlődésének kibontakozásához 7–10 évre van szükség. Geopólus Bt., 2005. július



A Gazdasági Minisztérium besorolása szerint jelenleg Magyarországon mintegy 40 park jutott érett szakaszba, 38 növekedési szakaszban van, a parkok fele pedig még csak kezdeti, induló stádiumban van. Mindezek ellenére mindenképpen érdemes megfontolni az ipari park fejlesztését, amely a sellyeinél mindenképpen jobb logisztikai pozíciókkal rendelkezne, mivel a helyi foglalkoztatási lehetőségek szűkös volta nem engedi meg, hogy lemondjon a város egy ilyen gazdaságfejlesztési eszközről. A kistérség a városnál is kisebb ipari hagyományokkal rendelkezik. Kisipari termelés ugyan jelen van, azonban egyelőre nem számottevő részarányú. A bányászati termelés megyében általános visszaszorulása (szén, urán) mellett a kistérségben található bükkösdi kőbánya egyre nagyobb kapacitással üzemel. A kistérség legjelentősebb ipari termelője és foglalkoztatója a Szabadszentkirályon működő SZENTKIRÁLY Kft., amely kerti kisgépeket, elsősorban kapálógépeket és fűnyírókat, valamint adaptereket gyárt. A térség kitörési lehetőségei között prioritásként kell kezelni a térség iparosítását (s kevésbé újraiparosítását), ami akár a korábbi szegényes ipari hagyományoktól eltérő húzóágazatok megteremtést is jelentheti a térségben. Az iparfejlesztés területén áttörést jelenthet, s kedvező fordulatot jelenthet a kistérség jelenleg igen gyenge ipari kibocsátása tekintetében az osztrák STRABAG Rt. által Királyegyháza külterületén megépíteni tervezett cement és mészmű megvalósítása. A beruházás nemcsak külföldi működő tőke eddig soha nem látott nagyságrendű térségi befektetését jelentené, de magasabb technológiájú (környezetvédelmi innovációkat alkalmazó) ipari fejlesztés akár katalizátora lehet a további befektetéséknek is, s élénkülést jelenthet a kis- és középvállalkozói szektorban is. A tervezett beruházás pozitív települési hatásai nemcsak Királyegyházán, de Szentlőrincen is érzékelhetőek lennének. Egy korábban agrárprofilú település ágazati szerkezetét gyökeresen átrendezi a tervezett beruházás, aminek települési infrastruktúra fejlesztő hatásai nyilvánvalóak (úthálózat, lakásépítés, a lakásállomány jelentős megújulása, közterületi infrastruktúra fejlesztése). Közvetlen társadalmi hatásai között a foglalkoztatottság növekedése által gerjesztett kapcsolódó társadalmi folyamatokra (vándorlási nyereség, lakásépítés, emelkedő születési ráta stb.). A tervezett beruházás kistérségi hatásai közül a Szentlőrinc-Királyegyháza „ipari”közlekedési tengely összeépülését kell kiemelni. A tervezett M57-es (M60) gyorsforgalmi út alkalmassá teszi a térséget egyéb ipari tevékenységek meghonosítására. Az ipari telephely közelségén túlmenően infrastrukturális szempontból is kötődne Szentlőrinchez, gondolva itt a szennyvíztisztítás közös megoldására. A beruházás kedvező hatása erősítené a városgazdasági -foglalkoztatotti centrum jellegét, s sok helyi számára lényegében helyi munkaalkalmat biztosítana, amivel a város- és a kistérség-fejlesztés egyik legfontosabb prioritásához járulna hozzá. Ezzel mindenképpen erősödne Szentlőrinc kistérségi központi funkciója. A város és kistérsége ez által a megyén és a régión belül is kedvezőbb pozícióba kerülhetne (hasonlóan a Flextronix tabi kistérségi hatásaihoz) A kistérségi hatás szinergiáját jelentősen növelné, ha (az előzetes terveknek megfelelően) a STRABAG másik két kapcsolódó beruházása is a kistérségben valósulhatna meg. A cementmű megépítése a bükkösdi bányafejlesztési beruházást is elindítaná. A Nyugat-Mecsekben jelenleg is tartanak a geológiai kutatások, amelyek eredményeire alapozva elkészül egy föld alatti kutatólaboratórium, majd ezt követően nemzeti projekt keretében megépülhet a Paksi atomerőműből kikerülő nagy aktivitású kiégett fűtőelemek tárolója is.




A tervezett ipari beruházások jelentősen átformálnák Szentlőrinc jelenlegi, az agrárhagyományokra és a szolgáltatásfejlesztésre építő fejlesztési stratégiai elképzeléseit is. Ugyanakkor az iparfejlesztés mégsem épülne teljesen idegen környezetbe, hiszen az ipar megjelenése nem teljesen idegen a város életében, gondolva itt az 1970-80-as évek Ércbányászati fejlesztésének hatásaira, illetve a vasúti-logisztikai szerepkör erősödésére. A – tervezett M60- as gyorsforgalmi út nyomvonalvezetése már egyértelműen a tervezett ipari beruházások érdekeit is szolgálná, amely mintegy multiplikátorként az új beruházások térségbe történő vonzásának is egyik katalizátora lehet. 3.4.3. Szolgáltatások. A kistérség társas vállalkozásainak 55 %-a, az egyéni vállalkozásoknak pedig 40,5 %-a a szolgáltató szektorban működik. A kistérségben a foglalkoztatottak 55,5 %-a dolgozik a szolgáltató szektor különböző ágazataiban. A termelő szolgáltatásokon belül a kereskedelmi alágazat a legnagyobb foglalkoztatóként a foglalkoztatottak 12,5 %-át alkalmazta. A szállítási szektorban 10,8% volt a részesedés. A pénzügyi és üzleti szolgáltatásokban a foglalkoztatottak 5,8 %-a dolgozott, de ebből csak 1,2 % jutott a nem túl nagy volumenű pénzügyi szektorra (pl. takarékszövetkezeti alkalmazottak). A szálláshely szolgáltatással és vendéglátással a foglalkoztatottak 2,55 %-a kereste kenyerét. A közszolgáltatások területén az egyik legnagyobb foglalkoztató az oktatási és az egészségügyi szféra volt: az oktatásban a foglalkoztatottak 8,8 %-a és az egészségügy területén pedig 7,7 %-uk dolgozott. A közigazgatási szféra a foglalkoztatottak 6,6 %-ával következett a sorban. A kistérségben a kiskereskedelmi üzletek száma 2003-ban 177 volt, 2005-ben pedig 191. Az üzletek 53,4 %-a Szentlőrincre koncentrálódott, jelezve a város kiskereskedelmi centrum funkcióit. A város kereskedelmi tradíciói hosszabb múltra nyúlnak vissza. A vasúti gócpont funkció fontos kereskedelemfejlesztő hatással volt a város életére, s Szentlőrinc az 1880-as években már nemcsak hetivásárok, de évi négy országos vásártartásának jogát is megszerezte. Az 1950-es években megalakult a helyi ÁFÉSZ, amely az elmúlt évtized elejéig meghatározó szerepet játszott a település és a kistérség települései kereskedelmi forgalmának bonyolításában (23 településen működtetett egységeket), nemcsak élelmiszerbolt hálózata, vendéglátóegységei, de kisebb üzemei faipari) és TÜZÉP telepük is működött. A Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ azonban már 1993-ban már bérbe adta szövetkezetei boltjait és vendéglátóegységeit, s csak élelmiszerboltjait tartotta meg saját kezelésben. 1997-ben újabb kísérletet tettek a szövetkezet racionalizálására, s Pannonsziget néven egyesült a szentlőrinci és a szigetvári ÁFÉSZ. A kiskereskedelmi üzletek profil szerinti megoszlás tekintetében 38 %-a élelmiszerüzlet, 8 %-a ruházati bolt volt, ugyanakkor alacsony volt a festék, vasárú, üvegszaküzletek 3,9 %-os aránya, s az elektronikai háztartási cikkek kereskedelmét lényegében egy üzlet bonyolította (0,5 %). Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi egységek számát tekintve Szentlőrincen 14 egység található. A vendéglátás tekintetében a kistérségben 2003-ban 67 vendéglátó ipari egység működött, amelyek 48 %-a Szentlőrincen található. Ezek 56 %-a cukrászda és étterem volt, míg 33 %-uk bár, borozóként működött. A vendéglátó ipari egységek általános alapigények kielégítésére megfelelőek, de speciálisabb szolgáltatásszegmensekben Pécsett érhető el magasabb szintű szolgáltatás. Geopólus Bt., 2005. július


SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS KISKERESKEDELMI ÜZLETEK SZÁMA 2002 110

102

100 90 80 70 60 50 40

2

2

2

2

2

Velény

2

Szentkatalin

Boda

Zók

2

Pécsbagota

2

Okorvölgy

3

Gyöngyfa

3

Dinnyeberki

4

Csonkamindszent

4

Sumony

5

Gerde

6

Cserdi

6

Kacsóta

Bicsérd

Bükkösd

8

Bicsérd

Szentlőrinc

0

9

Hetvehely

9

Királyegyháza

10

Szabadszentkirály

16

20

Helesfa

30

Forrás: saját szerkesztés KISKERESKEDELMI ÜZLETEK TELEPÜLÉSKATEGÓRIÁNKÉNT 2002

0%

10%

20%

30%

40% Város

50% 1000 -

60% 500 - 999

70%

80%

90%

100%

-499

Forrás: saját szerkesztés



SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS VENDÉGLÁTÓHELYEK SZÁMA 2002 35

32

30 25 20 15 10

6

1

1

1

1

1

1

1

Okorvölgy

Pécsbagota

Szentkatalin

0

0 Zók

1

Velény

1

Helesfa

Szabadszentkirály

Sumony

Királyegyháza

Kacsóta

1

Gyöngyfa

2

Gerde

3

Dinnyeberki

3

Csonkamindszent

3

Cserdi

3 Hetvehely

Bükkösd

Bicsérd

Szentlőrinc

0

5

Boda

5

Forrás: saját szerkesztés VENDÉGLÁTÓHELYEK SZÁMA TELEPÜLÉSKATEGÓRIÁNKÉNT 2002

0%

10%

20%

30%

40% Város

50% 1000 -

60% 500-999

70%

80%

90%

100%

-499

Forrás: saját szerkesztés 3.4.4. Idegenforgalom és kereskedelmi szálláshelyek A Szentlőrinci kistérség természeti adottságai biztos alapot jelentenek az idegenforgalom fejlesztéséhez. A térség északi része gazdag nagy kiterjedésű erdőkben vízfolyásokban, Szentlőrincnek termálkincse van, történelmi, építészeti nevezetességek találhatók (pl. Bükkösd, Petrovszky-kastély, Jeszenszky-kastély, Boda templom, Helesfa Nádassy-kastély, Hetvehely Árpád-kori templom, Szentlőrinc barokk Esterházy kastély, Zók bronzkori leletek), valamint bortermő helyei predesztinálják az idegenforgalom fejlesztésére. A Szentlőrinci kistérség a legnagyobb potenciálú baranyai üdülőkörzetek találkozási pontján helyezkedik el. A kistérség településének egy része a Mecsek-villányi kiemelt üdülőkörzethez kapcsolódhat, illetve a térség déli részének települései az ugyancsak jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező Ormánság területéhez kötődnek, ahol a kerékpáros turizmus jelent fejlődési potenciált. Geopólus Bt., 2005. július



Az hogy egy adott település valamelyik táji potenciál kihasználására alkalmas, természetesen nem jelenti azt, hogy ezek mindegyike aktívan be is kapcsolódott az idegenforgalomba működő szálláshelyekkel. Szentlőrinc ma még szinte egyáltalán nem hasznosított gazdasági erőforrása a turizmus. Szentlőrinc nagykiterjedésű zártkertjei, szőlő és gyümölcsösei kapcsolódnak a környező települések hegyközségi láncolatához, borútjaihoz (borturizmus), amelyek fejlesztésére további lehetőségek kínálkoznak. Kiindulópontja lehet a Zselici kéktúra résztvevőinek is. A település számos műemlékkel, műemléki jellegű épülettel rendelkezik, múzeuma a táji folklór, a helytörténet és a régészet emlékeit tárja a látogatók elé. A város 36 fokos termálvizű (jelenleg használhatatlan állapotban lévő) strandja számos, az egészségturizmust, illetve a sporttevékenységet megcélzó fejlesztési lehetőséget tartogat. A szálláslehetőségeket tekintve elmondható, hogy a Dél-dunántúli gyógy- és termálfürdőkből csak hétnek van a területén vendégház, vagy egyéb kereskedelmi szálláshely, s ezek közé Szentlőrinc nem tartozik. Ehhez kapcsolódhatnak a város egyéb sportlétesítményei, amelyek sporttalálkozók, kisebb területi versenyek megrendezésére alkalmasak. A város közelében található a festői szépségű Zöld-völgy, és további idegenforgalmi vonzerők találhatók (termálfürdő) vagy a közelben (bükkösdi kastély; Pécs, halastavak, Helesfa -szabadidőközpont, ormánsági templomok, Abaligeti-barlang). A város vasúti csomópontként (InterCity) kiinduló pontja lehet a környék falusi és ökoturizmusának (Gyűrűfű, illetve Kán népi organikus építészetének emlékei), illetve olcsóbb szálláslehetőségeivel Pécs meglátogatásának is bázisa lehet. Az egykor elnéptelenedett kistelepülések (ökofalu) bázisán revitalizált ökoturizmus, a művészeti és sportkínálat fejlesztésére, illetve külföldön történő promóciójához nagyon sok eddig még kiaknázatlan lehetőség kínálkozik. A térség idegenforgalmának egyik kiemelkedő ágává fejleszthető a vadászturizmus. A legkedveltebb vadászterületek a Zöld-völgy, a Zselicség, a Mecsek számos területe, illetve a Dráva-sík. A kerékpáros turizmus fejlesztésére ideálisak a kistérségben a körülmények, a lehetőségek azonban eddig csak korlátozottan lettek kihasználva. A változatos, de nem túlságosan tagolt domborzat, a nagy kiterjedésű erdők, a vizes területek nagy száma mind vonzó környezetet teremt a kerékpáros turizmus számára. A sűrű településszerkezet rendszeres pihenőket és látnivalókat biztosít, és a kapcsolódó sűrű mellékúthálózat alkalmas a kerékpáros közlekedésre. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra azonban kiépítetlen. Vannak azonban pozitív kezdeményezések, mint például a déli települések részéről az ormánsági kerékpárút hálózathoz való csatlakozás (pl. Gerde község DDRFT kerékpárút építési pályázata). A térség kiemelt fejlesztési projektjei közé tartozik a Szentlőrinchez közel fekvő Helesfaszabadidőközpont és tó kialakítása, amely a horgászturizmus egyik térségi bázisa lehet. Emellett több kisebb horgásztó és azokhoz kapcsolódó parkok, létesítmények jó lehetőségeket kínálnak az aktív pihenést választóknak (Boda, Bicsérd, Bükkösd, Hetvehely). Kiemelten fontos a településimázst megalapozó ún. rendezvényturizmus támogatása. Ezek között, az olyan távoli helyeken is ismert rendezvények, mint a Lőrinci Gazdanapok szakkiállítása, vagy a Bicsérdi Burgonyafesztivál, a Bodai Tájolónap a hozzá csatlakozó Borünneppel megrendezése jó kiindulási alapot jelenthetnek. Az ország 22 borvidéke közül – a Mecsekaljai, a Zselici– található a térségben. Az ország első borút egyesülete éppen a DélDunántúlon alakult meg 1994-ben a Villányi borvidéken. Geopólus Bt., 2005. július



