SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM

2004

TARTALOMJEGYZÉK I. II. III. IV. V. VI. VII.

NEVELÉSI PROGRAM MŰVELŐDÉSI PROGRAM ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS ISKOLAI HELYI TANTERV KÖZÉPISKOLAI HELYI TANTERV SZAKMAI PROGRAM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI NEVELÉSI PROGRAM

2

I. NEVELÉSI PROGRAM

3

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata 1.2. A pedagógiai program törvényi háttere 1.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Alapvetés - az egyház álláspontja, elvárások, ajánlások, kultúra, magyarság 2.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja 2.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai 2.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 2.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 2.8. A tehetség kibontakozatását segítő tevékenység 2.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 2.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 2.11. Egészségnevelési program 2.12. Környezeti nevelési program 2.13. Fogyasztóvédelmi program 2.14. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái 2.15. Az intézmény külső kapcsolatrendszere 2.16. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 2.17.A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke

4

1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata 

az intézmény létrehozásának rövid bemutatása

1860 1870 1870 1873-1894 1929 1945 1948 1957 1962 1963 1979 1982 1985 1991 1992 1993 1994 1995

1996

1999

2000 2001 2003 2003 2004 

Megtelepedtek Kalocsán a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek, a tanító rend első főnöknője Franz Mária Terézia. Megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel, Haynald Lajos kalocsai bíboros érsek felszentelte az új iskolát. Sor került az iskolabővítésre Császka György kalocsai érsek alapítványából, Megnyílt a tanítóképző intézet az elemi iskola mellett, A rend visszakapta a háborúban feldúlt intézményt, A zárda és az iskola elválasztásával államosították az intézményt,. új elnevezése: Állami Leánylíceum és Tanítóképző, Tóth Kálmán Leánygimnázium néven él tovább az intézmény Megkezdődött a vízügyi szakképzés, Az iskola új neve: Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola Megkezdődött a gépszerelő szakközépiskolai képzés, Megszűnt a gimnáziumi képzés, A Dunavölgyi Főcsatorna mellett elkészült az intézmény új gyakorlóbázisa, megkezdődött a vízügyi technikusképzés, Újból megindult a gimnáziumi tanítás egy osztályban Baján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Bajai csoportja keresztény óvodát és általános iskolát alapított Keresztény Óvoda és Általános iskola néven, Környezetvédelmi-vízgazdálkodási és közlekedési szakmacsoportos világbanki képzési modellt követő lett a szakközépiskolai egység, Sikeres pályázat eredményeként a világbanki képzési modell teljessé vált két szakmacsoportban, A Ciszterci Rend Zirci Apátsága, és a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata, valamint Baja Város Önkormányzata között megállapodás jött létre a volt egyházi iskolák visszaadása és működtetése ügyében. A két rend a KÉSZ-re bízta az iskola fenntartási jogát, A Szent László Általános Művelődési Központ a Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola jogutód intézményeként megkezdte működését. Intézményegységei: keresztény óvoda, keresztény általános iskola, nyolc és négyévfolyamos gimnázium, műszaki szakközépiskola, kollégium, A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata vette át a Keresztény Értelmiségiek Szövetségétől az intézmény fenntartási jogát, A gépész képzés vége, Először tettek érettségi vizsgát a Szent Lászlós osztályok, A Türr István Sportcsarnok a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata kezelésébe került, Az emelkedő tanulói létszám elhelyezésére tetőtér beépítéssel 4 új tanterem került kialakításra, Vöröskereszt országos főtitkára bázisiskolának fogadja az intézményt, Bábel Balázs érsek úr felszentelte az intézmény házikápolnáját

küldetésnyilatkozatunk

Az intézményünk – mint általános művelődési központ - ma átfogó képzési, nevelési és a vallási életet érintő közművelődési feladatot lát el. Az óvodától kezdve az érettségiig és a szakképzés befejezéséig kínál lehetőséget a családoknak gyermekük iskoláztatására, az ökumené szellemében.

5

Missziós helyzetben működünk, „Ti vagytok a világ világossága.” /Mt5,14/. Bajának és vonzáskörzetének egyetlen egyházi iskolája vagyunk. Az elmúlt 50 év a hittől eltávolította az embereket, ezért a régió életében képviseljük a hagyományos egyházi ünnepeket és hagyományokat /Vodica – Máriakönnyei zarándoklat, Terményhálaadó, Keresztút, Csíksomlyói búcsú, Szentségimádás, Márton-nap, Jánoska eresztés, Úrnapi körmenet/, így megjelenítjük Jézus hívó szavát. Fontosnak tartjuk a magyarság évszázados kincseinek átadását. Az általunk nevelt gyermekek életét igyekszünk úgy alakítani, hogy felnőttként felelősen vállalják hitüket, hazájukat, magyarságukat, később családjukban adják tovább ezt az értékrendet. 1.2. A pedagógiai program törvényi háttere Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és annak 11/1997. évi végrehajtási utasítása A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet NAT A 100/97. kormányrendelet az érettségi szabályozásáról A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv. Hatályos vonatkozó törvények 1.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat 1. Intézmény neve:

Szent László Általános Művelődési Központ

2. Székhelye:

6500 Baja, Katona J. u. 3.

3. Tagintézményei: 6500 Baja, Szent Imre tér 3. (általános iskola) 6500 Baja, Vöröskereszt-tér 1/b. (óvoda) 4. Intézmény típusa:

általános művelődési központ

5. Befogadó képessége: - óvoda

120 fő

- általános iskola

400 fő

- nyolc évfolyamos gimnázium

300 fő

- négy évfolyamos gimnázium

320 fő

- szakközépiskola

300 fő

- szakképzés

70 fő

- kollégium

120 fő

6. Működési területe:

Baja és vonzáskörzete

7. Alapítója, az alapítás éve:

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége 1995.

8. Fenntartója, felügyeleti szerve: Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata (Budapest, Mária u. 20.) továbbiakban: Iskolanővérek 9. Jogállása:

önálló jogi személy

10. Alaptevékenysége: -

óvodai nevelés, iskola-előkészítés a nemzetiségi nyelvoktató típusú nevelési program szerint, óvodás- és iskoláskorú sajátos nevelést igénylő gyermekek pedagógiai fejlesztése, integrált oktatása, különleges gondozás keretében nyújtott szolgáltatás,

6

-

iskoláskorúak általános iskolai oktatása a nemzetiségi nyelvoktató típusú nevelési program szerint (TEÁOR 80.11), iskoláskorúak nyelvi előkészítő gimnáziumi oktatása („0” évfolyam), iskoláskorúak gimnáziumi oktatása (TEÁOR 80.21), nappali rendszerű szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulók oktatása (TEÁOR 80.22).

Részei:

- általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, - szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás,

Formái: - Iskolarendszerű szakképzés: OKJ száma: megnevezése: 52 5842 01 környezet- és vízgazdálkodási technikus: KvVM 52 5470 04 környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodási) KvVM végzettségük: környezetvédelmi vízgazdálkodási technikus 52 5842 03

vízügyi technikus: KvVM

- Iskolarendszeren kívüli szakképzés: (tanfolyami) OKJ száma: megnevezése: 33 5842 05 vízműkezelő szakképesítés 33 5842 01 csatornamű-kezelő szakképesítés 54 5470 01 környezet- és hidrotechnológus 53 5470 03 környezetvédelmi szakelőadó 33 5401 01 műszaki rajzoló -

vallási neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása (TEÁOR 91.31), érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítása, tankönyvellátás, bejáró tanulók ellátása, gyermekek és fiatalok kollégiumi nevelése, ellátása, általános iskolások napköziotthonos ellátása, nappali rendszerű középiskolai képzésben résztvevő tanulók tanulószobai foglalkoztatása, felnőttek esti és levelező rendszerű oktatása (TEÁOR 80.42), szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás, iskolai tanműhely működtetése, iskolai gyakorlati oktatóbázis működtetése, iskolarendszeren kívüli szakmai tanfolyami oktatás, vizsgáztatás, óvodában, iskolában és kollégiumban szervezett étkeztetés, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés (TEÁOR 55.52), ifjúsági, (turista)szállás – szolgáltatás (TEÁOR 55.21), egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.23), ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 70.20), sportlétesítmények működtetése, diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása, pedagógus szakvizsga és továbbképzés, felkészülés támogatása, középiskolai pedagógusok felkészülésének támogatása a kétszintű érettségihez, pedagógusok szakkönyv vásárlása, szakmai fejlesztési feladatok, pedagógiai szakmai szolgáltatás, minőségfejlesztési feladatok, az intézményben folyó óvodai és iskolai nevelési-oktatási munka hatékonyságának növelése, kulturális- és sportprogramok adta lehetőségek kihasználása a tanulóifjúság testi, szellemi fejlődése érdekében egyéb kulturális tevékenység: - egyesületek, alapítványok, alkotó közösségek elhelyezése, - folyamatos kapcsolattartás, közösségfejlesztő tevékenység, - rendezvénysorozatok, komplex programok szervezése, - ismeretterjesztés, átképzés, továbbképzés, iskolarendszerű oktatási formák szervezése, megvalósítása,

