Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (K+F+I) Stratégiája

FI 69207

Szent István Egyetem Gödöllő

A Szent István Egyetem Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (K+F+I) Stratégiája

2012. március A Szent István Egyetem a K+F+I tevékenységében az alábbi főbb területekre összpontosítja erőit: 1. az állategészségügyre, különös tekintettel annak élelmiszerbiztonsági vetületeire, 2. a

fenntartható,

környezetkímélő,

egészséges

élelmiszer

alapanyagot

biztosító

mezőgazdasági technológiák kutatására-fejlesztésére, 3. a megújuló energiaforrások hasznosítására, energiatakarékos technológiák fejlesztésére a mezőgazdaságban és a vidéki környezetben, 4. a fenntartható fejlődés megvalósítására az agrárgazdaságban és a vidékpolitikában, 5. a határmentiséggel összefüggő komplex társadalmi és gazdasági kutatásokra, 6. a környezetegészségügyre és az egészségiparra, 7. a nevelésügy nemzetstratégiai kérdéseire 8. a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás ügyére, valamint 9. a természetes és az épített környezet tervezésére, kivitelezésére és biztonságos fenntartására. A kutatások az Egyetem 7 nagy szervezeti egységének keretében folynak, a karok szervezésében, de az egyetemi integráció szellemében karközi együttműködések épülnek ki, s programok mentén szervezett csoportok dolgoznak a nagyobb léptékű témákon. Az örvendetesen sokszínű Szent István Egyetem boldogulása azonban a karok szakmai autonómiájának tiszteletén alapul, ezért az össz-intézményi K+F+I stratégiát karonkénti tagolásban mutatjuk be. A felvázolt projektek mellé pénzügyi terveket nem lehet most készíteni, hiszen belső erőforrások híján minden kutatási témát pályázati vagy vállalati támogatásokkal lehet csak megvalósítani. A támogatás elnyerése pedig nem tervezhető. Ugyanakkor, mégis fontos a főbb stratégiai célkitűzések tételes megfogalmazása, mert a pályázatokat, különösen az egyetemi szinten kiemelt pályázatokat, a SZIE ezekhez a célkitűzésekhez fogja igazítani. A célkitűzések megfogalmazásában körültekintőek voltunk: a vállalások az Egyetem oktatóinak és kutatónak felkészültségéhez, szakértelméhez igazodnak, magyarán, azt akarjuk K+F projektekben megvalósítani, amihez értünk, és azt, amire – legjobb meggyőződésünk szerint – a nemzetgazdaságnak szüksége van.

2

Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar (ABPK, Jászberény-Szarvas) Az ABPK jövőbeni kutatási programja az eddigi eredményekre épül, szükséges azonban új irányok és új partnerek keresése az oktatók számára. Nehezíti a Kar helyzetét, hogy a neveléstudomány területén egy szűk csoport „felügyeli” a pályázati rendszert, de a lehetőségek kiszélesedtek, hiszen az eddigi kisebb horderejű hazai pályázatok mellé a nemzetközi kutatások is célkeresztbe kerülhetnek. A vizsgálatok kereteinek korlátokat szab az a tény, hogy a neveléstudományban nem számíthatunk egzakt eredményekre, ugyanis minden nevelési tevékenységben, folyamatban jelen van a szubjektum. Az időnként látványosan meghirdetett innovációk is erősen megkérdőjelezhetőek, hiszen mindegyiknek pregnánsan kimutatható a neveléstörténeti gyökere. A Kar feladatának tekinti, hogy a múltban kipróbált és jól bevált módszereket az új igényekhez igazítva ültessék át a 21. századba.

Alapvető elvárásként

fogalmazódik meg a Karon az oktatók számára a kutatási és az ehhez kapcsolódó pályázati tevékenység. A lehetőségeket reálisan felmérve olyan vizsgálatokat kell folytatni, melyekhez a kar humánerőforrásának szellemi potenciálja megfelelő alapot biztosít. A Kar kutatási témakörei jól kapcsolódnak az Észak-Alföldi és a Békési régió (az ABPK két telephelye) alapproblémáihoz, amelyek (i) az elvándorlás megelőzése, (ii) a szegénység elleni küzdelem, (iii) a munkahelyteremtés serkentése, (iv) az esélyegyenlőség kialakítása, (v) környezeti-társadalmi fenntarthatóság, (vi) az információs társadalom egyenlőtlenségei, (vii) az oktatás, a kulturális tőke fejlesztésének lehetőségei, valamint (viii) a pihenés, a sport és jólét vizsgálata a vidéki térségekben. Olyan kutatási projektek létrehozása a cél, amelyek hatékonyan képesek fokozni a társadalom kezdeményező- és cselekvőképességét (ide értve a hallgatói tapasztalatszerzés örömét is), segíteni a humán intézményrendszer átalakulási és újraalakulási folyamatait, összehozni a társadalom különböző szereplőit és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni térségi, társadalmi szinten egyaránt, és képes fokozni a társadalom demokratikus önszerveződését. Szociológiai értelemben a cél a vidéki térségekben élők és közösségeik erősítése, versenyképességének fejlesztése. Az ABPK – szakmai profiljából következően – alapvetően két szakterületen tud eredményes és nemzetgazdasági szinten fontos munkát végezni. Az egyik a szociológia tárgykörében kínál terepet, a másik a pedagógia, pedagógusképzés és határterületi kérdéseit (egészséges életmódra nevelés, sport, versenysport) illetően. Mind a kettő lehetőséget teremt arra, 3

hogy erősítsék a szakmák, a tudományterület együttműködését és a munkaerő-piaci feltételek, vélemények összhangját, azaz a felismert összefüggéseket hatékonyabban vonják be a felsőoktatási képzési programjainkba. Ennek nemcsak hazai bázisa, hanem külföldi kapcsolataik révén jól működő nemzetközi rendszere is kialakult. Az ABPK a következő területekre fókuszál a jövőben: - Romakutatás: A karon megalakult Roma kutatóközpont keretén belül széles spektrumon indulhat el a kutatás. Fókuszba kerül a romák kapcsolatrendszerének, illetve társadalmi tagoltságának felmérése. A cigányság elhelyezkedése az ország területén rendkívül egyenetlen. Magyarország északi megyéihez képest Békés megyében és az Észak-Alföldi térségben alulreprezentált az arányuk, Szarvason és környékén, illetve a Jászság egyes településein azonban jelentős a számuk. A különböző anyagi helyzetű (a mélyszegénységűtől a dúsgazdagig terjedő), társadalmi státuszú, etnikai hovatartozást büszkén vagy csak alkalmanként felvállaló, kulturális értékeit különböző módon ápoló cigányság önmaguk körében és a társadalom más csoportjaiban is feszültségeket gerjeszt. A központ olyan kutatásokat indít és kínál fel a két régió politikai vezetői felé, amelyek rámutatnak az egyes települések, régiók gócpontjaira és ezek elemzése után a helyi sajátosságok, a hazai, valamint a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével megoldást keres a helyi szervezetekkel. A hagyományos etnográfiai és folklorisztikai kutatások mellett fontos szerepet játszhatnak az életmódvizsgálatok is. Pedagógusképzőként elengedhetetlen a szegregáció és a de-szegregáció hatásainak vizsgálata. Vizsgálják, hogy a szociális különbségeket, az iskolai sikertelenséget, az ebből adódó lemaradást hogyan lehet kompenzálni, miként lehet az esélyegyenlőtlenséget csökkenteni. Természetesen a kutatások nem korlátozódnak a két régióra, hanem kiterjesztik a határon túli területekre is. Egy sikeres nemzetközi roma konferencián az előadók hasonló problémákat vetettek fel Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban is, de nyitni kívánnak az Európai Unió felé is különböző kutatások megpályázásával. - Nemzetiségi kutatások: Békés megyében több nemzetiség él együtt. Van olyan település, ahol a magyarok mellett románok, szlovákok és németek alkotják a falu közösségét, de a nemzetiségi hagyományok több községben és városban is erőteljesen megjelennek. Az Európában is jelentős kérdésként jelenlévő multikulturalizmus aktuálissá teszi az eltérő kulturális tradíciók, szokásrendszerek megismerését, amely alapja a toleranciának, a békés egymás mellett élésnek.

4

2010. őszén létrehozták a Nemzetiségi Kutatóközpontot, amely szorosabbá teszi az országban, illetve a határon túl működő nemzetiségi kutatóközpontokkal való eddigi együttműködést. - Gyermekfolklór: Az ABPK-n 2010-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Pedagógusok Módszertani Központja. Ennek keretében került kidolgozásra és folyamatos fejlesztésre a gyermekfolklór

program,

melynek

megvalósulása

során

az

anyanyelvi,

a zenei,

a

képzőművészeti, nevelés mellett megjelenik a kézművesség és a gyermektánc is. A határon túli pedagógusoknak szervezendő képzésen előtérbe kerül a közös gyökerekre épülő gyermekfolklór és az ezt feldolgozó metodika kidolgozása és gyakorlatban való alkalmazása. Nagy lehetőséget jelent az ABPK szarvasi telephelyének földrajzi helyzete. A határon átnyúló (HURO) pályázati lehetőséggel már eddig is éltek. A futó pályázat mellett továbbiak vannak a kidolgozás stádiumában van, illetve elbírálás alatt. - Kodály-módszer az oktató munkában: Kodály tanítványa, Forrai Katalin zenei nevelési elveit felhasználva kidolgozták az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív programot, melynek alapján az ország közel 200 óvodájában folyik a nevelőmunka. A hazai elismertség mellett jelentős a külföldi érdeklődés is, ezek között főként az amerikai, japán és kanadai szakemberek

személyes

szarvasi

látogatásai

jelentősek.

A

továbbiakban

erre

a

kapcsolatrendszerre, valamint a nemzetközi Kodály Társaság elnökének javaslatára alapozzák a munkát. Kidolgozzák egy angol nyelvű Nyári tábor programját a Kodály-módszer bemutatására. - A kisgyermekek testi fejlettsége és motorikus teljesítményének kutatása hosszú évekre nyúlik vissza. Az ötezres mintán alapuló eredmények jól beépíthetőek a tananyagba, amelyre több képzés szerveződött. A jövő kihívása közé tartozik a kutatási eredményekre építve kidolgozni a szomatikus prevenció és korrekció valamint az inklúzió hatékony módszereit és ezeket megjeleníteni a nevelő munkába. - Tehetséggondozás: Az iskolai munkában nem különülhet el egymástól a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A tehetségígéreteknél is megtalálható a gyenge oldal, amelynek folyamatos fejlesztése alapfeltétele a tehetség kibontakozásának, míg a leszakadó diákoknál is fellelhető az erős oldal, amelyből sokrétű fejlesztő munkával felszínre kerülhet a tehetség. Az ABPK csatlakozik a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács felhívásához és megalakítja a karon a Tehetségpontot. - Terepgyakorlat a szociális munkás hallgatók számára: települési kataszter (Jászapáti, Jászkisér, Jásztelek) készítése a Jászságban. A kutatás eredményeinek összegzésével, hallgatói és oktatói5

