SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS
AZ ÖNERŐS FEJLESZTÉS HELYZETE A KÜLÖNBÖZŐ MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI FORMÁKBAN
Készítette: Széles Zsuzsanna
Gödöllő 2006
A doktori iskola megnevezése:
Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
A doktori iskola tudományága:
Gazdálkodás és Szervezéstudományok
A Doktori Iskola vezetője: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, intézetigazgató, MTA doktora SZIE, Gazdaságelemzési Módszertani Intézet
Témavezető: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, intézetigazgató, MTA doktora, SZIE, Gazdaságelemzési Módszertani Intézet
…………………………………. Az iskolavezető jóváhagyása
2
…………………………………. A témavezető jóváhagyása
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS........................................................................................................... 6 1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................... 8 1.1. A JÖVEDELEM MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI ...................................... 8 1.2. A VÁLLALATI SZINTEN KÉPZŐDŐ JÖVEDELEM ............................................... 11 1.2.1. A finanszírozás forrásai ......................................................................... 12 1.2.2. Állami támogatás.................................................................................... 17 1.2.3. Vállalati tőkeköltség ............................................................................... 23 2. ANYAG ÉS MÓDSZER................................................................................... 26 3. EREDMÉNYEK................................................................................................ 33 3.1. AZ ÖNERŐS FEJLESZTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ............................................................................................ 33 3.1.1. A mezőgazdasági termelés alakulása ..................................................... 34 3.1.2. Beruházások ........................................................................................... 40 3.1.3. Agrárolló ................................................................................................ 42 3.2. AZ ÖNERŐS TERMELÉST BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI FORMÁK ESETÉBEN .......................................... 48 3.2.1. A vállalkozási formákról általában ........................................................ 48 3.2.2. A vállalkozások számának változása a mezőgazdaságban .................... 50 3.2.3. Bizonytalanság a földhasználatban........................................................ 57 3.2.4. A mezőgazdasági foglalkoztatottak ........................................................ 66 3.2.5. A mezőgazdaság termelőeszköz-ellátása................................................ 74 3.3. A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK JÖVEDELMI HELYZETE ....................... 76 3.4. A MEZŐGAZDASÁG HITELSZERKEZETE .......................................................... 89 3.6. A TESZTÜZEMI ELEMZÉSEK EREDMÉNYEI ...................................................... 93 3.6.1. A saját tőke és az adózás előtti eredmény kapcsolata ............................ 95 3.6.2. Az eredménytartalék szerepe ................................................................ 110 3.6.3. A saját tőke jövedelmezőségének klaszter-elemzése............................. 111 4. KÖVETKEZTETÉSEK ................................................................................. 114 5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ......................................................... 116 6. ÖSSZEFOGLALÁS........................................................................................ 118 7. SUMMARY ..................................................................................................... 120 8. MELLÉKLETEK ........................................................................................... 122 1. melléklet. Irodalomjegyzék ...........................................................................................123 2. melléklet. Agrártámogatás Magyarországon, 1995-2004..............................................129 3. melléklet. A csatlakozási tárgyalások eredményei ........................................................130 4. melléklet. Az AVOP keretében igényelhető támogatások mértéke, 2004-2006 ...........132 5. melléklet. Az AVOP egyes intézkedései címén kifizetett támogatások 2006.03.02-ig 133 6. melléklet. Néhány állati termék egy főre jutó termelése, 2001..................................134 Néhány növényi termék egy főre jutó termelése, 2001 .....................................................135 7. melléklet. Mezőgazdasági beruházások az egyes régiókban, 2002-2004......................136 8. melléklet. A mezőgazdasági, vad-, erdőgazdálkodási és halászati szervezetek száma .138 9. melléklet. A külföldi érdekeltségű mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászat vállalkozások főbb adatai és arányuk a nemzetgazdaságon belül, 1995–2002 .................139
3
10. melléklet. A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai anyagi-műszaki összetétel szerint, 1995–2002............................................................................................140 11. melléklet. A külföldi tőke alakulása származási országok szerint, 1998–2002...........141 12. melléklet. Külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása régiónként, 2003 ...........................................................................................................................................142 13. melléklet. Az egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó saját tőke régiónkénti alakulása, 2003 ..................................................................................................................143 14. melléklet. A földbirtokok tulajdonmegoszlása, 1949-1990.........................................144 15. melléklet. A gazdálkodó szervezetek termő- és szántóterületének méret szerinti megoszlása, 2001-2003 .....................................................................................................145 16. melléklet. A gazdálkodó szervezetek átlagos termőterülete az egyes méretkategóriákban ...........................................................................................................147 17. melléklet. Az USA farmok átlagos mérete 2002-ben..................................................148 18. melléklet. A farmok száma, a farmokhoz tartozó termő területe és az átlagos farmméret az Amerikai Egyesült Államokban, 1990-2000 ................................................................149 19. melléklet. A mezőgazdasági gép-eladások alakulása ..................................................150 20. melléklet. A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének .............................151 21. melléklet. A KSH által közölt mutatók kiszámításának módszertana .........................152 22. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének eszköz oldala, 19992002 ...................................................................................................................................153 23. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének eszköz oldala, 19992002 ...................................................................................................................................154 24. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok eredménykimutatása, 1999-2002 ..155 25. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok mikrogazdasági mutatói, 1999-2002 ...........................................................................................................................................157 26. melléklet. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének eszköz oldala, 1999-2002..........................................................................................................................158 27. melléklet. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének forrás oldala, 1999-2002..........................................................................................................................159 28. melléklet. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok eredménykimutatása, 1999-2002 ...........................................................................................................................................160 29. melléklet. Jövedelmezőségi mutatók a magyar gazdaságban......................................161 30. melléklet. Földbérleti díjak művelési ágak és gazdálkodási formák szerint................162 31. melléklet. A mezőgazdasági vállalatok hitelállománya...............................................163 32. melléklet. A mezőgazdasági termelői árak és a rövid lejáratú hitelek kamatainak változása (előző év =100%)...............................................................................................164 33. melléklet. A gazdaságok SFH értéket 2000-ben és 2003-ban .....................................165 34. melléklet. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok SGM értéke tevékenységi irányonként 2000-ben és 2003-ban..............................................................167 35. melléklet. A vizsgált gazdaságok vállalkozási forma szerinti összetétele...................168 36. melléklet. A tesztüzemi rendszerben kiszámításra kerülő mutatók.............................169 37. melléklet. Az egyéni és társas vállalkozások variancia-hányadosa.............................170 38. melléklet. Az egyéni vállalkozások tevékenységi irány szerinti saját tőkéjének jövedelmezősége................................................................................................................171
ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................ 172 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE............................................................................ 174 4
Jelölések, rövidítések jegyzéke AKI ÁMÖ AWU CAP ÉME EUME kat. hold ha mg. MT ROA SFH Kp_Mo Kp_D Ny_D D_D E_Mo E_A D_A
Agrárgazdasági Kutató Intézet (előző neve AKII) Általános mezőgazdasági összeírás Annual Work Unit Common Agricultural Policy (Közös Agrárpolitika - KAP) Éves munkaerőegység Európai Méretegység katasztrális hold (1kat.hold = 0,575 ha) hektár mezőgazdaság mezőgazdasági terület eszközarányos jövedelmezőség Standard Fedezeti Hozzájárulás Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
5
BEVEZETÉS A magyar mezőgazdaság teljesítménye a rendszer- és piacváltást követő időszakban jelentősen visszaesett és jelenlegi állapota a legtöbb területen ma is alatta marad. Magyarország kedvező természeti adottságai által elérhető potenciálnak. A teljesítmény növelésének egyik eszköze a pénzügyi források megfelelő szintjének biztosítása, amely minden vállalkozás számára fontos vállalkozási tevékenységének folyamatosságához. A magyar mezőgazdaság versenyképességének, piacorientált működésének fontos feltétele az ágazat megfelelő tőke- és hitelellátása. A finanszírozást meghatározó tényezők helyzete és hatásai az agrárágazatban sajátos vonásokat hordoznak. A mezőgazdaságban a szükséges tőke nagyobb hányada tartós lekötésű, nem egyetlen periódusban hasznosuló. Az alapvető termelési tényezők a természeti erőforrások, a munka, a menedzser és a tőke. A tőkét kiemeltem a többi termelési tényező közül és dolgozatomban a mezőgazdaság tőkeszerkezetével kapcsolatban készítettem elemzéseket, ezen belül is a saját tőke szerepét vizsgáltam. A címben szereplő önerős fejlesztés a saját tőkét és a saját tulajdonban lévő termelési tőke jellegű tényezők (pl.: földterület) vizsgálatát foglalja magában. A saját tőke a vállalat tőkéjének azon része, melyet visszafizetési kötelezettség nem terhel. Származhat külső és belső forrásokból: az alaptőkéből, a visszatartott nyereségből, állami támogatásból, növelhető új részvények kibocsátásával, az alaptőke emelésével, vagy más vállalattal való egyesüléssel, esetleg felvásárlással. Minél nagyobb a vállalat saját tőkéjének részaránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága. A jelentős arányú saját tőke krízisállóbbá teszi a vállalatot. Miután a veszteség a saját vagyont csökkenti, ha a saját tőke magas, a vállalat jobban el tud viselni átmeneti veszteségeket is. Az elsődleges saját forrás a jegyzett tőke (ami növelhető pótlólagos külső tőkebevonással, vagy más formában megvalósított vagyoni hozzájárulással), amit az évente visszatartott pozitív eredmény növel. A mezőgazdasági vállalkozások alacsony tőkével jönnek létre, és ezt később sem tudják nagymértékben növelni. Ha a vállalat fejlesztéseit a meglévő saját forrásokból valósítja meg, akkor önfinanszírozásról beszélünk. A mezőgazdasági vállalkozások önfinanszírozó képessége alacsony a mezőgazdasági sajátosságokból adódóan. A mezőgazdasági vállalkozások sajátossága, hogy más vállalkozásoktól eltérően a saját tőke részét képező tőketartalék tartalmazza a beruházási támogatásokat, és ez az elemzést torzíthatja. A disszertációm elkészítése során a kutatási munkatervemben meghatározott célkitűzéseket igyekeztem megvalósítani, az abban megfogalmazott módszerek alkalmazásával. Kutatómunkám első célkitűzése a témával kapcsolatos szakirodalom tekintése volt, melynek során a vállalati jövedelemmel és a jövedelem megszerzéséhez szükséges 6
finanszírozási forrásokkal foglalkoztam. A szakirodalom feldolgozása során kiemelkedő szerepet szánok az agrárvállalkozások helyzetével, változásaival kapcsolatos aktuális publikációk bemutatásának és értékelésének. A második célkitűzés a magyar mezőgazdaság rendszerváltást követő teljesítményeinek bemutatása, és annak vizsgálata, hogy mennyiben volt, van szerepe a saját forrásnak a gazdaság szerkezetét jellemző fontosabb mutatók alakulására. Vizsgálataim során, bemutattam a mezőgazdaság hozzájárulását a GDP-hez, a külkereskedelemben, a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a fogyasztásban betöltött szerepét az elmúlt években. Kitérek a külföldi tőke szerepére és annak regionális eltéréseire. Elemzést végeztem a magyar mezőgazdaság termelésének alakulására vonatkozólag, valamint a hazai, az európai és a világ mezőgazdasági termelésének (volumenének) összehasonlítását is elvégeztem. A kutatás harmadik célkitűzés a saját és az idegen forrás nagyságának és összetételének bemutatása a magyar mezőgazdaságban, illetve az elmúlt években bekövetkezett változások okainak feltárása. A saját forráson belül, hogyan változott, annak összetétele, az egyes elemek között milyen eltolódás ment végbe. Ehhez kapcsolódóan kutatásaim további célja, az össztőke és a saját tőke jövedelmezőségének bemutatása a vizsgált időszakban. A kutatás negyedik célkitűzése a vállalkozások rendelkezésére álló saját tőke nagyságának, összetételének, régiók szerinti, vállalkozási formánkénti, továbbá termelési irányonkénti eltéréseinek vizsgálata 2002 és 2004 között. A saját tőke és az adózás előtti eredmény kapcsolatának statisztikai módszerekkel történő vizsgálata az egyes vállalkozási formákban, azon belül is a különböző méretkategóriákban (SFH és mezőgazdasági terület) a vizsgált időszakban. A számításokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által működtetett mezőgazdasági tesztüzemi információs rendszer adatbázisának feldolgozásával végeztem. A fentiekben megfogalmazott célok megvalósításában nagy segítséget kaptam témavezetőmtől, az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakembereitől, valamint intézetigazgatómtól. Ezúton szeretnék köszönetet mondani nekik és mindenkinek, aki észrevételekkel, tanácsokkal segítették munkámat.
7
1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1. A jövedelem makrogazdasági összefüggései Magyarország ökológiai adottságai a mezőgazdasági termelés számára közismerten kedvezőek. Az ilyen adottságok kihasználása járadékjellegű jövedelmek realizálását teszi lehetővé, ha legalább átlagos termeléstechnológiát társítunk az ökológiai adottságokhoz, tehát biztosítani kell az ökológiai adottságokhoz igazodó legkedvezőbb tényezőkombinációkat. A kérdésfeltevés és problémamegfogalmazás nem új keletű. Széchenyi István több mint másfél évszázada a következőképpen fogalmazott: „Miért gyarapodnak némely országok lakosai mezei gazdaság által, bár földjük rossz? A miért szegényülnek el, vagy csak bajjal élnek mások, jól lehet honjukban a föld jó.” A technikai-technológiai fejlődés és az élőmunka hatékonyságának kedvező irányba történő elmozdulása fontos szerepet tölt be a népek jólétének alakulásában. [SZŰCS, 1989] A termelési tényezőket és egy számítási-logikai sémát a jövedelem eredet szerinti vizsgálatához az 1. ábra szemlélteti. A társadalom és gazdaságpolitikai célok között világszerte megjelenik a hátrányos helyzetű rétegek, csoportok, régiók fejlődésének előmozdítása. E körbe tartoznak, a mezőgazdasági területek és a vidéki lakosság jelentős hányada. A technika, technológia fejlődésével javul az élőmunka hatékonysága. A fenntartható vidékfejlesztés gondolatának, majd programjainak elsődleges célja az életképes és életerős vidéki társadalom megőrzése, megteremtése. Ennek alapján, a vidék népességmegtartó képességének növelése, amely kulturális, szociális és infrastrukturális feltételek mellett elsősorban a megfelelő jövedelemhez jutás biztosítása, a munkahelyek megőrzése és újak teremtése.[MOLNÁR FARKASNÉ, 2003] Makrogazdasági szempontból a jövedelem elemzése során abból célszerű kiindulni, hogy a vállalati szférában történik az output előállítása, a termelés folyamata egyben a jövedelmek keletkezésének folyamata is. [MOLNÁR, 1993] A jövedelem termelésének és realizálásának folyamata azonban a mindenkori árrendszertől függően eltérhet egymástól. A realizált jövedelem az elosztási politika terméke, amelyet a gazdaságpolitika az árakon keresztül érvényesít, s bizonyos gazdasági és társadalompolitikai elképzelések megvalósításának eszközeként használ. [SZŰCS, 1989] Ma a gazdaságpolitika közvetetten hat az árakra.
8
Együtt vagy
Piacfeltáró Termékminőség
Tényezők hozadéka közötti arányok
Termékek közötti arányok
Álló eszközök A termelési szerkezet kialakítását megelőző piacfeltáró munka, amely az átlagosnál kelendőbb termékkör kifejlesztését l h j A vevők igényét jobban kielégítő, piacképes termékek bő választékban történő kifejlesztése, amely kedvezőbb árfekvésben fejeződhet ki A piaci ingadozást jól kihasználó, jobb áruterítést biztosító megoldások, konjunkturális lehetőségek kihasználása
Anyagok Megfelelő ültevények, épületek, építmények, amelyek olcsóbb termelést tesznek lehetővé
Élőmunka Szellemi (szervezés, Fizikai irányítás, tervezés)
A termeléstechnológiába jól beleillő, megfelelő minőségű és arányú anyagok (pl. növényvédőszerek, műtrágya) és ezek hasznosítási fokában jelentkező különbségek
Domborzat, fekvés
Az átlagosnál jobb, magasabb színvonalú irányítás, munka- és üzemszervezés, amely ideiglenes jellegű jövedelemszerzésnek képezi az alapját
Az átlagosnál jobb (intenzívebb hatékonyabb) munkavégzés
Talaj, éghajlat
levezethető
Termék
A földek fekvéséből járadékjellegű jövedelmek
Ökológiai viszonyban rejlő tartáselőnyök
Föld Termelési tényezők Dologi jellegűek Marketing Együtt
Értékesítés
Vállalati, ágazati, nemzetgazdasági jövedelem
Forrás: SZŰCS I. (1989): A reálfolyamatok elemzésének új szempontjai az agrárszférában. Gazdálkodás, XXXIII. évf. 1.sz. 37.p. 1. ábra. Számítási-logikai séma a jövedelem eredet szerinti vizsgálatához
9
A termelési tényezők ármeghatározása [SAMUELSON – NORDHAUS, 1993]: 1. A nem humán termelő erőforrások (föld, tőke) és a közbenső termékek árának meghatározása: Amíg valamely gazdasági erőforrás (pl.: föld, gép) korlátozott mennyiségű, addig árat kell neki szabni, és díjat kell felszámítani a használat után. A földbérleti díjakat ennek okán szabályozzák a fejlett országokban. 2. Az erőforrások ármeghatározásának általános szabályai közé tartozik a kamatláb és a bérszínvonal szabályozása. 3. A végső javak árának a határköltségen alapuló meghatározása. Az áruk árát a termelés határköltségének a szintjén kell megállapítaniuk. Michael Tracy (1994) szerint az ár funkciójának meghatározása fontos feladat. A közgazdászok túlnyomó többsége határozottan azon a véleményen van, hogy az ár funkciója az, hogy a piacról fontos jelzéseket nyújtson, és a termelő erőforrások elosztását a gazdaságban a fogyasztói igényeknek megfelelően irányítsa; bármely olyan erőfeszítés, hogy az árat ettől eltérő célokra, konkrétan a termelők jövedelmének biztosítására, vagy költségeik fedezésére használjuk, szükségképpen a gazdaság hatékonyságának elvesztéséhez és torzulásához vezet. Ez a közgazdászok fő kifogása a mezőgazdasági termékeknek a legtöbb fejlett piacgazdaság agrárpolitikájában, és így az EU Közös Agrárpolitikájában is meglévő magas ártámogatási rendszerével szemben is. 1993-ig működött az ártámogatási rendszer, azt követően közvetlen jövedelem kompenzációt lépett életbe. Ennek ellenére fontos átgondolni, hogy milyen mértékben lehet az árak meghatározását és az erőforrások elosztását a piaci erőkre hagyni, és meddig lehet a gazdasági hatékonyságot, mint kizárólagos célt egyéb megfontolásokkal, elsősorban az igazságosság szempontjának figyelembevételével mérsékelni. A jóléti gazdaság viszonyai között kialakult „kompenzációs elmélet” azt állítja, hogy amennyiben a nyertesek képesek kárpótolni a veszteseket, és még így is jobb helyzetben maradnak, akkor objektív értelemben is jogos a politikai beavatkozás. Ennek egyik lehetséges alkalmazása az, amikor agrárpolitikai reformokkal és/vagy a kereskedelem liberalizálásával kívánják a mezőgazdasági termékek árait csökkenteni: az árcsökkentés a fogyasztó szempontjából nézve jogos lehet, amennyiben az adófizetők és a fogyasztók számára ebből eredő előnyök elég nagyok a termelőknek valamilyen közvetlenül fizetendő támogatás formájában nyújtandó kompenzáció fedezésére. Ez az elmélet sok kritikával találkozik, az egyik, hogy bármilyen újraelosztási intézkedés önmagában is, a szükséges pénzforrások előteremtése és ezek szétosztása miatt költségekkel jár. Másrészt, a jövedelem határhaszna nem ugyanannyi valamennyi nyertes és vesztes számára. [TRACY, 1994] „Az Európai Unió nemzetközi nyomásra a Közös Agrárpolitika reformját hajtotta és jelenleg is hajtja végre, amely hatással van a mezőgazdasági szektor jövedelmi helyzetére. Egységnyi munkaegységre (egységnyi teljes jövedelemre EMU 10
angolul is) számítva reálértéken 2003-2010 között a javaslat hatására az átlagos agrárjövedelem 2,8%-kal nő. Ennek hatására rövid távon a mezőgazdasági jövedelmek csökkennek. A reformintézkedéseknek eltérő regionális és szektorális hatásai lehetnek. A jövedelemre hatást gyakorló fő tényezők a piaci jövedelmek, az egységes gazdaságtámogatási rendszer, a moduláció egy részéből finanszírozott kiegészítő vidékfejlesztési intézkedések, valamint az új tagországokban alkalmazott intézkedések. Az agrárjövedelmek feltárásához nem nélkülözhető a nagymértékben szétválasztott közvetlen támogatások számbavétele. Ez utóbbi a mezőgazdasági jövedelmek kedvezőbb alakulását mutatja: a reform első éveiben a közvetlen támogatások jelentős részben ellensúlyozzák a piaci jövedelem csökkenését, 2008-tól pedig a mezőgazdasági jövedelem növekedését. Az új tagországokban a bruttó hozzáadott érték (a közvetlen támogatásokkal és a vidékfejlesztési intézkedésekkel) a mezőgazdaságban 2002-höz képest 35%-kal nő. Ez a növekedés egyrészt a jelzett támogatási programok alkalmazása, másrészt a hatékonyság javulása miatt következik be.” [HALMAI, 2004] Az EU agrárpolitikájának céljait alapvetően két kategóriába sorolhatjuk: az egyikbe tartozik az egyenlő elbánás (méltányosság) vagy jövedelemelosztás problémája, a másik a piaci mechanizmusból származó piaci kudarc korrekcióját helyezi előtérbe. Az első kategória a mezőgazdasági háztartások jövedelemhelyzetével függ össze, míg a piaci kudarc esetében olyan társadalmi kérdésekről (környezetvédelem, talaj és vízgazdálkodás, élelmiszer-biztonság stb.) van szó, amelyek esetében a piac nem tudja a társadalom által elvárt eredményt biztosítani. A mezőgazdaságban a piaci kudarc megakadályozása alapvetően befolyásolja a gazdák jövedelemhelyzetét. A rendszeres támogatás stabilizálja a mezőgazdasági jövedelmeket, de a jövedelemtranszfer alacsony hatékonysága mellett ez nem ösztönöz a jövedelemszerzés diverzifikációjára és a jövedelemkockázat menedzselésére. [POPP, 2004] 1.2. A vállalati szinten képződő jövedelem A jövedelmek vizsgálatánál a makrogazdasági meghatározás után nézzük a vállalatok számára mit is jelent a jövedelem. A jövedelem azoknak a készleteknek, javaknak vagy szolgáltatásoknak a mennyisége, amelyet az egyén, a vállalat vagy a gazdaság egésze egy adott időszakban megszerez. [PEARCE, 1993] A vállalat racionális gazdasági, piaci szereplő, tevékenysége során bizonyos célok elérésére törekszik. Az alapvető cél meghatározása a klasszikus vállalat esetében viszonylag egyszerű: minél magasabb vállalati jövedelem, profit elérése. [MOLNÁR, 1993] Vállalkozási mozzanatok: gazdálkodási tevékenység, azaz erőforrások felhasználását, kombinálását, szervező és szabályozó döntések; pénzjövedelem 11
növelése a gazdálkodási cél, a piac bizonytalansági és kockázati tényezőinek vállalása. A vállalat környezete s egyben a legfőbb információközvetítő és szabályozó feltételrendszer a piac. A vállalatot a rövid és a hosszú távú célok ellentmondása jellemzi. A hosszú távú profitmaximalizálás kapcsolatos azzal a céllal, hogy a vállalatvezetés a tartós fennmaradás célját tartja elsődlegesnek. [KOPÁNYI, 1999] A pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek, hiszen a pénz mind a ráfordítások, mind az eredmények legáltalánosabb kifejezője, mércéje. A vállalat pénzügyi menedzsmentjének feladata, hogy a befektetett tőke jövedelemtermelő képességét felhasználva növelje a vállalkozás értékét. Eközben két alapvető feladatot kell ellátnia [CHIKÁN, 2003]: - gondoskodnia kell az eredményes működéshez szükséges forrásokról; - a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan kell elosztania a konkrét stratégia megvalósítását biztosító befektetési lehetőségek között. A pénzügyi vezetésnek biztosítania kell, hogy az eszközbefektetésre vonatkozó elképzeléseket megfelelő finanszírozási források tegyék megvalósíthatóvá. A befektetési terv egyúttal finanszírozási szükségletet is jelent, amelynek kielégítésére a vállalatnak stratégiailag megalapozott elképzelésekkel kell rendelkeznie. A finanszírozási stratégia kialakításakor a következő elveket kell szem előtt tartani [CHIKÁN, 2003]: - a biztonság követelménye, mely elsősorban a saját és az idegen tőke arányán keresztül közelíthető meg, de ezen belül is különbség van az egyes források kockázata között; - a jövedelmezőség, mely függ a finanszírozás költségeitől és a befektetés jövedelemtermelő képességétől, vagyis attól, hogy milyen pénzáramot képes biztosítani, de az eladósodottság mértékétől is; - a likviditás és a hosszú távú pénzügyi egyensúly szükséges feltételét a vállalati vagyon forrás- és eszközoldalának összhangja jelenti; - a függetlenség kérdése; amely a vállalati irányítás függetlenségét takarja a hitelezőktől és a befektetőktől a kialakított stratégia megvalósítása szempontjából. Az igénybe vett forrásokhoz a vállalat függetlenségét korlátozó „kötöttségek” tartozhatnak, mint pl.: a hitelező korlátozhatja hitele felhasználását. 1.2.1. A finanszírozás forrásai A gyakorlati szóhasználatban „finanszírozáson” a vállalkozás működéséhez szükséges tőke megszerzését értjük, függetlenül attól, hogy a tőkét milyen célra és milyen formában szerezzük meg. [TÉTÉNYI, 2001] 12
A finanszírozási politika egyik fontos feladata a saját és az idegen források arányának alakítása, vagyis a forrásösszetételéről való döntés. A saját tőke, a vállalat tőkéjének azon része, melyet visszafizetési kötelezettség nem terhel. Származhat belső és külső forrásokból. Belső forrás képezhető: az alaptőkéből és a visszatartott nyereségből (mérleg szerinti eredmény, amely a következő évben eredménytartalékba megy át). A külső forrás elemei: az állami támogatás (a fejlesztési támogatások a saját tőke részét képező tőketartalékba kerülnek), új részvények kibocsátása, vagy más vállalattal való egyesülés, esetleg felvásárlás. Minél nagyobb a vállalat saját tőkéjének részaránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága. A jelentős arányú saját tőke szilárdabbá teszi a vállalatot. Miután a veszteség a saját vagyont csökkenti, ha az magas, a vállalat átmenetileg jobban el tud viselni akár jelentős veszteségeket is. Az elsődleges saját forrás a jegyzett tőke (ami növelhető pótlólagos részvénykibocsátással, vagy más formában megvalósított vagyoni hozzájárulással), amit az évente visszatartott nyereség növel. Ha a vállalat fejlesztéseit meglévő saját forrásokból valósítja meg, akkor önfinanszírozásról beszélünk. A finanszírozás másik fő része az idegen forrás, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel. Származhat más vállalattól, pénzintézettől, az államtól, magánszemélyektől, intézményektől. [CHIKÁN, 2003] Az idegen forrás bevonásának hatékonyságát jelző mutató a tőkeáttétel, melynek alakulásával „A mezőgazdasági vállalkozások jövedelmi helyzete” című fejezetben foglalkozom részletesebben. A vállalat működésének egyes szakaszaira a finanszírozás különböző formái jellemzőek: a korai szakaszban igyekszik a vállalat külső tőkére támaszkodni, az érettség szakaszát a visszatartott nyereség jellemzi, a növekedés lelassulásának figyelmeztető jele pedig az amortizáció finanszírozó szerepének növekedése. A saját és idegen tőke arányát befolyásolja, hogy a nyereség mekkora részét vonják el adó formájában, ill. mekkorák a hitelkamatlábak. Az olcsó hitel kedvez az idegen forrás bevonásának. A pénzügyi intézmények működése is befolyásolja a külső források megszerzésének lehetőségét. [CHIKÁN, 2003] Az a vállalat, amelyiknek a pénzáramlása negatív, folyamatos külső forrásigénnyel néz szembe. Az ilyen vállalat akkor is külső források bevonására kényszerül, ha nem költ beruházásokra. Ha a működési pénzáramlás pozitív, akkor akár ebből a forrásból is finanszírozható a pótlólagos beruházás, azaz a növekedés, elegendő lehet hozzá a belső forrás. Ha azonban a cég növekedési tervei a működési pénzáramlást meghaladják, külső forrás után kell néznie. Külső forrás felhasználható a növekedés gyorsítására. Ez azonban nem mindig találkozik a részvényesek akaratával, akik viszont osztalékot szeretnének kapni, és annak sem örülnek feltétlenül, hogy a cég adósságállománya megszűnik, vagy új részvények kibocsátása esetén az ő részesedésük csökken. Magyarul: a megfelelő finanszírozás megtalálása egy sokváltozós egyenlet, aminek mind a gazdasági 13
törvényszerűségeket, mint a részvényesek és hitelezők akaratát, és nem utolsó sorban a jogi korlátokat is figyelembe kell vennie. [FAZEKAS, 2004] A finanszírozási formák időtartam szerinti csoportjai a következők lehetnek [CHIKÁN, 2003]: 1) A rövid távú pénzszükséglet általában egy évnél rövidebb időre szól. Főbb formái: - rövid lejáratú bankhitel, - kereskedelmi hitel (sajátos formája a váltó) - leszámítolás, - faktoring (követelésmegvásárlás), - egyéb rövid lejáratú kötelezettségek. 2. A középlejáratú finanszírozás egy-három év közötti időre szól. Formái: - középlejáratú pénzhitel (bankhitel) - tulajdonosi kölcsön, - lízing. 3. A hosszú lejáratú finanszírozás rendszerint három évnél hosszabb időre szól. Formái a következők: - részvények - kötvények - hosszú lejáratú fejlesztési, beruházási hitel A döntések időtávja
típusa Finanszírozási döntés Saját tőke Tartós eszközök + Hosszú lejáratú kötelezettségek Átmeneti eszközök Rövid lejáratú kötelezettségek
Befektetési döntés Hosszú távú Rövid távú
2. ábra. A pénzügyi döntések csoportosítása
Forrás: PUPOS T. (1999): Vállalkozások finanszírozása a mezőgazdaságban. Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. 26.p. A finanszírozást meghatározó tényezők [BORSZÉKI, 2003]: • az önfinanszírozó képesség alakulása, amely függ a tőkeigényességtől, a vagyoni helyzettől és a forrásképződéstől, elsősorban az árak nyereségtartamától, • a külső források rendelkezésre állása: a támogatási- és a hitelrendszer • a nemzetgazdaság és az általános pénzforgalmi rendszer működése határozza meg. 14
A működéshez szükséges eszközök időben és összetételében folyamatosan változó összessége határozza meg a vállalkozás teljes forrásigényét, amit kumulatív tőkeszükségletnek nevezünk. Amikor a kumulatív tőkeszükséglet fedezetét nem lehet, vagy nem kívánjuk hosszú távú finanszírozással kiegészíteni, rövid távú finanszírozás válik szükségessé. A hosszú távú pénzügyi döntések keretében különböző finanszírozási stratégiák alakíthatók ki: • Szolíd finanszírozási stratégia: Tartós eszközök = Saját tőke és hosszú lejáratú idegen tőke Átmeneti eszközök = Átmeneti (rövid lejáratú) források Tartós eszközök alatt a befektetett eszközöket és a tartósan lekötött forgóeszközöket értjük. • Konzervatív finanszírozási stratégia: az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásokból finanszírozza. • Az agresszív finanszírozási stratégia: az átmeneti eszközökön túl a tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásokkal finanszírozzák. Az alkalmazott finanszírozási stratégia determinálja a rövid távú pénzügyi döntéseket is. A rövid távú pénzügyi tervezés az adott év mérlegének és eredménykimutatásának előrejelzésére, valamint a pénzáramlásra és a likviditás kezelésére vonatkozik. Finanszírozási szempontból a pénzforgalom vizsgálata élvez elsőbbséget, azaz a pénzbevételek és a pénzkiadások szembeállítása, a pénzügyi egyensúly fenntartásának lehetősége, a külső forrásigény meghatározása bír döntő jelentőséggel. Ezen folyamatok egy időszakra való mérésének eszköze a pénzmozgást bemutató mérleg, az ún. cash-flow. Fontos, hogy a vállalkozás, olyan tőkeszerkezetet alakítson ki, amely maximalizálja az értékét. Ezt a folyamatot azonban csak a vállalat környezeti feltételeink ismeretével teheti, mivel az e feltételekhez való alkalmazkodással alakítható ki az optimális tőkeszerkezet. A tőkeszerkezet összehasonlíthatóságának érdekében a vállalatok pénzügyi adataiból tőkeáttételt számolnak. A pénzügyi tőkeáttétel az idegen forrás arányát mutatja az összes forráson belül. A tőkeszerkezetet befolyásoló makro tényezők [KRÉNUSZ, 2005]: • a tőkepiac fejlettsége, • az intézményi rendszer jellemzői, • a vállalatirányítás, • az adórendszer, • pénzügyi nehézségek, csődtörvények.
15
A tőkeszerkezet befolyásoló mikro tényezők [KRÉNUSZ, 2005]: • vállalati nyereségesség, • vállalati növekedés, • vállalati likviditás • befektetési intenzitás, • iparág, • kockázatosság. A finanszírozás kérdéskörének további elemzéséhez ismernünk kell a tőke megszerzésének lehetséges módozatait, amelyeket a 3. ábra szemléltet.
3. ábra. A finanszírozás főbb formái és a tőke megszerzésének lehetséges módozatai
Forrás: PUPOS T. (1999): Vállalkozások finanszírozása a mezőgazdaságban. Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. 35.p. Az önfinanszírozás legfontosabb eleme a saját tőke, amely a vállalkozás vagyonának saját forrása. Az a tőkerész, amelyet [RÓTH et al, 2004; PENSONLINS, 1980]: • a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott, és azzal a vállalkozás önmaga megszűnéséig szabadon rendelkezhet, • a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak, • meghatározott eszköz felértékelése útján képeztek, 16
• a jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolnak, • fontos megjegyezni, hogy a fejlesztési támogatások a tőketartalékba tartoznak. A saját tőke alacsony színvonala különösen nagy veszélyt jelent egy vállalkozás számára. A felújításokat, a termelékenység-növelését és a piacok bővítését célzó beruházások nagyrészét idegen tőkével, illetve részben állami támogatásokkal finanszírozzák. [NAGY, 1993] Az optimális tőkeszerkezet és a vállalatok pénzügyi eszközeinek stabilitása komplex probléma. A tényleges szerkezet és a pénzügyi források ára megmagyarázza a vállalatok összes fontos pénzügyi teljesítményét. [HERCHEROVA-HULIK-PRIBILOVICOVA, 2003] Piacgazdasági körülmények között a vállalatok fizetőképessége megőrzésének kiemelt szerepe van. A magyar mezőgazdaság versenyképességének, piacorientált működésének fontos feltétele az ágazat megfelelő tőke- és hitelellátása. Az agrárfinanszírozás modernizációja hatékony intézményrendszerének kiépítése összetett feladat, amelynek megoldása során nem tekinthetünk el a fejlett tőke- és hitelpiacok nemzetközi tapasztalatainak hasznosításától. Az agrárágazat finanszírozásának megoldása, a vállalkozások és az ágazat irányításának egyik kulcskérdése. [BORSZÉKI et al, 2001] Az idegen tőke bevonásának több formája is lehet, mint például a banki hitel, a közraktári hitel, a jelzáloghitel stb. A magyar mezőgazdaság idegen tőkéjének szerkezetével „A mezőgazdaság hitelszerkezete” című fejezetben foglalkozom bővebben. 1.2.2. Állami támogatás A külső finanszírozás egyik fontos eleme az állami támogatás. A támogatások jelentősen befolyásolják a jövedelmezőséget és, ezáltal az optimális termelési szerkezetet. [SZÉLES, 2003] Az agrártámogatási rendszer az egyik legfontosabb eszköze az agrárpolitikai célok megvalósításának. Az elmúlt évtizedekben, nemcsak az Európai Unió mezőgazdaságában következtek be jelentős változások, hanem a magyar agrárgazdaságban is. A 1980-ben az árrendszert alapvető változások jellemezték, megszűnt a hatósági ár a termék döntő többségénél és a szabadár lépett a helyébe. Az agrárgazdasági előirányzatban a folyó termelési támogatások csökkentését, továbbá az üzemviteli támogatásokat, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatást, a beruházási támogatásokat és az exporttámogatásokat fent kívánta tartani.[FEKETE, 1990] 17
A rendszer- és piacváltást követően és ezzel szoros összefüggésben a magyar agrártámogatási rendszer jelentős átalakuláson ment keresztül. A rendszerváltást követően a magyar mezőgazdaság teljesítménye visszaesett, melynek legfőbb oka a piac csökkenése, továbbá a termelés biológiai-, műszaki feltételeinek romlása, továbbá a tulajdoni viszonyok változása nem hozta létre a hatékony termeléshez szükséges üzemméretet. A mezőgazdasági támogatások mértéke 1992-ig csökkentek, majd 1993-tól emelkedés figyelhető meg. A növekedés egyik oka az infláció emelkedése, reálértékben nem nőtt a támogatottság. Az agrártámogatások növekedésének okai a '90-es évek közepétől az Unióhoz való csatlakozás segítése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén szükség van egy a hazai adottságokat szem előtt tartó és az EU szabályozását figyelembe vevő, működőképes támogatási rendszerre a mezőgazdaság számára. Magyarország sikeres csatlakozásnak ez elengedetlen feltétele. Ahhoz, hogy a magyar termelők felvehessék a verseny az Unió mezőgazdasági termelőivel egyenlő feltételeket, kell biztosítani a számukra. Nemcsak a mezőgazdaságba irányuló támogatások mértéke változott, hanem 1994-től a támogatások szerkezete is. Az utóbbi években a hazai támogatási rendszer közelebb került az Európai Unió agrártámogatási rendszeréhez. Ennek kézzel fogható jele a piacra jutási és az exporttámogatások alkalmazása. Az imént említett támogatási formákon túl, az Unió strukturális alapjaiból nyújtott támogatásokkal egyezőek is fellelhetők a magyar rendszerben. Így például: biológiai alapok védelme, a földhasznosítás elősegítése, szaktanácsadási hálózat kiépítése, kedvezőtlen adottságú térségek támogatása, vidékfejlesztés stb.[ALVINCZ et al., 1998] Minden mezőgazdaságnak az agrárium biológiai-természeti korlátai miatt a következő problémákkal kell szembenézni: - az erőforrások térben és időben nehezen átcsoportosíthatóak, - a termelés időszükséglete meglehetősen hosszú, - munka- és finanszírozási csúcsok alakulnak ki, - korlátozott a struktúraváltás lehetősége, - nagy a tőkeigény, - a nagy tőkeigényhez alacsony jövedelmezőség párosul a termelésben, - lassú a tőke megtérülési ideje, - a gazdaságokban a tevékenység megkezdésétől a végtermék realizálásáig csak költségek merülnek fel, - a pénzkiadási és pénzbevételi szakaszok eltérései kapcsán likviditási zavarok keletkeznek. Az átalakulóban lévő magyar mezőgazdaság számára különösen gondot okoznak az előbb felsorolt általános problémák. Különösen akkor, ha a támogatások reálértékben nem emelkednek. 1993-ban 51.930 millió Ft volt a mező- és erdőgazdálkodást, élelmiszer feldolgozást és termékeik forgalmazását segítő 18
költségvetési támogatások összege. 1994-re 74.424 millió Ft-ra, 1995-ben 73.081 millió Ft-ra, és 1996-ra 92.697 millió Ft-ra emelkedett ez az összeg, de ezek az adatok nem tartalmazzak az árszínvonal emelkedését. Az infláció növekedése nem hagyható figyelmen kívül, ezekben az években különösen nagy volt az értéke. Az 1995 és 2004 közötti támogatások részletes adatai a 2. mellékletben találhatók támogatási formák szerinti bontásban. Potori és Udovecz (2004) szerint a Csatlakozási Szerződésben szereplő peremfeltételek (kvóták, bázisok, támogatási mértékek) a hazai gazdák számára csalódást keltettek. Mindazonáltal a kialkudott feltételek a termelés mennyiségi és minőségi fejlődését nem gátolják, az agrárgazdaságnak megfelelő mozgásteret biztosítanak. Nagyobb baj, hogy az agrárszereplők uniós felkészültsége és felkészítése szintén elmarad a kívánatos, sőt, a lehetséges színvonaltól is. A hiányosságok az idejekorán ki nem épített infrastruktúrában (raktárak, hűtőházak, szállítási rendszerek stb.), az intézményekben, az alacsony műszaki-technikai színvonalban, esetenként a gyenge bázisértékekben, az alacsony hatékonyságú gyepterületek és ültetvények képében jelenik meg. Későn és igen lassan indult meg a gazdák összefogása, beszerzési és értékesítő tevékenységük megszervezése. A megkésett felkészülés leginkább visszaütő következménye a piaci alkuerő gyengesége, amely mind az értékesítést, mind a megszerezhető jövedelmeket kedvezőtlenül befolyásolja. Magyarország csatlakozásakor az EU-ban is átalakulóban volt az agrárpolitika. Az Európai Unióban a jelenleg érvényben lévő agrárpolitika célkitűzései a Római Szerződése óta többször átalakultak, utoljára 2003-ban (luxemburgi reform). Az alapvető cél a CAP működésének biztosítása volt a 25 tagúvá bővült Unióban, a 2002-ben befagyasztott, a 15 tagországra kalkulált költségvetési keretek között, az európai gazdasági modell és a termelőknek nyújtott támogatások megőrzése mellett. A reform további célja a világpiacon kialakult feszültségek kezelése volt, továbbá meg kellett felelni a WTO követelményeknek. [PETE, 2005] Visszatérve a magyar helyzet értékeléséhez, elmondható, hogy az Európai Unióban a támogatás az 1998-i évi adatok alapján az árbevételből átlagosan 15,2%, míg az árbevétel-arányos jövedelem 17%. Ez a két érték arra utal, hogy a támogatás GDPhez viszonyított aránya a 20%-ot jóval meghaladja, vagyis GDP arányosan is magasabb a támogatási szint. A jövedelmek átlagosan 90%-a származik a támogatásból, a szántóföldi növénytermesztésben és a kérődző állatok tartásánál a jövedelem elérését teljes egészében a támogatás teszi lehetővé, továbbá a költségek 15, illetve 25%-át ellentételezi. [BORSZÉKI, 2004]
19
350000 300000 millió Ft
250000 200000 150000 100000 50000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 évek nominál értéken
reál értéken
4. ábra. Agrártámogatások Magyarországon, 1995-2004.