A borturizmus fejlesztése, a jellegű új borút egyesületek megalakítása kiemelt fejlesztési feladat lehet a Szentlőrinci térség érdekelt települései számára is. Egy térség idegenforgalomban betöltött szerepét több statisztikai mérőszámmal lehet mérni. A kistérségben 2003-ban mindössze 163 kereskedelmi szálláshelyi, illetve 54 bejelentett magánszálláshelyet tartottak nyilván. A kistérségben 2003-ban megforduló 4769 vendég átlagosan csak 2,6 vendégéjszakát töltött el. Ez a Baranya megyei szálláshelyeknek mindösszesen 0,8 %-át tette csak ki, tehát a szálláshely kapacitás meglehetősen alulfejlett, ami a jövőbeli fejlesztések gátja lehet. Amíg a dél-dunántúli régióban a legmagasabb (186) a szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó száma, amely az országos átlag (57) több mint háromszorosa, addig a kistérségben ez a szám ezer lakosra vetítve mindössze 13 volt, amely jelentősen elmaradt az országos átlagtól is, de különösen a turisztikailag igen frekventált környező kistérségektől (Siklósi, Pécsi). Az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken [db] 1990-2003 Kistérség 1990 1991 Baranya 2 396 1 586 Komlói 696 476 Mohácsi 533 418 Pécsi 2 341 1 929 Pécsváradi 724 516 Sásdi 0 0 Sellyei 0 0 Siklósi 11 621 5 699 Szentlőrinci 28 24 Szigetvári 1 172 842

1993 1995 1997 1999 1 774 1 442 1 515 1 569 799 612 543 679 968 426 307 302 2 065 1 650 1 699 1 881 487 619 662 854 28 60 230 325 1 69 228 196 5 103 5 414 5 772 5 199 51 65 197 151 1 930 596 817 847

2000 1 650 1 048 291 1 748 752 381 487 6 128 236 855

2001 2002 2003 1 769 1 698 1 707 1 327 912 860 304 261 258 1 971 2 087 2 046 649 715 833 487 556 860 251 366 192 6 074 5 076 5 085 386 739 868 783 787 972

A vendégéjszakák száma 906 volt (kereskedelmi szálláshelyeken 868) 2003-ban, ami nem hasonlítható a siklósi kistérség (Harkány) több, mint nyolcezres vendégéjszaka számához, de tendenciájában jelentős emelkedést mutat 1990-óta. Az idegenforgalmi infrastruktúra legnagyobb hiányossága a megfelelő minőségi szálláshelyek hiánya. Szentlőrinc legmagasabb komfortfokozatú szálláshelye a kisebb kapacitású Aranyfácán panzió, s emellett csak olcsóbb szálláshelyek, diákotthonok állnak a kirándulók, iskolai csoportok rendelkezésére.




Az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma kistérségenként (2003)

Forrás: DDRFTÜ

A Mecsekalja Térségi Egyesület, amelyhez 17 Szentlőrinc környéki település csatlakozott már az 1990-es évek közepén felismerte és támogatta a térség turisztikai fejlesztését. Térképek és turisztikai szóróanyagok készültek a társulás támogatásával. Szentlőrinc bizonyos feltételek teljesülése – mindenekelőtt a közlekedési viszonyok javulása (M60) – esetén sokkal nagyobb számú látogatót fogadhatna – akár a tranzitutasok megállításával, akár önálló idegenforgalmi célállomásként, például a környező falvak falusi turizmusát különböző programokkal kiegészítve. Szükséges lenne ugyanakkor egy professzionális turisztikai menedzselő iroda, célszerűen egy Tourinform -iroda kialakítása is, amely a közeljövő fejlesztéseit és a vendégforgalmat szakszerűbben szervezhetné.




4. TÁRSADALMI FOLYAMATOK, TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA 4.1. Demográfiai folyamatok Népességszám változás tekintetében a térségen belül a rendszerváltozás első évtizedében 15630 főről 274 fővel nőtt a népesség, ami 2001-ben elérte a 15905 főt, azóta 1 %-os csökkenés következtében 2003-ban 15748 főben stabilizálódott. A népességcsökkenés a régiós és a megyei átlaggal azonos, s csak alig magasabb a 0,6 %-os országos átlagnál. Szentlőrinc lakónépessége az elmúlt évszázad folyamán folyamatosan növekedett. Az 1960ban 3133 főről a népesség 1995-re 7305 főre duplázódott. Szentlőrinc népességét a környező településekről táplálkozó bevándorlási hullám mellett, a vasutas dolgozók letelepítése, illetve a Mecseki Ércbányászati Vállalat lakásépítési akciói is vonzották a betelepülni vágyó fiatalokat. A város népességnövekedésének üteme az 1960-80-as években nemcsak a megyei átlagot haladta meg, de egyik legnagyobb volt az országban is. A bevándorlásból származó népességnyereség négyszeresen meghaladta a természetes szaporodásból származó növekményt. Az 1990-es években néhány térségi község esetében megfordult a népességcsökkenés trendje, s néhány község a városból – elsősorban Pécsről – kitelepülők , illetve a más községekből beköltözők betelepülésével népességnövekedést tudott realizálni (Boda, Bicsérd). Megfigyelhető jelenség volt a rendszerváltást követő években a munkanélküliek városból való kiköltözése is. Az utóbbi négy évben megfordult a növekedési trend és a kistérség népességének lassú csökkenése figyelhető meg, de ez lényegesen kisebb, mint a sellyei, sásdi és szigetvári, kistérségeké, s a csökkenés üteme a Pécsi kistérség után itt a legkisebb. Népességkategóriák szerint nézve a kistérséget alkotó települések népességszám változását, a fogyás a 200 lakosnál kisebb falvakban volt a legnagyobb mértékű. A kistérség népmozgalma adatainak elemzésekor a népességszám változását közvetlenül a természetes valamint a mechanikus népmozgalom határozza meg. A természetes népmozgalom elemei a születések és a halálozások számának különbségéből 1000 lakosra számított természetes szaporodás. A születések 1000 lakosra jutó száma a körzetben és a megyében rendre elmaradt a halálozások mögött, így évről-évre – az országos trendhez hasonlóan – természetes fogyás tapasztalható. A Baranya megyei -4,9 ezrelékes átlaghoz képest Szentlőrinc térségében a természetes fogyás -4,4 ezrelékes volt 2003-ban. A Szentlőrinci kistérség területe 1980-89-ig a gyorsan gyarapodó kistérségek közé tartozott, az 1990-es éveket a vándorlási többletből származó mérsékelt növekedés jellemezte, de ez a trend megváltozott 2004-ben, mind a természetes fogyás növekedése, mind pedig a vándorlási egyenleg negatívvá válása következtében. A kistérség vándorlási különbözete -4,4 ezrelék volt, ami, magasabb a mind a régiós, mind pedig az -1,4 ezrelékes Baranya megyei átlagnál. Ugyanakkor nem tartozik az elvándorlás következtében a legnagyobb népességfogyást elszenvedő kistérségek (Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szigetvár) közé, amelyek népességvándorlási különbözete duplája volt a Szentlőrinci kistérségben mért adatoknak. Hosszabb időtáv (2000-2003) átlagát tekintve a Szentlőrinci kistérség vándorlási vesztesége csak -0,2 ezrelékes volt, ami a megyén belül a pécsi kistérséghez hasonlóan messze a legalacsonyabb érték volt.




Mindez azt is jelzi, hogy a térség demográfiai szempontból még komoly fejlődési tartalékokkal, elsősorban migrációs vonzerővel rendelkezik, amelyben természetesen szerepet játszik a Pécshez közeli fekvés is. Településenként vizsgálódva az 1996-ban még csak 1 fő természetes fogyást produkáló Szentlőrinc értéke 2003-ban 12 főre nőtt meg. Hasonlóan megfordult a pozitív trend a vándorlási különbözet tekintetében is. 1996-ban mért plusz 10 fő vándorlási nyereség helyett 2003-ban -122 elköltözőt rögzített a statisztika. A térségben a legnagyobb természetes fogyást Helesfán regisztrálták (22fő), míg Sumonyban, Velényben és Zókon néhány fős természetes szaporodás volt megfigyelhető. Néhány, a városi kiköltözők számára kedvelt község Bicsérd, Szabadszentkirály (30-30 fő), Boda, Helesfa, Bükkösd, Csonkamindszent, Zók, Hetvehely bevándorlási többletet mutatott fel, míg a legnagyobb vándorlási vesztesége Szentlőrinc után Szentkatalin és Gyöngyfa szenvedte el, mindkét település a térség északi, illetve déli perifériáján található, rossz tömegközlekedési összeköttetéssel. Település

Népességszám 1996 Népességszám 2003 Fő fő Szentlőrinc 7170 7123 Bicsérd 920 1007 Boda 415 419 Bükkösd 1286 1319 Cserdi 320 352 Csonkamindszent 184 180 Dinnyeberki 139 106 Gerde 519 589 Gyöngyfa 140 138 Helesfa 656 568 Hetvehely 549 498 Kacsóta 253 286 Királyegyháza 1103 1029 Okorvölgy 99 89 Pécsbagota 101 120 Sumony 469 502 Szabadszentkirály 815 811 Szentkatalin 149 137 Velény 180 178 Zók 279 297 Kistérség 15 746 15 748 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatok alapján

Népességszámváltozás 1996-2003, % -0,6 9,4 0,9 2,5 10,0 -2,2 -23,8 13,4 -1,4 -13,5 -9,3 13,0 -6,7 -10,1 18,8 7,0 -0,5 -8,1 -1,2 6,4 0,2

A tényleges szaporodás alapján, – ami a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet összegzésével számítható – Gerde, Kacsóta és Bicsérd községek népességszáma növekedett a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb népességcsökkenés a periférikus fekvésű zsáktelepülésként funkcionáló Dinnyeberki, Helesfa és Okorvölgy települések esetében figyelhető meg. A térségre vonatkozó adatok összességében stagnáló népességmegtartó képességről tanúskodnak, s 1996 és 2003 között 0,2 százalékos tényleges szaporodás az elvándorlás és a népességvonzás közötti időleges egyensúlyi helyzetre utal.




A természetes népmozgalmat közvetett módon többek között a korösszetétel befolyásolja, amire azonban a népmozgalmi események is hatással vannak. A települések korstruktúráját a fiatalodási index segítségével jellemezzük, ami a 0-14 éves korúak számának a 60. életévüket betöltöttek számához viszonyított aránya. Ez az index Baranyában 0,73, azaz az idős népesség aránya 36 %-al haladta meg a fiatal népességét. Vagy másképpen fogalmazva minden 100, a 60. életévét betöltött lakosra 73 14 évnél fiatalabb lakos jutott. A Szentlőrinci kistérség a megye átlagához képest fiatalosabb népesség összetétellel rendelkezik, amit a fiatalodási index 1,07 –es aránya is jelez (azaz minden 100 időskorúra 107 14 évnél fiatalabb jut), így a fiatalabb korcsoport száma kismértékben meghaladta az idős korosztály számarányát. Az öregedési index ennek megfelelően csak 0,93 %, ami azt jelenti, hogy 93 időskorúra 100 fő 14 éven aluli lakos jut. A 14 éven aluli korosztály aránya a lakónépességen belüli 19 %-os aránya jobb a 15,6 %-os megyei átlagnál, de a régiós, illetve országos értékeknél is (16-17 %). A 60 évnél idősebb népesség aránya (17,3 %) is kevesebb volt a megyei 20,7 %-os aránynál, ami a térséget a kevésbé elöregedett térségek közé sorolja. A kormegoszlás tekintetében szóródnak a térség települései, a kistérségi átlagnál elöregedőbb korösszetételű a települések fele, s az alacsonyabb megyei átlagot pedig a térség két leginkább elöregedő népességű települése (Okorvölgy és Helesfa) nem éri el. A népesség nemek szerinti összetételével kapcsolatosan megállapítható, hogy népesség nemek szerinti összetételét tekintve kistérségi szinten a nők aránya az alacsonyabb halálozási rátának köszönhetően 3 %-al (275 fővel) magasabb, mint a férfiaké. Ha megnézzük a korosztályi adatokat továbbra is női dominanciával találkozunk, de a 60 év fölötti lakosság között a nők aránya a települések többségénél meghaladja a 60 %-át. Kiugrik azonban Velény, ahol ez az érték meghaladja a 80 %-ot! Az előző értékek arra utalnak, hogy a települések jelentős részén, de különösen Velényben az országosnál magasabb a férfiak halálozási aránya. A férfiak aránya néhány településen azonban magasabb a nők arányánál: Cserdi, Királyegyháza (53 %), Hetvehely, Zók (51 %).

A SZENTLŐRINCI kistérség KISTÉRSÉG KORFÁJA nő

férfi

60 40 - 59 30 - 39 15 - 29 -14

2500

2000

1500

1000

500

0

0

500

1000

1500

2000

2500

A térség népsűrűsége 58 fő/km2 volt. A 120 fő/km2 feletti urbánus népsűrűségi kategóriába egyedül Szentlőrinc tartozott (261 fő/km2), ami a népesség 45,2 %-át foglalta magában, de az urbánus arány a pécsi térségben 90, a komlóiban 75%-os.




A Dél-dunántúli régió sajátos településszerkezeti nagymértékben érvényesül a Szentlőrinci kistérségben is, amelynek alapvonása a települések elaprózottsága, az apró és törpefalvak számottevő szerepe. A térség településeinek közel fele nemcsak a rurális népsűrűségi kategóriába tartozik, de népsűrűségi mutatói az igen alacsony 30 fő/km2-nél kisebb kategóriába esnek, s közülük Gyöngyfa, Dinnyeberki és Szentkatalin népsűrűségi értékei a 20 fő/km2-es küszöböt sem érik el. A NEMEK KÖZÖTTI ARÁNY VÁLTOZÁSA KOROSZTÁLYONKÉNT ÉS A TELEPÜLÉSEK TERÜLETE 90,00%

3500

80,00%

3000

70,00% 2500

60,00%

Összes női lakosság arány Lány 1-18 év között korosztályi arány

50,00%

2000

40,00%

1500

Felnőtt nő 18-60 év között korosztályi arány Nő 60 év felett korosztályi arány Közigazgatási terület nagysága

30,00%

1000

20,00% 500

10,00%

Zók

Velény

Szentlőrinc

Szentkatalin

Szabadszentkirály

Sumony

Pécsbagota

Okorvölgy

Királyegyháza

Kacsóta

Helesfa

Hetvehely

Gyöngyfa

Gerde

Dinnyeberki

Csonkamindszent

Cserdi

Bükkösd

Boda

0 Bicsérd

0,00%

Forrás: saját szekesztés A Szentlőrinci kistérség az általános helyzetéhez képest demográfiailag másként viselkedő kistérség. A komlói és a sásdi kistérséghez hasonlóan, a szentlőrinci kistérségnek a demográfiai mutatói alapján nyert általános helyzetkép lényegesen jobb, mint a komplex fejlettségé. A többváltozós demográfiai elemzés után a kistérség a pécsi és a komlói térségek után következett a megyén belül, de a régiós helyezés alapján is a 7. lett.