kutatói erőforrások bevonásával egy újabb közösségépítő, kohéziónövelő értékkeresés indulhat el a Jászságban. - A Nabucco-gázvezeték társadalmi-környezeti hatásvizsgálata és stratégiakészítés hazánk hat megyéjében. A munka szemináriumok keretében zajlik a tanító, szociális munkás és andragógusjelölt hallgatókkal a Kar gesztorálásában. - A tudományos tevékenységet végző kollégák publikációit a Paideia elnevezésű kari periodikában (évente kétszer) a Discurzus című periodikában (évente egyszer) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával közösen kiadott tanulmánykötetekben rendszeresen megjelentetik. Az érintett terülteknek, így az Észak-Alföldnek és Békés-megyének hosszú távon szüksége van a sokféle interdiszciplináris tudáskészletet teremető és a meglévő ismereteket továbbító, koordináló, szintetizáló, és két konvergencia régióban működő Karra. A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karának K+F szerepét ebben a humán területeket érintő innovációban lehet megfogalmazni. Ezt a célt szolgálta a két régióra kiterjedő szakképzési hálózat és az egyetem kapcsolatrendszerének a kiépítése a TISZK-ekkel való együttműködésben. Ez a küldetés klasszikus (céhes típusú) és modern, integrált „tudományművelési módon” egyaránt elérhető, ez utóbbi viszont szoros együttműködést kíván az egyetem arra vállalkozó karaival. Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK) A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán − folytatva a több mint kétszáz éves hagyományokat − jelenleg is igen erős a kutatói aktivitás. Ennek számos oka van. A legfontosabb, és mindenképpen kiemelendő, az oktatói gárda elkötelezettsége a szakmai színvonal növelése és a nemzetközi elfogadottság erősítése iránt. Mivel a kar Magyarországon ma az egyetlen állatorvos-képző intézmény, teljesítményét (tudományos értelemben is) mindig más, elsősorban nyugat-európai társintézményekkel összehasonlítva értékelte. Ez a belső igényesség rendkívül nagy hajtóerőt jelent a minél magasabb tudományos színvonal eléréséhez. A másik fontos ok a szélesebb értelemben vett állatorvosi kar (a hazai állatorvos-közösség) elvárása a kar szakemberei iránt a Magyarországon jelentkező állategészségügyi problémák megoldásában. Mivel a hazánkban dolgozó állatorvosok túlnyomó többsége a karon szerezte 6

diplomáját, elsősorban volt tanáraihoz, oktatóihoz és az egyetemi kutatói gárdához fordul, amennyiben megoldatlan szakmai nehézséggel, ismeretlen betegséggel kerül szembe. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a számos szakmai kihívást jelentő felvetésből sok kutatási téma és sok nemzetközi újdonságként publikálható eredmény születik, másrészt azt, hogy az állattartókkal, gazdaságokkal, diagnosztikum-előállító és vakcinatermelő ipari üzemekkel való kapcsolattartás, a problémáik megoldására való igény, jelentős K+F tevékenységet követel a kar egységeitől, szakembereitől. A több éves jó munkakapcsolat révén kialakult bizalom következtében ezeknek a K+F+I tevékenységeknek ma már jelentős része nemzetközi együttműködésben, multinacionális vállalatok (Pfizer, Merial, Boehringer Ingelheim Ag., stb.) koordinálásával folyik. A harmadik ok a publikációkban mérhető tudományos teljesítmény és K+F+I tevékenység jelentősége az egyetemi oktatói teljesítmény értékelésében és a szakmai-oktatói karrierben. Az egyetemi oktatók alkalmazása, pályán maradása és előmenetele elsősorban tudományos teljesítményük függvénye (fokozatszerzés követelménye, beosztás függvényében meghatározott impakt faktor, publikációs és citációs értékek teljesítése). A negyedik ok az, hogy az Állatorvos-tudományi Karon az egyetemi oktatói életpálya nem szenvedett el akkora presztízsveszteséget, mint a tudományos élet számos más területén működő felsőoktatási intézmény esetében. Ennek köszönhetően számos frissen végzett fiatal jelentkezik posztgraduális (PhD) képzésre, és köztük többnyire a legtehetségesebbek is. Ez egyrészt a legérdeklődőbb, szakmailag legmotiváltabb fiatalok tudományos kutatásba való bevonását teszi lehetővé, és egyben szakmai, tudományos utánpótlási bázisként szolgál. Másrészt − önmagát erősítő folyamatként − tovább növeli a kar tudományos teljesítményét, hiszen a PhD-fokozat megszerzése nemzetközileg elismert, referált („impakt faktoros”) lapokban közölt publikációk függvénye. A fenti okok oda vezettek, hogy jelenleg a legszélesebb körű, és az állatorvosi hivatás minden területére kiterjedő kutatás kizárólag a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán folyik hazánkban. Mindenképpen el kell ismerni, hogy a szakma egyes részterületein nemzetközi mértékben is kiemelkedő eredmények születnek a társintézményekben: az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetében, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai

Igazgatóságán,

a

Mezőgazdasági

Biotechnológiai

Központban

és

az

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben. Ugyanakkor az Állatorvos-tudományi 7

Karon az alaptudományoktól (élettan, anatómia stb.) a preklinikai tárgyakon át (mikrobiológia, kórbonctan, gyógyszertan, parazitológia stb.) a klinikai tárgyakig (sebészet, szülészet, belgyógyászat) minden területen folyik nemzetközi szaklapokban megjelentetett közleményekkel fémjelzett, magas színvonalú kutatás. A kutatás területén rendkívül erős az együttműködés az állatorvos-tudományi kutatómunkát végző

egyéb

intézményekkel,

Kutatóintézetével,

a

így

Mezőgazdasági

mindenekelőtt Szakigazgatási

az

MTA

Hivatal

Állatorvos-tudományi egyes

intézményeivel

(Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága). Ugyancsak szoros az együttműködés az orvostudományi rokonterületek kutatóintézményeivel (Semmelweis

Egyetem,

Országos

Epidemiológiai

Központ),

illetve

nemzetközi

együttműködésekben a kar oktatói, kutatói több Európai Uniós projektben illetve azon kívüli szakmai együttműködésben vesznek részt.

SWOT elemzés ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK  Sok kis létszámú kutatócsoport.  Az ország központi régiójában való elhelyezkedés (hátrányos a pályázatok szempontjából).  Felújításra szoruló infrastruktúra (épületek, közműhálózat, műszerek, berendezések).  Nem versenyképes bérezés.  Kis létszámú képzés.  Oktatók, kutatók túlterheltsége.

 Központi elhelyezkedés (kutatói együttműködések lehetősége számos intézménnyel).  Tudományosan minősített oktatók, kutatók magas aránya.  Magas szintű idegennyelvtudás.  Kiemelkedő kutatási, publikációs aktivitás.  A dolgozókkal szemben támasztott magas követelmények.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

 Közép-európai kapcsolatok alapján referenciaközponttá válás.  Jó utánpótlási lehetőség a TDK-s hallgatók magas aránya miatt.  Az élelmiszer-előállítás súlyának várható növekedése.  A minőségbiztosítási rendszer fejlesztése (laboratóriumi akkreditációk).  Az élelmiszerbiztonság iránti igény és környezettudatosság fokozódása a lakosság körében.

 Fiatal szakemberek elvándorlása.  Kutatói pályázati lehetőségek szűkülése.  Az állatorvosi szakma presztízsének csökkenése bizonyos részterületeken.  A hazai oltóanyag, diagnosztikum és műszergyártás megszűnése

8

K+F főirányok: Az innovációs támogatások korlátozottak, ezt a hazai oltóanyag- és diagnosztikumtermelés megszűnése, a hazai gyógyszergyárak és élelmiszeripari üzemek számának csökkenése magyarázza. Az utóbbi években (a nagyüzemek megszűnésével illetve gazdasági nehézségeivel, valamint a magyar mezőgazdaság piacvesztésével és jövedelemtermelő képességének csökkenésével párhuzamosan) erőteljesen csökkent a korábban meghatározó jellegű alkalmazott kutatási formák részaránya a kar kutatási szerkezetén belül. A kar, illetve a kari dolgozók által elérhető pályázati lehetőségek jelentősen szűkültek az utóbbi években, mind a központi régióban való elhelyezkedésünk, mind a nagyüzemi állattartáshoz kapcsolódó kutatási területünk hátrányt jelentett. A pályázati lehetőségek csökkenése az elnyert pályázatok számának és azok összegének mérséklését okozta. A korábban említett okok miatt (az ÁOTK az egyetlen olyan intézmény, amely az állatorvostudomány teljes vertikumában végez kutatásokat) a K+F tevékenység fő irányai megegyeznek az állatorvos-tudomány elsődleges érdeklődési területeivel. Így hangsúlyozottan szerepel a nagy gazdasági károkkal járó járványos betegségek oktani vizsgálata, ezen belül is az emberre is veszélyes kórokozók által előidézett állatbetegségek (zoonosisok) vizsgálata. Kiemelt terület az élelmiszerhigiénia és élelmiszerbiztonság területén végzett kutatómunka is, amelyet a közvéleménynek a téma iránt tanúsított kiemelt érdeklődése indokol.

Az Állatorvos-tudományi Kar különös felelősséget érez abban, hogy a Szent István Egyetem a 2010-ben elnyert „Kiváló Egyetem” minősítésnek a továbbiakban is megfeleljen. Ezért a kar valamennyi szakemberétől elvárjuk, hogy lehetőleg minél több diák bevonásával, a szakterületén végzett kutatásokkal bővítse az adott területen felhalmozott ismereteket. Elvárás, hogy a kutatások gyakorlati alkalmazásával járuljunk hozzá: •

a

fenntartható

mezőgazdasági

termelés

és

a

biztonságos

élelmiszer-előállítás

megvalósításához és ennek révén a vidék népességeltartó képességének a fokozásához; •

az állatról emberre terjedő megbetegedések (zoonózisok) megelőzésével a hazai népegészségügyi helyzet javításához;

•

a kedvtelésből tartott, illetve társállatok gyógyításának és egészségvédelmének fejlesztéséhez, valamint

•

a biológiai sokféleség és a környezet védelméhez. 9

A karunkon folyó kutatások az állatorvos-tudomány valamennyi területére kiterjednek, amelyhez csatlakoznak a biológiai kutatások. Kutatómunkánk során megkülönböztetett jelentőségű feladatunk, hogy olyan önálló tudományos tevékenységre alkalmas, tudományos minősítéssel (PhD) rendelkező fiatal szakembereket neveljünk, akik tudásukkal a jövőben is kimagasló, nemzetközileg is elismert szinten lesznek képesek feladataik megoldására. Az Állatorvos-tudományi Kar továbbra is stratégiai célnak tekinti a karon folyó kutatási, fejlesztési és innovációs munkát, és ezt lehetőségeihez mérten igyekszik is támogatni. Stratégiai célnak tekintjük a PhD hallgatók kutatási lehetőségeinek növelését, munkájuk anyagi feltételeit a kari normatív kutatási támogatás olyan pályázati alapú szétosztásával támogatjuk, ahol előnyt élveznek a doktori hallgatók és témavezetőik. Hasonlóképpen stratégiai cél a szakdolgozati és tudományos diákköri munkán keresztül a tehetséggondozás és a hallgatók fokozott bevonása a kutatómunkába. A kutatási irányok és témák megváltoztatásának nem látjuk jelenleg indokát, mivel ezek az állatorvos-tudomány gyakorlatilag teljes spektrumát átfogják, legfeljebb a társadalmi, gazdasági igényekhez igazodó hangsúlyváltozás várható.