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002. KSH Budapest, 2002. (p.6265.); A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2004. évi folyamatairól. 2004. augusztus 2. A mezőgazdasági támogatások vizsgálatakor nemcsak a múltról, hanem a jövőről is érdemes szólnunk. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és, ezáltal 2004 májusától jogosulttá vált az uniós támogatásokra. (3. melléklet) A csatlakozási tárgyalások egyik legtöbbet vitatott pontja volt a közvetlen támogatások kérdése volt. Az új tagországok gazdái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen támogatások 25 %-át, 2005-ben 30 %-át, 2006-ban 35 %-át kapják, majd ez további fokozatos emelkedés után 2013-ban éri el a 100 %-ot. A tárgyalások eredményeként ugyanakkor mód van a közvetlen támogatások nemzeti költségvetésből történő kiegészítésére, minden évben max. 30 %-kal. Azzal a lehetőséggel, hogy hazai forrásból 30% ponttal kiegészíthetjük a közvetlen támogatásokat, a magyar gazdálkodók már az első évben az EU jelenlegi gazdálkodóinak biztosított szint több mint felét (55%-át) megkapták. A kiegészítéssel az átmeneti időszak 6 évre rövidül (az első évben már 55 %, a második évben 60 %, a harmadik évben 65 %). A hetedik évben, amikor az EU-s hozzájárulás 70 % lesz, a magyar kiegészítéssel ez 100 %-ot jelent. A csatlakozás legnagyobb nyertese a gabona termelő ágazat lesz. [MADARI, 2003]
20
5. ábra. Az agrártámogatási rendszer a csatlakozás után
Forrás: FVM Kommunikációs Önálló Osztály. Sajtóanyag 2004. június 1. Magyarország a SAPARD lezárulást követően juthat az AVOP forrásokhoz. A 4. melléklet részletesen tartalmazza az igényelhető AVOP támogatások jogcímeit, valamint a források mértékét, illetve igénylésük feltételeit. AVOP pályázatokat benyújtani már 2004. május 3-tól lehetett, de a szerződéskötésekre csak szeptember 1-je után kerül sor. A SAPARD programra 8827 pályázatot nyújtottak be, de akiknek nem sikerült ebből a keretből forráshoz jutniuk, azok az AVOP-ból kapnak támogatást. A SAPARD négy területet támogatott: a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztését (a pályázatok legnagyobb hányadát, 54%-át erre a célterületre nyújtották be), a sorrendben a következő a vidéki infrastruktúra fejlesztése (30%kal), majd a mezőgazdasági és halaszati termékek feldolgozásának fejlesztése és végül a falufejlesztés. A 2004. évi költségvetésből az agrárágazat és a vidékfejlesztés 290,3 milliárd forintot kap, ebből 136,1 Mrd forint az EU költségvetésből 154,2 Mrd forint a magyar költségvetésből származik. Az AVOP társfinanszírozású támogatás, mint a SAPARD és a NVT (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv) is. 2004-ben az EU alapokból 10,6 Milliárd forintot, a hazai költségvetésből 4 Milliárd forintot fordítanak az AVOP finanszírozására. 2004-2006 között 317,2 millió euro jut a magyar agrárgazdaságba, ezen a forráson keresztül. [Az agrártámogatási rendszer a csatlakozás után, 2004] Az első AVOP támogatások kifizetésére 2005 áprilisában került sor, azóta folyamatos. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai alapján az AVOP-ból 2006. március 2-ig összesen 24.849.130.562 Ft támogatást fizettek ki. A kifizetett támogatások intézkedések szerinti bontását az 5. melléklet tartalmazza. Az EU csatlakozást követően Magyarország az egyszerűsített kifizetési rendszert választotta, ennek keretében a 2005. évben a kifizethető támogatás összege 375,431 millió euró (mintegy 93,7 Milliárd Ft).Magyarország számára jóváhagyott 21
bázisterület, valamint az igénylések szerinti, az előírt ellenőrzések után jóváhagyott terület figyelembevételével kalkulált támogatások kifizetésére az EU a 2005. december 1-től a 2006. június 30-ig tartó időszakot jelöli meg. Ennek megfelelően a SAPS támogatások átutalása 2005. december utolsó dekádjában megkezdődik/megkezdődött. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) benyújtott és feldolgozott kérelmek száma 207.464 darab. Az ezek által lefedett és a már említett ellenőrzések után jóváhagyott, ún. megállapított, támogatható terület mintegy 4.957.299 hektár. Ez a 4.355.000 hektáros bázisterületet meghaladja, így a hektáronként folyósítható támogatás mértékét az un. országos visszaosztás figyelembevételével kell meghatározni. Ebből következően a 18/2005 (III. 17.) rendelet által előírt maximális, 86,21 euró/ha, mintegy 21.520 Ft/ha támogatás mértéke 18.904 Ft-ra csökken. Tehát az érintettek a benyújtott kérelmeik alapján, valamint az ellenőrzések és azok esetleges jogkövetkezményei után megállapított területeik minden hektárja után 18.904 Ft támogatásra jogosultak, a 0,8785 értékű visszaosztási ráta alapján. [FVM] 2006-ban 400 milliárd 300 milliós költségvetési támogatásra számíthat a magyar agrárgazdaság. Ez az előző évi 328 milliárd forinthoz képest 22 százalékos növekedést mutat. A 400,3 milliárd forintból 239,3 milliárd az EU-ból érkezik és 161 milliárd forint a nemzeti kiegészítés. 2004-ben az EU 169, 2004-ben 136 milliárd forinttal támogatta a magyar agráriumot. 2006-tól új támogatási forma jelenik meg a birtokfejlesztés támogatása. A birtokfejlesztésnek az a célja, hogy versenyképes birtokméretek jöjjenek létre Magyarországon egy hosszúlejáratú, kedvező kamatozású hitel nyújtásával. Ez 1-50 millió forintos hitel összeget jelenthet, 3,5 %-os kamatot, a futamidő pedig 5 és 20 év között alakul. [GRÁF, 2006]
22
350
300
250
SAPS
Milliárd Ft
Piaci támogatások 200
NVT AVOP SAPARD
150
T op-up Nemzeti támogatások
100
50
0 2004
2005. jan-okt.
2005 előirányzat
6. ábra. Az agrártámogatások és a fontosabb jogcímek, 2004-2005
Forrás: Agrárgazdaság az Unióban. AKI, 2005. 20.p. www.fvm.hu A 6. ábra az eddigiekben tárgyalt támogatási jogcímek alapján kifizetett összegek nagyságát és összetételét mutatja. 2004-ről 2005-re emelkedett a támogatások mértéke és új jogcímeken lehetett támogatáshoz jutni. 1.2.3. Vállalati tőkeköltség Az előző fejezetben a finanszírozás forrásairól kaphattunk képet, és most nézzük, hogy milyen költségvonzata van az egyes finanszírozási formáknak. A vállalatok számára fontos finanszírozási kérdés a jövedelmek realizálásához szükséges tőke költsége. A tőke két összefüggő tényezőt foglal magában, a működéshez szükséges tőke mennyiségének a megjelölését, illetve az adott tőke helyes elosztásának meghatározását. Általában a felhasználandó tőke mennyiségét a tőkearányos jövedelmezőség marginális rátájának a kamatlábhoz való viszonya határozza meg. A tőkearányos jövedelmezőség nem más, mint a pótlólagos tőkebefektetés hozadéka. [CASTLE et al, 1992] A finanszírozás kérdésének vállalati szintű megközelítésékor nézzük, hogy is értelmezzük a tőkeszerkezetet. A tőkeszerkezet, a tartós finanszírozási források összetételének (a hosszú lejáratú adósság és a saját tőke arányának) meghatározása, és változása a hosszú távú finanszírozási döntések keretében történik. A tőkeszerkezetre vonatkozó döntések során felmerülő legfontosabb döntések [ILLÉS I.-NÉ, 2002]: 23
• Növelhető-e a vállalat piaci értéke a tőkeszerkezet módosításával? • Létezik-e optimális tőkeszerkezet? • Milyen mértékben finanszírozza a befektetéseit hitellel és milyen mértékben saját tőkével a vállalat, azaz milyen legyen az adósság saját tőke aránya? • Mire fordította a vállalat az adózott nyereségét, forgassa vissza, fektesse be újra a vállalkozásba, vagy fizesse ki a részvényeseknek osztalék formájában? A tőkeköltség a vállalat beruházási lehetőségeinek üzleti kockázatától függ. A vállalat részvényeinek kockázata tükrözi a cég reáleszközeinek üzleti kockázatát. A részvényesek azonban pénzügyi kockázatot is vállalnak azzal, ha a cég kölcsönből finanszírozza beruházásainak egy részét. Minél nagyobb a hitelek aránya, annál kockázatosabbak a részvények. A hitelfelvétel tőkeáttételt hoz létre. A tőkeáttétel a vállalat kötvény-, illetve részvénykibocsátással szerzett forrásainak arányát jelenti. [BREALEY – MYERS, 1999] ROSS – WESTERFIELD – JORDAN (2005) szerint a tőkeköltségét nem annak forrása, hanem az határozza meg, hogy mire fogjuk felhasználni. Vállalati tőkeköltség a vállalat meglévő eszközeinek haszonáldozatát vagy alternatívköltségét jelenti, és olyan új eszközök értékeléséhez használtuk fel, amelynek ugyanakkora a kockázata, mint a meglévőé volt. A vállalati tőkeköltséget (ra) úgy képzeljük el, mint egy képzeletbeli portfóliónak a hozamát (rp). Kiszámításához egyszerűen az idegen tőke és a saját tőke várható hozamának (rd és re) súlyozott átlagát kell venni [BREALEY – MYERS, 1999]: I deg en _ forrás Saját _ töke Vállalati _ tökeköltség (ra ) = * rd + * re Összes _ forrás Összes _ forrás A tőkeköltség becslését alapvetően két dolog nehezíti. Az egyik, hogy a vállalatok befektetéseiket rendszerint többféle forrásból származó tőkék valamilyen kombinációjával finanszírozzák. A beruházási döntések általában átlagos tőkeköltségen alapulnak, vagyis minden projektről feltételezik, hogy olyan arányban fogják hitellel és saját tőkével finanszírozni, mint amilyen arányt a cég a tőkeszerkezetében hosszú távon fenn kíván tartani. A másik probléma abból adódhat, hogy az új beruházások kockázata lényegesen különbözhet a vállalat meglévő eszközeinek a kockázatától. [ILLÉS I.-NÉ, 2002] Az eltérő tőkeszerkezet eltérő kockázatot is rejt magában a gazdálkodók számára és az itt felsoroltakon kívül, például a mezőgazdaságban gazdálkodó életkora, is hatással lehet a kockázatvállalás mértékére. Erre problémára „A mezőgazdasági foglalkoztatottak” fejezetben még visszatérünk. Ebben a fejezetben röviden áttekintettük a jövedelem, a finanszírozás forrásai és a finanszírozáshoz elengedhetetlen vállalati tőkeköltség témaköröket. Most nézzük, 24
hogy az önerős fejlesztés elemzéséhez milyen adatbázisból és milyen módszerekkel készítettem elemzéseket.
25
2. ANYAG ÉS MÓDSZER A tudomány a tudás, az ismeret bővítése, munkája a kutatás, aminek eredménye az ismeretalkotás. A kutatás új információkat létrehozó primerkutatás vagy a meglévő információkat hasznosító szekunderkutatás. [TOMCSÁNYI, 2000] A tudományos munka információval-kommunikációval kapcsolatos feladatait és módszereit az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Az információhasznosító (ismeretbővítő) kutatómunka összetevőinek jellemzése Külső ismeretalkotás Belső ismeretalkotás A kutatás típusa Ismeretfeltáró, megismerő Ismeretfeltáró, kreatív Primer kutatás Tényfeltáró Elmélkedő, töprengő - általában induktív - inkább deduktív - új információkat képző - ismeretalkotó heurisztikát alkalmazó Szekunder kutatás Meglévő információkat gyűjtő Indukáltan - dokumentáló, rendszerező gondolatalkotó - összehasonlító (analitikus) - ismeretbővítő-kombináló szakirodalom-kutatást végző - ismeretszintetizáló Forrás: TOMCSÁNYI P. (2000): Általános kutatásmódszertan. Budapest: Szent István Egyetem, Országos Mezőgazdasági minősítő Intézet. 14.p. Ebben a fejezetben a munka menetét, az alkalmazott eszközöket és eljárásokat kívántam bemutatni, hogy lehetővé váljék a kísérletek megismétlése és a kapott eredmények ellenőrzése. A jó tudományos kísérlet lényeges jellemzője a megismételhetőség. Interdiszciplináris és társadalomtudományi kutatások esetében azonban nem a kísérleti eredmények, hanem a módszertani megoldások ismételhetősége a fontos. Különösen fontos a társadalmi és gazdasági kutatásoknál az alkalmazott eljárások feltűntetése, mivel a feltételek változása miatt nem biztosítható a kutatás megismétlése azonos feltételek mellett és csak egyes módszerek megismételt alkalmazása lehetséges. A kapott eredményeket is az adott feltételek függvényében kell magyarázni. [SOMOGYI, 2002] Vizsgálataim során szekunder információkat használtam fel. A meglévő információkat összegyűjtöttem, rendszereztem és saját gondolataimmal bővítettem. Az eredmények fejezet első részében a mezőgazdasági termelés alakulása, a beruházások, az agrárolló, a mezőgazdasági vállalkozások számának alakulása, a földhasználat, a mezőgazdasági foglalkoztatás és a termelőeszköz-ellátás elemzése során a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által gyűjtött információkra támaszkodtam, ezt több helyen az ECOSTAT adataival is kiegészítettem. 26
A földhasználat regionális elkülönüléseinek bemutatására a KSH által készített TSTAR 2000 (Településsoros Statisztikai Adatbázis Rendszer) használtam elemzésem forrásául. Ez az adatbázis sok hasznos információt tartalmaz, én ezek közül a következőket használtam fel az elemzés során: - az egyéni gazdaságok száma, - az egyéni gazdaságok használatában lévő összes földterület, - a gazdasági szervezetek száma, - a gazdasági szervezetek használatában lévő összes földterület. A mezőgazdasági vállalkozások jövedelmi helyzetének és hitelszerkezetének elemzésekor az APEH által összegyűjtött társasági adóbevallások alapján, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársai által készített információ bázis használtam, az MNB adatait, valamint a KSH által feldolgozott vállalatok pénzügyi adatait. Sajnálatos módon a 2002. volt az utolsó év, amelyre elkészítettek a KSHban a pénzügyi adatok feldolgozást, így ezekből értelemszerűen 2002-ig (egyes esetekben a 2003. évi adatokat az AKI adatbázisából ki tudtam számolni) tudtam következtetéseket levonni. Elemzéseket végeztem, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi rendszerének adatbázisát felhasználva is. A közös agrárpolitika működéséhez az Unió országai egy reprezentatív adatgyűjtésre épülő üzemgazdasági információs rendszert működtetnek. E rendszer működtetésének célja az információval való ellátottság biztosítása. A tagországok számára kötelező az adatszolgáltatás az Európai Bizottság felé. Az Európai Bizottság az elsődleges felhasználója az FADN (Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat, Farm Accountancy Data Network - FADN) adatokból készített alapvető elemzéseknek, de az összesített adatokhoz bárki számára adott a lehetőség, hogy hozzáférjen. A meghatározott szempontok szerint kiválasztott üzemek önkéntesen csatlakoznak a hálózathoz, egységes könyvelést vezetnek, s adataikat az agrárpolitikai célokra rendelkezésre bocsátják. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet feladata a hálózat működésének szervezése, szabályozása, az érintett intézmények közötti együttműködés fenntartása, az adatok ellenőrzése, feldolgozása, elemzése, továbbá az eredmények közzététele. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozza és ellenőrzi a rendszer működését. [KOVÁCS-KESZTHELYI, 1999] 1965-ben vezették be az FADN rendszert az Unióban. Az 1992. évi CAP reform nyomán az FADN rendszerben is jelentős változások történtek. A reform megvalósítása során olyan információs rendszereket alakítottak ki, amelyek alkalmasak a következők reális megítélésére [KOVÁCS-KESZTHELYI, 1999]: • a támogatások, valamint az árrendszer hatása a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmére, üzemtípus és termőhelyi adottságok szerinti bontásban; 27
•
az üzemek lehetőségeinek alkalmazkodásban;
•
a reform az üzemek struktúrájára gyakorolt hatásának mérésére (méret, munka-erőállomány, lekötött tőke), valamint pénzügyi helyzetük elemzésére (rövid és középtávú kötelezettségek, cash-flow stb.).
feltárására,
az
új
feltételekhez
való
Magyarországon a tesztüzemi rendszer kiépítése 1996-ban kezdődött, de csak 2001-től épült ki országosan a hálózat. Vizsgálataimat, az AKI által gyűjtött tesztüzemi adatokra építettem, ezen belül is három év adatait használtam fel. A minta elemszámának évenkénti, valamint vállalkozási formánkénti összetételét a 2. táblázat adatai tartalmazzák. A tesztüzemi rendszer jelenleg, több mint 90.000 gazdaságot reprezentál. Az általam használt mintában szereplő gazdaságok adatai az analízisek elvégzése előtt súlyozásra kerültek. A súlyszám azt fejezi ki, hogy a mintában szereplő egy gazdaság hány gazdaságot reprezentál az alapsokaság hasonló csoportjában. Így az eredmény nem a felmérés mintájában szereplő gazdaságokra, hanem az általuk képviselt sokaságra jellemző. [KOVÁCS, 2003] A 2002. évi adatok súlyszámainak kialakításához a 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás eredményeit használták fel, a 2003. és a 2004. évi adatok súlyszámainak meghatározásakor a 2003. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás eredményit vették alapul. 2. táblázat A magyar tesztüzemi rendszerben résztvevő vállalkozások száma Egyéni Társas Együtt vállalkozások vállalkozások Évek Száma (db) 1401 492 1893 2002 1429 466 1895 2003 1483 434 1917 2004 Forrás: Saját szerkesztés Az általam vizsgálat adatok: a saját tőke, az adózás előtti eredmény, az össztőke jövedelmezősége és a saját tőke jövedelmezősége, amelyeket standard fedezeti hozzájárulás (1000 Ft) és mezőgazdasági terület (1h-ra jutó értékek) szerint meghatározott méretkategóriák szerint vizsgáltam. A standard fedezeti hozzájárulás meghatározásakor a fedezeti hozzájárulásból indulunk ki. Fedezeti hozzájárulás (FH): az üzemi termelő, szolgáltató tevékenységek (ágazatok) termelési értéke és a változó költségek közötti különbözet. Tartalmazza tehát az ágazat nyereségét és – a gazdaság egészét tekintve – fedezetet nyújt (az 28
ágazatokra fel nem osztva) állandó költségekre. A FH kiszámítható az ágazat egységnyi méretére, illetve az ágazat egészére is. [KESZTHELYI – KOVÁCS, 2004] Standard fedezeti hozzájárulás (SFH, angolul: Standard Gross Margin, SGM): elsődlegesen a mezőgazdasági termelőtevékenységek egységnyi méretére (1 ha, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkozóan) fedezeti hozzájárulás. A termelőtevékenységek fajlagos SFH-értékét a tevékenységek adott üzemben található mértékével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszközellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében. Ennélfogva, a gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenység-csoportjai által előállított SFH-értékeknek az üzemi SFH-ból való részesedései arányával az adott gazdaság termelési iránya is jellemezhető. [KESZTHELYI – KOVÁCS, 2004] Standard fedezeti hozzájárulás = standard termelési érték – standard változó költség [BÉLÁDI et al, 2000] Az SFH adatok ötévente kerülnek aktualizálásra. Jelenleg, az 1999-2000-2001. évi tesztüzemi könyvelésből számított értékekkel számolnak. Az elemzések során alkalmazott módszerek: • Trendszámítás A trend analitikus meghatározása a trendszámítás leggyakrabban alkalmazott formája. Az idősor tartós irányzatát valamely jól illeszkedő függvénytípussal fejezzük ki. A függvényilleszkedés során – a regresszió számításhoz hasonlóan – a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazva keressük az idősor értékeihez legszorosabban illeszkedő trendvonalat. Az analitikus trendet tehát az a konkrét függvény jelenti, amelynek értékei és az idősor ugyanazon időpontokhoz hasonló értékei közötti eltérések négyzetösszege a legkisebb. [SZŰCS I., 2004] ∑ ( yi − yˆ i ) 2 ⇒ min . ahol
yi : az idősor i-dik adata ŷi : az i-dik időponthoz tartozó trend értéke (i=1,…n) A trendszámítás során a következő függvénytípusokat alkalmaztam: - lineáris trend, - exponenciális trend, A trendszámítás sokban hasonlít egy olyan kétváltozós regressziós modellre, melyben az eredményváltozó az idősori érték, a magyarázó változó az idő múlását 29
reprezentáló, ún. trendváltozó. A kétváltozós regresszióanalízis és az analitikus trendszámítás között meglévő jó néhány különbség közül említsünk meg kettőt [RAPPAI G., 2001]: - a regressziós modellnél a megfigyelések sorrendje elvben tetszőlegesen változtatható, addig a trendszámításnál a sorrend kötött (az idő által determinált; - a regresszió modell magyarázó változójának értéke elvileg kötetlen, ugyanakkor a trendfüggvényben a trendváltozó értéke általában az egész számok halmazán értelmezett, így az egymást követő értékek közötti különbség szinte mindig egy. Kutatásaim során regresszió számítást is végeztem, erről a későbbiekben részletesebben esik még szó. Egy-egy trend típus megválasztásakor, fontos szempontok volt, hogy a növekedés mértékére, vagy a növekedés ütemére keresem a választ, továbbá milyen hosszú idősor állt a rendelkezésemre. Dolgozatom elkészítése során sok számítást végeztem, több nézőpontból is megközelítettem az egyes kérdésköröket, de a dolgozat terjedelmi korlátaiból adódóan, csak azok kerültek bemutatásra, amelyek látható eredményt hoztak. • Lineáris trend Az alapirányzat akkor fejezhető ki lineáris függvénnyel, ha az idősor alakulása egyenletes, az időbeli változás mértéke állandó. A lineáris függvény általános alakja: yˆ = a + bx ahol ŷ : a trend értéke x : az időváltozó egymástól egyenlő távolságra lévő értékei a és b: a függvény ismeretlen paraméterei A feladat a paraméterek becslése, amelyek a ∑ ( y i − yˆ i ) 2 ⇒ min . függvény
elsőrendű parciális deriváltjai 0-val egyenlővé tett egyenletek, az ún. normál egyenletek segítségével határozhatók meg. [SZŰCS I., 2004] Lineáris trend számítás alkalmaztam a mezőgazdasági termelés volumenének elemzésekor, valamint a magyar mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexének vizsgálatakor.
30
• Exponenciális trend Abban az esetben használják, ha a vizsgált idősor értékeinek relatív változása, a változás üteme megközelítőleg állandó. A társadalmi-gazdasági idősorok esetén gyakran alkalmazzuk. A gazdasági növekedés egy sor makromutatója, a demográfiában a népesség nagyságának alakulása vagy inflációs időkben szinte minden folyóáras mutató – legalábbis behatárolt intervallumban – exponenciális növekedést (vagy csökkenést) mutat, így leírásukra az exponenciális trend igen alkalmas lehet. [HUNYADI L. – VITA L., 2002] Az exponenciális függvény egyenlete: yˆ = ab x Ahol a : az x=0 időszakhoz tartozó trendérték, b : az időbeli változás átlagos üteme x=n+1,n+2,…n+k : n a megfigyelt időszakok száma Az exponenciális trend egyenletét írtam fel a mezőgazdasági termékek termeléséhez felhasznált iparcikkek és a mezőgazdasági termelés árindexeire.
• Klaszter elemzés Az egyéni vállalkozások és a gazdasági szerveztek regionális földhasználatának elemzéséhez a hierarchikus klaszter módszert alkalmazom. A klaszter elemzés tulajdonképpen egy dimenziócsökkentő eljárás. A megfigyelési egységekhez rendelt változók jelentik azokat az eredeti dimenziókat, amelyek mentén a megfigyeléseket csoportosítani kívánjuk olyan módon, hogy az egyes csoportokba tartozók minden változó mentén közel legyenek egymáshoz, s mindegyik más csoporttól, klasztertől távol essenek. A klaszter elemzés kulcsfogalma a távolság. A távolságot definiálhatjuk euklideszi térben, de a távolságot mérhetjük tetszőleges asszociációs mérőszámmal is, oly módon, hogy az erős asszociáció közelséget, a gyenge pedig nagy távolságot jelent. Az elemzés során klaszter középpontok módszert választottam és az euklidészi távolság négyzetét alkalmaztam. A hierarchikus klaszter elemzés azon az elgondoláson alapul, hogy első lépésben valamennyi klaszterezésre váró egyedet külön-külön egyszemélyes klaszterekbe képzelünk el. Első lépésben, tehát annyi klaszterünk van, ahány elemű a minta. A második lépésben abból a két elemből, amely a legközelebb van egymáshoz, a program közös klasztert készít. A harmadik lépésben két dolog történhet. Egyik esetben talál a program egy olyan elemet, amely közel van a két elemű klaszterhez, és ekkor a kételemű klasztert háromeleművé bővíti. A második esetben talál két, egymáshoz közel eső elemet, és ebből egy új, kételemű klasztert hoz létre. Az építgetés mindaddig folytatódik, amíg valamennyi elemünk egyetlen klaszterben tömörül. [SZÉKELYI. M. – BARNA I., 2004] A Between-Groups linkage és a Within-groups linkage módszer minden besorolt és besorolásra váró elemet figyelembe vesz, amikor a klszterek távolságát 31
meghatározza. Viszonylag egyszerűen kezeli a klaszterek távolságát a cenriod clustereing (klaszter középpont) módszer azzal, hogy két klaszter távolságát a klaszterbe tartozó elemek átlagai közötti távolságként definiálja. [SZÉKELYI. M. – BARNA I., 2004] A klaszterelemzést az egyéni és a társas vállalkozások tulajdonában lévő termőterület vizsgálatkor és a saját tőke jövedelmezőségének regionális összefüggéseinek vizsgálatakor alkalmaztam.
• Korreláció és regresszió számítás A két mennyiségi ismérv közötti kapcsolat szorosságának mérését korrelációszámításnak nevezzük. Azt mutatja meg, hogy az egyik tényezőnek a másik tényezőre gyakorolt hatása valóban a tényező-hatására és nem a véletlenre vezethető vissza. A kapcsolat szorosságának mérésére használt egyik módszer a korrelációs együttható. A vizsgált jelenségek (változók) közötti kapcsolat lehet determinisztikus, amikor az ok-oksági összefüggés egyértelműen meghatározott és lehet sztochasztikus, amikor a kimenet a véletlentől függ. [HARNOS, 1993] A következőkben a korreláció és a regresszióanalízis segítségével a valószínűségi változók közötti kapcsolat milyenségének és szorosságának vizsgálatát végeztem el. Két valószínűségi változó kapcsolatának a szorosságát korrelációs együttható (R) határozza meg. A kapcsolat szorossága lehet [HARNOS, 1993]: - laza, ha R ≤ 0,4; - közepesen szoros, 0,4 ≤ R ≤ 0,7; - szoros, ha 0,7 ≤ R ≤ 0,9; - igen szoros, ha R≥0,9. Ezeket, az iránymutató értékeket használtam az összefüggések vizsgálatakor. A tesztüzem gazdaságai SFH szerint csoportosítottam és az egyes nagyság, illetve vállalkozási forma alapján képzett méretkategóriákban a vizsgált években a korrelációs együttható értéket kiszámoltam. Egyes esetekben a regressziós egyenes egyenletét is felírtam és felrajzoltam a regressziós egyenest.
Az SPSS programot használtam az elemzések elkészítése során.
32
3. EREDMÉNYEK 3.1. Az önerős fejlesztést befolyásoló tényezők a magyar mezőgazdaságban
A mezőgazdasági termelés alakulása alapvetően befolyásolja az önerős fejlesztés helyzetét. Röviden tekintsük át, hogyan alakult a mezőgazdaság részaránya nemzetgazdaságon belül a fogyasztásban, az exportban, a beruházásokban, a foglalkoztatásban és mekkora volt GDP-hez való hozzájárulása. (3. táblázat) A mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya a rendszerváltást követően fokozatosan csökkent. A megtermelt bruttó hazai termékből (GDP-ből) a mezőgazdaság (az erdő- és vadgazdálkodással, valamint a halászattal együtt) 2000ben a felét sem érte el a rendszerváltás előtti aránynak, folyamatosan csökken, 2003-ban mindössze 2,9%-os volt a részesedése az aszályos év miatt, de a 2004-es a mezőgazdasági termelés szempontjából igen jónak számító évben is csak 3,3% a részarány. 3. táblázat A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban (%) Év
A mezőgazdaság részaránya a GDPtermelésben
a fogyasztásbana)
az exportban
a beruházásban
a foglalkoztatásban
folyó áron, százalék 7,8 1991 6,5 10 1992 5,8 6,8 1993 6,0 34,0 6,8 1994 5,9 32,4 8,2 1995 5,8 30,7 6,0 1996 5,2 30,3 4,7 1997 4,9 30,3 4,2 1998 4,2 28,2 2,9 1999 3,6 27,7 2,6 2000 .3,8 27,7 2,9 2001 3,3 27,4 2,8 2002 2,9 27,0 2,6 2003 3,3 2,5 2004 a) Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek.
4,3 2,9 3,1 2,6 3,0 3,5 3,6 5,5 5,2 5,0 6,2 6,3 6,2 3,9
11,9 11,3 9,1 8,7 8,0 8,3 7,9 7,5 7,1 6,5 6,3 6,2 5,5 5,2
Külkereskedelmi forgalom egyenlegea), milliárd Ft
111,9 227,6 244,7 295,6 314,7 273,3 302,2 374,8 308,9 299,4 243,1
Forrás: Mezőgazdasági termelés 2001. KSH Budapest, 2002. (p.6.), Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2001. KSH Budapest, 2002 (p.17.); Mezőgazdasági termelés 2003. KSH Budapest, 2004. (p.6.), Mezőgazdasági termelés 2004. KSH Budapest, 2005. (p.6.), Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2003. KSH Budapest, 2004 (p.17.) adatai alapján 33
Az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság összes exportjából a 90’-es évek elején sokkal nagyobb arányban részesedett, mint 2004-ben. Az összes hazai fogyasztásban az élelmiszerek, és élvezeti cikkek aránya évek óta csökkenő tendenciát mutat. 2003-ben ez az arány már nem érte el a 30 százalékot és 2004-ben is folytatódott a csökkentő tendencia. A mezőgazdasági beruházások részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból 1992-ben mutatja a legkisebb értéket és folyamatos emelkedés figyelhető meg. A legnagyobb a részarányok 2001-2003 években. A beruházások részletesebb elemzésére hamarosan visszatérünk. Az összes foglalkoztatotton belül 1991-ben majdnem 12%-a dolgozott ebben az ágazatban, 2001-re 6,2%-ra csökkent és 2004-ben csupán 5,2% volt a mezőgazdaságban dolgozók számaránya. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak vizsgálatára a következő fejezetben még részletesebben esik szó. Jól látható a 3. táblázat adataiból, hogy a mezőgazdaság részaránya a beruházásokat kivéve, minden területen visszaeset a ’90-es évek eleji állapothoz képest. 3.1.1. A mezőgazdasági termelés alakulása
A termék termelésének volumenét a kereslete határozza meg, ez a mezőgazdasági termékekre is igaz. A 6. melléklet az állati és a növényi termék egy főre jutó termelését mutatja. Az egy főre jutó állati termékek termelésében a magyarországi átlag jóval magasabb, mint a világtermelés átlaga, az EU átlagtermelése is alacsonyabb, a tehéntejet kivéve, és az USA termelése minden vizsgált termék esetében kicsit jobb, mint a magyar termelés. A melléklet adataiból megállapítható, hogy Magyarországon az egy főre jutó búzatermés jóval magasabb, mint más vizsgált országokban, illetve a világ átlagában. A burgonyatermesztés kivételével minden vizsgált mezőgazdasági termék esetében magasabb az egy főre jutó termelés, mint az EU-ban. Az adatok 2001-re vonatkoznak, mikor még 15 tagja volt az Európai Uniónak A mezőgazdaság volumenét vizsgálva megállapítható, a világ országainak mezőgazdasági termelése évről évre emelkedik. Ez az emelkedés évi 2% körül alakult az utóbbi időszakban. A mezőgazdasági termelés a világ népességének növekedésével együtt emelkedik. Földünkön jelenleg, több mint 6 milliárd ember él, ez az érték az utóbbi 70 évben rohamosan növekedett (megháromszorozódott a Föld lakóinak száma). Az egyes földrészeken eltérő ütemben változik a termelés. Napjainkban, a fejlettebb országokban az adott termékmennyiséget egyre kisebb termőterületen, csökkenő munkaerő felhasználásával és az eszközök egyre nagyobb térnyerésével állítják elő. Az 7. ábra a Világ, Európa és Magyarország mezőgazdasági termelésének volumenét mutatja. A már említett 2 %-os emelkedés a Világ termelésében jól nyomon követhető. 34
Kontinensünk mezőgazdasági termelését vizsgálva csökkenő tendenciát figyelhetünk meg 1995-ig, majd kismértékű emelkedés következett be. 2001-ben a 15 tagországot számláló, 368 millió lakosú Európai Unióban Európa lakosságának 46 %-a élt. Az Unió alakulásakor a Római Szerződésben fogalmazták meg a Közös Agrárpolitika (CAP) céljait. Ebben többek között a mezőgazdasági termelékenység növelését, a lakosság élelmiszerrel való ellátásának biztosítását fogalmazták meg. Ez megvalósult, és a ’80-es évek elejétől az Unióban a jelentős túltermelés okozott problémákat, ezért a termelés szinten tartására, csökkentésére törekszenek. Másik okként a ’90-es évek elején, a Közép-Kelet Európába országaiban lezajlott rendszerváltozást említhetjük, amely egyes országok mezőgazdaságára negatív hatást gyakorolt, ennek eredményeként visszaesett a termelés, különösen a ’90-es évek közepén. A magyar mezőgazdaság teljesítménye az 1990-es éveket vizsgálva 20-30 %-kal esett vissza a ’80-as évek végi állapotot alapul véve. A grafikon (7. ábra) adatait figyelemmel kísérve 1993-ban volt a magyar mezőgazdasági termelés a mélyponton, majd kis mértékű javulás figyelhető meg és a 2000. év ismét jelentős visszaesést mutat. 2001-ben egy 15,8 %-os növekedés történt az előző évhez képest és a 2002-es esztendőben bekövetkezett 4,4 %-os csökkenés a növénytermesztés ingadozó teljesítményéből adódott. A 2003. igen gyenge évet követően a 2004. év kiemelkedően jónak számított és ezt közelítette meg a 2005. esztendő is. A mezőgazdasági termelés, illetve a nemzetgazdaságon belüli súlyarányának csökkenésével, a mezőgazdasági beruházások 1992 és 1997 közötti visszaesésével tovább romlott a mezőgazdasági vállalkozások alkupozíciója, a termelés „szegényesebbé” vált, ami egy öngerjesztő folyamatként rontotta az önerős fejlesztés feltételeit.
35
140 y = 95,359e0,0207x R2 = 0,988
120 y = 97,973e-0,0005x R2 = 0,0128
1990=100,0
100
80
60
y = 89,211e-0,0166x R2 = 0,3059
40
20
0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Világ Expon. (Magyarország)
Európa Expon. (Európa)
Magyarország Expon. (Világ)
7. ábra. A mezőgazdasági termelés volumene, 1989-2003
Forrás: A mezőgazdaság strukturális változásai a kilencvenes években. KSH Budapest, 2003 (8.p.); Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2003. KSH Budapest, 2002 (21.p.); Nemzetközi Statisztikai Évkönyv 2004. KSH Budapest, 2004 (234.p.) adatai alapján A Világ, Európa és Magyarország esetében exponenciális trendet illesztettem a mezőgazdasági termelés volumenére és a következő egyenleteket kaptam: Világ: y = 95,359*0,021x Az éves átlagos trend növekedés 2,1%. Európa: y = 97,973*0,999x Európa mezőgazdasági termelésére illesztett exponenciális trend éves átlagos növekedése 0,999 értéke minimális csökkenést jelez. Ennél a trendszámításnál lett a legszorosabb a trendvonal illeszkedése. Magyarország: y = 89,211*0,984x Magyarország és Európa mezőgazdasági termelésében némi hasonlóság fedezhető fel az éves átlagos növekedés (csökkenés) üteme tekintetében, ami jelen esetben 1,6%. 36
Megállapítható, hogy az exponenciális trend a világtermelésben évi 2,1%-os növekedést jelent, ugyanezen időszakban Európában szinten maradt a termelés, míg Magyarországon 1,6%-os visszaesés mutatkozott.
Az 7. ábrán csupán az elmúlt évtized adatai szerepelnek, a 8. ábrán egy félévszázad mezőgazdasági termelése látható 1950-től egészen napjainkig. A fekete folytonos vonal jelöli a mezőgazdasági termelést. Az 1950. évi termelést 100%-nak tekintve elmondhatjuk, hogy a termelés évről évre viszonylag egyenletesen növekedett és a magyar mezőgazdaság a 1973-1983 között élte virágkorát, ezen belül is 1983-ban volt a legmagasabb a mezőgazdasági termékek bruttó termelésének indexe. Az ezt követő években stagnált a termelés, melynek okai között szerepel, hogy 1983-ban a mezőgazdasági inputok támogatásai leépültek, a műtrágya támogatása jelentősen csökkent, a növényvédőszeré megszűnt, ennek oka az 1979-es olajválság, amelynek hatására nagymértékben megnövekedtek az inputok ára, különösen a műtrágyáé és a növényvédőszeré. 1988-ban még hasonlóan jó évet zárt a mezőgazdaság, azonban az ezt követő években, ahogy erről az előző grafikon kapcsán már említést tettünk folyamatos és igen erőteljes csökkenés jellemezte a mezőgazdaságot. Ma a ’70-es évek végi szinten van.
250 y = 1,0378x + 146,36 R2 = 0,1669
% (1950=100)
200 y = 142,29e0,0069x R2 = 0,2043
150
100
50
20 04
20 01
19 98
19 95
19 92
19 89
19 86
19 83
19 80
19 77
19 74
19 71
19 68
19 65
19 62
19 50
0
8. ábra. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumen indexe Magyarországon, 1950-2004
Forrás: Ecostat adatai alapján saját számítás A 8. ábrán a sárga folytonos vonal a mezőgazdasági termeléshez tartozó lineáris trend, melynek képlete: y = 1,0563x + 146,07 37
Azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek bruttó termelési indexének évi átlagos növekedési mértéke 1,0563, tehát a vizsgált időszakban a mezőgazdasági termelés termelési indexe 1,0563%-kal nőtt. Mivel a lineáris trendszámítás során nem volt szoros az illeszkedés az exponenciális trendszámítást is elvégeztem (a kék szaggatott vonal jelöli a 9. ábrán). Az így kapott egyenlet: y = 142,02*1,0070,007x A keresett exponenciális trendfüggvény kisebb átalakítással a következő: y = 142,02 * 1,007x tehát a vizsgált időszakban a növekedés évi átlagos üteme 0,7% volt. Mivel az idősor hosszát megnöveltem, már egészen más helyzet állt elő. A csökkenő tendenciát mutató trendvonal egy egyenletes emelkedésbe vált át. Az illeszkedés azonban kisebb. A 9. ábrán a mezőgazdaság két fő ágazatának termelésében bekövetkező változásokat követhetjük nyomon 1989 és 2004 között. Az előzőekben a mezőgazdaság egészére tett megállapítás, hogy a ’80-as évi állapothoz képest nagymértékű visszaesés történt itt is jól látható. A növénytermesztés esetében a termelés nagyobb ingadozásokat mutat, most növekvő tendencia figyelhető meg. A mezőgazdaságot különösen a növénytermesztést jelentősen befolyásolja az időjárás alakulása, és annak viszontagságai, ezzel magyarázható a nagyobb ingadozás. Az utóbbi években az aszály jelentős károkat okozott és ennek következtében a 2000. évi termelés kiugróan alacsony volt. 2000-ben az előző évhez képest 14,4 %-kal csökkent a bruttó termelési index a növénytermesztésben. A 2003. esztendő ismét rossz év volt a növénytermesztés számára és ebből adódóan a mezőgazdaság bruttó termelésének volumenindexe csökkent, a 2004. kimagaslóan jó év volt a növénytermesztés számára. A mezőgazdaság teljesítménye 2005-ben megközelítheti a kiemelkedően jónak számító 2004. évit, amikor a bruttó kibocsátás változatlan áron számítva 22,6 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban rekordtermést hozó 2004-et valamivel gyengébb év követte a növénytermesztés tekintetében. 2005-ben a termésmennyiség 4 %-kal csökkent, ugyanis 16,1 millió tonna gabonát takarítottak be 2,9 millió hektárról, de ez így is az utóbbi 15 év második legjobb eredményének számít. [NÉMETH, 2006]
38
140 120 Növénytermesztési és kertészeti
1990=100,0 (%)
100 80 60 40
Élő állatok és állati termékek
Összesen
20
20 04
20 03
20 02
9 1 99
20 01
8 1 99
20 00
7
5 1 99
1 99
4 1 99
19 96
3 1 99
19 92
19 91
19 90
19 89
0
9. ábra. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe, 1989-2004
Forrás: A mezőgazdaság strukturális változásai a kilencvenes években. KSH Budapest, 2003 (9.p.); Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2003. KSH. Budapest, 2004 (242.p.); Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2004. KSH. Budapest, 2005 (241.p.) adatai alapján Az élő állat és állati termékek esetében 1994-ben és 1997-ben volt a legalacsonyabb a mezőgazdasági termelés volumene és 2004-ben 2003-hoz képest 6,9%kal csökkent az állattenyésztés teljesítménye. Az állattenyésztési ágazatban mutatkozó tartós visszaesés Magyarországon és a fejlett országokban a fogyasztási szerkezet megváltozásával magyarázható. Elmondható, hogy az összes húsfogyasztás csökkent, ezen belül legnagyobb mértékben a sertéshús, mert az ár itt növekedett a legnagyobb mértékben. A húsfogyasztás szerkezete átalakult, a baromfihús vált dominánssá, amely egyben az egészséges életmódra való áttérést is jelentette. 2005-ben az állattenyésztés tekintetében az élőállatok felvásárlása 10%-kal elmaradt a 2004. évitől, míg az állati termékek értékesítése 2,5%-kal nőtt. A termelés volumene 2005-ben nem csökken számottevően, a támogatások kifizetésének rendbetétele javítja a gazdálkodás jövedelmezőségét. Az ágazat jelentős feszültségforrása 2005-ben is gazdagnak ígérkező termelés időbeni és szakszerű raktározása. [Növekedés és egyensúly a magyar nemzetgazdaságban, 2005]
39
3.1.2. Beruházások
A mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét nagymértékben befolyásolja, hogy az ágazat milyen mértékben tud beruházásokat eszközölni, és felhalmozást képezni. [BORSZÉKI, 2003] A mezőgazdaság ’80-as évek elejétől sokasodó válságjelenségei a társadalmigazdasági rendszerváltás agrárgazdaságot ért hatásaival elegyedve a termelés drasztikus visszaesését okozták a rendszerváltás követően. Ugyanakkor a stratégiai célok egyre sürgetőbbé tették az ágazat helyzetének stabilitását, sőt növekedési pályára állítását, amelynek legnagyobb korlátja az alacsony színvonalú technikai felszereltség volt. [A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után, 2003] A elmúlt fél évszázadot vizsgálva, az ágazat 1987-ben érte el a legmagasabb beruházási értéket, 1990-re ez az érték 26, majd 1992-re 16 milliárd forintra esett vissza. [KAPRONCZAI, 2003] A beruházások a ’90-es évek elején, folyóáron is csökkentek, az évtized második felében folyóáron már növekedés tapasztalható, de reál értéken még 2001-ben sem éri el az 1989. évi beruházás felét. [BORSZÉKI, 2003] Az 10. ábra ennek alakulását szemlélteti. 250000
Millió forint
200000 150000 100000 50000
20 04
20 02
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
0
Évek folyóáron
változatlan áron
10. ábra. Mezőgazdasági beruházások folyó és változatlan áron Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2004, KSH, 2005. (p.183); Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2003, KSH, 2004. (p.185); Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2002, KSH, 2003.
