Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium
Pedagógiai Program
2014. március 31.
Tartalomjegyzék I. A Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium ................................................................................... 5 1. Történeti bevezető ......................................................................................................................................................... 5 2. Az iskola adatai............................................................................................................................................................... 6 3. A pedagógiia program szintjei, szerkezete ............................................................................................................ 7 4. Törvényi keretek............................................................................................................................................................. 8 II. Nevelési program ........................................................................................................................................................... 10 1. Az iskolában folyó nevelési-oktatási munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...............................................................................................................................................................................10 2. Személyiségfejlesztés ..................................................................................................................................................12 3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ..................................................................................13 4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..................16 4.1. Közösségfejlesztés ............................................................................................................................................. 16 4.2. Közösségépítő, közösségfejlesztő programterv ...................................................................................... 19 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...............................................................................................................................................................................20 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................23 6.1. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók .................................................. 23 6.2. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása iskolánkban .................................................... 24 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........27 7.1. A tanuló véleményezési joga .......................................................................................................................... 27 7.2. A diákönkormányzat......................................................................................................................................... 27 7.3. Az osztályközösségek........................................................................................................................................ 28 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .....................28 8.1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei......................................................................................................................... 28 8.2. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái......................................................................... 29 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ....................................................................................................................................................................31 9.1. Tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................................................... 31 9.2. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái ............................................................................................................. 31
2
9.3. A tanulmányok alatti vizsgák rendje........................................................................................................... 33 9.4. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai ...................................................................................... 34 9.5. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása ......................................................... 34 10. A felvétel és az átvétel - Nkt. és a Szakképzésről szóló törvény keretei közötti – helyi szabályai ....35 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................................36 III. A helyi tanterv................................................................................................................................................................ 37 1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................................37 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások ........................38 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége ............39 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ................................................................................................................................................................................................42 6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ..........................................................................................42 7. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei .....................................43 7.1.Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................................................ 43 7.2. Matematika ........................................................................................................................................................... 43 7.3. Történelem ........................................................................................................................................................... 44 7.4. Élő idegen nyelvek ............................................................................................................................................. 44 7.5. Fizika....................................................................................................................................................................... 44 7.6. Kémia ...................................................................................................................................................................... 45 7.6. Informatika........................................................................................................................................................... 45 7.7. Földrajz .................................................................................................................................................................. 46 7.8. Biológia .................................................................................................................................................................. 46 7.9. Szlovén Népismeret ........................................................................................................................................... 46 7. 11. Társadalomismeret........................................................................................................................................ 47 7.13. Faipari alapismeretek .................................................................................................................................... 48 7. 14. Gazdasági ismeretek ...................................................................................................................................... 48 7.15. Gépészeti alapismeretek ............................................................................................................................... 48 7.16. Informatikai alapismeretek......................................................................................................................... 49 7.17. Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek ........................................................................................ 49 8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..............................................50 3
8.1. Alapelvek ............................................................................................................................................................... 50 8.2. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje .............................................................................................................................................................................. 51 8.3. Az iskola értékelési rendszere ...................................................................................................................... 51 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .............................................................60 9.1. Alapelvek ............................................................................................................................................................... 60 9.2. Tanórán kívüli foglalkozások rendje .......................................................................................................... 61 10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................................................................................63 10.1. Nem nemzetiségi tanulók megismertetése a nemzetiségekkel ...................................................... 63 10.2 Német nemzetiség, Hienzek, ......................................................................................................................... 64 10.3. Roma kisebbség................................................................................................................................................ 64 10.4. A Rába-vidéki szlovének ............................................................................................................................... 64 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................65 11.1. Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................. 65 11.2. A mindennapos testedzés programja ....................................................................................................... 66 11.3. A mindennapos testnevelés szervezési formái ..................................................................................... 67 11.4. A hungarofit tesztrendszer rövid leírása ................................................................................................ 68 12. A környezeti nevelési elvei ......................................................................................................................................69 14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ..................................................................................................................................73 15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ...........................................................................74 IV. A Pedagógia Program mellékletei........................................................................................................................... 76
4
I. A Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium
1. Történeti bevezető A szentgotthárdi székhelyű szakképzés több mint száz éves hagyományra tekint vissza. Szakmák széles skáláját lehetne oldalakon keresztülsorolni, melyre képezte a város és környéke fiataljait. Szerepe az oktatáspolitika, valamint a helyi gazdasági élet folyamán különböző súlyú volt. A rendszerváltást követő években története pozitív, fokozatosan fejlődő tendenciát mutat. A város lakossága, vezetői 1989-ben új szakmunkásképző iskolai épület megépítését határozták el. A gyönyörű, új épületet 1991. Szeptemberében adták át, s ezzel egy időben az iskola szervezetileg is önállósult. Új vezetővel új szakmai elképzelések, új szakok, s ezzel együtt jól képzett szaktanári kar kialakítása kezdődött el. A város gazdasági (ipari, kereskedelmi) szférája is rohamos fejlődésnek indult, igényelte, s egyben támogatta is a szakképzést. Egyre elismertebb képzés folyt, s folyik az iskolában. A fejlesztés személyi és tárgyi oldala minden évben fokról – fokra nő. A hagyományos (de a kor igényeinek megfelelő tartalmú) szakmunkásképzés mellett a szakközépiskolai képzés is megjelent, s jelenleg már négy érettségi vizsgára épülő szakma oktatása folyik. Szentgotthárd és környékén kívül, tanulóink jelentős hányada Körmend és környékéről, valamint Őriszentpéter és környékéről érkezik. Az oktatási folyamat során a képzés gyakorlati háttere jelentette a gondot (a jól felszerelt labori– tanműhelyi háttér). A múlt század 90-es éveiben még az oktatási folyamatban a képzés gyakorlati háttererének hiányosságai jelentettek gondot: nem állt a rendelkezésre jól felszerelt labori– tanműhelyi háttér. E problémánk 2000-re megoldódott, komoly számítógépparkra tettünk szert, s fenntartónk egyik PHARE CBC pályázata alapján a 2000/01-es tanévre megépült a tanműhelyi, labori oktatási bázis, melynek felszerelése és korszerűsítése folyamatos. 2012-ben az Opel Szentgotthárd Kft.–vel közös oktatóbázist kialakítására került sor, ahol tanulóink, valamint a gyár dolgozóinak elméletigényes gyakorlati képzése folyik. Pedagógiai programunkban megjelenített szakképzési struktúránk Szentgotthárd, s 30-40 km-es körzete gazdasági szakemberigényének részbeni kielégítését célozza meg, - elsősorban hazai, s remélhetőleg rövid időn belül határon átnyúló viszonylatban is. Az iskola jelenlegi, s reálisan tervezett feltételrendszere (személyi, tárgyi) alkalmas arra, hogy jó színvonalú, a XXI. században is használható szakmai tudást adjon diákjainknak – a gazdaság, a fenntartó, s a szülők megelégedésére – összhangban az országos, s a megyei középtávú oktatási stratégiákkal.
5
2. Az iskola adatai Az iskola azonosító adatai Neve:
Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium
Címe:
9970. Szentgotthárd, Honvéd út 10.
OM kód:
036752
Tankerületi azonosító: 168041
Telefonszámaink:
94/554-217; 554-218; 554-268; 554-269
Web:
belasztg.sulinet.hu
E-mail címe:
[email protected]
Emblémája:
lásd címoldalon
Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Neve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Címe:
1051 Budapest, Nádor utca 32.
Telefonszáma:
06-1-795-1170, 06-1-795-0744 Tankerülete:
Neve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete
Címe:
9700, Szombathely, Kossuth Lajos u. 11.
Telefon:
06/94/795-225, 06/94/430-587
Iskolán belül működő felnőtt- és diákszervezetek: 1, Szülő munkaközösségek (iskolai és osztály) 2, Közalkalmazotti Tanács 3, Dolgozói Szakszervezeti Csoport 4, Diákönkormányzatok (iskolai és osztály) 5, Intézményi Tanács 6, Iskolai Diáksportkör 7, Iskolai Vöröskeresztes Szervezet 8, Alapítvány Szentgotthárd Szakképzéséért
6
3. A pedagógiai program szintjei, szerkezete A pedagógiai- szakmai program az alábbi szabályozórendszer alapján került összeállításra: Országos szint: - köznevelési és szakképzési törvények, rendeletek - szakmai- és érettségi vizsgakövetelmények - központi programok (NAT, kerettantervek) Területi szint: - Vas megye közoktatás-fejlesztési terve Települési szint: - Szentgotthárd város közoktatási koncepciója Pedagógiai programok alapján iskolánkban az alábbi szerkezeti – tartalmi struktúrában folyik az oktatás: Szakiskolai tagozat Szakközépiskolai tagozat Kollégiumi nevelés (saját pedagógia programmal rendelkezik) Felnőttképzés HÍD I – II. Iskolánk folyamatosan elemzi mindazon múltbeli, s jelen tevékenységi mutatóit, tapasztalatait, melyeket gazdasági, társadalmi környezete befolyásolt, s befolyásol. Nevezetesen: Szentgotthárd és környékének munkaerőigényét Őriszentpéter és környékének munkaerőigényét Körmend és környékének munkaerőigényét Határ mentiségből adódó lehetőségeinket, feladatainkat (Ausztria irányában: a határon átnyúló ipari park szakemberszükségletének jelentős biztosítását: Szlovénia irányában: a szlovén nemzetiségű tanulók képzését). A munkaerő-piaci viszonyok tekintetében a munkaügyi központok (megyei, helyi), s a „gazdasági önkormányzatok” (kamarák, ipartestületek) információit, ajánlásait. A fenntartó elvárásait Egyebek: Az iskola hagyományait (124 éves múlt) A nevelőtestület elképzeléseit A szülők, diákok igényeit, javaslatait
7
4. Törvényi keretek A pedagógiai program tartalmazza 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (1) alapján: 1. az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: 1.1 az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit eljárásait, 1.2 a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, 1.3 a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, 1.4 a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, 1.5 a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, 1.6 a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét 1.7. a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, 1.8 a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, 1.9. a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, 1.10 a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, 1.11 az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet. 2. az iskola helyi közismereti tantervét, HÍD I – II. program és szakmai programját, ennek keretén belül: 2.1 a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, (ld. közismereti tantervét, HÍD I – II. program és szakmai program) 2.2 a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, (ld. közismereti tantervét, HÍD I – II. program és szakmai program) 2.3 az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, 2.4 a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, (ld. közismereti tantervét, HÍD I – II. program és szakmai program) 2.5 a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, 2.6 azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből tanulóink közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, (ld. közismereti tantervét, HÍD I – II. program és szakmai program) 8
2.7 középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, (ld. közismereti tantervét, HÍD I – II. program és szakmai program) 2.8 a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, 2.9
a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
2.10 a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, 2.11
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,
2.12
környezeti nevelési elveket,
2.13
a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
2.14 a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, 2.15
a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
3. a szakmai programot. (lásd: Mellékletek)
9
II. Nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelési-oktatási munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelésfilozófiánk: „A nevelés lényege … a helyes vezetés, mely a gyermek lelkét játszva vezeti el annak szeretetéhez, amiben a jövendő embernek tökéletesnek, az illető foglalkozás kiváló mesterének kell lennie.” (Platón- Platón összes művei II. Magyal Fil. Társaság, 1943. / 663-664.) A fenti hitvallás alapján: Pedagógiai alapelvünk: A pedagógiai folyamat során a tanulókban ki kell alakítani – életkoruknak megfelelően – az európai értékrendnek megfelelő normákat, melyek biztos, jó alapot jelentenek további életükben, szűkebb, valamint tágabb (akár a világ) környezetükben való boldogulásukhoz. Nevelési célok, feladatok: a. A tanulókat fel kell készíteni olyan magatartásra, amelyben az egyén és a közösség egyaránt elfogadható, megfelelő szerephez jut. b. Az iskola helyzetéből adódóan ismerjék meg a tanulók minél jobban a szomszédos népek (Ausztria, Szlovénia), valamint a Szentgotthárdon és környékén elő nemzetiségek (szlovén, német) kultúráját. c. Törekedni kell arra, hogy ne csak az iskola, hanem egy-egy osztály, szakmacsoport valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljon a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (Ausztria, Szlovénia, Németország). d. A tanulókban alakuljon ki közvetlen, s tágabb környezetük megbecsülése. Tiszteljék a természetet, váljon meghatározóvá felelősségük a környezeti károkat illetően. e. Mélyítsék el anyanyelvi ismereteiket. Váljanak alkalmassá kommunikációs kultúrájukon keresztül az önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra és vélemények, érvek kifejtésére. f. A pedagógiai folyamat során ismerkedjenek meg a tanulók az egészséges életvitel kialakításának minden fontos tényezőjével. Fel kell készíteni a tanulókat a családi életre, felelős, örömteli párkapcsolatokra. g. Diákjaink legyenek toleránsak, tartsák szem előtt az emberi méltóság tiszteletét, legyen önbecsülésük, helyes önértékelésük, legyenek önállóak és kreatívak. h. A munkára nevelésnek tükröződnie kell a tantárgyanként, gyakorlati képzési tervekben. Oktatási célok, feladatok: a. A szükséges tudásanyag elsajátítása mellett a képességfejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni.
10
b. Korszerű, konvertálható, a szakmai mobilitást, a tovább képezhetőséget megalapozó tudást kell előnyben részesíteni. c. Növekednie kell az általános képzés jelentőségének. d. Prioritást kell élveznie a nyelvoktatásnak (emelt óraszám, második idegen nyelv tanulási lehetősége). Minden képzési formát illetően az általános műveltség részévé váljon: a számítástechnika, a vállalkozói ismeretek, a környezetvédelem. e. Érettségi vizsgára való felkészítés, érettségi vizsga szervezése. f. Továbbtanulásra való képesség megszerzése, erre való felkészítés. g. Szakmai vizsga megszerzésére, való felkészítés, szakmai vizsga szervezése. Az alapvizsgára épülő, valamint az érettségi vizsgára épülő szakmai vizsgákra való felkészítésnél, azok szervezésénél feladat: Az egyes oktatott szakmák az OKJ-ben meghatározott követelményrendszerének elsajátítása. Felkészítés a munkába állásra, valamint felsőfokú – elsősorban szakirányú – tanulmányok megkezdésére. i. Akkreditált felsőfokú szakképzés, a Széchenyi István Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján. j. Fogyatékos tanulók manuális foglalkoztatása, betanított munkára való felkészítése. Az iskola profiljába vágó szakterületen külön projekt alapján, melyet meghatároz a mindenkori csoportösszetétel. k. Az iskola lehetőséget biztosít az ép értelmű testi, érzékszervi fogyatékos tanulók oktatására, nevelésére. A fogyatékos tanulók oktatása integrált keretek között történik. l. Iskolánk alapdokumentumában rögzítettek szerint vállalja a nemzeti kisebbségi (szlovén) nyelvoktatást, a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó rendeletek és törvények alapján. A NAT által meghatározott műveltségterületeken túl az iskola biztosítja a Szentgotthárd térségében élő szlovén nemzetiség nyelvének és irodalmának, illetve a szlovén népismeretnek az oktatását. A Szlovén nyelv és irodalom tantárgy oktatása középiskolánkban nyelvoktató oktatási formában történik, kiemelt célja a tanulók nemzetiségi nyelvű kommunikációs képességének fejlesztése, az anyanyelvi kultúra jól használható elsajátítása. Az szlovén nemzetiséghez való tartozás érzésének elmélyítésére a NAT-ban meghatározottaknak megfelelően Szlovén népismeret oktatás is folyik.