Kiemelten fontos szempont a kar szakemberei kutatási tevékenységének értékelése. Ennek érdekében valamennyi munkatársunknak fel kellett töltenie publikációs adatait nyilvános adatbázisokba (korábban: BME PA, KPA, jelenleg MTMT) és ezeket folyamatosan karban is kell tartania. A követelményrendszerrel összhangban csak megfelelő publikációs aktivitás mellett lehet előrelépni vagy a karon belül vezetői megbízást elnyerni. A kutatási aktivitást a pályázatok eredményességén keresztül is ellenőrizzük, ehhez az egyetemi pályázat-nyilvántartó rendszert használjuk. A kutatási munka elismertségét jól mutatja a szakmai testületekben, bizottságokban, szerkesztő bizottságokban való tagság vagy tisztségviselés. A kutatási munka intenzitását hosszabb időtartamon belül a doktori hallgatók száma és munkájuk minősége bizonyítja. A kar publikációs tevékenysége valamennyi paramétert figyelembe véve igen magas szintű. A teljes impakt faktor közel folyamatos növekedést mutat. (A 2011-es alacsonyabb érték a tört évvel magyarázható.) Hasonló a helyzet az egyéb mutatók tekintetében is. Kivétel ez alól a könyv, könyvfejezetek számának alakulása, amelynél növekvő és csökkenő tendencia egyaránt fellelhető. Ez azzal magyarázható, hogy egyrészt megfelelő az alapvető szakmai könyvekkel történő ellátottságunk, másrészt folyamatosan szűkülnek a könyvek megjelentetéséhez szükséges 10

anyagi lehetőségek. Az egy oktatóra/kutatóra jutó impakt faktor és publikációs darabszám folyamatos növekedést mutat a megfigyelt időszakban, míg a független hivatkozások évenkénti száma magas szinten állandósult. 1. táblázat: Impakt faktor és publikációs pontszám

Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Impakt faktor

Független

Folyóiratcikk

citáció

Folyóiratcikk

356,696 225,929 262,048 332,569 564,077 522,046 386,129

2160 2649 2775 3089 2693 2654 1274

362 372 399 486 547 475 292

Publikáció (db) Könyv, Konferenciacikk könyvfejezet 71 129 128 77 120 182 73

29 32 52 40 17 23 11

Összesen 462 533 579 603 684 680 376

2. táblázat: Az egy oktatóra/kutatóra jutó publikációs pontszám és darabszám Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011*

Impakt faktor 1,629 1,032 1,197 1,519 2.576 2,384 1,763

Az egy oktatóra/kutatóra jutó Citáció 9,86 12,10 12,67 14,11 12,30 12,12 5,82

Publikációs darabszám 2,1 2,4 2,6 2,8 3,1 3,1 1,7

*január-szeptember

A hazai kiírók közül az alapkutatás jellegű pályázatok finanszírozása elsősorban az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával zajlott, míg az elsősorban fejlesztési célú kutatások finanszírozásában a Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program (GVOP) voltak a meghatározók. A nemzetközi konzorciumokban folyt kutatások elsősorban különböző nagyvállalatok, illetve az Európai Unió (FP7-es pályázatok) támogatásában valósultak meg. A 2006. óta tartó válság rendkívül erőteljesen érezteti hatását a kutatásfinanszírozásban. Az utolsó válságmentes évnek tekinthető 2005-ös adatokhoz képest jelentősen csökkent mind a hazai (költségvetési) pályázati forrás, mind 11

a külföldi és hazai vállalati támogatású, K+F+I-jellegű kutatások volumene, nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is. A központi pályázati források (OTKA, NKTH stb.) beszűkülése következtében a K+F+I tevékenység finanszírozása egyre inkább áttevődik a vállalati szférára. Ez részben előnyös, mert közvetlenül a vállalati területeken (iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben) hasznosuló eredmények születnek, de hátrányos abban a tekintetben, hogy háttérbe szorul a hosszútávon megtérülő, alapkutatás jellegű munka. Összességében növekszik az alkalmazott kutatás jelentősége és részaránya az alapkutatás kárára. Ugyancsak megfigyelhető egy enyhe (bár hullámzó volumenű) eltolódás a nemzetközi támogatású (Euro-alapú) projektek irányába. Ez egyrészt az összeurópai válságnál is kedvezőtlenebb hazai gazdasági (és emiatt rosszabb tudományfinanszírozási) feltételek következménye, másrészt annak indikátora, hogy a karon nemzetközi szintű kutatómunka folyik, és kutatóink rendszeresen kapnak megbízásokat, együttműködési felkéréseket, vagyis jól beilleszkedtek az európai kutatói hálózatba. A pályázatok témáit vizsgálva egyértelműen kitűnik az a korábban is hivatkozott tény, hogy szemben az állatorvos-tudomány területén kutatásokat végző egyéb intézményekével - rendkívül széles a SZIE ÁOTK kutatási spektruma. Volumene önmagában is jelentős, és nagymértékben hozzájárul a kar működésének finanszírozásához, illetve a műszerállomány fejlesztéséhez. Az ÁOTK küldetésében megfogalmazott hármas célon belül (oktatás, kutatás, szolgáltató tevékenység) az oktatás után a tudományos kutatómunka tekinthető a legfontosabbnak, és ez alapvetően meghatározza a kar szakembergárdájának gondolkodásmódját.

Mivel az Állatorvos-tudományi Karon folyó kutatások elsősorban az egyes betegségek oktatásának, kórfejlődésének, kórhatározásának megismerésére, a gyógykezelés és a megelőzés lehetőségeinek bővítésére irányulnak, nem pedig közvetlen termék-előállításra, a kutatások során nyert eredmények közvetlen ipari és kereskedelmi felhasználásának a lehetőségei korlátozottak. Korábban számos (zömében gyógyszergyárakkal közösen folytatott) kutatásunk eredménye megjelent

a

gyógyszergyártásban,

a

hazai

gyógyszergyárak

fejlesztési

részlegeinek

megszűntetése, az állatgyógyászati célú gyógyszerfejlesztés felhagyása e lehetőségeket megszüntette. Az egyetlen hazai (de külföldi tulajdonú) oltóanyaggyártó cég fejlesztési részlegével számos közös kutatás folyik a karon a cég megbízásából.

12

Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar (Békéscsaba, Gyula, Szarvas) Az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet (EKI), a Gazdasági Kar (GK) és a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar (VKK) tavaly ősszel egyesültek. Az azóta eltelt idő nyilván nem volt még elegendő ahhoz, hogy radikálisan átalakuljon a korábbi három – ráadásul különböző telephelyeken működő – egység kutatási profilja, ezért most csak részegységenként tudjuk bemutatni K+F stratégiájukat. Az egészségügyben végbemenő radikális átalakulás egy világtrend része. A fejlettebb országokban széles körben terjed az egészségtudatos életmód, új életviteli korszak kialakulása. Ezek a folyamatok új igényeket támasztanak a társadalommal és az egészségüggyel szemben is – a „hagyományos” egészségügy mellett kialakul az egészségipar, azaz az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, rekreáció és rehabilitáció sokféle új életviteli szolgáltatásainak rendszere. A Gyulai Telephely (volt EKI) stratégiai fejlesztési terve ennek az új komplex iparágnak a kibontakozását tekinti az elkövetkező fejlesztések gazdasági-társadalmi alapjának. Az Európai Unió fejlesztési stratégiái szerint az egyetemek feladata az, hogy egy-egy térség tudástranszfer központjává váljanak. Folyamatos innovációs tevékenységgel képesek legyenek elősegíteni egyegy régió belső erőforrásainak hatékony hasznosítását, kapcsolódni tudjanak a világgazdaság termelési és innovációs hálózataiba. Mivel a kialakuló „egészségipar” az elkövetkező évtized legnagyobb fejlesztési esélyeket nyújtó gazdasági ágazatává válik, fő célként tűzték ki a magasabb életminőséget szolgáló komplex kutató-fejlesztő és innovációs munka elősegítése. Mivel a határ menti régiók együttműködését az európai uniós fejlesztési politika kiemelten támogatja, az interregionális tudásközpontot több egyetem, kutatóintézet és egészségipari vállalkozás együttműködésére kívánják építeni. A Gyulai Telephely meghatározó kutatási-fejlesztési témának tartja az egészséges táplálkozást és az ahhoz szükséges versenyképes új élelmiszeripari termékek előállítását. A komplex tevékenység részét képezi az egészség megőrzését és helyreállítását szolgáló egészségturizmus kutatása-oktatása és olyan akkreditált hálózatok létrehozásában való közreműködés, amelyek garanciákat biztosítanak az egészségfinanszírozási befektetések és szolgáltatások hatékonyságára és megtérülésére. A megvalósítás konkrét formája olyan klaszterelven működő tudományos-innovációs központ, amely hozzájárul az érintett térségekben a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Az intézet társadalomtudományi profiljához 13

kapcsolódik a rendszerváltást követő társadalmi változások hatásainak tanulmányozása. A Délalföldi Régió 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazott operatív programja szerint a régió 25 statisztikai kistérsége közül hét tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé. 1995. óta ez a térség mutatta fel a legkisebb gazdasági növekedést, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor a még jelenleg mögötte lévő hazai régiók is utolérik. A népesség egészségi állapota részben adottság, részben társadalmi, gazdasági környezet függvénye. A régiónak az eddiginél jobban fel kell készülnie a kívülről érkező hatások követésére, a régió-specifikus egészségproblémák integrált kezelésére, a külterületi népesség egészségügyi ellátásának fejlesztésére, a regionális érdekeltségű kórházi eszközpark-fejlesztés összehangolására, s ehhez kapcsolódóan regionális szintű szakmai egyeztetési fórumok létrehozására. Mindezek okán a program egyik specifikus célja a lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében. A gyulai telephely szakmai profilja több fontos kutatási területtel összekapcsolható (környezetegészségügy, élelmezés, életviteli változások, stb.), de elsősorban a formálódó egészségipar ígér az intézet számára stratégiai együttműködési lehetőségeket. Ilyen típusú együttműködés alakul a szerteágazó élelmiszeripari kutatási kapcsolatokkal rendelkező, sikeres P.S.S. Plussz Kft-vel és a Mo-Mechatronika Bt-vel. A Japánban működő „elektronikus távorvoslási rendszer” (e-doktor) megismerése és esetleges adaptációjának vizsgálata érdekében felvették a kapcsolatot a Chiba Universityvel. A Békéscsabai Telephely (volt Gazdasági Kar) az alkalmazott gazdaságtudományok területén a Dél-Alföldi Régió hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert tudásközpontja kíván lenni, kiterjedt kutatási és nemzetközi együttműködési projektekkel, meg kíván felelni az egyetemi karokkal szemben támasztott összes elvárásnak, beleértve a humánerőforrás színvonalát, a kutatóműhelyek tevékenységének teljesítményét és a piacképes diplomás szakember kibocsátást. Tovább kell fejleszteni a meglévő gazdasági és tanácsadási kapcsolatokat, valamint aktívan hozzá kell járulni Békéscsaba és Békés megye gazdasági fejlődéséhez. A korábbi GK a főiskolai hagyományokból eredeztetve nem tudott oly mértékű K+F+I teljesítményt produkálni, mint a mesterszakokkal és doktori iskolákkal rendelkező egyetemi karok, viszont az oktatók tudományos fokozatszerzési tevékenysége a közelmúltban jelentős növekedésnek indult. A telephely tudományos teljesítménye részben kötődik a doktori iskolákat látogató kollégák kutatási területeihez, részben a kar jellegéből, az oktatott szakokhoz illeszkedő 14

gazdasági, műszaki illetve bölcsész tudományterülethez, valamint azok alkalmazott és a régióhoz kapcsolódó részterületeihez. Ezen belül kiemelésre érdemes a regionális kutatások folytatása, hiszen a Dél-Alföldi régió Magyarország több tekintetben is elmaradott területi egysége, ahol jelentős szerepet kap a kis- és középvállalkozások (KKV-k) által közvetlenül is hasznosítható fennmaradást biztosító, hatékonyság növelő, marketingszemléletet és módszereket, valamint a szektoron belül az együttműködést gerjesztő stratégiai jellegű tudományos eredmények kidolgozása. Az alkalmazott gazdaságtudományokon belül ki kell emelni a komplex összehasonlító gazdasági elemzések folytatását. A korábbi Tessedik Sámuel Főiskola által a régióban megkezdett klaszterösztönzési projekt és a kapcsolódó pályázati forrásokból finanszírozott fejlesztési programok kidolgozása tovább folytatódik, s ebben nagy szerepet kíván felvállalni a most újjászervezett GAEK. A klaszterek küldetéséből származtathatóan a klaszteren belül szükség van egy olyan objektív szemlélettel bíró szervezetre – ebben az esetben egy felsőoktatási egységre -, amely képes sokoldalú ismeretek átadására, fejlesztési stratégiák kidolgozására, támogatva a KKV-k, az intézmények, az önkormányzatok, a kamarák és egyéb szervezetek közös céljainak megvalósítását. A GAEK esetében kifejezetten indokolt szektortól függetlenül a piaci értékesítés növelését, a stabilizációt, illetve növekedést előtérbe helyező klaszterek munkájában való részvétel, segítve ezzel az alkalmazott kutatások megvalósítását, s ennek keretében a megye, a régió, sőt a határokon átnyúlva más országok gazdasági és társadalmi folyamatainak fejlődését, nem elfeledkezve az egész Egyetem kedvező társadalmi megítéléséről. Kutatás-fejlesztési területet jelent az előzőeken túl a szűkebb gazdasági elemzések végzése, amelyek egyrészt tudományos érdeklődés miatt, másrészt piaci alapú megbízások miatt kerülnek lebonyolításra. Ezek között megemlíthető adott vállalkozások, intézmények, szervezetek számára marketingstratégia, humánerőforrás-stratégia, eszközgazdálkodási-stratégia, termelésiszolgáltatási stratégia, kockázatvállalási stratégia készítése. A GAEK-en a gazdaságtudományokon felül az alkalmazott bölcsészeti, s ezen belül a felnőttképzéshez kötődő kutatási folyamatok létjogosultságának kell erősödnie. A megye, a régió foglalkoztatottsági viszonyaiból kiindulva az élethosszig tartó tanulás (LLL) tudományosan megalapozott kínálatai-módszerei szintén nagy hasznot jelenthetnek mind az érintett magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak és egyéb munkaadóknak. A Kar sikeres működéséhez elengedhetetlen ismerni a képzések iránt érdeklődő, tovább tanulni szándékozók 15

motivációs tényezőit, a jelenlegi, valamint a végzett hallgatók, a munkaadók képzésekkel-, átadott-elsajátított ismeretanyaggal kapcsolatos elégedettségi mérőszámait. A DPR rendszer keretében e területen megkezdődött egy adatbázis kialakítása, a további elemzés és az eredmények hasznosítása viszont kari és össz-egyetemi érdek is. Ezen kutatási terület nem igényel jelentős technikai ráfordításokat, ezáltal a szűkös kapacitások mellett is sikeresen végezhető. Az általuk oktatott gazdasági, műszaki és bölcsész BA-BSc képzéseken felül egyre nagyobb szerepet kap a felsőfokú szakképzések iránti érdeklődés, erőteljesen növekednek a gyakorlatorientált képzések iránti igények. Ezen a területen is érdemes megvizsgálni/elemezni a motivációs tényezőket és az elégedettséget. Az egyetemi integráció nyújtotta előnyöket a kutatási területen is ki kell használnia a karnak.