7

- képző- és iparművészeti, fotókiállítások, zenei és táncművészeti programok szervezése, - közművelődési könyvtári szolgáltatás (TEÁOR 92.51), - városi, megyei, országos, nemzetközi szintű rendezvények szervezése, vagy abban való közreműködés, - alkalmi kiadványok gondozása, kiadása, - sport- és szabadidős tevékenység keretében diáksport, szabadidősport, tömegsport rendezvények szervezése(TEÁOR 92.62). 11. Kiegészítő tevékenység: - nyári szakjellegű táborok szervezése, lebonyolítása az alaptevékenységben meghatározott feladatoknak megfelelően, - képzés, átképzés, továbbképzés (a város és a régió polgárainak igényeire épülő közhasznú ismereteket nyújtó tanfolyamok). A Szent László Általános Művelődési Központ a városban és vonzáskörzetében élőknek keresztény kulturális központként kiemelkedő szerepet vállal e régióban az ökumenikus keresztény és nemzetiségi identitás-tudat erősítésében, a tradicionális hagyományok megőrzésében és továbbvitelében; ezzel egyidejűleg városunk és a régió művelődési lehetőségei is bővülnek. 12. Egyéb: Az intézmény alaptevékenységén túli szabad szellemi és tárgyi kapacitását hasznosító tevékenységformák, s az ezekhez kapcsolódó bérleti és tanfolyami díjbevételek fedik le. - helyiségek bérbeadása, - fénymásolás, sokszorosítás, - művészeti alkotások értékesítése, - hirdetés, reklám ( a hirdetés - beleértve a közvetlen és közvetett reklám és propaganda tevékenységet -, felöleli a hirdetés és reklám, feliratok, rajzok, szövegek megtervezését, elkészítését, felvételét, elhelyezését, terjesztését hirdetőeszközökön, szakmai kiállításokon, bemutatókon, hirdetési helyeken stb..) 13. Évfolyamok száma: Általános iskola 8 (1-8. évfolyam) Gimnázium 4 és 8 (5-12. és 9-12., 0. évfolyam) Szakközépiskola, középfokú szakképzés 4+1 illetve 4+2 (9-12. + 1/13. évfolyam, 9-12. + 1/13-1/14. évfolyam) 14. A feladatellátást szolgáló vagyon, illetve a vagyon feletti rendelkezés joga: a.) az Iskolanővérek tulajdonában lévő: Baja, Vöröskereszt tér 1/b , Baja, Szent Imre tér 3. sz. alatti ingatlanok, valamint Baja, Katona J.u. 3. sz. alatti ingatlanrész használati joga, b.) a Ciszterci Rend Zirci Apátságával kötött megállapodás alapján használati jog a: Baja, Katona J.u. 3. sz. alatti ingatlanrész használati joga, valamint Baja, 5686 hrsz-ú ingatlan ( tanműhelyek) és annak ingósága felett az intézmény leltára szerint, Baja, 530/2 hrsz. ingatlan (Türr István Sportcsarnok) és ingósága felett az intézmény leltára szerint. A Szent László Általános Művelődési Központ (intézmény) számára biztosított használati jog részletes szabályozását az Iskolanővérek vagyonkezelési szabályzata tartalmazza.

8

15. Az intézmény gazdálkodási jogköre: -

Önállóan gazdálkodó egyházi fenntartású közoktatási intézmény Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat

16. Az intézményvezető kinevezési rendje: - A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv., és a Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MkM. rendelet alapján történik.

9

2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Alapvetés - az egyház álláspontja, elvárások, ajánlások Az egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Intézménynővérek Társulata nevelésének alapelvei Fourier Szent Péter pedagógiájának gyökerei: a romlott társadalom az egészséges gyermekeken, fiatalokon keresztül újítható meg, a gyermekek szíve fogékony minden jó befogadására (Jézus őket állítja példaképül az apostolok és mindannyiunk elé), általuk lehet a szülők szívéhez férkőzni. Fourier Szent Péter azt tűzte ki célul, hogy a gyermekeken keresztül fogja meggyőzni a családokat, és így változtatja meg a társadalmat. Pedagógiai alapelvek: „A gyermek a legnagyobb kincs.” Minden nevelés kiinduló pontja a gyermek megbecsülése. Nagy kincs az életerős „mag”, a gyermek a jövő reménye. „A jó Isten szántóföldje a lelkek világa. A lélek földje az a jó talaj, amelyben az isteni Magvető elveti magját, hogy kalászba szökjön és százszoros termést hozzon.” (Dr. Erdey Ferenc: Ancilla Domini) A gyermekből az lesz, akivé nevelték – mondta Fourier -, ezért a nevelő felelőssége óriási. „Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.” A nevelésnek középpontjában a természetfeletti dimenzió áll: akármit tanítunk, az az Isten szeretetének fényében történjék. A szeretet az alapja a jó nevelésnek. Minden lélekben fel lehet ébreszteni a szeretetadás szükségletének igényét. „Megnyerni egy lelket, … több mint teremteni egy világot” hirdeti a jó Atya. „A szeretet találékonysága” segíti a nevelőt abban, hogy megtalálja minden esetben a gyermek szívéhez vezető helyes módszert. A bizalmon alapuló szeretetkapcsolat segíti a fokozatosan önálló egyéniséggé való alakítást. „Mindenkinek használni, senkinek sem ártani” – „Prodesse omnibus, obesse nemini” Fourier Szent Péter elve egyben pedagógiájának alapforrása, vezéreszménye is. A nevelés egész folyamán azt tartotta szem előtt, hogy mindenkinek használni – különösen a gyermekeknek – csak úgy lehet, ha igazi szívjóság és következetesség vezeti az emberek cselekedeteit. Ez az életelv nemcsak jelszó és múló hangulat, nemcsak érzelem, hanem elméleti igazság és erény is, amely erőssé teszi a lelkeket. Aki mindenkinek használni akar, annak lelkétől távol áll a rosszindulat, az elfogultság, a rosszakarat. Ez a nevelő egyéniségének legfontosabb alapvonása. A nevelő jósága összefér a szigorral. Tanuljunk meg olyan jóindulatot fejleszteni lelkünkben, hogy a gyermek még a büntetésnél is érezze, hogy a szeretet, az ő java vezérli nevelője cselekedetét. A szigorúságot, a következetességet ne a szenvedély, hanem a jóakaró szeretet hassa át. Fourier Szent. Péter az alapelvet szó szerint értette és e szellemben is cselekedett: mindenkinek használt, mindenkivel jót tett.  