40
(p.189); Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002. KSH, 2003. (p.20) adatai alapján saját szerkesztés
Az elmúlt egy évtizedet felölelő időszak agrárberuházásainak tendenciái egy dolgot meggyőzően alátámasztanak: a piac és rendszerváltás legnagyobb vesztese az agrárágazat. Ez a helyzet részben az agrárgazdaság szempontjából kedvezőtlen piaci erőviszonyok következtében állt elő, másrészt azonban annak az erőtlen, következetlen agrárpolitikának a számlájára írandó, amely egymást kioltó célokat vállalt fel. Jórészt ezzel függ össze, hogy mintegy 600-700 milliárd forintos fejlesztés nem valósult meg, hogy az agrárgazdaság nehezen áttörhető, mélybe tartó spirális pályára tévedt: a fejlesztések, sőt a pótlások elmaradása miatt gyengült a piaci alkalmazkodóképesség; romlottak a hatékonyság és általában a versenyképesség naturáliákban mért és közgazdasági mutatói; elapadtak a jövedelemforrások; s mindez alkalmas elvi alapul szolgált az állami támogatások „elinflálásához”. [KAPRONCZAI, 2003] A beruházásokban 2001-től élénkülés tapasztalható. A beruházási döntések meghozatalának meghatározó tényezője a befektetések megtérülése, a termelői jövedelmek várható növekedése, változása. A beruházási döntések motiváló tényezői[ALVINCZ – GUBA, 2003]: - A beruházások több mint egy évtizedes visszafogása következtében a mezőgazdaságban használt eszközök nem csak erkölcsileg váltak elavulttá, hanem fizikailag is elhasználódtak. - A mezőgazdasági vállalkozások jelentős részénél motiváló tényező lehet a munkahelyek megőrzésének lehetősége. - A beruházások motiváló tényezőjeként nem csak és nem is elsősorban az adott időszak jövedelemhelyzetét, hanem a következő (a beruházás aktiválását követő) időszak jövedelemviszonyait, pontosabban jövedelem-elvárásokat veszik figyelembe. Az országos adatokból már kiderült, hogy 2003-ban volt a legmagasabb beruházások volumene a vizsgált időszakban. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, mivel a csatlakozás után már korlátozott a nemzeti támogatás lehetősége, a mezőgazdaság 2003-ban, nagyobb mértékű beruházási támogatást kapott. Sok kis területen gazdálkodó vásárolt ebből a beruházási támogatásból gépet, amelyet nem tud kihasználni, tehát a támogatások kiosztása nem volt hatékony. A beruházások alakulása fontos kérdés az önerős fejlesztés helyzetének megítélésekor, mivel a beruházásoknak nemcsak a nagyságát fontos vizsgálni, hanem azt is, hogy a gazdálkodók mely köre kapta (kis-, közepes- vagy nagyobb gazdaságok) és hatékonyan tudták-e használni.
A régiók rangsorában nem történt jelentős változás az elmúlt három évben. Az első és második helyen az Alföld osztozik, a Dél- Alföld kicsivel az Észak-Alföld előtt 41
áll. Mint a mezőgazdaságot jellemző más fontos tényezőknél láttuk/látni fogjuk Észak-Magyarország ritkán tud feltörni az utolsó helyről. (lásd 11. ábra) Dél-Alföld Észak-Alföld
Régiók
Észak-Magyarország Dél-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország 0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
Milliárd forint 2002
2003
2004
11. ábra. Mezőgazdasági beruházások regionális bontásban
Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2002. KSH, 2003. (p.28.); A magyar régiók zsebkönyve 2003. KSH, 2004. (p.28.); A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. (p.28.) adatai alapján saját szerkesztés A mezőgazdaság részaránya a beruházásokon belül nem jelentős, ennek érzékeltetésére a 7. melléklet táblázatai a mezőgazdasági beruházások régiónkénti megoszlása mellett a nemzetgazdaság, és az ipar beruházásait is mutatják hasonló bontásban. 3.1.3. Agrárolló
A mezőgazdasági termékek árai (árindexei), mint az árak általában befolyásolják a jövedelmi viszonyokat és ez által az önerős fejlesztés lehetőségeit. Az agrárolló vizsgálatánál két idősor adatai alapján végeztem számításokat, mivel az agrárolló számításában módszertani változás történt 2002-től. 2001-ig a következőképpen számoltak: Agrárolló =
42
A mezőgazdasági termékek termeléséhez felhasznált iparcikkek árindexe
Mezőgazdasági termelői árindex
2002-tól ezt a képletet használják: Agrárolló =
Mezőgazdasági termelőiár-index Mezőgazdasági ráfordításár-index
Ez a módszertani változás nemcsak abban állt, hogy 2002-től az első képlet inverzét használjuk, hanem az sem elhanyagolható szempont, hogy mit tekintünk ráfordítás árindexnek. Korábban a saját felhasználás nem szerepelt benne, most igen és ez mérsékli a különbségeket, mivel jelentős mértékű a saját felhasználás. Elsőként nézzük, hogy 1960-tól 2001-ig hogyan alakultak az agrárolló számításánál használt a mezőgazdasági termelésben felhasznált iparcikkek és a mezőgazdasági termelői árindexek. (%) 3000,0
A termeléshez felhasznált iparcikkek árindexe
2500,0
Felvásárlási árindex
2000,0
Expon. (A termeléshez felhasznált iparcikkek árindexe) Expon. (Felvásárlási árindex)
1500,0
1000,0 y = 48,132e0,0823x R2 = 0,865
500,0
y = 68,631e0,0663x R2 = 0,8937
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
19 88
19 86
19 84
19 82
19 80
19 78
19 76
19 74
18 72
19 70
19 68
19 66
19 64
19 62
19 60
0,0
12. ábra. A mezőgazdasági termékek termeléséhez felhasznált iparcikkek és a mezőgazdasági termelés árindexei
Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2001 (2002). Budapest: KSH. 34-35.p és az Ecostat adatai alapján saját számítás Az 12. ábrán mindkét árindexre exponenciális trendvonalat illesztettem, mivel a növekedés ütemére kerestem választ. A következő eredmények születtek: - a termeléshez felhasznált iparcikkek árindexe esetében: y = 48,132*1,0858x - a mezőgazdasági termelői árak esetében: 43
y = 68,631*1,0685x Mindkét esetben elmondható, hogy szoros a trendvonal illeszkedése, és jól látható hogy az iparcikkek árának 8,6%-os növekedési ütemével szemben a mezőgazdasági árak növekedési üteme 6,9%. Az agrárolló tulajdonképpen az imént vizsgált árindexek hányadosa. A 13. ábra az agrárolló változását szemlélteti a vizsgált időszakban. Három szakaszt különböztettem meg a diagrammon. Mivel az 1960-as esztendő képezte a bázisévet, először is megnéztem, hogy 1960-1974 között az alakulását, ez volt az 1.szakasz, majd 1989-ig egyenletes nyílást figyeltem meg. Ezt jelöltem 2. szakaszként. A 3. szakaszban rohamos nyíláskövetkezett be, ennek kezdő éve 1989 a rendszerváltás éve, ám ezen belül is az 1989-1991 közötti időszak volt a legkritikusabb. 1990 és 2001 között több mint ötszörösére (5,6-szorosára) emelkedett, a mezőgazdasági termelői árak ellenben alig négyszeresükre nőttek. 1991 után a még két évben figyelhető meg záródás az agrárollóban, ezek 1995 és 2000. Egy hosszú idősort ábrázol a 13. ábra és a függvény beosztás miatt kevésbe látszik, de a ’90-es évek előtt is nyílt az agrárolló, csak nem olyan jelentős mértékben. Az agrárolló az 1991. évi drasztikus nyílását követően 1994-1995-ben zárult, majd 1996 óta ismét erőteljesen nyílt, egészen 1999-ig. A termeléshez felhasznált iparcikkek előző évhez mért árindexe az évtized során 1997-ig kétszámjegyű volt, 15-40%-kal nőttek az árak. 1998-99-ben mérséklődés következett be, igaz ebben az évben nyílt az agrárolló, mert a mezőgazdasági termelő árak indexe alacsonyabb volt az iparcikkek árindexénél. [KAPRONCZAI, 2003] 2000-ben a termelői árak jelentős növekedése következtében az agrárolló újra zárult. [Mezőgazdasági termelés, 2001] Ez a zárulás csupán átmeneti volt, mivel 2001-ben ismét jelentős mértékű nyílás figyelhető meg.
44
160,0 140,0
1960=100%
120,0 100,0 80,0 60,0 1. szakasz
2. szakasz
3.szakasz
40,0 20,0
1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1872 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
0,0
13. ábra. Agrárolló, 1960-2001
Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2001 (2002). Budapest: KSH. 34-35.p és az Ecostat adatai alapján saját számítás Eddig a hosszú idősor adatai alapján próbáltam szemléltetni az agrárollóban és, annak összetevőiben bekövetkezett változást, most nézzük, hogy az elmúlt majdnem egy évtizedben mi is történt. A következő 14. ábra már az új 2002-től alkalmazott számítási metódus szerint mutatja az agrárolló változásait két viszonylatban is. Láthatjuk, hogy változott 1995-höz viszonyítva és az előző év százalékában. Az előzőek tett megállapítások ismét alátámasztásra kerültek. 2004 az agrárolló nagymértékű nyílásnak éve volt.
45
120 100 80 60 40 20 0
Agrárolló (%)
Árindex (%)
300 250 200 150 100 50 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Mezőgazdasági termékek termelői ár-index (1995=100%) Mezőgazdasági ráfordítások árindexei (1995=100%) Agrárolló (előző év=100%) 14. ábra. Agrárolló, 1996-2004
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002. KSH, 2003 (p.34-35); Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2003. KSH, 2004 (p.198.); Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2004. KSH, 2005 (p.198.); Mezőgazdasági termelés 2004. KSH, 2005. (34.p.) adatai alapján saját számítás 2004-ben a mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 9,8 %-kal emelkedett az előző évhez képest. A mezőgazdasági folyó termelő felhasználási célú termékek és szolgáltatások árai 10,4, a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 6,0 %-kal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági folyó termelő felhasználási célú termékek közül az energia és a takarmányárak emelkedtek a legnagyobb mértékben. Az energiaárak éves szinten 18,3 %-kal nőttek az előző évhez képest. A takarmányok árszínvonala pedig az év első felében tapasztalt magas takarmányárak következtében az év során szintén átlagon felül nőttek 13,9 %-kal. A műtrágyák ára 6,1 %-kal, a növényvédőszereké 2,9 %-kal, az állatgyógyászati termékek és szolgáltatások ára pedig 5,8 %-kal nőtt 2003-hoz képest. A gépfenntartási költségek 6,3, az épület fenntartási költségek 3,6 %-kal emelkedtek. A mezőgazdasági gépek beszerzési árának színvonala 5,8 míg a mezőgazdasági célú épületek beruházási költségei 6,5 %-kal nőttek. [Mezőgazdasági termelés 2004, 2005] Az agrárolló alakulását az 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény is szabályozza. Előírja, hogy a Kormánynak az agrártermelés jogi és gazdasági feltételeinek biztosításakor: „..az agrártámogatásokkal, egyéb állami szabályozási eszközökkel, valamint a piaci szabályozás külön jogszabályban megfogalmazott állami és a gazdálkodók részvételével működő önkormányzati eszközrendszerével elő kell segíteni az agrárolló évenként érzékelhető mértékű 46
záródását.” Ez a rész a mai napig szerepel ebben a törvényben, és máig nem valósult meg. A termelői és a ráfordítási árak változása, így a belőlük számolt agrárolló, a mezőgazdasági termelés egyik meghatározója. Mindkét árindex meghatározója a mezőgazdasági jövedelmeknek, így az önerős fejlesztésre is hatással van. A termelői árak emelkedése kedvezőbb, a ráfordítások árainak emelkedése kedvezőtlenebb irányba tolja el a mezőgazdaságot. Amennyiben magasak a mezőgazdasági ráfordítások árai és a termelői árak nem követik ezt az emelkedést, romlik a gazdálkodók önerős fejlesztésének helyzete, egyre nagyobb arányban kénytelenek idegen forrást igénybe venni.
47
3.2. Az önerős termelést befolyásoló körülmények a magyar mezőgazdasági vállalkozási formák esetében
Az önerős fejlesztés lehetőségei méret és gazdasági forma szerinti is eltérnek. 3.2.1. A vállalkozási formákról általában Vállalkozáson az üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységet értjük. (TÉTÉNYI-GYULAI, 2001) Jelenleg a következő vállalkozási formák alapíthatók Magyarországon (15. ábra). Jogi személyiségű (tőkeegyesítő) gazdasági társaság
Vállalkozási formák
Szövetkezet Közös vállalat
Gazdasági társaság
Egyéni Közkereseti vállalkozás társaság Jogi személyiség nélküli (személyegyesítő) gazdasági társaság
Kapcsolódó vállalkozások
Betéti Egyesülés társaság
Korlátolt felelősségű társaság
RészvényKözhasznú társaság társaság
15. ábra. Vállalkozási formák
48
Forrás: Saját szerkesztés a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján Speciális mezőgazdasági vállalkozási formák Mielőtt a mezőgazdasági vállalkozási formák ismertetésére rátérnénk meg kell ismerkednünk két fogalommal: ¾ Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, kizárólag e tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. ¾ Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 7.000.000 forintot (2006ben) nem haladja meg, továbbá az a magánszemély, aki az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősül, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja. Mind a mezőgazdasági őstermelő, mind a mezőgazdasági kistermelő tevékenységéről a személyi jövedelem adóról szóló törvény rendelkezik, mivel mindkét esetben magánszemélyek végzik a tevékenységet. A gazdaság a főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó önálló mezőgazdasági üzem, illetve az ilyen vállalkozás hagyományos elnevezése. A magyar mezőgazdaságban a következő vállalkozási formákkal találkozhatunk (MAGDA, 1998): ¾ Mellékfoglalkozású családi vállalkozás formái: Ház körüli kerti termelés és állattartás, Részfoglalkozású, ill. részidős gazdálkodás. ¾ Főfoglalkozású családi gazdaságok üzemi formái: Családi kisgazdaság (5-15 ha), Családi gazdaság (15-50 ha), Családi középgazdaság (50 ha felett). ¾ Személyi társaságok (jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok) ¾ Jogi személyiségű gazdasági társaságok. Családi gazdaság
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik kulcskérdése a versenyképes üzemméret kialakítása volt. Ennek egyik formája lehet a családi gazdaság. A 2001. évi CXVII. törvény határozza meg a családi gazdaság, a családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagjai fogalmát. A családi gazdaság a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mezőés erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg 49
haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma. [TÉTÉNYI, 2001] Családi gazdálkodó az a személy, akit: - Az illetékes FVM hivatal nyilvántartásba vett; - A családi gazdaság vezetőjeként, annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat; - Élethivatásszerűen (ennek megkezdésére 2005. január 1-jéig kellett kötelezettséget vállalni) mezőgazdasági, ill. mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat; - Rendelkezzen szakirányú végzettséggel, ennek hiányában 3 éve folytatja ezen tevékenységét (és árbevétele is származik belőle), ill. min. 3 éve a családi gazdaság központjában lévő településen van állandó lakóhelye.
A családi gazdaságban folytatható mezőgazdasági főbb tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás. A fent említett törvény alapján a kormány két rendeletben a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelezéséhez jutási lehetőségeit. 3.2.2. A vállalkozások számának változása a mezőgazdaságban
A statisztikában két nagy csoportra bontják a mezőgazdasági vállalkozásokat a társas és az egyéni vállalkozásokra. A 8. melléklet részletesen tartalmazza az egyes gazdaságtípusonként, hogyan alakult a társas és az egyéni vállalkozások száma az elmúlt évtizedben. A mezőgazdaságban, vad-, erdőgazdálkodásban és halászatban működő szervezetek száma 1995-2003 között több mint 50 %-kal emelkedett, ezen belül is a társas vállalkozásoknál 57, míg az egyéni vállalkozások esetében 50 %-os emelkedés figyelhető meg. A növekedés leginkább a jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat érintette, esetükben több mint 70 %-os emelkedést regisztráltak. A 4. táblázat adatai alapján a társas vállalkozások egyes gazdálkodási formáinak részarányiról kaphatunk képet. A mezőgazdasági, vad-, erdőgazdálkodás, halászat területén működő társas vállalkozások részarányát megvizsgálva kiderül, hogy a nemzetgazdaság egészén belül ezek 3-3,5%-os részarányt képviselnek. Az egyes gazdálkodási formákat külön-külön vizsgálva megállapítható, hogy korlátolt felelősségű társaságok részaránya 3,4-3,7% között, a részvénytársaságoké 6,2%-ról 50
8,5-ra emelkedett, a betéti társaságoké 2,3-ról 2,2%-ra csökkent és a szövetkezeteké 31-ről 28,3%-ra csökkent 1999 és 2004 között. 2005. I. félévében a nyilvántartott társas vállalkozások száma az elmúlt 12 hónapban 18 ezerrel emelkedett, miközben az egyéni vállalkozások száma 4 ezerrel csökkent. A vállalkozásokat fő tevékenységük szerint vizsgálva, a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nemzetgazdaságon belül 4,6 %. [A regisztrált gazdasági szervezeteke száma, 2005] 4. táblázat A működő társas vállalkozások száma a nemzetgazdaságban és a mezőgazdaságban főbb gazdálkodási formák szerint, 1999-2004 1999 2000 2001 2002 Nemzetgazdaság összesen 334702 359325 371778 385344 kft. 136777 144656 150194 158342 rt. 3853 3800 3926 3857 betéti társaság 150637 167434 174542 180534 szövetkezet 5892 5922 5715 5392 Ebből mezőgazdaság, vad, erdőgazdálkodás, halászat összesen 11769 12565 13078 12945 kft. 4909 5255 5614 5689 rt. 242 259 316 312 betéti társaság 3463 3806 3965 3987 szövetkezet 1832 1886 1808 1654
2003 409265 171858 3855 190035 5546
2004 415879 183286 3788 185211 5219
2005. I.félév 447962 217227 4348 220020 6367
12895 5799 318 3934 1556
13264 6163 321 4008 1478
12758 6504 330 4318 1606
Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv 1999 (150-151.p.), 2000 (160-161.p.), 2001 (168-169.p.), 2002 (170-171.p.), 2003 (166-167.p.), 2004 (164-165.p.). KSH, Budapest, Mezőgazdasági termelés 2004 (2005). Budapest: KSH (24.p.) Az előző táblázat az országos adatokat tartalmazta, de mi a helyzet a regionális szinten. Az 5. táblázat erre ad választ. 2003-ban 12895 társas vállalkozás működött Magyarországon a mezőgazdaságban, melyeknek regionális eloszlásában különbségek figyelhetők meg. A hét régió közül az első három helyen az Alföld és Dél- Dunántúl áll. Az egyes régiókban a mezőgazdasági vállalkozások részarányát vizsgálva kiderül, hogy Közép-Magyarországon az 1%-ot sem éri el a vizsgált években. 2002-ben a Nyugat-Dunántúlon a vállalkozások több mint 8%-a volt mezőgazdasági vállalkozás, de 2004-re ez az arány 5% alá esett vissza. Megállapítható, minden régióban csökkent a mezőgazdasági vállalkozások aránya. 2004-ben a Dél-Dunántúlon (6,9%), a Dél-Alföldön (6%) és az Észak-Alföldön (5,6%) fordultak elő legnagyobb arányban mezőgazdasági vállalkozások.
51
5. táblázat A működő társas vállalkozások, 2002-2004 Régiók Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Összesen
Mezőgazdasági vállalkozások
2002 195772 32715 20242 28225 27542 36224 34349 385344
Összesen
Mezőgazdasági vállalkozások
Összesen
2003 1961 1403 1627 2007 1513 2284 2150 12945
208130 34965 32200 29588 29262 39092 35943 409265
Mezőgazdasági vállalkozások 2004
1960 1414 1575 2014 1563 2196 2173 12895
211621 35446 32712 29988 29651 40061 36272 415879
2053 1486 1631 2064 1589 2245 2196 13264
Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2002. KSH, 2003. (23.p.); A magyar régiók zsebkönyve 2003. KSH, 2004. (23.p.); A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. (23.p.) adatai alapján A külföldi tőke jelenléte minden gazdaság számára fontos. Különféle engedményeket, kedvezményeket biztosítanak a külföldi befektetők számára. Ilyenek például az adókedvezmények, vagy az egységes alacsony adókulcs megállapítása, melyet az utóbbi években szomszédos országaink közül Románia és Szlovákia is bevezetett. A külföldi befektetők számára fontos a biztos gazdasági és politikai háttér, az olcsó munkaerő, illetve alapanyag. A 9-13. mellékletek a külföldi érdekeltségű vállalkozások mezőgazdaságra vonatkozó főbb adatait tartalmazzák. Ezekből kiderül, hogy a külföldi tőke számára nem vonzó a magyar mezőgazdaság. Elmondható, hogy a legtöbb tőke Németországból, Hollandiából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett a mezőgazdasági vállalkozásokba az elmúlt 7 évben. A magyar gazdaság átalakításának, a világpiaci áramlatokba való aktív bekapcsolódásnak nélkülözhetetlen feltétele a külföldi működő tőke jelenléte. Jól lehet vegyes tulajdonú vállalat alapítására 1972-től volt lehetőség, mégis 1989-ig alig volt működőtőke-import. 1987 végén 130, 1988 végén 227 vegyes vállalat működött az egész nemzetgazdaságban. 1989-ben, a mezőgazdaságban összesen 19 külföldi érdekeltségű gazdasági társaság működött, 1990-ben 59 és 1991-ben 82-őt alapítottak. 1989-1991 között a mezőgazdaságba évente 1,6 milliárd forint külföldi tőke áramlott. [Helyzetkép Magyarország társadalmáról és gazdaságáról, 1992] A külföldi tőke beáramlása a növekedett’90-es években, de a mezőgazdaságban ma sem jelentős. Ha a mezőgazdaságba beáramlott külföldi tőkét nézzük, akkor a 6. táblázatból kiderül, a vállalkozások számát tekintve a nemzetgazdaságban lévő külföldi érdekeltségű vállalkozások 3,2-3,3 % a mezőgazdaságban működött 20012002-ben. Összehasonlításképpen az ipart jellemző adatok is megtalálhatók a 6. táblázatban. Az iparban ez a részarány 2001-ben 15,3% 2002-ben 14% volt. 52
6. táblázat A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma régiónként, 2001 és 2003 2001 2003 MezőMezőRégiók Ipar Ipar Összesen Összesen gazdaság gazdaság száma (db) száma (db) 16449 134 1711 16292 128 1507 Közép- Magyarország 1813 88 437 1736 87 426 Közép-Dunántúl 2656 312 617 2557 282 607 Nyugat-Dunántúl 1497 133 369 1339 130 340 Dél-Dunántúl 803 50 299 775 59 283 Észak-Magyarország 1733 36 230 2606 30 217 Észak-Alföld 1858 109 435 1488 94 365 Dél-Alföld 26809 862 4098 26793 810 3745 Összesen Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2003. KSH, 2004. (26.p.); A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. (26.p.)
A következő diagram (16. ábra) a külföldi tőke megoszlását mutatja a mezőgazdaságban, az egyes régiókban. A legtöbb külföldi tőke a NyugatDunántúlra érkezett 2003-ben (az előző években is hasonló tendencia figyelhető meg) kimagaslóan magas 34 %-os értékkel áll az elő helyen. A második és a harmadik helyen a Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország áll jócskán lemaradva az élen állóhoz képest. A legkisebb értékek Észak-Magyarország és az Észak-Alföld esetében születtek.
12%
16%
4%
Közép- Magyarország Közép-Dunántúl
7%
11%
Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország
16%
Észak-Alföld Dél-Alföld
34%
16. ábra. Külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások számának megoszlása régiónként, 2003
Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. 2.p. 53
Érdekes lehet annak vizsgálata, hogy van-e összefüggés a külföldi tőke részvétele a magyar mezőgazdaságban és a társas vállalkozások számának alakulása között. Néhány bekezdéssel ezelőtt, arról esett szó, hogy a legtöbb mezőgazdasági társas vállalkozás az Észak-Alföldön található, majd a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl következik. Ha jobban szemügyre vesszük a 16. ábrát, akkor láthatjuk, hogy az Észak-Alföld régiója az utolsó helyen áll a mindössze 4 %-os külföldi érdekeltségű vállalkozás számmal, a Dél-Alföld negyedik helyet foglalja el és a Dél-Dunántúl a második 16 %-os részaránnyal. A külföldi tőke nemzetgazdasági részarányát vizsgálva (12. melléklet) sokkal nagyobb aránytalanságok figyelhetők meg, mint a mezőgazdaság tekintetében. A 13. melléklet adataiból kiderül, hogy Észak-Magyarországon, ahol a legkisebb a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma ott a legmagasabb az egy vállalkozásra jutó saját tőke, messze az első helyet foglalják el 803.998 EFt/vállalkozás saját tőkével, ez az országos átlagnak több mint a duplája. Három régió a Dél-Dunántúl, valamint az Észak- és a Dél-Alföld külföldi érdekeltségű vállalkozásai saját tőkéje elmarad az országos átlagtól. 450000 400000 350000
(EFt)
300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
Évek Egy vállalkozásra jutó saját tőke
Egy mezőgazdasági vállalkozásra jutó saját tőke
17. ábra. Ez vállalkozásra jutó saját tőke a nemzetgazdaságban és a mezőgazdaságban, 1995-2003 Forrás: A külföldi tőke Magyarországon 1995-2002. Budapest: KSH, 2004. (17-52.p.); Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003. KSH, Budapest. (322-323.p.) adatai alapján saját számítás
A 17. ábra a nemzetgazdaság összes vállalkozásainak egy vállalkozásra jutó saját tőkéjét hasonlítja a mezőgazdasági vállalkozásokéhoz. Míg általában elmondható, hogy a magyar gazdaságban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje folyamatos emelkedő tendenciát mutat, addig a mezőgazdasági 54
vállalkozásokra nem vonható le ez a következtetés. A két vizsgált értéket összehasonlítva kiderült, hogy 1997-2000-ig az egy vállalkozásra jutó saját tőkében a mezőgazdasági vállalkozások a nemzetgazdaság összes vállalkozásának 30%-át sem érték el, a legalacsonyabb 1997-ben volt, amikor 21% körül alakult. Ez egy jelentős visszaesés az 1995. évi 36,8%-os arányhoz képest. 2000-től kezdődően emelkedő tendencia figyelhető meg, de a 2002. évi (34,3%) arány sem éri el az 1995-ös értéket, mely az első vizsgált év volt az idősorban. Az idősor utolsó évében (2003) ismét visszaesés tapasztalható, a mezőgazdasági vállalkozások saját tőkéje mindössze 20%-a a nemzetgazdaság összes vállalkozásához viszonyítva. 2003-ban, 76336 Ft az egy vállalkozásra jutó saját tőke a mezőgazdaságban, míg az összes vállalkozást vizsgálva ugyanezen érték 385.812 Ft A külföldi tőke számára fontos az infrastruktúra megléte, a földforgalom korlátainak feloldása stb. A saját tőke szerepe itt is elengedhetetlenül fontos, amíg sok a kis termőterülettel rendelkező gazdaság, amelyek nem tudnak hatékonyan gazdálkodni, nem kapnak külső forrást, mivel nincs meg a fedezet, a külföldi tőke sem szívesen vándorol oda. Azokba a régióba vándorol, ahol a számára szükséges feltételek biztosítottak. A kis termőterülettel rendelkező gazdálkodók nem akarják eladni termőföldjüket, ennek két okát is említhetjük, az egyik, hogy az idősebb gazdák ragaszkodnak a földhöz, a másik, hogy a magasabb eladási ár reményében várakoznak az eladással. 7. táblázat Méretkategóriák Méretkategóriák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
Kategória-határok A felső határ A felső határ A méretkategóriák neve európai méretegységben (EUME) EURO-ban ezer Ft-ban <2 2400 600 nagyon kicsi 2- 4 EUME 4800 1200 4-6 EUME 7200 1800 kicsi 6-8 EUME 9600 2400 8-12 EUME 14400 3600 kis-közepes 12-16 EUME 19200 4800 16-40 EUME 48000 12000 nagy-közepes 40-100 EUME 120000 30000 nagy 100-250 EUME 300000 75000 igen nagy 250 EUME <
Forrás: 85/377 EEC Határozat; Kovács Gábor: Adatszolgáltató mezőgazdasági üzemek az EU információs rendszerében (FADN). Gazdálkodás, XLV. évfolyam 6. Szám 63-66.p. A hazai vállalkozásokat vizsgáltam vállalkozási forma, területi elhelyezkedés (régiónként) és a külföldi tőke nagysága szempontjából, most nézzük egy további csoportosítási szempontot. Az uniós gazdaságok elemzésénél már szóltunk róla, hogy többféle szempont szerint osztályozzák az egyes gazdaságokat. Az egyik ilyen az európai méretegység (EUME), amely 1200 EUR-nak felel meg. A magyar rendszerben 2 EUME az alsó határ és a 10 csoportokat különböztetjük meg az ökonómiai üzemméret alapján, ezeket szemlélteti a 7. táblázat. 55
8. táblázat A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás alapján összeállított tipológia Üzemszám (db) Megoszlás (%) SHF-előállítás aránya (%)
I. 873332 90,6 23
II. 50224 5,2 8,7
III. 15942 1,6 4,8
IV. 7654 0,8 3,3
Méretkategóriák V. VI. 6832 2980 0,7 0,3 4,2 2,6
VII. VIII. 4307 1539 0,4 0,2 6,5 5,8
IX. 790 0,1 8
X. 860 0,1 33,1
Összesen 964460 100 100
Forrás: Kovács Gábor: Adatszolgáltató mezőgazdasági üzemek az EU információs rendszerében (FADN). Gazdálkodás, XLV. évfolyam 6. Szám 63-66.p. A KSH adatai szerint a magyar mezőgazdaságban mintegy 70.000 olyan üzem található, amelynek a mezőgazdasági területe 5 ha-nál nagyobb, vagy 5 számosállat-egységnél több állatot tart. Ezek többsége részmunkaidős családi gazdaság, de mivel ezek súlya összességében igen jelentős, az elemzések szempontjából való kihagyásuk nem engedhető meg. A 70 000 a gazdaságban a termőterületnek hozzávetőlegesen 72 %-át használják és az állatállomány 68 % át tartják. Ha Magyarországon — szemben az EU rendszerén belüli 1,5 % átlagos kiválasztási aránnyal — egyelőre 3 %-os átlagos mintavétellel számolnak. Nagyon fontos a rendelkezésre álló saját tulajdonú forrás megléte, ha a KSH adataira támaszkodva azt mondjuk, hogy sok (70.000 db) igen kisméretű gazdaság van, akkor megállapíthatjuk, hogy ez kedvezőtlenül hat az önerős fejlesztésre. Ezek az 5 hektár alatti gazdaságok nem biztosítanak elég jövedelmet, hogy saját erőből megvalósítható legyen a fejlesztés. Mint már esett szó a beruházási támogatások tárgyalásánál, a támogatásból vásárolt gépeket sem tudják hatékonyan felhasználni.
A hasonló időszak, a 2000. évi tesztüzemi rendszer egyéni gazdálkodóinak (a felmérésben 1378 egyéni gazdaság szerepelt) az átlagos területük 62 hektár volt egy gazdaságban közel 1,74 fő éves munkaerőegységet foglalkoztattak és 19,1 millió Ft értékű eszközállománnyal rendelkeztek.[KOVÁCS, 2001] Marian Rizov (2005) készített egy növekedési modellt a 15 átalakuló közép-keleteurópai országra 1990-2001 között, amelyben arra a kérdésre kereste a választ, hogy az egyéni gazdaságok számának a növekedése segíti-e a mezőgazdaság jövedelmezőségének növekedését. A vizsgálat igen meggyőző eredményt hozott és igazolta, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségének növekedéséhez a vizsgált évtizedben hozzájárult az egyéni vállalkozások számának növekedése. Marian Rizov, ezt a megállapítást általánosságban az összes vizsgált ország gazdaságára tette. Minden országban másként ment végbe a rendszerváltás és más hatásai voltak a gazdaságra, ezen belül is a mezőgazdaságra. Lengyelországban a rendszerváltás előtti is megvoltak a családi gazdaságok, tehát ott nem jelentett 56
különösebb változást a rendszerváltás, Szlovákiában megmaradtak a nagyüzemek, tehát ott is más hatások érvényesültek. 3.2.3. Bizonytalanság a földhasználatban
Az előző fejezetben a gazdálkodó szervezetek részvételéről esett szó a mezőgazdaságban. Az általuk használt termőterületek nagyságáról, gazdasági formánként, méret szerinti megoszlását ebben a fejezetben tárgyaljuk. Mielőtt azonban a közelmúlt vizsgálatához hozzákezdenénk, forgassuk vissza az idő kerekét. Vizsgáljuk meg, hogy alakult a termőföld használata 1835-től napjainkig. A termőföld az európai agrárfejlődésben közel egy évezreden át a tulajdonnak fő fajtája és tárgya volt. A középkor magyar földhasználati rendszere mintegy két évtizedre, a jobbágyi telekszervezet, a falusi földközösség, a jobbágy tényleges birtokhatalma és elsajátítási pozíciója azonban nemcsak agrártörténeti intézmények, fejlődési minták, hanem mind egy-egy sorskérdését is jelentik földviszonyainknak. [TANKA 1999] 1835-ben a törpegazdaságok tulajdonában volt a termőterület 5,8 %-a, de számukat tekintve sokkal nagyobb volt a jelentőségük, mivel az összes gazdaság 53,6 %-át tették ki. A magyar diéta 1848. április 8-i határozata kimondta az úrbéri viszonyok eltörlését, amivel a jobbágyok által használt úrbéres birtokok külön deklaráció nélkül a parasztok tulajdonába kerültek. A forradalmi változás a földviszonyokban a következőket jelentette, 1366749 rusticus rendű parasztcsalád él úrbéres, vagy allodiális függésben. Közülük 539753 telkesjobbágy, a 826986 házas vagy házatlan zsellérből pedig 28920 kapta tulajdonul a korábban úrbéresként használt földjét. Ezzel a parasztháztartások 43,7 %-a (568673 család) vált polgári földtulajdonossá. [VARGA 1971] A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1935-ös felmérése szerint az 5 kat.hold alatti birtokok száma több mint 75 % és a termőterület 10,1 %-án gazdálkodnak. Az 1.000 hold feletti földbirtokok 0,2 %-os részarányt képviselnek az összes földbirtokon belül, azonban a termőterület 29,9 %-ával rendelkeznek. Ebben az esztendőben az átlagos termőterület 9,84 hold (azaz 5,7 ha). Kelet-Közép-Európában a radikális polgári földreform feltételei a II. világháború befejeztével érlelődtek meg. Az 1945-47. évi földreform során a földek egyharmada tulajdonost cserélt. 1,9 millió ha kisajátított földet mintegy 600.000 igénylő között osztottak fel. A juttatás minimum 3 kat.hold maximum 15 kat.hold lehetett, az átlagos juttatás 5,1 kat.hold volt. A reform a földalap egyharmadát kitevő nagybirtokokat teljesen, a gazdagparaszti birtokok egyharmadát (összesen 5,6 millió holdat) felszámolta. Ennek 40 %-a nem került kiosztásra, hanem az állami földalapot növelte. [TANKA 1999] 1947. december 31-ei állapot szerint az átlagos birtokméret 5,6 ha volt. A legkisebb méretkategóriába tartozott (5 kat.hold vagy 2,9 ha alatti birtok) a gazdaságok 60,1 %-a és ők birtokolták a termőterület 17,9 %-át. 57
A 14. melléklet adatai segítségével egészen a rendszerváltásig követhetjük nyomon földbirtokok tulajdonmegoszlását. Az állami fölhasználat a vizsgált években némiképpen ingadozott, de elmondhatjuk, hogy átlagosan 30 % körül alakult 19491990 között. A szövetkezeti földhasználatban már sokkal nagyobb változások figyelhetők meg, míg 1949-ben az összes termőterület 0,6 %-át birtokolták, 1953ra ez az érték 17,4 %-ra emelkedett és elmondhatjuk, hogy a ’80-as évek végén közel 60 %-ot mondhattak magukénak. A magántulajdon esetében éppen ellentétes folyamatok játszódtak le, 1949-ben a földbirtokok 74 %-án gazdálkodtak, 1953-ra jelentősen visszaesett ez az arány 46 %-ra, majd folytatódott a csökkenés a ’80-as évek végéig, amikor is 11,1% volt ez az érték. A melléklet a szántóterület adatait is tartalmazza az egyes években, ahol hasonló folyamatok játszódtak le. 1990-ben a szántóterület 14,2 %-át állami gazdaságok, 73,1 %-át szövetkezetek birtokolták és 12,7 %-a volt magántulajdonban. A rendszerváltást követően a magyar vállalati struktúra jelentős változásokon ment keresztül. 1991 és 2003 között a korláttolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok száma több mint megnégyszereződött a nemzetgazdaságban, a szövetkezet száma csökkent. A 18. ábrán nyomon követhetjük a szövetkezetek által használt mezőgazdasági termőterület nagyságának változását 1990-től 2001-ig. Jól látható, a folyamatos csökkenés 1990-ben az ország termőterületének 62,1%-án gazdálkodtak a szövetkezetek (5.113.000 ha-on), 2001-re 9,2 %-ra (855.000ha) csökkent ez az arány. Az önerős fejlesztés szempontjából meghatározó a méret, mivel a kis termőterülettel rendelkező gazdaságoknak nincsen jelentős saját forrásuk és ennek hiányában idegen forráshoz is nehezen juthatnak.
58
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
Vállalatok és gazdasági társaságok
1998
1999
2000
2001
Szövetkezetek
18. ábra. A vállalatok és gazdasági társaságok, valamint a szövetkezetek által használt mezőgazdasági termőterület
Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 1999 (2000). Budapest: KSH. (35.p.);Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2000 (2001). Budapest: KSH. (230.p).;Mezőgazdasági termelés 2001 (2002). Budapest: KSH. (26.p.) A termelőszövetkezetek korábbi területének jelentős részét a ’90-es évek végére más vállalkozási formában működő utódszervezetek művelték meg. Ezek közül a legjelentősebbek a mezőgazdasági szövetkezetek (1192 db) maradtak 1.858.000 ha termőterületen gazdálkodtak, a rangsorban a második legjelentősebbek a korlátolt felelősségű társaságok (527 db) voltak 352.000 ha-os területtel, majd az egyéni gazdaságok (301 db) következtek 63.000 ha-os összterülettel. 9. táblázat A termelőszövetkezetek korábbi területén alakult utódszervezetek, 1997 Utódszervezetek Vállalkozás megnevezése Mezőgazdasági szövetkezet Korlátolt felősségű társaság Holding Részvénytársaság Egyéni vállalkozás Egyéb Összesen
használt termőterülete, 1.000 ha
száma 1192 527 9 39 113 301 2181
1858 352 2 48 19 63 2342
átlagos területe, ha 1557 668 239 1226 171 208 1073
Forrás: A mezőgazdaság strukturális változása a kilencvenes években. KSH, Budapest. 2003.(p.47) 59
Eddig csak a szövetkezetekről esett szó, most nézzük a gazdasági társaságok helyzet, hogyan változott az elmúlt évtizedben. Az általuk megművelt földterület 1992-ig emelkedett, majd 1997-ig csökkenő tendenciát figyelhettünk meg és, azóta ismét igaz csak kis mértékben növekedés látható. A gazdasági társaságok 2000-ben az ország szántóterületének 24, a termőterületének 32, az erdőterület 64%-val rendelkeztek. A vállalatok 56%-nak 100 ha-nál kevesebb, 11%-nak 1.000 ha-nál nagyobb termőterülete volt. (LACZKA, 2003) A szövetkezeteket és a gazdasági társaságokat együttesen gazdálkodó szervezeteknek nevezzük és a 19. ábrán, már a gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdaságok által birtokolt mezőgazdasági termőterület alakulása követhető nyomon 1993 és 2004 között. A gazdálkodó szervezetek méretében bekövetkezett csökkenés a vizsgált időszak első felében a szövetkezetek számának csökkenéséből adódott, mára stagnált ez az arány. Ezzel szemben az egyéni gazdaságok esetében robbanásszerű növekedés figyelhető meg 1994-ről 1995-re. Ez a tény kedvezőtlenül hat az önerős fejlesztésre mivel azt jelenti, hogy növekedett az egyéni vállalkozások száma, amelyeknek az átlagos földterülete igen alacsony. Nagyobb területen hatékonyabban lehet termelni, jobb lesz a gépek kihasználtsága, több támogatás igényelhető. A rendszerváltást minden országban sajátosságokat hordozott, így fordulhatott elő, hogy Szlovákiában megmaradtak a nagyüzemek és 100 ha alatt nincs is mezőgazdasági vállalkozás. 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1994
1995
1996
1997
1998
Gazdasági Szervezetek
1999
2000
2001
Egyéni gazdaságok
2002
2003
2004
Egyéb
19. ábra. A mezőgazdasági földterület megoszlása egyes gazdálkodási formák szerint, 1994-2004
Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003 (2004). Budapest: KSH. 35.p. 60
10. táblázat Az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek száma és földterülete birtokméret szerint, 2000 Megnevezés
Egy gazdaság Földterület hektár megoszlás,% átlagos területe, ha Egyéni gazdaságok 94,79 890590 34,07 0,98 4,47 916730 35,07 21,4 0,48 324920 12,43 70,62 0,23 360209 13,78 163,36 0,03 121551 4,65 423,52 100 2614000 100 2,73 Gazdasági szervezetek 12,71 3067 0,08 2,88 21,13 40640 1,06 22,95 9,65 45625 1,19 56,4 19,51 232724 6,07 142,34 37,01 3511944 91,6 1132,15 100,01 3834000 100 457,41
Gazdaságok száma,db megoszlás,%
10 ha alatti 10-50 ha 50-100 ha 100-300 ha 300 ha felett Összesen
908595 42846 4601 2205 287 958534
10 ha alatti 10-50 ha 50-100 ha 100-300 ha 300 ha felett Összesen
1065 1771 809 1635 3102 8382
Forrás: Általános mezőgazdasági Összeírás 2000. - területi Adatok. KSH 2000. A 10. táblázat adataiból kiderül, hogy az egyéni gazdaságok mintegy 95%-a 10 hanál kisebb földterülettel rendelkezik. Ebből adódik, hogy a 2000. évi Általános mezőgazdasági összeírás szerint az egyéni gazdaságok egy gazdaságra jutó átlagos terület 2,73ha. A gazdasági szervezetek esetében az átlagos egy gazdaságra jutó terület 457,41ha. Az egyes méretkategóriákat vizsgálva a 300 ha feletti gazdasági szervezetek adják az összes gazdasági szervezet 1/3-át és ők rendelkeznek a földterület több, mint 90%-ával. A gazdálkodó szervezetek termő- és szántóterületének méret szerinti megoszlása 2001, 2002 és 2003-ban az 15. melléklet tartalmazza. A 2003-as évet vizsgálva jól látható, hogy a legtöbb gazdaság a 11-50 hektár termőterülettel (hasonló a helyzet a szántóterület tekintetében is) rendelkezők kategóriában van és az egy gazdaságra jutó termőterületük 27 hektár körül alakul. A legmagasabb méretcsoportban a 10.000 hektár feletti gazdaságok sorolhatók, mindössze 32-en, de a termőterület legnagyobb hányadát ők birtokolják 1.143.430 hektáron gazdálkodnak. Az 16. melléklet adataiból meghatároztam egy gazdaság átlagos terültét a vizsgált időszakban, a kapott eredményeket a 11. táblázat szemlélteti. Míg a legkisebb méretkategóriában 4 hektár körül alakul az átlagos termőterület, addig a legnagyobb méretcsoportban 1.000 hektár feletti értéket kapunk.