A

közös

képzésekből

is

eredeztethetően

elsődlegesen

a

Gazdaság-és

Társadalomtudományi Kar (GTK) kutatóműhelyeibe való kapcsolódás indokolt, mely egyrészt a korábbi egyetemi kar kutatási programjainál a területi adatbázis kibővítését, másrészt a oktatók már folyó kutatási projektekhez való csatlakozását teszi lehetővé. Stratégiai kutatási célként a műszaki tudományterület művelése is megfogalmazódik. Rövidtávon a műszaki jellegű tudományos fokozattal rendelkező szakemberek jelenleg szűkös kari kapacitásának a feloldása a cél, majd ezt követően újfent élni kell az integráció nyújtotta előnyökkel, a közös gépészmérnökképzésre is építve a Gépészmérnöki Kar (GÉK) kutatói potenciálját kell segítségül kérni, majd a megye és a régió igényének megfelelő területeken szolgálatba állítani. A Gazdasági-Műszaki Modernizációs Projekt (EUROPA CAMPUS) arra épít, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai az infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozni képesek, és - az egységes Európai Felsőoktatási Térségben (EHEA) a már meglévő és jelenleg folyó kapcsolatépítés következtében olyan közös képzéseket tud kínálni, ami a régión és az országhatáron is túlnyúló keresletet tud kielégíteni, - a szakegyetemek (professional universities) közvetlen gazdasági szerepe kimagasló, a LLL bevezetése és művelése a különböző gazdasági szereplők igényeihez igazítható (pl. CAD Hollandia, Writtle UK, FH Joanneum Ausztria stb.), - a fejlesztés eredményeként olyan „Europa Campus” jön létre, ahol a 21. századi hallgatói igényeket nem csak az oktatás, hanem művelődési, kulturális és szabadidős tevékenységek területén is színvonalasan ki lehet elégíteni, 16

- a térség „csomópontból” adódó logisztikai és turisztikai szerepe tovább fog erősödni és elindul egy tartós gazdasági növekedés a régióban. Növekedni fog a KKV-k száma és a gazdasági tanácsadás, valamint információs szolgáltató központ szolgáltatásai iránti igény. - erősödni fog a GAEK gazdasági kapcsolati rendszere, különösen a kar által kínált képzések, valamint üzleti szolgáltatások területén. - a gazdasági képzés stabil piaca megmarad, a bankszektor különböző szereplőivel a GAEK együttműködése töretlen lesz. - a középfokú oktatási intézmények részéről élénkül a fogadókészség az együttműködésre. A Szarvasi Telephelyen (volt VKK) közel 25 éve foglalkoznak környezetgazdálkodással, az 1980-as évek elejétől kezdődött el a szennyvíz-kezelés és -elhelyezés, az ökológia, az energiagazdálkodás, a távérzékelés és a környezetvédelem oktatása. Az 1992/1993-as tanévtől Magyarországon itt indult el elsőként a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés. A hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés (FSZ) 1997-ben PHARE támogatással indult, ma már államilag finanszírozottként működik. A szarvasi felsőoktatás történelmi múltjára, eredményeire, lehetőségeire alapozva is alkalmas arra, hogy a régióban hosszú távon is nagy jelentőséggel bíró oktatási-kutatási-fejlesztési-szakképzési-szaktanácsadási központ legyen. A K+F tárgyi feltételei egyrészt adottak (kísérleti telep, kertészeti bemutató tenyészkert, mintafarm, tanüzem, laboratóriumok könyvtár), másrészt érdemi fejlesztést igényelnek illetve a gazdasági partnerekkel együtt biztosíthatóak. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és Gépészmérnöki Kar vezetésével történt szakmai egyeztetések és támogatásuk eredményeként a „Víz – Környezet – Klíma” (VKK) terület erősítésével, Szarvason történő fejlesztésével jelöli ki stratégiai irányvonalát, céljait. A vizes szakma fejlesztésének számos eleme adott Szarvason: Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Körös-Maros Nemzeti Park, Szarvas-Fish Kft., Szarvasi Agrár Zrt., Innoflex Kft., liziméter telep, meteorológiai állomás, 27 km hosszú holtág, Turizmus-vendéglátás, víz-biológia, halászat halgazdálkodás. Gyakorlatilag megszűnt a mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés és melioráció fejlesztése és kutatása a felsőoktatásban a rendszerváltást követően. Ez azzal járt, hogy elmaradtak azok a kutatási pályázatok, melyek akár önállóan, akár vállalatokkal közösen beadtak, vagy elnyertek volna ilyen jellegű közepes, nagy, esetleg kiemelt pályázatot. Ugyanez jellemző a

17

vízgazdálkodás más területeire is. Komoly problémát okoz a képzésben elmaradt fejlesztés is, mivel vízgazdálkodási szakemberekből minden szinten hiány mutatkozik. A gyakorlatorientált, Szarvashoz hagyományosan is köthető képzések az Fsz, BA/BSc és MA/MSc szintjén történő kínálatával, a posztgraduális képzések szerkezeti átalakításával, a szaktanácsadás területén kifejtett aktív szerepvállalással, a külkapcsolatok erősítésével a SZIE szarvasi egysége a Dél-Alföldi Régió meghatározó kompetencia-központjává kíván válni. A szarvasi Víz – Környezet – Klíma irányvonalon létrejövő regionális kompetenciaközpont kapcsán a SZIE több kara egymást erősítve tud fejlődni. A SZIE karain megtalálható részterületeket bevonva, komoly koordinációt feltételezve kell megvalósulnia a fejlesztésnek a szarvasi kampuszon úgy, hogy fenntarthatók legyenek a magas színvonalú képzés és a K+F+I tevékenységek feltételei. A jelenleg elérhető források esetében a tájökológia, természetvédelem, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, vizes élőhely, halas témákban vannak olyan elképzelések, melyeket célszerű társkarokkal közösen kidolgozni és megpályázni elsősorban az „interreg” típusú kiírásokban. A szakmai tevékenység fejlesztésének irányai: meteorológia, agrometeorológia, klimatológia, klímaváltozás okai (várható hatása, feladatok és lehetőségek mérséklésére) vízgazdálkodás, hidrológia, mezőgazdasági vízgazdálkodás, melioráció, vízminőség, felszíni, felszín alatti vizek minőségvizsgálata, megőrzése, javítása, vízminőség-védelem (monitoring rendszer, kárelhárítás), folyékony hulladékgazdálkodás (szennyvíz, tisztított szennyvíz, hígtrágya). Az eddig is meglévő, több vonatkozásban Magyarországon elsőként indított szakmai, oktatási, kutatási-fejlesztése tevékenységek kiszélesítése és hangsúlyos átrendezése teremtheti meg a GAEK tartós növekedési pályára állását. Az energia-gazdálkodással kapcsolatos tevékenységét az alábbiak szerint kívánják bővíteni: •

A vízgazdálkodás területén a belvíz-mentesítés nem hagyományos módszereinek kutatása, a települési csapadékvíz gazdálkodás; az öntözéstechnika és technológia fejlesztése a szántóföldi termesztésben.

•

A

klímakutatás

területén

a

klímajellemzők

folyamatos

mérése

és

elemzése;

s

csapadékeloszlás területi egyenetlenségének vizsgálata; •

A megújuló energetika területén a biomassza, a napenergia, a szélenergia komplex hasznosításának fejlesztése

18

A klímakutatás intézeti feltételei 2004-től adottak, a Megújuló energiaforrások innovációs központja létrehozásával egy olyan automatikus mérőállomás működik, amely 16 légköri és talajjellemzőt mér folyamatosan. Ezek az adatok – az energetikai megítélések mellett – értelemszerűen alkalmasak a klímaváltozások meghatározására is. Az részletes és pontos adatbázis egyre értékesebb lesz főként az Alföld klímaviszonyainak megítélésében. A vízgazdálkodás

vonatkozásában

a

méréseket

ki

kívánják

terjeszteni

a

transpirációs

vizsgálatokkal, amelyekhez a feltételek helyben adottak. Tekintettel a jelenlegi Innovációs központ nyújtotta kiváló lehetőségekkel, a központ működési területét bővítve javasolható egy kari, esetleg egyetemi (karközi) regionális (alföldi) klímakutató központtá fejlesztése. Ez azért is érdekes lehet, mert a klímaváltozásra az Alföld a legérzékenyebb, a klímaváltozás hatásai helyben, több tudományterület szempontjai szerint is vizsgálhatók. A vegetáció- és klímatörténeti kutatások témakörében három különböző magyarországi és külföldi kutatócsoporttal (MTA Paleontológiai Kutatócsoport, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem klímakutató csoportja) dolgoznak együtt. Természetvédelem témakörben kutatások folynak a gyalogakác (Amorpha fruticosa L.) terjedési

tulajdonságainak

és

a

megtámadott

vegetáció

struktúrájában

bekövetkezett

változásoknak elemzésére, illetve természetes magbankjának alakulására, valamint a DélTiszántúl és a Székelyföld növénytani feltárására. 2009-ben építettek ki tudományos együttműködést a Szegedi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézetével: a vadon termő gyógynövények termesztésbe vonásához szükséges kémiai vizsgálatokhoz végeznek terepi kutatásokat. Kutatás folyik a talajtanilag gyenge termékenységű régiók ökológiai és szociológiai állapotváltozásainak felvételezésére. Vizsgálat folyik a Hortobágy demográfiai és gazdasági szerkezetének törvényszerűségeinek megállapítására. Az öntözés és melioráció tekintetében a Kar felvállalta a fóliás termesztésben alkalmazott öntözővíz vizsgálatát és minősítését. Napjainkban a holtág hasznosításával kapcsolatos kutatások újra felértékelődtek. A sekély vizek (holtág, wetland) kutatásában elért eredmények az iszap vizsgálatának jelentőségére hívja

19

fel a figyelmet. E víztesteket az eliszaposodás miatt időnként kotorni kell, és az így felszínre kerülő nagy szervesanyag-tartalmú iszap hasznosításának komoly gazdasági jelentősége van. A hulladékgazdálkodás és ezen belül a hulladékhasznosítás a ’90-es évek óta hangsúlyos eleme a Kar tevékenységének. A komposztálás napjainkban új erőre kapott a lerakás szervesanyag-tartalmának csökkentése miatt. Több évtizedes kutatással rendelkeznek e témakörben, amelynek egyik eredménye a hazánkban eddig egyetlen komposztálási kézikönyv megjelentetése. Komposztálás során lejátszódó biodegradációs folyamatok kémiai nyomon követését végzik, ezáltal be lehet avatkozni a komposzt minőségének alakulásába. A Kar a közösségi komposztálás szemlélete és technológiája elterjesztésében is jelentős szerepet vállal. A hulladékok biogáz formájában történő hasznosításával kapcsolatos kutatásokba is bekapcsolódtak. Kutatásaikat elsősorban a szennyvíziszap hasznosítására helyezték. A gázhozam növelésére szudánifű fajtákat próbálnak alkalmazni. A biogázzal kapcsolatos kutatásokat célszerű lenne a szarvasi Gallicoop céggel együttműködve végezni, ahol ez évben megvalósul a pulyka feldolgozásának hulladékait hasznosító biogázreaktor és a melléktermékek komposzt útján történő szántóföldi hasznosítása. Ez lehetővé tenne laboratórium-fejlesztést, illetve akkreditálását is. E témakörhöz kapcsolódik a magyar-román közös pályázatból Battonyán felépítendő állati hulladékokat hasznosító biogáz üzemmel való kutatási együttműködés is. A hígtrágya kezelés fejlesztéséhez a mikrobaoltás előnyös hatásait vizsgálják. Az ökonómiai kutatási tevékenység alapvetően regionális jellegű. Stratégiai cél olyan komplex szolgáltató bázissá válni, mely a gazdasági partnereknek minden területen magas színvonalú szolgáltatást képes kínálni.