A baranyai kistérségek egyes demográfiai mutatói, 2003

Kistérségek

Pécs Komló Szentlőrinc Siklós Mohács Pécsvárad Szigetvár Sásd Sellye

REGR factor score 1

REGR factor score 2

2,86 1,05 0,47 -0,15 -0,17 -0,23 -0,26 -0,94 -1,38

-0,88 -0,52 0,86 -0,03 0,15 3,16 -0,23 0,02 0,03

Népsűrűség

323,9 133,69 58,82 59,16 61,28 51,01 41,88 40,28 31,75

átlagos lakónépesség településenként

120 fő/km²-nél nagyobb népsűrűségen élők aránya

4740,8 2213,68 794,60 728,94 1206,05 693,95 609,00 572,63 420,31

89,82 74,71 45,67 43,01 47,58 17,36 40,67 22,95 21,05

vándorlási egyenleg

-1,21 -8,05 3,67 -1,82 1,13 6,20 -6,47 -11,48 -17,35

halálozások száma 1000 lakosra

12,31 12,81 11,55 13,21 14,41 13,39 13,99 14,77 14,39

40-59 év közötti meghalt férfiak 1000 lakosra

11,15 11,87 12,13 12,84 14,13 11,77 13,92 15,27 15,47

40-59 év közötti meghaltak száma 1000 lakosra

7,70 8,90 8,54 9,94 9,13 7,72 9,98 10,31 10,95

válások száma 1000 lakosra,

3,08 2,82 2,55 2,20 2,03 1,72 2,64 1,98 1,31

házasságok száma 1000 lakosra,

4,80 4,39 4,24 4,08 4,36 4,82 4,30 4,12 3,86

elváltak aránya 15 év feletti népességből

10,70 10,58 8,92 8,36 7,35 5,86 7,90 6,71 7,33

egyetemet végzettek aránya a népességből, 2001

12,28 4,43 4,01 3,88 5,24 4,09 3,96 3,64 2,78

Forrás: KSH 2004




Iskolázottság szempontjából a Szentlőrinci kistérség mutatói a megyei lakosság átlagánál valamivel alacsonyabbak voltak. Az analfabéták aránya 2,5 % volt a 7 évnél idősebb lakosság körében. Az adott korcsoportban alacsony az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek 35,5 %-os aránya, s különösen alacsony 9,4 %-os a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya is. A középiskolát végzettek 31 %-os aránya is elmarad a megye 35 %-os átlagától. A felsőfokú végzettségűek aránya a kistérség össznépességéből 4,01 %, ami a Pécsi, Mohácsi és a Pécsváradi kistérség után a 4. helyet biztosítja a megye 9 kistérségének rangsorában, de a 24 dél-dunántúli kistérség közül az utolsó negyedben, a 18. helyen áll. Ez az arány alig több mint a harmada a 11 %-os megyei átlagnak. A képzettségi szint elmaradásának legfőbb magyarázata a térség városhiányos, rurális jellegében rejlik, a térség népességmegtartó ereje különösen a képzett népesség tekintetében gyenge.

4.2. Nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete A 2001. évi népszámlálás során a nemzeti, etnikai hovatartozást négy kérdés érintette, ezek a nemzetiségre, az anyanyelvre, a kulturális kötődésre és a családi, baráti közösségben használt nyelvre vonatkoztak. Ez alapján a Dél-Dunántúlon több mint 76 ezer olyan válasz született, amely a lehetőségek legalább egyike szerint valamely kisebbséghez tartozást jelölt meg. Ha a népességszámra vetítjük, a régióban ez 8 %-ot tett ki, az országos átlagos arány kétszeresét. A megyék közül a közismerten sokszínű nemzetiségi összetételű Baranyában 11 %. A Dél-Dunántúl három legjellemzőbb nemzeti illetve etnikai kisebbsége a német, a horvát és a cigány. A Magyarországon élő németek 30 %-át, a horvátok több mint egyharmadát, a cigányok 13 %-át a régióban írták össze, miközben az ország össznépességének alig egytizede élt itt a népszámlálás időpontjában. A Szentlőrinci kistérségben elő németek aránya 1,6 % volt, a horvátoké 0,5 % volt a lakosságon belül, így mindkét nemzetiség viszonylag alacsony koncentrációban – jóval a megyei arányuk alatt (5,6; 1,8) – volt jelen a kistérségben. A cigány népesség 3,4 %-os aránya viszont a 2,6 %-os Baranya megyei átlagot meghaladó volt. A német kisebbség népességhez viszonyított aránya a mohácsi, a pécsváradi kistérségben volt a legmagasabb, a horvátok a sellyei kistérségben fordultak elő legnagyobb arányban (11 %), ezen kívül számottevő, 3 %os hányadot mindössze a barcsi és a mohácsi kistérségben képviseltek. A megyén belül a cigány népesség legmagasabb részesedése a sásdi és a sellyei kistérségben mutatkozott, ahol a lakosság 6–7 %-át tették ki. Több évtizedes tendencia a nemzetiségi népesség számának és arányának folyamatos emelkedése, amelynek okai nem feltétlenül a nemzetiségiek eltérő demográfiai jellemzőiben, gyermekvállalási szokásaiban keresendőek, sokkal inkább a hovatartozás vállalásának természetesebbé válásában. Ennek elsődleges oka, a történelmileg felgyülemlett félelmek lassú feloldódása, amit ezúttal az is elősegített, hogy a 2001. évi cenzuskor – a korábbiaktól eltérően – az adatfelvétel név és cím nélkül történt, teljes módon biztosítva ezzel az összeírás megtörténte után a személyek anonimitását.




A nemzetiségiek hovatartozásának vállalása, ezzel együtt járóan nyelvi kultúrájuk, hagyományaik ápolása olyan értékek megismerését, továbbörökítését teszi lehetővé, melyek nélkül az egész társadalom szegényebb lenne. Mindez ahhoz is hozzájárulhat, hogy – a térség nemzetiségi sajátosságain alapulva – a turisztika és idegenforgalom területe is újabb színfolttal gazdagodjék. 4.3. Foglalkoztatás struktúrája, munkanélküliség A gazdasági aktivitást jellemző főbb folyamatok alakulásában a rendszerváltozás menete jól nyomon követhető. A kilencvenes években a gyors ütemű privatizáció, a jelentős létszámleépítések, a gazdaságtalan vállalkozások megszűnése, a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenésével, illetve a munkanélküliek számának drasztikus emelkedésével járt. A foglalkoztatottak száma és népességen belüli aránya már az 1980-as évtizedben csökkenni kezdett, mértéke meghaladta a népességfogyást. A következő évtized első felében a foglalkoztatottak számának és népességen belüli arányának csökkenési folyamata felgyorsult. A folyamatos és tartós romlást az 1990-es évek közepén stagnálás követte, majd a foglalkoztatottak száma és népességen belüli aránya lassan emelkedett. A megyei szintű aktivitási arány összehasonlításakor megállapítható, hogy a dél-dunántúli Baranya megye országos viszonylatban is az egyik legalacsonyabb aktivitási rátával rendelkezik, melyhez alacsony foglalkoztatási szint és munkanélküliség párosul. A kistérségben élő népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az országos átlaghoz hasonlóan jelentősen átrendeződött az utóbbi másfél évtizedben, azaz az ezredfordulóra az eltartottak és foglalkoztatottak népességen belüli aránya csökkent, míg az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya jelentősen megnőtt. A kistérségen belül a férfiak foglalkoztatottsági részesedése minden korcsoportban meghaladja a nőkét, az országos trendeknek megfelelően. Dél-Dunántúl aktivitási aránya (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a 15-64 éves népesség %-ban) 51,3 %, ami 2,5 %-kal marad el az országos átlagtól, Baranya megyében pedig 48,7 %. Ehhez képest a Szentlőrinci kistérségben az aktivitási ráta magasabb 54,3 % volt 2002-ben, ugyanakkor a foglalkoztatottak 45,1 %-os aránya a megyei átlagtól (48,5%) is elmaradt. A térségben az inaktív keresők aránya 54,9 %-ra nőtt. Ez az aktív keresőkön belüli magas nyugdíjas aránnyal, illetve a munkanélküli ellátásban részesülők nagy számával magyarázható. A munkaerőpiaci komponensek tekintetében a Szentlőrinci kistérség a régióban a 16. helyen, – megyéjében a szigetvári, sásdi és a sellyei térségek előtt – állt. A kistérség munkaerőpiaci pozíciója két hellyel rosszabbnak bizonyult az általános fejlettség alapján kapott pozíciójánál. A kistérségek munkaerőpiaci helyzete a 15-74 éves népességen belüli regisztrált munkanélküliek arányával, a tartós munkanélküliek népességen és a munkanélkülieken belüli arányával, valamint a pályakezdő-, a szellemi- és a diplomás munkanélküliek részarányával szemléltethető. A munkanélküliség indikátorait kiegészítve a foglalkoztatottság más mutatóival, például a foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlása, a vezetők és szellemi foglalkoztatottak aránya, a függőségi ráta, továbbá a 30 nap felett végzett nem főfoglalkozású mezőgazdasági (szezonális) munka, amely továbbra is jelentős szerepet játszik a kistérségek háztartásainak jelentős részénél.




A nagyon alacsony foglalkoztatási szinthez igen magas munkanélküliség párosul, de nem szabad megfeledkezni a kilencvenes évek gazdasági és társadalompolitikai változásainak másik lényeges következményéről sem, azaz, hogy jelentősen megnőtt az inaktív keresők száma, ami a Szentlőrinci kistérségben szintén negatívan befolyásolja a foglalkoztatási szintet. A rendszerváltozást követő években szélesebb körben biztosítottak lehetőséget a nyugdíjkorhatárt megközelítő dolgozóknak a korengedményes nyugdíj, előnyugdíj igénybevételére, illetve a létszámleépítések hatására, akik tehették a munkanélküliség helyett a rokkantsági nyugdíjazás lehetőségét választották. A gazdaság ágazati szerkezete egyben a foglalkoztatottság determináns tényezője is. Miután az egyes ágazatok munkaerőigénye lényegesen eltér egymástól, az ágazati szerkezet módosulása a foglalkozási szerkezetre is jelentős hatást gyakorol. A kistérség ágazati szerkezete a foglalkoztatottak gazdasági szektoronkénti megoszlása alapján kevésbé modern, tradicionális állapotokat tükrözött 2003-ban. Az országos átlagnak több mint a duplája a megyeinek pedig közel a kétszerese a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (12,8 %), ami a térség rurális jellegének egyik kifejezője. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya 35,1 %-os, s a megyei kistérségek viszonylatában viszonylag magas a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya (55 %), amely természetesen elmarad a 70 %-os pécsi nagyvárosi arányoktól, illetve a 61 %-os országos átlagtól is. A viszonylag magas iparban és szolgáltató szektorban foglalkoztatott aránya részben a pécsi munkahelyek ágazati megoszlásának a következménye. A szentlőrinci munkavállalók 54 %-a nem helyben foglalkoztatott, s ezeknek is nagyobb része Pécsett dolgozik. A szentlőrinci munkavállalók fele ingázik. A 70 százalékuk Pécsre utazik, ezen belül az értelmiségiek viszonylag magas arányával –, a munkavállalók másik fele dolgozik helyben. Ez azt jelenti, hogy a szentlőrinci munkahelyek száma, választéka nem fedezi az igényeket. A kistérség foglalkoztatottsági helyzetét érzékenyen érintették az 1990-es évek első felének bányabezárásai, mind az urán, mind pedig a szénbányászat, illetve háttérágazataik megszűnése. Emellett a mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, illetve átalakulása is növelte a munkanélküliek számát. A termelő ágazatok dolgozóinak számottevő hányada kikerült a foglalkoztatotti körből és jórészt a munkanélküliek valamint az inaktívak csoportját gyarapította, illetve egy részük átkerült a szolgáltatás területére. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ Szentlőrinci Kirendeltségére 2004-ben 16 cégtől érkezett létszámleépítés bejelentés. Ebből 1 megyén kívüli, 14 megyei, 1 székhelye pedig a kirendeltségünkön belül található. A létszámleépítéssel érintett létszám 48 fő. Ezen belül 4 segédmunkás, 9 betanított munkás, 30 szakképzett és 5 szellemi foglalkozású. Az elbocsátásokat a következőkkel indokolták: technológia-váltás, felszámolás alatt áll, költségek csökkentése, más telephelyre helyezi át működését, megrendelések csökkenése, belföldi kereslet csökkenése, munkaellátottság és a téli időjárás, felsőbb szintű határozat (MATÁV Rt.). Jelentős a Szentlőrincről Pécsre járó dolgozók száma. A munkavállalók egy jelentős részének elhelyezkedését nagymértékben nehezíti, hogy a munkába járás során felmerülő költségeket a munkáltatók nem térítik szívesen. Ez a tömegközlekedés drágulásával egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elhelyezkedésben. Ezt elkerülik azzal, hogy a felvételre jelentkező vidéki munkavállalók helyett a helybelieket részesítik előnyben. Ebből következően a legtöbben pécsi munkahelyekről kerültek leépítésre. Változatlan az is, hogy a legtöbben az adott cégnél nem megfelelő szakképzetséggel kerültek ki. Örvendetes viszont, hogy a kistérség területén belül nem volt jelentős leépítés. Geopólus Bt., 2005. július



A munkaerő iránti kereslet alakulásában nincsenek nagyobb beruházásokból fakadó kiugró keresletingadozások. A munkaerő kereslet megoszlása nemzetgazdasági áganként folyamatosan változik. A mezőgazdasági munkák beindulásával a tavaszi időszakban az állások többsége ehhez kötődik, amint a települések kötelező és vállalt feladataihoz kapcsolódó közcélú kommunális foglakoztatás is. A kereskedelem és szolgáltatás területén arányosabb a kereslet. A Szentlőrinci Munkaügyi Központ Kirendeltségen az eredményes munkaerő közvetítések száma 551 volt. A közvetítések eredményessége 2004-ben 88 % volt. Ez az érték 0,9 %-al javult az előző évhez képest. Normál állásra 89 közvetítés történt. Sikertelen közvetítések alapvető okai elsősorban a munkavállaló lakhelyének közlekedési problémáira vezethetők vissza. 2004-ben fontos folyamat volt az Elcoteq pécsi gyáregységének bővítéséből fakadó munkaerő felvétel, amely a kistérségben – ami Pécs munkaerőpiaci vonzáskörzetének része – is kedvezően éreztette hatását, növelve a foglalkoztatottsági szintet. A 2004. év végére megalakult egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég. A várható létszáma: 50 fő. A kistérségben még mindig az önkormányzatok tekinthetők a legnagyobb foglalkoztatóknak. Közcélú és közhasznú keretek között rendszeres a foglalkoztatás. A térségben az elhelyezkedések lehetősége, mint a példákból is kiderül többnyire szezonális, és rövid időre valósulnak meg, bár a kereskedelmi cégek fejlesztései kapcsán egyre nagyobb munkáltatói igény tapasztalható. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói, 2005 Foglalkoztató létszám Szentlőrinci Önkormányzat 246 Bicsérdi Arany-Mező Rt. 72 Szabadszentkirályi Mezőgazdasági és 65 Szolgáltató Rt. Agro- Lőrinc Kft Szentlőrinc) 62 Refort Kft. (Szentlőrinc) 54 Papp Kft. fő (Szentlőrinc) 47 Drávatej Kft. (Kacsóta) 42 Corn-Trans Kft. (Szentlőrinc) 26 Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet 25 TRIÁSZ Kft. (Szentlőrinc) 10 Forrás: saját szerkesztés kistérségi adatszolgáltatás alapján A foglalkoztatottsági lehetőségeket tovább rontotta, hogy jelentős beruházás, illetve külföldi tőkebeáramlás nem valósult meg a térségben. A kisvállalkozói szektor nem képes jelentős számú munkaerő alkalmazására. A munkáltatók a gazdasági egyensúlyuk megtartására törekszenek, s a többségükben ezek a kisvállalkozások nem rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges tőkével. A költségvetési intézmények a megszorító takarékossági intézkedések miatt létszámpótlások esetén jelentik be munkaerő igényüket, de jelentős foglalkoztatotti létszámbővülés a közszférában sem várható. Az intézmény összevonások, illetve a többcélú integrált intézményi működtetési rendszerben inkább további elbocsátásokkal kell számolni. Pécs közelsége időleges megoldást jelentet csak a munkanélküliség kezelésére, a nagyvárosi munkahelyekre történő ingázás révén. A kistérség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi helyzete az utóbbi időben 15-17 %-os szinten stabilizálódott, illetve stagnált. Geopólus Bt., 2005. július



A kistérség munkaerőpiacára évek óta a kismértékű változások, lassú folyamatok a jellemzők. A foglalkoztatottak számának csökkenése az egyes korcsoportokat és nemeket is különböző mértékben érintette. A térségben a foglalkoztatottak közül a legnagyobb csökkenés a 30–39 éves korosztályt jellemezte (közel 40 %-os), de jelentősen csökkent a 15–29 évesek aránya is. Ebben feltétlenül szerepet játszik a munkanélküliek számának, ezen belül a pályakezdő munkanélküliek arányának utóbbi években tapasztalt növekedése. A 4861 foglalkoztatott mellett a regisztrált munkanélküliek száma 901 volt 2001-ben, ami felment 1260 főre 2003-ban.