A nevelés titkai A nevelés előfeltétele A neveléshez lélek kell. Minden gyermek lelke más, ezért belső világukat másként lehet megközelíteni, és másként lehet ráhatni. A lélekgondozás elengedhetetlen feltétele, hogy a nevelő bepillantson a lelkek szentélyébe és személyre szólóan kísérje figyelemmel annak belső változásait. Csak lélek nyúljon lélekhez! Csak azok a nevelők lesznek jó lelki vezetők, akik először megtanulnak saját lelkükben is olvasni, vagyis rendelkeznek reális önismerettel és kifejlesztették az együttérző készségüket is. Tehát az önismeret a gyermekismeret előfeltétele. Az a nevelő tud másokat

10

is az igazság útján az erényre vezetni, aki maga is igazságra törekszik, s erényről erényre halad. Alapító atyánk a „személyre szóló” nevelés elvét hirdeti, ezért a cél érdekében olyan módszert kell választani és alkalmazni, amely az adott gyermeknek legjobban megfelel. Figyelembe ajánlja az életkori sajátosságokat is, mert nemcsak a növényeknek vannak meg a fejlődési törvényei, hanem az embernek is. A gyermekismeret és a „szeretet találékonysága” segít a személyre szóló módszerek megtalálásában. A nevelés eszközei „A szavak megindítanak, de a példa vonz.” – „Verba movent, exempla trakunt.” Akinek a lelke nem tud hatni más lelkekre, sohasem lesz jó nevelő. A nevelés titka a lélek melegsége, az érzés bensősége, a lélek ereje és intelligenciája, melynek fénye kisugárzik a szavakból, tettekből és példaképül szolgál a gyermekeknek. Minden nevelésben először a szívet és a kedvet (affection) kell megnyerni, majd meg kell tanítani (instruction), hogy milyen cselekedettel lehet mindezt elérni. De nem elég tudni a gyakorlás módját, hanem a jót személyi szükségletek szerint gyakorolni, tenni is kell (exercice). Álljunk példaként a gyermek előtt és kézen fogva lépésről-lépésre vezessük őket. A pedagógiai munka eredményességének feltétele az, hogy lelki életünk harmóniában legyen azzal, amit hirdettünk, mert csak így lesz hiteles tanításunk. „Szívek felgyújtása” A szellemi értékek szétosztása, a hasznos földi tudományok és készségek átadása a tantárgyak ismeretanyagán keresztül valósul meg. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek motiválása, érdeklődésének felkeltése a tudásvágy és a tudományok iránt. „Szoktatás, fegyelmezés” A fegyelmet senki sem szereti, ha ő a szenvedő alany. Ha neki kell fegyelmet tartani, azokat az eszközöket alkalmazza, amelyekkel őt fegyelmezték. Saját példánk a legfontosabb nevelő tényező, a legelevenebb nevelői hatás. A nevelői ráhatás a lélek gazdaságának természetes kisugárzása. „Seregek Ura és Istene … adj ezeknek a gyermekeknek, akiket oly gyengéden szeretsz és az én gondjaimra bíztál, világosságot és erőt, hogy a jót megtanulják és elfogadják… Ti szent angyalok, akik ezeknek a kicsinyeknek a szolgálatára vagytok rendelve, a ti őrizetetek alatt és védelmetek mellett az üdvösség örökségét elnyerhessék, álljatok mellém ezen rám bízott feladatban.” (Erdey Ferenc: Ancille Domini III.) Fourier Szent. Péter ringatta azt a bölcsőt, amelybe a Társulat beleszületett. Tanítása „a jó mag”, amely ha „jó földbe” kerül, százszor gyümölcsöt terem. A „jó föld” Le Clerc Alix anya volt, aki megértette, hogy Jézus szeretetét, tiszteletét kell átadni a gyermekek lelkébe, és azt is tudta, hogy Jézushoz csak Szűz Mária által lehet eljutni: „Per Mariam ad Jesum!” Pedagógiai működésének középpontjában a „gyermek szolgálata” állt, oly szeretettel, melegséggel, amellyel a Kisdedet köszöntötték jászolánál, s amellyel a Szűz Anya felnevelte őt. Ezért a tanítás, az ifjúság nevelése lett élete célja: „Le Z ele de I’instruction c’est le sujet de ma vocation!” – „A tanításban való buzgóság az én hivatásom!” Így fonódott össze Fourier Szent. Péter és Le Clerc Alix anya hivatása. Nagy szellemük többféle változatban szolgálja a korok szükségleteit és a lelkek igényeit. A keretek az idők folyamán módosulnak, de a lélek és a szellem egy marad. Ez a legnagyobb hagyaték, a legnagyobb kincs, amit ma is őrizni és minden nevelőnek folytatni kell óvodában, iskolában, mert a „magvető igét vet”. A Társulat nevelési-oktatási intézményeiben a katolikus szellemiséget érintő alapelveket, mint egyházi iskolák fenntartója határozza meg. A katolikus egyház által körvonalazott célkitűzéseket és feladatokat a sajátos nevelői-oktatói alapelveiben megfogalmazottakkal valósítja meg.

11

Alapelvek Fourier Szent. Péter és Alix anyától örökségül kapott jelmondatok gyakorlatban való megnyilvánulása – „Mindenkinek használni, senkinek sem ártani”, „Az én hivatásom szívjóság a nevelésben!” – képezik a Társulat legfontosabb alapelveit. A legfőbb Jóval, a végtelen Istennel való személyes kapcsolat kialakításával kicsi kortól kezdve eljuttatni tanítványainkat – az Istenanya, a Boldogságos Szűz Mária példája nyomán-, tanúságtevő felnőtté. Magas szintű oktatás, nevelés, képzés mellett a hit, a lelki élet gyakorlatai által teljesebb embereket, mások felé is jó akarattal forduló, nyitott személyiségeket indítani az élet, a társadalmi életbe. Értékek A nevelőmunkát az Evangélium és a Katolikus Egyház tanításában kifejezett értékek határozzák meg. Ezek a következők: - Isten és emberszeretet, az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a társadalomban, - Az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadságjog tisztelete és a parancsok megtartása, - Az egyén testi és értelmi képességeinek felismerése és fejlesztése, - A nemzeti és az európai humanista értékrend átadása mellett kiemelt figyelmet fordítani az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák, keresztény vallások iránti nyitottságra. Célok Keresztény szellemiségre nevelés a szeretet, az evangélium légkörében, hogy gyermekeink tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Növendékeink tudásának, műveltségének gazdagításával, adottságaik, képességeik kibontakoztatásával és az önművelés igényeinek felkeltésével képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz. A közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok kialakítása: egymás iránti tisztelet, tolerancia, empátia, egészséges vitakultúra, segítő együttműködés. Mások iránti türelem, szelídség és megbocsátás erénye alapján a rendszeresség és igényesség fejlesztésével fogékonnyá tenni neveltjeinket az igazra, a jóra és a szépre. Az egészséges, kultúrált életmód igényeinek, valamint a testi és lelki fejlődés egyensúlyának kialakítása, hogy a káros környezeti hatásoknak ellen tudjon állni. A Rend által fenntartott óvodákba és iskolákba azért adják szívesen a szülők gyermekeiket, mert a keresztény embert jellemző szeretetteljes légkörben nevelkedhetnek. A fenti célok megvalósulása által a gyermekek és fiatalok életelemévé válhatnak az egyetemes emberi és keresztény értékek. A Katolikus Egyház tanításában és a Társulat alapelveiben, céljaiban megfogalmazottak pedig egész életüket meghatározó elvek, értékek és belső ösztönzők lehetnek. Feladatok - A hitismeretek oktatása során ismerjék meg a gyermekek a Bibliát, a katekizmust, az Egyház szertartásait, az egyházi év legfőbb időszakait; tanulják meg, miként élhetnek a szentségek erejéből, a szentmise kegyelmeiből. A nevelők személyes hitükön keresztül segítsék a gyermekek helyes istenképének kialakulását, hogy így eljuthassanak az Istennel való közvetlen kapcsolathoz. A kötött szövegű imákon kívül tanuljanak meg saját szavaikkal is imádkozni. - A növendékek egyéni adottságainak, képességeinek feltárása és célirányos fejlesztése, hogy megtalálják a személyes motivációjuknak, tehetségüknek legjobban megfelelő továbbhaladási lehetőségeket. - Az eléjük állított példaképeken keresztül ismerjék meg a szentek, nemzeti hőseink, nagyjaink életét és tetteit (pl. Szűz Mária, Szent László tisztelet).