61
11. táblázat Egy gazdaság átlagos termőterülete a gazdálkodó szervezetek esetében az egyes méretkategóriákban 2001-2003 között Nagyságcsoport, hektár 10 és alatta 11-50 51-100 101-300 300 felett Összesen
Egy gazdaság átlagos területe, ha 2001 2002 2003 3,9 4,1 3,9 28,6 27,2 26,8 71,9 72,6 72,0 200,3 204,2 191,6 2138,6 2231,5 1896,4 666,3 627,3 517,6
Forrás: Saját szerkesztés 16. melléklet adatai alapján A 16. mellékletben található a részletesebb méretkategóriák szerinti egy gazdaságra jutó átlagos termőterület meghatározása. 12. táblázat A földhasználat alakulása művelési ágak és gazdálkodási formák szerint, 2004 (%) Gazdasági Egyéni Egyéb Megnevezés szervezetek gazdálkodók 41 57,1 1,9 Szántó 0,2 68,6 31,1 Konyhakert 24,1 74,7 1,3 Gyümölcsös 12 86 2 Szőlő 30,3 54,8 14,9 Gyep 37,6 57,6 4,8 Mezőgazdasági terület 71,7 28,3 0 Erdő 28,1 25,1 46,8 Nádas 69,6 19 11,4 Halastó 45,5 50,5 4 Termőterület 18,8 16,1 65,1 Művelés alól kivont terület Forrás: Mezőgazdasági termelés 2004 (2005). Budapest: KSH. 36.p.
Az országos adatok bemutatás után nézzük regionális szinten, hogyan alakul a fölhasználat az egyes mezőgazdasági vállalkozási formák esetében. A 20. ábra, az egyes régiók elhelyezkedését mutatja.
62
20. ábra. Magyarország régiónak elhelyezkedése
Forrás: http://lazarus.elte.hu/hun/maps/regio.gif Hierachikus klaszter analízissel vizsgáltam az egyéni vállalkozások és a gazdasági társaságok termőföld használatát a TSTAR 2000 adatbázis adatai alapján, az eredményeket a 21. ábra mutatja. A vállalkozások fölhasználata egy vállalkozásra jutó földterület ha-ban kifejezve. Az ábrán használt elölések: Magyarország régiói 1 Közép- Magyarország 2 Közép-Dunántúl 3 Nyugat-Dunántúl 4 Dél-Dunántúl 5 Észak-Magyarország 6 Észak-Alföld 7 Dél-Alföld
63
7
6
6
900
Az egyéni vállalkozások száma
A társas vállalkozások száma
7
1
5
2 4
4
3
5
3
2 4000000
5000000
6000000
7000000
8000000
A társas vállalkozások földhasználata
9000000
7
800 700
6
600 500
1
400 300
4
200
5
2 3
100 31000
32000
33000
34000
35000
A egyéni vállalkozások földhasználata
A régiók elhelyezkedése C A S E Label Num
0 5 10 15 20 25 +---------+---------+---------+---------+---------+
2 Ø8ØÞ 4 ØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÞ 6 ØØØÝ Ù 1 Ø8ØØØØØØØØØÞ Ù 7 ØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ 3 ØØØ8ØØØØØØØÝ 5 ØØØÝ
Társas vállalkozások C A S E Label Num
0 5 10 15 20 25 +---------+---------+---------+---------+---------+
2 Ø8ØØØØØØØØØÞ 3 ØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÞ 1 ØØØ8ØØØØØØØÝ Ù 7 ØØØÝ Ù 4 ØØØ8ØØØØØØØØØØØÞ Ù 5 ØØØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ 6 ØØØØØØØØØØØØØØØÝ
Egyéni vállalkozások 21. ábra. Az egyéni és társas vállalkozások földhasználatának klaszter elemzése
Forrás: saját számítás 64
A klaszter analizis eredményét a 21. ábra szemlélteti. A mezőgazdasági társas vállalkozások esetében Közép- és Nyugat-Dunántúl alkot egy klasztert és a KözépDunántúl Észak-Magyarországgal egy másikat. A távolságot tovább növelve Közép-Magyarország és a Dél-Alföld egy csoportba sorolható. Az egyéni vállalkozások tekintetében egészen más képet kapunk, itt az első klaszterben a Közép- és a Nyugat-Dunántúl található, míg a másodikban a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország helyezkedik el. Az Észak-Alföld, sem a mezőgazdasági társas, sem az egyéni vállalkozások esetében nem alkot klasztert a többi régióval. Az egyes régiók mezőgazdaságát művelési ágak szerint vizsgálva 2004-ben szántóterület tekintetében egyenletes a termőterület elosztása. Kert esetében már vannak különbségek a legnagyobb a részarány Közép- és Észak-Magyarországon. Gyümölcsös tekintetében még nagyobbak az eltérések, itt torony magasan az Észak-Alföld álla az első helyen, majd Közép-Magyarország következik kis lemaradással. Szőlőterületben a Dél-Alföld és a Közép-Dunántúl állnak az első két helyen. A gyepterületet vizsgálva nagyjából egyenlő részaránnyal az első három helyen osztozik az Észak- és a Dél-Alföld, továbbá Észak-Magyarország. A legtöbb nádas a Nyugat-Dunántúlon terül el és a legtöbb halastava KözépMagyarországnak van. 100% 80% 60% 40% 20% 0% Sz ántó
Ke rt
Gyümölcsös
Sz őlő
Gye p
Erdő
Közép- M agyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Észak-M agyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
Nádas
Halastó
Dél-Dunántúl
22. ábra. Földterület, termőterület, 2004. május 31.
Forrás: FRISSNÉ TÓTH I. (Szerk.) (2005): A magyar régiók zsebkönyve 2004. Budapest: KSH. 32.p. adatai alapján saját szerkesztés A hazai helyzet felvázolása után nézzük röviden, mi jellemzi a földhasználatot más országokban. Az Európai Unióban ma az átlagos farmméret országonként igen különböző, az átlag 18 ha körül alakul. A legnagyobb a farmméret NagyBritanniában, mintegy 69 ha. A rangsorban Dánia, Luxemburg, majd Franciaország 65
következik ezek átlagos nagysága közel azonos 40 ha körül van. A legkisebb farmok Görögországban találhatók, ezek átlagos mérete 4-5 ha körül van. Az Amerikai Egyesült Államokban az átlagos földterület jóval nagyobb, mint az EU országaiban. A 17. melléklet adatai acres-ben vannak megadva, 1 acre = 0,405 ha. Jól lehet látni, hogy a nagy kukorica termő területeken 1000 acre (kb. 500 ha) és a felett az átlagos farmméret. Ez több mint duplája az Egyesült Államok 200 ha-os átlagos birtokméretének. (18. melléklet) [BURGERNÉ, 1996] [KOVÁCS, 2001] 3.2.4. A mezőgazdasági foglalkoztatottak
A magyar mezőgazdaságban az aktív keresők aránya a 20. század folyamán több mint 50 %-ról 10 %-ra csökkent. Bekövetkezett az a jelenség, ami az iparilag fejlettebb országokban már a 20. század első felében elkezdődött. Európában a mezőgazdasági munkaerő az utóbbi 30 év alatt a felére esett vissza (az Európai Unió 15 tagországában még ennél is nagyobb mértékben, 5 % alá süllyedt). Az 1990-es években a magyar arányszámnál a közép- és kelet-európai országok közül csak Csehországban volt alacsonyabb a mezőgazdasági keresők aránya, az EU országai közül viszont Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország aránya a magyarországinál magasabb. Lengyelország és hazánk vezető szerepet játszik a többi közép- és kelet-európai országhoz viszonyítva. [LACZKA S.-NÉ, 2003] Az utóbbi 10 évben bekövetkezett csökkenés oka elsősorban az volt, hogy a korábbi szövetkezetekben a foglalkoztatás megszűnt. A nagyüzemek felszámolásával sokan megélhetésüket vesztették, az idősebb munkaerő közül a többség a nyugdíjat választotta. A munkájukat elvesztők közül – különösen a kisebb településeken – sokan nem találtak munkalehetőséget. Azok, akik a nagyüzemek megszűnése után a családi gazdálkodást választották, nem növelték a foglalkoztatottak létszámát, sokan csak részmunkaidőben folytatták az egyéni gazdálkodást. [LACZKA S.-NÉ, 2003] A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak száma 204,9 ezer fő volt 2004-ben 10.300 fővel kevesebb, mint az előző évben. Az intézményi munkaügyi statisztika – amely az 5 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások és költségvetési szervezetek megfigyelésén alapul – 2004-ben a mezőgazdaságban 101,2 ezer főt regisztrált, 6400 fővel (6 %-kal ) kevesebbet, mint az előző évben. [Mezőgazdasági termelés 2004, 2005] Az élelmiszeriparban nem volt ilyen drasztikus a csökkenés a rendszerváltás követően. 1990-ben 234.000 fő dolgozott az élelmiszeriparban, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 4,8 %-át jelentette, ma ez az érték 4 % körül alakul. Rövid kitérőt követően, térjünk vissza a mezőgazdasági foglalkoztatáshoz. A 13. táblázat szemlélteti a foglalkoztatottak számának és arányának megoszlását a magyar mezőgazdaságban az elmúlt másfél évtizedben. A számok is igazolják az 66
előző bekezdésekben leírtakat, hogy csökkentő tendenciát mutatnak az értékek. 1990-ben 14,2 % és mára, 5,2 %-ra csökkent a foglalkoztatottság aránya. A ’90-es évek eleje tekinthető a legkritikusabbnak, mivel ott volt olyan év, amikor több mint 2%-ot visszaesett az érték. 13. táblázat A foglalkoztatottak száma és aránya 1990-2004
Évek
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Foglalkoztatottak száma Mezőgazdaságban, vadgazdálkodásban és Nemzetgazdaságban erdőgazdálkodásban ezer fő ezer fő megoszlás (%) 4880 693 14,2 4520 538 11,9 4083 460 11,3 3827 349 9,1 3752 328 8,7 3679 295 8,0 3648 302 8,3 3646 288 7,9 3698 279 7,5 3812 270 7,1 3849 252 6,5 3860 239 6,2 3807,6 240,9 6,3 3921,9 215,2 5,5 3940,4 204,9 5,2
Forrás: A mezőgazdaság strukturális változásai a kilencvenes években. KSH Budapest, 2003.(12.p.); Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2002. KSH Budapest, 2003. (36.p.); Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2003. KSH Budapest, 2004. (35.p.); mezőgazdasági termelés 2004 KSH Budapest, 2005 (28.p.) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát vizsgálva és más országokéval összehasonlítva igen eltérő képet kapunk. Görögország, Potugália, Lengyelország, Litvánia és Lettország esetében 10 % feletti a mezőgazdaságban dolgozók aránya még ma is. A 14. táblázat adatai között még az EU-15 szerepel, mivel 2004. május 1-je előttiek. Az Európai Unió (akkori nevén Európai Gazdasági Közösség) közös agrárpolitikájának megalkotásakor a Római Szerződésben a következő célok szerepeltek: • a mezőgazdasági termelékenység növelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a mezőgazdasági termelés racionalizálásával és a termelési tényezők - különös tekintettel a munkaerőre - lehető legjobb felhasználásával, 67
•
a mezőgazdasági lakosság számára méltányos, társadalmilag elfogadható jövedelmi és életszínvonal biztosítása stb. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája az életre keltése óta jelentős átalakulásokon ment át és jelenleg is változik. A kezdet kezdetén megfogalmazott célkitűzések mára, részben módosultak. A Római Szerződésben megfogalmazottak között van, ami teljesen megvalósult, mint például az élelmiszer ellátás biztonsága és volt, olyan is, amelyet még máig sem sikerült teljes mértékben teljesíteni. Az AGENDA 2000-ben új célkitűzés került be, amely lehetővé teszi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára a mezőgazdaságon kívülről történő jövedelem megszerzését. Összehasonlításképpen az USA adatai is szerepelnek a táblázatban, ahol igen alacsony a foglalkoztatás aránya és a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan csökkenést mutat az európai országokéhoz hasonlóan, csak nem olyan nagy mértékűt. A foglalkoztatottak számában bekövetkezett látványos csökkenés hatására nőtt az előmunka termelékenysége, de ez a körülmény nem befolyásolta az önerős fejlesztést feltételeinek kialakulását. 14. táblázat A mezőgazdaságban foglalkoztatottak megoszlása a nemzetgazdaságon belül néhány országban (%) Országok Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU-15 Csehország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Szlovákia Szlovénia USA
1990 7,9 3,1 5,5 8,8 5,2 23,9 4,5 15,1 3,2 2,1 6 8,9 17,9 11,8 3,3 .. 11,8 26,2 .. .. 14,2 .. .. 2,9
1998 1999 6,6 6,2 2,2 2,4 3,7 3,3 6,5 6,3 4,4 4,3 19,8 .. 3,2 .. 9,1 .. 3 1,7 1,5 2,9 2,9 5,9 5,4 13,5 12,7 8 7,4 2,6 3 .. .. 5,5 5,2 19,1 19,1 18,8 .. 18,6 .. 7,5 7,1 8,2 7,4 11,4 10,2 2,7 2,6
2000 6,1 .. ..
2001 5,7 .. ..
6,2 4,2 17 3,1 .. .. ..
.. .. 5,7 3,7 16 2,9
.. .. .. 2,6 5,2 12,5 6,9
..
5,4 3,6 15,8 3 .. .. ..
2,6 5,3 12,7 6,4 ..
4,3 5,2 18,8 14,7 19,6 6,5 6,7 9,9 2,6
2002 5,7
2,6 5 12,5 5,9 ..
4,1 4,8 19,1 15,1 16,4 6,2 6,2 10,3 2,4
4 4,8 19,3 15,4 17,9 6,2 6,2 9,1 2,5
2003 5,5 1,7 3,3 5,2 4,3 16,3 3,3 6,4 2,7 1,2 2,4 4,7 12,8 5,6 2,6 3,8 4,5 18,4 13,8 17,9 5,5 5,8 8,4 1,6
Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv. KSH, 2001. (p.120-121); Magyar Statisztikai Zsebkönyv '99, 2000, 2001, 2002, 2003.; Nemzetközi statisztikai évkönyv 2004 (2005). Budapest: KSH. 58.p.
68
A rövid nemzetközi kitekintést követően nézzük Magyarország egyes régiói tekintetében az egyes években, hányan dolgoztak a mezőgazdaságban. Jó látható, hogy a Dél-Alföldön foglalkoztak a legtöbben mezőgazdasággal 1992-ben és a régió ma is őrzi vezető szerepét, bár közel 50%-os visszaesés történt. 2004-ben, három régióban a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon is meghaladta az országos átlagot a mezőgazdasági foglalkoztatottság. A 23. ábra nemcsak hazánk régióit, hanem az országos és az EU átlagot is mutatja összehasonlításképpen. A vizsgált évek mindegyikében magasabb a hazai országos átlag, mint az Unióban mért értékek. EU-15 Országosan Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország 0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
(%) 1992
1997
2001
2002
2003
2004
23. ábra. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának aránya
Forrás: Kapronczai István: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, 2003. (p.39.), A magyar régiók zsebkönyve 2002. KSH, 2003. (p.10.); A magyar régiók zsebkönyve 2003. KSH, 2004. (p.10.); A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. (p.10.) adatai alapján saját szerkesztés Az egyes vállalkozási formák vizsgálatakor is különbségek mutatkoznak. A nemzetgazdaságban működő egyéni vállalkozások számát tekintve 5-6% mezőgazdasági vállalkozás és ez az arány jellemző a fő- és mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások esetében is. A nyugdíjasok számát vizsgálva az átlagtól kicsit magasabb az érték 7-8%. Ez a megállapítás, nemcsak a mezőgazdaságban 69
foglalkoztatott nyugdíjasokra jellemező, hanem az egész nemzetgazdaságra. A vizsgált időszakban a nyugdíjasok aránya a nemzetgazdaságban 50 %-kal emelkedett, míg a mezőgazdaságban 30 %-kal. A 15. táblázat adatai az iménti állításokat támasztják alá. 15. táblázat A működő egyéni vállalkozások száma a nemzetgazdaságban és a mezőgazdaságban a munkavégzés jellege szerint (fő) Megnevezés Nemzetgazdaság összesen főfoglalkozású mellékfoglalkozású nyugdíjas Ebből mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat összesen főfoglalkozású mellékfoglalkozású nyugdíjas
1999 467513 278730 134788 53995
2000 487699 279719 143506 64474
2001 468797 260880 133938 73979
2002 474678 266673 125946 82059
26434 15319 7217 3898
26595 15219 7274 4102
24583 13734 6481 4368
25167 14482 5865 4820
2003 2004 473238 456077 265639 256016 126531 122829 81068 77232
27592 15915 6578 5101
25880 15307 6023 4550
Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv 1999 (p.150-151), 2000 (p.160-161), 2001 (p.168-169), 2002 (p.170-171), 2003 (p.166-167), 2004 (166-167.p.). KSH, Budapest. Az egyéni vállalkozások után nézzük a társas vállalkozások esetében, hogyan alakult a foglalkoztatás. A 16. táblázatban 7 létszám kategóriába van sorolva a működő társas vállalkozások. Talán a legszembetűnőbb, hogy a nulla és ismeretlen létszámú vállalkozás csoportba tartozik a vállalkozások 70 %-a. A három legnagyobb csoportban csökkenés figyelhető meg, míg az 1-49 főt foglalkoztatottak csoportjaiban emelkedés tapasztalható. A már említett nagy hányadot képviselő legkisebb kategóriába sorolt vállalkozások száma stagnált a vizsgált években. 16. táblázat A működő társas mezőgazdasági vállalkozások létszám szerinti csoportosítása Létszám 500,0 fő és felette 250,0 - 499 ,0 50,0 - 249,0 20,0 - 49,0 10,0 - 19,0 1,0 - 9.0 0 és ismeretlen Összesen
1998 26 55 819 760 655 8341 28404 39060
1999 29 55 799 795 750 8230 27545 38203
2000 28 48 763 817 777 9023 27704 39160
2001 23 44 663 858 774 9464 25835 37661
2002 21 35 570 863 782 9885 25956 38112
2003 19 27 518 810 815 9956 28342 40487
2004
16 26 485 781 826 23478 13532 39144
Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv 1999 (p.150-151), 2000 (p.160-161), 2001 (p.168-169), 2002 (p.170-171), 2003 (p.166-167), 2004 (235.p.). KSH, Budapest. 70
A vállalkozások és a foglalkoztatottak számát összehasonlítva, megállapítható, hogy minden régióban csökken az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma. A legmagasabb a Dél-Alföldön mindhárom évben és a legalacsonyabb Észak- és Közép-Magyarországon. 17. táblázat Az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma régiónként Régiók Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Forrás: Saját számítás
Az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatott 2002 2003 2004 12,09 9,80 8,57 19,32
16,55
15,88
15,12
13,02
13,43
17,39
16,63
14,44
11,96
12,80
10,89
17,29
19,22
17,68
33,95
25,91
25,00
18,61
16,69
15,45
Az 1990-es években a mezőgazdaság szerepének folyamatos csökkenése volt tapasztalható. Ezzel összhangban a mezőgazdaság munkaerő-felhasználása is évről évre csökkent. [MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS, 2002] A mezőgazdasági munkaerő-felhasználást fizetett és nem fizetett bontásban 19962004 között a 18. táblázat szemlélteti. A munkaerő mintegy 80-81%-a a fizetett kategóriába tartozott 1996 és 2004 között. 18. táblázat A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása
ÉMEa)
Meg1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 nevezés Nem 623 899 596 476 584 553 573 415 532491 507725 521084 458037 436620 fizetett munkaerő Fizetett 152 864 143 464 131 764 138561 132414 124806 115956 114368 108122 munkaerő Összesen
776 763 739 940 716 317 711976 664906 632531 637040 572405 544742
Éves munkaerőegység.
Forrás: Mezőgazdasági termelés 2001 (2002). Budapest: KSH. 27.p.; Mezőgazdasági termelés 2004 (2005). Budapest: KSH. 28.p.
71
Éves munkaerőegység: ahhoz, hogy a részmunkaidőt és az idénymunkát figyelembe vehessük, a mezőgazdasági foglalkoztatást, illetve annak változásait éves munkaegységekben (ÉME – angolul AWU) mérjük. Egy ÉME egyetlen olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben (1 ÉME = 1800 munkaóra = 225 munkanap). Megkülönböztetünk fizetés nélküli és fizetett ÉME-t, amelyek együttesen teszik ki az ÉME-k teljes mennyiségét. A fizetett munkaerő-felhasználásban elszámolt munkamennyiség értéke megfelel a mezőgazdasági számlarendszer „munkavállalói jövedelem” sorában elszámolttal. A közölt eredmények az Általános mezőgazdasági összeírás, az intézményi munkaügyi statisztika és a munkaerő-felmérés adatain alapulnak. [Mezőgazdasági termelés, 2002] A 2000. évi ÁMÖ adatai alapján a teljes 14 éven felüli lakosság közel egynegyede végzett a regisztrált egyéni gazdaságokban legalább 1 nap mezőgazdasági tevékenységet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mintegy kétmillió ember a mezőgazdaságból él, hiszen túlnyomó többségük munkaidejének csak kis részét tölti mezőgazdasági munkával. Ez a tevékenység tehát többnyire jövedelemkiegészítő jellegű. A lakosság mezőgazdasági munkavégzésre szánt idejét és az elért teljesítményt összevetve meglehetősen alacsony hatékonyság mutatható ki. [Mezőgazdasági termelés, 2002] A mezőgazdasági termelés közel felét adó mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetek adják a fizetett munkaerő túlnyomó részét. Körükben a munkaerő termelékenységének folyamatos javulása tapasztalható azáltal, hogy a termelési volumennél az alkalmazotti létszám gyorsabban csökkent az elmúlt években. [Mezőgazdasági termelés, 2005] 2003-ról 2004-re 4,8 százalékkal csökkent a teljes munkaidősre átszámított munkaerő nagysága. A fizetett munkaerőnél a csökkenés 5,5, a nem fizetett munkaerőnél 4,7 százalékos. [Mezőgazdasági termelés, 2005] Az előzőekben a fizetett és a nem fizetett munkaerő arányát vizsgáltuk most nézzük, hogyan is alakultak a mezőgazdaságban dolgozók keresetei a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva. A 24. ábra 1990-től (amikortól beszélhetünk bruttó és nettó fizetésekről) mutatja a mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét. Jól látható, hogy minden évben elmaradtak, mind a nettó, mind a bruttó keresetek a nemzetgazdasági átlagtól. 2003-ban a mezőgazdasági bruttó átlagkereset megegyezett a nemzetgazdasági nettó keresettel. Az emelkedés folyamatos, de még mindig elmondható, hogy a mezőgazdaságban dolgozók keresete nem éri el az átlagot. A GDP vizsgálatakor megállapítottam, hogy csökkent a mezőgazdaság részaránya, erre részben magyarázatot kapunk a 24. ábráról, mivel jól látható
72
hogy a mezőgazdaság bruttó átlagkeresete elmarad a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresettől és ez a különbség növekedett az elmúlt években. 250000
Ft/fő/hó
200000
150000
100000
50000
0 1990
1992
1994
1996
1998
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Éve k Bruttó átlagkereset a mezőgazdaságban
Bruttó átlagkereset az egész gazdaságban
Nettó átlagkereset a mezőgazdaságban
Nettó átlagkereset az egész gazdaságban
Minimálbér
24. ábra. A mezőgazdaságban dolgozók bruttó és nettó keresete a nemzetgazdaság más ágazatcsoportjaihoz viszonyítva
Forrás: Kapronczai István: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, 2003. (p.45.), Magyar statisztikai zsebkönyv 2002. KSH, 2003. (p.41-42.); Magyar statisztikai zsebkönyv 2003. KSH, 2004. (p.40-41.) adatai alapján E fejezet elején már tettünk nemzetközi kitekintést, de most térjünk vissza újra. Magyarország majdnem két éve tagja az Európai Uniónak, így az ottani helyzet vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. Az életkor vizsgálata fontos szempont, mivel minél idősebb a gazdálkodók átlagos életkora, annál inkább arra lehet következtetni, hogy nincs, aki folytassa a gazdálkodást. Az Unióban 8% a 35 év alatti farmerek arány. Az előbb már említett kiöregedés veszélye áll fenn. Ennek megállítása nemcsak a regionális politika számára fontos feladat, hanem a közös mezőgazdasági politika számára is. Az elmaradott térségek támogatását éppen ezzel a célzattal vezették be, hogy mérsékeljék az egyes területek közötti különbségeket. A farmereket arra ösztönözzék, hogy ott is gazdálkodjanak, ahol egyébként már nem lenne érdemes piaci viszonyok között árutermelést folytatni.
73
Az Unióban a 65 év felettiek aránya 28 %. Ha összehasonlítjuk az előzőekben már vizsgált 35 év alattiakkal, akkor érzékelhető a különbség. Amíg a 35 év alattiak aránya csupán 8 % volt, a 65 év felettiek 28 %-os részaránya igen jelentősnek mondható. Görögországban és a mediterrán országokban a legnagyobb a 65 év feletti farmerek aránya, ott nagy számban fordulnak elő a kisgazdaságok. Ausztriában, Németországban, Finnországban a legnagyobb a fiatal farmerek átlagos életkora. A farmerek életkora és a bérleti rendszer közötti is összefüggés figyelhető meg. A déli, mediterrán országokban magas a saját föltulajdon aránya, itt magas az idősebb gazdálkodók aránya és azokban az országokban, ahol alacsonyabb a gazdálkodók átlag életkora ott magasabb a bérelt fölterület részaránya. [Department of Agriculture, Food and Rural Development, Government of Ireland. 1999/2000]
Az imént említett tendencia a magyar mezőgazdaságra is jellemző a rendszerváltást követően, ezért igyekeznek a fiatal gazdálkodókat támogatni. Az önerős fejlesztésre kedvezőtlenül hat a gazdálkodók átlag életkorának emelkedése, mivel ez a korcsoport kockázatkerülő. 3.2.5. A mezőgazdaság termelőeszköz-ellátása
A 2001. évi mezőgazdasági termelőeszköz-forgalomból folyó áron számítva az értékesített gépek értéke 58,7 százalékkal, az alkatrészeké 13,4 százalékkal, a műtrágyáé 38,6 százalékkal, a növényvédő szeré 26,8 százalékkal volt magasabb, mint 2000-ben. Kismértékben – 4,2 százalékkal – növekedett a műszaki áruk értékesítése is. A forgalom 35 százalékát tette ki 2001-ben az új gépek értéke (ez az arány az előző két évben 30, illetve 32 százalék volt). A mezőgazdasági beruházások teljesítményértéke a 4 fő feletti, mezőgazdaságba sorolt szervezetek körében – előzetes adatok szerint – 2001-ben, folyó áron számítva 93 milliárd forint volt, 15,8 milliárd forinttal, 20,3 százalékkal több, mint az előző évben. A beruházások 42 százalékát a gépvásárlások tették ki. Összehasonlító áron számolva a beruházások volumene a 2000. évit csupán 2,9 százalékkal haladta meg. A nemzetgazdaság összes beruházásából a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat 2001-ben 3 százalékkal részesedett. Az AKII által megfigyelt termelőeszköz-értékesítők adatai alapján a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok 2001-ben 50,3 milliárd forintért vásároltak mezőgazdasági gépeket, ez 59 százalékos forgalomnövekedést jelent az előző évhez képest. A gépvásárlásokat ösztönözte a gépberuházásokra fordítható állami támogatás növekedése is. A 2001-ben eladott traktorok száma – 2069 db – az előző évinek közel másfélszerese. Az értékesített traktorok 40 százalékát az MTZ-típusok tették ki. Az egyéb (nyugati) típusok aránya (John Deere, Fiat, Ford, Renault stb.) a hagyományos típusokkal szemben – elsősorban a nagy teljesítményűeknél – növekszik, és 2001-ben ezen típusok jelentették az értékesített traktorok felét. A gabonakombájnok és a gabonavető gépek értékesítése 2000-hez képest tovább 74
növekedett (előbbi egy év alatt több mint két és félszeresére, utóbbi pedig másfélszeresére). Kiemelkedően nőtt az öntözőberendezések forgalma is, amelyekből 2001-ben több mint kétszer annyit értékesítettek, mint az előző évben. [Mezőgazdasági termelés, 2001] A mezőgazdasági tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló állóeszközök bruttó felhalmozása 2001-től 2003-ig folyamatosan emelkedett, 156,7 milliárd forint volt 2004-ben, folyó áron számítva a 2003. évi érték 66 százaléka. A mezőgazdasági beruházások értékét alapvetően befolyásoló támogatási rendszer az EU csatlakozás következtében megváltozott, a támogatható beruházások köre leszűkült, értéke jelentősen csökkent. A nemzetgazdaság összes beruházásából a mezőgazdaság 2004-ben 4 százalékkal részesedett. 19. táblázat Mezőgazdasági állóeszköz-felhalmozás Megnevezés Mezőgazdasági termékek bruttó állóeszközfelhalmozása Ültetvények Állatok Nem mezőgazdasági termékek bruttó állóeszköz-felhalmozása Gépek, szállítóeszközök és egyéb eszközök Épületek Egyéb Bruttó állóeszköz-felhalmozás (vissza nem igényelhető áfa nélkül)
2001 52577
(folyó áron, millió forint) 2002 2003 2004 52486 51675 39841
11109 22804 19528 10689 41467 29682 32147 29152 149866 170934 179229 118899 91527 104420 130000 77004 46892 54383 42500 37770 11446 12130 6729 4125 202442 223419 230904 156739
Forrás: Mezőgazdasági termelés 2004 (2005). Budapest: KSH. 30.p.
Az AKI által megfigyelt értékesítők adatai alapján a 2003. évi termelőeszközforgalomból az értékesített gépek értéke – folyó áron – 11 százalékkal volt magasabb a 2002. évinél. A növényvédő szerek forgalma lényegében az előző évi szinten maradt. Az alkatrészek értékesítése 7,3, a műszaki áruké 14,6, a műtrágyáé 3 százalékkal elmaradt a 2002. évi forgalomtól. A termelőeszköz-forgalomból 2003-ban az új gépek értéke megközelítette a 48 százalékot, az előző évi 40 százalékkal szemben. A mezőgazdasági gépvásárlások növekedését 2003-ban állami támogatás segítette. (19-20. melléklet) Az önerős fejlesztés alapvetőn befolyásolja a mezőgazdasági termelőeszközzel való ellátottságot. A mezőgazdasági termelés visszaesésével a termelőeszközök állománya is romlott.
75
3.3. A mezőgazdasági vállalkozások jövedelmi helyzete
A jövedelem vizsgálatánál fontos tényező a mezőgazdasági kibocsátás, ami a termelők által feldolgozott termékek, saját fogyasztás, értékesítés, saját előállítású tárgyi eszközök, készletváltozás értéke a termelőegységen belüli felhasználás (a saját termelésű vetőmag, takarmánytej, -tojás és keltetőtojás) nélkül.
Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Portugália Olaszország Németország Nagy-Britannia
tagországok
Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Írország Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Belgium Ausztria 0,0000
10000,0000 20000,0000 30000,0000 40000,0000 50000,0000 60000,0000 70000,0000 millió EUR
2000
2001
2002
2003
25. ábra. A mezőgazdasági kibocsátás az EU tagországaiban és néhány csatlakozott országban, 2000-2003
Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2002. KSH, 2003 (p.312-321.), Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003. KSH, 2004 (p.312-321.) adatai alapján saját szerkesztés 76
A mezőgazdasági számlák rendszere termelési számlájának az EUROSTAT által előírt módszer szerint számított adatai alapján. A nettó vállalkozói jövedelem a nem fizetett munkaerő jövedelmét, az egységekhez tartozó földből nyert jövedelmet és a tőke hozadékát mutatja, amit úgy kapunk meg, hogy a mezőgazdasági egységek által kapott kamatot hozzáadjuk a működési eredményükhöz, majd levonjuk a fizetett bérleti díjat (a gazdaság és a földterület bérleti díját) és kamatot. [Mezőgazdasági termelés, 2004] A 25. ábrán jól látható, hogy Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia mezőgazdasági kibocsátása volt a legnagyobb az Unió tagországaiban a vizsgált években. A 25. ábrán szereplő nemrégiben csatlakozott országok közül Lengyelország után Magyarországnak a legnagyobb a mezőgazdasági kibocsátása.
60000 15000,0000 50000 10000,0000
40000 30000
5000,0000
20000 0,0000
Mezőgazdasági kibocsátás
Szlovénia
-5000,0000 Szlovákia
Svédország
Portugália
Spanyolország
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Luxemburg
Magyarország
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Franciaország
Észtország
Finnország
Dánia
Ciprus
Csehország
Belgium
0
Görögország
10000
Nettó vállalkozói jövedelem
26. ábra. A mezőgazdasági kibocsátás és a nettó vállalkozói jövedelem az EU tagországaiban és néhány csatlakozott országban, 2003
Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2002. KSH, 2003 (p.312-321.), Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003. KSH, 2004 (p.312-321.) adatai alapján saját szerkesztés A 26. ábrán kiemeltem a 2003. évet és a mezőgazdasági kibocsátást egy diagrammon vizsgáltam a nettó vállalkozói jövedelemmel. 2003-ban, a magyar mezőgazdasági vállalkozások nettó jövedelme 610,5 millió EUR volt. A nemrégiben csatlakozott országok közül Lengyelország esetében mutatkozott a 77
Nettó vállalkozói jövedelem (Millió EUR
20000,0000
Ausztria
Mezőgazdasági kibocsátás (Millió EU
70000
27. ábra. A nettó vállalkozói jövedelem a mezőgazdasági kibocsátás %-ában, 2003
Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2002. KSH, 2003 (p.312-321.), Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003. KSH, 2004 (p.312-321.) adatai alapján saját számítás A 27. ábra tulajdonképpen a mezőgazdasági kibocsátás jövedelmezőségét ábrázolja, a nettó vállalkozói jövedelmet ábrázolja a mezőgazdasági kibocsátás százalékában. Ebből a szemszögből vizsgálva már nincsenek olyan jelentős eltérések az országok között és a rangsor is átrendeződött. A 2004-ben csatlakozott országok közül Ciprus, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovénia is hazánk előtt áll e tekintetben, Szlovákia és Csehország jövedelmezősége pedig negatív értéket mutat. A nemzetközi kitekintést követően nézzük meg a hazai helyzetet. A következő fejezetben a tesztüzemi rendszer adataiból kiindulva végeztem számításokat az önerős fejlesztés, azon belül is a saját tőke szerepét vizsgálva. Nézzük, hogy alakult a mezőgazdaság vállalkozásainak jövedelmi helyzete 2002 és 2004 között az AKI tesztüzemi rendszerének adatai alapján: 78
Szlovénia
Szlovákia
Svédország
Spanyolország
Portugália
Olaszország
Németország
Nagy-Britannia
Málta
Magyarország
Luxemburg
Litvánia
Lettország
Lengyelország
Írország
Hollandia
Görögország
Franciaország
Finnország
Észtország
Dánia
Csehország
Ciprus
Belgium
Ausztria
-10,00
0,00
10,00
20,00
30,00
40,00
50,00
60,00
70,00
legmagasabb érték (1679,1 millió EUR) és Csehország nettó mezőgazdasági vállalkozási jövedelme volt a legalacsonyabb -72,4 millió EUR-val.
• 2002-ben 5,4 % volt a saját tőke jövedelmezősége a lefedett gazdaságokban, míg más ágazatokban (a bányászatban 17,9%, az építőiparban 19,9%, a feldolgozóiparban 13,2%) ugyanezen időszak alatt e mutató értéke lényegesen magasabb volt. Az egyéni gazdaságokban az eredményesség folyó áron romlott 2001-hez képest (a csökkenés 17%-os mértékű), míg a társas vállalkozások minimális (2%-os) növekedést mutatnak. Hazánkban az egy hektárra jutó bruttó termelési érték 58%-a az EU átlagnak, ugyanakkor a folyó termelő felhasználás egy hektárra jutó összege eléri a közösségi átlag 84%-át. [KOVÁCS, 2003] • A gazdálkodás jövedelmezőségét alapvetően befolyásolták a kedvezőtlen időjárási viszonyok. A szélsőséges időjárás, az évtizedek óta nem tapasztalt súlyos aszály kedvezőtlenül hatott a terméseredményre. Ezzel együtt a nagymértékben emelkedő mezőgazdasági termékárak csak kis részben tudták kompenzálni az aszály miatt kieső jövedelmet. Az egyéni gazdaságok esetében az adózás előtti eredmény megfeleződött, míg a társas vállalkozások a 2002-es pozitív eredményhez képest veszteséget könyveltek el. Hazánkban az egy hektárra jutó bruttó termelési érték 53%-a az EU átlagnak, ugyanakkor a folyó termelő felhasználás egy hektárra jutó összege eléri a közösségi átlag 76%-át. [KESZTHELYI – KOVÁCS, 2004] • 2004-ben az egyéni gazdaságok jövedelme megháromszorozódott és a társas vállalkozások is pozitív jövedelmet produkáltak. [KESZTHELYI, 2005] • A Mezőgazdasági Információs Rendszer (FADN) az elemzések forrása, így röviden tekintsük át milyen fontosabb eredményeket produkáltak a benne szereplő gazdaságok. (20. táblázat) 20. táblázat A mezőgazdasági tesztüzemi rendszer eredményei, 2002-2004 2002 2003 2004 48,3 49,9 54,9 Egy mezőgazdasági üzem átlagos mérete (ha) 44,9 45,2 46,7 - ebből mezőgazdasági terület (ha) 67 69 71 A bérelt terület aránya (%) 1,9 1,9 1,9 Éves átlagos foglalkoztatott munkaerőegység 16 14,3 15,6 Egy üzemre jutó állatállomány (számosállat) 21,3 26,1 30,3 Az eszközök értéke egy gazdaság átlagában (M Ft) 62,2 69,3 68 - befektetett eszközök (%) 37,8 30,7 31,5 - forgóeszközök (%) 356,2 336,3 377,5 Bruttó termelési érték hektáronként (E Ft) 332,3 330,7 344,1 Termelési költség hektáronként (E Ft) 24 5,6 33,4 Üzemi eredmény (E Ft / ha) 18,4 -0,7 23,3 Adózás előtti eredmény (E Ft / ha) 16,7 -2,7 20,6 Adózott eredmény (E Ft / ha) 5,2 -0,2 6,2 Termelésiérték-arányos jövedelmezőség (%) 5,6 1,3 5,6 Össztőke jövedelmezőség (%) Forrás: Saját szerkesztés az AKI adatai alapján 79
A mezőgazdaság sajátossága, hogy más ágazatokénál kisebb jövedelmezőségű, lassúbb és a természeti tényezők tulajdonságai következtében kockázatosabb a tőke megtérülése.
A finanszírozást meghatározó tényezők helyzete és hatásai az agrárágazatban sajátos vonásokat hordoznak. A mezőgazdaságban a szükséges tőke nagyobb hányada tartós lekötésű, nem egyetlen periódusban hasznosuló. Jellemző a magas tartós forgóalap igény is, mivel az állatállományt 2000. év végéig a forgóeszközök között tartották nyilván. 2001-től a tenyészállatok átkerültek a befektetett eszközök közé, ez csak az eszközarányokat változtatja, a tőkehiányt nem mérsékelte. A fejlett országokban támogatások révén a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét magasan tartják, ezért a folyó finanszírozásban döntő a saját erő, míg a fejlesztéseket nagy hányadban hosszú lejáratú kedvezményes hitelkonstrukciók és támogatások szolgálják. A mezőgazdaság tőkeellátottságának alapvető forrása a saját tőke, amelynek növelését normális gazdálkodási és megfelelő irányítási körülmények között a termelésben keletkezett jövedelemnek kell lehetővé tennie. A versenyképesség és a műszaki – technológiai színvonal emelésének elősegítése érdekében bizonyos preferenciák nyújtásával az állam a világ szinte minden országában tevékeny szerepet vállal. Még nagyobb az állami beavatkozás jelentősége, ha az önerős fejlesztés feltételei nincsenek meg, az önfinanszírozó képesség alacsony. [BORSZÉKI et al, 2001] Mielőtt rátérnénk a jövedelmezőséget kifejező mutatók elemzésére nézzük, hogy alakult a saját tőke aránya az összes forráson belül és a saját tőke elemei milyen részarányt képviseltek az egyes években. A 28. ábra első részében a saját tőke arányának csökkenését mutatja az összes forráson belül, ahol csökkenő tendencia mutatkozik 1994-ről 2003-ra 70-ről 50%-ra csökkent a saját tőke aránya az összes forráson belül. Az ábra másik részében az elmúlt évek saját tőkéjének nagyságát, valamint összetételét követhetjük nyomon. A saját tőkén belül csökkent a jegyzett tőke aránya, növekedett az eredménytartalék és a tőketartalék aránya és a 2001 óta képezhető értékelési tartalék mértéke is egyre jelentősebb.
80
100% 90% 80% 70% Passzív időbeli elhatárolások
60%
Kötelezettségek
%
50%
Céltartalék
40%
Saját tőke
30% 20% 10%
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
0%
Évek
100%
80%
%
60%
Mérleg szerinti eredmény Lekötött tartalék Előző évek áthozott veztesége Értékelési tartalék Eredménytartalék** Tőketartalék Jegyzett, de be nem fizetett tőke Jegyzett tőke
40%
20%
0% 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
-20% Évek
28. ábra. A források és a saját tőke szerkezet a magyar mezőgazdaságban
Forrás: A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai 1994-2000. Budapest: AKII. 2002 (11.p.);Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai 1998-2003. Budapest: AKI. 2005 (17.p.) adatai alapján saját szerkesztés
81
A magyar agrárgazdaságban a termelés visszaesése a rendszerváltáskor a többi nemzetgazdasági ághoz hasonló volt, a növekedés viszont később indult meg és mindeddig lassúbb ütemű azoknál, sőt az 1995 után kedvezőnek tűnő folyamatok is csak átmenetiek voltak. A tartósan alacsony jövedelem következtében állandósult és fokozódik a jövedelemhiány. A jövedelmezőség ilyen mértékű romlása az ágazat versenyesélyeit csökkenti, s ez az egyébként komparatív előnyökkel rendelkező nemzeti agrárerőforrások kihasználását gátolja. Magyarországon 2000-ben ez a finanszírozási stratégiaváltásból eredő hátrány teljes mértékben és közvetlenül még nem volt érzékelhető, egyrészt azért, mert ma az éven túli és a rövid lejáratú hitelek kamatláb-szintjei között még nincs nagy különbség , másrészt azért, mert a közép lejáratú tőkepótló hitelhez 50 %-os kamattámogatás társult. Ez azonban nem növelte a támogatás teljes összegét, csak átrendezte annak szerkezetét. [BORSZÉKI et al, 2001] Figyelemre méltó jelenség, hogy az átalakulás esztendei után növekedett a magyar vállalatok külső forrásbevonása – ami a vállalati szektor javuló hitelképességét tükrözi. Nemzetgazdasági szinten a vállalatok a saját tőkéjüknél magasabb külső forrással rendelkeznek, átlagosan 14%-kal több külső forrást vonnak be működésükhöz, mint amennyi saját tőkéjük van. [KISS, 2005] A tőkeáttételi mutató a nagyobb eladósodást 1999 mutatja, majd az ezt követő csökkenés után 2000 óta 54-55% körüli értéken stagnált. (29. ábra) A vállalatok tőkeáttétele 65
%
(idegen tőke / összes tőke)
60 55 50 45 40 35 30 25 20 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
29. ábra. A vállalatok tőkeáttétele Forrás: KISS I. (2005): Körkép: Vállalatfinanszírozás ’04. HVB Bank, Közgazdasági Főosztály. 2005.02.09. (3.p.)