11
2. Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelőtestülete alábbiakban rögzítjük:
a
személyiségfejlesztéssel
kapcsolatos
célrendszerét
az
A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését. Közös célunk a szellem, jellem, illem és küllem fejlesztése. Az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő nevelés, oktatás, biztosítását, Célunk továbbá az esélyegyenlőség, az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeiket, érdeklődésüket is figyelembevevő nevelés, oktatás, biztosítása. Olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését akarjuk megvalósítani, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségleteit kiteljesítheti Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával, Diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztését. Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük: Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését. A segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális képességrendszer fejlesztését. Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek, személyes motivációk, az egyéni tudat segítését. A személyiségfejlesztés területei A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a kommunikációs képességek és készségek fejlesztésére. Napjaink egyik alapvető szociális igénye a másság elfogadására nevelés. Tanulóinkban alakítsuk ki az egyéni különbségeket, esetleg sérüléseket toleráló, kezelő, ún. "befogadó" , segítő attitűdöt. Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában. 12
Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. Ennek érdekében iskolánkban folyamatos az állandó egészségügyi ellenőrzés és felvilágosítás, az iskolaorvosi és védőnői ellátás. Fizikai erőnlétük, állóképességük megtartása és fejlesztése nemcsak a testnevelés órák feladata, hanem célunk a mindennapi testedzés és mozgás iránti igény kialakítása, egészségük megóvása. Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása. Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az „élethosszig tartó” tanulásra. Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. Gazdasági nevelés: Célunk, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudjanak bánni a pénzzel, okos döntéseket hozzanak hitel és megtakarítási kérdésekben. Tudják távol tartani magukat a marketinghatásoktól, képesek legyenek a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat a maguk javára fordítani. A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozójának aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését.
3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséggel kapcsolatos szemléletformálás, az aktív, egészséges életvitel kialakítása szerves része kell, hogy legyen az iskolai Egészségnevelési Programnak. Testi-lelki egészség -
Az ép testhez a rendszeres testmozgás megszerettetése, a helyes táplálkozás alapelveinek és a helyes, egészséges életvitel megismertetése; a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség megőrzésére. Az ép lélekhez
-
az érzelmi intelligenciát, a társas kompetenciákat, az alkalmazkodást fokozó tevékenységek 13
-
gyakoroltatása. az egészséges állapot megbecsülésére nevelés. 1. A tanulók megismerik az egészséges életvitel minden fontos tényezőjét. 2. Az egészség megőrzésének, az egészséges állapot megbecsülésének, a krízis prevenciónak a megerősítése a diákok körében, a függőséghez vezető szokások megelőzésének a lehetősége. 3. A test edzettségének a jelentősége, a rendszeres testmozgás igényének a kialakítása, lehetőségének a biztosítása. Mindezek megvalósításához konkrét tevékenységi formák az állandó egészségügyi ellenőrzés és felvilágosítás, az iskolaorvosi és védőnői ellátás; az osztályfőnöki órák tervezett témakörei, az osztályfőnöki nevelés feladatai; a testnevelés órák és egyéb sportolási tevékenységek.; a mentálhigiénét, a krízis prevenciót, valamint a függőséghez vezető szokások megelőzését közvetítő előadások, foglalkozások szervezése. Ennek megvalósításához szintén elsődlegesen az osztályfőnöki foglalkozások nyújtanak lehetőséget Programok az iskola szervezésében 1. Közös kirándulások 2. Sportolási lehetőségek 3. Az éves egészségnevelési programban meghatározott aktuális tevékenységek 1. Gyalogtúrák, természetjáró utak a tanulók természetismeretének és – szeretetének fejlesztése - környezetünk ismerete a környezetszennyezés és környezetvédelem összefüggéseinek felismerése - az állóképesség fejlesztése az ország különböző tájegységeinek és kulturális értékeinek megismerése. 2. Sportolási lehetőségek -
A tanulók mozgásigényének kielégítésére Az egészséges életmód fontosságának felismertetése A tanár-diák kapcsolat javítása a tanár-diák mérkőzések szervezésével Kitartásra nevelés Állóképesség fejlesztése
3. Az éves egészségnevelési programban meghatározott aktuális tevékenységek Feladatok: -
-
Az oktatási-nevelési gyakorlatban elméleti ismeretekkel látjuk el a diákokat és lehetőség szerint minél több gyakorlati programot biztosítva élményszerű tapasztalatszerzés útján alakítjuk pozitív életszemléletüket, életvezetési technikájukat. Hatékony egészségfejlesztési folyamatot valósítunk meg, amely képessé teszi a tanulókat, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák, rajtuk keresztül közvetve befolyásolhatjuk családjuk egészségi állapotának pozitívabbá válását is. Az iskolai szocializációs folyamat során érdemi hatást gyakorlunk a diákok életmódjára az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakításával és begyakorlásával. Az iskola képzési struktúrájában jelentős részt képez a vendéglátói, kereskedelmi szakirány, így 14
-
kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek. Együttműködünk a védőnői-, a gyermekvédelmi szolgálattal, szükség esetén a gyermekpszichológussal, vagy a nevelési tanácsadóban működő ifjúsági pszichológussal. Módszerek: Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az emberi viselkedés racionálisan szervezett: több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes kialakításához vezethet (ismeretek nélkül még védtelenebbek). A tanórák, foglalkozások színesítése interaktív, projekt módszerekkel. Rizikócsoportos megközelítés Az év eleji szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenység pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők. A pozitív példák kiemelése, esettanulmányok. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások A társas –kommunikációs –érzelmi készségek fejlesztése, a konfliktuskezelő eszköztár bővítése tanórákon pl. osztályfőnöki órán; problémásabb tanulókkal kamaszkori készségfejlesztő és önismereti csoportfoglalkozásokon – mentálhigiénés szakember vezetésével. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A fiatalok számára sokszor a felnőttnél (szülő, tanár) hitelesebb a kortárs, aki emiatt sokkal jelentősebb véleményformáló hatással is van. Kortársak, képzett kortárssegítők segítségével eredményesebben lehet megtanítani a tanulókat arra, hogy képessé váljanak nemet mondani (pl, dohányzás-, alkohol-, kábítószer-használat megelőzésében alkalmazható módszerek). A kortársak modell-szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzás elleni norma kialakítását, hatásukat direkt és indirekt módon is kifejthetik – lehetnek irodalmi, filmbeli alakok, vagy iskolai kortársak. Színtér programok A diákok több évet (3-6) töltenek el nálunk, ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, preferenciák kialakulását. Az iskola egyes részterületeken kezdeményez változtatásokat pl. táplálkozás, testmozgás, dohányzás stb. azzal a szándékkal, hogy a változás ne csak a konkrét területen legyen érezhető, hanem terjedjen túl önmagán. Közösségi alapú, komplex egészségfejlesztő programok Az iskola weblapja, a helyi újság, a kábeltévé segítségével más fiatalokhoz, a felnőttekhez is eljutnak információk, pozitív példák, ezáltal rájuk is hatást gyakorolhatunk.
15
4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 4.1. Közösségfejlesztés Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom (a tanulók és az iskola) közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolai közösséghez való tartozást. Iskolánk elsődleges céljai közé tartozik, hogy biztonságos környezetet teremtsen, mely maximálisan segíti a tanulási, tanítási folyamatot. Az elkészült minőségbiztosítási felmérések azt mutatják, hogy tanulóink elégedettek intézményünk légkörével, ezzel összhangban szeretnénk továbbvinni a közösséghez tartozás érzésének megerősítését és egymás (a másság) felelősséggel való elfogadását. Kizárni vagy legalább minimálisra csökkenteni azt a zavaró tényezőt, mely iskolánkat sem kerülte el az elmúlt években: a legcsekélyebb problémák jelentkezésekor fellépő agresszív magatartást. Közvetett szereplők: külsős előadók, gyakorlati oktatásban érintettek, szakmai szervezetek.
16
A következő táblázatban a közvetlen érintettek, a legfontosabb tényezők és a kapcsolatok jelennek meg: A közösségfejlesztés szintjei
Intézmény
Szereplők 1. nevelőtestület, 2. munkaközösségek, 3. egy osztályban tanítók közössége, 4. kollégiumi nevelők, 5. diákönkormányzat, 6. szülői szervezet.
1.osztályfőnök, 2.tanárok, Osztály / csoport szakoktatók, 3.tanulók. 1.tanárok, szakoktatók, 2.tanulók, Szabadidős - és 3. diákönkormányzat, sportcsoportok 4. szabadidő-szervező 5. diáksportkör
Munkamódszerek
Helyszínek
Események
Formális és nem formális: értekezletek, esetmegbeszélések, tájékoztató / tájékozódó megbeszélések.
Aulák, tornaterem, tanétterem, külsős helyszín
Városi ünnepségek, Nyílt nap, Média megjelenések,
Frontális és csoportfoglalkozások, differenciálás, projektmódszer.
Tanítási órákon, osztályban, megbeszéléseken
Napi programok, osztályterem dekoráció, tanórai feladatok: projektmunka, kooperatív munka.
Tanórán kívüli Iskolai- és csoportrendezvények, foglalkozás okon, versenyek, kirándulások, diákkörök. könyvtárban , sportkörökben.
Avató, Farsang, Diáknap, Életmód napok (sport, túra, mentális egészség, …) Osztálykirándulás ok, egyéb közösségépítő programok
1. Tanulóknál: 1.diákok, Önismereti tréning, 2.pedagógusok, Szociális készségfejlesztés. Mentálhigiénés 3.gyermek és ifjúságvédelmi 2. Pedagógusoknál mikro-csoportok felelős Mentálhigiénés konzultáció, 4.ifjúsági védőnő Esetmegbeszélő csoport, Konfliktuskezelés tréning.
17
Önismereti, konfliktuskezelési csoportok külsős előadók foglalkozásai
A közösségfejlesztésről több tanévben érdemes gondolkodni. Lassú építkezés a közösségek/osztályok/csoportok képessé tétele a közösség általi fejlődésre. Ugyanakkor bármikor véget is érhet a közösségfejlesztői/osztályfőnöki/pedagógusi közreműködés, ha a közösség már elég erős, önálló és cselekvő kész arra, hogy a kezdeményezést a közösségfejlesztőtől átvegye és maga a közösség, generáljon újabb és újabb közösségi tevékenységeket. Az iskola- illetve osztályközösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét. Ez többlépcsős folyamat, de nem feltétlenül egymásra épül, hanem párhuzamosan is történhet. A forrás elsősorban a tanulók, munkatársak tudása az intézményről, ezért az információáramlás lényeges faktor. A közösségfejlesztési folyamat során nagyon fontos, hogy legyen egy „hely” a közös gondolkodásra, tervezésre, az aktualitások megbeszélésére. Az akár pár perces, akár több órás találkozások megvalósításához ún. „közösségbarát” környezet kialakítására van szükség, ami biztosítja a közösségi és a kooperatív munka lehetőségét. A közösségépítés sikerét elősegítő tanterem a differenciált, az érdeklődésnek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés előfeltételét biztosítja a sokszínű tevékenységrendszerhez igazodó lehetőségekkel. Erre legalkalmasabb egy vagy több olyan helyiség, amely a szükségleteknek megfelelően mobil eszközökkel rendelkezik, átrendezhető, a közös munkálkodáshoz anyagok, egyéb eszközök, 2-3 számítógép rendelkezésre áll. A tanulóbarát környezet kialakítása fontos, de önmagában nem elégséges eszköze egy módszertanilag tudatosabb pedagógiának. Kommunikáció az iskolában Egy szervezeten belül a mindennapi élet folyamatszabályozásának alapvető része, az együttműködés feltétele a szervezeti kommunikáció. Csak azokat az embereket lehet együtt működtetni, csak azok tudnak együttműködni, akik „azonos nyelven” kommunikálnak egymással, ezért a szervezettel együtt tudatosan kell felépíteni, fenntartani az információs rendszert is. Az információadás hatékonyságának alapelvei közé tartozik, hogy cél, helyzet- és feladat specifikus legyen. Fontos, hogy kiknek szól az üzenet, hisz eszerint szükséges differenciálni a kommunikációt. Összegzés Közösségfejlesztő munkánk során figyelembe vesszük, hogy napjainkban háttérbe szorultak a hagyományos közösségi értékek, helyüket az önállóság, a határozottság, az önérzetesség, az empátia és a tolerancia vette át. Fontos a következetesség, mivel bármilyen tevékenység sikerének záloga a kitartás. Egyrészt, a közösségi munka tanulóinknak azon képességéről szól, hogy együtt cselekedjenek, hogy befolyásolják, sőt irányítsák az Őket érintő kérdések, megoldását. Másrészt, a közösségi munka lényege, hogy felhasználjuk diákjaink képességeit, tudását és tapasztalatait azon kezdeményezések során, amelyek valamely iskolai, problémára hivatott válaszolni. Az egészségnevelési- és a környezeti nevelési program, valamint az IPR és a Híd I.-II. programok bevezetése, jó gyakorlatok megismerése, valamint különböző pályázatok a folyamatos fejlesztés lehetőségét teremtik meg és formálják iskolánk közösségét.
18
4.2. Közösségépítő, közösségfejlesztő programterv Program célja: olyan közösségek kialakítása, melyben a tanulók megtapasztalják és megtanulják az egyéni és közösségi normákat, a tiszteletet, a másság elfogadását és mindemellett önállóságukat is formáljuk, önismeretüket fejlesztjük. Program fő elemei
Időpont
Szervezési feladatok
Célcsoport
Felelősök
1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Kooperatív munkaszervezés
**
Projektmunka
**
Felkészülés – kivitelezés – értékelés, visszacsatolás
osztályok, szakmacsoportok
Szaktanárok, védőnő, külsős előadók
2. A tanítási órán kívüli közösségfejlesztő tevékenységek Hagyományőrző tevékenységek
munkaterv sz.
Nyílt nap
évente egy
Közösségfejlesztő Negyedévente délutánok
Külön forgatókönyvvel
minden diák
Iskolavezetés
Igényfelmérés, programtervezés, kivitelezés
tetszőleges csoportok
Osztályfőnök, szaktanárok
3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Avató
Október
Farsang
Február
Osztálykirándulások
*
9. évfolyam Szükségletfelmérés, Helyszín megválasztása, Program összeállítása, Eszközigény felmérése
minden évfolyam
DÖK vezető pedagógus, osztályfőnökök
adott osztály
4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatok Filmklub
kéthavonta
Filmlista elkészítése
bármelyik SzabadidőÉletmód napok (túra, Program, költségterv félévente 1-2 szervezésével sport, mentális elkészítése, megvalósítók évfolyam igény nap szerint megbízott tanárok egészség, stb.) kiválasztása, megvalósítás Színházlátogatás
Félévente 1
Program költségterv elkészítése, egyeztetés a színházzal
* Szükség és igény szerint módosítható **Az iskolai munkaterv szerint, illetve a tantárgyak tematikájához illeszkedve tanévenként eltérő lehet. 19
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. A nevelőtestület minden tagjának közös feladata: a/ felkészültsége és tudása legmagasabb szintjén oktatni és nevelni a szakközépiskolába és kollégiumba beírt tanulókat a Köznevelési törvény, a Nat, a szaktárgyi kerettantervek és iskolánk alapdokumentumaiban rögzítettek alapelvek, célok és feladatok betartása mentén; b/Minden nevelő és oktató köteles szakmailag és pedagógiailag folyamatosan képezni magát a korszerű nevelés és oktatás biztosítása érdekében; c/ az oktató-nevelőmunka folyamán az intézmény, a fenntartó, a tanulók, szülők, intézményi partnerek- leendő munkaadók érdekeit szem előtt tartani.