12

- A közösségek formálásán keresztül fejleszteni kell a gyermekekben a felebaráti szeretetet, ennek tettekben való bizonyítását, a jótékonyságot, a szegények és minden segítségre szoruló embertársuk iránti segítőkészséget. - A növendékek ismerjék meg az együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető emberi értékeket és normákat. Álljon előtérben a művelt, a fegyelmezett, az udvarias modorra, és a figyelmes, előzékeny, szíves emberbaráti magtartásra való szoktatás. - Az egészséges életmód kialakítása és a nemzeti értékek megismertetése különös tekintettel a következőkre: - önkiszolgálás, egészségmegőrzés, önvédelem, - önértékelés, önismeret, önfejlesztés, - tudatos erkölcsiség (lelkiismeret, felelősség, becsület), - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, - a szabadidő értelmes eltöltésének igénye, - nemzeti hagyományaink, kulturális kincseink tisztelete, - egyetemes emberi jogok ismerete, - nyitottság a világra: környezeti problémák kezelése, megoldása és más kultúrák megismerése, - a lányok, mint jövendő édesanyák sajátítsák el az édesanyai erényeket, a fiúk pedig a lányokkal történő érintkezési szabályokat, valamint az édesanyai hivatás tiszteletét. - fel kell készíteni a fiatalokat a jelenkor kihívásaira és a közéletben való részvétel hivatásként való vállalására. Neveltjeink vállaljanak részt valamilyen szinten a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, legyen nyitottak a különböző kultúrák, vallások és a másság elfogadásában. Tudják, hogy életpályájájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, legyenek képesek önálló felnőtt életüken helyes döntéseket hozni. Fejlessze ki magában a XXI. századi új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. Fordítson figyelmet a párkapcsolataiban az egymás kölcsönös tiszteletére és a felelős, örömteli családi élet megteremtésére. A diákokban kialakítandó személyiségideál A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjék, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamasz koron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Nagyon fontos - a hitre, reményre, szeretetre nevelés, o a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, o az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük,

13

o józan, megfontolt ítélőképesség, o a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, o a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, o a szelídség, o az alázat, o a türelem, o alaposság, o a mértékletesség, o a bűnbánat, amely mentes legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás, o a belső csendre, elmélyülésre való igény, o hűség Istenhez és embertársainkhoz, o felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, korszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Nem gyökerestül kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. A világ, amelyben élünk A mai szülők közül sokan azt állítják, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel azonban siettetik érésüket és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hogy elviselje és feldolgozza mindazt a durvaságot, hazugságot, aljasságot, amelyek még minket, felnőtteket is próbára tesznek. Ugyanakkor az, hogy a gyerekek jó része csak igen későn találkozik a felelősséggel, a másokért végzett munkával, bizonyos szempontból késlelteti az érésüket. Ezek a kétfelé húzó hatások vezetnek a gyermeki személyiség torzulásához, tűrőképességük csökkenéséhez. Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az intézmény csak a szülőkkel teljes összhangban együttműködve tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának. A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat (tönkremehet a házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába keveredhetnek, stb.). Különösen meg kell tanítani őket arra is,

14

hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hogyan lehet ezeket akár pozitíven is felhasználni. Az egyházi iskolák nevelési elveinek megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy szekularizált világban élünk. Diákjaink szülei nem kaphattak, vagy nem kaptak ezért vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék lesznek, valószínű, hogy vallásos nevelés során az intézmény "magára marad". Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az intézmény nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A családok szétesése miatt sokszor hárul azzal a pedagógusra nagyobb felelősség, egy meg nem fogalmazott elvárás a szülők részéről, hogy, amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az intézmény. A diákok egy része olyan családi modellt hoz, amelyből hiányzik az anyai vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekekre fordított idő, hiányzik a(z) (keresztény) értékrend. Az ide érkezőknek (is) nagy a szeretet-, a törődés-, és az elfogadás-igénye. Nemcsak a családi háttér, de a világ sem kedvez az egyházi iskoláknak. Olyan világban élünk, melyben nem érték az alázat, a megbocsátás, az elfogadás, a türelem. Olyan világban élünk, amely rákényszeríti az embereket az önzésre, a saját érdekük, előnyük hajszolására. Ezt a mintát látják mindenütt. Olyan világban élünk, amelyben az a jó, az értékes ember, aki fogyaszt, aki vásárol, aki egészséges, napbarnított, jól öltözött, aki sikeres, és ellenállhatatlan. Olyan világban élünk, melyben a szeretet és az egymásra-figyelés helyett a pénz és az információ az úr. A média a külső talmi csillogást reklámozza és elhiteti, hogy ez a boldogság kulcsa, elhiteti, hogy a boldogság megvásárolható. Olyan világban élünk, melyben csökken az értéke az őszinte szónak, a versnek a klasszikus zenének, a csendnek. Olyan világban élünk, melyben manipulálhatóvá válik az ember, mert amit sokan és sokszor mondanak, az akár igaz is lehet(ne). Olyan világban élünk, melyben nem érték már a családi hagyomány, egy tájegység és hagyománya, az ország hagyományai. Olyan világban élünk, melyben nem érték az élet. Ebben a világban kell nekünk egészséges lelkű fiatalokat nevelnünk, olyan mintát adva, hogy ne legyenek meghasonlottak a kétféle értékrend miatt. Meg kell tanítani őket együtt élni a világban tapasztaltakkal, ugyanakkor meg kell tanítani azt is, hogy hogyan kell megőrizni nemzeti és keresztény identitásukat és értékeiket. Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak. Meg kell tanítani az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget. Meg kell tanítani őket az élet tiszteletére, a szenvedés értékére és saját valamint a mások testének megbecsülésére őket.

15

Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni. Meg kell tanulniuk elválasztani az ocsút a tiszta búzától.

Nevelési-oktatási elveink A XX-XXI. század fordulóján a korszerű műveltségnek vannak olyan összetevői, amelyek a különböző műveltségi területek (NAT és a kerettantervi előírások) oktatása során fogalmazódnak meg, és át kell, hogy hassák az oktatás szinte valamennyi területét. A műveltségi területekben megfogalmazott ismeretek egyértelműen erősítik a hon-, a haza szeretetét, a magyarságtudatot, és egyidejűleg szolgálják más népek, kultúrák megismerését, elfogadását, ezzel együtt Európához, a nagyvilághoz történő igazodásunkat is jelentik. Intézményünk a benne szereplők szellemi tulajdona, amelyben a résztvevők fontossági sorrendje: gyermekek, szülők, pedagógusok. Gyermeknevelésünk elsőrendű feladata, hogy megtanítsuk az egyes embert arra, hogy képes legyen mind saját sorsának irányítására, mind a közössége életében való felelős részvételre a keresztény erkölcsiség alapján. Nem az ismeretek felhalmozását tűzzük ki célul, hanem arra helyezzük a hangsúlyt, hogy gyermekeink a megszerzett ismereteiket hogyan tudják elmélyíteni és alkalmazni a változó világban. Napjaink követelménye szerint szinte az egész életen át tartó oktatásra van szükség. Ez többdimenziós folyamat: a megismerés és a munka gyakorlatában megszerzett tudás értéke állandóan növekszik, ahogy az ember a különböző életszakaszaiban más-más társadalmi közegben más-más közösségbe kerül. Az alapfokú oktatás tulajdonképpen csak útlevél az élethez. Ezt a szakaszt az alapismeretek, készségek, értékek, viselkedésnormák megtanulása jellemzi. A szocializáció folyamata ekkor indul el és ettől kezdve tudja leküzdeni szociokulturális hátrányait. A középfokú oktatás az élet fordulópontja. Ez a szakasz a tehetségek felszínre kerülésének szintje, e konfliktusos korszakon belül alakul ki a kreativitás és az empátia érzése. Minél változatosabb elméleti és gyakorlati képzésben vesz részt, minél több informatikai és kommunikációs fejlesztésben részesül, annál jobb és több pályaválasztási lehetősége van. A tudás megszerzésének négy alappillérét az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: Tanuljon meg: 1.) megismerni - mert a tudás eszköz a világ felfedezésére, amely által képes szakmai és más emberi képességeit kibontakoztatni. Tudjon kommunikálni és méltó módon élni. A figyelem, emlékezet, a gondolkodás fejlesztése és gyakoroltatása segít az összpontosítás kialakításában személyekre, tárgyakra vonatkozóan egyaránt. Megtanul szelektálni az információk között, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni, a tudományok kapcsolódási pontjait felismerni. 2.) dolgozni - mert a munkavégzés - legyen az szellemi vagy fizikai, szolgáltató vagy nem anyagi javakat termelő- az ember önkifejezését, önmegvalósítási folyamatát jelenti. Ez nem megy az akaraterő fejlesztése nélkül. Viselkedésével, kapcsolatteremtő képességével, mobilizálható ismereteivel több helyen meg tudja állni helyét életútja során. 3.) együtt élni másokkal - ez az emberi méltóság megőrzését, a békére és toleranciára való nevelést jelenti. A mások megismerése az önismereten keresztül vezet, ezért a gyermek harmonikus fejlődésében erre is hangsúlyt kell helyeznünk. Fejlesztenünk kell azokat a keresztényi tulajdonságokat, amelyekkel a problémákat békésen feloldhatják. A fentiek segítenek a különleges gondozást igénylő emberek és az egymástól eltérő etnikai és vallási csoportok tagjainak elfogadásában. A nyitottsággal, az elfogadó magatartással együtt lehet kialakítani a közösség

16

érdekében vállalt közös célok, tervek iránti elkötelezettséget is. 4.) élni - azért, hogy a testi és szellemi fejlődése során összes készsége alapján legyen képes és kész a felnőtt, felelős keresztényi cselekvés vállalására. Tudja a megszerzett autonómiája alapján sorsát felelősen irányítani, legyen tudatában lelkiismereti szabadságának. Kreativitását, fantáziáját az általános emberi és keresztény értékek alapján tudja kamatoztatni. Erkölcsi elvárások Erkölcsi elvárások a pedagógusoktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus intézmény sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." /Kat. Isk. 78./ Nyitottnak kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, hogy melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel; ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt; ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az intézmény által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje, tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyermekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az intézményben minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházára és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az intézmény katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az intézmény lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjék. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Sajnos ma még kevés a jól képzett hitvalló pedagógus. Ezért az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatokat bízunk rá, és mit várunk el tőle. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni.