A legtöbb idegen tőkét az Építőipar veszi igénybe. A legkevésbé támaszkodik idegen tőkére az energiaszektor. Ennek oka, hogy itt a kifejezetten hosszú távú 82
beruházások miatt az idegen tőkére nagyobb kockázat hárul. A ’90-es évek első felében az idegen tőke aránya kifejezetten alacsony volt. [KISS, 2005] A mezőgazdaságban, 1999-ben volt az idegen tőke aránya a legmagasabb 54,13% majd, csökkenő tendencia figyelhető meg 2002-ben a tőkeáttételi mutató 48,09%. A rendszerváltást megelőzően igen alacsony értéket mutatott, 1994-ben a második legalacsonyabb volt az ágazatok között csupán az energiaszektort megelőzve és a ’90-es évek végére megduplázódott. Ágazati tőkeáttétel mutató
90 %
% 90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0 1994
1995
1996
1997
1998
Mezőgazdaság, Bányászat Építőipar Feldolgozóipar
1999
2000
2001
2002
2003
Energia Szolgáltatások összesen
30. ábra. Ágazati tőkeáttétel mutató
Forrás: KISS I. (2005): Körkép: Vállalatfinanszírozás ’04. HVB Bank, Közgazdasági Főosztály. 2005.02.09. (3.p.)
A mezőgazdasági termelők betétállománya más ágazatokban működő vállalkozásokét meghaladó mértékben emelkedett 1998-ig, ezt követően stagnál. A nettó hitel és az összes hitel arányából, valamint annak változásából megállapíthatjuk, hogy az önfinanszírozó-képesség a mezőgazdaságban alacsonyabb, mint más ágazatokban, és az önfinanszírozó-képesség a vállalkozások összességében romlik. A mezőgazdasági termelésben elérhető jövedelem rendkívül alacsony. Az üzemi, üzleti tevékenységet illetően 1992-ben összességében veszteséges volt az ágazat, 1993-ban már meghaladta a rentabilitási küszöböt és 1995-ig javult a jövedelem-helyzet, ezt követően romlik, 1999-ben számottevő a visszaesés. [BORSZÉKI et al, 2001]
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredmény a 17.888 millió forintról (1999) 87%-kal emelkedett a következő évben és ez az emelkedő tendencia folytatódott 2002-ig, amikor 59.699 millió forint volt a mezőgazdasági vállalkozások üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye. Ezt követően hatalmas visszaesés következett, 2003ra 13.289 millió forintra csökkent a vizsgált érték, melynek oka a dolgozatban már többször is említett kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhető. 83
Az adózás előtti eredmény 1992-ben és 1993-ban negatív, 1994-ben pozitívra váltva, 1995-ben jelentősen javult, de 1996-1998 között gyakorlatilag stagnálásról van szó, 1999-ben az ágazat összességében veszteséges, 2000-től azonban megfordul ez a tendencia és, bár kis mértékben, de nyereségessé válik. 2000-ben, a mezőgazdaság adózás előtti eredményének részaránya a nemzetgazdaságon belül nem ér el az 1%-át sem (0,36%). Ez az érték 2,92% 2001-ben és 2,5% 2002-ben. 2003-ban, -6.795 millió forint volt a mezőgazdaság adózás előtti eredménye (azaz vesztesége). A 2004. év kimagaslóan jó év volt a növénytermesztés számára, bár az állattenyésztés volumenindexe romlott, összességében emelkedett a mezőgazdasági termelés volumenindexe. Az adózás előtti eredményre vonatkozólag nem állnak rendelkezésemre az adatok, de a mezőgazdasági termelés teljesítményének alakulásából megállapíthatjuk, hogy pozitív volt az adózás előtti eredmény értéke és a 2005. évre vonatkozólag is hasonló következtetést vonhatunk le az előzetes információk tükrében. A veszteség kialakulásának egyik fő oka, hogy 1999-ben az üzleti tevékenység bevétele folyó áron is csökkent, mivel a termelés, illetve az értékesítés volumene visszaesett és csökkent a közvetlen támogatás összege is. 2000-ben a támogatások növekedése az agrárolló nyílását nem tudta ellensúlyozni, a kibocsátás viszont stagnált. [BORSZÉKI et al, 2001] A likviditási mutatók 1995 után romlottak, de még 1998-ban is jónak minősíthetők, 1999-ben viszont az 1992-es szintet sem éri el. 1999 és 2002 között 1,35-ről 1,48ra növekedett. 2003-ban 1,57 volt. A nemzetgazdaság más ágazataiban a vállalati vagyon növelése a fő cél, addig az agrárszektorban a veszteség, valamint az adósságállomány csökkentése. [TÓTHNOVÁK-FARKASNÉ, 2003] 3,50 3,00 2,50
%
2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 1999
2000
2001
2002
Évek Mezőgazdaság, vadgazdálkodás
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat
Összesen
31. ábra. Az össztőke jövedelmezősége a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002.(2004) Budapest: KSH. adatai alapján saját szerkesztés
84
Az össztőke jövedelmezősége nagyon alacsony 1999 előtt, 2000-től növekedés figyelhető meg, ami 2001-től magasabb, mint a nemzetgazdaság össztőkéjének átlagos jövedelmezősége. (31. ábra) Az AKI adataiból a megadott módszertan (21. melléklet) segítségével a 2003. évre 1,48%-os össztőke jövedelmezőséget kalkuláltam, ami jóval alacsonyabb, mint az előző évi értékek. A saját tőke jövedelmezősége 1995-ig, az összes tőke jövedelmezősége 1996-ig javult, 1997-től a tendencia csökkenő jövedelmezőség, illetve a saját tőke működtetése veszteséges 1999-ig, 2000-től javul. Az össztőke jövedelmezőségéhez hasonló tendencia figyelhető meg. 2002-ben 4-5% közötti értéket regisztráltak, ami -2%-os 1999-es értékhez képest jelentős javulás, azonban a saját számításaim alapján 2003-ra ismét negatív lett a saját tőke jövedelmezősége -2,1%-os értékkel. 6,00 5,00 4,00 3,00 %
2,00 1,00 0,00 –1,00
1999
2000
2001
2002
–2,00 –3,00 Évek Mezőgazdaság, vadgazdálkodás
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat
Összesen
32. ábra. Az saját tőke jövedelmezősége a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002.(2004) Budapest: KSH. Adatai alapján saját szerkesztés
85
160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
6 000 4 000 2 000 0 1999
2000
2001
Millió Ft
Millió Ft
8 000
2002
Évek Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
33. ábra. Az saját tőke nagysága az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknál
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002.(2004) Budapest: KSH. Adatai alapján saját szerkesztés 1999-ben az egyszeres könyvvitelt vezető mezőgazdasági vállalkozások 3%-os részarányt képviseltek a nemzetgazdaságon belül, ez az érték 2002-re 4,7%-ra emelkedett. Az alaptevékenység bevételarányos jövedelmezősége 1998-ig a mezőgazdaságban a nemzetgazdasági átlag körül (alacsony szinten) alakult, 1999-től viszont annak mintegy felét éri el. A kamatfedezeti mutató értéke az agrárágazatban a legkisebb, a nemzetgazdaság egészében a kamatfizetésre 5-6-szoros fedezet képződik, a mezőgazdaságban csak 1,5-szeres, így a kötelezettségek visszafizetésének átlagos időtartama 8 év körül alakul. A különböző lejáratú és konstrukciójú hitel-kínálat mellett hitel-keresletet befolyásolja a piaci és a kedvezményes kamatszint is. A jegybanki alapkamat irányadó a piaci kamatokra. Mértéke 1995-ig jelentősen nőtt. A rendszerváltást megelőző évben még 11 % volt, 1995-ben 28 %-ot ért el, az infláció hatásai ebben is megmutatkoztak. A mezőgazdaság klasszikus banki hitelezése mellett egyéb finanszírozási formák: jelzáloghitelezés, közraktári hitelezés, termelő és értékesítő szövetkezetek támogatása és az integrációban lévő finanszírozás is szerepet játszanak. [BORSZÉKI et al, 2001] A finanszírozási formákra, azon belül is a jelzáloghitelezésre és a hitelezés általános kérdéseire a következő fejezetben még visszatérünk. A hitelezés kockázatának felmérése az elmúlt évtizedben jelentős változáson ment keresztül. Az adósminősítésben néhány kötelezően előírt mutató vizsgálata mellett a bankok belső szabályrendszere nagy eltéréseket mutat, elsősorban az egyes 86
pénzügyi, vagyoni, jövedelmezőségi mutatók értékeinek megítélésében. A magyar vállalkozásokat jellemző átlagértékek - a piaci input és output árszint, a ráfordítás szerkezet, a hatékonyság különbségei miatt - általában kedvezőtlenebbek a fejlett piacgazdaságú országok vállalkozásait jellemző átlagértékeknél. Különösen igaz ez a mezőgazdaságban. Ezért a hitelezési kockázat mérésénél az egyes ágazatokat jellemző átlagértékekre, illetve ennek magyar sajátosságaira is figyelemmel kell lenni. Az 1990-es évek második felében a magyar vállalkozások egészének és a mezőgazdasági vállalkozásoknak a forrásszerkezetét a tartós források arányának kisebb ütemű csökkenése, az átmeneti források arányának növekedése jellemzi. A tartós forrásokon belül a saját tőke aránya romlik, a hosszú lejáratú idegen forrásbevonás viszont nő. Ez a tendencia arra utal, hogy a finanszírozás kockázatát egyre kisebb arányban viselik a vállalkozások, áthárítva a kockázat nagyobb hányadát a hitelezőre. A likviditási mutatók a nemzetgazdaság egészében javuló tendenciájúak, de messze elmaradnak az elméletileg jó értéktől. A mezőgazdaság likviditási mutatója 1999ben 1,33, 2002-ben kicsivel kedvezőbb képet mutat 1,43 pontos értékkel. Amennyiben a mezőgazdaságot a vadgazdálkodással, az erdőgazdálkodással és a halászattal együtt vizsgáljuk meg kedvezőbb képet kapunk, 1,48 pontos értéket mutat a folyó likviditás. A folyó likviditási ráta kedvező értéke 2,0, de a banki gyakorlatban az 1,8 pontos értéket már jónak minősítik. A mezőgazdaság elmarad ettől az értéktől. Más ágazatok esetében sem túl kedvező a likviditási helyzet 2002ben az építőipar folyó likviditási mutatója 1,34, hasonló értéket mutat a feldolgozóipar is. A nemzetgazdasági likviditási rátája 1,36 2002-ben, ami visszaesés a 2001. évi értékhez képest. A 2002 II. félévétől 2003 II. félévéig tartó időszakban az iparág csoportok többségének hitelkockázati megítélése romlott, ez jól tükrözi a makrogazdasági környezet romlását. 2003 folyamán a bankok a mezőgazdaság kockázatait is növekvőnek látták. Többen aggodalmuknak adtak hangot akkoriban, hogy a hazai mezőgazdasági vállalkozások versenyképesek tudnak-e maradni az EU-csatlakozás után. [BETHELENDI, 2004] A 34. ábrában szereplő mutatók módszertanát a 21. melléklet tartalmazza, továbbá a 22-28. mellékletekben találhatók a kettős és az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások mérleg és az eredménykimutatásainak fontosabb adatai. A fontosabb mikrogazdasági mutatók a 25. mellékletben találhatók.
87
22,7% Koksz, kőolaj Posta, távközlés Vegyi anyag,term ék Egyéb nem fém ásv. Egészségügy Bányászat Járm űgyártás Feldolgozóipar Oktatás Egyéb szolgáltatás Villam osgép, m űszer Papírgyártás Gum i, m űanyagt. Ingatlan tevékenység Mindösszesen Gép, berendezés Fém alapanyag Textília Villany, gáz-, gőz-, víz Építőipar Fafeldolgozás Élelm iszer, ital Erdőgazdaság ebből nagy- & kisker Kereskedelem Más feldolgozóipar Szálláshely Mezőgazdaság Bőrterm ék, lábbeli Szállítás -2%
17,6%
RoA nettó eredmény / összes eszköz
2002
-1%
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
7%
8%
9%
2003
10% 11% 12% 13% 14% 15%
34. ábra. Eszközarányos megtérülés
Forrás: KISS I. – NAGY T. (2004): Jövedelmezőség és finanszírozás az APEH 2003. évi adatai tükrében. Budapest: HVB Bank. 6.p. Összességében a vállalatok 2003-ban jobb évet zártak, mint 2002-ben. Az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) 3,8%-ról 4,5%-ra emelkedett, ezzel újra ugyanazon a szinten állt, mint 2001-ben. Szemben 2002-vel, amikor az összes iparág nyereséges volt, 2003-ban aggregált szinten három iparág vált veszteségessé: a Bőrtermék és lábbeli gyártás, a Mezőgazdaság, valamint a Szállítás. Ezt a Szállítás és Mezőgazdaság esetén főként ciklikus tényezők okozták. A Bőrtermék és lábbeli gyártás esetén a nyereségesség évek óta csökken. Itt és a Textília, textiláru gyártása ágazatban a nyereségesség további romlása következett be, amely 2005-ben tovább folytatódik a relatív versenyképesség romlás miatt, amiben meghatározó szerepet játszik a forint 2001 óta tartó erősödése, ami kiváltképpen sújtotta az egész termelőszektort 2002-ben. Látványosan javult a kőolaj feldolgozó iparág jövedelmezősége, a korábbi 3,4%-ról 22,7%-ra emelkedve. Ebben a nyersanyagárak emelkedése és így a haszonrés szélesre nyílása játszott fő szerepet. Szintén jól jövedelmezett a vegyi termékek gyártása is 2003ban itt is az alapanyagár-emelkedést eredményre gyakorolt hatását kell kiemelni. Összességében a második legjövedelmezőbb iparág a posta és távközlés volt: ezen belül a távközlési piac keresleti „boom”-ja. A stabil, jövedelmező iparágak közé a 88
Papírgyártás (5-6%), a Kereskedelem (2-2,5%), az Egyéb nem fém ásványi termékek gyártása (10%) és a Gumi és műanyagtermékek gyártása (4,5-5,5%) tartozott. [KISS-NAGY, 2004] 3.4. A mezőgazdaság hitelszerkezete
Az egyes ágazatok tőkeáttételi mutatói igen eltérőek. Általánosságban minden ágazatra megállapítható, hogy a ’90-es évek elején alacsony volt az idegen tőke igénybevétele, majd folyamatos emelkedő tendencia figyelhető meg 1999-ig. A mezőgazdaság tőkeáttételi mutatója ebben az évben elérte az 50%-ot. Az ezt követő években valamelyest csökkent ez az érték, azóta 45% körül stagnálás figyelhető meg. A magyar gazdaság hitelszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a hitelek futamidejét tekintve folyamatosan nő a hosszú lejáratú (éven túli) hitelek aránya, 1995-ben az éven túli hitelek aránya alig érte el a 40%-ot, 2004-ben már 62%-os részarányt képviselt. Az egyes iparágak, szektorok szerint tekintve a hitelek megoszlását megfigyelhető, hogy az ingatlankezelés és ehhez kapcsolódó gazdasági szolgáltatások ágazatának hiteligénye rendkívüli módon nőtt. [KISS, 2005] A mezőgazdaság hitelállományának a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított részaránya nem éri el a 10%-ot sem. A mezőgazdaság a szenvedő alanya, ahol kedvező piaci pozíciójukból adódóan a nagy élelmiszeripari kereskedelmi és feldolgozó cégek egyre inkább kitolhatják a fizetési határidőket, így a kereskedelmi hitel mennyisége is megugrott az elmúlt években. [KISS, 2005] Az elmúlt évtized (1995-2005) mezőgazdasági hitelállományának nominál értéken történő elemzésekor megállapíthatjuk, hogy a teljes hitelállomány megháromszorozódott, 2001-hez képest közel 77.000 millió forinttal emelkedett. Már esett szó róla, hogy a hosszú lejáratú hitelek részaránya folyamatosan emelkedik és ez a tendencia a mezőgazdaságra is érvényes. 1995-höz viszonyítva 6,5-szeresére, 2001-hez viszonyítva majdnem duplájára emelkedett az éven túli hitelek állománya. Ez jól látható a 31. mellékletben is. Az eseti és folyószámlahitelek állománya harmadára esett vissza 2001-hez képest és az egyéb éven belüli hitelek aránya is csökkenet. A devizahitelek esetében folyamatos emelkedés mutatkozik, mind a rövid, mind a hosszú lejáratú hitelek esetében. A 31. melléklet az MNB által nyilvántartott hitelállomány szerkezetét láthatjuk, azonban ez a statisztika nem tartalmazza azt a kb. 50 milliárd forintnyi hitelállományt, amelyet a takarékszövetkezetek a mezőgazdaságnak nyújtottak (1520 milliárd forint) és a családi gazdaságok kaptak a Magyar Fejlesztési Banktól. Az MNB adatai szerint 1995-ben a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállomány 89
6,49%-át a mezőgazdaság kapta. Ez a részarány kisebb ingadozásokkal 2005. III. negyedévének végére 6,33%-ot mutat. 1995 végétől a mezőgazdaságnak nyújtott hitelek állománya folyamatosan emelkedett 1998 közepéig, 9,9% volt a legmagasabb, amit ebben az időszakban elért, majd csökkenő tendenciát mutatott. 2004 első negyedévében érte el a mélypontot 5,81%-kal, majd a következő év hasonló időszakában ismét kicsivel 6% alá esett, azóta emelkedés figyelhető meg. A rövid lejáratú hitelek állományában 2003 után nagymértékű csökkenés következett be, amit a kamattámogatás megszűnése okozott. Ma a rövid lejáratú hitelek állományának nagyobb hányadát a közraktári hitelek teszik ki, amelyek esetében ma is megvan a kamattámogatás. A rövid lejáratú hitelek esetén 1995-től vizsgálva e két idősort, igen nagy ingadozások figyelhetők meg. A 32. melléklet 2001 és 2005 júliusa között szemlélteti a rövid lejáratú hitelek reálkamatának és a mezőgazdasági áraknak a kapcsolatát. A hitelkamatok 115-107% között változtak, a mélypont 2003 márciusában volt, amelyet 2005 nyarán ismét megközelít a kamat görbe. A vizsgált időszakban két olyan időintervallumot emelhetünk ki, amikor a mezőgazdasági termelői árak változásai felülmúlták a hitelkamatláb változását, ezek 2001. év első féléve és 2004, év szintén első féléve. A mezőgazdasági árak két olyan időszak volt, a 2002. év különösen az első féléve és 2004-től kezdődően egészen napjainkig, amikor az árak nagyon alacsonyan álltak. [FAZEKAS, 2003] A hitelezési vezetők körében végzett felmérésből kiderül, hogy 2004-ben, a mezőgazdaságban előforduló likviditási gondok a terület alapú támogatás visszatartása miatt keletkeztek. E probléma következtében a mezőgazdasági vállalatok hitelkereslete emelkedett, továbbá hitel portfoliójuk romlott. [BODNÁR, 2005] 3,3
2002. II.
2003. I.
2003. II.
2004. I.
2004. II.
2,8
2,3
35. ábra. Az egyes ágazatok kockázati megítélésének alakulása
Forrás: BODNÁR K. (2005): Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálata. Budapest: HVB Bank. 7.p. adatai alapján 90
A 35. ábrán jól látható, hogy az irányadónak számító 3%-os értéket a vizsgált öt félévben 3 alkalommal nem érték el a mezőgazdasági vállalkozások, tehát nem voltak túl kedvezőek a várakozások. A 36. ábrán a következő ponthatárok szerepelnek: 1 = jelentősen kockázatosabbá vált 2 = valamelyest kockázatosabbá vált 3 = közel változatlan maradt 4= valamelyest biztonságosabbá vált 5 = jelentősen biztonságosabbá vált A következő (36.) ábra a bankok hitelállományának szektorális megoszlását mutatja. A vizsgált időszakban (2002. I. – 2004. II.) növekedett a mezőgazdaság hitelállománya. A legdinamikusabb és a legnagyobb arányú a növekedés a pénzügyi szolgáltatások területén, de a feldolgozó ipar és a kereskedelem hitelállománya is jelentős. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás
36. ábra. A bankok hitelállományának szektorális megoszlása
Forrás: BODNÁR K. (2005): Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálata. Budapest: HVB Bank. 7.p. Az idegen tőke bevonásának több formája is lehet, mint például a banki hitel, a közraktári hitel, a jelzáloghitel stb. A hitelezés témakörét sok szemszögből lehetne megközelíteni, de a célom az önerős fejlesztés bemutatása volt, így ezekre most nem térek ki. Dolgozatomban, a hitelállományt összességében vizsgáltam és a jelzáloghitelezésre kicsit részletesebben is kitérek, mivel a kutatási témám egyik elemét képezte, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a mezőgazdaság finanszírozásában. A mai magyar hitelintézeti rendszerben a jelzáloghitelezés a lakáshitelezésben dominál. A hazai jelzálog piacon három hitelintézet Földhitel- és Jelzálog Bank Rt., az OTP Bank Rt. és a HVB Bank Rt. működik jelenleg. Mindhárom hitelintézet elfogad 91
termőföldet fedezetként egyes hiteltermékeiknél, azonban ezeknek, a hiteleknek a részesedése elenyésző a lakáshitelezés mellett. A következő 37. ábra a kibocsátott jelzáloglevél állomány összetételét szemlélteti. [SZÉLES, 2003]
37. ábra. A HVB, az OTP és a FHB Jelzálogbankok jelzáloglevél állománya 2004-ben
Forrás: FHB Rt. 2004. IV. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése A jelzáloghitel egy speciális formája a hitelnek. A jelzáloghitel egy olyan kölcsön, amelynek fedezetéül az ingatlant jelzálog formájában lekötik. Akinek a javára a terhelés történik, az meghatározott pénzösszeget fizet az ingatlan tulajdonosának. Ha az adós a lejáratkor nem teljesíti kötelezettségét, a hitelező az ingatlanból nyer kielégítést. A jelzáloghitel lényege tehát abban van, hogy a zálogjog nincsen a zálogtárgy birtokához kötve. [SZŰCS, 1993] Ahhoz, hogy a termőföld a jelzálog alapját tudja képezni, nagyon fontos a méret és az értékének (árának) a megállapítása. Jelentős a bérelt föld aránya ma hazánkban, így a fölbérleti díjak alakulását vizsgáltam Magyarországon 2002-2004 között az adatokat a 30. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy a gyep gazdálkodási formában volt a legnagyobb a bérleti díjak emelkedése (41,5%) 2002 és 2004 között, a sorrendben a szántó, majd a szőlő művelési ág következik. A gyümölcsösök bérleti díjában mutatható ki a legkisebb növekedés 13,9%-ot realizáltak.
92
3.6. A tesztüzemi elemzések eredményei
Az önerős fejlesztés elemzése során konkrét számításokat végeztem a tesztüzemi rendszer adatainak a felhasználásával három évre (2002, 2003, 2004) vonatkozólag. Az „Anyag és Módszer” fejezet tartalmazza a vizsgálatban szereplő minta fontosabb adatait és az elvégzett elemzés módszertani leírását. A minta vizsgálatánál a mezőgazdasági vállalkozásokat egyéni és társas gazdaságokra bontottam és így vizsgáltam a jövedelmezőségüket. Miután évenként, régiónként elvégeztem az elemzéseket, tovább bontottam a gazdaságokat SHF méretkategóriákra és tevékenységi irányok szerinti csoportokra. A 21. táblázat adatai alapján az egyéni és a társas vállalkozásokat együttesen vizsgálva a legkisebb méretkategóriába tartozó csoportban csökkent a vizsgált vállalkozások száma 2002 és 2004 között, ez a csökkenés az egyéni gazdaságok számának visszaeséséből adódhatott. A társas vállalkozások száma majdnem, 7 %kal növekedett ebben a méretkategóriában. A legnagyobb méretkategóriákban éppen ellenkező tendencia figyelhető meg a két vállalkozási forma között. Az egyéni gazdaságok esetében a legkisebb SFH elérő vállalkozások esetében a csökkenésnek két oka is lehet, egyrészt átkerültek a magasabb kategóriába, amit a táblázat adatai is mutatnak, másrészt társas vállalkozás lett belőlük, ezt is láthatjuk mivel emelkedett a társas vállalkozások aránya a legkisebb méretkategóriában. 21. táblázat A vizsgált gazdaságok üzemméret szerinti összetétele (%), 2002-2004 Üzemméret (SFH 1000 Ft) Összes gazdaság <=4000 >4000-15000 >15000 Összesen 35,45 35,02 29,53 100 2002 33,25 37,63 29,13 100 2003 32,24 40,90 26,86 100 2004 Egyéni gazdaságok <=2500 >2500-7000 >7000 Összes 28,62 39,97 31,41 100 2002 25,33 39,61 35,06 100 2003 23,67 37,69 38,64 100 2004 Társas gazdaságok <=25000 >25000-80000 >80000 Összesen 32,93 26,83 40,24 100 2002 34,76 27,47 37,77 100 2003 39,86 27,42 32,72 100 2004 Forrás: Saját számítás Évek
93
A SFH értékeit a KSH is kiszámította a magyar mezőgazdasági vállalkozásokra. A felmérés eredményeiből készített grafikonokat a 33-34. mellékletek tartalmazzák. Vállalkozási formák szerinti is vizsgáltam a mintát, a kapott eredmények a 35. melléletben találhatók. Az egyes tevékenységi irányok szerinti bontásban a 22. táblázat adatai alapján, követhető nyomon a vizsgált gazdaságok összetétele. A 34. melléletben megtalálható a magyar mezőgazdaság gazdaságtiplológiája 2000-ben és 2003-ban tevékenységi irány szerinti bontásban. A 34. melléklet adatait 2003-ra vonatkozólag (ez volt a közös időszak) a 22. táblázat eredményeivel és hasonló eredményeket kaptam. A vizsgált gazdaságok közül a legnagyobb a szántóföldi növénytermesztő gazdaságok részaránya, közel felét teszi ki az egyéni gazdaságok esetében és hasonló képet kapunk a társas gazdaságok vizsgálatakor is. A szántóföldi növénytermesztő gazdaságok kivételével az egyéni gazdaságoknál 10% alatt vannak, a mintában szereplő szakosodott gazdaságok. A vegyes gazdaságok részarány 25,13%, de ezt tovább bontják három alcsoportra, én nem összességében vizsgáltam őket, mivel túl alacsony lett volna az elemszám, ami nem ad megbízható eredményt. 22. táblázat A mintában szereplő gazdaságok tevékenységi irány szerinti összetétele A gazdaságok tevékenységi iránya Szakosodott szántóföldi növénytermesztő Szakosodott kertészeti Szakosodott ültetvényes Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott Abrakfogysztó állatok tartására szakosodott Vegyes összesen Szakosodott szántóföldi növénytermesztő Szakosodott kertészeti Szakosodott ültetvényes Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott Abrakfogysztó állatok tartására szakosodott Vegyes összesen * 1% alatti részarány
Egyéni gazdaság 2002 2003 2004 (%) 49,68 43,58 45,67 1,94 2,02 2,83 6,91 12,23 10,87 7,13 8,25 7,66 9,22 1,47 6,52 25,13 32,44 26,45 Társas vállalkozások 42,53 44,05 47,39 * * * 5,81 7,71 10,90 10,17 9,03 7,11 15,98 14,76 10,90 24,90 24,45 23,46
Forrás: Saját számítás Első lépésként a tesztüzemi rendszerben évente kiszámításra kerülő mutatók régiók szerinti eltérését vizsgáltam a variancia-hányados (H2) segítségével. A mutatók számításának módszertana a 37. mellékletben található. A variancia-hányados a vegyes kapcsolatok mérésére szolgál. Vegyes kapcsolatnak a mennyiségi és a minőségi ismérvek közötti kapcsolatot tekintjük. [SZŰCS, 2004] 94
A következő képlet segítségével számíthatjuk: H2 =
σ k2 σ2
Megállapítható, hogy összességében nem a regionális elhelyezkedés határozza meg az egyéni és a társas vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Ez látható a 22. és a 23. táblázatok H2 értékeiből. A számítások során nagyon alacsony varancia-hányados értékek születtek, ezért nem került sor a további elemzésekre. 3.6.1. A saját tőke és az adózás előtti eredmény kapcsolata
Az önfinanszírozás több forrásból is megvalósítható, mint például alapítói tőkéből, a működés eredményéből és a vagyon átrendezéséből. Az önfinanszírozás során sok kérdés merül fel, de sajnos mindenre nem lehet egyetlen dolgozatban választ adni, így a vizsgálandó területet leszűkítettem a saját tőke és az adózás előtti eredmény kapcsolatának elemzésére. A saját tőke nagyságát és összetételét vizsgáltam az előző fejezetekben az egész magyar mezőgazdaságra vonatkozóan, de egyedi adatok nem álltak rendelkezésemre, így a további vizsgálatok elvégzéséhez a tesztüzemi adatbázisra volt szükségem. 1400
1 ha-ra jutó saját tőke (EFt/ha)
1200
1000
800
2002 2003 2004
600
400
200
0 <15
15-<40
40-<100
>=100
összes
Üzemméret kategóriák (EFt/ha)
38. ábra. Az 1ha-ra jutó saját tőke az egyéni vállalkozásoknál mezőgazdasági terület szerinti bontásban
Forrás: Saját szerkesztés 95
Az 1ha-ra jutó saját tőke alakulásánál (38. ábra) jól láthatóan növekedés történt 2002 és 2004 között. A mezőgazdasági terület szerinti méretkategóriákban eltérő mértékű volt ez a növekedés. A legnagyobb mértékű emelkedés 2002 és 2003 között a 15-<40 méretkategóriában történt, (mintegy 45%-os mértékű volt) ugyanezen időszakban az összes egyéni vállalkozás 1 ha-ra jutó saját tőkéje 25%val növekedett, ami 107,19 EFt/ha-os emelkedést jelentett. A 2004. évi adatokat a 2002. évi adataihoz hasonlítva a legnagyobb mértékű növekedés a 40-<100 méretkategóriában figyelhető meg, melynek mértéke 62%-os. Az összes gazdaság tekintetében 2002 és 2004 között 34%-kal (145,04 EFt/ha) emelkedett az 1 ha-ra jutó saját tőke aránya. A legkisebb változás a legkisebb (<15) és a legnagyobb (>=100) kategóriákban történt, 32, illetve 34%-os volt. Az 1-ha jutó saját tőke alakulása igen változatos képet mutat 2002-ben az egyes régiókban (39. ábra). Az 1 ha-ra jutó saját tőke tekintetében az első helyen 2002ban a nyugat-dunántúli régió állt 578,65 EFt/ha-os értékkel és a hetedik helyet a közép-dunántúli régió foglalta el. Az első és az utolsó helyen található régiók között 254 EFt/ha volt a különbség 2002-ben. A 2003-as és a 2004-es évben is megvizsgáltam az első és az utolsó helyen álló régiók közötti különbséget és azt kaptam eredményül, hogy 2003-ban 234 EFt/ha, 2004-ben 345 EFt/ha volt az eltérés. A rangsorban változás következett be a vizsgált időszakban, ami azt jelentette, hogy 2004-ben is 2002-höz hasonlóan az első helyen a Nyugat-Dunántúl állt 811,94 EFt/ha-os saját tőkével, a közép-magyarországi régió a második helyre szorult vissza és az utolsó helyeken az észak-magyarországi, valamint a déldunántúli régiók egyéni gazdaságai találhatók. A közép-magyarországi régió egyéni gazdaságainál figyelhető meg a legnagyobb arányú növekedés (90,2%) az 1 ha-ra jutó saját tőkében, majd 68,5%-os emelkedéssel a közép-dunántúli régió 40,3%os növekedéssel a nyugat-dunántúli régió következik 2002 és 2004 között. A hetedik utolsó helyet a rangsorban a Dél-Dunántúl foglalja el, ahol mindössze 7,7% volt a vizsgált időszakban az 1 ha-ra jutó saját tőke növekedése. A társas vállalkozások esetében is elvégeztem az 1 ha-ra jutó saját tőke vizsgálatát régiónként, de az alacsony elemszám nagy mértékben torzította az eredményeket. A társas vállalkozások esetében nem határoznak meg régió súlyokat éppen az alacsony elemszám miatt.
96
900
1 ha-ra jutó saját tőke (E Ft/ha)
800 Közép- Magyarország
700
Közép-Dunántúl
600
Nyugat-Dunántúl
500
Dél-Dunántúl
400
Észak-Magyarország Észak-Alföld
300
Dél-Alföld
200
Összesen
100 0 1
2
3
Éve k
39. ábra. 1 ha-ra jutó saját tőke az egyes régiókban az egyéni vállalkozások esetében
Forrás: Saját szerkesztés A saját tőke vizsgálatakor nemcsak a nagyságának az elemzése, annak változásai, területi eltérései, hanem az összetételének elemzése is igen fontos. A saját tőke elemei közül a tőketartalék torzításra adhat okot, mivel a fejlesztési támogatásokat is tartalmazza. Az egyéni vállalkozások esetében a tőketartalékon belül a fejlesztési támogatások 24, 33 és 8%-os részarányt képviseltek 2002 és 2004 között, a társas vállalkozások tőketartalékon belüli fejlesztési támogatásai 23, 26, valamint 21%-os részarányt figyelhettünk meg ugyanezen időszakban. Ennek elkerülésére a tőketartalék értékét csökkentettem a fejlesztési célú támogatások értékével és, így ábrázoltam a saját tőke szerkezetét a 40. ábrán. Az előző fejezetben már megszületett az a megállapítás, hogy a jegyzett részaránya csökkent a saját tőkén belül az utóbbi években, a 40. ábra is ezt támasztja alá, mivel jól látható, mind az egyéni mind a társas vállalkozások esetében ez a csökkenés.
97
100%
80% Mérleg szerinti eredmény Értékelési tartalék
Megoszlás (%)
60%
Lekötött tartalék Eredménytartalék
40%
T őketartalék támogatás nélkül 20%
Jegyzett, de be nem fiz. Jegyzett tőke
0% 2002 egyéni
2002 társas
2003 egyéni
2003 társas
2004 egyéni
2004 társas
-20% Vállalkoz ási formák
40. ábra. A saját tőke egyes elemeinek részaránya vállalkozási formák szerinti bontásban 2002 és 2004 között (%)
Forrás: Saját szerkesztés Az imént említett fejlesztési támogatásokat is tartalmazó tőketartalék torzító hatásának érzékeltetésére az 1ha-ra jutó korrekció nélküli és a korrigált saját tőke értékeket hasonlítottam össze. (23. táblázat) A korrigált saját tőke = saját tőke – a tőketartalék részét képező fejlesztési célú támogatások. 23. táblázat Az egyéni vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének és korrigált saját tőkéjének alakulása tevékenységi irányok szerint A gazdaságok tevékenységi iránya
Saját tőke (EFt/ha)
Korrigált saját tőke (EFt/ha)
2002 2003 2004 2002 2003 2004 Szakosodott szántóföldi növénytermesztő 297,6507 403,2565 414,4667 286,2075 385,0566 401,6420 Szakosodott kertészeti 2702,9531 1350,0234 3087,1240 2632,0885 1286,4178 3062,9268 Szakosodott ültetvényes 1239,9813 1474,7344 1897,7506 1188,6774 1409,6925 1809,3978 Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására 384,3393 400,5271 423,9478 378,0897 382,1764 418,9042 Abrakfogysztó állatok tartására szakosodott 2169,9294 2465,7802 2325,6010 2124,5230 2367,8062 2243,5960 Vegyes növénytermesztő 392,5493 536,0194 541,1573 376,8768 521,5812 528,7873 Vegyes állattenyésztő 534,6027 515,4106 476,6633 518,5013 513,0625 472,2841 Vegyes növénytermesztő-állattenyésztő 398,5577 525,6240 509,3696 392,9919 518,0890 497,6564 Vegyes összesen 421,1190 529,3942 514,5195 409,5089 519,2105 503,9767
Forrás: Saját számítás
98
24. táblázat A saját tőke és a korrigált saját tőke különbsége a saját tőke %-ában A különbség a Saját tőke %-ában 2002 2003 2004 Szakosodott szántóföldi növénytermesztő 3,845 4,513 3,094 Szakosodott kertészeti 2,622 4,711 0,784 Szakosodott ültetvényes 4,137 4,410 4,656 Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására 1,626 4,582 1,190 Abrakfogysztó állatok tartására szakosodott 2,093 3,973 3,526 Vegyes növénytermesztő 3,993 2,694 2,286 Vegyes állattenyésztő 3,012 0,456 0,919 Vegyes növénytermesztő-állattenyésztő 1,396 1,434 2,300 Vegyes összesen 2,757 1,924 2,049 A gazdaságok tevékenységi iránya
Forrás: Saját számítás A 24. táblázat adatai az 1 ha-ra jutó saját tőke és az 1 ha-ra jutó korrigált saját tőke különbségét tartalmazzák a saját tőke százalékában, az egyes években. Azt is mondhatnánk, hogy a fejlesztési célú vissza nem térítendő agrártámogatás ekkora arányban befolyásolja a saját tőkét, az egyes tevékenységi irányok esetében. 25. táblázat A korrigált saját tőkével kalkulált jövedelmezőség, 2002-2004 A gazdaságok tevékenységi iránya
A korrigált Saját tőke jövedelmezősége (%) 2002
Szakosodott szántóföldi növénytermesztő Szakosodott kertészeti Szakosodott ültetvényes Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott Abrakfogysztó állatok tartására szakosodott Vegyes növénytermesztő Vegyes állattenyésztő Vegyes növénytermesztőállattenyésztő Vegyes összesen
2003
2004
Saját tőke jövedelmezősége (%) 2002
2003
2004
6,972 7,223 1,264
3,778 -3,657 3,122
8,480 0,345 1,291
6,704 7,033 1,212
3,608 -3,485 2,984
8,218 0,342 1,230
7,285
1,243
7,875
7,166
1,186
7,782
6,642 0,750 5,739
2,085 0,783 -1,107
5,633 1,545 3,390
6,503 0,720 5,567
2,003 0,761 -1,102
5,435 1,510 3,359
5,347 3,719
-3,232 -1,218
5,740 3,736
5,272 3,616
-3,186 -1,195
5,608 3,660
Forrás: Az AKI tesztüzemi rendszerének adatbázisa alapján saját számítás A jövedelmezőség vizsgálatának egyik eleme az adózás előtti eredmény, azért választottam az adózás előtti eredményt, mivel a jövedelmezőségi mutatók (össztőke arányos – jövedelmezőség, saját tőke jövedelmezősége, munka – jövedelmezőség) kalkulálásakor szinten ezt az értéket használják, valamint ezzel elkerülhető az adózás rendszerében való változás torzító hatása.
99
Az 1 ha- jutó adózás előtti eredmény szórásának vizsgálatakor (41. ábra) az abszolút értelemben vett legnagyobb változékonyság 2002-ben az északmagyarországi régióban figyelhető meg. Ez nagyban hozzájárult a 2002. évi teljes szórás magas értékéhez. A régiónkénti szórás értékek közötti nagy különbségek okai az eltérő természeti adottságokkal (talajviszonyok, csapadék, napsütéses órák száma stb.), a művelési ágakban mutatkozó részarány különbségekkel, az alkalmazott technológiával stb. magyarázhatóak. A legkisebb szórás értékeket a közép-magyarországi régió egyéni vállalkozásai esetében figyelhető meg és a többi régiótól eltérően itt mindhárom évben egyformán alacsony értékeket kaptunk. A vizsgált időszakot tekintve 2003-ban volt a legkisebb az eltérés az egyes régiók között, ezt valamelyest meghaladta a 2004. évi eredmény, de azt elmondhatjuk, hogy 2002-ben volt a legnagyobb az egyéni vállalkozások 1 ha-ra jutó adózás előtti eredményének szórása. Mivel a régió mezőgazdasági termelésére vonatkozólag, nem álltak rendelkezésemre adatok, ezért a búza, mint az egyik legfontosabb gabonánk régiónkénti termésátlagát vettem alapul és, arra a következtetésre jutottam, hogy az észak-magyarországi régióban volt a legkisebb a termésátlag 2002-ben, valószínűleg ez is hozzájárulhatott a szórás kimagasló értékéhez.
Total D_A
Régiók
E_A E_Mo D_D Ny_D Kp_D Kp_Mo 0
500
1000
1500
2000
2500
(%) 2002
2003
2004
41. ábra. Az 1 ha-ra jutó adózás előtti eredmény szórása az egyéni vállalkozások esetében (%)
Forrás: Saját szerkesztés Az önerős fejlesztés alapvető elemének számító saját tőke esetében is elvégeztem az 1 ha-ra jutó szórás vizsgálatát az egyes régiókban. A kapott eredmények szélsőségesebb képet mutatnak, mint az adózás előtti eredmény esetében. 2002-ben 100
és 2003-ban az abszolút érték változékonysága a Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 2004-ben pedig két régió esetében is magas szórás jelentkezett a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon. Összességében megállapítható, hogy 2003-ban a legmagasabb a saját tőke szórása. A következő 42. ábra, pedig arra keresi a választ, hogy az imént vizsgált saját tőke átlagos jövedelmezőségének szórása, hogyan alakul hazánk egyes régióiban. A 2003-as mezőgazdaságilag igen rossz év itt éreztette hatását. A Dél-Dunántúlon figyelhettük meg a szórás legmagasabb értékeit mindhárom évben és a legkisebb értéket az Észak-magyarországi régió vállalkozásai között tapasztaltuk.
T otal D_A E_A E_Mo D_D Ny_D Kp_D Kp_Mo 0
1000
2000
3000
4000 2002
5000 2003
6000
7000
8000
9000
2004
42. ábra. Az egyéni vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének a szórása (%)
Forrás: Saját szerkesztés
101
14 12 10
Eszak_Mo Eszak_A
%
8
Del_A Kozep_Mo
6
Kozep_D
4
Del_D Nyugat_D
2 0 2002
2003
2004
-2 Évek
43. ábra. Az egyéni vállalkozások saját tőke jövedelmezőségének szórása régiónként (%)
Forrás: Saját szerkesztés A vállalkozásokat nemcsak vállalkozási forma, hanem méretkategória szerint is, vizsgáltam. A tesztüzemi rendszerben az egyéni vállalkozásokat a mezőgazdasági terület alapján 4 csoportba sorolják: < 15ha, 15 – 40 ha között, 40 - 100 ha között és > 100 ha. A saját tőke jövedelmezőségét a 45. ábra szemlélteti, jól látható, hogy a 2003-as évben a legalacsonyabb átlagérték született, mivel ez az év volt a mezőgazdasági termelésben a közelmúlt legrosszabb éve. 2004-ben már egyértelmű következtetést vonhatunk le, hogy a méretkategóriák emelkedésével párhuzamosan a saját tőke jövedelmezősége is emelkedő tendenciát mutat, tehát a méretkoncentrációval párhuzamosan nő a jövedelem. A másik két évben a 15 ha alatti egyéni vállalkozások magasabb jövedelmezőséget produkáltak, mint az eggyel magasabb csoportba tartozók. Ez, annak köszönhető, hogy a kisebb méretkategóriába tartozó vállalkozások intenzívebb termelést folytatnak. Összességében elmondható, hogy a 2003-as kiugrón rossz év volt, így akkor a saját tőke jövedelmezőségének csupán a felét érték el az egyéni vállalkozások, de 2002és 2004-ben is 5% feletti volt a vizsgált érték. Az össztőke, a munka- és a termelési érték jövedelmezőségét is vizsgáltam és azok esetében is hasonló tendencia figyelhető meg.