Forrás: VÁTI, DDRFTÜ A munkanélküliségi ráta értéke a Szentlőrinci kistérségben átlagosan 15,1 % volt a 2004as esztendőben, 1,1 %-ponttal kevesebb, mint a korábbi évben megfigyeltek. A munkanélküliség gyors ciklikus változásainak köszönhetően 2005. első félévében újra 17 %osra nőtt. Az év folyamán a kezdeti 16,7 %-ról csökkent 13,6 % -ra, majd ismét emelkedni kezdett. A ráta értéke a kistérségben 3,5 %-ponttal haladta meg az átlagos megyei szintet. E körzet foglalkoztatási nehézségeit a megyeszékhely közelsége ellenére, az okozza, hogy a környező településeken élők tömegközlekedési lehetőségei rosszak és drágulása miatt a szentlőrinci munkáltatók inkább helyben lakó személyeket vesznek fel. Nemenként vizsgálva a munka-nélküliek összetételét, megállapíthatjuk, hogy az eltérő elmozdulás tapasztalható. A nők létszáma, kis mértékben ugyan, de gyarapodott így átlagosan 461-en szerepeltek a munkaügyi nyilvántartásokban havonta, a férfiak száma viszont csökkent. 521 fős csoportjuk 70 fővel haladja meg a nők létszámát 53 %-át adva a regisztrált sokaságnak. Ebben a térségben is megfigyelhető a nők létszámának mozgása kiegyenlítettebb, nincs kiugró különbség a havi adatok között. A férfiak létszáma a tárgy időszak első két havában 600 fő fölötti volt, majd az idényjellegű munkalehetőségeket megragadva erőteljesen süllyedt, májusra érve el minimumát 454 főben. A szezonális munkák befejeződése miatt ősszel fokozatosan visszaáramlottak. Geopólus Bt., 2005. július



Az e körzetben regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása nem sokat változott az elmúlt évben. A legnagyobb súlyt képviselő 583 fős alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők (részaránya 52,4 %) valamint a szakmunkások 366 fős csoportja kis mértékben nőtt. Az érettségivel rendelkező középfokúak aránya viszont nagyobb mértékű változást mutat, a szakközepeseké csökkent, a gimnáziumi végzetteké nőtt. A felsőfokú végzettségűek aránya nem változott. A tartós munkanélküliek száma 267 fő volt havi átlagban, ami 27,2 %-a az összes regisztráltnak. Az előző évi átlagos adathoz képest ez csökkenést mutat. Arányuk is ehhez mérten 3,1 %-ponttal csökkent. Ez a réteg többszörösen hátrányos helyzetből indul a munkaerőpiacon főként az alacsony iskolai végzettség és szakképzetlenség miatt. Az ő foglalkoztatásuk szinte kizárólag közhasznú és közmunka keretében történt. Az iskolai végzettséget tekintve a tartós munkanélküliek 65,8 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett 2004 decemberében. Ez az arány 13,3 %-ponttal magasabb, mint a nem tartósaknál, amely szintén azt mutatja, hogy nagyon szoros az összefüggés a képzettség és az elhelyezkedés között. A legkritikusabb helyzetben azok vannak, akinek még a nyolc általános iskolája sincs meg. Az életkor szerinti megoszlásról elmondhatjuk, hogy a legidősebb korosztálynál a legnagyobb azok aránya (52,9 %), akik már több mint egy éve nem tudtak dolgozni. Általánosan jellemző, hogy a közlekedési és útiköltség térítési problémák miatt nagyon nehéz a munkába helyezés abban az esetben, ha a munkavállaló nem támogatható aktív munkaerő piaci eszközökkel. A tartós munkanélküliek mellett a másik egyre növekvő arányú célcsoport a pályakezdő munkanélkülieké. Számuk havonként átlagosan 58 és 89 fő között ingadozott 2004-es év folyamán. Az iskolaév végével nem emelkedett ugrásszerűen, csak a nyár végére, majd csökkenést mutat. Ez sajnos nem az elhelyezkedéseknek köszönhető, hanem a megjelenési és együttműködési megállapodások be nem tartásának és regisztrációból való kényszerű törlés eredményének tekinthető. A fenti létszámadatok alapján a szentlőrinci kirendeltségen a pályakezdők, általában a regisztrált munkanélküliek 8 – 10 %-át képviselik. A pályakezdők közül 54 %-a férfi, 46 %-a nő, közülük 56 %-nak 8 általános iskolai, vagy ennél kevesebb az iskolai végzettsége. További probléma az egyre több, nem versenyképes szakmával kikerülő fiatal megjelenése. Felsőfokú végzettségű pályakezdő kevés számban fordul elő, regisztrációban töltött idejük rövid. A pályakezdők közül tartósan a rendszerben maradnak azok a szakképzetlenek, akik az egy év együttműködés után aktív korúak rendszeres szociális segélyét kérelmezik a helyi önkormányzatoknál. A pályakezdők foglalkoztatásának elősegítése céljából több támogatási eszköz működtetésére került sor. Ezek közül leghatékonyabbnak az átképzés, továbbképzés, új szakma tanulása mutatkozik. Az egyik legfontosabb feladat a munkaerőpiac mozgásainak időben történő érzékelése, a munkaerő-piaci információk megszerzése és a Szentlőrinc Kistérségi többcélú társulás keretében egy hatékonyabb foglalkoztatáspolitikai cselekvési program kidolgozása. .




A regisztrált munkanélküliek számának alakulása nemenként Szentlőrinc és körzetében 2003. és 2004. évben

1 600

r eg.m n é lk üli f é r f i L in e a r ( r e g.m n é lk üli f é rf i)

fő

r e g.m n é lk üli n ő L in e a r ( r e g.m n é lk üli n ő )

1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2 0 0 3 .ja n

2 0 0 4 .ja n

Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ Szentlőrinci Kirendeltsége A munkanélküliségi ráta alakulása Szentlőrinc és körzetében 2003. és 2004. évben 20 18

% 1 6 ,7

megyei mn. ráta 1 6 ,7

2003.mn.ráta

1 5 ,8

16

1 3 ,8

1 3 ,6

1 3 ,9

1 4 ,7

1 5 ,1

1 4 ,6

2004.mn.ráta 1 4 ,5

1 5 ,4

1 6 ,3

14 12 10 8 6 4 2 0 jan .

fe br.

m árc .

á p r.

m á j.

jún .

júl.

aug.

sze p t

okt.

nov.

dec.

Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ Szentlőrinci Kirendeltsége 4.4. Települési infrastruktúra 4.4.1 Oktatás A népszámlálások tanúsága szerint a népesség iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedekben hol lassúbb, hol felgyorsuló ütemben, de folyamatosan javult. Növekedett a középfokú és a felsőfokú végzettségűek aránya, miközben egyre kevesebben voltak azok, akik csak az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettséggel rendelkeztek. Geopólus Bt., 2005. július



A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a Dél-Dunántúlon a 7 éves és idősebb népességnek mintegy ötöde (1990-ben még csak 14 %-a) rendelkezett érettségivel. Ez kis mértékben elmarad az országos átlagtól, de a főváros nélkül számított vidéki átlagnak többé-kevésbé megfelel. A megyék közül csakúgy, mint 1990-ben, 2001-ben is Baranyában volt a legmagasabb ez az arány, kizárólag a pécsi kistérség kiemelkedő mutatójának (28 %) köszönhetően, hiszen a többiben nem érte el a 20 %-ot sem. Iskolázottság szempontjából a Szentlőrinci kistérség mutatói a megyei lakosság átlagánál valamivel alacsonyabbak voltak. A 7 évnél idősebb lakosságból alacsony az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek 35,5%-os aránya, s különösen alacsony 9,4 %-os a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya is. A elvégzett átlagos osztály csak 8,76 volt a vizsgált korosztály népességén belül. A középiskolát végzettek 31%-os aránya is elmarad a megye 35 %-os átlagától. A felsőfokú végzettségűek aránya a kistérség össznépességéből 4,01%, ami a Pécsi, Mohácsi és a Pécsváradi kistérség után a 4. helyet biztosítja a megye 9 kistérségének rangsorában, de a 24 Dél-dunántúli kistérség közül az utolsó negyedben, a 18. helyen áll. Ez az arány alig több mint a harmada a megyei 11 %-os átlagnak. A képzettségi szint elmaradásának legfőbb magyarázata a térség városhiányos, rurális jellegében rejlik, a térség népességmegtartó ereje különösen a képzett népesség tekintetében gyenge. A kistérség oktatási helyzetét jelentősen befolyásolja a csökkenő születésszám és az elöregedő népesség következményeként az óvodai és alapfokú közoktatási intézmények szabad kapacitásokkal rendelkeznek. Óvodák vonatkozásában régiós szinten 100 férőhelyre átlagosan 88 óvodáskorú gyermek jut, míg egy általános iskolai osztályra jutó gyermekek átlagos száma 18,9. A Szentlőrinci kistérségben a bölcsődei helyek száma kevés (100 férőhelyre 121 gyerek jut), addig a többi közoktatási kapacitás kihasználatlan, s drágán fenntartható. A kistérségben 8 óvoda működik 576 férőhellyel, ebből kettő a városban. Száz óvodai férőhelyre a kistérségben 87 gyerek jutott 2003-ban (Szentlőrincen a magasabb gyermekszámból, illetve a bejáró gyermekek számából következően 90 ez a szám), ami a megyei 91-es átlagnál alacsonyabb kapacitáskihasználtságról, illetve „gyermekhiányról” árulkodik, de valamivel jobb pozíciót eredményez a megye négy leszakadó kistérségéhez képest. Szentlőrinc és térsége óvodáinak néhány adata Óvodák száma

Összes óvodai férőhely

Óvodába beírtak száma

óvodapedagógus

Egy óvodaKapacitáspedagógusra kihasználtság jutó gyermek

Szentlőrinc

2

300

254

26

9,76

90

Kistérség összesen:

8

576

506

47

10,76

87

Forrás: intézményi adatszolgáltatás, TSTAR




Szentlőrinc és térsége általános iskoláinak fontosabb adatai

Szentlőrinc Kistérség összesen

Iskola

Tanuló

3 9

903 1621

Tanulócsoport 41 89

Évfolyam

Bejáró

8

151 151

Napközis tanuló 348 677

Pedagógus 78 161


Szentlőrinc és térsége középiskolájának fontosabb adatai

Szentlőrinc Kistérség összesen

Iskola

Tanuló

1 1

340 340

Tanulócsoport 13 13

Évfolyam

Bejáró

6

151 151

Kollégistá Pedagógus k 96 38 96 38


A kistérség előnytelen struktúrájú településszerkezettel rendelkezik. A települések 60 %-a 500 főnél kevesebb lélekszámú, ezekre a falvakra a rossz demográfiai helyzet, elöregedő népesség jellemző, így sok esetben egyszerűen nem születik annyi gyerek, amely lehetővé tenné az óvodák és az önálló iskolák fenntartását. Így az önkormányzatok kénytelenek más településekkel együttműködve eleget tenni a törvény által rájuk rótt alapfokú ellátási kötelezettségüknek. A közoktatási feladatok jövőbeni ellátásának szervezésében jelentős szerep hárul a 2004-ben megalakult Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulásra. A kistérség, de különösen Szentlőrinc jelentős oktatási tradíciókkal rendelkezik. A városban már a 18. század elején működött tanító, s a 20. század elején nemcsak 6 osztályos iskolája de 2 polgári osztálya is volt. Óvoda 1902 óta van a városban. Új általános iskolák és óvodák az 1960-as évek demográfiai fellendülésének és a bevándorlásnak köszönhetően épültek, így például az „újtelep” építése új iskola (Kodolányi János Úti Iskola) építését tette szükségessé. Egy harmadik iskola is épült 1977-ben, ami az 1980-as évek demográfiai trendjének megfelelően új tantermekkel bővült. A város oktatási funkcióinak megerősödését egyértelműen középfokú oktatási intézményeinek köszönheti. A Szentlőrinci Kísérleti Gimnázium 1990-ben épült, amely az idegen nyelvoktatás terén ért el szép eredményeket. Az Újhelyi Imre Szakközépiskola megyei fenntartású intézményként az 1930-as években alakult Horthy Miklós Aranykalászos Gazdaképző hagyományain alapult. Az iskola ma Szakközépiskolaként érettségit, illetve a mezőgazdasági képzésen kívül több szakirányon korszerű képzési lehetőségeket nyújt. Sajnos a csökkenő gyermeklétszám és a finanszírozási gondok miatt a gimnázium 2001-ben megszűnt, s ez a város oktatási szerepkörére is negatívan hatott. A kistérség 20 településén mindössze 9 általános iskolai feladat ellátási hely működik, amelyből – a zeneiskolával együtt – három Szentlőrincen található. Emellett egy eredetileg mezőgazdasági profilú szakközépiskola is működik, ma már egyre szélesedő (közgazdasági és egyéb) képzési profillal. Geopólus Bt., 2005. július



A kistérségben az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma 101 fő (Szentlőrincen 121), illetve a középiskolai tanulók száma 21 (Szentlőrincen 22fő) fő volt. Az általános iskolai tanulók aránya meghaladta a megyei 88 fős átlagot míg a középiskolai tanulók aránya kevesebb volt, mintegy fele a megyei átlagnak. A kedvezőbb általános iskolai tanulóarányt a térség jobb demográfiai mutatói magyarázzák, míg a középiskolai rosszabb mutatókhoz hozzájárult a gimnáziumi képzés néhány éve történő megszüntetése, aminek következtében már csak egy képzési profilú középiskola működik (Újhelyi Imre Szakközépiskola 335 tanulói létszámmal), illetve a pécsi középiskolák elszívó hatása is. A térségre is érvényesek a szakképzési rendszer országosan is jellemző hiányosságai: az általános és középfokú oktatásban az eszközök és felszerelések folyamatos beszerzése és biztosítása terén jelentős külső segítség nélkül az intézmények és fenntartóik a jogszabályi előírásoknak sem mindig tudnak megfelelni. Ez a megyei átlagnál is rosszabb anyagi helyzetű ormánsági önkormányzatokra fokozottan igaz. A baranyai iskolák többsége a számítástechnikai eszközök fejlesztését és a nyelvoktatás célját szolgáló szaktantermek tartja a legfontosabbnak. A kistérségben ezek biztosítása ugyan fontos, de prioritások között az épületek állagmegóvása, korszerűsítése előrébb sorolt. Szentlőrincen a pedagógiai szakszolgálat keretében a többcélú kistérségi társulás létrehozta és felszerelte a kistérségi feladatokat ellátó nevelési tanácsadó épületét. Sem a középfokú, iskolarendszerű szakképzés, sem a felsőfokú képzés színvonala nem megfelelő és nem ad kellő gyakorlati tapasztalatot a frissen végzett diákok, hallgatók számára. A frissen képzett szakemberek gyakran nem rendelkeznek az őket foglalkoztató vállalatok igényelte szakmai tudással és gyakorlattal. A képzés gyakorlati oldalának erősítése, a potenciális munkáltatóknál való szakmai gyakorlatok arányának növelése a középfokú oktatásban alapvetően fontos a megfelelő szakmai ismeretek elsajátítása érdekében, továbbá erősíti a szakképző intézmények, egyetemek és a piaci szféra kapcsolatát. A szakképzés koncentrált szervezése biztosítja a költség hatékony üzemeltetést, a képzéshez szükséges eszközpark folyamatos korszerűsítését - különösen a nagy anyag- és technológiai igényű szakmák esetében, valamint megkönnyíti a diáklétszám folyamatos biztosítását a kis szakemberigényű szakmákban. A koncentrált, regionális képzőközpontok kialakítása - a hatályos jogszabályi háttér mellett – csak regionális partnerségi együttműködésben hajtható végre. A szakképzés területén a munkaerőigényt, annak szakmai kritériumait a piaci változások gyorsasága miatt a megyei iskolarendszer nehezen tudja követni. A szakoktatás fejlesztése érdekében erősíteni kell a partnerséget az intézményfenntartók, a gazdasági kamarák és a munkaügyi szervezet között.