17

Az intézmény vezetőségére nagy felelőséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Az intézmény a pedagógusokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy intézmény tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az intézmény üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: 

belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra



részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban



hazaszeretet, magyarságtudat



tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt



mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása



alapos, rendszeres és pontos munka



a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése



a házirend felelős betartása



tudjon elutasítani / káros szenvedélyek /

Az intézmény a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az intézmény diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden intézmény létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. (v.ö. C.I.C.796-800§, Grav.Ed.2. és 6.) Az intézmény igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." (Kat. Isk.53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az intézmény közösségébe, és az intézmény elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az intézmény után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata.

18

Az intézmény a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az intézmény katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az intézmény ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az intézmény feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az intézmény a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az intézmény elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Magyarság Minden ember egy adott nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszti, vagy akiben ez nem alakul ki, az gyökértelen lesz. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. 1100 éve élünk a Kárpát-medencében. Sok történelmi nehézséget álltunk ki. Nyelvünk sok változáson ment keresztül. Kultúránkat sokféle hatás érte nyugatról és keletről is. Mindezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Sokrétű gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden intézmény legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Sajnos a XX. század történelme nem kedvezett az egészséges nemzeti tudat kialakulásának. A két világháború elvesztése, az ország kétharmadának elcsatolása, a több hullámban való kivándorlás, az internacionalista ideológia mind a magyarságtudat rombolásához vezetett, és erősítette az emberekben az értéktelen nemzet képét. Ezért tudott a kommunizmus bukásával annyira könnyedén betörni a fogyasztói társadalom nemzetek és kultúra feletti silánysága. Ma ami magyar, legyen az termék, könyv, zene, néphagyomány, másodrendűnek számít. Nyelvünket is elönti az amerikanizmus. Nemcsak szóhasználatában, de hangsúlyában, hadarásában is. Ebben a miliőben kell újra felfedeztetni társadalmunkkal, diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit. A feladat óriási. Először meg kell tanítani a diákokat a helyes beszédre, olvasásra, fogalmazásra, önkifejezésre. Meg kell ismertetni ehhez irodalmunk nagyjait. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szép beszédre. A magyar jól artikulált, lassú nyelv. Ezt a mai rohanó világban újra kell tanulni. Népi, paraszti kultúránk egész embert kívánt. Döbbenetes mi mindenhez értettek eleink. E sokféleségben minden ember megtalálhatta az önkifejezés lehetőségeit. A faragás, fonás-szövés, fazekasság, éneklés, zenélés, a közös tánc mind ezt szolgálták. Az ünnepek kiemelkedő eseményei voltak elődeink életének. Rendszerbe fogták a hétköznapok világát. Ma sok jó kezdeményezés van, amely ezek továbbadását célozza. Ebbe a folyamatba be kell kapcsolni intézményünket táncházak, népdalkörök, énekversenyek, kézműves foglalkozások szervezésével. Fel kell kelteni a diákok érdeklődését már kis korban. Ezt csak úgy érhetjük el, ha tanárok is megfelelő képzést kapnak, ha ők is szeretik kultúránkat. Ha ők is járják az országot, hogy minél több helyet megismerjenek. Erre nem lehet egységes programot megadni. Életformává kell tenni az intézményben. Ezt szolgálhatja a határon kívüli magyarsággal való kapcsolat felvétele is. Az intézményi oktatásban, főleg a humán tárgyakban, valamint az ünnepekben nagyon sok nemzeti öntudatra nevelő lehetőség van. Ezeket ki kell használni. Ahol lehet be kell építeni a tananyagba. Meg kell ismertetni és szerettetni diákjainkkal kultúránkat, nyelvünk kincseit, hazánk tájait és természetesen elődeink nagyjait. Német nemzetiségi arculat

19

Intézményünk óvodájában és az általános iskolában német nemzetiségi képzés folyik. Ez átöleli a nyelvtanulás mellett a hagyományok ápolását is. Az intézmény vallási élete, ünnepei, hagyományai Az intézmény hagyományainak kialakításában a fenntartói kompetenciáknak megfelelő vallásos nevelésre törekszik. A katolikus intézményekben kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás "alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat.Isk.50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek életkorára, és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek: - Kápolnai mise: a kápolnánk 2004-ben készült el, a évfolyamonkénti diákmiséket itt tartjuk. A misén résztvevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Előtte a hittanórán az osztály közösen készül a szentmisére. (Miseénekeket gyakorolják, a könyörgésbe saját kérésüket is megfogalmazhatják) - Havonta egy német mise az óvodában és az általános iskolában - Egyházi kiadású könyvek vásárlásával az intézmény könyvtárát bővítjük. - Az intézménynek rendszeresen járatjuk a katolikus újságokat, folyóiratokat. - Az osztályfőnöki órák tartása a katolikus kerettanterv szerint történik. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az intézmény életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. Ünnepeink A tanév jeles napjai o

VENI SANCTE

o

lelki napok, lelki gyakorlatok gyónási alkalmak

o

farsang, intézménynapok

o

szalagavató, ballagások

o

az intézmény névadójának, rendalapítójának ünnepe

o

anyák napja

o

TE DEUM

Egyházi Ünnepek: o

Szent István napja

o

Vodicai /Máriakönnyei/ gyalogos zarándoklat

20

o

szept. 12. Mária neve napja

o

szept. 24. Szent Gellért - a katolikus iskolák napja

o

okt. 2 Szt. Őrzőangyalok napja

o

okt. 8. Magyarok Nagyasszonya

o

nov. 1. Mindenszentek

o

nov. 2. Halottak napja

o

nov. 5. Szent Imre

o

nov. 11. Szent Márton nap

o

nov. 19. Árpád-házi Szent Erzsébet

o

Szent Cecília

o

dec. 6. Szent Miklós

o

dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása

o

dec. 13. Luca napja

o

dec. 28 Aprószentek ünnepe

o

dec. Adventi gyertyagyújtások, KARÁCSONY

o

január 6. Három királyok, Vízkereszt

o

jan. 18. Árpádházi Szent Margit

o

febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

o

febr-márc. Hamvazószerda, Nagyböjt, Húsvét

o

márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

o

Csíksomlyói búcsú

o

máj-jún. PÜNKÖSD

o

Úrnapi körmenet

o

Június 27. Szent László napja

Állami és nemzeti ünnepek: o

okt. 6. Aradi vértanúk

o

okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc

o

márc. 15. az 1848-as forradalom és szabadságharc

Az ünneplés módjai: o

Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, intézményi szinten)

o

Intézményi ünnepély

o

Hangverseny

o

Színdarab bemutatása

21

Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. a. Az év kiemelt ünnepeire /Karácsony, Húsvét/ lelkinappal készülünk, az ünnep napján szentmisén veszünk részt. Ilyen ünnepek lehetnek - az intézmény névadója, rendalapító ünnepe, templom búcsúja, a katolikus intézmény napja, stb. - évi két alkalom. b. Törekszünk arra, hogy havonta biztosítsunk gyónási alkalmat azokban a hónapokban, amelyekben nincs lelkigyakorlat, vagy lelki nap. c. Ünnepi hangversenyt lehet szervezni karácsony előtt, anyáknapján, intézmény napokon, stb.