102
12 10 8 %
2002 6
2003 2004
4 2 0 <15
15-<40
40-<100
>-100
Összesen
Üzemméret (Eft/ha)
44. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni vállalkozásoknál a használt mezőgazdasági terület nagysága szerinti bontásban Forrás: Saját szerkesztés
Az egyéni vállalkozásokat SFH (EFt) szerinti bontásban három nagy csoportba sorolták: < 2500 alatti, 2500 – 7000 közötti és > 7000 feletti méretkategóriákra. (45. ábra) Hasonló képest kapunk, mint a mezőgazdásági terület nagyságának vizsgálatánál. Annyi eltérés van az egyes évek között, hogy a 2002. évben a 7000 helyett 5000 EFt volt a két felső méretkategória közötti határérték. 12 10 8 %
2002 6
2003 2004
4 2 0 <=2500
>2500-7000
>7000
Összes
Üzemméret (SFH 1000 Ft)
45. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni vállalkozásoknál a SFH nagysága szerinti bontásban Forrás: Saját szerkesztés
103
A vizsgálataim kiterjedtek a tevékenységi irányokra is, így azok esetében is vizsgáltam a saját tőke jövedelmezőségét. A kapott eredményeket a 38. mellékletben található diagramm szemlélteti. Ebből is jól látható a 2003. év kedvezőtlen viszonyainak hatása, a kertészeti ágazat jövedelmezősége mutatja a legrosszabb képet. Az egyéni vállalkozások után térjünk át a társas vállalkozások vizsgálatára. A társas vállalkozások esetében is megvizsgáltam a saját tőke jövedelmezőségét. Itt is eltérés volt a méretkategóriákban, mivel 2002-ban a legalacsonyabb SFH-sal rendelkező vállalkozások csoportjába a 2000 EFt-tal, vagy annál kisebb értékkel rendelkezők kerültek és 2003-tól ezt az értéket felemelték 2500 EFt-ra. A 2003-as többször említett gyenge évben nemhogy alacsony a jövedelmezőség, hanem negatív értéket értek el a vállalkozások. Az utolsó vizsgált évben, 2004-ben a legalacsonyabb a középső 2500 – 8000 EFt SFH kategóriában és átlagosan 5 % körül alakul. 10
5
0 %
<=2500
>2500-8000
>8000
Összesen
2002 2003 2004
-5
-10
-15 Üzemméret (SFH EFt)
46. ábra. A saját tőke jövedelmezősége a társas vállalkozásoknál SFH szerinti bontásban
Forrás: Saját szerkesztés Együtt is megnéztem az egyéni és a társas vállalkozásokat, hogy milyen képet mutat a saját tőke jövedelmezőségi mutató. Ahogy azt már az egyéni és társas gazdaságok vizsgálatakor már említettem az együttes elemzésükkor is megváltoztak a méretkategóriák közötti határok. 2002-ben 3000 és 10000 EFt volt a három kategória közötti határérték, míg 2003-tól 4000 és 10000 EFt-ra változott. A három méretkategória, amit ebben az esetben használnak, nem mutat igazán egységes képet, mivel a 2003-ban legrosszabb értéket elért középső csoport 104
vállalkozásai 2004-ben a többi kategóriához képest a legmagasabb saját tőke arányos jövedelmezőséget produkálták. 10
8
6
%
2002 2003
4
2004 2
0 <=4000
>4000-15000
>15000
Összesen
-2 Üzemméret (SFH EFt)
47. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni és a társas vállalkozásoknál SFH szerinti bontásban
Forrás: Saját szerkesztés Összegzésképpen nézzük meg, hogy az elmúlt években az egyes vállalkozási formákban hogyan alakult a jövedelmezőség. A 2001-es évben figyelhetjük meg a legmagasabb saját tőke arányos jövedelmezőségi értéket. Ekkor kicsi eltérést tapasztalunk a különböző vállalkozási formák között, 2002-ben szinten kicsi a különbség, de a jövedelmezőség 1,5-2 %-kal alacsonyabb értéket mutat az előző évhez képest.
105
8
6
4
2
Egyéni
%
Társas Együtt
0 2001
2002
2003
2004
-2
-4
-6 Évek
48. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni és a társas vállalkozásoknál évek szerinti bontásban
Forrás: Saját szerkesztés Az egyéni és a társas vállalkozások esetében további kutatásokat végeztem, arra kerestem a választ, hogy a saját tőke hogyan és mennyiben befolyásolja az adózás előtti eredmény nagyságát. A problémát regresszió analízis segítségével elemeztem a független változóm az 1 ha jutó saját tőke volt és függő változónak az 1 ha-ra jutó adózás előtti eredményt tekintettem.
106
26. táblázat A regresszió számítás eredményei a különböző vállalkozási formákban Vállalkozási formák A regressziós egyenes egyenlete R (ha értelmezhető) 2002 Egyéni vállalkozás Y = -5,053633 + 0,086312 * 1 ha-ra jutó 0,59986 saját tőke 0,36079 Társas vállalkozás Együtt Y = -6,609570 + ,084843 * 1 ha-ra jutó 0,58868 saját tőke 2003 0,07224 Egyéni vállalkozás 0,19809 Társas vállalkozás 0,08635 Együtt 2004 0,17645 Egyéni vállalkozás 0,15856 Társas vállalkozás 0,17648 Együtt Forrás: Saját számítás AEE 2400 2100 1800 1500 1200 900 600 300 0 Observed
-300 -600
Linear
-500
0
500
1000
1500
2000
2500
ST
49. ábra. Az egyéni vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének és az adózás előtti eredménynek az összefüggése 2002-ben
Forrás: Saját szerkesztés Az egyéni vállalkozások esetében a saját tőke növekedése közepesen szoros összefüggést mutat, mivel néhány kiugró érték torzította az eredményt az 1 ha-ra jutó saját tőke értékét a -500 EFt és 2500 EFt az 1 ha-ra jutó adózás előtti eredményt -600 és 2400 értékhatárok között vizsgáltam. A társas vállalkozások esetében meg a lazának mondható csoport határát sem éri el a korrelációs együttható 0,36079 értéke, tehát az ő esetükben nincs kapcsolat a saját tőke és az 107
adózás előtti eredmény között. Próbáltam felrajzolni a regressziós egyenest, de az 50. ábrán jól látható, hogy nincs összefüggés a változók között, tehát nincs értelme a regresszió egyenes elkészítésének. 400
200
0
AEE
-200
-400 -500
0
500
1000
1500
2000
ST
50. ábra. A társas vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének és az adózás előtti eredménynek az összefüggése 2002-ben
Forrás: Saját szerkesztés Az R értékek a 2003-as és a 2004-es években is igen alacsony értékeket mutatnak, tehát nincs összefüggés a változók között. Az egyes évek korrelációs együtthatói nem mutatnak egységes képet a saját tőke és az adózás előtti eredmény kapcsolatára vonatkozóan, így az egyes SFH kategóriák szerint meghatározott méretcsoportokban próbáltam összefüggést keresni. Az éves eredmények tükrében, arra a következtetésre juthattam volna, az előző regressziós eredménytáblázat adatait látva, hogy a társas vállalkozások esetében gyakorlatilag nincs kapcsolat, ám a 27. táblázat értékei ezt megcáfolják. Általában megállapítható, hogy a középső méretkategóriáknál mutatható ki közepesen szoros kapcsolat a vizsgált változók között. A 2003-as esztendő adatai kicsit más képet mutatnak, valószínűleg a gyenge mezőgazdasági évnek köszönhetően. Ebben az évben, a legkisebb méretkategória egyéni és társas vállalkozások adózás előtti eredménye és saját tőkéje között mutatható ki szoros kapcsolat. A számítások tartalmazzák az összes adatot, így előfordulhat, hogy a kiugró értékek torzítják az eredményeket. A társas gazdaságok esetében, például igen magas R érték figyelhető meg 2002-ben a legnagyobb méretcsoportban. Az adatok 5 %-ának figyelmen kívül hagyásával, azaz a kiugró értékek elhagyása után meg mindig mutatható ki közepesen szoros kapcsolat a változók között, de már nem olyan nagy mértékben.
108
27. táblázat A korrelációs együttható (R) értékei a SFH szerinti kategóriákban Évek Vállalkozási formák a SFH (1000 Ft) szerinti bontásban Összesen <=4000 >4000-15000 >15000 0,13468 2002 0,82639 0,65852 0,36689 0,35269 0,24071 2003 0,15331 0,19461 2004 0,50834 Egyéni gazdaságok <=2500 >2500-7000 >7000 0,31514 0,23253 2002 0,67726 0,35696 0,29112 2003 0,78535 0,11519 0,20552 2004 0,87173 Társas gazdaságok <=25000 >25000-80000 >80000 0,03268 2002 0,75200 0,87508 0,15813 0,74962 2003 0,62806 0,37301 0,15856 2004 0,54726 Forrás: Saját számítás
A számítások eredményét, nemcsak a vállalkozási forma és a méret (SFH alapján képzett), hanem a tevékenység jellege is alapvetően befolyásolja. Kiszámítottam a korrelációs együttható értékeit az egyes tevékenységi irányok szerinti csoportokba sorolt egyéni gazdaságokra és (28. táblázat) és az eredményekből levonható az a következtetés, hogy laza a kapcsolat valamennyi tevékenységi irány esetében. 28. táblázat A korrelációs együttható (R) értékei az egyéni gazdaságok esetében tevékenységi irányok szerint 2002 2003 2004 Gazdaságok Évek 0,25881 0,01036 0,14097 Szakosodott szántóföldi növénytermesztő 0,31204 0,07832 0,24501 Szakosodott kertészeti 0,09639 0,34731 0,14865 Szakosodott ültetvényes Tömegtakarmány-fogyasztó állatok 0,39350 0,05088 0,06335 tartásra szakosodott 0,35105 0,14109 0,05467 Abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott 0,07710 0,025572 0,10655 Vegyes Forrás: Saját számítás
109
Az előzőekhez hasonlóan elvégeztem ugyanezt a vizsgálatot a társas vállalkozásokra is. A számítás eredményeképpen kapott korrelációs együtthatók között bizonyos tevékenységi irányok esetében kapcsolat figyelhető meg. 2002ben, az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok korrelációs együtthatója közepesen szoros kapcsolatot mutatott (0,65668), valamint a vegyes gazdaságok saját tőkéje és adózás előtti eredménye között igen szoros (0,74148) kapcsolat figyelhető meg. 2003-ban, minden tevékenység esetén laza volt a kapcsolat a vizsgált tényezők között. 2004-ben, a szakosodott szántóföldi növénytermesztő, a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására és az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok esetében eredményként kapott korrelációs együtthatók közepesen szoros kapcsolatot mutatnak. 29. táblázat A korrelációs együttható (R) értékei a társas gazdaságok esetében tevékenységi irányok szerint 2002 2003 2004 Gazdaságok Évek 0,28292 0,24668 Szakosodott szántóföldi 0,48899 növénytermesztő 0,85002 0,96653 Szakosodott kertészeti 0,11820 0,10861 0,12114 Szakosodott ültetvényes Tömegtakarmány-fogyasztó állatok 0,38809 0,02241 0,45722 tartásra szakosodott 0,29577 Abrakfogyasztó állatok tartására 0,65668 0,53265 szakosodott 0,33596 0,26494 Vegyes 0,74148 Forrás: Saját számítás 3.6.2. Az eredménytartalék szerepe Az eredménytartalék a saját tőke változó eleme, amely elsősorban a tárgyévet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményének halmozott összegét mutatja, az előző évek tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulását, a saját tőkére való hatását tükrözi. Nyereséges gazdálkodás esetén az eredménytartalék pozitívuma a vállalkozásnál maradó tehermentes tisztajövedelem, vagyonnövekmény. Ha az eredménytartalék negatív, akkor az a saját tőkét csökkentő, halmozott veszteséget mutat. [RÓTH et al, 2004]
Elsőként, ahogy azt a saját tőke esetében is tettük, nézzük milyen regionális eltérések mutathatók ki az 1 ha-ra jutó eredménytartalék esetében. A vizsgálat elvégzésekor felvetődött a probléma, hogy az eredménytartalék nem értelmezhető a tesztüzemi rendszer egyéni vállalkozásaira, csak a társas vállalkozások esetében lehet eredményeket megfogalmazni. A társas vállalkozások esetében 110
megfigyelhető, hogy az észak-magyarországi régió lemaradásban, 2004-ben ráadásul negatív értékekkel.
van
a
legnagyobb
A független változóm az 1 ha jutó eredménytartalék volt és függő változónak az 1 ha-ra jutó adózás előtti eredmény. (30. táblázat) 30. táblázat A korrelációs együttható (R) értékei a SFH szerinti kategóriákban a társas vállalkozások esetében Évek Vállalkozási formák a SFH (1000 Ft) szerinti bontásban Társas gazdaságok <=25000 >25000-80000 >80000 0,11533 2002 0,68068 0,65813 0,14018 0,07335 2003 0,81401 0,30515 2004 0,66189 0,49170 Forrás: Saját számítás
A számítások eredményit tartalmazó táblázat értékeit összevetve a saját tőke és az adózás előtti eredmény összefüggését mutató korrelációs táblázat adataival eltéréseket figyelhetünk meg. Az eredmények most sem egyértelműen mutatják az előző és a tárgyév eredményének kapcsolatát, de ez valószínűleg a 2003. évi kedvezőtlen időjárási viszonyoknak és a 2004. évi kifizetetlen támogatásoknak is köszönhető. 2002-ben, nagyon alacsony értéket kaptunk, tehát nincs összefüggés, de megfigyelhető, hogy a közepes és a nagyobb méretkategóriákban van összefüggés a vizsgált változók között. 2003-ban a legkisebb méretkategória vállalkozásai között mutatható ki szoros kapcsolat és 2004-ben a kis és a közepes méretcsoportok vállalkozásainak eredménytartaléka és adózás előtti eredménye van egymással közepesen szoros kapcsolatban. Megállapítható, hogy az eredménytartalék (az előző évi mérleg szerinti eredmény) bizonyos mértékben hatással van a következő évi adózás előtti eredményre. 3.6.3. A saját tőke jövedelmezőségének klaszter-elemzése
A saját tőke jövedelmezősége alapján az egyes években és együttesen is megvizsgáltam mely régiók tartoznak össze. Az egyéni vállalkozások adatait használtam fel az elemzések során. A klaszter középpontok módszert választottam hierarchikus klaszter-elemzés során és az euklidészi távolság négyzetét alkalmaztam. Így kaptam eredményül az 51. ábra adatait. A három vizsgált év adatait együttesen vizsgálva a legközelebb a közép-dunántúli és a dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiók állnak és a középponttól legtávolabb az észak-alföldi régió helyezkedik el. Az észak-alföldi régió minden évben mesze helyezkedik el a középponttól, amely valószínűleg a termelés szerkezetéből adódik. 111
A 2003-os évben négy régió is egy klasztert alkot, a három dunántúli és a délalföldi régiók. A közép-dunántúli és a közép-magyarországi régiók 2002 és 2004ben is egy csoportba kerültek. Elmondható még, hogy Észak-Magyarország és a Dél-Alföld között is kapcsolat mutatkozik a saját tőke jövedelmezőségét tekintve. A 3.2.3. „Bizonytalanság a földhasználatban” című fejezetben, már próbáltam kapcsolatot keresni a régiók között a klaszter analízis segítségével a földhasználatban. Ott megállapítottam, hogy a közép-magyarországi és a dél-alföldi régiók, mind a társas, mind az egyéni vállalkozások esetében egy klaszterbe sorolhatók, most ugyanez nem mondható el. 2002-2004 C A S E 0 5 10 15 20 25 Régió +---------+---------+---------+---------+---------+ Kp_D Ø8ØÞ D_D ØÝ ßØØØØØØØÞ Kp_Mo ØØØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÞ E_Mo Ø8ØÞ Ù Ù D_A ØÝ ßØØØØØØØÝ Ù Ny_D ØØØÝ Ù E_A ØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ
112
2002 C A S E Régió
0 5 10 15 20 25 +---------+---------+---------+---------+---------+
Ny_D Ø8ØÞ E_Mo ØÝ ßØØØØØØØØØØØØØÞ D_A ØØØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÞ Kp_Mo ØÞ Ù Ù Kp_D ØÚØØØØØØØØØØØØØØØÝ Ù D_D ØÝ Ù E_A ØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ
2003 C A S E Régió
0 5 10 15 20 25 +---------+---------+---------+---------+---------+
Kp_D ØÞ Ny_D Øà D_A ØÚØØØÞ D_D ØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÞ E_Mo ØØØØØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØÞ Kp_Mo ØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ Ù E_A ØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ
2004 C A S E Régió
0 5 10 15 20 25 +---------+---------+---------+---------+---------+
Ny_D Ø8ØØØØØØØØØÞ D_D ØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÞ Kp_Mo Ø8ØØØØØØØØØÝ Ù Kp_D ØÝ E_Mo Ø8ØØØØØÞ Ù D_A ØÝ ßØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ E_A ØØØØØØØÝ
Ù
51. ábra. A saját tőke jövedelmezőségének klaszter-elemzése 2002 és 2004 között
Forrás: Saját számítás
113
4. KÖVETKEZTETÉSEK A mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya az 1990-es évektől fokozatosan csökkent. A mezőgazdaságot jellemző főbb mutatók a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez, a beruházások aránya, a foglalkoztatásban betöltött szerepe és más mutatók alapján a mezőgazdaság teljesítménye csökkent a rendszerváltást követően. Ez azonban nemcsak a magyar mezőgazdaság jellemzője. A KözépKelet Európa országaiban lezajlott rendszerváltozásokat említhetjük, amely egyes országok mezőgazdaságára negatív hatást gyakorolt, ennek eredményeként visszaesett a termelés, különösen a ’90-es évek közepén. A dolgozat elkészítése során tett megállapításokból a következő következtetéseket vontam le: • A beruházások alakulása fontos kérdés az önerős fejlesztés helyzetének megítélésekor, mivel a beruházásoknak nemcsak a nagyságát fontos vizsgálni, hanem azt is a gazdálkodók mely köre kapta (kis-, közepes- vagy nagyobb gazdaságok) és hatékonyan tudták-e használni. • A termelői és a ráfordítási árak változása, így a belőlük számolt agrárolló, a mezőgazdasági termelés egyik meghatározója. A mezőgazdasági termelőiár-, illetve a ráfordításár-index egyaránt meghatározója a mezőgazdasági jövedelmeknek, így az önerős fejlesztésre is hatással van. A termelői árak emelkedése kedvezőbb, a ráfordítások árainak emelkedése kedvezőtlenebb irányba tolja el a mezőgazdaságot. Amennyiben magasak a mezőgazdasági ráfordítások árai és a termelői árak nem követik ezt az emelkedést, romlik a gazdálkodók önerős fejlesztésének helyzete, egyre nagyobb arányban kénytelenek idegen forrást igénybe venni. • A külföldi tőke megoszlását vizsgálva a mezőgazdaságban ezen belül is az egyes régiókban megállapítottam, hogy legtöbb külföldi tőke a NyugatDunántúlra érkezett, kimagasló 38 %-os értékkel áll az elő helyen. A második és a harmadik helyen a Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország áll jócskán lemaradva az élen állóhoz képest. A legkisebb értékek ÉszakMagyarország és az Észak-Alföld esetében születtek. • Az egyéni vállalkozások száma nőtt, a gazdasági szervezeteké csökkent az elmúlt évtizedben. Ez a tény kedvezőtlenül hat az önerős fejlesztésre mivel azt jelenti, hogy növekedett az egyéni vállalkozások száma, amelyeknek az átlagos földterülete igen alacsony. Nagyobb területen hatékonyabban lehet termelni, jobb lesz a gépek kihasználtsága, illetve több támogatás igényelhető. • A mezőgazdasági társas vállalkozások földhasználatára jellemző, hogy a Közép- és Nyugat-Dunántúl alkot egy klasztert és a Közép-Dunántúl ÉszakMagyarországgal egy másikat. A távolságot tovább növelve KözépMagyarország és a Dél-Alföld egy csoportba sorolható. Az egyéni vállalkozások tekintetében egészen más képet kapunk, itt az első klaszterben a Közép- és a Nyugat-Dunántúl található, míg a másodikban a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország helyezkedik el. Az Észak-Alföld sem a társas, sem az egyéni vállalkozások esetében nem alkot klasztert a többi régióval. 114
•
•
•
•
•
•
A mezőgazdaságban a saját tőke arányának csökkenése figyelhető meg az összes forráson belül, 1994-ről 2003-ra 70-ről 50%-ra csökkent a saját tőke aránya az összes forráson belül. A saját tőkén belül csökkent a jegyzett tőke aránya, növekedett az eredménytartalék és a tőketartalék aránya és a 2001 óta képezhető értékelési tartalék is. A magyar gazdaság hitelszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a hitelek futamidejét tekintve folyamatosan nő a hosszú lejáratú (éven túli) hitelek aránya. A rövid lejáratú hitelek állományában 2003 után nagymértékű csökkenés következett be, amit a kamattámogatás megszűnése okozott. Ma a rövid lejáratú hitelek állományának nagy hányadát a közraktári hitelek teszik ki, amelyek esetében ma is megvan a kamattámogatás. A saját tőke jövedelmezősége 1995-ig, az összes tőke jövedelmezősége 1996-ig javult, 1997-től a tendencia csökkenő össztőke jövedelmezősége esetében, illetve a saját tőke működtetése veszteséges 1999-ig, 2000-től javul. Az össztőke jövedelmezőségéhez hasonló tendencia figyelhető meg. 2002-ben 4-5% közötti értéket regisztráltak, ami -2%-os 1999-es értékhez képest jelentős javulás, azonban a saját számításaim alapján 2003-ra ismét negatív lett a saját tőke jövedelmezősége -2,1%-os értékkel. Az egyéni gazdaságok esetében a legkisebb SFH kategóriába tartozó vállalkozások száma csökkent, melynek két oka is lehet, egyrészt átkerültek a magasabb kategóriába, amit a táblázat adatai is mutatnak, másrészt társas vállalkozás lett belőlük, ezt is láthatjuk mivel emelkedett a társas vállalkozások aránya a legkisebb méretkategóriában. A vállalkozásokat nemcsak vállalkozási forma, hanem méretkategória, tevékenységi irányok szerint is vizsgáltam. A tesztüzemi rendszerben az egyéni vállalkozásokat a mezőgazdasági terület alapján 4 csoportba sorolják: < 15ha, 15 – 40 ha között, 40 - 100 ha között és > 100 ha. A 2003-as évben volt a legalacsonyabb a saját tőke jövedelmezőségének átlagértéke, mivel ez az év volt a mezőgazdasági termelésben a közelmúlt legrosszabb éve. 2004-ben már egyértelmű következtetést vonhattam le, hogy a méretkategóriák emelkedésével párhuzamosan a saját tőke jövedelmezősége is emelkedő tendenciát mutat. A másik két évben (20022003) a 15 ha alatti egyéni vállalkozások magasabb jövedelmezőséget produkáltak, mint az eggyel magasabb csoportba tartozók. Összességében elmondható, hogy a 2003-as kiugrón rossz év volt, így akkor a saját tőke jövedelmezőségének csupán a felét érték el az egyéni vállalkozások, de 2002- és 2004-ben is 5% feletti volt a vizsgált érték. Az össztőke és a munka jövedelmezőségét is vizsgáltam és azok esetében is hasonló tendencia figyelhető meg. A méretkategóriák emelkedésével párhuzamosan a saját tőke jövedelmezősége is emelkedő tendenciát mutat.
115
5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
1. A mezőgazdasági termelés csökkenésével, a mezőgazdasági beruházások visszaesésével a termelés „szegényesebbé” vált, ami egy öngerjesztő folyamatként rontotta az önerős fejlesztés feltételeit. munkám során korszerű vizsgálati módszerekkel 2. Kutató megállapítottam, hogy a mezőgazdaság tőkeszerkezete a vizsgált időszakban megváltozott. Az alacsony jövedelmezőség miatt tartós tőkehiány alakult ki, egyre jellemzőbb lett a vállalkozásokra a hitelfelvételi kényszer, illetve egyre nehezebb lett az idegen tőke törlesztéséhez szükséges jövedelem kitermelése. Ez várhatóan kedvezőtlenül hat a mezőgazdasági vállalkozások jövőbeni gazdasági helyzetére, növekedésük esélyére.
3. A magyar gazdaság hitelszerkezetében a hitelek futamidejét tekintve folyamatosan nő a hosszú lejáratú (éven túli) hitelek aránya és állománya is, amit alapvetően a kamattámogatás megszűnése (kivéve, közraktári hitel) okozott. A hosszú lejáratú hiteleknek kisebb a kamata, melynek következtében alacsonyabb az éves adósságszolgálat. A hosszú lejáratú hitelek másik nagy előnye, hogy jobban illeszkedik a mezőgazdasági sajátosságokhoz. 4. A mezőgazdasági vállalkozások méretkategóriák szerinti elemzés során bebizonyítottam, hogy a méretkategóriák emelkedésével párhuzamosan a saját tőke jövedelmezősége is emelkedő tendenciát mutat, tehát a vizsgált időszakban már kimutathatók a mérethatékonyságból származó gazdasági előnyök.
5. A tesztüzemi adatok felhasználásával különböző üzemkategóriák szerint vizsgáltam, hogy az idegen tőke terhei milyen mértékben befolyásolják az adózás előtti eredmény keletkezését. Bebizonyítottam, hogy a középső méretkategóriáknál mutatható ki közepesen szoros kapcsolat a vizsgált változók között, tehát a saját tőke nagysága befolyásolja az adózás előtti eredményt. 6. A tevékenységi irányok szerinti bontásnál az egyéni vállalkozások esetében laza kapcsolat mutatkozott minden vizsgált tevékenység esetén a társas vállalkozásoknál a számítás eredményeképpen kapott korrelációs együtthatók között bizonyos tevékenységi irányok esetében kapcsolat figyelhető meg. 2002-ben, az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok korrelációs együtthatója közepesen szoros kapcsolatot mutatott (0,65668), valamint a vegyes gazdaságok saját tőkéje és adózás előtti eredménye között igen szoros (0,74148) kapcsolat figyelhető meg. 2003-
116
ban, minden tevékenység esetén laza volt a kapcsolat a vizsgált tényezők között. 2004-ben, a szakosodott szántóföldi növénytermesztő, a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására és az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok esetében eredményként kapott korrelációs együtthatók közepesen szoros kapcsolatot mutatnak. Bizonyítottam, hogy a társas vállalkozások esetében az egyes tevékenységi irányok befolyásolják a saját tőke jövedelmezőségét. 7. A saját tőke elemei közül kiemeltem 1 ha jutó eredménytartalékot és függő változónak az 1 ha-ra jutó adózás előtti eredmény közötti kapcsolatot a társas vállalkozások esetében (mivel csak ott értelmezhető). 2002-ben, nagyon alacsony értéket kaptunk, tehát nincs összefüggés, de megfigyelhető, hogy a közepes és a nagyobb méretkategóriákban van összefüggés a vizsgált változók között. 2003-ban a legkisebb méretkategória vállalkozásai között mutatható ki szoros kapcsolat és 2004ben a kis és a közepes méretcsoportok vállalkozásainak eredménytartaléka és adózás előtti eredménye van egymással közepesen szoros kapcsolatban. Megállapítottam, hogy az eredménytartalék erős korrelációs összefüggésben befolyásolja az adózás előtti eredményt.
117
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Dolgozatomban, az önerős fejlesztést akadályozó körülményeket igyekeztem feltárni. A bevezetésben a szakirodalom feldolgozását tűztem ki első célként, amelynek során bemutattam a jövedelem makrogazdasági és vállalati keletkezését. A szakirodalom feldolgozása kitértem a saját és az idegen tőke szerepére, azok forrásaira, valamint a vállalati tőkeköltség szerepét mutattam be. Ezt követően, a második célkitűzés megvalósításakor a magyar mezőgazdaság rendszerváltást követő teljesítményeinek bemutatását végeztem el és azon tényezők feltárása következett, amelyek a saját forrás képződését befolyásolták. A vizsgált főbb mutatók a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez, a foglalkoztatásban, a beruházásokban, az agrárolló alakításában, a külkereskedelemben betöltött szerepe. A magyar mezőgazdaság termelésének alakulására vonatkozólag végzett trendszámítás eredményét, összehasonlítottam az európai és a világ mezőgazdasági termelésével. Megállapítottam, hogy a világtermelésben évi 2,1%-os növekedést jelentkezett, Európában szinten maradt a termelés, míg Magyarországon 1,6%-os visszaesés mutatkozott 1989 és 2003 között. Exponenciális trend segítségével megállapítottam, hogy az iparcikkek árának 8,6%-os növekedési ütemével szemben a mezőgazdasági árak növekedési üteme 6,9%. A mezőgazdasági beruházások alakulásának vizsgálatánál fontos szempontként említettem, azok hatékony felhasználását. A mezőgazdasági vállalkozásokra jellemző főbb tényezőkkel foglalkoztam: számuk, foglalkoztatottak száma, termelőeszközökkel való ellátottságuk, földhasználatuk és mindezek hatásával az önerős fejlesztésre, majd a mezőgazdaság jövedelmi helyzetét mutattam be az elmúlt időszakban. A mezőgazdaságban, vad-, erdőgazdálkodásban és halászatban működő szervezetek száma 1995-2003 között több mint 50 %-kal emelkedett, ezen belül is a társas vállalkozásoknál 57, míg az egyéni vállalkozások esetében 50 %-os emelkedés figyelhető meg. A növekedés leginkább a jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat érintette, esetükben több mint 70 %-os emelkedést regisztráltak. A magyar gazdaságban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje folyamatos emelkedő tendenciát mutat, addig a mezőgazdasági vállalkozásokra nem vonható le ez a következtetés. 2003-ban a mezőgazdasági vállalkozások saját tőkéje mindössze 20%-a a nemzetgazdaság összes vállalkozásához viszonyítva. Az önerős fejlesztés szempontjából meghatározó a méret, mivel a kis termőterülettel rendelkező gazdaságoknak nincsen jelentős saját forrásuk és ennek hiányában idegen forráshoz is, nehezen juthatnak. A vállalkozások és a foglalkoztatottak számát összehasonlítva, megállapítható, hogy minden régióban csökken az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma. 2002-2004 között a legmagasabb a Dél-Alföldön és a legalacsonyabb Észak- és Közép-Magyarországon. 118
Az össztőke jövedelmezőségét, a saját tőke jövedelmezőségét, az eszközarányos jövedelmet, és a likviditást is vizsgáltam. Bemutattam a források szerkezetét, a hitelszerkezet változásait és a változás okaira kerestem a választ. A saját tőke jövedelmezősége 1995-ig, az összes tőke jövedelmezősége 1996-ig javult, 1997-től a tendencia csökkenő jövedelmezőség, illetve a saját tőke működtetése veszteséges 1999-ig, 2000-től javul. A saját tőke jövedelmezőségében 2002-ben 4-5% közötti értéket regisztráltak, ami -2%-os 1999-es értékhez képest jelentős javulás, azonban a saját számításaim alapján 2003-ra ismét negatív lett a vizsgált érték (-2,1%). A likviditási mutatók 1995 után romlottak, de még 1998-ban is jónak minősíthetők, 1999-ben viszont az 1992-es szintet sem éri el. 1999 és 2002 között 1,35-ről 1,48ra növekedett. 2003-ban 1,57 volt. A mezőgazdaság hitelszerkezetében változás következett be, a rövid lejáratú hitelek állományában 2003 után nagymértékű csökkenés történt, amit a kamattámogatás megszűnése okozott. Ma a rövid lejáratú hitelek állományának nagyobb hányadát a közraktári hitelek teszik ki, amelyek esetében ma is megvan a kamattámogatás. Az önerős fejlesztés elemzése során konkrét számításokat végeztem a tesztüzemi rendszer adatainak a felhasználásával három évre (2002, 2003, 2004) vonatkozólag, amelynek során az adózás előtti eredményt vállalkozási forma, régió, méretkategória, tevékenységi irányok és évek szerinti bontásban elemeztem. Megvizsgáltam az adózás előtti eredmény kapcsolatát a saját tőkével, az eredménytartalékkal továbbá, elvégeztem annak elemzését is, hogy van-e kapcsolat köztük és, milyen szoros ez a kapcsolat. Az 1 ha-ra jutó saját tőke, illetve eredménytartalék és az 1ha-ra jutó adózás előtti eredmény vizsgálatát korreláció és regresszió számítással mutattam be. Mivel a mezőgazdasági vállalkozások speciális helyzetben vannak és esetükben a tőketartalékba kerülnek a fejlesztési támogatások, ezért ennek hatását is megvizsgáltam és a korrigált saját tőkével végeztem el az elemzéséket. A főbb megállapításokat a „Következtetések” című fejezet tartalmazza. A saját tőke jövedelmezőségének klaszter elemzését végeztem el az egyes években a régiók közötti különbségeket vizsgálva. Megállapítottam, hogy nincs kapcsolat a régiók és a saját tőke jövedelmezősége között. Végezetül megállapítható, hogy bizonyos esetekben befolyásolja saját tőke az adózás előtti eredményt, azaz a jövedelmezőséget.
119
7. SUMMARY In my dissertation I tried to uncover those circumstances that prevent the selffinanced development. In the introduction I set the processing of the scientific literature as my first objective, during that I presented the origin of the macroeconomic and the company earnings. In the course of processing the literature I touched on the role of the equity capital and the external capital, their resources, and I also presented the role of the cost on the company’s capital. Then on realising the second objective I illustrated the performance of the Hungarian agriculture after the political transformation and I uncovered those factors that influence the birth of the equity resource. The main index-numbers examined were the followings: the agriculture’s contribution to the GDP, the role of the agriculture in employment, in investments, in foreign trade and its effect on the ratio between the relative prices of agricultural and industrial products. I made a comparison between the trend calculation on the Hungarian agriculture’s production and the agricultural production of Europe and the world. I set down as a fact that between 1989 and 2003 the global production increased by 2,1 percent, the production of Europe stayed on the same level, while Hungary’s production decreased by 1,6 percent. Using an exponential trend I found that while the price of the industrial products increases by 8,6 percent, the price of the agricultural products increases by 6,9 percent. On analysing the agricultural investments I found that using them effectively is an important point of view. The main attributes of the agricultural enterprise are: their quantity, the number of employees, the state of capital equipment supply, the level of land development. I analysed these factors’ effect on the self financed development and then I presented the recent income conditions of the agriculture. Between 1995 and 2003 the number of organisations running in agriculture, in game economy, in sylviculture and in fishery increased by 50 percent, and within that there is an increase of 57 percent among the joint ventures and an increase of 50 percent among the individual enterprises. The highest increase was experienced among those joint ventures without a legal personality; an increase of 70 percent was registered. Although the amount of the equity capital in the foreign enterprises operating in Hungary shows a rising tendency, this is not valid for the agricultural enterprises. In 2003 the amount of the equity capital in the agricultural enterprises is only 20 percent of the amount of the national economy’s equity capital. With a view to the self-financed development the size is a determinant factor, as those farms having little cultivatable land have no significant amount of equity capital and this way they can not easily get external resources either. Comparing the number of enterprises and employees it can be said that the number of employees in one enterprise has decreased in all regions. Between 2002 and 2004 120
this number is the highest on the Southern part of the Great Hungarian Plain and it is the lowest in Northern and Central Hungary. I also analysed the profitability of the total capital, the profitability of equity capital, the yield proportionate to means of production and the liquidity. I presented the structure of the resources, the changes of the credit system, and I have also searched for the causes of these changes. The profitability of the equity capital progressed until 1995, that of the total capital increased until 1996, and from 1997 the tendency is a regressive profitability and until 1999 the motion of equity capital is showing a deficit and from 2000 it is improving. A tendency similar to the profitability of the total capital can be noticed. In 2002 a value of 4-5 percent was registered, which is an improvement comparing to the –2 percent from 1999, but based on my calculations the profitability of the equity capital in 2003 is negative again with a value of 2,1 percent. After 1995 the liquidity index-number has decreased and even in 1998 it can be decreased as good, but in 1999 its value did not even reach the level of 1992. Between 1999 and 2002 it increased from 1,35 to 1,48. In 2003 it was 1,57. The structure of agricultural loans suffered change: after 2003 the quantity of shortterm credit has significantly decreased due to the termination of the interest supports. Now the warehouse credits makes the biggest part of the short-term credits, and in case of these credits a support on the interests still exists. On analysing the self financed development I made factual calculations using three years’ data of the test-farm database (2002, 2003, 2004), and during that I analysed the pre-tax results the type of the enterprising model, region, size, type of function and by years. I examined the relationship between the pre-tax results, the equity capital, the reserve, and I also examined if there is a relationship between them and if there is, how strong it is. I analysed the equity capital per hectare, the amount of reserve per hectare and the pre-tax profit per hectare with correlation method and with regression calculation. As the agricultural enterprises have specific characteristics and as the capital reserve contains the development support, I also examined the effect of this and I used the corrected equity capital in my analysis. The main findings can be found in Conclusions. I made a cluster analysis on the profitability of the equity capital examining the differences between the regions in certain years. I found that there was no relationship between the regions and the profitability of the equity capital. Finally it can be said that in certain cases (in certain years, functions and types of enterprises) the equity capital does have an influence on the pre-tax profit that is to say on the profitability. 121
8. MELLÉKLETEK
122
[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]
[11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18]
1. melléklet. Irodalomjegyzék A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után. (2003) Budapest: AKII. (49-53.p.) A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban. 2004. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Kiadó. 26.p. ALVINCZ J. - BORSZÉKI É. - HARZA L. - TANKA E. (1998): Az agrártámogatási rendszer EU és GATT-konform továbbfejlesztése (Az AGENDA 2000). Agrárgazdasági Tanulmányok. 1998. 2. szám. ALVINCZ J. – GUBA M. (2003): Beruházás és jövedelemtermelés az ezredforduló mezőgazdaságában. Gazdálkodás, XLVII. évfolyam 1. sz. 4051.p. Az agrártámogatási rendszer a csatlakozás után. FVM Kommunikációs Önálló Osztály. Sajtóanyag 2004. június 1. BÉLÁDI K. – BORBÉLYNÉ TAKÁCS K. – KERTÉSZ R. – KOLOZSINÉ CSONTOS M. (2000): Standard fedezeti hozzájárulások kalkulációja az EUkonform üzemosztályozási rendszer megvalósításához. Budapest: AKII. 9.p. BETHELENDI A. (2004): Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálata. Budapest: HVB Bank. 7.p. BÍRÓ T. – PUCSEK J. – SZTANÓ I. (2001): Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. Perfekt Rt. 1-259.p. BODNÁR K. (2005): Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálata. Budapest: HVB Bank. 7.p. BORSZÉKI É. – SZÉLES ZS. (2001): Institutional system of agricultural financing. Otto-Friedrich-Universität Bamberg, ITE 5-7 July 2001. Conference on “Integration and Transformation in Albania, Hungary, and Macedonia” ISBN 3-931052-25-7 43-60.p. BORSZÉKI É. (2003): Az agrárgazdaság jövedelmezőségi és felhalmozási viszonyai. Gazdálkodás, XLVII. évfolyam 4. sz. 2-12.p. BREALEY – MYERS (1999): Modern vállalati pénzügyek. Budapest: Panem. 193-209.p. BURGERNÉ GIMES A. (1997): A mezőgazdasági föld vételára és bérlete. Statisztikai Szemle 1997. 1. szám. 28-43.p. BURGERNÉ GIMES A. (1996): A magyarországi földpiac. Statisztikai Szemle 1996.5-6.szám 411-420.p. E.N. CASTLE – M.H. BECKER – A.G. NELSON (1992): Farmgazdálkodás (Farm Business Management) Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1-344.p. CHIKÁN A. (2003): Vállalatgazdaságtan. Budapest: AULA. 53-58.p.,407455.p. D.W. PEARCE (Szerk.) (1993): A modern közgazdaságtan ismerettára. Budpest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 264.p. FAZEKAS G. (Szerk.) (2004): Vállalati pénzügyi döntések. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügyi Intézet, Tanszék Kft. Kiadó. 19-35.p.