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kutatási programjának központjában azok a feladatok állnak, amelyek az elméleti ismeretek gyarapítása mellett gyakorlatorientált jellegüknél fogva segítik a mezőgazdaság műszaki fejlesztését, ezen keresztül annak versenyképességét, az életminőség javítását, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a környezeti értékeink megóvását,

gyarapítását.

A

kar

kutatás-fejlesztési 20

projektjeinek

tekintetében

bővülés

tapasztalható. Az elmúlt öt évben megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a központi költségvetésből finanszírozott projektek száma és összege csökkenő tendenciát mutat, míg a vállalati szférából érkező megrendelések növekedésnek indultak. A kar, köszönhetően az aktív pályázási tevékenységnek, 2005 óta különböző hazai és nemzetközi forrásokból több mint 1,3 milliárd forint támogatáshoz jutott szakmai programjai finanszírozásához. A nyertes pályázatok számát erőteljesen befolyásolta a folyamatosan változó keretrendszer, illetve az a tény, hogy az EU kutatási forrásokhoz való hozzáférés – a kar által művelt tudományterület sajátosságaiból fakadóan még mindig korlátozott. A sikeres pályázatok érdekében a kari vezetés kabinetet hozott létre a pályázati tevékenység ösztönzésére, illetve a személyi állomány fejlesztésére is sor került, a területért felelős szakértő bevonásával (mind a hazai, mind a nemzetközi pályázatok vonatkozásában). A K+F+I tevékenység legnagyobb hozadéka – a nyilvánvaló forrásszerzési kényszeren kívül – az eredmények beépülése az oktatásba, illetve a kialakult kapcsolatrendszer mátrix alapú, multiplikálási szándékú hasznosítása, melynek eredményeképpen a kutatási kapcsolaton túlmenően a partnercégek szakértői bevonásra kerülnek a kutatási és oktatási tevékenységbe, a tehetséggondozásba (tudományos diákköri konzultációk, PhD témák, szakkollégiumi előadások, ill. üzemlátogatások), valamint hallgatóink számára gyakornoki helyeket is biztosítanak.

A Kar oktatói és kutatói jelenleg eltérő intenzitással foglalkoznak K+F tevékenységgel, melynek fokozása stratégiai célunk. SWOT elemzés: ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

 a Kar a SZIE oktatási egységeként működik, ami lehetővé teszi állami források bevonását a K+F tevékenységbe;  jelentős kutatási tapasztalattal rendelkezünk a korábbi ezirányú tevékenységeink okán;  az új szakmai ismeretek előállítása és feldolgozása, valamint ezen ismeretek tananyaggá transzformálása az oktató – kutató kollégák napi tevékenységének szintjén is megvalósul;  a vállalati gazdálkodás, az informatika, regionális fejlesztés és pénzügyi területeken teljes körű és teljes értékű kutatási tevékenységet tudunk végezni;  jelentős nemzetközi és szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezünk;  az Egyetem tekintélye még meghatározó a K+F

 az oktatók kutatási szemléletének hiánya;  jelentők oktatási leterheltség a minősített kollégák túlnyomó többségénél;  a kutatási tevékenységek esetlegessége,  a rövid és hosszabb távú koncepciók hiánya;  a kutatáshoz kapcsolódó szervezési feladatok visszatartó hatása;  a kutatási igények ismeretének hiánya;

21

  

 

pályázatokon; az egyes oktatóknak ismertsége jó, és ez előny a külső szakmai kapcsolatok fejlesztésénél; magas színvonalú infrastruktúrával rendelkezünk; a Karhoz kapcsolódó fejlődő és a kutatásban háttérként és tesztpályaként is felhasználható két tanüzem kapcsolódik a Karhoz; szervezetileg létező „kabinet” a pályázatok figyelésére és menedzselésére; a kutatáshoz szükséges intézményközi kapcsolatokkal rendelkezünk kihelyezett tanszékek formájában a KSH és az AKI keretén belül;

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

 a Kar a gazdasági élet területén hasznosítható ismeretekkel rendelkező munkatársakat alkalmaz;  a nappali tagozatos hallgatók létszámának csökkenését kompenzálhatja a kutatásban lekötött munkaidő és pótlólagos bevételforrás;  a munkatársak jól képzettek és az év bizonyos periódusaiban szabad munkaerő kapacitással rendelkeznek;  a K+F tevékenységben résztvevők számával növekedhet a Kar bevétele;  a bevételekből fejlesztések, a dolgozói anyagi érdekeltség valósítható meg;  oktatóink motiválttá válnak a naprakész, kutatás orientált legkorszerűbb szakmai ismeretek összegyűjtésében;  a kutatásában résztvevőkön keresztül újabb oktatási igények tárhatók fel;  a külső partnerink igényeihez is igazított K+F tevékenységek további támogatásokat eredményezhet;  hatékony K+F tevékenység oktatói elégedettséget növel.

 változás nélkül a Kar kiszorul a kutatási és innovációs piacról, ami anyagi és presztízs veszteséget okoz;  a pótlólagos források elmaradása következtében tovább romló környezet, eszközállomány;  a nem reális helyzetfelmérésen alapuló fejlesztési koncepciók kialakulása, amelyet a gyakorlat nem igazol vissza;  a belső szabályozatlanság következtében nem tisztázott a szervezeteink és dolgozóink érdekeltsége;  a pótlólagosan beérkező források nagyarányú elvonása és nem a kutatás színvonalának fejlesztésére fordítsa.

A karon folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység meglehetősen diverzifikált: nem csupán a „klasszikus” gazdálkodástudományi területen vagyunk aktívak, hanem egyéb, interdiszciplináris területeken is.

K+F főirányok: •

megújuló természeti erőforrások egységes értékelési rendszerének kidolgozása, a természeti erőforrások piacelemzése

•

termelési tényezők komplex hatékonyságát, a termelési tényezők helyettesíthetőségi lehetőségét, a fenntartható és fejleszthető környezetipari innovációk gazdasági 22

lehetőségeinek

kutatása

korszerű

matematikai-statisztikai,

közgazdasági

és

fenntarthatósági módszerek alkalmazásával • a gazdasági döntéshozatal informatikai és számítástechnikai rendszereinek kutatása és az informatikai rendszerek fejlesztése, • az európai integráció mikro- és makro ökonómiájának átfogó rendszerszemléletű vizsgálata, a növekedési elméletek adaptációs modelljeinek kidolgozása, •

az agrárium makro- és mikrogazdasági összefüggéseinek piacorientált kutatása, különös figyelemmel a multifunkcionális szerep és a környezetvédelem előtérbe helyeződésére,

•

a fogyasztói kockázatcsökkentési stratégiák fejlesztésének azon kutatási lehetőségei, melyek az aszimmetrikus fogyasztói információhelyzet csökkentését irányozzák elő, ezzel is elősegítve a fogyasztói ismeretek növekedését, a termék, a márka és beszerzési hely megválasztásának kérdéseit,

•

az élelmiszertermelési- és ellátási láncokon belüli kapcsolatok (döntően bizalom, együttműködés, a közös értékek, kölcsönös függőség) fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, az ellátási lánc szereplőivel kapcsolatos fogyasztói bizalomnövelés lehetőségeinek feltárása, a termelői, a gyártói és kereskedelmi márkázás szerepe, az élelmiszerbiztonság, a vezetői menedzsment rendszerek fejlesztése,

•

a környezetipar kihívásainak gazdasági vizsgálata, különös tekintettel a regionális- és a vidékfejlesztési politikára, a turizmus gazdaságfejlesztési irányainak harmonizációjára.

Fontos feladatuknak tekintjük, hogy tovább bővüljön a gazdasági szempontból is „mérhető” K+F tevékenység, azaz a jelentős hazai és nemzetközi, közvetlen és közvetett K+F támogatással (bevétellel) járó tevékenységek bekapcsolódása az innovációs folyamatokba. A hazai kutatási erőforrások szegényesek. Ezért a nemzetközi K+F áramlatokhoz való kapcsolódás, az EU által meghirdetett projektekben való részvétel a sikeres K+F tevékenységük feltétele. A főbb mozgásterületek az EU-keretprogramokhoz való kapcsolódás, a jól átgondolt vendégoktatókutató rendszer működtetése, beleértve a PhD hallgatók külföldi csereprogramokban való részvételének biztosítását is. A nyugat-európai kutatási kapcsolatok mellett nagy hangsúlyt helyeznek a közép- és kelet-európai kutatási kapcsolatok kiépítésére is. Megteremtve az oktatásikutatási kapcsolatot egyes szlovák, cseh, lengyel, román, ukrán, orosz kutatóhelyekkel, azokkal együttműködve átfogó kutatási programok indíthatók el. Mindezek alapján fontos, hogy a Kar 23

továbbra is dinamikusan fejlődjön a hazai es nemzetközi tudományos közéletben. Fő cél a Kar oktatói-kutatói kapacitásának kihasználása, ütőképességének további javítása, s a kutatási eredmények oktatási tananyagba történő folyamatos beépítése.

Jelentősebb tudományos publikációs eredmények Impakt faktor és publikációs pontszám Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Impakt faktor Publikációs pontszám Folyóiratcikk Folyóiratcikk Konferenciacikk Könyv, könyv részlet Összesen 3 95 151 97 381 17 98 160 105 418 28 99 191 122 476 1 183 147 152 561 2 132 129 159 476 5 140 196 126 540 2 70 78 37 215* * részadat

A kar oktatói és kutatói jelentősen növelték publikációik számát az elmúlt években.