A pedagógusok egyéni feladata: a/ A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, a tanulók személyiségének optimális fejlesztése és a szakmai/szaktárgyi tudás közvetítése a tanulók felé; b/ az intézmény általános működési feladatainak ellátása: kötelező adminisztrációs feladatok ellátása, ügyeleti tevékenység, tanórán kívüli programok törvényi előírásoknak megfelelő szervezése, lebonyolítása; c/ minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése: -
a tantervekben rögzítettek szerint elkészített éves tanmenetek szerinti oktató munka végrehajtása; a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése
-
a pedagógusokra érvényes írott és íratlan etikai elvárások betartása; személyes példamutatás
-
a pedagógiai tevékenység maradéktalan ellátásához szükséges feladatok vállalása; az iskola vezetői által meghatározott feladatok /pl.: helyettesítés, ügyelet/; teljesítése
-
az intézményt érintő problémák, konfliktusok (tanár-diák; munkatársi; vezető-beosztott; szülő-nevelő) mindenkori helyes kezelése
-
a tanulók testi épségének és lelki egészségének óvása, az egészséges életmódra nevelés
-
közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,
-
az intézményt érintő belső kérdések bizalma kezelése; szolgálati titoktartás. Az osztályfőnöki munka, és az osztályfőnök feladatai: I. Az osztályfőnökök kiválasztása, megbízása a) Az osztályfőnököt - az iskolavezetés javaslata alapján - az igazgató bízza meg; az osztályfőnök ettől kezdve felelős vezetője az osztályközösségnek. b) Osztályfőnöki megbízás elsősorban annak adható, aki az intézmény főfoglalkozású tanára, és 20
legalább egy éves tanári gyakorlattal rendelkezik. (Ha olyan tanár kap osztályfőnöki megbízást, aki nem tesz eleget a fenti feltételeknek, akkor az igazgató köteles döntését a nevelőtestületnek megindokolni.) c) A tantárgyfelosztásnál kiemelt szempont, hogy osztályfőnöki munkát ellátó tanár lehetőleg az alapóraszámhoz közeli óraszámban tanítsanak. d) Az osztályfőnöki munka végzéséért osztályfőnöki pótlék jár. II. Az osztályfőnök feladatai 1. Alapfeladatai a) A tanulók tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás; tájékoztatás; b) Az osztályfőnök a munkáját az intézmény Pedagógiai programjában rögzített nevelési-oktatási céloknak, terveknek megfelelően látja el, c) Kiemelt feladata tanulói személyiségének sokoldalú, alapos megismerése, differenciált fejlesztése d) Munkáját az aktuális nevelési évre elkészített tanmenet szerint végzi, e) Az osztályközösség közösségi életének irányítója, feladata az öntevékenységük, önkormányzati képességük fejlesztése, f) Figyelemmel kíséri tanulói személyiségfejlődését, munkáját, ennek alapján beszámoló készít az év végi osztályozó értekezletre: -
az osztály tanulmányi eredményeiről beszámol a hiányzások mértékéről az osztály közösségi munkájáról a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesít tanulókról.
g) Év közben – szükség szerint – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. h) Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrzés útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. 2. A diákönkormányzat segítése a) Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. b) Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőleg minden iskolai Diáktanács-ülés után beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőket. 3. Felmérések Az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszintű lebonyolítását, összesítését elvégzi, elvégezteti. 4. Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése: a) Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. 21
b) Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. c) Figyeli az igazolt és igazolatlan hiányzásokat, és az érvényben lévő törvényi előírások szerint értesíti a szülőket és a hatóságot. d.) Folyamatosan figyeli osztálya termének állapotát, a berendezési tárgyakat, jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról. 5. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) Kiemelt adminisztrációs feladata a tanulók előmenetelével, fejlődésével kapcsolatos dokumentumok folyamatos vezetése: az osztálynapló (osztályozó) tanulói személyi részének kitöltése, a haladási napló napra kész vezetése, a tanári beírások figyelemmel kísérése, ellenőrzése; az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét. b) Ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése. c) A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. d) Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. e) A javító, különbözeti és osztályozó stb. vizsgákkal, kapcsolatos adminisztráció elvégzése. f) Anyakönyvek kitöltése és vezetése. g) Érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése. h) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. 6. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők a) Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját. b) A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. c) Az első osztályfőnöki órán vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól. d) Az osztály diákönkormányzati képviselője révén az osztályfőnöki órákon tájékoztatja az osztályt a diákönkormányzati határozatokról, tevékenységekről. 7. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. b) A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyaavató, szalagavató, osztály-karácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát. 8. A szabadidő-szervező segítségével megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat. 22
9. Szülőkkel való kapcsolattartás a) Egy évben legalább két szülői értekezletet tart b) Rendszeresen lehetőséget biztosít a szülők számára, hogy a fogadóórákon tájékozódhassanak gyermekük iskolai munkájáról 10. Kapcsolatot tart a védőnővel, illetve az ifjúságvédelmi felelőssel.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Beilleszkedési és magatartási nehézségeknek hívjuk azt a tünet együttest, amikor a gyermek viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. A problémák okai lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Az állandó okok között meg kell említeni a különböző fokú organikus zavarokat és a nem megfelelő szociális hátteret. Tünetként előfordulhat agresszív, a környezet ellen forduló viselkedés, de a passzív, szorongó, gátolt gyermekek is különleges figyelmet igényelnek. Mivel az ilyen tanulók speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek, fontos a minél előbbi kiszűrésük. A következő teendő a beilleszkedési, magatartási nehézség okainak feltárása, majd a megfelelő, egyénre szabott kezelési program kidolgozása. A súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztályés iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógus közreműködésével. Tanórán belüli pedagógiai tevékenységek: Egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése. A feladattartás és a feladattudat fejlesztése. Az órakeretben tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítani az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkóztatását, Állandó ellenőrzés, segítés a feladatok megoldásában. Folyamatos meggyőzés a viselkedési normák elfogadására, pozitív minta. A megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulóval. Drog és bűnmegelőzési programok. Tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek: -
Folyamatos kapcsolattartás a szülővel Fejlesztő óra szervezése Külső segítség igénybe vétele, szükség esetén nevelési tanácsadóval, ideggondozóval, 23
pszichológussal való együttműködés. Sikerélményhez juttatás: sporttevékenység, szakkörök. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai: az osztályfőnök meghatározó szerepe Fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét mind tanórán, mind a tanórákon kívül. 6.2. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása iskolánkban 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (25) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolánk vállalja az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését: -
olvasási zavar (diszlexia) írás zavar (diszgráfia) aritmetikai készségek zavara (számolási zavar - diszkalkulia) iskolai készségek kevert zavara kevert specifikus fejlődési zavar enyhe fokú hallássérülés, nagyothallás súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség enyhén értelmi fogyatékos a többi tanulóval együtt nevelhető (integráltan oktatható) tanulási akadályozottság egyéb pszichés zavarral küzd.
Ezen tanulóknak iskolánkba való felvételénél érvényes szakértői véleménnyel kell rendelkezniük , továbbá egyes szakmák esetén, alkalmassági vizsgálaton is részt kell venniük. Integrált nevelést biztosításának a megvalósulása az intézményben Iskolánk az SNI tanulók megsegítéséhez igénybe veszi az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó segítségét, továbbá ezen intézmények szakvéleményében foglaltaknak megfelelően megszervezi e tanulók, habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatását a Nevelési Tanácsadó és a szakértő bizottságok ajánlása szerint megszervezi a tanulók fejlesztő felzárkóztatását, korrepetálását. (Az Nkt. 47.§ (1) és (8) bekezdése alapján.) A Nevelési Tanácsadó továbbképzéseket is szervez az intézményben dolgozó pedagógusok részére segítséget, ötleteket nyújt a tanulók fejlesztéséhez. (könyvek, segédletek, gyakorlatok, eszközök, módszertani ötletek) A tanulók nevelésében a többségi pedagógusoknak a munkáját a tanulási zavar típusának megfelelő gyógypedagógus segíti. Ha szükséges egyéb szakember a tanuló problémáinak a megoldásához, akkor ezen szakemberrel is felveszi a kapcsolatot iskolánk. (pl: pszichológus, pszichopedagógus, szurdópedagógus stb.) Folyamatosan kapcsolatot tartunk és segítik munkánkat Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények. (Dr. Nagy László EGYMI /Kőszeg/, Tóth Antal EGYMI /Sopron/) Ezen intézmények lehetőséget nyújtanak a folyamatos továbbképzésekre, segítik intézményünket módszertanilag. (könyvek, segédletek, gyakorlatok, eszközök, módszertani ötletek) 24
Integrált nevelésben résztvevő SNI tanulók részére járó kedvezmények A Közoktatási törvény figyelembe vételével: Az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság és a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a tanulót. (Ntk 46.§ (6) bekezdése alapján) Abban az esetben, ha a szakmai követelmények az adott tantárgyból való vizsgát elő nem írják. (A gyakorlati képzés kivételével! Szakmai vizsga alól az igazgató adhat mentesítést!) A tanuló egyes tantárgyból illetve tantárgyrészekből való értékelés és minősítése alól való mentesítésénél, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére (egyéni fejlesztési terv alapján) így segítve a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A tanuló részére biztosítani kell a hosszabb felkészülési, kidolgozási időt, továbbá segítséget kell nyújtani részére, hogy elérje a tanév végére a szükséges követelménynek a megfelelő szintjét. (felvételi, osztályozó, modulzáró, szint, különbözeti, javító, érettségi, szakmai vizsgákra vonatkozhatnak ezen kedvezmények) Az iskolai tanulmányok, írásbeli beszámolók során lehetővé kell tenni ezen tanulók részére a segédeszközök (írógép, számítógép, szótár, számológép stb.) alkalmazását, továbbá az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Teljes mentesítésnél lehetőség van arra, hogy érettségi vizsga esetén másik tantárgyat válasszon a tanuló. Kollégiumi ellátás. Étkezés. Tankönyvtámogatás. Ezen kedvezményeket csak érvényes szakértői vélemény alapján kaphatja meg a tanuló. A szakvélemények érvényességét a felülvizsgálatokon való részvétel adja meg. Egyéni fejlesztési terv megvalósulásáért, integrált nevelésért-oktatásért felelős személyek és kompetenciájuk, feladatuk Gyógypedagógus kompetenciája/feladatai: Iskolánk az integrált nevelés-oktatás ill. a sikeres felzárkóztatás érdekében gyógypedagógust alkalmaz. Az SNI tanulók integrált nevelésében és oktatásában részt vevő gyógypedagógiai tanár/terapeuta feladatai (tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs, habilitációs órakeretben, e foglalkozásokon támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az épen maradt funkciókra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, osztályfőnökökkel (gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, védőnővel, nevelési tanácsadó dolgozóival, szakértői bizottság dolgozóival stb.), figyelembe veszi ezen pedagógusok javaslatait, észrevételeit, tapasztalatait; javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek, könyvek, segédletek, eszközök alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, hiányzásait, továbbá részt vesz a részeredmények értékelésében; segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges speciális eszközök, könyvek, segédletek kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; 25
segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését (szakvéleményét), előkészíti a határozatot; javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeit figyelembe vevő környezet kialakítására, tekintetbe véve a tanuló problémáját (eszközök, módszerek, segédletek, könyvek, tanuló elhelyezése az osztályteremben, egyéni segítségadás stb.); folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, tanácsadást végez; konzultációs lehetőséget biztosít pedagógusok és szülők részére; ha szükséges további szakemberekkel is felveszi a kapcsolatot; vezeti a dokumentációkat: egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs/habilitációs egyéni fejlődési lap külívét és belívét; egyéni fejlesztési terveket készít órarendet készít; felülvizsgálathoz szükséges szaktanári véleményeket összegyűjti és az ehhez szükséges dokumentációkat a szakvélemény alapján kitölti; lejelentésekhez adatokat biztosít/ad. Többségi pedagógusok kompetenciája tiszteletben tartja az SNI tanulók emberi méltóságát, jogait; figyelembe veszi a tananyag feldolgozásánál a tantárgyi tartalmakat az SNI tanulókra vonatkozóan; egyéni fejlődési ütemet biztosít, differenciált nevelést, oktatást biztosít individuális technikákat, módszereket alkalmaz; egy-egy nevelési helyzet során kialakuló probléma megoldásához alternatívákat/megoldási lehetőségeket keres; alkalmazkodik a különböző tanulók eltérő képességeihez, viselkedéséhez; együttműködik a különböző szakemberekkel (pl: gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, védőnővel, gyógypedagógussal stb.), a gyógypedagógus javaslatait figyelembe veszi és beépíti a pedagógiai munkájába, értékelésébe; értékelés során a tanuló teljesítményeit fejlettségi szintjéhez, egyéni képességeihez viszonyítja; a pedagógiai diagnózisban szereplő feladatokat, javaslatokat beépíti az értékelésbe (ezt folyamatosan végzi), a tanuló teljesítményének a vizsgálata során ha szükséges megváltoztatja módszereit, eljárásait; folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanulót oktató pedagógusokkal és gyógypedagógussal; ha szükséges kezdeményezi a tanuló vizsgálatát (szaktanári véleményében értékeli a tanuló magatartását, tanulmányi eredményét, nehézségeit), ennek érdekében felveszi a gyógypedagógussal a kapcsolatot; az osztályfőnök segítséget nyújt a rehabilitációs/habilitációs órák, fejlesztő felzárkóztató foglalkozások beépítésébe az órarendbe; az osztályfőnök segítséget nyújt a hiányzások ellenőrzésében; ellenőrzi, a foglalkozások meglétét, fejlesztési terv megvalósítását az összes pedagógustól, gyógypedagógustól. A tanulók megsegítése érdekében esetmegbeszéléseket tartunk 3 havi rendszerességgel. Ha szükséges módosítjuk a tanuló egyénre szabott fejlesztési tervét. A SNI tanulók nevelése, oktatása során a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” vesszük figyelembe.