A 18 éves és idősebb népességből a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya kistérségenként, 2001

Forrás: DDRFTÜ, A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány- Tolna Megyei általános Művelődési Központ, KSH

4.4.2. Egészségügy, szociális ellátás A lakosság egészségügyi alapellátását a háziorvosi hálózat hivatott biztosítani. A Déldunántúli régióban 2002-ben a települések 39 %-a volt orvosi székhelytelepülés, ahol tehát az ellátás helyben igénybe vehető volt E téren a megyék között igen lényeges különbség mutatkozott. A helyzet Tolnában volt a legkedvezőbb, ahol a települések 57 %-ában működött a szolgálat. Somogyban ez már csak 42, Baranyában pedig mindössze 29 %-ukról volt elmondható. A jelentős differencia az eltérő településhálózati adottságokkal függhet össze. Az aprófalvas megyékben (Baranya) ugyanis a kis községek alacsony lélekszáma eleve akadályozza a hálózat széleskörű kiépítését. A régió területén 2002-ben összesen 542 háziorvos dolgozott, 18 %-kal (országosan 15 %-kal) több mint 1990-ben. A legtöbben Baranyában tevékenykedtek, számuk is itt nőtt a legnagyobb mértékben (22 %-kal). Szentlőrincen már 1878 óta működik kororvos. A Szentlőrinci kistérségben 2003-ban 8 felnőtt háziorvosi praxis működött a következő településeken (Szentlőrinc, Bicsérd, Bükkösd, Hetvehely, Királyegyháza, Szabadszentkirály), amiből 3 Szentlőrincen, emellett 4 gyermekorvosi praxis volt nyilvántartásban, amelyek fele a városban koncentrálódott. Geopólus Bt., 2005. július



A városban így 5 háziorvosi rendelés működik. A város vonzó helyszín a praxisok megtelepedése szempontjából, amit a Pécshez, és az Orvosi Karhoz közeli fekvése indokol. Az egy háziorvosra jutó lakosságszám a térségben magas, 1575 volt, ami meghaladta az 1336-os megyei átlagszámot is, de a megyében volt még két kistérség, ahol ennél is magasabbak voltak a mutatószámok. A járó beteg szakrendelési órák száma 3000 volt, ami kevésnek mondható, alig 0,3 %-a a megyei összóraszámnak.

Forrás: VÁTI, DDRFTÜ A járóbeteg-szakellátást a kórházakhoz csatolt vagy az önálló rendelőintézetek végzik. Biztosítják az alapellátás számára a betegségek feltárását, a kórházaktól pedig átvállalják a kivizsgálásokat és az utógondozást. A régió egészében – elsősorban a városokban – számos járóbeteg-ellátási intézet található, differenciált ellátási lehetőségekkel. A községekben lakók helyzete lényegesen kedvezőtlenebb, az itt élő lakosság csak utazással, lakóhelyétől távol jut szakorvosi ellátáshoz. A kistérségek közül a legnagyobb változás kétségtelenül azokban következett be, amelyekben 1991-ben még nem működött járóbeteg-ellátás, a vizsgált időszak végén viszont már igen. Ilyen volt a sásdi, pécsváradi, szentlőrinci kistérség. Az 1000 lakosra jutó rendelési idő ezekben a legalacsonyabbak közé tartozott ugyan (2002-ben 190 és 380 óra között szóródott), ám ahhoz képest, hogy bő egy évtizeddel ezelőtt az ellátás e formája a kistérségen belül még egyáltalán nem volt elérhető, ez mindenképpen jelentős előrelépésnek tekinthető esetükben. A Szentlőrincen működő Egészségügyi Központ a kistérség járó beteg ellátásának egészségügyi centruma, a város rendelőinek döntő hányada itt található. Itt biztosítják a szakrendelések működését, s itt szerveződik a kistérségi összevont ügyeleti rendszer is. A térség egészségügyi ellátását az 1992-ben megnyitott, korszerűen felszerelt Egészségügyi Központ biztosítja, ahol az alapellátás (házi-, gyermek-, fogorvosi ellátás és ügyelet) mellett laboratórium, fizikoterápia, fogászati röntgen és háromféle szakellátás (szemészet, nőgyógyászat, terhes gondozás és reumatológia) segíti a járó betegek helyben történő gyógyellátását.




A városban fekvő betegellátást biztosító kórház nincs, ezeket a magasabb szintű egészségügyi funkciókat a betegek számára Pécsett biztosítják. Jelentős változás a kistérség betegellátási, sürgősségi ellátási rendszerében, hogy 2007-ben megnyílik a Szentlőrinci Mentőállomás. A városban két gyógyszertár működik, a nagyobb községek közül csak néhányban működik (pl. Bükkösd, Hetvehely) patika. Szentlőrincen két állatorvosi rendelő is található. A fejlett társadalom megítélésének fontos szempontja: miként gondoskodik a rászorulókról, elsősorban a nagycsaládosokról, a magányos és idős emberekről, valamint a fogyatékosokról. A szegénység, a leszakadás, a létbizonytalanság gyakran társul szenvedélybetegségekkel. A népesség elöregedése, a munkanélküliség megjelenése és tartóssá válása, a jövedelmi viszonyok egyenlőtlensége és számos más tényező következtében a népesség egyre nagyobb része szorul a társadalom segítségére, így a szociális intézményrendszerre is mind nagyobb feladat hárul az idősek, a szegények, a tartósan betegek, a fogyatékosok ellátásából. A szociális alapellátási formák – szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és a gyermekvédelem – kialakítása és működtetése elvileg minden települési önkormányzat számára kötelező, a szűkös pénzügyi lehetőségek azonban megnehezítik a szociális és gyermekellátási feladatok teljesítését. A térségi mikro-központok (Bicsérd, Bükkösd, Szabadszentkirály, Hetvehely, Királyegyháza) családsegítő helyiségek kialakítására és tárgyi felszerelésére a közelmúltban kistérségi pályázati forrásokat kaptak. Szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt koruk, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás keretében azokról a személyekről gondoskodnak, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, illetve azokról a gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudják megoldani. Gyakorlatilag a régió településeinek hattizedében biztosított az étkeztetés, mint egyik legelterjedtebb személyes gondoskodást nyújtó ellátási forma. A házi segítségnyújtást is csaknem minden második önkormányzat megszervezte. Az erőteljesen aprófalvas településszerkezetéből is adódóan Baranyában jóval alacsonyabb azon települések részaránya, ahol ezen ellátási formák működnek, különösen a szentlőrinci és a pécsi kistérségben. A térségben lényegében csak két-három településre koncentrálódik a szociális tevékenység, aminek központja Szentlőrincen van. A kistérségben 3 bentlakásos, de nem önkormányzati kezelésben lévő otthon működik. Királyegyházán és Helesfán szociális otthon működik. Szentlőrinc település történelmi múltban gyökerező központi szerepét napjainkban a térségben nagy vonzáskörzettel rendelkező, kiépült intézményhálózata biztosítja. A szociális gondozás három területét, a térség legnagyobb központja a Szentlőrinci Szociális Gondozási Központ szervezi. Bentlakásos ellátást biztosít az idősek számára, az idősek klubjában pedig a szociális gondoskodás mellett színes programok várják a térség nyugdíjasait. A házi gondozás, szociális gondozói szolgálat keretein belül a rászorultak otthoni ellátását, segítését és étkeztetését végzi az intézmény. A kistérségi többcélú önkormányzati társulás megalakulásával a térségi szintű szociális ellátórendszer kiépítése megkezdődött. Fejlődött a szociális ellátórendszer gépparkja, négy újonnan vásárolt kisbusz a szociális szolgáltatások, ellátásához van rendelve (családsegítés, házi gondozás, gyermek és ifjúságvédelem stb.). Geopólus Bt., 2005. július



Kijelölt telephelyeik: Zók, Bükkösd, Szabadszentkirály, Dinnyeberki (rokkantszállításra is alkalmas) A közelmúltban a kistérség mind a 20 településén kiépült a házi jelzőrendszeres segítségnyújtó hálózat, melynek számítógépes központja Szentlőrincen az idősek otthonában van, ahol az éjjel-nappali ügyeleti szolgálat is működik.




4.5. A lakosság jövedelemviszonyai A Dél-dunántúli régióban 2002-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 101 ezer forint volt, amely 80 %-a az országos átlagnak. A baranyai és a Tolna megyei jövedelmek meghaladták, a somogyiak elmaradtak a régiós átlagtól. A bruttó átlagkeresetek gazdasági áganként jelentősen differenciálódtak és a mezőgazdaság, illetve a villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazatok kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban alacsonyabbak voltak, mint országosan. A keresetek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban voltak a Dél-dunántúlon a legmagasabbak, de a régió átlagát jelentősen meghaladták még a villamos energia-, gáz- vízellátás illetve a pénzügyi tevékenység területén fizetett jövedelmek is. E három ágazat közül a közigazgatás bérei 6 %kal elmaradtak az országos átlagtól, ugyanakkor az energiaellátás területén 18 %-kal magasabbak voltak annál, miután Tolna megyében –a paksi atomerőműnek köszönhetően – kiugróan magasak az ágazatban megfigyelt átlagkeresetek. A régió egyes kistérségeinek területi-, társadalmi-, gazdasági adottságai számottevő jövedelmi különbségeket eredményeznek a régiók, a megyék és a kistérségek vonatkozásában is. A régiók között Dél-Dunántúl a középmezőnyben helyezkedett el. A megyék kistérségei a megyeszékhellyel és környékével nem igazán vehetik fel a versenyt. Ezen túl a gazdaság valamely területén erős központtal bíró területek helyzete kedvezőbb (Paks, Siófok, Fonyód), míg a megyeszékhelyektől távolabbi, rossz infrastruktúrával, gyenge ipari, idegenforgalmi stb. kapacitással bíró területeken elért jövedelmek jóval átlag alattiak. Településtípusonként vizsgálva a városok (ezen belül is kiemelten a megyeszékhelyek) jóval kedvezőbb adottságokkal bírnak a községeknél, a községek közül csak azok mutatói előnyösebbek, ahol valamely nagyváros kedvező hatása érvényesül. A Szentlőrinci kistérség a lakosság jövedelemviszonyai tekintetében az alsó középmezőnybe tartozott a megyén belül 2002-ben (300 000-350 000Ft/fő jövedelmi sávval), s megelőzte a sellyei, szigetvári, siklósi és a sásdi kistérség mutatóit. A kistérségben 2003-ban 369.546 Ft volt a SZJA -alapot képező jövedelem egy lakosra eső átlaga, amivel a Pécsi, Mohácsi és a Pécsváradi térségek után a 4. helyet szerezte meg a megyén belül. Ezzel a megyei átlag 82 %-át érte el. A személyi jövedelemadót fizető népesség átlaga ezer lakosra vetítve 401 volt, ami csak a Pécsi és a Mohácsi térség adatainál volt alacsonyabb. Az ezer lakosra befizetett SZJA 56.899Ft volt, amivel ugyancsak a 4. helyen állt Baranyában, de ez csak a fele volt az országos átlagnak, 69 %-a régió átlagának, illetve 65,5 %-a a Baranya megyei átlagnak. Az egy lakosra utó SZJA -alap értékeket elemezve megállapítható, hogy mind a megyei, mind a régiós átlagától jóval elmaradó jövedelmi szintek mutatkoztak a Szentlőrinci kistérségben, de ebben a tekintetben is a régió alsó középmezőnyében, illetve a megye középmezőnyében helyezkedett el. A befizetett jövedelemadó A befizetett SZJA azonban némileg torzít, hiszen a nem adózott jövedelmeket ( pl. nyugdíj, GYES) nem tartalmazza, márpedig a térségben a nyugdíjasok száma magasabb az országos, megyei és régiós átlagnál is. A térségen belül igen nagy a szóródás a települések között, a legalacsonyabb értéket mutató Okorvölgy és a legmagasabb értéket mutató Bükkösd között 12,5-szeres a különbség, pedig Bükkösd is csak 26 %-át érte el a nem túl gazdag kisvárosban, Szentlőrincen befizetett értéknek. Geopólus Bt., 2005. július



A kistérség alacsonyabb jövedelmei részben az aprófalvas jelleggel, gyenge ipari kapacitással, munkahelyek hiányával, részben az infrastrukturális elmaradottsággal függnek össze. A magas munkanélküliség, az elöregedő, nagyrészt inaktív népesség magas arányai is felelősek az alacsony jövedelmi viszonyokért. Másrészt Szentlőrinc, mint központ gyenge gazdasági erővel bír és esetenként a közelükben fekvő fejlett nagyváros, Pécs elszívó hatása is szerepet játszhat a kistérség lemaradásában. A jövedelmi viszonyok alakulását jól jellemzi a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság is. A lakosság anyagi helyzetére utaló adat az egy személygépkocsira eső lakosság aránya. A kistérségben az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma ugyan alatta marad a megyei értéknek, de jobb az országos és a régiós ellátottságnál. Míg országosan 275, a DélDunántúlon 263, addig Baranya megyében 264, a kistérségben pedig csak 231 személygépkocsi jut 1000 lakosra, s ez alapján csak a 6. a megye kistérségei között. A 3368 személygépkocsit számláló állomány 52,7 %-a Szentlőrinc városában koncentrálódott, s jelentős volt Bicsérd, Bükkösd, Királyegyháza és Szabadszentkirály, tehát a népesebb települések részaránya is. A fajlagos állomány tekintetében Bicsérd és Kacsóta áll az élen. A személygépkocsiállomány megoszlása a kistérség településein, 2002