Ez

elsősorban a tudatos tudománymenedzsmentnek köszönhető, melynek keretében egyre többen védték meg PhD doktori disszertációjukat, szereztek dr. habil. fokozatot, ill. készülnek nagydoktori disszertáció benyújtására. Mindezeken a publikációs „kényszerrel” járó, tudományos karriert célzó személyes teljesítményeken túlmenően két fontos folyamat az, ami szerepet játszott a publikációs tevékenység minőségi és mennyiségi javulásában. Egyrészt számos hazai és nemzetközi konferencia került megrendezésre a karon, ill. egyre több esetben szerepel a kar társszervezőként külföldi konferenciákon, melynek természetesen számos pozitív hozadéka van. Másrészt számos kolléga vesz részt hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságában, amely lökést adott a tudományos műhelyeinkben folyó kutatási-elemzési és az ehhez kapcsolódó publikációs tevékenységnek. Továbbra is hiányosságként értékelendő azonban, hogy a kar nem rendelkezik saját tudományos folyóirattal, sem magyar, sem angol nyelven. Hiánypótlásnak számít viszont, hogy idegen nyelven könyvsorozat kerül publikálásra, melynek rendszerességét azonban erőteljesen korlátozzák az anyagi lehetőségek. Kiemelendőnek tartjuk, hogy több 24

oktatónknak jelent meg monográfiája és szerkesztett könyve, külső (azaz nem saját egyetemi) kiadónál, mely remek lehetőséget jelent az eredmények publikálására és jó alap a mások általi hivatkozásra, valamint az iskolateremtő tevékenység részének is tekinthető. Az egy oktatóra/kutatóra jutó publikációs pontszám és darabszám Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Publikációk [db/oktató, kutató] 2.44 2.68 3.05 3.60 3.05 3.46 1.38*

[db] 381 418 476 561 476 540 215

(* részadat)

Gépészmérnöki Kar (GEK) A kutatási- és tudományos stratégia jelszava a „Szinergia a gépészetben és mezőgépészetben”. A „Szinergia” koncepció keretében a kar összhangot teremt K+F stratégiája, infrastrukturális beruházásai és személyi hátterének fejlesztése között. Ez a szemléletmód biztosítja a kutatási eredmények megjelenését az oktatásban, az oktatók és kutatók tudományos előre menetelének szakmai hátterét, segíti a Kar akkreditációját, eredményeivel a Kar a műszaki fejlesztés és innováció jelentős tényezőjévé válik vállalati versenykörnyezetben is, és nem utolsó sorban potenciális jövedelemtermelő tevékenységet is jelent. A Gépészmérnöki Kar elsősorban az energiatakarékos, környezetbarát műszaki megoldásokra helyezi a hangsúlyt, melynek keretében a fenntartható műszaki fejlődés, a környezet védelme, a megújuló energiák hasznosítása, az ezt kiszolgáló gépszerkezetek fejlesztése áll a középpontban. E stratégia mentén a Kar nemzetközi együttműködéseket alakított ki, kutatási projekteket hozott létre, nemzetközi szinten elismert eredményeket ért el, valamint egy jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó konferencia sorozatot indított el.

25

A Kar hagyományaiból következő kiemelt kutatási területek: •

Agrár-műszaki gyártó, szolgáltató és felhasználó szféra vertikuma

•

Energia és megújuló energia, környezetvédelem

•

Elektronika, mechatronika és automatizálás

•

Anyagtudomány és tribológia

•

Mérnökinformatika és gyártástudomány

•

Komplex (műszaki-gazdasági- és menedzsment) területek

A kutatási tevékenység fejlesztésekor a Gépészmérnöki Kar a következő szempontokat veszi figyelembe: •

A Kar a kutatási prioritásoknak megfelelően lépésről lépésre javítja a tárgyi feltételeket, azokkal a fejlesztésekkel kezdve, amelyek már rövidtávon is eredményt hozhatnak.

•

A fejlesztések lehetőség szerint az oktatási célkitűzésekkel is harmonizáljanak. A végcél, hogy a parciális megoldások végül infrastruktúrális rendszerré fejlődjenek.

•

Új kutatási programhoz mindenképpen a piacon kapható legmodernebb készülékeket kell beszerezni az eredmények nemzetközi elfogadtatása érdekében.

•

A kutatási projektekből forrást kell teremteni a színvonalas kutatói helyek építészeti fejlesztéséhez és rekonstrukciójához és fenntartásukhoz.

•

A fejlesztendő kutató laboratóriumok akkreditálásának megszervezése és lebonyolítása, az akkreditáció feltételeinek megteremtése alapvető.

•

A tudományterületek irányítóiként nevesíteni kell vezető kutatókat, akik a vonatkozó szakcsoport tevékenységét koordinálják és meghatározzák. Az Ő feladatuk továbbá az utánpótlás nevelése és a motivációs rendszer fenntartása, fejlesztése.

•

A minősített kutatók létszámának és elismertségének folyamatos, tervszerű fejlesztése összhangban a kar oktatási és személyzeti stratégiáival, a doktori iskola programjaival.

•

A doktori iskola tématerületeinek a Karral közös, tervszerű meghatározása a kari K+F prioritások figyelembevételével, a szakterületek közös szélesítése (akár a doktori iskola további kiterjesztésével általános műszaki diszciplínák irányába).

•

A GÉK fontosnak tartja, hogy a legjobb hallgatók kiválasztása már az első évben megtörténjen. A motivációs és a képzési rendszer sajátos kialakításával lehet biztosítani, 26

hogy minél több hallgató vegyen részt a Tudományos Diákköri mozgalomban, kapcsolódjon be az intézetek kutatómunkájába, doktori cselekményekbe. •

Szakterületenként pályázati modulok elkészítése és feltöltése a kar új informatikai adatbázisába, mely segíti az ütőképesebb, gyorsabb és eredményesebb pályázatkészítést.

•

A kisebb volumenű projektek mellett, partnerek bevonásával célszerűbb a nagyobb, konzorciumi

projektekre,

hazai

és

nemzetközi

programokra

fókuszálni.

A

kari

projektmenedzsment és forrás-szervezés önálló felelőst kíván. •

Bővíteni kell a kötődő gyakorlati termelő-szolgáltató szervezetek, mint partnerek számát. Be kell őket vonni, aktív résztvevőkké tenni a különböző kutatási projektekben, a „közös kutatói laboratórium”-ok működtetésében. Meg kell találni a cégekre szabott további motivációs elemeket.

•

A Gépészmérnöki Kar olyan szervezet létrehozását tervezi, amely biztosítja az eredmények átadását az ipari részére (spin-off).

•

Ki kell dolgozni kari kutatásból származó eredmények szabadalmaztatásának eljárását és formáját. Tisztázni kell a szabadalmi eljárás illeték fedezetét és a teljes eljárás menedzselését.

•

Meg kell teremteni egy kar-specifikus, nemzetközi színvonalú publikációs lehetőségeket, továbbá műhelyviták és konferenciák kulturált rendezésének lehetőségét.

•

A

kar

szaktanácsadási

tevékenységét

ki

kívánja

egészíteni

és

szervezettebbé,

versenyképesebbé tenni a kutatási eredmények közvetett felhasználásával. A kutatási- és tudományos stratégia megvalósításának fő moduljai: •

Alaptudományi

modul

(Matematikai

modellezés,

mezőgazdasági,

ökonómiai,

élelmiszertechnológiai alapok). •

Környezettechnikai

modul

(Környezetterhelés

csökkentése,

környezetkímélő

és

energiahatékony technológiák fejlesztése az ember épített és természeti környezetében). •

Energetikai modul (Megújuló energia rendszerek fejlesztése és használata, ökonómiai, élelmiszertechnológiai alapok, motorok).

•

Informatikai

modul

(Mérnökinformatikai

eszközök

élelmiszertechnológiai alapok, alkalmazott informatika).

27

kihasználása

és

fejlesztése,

•

Szerkezettani modul (Anyagtudományi, szerkezettani kutatás, gyártás- és karbantartási technológiák).

•

Mezőgépészeti modul -biosystems engineering- (Mezőgazdasági gépek és technológiák fejlesztése, Biológiai alapanyag előállítás korszerű módszerei)

A kutatási- és tudományos stratégia megvalósításának fő moduljai külön-külön is jelentős kutatási potenciált jelentenek a SZIE-n belül, melyet a tömören felsorolt, kiemelt projektek és eredményeik jeleznek. A GEK kutatás-fejlesztési potenciáljának egyediségét meghatározta és meghatározza az a tény, hogy a „biosystems engineering” európai koncepció megvalósításához a SZIE társkarai további kiemelkedő partneri és kutatási lehetőséget biztosítanak. A kari modulok együttesen, a SZIE társkaraival kiegészítve nemcsak Magyarországon, de európai léptékkel mérve is egyedi lehetőséget jelentenek. A több évtizedes hagyományokra alapozva, kihasználva a rendelkezésre álló szellemi és infrastrukturális adottságot, a Kar a mezőgépészet területén tovább kívánja erősíteni az országosan kiemelkedő oktató-kutató központi szerepét. Kiemelt feladatai közé tartozik a kutatási területek közötti kapcsolatok erősítése a szinergikus hatások realizálása érdekében. Nagy projektek esetén támogatják a karközi kutatócsoportok létrehozását. A Gépészmérnöki Kar stratégiai jelentőségűnek tartja, hogy a tudományos műhelyek intézetközi személyi állománnyal is működhessenek. Ennek munkaszervezési hátterét a kar az elmúlt időszakban belső átszervezési lépésekkel megoldotta. A rugalmasan szervezett, projektorientált kutató műhelyek működtetése és további fejlesztése a kar versenyhelyzetét javíthatja. Ez a szervezési mód a karok közötti kapcsolatokra is kihat, feloldhatja az éles határokat és versenyképes interdiszciplináris kutatási műhelyeket eredményezhet.

Swot-elemzés ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

 Kis Kari dolgozói létszám, és ebből  Átlagon felüli a tudományosan minősített következően az oktatók és kutatók oktatók és kutatók aránya a Karon. túlterheltsége.  Folyamatosan bővített, korszerű laboratóriumi  Az ország központi régiójában való háttér áll rendelkezésre. elhelyezkedés (hátrányos a pályázatok  Megújuló forrásokat alkalmazó energiapark áll szempontjából).

28

   

rendelkezésre a Gödöllői Campus területén. Eredményesen lezárult referencia kutatások állnak rendelkezésre.  Nem versenyképes bérezés. Kiemelkedő kutatási, publikációs aktivitás.  Alacsonyan szervezett a kutatási eredmények hasznosítása (szabadalmak száma alacsony). Saját szervezésű rendszeresen megtartott nemzetközi konferenciája van a Karnak. Saját idegen nyelvű tudományos periodikával rendelkezik a kar.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

 A műszaki képzés és kutatás felértékelődése.  A kormány is deklarálta a műszaki képzés fontosságát, így a hallgatói létszám gyarapodásával és új oktatási szerkezet szükségességével lehet számolni.  Szélesedik az ipari érdeklődés az eredmények iránt, új kutatási megrendelések vannak.  Érdemi nemzetközi kapcsolatokat kezdenek kialakulni.

 Kockázatot jelenthet, ha Magyarországon a K+F igényű technológiai fejlesztés visszaesik, és meghatározó marad/lesz a szerelési szintű bérmunka.  Az erőteljesebben finanszírozott vállalati belső kutató műhelyek megerősödnek, így az egyetemek elszigetelődhetnek  Fiatal szakemberek elvándorlása.  Kutatói pályázati lehetőségek szűkülése.

További feladatok közé tartozik a közvetlen gazdasági, vállalati kapcsolatok integrálása a tudományos munkába. Növelni kell az alapkutatásokra épülő, de közvetlen gyakorlati jelentőséggel bíró alkalmazott kutatások arányát. A kutatási- és tudományos stratégia következetes továbbvitelének, fejlesztésének indikátorai: elnyert hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek, ipari fejlesztési megbízások, kutatás-fejlesztési együttműködések száma. A gépészeti és mezőgépészeti kutatáshoz kapcsolódó szinergiák előmozdítása érdekében, a gépészmérnöki kar a 2008-2011 közötti időszakban 2,5 milliárd Ft értékű fejlesztést hajtott és hajt végre. A kutatás teljes infrastruktúrája megújul. Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (MKK) távlati célja az olyan kutatási potenciál kialakítása, illetve fenntartása és fejlesztése, amely lehetővé teszi az élhető környezet, az éltető vidék és az egészséges és biztonságos élelmiszer alkotta minőségi követelményeket szolgáló ismeretanyag bővítését, ezek alapján új technológiák kifejlesztését, amelyek a molekuláris biológiai szinttől a tájléptékű tudományos eredményekig, az erős elméleti alapokon álló 29

széleskörű gyakorlati alkalmazásokig, és a hazai felhasználástól a nemzetközi, azon belül pedig megkülönböztetetten az Európai Közösségig terjednek. Mindezek szorosan kapcsolódnak a táplálékhálózat egészét és az életfenntartó rendszereket magába foglaló termelés- és termékbiztonság kérdéseihez is. Ez adódik a MKK hagyományaiból, a természeti adottságokból eredő helyzeti előnyökből és a minősített munkatársak kiváló képességeiből. A kar munkatársainak tudományos közleményei, vezető munkatársainak idézettsége és a kiemelkedő számú sikeres hazai és nemzetközi pályázatai, a kar K+F+I eredményei nemzetközileg is versenyképes és széles kihatású aktivitást és eredményeket mutatnak. E tevékenységek sikerességének egy másik oldala a hazai és részben nemzetközi kihatású innovatív programok kidolgozása, adaptálása a felhasználók és a magántőke bevonásával. Mindezeket tükrözi, hogy a MKK az agrár, a természettudományi és a műszaki képzési területeken nyolc alapképzési (BSc), 11 mesterképzési (MSc) programot akkreditált, valamint a SZIE négy doktori iskolája is szorosan a kötődik Karhoz. Ez a tudásbázis teszi lehetővé, hogy a kar folyamatosan jelentős pályázati források és vállalati források bevonására képes.