22

2.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Katolikus intézményeink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. A katolikus iskolában, óvodában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:  keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,  a nevelő jelleg dominál,  a nemzeti értékeket szolgálja,  fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében. 

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra: „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”



A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.



Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban értéken alapuló legyen.



Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.



Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló kialakítása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. 2.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célja Intézményünk pedagógiai munkájának célja:  A gyermekeket segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.  Az intézményhasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága, az életben való helytállás,  A gyermekek morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.  A tanítási folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.

23

       

A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). A kulturált szórakozás igényének kialakítása.

2.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka elvei, feladatai A katolikus intézménynek kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassuk az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsünk a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutassuk fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítsük elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzunk létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. 2.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a gyermekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az intézmény értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.

24

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:  A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).  A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).  A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).  A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).  A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.  A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). 2.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.  A megismerés képességének fejlesztése.  Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok:  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá:  A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:  A színes, sokoldalú intézményi élet, hitélet, tanulás, játék, munka.

25

 

A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek:  A helyes önértékelés  Önállóság  Közösségért végzett tevékenység  Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük  Józan, megfontolt ítélőképesség  A mások felé való nyitottság, befogadóképesség  A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében  A szelídség, az alázat, a türelem  Alaposság kialakítása  A mértékletesség  A bűnbánatra való készség  A belső csendre, elmélyülésre való igény  Hűség Istenhez és embertársainkhoz  Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők:  Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban.  Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.  Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.  Alapos, rendszeres és pontos munka.  A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.  A házirend felelős betartása. 2.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az intézmény épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az intézményi közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az intézményben az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” A közösségfejlesztés közös feladat. Az intézmény valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, öltözködésével. A pedagógiai program szempontjából intézményünk keretén belül működő közösségi nevelés területei:  Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák  Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák, sport,  Diákönkormányzati munka A foglalkozáson, tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:  A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.  A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.  A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).  A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.  Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

26



Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja,

A tanórán, foglalkozáson kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.  Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.  Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.  A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.  A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:  Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  Fejlessze a meglevő közösségi, közösségépítő tevékenységeket.  Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.  Képviselje a diákközösség érdekeit A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:  Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.  Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.  Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 2.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek fejlesztését, mert a problematikus ember saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Intézményünk feladata:  Az óvodától elkezdve folyamatában biztosítsa a zökkenőmentes beilleszkedést és a nehézségek leküzdését  A gyermek személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.  A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.  A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.  A szülők segítése a családi, nevelési konfliktusok megoldásában.  integráció Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az intézményi, az osztályközösségi, csoportszintű és a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. 2.8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért,

27

de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, intézményi, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, többlet feladatok kiadása szolgálja. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és az osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.       

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: Emelt szintű tantárgyak tanítása Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

2.9. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gazdasági-társadalmi változások miatt az utóbbi 10 évben erőteljesen felborult a hagyományos értékrend. Nemcsak a válások száma magas, hanem növekszik azoké is, akik eleve idegenkednek az életre szóló elkötelezettségtől: egyre többen élnek együtt csupán élettársi kapcsolatban, házasságkötés nélkül. Külön figyelmet érdemelnek a gyermeket nevelő családok, különösen a nagycsaládok. Jó részükben eszményi családi élet valósul meg: a gyermekek gondos nevelésben, jó és derűs családi légkörben tanulják meg a helyes életvezetés módjait. Másik részükben - elsősorban gazdasági és kulturális okokból – a felnövekvő gyerekek nevelésben alig részesülnek, esélyeik jelentősen kisebbek a kevesebb gyereket vállaló családokban élő gyerekekhez képest. Általánosan igaz azonban, hogy aránytalanul magas anyagi terhet kell viselniük azoknak a szülőknek, akik több gyermek nevelésére vállalkoznak. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996. évi körlevelében - "Igazságosabb és testvériesebb világot" - a jelenlegi magyar helyzet elemzésénél külön foglalkozik a gyermekekkel, az intézmény feladatával. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, intézmény, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja vagy nem akarja elsődleges szerepét e folyamatban betölteni. Az intézmény kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni.

28

Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. A ifjúságvédelmi felelős koordinálja intézményi szinten a teendőket. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget kell teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére: pl. - étkezési hozzájárulás - ingyenes tankönyv - intézményi, alapítványi támogatás Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyermek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az intézmény nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Lehetőségeink: - fokozott odafigyelés, megoldásában

egyéni

beszélgetés:

segítés

a

személyes

problémák

- kapcsolattartás a családdal, nevelési tanácsadóval - hiányosságok pótlásában segítés - korrepetálás- (nevelési, beilleszkedési zavarokkal küzdők külön segítése) - a tehetséges tanulók külön segítése - a továbbtanulásuk biztosítása A katolikus általános intézmény nem "elit" képzésre törekszik. Különös figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer és egyéb erkölcsi veszélytől. Technikai nevelés Különösen indokolt gondot fordítani a tanulók technikai nevelésére. Ezáltal lehetőség nyílik : - a gyerekek képességeinek többoldalú kibontakoztatására, manuális készségük fejlesztésére - összetett feladatok megoldásakor a fantázia, az alkotókészség fejlesztésére - a közösségért különböző rendbetétele, terem rendezése)

feladatok

önzetlen

elvégzésére

(udvar

- az emberi alkotás, a fizikai munka megbecsülésére, alkalmanként saját maguk alkotta ajándék készítése Nevelésünket egészíti ki a szülők önzetlen példája, akik alkalmanként - főleg a nyári szünetben - rendszeresen segítik az intézmény felújító munkálatait festéssel,

29

parketta lakozással, takarítással, osztálydíszítéssel. Ez a diákoknak is nagy nevelő hatást jelent, különösen ha őket is bevonjuk megfelelő vezetés mellet e munkákba. Az osztályfőnökök, óvodai pedagógus kollégák minden tanév első hónapjában felmérik tanulóik szociális körülményeit, és a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek névsorát leadják az ifjúságvédelmi felelősnek, aki a pedagógusokkal, illetve a város szakirányú szerveivel és szervezeteivel ( Népjóléti és Gyámügyi Iroda, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, Máltai Szeretetszolgálat, Lelki Egészségvédő Alapítvány, gyermekpszichológus, rendőrség, stb. ) a lehetőségekhez mérten megpróbál segíteni a rászoruló gyermekeknek és családjuknak. A kapcsolattartás folyamatos a tanév során úgy a gyerekekkel és családjaikkal, mint a fentebb felsorolt intézményekkel. Ezek a feladatok csak az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős közös együttműködésével és munkájával végezhetők el eredményesen. Elvárások a gyermek- és ifjúságvédelem területén a pedagógussal (osztályfőnökkel) szemben: - ismerje és tartsa nyilván osztályában a veszélyeztetett tanulókat, ismerje a veszélyeztetettség okait, - szükség esetén tegye meg a megfelelő adminisztratív ( jelzés a gyermek - és ifjúságvédelmi felelősnek ) és pedagógiai intézkedéseket, - legyen élő kapcsolata a gyermek érdekében intézkedő önkormányzati és társadalmi szervezetekkel. Az egyének felkarolásán kívül természetesen feladatunk a városunkban lakó rászorulókon való segítségnyújtás. Márton napi ünnepségünk célja a hagyományőrzésen és a közösségfejlesztésen túl a szociális otthonban lakók életének megkönnyítése, melynek érdekében gyűjtést szervezünk a bajai szociális otthonban élők javára. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:  A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.  Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.  A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.  A tanulók intézményes ellátása, az intézmény valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).  Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.  A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. A gyermeket veszélyeztető intézkedést kell tennie!

helyzetben

minden

pedagógusnak

gyors

és

hatékony

Meg kell vizsgálnunk,  hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.  hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.  hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot.  hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét.  hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése.  hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.