26
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 7.1. A tanuló véleményezési joga A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanuló közösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, megszervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók döntése a Házirendet nem sértheti. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről: -
az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról,
-
az iskola működéséről,
továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. A tanuló javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat: tanórán az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi tanuló művelődéshez való jogát, diákképviselője diákközgyűlésen.
közreműködésével
a
diákönkormányzat
ülésein,
valamint
A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti alkalmazottainak és tanulóinak személyiségi jogát, illetve emberi méltóságát.
az
a
iskola
A tanulók a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti. 7.2. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati elnök, illetve az iskolai diákbizottság áll. 27
A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg, határozatlan időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni -
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása/módosítása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 7.3. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:
-
az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben, egyéb tisztségviselők választása. (sport-, kulturális-, stb. felelősök/delegáltak)
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 8.1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A társadalom a pedagógus cselekedeteit a gyerekekre, a tanulókra gyakorolt hatásától, a szülőkkel való kapcsolattartás eredményességétől függően értékeli. A diákok éles szemmel figyelik tanáraik cselekedeteit, egymás közötti kapcsolatait. A hatékony nevelés-oktatás csak az érdekelt felek együttműködése során valósulhat meg. A hagyományos információáramlás (szülői értekezletek, fogadóórák, ellenőrzőn keresztüli tájékoztatás) mellett a felmerülő gondok, problémák orvoslására a gyorsaság érdekében a tanárszülő közvetlen kapcsolat felvétele ajánlatos (megfelelő körülmények rendelkezésre állnak telefon, fogadószoba). A rendszeres tájékoztatás, tájékozódás, a közös gondolkodás hozhat csak pozitív eredményt. 28
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén,
-
az osztályfőnökök félévente egyszer az osztályok szülői értekezletein. 8.2. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái a) szülői értekezletek Egy tanévben két alkalommal tartunk (szept.-okt. és jan.-febr.), melynek célja a folyamatos kapcsolattartás kialakítása.
-
Feladata: A szülők tájékoztatása az iskola céljairól, a tanulók feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskolai házirendről. A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról; különféle, az iskola életéhez kapcsolódó programokról. A szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak az összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. b) fogadóórák Tanévenként négy alkalommal biztosítunk fogadóórát a szülők számára. Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének a segítése konkrét tanácsokkal. Hathatósabb, ha ezen a megbeszélésen a tanuló is jelen van, ennek a lehetőségét biztosítjuk. A félév utolsó fogadóórája előtt az osztályfőnök a szülőket írásban értesíti, ha a tanuló valamely tantárgy(ak)ból bukásra áll. c) családlátogatás Eseti jelleggel az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi az egyes gyerekkel kapcsolatban felmerült rendkívüli problémák megoldása végett. A családlátogatás célja a gyermek otthoni környezetének, tanulási körülményeinek megismerése ill. tanácsadás a tanuló optimálisabb fejlesztése érdekében. d) nyílt nap A leendő kilencedik évfolyamosok és szüleik részére a beiratkozás előtt módot adunk arra, 29
hogy megismerjék az iskola kínálatát, az itt folyó oktató-nevelő munkát. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt nap időpontját az iskolai munkatervben évente határozzuk meg. e) értesítések, írásbeli tájékoztatók A szülőkkel való napi kapcsolattartás eszköze az ellenőrző könyv. A pedagógusok ebbe írják a tanulók érdemjegyeit, munkájukkal kapcsolatos észrevételeiket, az iskola életét érintő tájékoztatásokat. Telefonon értesítjük a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy ha olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell vinni az iskolából. Ha a szülővel való kapcsolattartás nem működik az ellenőrző könyv segítségével, vagy ha kiugróan megnövekszik a tanuló hiányzása, igazolatlan hiányzása, vagy egyéb komoly probléma merül fel a tanulóval kapcsolatosan, akkor a szülőt hivatalos levélben értesítjük és személyes esetmegbeszélés céljából behívjuk az iskolába. f) iskolai honlap A szülők, érdeklődők naprakész információt szerezhetnek a tanulókat érintő programokról, feladatokról, lehetőségekről, eredményekről. A szülőkkel való kapcsolattartás fóruma: Szülői Munkaközösség A szülők osztályonként 2-3 főt ( az osztálylétszámtól függően ) választanak érdekeik képviseletére. Az osztályokból delegált szülők közössége a Szülői Munkaközösség, amely alakuló ülésén titkos szavazással elnököt választ tagjai közül. A diákokkal való kapcsolattartás fórumai: a diákönkormányzat vezetőségének ülése A tanulók osztályonként 2 főt választanak érdekeik képviseletére. Az osztályonkénti 2 főből álló választmány alkotja az iskolai diákönkormányzat vezetőségét. g) diákközgyűlés Félévente egyszer tartunk diákközgyűlést, ahol a tanulók elmondhatják véleményüket az iskola életéről, javaslatokat tehetnek vele kapcsolatban. A diákfórumokon az iskola igazgatója tájékoztatást nyújt az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról.
Az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái: -
évenként megrendezett partnertalálkozó a partnerek rendezvényein való részvétel folyamatos kapcsolttartás, együttműködés telekomunikáció)
30
a
partnerekkel
(személyes,
internet,
9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei
9.1. Tanulmányok alatti vizsgák Amennyiben a pedagógus tanév során valamilyen ok miatt nem tudja a tanuló teljesítményét értékelni, minősíteni, akkor azt a tanév során szervezett vizsga keretében – a tanulmányok alatti vizsgán – kell megtennie. A tanulmányok alatti vizsgák ideje Különbözeti és beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kerülhet sor. Ha az iskola osztályozó-, különbözeti- beszámoltató vizsgát nem a tanév végén szervezi, és a tanuló ilyen vizsgán elégtelen minősítést szerez, a vizsgát követő három hónapon belül jelöli ki a javítóvizsga időszakot. Az intézményegységben tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az intézményegység vezető, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Az új időpontnak azonban benn kell maradnia a kijelölt vizsgaidőszakban. A vizsgakövetelményeket és a vizsga részeit az iskola határozza meg, ezt a Pedagógiai Program mellékletei tartalmazzák. 9.2. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái Osztályozóvizsga A nevelőtestület határozata alapján osztályozóvizsgát tehet, teljesítményének értékelése céljából, ha a tanuló a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, és emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudtuk megállapítani. Az osztályozóvizsgához vezető hiányzás mértéke: szakiskola és szakközépiskola általános műveltséget megalapozó szakaszában 250 óra; szakiskola és szakközépiskola szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-a; egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%-a. Osztályozóvizsgát kell tennie félévkor és év végén továbbá, ha: az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, mint magántanulót, az igazgató felmentette – kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, a jogszabály szerinti sajátos helyzete miatt, az igazgató engedélyezte számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben, ha élni kíván az érettségivizsgaszabályzat által adott lehetőséggel, és előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az iskola helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Az osztályozóvizsga ebben az esetben nem automatikus, a szaktanár javaslata alapján az igazgató dönti el, hagy a tanuló tehet-e osztályozó vizsgát. Idejét az éves Munkaterv rögzíti. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló augusztusban nem tehet osztályozóvizsgát. Egyedi esetben, külön kérvény alapján, az igazgatói engedélyezheti az augusztusi osztályozó vizsgát. 31
Ha egy határozatban arra kötelezett tanuló a tanév végéig, június 15-ig nem tesz osztályozóvizsgát, abból a tantárgyból nem osztályozható, de augusztusban már csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. Ha szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, azt nem ismételheti meg, tanévet kell ismételnie. Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás, iskolatípus változtatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként az iskola előírja a különbözeti vizsga letételét. Olyan tantárgyból vagy tananyagrészből kell különbözeti vizsgát tenni a tanulónak, amelyet az iskola a megkezdett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, és amely tantárgy, tanagyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározására mindig egyedileg hoz határozatot az igazgató, a jelentkező tanuló esetében. Ezt indokolja, hogy a jelentkező tanulók eltérő tanulmányi múlttal kívánnak ilyen vizsgát tenni. Javítóvizsga tehet.
Ha a tanuló tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát
Javítóvizsgára a tanulónak jelentkeznie kell, a tanév utolsó napját követő tizenötöt munkanapon belül. A jelentkezési szándékát írásban kell megtennie, az iskola Titkárságán. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor, ha a tanuló az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelőtestület – a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével – engedélyezte. A tanuló, amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból, tantárgyakból megbukott, és a nevelőtestület döntése szerint javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt teljesíthesse. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja az Oktatási Hivatal által vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Informatika Biológia Fizika Földünk és környezetünk Kémia Ének-zene Testnevelés és sport Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat
Írásbeli X X X X X X X X X X
X
Szóbeli X X X X X X X X X X X X X X
Gyakorlati
X
X X X
32
Vizsgaidőszakok: -
javítóvizsga: augusztus 15 – augusztus 31. között osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban
Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Jelentkezés a vizsgákra: A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában beszerezhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára (a gondviselő aláírásával kiskorú tanuló esetén). A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára: Osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. 9.3. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől: osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően (A szaktanár a témakijelölést 3 pld- ban készíti el a diák, a munkaközösség- vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben, egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk 33
gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 60 perc, magyar nyelv és irodalomból 90 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A gyakorlati vizsgák rendje: A vizsgát megelőzően egy hónappal a megfelelő szaktanár szakmacsoportja ellenőrzése mellett és az igazgató jóváhagyásával elkészíti a gyakorlati vizsgafeladatokat. A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, a gyakorlativizsga helyéről, és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokról. A gyakorlati részt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó: -
Nevét Születési idejét Tanult szakma megnevezését Vizsgamunka tárgyát Vizsga értékelését Az osztályzatot Az értékelést a gyakorlati oktatást végző tanár írja alá. 9.4. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 9.5. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.
34
10. A felvétel és az átvétel - Nkt. és a Szakképzésről szóló törvény keretei közötti – helyi szabályai Tanulói jogviszony-létesítése A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozás alapján, annak napján jön létre. Felvétel Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra, a tanév rendjében meghatározott időben. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük azokat a sajátos helyzetű tanulókat, akiknek lakóhelye az iskola székhelyén, illetve telephelyén van. A sajátos helyzetet igazoló dokumentum fénymásolatát a jelentkezési laphoz kell csatolni. Intézményünk sajátos helyzetűnek tekinti a következő tanulókat: -
átmeneti gondozásban, átmeneti, vagy tartós nevelésben nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, családi pótlékra saját jogon jogosult. A tanév rendjében meghatározott felvételi időn túl jelentkezett tanulófelvételéről az iskola igazgatója dönt, a tanuló(és kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) meghallgatása után. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az igazgató dönt. Egy osztályon belül a csoportbontásokra szaktanárok javaslata alapján, a tanulók tudásszintjének figyelembe vételével történnek Átlépés más oktatási intézménybe Tanulói jogviszonyt a tanköteles tanuló esetében akkor szüntetünk meg, ha a befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről (befogadó nyilatkozat). Nem tanköteles kiskorútanulónál a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges az iskolánkból való kimaradáshoz. Átvétel iskolán belül másik osztályba, csoportba Indokolt esetben tanulmányi előmenetelének érdekében, vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatta tanuló(kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérvényt ír az igazgatónak. Az igazgató az osztályfőnök, s a szakmai munkaközösség-vezető véleményét kikéri, meghallgatja, s ezek alapján dönt. Döntés érőlírásban értesíti a tanulót, vagy törvényes képviselőjét. Osztályon belül, másik csoportba való átvétel esetén is ugyanez az eljárás. 35
11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés, szakmai óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg 9. évfolyam Elsősegély nyújtás fogalma, alapja, célja Elsősegélynyújtó-, védelme Segítség kérése, mentőhívás, Központi Irányító Csoport Baleset megelőzés (otthoni, iskolai) Baleseti helyszín-, helyszínbiztosítás. Kimentés. Sérülések súlyosságának felismerése-csoportosítása (könnyű, súlyos, életveszélyes) ellátás sorrendje. Sérültek vetköztetése. Eszméletlen beteg felismerése és ellátása (légzés vizsg. stabil oldalfekvés, Eschmark féle műfogás) 10. évfolyam Eszméletlen beteg ellátás, újraélesztés. Krónikus betegségek miatt fellépő veszély helyzetek elsősegélynyújtása (diabetes, epilepszia, ájulás, asthma) Iskolai balesetek- ellátásuk. Sebek fajtái, ellátásuk. (kisebb sérülések) Mozgás szervi sérülések (törések, ficam, rándulás) Vérzések fajtái, ellátásuk. 11. évfolyam Utcai balesetek- helyszínbiztosítás, segítségkérés, sérülés súlyossága, ellátása.( komplikált helyzetek felismerése, pl bukosisak eltávolitás) Különleges sérülések és ellátásuk. (mellkas, koponya, has, gerinc) Égés, fagyási sérülések. Schokk 12. évfolyam Vegyszer okozta sérülések (sav, lúg) Mérgezések (gyógyszer, alkohol, drog, gázok, étel) Áramütés. „baleset megelőzés” leendő szülőknek gyermek balesetek megelőzése Foglalkozási balesetek, ellátásuk.
36
III. A helyi tanterv 1. A választott kerettanterv megnevezése Jogszabályok: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról, 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet – az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, valamint a hatályos szakmai vizsgakövetelmények (SZVK) alapján.
Lásd: Helyi tanterv: A szakközépiskola 9 – 12. évfolyamának közismereti képzéséhez Helyi tanterv: A szakiskola 9 – 11. évfolyamának közismereti képzéshez Helyi tanterv: A szakiskolát végzettek középiskolájának I-II. (11-12. évfolyam) képzéséhez Helyi tanterv: HÍD 1. program, közismereti képzéshez Helyi tanterv: HÍD 2. program, közismereti képzéshez A-B-C variáció Szakmai program
37
2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagai, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései, óraszámai.
Lásd: Helyi tanterv: A szakközépiskola 9 – 12. évfolyamának közismereti képzéséhez Helyi tanterv: A szakiskola 9 – 11. évfolyamának közismereti képzéshez Helyi tanterv: A szakiskolát végzettek középiskolájának I-II. (11-12. évfolyam) képzéséhez Helyi tanterv: HÍD 1. program, közismereti képzéshez Helyi tanterv: HÍD 2. program, közismereti képzéshez A-B-C variáció Szakmai program
38
3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az intézményi tanács és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el. A Könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési áron) jusson hozzá a tankönyvhöz. Az iskola biztosítja, hogy a tanuló az iskolai tankönyvellátás keretében jusson hozzá a tankönyvhöz, a 8/A. §ban foglaltak szerint. Az iskolai terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét, melyet a hatályos jogszabályok szerint kell megállapítani. 39
A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év június10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló jogosult az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 5.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre: Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, a normatív támogatás nem vehető igénybe, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, Az igényfelmérés adatait írásos formában április 28-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. Az igazgató felmérés eredményéről az igazgató minden évben a jogszabályban meghatározott időpontig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. Az igazgató ellenőrzi, összesíti és benyújtja a tankönyvtámogatást. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához azokat az okiratokat, igazolásokat kell bemutatni, amelyeket az érvényben lévő törvény és rendelet előír. a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, akkor tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló 40
tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős - amennyiben egyéb jogszabály másként nem rendelkezik - minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét jogszabály szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés összeállítása a tankönyvfelelős feladata oly módon, hogy előzetesen felméri az iskola munkaközösség-vezetőin keresztül a következő tanévben használni kívánt tankönyvek listáját osztályonként. A pedagógusok és szakmai közösségek a következő tanévre vonatkozó tankönyvek listáját úgy állítják össze, hogy annak összege lehetőség szerint nagymértékben ne haladja meg az adható tankönyvtámogatás mértékét. Május 31-ig közzé kell tennie a könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét. Az iskola igazgatója minden év június 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő kölcsönzéssel, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak ingyenes tankönyvellátásra. Amennyiben az iskola fenntartója, vagy más támogató további tankönyvvásárlási kedvezményt kíván a szülőknek nyújtani, arról is tájékoztatást kell adni. A felmérések eredményéről június 15-ig tájékoztatni kell a nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és az igazgató kikéri véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az igazgató e vélemények figyelembevételével június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét és erről tájékoztatja az iskolafenntartót, a szülőket és a nagykorú, cselekvőképes tanulókat. A szülőket tájékoztatni kell az adott osztályban használt tankönyvek össztömegéről is. Az igazgató kezdeményezheti a fenntartónál tankönyvellátási támogatás megítélését olyan diákoknál is, akik nem jogosultak állami tankönyvtámogatásra. Az igazgató szerzi be az iskola fenntartójának egyetértését az iskola tankönyvmegrendeléséről. A tankönyv megrendeléssel kapcsolatos határidők: - a tankönyvmegrendelés határideje április utolsó munkanapja; - a megrendelést június 30-ig lehet módosítani; - ugyancsak június 30-ig kell feltüntetni a normatív kedvezményben részesülőket; - a pótrendelés határideje szeptember 5-e.
