SZENT ISTVÁN EGYETEM
A SZÉLGENERÁTOR-OSZLOP JELLEMZŐINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Doktori értekezés tézisei
Horváth Gábor
Gödöllő 2001
A doktori program
címe:
Agrárenergetika és Környezetgazdálkodás
tudományága:
Műszaki tudomány
vezetője:
Dr. Kocsis Károly egyetemi tanár SZIE, Európai Tanulmányok Központja
témavezető:
Dr. Tóth László egyetemi tanár SZIE, Gépészmérnöki Kar
…………………………………. A programvezető jóváhagyása
…………………………… A témavezető jóváhagyása
2
1. A MUNKA ELŐZMÉNYE A fenntartható élet előfeltétele többek között a környezetet nem szennyező energiagazdálkodás megvalósítása. Jelenlegi tudásunk szerint ennek az útnak két fontos eleme van: a meglévő energiaforrásaink hatékony, takarékos használata, és a megújuló, energiaforrások alkalmazására való fokozatos áttérés. A Föld kőolaj-, földgáz- és szénkészlete egyre apad, az atomenergia előállítása pedig olyan, környezetre káros végtermékeket eredményez, amelyek tárolása hosszú távon nagyon nehéz feladat. Megoldásként marad tehát a víz-, a szél- és a napenergia kihasználása. A vízierőművek telepítésének gátat szabnak a vízgazdálkodási, természetvédelmi szempontok, a napenergia felhasználás pedig nem biztosít nagy mennyiségű koncentráltan azonnal rendelkezésre álló energiát. Marad, tehát a szélenergia hasznosítás. Az Európai Parlament határozatot hozott arról, hogy a megújuló energiahordozók által termelt energia 2010-re érje el az EU - ban a 12 %-ot. Erre vonatkozóan létrehoztak egy pénzügyi alapot, mely segítségével 15000 MW teljesítményű szélerőművet kell létrehozni. Dániában, a felhasznált energia 12 %-át a szélerőművek szolgáltatják. Ez persze kiugróan magas érték az európai átlaghoz képest. Európában a tengerpartokra telepített szélgenerátorok működésével, üzemeltetésével és energiaszolgáltatásával kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatok nyomán megkezdődött a terjeszkedés a kontinens belseje felé. Magyarországon nem régen indult el az a folyamat, hogy a meglévő jellemző széljárásokból lehetőség legyen energia gazdaságos hasznosítására. Ennek alapja, a szélgenerátorok működési sajátosságait figyelembe véve, a helyi szélmozgások felmérése. Az energiapolitika tervei szerint 2010-re Magyarországon az összes energia-felhasználáson belül 6 % körül kell, hogy legyen a megújuló energiaforrások részaránya. Jelenleg ez az arány 3,6 %. Magyarországon az első szélgenerátor üzembeállítása Inotán 2000. decemberben történt. Ezzel kapcsolatban a rendszer bemérését és elemzését a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának Agrárenergetika és Élelmiszeripari Gépek Tanszéke végezte. A szélgenerátorok névleges teljesítménye az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnövekedett. Az első korszerű, általános célra használható, nagyteljesítményű generátorok 50-200 kW teljesítménnyel rendelkeztek az 1980-as években, míg manapság a 600 kW - 2,5 MW –os tartományban mozog a gyártott gépek teljesítménye. A teljesítménynövekedéssel nőtt a gépészeti és villamos berendezések tömege is. A folyamatos fejlesztések során a tartóoszlopok magassága is növekedett mivel így lehet elérni a megfelelő energiatartalommal rendelkező légáramokat is. Ma már az oszlopok magassága 80-100 méter. Mivel a mai szélerőművek hajtóműve és energia átalakító berendezése egyaránt a tartóoszlop tetején helyezkedik el a gépházban, ezeket az oszlopokat egyre erősebbre, biztonságosabbra kell tervezni. A szélerőmű tartóoszlopát, mint minden magas építményt, a ráhelyezett szerkezetek nyomásterhén kívül különféle a természet adta és vezérlési igénybevételek is terhelik. Ilyenek a széllökések hatásai, a lapátkerék forgása, a szélirány követése, az indítás, fékezés és esetenként a földmozgás. Továbbá az ilyen magas karcsú tartószerkezetet a szilárdsági méretezéssel párhuzamosan rezgéstani szempontból is meg kell vizsgálni. Tervezés, ellenőrzés során a szilárdsági méretezés egy egyszerű geometriájú szélerőmű tartóoszlop esetén, ismert képletek alapján elvégezhető. A rezgéstani elemzés azonban a gyakorlatban már elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeire, illetve már megépült szerkezeteken elvégzett mérések eredményeire támaszkodik.
3
További lehetőség mind szilárdságtani, mind rezgéstani vizsgálódás szempontjából számítógépes modell készítése. A disszertáció a szélerőművek tartóoszlopának tervezésében elért legújabb eredményeket mutatja be.
A KITŰZÖTT CÉLOK A tartószerkezetek tervezésénél meghatározó kritérium az adott helyen kialakuló szélviszonyok okozta kényszerrezgések, és a lapátkerék forgási frekvenciájából fakadó transzverzális lengések rezonanciájának ismerete. Ha a szél okozta leválások időbeni eloszlása megegyezik a szerkezet sajátfrekvenciájával, a szerkezet maradandó károsodása is bekövetkezhet. A kontinentális telepítéseknél a szélgenerátor oszlopok magasabbak. A tengerparton 30-60 m, míg a szárazföldek belsejében 60-120 m magasak. Magyarországon való csoportos megjelenésük és gyártásuk várható a közeljövőben. Az oszlopok hazai gyártása esetén fel kell készülni a műszaki és mechanikai feladatok megoldására. A munka célja annak elemzése, hogy hogyan lehet optimális költséggel, a helyi (főként kontinentális) szélviszonyokhoz megfelelő magasságú, gyártási technológiát egyszerűsítő szélgenerátor oszlopot tervezni és kivitelezni. − Az ilyen elemzéseket nagyrészt kismintákkal végezik (végezték), amely alapvetően jó, de csak közelítő értékekkel szolgál. − Végeselem modellezés módszerével leírhatók az oszlopok körül kialakuló légáramlatok, illetve a szél hatása a szerkezetekben kialakuló feszültségeloszlásra illetve rezgésekre. − Nagyobb biztonsággal a hatásmechanizmus, azaz a szerkezetekre gyakorolt hatások komplexebb leírása csak a mérés és modellezés együttes használatával valósítható meg. A kutatás választ adhat a kritikus pontok helyére, illetve lehetőséget biztosít a tömegek optimálására.
MEGOLDANDÓ FELADATOK − A kapcsolódó meglévő irodalom tanulmányozása. − A megfelelő számítógépes matematikai modell kiválasztása, s a program adaptálása. − Kisminta összeállítása. − A kismintával mérések a szélcsatornában. − Szélgenerátor oszlop lengéstani adatainak elemzése. − Meglévő gépre adaptálva az ellenőrző program futtatása. − Az oszlopokon várhatóan fellépő rezgések és örvényleválások elemzése végeselem módszerrel. − Eljárás kidolgozása az oszlopban ébredő feszültségek mérséklésére. − Számítógépes tervezés (szilárdtest modellezés, végeselem módszer) alkalmazása a folyamat minden egyes lépésében.
4
− A számítás, mérés és modellezés eredményeinek összehasonlító értékelése. − A kisminta és a valós viszonyok közti eltérések feltárása. − A legmegfelelőbbnek talált oszlop műszaki leírása. − A meglévő oszlopok tömegének csökkentésére elméleti modell kidolgozása. − Szél és rezgések kölcsönhatása közötti összefüggés feltárása. − Magasabb oszlopoknál a falvastagság és a gépház terhelő tömegének a befolyásoló hatása illetve anyag optimalizáció. − Számítógépes feldolgozás a kiértékelés minden egyes lépésében (függvényillesztés, Fourier analízis). − A megfelelő geometria meghatározása a rezonancia elkerülése végett. − Javaslat az oszlop tervezésére és méretezésére a fellépő rezgésekre való tekintettel. − Az optimális telepítési magasság meghatározása műszaki–gazdaságtani szempontok alapján.
5
2. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletek és mérések elméleti alapjai Modellkísérletek és a hasonlóság kritériumai Az építmények légáramlásban való viselkedését és a szélterhelést meghatározó aerodinamikus tényezőket kísérleti úton, empirikusan állapítják meg, a legtöbb esetben szélcsatornában végzett modellkísérletek útján. A hasonlósági kritériumok és a választott kísérleti feltételek két csoportra oszthatóak: a hasonlóság az első csoportban a modellre és az építményre, a második csoportban pedig a szélcsatornában levő légáramlásra és a szélre vonatkozik. Hasonlósági törvények Az áramlástechnikai gépben lejátszódó folyamatok összetettek. Szükséges a megfelelő áramlástani elméleti összefüggésekkel a jelenség fizikai modellezése, majd a mennyiségek leírása a matematika eszközeivel, s a kapott egyenleteket megoldása. Az összefüggések megoldásában jelentkező bizonytalanságok miatt laboratóriumi kísérletek (a modellezések) beállítása. A nagyméretű, nagy építési költséggel rendelkező gépek a lekicsinyített, olcsóbban előállítható modellen – kismintán - több variációban is tanulmányozhatók, de ehhez elengedhetetlen, hogy a modell nagy kivitele biztonsággal feleljen meg a törvényszerűségeknek. A várakozásoknak nem megfelelő modellek, könnyen módosíthatóak és a mérések szinte korlátlanul ismételhetők.
A felhasznált mérőeszközök Az erő, illetve az erő okozta elmozdulás mérése a mérőbélyeggel -
Az alkalmazott mérőelem a Hottinger cég SP4-2 típusú 7 kg-os mérőcellája volt. A cellatest alumínium, érzékenysége 2mV/V ±0,1 %. A generált jelek rögzítéséhez Spider 8-as típusú mérőhíd kapcsolású műszert használtunk, amely a felerősített jeleket, digitalizálja, s a mérési jelek a számítógép monitorán folyamatosan nyomon is követhetőek. A jelek mentése a Catman nevű szoftverével történt. Az adatgyűjtő mintavételi frekvenciája 4800 Hz volt. Egy-egy mérésnél 33000 adat tárolására került sor. Végül az összes adat 80 Mb-nyi területet foglalt el, amit CD-n tároltam. A hitelesítésre a KERMI által bevizsgált 1 illetve 5 kg-os tömegeket használtuk. Az érzékelő jeleinek ingadozását is figyelembe véve a rendszer 0,1 N pontosságot szolgáltatott.
Szélsebességmérő -
az Ammonit cég Windsiter 420–as típusú adatgyűjtő és terméke; a készülék lehetőséget biztosít két anemométerrel történő mérésre; az érzékelők csatlakozókon keresztül kapcsolódhatnak a központi egységhez; az adatgyűjtő programozása, és az adatok letöltése a PC-re soros RS232–es csatlakozón keresztül lehetséges; a mérési pontosság 0,1 m/s–os volt; az adatok teljes áramszünet után is elérhetők maradnak.
6
Szélcsatorna
φ300
1
700 100
8
2000
9
2
5
3
7
850 φ250
600 250
4
6
1. ábra Mérőkör 1. Befúvó ventillátor szabályozható fordulatszámú motorral. 2. Szélcsatorna. 3. Légcsatorna kémlelő nyílása. 4. Padozat. 5. Állványzat. 6. Erőmérő cella forgatható állványzaton. 7. A szélcsatornába helyezett oszlop makett. 8. Egyenirányító. 9. Szűkítő (konfúzor). A mérésnél alkalmazott szélsebességek: − 5,6 m/s; − 7,6 m/s; − 11,2 m/s.
Az elvégzett mérések A végeselem modellezés, a számítások, illetve a mérési eredmények összehasonlítása a rezgések változására irányultak. Ezeknél a méréseknél többféle geometriailag eltérő oszlopformát is készítettem, s ezeket vizsgáltam különböző szélsebességeknél, de vizsgálat tárgyát képezte a tömegek hatása a rezgésekre, illetve, egy periodikusan változó külső erő okozta rezgés mérése is.
7
A mért testek elmozdulásai az idő függvényében kicsik, emiatt érzékeny mérőműszer kellett. A rezgésekre két különböző típusú mérést végeztünk: 1. A különböző oszlopok tömegekkel terhelt sajátfrekvencia vizsgálata. 2. Az eltérően terhelt oszlopok rezgéstani vizsgálata szélben, ami kifejezetten a Kármán-féle örvénysor okozta rezgések vizsgálatára irányult.
A végeselem modell A végeselemek összessége az egész testet idealizálja, ezért meghatároztam az elsődleges ismeretleneket leíró közelítő matematikai formulákat. A közelítő függvények között a legegyszerűbbek a polinomok. 1. A közelítő polinomok foka A hatványsor tagjainak száma legalább annyi volt, mint az elem szabadsági fokának száma. 2. Kompatibilitás A választott közelítő függvénnyel teljesítettem elemek közös rácspontjaiban u1=u2 feltételt. 3. Állandó deformáció Az elemen a deformációját állandónak tekintve, a megoldások sorozatát is ehhez rendeltem, hogy konvergencia problémák ne lépjenek fel. 4. Differenciálhatóság A polinomok esetén az elemen belül a problémát kifejező variációs elvnek megfelelő rendben differenciálhatóak.
A modell létrehozása (gyakorlati szempontból) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az oszlop geometriai modelljének elkészítése (háromdimenziós változatban is). Az anyagtulajdonságok megadása. Elem típus kiválasztása a modell hálózásához. A végeselem háló paramétereinek beállítása. Az alkatrész felosztása elemekre. A terhelések és kényszerek megadása. (nyomás, gravitáció, hő, befogás, stb.) A vizsgálat típusának kiválasztása. (szilárdságtani, rezgéstani, áramlástani) A szükséges határoló paraméterek megadása. Ezt követően: 9. A választott analízis futtatása. 10. Az eredmények megtekintése.
8
Start
Tervezett oszlop geometria
Helyi szélviszonyok
Számítógépes áramlástani modellezés Sebesség- és nyomáseloszlás az áramló közegben Nyomáseloszlás az oszlop felületén
Szilárdságtani végeselem analízis
Anyagjellemzõk
Feszültségeloszlás, deformáció az oszlopon és a szerkezet sajátfrekvenciája
Mért deformációk, rezgések
Egybeesnek-e a sajátfrekvenciák és a leválások frekvenciája, elfogadhatóak-e a deformációk?
Végsõ geometria
End
2. ábra A szél és a szerkezet kölcsönhatás elemzésének folyamatábrája
Rezgéstani modell -
Négyféle típus készült terheletlenül illetve három különböző nagyságú tömeggel terhelve. A modellek megrajzolását VEM programban végeztem. A modellek háromdimenziósak.
9
-
-
Az oszlop makettek alumíniumból készültek (anyagtulajdonságokat a sajátfrekvencia meghatározásánál figyelembe vettem). A választott elemtípus: SOLID 92, tetraéderes, 10 csomópontos elem, 3 szabadságfokkal. A testek felosztása úgynevezett "smart size mesh", amely a geometria méreteinek változtatásával változtatja az elemek méretét is. Az egyes felületekre helyezett csomópontok számát a program maga határozta meg. Az oszlopok befogása az alsó lapjukon található csomópontokon történt, minden szabadságfokot elvéve. A számítást a program az ismert a Lanczos - féle módszerrel végezte. A vizsgált frekvencia tartomány csak a két első sajátrezgésszámot adta meg.
Áramlástani modellek A modellszámításokra használt az ANSYS, FLOTRAN CFD (Computational Fluid Dynamics) modul beállításai a következők: -
Az áramlás turbulens és időben változó. Az áramló közeg összenyomhatatlan.
Ezeken belül állítható tulajdonságok: stabilitási paraméterek, turbulens áramlásra jellemző értékek, stb. A program az előre definiált időintervallumokra számítja ki az áramlásra jellemző érétkeket, a szélcsatorna modell különböző pontjain. A közelítések számát az egyes időintervallumokon belül változtatva növeltem a számítás pontosságát. Az eredmény képi formában megjelentetve az egyes színekhez a számértékek táblázatból leolvashatóak: -
a palást menti viszonyokról, ill. metszeteket készítve vizsgálhatók; a szélcsatorna belsejében lejátszódó folyamatok is.
A kapott nyomásértékek használtam fel bemenő terhelésként úgy, hogy: -
az áramlási viszonyok jellemzőit RFL (flow result file) kiterjesztésű fájlba mentettem, majd; az áramlás során a test körül létrejött nyomás eloszlást, mint terhelést ráhelyeztem a geometriailag megfelelő elemre, ügyelve arra, hogy a szélcsatornában elhelyezett illetve a szilárdságtanilag vizsgált geometria teljesen egyforma, illetve mindkettőnél a hálózás sűrűsége is közel azonos legyen.
10
3. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. A kisminta méréskor a gépházat helyettesítő terhelő tömeg (40 g) hatása a középen kúpos (α=79,49°) oszlopnál tgα = –7,91; a kúpos (α=88,82°) oszlopnál –5,55 és a hengeres (φ14 mm) oszlopnál –2,75 trendet mutató frekvencia csökkenést eredményezett. A mért értékek analízise szerint a kisebb tömeggel rendelkező, de nagyobb sajátfrekvenciájú oszlopok sajátrezgésszámát ugyanaz a tömeg, jelentősebb mértékben csökkenti. 2. A számítógépes áramlástani modellezés (Ansys Flotran) szerint a gépház hatása az oszlop körül kialakuló igen változó és „zavart” (függvénnyel nem leírható) áramlástani kép csak az oszlop felső részén van, az oszlop magasságának 2/3 része felett. Ez alatt már az ismert (függvényekkel leírható) henger, kúp stb. körül kialakuló áramláskép a jellemző. 3. A szélterhelés hatásmechanizmusa az eddigiektől eltérően (a nemzetközi és hazai irodalomban taglaltakból) olyan folyamatábrában összegezhető (2. ábra), amely figyelembe veszi a szerkezet sajátfrekvenciáit és a szél változásainak kölcsönhatását, s ez integrálható a végeselem módszerrel végzett tervezési folyamatba is. 4. Módszerem szerint az oszlop falára illesztett görbe (az oszloptest hosszanti alkotó görbéi) változói optimalizálhatók a kedvezőbb feszültségeloszlás függvénye szerint. Az íves falú oszlopkialakítással kedvezőbb feszültségeloszlás érhető el. A kapott alkotó:
yn =
Hn (m), a + bH n + c H n
amelyből: Dn = D − 2 y n (m), ahol: - Hn
az n-edik keresztmetszet magassága (m);
- D
az oszlop legnagyobb átmérője az alapnál (m);
- Dn
az n-edik oszlopátmérő (m);
- a = 522; b = 16 és c = -170.
11
Távolság a bázistól (m
0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 0
10
20
30
40
50
60
Magasság (m)
3. ábra A görbe által meghatározott oszlop A változók optimalizálhatók és (a=522,07; b=18,66 és c=-169,43) így az oszlop maximális feszültsége 15-17 % -ot (133 kPa –ról 113 kPa –ra) csökken. 5. A hossz és a terhelés függvényében az oszlop és gépház együttes sajátfrekvenciájának változása (azonos alak és oszlop-falvastagság mellett) az oszlop hosszméretváltozására az érzékenyebb, s a terheléssel szemben kevésbé. A hosszméretváltozás hatása exponenciális görbével jól közelíthető: f = 4,416e-0.0253H (Hz), (R2 = 0,9937). ahol:
− H
az oszlop magassága (m);
− f
frekvencia (Hz).
Frekvencia (Hz)
1.2 1
f = 4.416e-0.0253H R2 = 0.9937
0.8 0.6 0.4 0.2 0 50
60
70
80
90
100
110
Oszlop magasság (m)
4. ábra A sajátfrekvencia változás a hosszméret függvényében 40 t-ás gépház esetén
12
6. A szélgenerátor telepítési magasságának meghatározásakor, a magasság függvényében vett megtérülési idő deriváltja a meghatározó. A megtérülési idő:
t=
H (év) aH − b
ahol:
− H
az oszlop magassága (m);
t (év)
− a = 0,144; b = 2,6526. 30 25 20 15 10 5 0
A megtérülés kritikus határa
20
30
40
50
60
70
80
90
100
90
100
Magasság (m)
5. ábra A megtérülés ideje a magasság függvényében Deriválva:
t' =
22105000 (év) 3( 240 x − 4421 ) 2
0
y'
-1
20
30
40
50
60
70
80
-2 -3 -4 Magasság (m)
6. ábra A megtérülési idő görbe deriváltja Az optimális magasság az, ahol a függvény iránytangense nullához közelít, vagyis a megtérülési idő csökkenése már elhanyagolható.
13
4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A disszertációból származó tézisek alapján kimondható, hogy az elméleti képletek és számítógépes programok alkalmazásával sem könnyű feladat optimalizálni a szélgenerátor oszlop alapvető geometriai adatait. Az elméleti számításokat alá kell támasztani gyakorlati mérésekkel is. A rezgéstani mérések során felmerült kérdéses adatokat azonban könnyen lehet modellezni a legújabb számítógépes programokkal. A nagyobb szélgenerátort gyártó cégeknél is már alkalmazzák ezeket a módszereket. Kutatásainkkal párhuzamosan hasonló témakörben számos cikk jelent meg a cégek részéről is. A legfontosabb eredményeik az általunk elértekkel azonosak, s a lengéstani modellezésben is hasonló értékek adódnak. Az irodalmi beszámolóink alapján cégekkel is sikerült élő kapcsolatot kialakítani, s bekapcsolódni a gyakorlati tervezésbe, így megismerhettük a gyártáshoz kapcsolódó legújabb kutatásokat is. A nagy cégek kereskedelmi törekvése, hogy magyarországi létesítések esetén az oszlopokat Magyarországon készítsék. Ennek révén a kutatásunk eredményeit itt jól tudják hasznosítani, hiszen munkánk kiemelten a belföldi magas oszlopok jellemzőire vonatkoznak. Mivel a szélcsatornás mérésekkel és a gyakorlati szabad légáramban elvégzett mérések között nagyon nehéz matematikai kapcsolatot létesíteni, ezért szükség van mind a kettőt elvégezni. Az elméleti fázisban azonban sokkal könnyebb módosítani a peremfeltételeket és az egyetemi kutatási költségkerethez jobban illeszkedik a számítógépes szimuláció módszere. A kutatásaink eredményeit a Német Szélenergia Intézet mérései már alátámasztották. A kapcsolatok, melyet kiépítettünk gyártó cégekkel és egyetemekkel továbbra is biztatnak e kutatások folytatására. Nagy érdeklődést fejeztek ki az oszlop falának egyenlettel történő leírására vonatkozó részeredményünk irányába. A módszereket hangsúlyozottan szeretnék alkalmazni, mivel eddig sok cég csak kúpos oszlopot gyártott. A másik kérdés a gépházról illetve lapátkerékről leváló örvénysorok jelentősége. Ezekkel kapcsolatban párhuzamosan figyelembe kell venni a lapátkerék forgási frekvenciáját, a szélirány követéskor jelentkező nyomatékokat és a szükség esetén fékezéskor történő hajlító igénybevételt is, hogy meghatározzuk a szerkezetben ébredő feszültségeloszlást. Ezeket a komplex rendszereket szinte lehetetlen megfigyelni a természetes szélviszonyok között a természetben, hiszen a kritikus frekvencia „nem is fordulhat elő”, míg a modellezés jó lehetőséget biztosít erre. Így tehát a mai tervezésben modellezéssel a megbízhatóság fokozható. Az oszloptervezés és gyártás szempontjából alapvető a műszaki-gazdaságtani szemlélet: milyen magasságot tudunk elérni és ennek milyen gazdasági vonzata van. A módszerrel, amit a gazdasági számításhoz alkalmaztam, optimálisan meg lehet határozni egy adott helyszínre a legmegfelelőbb oszlopmagasságot. Így már számításaink alapján lett meghatározva a kulcsi szélerőmű projektben az oszlop magassága is.
14
5. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK Idegen nyelvű folyóiratban megjelent cikkek:
1. Tóth L., Horváth G., Tóth G.: The use of wind energy in Hungary. Hungarian Agricultural Engineering, 1998/11. 2. Horváth G., Tóth L., Tóth G.: A computer aided frequency analysis of a wind turbine. Hungarian Agricultural Engineering, 1999/12. 3. Horváth G., Tóth G, Tóth L.: Wind energy analysis in Hungary, Hungarian Agricultural Research, Vol. 11, No 4., 2000. 4. Horváth G., Tóth L.: New methods in tower design. Hungarian Agricultural Engineering, 2000/13. 5. Horváth G., Tóth L.: Wind energy activities in Hungary, Renewable & Sustainable Energy Reviews, Elsevier Science, 2001/1. 6. Horváth G., Tóth L.: Wind turbine tower design. Wind Engineering, Multi-Science Publishing Company, 2001/3. 7. Horváth G., Tóth L.: Computer aided research in wind energy, Hungarian Agricultural Research, Vol. 12, No 2., 2001. Idegen nyelvű konferencia kiadványokban megjelent cikkek:
8. Horváth G., Tóth G., Tóth L.: Available wind energy estimation and its application in Hungary. PhD hallgatók II. Nemzetközi Konferenciája, Miskolci Egyetem, 1999. 9. Horváth G., Tóth L.: A numerical algorithm for wind turbine design employing finite element analysis. PhD hallgatók II. Nemzetközi Konferenciája, Miskolci Egyetem, 1999. 10. Horváth G., Tóth L.: A computer aided frequency analysis of a wind turbine, British Wind Energy Association Annual Conference, Cambridge, Wind Power Comes of Age, Professional Engineering Publishing, 1999. 11. Horváth G., Tóth G., Tóth L.: Windenergieprojekte und Probleme bei ihrer Verwirklichung in Ungarn. Wind Energie Symposium, St. Pölten, 1999. 12. Horváth G., Tóth L., Szlivka F., Tóth G.: Computer aided site planning of the first Hungarian wind turbine installation. II. Országos Gépészeti Konferencia, BME, 2000. május 25-26. 13. Horváth G., Tóth L., Tóth G., Stelczer B.: A feasibility study for wind turbine installation in Hungary. Deutsche Windenergiekonferenz, Deutsches Windenergie-Institut, Wilmelshaven, 2000. június 7-8.
15
14. Horváth G., Tóth L.: A wind turbine tower analysis with finite element method. Deutsche Windenergiekonferenz, Deutsches Windenergie-Institut, Wilmelshaven, 2000. június 7-8. 15. Horváth G.: Anwendung der windenergie in Ungarn. Regenerative Energien in Ungarn. Verein Deutscher Ingenieure, 2000. Magyar nyelvű folyóiratban megjelent cikkek:
16. Tóth L., Horváth G., Tóth G.:A szélenergia hasznosítása I. Mezőgazdasági Technika 1998. 2. szám 17. Tóth L., Horváth G., Tóth G.:A szélenergia hasznosítása II. Mezőgazdasági Technika 1998. 7. Szám Magyar nyelvű konferencia kiadványokban megjelent cikkek:
18. Horváth G., Tóth G., Tóth L.: Szélerőművek létrehozásának magyarországi feltételei. XXIII. Kutatási és fejlesztési tanácskozás, GATE, Gödöllő, 1999. január 19-20. 19. Horváth G., Tóth G., Tóth L.: Szélerőművek telepítésének előkészítése. V. Ifjúsági Fórum, PATE, Keszthely, 1999. március 11. 20. Horváth G., Tóth L., Tóth G.: Szélgenerátor telepítésének lehetőségei Magyarországon. Agrárinformatika ’99, DATE, Debrecen, 1999. augusztus 26. 21. Horváth G., Tóth L.: Szélgenerátor szárnylapát és oszlop elemzése végeselem módszerrel. VIII. Magyar Mechanika Konferencia, Miskolci Egyetem, 1999. 22. Horváth G., Tóth L., Tóth G.: A szélgenerátor oszlop dinamikai elemzése végeselem módszerrel. XXIV. Kutatási és fejlesztési tanácskozás, SZIE, Gödöllő, 2000. január 1819. 23. Horváth G., Tóth G., Tóth L.: A hazai energia célú széltérkép elkészítésének feltételei. XXIV. Kutatási és fejlesztési tanácskozás, SZIE, Gödöllő, 2000. január 18-19. 24. Horváth G., Tóth G., Tóth L.: A szélgenerátor oszlop dinamikai elemzése számítógépes áramlástani modellezéssel. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Kolozsvár, 2000. március 24-25. 25. Tóth G., Horváth G., Tóth L.: Energetikai célú szélmérés és széltérkép készítés. Szent István Egyetem, XXV. Kutatási és fejlesztési tanácskozás, Gödöllő, 2001. 26. Horváth G., Tóth L.: A kontinentális viszonyok között használatos oszlopok modellezése. Szent István Egyetem, XXV. Kutatási és fejlesztési tanácskozás, Gödöllő, 2001. Tanulmányok és jegyzetek:
27. Horváth G.: Design of wind turbine blades. Egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia munka, 1998. Témavezető: Dr. Tóth László
16
28. Sembery P., Tóth L., Horváth G., Tóth G.: Magyarország széltérképének elkészítéséhez megalapozó mérések és kutatások., Jelentés, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Országos Területfejlesztési Központ, Témaszám: OKFP/83/1999. 29. Tóth L., Horváth G.: Nemvillamos mennyiségek villamos mérése. SZIE, GK, egyetemi jegyzet, 2000. 30. Bohoczky F. (Szerk.) Fűtéstechnika, Energiahasznosítás. Tóth L., Horváth G., Tóth G.: A szélenergia hasznosítása, 2001. Ismeretterjesztő kiadvány:
31. Horváth G., Tóth L.: A szélenergia hasznosítása. Ötlet mozaik, Budapest, 2000/7.
17