Adatsor1 210

29

32

8

115

17

89

77

81

193

20

17

48

180

36

28

59

Zó k

84

Sz en tlő r in Bi c cs ér d Bo d Bü a kk ö sd Cs on ka Cse m rd in ds i ze Di n nn ye t be rk i G er de G yö ng yf a He le He sfa tv eh e Ka ly Ki c s rá ó ly eg ta yh áz O ko a Pé rvö cs lgy ba go Sz Su ta ab ad m o sz en ny tk ir Sz en ály tk at al in Ve lé ny

2000 1777 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 268 400 200 0

Forrás: saját szerkesztés, KSH, TSTAR alapján

Az 1000 lakosra jutó személygépkocsiállomány Szentlőrinc és kistérsége településein, 2002 300 250

245

200

271

272 197

187

161

150 100

84

50

197

175 113

67

137

184

229

205

242 204 157

145 94

Zó k

Cs Cs on ka er di m in ds ze Di nt nn ye be rk i G er de G yö ng yf a He le sf He a tv eh el Ka y cs Ki rá ót ly a eg yh áz a O ko rv öl Pé gy cs ba go ta Sz Su ab m ad on sz y en tk i rá Sz ly en tk at al in Ve lé ny

Bo d Bü a kk ös d

Sz en tlő r in c Bi cs ér d

0





gépkocsik arány a lakás számhoz képest

Bicsérd

Zók

100,00%

Velény

Boda Bükkösd

80,00%

Szentlőrinc

Cserdi

60,00% 40,00%

Szentkatalin

Csonkamindszent

20,00%

Szabadszentkirály

Dinnyeberki

0,00%

Sumony

Gerde

Pécsbagota

Gyöngyfa

Okorvölgy Királyegyháza

Helesfa Hetvehely Kacsóta


egy személygépkocsira jutó lakosság Bicsérd Zók 15,00 Velény Szentlőrinc

12,00

Boda Bükkösd Cserdi

9,00 6,00

Szentkatalin

Csonkamindszent

3,00

Szabadszentkirály

Dinnyeberki

0,00

Sumony

Gerde

Pécsbagota

Gyöngyfa

Okorvölgy

Helesfa

Királyegyháza

Hetvehely Kacsóta


Érdekes módon itt nem a nagytelepülések vezetnek és természetes, hogy a munkaügyi szempontokból nehéz helyzetben lévő Dinnyeberkiben a legalacsonyabb a gépjármű ellátottság.




Abban az esetben, ha a lakás számot a gépkocsik számával vetjük össze újabb adatot kapunk lakosság gazdasági helyzetére. Az előző elemzések kapcsán nem meglepő, hogy a legalacsonyabb értéket Dinnyeberkinél kapjuk, míg a legmagasabbat Kacsóta esetében.

Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma kistérségenként (2002)

Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását megalapozó helyzetfeltáró tanulmány (KSH, 2004)

A telefonfővonalak 1000 főre eső száma a térségben 209 volt, ami messze elmaradt a megyei, régiós átlagoktól is, s egyedül Baranyában a Sellyei értékeket haladta meg. Az egy telefon fővonalra jutó lakosság száma alapján a települések között, meglepő módon Dinnyeberki a közép mezőnyben található és ennél a mutatónál Cserdi van az utolsó helyen. A telefon ellátottság azonban ma már nem mutat valós képet, mivel a vezetékes telefon fővonalak szerepelnek csak a statisztikai adatok között. Így a mobil telefon ellátottságra nincs település soros adat, ami jelentősen módosíthatja a képet.




egy telefonfővonalra jutó lakosság Bicsérd Velény

Zók 14,00 12,00

Boda Bükkösd

10,00

Szentlőrinc

Cserdi

8,00 6,00

Szentkatalin

Csonkamindszent

4,00 2,00

Szabadszentkirály

Dinnyeberki

0,00

Sumony

Gerde

Pécsbagota

Gyöngyfa

Okorvölgy

Helesfa

Királyegyháza

Hetvehely Kacsóta


Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány- Tolna Megyei általános Művelődési Központ, KSH




4.6. Lakásállomány, közműellátottság A lakosság életszínvonalának meghatározó elemét jelentik a lakáskörülmények. A megye lakásállományának csak 3,4 %-a található a kistérség területén, s a többi rurális kistérséghez hasonlóan kicsi a lakásállomány nagysága. A 100 lakásra jutó lakosok tekintetében a térség mutatója a megyében a legmagasabb, 295 fővel a megyében a legzsúfoltabb lakáskörülményeket jelzi. A 10000 lakosra jutó épített lakások arányát tekintve a térség csak a szigetvári, sásdi, komlói és sellyei térségeket előzi meg, az újonnan épített lakások 15,8 %-os aránya kevesebb, mint a fele a megyei 35,5 %-os átlagnak. A kistérség újonnan épített lakásállományának alapterülete kismértékben meghaladta a megyei átlagot (93,5m2) 110 m2 alapterületével. Az egy lakásra jutó lakosságszám 2,9 fő, ami 2,5 fős megyei átlagnál nagyobb lakásonkénti lakónépességre utal. A kistérség lakásállománya 2000-2003 között mindössze 54 lakással bővült, s főleg a városban és a Pécshez közeli népességvonzó településeken indult meg az építkezés. A 2000-2003 közötti időszakban épült lakások mindössze 1,5 %-át teszik ki a teljes lakásállománynak. Az utóbbi években a városból kiköltözők nem a szociálisan rászorult népességkategóriákból kerülnek ki, hanem a nagyvároshoz közeli vidéki életforma és az olcsó telekvásárlás a fő motiváló. A fenti tendenciákat igazolja, hogy az épített lakásoknak 44 %-a 4 szobánál nagyobb alapterületű, ami meghaladja a megyei 37,6 %-ot is. A szentlőrinci ingatlanárak a pécsiekhez mérve még mindig mérsékeltek a 7400 lelkes településen, ahol a hetvenes években még lakótelep is épült az uránbányában dolgozóknak, majd kereslet támadt a szaporodó társasházak iránt is. A családi házas városrészek dominálnak, de az építési telkek mára elfogyóban vannak. Az önkormányzat tömb- és társasházépítésre kínál területet, de ahhoz már sokmillióra lenne szükség, hogy egy 17 hektáros családi házas részt is közművesíteni tudjanak, ahol 110-120 házhely kialakítására lenne lehetőség. A városvezetés elsősorban a meglévő életminőség és lakókörnyezet fejlesztésében gondolkodik, és a csendes kisvárosi jelleget megőrzendő, azt szeretnék, ha a városnövekedés 10-12 ezres lakónépességnél megállna. A lakások közműellátottsága gyenge a kistérségben. Ugyan a lakások 93,3 %-a be van kötve a vezetékes közüzemi vízhálózatba, de a szennyvíz-csatornahálózatba csak a lakások 40 %-a van bekötve, s ez lényegében Szentlőrincre és Bodára terjed csak ki, s lényegében a szennyvízhálózat fejlesztésében az összes többi község érintett. Az egy km vezetékes vízhálózatra jutó szennyvízhálózat hossza mindössze 216 m, ami elmarad a megyei 365 m-es átlaghossztól, s mindössze a sellyei, siklósi és a szigetvári kistérségnél jobb ez a mutató. A vezetékes gázt fogyasztó lakások állománya is csak 21,7 %, ami igen alacsony arány. Jelenleg 8 település rendelkezik gázvezetékes rácsatlakozással. Jelenleg tervezési szinten van Szentkatalin, Okorvölgy, Hetvehely, Helesfa, Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, illetve Gerde, Velény, Pécsbagota gázközmű fejlesztése, amelynek megvalósítása 2006-2007-ben realizálható. A vonalas infrastruktúra gyakorlatilag Szentlőrincen és Bodán egészében kiépített. Szentlőrincen a 26 km hosszú vízhálózatra rácsatlakozott lakások aránya 100 %, a csatornázottság aránya 87,4 %-os, s az egy km vezetékes vízhálózatra jutó szennyvízhálózat hossza 651 m, ami jobb, mint a pécsi érték (538 m)! A település teljes csatornázottsága a közeljövőben megvalósulhat.




A gáz- és az elektromos ellátás kiépült, a csapadékvíz-elvezetés megoldott. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1000 lakosra jutó száma 101,4, ami ugyan alacsonyabb a baranyai városok 244 lakásos átlagánál, de duplája Sellye értékének, s magasabb Komló és Siklós mutatóinál. Kábeltévé-hálózat van, a kistérségben az 1000 lakosra jutó bekapcsolt lakásszám alacsony (107) (csillagpontos rendszerben), ami fele a megyei átlagnak. A szemétszállításba bekapcsolt lakások aránya 97 %-os. Szentlőrincen a lakásállomány 37 %-a be van kapcsolva a távfűtő hálózatba, amely vezetékes földgáz tüzelésű önálló városi fűtőművel rendelkezik. A közúthálózat Szentlőrincen 22,5 km hosszú, ami 100 %-osan szilárd burkolatú, minősége megfelelőnek mondható. A járdák hossza a városban 38 km, kiépítettségük közel 100 %-os, ebből az aszfaltburkolat aránya 20 %, a helyszíni betonos 35 % és a járdalapos 45 % volt 1999-ben. A vezetékes ivóvíz hálózat kiépítése Okorvölgy településen is elkészült, így a kistérségi lefedettség e tekintetben megtörtént. Ahol a hálózat kiépült ott a lakossági rákötések száma általában megközelíti, vagy eléri a 100 %-ot. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítésében hatalmas az elmaradás, mivel egyedül a kistérség székhely városában és Bodán épült ki a csatornahálózat 100 %-os mértékben. A többi településen még csak a tervezési, pályázati fázisnál tartanak. A villamos energia ellátottság 100 %-os. Minden település rendelkezik rendszeres kommunális szemét gyűjtéssel és elhelyezéssel. A települések egy része rendelkezik rendszeres szemét elszállítással, a többinél ez a szolgáltatás eseti. A települések nem mindegyike rendelkezi Internet hozzáféréssel és rendkívül alacsony az un. szélessávú Internet hozzáférés aránya. A kommunális és infrastrukturális fejlettség sorrendje kistérségenként Kistérségek

infrastrukturális fejlettség pontértéke

Pécs Komló Mohács Pécsvárad Siklós Szentlőrinc Szigetvár Sásd Sellye

általános fejlettség pontértéke

1,5140 1,1189 0,4326 0,2914 -0,2555 -0,7154 -0,6107 -0,8405 -2,0830

2,7952 0,5511 -0,0321 -0,0894 -0,1827 -0,2014 -0,8694 -1,0986 -1,5275

Infrastrukturális az infrastruktúra fejlettség régiós rangsora 1 5 9 10 14 18 17 19 24

Általános fejlettség régiós rangsora 1 8 11 12 13 14 19 23 24

Forrás: KSH Pécs (2004) Az egész kistérség infrastrukturális jellemzőire erősen rányomja a bélyegét az elaprózott településszerkezet. A település szerkezeti sajátosságok természetesen nem csak az infrastruktúra kiépültségére, hanem a demográfiai helyzetre, a jövedelmi viszonyokra, egyáltalán a társadalmi, gazdasági sajátosságokra is hatással vannak. A demográfiai állapot mellett az infrastruktúra az a terület, amely ha nem is számottevően, de némi átrendezést visz végbe a Dél-dunántúli kistérségek rangsorában. Az élboly esetében a kaposvári és a paksi kistérség tekinthető infrastrukturális dimenziója alapján rosszabb helyzetűnek.




A régiós szinten az alig több mint egy esztendős múlttal rendelkező Szentlőrinci kistérség valamivel hátrébb sorolódott általános fejlettségéhez képest, s a regionális rangsorban a 18. helyet, a megyén belül pedig csak a 7. helyet tudta megszerezni. Míg a sásdi kistérség továbbra is a leszakadók között maradt, de már nem utolsó előttiként, hanem maga mögött hagyva a csurgói, lengyeltóti, tabi és a szinte minden tekintetben sereghajtó sellyei kistérséget.




5. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA 5.1. Általános közlekedés-földrajzi adottságok A Dél-dunántúli régió előnyös földrajzi fekvéssel rendelkezik (Ausztria, Szlovénia közelsége, a Horvátországgal közös államhatár), ám e kedvező adottságok idáig még nem jutottak érvényre kellőképpen. Dél-Dunántúl közlekedési infrastruktúrájának minősége, valamint a hálózat egyes elemeinek kiépítetlensége miatt a régió elérhetősége mind külföldről, mind a fővárosból és az ország egyéb fontos gazdasági centrumaiból lassú, a forgalmi igényeknek nem megfelelő. A Dél-dunántúli régió mind hazai, mind nemzetközi értelemben perifériális helyzetű, nincs szervesen bekapcsolódva az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokba. A régió külső kapcsolatrendszerében jelentős korlátozó tényező, hogy határai kelet felé döntően, dél-délnyugat, valamint északnyugat felé túlnyomóan nehezen átjárható természetes földrajzi határok is egyben. Délen jelentős hosszban a Dráva, keleten teljes hosszában a Duna, míg észak-nyugaton egy szakaszon a Balaton határolja a régiót. Horvátország irányába 5 közúti és 2 vasúti átkelő van, a Dunán összesen három átkelő (két közúti és egy közös vasútiközúti) biztosítja az összeköttetést a szomszédos Dél-alföldi Régió, és tágabb értelemben a Balkán felé. Északnyugati irányban pedig, amely a régió számára a fejlett európai gazdasági tér elérésének legfőbb iránya, a Balaton húzódik 80 kilométeres hosszúságban, amelyen csak Szántódnál lehetséges szezonális átkelés komp segítségével. A régió közlekedési peremhelyzetét jelentősen rontja a gyorsforgalmi utak szinte teljes hiánya. A tagolt településszerkezetű régióban az országos átlagnál némiképp kedvezőtlenebb az útsűrűség. A régión keresztülhaladó főúthálózat többsége intenzíven beépített területeken vezet keresztül, ugyanakkor a mellékutak hiánya miatt a helyközi forgalom is sok esetben a főutak forgalmát növeli. A régióban a zsáktelepülések száma magas: a régió településeinek közel egyharmada (200 település) csak egyetlen közúti kapcsolattal rendelkezik. A vasúti infrastruktúra elmaradottságát jelzi, hogy a régió megyeszékhelyei között a vasúti közlekedési kapcsolat rendkívül rossz, illetve nem létezik, nyugati irányba, Ausztria felé nem vezet közvetlen vasúti pálya. A Dél-alfölddel való közvetlen összeköttetés minősége miatt a forgalom jelentős része Budapest érintésével, jelentős kerülővel realizálódik. A többi szomszédos régió irányába is kevés számú és hosszú menetidejű vonatok közlekednek csak. A Duna ugyan Európa egyik legjelentősebb vízi útja, kihasználtsága azonban éppen ezen a szakaszon a leggyengébb. A kikötők műszaki-szállítástechnikai színvonala alacsony, vasúti/közúti kapcsolatuk korszerűtlen. A kistérség közlekedési ellátottsága az országos vidéki átlaghoz képest még valamennyi pozitívumot is mutat. A kistérségben lévő közútvonalak hossza 98 km. A kistérséget K – Ny-i irányban országos egy számjegyű főközlekedési útvonal szeli át, amire keresztirányú, alsóbbrendű föltáró, összekötő utak fűződnek. A kistérség településeinek 1/3-a zsáktelepülés; csak egyirányú közúti bekötéssel rendelkezik. A hiányos belső közlekedési kapcsolatok okán a régión belüli települések, településcsoportok jelentős része került periférikus helyzetbe. A kistérségben 6 zsáktelepülés, azaz egyirányú közúti közlekedéssel bekötött úttal rendelkező település található – Boda, Csonkamindszent, Dinnyeberki, Gerde, Szentkatalin, Velény - ami a kistérség településeinek 30 %-a. Az utak állapota a főbb útvonalak esetében átlagosnak, de nem jónak mondható, míg az összekötő utak, bekötő utak esetében a kép már egyértelműen rossz. Egyes – igaz, hogy rövid szakaszon – már az épített út fogalma is megkérdőjelezhető. Geopólus Bt., 2005. július