41
4. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
Lásd: közismereti tanterv, HÍD I – II. program és szakmai program 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban, csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, valamint szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A 11-12. évfolyamon lehetőség van emeltszintű tantárgyak választására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. Az iskola kötelezően vállalja a középszintű érettségi megszervezését az alábbi nem kötelező érettségi tantárgyakból igény esetén: fizika, kémia, biológia, informatika, földrajz, testnevelés, szlovén nyelv, szlovén népismeret, szakmai alapismeretek Emelt szinten a kötelezőkön kívül: fizika, földrajz, szlovén nyelv.
42
7. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A témakörök részletező felsorolását Az érettségi részletes követelményeiről szóló 40/2002. számú OMrendelet tartalmazza.
7.1.Magyar nyelv és irodalom Irodalmi témakörök Szerzők, művek: 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. Kortárs magyar irodalom 5. Világirodalom 6. Színház és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések: 1. Témák, motívumok 2. Műfajok, poétika 3. Korszakok, stílustörténet 4. Irodalomtörténet Témakörök nyelvtanból 1. Ember és nyelv 2. A kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés 7.2. Matematika I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1. Halmazelmélet 2. Matematikai logika 3. Fogalmak, tételek 4. Kombinatorika 5. Gráfok II. Számelmélet, algebra 1. Alapműveletek 2. Természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 3. Racionális és irracionális számok 4. Hatvány, gyök, logaritmus 5. Betűkifejezések 6. Arányosság 43
7. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek 8. Középértékek, egyenlőtlenségek III. Függvények, az analízis elemei 1. A függvény 2. Egyváltozós valós függvények 3. Sorozatok 4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei IV. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 1. Elemi geometria 2. Geometriai transzformációk 3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4. Vektorok síkban és térben 5. Trigonometria 6. Koordinátageometria 7. Kerület, terület 8. Felszín, térfogat V. Valószínűségszámítás, statisztika 1. Leíró statisztika 2. Valószínűségszámítás elemei 7.3. Történelem
1. Az ókor kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi, politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzet államok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód 7.4. Élő idegen nyelvek 1. Személyes vonatkozások 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság és pénzügyek
7.5. Fizika
1. Mechanika 44
2. Termikus kölcsönhatások 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 5. Gravitáció, csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 7.6. Kémia Általános kémia: Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Szervetlen kémia: Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek Szerves kémia: A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás Kémiai számítások: Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia 7.6. Informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 45
7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat 7.7. Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különbözőszerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 7.8. Biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Az egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Az egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 7.9. Szlovén Népismeret 1. Történeti ismeretek 2. Néprajzi ismeretek 3. Földrajzi ismeretek 4. Társadalmi ismeretek 5. A szlovén kisebbség nyelvével kapcsolatos ismeretek 6. A szlovén kisebbség épített környezete 7. A szlovén kisebbség zene- és tánckultúrája 8. Kisebbségpolitikai ismeretek 7.10. Testnevelés 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok 46
7. 11. Társadalomismeret Társadalomismeret: A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Állampolgári ismeretek A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Jelenismeret: Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Az életmód átalakulása A növekedés határai Gazdasági ismeretek: Vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A gazdasági környezet A marketing alapjai A vállalkozás finanszírozása Fogyasztó a piacgazdaságban Nemzetközi kereskedelem Pszichológia: A test és a lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók A beszéd és a kommunikáció A motiváció, az érzelmek és az akarat A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek Lelki egészség és betegség 7.12. Elektronikai alapismeretek 1. Villamos alapfogalmak 2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 3. A villamos áram hatásai 4. Energiaforrások 5. Villamos erőtér 6. Mágneses erőtér 7. Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök 8. Többfázisú hálózatok 9. Villamos gépek 10. Passzív elektronikai áramkörök 11. Félvezető áramköri elemek 12. Tranzisztoros alapáramkörök 13. Alapáramkörök alkalmazásai 14. Impulzustechnikai alapáramkörök 15. Digitális alapáramkörök 47
16. Információátvitel, modulációs eljárások 7.13. Faipari alapismeretek 1. A fa mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője 2. Az élő fa 3. A fa makroszkópiája 4. A faanyag nedvességtartalma 5. Az iparban használt legfontosabb fafajok 6. A fa hibái és betegségei 7. A fából készült fontosabb ipari választékok 8. Bútoripari szerelvények 9. Faipari ragasztóanyagok 10. Faipari szakrajz alapfogalmai 11. Fakötések 12. Egyszerű bútorok szerkezetei 13. A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása 14. Forgácsolás elmélete 15. A fűrészáru természetes szárítása 16. A fűrészáru máglyázása 17. A fűrészáru mesterséges szárítása 18. A fűrészüzemi technológiák 19. Munka- tűz és környezetvédelem 7. 14. Gazdasági ismeretek 1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei 2. A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői 3. A pénz kialakulása és funkciói 4. A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése 5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők 6. A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák 7. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik 8. Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között 9. A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac 10. A piaci mechanizmus működési zavarai 11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában 12. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése 13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac 14. A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése 15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok 16. Költségvetés politika jellemzői 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai 19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák 20. A globalizáció 7.15. Gépészeti alapismeretek 48
1. A műszaki ábrázolás 2. Mechanika 3. Gépelemek 4. Műszaki mérések 5. Anyagismeret 6. Megmunkálások 7. Munka-, tűz- és környezetvédelem 7.16. Informatikai alapismeretek 1. Hardver alapismeretek 2. Szoftver alapismeretek 3. Szövegszerkesztés 4. Táblázatkezelés 5. Prezentáció és multimédia 6. Informatikai alapismeretek 7. Hálózati ismeretek 8. Programozási alapismeretek 9. Adatbázis-kezelés 10. Elektronikai alapismeretek 7.17. Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Vendéglátó és turizmus alapismeretek: A vendéglátás alapjai A vendéglátás tevékenységi körei A vendéglátás üzlethálózata A turizmus alapjai A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái A turizmus és a környezet összefüggései A vendéglátás és a turizmus kapcsolata A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere A turizmus piaca A vendéglátás piaca Általános ügyviteli alapismeretek A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Szállodai alapismeretek: Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások Marketing alapismeretek: A marketing fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói magatartás A piacszegmentálás A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer 49
A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, tervezése A Public Relations Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök
SZAKMAI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A szakképzésért felelős miniszter által rendeletben kiadott aktuális szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik.
8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei
8.1. Alapelvek -
A munkaközösségeknek meg kell egyezni az írásbelik rendjéről.
-
Egy napon maximum kettő témazáró dolgozat íratható.
9. évfolyam elején a szövegértésre, számolási készségekre vonatkozó felméréseket jeggyel nem, %-an értékeljük. Március-április hónapban a 12-13-14. évfolyam próbavizsga (írásbeli, interaktív, gyakorlati) eredménye súlyozott osztályzattal és/vagy a próba-szóbelik szövegesen értékelhetők. A tantárgyak helyi tantervében szerepelnek a beszámoltatásokra vonatkozó elképzelések, értékelési elvek, egyéb tudnivalók. Az otthoni felkészüléshez kijelölt írásbeli, gyakorlati és szóbeli feladatok a tanulónak rendelkezésre álló tankönyvekből, segédletekből adhatók fel, korlátozott mértékben. Elsősorban a készségek, kompetenciák fejlesztését, a bevésődést szolgálják.
50
8.2. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Terület Évközi tanulmányi munka
Számonkérés (mérés, értékelés) mérési pont tanmenet szerint, félévkor, évvégén
módszer
rendje
dokumentum
felelős
írásbeli, 2 szóbeli, havonta* gyakorlati, projektmunka
napló, ellenőrző, bizonyítvány, törzslap
szaktanár, szakoktató
Országos matematika, Kompetenciamérés szövegértés, májusban
központi írásbeli feladatlapok
évente
központi értékelési dokumentum
nev. ig. h. és a felmérésvezető
Felsőbb évfolyamra lépés
évvége
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
évente
napló, bizonyítvány
szaktanár
Osztályozó vizsga
félév, évvége
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
félév, évvége
jegyzőkönyv, bizonyítvány, törzslap
nev. ig. h.
Javító vizsga
igazgató által írásbeli, meghatározott szóbeli, időpontban, gyakorlati aug. 15. és aug. 31. között
évvége
jegyzőkönyv, bizonyítvány, törzslap
nev. ig. h.
Átjárhatóság
különbözeti vizsga
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
ütemezett jegyzőkönyv, bizonyítvány, törzslap
szaktanár
Érettségi és szakmai vizsga
vizsga
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
vizsga terminus szerint
igazgató, vizsgáztatók, jegyzők
jegyzőkönyv, bizonyítvány
* a tanmenetek szerint 8.3. Az iskola értékelési rendszere
1. A tanulmányi munka értékelése Az iskolai nevelő-oktató munkának meghatározó része a tanulók tanulmányi munkájának, neveltségének értékelése. Diákjaink tudását, magatartását valamint szorgalmát az 2011. évi CXC. törvény 54.§-ában meghatározott minősítésekkel, valamint jutalmazással értékeljük. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg, ugyanakkor a tanulót önmaga 51
teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Az érdemjegyek természetszerűleg tükrözik azt is, hogy középfokú iskoláról van szó. A magatartás és szorgalom értékelését ld. a következő részben. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. Az értékelés célja: tájékoztatás, visszacsatolás, orientálás, külső szabályozás, motiválás, megerősítés. Az értékelés követelményei: tárgyszerűség, megbízhatóság, érvényesség, egyenletes terhelés 2. Formája: I. Belső értékelés: 1. valamennyi képzési formában - Osztályozó vizsga: Az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg. - Különbözeti vizsga: Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. - Javítóvizsga: A tanév végi elégtelen minősítés javítása. 2. A felnőttoktatás esti tagozatán - Félévi beszámoló és év végi osztályvizsga: tantárgyait és formáját a helyi tanterv tartalmazza. 3. Nappali tagozaton - Szóbeli felelet, röpdolgozat, feladatlap, gépi ellenőrzés - a kisebb anyagrészből nyújtott teljesítményt mér. - Témazáró dolgozatokra adott érdemjegy, amely nagyobb anyagrészből nyújtott összteljesítményt tükröz. - Házi dolgozat - az eddig tanultak gyakorlása, rögzítése; félévente maximum három esetben. - Beadványkészítés, kiselőadás, projektmunka - egy témakör otthoni munkában való feldolgozása; félévente egy értékelhető. - Írásbeli házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése. - Gyakorlati, interaktív tevékenység ellenőrzése, minősítése. - A szakképzés minden évfolyamán a tantárgyakhoz tartozó képzések jellemzőit a Szakmai Program tartalmazza. II. Külső értékelés: -
országos kompetenciamérések, próbavizsgák érettségi vizsga szakmai vizsgák OKTV és egyéb tanulmányi, szakmai versenyeredmények
3. Követelmények, feladatok: A tanuló teljesítményét folyamatosan - az egyes feleletek és a külső értékelés esetében alkalmanként, témakörök lezárásakor - értékeljük, és félévente minden tantárgyból legalább a heti óraszámának kétszerese (minimum három) legyen az érdemjegyek száma. Az érdemjegyekkel 52
történő értékelés során törekedni kell a tanulók egyenletes és arányos terhelésére - kivétel a testnevelés, ahol a gyakorlási időszak lezárása után születhet érdemjegy. -
-
-
-
Az értékelés a tanuló egyéni munkájára vonatkozik. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal a megírás előtt legalább egy héttel előre közöljük. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható (röpdolgozatra nem vonatkozik). A megírandó témazáró dolgozatok számát a helyi tantervek (abban található tantárgyi felosztások) tartalmazzák. A javítás lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja. Az eredeti érdemjegy is beszámít a tanulmányi munkába (beírva marad). A félévi és év végi osztályzatokat az adott időszakban szerezett érdemjegyek alapján, pedagógiai szempontok figyelembe vételével alakítjuk ki. Az osztályozó vizsgán az ott nyújtott írásbeli és szóbeli illetve gyakorlati teljesítményt értékeli a bizottság. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért, az általános követelmény szintet meghaladó munkáért a tanuló tantárgyi dicséretet kaphat. Ha a tanulónak legalább három tantárgyi dicsérete van, az osztályfőnök javaslatára a tantestület általános dicséretet adhat. A tanuló hiányzása esetén az SZMSZ-ben, illetve a Házirendben meghatározottak szerint kell eljárni. Az írásbeli és szóbeli számonkérés arányának megválasztása az adott tárgyból az érettségi formájától függ, és ebben a tanárok módszertani szabadsága érvényesül.
4. A tanulók továbbhaladása: -
A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. - A tanév végi elégtelen minősítést a tantestület döntése alapján javítóvizsgán javíthatja a tanuló. A félévi és év végi értékelés szempontjai: -
-
Meghatározó a tanórákon nyújtott teljesítmény Az évközi érdemjegyek és az év végi osztályzat kapcsolata: az év végi osztályzatot a tanév során szerzett érdemjegyek átlagolásával kapjuk, ami az alábbiak figyelembevételével történik: az évközi nagydolgozatok érdemjegye kétszeres súllyal szerepel. a tanuló fejlődési tendenciája, órai aktivitás, a tanuló szorgalma.
Az ismeretek számonkérésének rendje: Az iskola a nevelő és oktató munka igen fontos elemének tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik a szaktanárok. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet 53
formájában. A gyakorlati foglalkozásokon a pedagógiai értékelés meghatározó bemeneti komponenseinek tekintik az oktatók: a munkafolyamatok elvégzésének módját és minőségét, a tanuló munkához állásának viszonyát.