123
[19] FAZEKAS G. (Szerk.) (2003): Bevezetés a pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügyi Intézet, Tanszék Kft. Kiadó. 523-572.p. [20] FEKETE I. (1990): Agrárgazdasági irányzatok 1990. Budapest: Agrárinformációs Vállalat [21] GERGELY S. (1998): A jelzáloghitelezés (agrár) lehetőségei és korlátai. Gazdálkodás, XLII. évf. 3. sz. 31-37.p. [22] GŐSI ZS. – dr. HETYEY I. – dr. JUHÁSZ T. – dr. JUHÁSZ T-NÉ – SZABÓ B-NÉ: Vállalakozási ismeretek. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2002. (p.145.) [23] GRÁF J. (2006): Költségvetés 2006. FVM [24] HALMAI P. (Szerk.) (1995): Az Európai Unió agrárrendszere. Budapest, Mezőgazda. 54.p. [25] HALMAI P. (2004): A reform ökonómiája. Budapest: KJK KERSZÖV Kiadó. 189-210.p. [26] HARNOS ZS. (Szerk.) (1993): Biometriai módszerek és alkalmazásaik Minitab programcsomaggal. Gödöllő: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Statisztikai és gazdaságelemzési Tanszék. 185-2002.p. [27] Helyzetkép Magyarország társadalmáról és gazdaságáról. Budapest: KSH. 1992. 15-19.p. [28] HUNYADI L. – VITA L. (2002): Statisztika közgazdászoknak. Budapest: KSH. 505-568.p. [29] ILLÉS I.-NÉ (2002): Társaságok pénzügyei. Budapest: Saldo Pénzügyi tanácsadó és Informatikai Rt. 2003-255.p. [30] J. B. PENSON – D. A. LINS (1980): Agricultural finance an introduction to micro and macro concepts. PRENTICE-HALL Inc, Englewood Cliffs, N. J. (USA) 13-37.p. [31] KAPRONCZAI I. (Szerk.) (2003): A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház. 4951.p. [32] KAPRONCZAI I. – TOMKA J. (1991): Költség-, ár- és jövedelemviszonyok a mezőgazdasági kis- és nagyüzemekben. Közgazdasági Szemle, XXXVIII. évfolyam. 1.sz. 57-67.p. [33] KOVÁCS G. (szerk.) (2003): A tesztüzemek 2002. évi gazdálkodásának eredményei. Budapest: AKII. 135.p. [34] KESZTHELYI SZ. (2005): A tesztüzemek 2004. évi gazdálkodásának eredményei. Budapest: AKI. 47.p [35] KESZTHELYI SZ. – KOVÁCS G. (2004): A tesztüzemek 2003. évi gazdálkodásának eredményei. Budapest: AKI. 9.p. [36] KISS I. (2005): Körkép: Vállalatfinanszírozás ’04. HVB Bank, Közgazdasági Főosztály. 2005.02.09. [37] KISS I. – NAGY T. (2004): Jövedelmezőség és finanszírozás az APEH 2003. évi adatai tükrében. Budapest: HVB Bank. 1-19.p. 124
[38] KOPÁNYI M. (1999): Mikroökonómia. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 127-131.,555.p., 422-424.p. [39] KOSTYÁL R. – KOSTYÁL R.-NÉ – PINTÉR J. (2000): Agrárpénzügyek kézikönyve. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.. 56-58.p. [40] KOVÁCS G. (2001): Adatszolgáltató mezőgazdasági üzemek az EU információs rendszerében (FADN). Gazdálkodás, XLV.évfolyam 6. Szám 63-66.p. [41] KOVÁCS T. (2001): A mezőgazdaság üzemi szerkezete tíz évvel a rendszerváltás után. Gazdálkodás, XLV. évf. 6. szám 44-58.p. [42] KRÉNUSZ Á. (2005): Bevezetés a tőkeszerkezet meghatározó tényezőinek elméletébe és gyakorlatába. Hitelintézeti Szemle, IV. évfolyam, 2. szám. 1535.p. [43] LACZKA S.-NÉ (2003): A mezőgazdaság strukturális változása a kilencvenes években. Budapest: KSH. 1-87.p. [44] LOVÁSZY CS. (1999): Termőföld-tulajdonváltás Magyarországon, 19881998. Budapest: GJW-CONSULTATIO Kiadó. 96-97.p. [45] MADARI Á. (2003): Gazdálkodj okosan az Európai Unióban. Budapest: Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. 3.p. [46] MAGDA S. (1998): mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája. Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. 21-22p. [47] M. RIZOV (2005): Does individualization help productivity of transition agriculture? Agricultural Economics. IAAE Vol. 33, No. 2. September 2005. 215-217. p. [48] MESKÓ A. (2002): A külföldi működő tőke Magyarországon 1999-2000. Budapest: KSH. 10.p. [49] MOLNÁR J. (Szerk.) (1993): Közgazdaságtan. Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Kft. 161.p., 13p.,49., 73-76 p. [50] MOLNÁR J. – FARKASNÉ F. M. (2003): A makrogazdasági környezet néhány meghatározó elemének hatása az agrárgazdaságra. SZŰCS I. (Szerk.): Birtokviszonyok és mérethatékonyság. Budapest: Agroinform Kiadó. 9-29.p. [51] M. TRACY (1994): Élelmiszertermelés és mezőgazdaság a piacgazdaságban. Keszthely: Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Nyomda. 126-140.p. [52] NAGY I. (1993): „A saját tőke, mint a versenyképesség motorja”. Pénzügyi Szemle 1993. 7. szám 555-559.p. [53] NÉMETH E. (Szerk.) (2006): A KSH jelenti 2005/11. Budapest: KSH. 166.p. [54] P. A. SAMUELSON – W. D. NORDHAUS (1993): Közgazdaságtan II. Mikroökonómia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 948.p., 848864p. [55] PETE N. (2005): Az EU agrárgazdasága. MARJÁN A. (szerk): Az Európai Unió gazdasága. Budapest: HVG. 677-717.p. [56] POPP J. (2004): Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. Budapest: Európai Agrárpolitikai Kft. 65-76.p. 125
[57] POTORI N. – UDEVECZ G. (2004): Az EU csatlakozás várható hatásai a magyar mezőgazdaságban 2006-ig. Budapest: AKI. 2004/7. sz. Agrárgazdasági tanulmányok. 1-105.p. [58] PUPOS T. (1999): Vállalkozások finanszírozása a mezőgazdaságban. Budapest: mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. 7-55.p. [59] RÁCZ I. (2003): Adóismeretek. Budapest: Perfekt. 11-13.p. [60] RAMANATHAN R. (2003): Bevezetés az ökonometriába alkalmazásokkal. Budapest: Panem Könyvkiadó. 535-544.p. [61] RAPPAI G. (2001): Üzleti statisztika Excellel. Statisztikai módszerek a társadalmi és gazdasági elemzésekhez. Budapest: KSH. 170-195.p. [62] SOMOGYI S. (Szerk.) (2002): A tudomány módszertana. Keszthely: Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Nyomdája. 221.p. [63] ROSS – WESTERFIELD – JORDAN (2005): Corporate Finance Fundamentals. McGaw-Hill International Edition (Seventh edition) 385391.p.; 468-498.p. [64] RÓTH J. – ADORJÁN CS. – LUKÁCS J. – VEIT J. (2004): Számviteli esettanulmányok. Magyar Könyvvizsgáló Kamara, Oktatási Központ Kft. 338.p. [65] SZÉKELYI. M. – BARNA I. (2004): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Budapest: Typotex Kiadó. 109-132.p. [66] SZÉLES ZS. (2003): A farmszintű támogatások összehasonlítása Magyarországon és az Európai Unióban. [SZŰCS I. (szerk.): Birtokviszonyok és a mérethatékonyság. Budapest: AGROINFORM Kiadó] 171-217.p. [67] SZÉLES ZS. (1999): Hol tart a földjelzálog-hitelezés? Gazdálkodás, XLIII. évfolyam 1999.4. szám. HU ISSN 0046-5518 49-54.p. [68] SZŰCS I. (1993): A földjelzálog intézményrendszerének elvi alapjai. Budapest: AKII. [69] SZŰCS I. (1998): A föld ára és bére. Budapest: AGROINFORM Kiadó. 199.p.,7-12.p. [70] SZŰCS I. (Szerk.) (2004): Alkalmazott statisztika. Budapest: Agroinform Kiadó. 345-405.p. [71] SZŰCS I. (1989): A reálfolyamatok elemzésének új szempontjai az agrárszférában. Gazdálkodás, XXXIII. évf. 1.sz. 31-37.p. [72] TANK E. (1999): Föld és elsajátítás. Budapest: Agroinform Kiadó. 9.,11.,145.,149.p. [73] TÉTÉNYI V. (2001): Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek Budapest: (012/2001). Perfekt. 289-302.p. [74] TÉTÉNYI Z. – GYULAI L. (2001): Vállalkozásfinanszírozás. Budapest: SALDO. 11-39.p. [75] TOMCSÁNYI P. (2000): Általános kutatásmódszertan. Budapest: Szent István Egyetem, Országos Mezőgazdasági minősítő Intézet. 14-15.p. 126
[76] TÓTH ZS – NOVÁK Z. – FARKASNÉ F. M. (2003): A várakozások a beruházások és a finanszírozás összefüggése a magyar mezőgazdaságban. AVA. 2003. április 1-2. [77] VARGA GY. (1984): A gazdaságirányítás fejlesztésének irányelvei az agrártermelésben. [BALOGH S. – KOVÁCS K. (szerk.): Az élelmiszeripar irányítási rendszerének továbbfejlesztése. Műhelytanulmányok.] Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet. 13-64.p. [78] VARGA J. (1971): A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest: AK. 340.p. [79] Z. HACHERROVÁ – R. HULÍK – I. PRIBILOVICOVÁ (2003): The state and development of financial structure in agricultural co-operatives. Agricultural Economics – Chech, 49 (8) 369-374.p. Egyéb források [80] 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról [81] 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. [82] 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról [83] 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról. [84] 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről [85] 2001. évi CXVII. törvény a családi gazdaság, a családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagjai fogalmát [86] 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozási adóról. [87] 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól. [88] 2003. évi XCII törvény az adózás rendjéről [89] 2004. évi XLVIII. törvény a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról 23-30§ [90] 317/2001. kormány rendelet a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kisés középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatásról és állami kezességvállalásról [91] 326/2001. kormány rendelet a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szól [92] 54/1997 VIII. 1. FM rendelete: A termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről. [93] 85/377 EEC Határozat. A Bizottság 1985. június 7-i Határozata a gazdaságok Közösségi tipológiájának létrehozásáról. III. melléklet [94] A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája (1900). Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, XIV. kötet [95] A regisztrált gazdasági szervezeteke száma 2005. II. negyedév. A KSH jelenti (gyorstájékoztató) (2005). Budapest: KSH. 1-5.p. [96] A vállalatok pénzügyi adatai (2004) 1999-2002. Budapest: KSH. CD kiadvány [97] Általános mezőgazdasági Összeírás 2000. - területi Adatok. Budapest: KSH 2000. 127
[98] Az 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról [99] Az APEH világa (2001). Budapest: APEH. 126-131.p. [100] Az APEH világa (2002). Budapest: APEH. 160-165p.; [101] Department of Agriculture, Food and Rural Development, Government of Ireland. 1999/2000 Annual review and outlook for agriculture, food and rural development [102] FHB Rt. 2004. IV. negyedévi tőzsdei gyorsjelentése [103] FRISSNÉ TÓTH I. (Szerk.) (2003): A magyar régiók zsebkönyve 2002. Budapest: KSH. 28.,32.p. [104] FRISSNÉ TÓTH I. (Szerk.) (2004): A magyar régiók zsebkönyve 2003. Budapest: KSH. 28.,32.p. [105] FRISSNÉ TÓTH I. (Szerk.) (2005): A magyar régiók zsebkönyve 2004. Budapest: KSH. 28.,32.p. http://www.akii.hu/informatika/vallalk_elemz/ [106] KOVÁCS G. – KESZTHELYI SZ. (1999): A Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat az Európai Unióban. AKII [107] Magyar statisztikai zsebkönyv 1999 (2000). Budapest: KSH. 150-151.p. [108] Magyar statisztikai zsebkönyv 2000 (2001). Budapest: KSH. 160-161.,230.p. [109] Magyar statisztikai zsebkönyv 2001 (2002). Budapest: KSH. 168-169.p. [110] Magyar statisztikai zsebkönyv 2002 (2003). Budapest: KSH. 170-171.p. [111] Magyar statisztikai zsebkönyv 2003 (2004). Budapest: KSH. 166-167.p. [112] Magyar statisztikai zsebkönyv 2004 (2005). Budapest: KSH. 167.,198.p. [113] Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 1999 (2000). Budapest: KSH. 35.p. [114] Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2001 (2002). Budapest: KSH. 56.p. [115] Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2002 (2003). Budapest: KSH. 58.p., 35.p. [116] Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003 (2004). Budapest: KSH. 35.p. [117] Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003 (2004). Budapest: KSH. 37.,56.p. [118] Mezőgazdasági termelés 2000 (2001). Budapest: KSH. 22.p. [119] Mezőgazdasági termelés 2001 (2002). Budapest: KSH. 26.p. termelés 2004 (2005). Budapest: KSH. [120] Mezőgazdasági 20.,28.,29.,30.,34.,36.,39.,48.p. [121] MOLNÁRFI E. (2005): Főbb munkaügyi folyamatok 2005. január-március. Budapest: KSH [122] Nemzetközi statisztikai évkönyv 2004 (2005). Budapest: KSH. 58.p.,194195.p. [123] Növekedés és egyensúly a magyar nemzetgazdaságban. (2005. július) ECOSTAT adatbázis 2005/7. szám [124] National Agricultural Statistics Service - NASS (2001): Farms and Land in Farms. United States department of Agriculture. 18.p., 1.p. [125] 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről. [126] www.fvm.hu [127] www.gov.mvh.hu 128
2. melléklet. Agrártámogatás Magyarországon, 1995-2004 (Millió Ft) 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004 Évek Vállalkozások folyó támogatása a/ Folyó kiadások és jövedelemtámogatások 90659,2 Piacra jutási támogatás 47530,5 45078,9 38564,9 38964 56874,7 49140,2 32291,3 43209 51207,3 29731,6 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 11620,3 16387,9 18348,6 29962,5 40776,1 47285 83872,4 67188,8 66658,8 60927,6 Agrárgazdasági kezességvállalás 2640 435,9 179,4 329,5 Egyedi termelési és egyéb vállalati támogatások -mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beruházások kamattérít 212,4 30,7 100,5 21,8 8,2 0,5 Erdőkárok felszámolásának támogatása 200 129,1 201,3 260,8 235,7 231,3 292,3 316,3 298,8 108 Reorganizációs támogatás 7453,3 10878 4147 2968,7 823,1 363,4 77 20,3 Családi vállalkozások különn támogatása 7992 Támogatási célelőirányzatok és egyéb támogatás b/ Fejlesztési típusú támogatások 27459,9 Agrárgazdasági beruházások támogatása 3200 15397,7 19760 30360 26275 27728,2 55645,4 64862,8 50680,9 22082,9 meliorációs és öntözésfejlesztési támogatás 1445,6 1282,8 1776,1 2117,1 1391 2275 1452 1452 3510 1174,9 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás támogatása 999,6 1000 1300 1400 2055,2 2576,7 5700 5606,9 4840 4202,1 Erdészeti közcélú feladatok támogatása 300 200 200 300 392,1 979 1230 1230 867,2 Erdei vasutak működtetési támogatása 51 58 65 65 98 102,8 110 110 150 763,1 Jóléti, parkerdő fenntartásának támogatása 68 79 85 82,7 91,2 200,7 210 206,7 240 a/ Folyó kiadások és jövedelemtámogatások 209,9 Nem biztosítható elemi károk enyhítése 1977,8 259,4 23,4 25 0 9873 209,9 Agrárinformatika, farmgyakorlat, egyéb célok támogatása 0 300 250 200 224,3 362,2 280 225 52,4 0 Állatkártérítés 1874,5 2565,9 2198,7 2418,9 1487 1487 2237 1574 1878,6 Vidékfejlesztési célfeladatok 1972,5 5548,8 5071,6 4273,8 1803,4 Agrárhitelek törlesztési támogatása és elemi kár 59947,7 Agrárkörnyezetvédelem, szolgáltatás, logisztika támogatása 7755 1655,8 SAPARD programok támogatása 1476,9 14949,5 KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN 73080,7 92696,6 87364,3 110879 131728 134728 190861 260112 203638 139817
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002. KSH Budapest 2003. (p.64-67), Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2004. KSH Budapest 2005. (p.62-65)
129
3. melléklet. A csatlakozási tárgyalások eredményei Elért kvóták és hozzájuk tartozó támogatások Egys.t Kvóta 100% ám. (EUR) (EUR)
2004 55% (Ft)
2005 60% (Ft)
4,73 I. Növénytermesztés 297,99 3487792 1040546449 138782882635 150463016525 GOF1 növények regionális hozam (t/ha) 344,5 2500 861250 114869219 124536750 GOF növények bázisterülete (ha) 138,9 4305 597965 79753582 86465739 Durumbúza hagyományos1a termesztő terület (ha) 163,215 3222 525186 70046683 75941896 Rizs (ha) –3,1 t/ha regionális hozam 90 2061 185490 24739729 26821854 Kender, len (t)2 181 1954 353674 47171270 51141260 Egyéb hüvelyesek (csicseriborsó, lencse, takarmánybükköny) (ha) 2307 12355 Dohány összesen (t) 2980 5768 17188640 2292534860 2485477344 Dohány Virginia (t) 2384 6587 15703408 2094442042 2270712797 Dohány Burley (t) 321,437 7235 2325600 310176900 336281760 Vetőmagok (t) 480 36 17280 230720 2498688 Komló (ha) 1078304942 143818921639 155922894613 Növény összesen II. Állattenyésztés 200 94620 18734760 2498748615 2709046296 Speciális húsmarha támogatás prémium 3 (db) 210 117000 23400000 3120975000 3383640000 Anyatehén támogatás (db) 65 235998 Szarvasmarha vágási támogatás (felnőtt + borjú) (db) 50 94439 4721950 629790081 682793970 Vágási támogatás borjú (db) 80 141559 11324720 1510434530 1637554512 Vágási támogatás felnőtt (db) 2936076 391599137 424556590 Szarvasmarha kiegészítő támogatás (euró) 21 1146000 24066000 3209802750 3479943600 Anyatehén támogatás (db) 1211510 161585146 175184346 Juh kiegészítő támogatás (euró) 31 0 0 Kecseke (db) 86395016 11522935259 12492719314 Állat összesen III. Tej 5,75 1947280 11196860 Tejprémium 20054 11,49 1990060 22856789 13719473 Tejprémium 2006 17,24 1990060 34308634 Tejprémium 2007-től 155341856898 168429333400 A teljes támogatás (Ft) (I.-II.-III.)5 IV. kvótás termék, 100% támogatással (már a csatlakozást követő első évtől kezdődően) Egys.tám(euró) Kvóta 100% (euró) 68,83 49593 3413486 Szárított takarmány (t)6 34,5 130790 4512255 Paradicsom feldolgozás (t) 47,7 1616 77083 Őszibarack feldolgozás (t) 161,7 1031 166713 Körte feldolgozás (t) 8169537 Összesen Megjegyzés 1 GOF növények: Durumbúza, egyéb búza és kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica, szemescirok, hajdina, köles és madárköles; egyéb gabonafélék, csemege kukorica Szójabab, káposzta- réparepcemag, napraforgómag Borsó, lóbab édes csillagfürt
130
2006 65% (Ft)
160634358064 132955469 92310847 81075589 28635019 54598424
2653496300 2424213610 359014500 2667600 166463325421 2892178575 3612375000
728951031 1748253650 453256733 3715188750 187026856 13337230595
22300612 179822856628
100% Ft7 827770401 1094221838 18692676 40427830 1981112744
Lenmag Rostlen, rostkender 1a Hagyományos durumbúza területek: Dél-Dunántúl, Mezőföld, Dél-Duna Menti Síkság, KözépAlföld, Berettyó-Körös-maros vidéke, Győri-medence, Hajdúság 2 feldolgozói támogatás, a megtermelt rost mennyisége után (t) 3 Speciális húsmarha támogatás = hízómarha támogatás 4 A tejprémium aktuális összege a 2005-2006. Évi kifizetésekben szerepel, a teljes kifizetés 2004-re kalkulált összegben nem 5 A PM hivatalos árfolyamprognózisa szerint (2004 – 242,5; 2005 – 241; 2006 – 23705 Ft/euró) A teljes támogatás összege a 2004. Évi árfolyam alapján szerepel 6 Feldolgozói támogatás, a szárított takarmány mennyisége után (t) 7 2004-es árfolyamon számolva Forrás: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban. Magyar Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 2004. (p.26)
131
4. melléklet. Az AVOP keretében igényelhető támogatások mértéke, 2004-2006 Támogatás megnevezése:
A falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése
A halászati ágazat strukturális támogatása
A LEADER + A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése
Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése
Fiatal gazdálkodók induló támogatása
Mezőgazdasági beruházások támogatása
Forrás összege (HUF)
872 400 000.-
341 445 000.-
Támogatás mértéke 75% hátrányos helyzetűnek nevezett kistérségben található önkormányzatok esetén: 85%; Vállalkozási célú (vállalkozási tevékenység ellátását szolgáló) fejlesztés esetén: 50% A környezetvédelmi követelmények messzemenő figyelembevétele mellett a geotermikus energiát hasznosító iparszerű intenzív haltermelő rendszerek építése és korszerűsítése;
60 000 000.-
A támogatás százaléka és összege projektenként változó.;
4 884 740 000.(19 155 800.- EUR )
100 000 000.-
3 156 400 000.-
min. 500 000.max. 80 000 000.-
3 529 000 000.-
714 000 000.-
55 336 600 000.-
Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása
381 000 000.(6 385 280.- EUR)
Vidéki jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése
1 506 800 000.-
40% egyéb helyi támogatásból (az összes elszámolható költség 50%ig kiegészíthető) Kizárólag az ember és környezete biztonságát növelő fejlesztések esetében: a beruházás összes elszámolható költségének 50%-a
Munkahelyek megőrzése, és új munkahelyek létrehozása,
45% Kedvezőtlen adottságú területeken: + 10%; - Fiatal gazdálkodók esetében: + 5%; Fiatal gazdálkodók, kedvezőtlen adottságú területeken: + 15% (az első vállalkozás indulásától számított 5 éven belül)
90% speciális roma agrár képzések esetében 100%
Forrás: www.fvm.hu az AVOP pályázatok alapján saját szerkesztés
132
Támogatás min. és max. összege (HUF)
min. 30 000 000.max. 500 000 000.-
6 375 000.A tőkejuttatáshoz kapcsolódóan megfelelő összegű kamattámogatás is nyújtható;
min. 1 000 000.max. 90 000 000.-
90 000 000.a támogatás fajlagos értékének felső határa: egy egy tanfolyam résztvevőjére az összes elszámolható költségből maximum: 100 ezer Ft/fő;
5. melléklet. Az AVOP egyes intézkedései címén kifizetett támogatások 2006.03.02-ig AVOP intézkedések
1.1. Mezőgazdasági beruházások támogatása 1.3. A halászati ágazat strukturális támogatása
Kifizetett támogatási összeg (Ft)
18.094.381.012 85.098.274 124.069.207
1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése 3.2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.4. A falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése
129.955.552 3.144.801.535 152.024.563 1.269.692.430 1.189.789.530
3.5. A LEADER +
50.555.324.
4.1. Technikai segítségnyújtás
608.763.135
Összesen
24.849.130.562
Forrás: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (www.gov.mvh.hu) közzétett havi jelentések alapján saját szerkesztés
honlapján
133
6. melléklet. Néhány állati termék egy főre jutó termelése, 2001 (kg/fő) Ország Világ összesen Ausztria Belgium és Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország EU-15 Csehország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Szlovákia Szlovénia USA Ausztrália Kína
Összes hús 39 105 158 288 64 107 47 176 55 79 72 74 126 95 76 68 24 53 116 54 86 133 197 51
Tehéntej 81 413 346 874 482 421 73 655 247 344 205 186 156 323 268 311 362 520 210 205 326 263 588 7
Tyúktojás, db 153 216 331 260 206 318 203 738 190 195 220 194 250 251 331 199 206 193 276 223 206 321 138 279
Forrás: Nemzetközi statisztikai zsebkönyv 2001. KSH, 2002. (p.194-495.) adatai alapján
134
Néhány növényi termék egy főre jutó termelése, 2001
(kg/fő) Ország Világ összesen Ausztria Belgium és Luxemburg Finnország Franciaország Görögország Németország Olaszország Portugália Spanyolország EU-15 Csehország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Szlovákia Szlovénia USA Ausztrália Kína
Összes gabona 333 586 235 754 1029 368 606 361 118 474 534 707 705 397 752 1477 646 251 1125 1607 312
Ebből: Burgonya Zöldég Gyümölcs Búza Kukorica 92 98 50 110 77 187 196 86 76 132 153 35 262 168 69 96 157 46 4 542 278 110 132 190 141 174 85 396 374 277 44 160 33 53 112 195 36 303 335 14 80 125 236 173 137 117 77 301 409 242 107 121 141 155 440 38 147 49 55 243 36 528 141 82 176 299 55 19 345 374 93 40 505 771 89 182 170 352 134 75 95 51 82 144 96 53 153 189 825 70 132 108 1031 22 64 101 162 73 86 50 223 56
Forrás: Nemzetközi statisztikai zsebkönyv 2001. KSH, 2002. (p.187-188.) adatai alapján
135
7. melléklet. Mezőgazdasági beruházások az egyes régiókban, 2002-2004
Beruházások, 2002 Mezőgazdaság (A,B) milliárd Ft 1386,9 11,0 Közép- Magyarország 232,1 14,7 Közép-Dunántúl 221,2 9,3 Nyugat-Dunántúl 137,6 13,7 Dél-Dunántúl 171,7 7,7 Észak-Magyarország 191,0 17,9 Észak-Alföld 166,9 18,5 Dél-Alföld 2507,4 92,8 Összesen ebből: Budapest 1120,2 3,9 hat régió 1120,5 81,8 Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2002. KSH, 2003. (p.28.) Régiók
Összesen (A-O)
Ipar (C,D,E) 287,4 138,5 131,2 57,9 83,1 71,1 55,0 824,1 259,1 686,8
Beruházások, 2003 Mezőgazdaság (A,B) milliárd Ft 1225,5 11,6 Közép- Magyarország 255,0 15,9 Közép-Dunántúl 231,0 13,1 Nyugat-Dunántúl 166,9 19,8 Dél-Dunántúl 241,6 11,0 Észak-Magyarország 195,3 22,2 Észak-Alföld 183,8 22,5 Dél-Alföld 2499,1 116,1 Összesen ebből: Budapest 1025,0 3,1 hat régió 1273,6 104,5 Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2003. KSH, 2004. (p.28.) Régiók
136
Összesen (A-O)
Ipar (C,D,E) 320,7 162,2 142,7 74,5 158,9 83,5 65,1 1007,5 233,2 536,7
Beruházások, 2004 Mezőgazdaság (A,B) milliárd Ft 1373,0 9,1 Közép- Magyarország 331,6 12,5 Közép-Dunántúl 246,4 9,4 Nyugat-Dunántúl 164,5 14,5 Dél-Dunántúl 254,2 7,1 Észak-Magyarország 196,6 16,2 Észak-Alföld 192,5 19,0 Dél-Alföld 2759,6 87,9 Összesen ebből: Budapest 1140,3 3,4 hat régió 1385,7 78,7 Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. (p.28.) Régiók
Összesen (A-O)
Ipar (C,D,E) 337,7 230,5 161,5 77,3 169,1 85,6 73,3 1135,0 258,0 797,3
A mezőgazdasági beruházások megoszlása régiónként A mezőgazdasági beruházások megoszlása 2002 2003 2004 11,85% 9,99% 10,35% Közép- Magyarország 15,84% 13,70% 14,22% Közép-Dunántúl 10,02% 11,28% 10,69% Nyugat-Dunántúl 14,76% 17,05% 16,50% Dél-Dunántúl 8,30% 9,47% 8,08% Észak-Magyarország 19,29% 19,12% 18,43% Észak-Alföld Dél-Alföld 19,94% 19,38% 21,62% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% Forrás: a KSH adatai alapján saját szerkesztés Régiók
137
8. melléklet. A mezőgazdasági, vad-, erdőgazdálkodási és halászati szervezetek száma Gazdálkodási forma Jogi személyiségű gazdasági társaság - Korlátolt felelősségű társaság - Részvénytársaság Szövetkezet Egyéb jogi személyiségű vállalkozás Átalakulásra kötelezett állami vállalat és egyéb gazdasági szervezet Jogi személyiségű társas vállalk. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - Közkereseti társaság - Betéti társaság Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás Megszűnő gazdálkodási forma Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Társas vállalkozás összesen Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen
1996 4 008 3 805 191 1930 663
1997 4723 4516 204 1915 908
1998 4932 4725 197 1715 1046
33 5765
29 6630
16 7568
10 7703
4 8100
2274
2876
3022
3381
2183
2773
2925
2 136
3 130
2 412 8 177 18 288 26 465
3 009 9 639 22 682 32 321
Forrás: a KSH adatai alapján saját szerkesztés
138
Működő szervezet 1999 2000 5159 5518 4909 5255 242 259 1832 1886 1105 1154
1995 3 378 3 185 179 1965 389
2001 5933 5614 316 1808 1182
2002 6003 5689 312 1654 1123
2003 6118 5799 318 1556 1111
2004 6485 6163 321 1478 1073
3 8581
3 8926
2 8782
1 8786
9036
3567
3961
3291
3463
3806
4121 156 3965
4142 155 3987
4076 142 3934
4144 136 4008
19 113
24 102
19 83
12 31
19 12
18 3
32 1
82 2
3154 10722 24427 38149
3507 11210 27832 39042
3669 11769 26434 38203
4004 12565 26595 39160
4152 13078 24583 37661
4163 12945 25167 38112
4109 12895 27592 40487
4228 25880 13264 39144
9. melléklet. A külföldi érdekeltségű mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászat vállalkozások főbb adatai és arányuk a nemzetgazdaságon belül, 1995–2002 (Milliárd Ft) 1999 2000 2001 Évek A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma ágazatonként (db), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 785 823 851 907 877 885 862 ÖSSZESEN 24 612 25 670 26 083 26 265 26 435 26 634 26 809 Arányuk (%) 3,1895 3,2061 3,2627 3,4533 3,3176 3,3228 3,2153 A külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje ágazatonként (milliárd Ft), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 23,4 27,1 28,9 51,2 50,4 55,0 76,1 ÖSSZESEN 1 994,0 2 467,9 4 260,3 4 994,2 6 603,6 7 109,7 7 884,4 Arányuk (%) 1,1735 1,0981 0,6784 1,0252 0,7632 0,7736 0,9652 A külfölditőke-befektetések ágazatonként (milliárd Ft), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 18,3 20,8 21,6 40,3 40,9 45,4 67,4 ÖSSZESEN 1 432,1 1 882,7 3 202,3 3 913,8 5 031,5 5 576,6 6 292,1 Arányuk (%) 1,2778 1,1048 0,6745 1,0297 0,8129 0,8141 1,0712 A külföldi érdekeltségű vállalkozások nettó árbevétele ágazatonként (milliárd Ft), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 32,2 43,4 54,0 78,1 71,9 85,4 99,1 ÖSSZESEN 4 208,0 5 747,8 8 118,9 10 472,7 12 628,2 15 406,5 18 392,1 Arányuk (%) 0,7652 0,7551 0,6651 0,7457 0,5694 0,5543 0,5388 A külföldi érdekeltségű vállalkozások bruttó hozzáadott értéke ágazatonként (milliárd Ft), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 7,3 9,6 11,8 21,8 18,5 22,8 25,5 ÖSSZESEN 844,4 1 143,5 1 732,2 2 167,4 2 456,8 2 890,0 3 284,5 Arányuk (%) 0,8645 0,8395 0,6812 1,0058 0,7530 0,7889 0,7764 Az alkalmazásban állók száma a külföldi érdekeltségű vállalkozásokban ágazatonként (fő), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 4 679 5 296 5 765 6 807 6 540 6 413 6 245 ÖSSZESEN 452 846 472 479 515 611 542 446 550 170 583 034 590 741 Arányuk (%) 1,0332 1,1209 1,1181 1,2549 1,1887 1,0999 1,0571 Bruttó átlagkeresetek a külföldi érdekeltségű vállalkozásokban ágazatonként (forint/év), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 520 663 607 820 697 236 964 494 895 971 1 013 927 1 210 559 ÖSSZESEN 677 242 849 634 1 025 211 1 230 400 1 462 158 1 647 552 1 873 264 Arányuk (%) 76,8799 71,5390 68,0090 78,3887 61,2773 61,5414 64,6230 A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai ágazatonként (milliárd ft), 1995–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 2,1 1,7 5,9 6,2 7,0 4,2 6,8 ÖSSZESEN 318,7 444,2 565,9 716,5 830,8 982,5 962,2 Arányuk (%) 0,6589 0,3827 1,0426 0,8653 0,8426 0,4275 0,7067 Gazdasági ág, ágazat
1995
1996
1997
1998
2002
887 26 797 3,3101 98,3 8 663,4 1,1347 87,2 6 995,2 1,2466 109,7 19 062,8 0,5755 29,4 3 625,1 0,8110 6 090 555 506 1,0963 1 353 044 2 098 984 64,4619 7,7 871,8 0,8832
Forrás: A külföldi tőke Magyarországon 1995-2002. Budapest: KSH, 2004. 17-52.p. 139
10. melléklet. A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai anyagiműszaki összetétel szerint, 1995–2002 (Milliárd Ft) Építési Gazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
1,0 112,0
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
0,9 160,9
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
4,1 209,2
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
2,7 260,2
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
2,7 261,5
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
1,5 281,3
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
1,0 297,6
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ÖSSZESEN
2,0 273,8
Belföldi- Import- Egyéb gépberuházás 1995 0,4 0,5 0,2 69,5 112,6 24,6 1996 0,3 0,4 0,1 84,4 162,3 36,6 1997 0,5 0,8 0,5 117,3 190,5 48,9 1998 1,6 1,5 0,4 158,7 240,7 56,9 1999 2,4 1,2 0,7 220,0 348,1 1,2 2000 1,4 0,6 0,7 252,5 442,3 6,4 2001 2,0 1,2 2,6 261,1 396,4 7,1 2002 1,8 1,0 2,9 262,2 329,9 5,9
Összes
2,1 318,7 1,7 444,2 5,9 565,9 6,2 716,5 7,0 830,8 4,2 982,5 6,8 962,2 7,7 871,8
Forrás: A külföldi tőke Magyarországon 1995-2002. Budapest: KSH, 2004. 38-45.p.
140
11. melléklet. A külföldi tőke alakulása származási országok szerint, 1998–2002 (Milliárd Ft) Gazdasági ág, ágazat
1998
1999
2000
2001
2002
A német érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 5,6 1,7 2,1 2,2 4,2 ÖSSZESEN 1 615,3 2 194,1 2 086,3 2 112,5 2 257,4 A holland érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 4,8 9,3 9,9 24,5 38,4 ÖSSZESEN 558,1 688,3 814,4 942,8 1 040,7 Az osztrák érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 1,4 1,5 1,6 0,0 -0,4 ÖSSZESEN 350,2 397,0 495,4 678,5 763,3 Az amerikai érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 4,6 6,3 7,9 9,8 12,4 ÖSSZESEN 268,6 327,4 423,1 559,9 583,5 A francia érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 1,0 1,0 1,4 2,0 0,3 ÖSSZESEN 221,1 269,2 307,6 342,8 370,6 A japán érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat – – – – – ÖSSZESEN 31,1 36,9 36,8 105,0 122,6 A belga érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 0,5 0,5 0,4 0,9 1,4 ÖSSZESEN 66,4 68,7 117,5 139,0 149,1 Az olasz érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 0,7 1,0 1,3 1,8 1,1 ÖSSZESEN 82,4 104,8 111,2 141,0 143,4 A svájci érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 4,1 4,8 5,5 3,6 3,7 ÖSSZESEN 71,5 82,6 85,8 93,1 89,3 Az angol érdekeltségű vállalkozások tőkebefektetése ágazatonként, 1998–2002 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 0,4 0,3 1,0 0,4 2,2 ÖSSZESEN 65,6 48,4 45,6 69,1 77,2 Külföldi tőke beáramlás a mezőgazdaságba, erdőgazdálkodásba és halászatba a vizsgált országokból 23,1 26,4 31,1 45,2 63,3 Külföldi tőke beáramlás a magyar gazdaságba a vizsgált országokból 3330,3 4217,4 4523,7 5183,7 5597,1 A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat aránya (%) 0,693631 0,625978 0,68749 0,871964 1,130943
Forrás: A külföldi tőke Magyarországon 1995-2002. Budapest: KSH, 2004. 67-82.p.
141
12. melléklet. Külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása régiónként, 2003
6% 10%
Közép- Magyarország Közép-Dunántúl
3% 5% 10% 6%
60%
Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. 25.p.
142
13. melléklet. Az egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó saját tőke régiónkénti alakulása, 2003
Egy vállalkozásra jutó saját tőke (EFt)
900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 Országosan
Dél-Alföld
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
Dél-Dunántúl
NyugatDunántúl
KözépDunántúl
KözépMagyarország
0
Ré giók
Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2004. KSH, 2005. (p.25.)
143
14. melléklet. A földbirtokok tulajdonmegoszlása, 1949-1990 M.e.:% Állami földhasználat Év
Állami ErdőÖsszesen1 gazdaságok gazdaságok
1949 1953 1960 1963 1970 1980 1990
11,1 10,4 10,4 11,0 10,7 10,7 10,0
11,9 12,4 10,8 11,3 10,9 10,6 11,4
25,4 36,6 34,0 32,0 30,4 30,9 30,8
1949 1953 1960 1963 1970 1980 1990
1,0 12,5 12,1 13,1 13,0 12,9 12,7
0,2 0,3 0,2 0,4 0,3 0,3 0,4
1,1 15,8 13,8 14,2 14,2 14,5 14,2
1
Szövetkezeti földhasználat Mezőgazdasági Egyéb termelő Összesen szövetkezetek szövetkezetek Összes terület 0,5 0,1 0,6 14,5 2,9 17,4 39,3 0,2 39,5 50,3 2,9 53,2 52,3 2,7 55,0 57,0 1,1 58,1 54,1 1,2 55,3 Szántó 0,6 0,2 0,8 20,3 4,3 24,6 52,0 0,3 52,3 66,1 3,6 69,7 66,9 3,3 70,1 75,3 0,9 76,2 72,2 1,0 73,1
Magántulajdon
Mindösszesen
74,0 46,0 26,5 14,8 14,6 11,1 13,9
100 100 100 100 100 100 100
98,1 59,6 33,9 16,1 15,7 9,3 12,7
100 100 100 100 100 100 100
A mezőgazdaságba sorolt költségvetési szervezetek, valamint a mezőgazdaságon és erdőgazdaságon kívüli szervezetek adataival együtt.
Forrás: LOVÁSZY CS. (1999): termőföld-tulajdonváltás Magyarországon, 1988-1998. Budapest: GJW-CONSULTATIO Kiadó. 96-97.p.
144
15. melléklet. A gazdálkodó szervezetek termő- és szántóterületének méret szerinti megoszlása, 2001-2003 2001*-ben Nagyságcsoport, hektár 10 és alatta 11-50 51-100 101-200 201-300 301-400 401-500 501-1000 1001-2000 2001-3000 3001-4000 4001-5000 5001-10000 10000 fölött Összesen
TermőSzántóterülettel rendelkező gazdaságok száma 702 567 1229 836 557 244 569 331 527 480 140 53 126 90 405 377 433 415 171 139 66 41 26 16 23 16 30 2 5004 3607
TermőSzántóterület nagysága, hektár 2766 2132 35155 24420 40039 18162 82000 48379 137540 128512 48323 19000 56463 40377 298563 279009 614648 584666 407890 330285 227095 139232 114305 68601 141828 106876 1127745 32991 3334359 1822643
*Használat szerint, csak a jelentést küldők adatai Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2001 (2002). Budapest: KSH. 56.p. 2002*-ben Nagyságcsoport, hektár 10 és alatta 11-50 51-100 101-200 201-300 301-400 401-500 501-1000 1001-2000 2001-3000 3001-4000 4001-5000 5001-10000 10000 fölött Összesen
TermőSzántóterülettel rendelkező gazdaságok száma 858 645 1259 797 589 311 601 348 608 526 120 55 107 75 390 354 408 394 167 128 55 36 22 10 26 19 32 1 5242 3699
TermőSzántóterület nagysága, hektár 3496 2560 34205 21768 42773 22620 87018 50743 159866 140493 41480 19464 47808 33992 287977 261996 580678 559558 404227 305199 187053 122236 96132 43067 166985 126642 1148863 15509 3288561 1725847
*Használat szerint, csak a jelentést küldők adatai Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2002 (2003). Budapest: KSH. 58.p.
145
2003*-ben Nagyságcsoport, hektár 10 és alatta 11-50 51-100 101-200 201-300 301-400 401-500 501-1000 1001-2000 2001-3000 3001-4000 4001-5000 5001-10000 10000 fölött Összesen
TermőSzántóterülettel rendelkező gazdaságok száma 1153 869 1645 1031 797 428 795 492 628 506 253 187 170 132 466 415 428 385 168 135 44 26 24 11 24 17 32 2 6627 4636
TermőSzántóterület nagysága, hektár 4480 3230 44063 26651 57412 30825 114522 71018 158138 129491 86575 64511 76132 59691 330072 300679 600089 544711 408457 323441 148302 89468 104856 47610 153433 110460 1143430 25415 3429961 1827201
*Használat szerint, csak a jelentést küldők adatai Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003 (2004). Budapest: KSH. 56.p.
146
16. melléklet. A gazdálkodó szervezetek átlagos termőterülete az egyes méretkategóriákban Nagyságcsoport, hektár 10 és alatta 11-50 51-100 101-200 201-300 301-400 401-500 501-1000 1001-2000 2001-3000 3001-4000 4001-5000 5001-10000 10000 fölött Összesen Forrás: Saját szerkesztés
Egy gazdaság átlagos területe, ha Évek 2001 2002 2003 3,9 4,1 3,9 28,6 27,2 26,8 71,9 72,6 72,0 144,1 144,8 144,1 261,0 262,9 251,8 345,2 345,7 342,2 448,1 446,8 447,8 737,2 738,4 708,3 1419,5 1423,2 1402,1 2385,3 2420,5 2431,3 3440,8 3401,0 3370,5 4396,3 4369,6 4369,0 6166,4 6422,5 6393,0 37591,5 35902,0 35732,2 666,3 627,3 517,6
147
17. melléklet. Az USA farmok átlagos mérete 2002-ben
Forrás: USDA
148
18. melléklet. A farmok száma, a farmokhoz tartozó termő területe és az átlagos farmméret az Amerikai Egyesült Államokban, 1990-2000 Év
Farmok száma A farmokhoz tartozó termõterület Átlagos farmméret (db) (ezer acres) (acres) 2,145,820 986,850 460 1990 2,116,760 981,736 464 1991 2,107,840 978,503 464 1992 2,201,590 968,845 440 1993 2,197,690 965,935 440 1994 2,196,400 962,515 438 1995 2,109,500 958,675 438 1996 2,190,510 956,010 436 1997 2,191,360 953,500 435 1998 2,192,070 947,440 432 1999 2,172,080 942,990 434 2000 Forrás: National Agricultural Statistics Service - NASS (2001): Farms and Land in Farms. United States department of Agriculture. 18.p., 1.p.
149
19. melléklet. A mezőgazdasági gép-eladások alakulása
(darab) Megnevezés
Összes értékesítés 2000
Traktorok T-16, T-25-30 U-340, U-445 DT MTZ-traktorok Zetor-traktorok Lánctalpas traktorok TZ-4K/14B kerti traktor Egyéb kéttengelyes traktor Egyéb traktor Traktorok összesen Gabonakombájnok összesen Motoros kertművelő kisgép Motoros permetező Pótkocsi Kultivátor Magágy-előkészítő Műtrágyaszóró Növényvédő gép (nagyüzemi) Gabonavető gép Öntözőberendezés Kukoricabetakarító adapter Napraforgó-betakarító adapter
2001
17 – 585 54 9 6 12 718 1 401 170 2 503 108 225 193 387 493 653 207 639 100
17 3 837 153 7 1 11 1 040 2 069 449 3 291 105 255 221 373 613 723 310 4 778 290
60
172
Forrás: Mezőgazdasági termelés 2001 (2002). Budapest: KSH. 37.p.
150
20. melléklet. A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének árucsoportonkénti alakulása 2000 2001 2002 2003 2004 Megnevezés folyó áron, millió forint AGROKER-vállalatok, rt-k, kft-k 3 833 4851 5745 2684 2 886 Gép 894 807 275 544 1 252 Alkatrész 252 120 149 126 303 Műszaki áru 1 989 1514 1342 1724 2 894 Műtrágya 4 642 3595 2978 3264 5 608 Növényvédő szer Egyéb szervezetek 46 426 84402 94370 39855 28 791 Gép 13 588 15797 15120 15527 11 518 Alkatrész 1 265 1387 1139 1263 1 153 Műszaki áru 39 268 45798 46473 51632 26 883 Műtrágya 31 433 41837 49684 56874 22 842 Növényvédő szer Összes szervezet 50 259 89253 100115 42539 31 677 Gép 14 482 16604 15695 16071 12 770 Alkatrész 1 517 1507 1288 1389 1 456 Műszaki áru 41 257 47312 47815 53356 29 777 Műtrágya 36 075 45432 52662 60138 28 450 Növényvédő szer Forrás: Mezőgazdasági termelés 2001 (2002). Budapest: KSH. 37.p.; Mezőgazdasági termelés 2003 (2004). Budapest: KSH. 39.p.; Mezőgazdasági termelés 2004 (2005). Budapest: KSH. 39.p.