30



hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal csökkentjük:        

tehetséggondozó programok szervezése, kis létszámú osztályok szervezése, napközis, tanuló szobai ellátás biztosítása, szülők, családok életvezetési gondjainak segítése, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz, drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel. 2.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. E tevékenységek közben ügyelnünk kell arra, hogy a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás ne lássa kárát a felzárkóztatásának. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tehetséges tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is jó gyümölcsöket teremjen. E feladatnak fontos részét képezi minden intézményi szinten a korrepetálás, illetve a kezdő osztályoknál a szintrehozás. “Egy gyermek akkor intézményérett, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az intézményi tanulás nemcsak hogy nincs ártalmára, hanem fejlesztőleg hat rá.” A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai. Sokféle készség, képesség szükséges már az általános intézmény első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató-nevelő munkája eredményes legyen. A pszichikusan intézményérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja:

31



az érdeklődés a környezet iránt, ez bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelő-képesség fejlődésével, ill. fejlettségével,



a gondolkodás terén analízisre és szintézisre való képesség a jellemző,



a beszéd megfelelő fejlettsége, mely fontos szerepet játszik az ismeretszerzésben és mások megértésében.

A felsoroltakon kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és a gyakorlati készségek nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot. (Ide tartoznak a gyermek saját magára, természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, alapismeretek, az ábrázoló készség, megfelelő kézügyesség és mozgásbeli ügyesség.) Az egészséges, kiegyensúlyozott felnőttkor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése. Már az óvodában folyik a felzárkóztatás. Az általános iskolában folyó összetett munka egyik fontos része azoknak a gyerekeknek az oktatása, nevelése, akiknek fejlődése eltérően alakult a korai gyermekkorban. Fontos és lényeges feladatai vannak ebben a folyamatban a szociálpedagógusnak a káros tényezők konkrét vizsgálatával, és ennek ismeretében a lehetséges és szükséges speciális módszerekkel a káros hatások kiküszöbölésére, ill. csökkentésére. Fontos: 

a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése — ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb.



a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása — mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél.

Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finomés nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő program; Brigitte Sindelar: “De jó, már én is tudom”- programcsomag; Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.), és ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást. Minél hamarabb sikerül felfedeznünk a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények: a magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, intézményi kudarcok stb. A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen és melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással. A katolikus intézmény a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Teszi ezt annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket ment meg, és hozzájárul ahhoz, hogy hazánk katolikus értelmiségi rétege a társadalmi mobilitás révén is erősödjön, gazdagodjon, társadalmi kapcsolatainak szélesedésével méginkább kovásza legyen társadalmunknak. Részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója

32

A terápiát minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk. Ezután kerülhet sor a megfelelő programok, feladatcsoportok kiválasztására, az egyénre szabott fejlesztési irányok meghatározására. Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus, logopédus) irányíthassuk. A foglalkozások lebonyolításánál fontos betartanunk néhány szabályt ahhoz, hogy a gyermek a munkát ne valamilyen kényszertevékenységnek érezze, hanem örömét lelje a játékos feladatokban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermek számára ezek a foglalkozásokbármennyire is játékosnak tűnnek- nagyon megerőltetők, fárasztóak, hiszen éppen azokban a képességekben várunk el tőle sikereket, ahol nehézségei vannak. A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk szükségességét és eredményességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amelyet a vizsgálóeljárás megismétlésével ellenőrizhetünk. 2.11. Egészségnevelési program Intézményünk a 2003/2004-es tanévtől kezdve a Vöröskereszt bázisiskolája. 2.11.1. Alapelve, célja:  Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában.  Fejlessze az életvezetési képességeket.  Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.  Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.  Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.  Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára.  Preventív egészségmegőrzés  Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. 2.11.2. Területei: 2.11.2.1. Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:  Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség,  Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,  Öltözködés,  Higiénia, tisztálkodás, egészséges szexualitás  Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben,  Ésszerű napirend kialakítása. 2.11.2.2. Megelőző jellegű iskolaorvosi és fogászati szűrővizsgálatok, illetve alkalmassági szakvizsgálatok 2.11.2.3. Egészségnevelési nap, verseny szervezése, védőnői fogadóóra, tanácsadás 2.11.3.Az egészségnevelés színterei: a, Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató intézményi hatás  Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása,  A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,  Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.,

33

  

Az intézmény által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel, Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítő élelmiszerek árusítása, Iskolai médiumok „egészség” rovatai.

Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:  Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb.  Erdei iskola  „Egészségnapok” b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek       

Szakkörök Egészségnevelési akciók Nyári táborok Kortárs segítő program Vöröskereszt bázisiskolai program Előadások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások

2.11.4. Mindennapi testedzés megvalósítása:  Tanítási folyamatban – a KT. szerint  Szervezett úszásoktatásban való részvétellel  Iskolaotthonos, napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint  Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében  Diáksport Egyesület működtetésével  Egy-egy sportágnak az intézményben helyet adva biztosítja a tanulók szervezett sportolási részvételét  Sporttáborok szervezése  Sportversenyek lebonyolítása Az intézmény sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDSversenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. II.11.5.Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek:      

Játékok Riport Közösségépítés Művészetek Programok Projektek

2.11.6. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:  

Belső (intézményi) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: Vöröskereszt, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, Baja Városi Rendőrkapitányság, Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

34

II.12. Környezeti nevelési program 2.12.1. Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. 2.12.2. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. 2.12.3. Területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: 

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, tanterem, iskolaudvar) kialakítása.



Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

mikrokörnyezet

(intézmény,

2.12.4. A környezetei nevelés színterei a, Minden tanulót egyformán érintő elemek       

 Példamutató intézményi környezet Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása, Anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, Szelektív hulladékgyűjtés, Iskolai médiumok „zöld” rovatai. Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés Tantárgyakba, szakmai- és osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, intézményi projektek).

b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek        

Szakkörök, táborok, Környezetvédelmi akciók, Előadások, kiállítások, Rendszeres természetjáró túrák, Madarak és fák napjának megtartása, A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe, DÖK nap.

kertbe,

nemzeti

parkba,

2.12.5. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.  Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő),  Projektek (savas eső mérése),  Riport (kérdőíves felmérés),  Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert,” iskolazöldítés”),

35

 

Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése).

2.12.6. A környezeti nevelésében résztvevők  

Belső (intézményi) résztvevők: pedagógusok Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, művészek, intézmények

erdészek,

meteorológusok,

2.13 A fogyasztóvédelemmel összefüggő intézményi feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Míg kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset

36

költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:

37

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például:  Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései  Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások  Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;  Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái  Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás  Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk  Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia,  Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Riportkészítés az eladókkal  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Egyéni és csoportos döntéshozatal  Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Szimulációs játék, esettanulmány  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

38

2.14. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az intézményi nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:  A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az intézmény igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:  Családlátogatás  Szülői értekezlet  Fogadóóra  Nyílt tanítási nap  Írásbeli tájékoztató  Szakkörök indítása  Előadások szervezése  Közös kirándulások  Pályaválasztási tanácsadás  Közös lelki nap  Közös zarándoklatok  Plébániával közös programok A szülők részéről elvárhatjuk:  aktív részvételt az intézményi rendezvényeken,  ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,  érdeklődő, segítő hozzáállást,  szponzori segítségnyújtást. A szülői ház és az intézmény együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.  Osztály-család közös hétvége. 2.15 Az intézmény külső kapcsolatrendszere Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete posztmodern társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg.