ERŐSSÉGEK • Magasan kvalifikált és elhivatott oktatók és kutatók. • A Kar egyes egységeinek kiemelkedően jó kutatási infrastrukturális ellátottsága. • A Kar egyes egységeinek jó kapcsolatrendszere a gyakorlati/gazdasági szférával.

GYENGESÉGEK • A dolgozók kidolgozott ösztönzési rendszerének és lehetőségének hiánya aránytalansága és a verseny-szféra elszívó hatása. • Időhiány és az oktatói leterheltség időbeli egyenetlenségei; az oktatók hallgatói minősítése nem rendszeres. • Folyamatosan csökkenő pályázati lehetőségek.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

• Tehetséges fiatal oktatók és kutatók tudományos elismertségének növelése.

• Életpályamodellek hiánya.

• Ösztönzés fokozatszerzésre és magasabb tudományos fokozatok (MTA doktora cím) elnyerésére.

• Motiváció hiánya.

• Versenyszféra elszívó hatása. • Oktatói továbbképzés és önképzés egyenetlenségei. • Kutatásra fordítható idő csökkenése még a legmagasabban minősített oktatók esetében is.

30

A MKK kiemelten fókuszál a ma is sikeres K+F+I területeken végzett aktivitás megőrzésére, tovább fejlesztésére és a hosszútávon jelentkező kihívások felismerésére és azok időben való megválaszolására. A ma is versenyképes és sikeres K+F+I területekre építve és azokból leágazva a következő területek tekinthetők kiemelt jelentőségűnek: •

Az élhető környezet fenntartását szolgáló, biztonsági kockázatot nem hordozó alapanyagok és egészséges élelmiszerek (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) előállítását szolgáló fenntartható rendszerek és technológiák fejlesztése és ezek előállítására képes szakemberek képzése. Az emberi beavatkozások okozta változások felméréséhez és hatékony kezeléséhez szükséges monitoring rendszerek és tudásbázis létrehozása, valamint a biztonságos termelés feltételeinek kidolgozása (agrotechnológia, növényvédelem, tájhasználat, tájgazdálkodás, művelt mezőgazdasági területek és a vadgazdálkodás összhangja).

•

Az életfenntartó természetes és természetközeli rendszereket, továbbá ember által befolyásolt környezet élhető, egészséges állapotban tartásához szükséges természet-megőrzési, környezetvédelmi és környezetbiztonsági kutatások tovább folytatása. Komplex környezeti monitoring módszerek fejlesztése környezetvédelmi, termőhely-, tenyésztőközeg- és élelmiszeralapanyag ellenőrzési célokra. Agrár-környezetgazdálkodási rendszerek, a megújítható természeti erőforrások (erdők, vad-, halállományok), a biodiverzitás, a talaj és a víz védelme és a velük való stratégiai gazdálkodás kereteinek kidolgozása, ideértve az ezeket veszélyeztető ínvazív fajok természetvédelmi, társadalmi és gazdasági vonatkozásainak kutatása.

•

A növényi és állati eredetű élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek előállítását szolgáló kritikus infrastruktúrák védelme, a kockázatok csökkentése, kezelése. Ezen belül a mezőgazdasági termelés és a táplálékláncok teljes vertikumát átfogó élelmiszerbiztonsági, növényvédelmi és ökotoxikológia kutatások.

•

A klímaváltozás hatásainak felmérése és azok menedzselésére alkalmas módszerek kialakítása a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a természetes ökoszisztémákban. Ezen belül kiemelten a mezőgazdasági termelés mennyiségét és a termékek minőségét fenyegető veszélyek jellemzése, a hazai ökoszisztémák klímaváltozással szembeni érzékenységének

meghatározása,

amelyek

hozzájárulnak

az

élelmiszertermelés

biztonságához. A vízkészletek jobb hasznosításának fejlesztése és a talajosztályozás és talajinformációs rendszer továbbfejlesztése. A biológiai sokféleségre, növénytermesztésre, 31

valamint a talajművelés talajállapotra és szén forgalomra gyakorolt hatásainak vizsgálatára vonatkozó kutatások. A fent meghatározott területeken a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar versenyelőnyben van és jelenleg is magas szintű K+F+I tevékenységeit folytatja tovább, mégpedig: -

európai együttműködését kihasználva, azokaz továbbfejlesztve,

-

tudásalapú, magas hozzáadott értéket hordozó termékek előállítására,

-

saját és Magyarország régiós kihatását növelve.

Mindezek eredményeként: •

Az infrastruktúra és a személyi állomány fejlesztése révén javulni fog a pályázati sikeresség az elnyert támogatások értékében kifejezve, valamint a kar tudománymetriai mutatókkal mérhető eredményei növekednek.

•

Erősödik az oktatás és a kutatás naprakész kapcsolata. A kari kutatási programokban a mesterképzésben (MSc) és a négy doktori iskolában tanuló hallgatók magas szintű ismereteket szerezhetnek. Továbbra is aktív részvétel a tudományos kutatói utánpótlás nevelésében, a tehetséggondozás feltételeinek biztosítása és a TDK munkák készítésének ösztönzése. Erősödik a kiemelkedő tehetségű hallgatók önálló tudományos gondolkodásra nevelése. A kiemelt kutatási területek fejlődése a doktori iskolák jövőbeni működési feltételeit javítja.

•

Az innovatív területek fejlődése révén növekedni fog a vállalati tőke közvetlen K+F+I részvétele. A vállalati innováció szerepének növelése, a gazdasági tevékenységet folytató vállalatokkal közös kutatási és fejlesztési feladatok megoldása segíti a gyakorlat-orientált képzési programok (BSc, MSc).

•

A kutatási és képzési infrastuktúra fejlesztése egyrészt javítja a nemzetközi pályázatokban való részvétel lehetőségét, másrészt segíti az idegen nyelvű mester- és doktori képzésben résztvevő hallgatók számának növelését. A MKK hazai és külföldi intézményekkel fenntartott tudományos együttműködési kapcsolatai pedig továbbfejleszthetők.

Publikációk száma (db) Év

Impakt faktoros folyóirat cikk

Egyéb folyóirat cikk 32

Konferencia cikk

Könyv, könyvrészlet

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011* * nem teljes évi adat

93 126 211 136 107 155 194

275 238 281 295 263 197 111

93 159 127 125 166 136 49

50 44 59 59 81 105 24

K+F+I innovációs és vállalati megbízási bevételek Év

Bevétel eFt 16 621 12 185 21 374 82 244 140 454 27 438 15 018

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Ybl Miklós Építéstudományi Kar (YMÉK, Budapest) Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar több mint száz éves oktatási múltra tekint vissza, és az egyetlen szervezeti egység a hazai felsőoktatásban, ahol komplexen folyik felsőfokú, gyakorlatorientált szakemberképzés és kutatás a biztonságos épített környezet kialakítása és az épületek tűzbiztonságának megvalósítása területén. Jelenleg három szakon folyik alapképzés (építőmérnök, építészmérnök, műszaki-menedzser) és öt szakon (építőmester, közmű-fenntartási, közmű-gazdálkodási, építész-tervezői, tűz-és katasztrófavédelmi) szakmérnök-képzés. Az YMÉK képzési és kutatás-fejlesztési programjaiban komplexen jelenik meg a jobb minőségű, biztonságos, élhető környezet és infrastruktúra kialakítására, építésére irányuló törekvés. A tervezés, az építés, és a fenntartás hármas egységét tekintve a Kar oktatási és kutatási politikájában központi elv az élet- és vagyonbiztonság fenntartása. Az országban egyedülállóan csak az YMÉK-en folyik tűz- és katasztrófavédelmi mérnökképzés, ahol a tűzbiztonság, a tűzkockázat, a természeti és civilizációs katasztrófák kezelése, a veszélyelhárítás, és a veszélyes anyagok kutatásának nemzetközi eredményei széleskörűen képezik a szakmai ismeretek tárgyát. A Karon folyó K+F+I tevékenység középpontjában – jelenleg és a jövőben is - azok a kutatások és fejlesztések állnak, amelyek eredményei a gyakorlatban és az oktatásban közvetlenül 33

hasznosíthatók. Tekintettel arra, hogy a Karon nincsenek kutatói státuszok, a kutatások alapvetően tanszékekhez kötődnek, és a témák illeszkedtek az adott tanszék szakmai tevékenységéhez. A tanszékeken folyó K+F+I tevékenység eredményei így közvetlenül gyakorolnak pozitív hatást az oktatás színvonalára, és járulnak hozzá a tananyagok korszerűsítéséhez. A kutatás-fejlesztési-innovációs stratégia párhuzamosan valósítható meg a képzésfejlesztési elképzelésekkel. Az YMÉK a közeljövőben felülvizsgálja az alapképzéseit (BSc), újra indítja a településmérnöki BSc szakot, és négy MSc szak indításán dolgozik. A Kar K+F+I stratégiája szorosan kapcsolódik az előzőekben vázolt oktatásfejlesztési elképzelésekhez. Kiemelt kutatási feladatnak tekintik az alábbiakat: 1. Az építészettel kapcsolatos kutatások homlokterében az egészség és biztonság áll. E két fogalom köré csoportosíthatók azok a kutatásokat, amelyeket az épületszerkezetek teljesítményének mérése tekintetében végeznek. Részben már rendelkeznek olyan korszerű mérőeszközökkel, amelyekkel a hazai épületbiológiai kutatások első számú kutatóhelyévé lehetnek. Részt kívánnak venni az épületenergetikai kutatásokban és fejlesztésekben is, együttműködve hazai vállalatokkal. 2. A közművekkel és az infrastruktúrával kapcsolatos kutatási tevékenységek fő irányvonala az új vízkeret irányelvhez történő csatlakozás és kapcsolódás, a magyar közmű infrastruktúra szempontjából. Ennek megfelelően foglalkoznak külön a vízügyi problémákkal (pl.: szennyezés terjedés élővízen és talajon keresztül), illetve a szennyvízkezelési kérdésekkel (pl.: gazdaságos szennyvízkezelő műtárgyak modellezése, méretezése). A geotechnikai kutatási tevékenység során használatba kívánják venni a fejlesztések által a KÖM tanszékre került fúrógépet és dinamikus triaxiális berendezést. Ennek megfelelően a talajok dinamikus viselkedése, talajban történő két- és háromfázisú áramlás problémaköre, a talajban és vízben lévő olajszennyezés problémaköre, illetve az áramló talajvíz útjába épített akadályok esetén a talajvízfelszín alakulásának modellezése képezi az elkövetkező időszakban a fő érdeklődési területeket. Kiemelten kezelik a hulladéklerakókkal kapcsolatos kutatási feladatokat, úgymint meglévő hulladéklerakó dombok állékonysági kérdéseit, a hulladéktestek fizikai paramétereinek meghatározását, a hulladéklerakókban képződő biogáz és annak alkalmazása és hasznosítási kérdéseit.

34

3. Az építési menedzsment terület kiemelt kutatási-fejlesztési témái: projekttervező algoritmusok (főleg költségoptimalizálás) fejlesztése, melynek eredményei megalapozzák a következő kutatási megbízásokat, s amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeire irányították a figyelmet. A nemzetközi kapcsolatokat ebben az irányban is bővíteni kívánják. 4. Az építőanyagok területén végzett kutatások célja a talajjal szennyezett bontott építési hulladékok hasznosítása, azaz, hogy a felújítások, bővítések, átépítések során keletkező bontási anyagokat ne csupán hulladékként, hanem másod-építőanyagként lehessen kezelni. Új innovációs megoldásokat keresnek a környezetvédelmi prioritások messzemenő figyelembevételével. 5. Az utóbbi években a geodézia technikai oldala hihetetlen fejlődésnek indult. Bár az ipar az új technológiákat és eszközöket igényli és használja, a Kar meglevő eszközparkja a 90es évek színvonalának felel meg, ami mind a kutatásban, mind az oktatásban korlátokat jelent. Ezért stratégiai célként fogalmazódik meg a legkorszerűbb készülékek beszerzése és beállítása a kutatásba, és az oktatásba. A hagyományos geodéziai műszereinkből múzeumot hoznak létre. A geodézia szakterületeket kiszolgáló rendszerek kiépítése érdekében, kifejezetten térinformatika-célú fejlesztéseket terveznek. A rendszerek kiépítéséhez a hallgatóságot aktívan be kívánják vonni, számítva a fiatalság innovatív képességére. 6. Tűz- és katasztrófavédelmi területen a következő prioritásokat vannak: a fejlesztési munka egyrészt arra irányul, hogy megtörtént tűzesetek elemzésében egy cellamodell nevezetesen a Fire Dynamics Simulator (FDS) használata milyen

kiegészítő

információkat nyújthat. A munka során ténylegesen megtörtént tüzek lefolyásának ismertetőjegyeit gyűjtik össze, majd számítógép segítségével szimulálják a tűzlefolyást, és elemzik a kapott adatokat. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a modell milyen típusú tűz esetén ad megbízható eredményt. A kutatási irány jól illeszkedik a nemzetközi érdeklődés irányvonalához, eredményei széles körben használhatók lesznek. A Kar tűzvédelmi laboratóriuma felszereltségénél fogva alkalmas a lángálló textíliák területén jelentkező gyártmányfejlesztéshez kapcsolódó mérések és vizsgálatok elvégzésére. Kiemelt ipari partner ebben a vonatkozásban a Zoltek Zrt. A karbon szálak, illetve az oxidált szálak egyik alapvető tulajdonsága az, hogy normál összetételű levegőn nem 35

meggyújthatók és nem képesek égni. A gyártmányfejlesztés részeként a az YMÉK laboratóriumában kidolgozás alatt álló vizsgálati-értékelési módszer alkalmas lesz arra, hogy az oxigén index folyamatos ellenőrzésével a szálak fizikai-kémiai paraméterei előre megbecsülhetők lesznek. A nemzetközi mérő-, megfigyelő-, riasztó rendszerek folyamatosan bővülnek és egyre inkább egy egységes környezetbiztonsági rendszerré való szerveződés

jegyeit

viselik.

Valamennyi

ágazati

monitoring

kapcsolódik

a

döntéstámogatás, és a bevetés–irányítás egységesülő rendszeréhez. Az illetékes hatóságokkal együttműködve az alábbi területen kapcsolódnak nemzetgazdasági jelentőségű

fejlesztéshez:

veszélyforrás-analízis,

terjedési

irányok

rangsorolása,

helyzetértékelési módszerek kiválasztása, alkalmazása, kimutató és meteorológiai mérési eszközök elhelyezésének optimalizálása, üzemi és települési végpontok elhelyezésének meghatározása. A kutató-fejlesztő feladatok végzése mellett, a gyakorlatorientált képzésben is alapvető szerepet töltenek be az YMÉK laboratóriumai. A Kar oktatási és kutatási feladatainak megfelelően, az évszázad műszaki színvonalához igazodó laborháttér megteremtése jelölhető meg célként, amelynek segítségével lehetőség van a mérnökképzés nemzetközi igényeit is kielégíteni. Az oktatás és a kutatás nemzetközi méretű piacosodása megköveteli, hogy a kibocsátott szakemberek egyaránt meg tudják állni helyüket akár a hazai piacon, az Európai Unió teljes jogú tagjaként működő Magyarországon, akár az EU más tagországában. Ennek a célnak az eléréséhez a laboratóriumi mérőeszköz-állomány további fejlesztése szükséges. Az oktatási feladatok ellátása mellett a laboratóriumokban végzett megbízásos munkák elengedhetetlen pénzügyi forrást is jelentenek a Kar számára. A jelenleg működő négy laboratórium (a Közmű és Talajmechanikai Laboratórium, az Építőanyag Laboratórium, az Épületszerkezet, Épületfizika, Épületbiológia Laboratórium, és a Tűzvédelmi Laboratórium, mely utóbbi a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált laboratórium) fejlesztését főleg pályázati forrásból kívánják megoldani. Kiemelt fontosságúnak tekintik a kutatás-fejlesztési, illetve a kutatói tevékenység támogatására a Karon kialakított ösztönző rendszer fenntartását. A Kar oktatói a művelt szakterületüknek

megfelelő

kutatásokhoz

kapcsolódó

szerzői,

szerkesztői,

lektori,

szaktanácsadói, hivatalos bírálói, bírálóbizottsági, szakértői tevékenységet végeznek, valamint 36

részt vesznek a tudományos közéletben. Az ilyen fajta tevékenység, tudományos teljesítmény, ösztönzésére a Kar bevételéből elkülönített pénzügyi keret áll rendelkezésre, melynek felhasználása a Karon kialakított „tudományos teljesítménymérés” alapján történik. * A kutatási- fejlesztési és innovációs stratégia következetes megvalósításának össz-egyetemi szintű indikátorai vannak: •

erősödjék a meglevő oktatói, kutatói követelményrendszer, olyan értelemben, hogy aktív kutatómunkára és az eredmények magas színvonalú folyóiratokban való közlésére ösztönözze az oktatókat/kutatókat (minden előrelépés és választott vezetői megbízatás feltétele a tudománymetriai adatokkal meghatározott követelmények elérése legyen); csak kiemelkedő teljesítményű személyiségek tudnak ugyanis jól szerepelni a kompetitív pályázatokban,

•

növekedjék az elnyert hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek, ipari fejlesztési megbízások, kutatás-fejlesztési együttműködések száma és volumene,

•

valósuljon meg az Egyetem különböző szervezeti egységeivel ma is K+F kapcsolatban álló vállalkozások szorosabb bevonása az intézmény kutatás-fejlesztési potenciáljának jobb kihasználása érdekében,

•

növekedjék a mester- és doktorképzésben, ezen belül az idegen nyelvű képzésben résztvevő hallgatók száma,

•

további laboratóriumok szerezzenek ISO, GLP minősítést, ami a szolgáltatások és kutatások körének jelentős bővülését fogja eredményezni,

•

fejlődjön a kutatási és oktatási infrastruktúra,

•

erősödjék az EU-keretprogramokhoz való kapcsolódás, beleértve egy jól átgondolt vendégoktató-kutató

rendszer

működtetését

és

a

PhD

hallgatók

külföldi

csereprogramokban való részvételének biztosítását, •

növekedjenek a „szolgálati” szabadalmakból és találmányokból szerzett bevételek,

•

növekedjenek a SZIE résztulajdonában lévő vállalkozások bevételei.

37

Az Egyetem stratégiai jelentőségűnek tartja, hogy a tudományos műhelyek intézet- és karközi személyi állománnyal működhessenek. A rugalmasan szervezett, projektorientált, interdiszciplináris kutató műhelyek működtetése és további fejlesztése ugyanis javítja a SZIE versenyhelyzetét. Az elmúlt két-három év folyamatainak, az innovációs tevékenységek felértékelődésének és az alkalmazott kutatásba áramló pénzeszközök látványos növekedésének köszönhetően a hazai egyetemeken is elindult az innováció-menedzsment tevékenység. A SZIE-n ennek első lépése volt a 2006. január 1-jén megalakított Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (KÖRET), majd ezt követte a pályázati, innovációs és technológia-tudástranszfer ügyek szervezeti kereteinek a megteremtése. A már meglévő Pályázati Iroda funkcióinak kibővítésével megalakult a Pályázati és Innovációs Központ (továbbiakban: PIK). A PIK két egységből áll a Pályázati- és Projektmenedzsment Irodából (továbbiakban: PPI), valamint Tudás- és Technológiatranszfer Irodából (továbbiakban: TTI). A két Iroda tevékenysége egymástól elkülönül, viszont működésük egymásra épülő feladatok miatt szorosan összefügg. A PPI feladatai: •

Az egyetemi, kiemelt projekteket érintő Forrástérkép összeállítása, a Forrástérkép és az egyetemi Intézményfejlesztési Terv közös sarokpontjainak feltárása, a forrásgenerálás folyamatának elindítása.

•

Egyetemi pályázatkezelési szabályzat összeállítása és folyamatos igazítása a pályázati struktúrákhoz (kari projekt ötletek/javaslatok rendszerbe becsatornázása, megadott határidőre).

•

A „Kiemelt pályázatok” kezelésének menedzsmentje, pályázatok stratégiai és operatív irányításának elvégzése.

•

Egységes pályázat-nyilvántartási rendszer: a pályázat beadásától a döntésig, majd a szerződéskötéstől a pályázatlezárásig történő teljes körű nyomon követése.

•

Pályázatok összeállításának segítése: web felület működtetése, ahova a releváns információkat elhelyezve, a pályázati útmutató értelmezése is felkerül.

•

Kötelező mellékletek beszerzése, lehetőség szerint elektronikus formában való feltöltéses a web felületre.

•

Pályázati referensek közreműködésével a pályázatok összeállításának adminisztratív segítése: hazai és EU pályázati referensek alkalmazásával. 38

•

A pályázatok pénzügyi elszámolásának támogatása a kiemelt pályázatokra, szakmai jelentések összeállításának (a speciális szakmai rész kivételével) elősegítése.

•

A központi (kiemelt) pályázatok elszámolásának felügyelete (a célzott és hatékony követelésbehajtás a közreműködő szervezetektől).

•

A pályázati és projekt eredmények összegyűjtése és elemzése (érdemes-e az innovációs folyamatban továbbvinni vagy sem).

A TTI fő feladatai: •

Egy, az egyetem minden szervezeti egységére kiterjedő ún. Innovációs térkép összeállítása mely tartalmazza az adott szervezeti egységek humánerőforrás és infrastrukturális hátterét, a főbb kutatási projekteket. Az elkészült térkép „étlapként” szolgálhat a vállalati partneri kör felé, K+F és direkt megbízási kapcsolatokat generál.

•

A lezárt pályázatok és projektek eredményeit elemezve javaslatot tesz azok hasznosítására és/vagy pályázati

úton

való

továbbfolytatására.

Módosítja és

folyamatosan aktualizálja az egyetemi szellemi tulajdon szabályzatot. •

Folyamatosan rendelkezésre álló szolgáltatásokat (alapszolgáltatások) kell nyújtania az egyes kutatási projekteknek, mint pl. a technológiai információ-szolgáltatás, technológiai partnerközvetítés (kooperációs projektek), technológia transzfer (licencia, értékesítés) ügyletek bonyolítása, szabadalmi és pályázati tanácsadás.

•

Külön megrendelésre speciális szolgáltatásokat nyújt vagy közvetít, mint pl. a technológiai audit, benchmarking, üzleti terv készítés vagy spin-off cégek alapításában való részvétel.

•

Képviseli a SzIE-t az innovációs kezdeményezésekben (regionális innovációs folyamatok, egyetemközi projektek) a nyilvánosság felé, valamint az egyetem szellemi tulajdonhoz fűződő érdekeit az egyetemi kereteket meghaladó, de egyetemi részvétellel zajló kutatási programokban.

A TTI értékelése alapján az Egyetem koordinálja a szabadalom, know-how és egyéb oltalmi bejelentést. Az ötletek továbbfejlesztéséhez pályázati forrásokat keres, és generálja a pályázatok elkészítését, majd menedzselését.

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az Egyetem

jelentős tulajdoni hányadával alapított technológia-hasznosító vállalkozások (Gödöllői Agrár

39

Közhasznú Kft., GATE Kft. és Veterinorg Kft., PlasmoProtect Kft.) részt vállaljanak az egyetemi kutatócsoportok által elért K+F eredmények inkubációjában és értékesítésében. Záradék Jelen stratégiát elfogadta a Szent István Egyetem Szenátusa 188/2011/2012 SZT számú határozatával 2012. március 21. napján. Gödöllő, 2012. március 21.

40