A kistérség mellékútvonal-hálózata rossz minőségű és hiányosan kiépített. A gyenge minőségű alacsony tengelyterhelést bíró – alsóbbrendű- és bekötő – közutak aránya mind a régiós, mind az országos átlagot felülmúlja. A kistérség elérhetőségét jelentősen javítani fogja az M6-os beruházás keretében megépülő M60-as gyorsforgalmi út, ami jelen ismeretek szerint Szentlőrinc és Kacsóta között csatlakozik be a jelenlegi 6-os útba. Ismerve azonban a hazai gyorsforgalmi úthálózat építés politikai befolyásoltságát és rendkívül szűkmarkúságát, egyelőre komoly esélye van annak, hogy az M60-as építése a Pécs-Ny-i leágazásnál megáll. A kistérségek komplex elérhetőségi vizsgálatait elemezve megállapítható, hogy a Déldunántúli régióban jelentős területek számítanak elzárt térségeknek. A fejletlen belső úthálózat negatív hatásaként nagy területeken még a megyeszékhely sem érhető el 60 percen belül, nem hogy a régiót alkotó társmegyék központjai. A kedvezőtlen elérhetőségi viszonyok gátolják az egységes regionális piac és a regionális identitástudat kialakulását, akadályozzák az elzárt területen élők hozzáférését a különböző szolgáltatásokhoz, és gátolják a munkaerő napi mobilitását. A statisztikai kistérségek komplex elérési mutatója alapján rendkívül rosszul elérhető a Dráva-mente (sellyei és barcsi) kistérségei, a régió belső perifériáján található sásdi kistérség. A Szentőrinci kistérség viszonylag kedvező elérési mutatóval rendelkezik a 6-os út mentén elhelyezkedő, pécsváradi kistérséggel együtt. A legjobb mutatóval a pécsi kistérség büszkélkedhet, egy felmérés alapján a 2002-ben még 22 kistérségből álló Dél-dunántúli régióból 10 kistérség volt nehezen elérhető.

Forrás: Terra Stúdió: Az elzárt, kedvezőtlen elérési helyzetben lévő települések, térségek elérhetőségének javítása a mellékúthálózat fejlesztésével




A közúti hálózat mellett jelentős a vasúti hálózat is. A kistérség székhely városa Szentlőrinc vasúti csomópont. A városon halad keresztül a Budapest – Pécs vasúti fővonal, amiből Ny-i irányba kiágazik a Szigetvár – Barcs – Gyékényes, valamint a Sellye felé menő vasútvonal. Az első két vasútvonal nemzetközi, és a hazai vasúti szállítási-, és személyforgalomhoz képest átlagos jelentőségűnek, míg az utóbbi kifejezetten alacsony forgalmúnak tekinthető. A vasúti teherszállítás szerepének növekedésére lehet számítani a királyegyházi cementmű megépülésével, amely új vágányszárny építését is szükségessé teszi. A kistelepülés tömegközlekedése jelenleg dominánsan közúti közlekedésre alapozott. A vasút ugyan a kistérség viszonylag sok települését érinti (a településállomány 35%-át: Hetvehely, Bükkösd, Cserdi, Helesfa, Szentlőrinc, Bicsérd, Királyegyháza). Ma már azonban, elsősorban az alacsony járatsűrűség miatt a vasút vesztett helyközi tömegközlekedési jelentőségéből. A vasúti közlekedés átalakítása folytán megnőtt a gyorsvonatok, InterCity vonatok szerepe, de lényegesen csökkent a személyvonatok száma.

A kistérség közlekedési peremhelyzetét fokozza a gyorsforgalmi utak szinte teljes hiánya. A hazánkat érintő öt szárazföldi pán-európai közlekedési folyosó (helsinki korridor) közül kettő közúti, az V-ös (Kijev –Budapest –Nagykanizsa –Ljubljana -Trieszt), és az V/C (BudapestOsijek-Sarajevo-Ploce) is érinti Dél-Dunántúlt, a régió autópályával való ellátottsága ennek ellenére rendkívül kedvezőtlen. A 2002. évben az országban meglévő 581 km hosszúságú autópálya-hálózatnak mindössze 3%-a kapcsolódott a Dél-dunántúli régióhoz. A szomszédos régiókban sincs a régió irányába haladó, de annak határait még el nem érő autópálya. Így az M7-es autópályához közel eső északi területeket kivéve a régióból a főváros felé realizálódó forgalom az út teljes hosszában az ország meglévő gyorsforgalmi hálózatán kívül bonyolódik. A fő közúti európai közlekedési korridorok, amelyeken a nemzetközi forgalom zöme zajlik, a régió szempontjából nem szerencsés módon helyezkednek el. A régiót érintő V-ös korridor és elágazásai Budapestről sugaras irányban kiindulva a régió északnyugati, illetve keleti peremein húzódnak, míg az északnyugat-délkeleti irányú X-es folyosó, amin a Dél- és Délnyugat-Európából a Balkán irányába tartó forgalom bonyolódik, a régió Horvátországgal közös külső határával párhuzamosan, attól mintegy 100 kilométerrel délebbre, a horvátországi Száva-völgyében húzódik. A folyosók által határolt, a fő forgalmi irányokkal nem érintett nagy területű, háromszög alakú térség, amelyben a Dél-dunántúli régió legnagyobb része található, fejletlen belső feltáró közlekedési hálózattal rendelkező, nehezen megközelíthető, közlekedés-földrajzi értelemben perifériális területté vált. E belső területek feltárását és megközelíthetőségét a belső feltáró fő- és gyorsforgalmi utak kiépítése nélkül nem javítják számottevően a korridorok magyarországi szakaszain kiépítendő autópályák és gyorsforgalmi utak. A kistérségben vízi közlekedés nincs, de arra alkalmas vízfelülettel sem rendelkezik. A kistérség nemzetközi légi összeköttetése országon belül vagy Budapest Ferihegyen keresztül, illetve az utóbbi hetektől két desztináció esetében Sármellékről megoldható. Mind két repülőtér több mint 100 km-re esik a kistérség településeitől. A kistérséghez legközelebb a horvátországi Eszék nemzetközi repülőtere van, azonban nem jellemző ennek igénybevétele. A légi közlekedésben és szállításban változás a Pécs – Pogányi repülőtér fejlesztésének előre haladtával várható.




A jelenleg ismert tervek szerint a charter légi járatok várhatóan már 2006-ban elindulnak erről a repülőtérről és néhány viszonylatban 2006-ban várható a menetrendszerinti utasforgalom elindulása is. A Pécs-Pogányi repülőtér a kistérség településeitől 30 – 50 km távolságra esik közúton.

5.2. Közúti tömegközlekedés

A régió mindennapjaiban lényeges szerepet tölt be az autóbusz-közlekedés, mint a közcélú személyszállítás legjelentősebb eleme. Ezt a feladatkört a helyi- és helyközi autóbuszközlekedés látja el. A helyközi tömegközlekedés minden településen autóbusszal, azokon a településeken, ahol vasútvonal található vasúton is megoldott. A helyközi autóbuszvonalhálózatok a három megye minden települését elérhetővé teszik, ezért, különösen az aprófalvas területeken és a zsáktelepülések esetében nagyon fontos infrastruktúrapótló szerepet töltenek be annak ellenére, hogy számos kistelepülésen a minimális szolgáltatásként csak napi három járat pár közlekedik, megnehezítve az ingázók helyzetét és helyenként lehetetlenné téve a kistelepülések munkaképes lakosságának munkavállalását a munkahelyeket kínáló térségi központokban. A jelentős foglalkoztató termelő cégek sokszor maguk szervezik meg munkatársaik napi ingázását, a kisebb cégek munkavállalóit azonban a közösségi közlekedés visszafejlődése igen hátrányosan érinti. A helyközi tömegközlekedés minősége, gyakorisága, a lakossági igényekhez való alkalmazkodása azonban már kívánni valókat hagy maga után. Az autóbusz tömegközlekedés szolgáltatási színvonala nem megfelelő. Az érintett lakosságnak nem minden esetben optimális a menetrend, túlzottan hosszú az egyes viszonylatok menetideje, többlet úthossz miatt a viteldíj is magasabb. Megfelelő minőségű autóbuszos távolsági tömegközlekedés csak a kistérség főútvonal mentén fekvő településein van. Mindezek együttes hatása miatt a kistelepüléseken – különösen a zsáktelepüléseken – élők jelentős hátrányban vannak a kistérségi központban lakókhoz képest is. Csak egyetlen példa: Szentkatalinról az eredetileg a reggeli munkakezdéshez igazított busz reggel 52 perc alatt teszi meg a Szentlőrincig tartó utat, így akinek reggel 6-kor kezdődik a munkaideje az el is késik, mivel a járat 607-kor ér a 6-os úthoz, (itt elkanyarodik a járat Pécs felé) és nem Szentlőrinc központjába. Ráadásul ezzel a járattal kellene annak is utazni, aki naponta jár be iskolába Szentlőrincre, mivel a következő járat csak 831-kor érkezik a városba, 31 perc menetidővel. A harmadik, délutáni járat 48 perc menetidejű. A két település közötti közúti távolság mindössze 21 km. Az előző adatok alapján a buszközlekedés sebessége 24,2 és 33,2 km/óra között változik, azaz átlagban sem éri el a 29 km/órát. Az előző példa alapján, ha egy szentkatalini lakosnak Szentlőrincen van elintézni valója, arra alkalmanként minimum 2 órával több időt kell szánnia, amihez még az útiköltséget is hozzá kell számolni. Kiszámíthatóan minimum ennyivel van hátrányosabb helyzetben mint a kistérség székhelyén lakók. Különösen hátrányos a lakosság körében a „falujáró” autóbusz rendszer, ami lehet, hogy a közlekedési vállalatnak gazdaságos, azonban az utazóközönség számára időt rabló.




A távolsági tömegközlekedés feltétel rendszerének hiányosságai közé tartozik, hogy néhány bekötő út sem keresztmetszetében, sem állapotában nem tudja biztosítani az autóbuszok biztonságos közlekedését. A tömegközlekedés minőségi fejlesztését a jelenlegi szolgáltató nem tudja, de elképzelhető, hogy nincs is szándékában megoldani. Az elmúlt években költségtakarékosság céljából járatritkításokra került sor. Különösen hétvégén nehézkes az eljutás számos kistelepülésre. Az intézkedések az érintett lakosság és önkormányzatok tiltakozása ellenére kerültek bevezetésre. Baranya megyében működő Pannon Volán szabadnapokon jelenleg 19, munkaszüneti napokon 44 települést nem érint autóbusz járat. 5.3. Kerékpáros közlekedés

A Dél-dunántúli régióban jelenleg nincs összefüggő kerékpárút-hálózat a Balaton környékét kivéve, ahol befejeződött a tó körüli kerékpárgyűrű kialakítása. Az egyéb meglévő szakaszok jellemzően egyes településeket azok külterületeivel kötik össze. A meglévő szakaszok nem alkotnak rendszert, és fenntartásuk, állagmegőrzésük az egyes önkormányzatok akaratán és lehetőségén múlik. Turisztikai célú térségi kerékpárutak nem lettek kialakítva, illetve kijelölve annak ellenére, hogy a településszerkezetből adódó sűrű, de komoly forgalomtól mentes mellékutak számos esetben alkalmasak lennének a turisztikai célú kerékpárútvonalak levezetésére. A kistérségben több kerékpárút kialakítására van lehetőség, egyes önkormányzatok is aktív szerepet vállalnak a pályázati források megszerzésében (pl. Gerde). A kistérség településein belül ma még elenyésző a kerékpárutak száma, ami veszélyessé teszi ennek a környezetbarát közlekedési formának a használatát, és a kerékpározás tömeges elterjedését. Az önkormányzatok forráshiány, illetve az ehhez szükséges szemléletváltás hiánya miatt még a kerékpárturizmus adta lehetőségeket nem használták ki.




A SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐ KHT KEZELÉSÉBEN LÉVŐ ÚTJAI

Forrás: Baranya megyei Közútkezelő Kht.




6. A SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG SWOT1 és PEEST2 ELEMZÉSE A SWOT elemzés a társadalmi-gazdasági helyzetértékelések általánosan elterjedt módszere, neve az angol strengths, weaknesses, opportunities és threats, azaz erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szavakból ered. Mellette használatos az ún. PEEST elemzés, amely a politikai-, természeti-, gazdasági-, társadalmi- és technikai környezet elemzése. Az alábbi táblázat ennek a két elemzési formának a kombinációját tartalmazza a kistérség ilyen szempontú értékelését.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Természeti környezet − Enyhe tél, korai tavasz (hosszú tenyészidő a − Szennyezett Pécsi-víz nem alkalmas mezőgazdaságban) hasznosításra − Magas csapadékos a napok száma − Általában szennyezett talajvíz − Magas napsütéses órák száma − Szennyvízkezelés csekély mértékű, nem komplett csatornahálózat − Távlatilag is elégséges vízkészlet − A talajvízkészletek erősen szennyezettek − Megújuló energiaforrások bősége: kedvező − Szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott hidrogeológiai és geotermikus adottságok, − Kiterjedt védett természeti területek − A régió kisvízfolyásainak nagy része szennyezett (mezőgazdasági és ipari eredetű − Változatos és vonzó környezet, jelentős szennyezések) kiterjedésű természeti területek, gazdag − A távlatilag is elégséges vízkészlet csak biológiai sokszínűség tisztítás után használható

− − − − − − − − − − − 1

2

Gazdasági környezet Kedvező agroökológiai potenciál − A térség gyenge gazdasági teljesítőképessége Az agrárágazat erős tradíciói − A rurális térségek egyoldalú gazdasági szerkezete, sebezhetősége Innovatív üzemek az agrárszférában − Az agrárszféra hozzáadott érték-előállítási Időben kezdett mezőgazdasági váltás ( bio képessége, jövedelmezősége és termelés, energiafű stb.) tőkeellátottsága jelenleg alacsony Egyes ipari beruházások iránt jelentkező − Alacsony a hagyományos mg-i kisgazdaságok befektetői szándék (STRABAG) eltartó képessége Megújuló energetikai fejlesztések megindultak − Hiányos a mezőgazdasági termékek Logisztikai alközpont fogadására alkalmas feldolgozása adottságok − Alacsony a tőke- és befektetésvonzó képesség Természeti sokszínűség, sokszínű − A kistérségben hiányzik a komoly nagyipari idegenforgalmi kínálat múlt Alternatív turisztikai potenciál (ökoturizmus) − Visszafejlődő ipari foglalkoztatás Vadgazdálkodás– vadászturizmus − Nagyvállalatok hiánya Bejáratott országos rendezvények (Lőrinci − A KKV-k elégtelen tőkeellátottsága alacsony Gazdanapok)

Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és a Veszélyek elemzése. A politikai-, környezeti-, gazdasági-, társadalmi- és technikai környezet elemzése.