Az értékelés követelményei: -
legyen egységes, egyszerű, áttekinthető; legyen differenciált, személyre szóló, az eltérő diáknak eltérő sikereket biztosítson; legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő; jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül; preferálja a szorgalmat és a tehetséget, jelezze a tanuló számára a helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára; legyen kompatibilis a köznevelés követelményrendszerének egészével.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése minden évfolyamon minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel történik, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján – a munkaközösség normáinak érvényesítésével – kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az érdemjegyek megállapításánál a szaktárgy tanítási követelményeit tartalmazó helyi tanterv értékelésre vonatkozó előírásai a meghatározók. A tanköteles korú tanulók által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító nevelő értesíti a szülőket az ellenőrző könyv útján. A bejegyzéseket az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az írásbeli beszámoltatások formái:
Tanév végi záródolgozat (próbaérettségi, próbavizsga): -
-
-
Célja, hogy több évfolyam tananyagára épülő dolgozatra felkészüléssel a tanulók elegendő tapasztalatot szerezzenek az érettségi, illetve szakmai vizsga előtt. A kitűzött cél alapján a dolgozat anyaga a vizsgák témaköreire épül, szerkesztése, a feladatok típusának meghatározása, a dolgozatok értékelése a vonatkozó, hatályos vizsgaszabályzat mintája alapján történik. A tanulókkal ismertetni kell a dolgozat témaköreit, a feladattípusokat, az értékelés szempontjait és módját, a dolgozatírás időpontját. Tanári útmutatással, felkészítő órával segíteni kell a tanulók felkészülését. A dolgozat anyagának összeállítása, megíratása, értékelése, osztályozása az adott tantárgyat tanító pedagógus feladata. A szakmai munkaközösségek megállapodás alapján egységes feladatsort és értékelést is összeállíthatnak. A tanév végi záródolgozatokat az érettségi, illetve szakmai vizsgák befejezéséig a szaktanárnak meg kell őriznie. Ellenőrzéshez vagy elemzéshez az iskolai vezetőség rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben az adott tantárgy tanítását a nevelőtestület másik tagja veszi át, úgy a záródolgozatot az új tanárnak át kell adni. Ha a pedagógus munkaviszony az iskolában 54
-
-
megszűnik, úgy az illetékes igazgatóhelyettesnek kell a dolgozatokat átadni. Az érettségi, szakmai vizsgák után nem kell őrizni. A záródolgozatokat a szorgalmi időszak – munkaközösségek által – előre meghatározott idején kell megíratni mindazokban a tantárgyakban, amelyek a kötelező vagy a választható érettségi, illetve a szakmai vizsga tantárgyak körébe tartoznak. Egy tanítási héten legfeljebb két dolgozat íratható meg. Egy-egy záródolgozat időtartama három tanítási óránál nem lehet hosszabb.
Témazáró dolgozat -
-
-
A pedagógusok a tanmenetük szerinti ütemterv alapján íratják azokat, félévente azok időpontját ismertetik a tanulókkal. A dolgozatok értékelése tanóra keretében történik. Az értékelés során a tanulók figyelmét fel kell hívni a közös, az adott tanulócsoportra jellemző, erényekre és hibákra, valamint az egyéni hiányosságokra is. Szaktanári útmutatással kell meghatározni a fejlesztendő területeket, módszereket. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A szaktanárok egymás között egyeztetik az ütemtervet. Indokolatlanul gyenge eredmény esetén a témazáró dolgozat egészében vagy részében megismételhető, a pedagógus döntése alapján. Amennyiben a témazáró ismeretanyagának elsajátítása nem kellő mértékű, úgy korrepetálás szervezhető, hogy a további ismeretek ráépíthetők legyenek. A témazáró dolgozatot tanév végéig kell megőrizni.
Több anyagrészt átfogó dolgozat -
-
-
-
Olyan írásbeli beszámoltatási forma, amelynek ismeretanyaga a témazáró dolgozatnál szűkebb terjedelmű. Célja, hogy a tanár meggyőződjön egy időben fontosabb tananyagrészek elsajátításának szintjéről. Tudatosítjuk ezzel a formával az adott tananyagrész fontosságát, beépülését az érettségi, szakmai vizsga követelményekbe. A dolgozatírás szükségessége a tanári szabadság témakörébe tartozik. Lehet mérni vele feladatmegoldás eredményességét, írásbeli kifejezőkészség állapotát, típushibák gyakoriságát. A dolgozatíratását előre be kell jelenteni a tanulóknak, legkésőbb az előző órán. Egy tanítási napon kettőnél több ilyen jellegű dolgozat nem íratható egy osztályban. Az értékelés szempontjait előre ismertetni kell. A dolgozat tapasztalatait a tanulókkal ismertetni szükséges, a tanulságokat a pedagógiai munkába be kell építeni. A dolgozatot a félév végéig kell megőrizni.
Röpdolgozat -
-
A "röpdolgozat" célja a tanulók tudásának mérése egy kisebb terjedelmű anyagrészből. A röpdolgozatban a tanulónak egy témát kell röviden kifejteni, vagy néhány kérdésre kell tömören válaszolnia, vagy feladatlapot kell megoldania. A röpdolgozat nem veheti igénybe a teljes tanítási órát, jellegéből következik, hogy az óra felénél rövidebb időtartamú lehet. A röpdolgozat elemzésének, értékelésének mélységéről a tanár dönt, a dolgozat minősége és eredménye alapján. 55
-
-
-
Bár az írásbeli számonkérésnek ezt az eszközét, előre nem kell bejelenteni, nem lehet a tanulók fegyelmezésének eszköze, esetleg büntető vagy megtorló jellegű. A dolgozatírás időpontjában azonban a pedagógus nincs korlátozva, az óra bármelyik szakaszában megíratható, ha az pedagógiailag előre megtervezett. Az adott órán tanult tananyagból is lehet röpdolgozatot íratni, ha a pedagógus valamilyen módszer, feladattípus eredményességét kívánja ellenőrizni. Ez esetben viszont a dolgozat diagnosztikus. Ilyen céllal íratott dolgozatot is kell értékelni, és a tanulókat tájékoztatni az eredményről. Ez lehet érdemjegy nélküli szöveges értékelés is. A röpdolgozatot nem kell megőrizni, értékelése után átadható a tanulónak.
Írásbeli felelés -
-
-
-
A tanuló bármely órán, előzetes bejelentés nélkül felelhet írásban egy adott anyagrészből. A felelet szerkezete megegyezik a röpdolgozatéval. Attól abban különbözik, hogy nem az egész osztály vagy tanulócsoport felel írásban, hanem a pedagógus által kijelölt tanuló vagy tanulók. Az írásbeli felelés alatt a többi tanuló is kaphat írásbeli feladatot, folyhat szóbeli feleltetés, de a tanár nem magyarázhat el új tananyagot, mert az írásbeli felelők abból kimaradnának, mert a magyarázatra nem tudnak figyelni. A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az írásbeli felelt korlátozott idejű. Nem szabad olyan feladatot adni, ami az adott időben egy átlagos képességű és felkészültségű tanuló számára nem oldható meg. A tanárnak ügyelnie kell arra, hogy az írásbeli felelés lehetőleg egyensúlyban legyen egyes tanulók esetében a szóbeli feleletekkel. Az írásbeli feleletet érdemjeggyel értékeli a tanár, a naplóba a szóbeli felelttől megkülönböztető módon írja be. Értékelése, a tanuló tájékoztatása a szóbeli feleletek értékeléséhez hasonló jellegű és mélységű. Az írásbeli feleletet nem kell megőrizni, értékelése után átadható a tanulónak.
Pótló dolgozat -
-
-
Dolgozatíráskor hiányzó tanulók számára biztosítjuk, havonta egy alkalommal a tanár döntése alapján, kötelezően. A dolgozatírás ideje a tanóra, ennek ismeretében kell a feladatsort összeállítani. Szervezett formában a tanulót egy alkalommal egy tantárgyból kötelezhetjük pótló dolgozat megírására. A tanulónak az adott tantárgyakat tanító tanárokkal kell egyeztetni a tantárgy kiválasztásáról. Rövidebb dolgozat esetén a tanuló önként vállalhatja két írásbeli számonkérés pótlását is. A pótló dolgozatok értékelése ugyanazon szempontok érvényesek, mint általában a dolgozatok értékelésére. A dolgozat megőrzési ideje típusától függ.
Az írásbeli számonkérésre vonatkozó általános szabályok: -
-
A dolgozatíráshoz megfelelő körülményeket és időt kell biztosítani, ez a tanár feladata. Ha felmerül a tanulók részéről, hogy nem kaptak elegendő időt a feladatok megoldásához, akkor a munkaközösség bírálja el a felvetés jogosságát. A dolgozatot előkészítő órán a tanár egyértelműen meghatározza és a tanulók tudomására hozza, hogy dolgozatíráskor milyen segédeszközök használhatók. 56
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A dolgozatokat a tanár két héten belül kijavítja, az érdemjegyet beírja a naplóba és közli a tanulóval. Ha a tanárt betegsége vagy egyéb ok gátolja a javítási határidő betartásában, akkor azt közli az illetékes igazgatóhelyettessel, megállapodnak a módosított határidőben. A helyettesítő tanár által íratott dolgozatokra is az általános szabályok érvényesek. Egy vagy néhány órai helyettesítés esetén az eredetileg a tantárgyat tanító pedagógus javítja és minősíti a dolgozatokat. Tartós távolléte esetén a javítás és értékelés a helyettesítő tanár feladata. A tanuló a kijavított és értékelt dolgozatot megtekintheti. Azzal kapcsolatban kérdést tehet fel tanárának. Ha úgy érzi, hogy nem kapott kielégítő választ, akkor az iskola igazgatójához vagy helyetteseihez fordulhat kérdéseivel. A tanár engedélyével a tanuló hazaviheti a dolgozatát. Erre a tanár akkor adjon engedélyt, ha biztosítottnak látja, hogy a megőrzendő dolgozatot a meghatározott határidőre visszakapja. A szülő, kérésére az iskolai fogadóórán vagy előre egyeztetett időpontban megtekintheti dolgozatát. A dolgozatok fénymásolását szervezett formában nem biztosítja az iskola. A dolgozatíráskor hiányzó tanulók a tanár által meghatározott formában, tanítási órán vagy pótló dolgozat keretében tesznek eleget kötelezettségüknek. A tanár dönti el, hogy a tanulónak melyik dolgozatot kell kötelezően pótolnia. Tanuló előzetes jelzése esetén, hogy hiányzása miatt nem tud vagy nem tudott felkészülni a dolgozatírásra, a tanár naplóbejegyzések alapján mérlegeli, hogy mikor, milyen formában kéri számon a tanulótól az ismereteket. Döntéséről a tanulót tájékoztatja. Röpdolgozatot, írásbeli feleletet az előző tanórán hiányzó tanulóval is lehet íratni. Ebben az esetben más feladatot kaphat, mint tanulótársai. Ez azért indokolt, hogy a jogszabályban meghatározott mulasztási órák számát el nem érő, de sokat hiányzó tanulónak legyen elegendő érdemjegye a félévi és év végi osztályzatának kialakításához. A tanár javítási lehetőséget adhat azoknak a tanulóknak, akik rosszabb érdemjegy miatt meg szeretnék ismételni a dolgozatírást. A lehetőség megadásáról vagy elutasításáról pedagógiai szempontok alapján kell dönteni a pedagógusnak. A diszgráfiás vagy átmenetileg írni nem képes tanulónak a pedagógus engedélyezheti a szóbeli feleletet dolgozatírás helyett. A részképesség-hiányos tanuló esetében szakorvosi feladat a meghatározás. A felmentésről az igazgató határozatban dönt. Egy dolgozatra egy érdemjegy adható egy tantárgyból. Nem lehet egyszerre több témakört számon kérni és osztályozni. Kivételt képez a magyar tantárgyi dolgozat, amelynél irodalomból és nyelvtanból is kaphat a tanuló érdemjegyet. A félévi és év végi osztályzatok kialakításában minden érdemjegy egyenértékű a tanév végi záródolgozatot és a témazáró dolgozatokat kivéve, melyek piros színnel kerülnek be a naplóba. Ezen jegyek értéke kétszeres súllyal számítva szerepel az átlagszámításban.
Kiegészítés, fogalommagyarázatok: 1) A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek a középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A témát a tanulók széles körű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésében dolgozzák fel, így hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli a módszer alkalmazása. 57
A módszer alkalmazása során négyféle projekt kidolgozására kerülhet sor: gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése, egy esztétikai élmény átélése (cikk megírása, színi előadás megtartása), egy probléma megoldása, valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása. 2) A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. 3) A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be. 4) A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A pedagógus szerepe a házi feladat kijelölésére, a tanulóknak a házi feladat megoldására való felkészítésére és a házi feladatok értékelésére korlátozódik. A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie. A házi feladatok lehetnek szóbeliek, s ezen belül is megkülönböztethetők a szó szerint megtanulandó anyagok, az úgynevezett memoriterek, valamint a saját megfogalmazásban elmondandó, tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrészek, és lehetnek írásbeliek, mint a munkafüzetek, feladatlapok kitöltése, a tankönyv kérdéseire adott válaszok, fogalmazások, házi dolgozatok, naplók stb., továbbá gyakorlati cselekvéses feladatok (tárgyak megformálása, gyűjtőmunka). Elvárások: - A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell, különben a tanulók nem törekszenek a színvonalas megoldásra, megelégednek azzal, hogy valamit tessék-lássék módjára papírra vetnek. - Világosan közölni kell a tanulókkal a házi feladatok elkészítésének szabályait és a mulasztás konzekvenciáit. Kívánalmainkat következetesen érvényesíteni kell, de indokolt esetben lehetőséget kell adni az el nem készített feladatok pótlására is. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok meghatározásának elvei: Az előírt tananyag megfelelő mélységű elsajátítása, a gyakoroltatás szükségessé teszi a házi feladatot, az otthoni felkészülést. Az írásbeli házi feladat elsődleges szerepe a tanórán tanultak gyakorlása, az önálló információszerzésre való nevelés, felkészítés, bizonyos készségek fejlesztése. Típusai: -
-
-
Írásbeli feladatok, gyakorlatok megoldása a tanítási órán tanultak gyakoroltatására. Ezeket a feladatokat a tanuló egyik óráról a másikra teljesíti, ezek ellenőrzése rendszeres. Értékelése: közös javítás, megbeszélés. Az elkészített házi feladatra érdemjegy adható. Az el nem készített házi feladat az órára való fel nem készülésnek minősül, amely érdemjeggyel értékelhető. Hosszabb írásbeli házi feladat készítése (kiselőadás, beszámoló, projektmunka, lehet előírt vagy szorgalmi feladat). Értékelése: az elkészített munkára érdemjegy adható, amely egy szóbeli felelettel egyenértékű. Házi dolgozat készítése adott témában Értékelése: az elkészített munkára érdemjegy adható, amely egy szóbeli felelettel egyenértékű.
Az utóbbi két típus hosszabb felkészülést, a szakirodalom tanulmányozását igényli, ezért hosszabb határidő megadását követeli meg (minimum 1 hét). A házi dolgozatok, írásbeli feleletek, témazáró dolgozatok javításának, értékelésének maximális határideje 10 munkanap. Amennyiben a 58
pedagógus önhibájából 10 munkanapon belül a házi dolgozatot, illetve írásbeli feleletet nem javítja ki, nem közli a tanulókkal az eredményt, csak azon tanulóknak lehet beírni a dolgozat érdemjegyeit, akik az érdemjegyek beírásával egyetértenek. Az ősz, a téli és a tavaszi tanítási szünetre csak annyi házi feladat adható fel kötelező jelleggel, mint egyik tanítási napról a másikra. A nyári szünidő idejére sem írásbeli, sem szóbeli házi feladat nem adható, semmilyen indokkal, még tananyagban való lemaradás esetén sem. A következő tanévben, a tantárgyi követelményhez kapcsolódó kötelező olvasmányok listáját a szorgalmi időszak befejezés előtt meg kell adni a tanulóknak. Az elolvasásuk határidejét a szaktanár határozza meg, a kötelező olvasmányok elolvasásának számonkérése ehhez igazítható. Tanulmányok alatti vizsgák: Amennyiben a pedagógus tanév során valamilyen ok miatt nem tudja a tanuló teljesítményét értékelni, minősíteni, akkor azt a tanév során szervezett vizsga keretében – a tanulmányok alatti vizsgán – kell megtennie. A magatartás értékelésének követelményei: Példás (5) magatartású az, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: -
Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Felelősséget vállal az iskola, a közösség iránt. Viselkedésével példát mutat társainak. Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, azt megbízhatóan teljesíti. Önállóan, meggyőződéssel és felelősségteljesen nyilvánítja ki véleményét. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Tanórákon fegyelmezett, fegyelmi büntetése, ill. fegyelemsértésre vonatkozó tanári bejegyzése nincs, legfeljebb 2 óra igazolatlan mulasztása van. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére.
Jó (4) magatartású az, aki -
Az iskolai házirendet betartja, viselkedésével példát mutat társainak. A rá bízott feladatokat elvégzi, de önként nem vállal munkát. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Legfeljebb 1 szaktanári figyelmeztetése van. Legfeljebb 4 igazolatlan órával rendelkezik. - Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. Változó (3) magatartású az, aki -
Az iskolai házirendet gyakran megsérti. A közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Tanórai és tanórán kívüli magatartása fegyelmezetlen, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Osztályfőnöki, vagy igazgatói figyelmeztetése van. Legfeljebb 9 óra igazolatlan órával rendelkezik.
Rossz (2) magatartású az, aki
59
-
Sorozatosan megszegi a házirendet, vagy fegyelmi eljárás indult ellene. Rossz példát mutat. Kivonja magát a közösségi feladatokból. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Nevelőtestületi figyelmeztetést, illetve ennél súlyosabb büntetést kapott. 9 óránál többet mulasztott igazolatlanul.
A szorgalom értékelésének követelményei: Példás (5) szorgalmú az, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: -
Kötelességeit pontosan teljesíti (írásbeli feladatait mindig elkészíti, indokolt készületlenségét időben jelenti, hiányzása miatti elmaradását rövid időn belül pótolja, az órákra képességének megfelelően és megbízhatóan készül). - Tevékenyen részt vesz az egyéni fejlődését szolgáló tanórán kívüli tevékenységekben, diákkörök munkájában, illetve tanulmányi versenyeken, pályázatokon. - Rendben tartja iskolai, tanműhelyi felszerelését (padja, könyvei, füzetei tiszták), felszerelését mindig elhozza az órákra. Jó (4) szorgalmú, aki - Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt. - Órákon való aktivitása, munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad. - Többletmunkát nem vállal. - Maximum 4 tizedet rontott átlageredményén. Változó (3) szorgalmú az, akinek - Tanulmányi munkája nem folyamatos, teljesítménye elmarad a képességeitől. - Tanulmányi átlaga legalább 6 tizedet romlott. - Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jár iskolába. - Félévi vagy év végi osztályzata egy tantárgyból elégtelen. Hanyag (2) szorgalmú, az aki -
Képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, a követelményeknek csak minimális szinten felel meg. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Képességei ellenére év végi osztályzata egy vagy több tárgyból elégtelen.
9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 9.1. Alapelvek A tanórán kívüli iskolai tevékenységeket foglalja össze, másrészt kiegészíti a tantárgyi rendszerben megfogalmazottakat. A nem kötelező tanítási órákat különböző szervezeti formákban és tanítási módszerek alkalmazásával kívánjuk megoldani az elkövetkező időszakban, évente a szükségletekhez igazítva. -
Tanítási órák bontásával (kötelező órák)
-
Tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységekkel
-
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 60
-
Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek
-
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység
-
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
-
Sport és kulturális tevékenységi körök kialakításával
-
A felkészülést szolgáló szabadon választható tárgyak körének a kialakításával
9.2. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Heti rendszeresség: -
felzárkóztatás,
-
szakkörök, önképzőkör, tehetséggondozás,
-
művészeti, kulturális tevékenység,
-
sportkör
Nem heti rendszeresség: -
tanulmányi versenyek,
-
szakmai versenyek,
-
sport versenyek,
-
tanulmányi kirándulás,
-
egyéb rendezvények,
A tanév előkészítését szolgáló tevékenység a programban rögzítve. Természetesen ez a tanév előkészítő munkája során az adott tanévre, évfolyamra, csoportra jelenik meg a munkatervben, a tantárgyfelosztásban, az iskolai, az osztály és a tanár órarendjében. A csoportokhoz csatlakozás lehet: -
Önkéntes jelentkezés alapján,
-
Kiválasztás alapján,
-
Tanuló- szülő kezdeményezésére,
-
Egyéb szempont szerint. 61
I. Képességfejlesztés
Tanórai keretben tantárgy, osztály
1.Bontás (osztály, tantárgy)
Informatika Idegen nyelv Szakmai tárgy Gyakorlat
2. Részleges bontás
Természettudományos tárgyak témaköreihez, tanulókísérletekhez, fizika, kémia, biológia, földrajz
3. Korrepetálás
9-12.évfolyamon igény szerint, matematika, fizika, kémia, egyéb tantárgyak
4. Felzárkóztatás
Magyar nyelv, idegen nyelv, szövegértési gyakorlatok kommunikáció, stb.
5. Tehetséggondozás
Az évfolyam szükséglete szerint, tantárgyhoz, témakörhöz, szakmai területhez kötött, nem arányos,
II. Felügyelet
informatika szaktanterem, tornacsarnok, edzőtermek, Napi testedzés lehetőségének biztosítása
III. Diákkörök, önképző körök, szakkörök
Érdeklődés szerint
IV. Szabadidős tevékenység
Sport, Énekkar, Művészeti és egyéb csoportok, színházlátogatás Stb.
V. Emeltszintű vizsgára Igény szerint. felkészítés, felvételire
62
Évfolyam szinten nem osztály, nem Óraszám kötelező, Óraszám választható egyéb tevékenységre.
10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag
10.1. Nem nemzetiségi tanulók megismertetése a nemzetiségekkel
Célkitűzések Kistérségünk sajátossága, hogy a szlovén és a német nemzetiséghez, illetve a roma kisebbséghez tartozók is élnek. itt. Ebből adódik, hogy fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék társaik nemzetiségét, kisebbséghez tartozásukat. való hovatartozásukat. Városunkban és a környékbeli falvakban az általános iskolák pedagógiai programjában is szerepel a szlovén és a német nemzetiségi oktatás. Iskolánk lehetőséget biztosít - a szülői és tanulói igényeknek megfelelően - a szlovén nyelv tanulásának folytatására. Mivel az osztályokba járó tanulók egy része tanulja, vagy tanulta és beszéli a kisebbség nyelvét, a nemzetiségi kultúra életének része, az iskola feladata, hogy ezzel megismertesse a nem nemzetiségi tanulókat is. Célunk, hogy diákok bepillantást kapjanak a kisebbségek életébe, hagyományaiba és kultúrájába, hiszen így megismerik a helyi értékeket, térségünk természeti, földrajzi és kulturális nevezetességeit. Tudatosítanunk kell, hogy diákjaink világlátása ismereteik által bővül, más népcsoportok kultúráinak, életmódjának megismerésével könnyebb számukra a másság elfogadása és tolerálása.
Célok és feladatok A nem nemzetiségi tanulók megismertetése a nemzetiségekkel az oktatás és nevelés részeként hozzájárul a tanulók személyiségének fejlesztéséhez és segít abban, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban. Tanulóink betekintést nyernek egy másik kultúrába, hasonlóságokat és különbségeket fedezhetnek fel és megtanulják, hogyan lehet a másságot kezelni és az egyes népcsoportokhoz köthető előítéleteket feloldani. Az ismeretek átadása segít abban, hogy a tanulók betekintést kapjanak a magyarországi szlovének, németek és romák történelmébe, irodalmába, zenéjébe, valamint a kisebbségeket érintő aktuális kérdésekbe. Az oktatás fő feladata abban áll, hogy a tanulók az ismereteiket más tantárgyakba integrálva kapják meg.
63
10.2 Német nemzetiség, Hienzek, Földrajz
Rövid ismertető a német nemzetiségi falvakról kistérségünkben.
Történelem
Életképek a helyi németek történelméből (betelepítésük, a kitelepítések időszaka, mai viszonyok)
Irodalom
Magyarországi német szerzők művei választás alapján: Engelbert Rittinger, Ludwig Fischer, Georg Fath, Josef Mikonya, Erika Áts, Valeria Koch, Franz Zeltner, Klaus Klotz, Robert Becker, Vata Vágyi
Ének-zene
A német nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrája (Rábafüzesi asszonykórus gyűjteményéből) 10.3. Roma kisebbség
Földrajz
Rövid ismertető a roma népcsoport magyarországi elhelyezkedéséről
Történelem
Életképek a vándorlásukról és letelepedésükről, történelmükről
Irodalom
Magyarországi roma költők, írók munkái választás alapján
Ének-zene
A roma népzene, és tánckultúra
Rajz és vizuális kultúra
Motívumaik, hagyományos viseleteik kistérségünkben 10.4. A Rába-vidéki szlovének
Földrajz
A szlovén Rába-vidék geográfiai jellegzetességei Gazdasági élet az Alpokalja szlovének és németek lakta településein
Történelem
A Rába-vidéki szlovének „honfoglalása” III: Béla király és a cisztercita szerzetesek szerepe a Rába-vidéki szlovénség életében A történelem viharaiban Élet a 6.századtól napjainkig
Irodalom
A Szlovén irodalom legjelentősebb alkotói- France Prešeren, Ivan Canka Prekmurje és Porabje irodalmának nagy alakjai: Feri Lainšček Francek Mukič: Garabonciás c regénye magyarul Mukicsné Kozár Mária, Krajczár Károly, Irena Barber, Holecz Károly munkásságának jelentősége a magyarországi szlovénség megismerésének érdekében
Ének-zene
A Rába-vidéki szlovén énekkultúra Népdalgyűjtemények a magyarországi szlovének dalaiból Porabska pesmarica I:-II.
Rajz és vizuális kultúra
A Rába-vidéki szlovén építészeti hagyományok
64
Iskolánkban minden év decemberében megemlékezünk a kisebbségek napjáról. Lehetőséget biztosítunk a nemzetiségek bemutatkozására. Kézműves foglalkozásra, énekkarok-tánccsoportok bemutatkozására, és múzeumlátogatásra is van lehetőség. (Pável Ágoston Múzeum, Szentgotthárdon, illetve a hienzek néprajzi gyűjteményének megtekintése Rábafüzesen, Kühár emlékház Felsőszölnök)
11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 11.1. Mindennapos testnevelés Az egyes területeken felerősödött lakossági elvárások, a sokoldalúság igénye megköveteli az iskolától a játék, a szórakozás és a kellemes elfoglaltságok biztosítását is a középiskolás tanulók nevelési folyamatában. Ennek nagyon fontos elemei az iskolai sportkör keretében, valamint az egyéb területeken végzett személyiségfejlesztő tevékenységek. Iskolai sportkör, mindennapos testnevelés A testnevelési, testedzési feladatok megoldására intézményünkben két lehetőség kínálkozik: az órarendbe beépített heti öt óra tanulói testnevelés, valamint a tanórán kívüli sporttevékenység és testedzés. A tanórai testnevelés követelményeit és feladatait a tantárgy tanításához kiadott központi tantervek valamint szakmai programok írják elő. A szabadidős tevékenységek, a mindennapos testnevelés szervezésére intézményünkben Iskolai sportkör (ISK) működik, melynek legfontosabb paraméterei a következő: /a/ az iskola tanulói beiratkozáskor iskolai sportköri taggá válnak; /b/ a tagsági díj befizetése évenként kötelező; /c/ az iskola tanulói - tagság esetén a kollégium diákjai is - a sportszereket, valamint konditermet díjmentesen vehetik igénybe. Az ISK önálló tevékenységének meghatározására saját szervezeti és működési szabályzatot fogadott el. Az intézmény lehetőségein belül a testnevelő szakos kollégák irányításával szervezi, irányítja a tanórán kívüli foglalkozásokat és versenyezteti érdeklődő diákjainkat a városi középiskolás bajnokságokban és a megyei, illetve országos diákolimpiai versenyeken. A játék, a sport, a testedzés meghatározó színterei az iskolában: /1/ A tanévenként megrendezett házi bajnokságok: a.
Labdarúgás sportágazatban: fiúk-lányok 10-10 csoporttal
b.
Kosárlabda sportágazatban: fiúk-lányok 6-6 csoporttal
c.
Asztalitenisz 15-30 fővel illetve csapatok szervezésével
d.
Tollaslabda 15-30 fővel illetve csapatok szervezésével
e.
Lábtenisz sportágban: fiúk-lányok 4-4 csoporttal
f.
Atlétika házibajnokság: V-VI.kcs.
/2/ A városi középiskolás bajnokságokra történő nevezések: a.
Labdarúgásban: városi kispályás bajnokság 65
b.
Kézilabdában: városi bajnokság
c.
Kosárlabdában: városi bajnokság
A versenyeztetés iskolánkban nélkülözhetetlen elem a mindennapos testnevelés előírásainak teljesítésére. Diákjaink egyéni és csapatsportágakban a Diákolimpiai döntők folyamatos résztvevői. A tanulók nagy része szívesen vesz részt a havonként megrendezendő gyalog illetve kerékpártúráinkon. Rendszeres részt vevői vagyunk az Alpokalja Teremlabdarúgó bajnokság küzdelmeinek női és férfi csapatokkal, illetve számos meghívásos tornán, versenyen képviseljük iskolánk színeit. Legrangosabb rendezvényünk a III. Béla Király Kupa Nemzetközi Labdarúgó Torna, melyet minden tanévben megrendezünk. Az ifjúsági testnevelés feladatainak megoldására az alábbi feltételek állnak rendelkezésre: a szabadtéri sportpálya, a tornacsarnok mellett kialakított kondicionáló helyiség. Nappali tagozatos tanulóink és kollégiumi diákjaink számára a mindennapos testneveléshez szükséges feltételek biztosítottak a nyári időszakban. A téli időszakban a magas osztálylétszámok és a tornaterem kis befogadóképessége miatt nem a legmegfelelőbb körülmények között dolgoznak a szaktanár kollégák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. Azonban a helyi uszodában heti rendszerességgel úszásoktatásban részesülhetnek diákjaink, illetve az érettségiző tanulóink felkészítése is itt folyik. Egyre inkább nélkülözhetetlenné válik egy nagyobb tornaterem kialakítása. A kötelező tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek egyeztetésével kell a vezetőségnek biztosítani a felmentett tanulók gyógytestnevelési testedzésének megoldását is. A felmentett tanulók kötelező foglalkoztatását intézményünk vállalja fel. A mindennapos testnevelés időkereteit az érvényes rendeletek alapján az aktuális tanév órarendjének és a városi bajnokságok versenykiírásának figyelembe vételével állapítjuk meg. Tanulóink közül többen aktívan, versenyszerűen sportolnak. Az iskola tantestülete teljesítményeiket figyelemmel kisérve, eredményeiket pozitívan értékeli, a vezetés egyesületi elfoglaltságukat, edzésmunkájukat támogatja. Büszkék vagyunk tanulóink tanulmányi munkájára és sportteljesítményére. 11.2. A mindennapos testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programjának célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy modern korunk, és az ezzel együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény mindennapokhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: -
minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet keretei között); a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerődítések különböző testhelyzeteire (A 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, 66
-
valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt) minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is tartalmaz, melyek a testnevelés órákon túl - lehetőségeink szerint - a gyógytestnevelés órán, tömegsport foglalkozáson és egyedi megvalósításban is történik.
A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.
11.3. A mindennapos testnevelés szervezési formái
Minden tanulónak a heti 5 kötelező tanórán részt kell vennie. Azon tanulók, akik külső sportegyesületekben sportolnak 3 kötelező tanórán kell részt venniük, a maradék két órát az iskolán kívüli egyesület keretében (hivatalos igazolás/ személyes kapcsolatfelvétellel együtt) teljesíthetik. A testnevelési, testedzési feladatok megoldására intézményünkben két lehetőség kínálkozik: az órarendbe beépített heti öt óra tanulói testnevelés, valamint a tanórákon kívüli sporttevékenység és testedzés. A tanórai testnevelés követelményeit és feladatait a tantárgy tanításához kiadott központi tantervek valamint szakmai programok írják elő. A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskolának az adott szakiskolai osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. A program elkészítésénél az alábbi törvényeket kell figyelembe venni: -
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
-
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendeletet, ill. annak melléklete
-
a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
-
a 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
-
a 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet – az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 67
Iskolánk a tanulók fizikai állapotának méréséhez a Hungarofit teszteket alkalmazza, amíg jogszabály egyéb felmérést nem ír elő. A tanulók fizikai állapotának mérése az egészég, illetve a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmények mérésével és minősítésével (a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek mérésével), egy, e célra kifejlesztett egyszerű, műszerek nélküli fizikai fittséget mérő vizsgálati módszert takar. A tesztrendszert olyan motorikus próbákból áll, amelyek megbízhatóak, egyszerűek, a helyes technikai végrehajtásuk nem igényel különösebb előképzettséget, az elért teljesítmény azonnal, könnyen és pontosan mérhető, értékelhető és minősíthető. 11.4. A hungarofit tesztrendszer rövid leírása
1. Cooper teszt (12 perces futás): az aerob, hosszú állóképesség műszer nélküli mérésének világszerte elfogadott módszere. A Cooper teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítse futással a tanuló 2. Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Feladat a tanuló kis oldalterpeszből páros lábú elrugaszkodással ugrik előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az elugró vonal és az utolsó nyom közötti távolságot mérjük. 3. Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (a vállövi és karizmok erő- állóképességének mérése) Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatosan kifáradásig. A szabályos testhelyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak, a kéztámasz előrenéző újakkal történik, a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van, a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Értékelés: a megadott időhatáron belül (fiúk 3, leányok 1,5 perc) szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 4. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig (a hasizmok erő- állóképességének mérése) Feladat: a tanuló torna szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítva, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy talajra. A tanuló mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. A tanuló a nyaki gerinc indításával a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg, majd ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A leírtak szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül (4 perc) szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma 5. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig (a hátizmok erőállóképességének mérése) Feladat: a tanuló torna vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik, úgy, hogy homlokával és karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti és ezt a gyakorlat során végig megtartja. A lábakat nem kell leszorítani! Első ütemre törzs és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), második ütemre karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, majd könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, majd a törzs és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. Értékelés: a megadott időhatáron belül (4 perc), szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A táblázatokat a melléklet tartalmazza! 68
12. A környezeti nevelési elvei Alapelvek, jövőkép, célok
„Az embert az a rokonszenv teszi igazán emberré, amelyet az élőlények iránt érez.” Albert Schweitzer
Iskolánk elsősorban azoknak a 8. osztályt elvégzett tanulóknak kínál t ovábbtanulási lehetőséget, akiknek az elsődleges céljuk szakmai irányú végzettség megszerzése, szakmunkás, szakközép, illetve technikusi tagozatokon. Alapelvünk, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együttműködése nélkül nem lehetünk sikeresek. Az iskola pedagógiai hitvallása a személyiség-központúságra épül. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy diákjaink képesek legyenek önálló döntéseket hozni. Feladatunknak tartjuk társadalmi beilleszkedésük segítését. A tanulói jogok biztosítása mellett fontosnak tartjuk a tanulók kötelességtudatának fejlesztését is. Feladatunknak tartjuk probléma- és konfliktuskezelési, valamint kudarctűrő képességük fejlesztését, kommunikációs képességeik előmozdítását. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink nyitottak legyenek szűkebb környezetük és a nagyvilág felé. Törekvésünk, hogy tanulóinkban kialakítsuk a felelősséget saját szellemi és testi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért, hogy képesek legyenek tudatosan elkerülni az egészségüket, veszélyeztető hatásokat. Szeretnénk, ha leendő generációként, a szakmai dolgokon kívül fogékonyak lennének a közismereti tudományok iránt, sőt ezen, túlmenően diákjaink nem lehetnek közömbösek a szűkebb és a tágabb környezetük tisztasága, esztétikuma és a világ globális problémái iránt. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a környezetünkért felelősséget érző, érte tenni akaró emberekké váljanak, akik az emberi alkotásokat tisztelik. A tanulóknál az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként nevelési feladat, cél az általános értékek megláttatása, értékrendszer kialakítása, a magatartás fejlesztésén keresztül!
Általános értékek: Az egyetemes természeti (élő és élettelen) értékek tisztelete és megőrzése, beleértve az embert is, kultúrájával együtt. A Föld életképességének, sokféleségének (élő, élettelen társadalmi), rendszerének és funkciójának megértése, megőrzése a harmóniára való törekvéssel, a Föld gazdagságának és szépségének megőrzése. Fenntartható, igazságos, békés és az állampolgárok részvételén alapuló demokratikus társadalom építése.
69
Környezeti nevelésünk célja: -
Rendszerszemléletre nevelés.
-
Globális összefüggések megértése.
-
Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése.
-
A természet, az élet,a biológiai sokféleség jelentőségének megértése.
-
Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása.
-
Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése.
-
Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása.
-
Környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata.
-
Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.
-
Szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben.
-
Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével.
-
Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetünk iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak.
-
A helyi értékek és problémák megismertetése.
-
Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel.
-
Ősi mesterségek megismerése.
-
Hagyományok őrzése.
Helyi célok megfogalmazása: -
A környezettudatos szemlélet, magatartás, életvitel kialakítása. A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni A város illetve annak környezetének megismerése. A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása A szelektív hulladékgyűjtés beindítása. A környezetvédelmi szakos tanulók minél több nemzetközi programban (Globe, Bisel, stb.), és nemzeti parkok megismerésében vegyenek részt. Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe. Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása. Mentálhigiénés neveléssel (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése) Környezetvédelmi vetélkedők tartása, zöld szervezetekkel való kapcsolattartás. 70
Az ember környezetéhez hozzátartozik mind a természetes, az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. A környezeti nevelés kulcsszavainak is tekinthetjük az alábbi felsorolást: tisztelet, megbecsülés, harmónia, mértékletesség, takarékosság, alázat, „a kicsi szép”, esztétika, empátia, segítőkészség, tolerancia, komplementaritás, együttműködés, kölcsönhatás, felelősség, ökológiai fenntarthatóság, mérték és mértéktartás, öröm, vidámság, globális gondolkodás, lokális cselekvés, holisztikus világszemlélet. Ezen fogalmak, elsajátítása kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.
„Az ökológiai kultúra nem is más, mint a mítosz (kíváncsiság, képzelet, hit), a művészet (érzelem), a tudomány (értelem) eredményeinek jobb összekapcsolása a természeti, társadalmi értékek védelme érdekében.”
(Juhász - Nagy Pál)
71
13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1. Szociális hátrányok mérséklése, kompenzálása -
A HH-s, HHH-s tanulók felkutatása, nyilvántartásba vétele Együttműködés a Családsegítő- és a Gyermekjóléti Szolgálattal, a szülők támogatása, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli segély kérvényezése Rendkívüli helyzetek ( pl. a szülő betegsége ) jelzése az illetékes szolgálat felé Pályázati támogatások felkutatása, segítségnyújtás tanulói pályázatok megírásához Tanári mentorálás Természetbeli juttatások felkutatása, segítség ezek elosztásában együttműködve a Vöröskereszt ill. a Karitász szervezetekkel Kollégiumi ellátás biztosítása nemcsak a távolról bejáróknak, kedvezményes étkezés
2. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók pontos felmérése, fejlesztése -
Integráltan oktatott SNI-s tanulók fejlesztése Évfolyamismétlés, lemorzsolódás mértékének a csökkentése Együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, a Védőnői Hálózattal, a tőlük kapott módszertani tanácsok hasznosítása Differenciáló módszertan elsajátítása, alkalmazása
3. A pedagógiai munka folyamatos megújítása -
Korrepetálás, érettségi ill. szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások biztosítása Pályázati lehetőségek felkutatása a hátrányos helyzetűek számára ( pl. nyelvtanulás, szakmai fejlődés támogatása ) Újszerű pedagógiai módszerek elsajátítása, alkalmazása ( projekt oktatás, IKT-eszközök alkalmazása
4. Mentálhigiénés támogatás -
egyéni elbeszélgetés (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, védőnő) szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek segítsége egyéni foglalkozások ill. csoportfoglalkozások megtartásában
72
14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. Tanulóinktól elvárjuk, hogy viselkedésük az iskolánkhoz méltó legyen. A minősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor az ellenőrző könyvbe, számmal kerül be a minősítés, az év végi bizonyítványba pedig a fenti egyszavas minősítéseket kell beírni. A minősítés eljárásrendje: -
A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és tanév végén osztályzattal értékeljük. Az érettségi utáni szakképző évfolyamon tanuló diákok, valamint a magántanulók magatartását és szorgalmát nem értékeljük. Az osztályban tanító tanárok értékelését, minősítését figyelembe véve az osztályfőnök tesz javaslatot a tantestület felé. Változtatási igény esetében a nevelőtestület az osztályfőnök javaslatáról dönt. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell írni. Az értékelés alapelveit és az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök tanév elején a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel szülői értekezleten ismerteti.
-
A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei: -
A házirendben meghatározott fegyelmi vétségek esetén a szaktanár, szakoktató, osztályfőnök illetve igazgató írásban minősíti a tanuló viselkedését. A házirendben meghatározottak szerint, súlyos fegyelmi vétség esetén, fegyelmi tárgyalásra kerülhet sor. Kiemelkedő teljesítményért a szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, igazgató írásbeli dicséretben részesítheti a tanulót. Tanév végén nevelőtestületi dicséret, illetve tárgyjutalom is adható. Az osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói dicséretet, osztályközösségben, az igazgatói, nevelőtestületi dicséretet, vagy az azt meghaladó szintű elismerést a tanulóifjúság előtt kell nyilvánosan ismertetni.
73
15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek HÍD program
A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. Iskolánkban minden feltétel adott a programban való munkához. Híd I. program Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja. A Híd I. programban nyújtott képzés pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat, felkészít tanulási módszerek elsajátításra, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tehet. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. Aki a Híd I. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, tanulmányait a Híd II. programban folytathatja. Híd II. program Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanköteles tanuló tanulmányait középfokú iskolában nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott képzés tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. Az a tanköteles korú tanuló, aki a Híd II. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, tankötelezettségét a Híd II. program megismétlésével teljesítheti. A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni. A Szentgotthárdi III. Béla Szakképző iskola az igényeknek megfelelően ad felzárkózási lehetőséget, szervez osztályt maximum 8 fővel 74
- a gyenge tanulmányi eredményük, betegség, vagy egyéb más ok miatt továbbtanulni nem tudó tanköteleseknek és fiataloknak, hogy egy éven át pótolhassák az elmaradásaikat. A program keretében személyre szabott egyéni fejlesztő programmal, csoportmunkával tudják pótolni mindazt, ami hiányzik a középfokú iskola (szakiskola, gimnázium, szakközépiskola) sikeres megkezdéséhez, illetve elvégzéséhez. A Köznevelési Hídprogramok három különböző lehetőséget kínálnak az eltérő fejlesztési, felkészítési szükségletekkel rendelkező fiatalok számára. a) Ha a tanuló az általános iskola sikeres befejezését követően valamilyen oknál fogva nem nyert felvételt középfokú iskolába (gyenge tanulmányi eredménye, betegség, élethelyzetbeli problémák, egyebek miatt), s így nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára a Hídprogram keretében úgynevezett felzárkóztató évfolyamra járhat (Híd I. program). b) Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanköteles tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott képzés tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben rész-szakképesítés megszerzésére készít fel. c) A Hídprogram keretében szervezhető olyan osztály is, amely a szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni. Aki a Híd I. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, folytathatja tanulmányait a Híd II. programban. Az a tanköteles korú fiatal, aki a Híd II. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, köteles a Híd II. programot megismételni. A Hídprogram megszervezése legalább nyolc tanuló egybehangzó igénye esetén a kormányhivatal feladata, amely dönt a képzés helyéről és létszámkeretéről. Az osztály létszáma legfeljebb 15 fő lehet. A tanulásszervezésnek a korszerű pedagógiai módszerek széles körére kell épülnie. Egyéni, személyre szabott fejlesztő programmal, sok csoportmunkával, kommunikációs és életmód gyakorlatokkal kell pótolni mindazt, ami hiányzik a sikeres középiskolai beilleszkedéshez. A Hídprogram pedagógiai munkáját az oktatásért felelős miniszter szakmai ajánlásokkal segíti. A program résztvevői tanúsítványt kapnak, és a felvételi eljárás rendje szerint a következő tanévben bármely középfokú iskolába jelentkezhetnek.
75
IV. A Pedagógia Program mellékletei 1. Helyi tanterv: A szakközépiskola 9 – 12. évfolyamának közismereti képzéséhez 2. Helyi tanterv: A szakiskola 9 – 11. évfolyamának közismereti képzéshez 3. Helyi tanterv: A szakiskolát végzettek középiskolájának I-II. (11-12. évfolyam) képzéséhez 4. Helyi tanterv: HÍD 1. program, közismereti képzéshez 5. Helyi tanterv: HÍD 2. program, közismereti képzéshez A-B-C variáció 6. Szakmai program
76