151
21. melléklet. A KSH által közölt mutatók kiszámításának módszertana Készletek záró állománya _____________________ Forgóeszközök
Készletek aránya, %
=
Idegen tőke aránya, %
Kötelezettségek = ________________ x 100 Mérlegfőösszeg
Vagyonfedezeti mutató, %
=
Bonitás
=
Likviditási ráta
=
x 100
Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek ____________________________________ Befektetett eszközök Mérlegfőösszeg _____________ Saját tőke Forgóeszközök ________________________ Rövid lejáratú kötelezettségek
Anyaghányad, %
=
Anyagköltség ________________ Termelési költség
Bérhányad, %
=
Össztőke jövedelmezősége, %
=
a)
Bérköltség ________________ Termelési költség a)
x 100
x 100
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye ________________________________ Összes (saját + idegen) tőke
Eszközarányos eredmény, %
=
Szokásos vállalkozási eredmény __________________________
Saját tőke jövedelmezősége, %
=
Szokásos vállalkozási eredmény __________________________
Vagyonarányos adózott eredmény, %
Adózott eredmény = ________________ x 100 Saját tőke
Mérleg szerinti eredmény aránya, %
=
Eszközök összesen
Saját tőke
Mérleg szerinti eredmény _____________________ Saját tőke
x 100
x 100
x 100
_______________ a)
Termelési költség = összes költség – {eladott áruk beszerzési értéke + eladott (közvetített) szolgáltatások értéke}.
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. (2004). Budapest: KSH
152
x 100
x 100
22. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének eszköz oldala, 1999-2002 (Millió Ft) Nemzetgazdasági ág, ágazat
Szervezetek száma 1999
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
2000
Befektetett eszközök 1999
2000
immateriális javak 1999 2000
Befektetett eszközökből tárgyi eszközök 1999 2000
befektetett pénzügyi eszk. 1999 2000
6 080
6 277
404 251
423 615
2 762
3 254
362 055
384 615
39 434
35 746
6 897 136 129
7 107 143 941
440 023 11 899 031
463 998 13 965 580
3 137 476 092
3 982 507 354
394 998 9 557 772
421 356 11 110 505
41 889 1 865 164
38 660 2 347 721
Szervezetek száma 2001 2002
Befektetett eszközök 2001 2002
immateriális javak 2001 2002
Befektetett eszközökből tárgyi eszközök 2001 2002
befektetett pénzügyi eszk. 2001 2002
7 006
7 420
545 574
623 477
4 148
5 651
504 462
578 482
36 964
39 344
7 989 176 707
8 718 195 926
593 273 15 718 857
675 992 17 583 644
4 791 654 324
6 300 933 572
548 022 12 341 405
627 499 13 768 550
40 460 2 723 128
42 193 2 881 522 Aktív időbeli elhatárolások 1999 2000
1999
2000
1999
2000
Forgóeszközökből követelések értékpapírok 1999 2000 1999 2000
456 586
500 211
259 154
279 298
124 445
139 063
16 888
19 210
56 099
62 640
5 348
483 546 9 211 193
529 342 11 274 286
267 627 2 727 722
289 352 3 342 356
133 438 4 556 389
149 649 5 554 452
21 444 498 536
22 540 694 973
61 037 1 428 548
67 801 1 682 505
6 009 369 207
Forgóeszközök
készletek
pénzeszközök 1999 2000
Eszközök összesen 1999
2000
5 980
866 185
929 806
6 591 458 841
929 579 21 479 426
999 931 25 698 707
2001
2002
2001
2002
Forgóeszközökből követelések értékpapírok 2001 2002 2001 2002
495 518
541 809
250 725
261 268
152 881
177 725
18 221
15 815
73 691
87 001
7 299
8 482
1 048 391
1 173 768
530 195 12 612 154
575 748 13 853 787
262 707 3 533 398
273 003 3 854 310
166 134 6 521 814
190 128 7 146 160
20 941 621 453
18 557 584 994
80 413 1 935 489
94 060 2 268 323
8 207 467 592
9 310 542 654
1 131 675 28 798 603
1 261 050 31 980 084
Forgóeszközök
készletek
pénzeszközök 2001 2002
Aktív időbeli elhatárolások 2001 2002
Eszközök összesen 2001
2002
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 46-61.p.
153
23. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének eszköz oldala, 1999-2002 (Millió Ft)
Saját tőkéből Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
Saját tőke jegyzett tőke 1999 2000
tőketartalék 1999 2000
mérleg szerinti eredmény 1999 2000
Céltartalékok
1999
2000
1999
2000
436 211
447 649
290 870
286 969
105 907
109 335
–18 008
–3 599
7 486
9 152
477 384 9 790 639
493 031 11 537 250
309 831 6 151 491
306 842 6 560 913
120 449 1 806 280
125 112 2 167 825
–16 062 492 673
–1 605 528 555
8 037 302 792
9 943 366 302
Saját tőkéből Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
Saját tőke jegyzett tőke 2001 2002
tőketartalék 2001 2002
mérleg szerinti eredmény 2001 2002
Céltartalékok
2001
2002
524 472
606 766
297 980
301 611
110 349
126 979
27 518
34 336
1 757
1 261
577 742 12 282 863
665 806 14 029 067
320 651 6 688 192
325 026 7 016 580
128 268 2 012 794
146 813 2 123 360
29 081 559 339
36 211 894 460
1 910 262 186
1 406 342 582
Kötelezettségek
Kötelezettségekből hosszú lejáratú rövid lejáratú 1999 2000 1999 2000
2001
Passzív időbeli elhatárolások 1999 2000
1999
2000
Alkalmazásban állók száma 1999 2000
Források összesen
Alkalmazásban állók aránya, % 2000 1999
1999
2000
407 603
456 686
127 443
138 325
280 160
318 361
14 884
16 319
866 185
929 806
131 002
118 650
6,8
427 081 10 698 790
478 121 12 913 512
134 915 3 224 011
145 278 3 951 083
292 167 7 474 784
332 843 8 962 429
17 075 687 207
18 836 881 643
929 579 21 479 426
999 931 25 698 707
144 747 1 925 231
131 820 1 994 474
7,5 100,0
Kötelezettségek 2001
2002
499 286
540 006
525 905 15 081 734
564 426 16 078 408
Kötelezettségekből hosszú lejáratú rövid lejáratú 2001 2002 2001 2002
Passzív időbeli elhatárolások 2001 2002
132 042
134 216
356 987
395 106
22 876
25 735
138 373 4553343
140 554 4769539
376 697 10377448
412 815 26 118 29 412 11146305 1171820 1530027
Források összesen
Alkalmazásban állók száma 2001 2002
5,9
6,6 100,0
Alkalmazásban állók aránya, % 2002 2001
2001
2002
1 048 391
1 173 768
111 130
103 797
5,6
5,1
1 131 675 28798603
1 261 050 31980084
123 809 1990487
115 378 2023649
6,2 100
5,7 100
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 46-61.p. 154
2002
24. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok eredménykimutatása, 1999-2002 (Millió Ft) Nemzetgazdasági ág, ágazat
Értékesítés nettó árbevétele
1999 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás 727 266 Mezőgazdaság, vad, erdőgazdálkodás, halászat 784 968 Összesen 26 112 329
2000
Nemzetgazdasági ág, ágazat
Nemzetgazdasági ág, ágazat
Nemzetgazdasági ág, ágazat
1999
2000
1999
2000
1999
2000
72 150
38 970
39 220
564 862
624 935
122 893
126 571
881 318 31 576 603
57 949 5 841 617
68 150 7 417 182
74 063 970 452
79 074 1 185 397
42 176 274 047
42 571 370 392
601 481 19 329 297
667 742 23 741 809
139 239 2 618 070
144 323 3 046 098
2000
Értékcsökkenési leírás 1999
2000
Egyéb költségek
Egyéb ráfordítások
1999
2000
1999
2000
Üzemi (üzleti) tevékenység Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége vesztesége 1999
2000
1999
2000
36 267
39 207
58 847
63 636
35 296
40 299
40 958
52 421
24 784
20 446
39 092 949 849
42 564 1 148 764
62 367 2 023 632
67 626 2 400 533
40 371 1 191 277
46 047 1 429 297
43 852 1 696 013
55 801 1 865 238
25 197 451 309
21 141 499 345
Pénzügyi műveletek bevételei 1999
2000
Pénzügyi műveletek ráfordításai
Pénzügyi műveletek eredménye
1999
2000
1999
2000
Szokásos vállalkozási nyereség 1999
2000
Szokásos vállalkozási veszteség 1999
2000
31 975
14 440
13 942
44 596
42 287
–30 157
–28 345
25 057
33 979
39 040
30 349
34 660 1 365 895
15 821 477 698
14 888 487 184
45 768 692 102
43 313 679 918
–29 948 –214 400
–28 425 –192 741
28 253 1 645 566
37 465 1 803 617
39 544 615 272
31 231 630 465
2000
Rendkívüli bevételek 1999
Rendkívüli ráfordítások
2000
Rendkívüli nyereség
1999
2000
21 886
28 945
21 310
9 769
9 271
7 324
8 696
2 444
576
6 235 1 173 151
32 493 653 871
23 158 447 829
30 150 573 814
22 467 443 969
10 044 260 241
9 927 175 353
7 700 180 176
9 237 171 496
2 342 80 054
691 3 862
2000
2000
1999
2000
Adófizetési kötelezettség 2000
2000
Adózás utáni nyereség
Adózás utáni veszteség 1999
2000
–11 539
4 206
3 131
3 910
23 771
30 677
38 441
30 380
37 887 1 800 257
38 907 594 726
30 962 623 241
–8 950 1 110 357
6 926 1 177 015
3 663 191 530
4 507 212 400
26 329 1 515 454
33 428 1 589 409
38 941 596 617
31 008 624 797
1999
2000
2000
2000
30 337
Mérleg szerinti nyereség
1999
1999
38 407
Eredménytartalék Fizetett (jóváhagyott) igénybevétele osztalékra, osztalék és részesedés részesedésre 1999 2000 1999 2000
1999
1999
34 543
2000
1999
Adózás előtti eredmény
2000
Rendkívüli eredmény
31 389
Adózás előtti veszteség
1999
Rendkívüli veszteség
3 630
Adózás utáni eredmény 1999
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
2000
Személyi jellegű ráfordítások
68 103
Adózás előtti nyereség
1999 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás 26 868 Mezőgazdaság, vad, erdőgazdálkodás, halászat 29 956 1 705 085 Összesen
1999
Anyagjellegű ráfordítások
50 784
Szokásos vállalkozási eredmény
1999 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás –13 983 Mezőgazdaság, vad, erdőgazdálkodás, halászat –11 293 1 030 302 Összesen
Aktivált saját teljesítmények értéke
41 384
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
1999 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás 16 173 Mezőgazdaság, vad, erdőgazdálkodás, halászat 18 654 1 244 706 Összesen
Egyéb bevételek
815 254
Személyi jellegű Nemzetgazdasági ráfordításokból bérköltség ág, ágazat 1999 2000 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás 78 497 81 388 Mezőgazdaság, vad, erdőgazdálkodás, halászat 88 307 92 063 1 667 232 1 943 351 Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat
Értékesítés nettó árbevételéből az exportértékesítés nettó árbevétele 1999 2000
Mérleg szerinti veszteség 1999
2000
Mérleg szerinti eredmény 1999
2000
–14 670
296
489
2 050
3 827
5 945
20 410
26 758
38 419
30 356
–18 008
–3 599
–12 613 918 831
2 419 964 616
550 35 397
2 063 39 126
3 999 461 557
6 087 475 191
22 856 1 089 594
29 378 1 152 857
38 919 596 922
30 982 624 303
–16 062 492 673
–1 605 528 555
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 78-123.p.
155
A kettős könyvvitelt vezető vállalatok eredménykimutatása 1999-2002 folytatás (Millió Ft) Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
Értékesítés nettó árbevétele
Értékesítés nettó árbevételéből az exportértékesítés nettó árbevétele 2001 2002
2001
2002
950 149
967 524
58 558
1 021 112 36 551 449
1 038 081 39 677 933
72 105 8 697 085
Személyi jellegű ráfordítások 2002
139 305
150 226
88 567
158 589 3 525 556
170 080 3 998 889
100 061 2 215 167
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 2001 2002
Egyéb bevételek
2001
2002
2001
55 091
69 424
62 159
95 505
67 324 9 034 818
72 501 346 607
64 346 255 129
104 511 1 272 692
Személyi jellegű ráf.-ból bérköltség 2001 2002
2001
Aktivált saját teljesítmények értéke
Értékcsökkenési leírás
2002
2001
2002
2001
135 423
794 697
822 289
444 834
443 656
144 910 1 362 826
845 073 29 873 025
871 808 31 960 920
459 886 9 674 547
457 594 9 892 154
Egyéb ráfordítások
2002
Üzemi (üzleti) tevékenység Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége vesztesége
2001
2002
2001
2002
97 987
55 113
60 255
71 759
72 713
73 966
80 174
19 763
20 552
110 097 2 564 228
58 841 1 338 165
64 256 1 539 855
78 554 2 024 404
79 650 2 163 654
78 064 2 094 447
83 834 2 381 861
20 997 684 843
22 293 749 300
Pénzügyi műveletek bevételei 2001 2002
Pénzügyi műveletek ráfordításai 2001 2002
Pénzügyi műveletek eredménye 2001 2002
54 203
59 622
14 059
14 952
40 689
37 658
–26 630
–22 706
57 067 1 409 604
61 541 1 632 561
15 126 710 221
15 777 898 061
42 287 917 691
39 058 981 348
–27 161 –207 470
–23 281 –83 287
Szokásos vállalkozási eredmény 2001 2002
nyagjellegű ráfordításokbó anyagköltség
Anyagjellegű ráfordítások
Rendkívüli bevételek 2001 2002
Rendkívüli ráfordítások 2001 2002
Rendkívüli nyereség 2001 2002
2001
2002
Szokásos vállalkozási nyereség 2001 2002
2001
2002
Szokásos vállalkozási veszteség 2001 2002
53 465
61 828
25 891
24 911
57 203 2 011 495
65 206 2 381 057
27 295 809 366
26 945 831 789
Rendkívüli veszteség 2002
2001
Rendkívüli eredmény 2001 2002
27 574
36 917
18 596
15 860
7 961
9 175
12 894
9 978
2 259
3 294
10 635
6 684
29 908 1 202 129
38 261 1 549 268
18 821 464 031
17 287 425 327
8 071 358 843
9 452 231 726
13 073 257 475
11 175 305 425
2 323 152 292
3 342 111 828
10 750 105 183
7 833 193 597
Adózás előtti nyereség 2002
2001
Adózás előtti veszteség 2001 2002
Adózás előtti eredmény 2001 2002
Adófizetési kötelezettség 2001 2002
Adózás utáni nyereség 2002
2001
Adózás utáni veszteség 2001 2002
61 116
66 735
22 908
23 135
38 208
43 600
5 709
3 513
55 429
63 230
22 931
23 142
64 926 2 126 876
70 714 2 475 605
24 270 819 565
24 620 732 738
40 656 1 307 311
46 094 1 742 867
6 268 234 215
3 934 264 169
58 683 1 894 426
66 812 2 214 631
24 296 821 319
24 652 735 930
Adózás utáni eredmény 2001
2002
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 2001 2002
Jóváhagyott osztalék, részesedés 2001
2002
Mérleg szerinti nyereség
Mérleg szerinti veszteség 2001
2002
Mérleg szerinti eredmény
2001
2002
32 498
40 088
276
308
5 262
6 063
50 413
57 491
22 895
23 155
2001 27 518
2002 34 336
34 387 1 073 107
42 160 1 478 701
293 65 163
331 85 714
5 605 578 939
6 285 669 985
53 339 1 380 282
60 872 1 629 355
24 258 820 941
24 660 734 893
29 081 559 341
36 212 894 462
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 78-123.p.
156
25. melléklet. A kettős könyvvitelt vezető vállalatok mikrogazdasági mutatói, 1999-2002 (Millió Ft) Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen
Készletek aránya, % 1999
2000
2001
Idegen tőke aránya, % 2002
1999
2000
2001
Vagyonfedezeti mutató, % 2002
1999
2000
2001
2002
31,60
29,95
22,22
19,50
54,13
53,35
49,66
48,09
118,16
121,29
113,41
115,94
25,39 1,06
23,47 0,99
16,56 0,00
12,94 0,00
52,92 58,88
51,72 52,96
48,46 51,65
46,33 53,56
119,42 122,73
122,37 136,16
114,81 131,42
117,12 127,90
1999
Likviditási ráta, % 2000 2001
Bonitás 2002
1999
2000
2001
2002
1999
2000
Anyaghányad, % 2001
2002
1,33
1,37
1,36
1,43
1,69
1,73
1,70
1,69
45,15
45,48
44,97
42,76
1,35 1,23
1,40 1,39
1,41 1,40
1,48 1,36
1,64 1,58
1,68 1,60
1,64 1,53
1,61 1,50
42,87 12,80
42,58 13,21
42,28 13,85
39,64 13,65
1999
Bérhányad, % 2000 2001
2002
1999
Össztőke jövedelmezősége, % 2000 2001
2002
1999
Eszközarányos eredmény, % 2000 2001
2002
7,83
8,32
6,82
7,59
0,00
1,38
2,70
3,09
–0,62
0,24
0,95
1,37
7,46 11,69
8,02 12,50
6,40 12,02
6,85 13,25
0,05 1,63
1,26 1,93
2,54 1,96
2,83 1,64
–0,37 1,32
0,25 1,46
0,97 1,39
1,33 1,20
1999
Saját tőke jövedelmezősége, % 2000 2001
2002
1999
Vagyonarányos adózott eredmény, % 2000 2001
2002
1999
Mérleg szerinti eredmény aránya, % 2000 2001
2002
–1,96
1,88
3,94
5,07
–1,13
0,48
2,14
3,03
–1,13
0,29
1,74
2,67
–1,41 1,90
1,52 2,96
3,57 2,68
4,32 1,86
–0,67 2,01
0,49 2,65
2,07 2,68
2,75 2,12
–0,65 0,46
0,26 1,16
1,66 1,24
2,38 1,09
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 126-157.p.
157
26. melléklet. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének eszköz oldala, 1999-2002 (Millió Ft) Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, % Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, % Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, % Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat
Szervezetek száma 1999
2000
Befektetett eszközök 1999
2000
immateriális javak 1999 2000
befektetett pénzügyi eszk. 1999 2000
2 532
2 678
9 755
11 159
73
131
9 585
10 949
97
79
3 541 128 371
3 761 138 007
10 682 170 280
12 255 202 532
97 5 042
150 4 936
10 454 160 834
12 012 191 678
131 4 404
93 5 918
2,7584
2,7252
Szervezetek száma 2001 2002
6,2732
6,0509
Befektetett eszközök 2001 2002
1,9238
3,0389
6,4999
6,2668
Befektetett eszközökből tárgyi eszközök 2001 2002
immateriális javak 2001 2002
2,9746
1,5715
befektetett pénzügyi eszk. 2001 2002
2 441
2 156
12 436
12 456
58
86
12 247
12 320
131
50
3 466 126 463
2 815 99 635
13 792 208 114
13 638 197 484
92 4 063
120 3 728
13 483 199 550
13 397 189 318
217 4 501
121 4 438
2,7407
2,8253
6,6271
6,9059
2,2643
3,2189
6,7567
7,0765
4,8212
2,7265
Forgóeszközök 1999
készletek
2000
1999
2000
Forgóeszközökből követelések 1999 2000
pénzeszközök 1999 2000
Eszközök összesen 1999
2000
Alkalmazásban állók száma 1999 2000
Alkalmazásban állók aránya, % 1999 2000
7 229
8 443
2 906
2 971
1 817
2 246
2 461
3 148
16 984
19 602
3 406
3 364
1,9
1,8
8 643 251 644
10 191 299 709
3 179 60 416
3 312 65 508
2 119 58 359
2 580 64 724
3 270 131 048
4 184 166 796
19 325 421 924
22 446 502 241
4 300 183 000
4 167 189 108
2,3 100,0
2,2 100,0
3,4346
3,4003
5,2619
5,0559
3,6310
3,9862
2,4953
2,5085
4,5802
4,4692
2,3497
2,2035
2,3497
2,2035
Forgóeszközök 2001 8 364
készletek
2002 7 968
2001 2 548
2002 2 403
10 303 9 420 2 897 2 670 315 493 281 047 59 772 54 905 Összesen A mezőgazdaság aránya, 3,2657 3,3518 4,8468 4,8629 % Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 340-356.p.
158
Befektetett eszközökből tárgyi eszközök 1999 2000
Forgóeszközökből követelések 2001 2002
pénzeszközök 2001 2002
Eszközök összesen 2001
2002
Alkalmazásban állók száma 2001 2002
Alkalmazásban állók aránya, % 2001 2002
2 334
2 169
3 430
3 348
20 800
20 424
3 122
2 712
1,8
1,9
2 717 66 646
2 418 58 676
4 603 186 284
4 261 164 923
24 095 523 607
23 058 478 531
3 895 169 201
3 371 140 209
2,3 100,0
2,4 100,0
4,8185
2,3020
2,4043
2,3020
2,4043
4,0768
4,1209
2,4710
2,5836
4,6017
27. melléklet. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok zárómérlegének forrás oldala, 1999-2002 Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, % Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, %
Saját tőke 1999
2000
Saját tőkéből jegyzett tőke 1999 2000
Kötelezettségek 1999
2000
Kötelezettségekből rövid lejáratú kötelezettségek 1999 2000
(Millió Ft) Tartalék, céltartalékok 1999
2000
Források összesen 1999
2000
2 304
3 029
1 181
1 223
13 210
14 866
8 110
8 991
1 470
1 707
16 984
19 602
3 189 105 624
4 099 132 045
1 368 37 125
1 410 40 475
14 493 297 616
16 489 357 270
9 022 218 267
10 216 263 163
1 643 18 684
1 858 12 926
19 325 421 924
22 446 502 241
3,0192
3,1042
3,6848
3,4836
4,8697
4,6153
4,1335
3,8820
8,7936
14,3741
4,5802
4,4692
Saját tőke 2001
2002
Saját tőkéből jegyzett tőke 2001 2002
Kötelezettségek 2001
2002
Kötelezettségekből rövid lejáratú kötelezettségek 2001 2002
Tartalék, céltartalékok 2001
2002
Források összesen 2001
2002
4 411
4 732
1 146
1 081
15 239
14 492
8 651
7 590
1 150
1 200
20 800
20 424
5 828 148 826
5 981 127 891
1 335 37 335
1 231 30 875
16 887 357 044
15 772 336 320
9 771 250 363
8 428 226 646
1 380 17 759
1 305 14 324
24 095 523 607
23 058 478 531
3,9160
4,6766
3,5757
3,9870
4,7297
4,6896
3,9027
3,7186
7,7707
9,1106
4,6017
4,8185
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 356-364.p.
159
28. melléklet. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok eredménykimutatása, 1999-2002 (Millió Ft) Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, % Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, % Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, % Nemzetgazdasági ág, ágazat Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Összesen A mezőgazdaság aránya, %
Bevétel összesen 1999
2000
Értékesítés nettó árbevétele 1999 2000
Egyéb bevételek 1999
2000
1999
2000
Anyagjellegű ráfordítások 1999 2000
Ráfordítások összesen
Személyi jellegű ráfordítások 1999 2000
22 766
26 665
732
671
1 557
1 642
24 323
28 307
17 202
20 200
1 823
1 938
27 215 950 807
31 607 1 079 933
935 23 608
850 27 088
1 764 22 548
1 859 24 083
28 979 973 355
33 466 1 104 016
20 046 656 706
23 386 731 565
2 255 100 734
2 390 117 166
3,9605 3,1379 Értékesítés nettó árbevétele 2001 2002
7,8233
7,7191
2,9772
3,0313
2,8623 2,9268 Bevétel összesen
2001
2002
3,0525 3,1967 Anyagjellegű ráfordítások 2001 2002
28 692
29 583
26 656
27 353
2 036
2 230
27 318
28 552
18 569
17 126
2 262
3 960
34 049 1 084 617
33 378 930 235
31 608 1 059 360
30 958 905 763
2 441 25 257
2 420 24 472
32 180 1 027 255
32 097 889 236
21 396 646 502
19 076 543 645
2 808 134 149
4 444 130 266
3,1393 3,5881 Egyéb költségek, ráfordítások 1999 2000
2,9837
3,4179
9,6646
9,8889
3,1326
3,6095
2001
2002
Értékcsökkenés 1999
2000
Egyéb bevételek 2001
2002
Ráfordítások összesen
Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség 1999
2000
1999
2000
3,3095 3,5089 Adózás utáni eredmény 1999 2000
2,2386 2,0398 Személyi jellegű ráfordítások 2001 2002
2,0932 3,4115 Jóváhagyott osztalék, részesedés 1999 2000
1 347
1 641
3 720
3 924
24 092
27 703
231
604
176
213
55
392
1 506 31 838
1 817 41 941
4 630 144 780
4 879 165 134
28 437 934 058
32 472 1 055 806
543 39 301
995 48 210
265 12 068
321 13 832
278 27 232
674 34 381
4,73019662 4,3322763 Egyéb költségek, ráfordítások 2001 2002
3,19795552 2,95457023 3,044458 3,07556502 1,3816442 2,0638872 Értékcsökkenés 2001
2002
Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség 2001
2002
2001
2002
2,19589 2,320706 1,020858 1,960385 Adózás utáni Jóváhagyott osztalék, eredmény részesedés 2001 2002 2001 2002
1 929
2 095
4 558
5 421
1 374
1 031
235
168
1 139
864
109
68
2 139 199 874
2 311 173 463
5 837 46 340
6 307 43 329
1 867 57 363
1 281 41 006
322 13 643
223 10 557
1 545 43 717
1 059 30 447
175 12 928
108 7 138
12,5960
14,5561
1,0702
1,3323
3,2547
3,1239
2,3602
2,1123
3,5341
3,4782
1,3537
1,5130
Forrás: A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2002. Budapest: KSH, 2004. 364-381.p.
160
29. melléklet. Jövedelmezőségi mutatók a magyar gazdaságban
Forrás: KISS I. – NAGY T. (2004): Jövedelmezőség és finanszírozás az APEH 2003. évi adatai tükrében. Budapest: HVB Bank. 1-19.p.
161
30. melléklet. Földbérleti díjak művelési ágak és gazdálkodási formák szerint
(Ft/ha) Megnevezés Szántó Gyep Szőlő Gyümölcsös Erdő
Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok 2002 2003 2004 2002 2003 2004 11118 11719 14190 11853 15495 3787 4236 5454 4610 4733 18883 18622 25225 20668 28152 13574 13385 15185 13320 17981 4056 3961 4485 3189
2002 11122 3810 19388 13596 4055
Összesen 2003 2004 11754 14226 4376 5426 19163 25282 13376 15210 3899 4487
2 15 5 26 15 4
Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002. Budapest, KSH, 2003. 37.p..;Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2003. Budapest, KSH, 2004. 35.p.; Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2004. Budapest, KSH, 2005. 35.p.
162
31. melléklet. A mezőgazdasági vállalatok hitelállománya (millió Ft)
350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 05.jún
05.márc
04.dec
Eseti és folyószámlahitelek Éven túli devizahitelek
04.szept
04.jún
04.márc
03.dec
03.szept
03.jún
03.márc
02.dec
02.szept
02.jún
02.márc
01.dec
01.szept
01.jún
01.márc
00.dec
00.szept
00.jún
00.márc
99.dec
Éven túli forinthitelek Éven belüli devizahitelek
Egyéb, éven belüli hitelek
Forrás: Termelői árak és vállalati hitelkamatok 2001-2004. HVB Bank , Közgazdasági Főosztály és az MNB adatai alapján 163
32. melléklet. A mezőgazdasági termelői árak és a rövid lejáratú hitelek kamatainak változása (előző év =100%)
Forrás: Termelői árak és vállalati hitelkamatok 2001-2004. HVB Bank, Közgazdasági Főosztály és az MNB adatai alapján
164
33. melléklet. A gazdaságok SFH értéket 2000-ben és 2003-ban Az össz e s gaz daság te lje s SFH-a gaz daság típusonké nt 250000
Millió Ft
200000 150000 100000 50000 Növénytermesztés és állattartás vegyesen
Vegyes állattartás
Vegyes növénytermesztés
Abrakfogysztó állatok tartása
Legeltetéses állattartás
Állandó növénykultúrák
Kertészet
Szántóföldi növénytermesztés
0
Te vé ke nysé gi irányok 2000
2003
Forrás: Magyarország mezőgazdasága, Gazdaságtipológia, 2000, 2003. KSH Budapest, 2004
Növénytermesztés és állattartás vegyesen
Vegyes állattartás
Vegyes növénytermesztés
Abrakfogysztó állatok tartása
Legeltetéses állattartás
Állandó növénykultúrák
Kertészet
100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Szántóföldi növénytermesztés
Millió Ft
A gaz dasági sz e rve ze te k te lje s SFH-a
Te vé ke nysé gi irányok 2000
2003
Forrás: Magyarország mezőgazdasága, Gazdaságtipológia, 2000, 2003. KSH Budapest, 2004
165
166 2000
Növénytermesztés és állattartás vegyesen
Vegyes állattartás
Vegyes növénytermesztés
Abrakfogysztó állatok tartása
Legeltetéses állattartás
Állandó növénykultúrák
Kertészet
Szántóföldi növénytermesztés
Millió Ft
Az e gyé ni gaz daságok te lje s SFH-a
120000
100000
80000
60000
40000
20000
0
Te vé ke nysé gi irányok 2003
Forrás: Magyarország mezőgazdasága, Gazdaságtipológia, 2000, 2003. KSH Budapest, 2004
34. melléklet. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok SGM értéke tevékenységi irányonként 2000-ben és 2003-ban 200000 180000
Száma (db)
160000 140000
Összes gazdaság,2000
120000
Összes gazdaság,2003 Gazdasági szervezetek,2000
100000
Gazdasági szervezetek,2003
80000
Egyéni gazdaságok,2000 Egyéni gazdaságok,2003
60000 40000 20000
Nem besorolható gazdaságok
Növénytermesztés és állattartás vegyesen
Vegyes állattartás
Vegyes növénytermesztés
Abrakfogysztó állatok tartása
Legeltetéses állattartás
Állandó növénykultúrák
Kertészet
Szántóföldi növénytermesztés
0
Gaz dálkodási típusok
Forrás: Magyarország mezőgazdasága, Gazdaságtipológia, 2000, 2003. KSH Budapest, 2004 adatai alapján saját szerkesztés
167
35. melléklet. A vizsgált gazdaságok vállalkozási forma szerinti összetétele
Vállalkozási forma Őstermelő Egyéni vállalkozó „Összevont gazdaság” Családi gazdaság Összesen Vállalkozási forma Közkereseti társaság Betéti társaság Jogi szem. nélküli egyéb vállalkozás Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Mezőgazdasági szövetkezet Jogi személyiségű egyéb vállalkozás Költségvetési szervezet „Összevont gazdaság” Egyéb eddig fel nem sorolt szervezet Összesen
2002 462 348 148 443 1401 2002
56 225 54 152 * * 492
Egyéni 2003 430 308 155 536 1429 Társas 2003 * 49 * 225 53 135
2004 427 288 109 659 1483 2004
* * 466
*10 alatti elemszám
Forrás: Az AKI tesztüzemi rendszerének adatbázisa alapján saját számítás
168
* 46 * 240 46 92 * * 434
36. melléklet. A tesztüzemi rendszerben kiszámításra kerülő mutatók
Termelésiérték − arányos _ jövedelmezoseg (%) =
Össztoke _ jövedelmezosege =
Adózás _ elotti _ eedmeny + Fizetett _ kamatok *100 Források
Saját _ toke _ jövedelmezősége = Munka − jövedelmezosege =
Adózás _ elottieredmeny * 100 Összes _ termelési _ érték
Adózás _ elotti _ eredmény *100 Saját _ toke
Adózás _ elotti _ eredmeny * Személyi _ jövedelmek Éves _ munkaero _ egység
Cash − flow(1000 Ft ) = Mérleg _ szer int i _ eredmény + Értékcsökkenési _ leírás
A _ befektetések _ fedezettsége(%) =
Likviditási _ gyorsráta =
Likviditási _ ráta =
Mérleg _ szer int i _ eredmény + Écs _ leírás * 100 Bruttó _ beruházás
Pénzeszközök + Értékpapírok + Követelések Rövidlejáratú _ kötelezettségek
Forgóeszközök Rövidlejáratú _ kötelezettségek
Saját _ toke _ aránya(%) = Tokeellátottság (%) =
Saját _ toke * 100 Források
Saját _ toke *100 Befektetett _ eszközök
Dinamikus _ eladósodottsági _ mutató(év) =
Nettó _ kötelezettségek Cash − flow
Forrás: KESZTHELYI SZ. – KOVÁCS G. (2004): A tesztüzemek 2003. évi gazdálkodásának eredményei. Budapest: AKI. 6.p.
169
37. melléklet. Az egyéni és társas vállalkozások variancia-hányadosa Egyéni vállalkozások varancia-hányadosa (H2) 2002 2003 2004 Termelési érték arányos jövedelmezőség 0,0093 0,0320 0,0105 Össztőke jövedelmezősége 0,0109 0,0336 0,0060 Sajátőke jövedelmezősége 0,0107 0,0147 0,0047 Munka jövedelmezőség 0,0503 0,0076 0,0075 Cash-flow 0,0062 0,0405 0,0132 A befektetések fedezettsége 0,0970 0,0814 0,0253 Likviditási gyorsráta 0,0312 0,0076 0,0117 Likviditási ráta 0,0259 0,0071 0,0101 Saját tőke aránya 0,0181 0,0112 0,0089 Tőkeellátottság 0,0139 0,0180 0,0098 Dinamikus eladósodottsági mutató 0,0021 0,0029 0,0043
Forrás: Saját számítás Társas vállalkozások varancia-hányadosa (H2) 2002 2003 2004 Termelési érték arányos jövedelmezőség 0,0336 0,0284 0,0258 Össztőke jövedelmezősége 0,0241 0,0237 0,0130 Sajátőke jövedelmezősége 0,0184 0,0328 0,0033 Munka jövedelmezőség 0,0159 0,0161 0,0185 Cash-flow 0,0096 0,0192 0,0133 A befektetések fedezettsége 0,0142 0,0254 0,0318 Likviditási gyorsráta 0,0214 0,0032 0,0076 Likviditási ráta 0,0155 0,0143 0,0116 Saját tőke aránya 0,0131 0,0153 0,0492 Tőkeellátottság 0,0122 0,0191 0,0540 Dinamikus eladósodottsági mutató 0,0080 0,0083 0,0257
Forrás: Saját számítás
170
38. melléklet. Az egyéni vállalkozások tevékenységi irány szerinti saját tőkéjének jövedelmezősége
10,000
6,000 4,000
2,000
Vegyes összesen
Vegyes növényt ermesztőállattenyésztő
Vegyes állattenyésztő
Vegyes növénytermesztő
Abrakfogysztó állatok
Tömegtakarmán y-fogyasztó állatok
-4,000
Ültetvény
-2,000
Kertészet
0,000 Szántóföldi növénytermesztő
A saját tőke jövedelmezősége (%)
8,000
-6,000 T evékenységi irányok 2002
2003
2004
Forrás: Az AKI tesztüzemi adatbázisa alapján saját szerkesztés
171
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. Számítási-logikai séma a jövedelem eredet szerinti vizsgálatához .....9 2. ábra. A pénzügyi döntések csoportosítása..................................................14 3. ábra. A finanszírozás főbb formái és a tőke megszerzésének lehetséges módozatai .......................................................................................................16 4. ábra. Agrártámogatások Magyarországon, 1995-2004. .............................20 5. ábra. Az agrártámogatási rendszer a csatlakozás után ...............................21 6. ábra. Az agrártámogatások és a fontosabb jogcímek, 2004-2005..............23 7. ábra. A mezőgazdasági termelés volumene, 1989-2003 ............................36 8. ábra. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumen indexe Magyarországon, 1950-2004..........................................................................37 9. ábra. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe, 1989-2004.......................................................................................................39 10. ábra. Mezőgazdasági beruházások folyó és változatlan áron...................40 11. ábra. Mezőgazdasági beruházások regionális bontásban .........................42 12. ábra. A mezőgazdasági termékek termeléséhez felhasznált iparcikkek és a mezőgazdasági termelés árindexei .................................................................43 13. ábra. Agrárolló, 1960-2001 ......................................................................45 14. ábra. Agrárolló, 1996-2004 ......................................................................46 15. ábra. Vállalkozási formák ........................................................................48 16. ábra. Külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások számának megoszlása régiónként, 2003 .........................................................................53 17. ábra. Ez vállalkozásra jutó saját tőke a nemzetgazdaságban és a mezőgazdaságban, 1995-2003 .......................................................................54 18. ábra. A vállalatok és gazdasági társaságok, valamint a szövetkezetek által használt mezőgazdasági termőterület.............................................................59 19. ábra. A mezőgazdasági földterület megoszlása egyes gazdálkodási formák szerint, 1994-2004 .............................................................................60 20. ábra. Magyarország régiónak elhelyezkedése..........................................63 21. ábra. Az egyéni és társas vállalkozások földhasználatának klaszter elemzése .........................................................................................................64 22. ábra. Földterület, termőterület, 2004. május 31. ......................................65 23. ábra. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának aránya ...............69 24. ábra. A mezőgazdaságban dolgozók bruttó és nettó keresete a nemzetgazdaság más ágazatcsoportjaihoz viszonyítva ..................................73 25. ábra. A mezőgazdasági kibocsátás az EU tagországaiban és néhány csatlakozott országban, 2000-2003 ................................................................76 26. ábra. A mezőgazdasági kibocsátás és a nettó vállalkozói jövedelem az EU tagországaiban és néhány csatlakozott országban, 2003................................77 27. ábra. A nettó vállalkozói jövedelem a mezőgazdasági kibocsátás %-ában, 2003................................................................................................................78 28. ábra. A források és a saját tőke szerkezet a magyar mezőgazdaságban...81
172
29. ábra. A vállalatok tőkeáttétele..................................................................82 30. ábra. Ágazati tőkeáttétel mutató...............................................................83 31. ábra. Az össztőke jövedelmezősége a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál .............................................................................................84 32. ábra. Az saját tőke jövedelmezősége a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál .............................................................................................85 33. ábra. Az saját tőke nagysága az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknál .............................................................................................86 34. ábra. Eszközarányos megtérülés ..............................................................88 35. ábra. Az egyes ágazatok kockázati megítélésének alakulása...................90 36. ábra. A bankok hitelállományának szektorális megoszlása .....................91 37. ábra. A HVB, az OTP és a FHB Jelzálogbankok jelzáloglevél állománya 2004-ben.........................................................................................................92 38. ábra. Az 1ha-ra jutó saját tőke az egyéni vállalkozásoknál mezőgazdasági terület szerinti bontásban................................................................................95 39. ábra. 1 ha-ra jutó saját tőke az egyes régiókban az egyéni vállalkozások esetében ..........................................................................................................97 40. ábra. A saját tőke egyes elemeinek részaránya vállalkozási formák szerinti bontásban 2002 és 2004 között (%)...................................................98 41. ábra. Az 1 ha-ra jutó adózás előtti eredmény szórása az egyéni vállalkozások esetében (%) ..........................................................................100 42. ábra. Az egyéni vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének a szórása (%) ......................................................................................................................101 43. ábra. Az egyéni vállalkozások saját tőke jövedelmezőségének szórása 102 régiónként (%)..............................................................................................102 44. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni vállalkozásoknál a használt mezőgazdasági terület nagysága szerinti bontásban ....................................103 45. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni vállalkozásoknál a SFH nagysága szerinti bontásban .........................................................................103 46. ábra. A saját tőke jövedelmezősége a társas vállalkozásoknál SFH szerinti bontásban......................................................................................................104 47. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni és a társas vállalkozásoknál SFH szerinti bontásban.................................................................................105 48. ábra. A saját tőke jövedelmezősége az egyéni és a társas vállalkozásoknál évek szerinti bontásban ................................................................................106 49. ábra. Az egyéni vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének és az adózás előtti eredménynek az összefüggése 2002-ben ............................................107 50. ábra. A társas vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének és az adózás előtti eredménynek az összefüggése 2002-ben ............................................108 51. ábra. A saját tőke jövedelmezőségének klaszter-elemzése 2002 és 2004 között............................................................................................................113
173
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. táblázat. Az információhasznosító (ismeretbővítő) kutatómunka összetevőinek jellemzése 25 2. táblázat. A magyar tesztüzemi rendszerben résztvevő vállalkozások száma 27 3. táblázat. A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban (%) 32 4. táblázat. A működő társas vállalkozások száma a nemzetgazdaságban és a mezőgazdaságban főbb gazdálkodási formák szerint, 1999-2004 50 5. táblázat. A működő társas vállalkozások, 2002-2004 51 6. táblázat. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma régiónként, 2001 és 2003 52 7. táblázat. Méretkategóriák 54 8. táblázat. A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás alapján összeállított tipológia 55 9. táblázat. A termelőszövetkezetek korábbi területén alakult utódszervezetek, 1997 58 10. táblázat. Az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek száma és földterülete birtokméret szerint, 2000 60 11. táblázat. Egy gazdaság átlagos termőterülete a gazdálkodó szervezetek esetében az egyes méretkategóriákban 2001-2003 között 61 12. táblázat. A földhasználat alakulása művelési ágak és gazdálkodási formák szerint, 2004 61 13. táblázat. A foglalkoztatottak száma és aránya 1990-2004 66 14. táblázat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak megoszlása a nemzetgazdaságon belül néhány országban (%) 67 15. táblázat. A működő egyéni vállalkozások száma a nemzetgazdaságban és a mezőgazdaságban a munkavégzés jellege szerint (fő) 69 16. táblázat. A működő társas mezőgazdasági vállalkozások létszám szerinti csoportosítása 69 17. táblázat. Az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma régiónként 70 18. táblázat. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 70 19. táblázat. Mezőgazdasági állóeszköz-felhalmozás 74 20. táblázat. A mezőgazdasági tesztüzemi rendszer eredményei, 2002-2004 78 21. táblázat. A vizsgált gazdaságok üzemméret szerinti összetétele (%), 20022004 92 22. táblázat. A mintában szereplő gazdaságok tevékenységi irány szerinti összetétele 93 23. táblázat. Az egyéni vállalkozások 1 ha-ra jutó saját tőkéjének és korrigált saját tőkéjének alakulása tevékenységi irányok szerint 97 174
24. táblázat. A saját tőke és a korrigált saját tőke különbsége a saját tőke %ában 98 25. táblázat. A korrigált saját tőkével kalkulált jövedelmezőség, 2002-2004 98 26. táblázat. A regresszió számítás eredményei a különböző vállalkozási formákban 106 27. táblázat. A korrelációs együttható (R) értékei a SFH szerinti kategóriákban 108 28. táblázat. A korrelációs együttható (R) értékei az egyéni gazdaságok esetében tevékenységi irányok szerint 108 29. táblázat. A korrelációs együttható (R) értékei a társas gazdaságok esetében tevékenységi irányok szerint 109 30. táblázat. A korrelációs együttható (R) értékei a SFH szerinti kategóriákban a társas vállalkozások esetében 110
175