39

E kapcsolatok mindig magukban rejtik a külvilág negatív hatásának némi kockázatát, azonban csak ennek révén válhatnak tanítványaink képessé arra, hogy korunk kihívásaira személyesen megélt keresztény választ adjanak. Minél erősebb iskolánk (katolikus és specifikus) identitása, annál bátrabban vállalhatjuk ezt a kockázatot. Ennek a kényes folyamatnak az irányítása, amelyben a kihívások a jót és a rosszat egyaránt erősíthetik, nagy körültekintést, bölcsességet igényel. Az iskolát körülvevő környezet sokféleképpen igényli az egyházi iskolának jelenlétét, ugyanakkor sok vonatkozásban segítségére lehet a katolikus iskolának feladatai megoldásában. Ezek a megállapítások természetesen másféleképpen igazak a különböző jellegű kapcsolatok vonatkozásában: Az intézmény hivatalos - a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott - kapcsolatot tart a fenntartóval, egyházmegyei püspökséggel, plébániával, a MKPK Intézménybizottságával, illetve a Püspökkari Titkárság Oktatási Irodájával, és a Katolikus Pedagógiai Intézettel, egyes részfeladatok megoldása során a megyei önkormányzat oktatási bizottságával, illetve tapasztalatcsere céljából a helyi önkormányzat intézményügyekkel foglalkozó bizottságával (osztályával), irodájával. Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az intézmény a fenntartóban olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Fontosnak tartja az élő kapcsolat ápolását személye és az intézmény nevelői, dolgozói, neveltjei között, ezért számít gyakori jelenlétére, kéri útmutatásait. Az intézmény kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akiket meg akar nyeri az intézmény nevelési céljainak, ugyanakkor elvárásaik, az iskolával való alkotó együttműködésük során a szülők is hatással lehetnek az intézmény konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. Az intézmény – az ezirányú igényeknek elébe menve – segítséget nyújt a szülőknek a nevelési lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában. Keresi azokat a formákat, amelyekben ez a segítségnyújtás megvalósulhat. (Pedagógusok, vagy más szakemberek előadássorozata, szülői akadémia, kiscsoportos vagy személyes beszélgetés, stb.) Kéri és elfogadja a szülők tevőleges segítségét nevelési szempontból fontos programjainak megvalósításában: karitatív munka szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése, pályaválasztási délutánok tartása, vendégek meghívása, „hagyományos” SZMK-s szervezőmunkák. Iskolánk személyes bizalomteljes kapcsolat kialakulását elősegítő találkozásokat szervez a szülőkkel, amelyek megalapozzák az együttmunkálkodást. Objektíven és szeretettel a szülők elé tárja a gyermekükkel kapcsolatos problémákat, szükség szerint tanácsot ad a tanuló megítélésére, további irányítására, nevelésére vonatkozóan. Tisztelettel és szeretettel fogadja a szülők kritikai észrevételeit, és elfogulatlanul megvizsgálja igazságtartalmukat, törekszik az esetleges hibák kijavítására. Az intézmény szívesen várja és fogadja az egyházközséghez tartozó gyermekeket, folyamatos tájékoztatást ad munkájáról, illetve arra törekszik, hogy az egyházközség és az intézmény kapcsolata az egymás életében, rendezvényein való alkotó részvétel révén elmélyüljön. Ezirányú törekvései bizonyos mértékig kiterjednek a vonzáskörzetébe tartozó valamennyi egyházközségre, elsősorban egyházmegyéjében, melynek papságával intenzív kapcsolatot tart fenn, igénybe véve segítségüket, betekintést nyújtva számukra belső életébe, kritikus észrevételeiket is igényelve. Iskolánk egykori tanulóiban, az „öregdiákokban” tanulóink nevelési céljaink megvalósulását szemlélhetik, olyan életpéldákat ismerhetnek meg, amelyek egészséges büszkeséggel töltik el őket, erősítve önazonosság tudatukat, erkölcsi tartásukat, szolgálatra, küzdelemre való képességüket. Ezért iskolánk a hajdani diákokkal közösen szervezik az öregdiák-kört, amelynek frissen végzett diákjaink azonnal tagjai lehetnek, örömest helyt ad találkozóiknak, előadóként hívja meg őket a diákokkal való találkozókra.

40

A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartás révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. (A régió egyházi iskoláival évenként más-más helyszínen rendezett találkozások az ökumene szellemét is erősítik.) A közvetlen környezet, városunk/községünk önkormányzati iskoláival intézményünk kapcsolatokat ápol: sport- és szellemi vetélkedőkön, seregszemléken való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, más iskolák meghívása. Iskolánk megfelelő mérlegelés után tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel, amelyeknek tagjai külső előadókként segítik nevelő-oktató munkáját (Caritas, Vöröskereszt, KÉSZ), illetve az életbe való kilépés lehetőségét, nevelési céljaink szolgálatában álló programjaink színterét jelenthetik: segítő akciók a Caritasban a szociális érzékenység kialakítása céljából, előadások hallgatása a KÉSZ-ben az értelmiségi tudat és szerepvállalási készség ébresztése és a közéletiségre nevelés érdekében, a keresztény eszmei alapon működő városi ifjúsági mozgalmakban való tevékenység.) Iskolánk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének, ezért tovább bővíti kapcsolatait az egyházi felsőoktatási intézményekkel. Egyrészt tájékoztatást kér a továbbtanulási lehetőségekről és esélyekről, másrészt szívesen biztosít gyakorlási lehetőséget és szakvezető tanárokat a pedagógusképző intézmények végzős, gyakorló hallgatóinak. Szorgalmazza megfelelő tehetségű növendékeinek egyházi felsőoktatási intézményekben való továbbtanulását. Hangsúlyt helyez az általános iskolások körében végzendő beiskolázási tevékenységre is, az intézmény által kínált lehetőségek, nevelési eszményeinek megismertetésére. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: sajtó, rádió, tv, valamint az idegenforgalom kiszolgálásában való részvétel. E megnyilvánulási lehetőségek elősegítik az iskolája értékeit képviselni tudó, megfelelő önazonosságtudattal rendelkező diák nevelését. Az iskolának, mint szellemi műhelynek, híradással kell lennie szellemi produktumairól, formáló tevékenységéről. 2.16. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az IMIP szerint. Az intézmény szervezeti felépítése

41

A nevelési programot a testület a 2004. június 29-i értekezletén elfogadta.

Baja, 2004-06-29

Tarján Levente igazgató

42

1. sz. melléklet A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke

43

2. sz. melléklet Anyagi és személyi feltételek Eszközök, felszerelések

Intézményi leltár szerinti mutató

Tanterem Tornaterem

37 2

Konditerem Öltöző Könyvtár Labor Műhely Iroda Ebédlő Főzőkonyha Melegítő konyha Raktár Személyzeti öltöző

1 4 1 2 3 14 2 1 2 4 2

Megjegyzés

Az épület és fejlesztésének lehetőségei Fejlesztési tervek: Óvoda Zöld csoport újraparkettázása Akadálymentesítés Tetőtér beépítése, tornaszoba és ebédlő kialakítása Szemléltető játékok Társasjátékok Fogyóeszközök /kazetták, adathordozók, fénymásolás költségei/

150.000 Ft 20.000.000 Ft 40.000.000 Ft 20.000 Ft 20.000 Ft 400.000 Ft

Általános iskola Akadálymentesítés Videók, TV-k, magnók Tantermi bútorok Könyvtári állomány gyarapítása Nyelvkönyvek Sportszerek Kémia modellek Biológia eszközök Történelmi térképek Földrajzi térképek

30.000.000 Ft 400.000 Ft 3.000.000 Ft 1.000.000 Ft 500,000 Ft 900,000 Ft 200,000 Ft 450,000 Ft 210,000 Ft 190,000 Ft

Gimnázium Akadálymentesítés Videók, TV-k, magnók Tantermi bútorok Iratmegsemmisítő, spirálkötő gép Irattárba számítógép Könyvtári állomány gyarapítása Nyelvkönyvek Sportszerek Kémia modellek Biológia eszközök

28,000,000 Ft 600,000 Ft 6,000,000 Ft 200,000 Ft 250,000 Ft 1,500,000 Ft 1,400,000 Ft 1,200,000 Ft 300,000 Ft 450,000 Ft

44

Telefon a könyvtárba Történelmi térképek Földrajzi térképek

250,000 Ft 150,000 Ft 150,000 Ft

Szakközépiskola Akadálymentesítés DVCS lépcsőfeljárója Melegburkolat az előadókba Írásvetítő, episzkóp

14,000,000 Ft 2,500,000 Ft 2,000,000 Ft 110,000 Ft

Kollégium Videók, TV-k, magnók Akadálymentesítés

210,000 Ft 1,000,000 Ft

Gazdasági hivatal központi igénye Karbantartó műhely Textil raktár Élelmiszer raktár Rendezvényterem /ÁMK szintű/ Klubterem

1 1 1 1 1

45

3. sz. melléklet Az intézmény struktúrája, tanári karának összetétele IGAZGATÓ Óvoda

Általános iskola

Pedagógus: fő

Gimnázium Szakközépiskola

9 Pedagógus: 26 Pedagógus: fő 37 fő

Pedagógus14 fő

Adminisztrátor: Adminisztrátor: 1 fő 3 fő Dajka: 5 fő

Kollégium

Gazdasági hivatal

Kollégiumvezető: Gazdasági vezető: 1 megbízással fő Kollégiumi nevelő: 3 fő

Dolgozó: 33,5 fő

Összesen: 3fő

Összesen: 34.5 fő

Kisegítő: 4,5 fő

Kisegítő: 1 fő Összesen: fő

16 Összesen: 33,5 fő

Összesen: 37 fő

46

Összesen: 14,5fő