−

innovációs hajlandósággal párosul − Magas a kényszervállalkozók száma −

Alacsony mezőgazdasági és ipari szakmakultúra

− Fejletlen üzleti szolgáltatások − Nem modern ágazati szerkezet − Meglévő adottságok turisztikai szempontú kihasználása megoldatlan − Turisztikai célú szálláshelyek száma alacsony, vendégéjszakák száma elenyésző Társadalmi környezet

− Megyei átlagnál alacsonyabb vándorlási mutató − Megyei átlagnál fiatalabb népesség − A középfokú oktatás, szakképzés (agrár) tradíciói gyakorlat- és piacorientáltsága − Képzett agrárszakemberek dolgoznak a térségben − Munkaerő (mennyiségi) túlkínálata − A kistérségi szociális ellátó hálózat fejlesztése (jelzőrendszeres segítségnyújtás, hívóközpont, családsegítés)


− Alacsony népsűrűség, elvándorlás − Elöregedő népesség, csökkenő természetes szaporulat − Aprófalvas, szétaprózott településhálózat gyenge népességmegtartó képességgel − Alacsony gazdasági aktivitás − Előnytelen munkaerőpiaci mutatók: alacsony aktivitási ráta magas munkanélküliségi mutatók − Az országos átlagot meghaladó , stabilan 1517%-os munkanélküliség és a munkanélkülieken belül magas tartósan munkanélküliek aránya − Megyei szintnél magasabb munkanélküliségi mutatók − A nagyobb foglalkoztatók, munkalehetőségek hiánya − Magas a Pécsre ingázók száma − Szentlőrinc Önkormányzata a legnagyobb foglalkoztató − Megyei átlagnál rosszabb iskolázottság, gyenge képzettségi mutatók − A felnőttképzés és a gyakorlatorientált szakképzés hiányosságai − Egészségügyi alapellátás és ügyeleti rendszer hiányosságai a kistelepüléseken − Sürgősségi betegellátás hiánya, − A közép-felsőfokú végzettségű szociális ellátás és szakemberek hiánya az aprófalvas területeken − Nem megfelelő struktúrájú szociális ellátások, a szociális intézmények rossz állapota − Országos átlag alatti jövedelmek − Alacsony vásárlóerő



− − − − − − − − − − − − − − − − − −

Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság Tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala érinti a − Alacsony a települések szennyvízközmű térséget (A 6-os főközlekedési tengely fejlesztő ellátottsága hatása) − Magas a zsáktelepülések aránya A 6-os főút a térség elzártságát csökkenti − Rossz minőségű belső úthálózat Vasúti csomópont jelleg, ami egyben EU − Mellékútvonalak és helyi önkormányzati utak korridor burkolatának állapota rossz Vasúti törzsvonal a kistérség belső területeit is − Különösen elzárt, nehezen megközelíthető feltárja külső és belső perifériák A települések 35%-a vasúti megállóval − Összekötő utak hiánya – sok a rendelkezik zsáktelepüléseket bekötő út Jelentősen bővülő közmű infrastruktúra (teljes − Kerékpárutak hiánya telefon-, vízhálózat, − Az erdei és mezei utak leromlott állapota A szennyvízcsatornázás teljes kiépítése − Romló színvonalú tömegközlekedés folyamatban − Jelenleg még nincs kistérségi mentőállomás Jelenleg még minden településen van busz tömegközlekedés Jogi, politikai környezet: kistérség- és városigazgatás, helyi vállalkozásfejlesztés Dinamikus kistérségi összefogás, − A DD kistérségei közül a hátrányosabbak közötti pozíció Aktív kistérségi menedzsment − A kistérség ma a stagnáló kategóriacsoportba Kiépült a kistérségi Társulás munkaszervezete tartozik A kistérség aktorai aktívan bekapcsolódnak a − A kistérség a kései létrehozás miatt jelentős fejlesztési és tervezési folyamatokba hátránnyal indul Kiépülőben a kistérségi intézményhálózat − A korábbi Pécsi kistérség fejletlenebb része A hazai területfejlesztési támogatáspolitika volt nyújtotta lehetőségek kihasználása − Városhiányos, vidéki kistérség Magas pályázati aktivitás (sok innovatív − Hiányzik egy a valódi növekedési pólus pályázat) − Szentlőrinc városi centrum funkciói hiányosak Nőtt a kistérség kisbusz parkja − A kistérség ma a stagnáló kategóriacsoportba Megyei és országos szinten is ismertté váló tartozik rendezvényszervezés (pl. lobby-parti) − Szentlőrinc kisváros szolgáltató funkciói A kistérség települései közötti partnerség gyengék − Néhány pályázati cél forráshiánnyal küzd, − A kistérségi Társulás: településüzemeltetés túlsúlya a fejlesztésekkel szemben − Hiányoznak az intézményesített kapcsolatok a pécsi agglomerációval




LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Természeti környezet −

Természeti sokszínűség fenntartása

−

Környezettudatos vállalati gazdálkodás elterjedése Radioaktív hulladéktároló ( Boda ) Kommunális hulladékgazdálkodási program elindítása Szennyvízhálózat teljes kiépülése Bükkösd – Hetvehely kőbányászat Geotermia kincs hasznosítása Kis mélységben lévő termálvíz ( 100 m ∼ 30 °C) többcélú hasznosítása A régió energiaellátásának egy része biztosítható megújuló energiaforrások felhasználásával A természeti erőforrások komplex és környezettudatos hasznosítása (öko- és vízi turizmus, környezeti nevelés, tájgazdálkodás, biomassza termelés és hasznosítás, természetvédelem) Épülő Helesfai rekreációs centrum

− A védett területek és települések növelése − − − −

− − − −

−

− −

− − − − − −

Radioaktív hulladéktároló ( Boda ) Bükkösd – Hetvehely kőbányászat ( tájseb és porszennyezés ) STRABAG cementgyár környezetterhelése (rossz imázsú iparág) A felszíni vizek, a talajvíz szennyeződése A tömegesedő turizmus okozta környezeti károk Forráshiány miatt meghiúsuló szennyvízprogram Antropogén környezetkárosítás erősödése (turizmus, cementmű, növekvő forgalom miatt nagyobb emisszió) Az autópálya építésével nő a környezetterhelés

Gazdasági környezet − −

− − − − − − − − − − −

A régió belső erőforrásainak hatékonyabb gazdasági hasznosítása Mezőgazdaság ”résterületeinek” kiaknázása (bio-folyosó, bio-kertészet, kisállattartás) Tájfenntartó gazdálkodás, erdősítés terjedése Mezőgazdaság diverzifikálása Nagy tapasztalat az alternatív mezőgazdasági kultúrák területén a gabonatermesztéssel szemben ( burgonya, cukorrépa ) Biotermelés felfutattása Mezőgazdasági hulladékfeldolgozás fejlesztése (fermentáló üzem) Szarvasmarha és sertés ágazat eseti fejlesztése elindult Agrárgazdaságok integrációja (új típusú szövetkezés) Zöldség-, gyümölcstermesztési adottság (biokertészet) Az élelmiszer feldolgozás fejlesztése Energia ültetvények terén úttörő kezdeményezések elterjedése Vadgazdálkodás-vadászturizmus, borturizmus fejlesztése


− − − −

− − − − − − − −

Tőkehiány Külső forrásszerzés nehézségei: működő tőkebefektetések továbbra is elkerülik a térséget Agrárgazdálkodás monokultúrás jellegének erősödése (nő a gabonafélék aránya ) Szétaprózott nem méretgazdaságos birtokszerkezet Az állattartási kedv az EU csatlakozás óta is tovább romlik Alacsony agrárpiaci felvásárlási árak, az agrártermékek gyenge feldolgozottsági szintje Az agrárágazat alacsony jövedelmezősége A vállalkozói szerkezet országos összevetésben is gyenge Csökken a vállalkozói kedv, nő a kényszervállalkozások száma Tovább romló mezőgazdasági és ipari szakmakultúra A megyeitől is jelentősen elmaradó vállalkozás sűrűség A kistérségből teljesen hiányoznak a nagyvállalatok Tímár és Társa Kft. 89

SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS − − −

− − −

− − − − − − − − − −

− − −

− − − −

− − −

Ipari Park –logisztikai alcentrum létesítése − Visszafejlődő ipari foglalkoztatás Szentlőrinc strandfürdő fejlesztés − Alacsony fizetőképes kereslet a szolgáltatások területén Megújuló energiaforrásra települő helyi − Az önkormányzatok iparűzési adóbevétele nem erőművek fejlesztése (szélerőmű, geotermia, biogáz erőmű) növekszik dinamikusan (iparűzési adó pótlása 2007-után) Falusi ökoturizmus, örökségturizmus, − A szomszédos kistérségek turisztikai kínálata rekreációs turizmus fejlődése elszívja a térségből a látogatókat Egészség- és ökoturizmus terjedése, növekvő − A turisztika kínálat alacsony „kidolgozottsága”, kereslet az egészséges élelmiszerek és az egészséges környezet iránt − Alacsony a kereslethez igazodó differenciált A helesfai rekreációs bázis fejlesztése szálláshely kínálat − Bodai nagy aktívitású atomerőművi hulladék A belföldi turizmus szerepe tovább fokozódik, tároló kistérségi turisztikai marketingstratégia fejl. Az országos és a megyei idegenforgalomi hálózatba történő bekapcsolás (Tourinform iroda, pécsi látogatóturizmus tranzitállomása) STRABAG cementgyár és járulékos beruházásai Egyéb munkahelyteremtő beruházások támogatása KKV-k versenyképességének javítása, hálózati kapcsolatok fejlesztése (beszállítói láncokhoz kapcsolódás) Infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése Bodai nagy aktivitású atomerőművi hulladék tároló Bodai virágszobor park Gerdei fermentáló üzem Társadalmi környezet Pécshez közeli fekvés ( munkaerőpiaci − A kistérségben több inaktív település van szempontból ) − A kritikus helyzetű népcsoportok (romák, tartósan munkanélküliek) társadalmilag A Pécsi agglomeráció-közeli fekvés pozitív periférikus helyzete rögzül hatásainak kiaknázása (pl. kistérségi − A vidéki életminőség további romlása, népességvonzás) − Csökkenő születésszám Az ’Újhelyi’ középiskola a szakképzés és felnőttképzés bázisa lehet − Elöregedő népesség, a megyei és régiós átlagnál gyorsabban csökkenő népesség A kistérségi Társulás racionalizálhatja és javíthatja az alapfokú oktatás feltételeit − Fokozódó elvándorlás, falvak elnéptelenedése, romló korösszetétel A szociális ellátó és családtámogató rendszer Társulási szervezésben – kiterjedhet a − Az emelkedő tömegközlekedési árak csökkentik kistelepülésekre a rentábilis munkába járási távolságot Az aktív népesség programja: − Növekvő munkanélküliség munkahelyteremtő programok szervezése − A szakképzett munkaerő elvándorlása A fiatal lakosság támogatását, megtartását − Munkanélküliség és szakemberhiány célzó intézkedések bevezetése − A kevésbé piacképes, tradicionális (extenzív) A diplomás népesség megtartásának és szakképzett munkaerő elvándorlása ár vonzásának programja termékszerkezet rögzülése A piacorientáltan képzett népesség programja − A kistérségi ellátó intézményrendszer működési forráshiánya A leszakadó rétegek foglalkoztatási és képzési programjai A gondoskodó kistérség szociális és egészségügyi ellátó hálózatának fejlesztése




− −

− −

−

− − − − −

− − − −

− − − −

− − −

−

Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság A térség és a települések elérhetőségének − Megépülő gyorsforgalmi utak „elrohannak” a javítása kistérség mellett 3 éven belül tervezett M57-M60 gyorsforgalmi − Az elégtelen közlekedési infrastruktúra út beruházás gátolhatja a kistérségi befektetéseket és fejlesztéseket Helsinki-korridorok megközelítik a kistérséget − Fokozódó motorizáció egyre nagyobb A javuló elérhetőségi viszonyoknak mértékben terheli a meglévő közúti hálózatot, köszönhetően az aprófalvas területek területileg mivel szállított áruk mennyisége nő, és a differenciált lakó-, illetve turisztikai funkciói növekmény legnagyobb része a közúthálózatra megerősödnek jut A zsáktelepülések összekötő útjainak − Nagyon tág közmű olló megépítése − Bekötő utak állapota romlik A mellékúthálózat felújítása, karbantartása − Bizonyos kistelepülések tömegközlekedési Kerékpárutak és turistautak fejlesztése összeköttetése megszűnik A térségi közlekedési rendszerek − Források hiányában tovább lassul a települési megszervezésének jogszabályi keretei szennyvízkezelő rendszerek kiépítése megteremtődnek − A rossz minőségű ivóvíz tovább növeli az Az kistérségi, mikro-térségi szintű alternatív egészségi kockázatokat közösségi tömegközlekedés kiépítése − A kiépített infrastrukturális (közmű) hálózat és A kiépülő gyorsforgalmi úthálózat révén a szolgáltatásrendszer a kereslet alacsony szintje javuló szállítási lehetőségek segítségével a miatt ráfizetésesen üzemeltethető Szentlőrinci kistérség intenzívebben tud kapcsolódni a távolabbi fogyasztópiacokhoz Jogi, politikai környezet: kistérség- és városigazgatás, helyi vállalkozásfejlesztés „Hátrányból előny”: Átmeneti pozícióból − Önkormányzatok passzivitása a gazdaságfejlesztés terén fennmarad a törvényi lehetőség van a kistérségi felzárkózásra előírások hiányában A DD kistérségei közül a leghátrányosabbak − A helyi iparűzési adó megszűnése, az közötti pozíció ( innen lehet fejlődni ) forráspótlási alternatívák hiánya Szentlőrinc városi centrum, kistérségi központi − A kistérségi konszenzus felbomlása funkciói fejleszthetők − A Társulás nem költség hatékony gazdálkodása Szentlőrinc, mint térségközpont és kisváros − A tervezési, előretekintési (foresight) folyamat szerepe és vonzereje felértékelődik megakadása A többcélú kistérségi önkormányzati társulás − Szentlőrinc kistérségi központi funkcióinak potenciális előnyeinek kiaknázása leépülése, funkcióleadás Professzionális menedzsment kialakítása − Megrekedés a településüzemeltetési funkciók A kistérségi társulás gazdálkodási kistérségi összehangolásánál –fejlesztések hatékonysága javul háttérbeszorulása Jelentősen nő a fejlesztési célú − A helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési forrásfelhasználás eszközrendszer kialakításának elmulasztása Új tervezési módszerek meghonosítása − A kistérségi társulás túlzott eladósodása (kistérségi előretekintés programja – micro(optimalizált hitelpolitika hiánya) regional foresight) − A helyi adórendszer modernizálásának Pártviszonyokon felülemelkedő kistérségi elmulasztása konszenzus A Szentlőrinci lobby-parti országos rendezvénnyé fejlesztése Pályázati aktivitás eredményes forrásszerzés Az EU -források hatékony felhasználása



SZENTLŐRINC ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETFELMÉRÉS −

A pogányi regionális repülőtér szerepe növekszik, az M-60-assal együtt javítva a térség megközelíthetőségét − A kistérség külső kapcsolatainak fejlesztése: pécsi agglomerációs-, partner kistérségi-, régiós- és határon átnyúló kooperációs kapcsolatok. − Pécshez közeli fekvés ( munkaerőpiaci, kooperációs szempontból ) − Politikai és gazdasági előnyök a geopolitikai helyzet átértékelődése révén: Nyugat-Balkán sikeres integrációja Horvátország EU csatlakozása



SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents