ÍJ
/ / '^
SZENT ANTAL! HÍTBUZGALMI ÉS TÁRSADALMI KÉPES FOLYÓIRAT* Laptulajdonos; A pápai ferences rendház. Felelős szerkesztő és kiadó: P. SZABÓ ELEK dr. O. F .M .
'
SZERKESZTŐSÉG: SZOMBATHELY, FERENCESEK. — KIADÓHIVATAL: PÁPA, FERENCESEK. CSEKKSZÁMLA: 17.770. Egyházmegyei és rendi jóváhagyással. Előfizetési ára: egész évre 4 P, félévre 2 P. Egyes szám ára 40 fillér. Szent Antal Ifjúsága című képes gyermeklappal együtt egész évre 5-40 P. »
Nyomatott a Keresztény Nemseti Nyomdavállalat R.-T.-nál, Pápán.
Kéziratokat minden hó 10-ig kérjük a szerkesztőség címére (Szombathely, Ferencesek) küldeni. Kéziratokat nem őrzOnk meg és nem küldünk vissza.
K Ö N Y V lS n E R N ag íjM ro lyi E telka: M IN T A MADÁR. Leányifjúsági regény. — Rozsnyai kiadás, ^52 1. őszünte érdeklődéssel vettük kezünkbe a neves írónő legújaihb könyvét- Az asszonyi lélek kiváló, ismenöjéiniek és igazaag életibölcseséggiel rendelkező írónőnek íLsmertük, k i sohasem szűnt meg a női léleK igazi hivatásának szépségét és fönségét hirdetni. S be k e ll vallamiunk, hogy a címlapon lévő tiiSztaszemű, pilóta'ruhás leány kicsit meghökkeniiett bennünKef a kezében, ta rto tt repülőgéppel. Amazon regényekben igazán nem szűkölködünk és »férfiasan harcias* höl gyekből túlontúl sok szaladgál szerte Magyarorszá gom. De miindjárí örömmel meg is vallhat] uk, hogy raagyön kellemesen csalódtunk; M ert az írónő e mun kája is lolyan kiváló, hogy könyvével nagyón sokat nyert leányifjúságunk szépen gyarapodó, értékes iro dalma. Tartalm a egyszerű,' tíszita és kedves. Lovass Mária hetedikes, gimnázista egy kodkás füzdtet tesz maga elé, to lla t vesz a ikezébe és 'boldogain írja le; »Tizenhétéves vagyok!« íg y kezdődik a regény. Nem naplót vezet Márjia, hanem csak gondolataiit és a fo n tosabb esemiényeifcet jegyzi le, m ik vele és családjá ban történnek két esztendő íalatt. Bemutatja néhány ügyes pilliainatképpel kedves olithonát, osztályát- és hivatáisraébredését, hogy repülő lesz. Nem rekorder, nem is halál tosztogató hadipilóta, hanem o tt is női 'hivatásának megfelelően: mentő és segítséghordozo. Első virág-tiszta, szerelme csandes-szómorú vége (el esik a harctéren az, akit szeret) és bátyj ad életén ke resztül még jobban megismerjük és megkedveljük családját; vele töpBein'günk Géza csendes; ragaszkodá sán és Zoltán ú r modiern és mai figuráján. M áriát peaág tová:tíb vonzaa a aapféjiy, a miagasság és Édesapyja csöndes 'ellenálásán, Édesapja megértésén, testvérei és Géza néma, férfias féltésén át mégis e l jut a • repülőgép vezétési-g. Igazi romlaítlan é le tfe lfo gása és tiszta nőiessége azonban néim^ szenved csor bát, 'inieTt magára talál és rövid »kis katonaévei után« mitnt' a röpködő kis madár boldog szárnyalás után, »leszáll egy kis fészekbe. Hogy ne naáradjon üres az a szép, virágos bölcső, amiiröl csendes éjszakákon ál-
Olyain ez a regény, m int egy vadvirágcsoíkor. Amiint megérezzük ebből a réitek üde illa tá t és egész séges, lélekvidámító levegőjét, úgy áraid NagykároilyiEtelka művéből iis a ‘tiszta, ü.de életfelfoigás és ’a női léiek tiszta csengésű örök dallama. Stílusa egészen sájátos: egyszerű, szavaival egészen szívünkiig lopód zik. Nein loktat, nem érvel és magyaráz rettenetes hévvel, hanem csak kedves ősziinteséggel tá rja ol-_ Vásója. elé azt az asszonyi bői cseséget, m ely vidám ságot, boldogságot, békét és szeretetet sugároz szét otthonában, hol gyöngyökkel va rrják ki és niefelejcscsel díszítik ősanyáink legfélteífcelbb kincsét: a házi. áldást. ,; Őszintén ajánljuk minden leányolvasónknak. B aráth
^
if » if
Pál
.
Dr. Ignácz László: VELEM AZ ISTEN A LÉGlVESZELYBEIN. A szerző II. kiadása. Az isteni, örök igazságok "vezérlő, erősítő ere-, ; jére soha sincs nagyoibb szükségünk, m in t ’ a Tmegpróbáltatások idején. Bár Isten végtejeíi kegyelméb ő r mindmáig menték vagyunk a háború legiszonyatosa'bb csapásától, a bombázásitól, mégis, jó nenicsupán légvédelmileg félkészülnük a nehéz óirákra, napiokna, hanem telkilieg és feegyelmileg is. Sőt talán ez :a fontosabb., A lélek és a jeltem fegyverzetével :a|kax' ez a kis murika felszerelni bennünket. Kívánatos föviűséggel m utat rá azokra az igazságokra, amelyekiniék megfontolása, magunkba való elmélyítése nagyszerű le lk i fegyverzet- Természetesen e it nem a tényleges légiveszéiy idejére szánja m int fetedatoit, hanem éppen a »jó napoikban* kívánja felvér tezni lelkünket, óhajítja megedzeni akaratunRat. Le gyen napi olvasmányunk ez a könyveeske, bensősé gesen végezzük el a benne lévő imákat, mintha már most lenne r,á szükségünk. Szinte minden »kívülről« menjen, hogy , az élet és a szenvedés nagy vizsigáján megállhassuk a helyűnketv Köszönet a szeírzönek a kis műért, s legyen ;áldás a térjesztőkön, hoigy valóbiaitt eljuthassoin m indenki kezébe kivétel nélkül. .
P
Kiss Szalés 0. E. M.
SZENT hltbuzgalm i
4t
ÁNTá L tára ad a lm l
folyó irat
XVII. IVFOLYAM 4. SZÁM. 1944. ÁPRILIS
Ú3 FŐPÁSZTORÁINK A:z Osservatore Romano március hetediki száma közölte, hogy X II. P iu s p á p a Őszent sége veszprémi püspökké M i n d s z e n t y J ó z s e f pápai prelátus, c. apát, zalaegerszegi plé bánost, szombathelyi püspökké K o v á c s S á n d o r pápai prelátus, c. apát, kiskunsági f despe res, kecskeméti plébánost, míg csanádí püspökké H a m v a s E n d r e esztergomi protonotárius kanonok, budapesti általános érseki helytartót legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A rövid híradás három elárvult egyházme gyének hozta meg ú j főpásztorát. M indegyikük eddigi munkássága záloga annak, hogy a m o dern pasztoráció alkotó m unkája nagy lendület tel tör előre s bennük papság és hívők szerető főpásztort és melegszívű atyát le{nek.
de egész országban meleg csengésűvé nevét »Az Bdesariyan kétkötetes megdicsőítésével tette. Em léket á llíto tt ezzel sokgyermeket felnevelő egy szerű édesanyjának. Erre a lelkületre á lljo n itt egy rö vid kis epizód. A m iko r pápai prelátus lett, a város hintójának főülésére egyszerű szüleit ü l tette, maga pedig a kisülésen szorongott. De édesanyja sem engedett a szerénységből. A m iko r fia ezüstmiséje alkalm ával Csehimindszenten a sok előkelő vendég nagyságos asszonynak titu lálta, kedvesen tilta kozo tt: »En csak Péhm néni maradok életem végéig . . .«
K o v á c s S á n d o r Szent Ferenc világi rendjének tagja szintén régi magyar családból származik. Kecskeméten, későbbi lelkipásztori m unkájának főszínhelyén született. Tizenhat esz M i n d s z e n t y J ó z s e f , aki 1892-ben szü tendeig volt szülővárosának plébánosa. A gilis munkássága nagyban hozzájárult a hitélet el letett, Zalaegerszeg egyik legnagyobb alko tója volt. A lig hogy a kommunisták börtönéből mélyítéséhez. Buzgó és ernyedetlen működése nemcsak a hitélet, hanem a közélet számos terén szabadulva 1919-ben a város plébánosa lett, sereg ú j alkotással erősítette a katolikus életet. is egymásután szerezte számára a kitüntetése ket. A társadalm i mozgalmak megszervezésében Notre Dame nőnevelő intézet, az 1925-ben páratlan teljesítményekkel tűn t ki, többtízezres megkezdett második plébániatemplom, amely mellé ferences kolostort építtetett és a püspöki tömegeket mozgat meg s vele dokum entálja az biztosi minőségben megszervezett északzalai ú j A ctio Catholica eredményeit, amelynek egyik él plébániák és lelkészségek állom ásai voltak az harcosa: X'isszavitte az embereket Krisztushoz. erőskezü, alkotó plébános nagyszabású m unká A kecskeméii tanyavilág le lki irányításában ú t jának. Az egerszegi ferences kolostor 1942. ja törő m unkát végzett, s m ivel a népét közvetlen nuárjától kezdve az ő bölcs elgondolása szerint ismerte, m unkája nemcsak vallási, hanem szociá lis, ku ltúrális téren is bőséges termést hozott. Az kapta meg a második plébániát, amely a város ú j szombathelyi püspök 1893-ban született Kecs nyugati részét, a hegyeket és a három leányköz séget öleli magába. A nehéz gazdasági viszo keméten. 1915-ben szentelték pappá. Hamarosan a fjüspöki udvarba került, ahol hosszú ideig a nyok közt zseniálisan biztosította az éjntésre szükséges 700 ezer, m ai értékben nyolc-tíz m il titk á ri tisztséget töltötte be. A m ikor szülővárosá lió pengőt és adott művészileg gyönyörű temp nak plébániája megüresedett, az egyházközség óriási többséggel öt választotta meg. Neve azóta lomot a zalai végek első fé rfi szerzetesházának. a társadalm i mozgalmak terén kifejtett munkás Iskolák, szociális intézmények sora egészíti ki a l sága révén országszerte ismert lett. kotó m unkáját. Iro da lm i téren Padányi B iró H a m v a s E n d r e , az új csanádi püspök, Márton veszprémi püspök életrajzával tű n t ki, 1890-ben született Piszkén, az ism ert esztergom- akit reformalkotásai terén példaképül választott,
49
megyei nagyközségben. Á z esztergomi bencés gimnázium-ban végezte középiskolai tanulm á nyait, m ajd a bécsi Pazmaneum növendéke lett. Papi életéből tizenkét esztendőt a budapesti Notre Dame de Sión intézetében ■hittanárként töltö tt. E kkor n y ílo tt alkalma arra, hogy belekap csolódjék a főváros katolikus egyházi és társa dalm i életébe. 1928-ban főpásztora Esztergom ba hívta teológiai tanárnak, de két év m úlva a prím ási udvarba került m in t titk á r és szent széki jegyző. Nagy tudását, író i készségét és nyelvismeretét egyre szélesebb körökben kama toztatta. Négy éven á t m in t protonotárius kano nok vezette az esztergomi hercegprímást irodát. 1940-ben a hercegprímás Budapestre küldötte,
Az ú j főpásztorok mindegyike a magyar családok munkás rétegéből jö tt. Bölcsőjük körül dolgos anyák és apák őrködő gondja és kis test vérkék meleg szeretete vont fénysugarat, s o tt a sokgyermekes családokban tanulták meg azt, ho gyan lehet legtöbb szolgálatot tenni Istennek s hazának egyformán.
LEDŐLT FESZÜLET
T U D O M , H O G Y ITT VAGY
hogy it t az általános érseki helytartó tisztjét töltse be. I t t irányította a társadalm i megmoz dulásokat s különösen eredményesen foglalkozott a fővárosi katolikus munkásmozgalmakkal. Is merte ezek gondjait, hisz egyszerű iparos csa ládból származik. A p ja kovácsmester volt s k i lencen voltak testvérek.
Aminf Q sírok közöH botorkáltam,
Tudom : Te most itt vagy
Egy porba dőlt keresztet toláltcm.
virrasztosz ágyam felett —
Szegény márvány! Letiullt a porba
Álmokat hozó
S a Megváltó arcra bukva,
láthotatlan Angyal
Kitárt korokkal
a homlokomra
Ö le lte a földet.
rajzolj keresztet.
Sebhelye mohától zöldéit. Áldott nogy szeretettel A por belepte
símogosd meg a párnám.
S félig eltem ette
(Nekem most úgy jön,
A hideg, érzéketlen követ.
mintha ágyam mellett
Úgy feküdt ott a porban. Mint a sok ezer éves,
az én imádkozó jó Anyámat látnám,
Drágakövektől ékes Templomok; romokban.
ahogy fölém hajolva
M egm aradt törzsére Folyondárok kúsztak
halkan beszélni kezdett: „kicsi fiacskám
S a földön heverő Teremtő
maradj mindig ilyen
Arcán csigák, legyek
fehér-lelkű g yerm ek. . . "
én orra kérlek;
Versenyre keltek. Az Élet harcra szólítoH-.
Mi is, o kövek is
Anyámtc! messze jöttem.
Feledve leszünk,
(sokszor úgy érzem
(Pedig alattuk porlad a szivünk.) H át ez az Élet? — kérdeztem magamtól S tanácstalanul, ernyedten
fogytán von erőm) kemény a harc bennem, kegyetlen m ögöttem . . .
A ledőlt keresztre meredtem. E l ! ., .
El in n e n i...
Én nem adom meg m agom !
S mint Q részeg, botolva rohantam.
Álmokat hozó
A kapun, hogy lihegve kiléptem. Keserű daccal
láthotatlan Angyal a homlokomra
„Csak ezért is" visszanéztem.
rojzolj keresztet. D A NI FERENC.
50
Tudom: Te most itt vagy. Virrasztasz ágyam felett.
ELEKES V E N C E L
HA
ELVAGTAD
A KÖTELET
P. LABAHG.I MEDÁRD O . F. M.
Van a halálos bűnnek más meg rázó kövi tkezménye is a Krisztusdetronizáláson tűi. Meufos?t az istengyermekség boldogságától. Elrabolja mefinyországra való jo gunkat. A halálos büaben leledzö ember előtt bezárul a rnennyekzös lakoma égi csarnoka: a meiínyország. A megkeresztelt s a kegyelem állapotában lévő ember mi!itet;y belépőjegyét kap istentől, mellyel joga van a Mennyországba be lépni. A halálos bűnnel kirabolja a Hazugsag Atyja, az ördög az ember kezéből ezt a belépőjegyet. Ha halálos bűnben vagy, állan dóan rettegned kell, hogy hirte len megiiaisz s örökre elveszel. Csak egyszer hagyjyn ki a szí^?dobogás, s szűnjön "meg vért lükta n i a szervezetbe, a tüdő ne kapj )U levegőt, egy pillanatra hagyjon ki a.i élet ritm ikus him nusza, szorítsa vasmarkába az élet középpontját, a szívet a rettentő kényiir, a Halál, hogy rekedi han gon kimondja a végítéletet, annak munkája íeletr, hogy „elég“ , egy lélek, mely halálos bűnben volt, örökre elveszett. . . Életünk fonalának egyik vége Isten kezében. A másikon rni va gyunk, az örök boldogság, vagy pokol fölött függve. Jaj, ha akKor szakad el a fonál, mikor az örök háláit érdemeljük! Két fiatal turista indult az A l pok égbetörő hegycsúcsai felé. Csákány, kötél, kés és élelem volt felszerelésük S jól adagolt merészség mindezek mellé. Már vagy ötórás utat tettek meg, mikor megpihentek egy hatalmas tölcsérszerű szakadék háttiorzongatóan meredek szélén. A lig á 1nak egy kis ideig, egyszercsak halljá<, hogy a mélyből madárfiókak hangja ismétlődik. — §asíiokák!— - kiáltja izga-
lomtól k ip iru lt arccal az egyik ki az ember és állat, a kés és Közelebb mennek. Lenéznek a karmok között. Az ember egykézmélybe. Feneketlen, sötét mélység el és késsel, az állat csőrrel, tátong lábaik alatt. “ karmokkal és s/árnyakkal. Az em — Kiszedem a sasfiókikat! —ber e eje f o ly t a n . . . Egyre k ih gy a sújtó kés műnk ja A ma kiáltja önfeledten a merészebb. S némi tanakodás u tm , máris dár odakap és kitépi egyik sze . Még dereká a erősítette a kőtél egyi< mét. Félarcát elönti a vér egy nekifeszülés, egy élet-e-haiálra végét, a másikát pedig társára bizta, aki lassan engedte a sza menő utolsó kísérlet s a k irá y i sas párja után zuhan a melybe. . . kadék ásí ó torka felé . . . Az ember zihái\a, veráztat*a A lig ereszkedett 20-25 méterre, odaért a fjs/ekhe/., felkiáltott tár arccal, felvakon, kimeiülve gondol sának, aki egy fa törzséhez erő rá, hogy kis é megpihen, a/tán sítve a kőiéi másik vegét, izga h gyja a zsákmány, hisz örül, ha lommal leste-várta, hogyan menti életét mentheti meg. ki fészkükből az áldozatokat. A lig fújja ki magát, fölnéz fél De alig nyúl a sasfióka után, szemevei, ho^y társának kiáltson, az keservesen vijjogni kezd s hon huzza fel ebből a kísérteties m lynan, honnan nem vészes vijjogás ből, mikor egyszerre kitör belőle szi te sal, szárnycsattogással m e je le n ik a kétségbeesett ktálias, riadt állati rém ület; elvágtam a az anyasas. Rettentő nagy tusakodás indul kötelem 1 meg. Az anyaösztön vadságaval A hagy hadakozásban a kötelet karmával, csőrével, szárnyával ha is érte a kés s úgy átvágta a tusa dakozik. Kivérzi a turista fülét, hevében, hogy alig maradt egy kezét, arcából is kikap egy dara gyufaszal yi vékony rész belőle, bot. A fiú késével vagdalko/ik de ami tartani tudta m ég. . . mindinkább érzi a vad félelmetes Alatta pedig szédületes mély erejet. Borzalmas tusakodás után ségével a s akadék torka ásít, végre egy ügyes mozdulattal meg melybe minden pillanatoan bele adj i az anyasasnak a kegyelem zuhanhat . . . döfést. A madár meginog, egyÖsszeszedte minden erejét T íz darabig vergődik királyi szárnyai körmével fogával kapaszkodott a val azi;in tántoródoítan a feneket gyökerekbe, sziklahasadáso-ba, len mélységbe zuhan . . . míg e jut tt kimerültén a kötolfc A szerencsétlen ember alig vár végig s félért a megnyugvást ja, hosy indulhasson fölfelé. Csap nyújt 1 tetőre . .. zott hajjal, sebtől, vértől, s verí ' E m ber! Halálos bűnben vagy? téktől borított arccal gondol arra, Elvágtad azt a szent és áldott hayyja a madarakat. Pihen kissé, köteléket, mely Isten Szívéhez azután a kötél segítségével indu láncol ' s alattad a kárhozat ör fölfelé... • " vénylő lángja, melybe ha bele De még végiggondolni is alig zuhansz, örökre elvesztél I van ideje m ndezt. E g ysze rre Hát indulj, kapaszkodj a bűnelsötétül fölötte minden. Hatalmas bánat s iklás meredélyen, ha véerővel az apamadár csap reá s les, veritékés küzdelembe kerül is vad dühhel, még nagyobb elszánt- e , s amikor felértél, az Isten ir sájjgal veszi fel a harcot, mint az galmas szivén zokogd, vagy éne előbbi. Idegtépő küzdelem fejlődik keid el a — Konfiteort 1 ...
51
önm agunkért... Önmagunknak — Esty M iklós oz A cfio C ath o lica országos a le ln ö k e . —
Az elm últ évben in d ultu n k el Magyarország bíboros Hercegprímásának indító szavával a Katolikus D iák- és Tanoncotthonok létesítése ér-
i
Kovács Sándor, az ü j szombathelyi püspök.
dekében. Most a felénél tartunk. Az ú t felénél, amely útnak a végén úgy a fővárosban, m in t az ország több helyén életre hívódnak m a jd a kato likus diák- és tanoncotthonok. Talán sokan kérdezik, hogy m iért éppen most? A feltett kérdésre k felelet az, hogy m in d ig előre kpll készülni, ahogy előre készül a gazda minden évszak előtt, hogy az évszak vé gén termése beérjen. íg y vagyunk m i most a katolikus diák- és tanoncotthon kérdéssel. Előre készülünk, hogy am ikor m ajd reánk köszöntenek a béke harangjai, ne készületlenül találjanak ben nünket. Ö nm agunkért. . . önmagunknak szól ez a Katolikus D iák- és Tanoncotthon Mozgalom. Ezt azt hiszem, nem is kell részletesen magya ráznom, mert hiszen minden fillé r, amelyet a katolikus diák- és tanoncotthonok javára adunk, önmagunknak szól, gyermekeinknek, unokáink nak, illetve az egész magyar jövendőnek. Igen, a m.agyar jövendő. E rrő l beszéltek és beszélnek állandóan, de m i a beszéd helyett a szót apró pénzre váltjuk. Aprópénzre, amelyből falak hú zódnak, amelyből berendezések készülnek, amely ből étel és kenyér lesz a jövendő magyar ifjú
52
ság számára. Soha sem vo lt és a nemzet életé- : ben soha sem vo lt aktuálisabb a magyar jöven dő előkészítése, m in t most, am ikor a vilá g min- • den táján a rombolás ördöge száguld végig, ak kor mi M a gyarors#gon le akarjuk tenni a ka tolikus diák-' és tanoncotthonok alapjait, hogy azok települve, hajlékot nyújtsanak annak a b o l-, dogabb magyar jövendőnek, ahol békére. . . békés munkára fogják nevelni a jövendő becsüle tes iparos és középosztály fia it. Ö nm a g u n ké rt... önmagunknak. Ez a két' szó kifejezi, hogy minden pengő visszatérül, minden pengő örök felkiá ltó je l marad mindazok számára, akik adtak s akik m ajd boldogan fog já k látni, hogy m in t épülnek az ország külön böző részein ezek a katolikus diák- és tanonc-', otthonok s m in t nevelődik testben és lélekben ^ nemesen az az ifjúság, amely ifjúság kezébe most már nyugodtan tehetjük m ajd le a magyar jövendő sorsát. ^ Most, m ikor gyűjtésünk közepéről e lin d u lv i új adakozásra szólítjuk fel a katolikus diák- Ci tanoncotthonok javára mindazokat, akik megér tik az idők szavát és komolyan gondolnak a jö vőre, kérjük a pengőket, kérjük azzal a magyar igazérzéssei, hogy m indenki önmagáért ad, ami kor pengőit e lju tta tja az Actio Catholicához a katolikus diákotthonok javára.
'b..
Hamvas Endre, az üj Csanádi püspök.
Isten munkatársai: a szülők Szent Pál apostol az evangélium hirdetői ről m ondotta; »Istennek vagyunk m unkatársai!« (Kor. L. 3, 9.) Ezt a kitüntető megjelölést .egé szen jogosan alkalm azhatjuk azokra, akik az Is ten tervének és gondolatának megvalósítói a ma guk családi életében. Isten a szülőket felhasz nálja az ember-teremtés titokzatosan szép m un kájában. Abba a testbe leheli a lelket, amelyet a szülők nyújtanak. Neki. A túlvilá gi, az örök élet zálogát őrzi ezután az édesapa és édesanya szeretetének;gyümölcse, a test. A teremtő Isten tekintélyével áll azok mellé, akik életükké! megvalósítói a szent terveknek, melyet Ö gondolt az emberről. A szülők Isten eszközei, nemcsak a testnek, a léleknek form álá sában is. Csak úgy és csak arra nevelhet, aho gyan, az Isten akarja ! A' szülői tekintélynek és felelősségnek alap ja ez a tudat: Lelket adott kezedbe az O r! Lel ket, amelyről számadásra hív az Isten minden szülőt! A IV , parancsban nemcsak a gyermek től követeli meg az Isten, hogy tisztelje szüleit, hanem a szülőktől is megköveteli, hogy valóban apák és valóban anyák legyenek! Sokan panaszkodnak, hogy nem kapják meg gyermekeiktől azt a tiszteletet és hálás szereteteí,, amely jo g szerint is megilletné őket! D e.való ban/ úgy viselkedtek-e, olyan volt-e az életük, hogy ennek alapján jogosan elvárhatnák család tagjaiktól a megbecsülő szeretetet ?! 1935-ben akasztották fel Szatmáron Pap Béla földbirtokost. Megölte öccsét, hogy a vagyon teljesen az övé le gyen. Az akasztófa alatt ez volt utolsó kíván sága: »Fényképezzenek le és kü ld jék el az apám nak. Ö tanított rá, hogy miqden a vagyon 1 . . .« A gyermek hibáiban sok esetben a szülők bűne jelenik meg! Nem lehet többet és mást kí vánni családunktól, m in t amennyit a család ve zetői teljesítenek! A,.mai szülők nagy részének ta nulságos például szolgálhatna a rákok példája: Az öreg rák egyszer mérgesen kifakadt a fia ta lok e lle n : »Az mégsem illik , hogy m indig hátra felé já rto k ! Menjetek m ár egyszer előre is!« »Szí vesen megtesszük, — m ondták a fiatalok, — m ihelyt egyszer rólad is látjuk, hogy előre mész! . . .« Hány szülő nem gondolja meg kicsiny d ol goknál, hogy milyen kom oly következményei le hetnek cselekedeteinek! Hazánk fö ld ra jzi nevézetességei tele vannak regékkel, amelyeket a nép h it fűz egyes érdekes jelenségekhez. Egy ilyen
rege szól a harkányi kénes vízről is . . . Elmeséli, hogy egy kőszívű úrnő lakott ott, akit senki sem szeretett. A szikla oldalát akarta felszán tani, persze nem sikerült. Erre a sátánnal alku dott meg; odaígérte nem lévő gyerm ekét. . . Azt hitte, úgy sem fog szeretni, nem megy férjhez s nem lesz gyermeke soha. M iko r mégis megtör tént a csoda: szeretett és gyermeke lett, akkor következett be a szerencsétlenség! Az ördög ma gának követelte a gyermeket. A sátán nyomá ban tám adt a szakadék és kénköves víz bugygyant ki o n n a n !. . . A mai szülők közül nagyon soknak kellene magába néznie: V ájjon az ő éle-
M indszehty József, az ú j veszprémi ipüspök.
tűk nem csupán az anyagiaknak szól! Harácsol já k a javakat, jólétet, szórakozást, engedik tom bolni életükben a szenvedélyeket, — és nem gon dolnak arra, hogy egyszer mindennek az árát szeretetüknek gyüm ölcse: a gyermek sínyli meg! Helyes irányítóképpen á lla píthatjuk meg a természettörvény hármas nagy követelményét a szülőkkel szemben: szeretet, testi- és le lki neve lés! Vétkezik a helyes és okos szeretet ellen az a szülő, vagy szülő-helyettes, ha üldözi, gyűlöli, megveti és nem törődik gyerm ekével... Ugyan így vétkes a modern szülő »ideges« bánásmódja is! Becsüljük az Isten arcát gyermekünkben! Ha lezt a nevelésben,diadalra segítjük, nagyobb jó t a gyermekkel nem tehettünk volna! M ár a pogány
53
Demokritos is hangoztatja; »Ha a gyerek szívé nek 100 kapuja volna, engedjétek be az örömöt mind a 100 kapun, hogy a g}^ermekkor virágoskertjéből minél többet vigyen magával a férfikor rögös szántóföldjére! Teremts tehát gyermeked nek ragyogó, vidám, erőtől duzzadó ifjúságot és olyan lesz élete! Megtanítod félni? — a nálá nál erősebbtől való félelem rabszolgája lesz egész életének sorsa! Vered a gyermeket? — a világ is verni fog ja ! Nem becsülöd benne az embert? — felnőtt korában sem lesz része becsűlésben!« A szeretet Istene követőinek ehhez többet nem keli hozzátenni!. . . A testi igények kielégítésében a szülőt ne az a gondolat vezesse, hogy most m indent megad, a m ii csak kíván a gyermek! Szerénységre, le mondásra való ránevelés a legértékesebb életajándékok«egyike! Még akkor se tegye ennek el lenkezőjét, ha a család anyagi körülményei na gyon kedvezőek lennének! A ki nem tanult meg gyermekkorában lemondani, felnő tt korában már nem tudja elsajátítani! Az otthon képe le gyen az a legszebb kép, am it a fia ta l magával visz az életbe! Ha felnő, és ha m ajd ő építi a maga otthonát, önkéntelenül is a régit, a szülőit m in iá z z a !. . . A legsúlyosabb és legnagyobb felelősségű feladata a szülőnek: gyermekeinek életét az örök kévalóság felé irá n yíta n i! »Az életben reánk zá porozó kísértés özönvizében m elyik gyermek és főleg m elyik serdülő fiú és leány tud m ajd ren dületlenül kitartani a becsület útján ?« (Tóth T i hamér.) M iko r végigöm lik az emberen az élet, a pénz és a testi ösztönök perzselő lávája, ele gendő ellenálló erőt az Istennel nevelt gyermek évek példája ad! A ki Isten nélkül, a lélek kizárá sával nevel, homokra é p ít!... A ki Vele, sziklára alapozza az é le te t!... A jutalom — m ár itt a földön — ezért a felelősségteljes szülői m unká ért: Enyém a napfény, a ragyogó élet: A gyermekszem! T ito k és öröm a jövendő harcából, Ragyog egy szempár a kisfiam arcából. Tengermély szerelmek szép, tiszta gyöngye, Jézuska útjának két kicsi göröngye. Szűz M ária könnycseppje. Imádság, szent ének. G ló ria zengése, ünnepi miseének. Napkölte . . . Roraté . . . Ü j fény a virágon. Nem baj, ha lehullok. Nem baj, ha öregszem; Enyém a napfény, a ragyogó élet, A gyerm.ekszem! (Liszt M .: Gyermekszem.) P. Csontos Tivadar dr. O. F. M.
54
A Szenf csodá Szent A nta l kétszer volt Szicíliában. Elő ször A friká bó l visszajövet, másodszor pedig, am ikor Franciaországot elhagyta és Marseilleben hajóra ülve C ivita Vecchián át Assisibe tö rekedett az 1227-ben ta rto tt rendi nagykáptalan ra. M indkét alkalom m al a kedvezőtlen szél haj totta h ajójá t Szicília partjaira. Először Messinában szállt partra, másodszor Szicília északi ré szén, ahonnan útitársával gyalogosan folytatta tovább az ú tjá t Messinába. Az ú tjuk a tengerparton Cefalu irányában, egy kis kápolna mellett vezetett el, amely Szent A ntal apát, tehát szentünk patrónusának tisztele tére épült, harang azonban még nem volt a tor nyában. Szent Antal igen m egörült patrónusa kápolnájának. Tovább folytatván útjukat, San M auro községbe érnek, itt a templom m ellett egy kicserélt harang hevert, amelyet elkértek a plé bánostól a cefalusi kápolna részére. A plébános nevetve adta azt nekik, ha el tud já k vinni. Szen tünk megköszöni az ajándékot, leoldja fehér kö telét a derekáról, átfűzi a harang fülén és azt könnyű batyuként elvitte Cefaluba. A kápolna m ár rég romokban hever, de fa lán még ma is o tt látható az emléktábla, amely be e kis történet bevésve van. Messinába érve felkeresték a régi ferences zárdát, ahol a Szent m ár egyszer megszállt. Hat év alatt annak lakói kicserélődtek és most a G uardián sem volt otthon. A régiekből csupán a szakács volt még ott, aki örömmel fogadta Szent A ntalt. Elm ondta neki, hogy a citrom fa, am it itteni üdülése alkalm ával a kertben ülte tett, csodás gyümölcsöt terem, mert attól m in den lázas beteg meggyógyul. Erre véletlenül jö t tek rá, am ikor egy ember tőle meggyógyult. Az óta orvosságként hordják gyümölcsét a’ faluban s m indenki áldja a citrom fa ültetőjét. Szent A n tal minden érdem et elhárított magától, hiszen m it sem tud o tt a dolog ró l: »Istené a hála és d i csőség,— úgymond, —^ aki végtelen bölcseségével választja meg céljának eszközeit». A testvér további beszélgetés során elpana szolta, hogy nincs kútjuk, a vizet messziről kell hordaniok, az is élvezhetetlen. Szent A ntal segí teni óhajt testvérein, a zárda mellett egy helyen Isten segítségével forrást fakaszt, amelyből k i tűnő^, üde víz folyt. Hazajön a guardián és újsá golják neki a dolgot. De milyen meglepetés! A guardián nem hogy örülne, hanem leszidja Szen tünket, hogy engedelem nélkül vizet fakasztott és felhevülésében őt büntetésből egy üres cellá ba záratja. E ljárását azzal indokolja, hogy Páter A ntal nagyon rosszat cselekedett, am ikor a frá tereket a vízfakasztás á ltal lustaságra szoktatja. Szent A ntal másnap boldogan hagyta el a zárdát, hogy az egyszer alkalma vo lt neki is aka , .......... ratlanul szenvedni..........
Sötétben
REMETEI FERENC
sélte el, hogy együtt voltak az orosz harctéren. A m iko r kimentek, az a legény alig fért a bőré A mesét nemcsak a gyermek szereti, hanem ben. A zt mondta a többieknek: a felnőtt is. A mese világa lehet sok borzalom — Jól jegyezzétek meg, am it m ondok:nem mal tele, küzdelem, szenvedés tarkítja, de a vé sokára a nyakamon csillag s a mellemen monéta gén m in d ig igazság és megnyugvás oldja fel a lesz. feszültséget. A sötétben baktató, elsötétített vona Bőcsködött, hetvenkedett, m intha egyedül ton m i is szívesen hallgattuk Áron bácsi elbe akarta volna leverni az oroszokat. A m iko r azután szélését, m ert meseként hatott, olyan közel hozta kikerültek a frontra, a nagylegény egy-kettőre egymáshoz az életben csak távolról követő meg szürke kicsi baka lett, aki csak olyan volt, m in t próbáltatást és vigasztalást, az igazságtalansá a többi. A golyók m egtanították a fejét behúzni got és büntetését, a kérést és meghallgatást. Bíz és hamar megszokta befogni a száját. Egyszer tattuk, hogy beszéljen tovább és ő mesélt. roham ra vezényelték a századunkat, de a ro — Ide s tova hetven esztendős vagyok, de ham elakadt az oroszok drótsövénye előtt a nagy most elmondhatom, hogy Isten sohase csapott ellentüzben. A többiek visszavonultak s az a le be, am ikor a bajokban benne bíztam. Hej, pedig gény ottrekedt egy gránáttölcsérben, félig a víz mennyi minden utoléri az embert 70 esztendő ben kuporogva. Reggel vo lt a roham és ő estig alatt! Teszem fel, o tt van a leányom esete. A meg se moccanhatott, ha az életét m egtartani legnagyobb gyermekünk volt. Az első világhá akarta. Este visszakúszott a századához, de a lig ború alatt, am ikor a legények m egritkultak itt vo lt já rtá n yi ereje. A hideg víz, a hűvös idő el hon, megismerkedett egyik gazdag legénnyel a intézte. Nagy láza vo lt és hátraküldték a segély faiunkban. £n eléggé intettem, az anyja is elég helyre. Valam i tanya udvarán vo lt a segélyhely, gé könyörgött neki, hogy nem neki való, de a a tanya tele súlyos sebesültekkel, neki nem volt leánnyal, nem lehetett beszélni. Ügy belé bolon helye bent. Lefektették az udvaron egy köteg bú dult, m in t a bogáncs a gyapjútakaróba. A le zára, ami nem vo lt kicsépelve. O tt feküdte a feje gény büszke volt fertelmesen, m intha az ő zsebé m ellett a tyúkok szedegették a szemet. Ahogy fe ből fo ly t volna a Maros. Verekedő, kötekedő volt, küdt jóm agával tehetetlenül, egyik tyúk fig yel nem fért a bőrében. A leányomat úgy hírbe hoz mes lett a szemére, s odavágott. Abban a p il ta, hogy szegény szinte beléhalt s a végén még lanatban k ifo ly t a jobbszeme. . . Azután hátra azt mondta, hogy ha neki asszony kell, tízet is szállították és most kórházban v a n . . . íg y be kap, de neki az én leányom feleségül nem kell. szélte el a falusfelem . . . Hej, de keserves napok voltak azok! A leány — £s m i lett a leányával? — kérdezte az mindenképpen el akarta pusztítani magát. Az asszony, aki részvéttel vo lt a leány iránt. anyja a lig győzte strázsálni. Nekem bé kellett — M i lett volna? Nem g yógyult az k i! A rukkolni katonának, de azt a legényt is éppen legény meggyógyult és félszemmel hazakerült. akkor vitték be. Elmentem, de nem tudtam, hogy Igaz, csendes, szerény ember lett belőle. Most hogy m ire jövök haza, ha hazajövök. A zt azon békességben élnek. ban feltettem magamban, hogy azt a legényt, ha — Hogyan? addig az Isten meg nem régulázza, én szedem — Ügy, hogy feleségül vette a leányomat... rendbe, csak kerüljek haza. £n az igazat megvallva, nem is bántam, hogy A feleségem leveleiből megtudtam, hogy a így intézte el Isten, m ert én sokkal rosszabbul leányom lassan megnyugodott, de bár akadt csináltam volna. kérője, azt a legényt nem felejti. Ilyen is akad; nemcsak az urak között, hanem közöttünk, sze Minden jé katolikus csaíáii gény emberek között is. Engem az az esztendő gvültsön a misszléra liasznaít béívegel! meghordozott keservesen. Voltam két fronton is, Vágja ki 2—3 itim-es papírs7éllel (a bélyeg meg is sebesültem kétszer. A második sebesülé megsértése nélkül) p o s ta i k ü ld e m é n y e irő l a levél- és portó-bélyeget, s havonta küldje el sem után szabadságot kaptam. Hazafelé a vona ton falusfelemmel hozott össze az Isten, akitől „Missziós bélyeg" jelzéssel megtudtam, hogy az a legény, aki a le ln yom at „Szent Antal" Szerkesztősége szégyenbe akarta hagyni, kórházban van, ö me Szoaibathely. Ferencesek —■ címre. (4)
A legnogyobb fa se nő oz égig.
55
Q iu za Egyáltalán nincs as Ánijaszentegykáz egységé nek rovására, ha az ő szertartásaiban akár as idő, tik á r a térség némi változatosságot hozott. A szertar tások megállapításának joga végső fc k ,n Lrisztast eredetű, joga az Egyhá&mk; az ö szentesítése nélkül nincs is lcaíoW:iis Síeríai tás, és ennyiben mindén szer tár,tás isteni jeVefm. De m ert embsrsk k?.záiék, embe rek gyakoroliák a szériái fásokat, termész-rles, hogy aZ isi-em mag más-más föláben, más-más időben másmás virágot hozott. A l é n y e g ugyanaz n:aradt, mert isteni; a f o r m a változhatott, m ert er.be: l, — de a változások, fö lö tt o tt lebeg az Egyház tekinvilye, m int ahogy az Isién L e lte lebegefl a vizek fö lö tt a teremi- >, léskor. M ié rt bocsátják e h itifazsá gct előre? Azért, m ert KeJves Olvasóinknak l- gnagyobb része bizonyára nem is tudja, hogy a Szent M ántnapi, április 25-i körmenet csak Magyarországon b ú e a s s e n t e l ő körmenet, vagyis csak nálunk me gyünk ki a mezőkre megáldani a kalászba szőkellő vetést. Könyörgő kör menet van Rómában is, az egész katolikus világon is; de csak Magyarországon kö tik össze a nagy fö ld i áldással, a kényérmagnak szente lésével. Tirolban Űrnap nyolcadán kiilö n körmenetben az Olfáriszentséggel áldják meg a vetéseket (a legtöbb helyen lóháíon viszi a pap a ssentségmutatót, m ert bejárján az egész h á lá it) — ez a szertartás ha sonlít leqinkább a miénkhez, sCi abban tán még szebb is a mienknél, mért az Ü r Jé as szent testével, az Oltáriszentséggel álcrá'í meg a búzaföldet, hol a fö ld i kenyér érik. De nagyon szép a magyar szertartás is, m ert ősrégi és nagyon tartalmas. Pázmány Péter szertar táskönyvében már ugyanúgy van meg, ahogy most végezzük; s a szertartás rendje, hogy t. i. a világ m ind a négy tája felé fordulva egy-egy evangélinmi szakaszt énekel a pap, hogy az egész határra leesdi a mindenható, Isten bőséges áldását, hogy ké ri a fö ld termékenységét, a munka sikerét, a veszedelmek és károk elkán'á át, hogy végül a szöllőkről is külön Könyörgő áldással emlékezik m^eg: ez o ly gazdagsága a szebbnél-ssebb gonaolatoknak és érzelmeknek, me lyeket nagyon, de nagyon érdem.es megszívlelnünk. Egy párat ezekből a gondolatokból és érzel mekből szeretnénk i t t papírra vetni; hátha Olvasóink szivében gyökeret vernének és a rra indítanák őket, hogy necsak ők miaguk vegyenek részt a búzaszent elő fcörmeneten, de toborozzanak ismerőseik körében is résztvevőket, kivá lt városhelyen, ahol a búzas^entelés 'eszméje nem já rja át oly mélyen, o ly közvetlenül a lelkeket, m int faluhelyütt, a szószerlnt vett kenyér hazájában. Ha minden embernek, aki el szokott menni búzaszen*elésre, sikerülne csak egy társat rávenni, k it 0 szép szertartás eddig hidegen hagyott, hogy vegyen részt ra jta : olyan csodát látnának a városiak, mely fölvehetné a versenyt az erty hétre rá valam ikor szo kásos május elsejei szociáldemokrata fölvonulások kal, melyeket csak példákul hozunk föl, nem perbe»zállás okáért. Az első gondolat és érzelem a h á l a és pedig hét o k ^ l fogva.
56
Történelmi A goindviselésbe vetett h itet az elemi csapások, vagy le lk i gyötrődé-ek könnyen meggyengiüK a kislelíkű em'berben, esetleg válságba Is viszik. Nehezen tu djá k öíszeegyeaíetni Isten Jóságát az'e lvise lt csapáEo'ikal, A hiba, magától éitiietően abban van, hogy erről a jóságról téves vélekedéseket, öinzőttbalhiedelmefcet melemgeinek. Az isteni gondviselés nemcsak őirködik, hanem jótékonyan m űködik bennünk és kö zöttünk, Legéiezbetöbben épp akkor, am ikor azt hinnőlí, messze visszahúzódott tőlünk. Ezt még pogány elmék i.s észrevették. Lucius Aeneus Seneca ( f 65ben K r. u.) külön könyvet ír t De providentia, a gond viselésről, melyet gyönyörűség olvasni. Oly meggyő zően á llítja az olvasó szemei elé a gondviselés terv szerű munkálkodását, hogy szinte azt hinné az em ber, ismerte az istieni kinyilatkoztatás idevonatkozó magasztos iigazságait. Olvassuk csak el könyvéneK egyik fordulatos és megállapitásokban, valam int ta láló példákban gazdag szakaszát:
A jó sors a köznépet és a hitvány tehetsé geket szerencsélteti: ám a halandókra mért csa pásokat és rémületeket leigázni a jeles férfial^ tulajdona. M in d ig szerencsésnek lenni és az éle tei a kedély mardosása nélkül eltölteni annyi, m m t nem ismerni a dolgok természetének inásik felét. Jeles férfi vagy; de m iből tudom ezt meg, ha a jószerencse nem ad neked lehetősé get, hogy kimutasd erényedet? Leszálltál az olym pusi küzdőtérre: ha senki sincs ott kívü led, koszorúd van, de győzelmed hiányzik. Nem gratulálok m in t bátor férfinak, hanem m in t olyannak, aki elnyerte a konzuli, vagy prétori tisztséget; tiszteletben gyarapodtál. Ugyanezt mondhatom a jó férfinak, ha veszélyes esemé nyek semmi alkalm at nem adnak neki, .hogy egyúttal lelki erejét is megcsillogtathassa. N yo moréknak tartalak, ha soha nem voltál nyom o ru lt hel}^zetben; ellenlábas nplkül pergett le éle ted. Senki sem fog ja tudni, m ire lettél volna ké pes; még jómagad sem. Az önmegismeréshez szükség van tapasztalásra; ki mire képes, ha meg nem kísérli, meg sem tanulja. Éppazért né melyek a szűnő félben levő veszélyeknek önként odavetették magukat, és hogy a feledés homá lyába ne menjen az erény, alkalm at kerestek, ahol felragyogjon. Örülnek, mondom, a jeles fér fia k néha a balsorsnak, nem másként, m in t a bá tor katonák a háborúknak. Állítom , maga az Isten jó t akar velünk, aki ket felette megbecsültekké kíván tenni, valahány szor alkalm at n y ú jt nekik, hogy valam it nagy lelkűen és bátran vihessenek végbe; amihez ok vetlen hozzátartozik, hogy a dolgok nehézség gel járjanak. A korm ányost a viharban, a kato nát az arcélen vedd észre. Honnan tudjam , mekkora benned a lelki készség a szegénység-
morzsák gel szemben, ha gazdagságban úszol? Honnan tudjam , mekkora a te állhatatosságod a becsmér lés, a gyalázás és népi gyűlölet ellen, ha tapsok közt vénhedsz meg? Ha téged nyomon kísér a verhetetlen és a vélemények ingadozásából fe léd hajló kegy? Honnan tudjam , mekkora b lk i egyensúllyal viseled az árvaságot, ha látod, mindazokat, akiket elveszthetnél. Hallgattam , m i kor másokat vigasztaltál: alí,kor látnám, vigasz ta lt vagy:e magad, ha magadnak megtiltanád fájdalm at. Kérlek titekfet, ne rettenjetek meg' ezektől, m iket a -halhatatlan istenek ösztönzés ként szegeznek a lelkeknek. A csapás, erényre való alkalom. Méltán m ondja bárki nyom orultaknak azokat, kik szer telen boldogságtól eltespednek, kiket mintegy csendes tengeren a tétlen nyugalom tart fogva. Történjék azonban velük valam i, újságként lepi meg őket; a keserves dolgok a járatlanokat jo b ban g y ö trik ; a be nem tört nyaknak súlyos az iga. A rekruta elsápad, ha sebet lá t: a régi hadfi szemrebbenés nélkül nézi saját vérét, h i szen tudja, hogy sokszor aratott győzelmet a sa já t vére nyomán. Ezeket tehát Isten, m in t aki ket kipróbál, m in t akiket szeret, megkeményíti, felülvizsgálja és gyakoroltatja; míg amazokat, kiknek kedvezni,' kiket kímélni látszik, az eljöveijdö csapásokra elpuhultan tartogatja. Mert tévedtek, ha azt hinnétek, hogy ez vagy amaz k i vétel: az a régóta boldog is meg fogja kapni a maga adagját. A k irő l ügy látszik, szabadon eresztették, csak későbbre hagyják őket. M iért sú jtja Isten némely legderekaíabat megrokkant egészséggel, vagy más terhekkel? M iért osztják ki parancsban a csúcsveszélyeket a legbátrab baknak? A vezér kiválogatott embereit elküldi, hogy az ellenséget éjszakai cselvetéssel tám ad já k meg, vagy az utakat kikémleljék, vagy az előőrsöket állásukból kivessék. E gyik sem mond ja, aki k ivo n u lt: »A fővezér rossz szolgálatot tett nekem«, ellenkezőleg: »Jelesen ítélt«. Ugyanígy felelnek a félénkeknek és gyáváknak, akik pa rancsot kaptak siralmasakat elviselni: »Az Isten méltónak lá to tt bennünket, hogy kitapasztalja bennünk, m i mindennek elviselésére képes az emberi természet« — Lám, a pogány bölcsnetk magárahagyott érte’.me hogy m egtalálja a legmeggyözöibib érveket, a legvon zóbb példákat, hogy meggyőzzöm m indenkit a gondvi selés helyes tanáról. M it szóljunk itíar most mi, akikDek ezenfelül annyiszor fülünkbe cseng Krisztus taní tása, szemejnk előtt elvonul szenvedésének magasz tos példájia s amnyi vértanúnak és szentnek tettei iga zolják számunkra, hogy akit Isten szeret, azt megpTóbálja, gyakoroltatja, hogy ragyogóbb koronával dí szíthesse. — ath ~
jL
z
e
í it e
iÁ
á
Először is nincs munka, rnely az ember saját iparkodásdn kívül annyi a rászorulna Isten gondvise lésére, annyi!'a függne a természet jótsRony vagy mostoha erőitől, m int a ksnyér munkája, a földm űve lés. 'Az fígyoéa elmondja védőbeszidét veröfényes napsütésbe:! vagy hetes e' ötjen, az orvos operál télen úgu, m.'nt nyáron, a tunító tatát, akár kavicsos, akár szikes talajon épült az iskolája, a kereskedő áruját nem vert el a jég, az ipa -os műhelyének nem á rt a száraisán, a mirdstíé] iamoknak sem a májusi fogy, a katonaságnak sem^ a filokszéra, a gyáraknak sem a mezei egér, a bankoknak sem az árvíz, — egyedül a kenyér munkája az, am e'yik ezeknek a körülmények nek m indegyikétől és még sok egyébtől függ. És ezért kell soha nem ernyedő hálával gondolnunk arra, k i r ő l o ly ia'álőan mondja a régi közmondás: i>Hasztalan az ember, iparkodása, ha nem já ru l hozzá az Isten áldása«..
A másik ok a hálára, hogy n’ ncs munka, m ely nek annyi ideig kellene várnia sikerére és eredmé nyére, m int a földműves munkája, ősztől tavaszon át a jö v ő nyárig: a föntebb em lített hivatások esetrőlesetre, le',későlb havcnként megkapják fizetésüket, a fölüm űvem él nincs >->fize{ésrende:éS((, hanem türelem, w}elynek gyümölcséért hála il'e ’i az Urat. M ig egy igazi bázas-entető gondola'ot tanulunk Széni Ágostontól: a sseretetet, az egyetértést és egy más munkájának megbecsülését. A zt m ondja a szent egyháztanító, hogy m iként a termés is, a kenyér is ezer m illió bú'aszemből tevődik össze, úgy k e ll ne künk is összetartanunk, m ert csak a k ö z ö s s é g b e n r e jlik az az erő, mely az egyes embert is, a nemze teket is fö n n ta rtja .' M agyar szertartás a búmszente'és: ó ké rjük is az Istent m i szegény magyarok, hogy á ldja meg a magyar kenyeret és a m agyar embert, aki munkálta! . . . M ik o r a fiancirkánusck ebédlőjében körülh orajáfi a kenyeres kosarat; aki kivesz egy darabot, megcsókolja. M ik o r a m agyar háziasszony megszegi a kenyeret: a késsel keresztet vet rája. Régi sgokás, szép szokás, istenes szokás m ind a k e ltő . . . Kereszt van most a m i kenyerünkön is, de k é r jü k a jó Istent, hogy a hála csókját is m indenkor lehelhessük rá ja ! Dr. Magyarász Ferenc O. Cist.
57
A Z ID Ő R O S T Á J Á N
X
A Vatikán véleményét a Szovjet unióval szemben nem lehet egykönnyen megváltoztatni. A híreket, amelyek sze rint a bolsevizmus szakított volna vallásellenes irányzatával, kétkedve fo gadják és nem fűznek hozzá nagy re ményeket. A Vatikánnak nagyon jó ér tesülései vannak a világ eseményeiről s elveit nem szokta politikai konjunk túra szerint változtatni. A pápai udvar ban ismeretes azoknak a püspököknek és papoknak a neve, akiket a szovjet működési területeikről eltávolított, szá műzött, börtönbe vetett, kiéheztetett és halálra kínzott. Vallásellenes törvényeit a szovjetunió egyáltalán nem vonta vissza 3 azokat ma is következete-en keresz tülviszik minden téren. Ha majd a szovjet elérte azokat az új határokat, amelyeknek megszerzését háborús célul tűzte ki maga elé s ha álarc nélkül ér vényesíiheti ott fe'fogását, akkor lehet csak tisztán látni vallási politikáját.
:
:■
:
i
I
Erre a politikára éles fényt vet a délolaszországi kommunisták Nápoly ban megjelenő Civilta Proletaria című folyóirata. Cikket közöl a Vatikán és a Szovjetunió viszonyáról és megállapítja, hogy a szovjet kormány több ízben tett komoly lépést, hogy a Vatikánt meg győzze barátságos magatartásáról, a Vatikánban azonban mindig könyörtelen visszautasításra talált. A Szentszék so hasem tudott szabadulni „a Szovjetoroszországban állítólag meggyilkolt papok dajkameséjének utóhatásaitól." Ilyen körülmények között Sztálin szá mára nem maradt más hátra, minthogy a Szovjetunió katolikusainak egy XII. Pius pápától független egyházfejedel met rendelt ki. A Moszkva által kine vezett katolikus pátriárka éppen úgy, mint a pápa, Isten helytartójaként tény kedik. Amint a Szentszék hajlandó lesz a Szovjetunió elismerésére, Sztálin az orosz katolikusokat újból a pápa egy házi főhatósága alá rendeli. Azonban a Pravda ezzel kapcsolatban egyszer már megállapította, hogy az orosz egyház fejedelmeknek a pápa által való kine vezése csupán a moszkvai kormány hozzájárulásával lesz érvényes. A Ci vilta Proletaria hozzáfűzi, hogy az angol szászoknak Rómába való benyomulása a Vatikánt is befejezett tény elé állítja. A Szovjetuniónak akkor módja és esz köze lesz hozzá, hogy a pápát a diplo máciai kapcsolatok felvételére bírja.
58
Ez a fenyegetés, valamint a pápa föségén kívül álló egyházfőnek kineve zése, akit olyan istentagadó személyi ség nevezett ki, mint Sztálin és a kö rülmény, hogy a hivatalos moszkvai szervek által statisztikai művekben fel sorolt papgyilkolások egyszerre „dajka mesék" lettek, leplezik azt a szakadé kot, amelyik a Szentszéket ma is elvá lasztja a Szovjettől. Rómát újabb bombatámadások érfék. Február 15-én nagyszámú géppel vonul tak fel az angolszászok s a támadások n>omán egész háztömbök omlotta« össze és az emberek százait temették maguk alá. Az első támadó hullám után a Vatikán több fíitiivatalnoka, köztük Carlo Pacelli, a pápa unokaöccse is, tíépkocsikon a városban lévő egyik pápai épülethez mentek, ahol mene kültek, főleg anyák és gyermekek vol tak elhelyezve. Mielőtt odaértek volna, újabb támadó hullám jött és a gépkoci-i utasainak egyik árokóvóhelyre kellett menekülniök. Az újabb bombázás során a kérdéses pápai épületet is búmba találta. Az épület egyrésze összeomlott. Március elsején újabb erős légitámadás érte a Vatikán-várost is Egy bomba a Collegio Orbano udvarára esett és az apácák hazát is összedöntötte. Az épü let légvonalban csak ötszáz méterre van a pápa magánlakásától. A falnak mintegy ötméternyi szélességben való átszakitása után a szobák beomlottak A háznak valamennyi ablaka és a Szent Damáz folyosójának sok ablakát a lég nyomás darabokra törte. Sú yos károk keletkeztek az ágostonrendiek épule tében is. Találat érte a Santo Utficio palotát, ahol Caccio, M onimiori és Rossi érsekek, valamint Ottavianinak a szent officium ülnökének van a lakása Az eddig legsúlyosabb római bomba támadás áldozatainak száma 600-ra emelkedett. Az Osservatore Romano ezzel kap csolatban írja : Ismét rá kell mulatnunk e támadás komoly voltára. Ez a táma dás olyan helyet ért, ahol nemcsak semmiféle katonai cél nincsen, hanem a pápai bazilika és a vatikáni állam közvetlen közelében fekszik. A Vatikán pedig semleges és szuverén állam emelynek területenkívüliségét ünnepé, lyes szerződésekkel megerősítették. Még súlyosabbak voltak a bombatá' madások, amelyek a szintén területen kívüliséget élvező papai nyaralót, Castel Gandolfot érték. 18 0U0 menekült talált itt elhelyezést. Megsérült a Propa^-anda fide kollégium es életét vesz tette mintegy ötszáz itt oltalmat kereső menekült
A vlláchirű bencés apátságnak Monté Cassinonak elpu'^ztítása mellett sem mehetünk el említés nélkül. A hatalmas épületek majdnem teljesen elpusztultak és aránylag nagy veszteségek voltak emberéletben is. A romok alól száz bencés szerze es és több mint hatszáz menekült holttestét húzták ki. A nem katolikus Basler Nachrichten találóan jegyezte meg: „Monté Cassino a k e - . resztény kulturát kifejező fogalom; szellemi érték minden európai előtt, legyen az akár katolikus, akár protes táns. Mirden rája hulló gránát tőrszurás m illiók szívébe..." A rombolás által előidézett általános felháborodás arra indította az amerikai ügyvivőt, hogy megjelenjen a bíboros államtit kárrá!, akinek kijelentette, hogy az Egvesü't Államok hajlandrk pén>ügyi segi'séget nyújtani a kolostor újraépí téséhez. Az államtitkár csak annvit válaszolt: „Még ha gyémántból és aranyból építik is újjá, akkor se lesz az többé az a kolostor, ami volt." Az anyagi kár, amelyet kétszáz m illió lírára becsülnek, nem jöhet számításba a kulturális veszteség mellett, amely az egyházat és a művelt emberiséget a cassinoi bencés anyaház pusztulásával érte. Az ifjúság vallásos önnevelésére hívta fel a figyelmet a német püspöki kar pásztorleve'e. A körlevél kiemeli a szentmisehallgatásnak és a szentségek vételének szükségességét s reméli, hogy eljön az idő, amikor Németországban is a Tarzicius és Szent Ágnes példája ismétlődik meg. A gyermekek vallásos nevelése terén szomorú a helyzet. Leg szomorúbb a volt Ausztria területén. Az iskolákban hitoktatás nincs. Minden templom ajtaján hirdetmény jelzi, hogy mikor van vallásoktatás. A vasárnap délutáni oktatáson a templomban résztvehetnek azok a hatéven felüli gyer mekek is, akiket vasárnap délelőtt az állam katonai és pártszervezete egé szen lefoglal. Az 1943. egyházi statisz tikai évkönyv alapján a vallásoktatás ban nem vettek részt: Karinthiában 44.7 o/o, Bécsben 43.28 p/ o, Steiermarkban 27.04 Vo, Salzburgban 13.77 <’/o, Tirolban 1155 7o, Alsóausztriában 6.35 o/o, Voralbergben 5.21 Vo, Felsöausztriában 0.57 •’/o. Bécsben az iskolakötelesek között s z e r ep e 11 5.54 o/o „nemkeresztény" bejegyzésFel. Ezek — minthogy a rém árják Bécsben nem kerülnek számításba — olyan gyerme kek, akiket szüleik már meg sem ke resztelteltek. Hamburg iskolásgyermekei közül 12.229 mintegy 10.09 o/o szintén nincsen megkeresztelve.
szem V IT ^ O E IB ^ J E T Y
E d lfiW IlfiO ll m
;
H K G IW Ü
Rendtársai nagyon szerették. Ö is igazán őszintén szeretett m indenkit. Soha senkit akarat tal meg nem bántott volna. S ha nagy ritkán úgy történt, hogy — am int ez m ár a közös élettel együtt jár, — egy akaratlan szó hagyta el ajkát, amely másoknak fájhat, azonnal könnyes sze mekkel kért bocsánatot. E lö ljá ró it tiszteletteljes szeretettel vette körül. Őszinte volt. Szívből gyű lölte a hazugságot, képmutatást, a dolgok elpalástolását.. Cselekedeteit m ind nyíltan bevallotta akkor is, ha tudta, hogy érte dorgálás jár. Nem titk o lt semmit, csak egyet, lelkének, szépségét i^^ekezett m indjobban elrejteni. De csodálatos! Ezt egészen elrejtenie még sem sikerült. O tt su g árzott, az arcán, beszédeiben, cselekedeteiben. Soha másról a rossznak még árnyékát sem gon dolta, de azt sem engedte, hogy más ilyen' h it ben éljen. M in d ig és m indenkit megvédett. M in den hibára ta lá lt mentséget. A béke angyala volt. M indenkire és mindenre kiterjedt figyelme és aggódása. Rengeteg szép szándékát, m it meg valósítani szeretett volna, nem is lehet elsorolni. Az időt tüneményesen tudta beosztani. M in d ig ta lá lt valami munkát. És ha véletlen nem akadt volna, az időt lelke javára használta fel. Keveset beszélt. A hallgatás főerényei közé tartozott. E mellett mégsem tartozott a'^ túlságosan szűksza vúak közé, csak m indig kellő időben beszélt. Társalgás idején csendes, de jókedvű volt. Szerette a tréfát, s maga is eltréfálkozott. Köte lességeit, amelyek p,edig sok áldozatot kívántak tőle, összeszedett lélekkel igazi szerzetesként vé gezte. M in t az áldozat gyermeke, szinte szom jazta az áldozatot Istenért. Hisz oly sok szándék volt, m ire ezeket fordította. A magyar haza, amelyért el kellett hagyni a pozsonyi zárdát, a misszió, amehmek mindenkor lelkes-híve volt, egyszóval minden, ami Jézus ügye volt, az Re gina ügye is volt. M it m ondjunk eucharisztikus lelkületéről? A szentáldozás volt mindene. Élete négy-öt utolsó napján egyedüli testi tápláléka is. De ez, m int megjegyezte, »teljesen elég«. Földi táplálékot nem bírt lenyelni, de hűségéért megkapta a ke gyelmet, hogy halála napján is táplálta az Égi Kenyér. A jó Isten szándéka azonban nem az volt, hogy ez a nemes szép lélek hosszú ideig marad jon a földön. Gvenge szervezetét a fárasztó, ne héz munka csakhamar felőrölte. Elég vo lt egy erősebb influenza, hogy egészsége gyökerében megroppanjon. 1943. januárjában ágynak dőlt, s m ár többé fel sem kelt. Félévig viselte súlyos
IN 'O V É J a
betegségének kínos gyötrelm eit. Ez idő alatt is m in d ig jó példával já rt elől. Hosszú betegsége alatt soha egy panaszszó nem hagyta el ajkát. Sőt, ha betegségről beszélgettünk, olyan vidáman beszélt róla, m intha nem i,s ő lenne a beteg. L át szott rajta, hogy lelke annyira egyesült Jézussal, hogy m ár semmi fö ld i dolog, még oly nagy szen vedés sem tudta megzavarni ezt a lelki elmélyü lést. Betegségében sokszor meglátogattuk, s m in d ig lelki haszonnal távoztunk tőle. Nem nekünk kellett vigasztaló és bátorító szót vin n i számára, hanem m i kaptunk tőle üdvös tanítást. Nemcsak szavakkal, méginkább példájával adta ezt ne künk. Egyszer többek között szó került arról is, hogy m ióta nem vo lt alkalm a szentmisét h all gatni. »Hát bizony — mondotta, ~ m ár ide s tova ^féléve, hogy nem lehettem jelen a szent miseáldozaton. 0 , ha egyszer ismét szentmisét hallgathatnék, boldogságomban végig sírnám az egész szentmisét.« A rra a megjegyzésre, hogy ö m ár csak a mennyországból fog részt venni a szentmisén, csendes megadással mosolygott, je lezve, hogyha a jó Jézus így akarja, akkor ő sze líd megnyugvással fogadja. Nagyon bízott .Isten irgalmában. Egyszer megkérdezték tőle: »Testvér, így halálos ágyon az ember nem gondolja, hogy ha még életben maradna, ú jra egészséges lenne, máskép, jobban rendezné be életét?« Sejtelmesen mosolygón felelte; »Nem! Én úgy bízom Jézus Szent Szívében!« Teljesen rá ille tt kis szent Teréz egyik versének ez a szaka: »Nem vágyom én élni, nem aggaszt halálom, csak Téged szeretni az én boldogságom !« Ennek a kedves léleknek csak egy vágya volt még itt a földön, hogy letehesse az örök fo gadalmat, hogy így teljesen Jézus jegyesének te kintsék. Igazi szerzetesi élete ju talm áu l megkapta a kegyelmet, hogy örökös szent fogadalm át lete hesse. Bár a szabályzat értelmében csak 1943. november 30-án vo lt esedékes örökfogadalom-tétele. Az elöljárók teljesítették kívánságát és jú lius 22-én a betegágyon megható szertartás kö zepette esküdött örök hűséget égi Jegyesének. Az örökfogadaloni nagyon boldoggá tette. Fél tette nagyon hivatását, s ha valaki, ő megszenve dett érte. «Legalább nem küldhetnek el« — mon dotta. A szent hivatást másokban is nagyon tudta értékelni. Egyszer megjegyezte: »Ha meghalok, a jelöltek és noviciák védője leszek az égben, m ert én tudom, m i a hivatás«. Földi élete utolsó állomásán Jézus jegyesi
59
gyűrűvel és töviskoszorúval ajándékozta meg az ö kis aráját. S e töviskoszorú nemcsak szimbó lum^ volt, hanem valóban a szenvedést hozta meg, mert 48 óra m úlva beköszöntött a haláltusa ideje. Megjelent a Halál-testvér, hogy elvigye tő lünk a m i szeretett nővérkénket, kitő l oly sokat, szépet és jó t tanulhattunk. Az, utolsó órák emberfeletti szenvedését épolyan türelemmel viselte, m int életében a megelőzőket. Tisztelendő anyánk nak az a biztatása, hogy m ár csak pár óra van hátra, ajánlja ezt fel Jézusnak, elég vo lt ahhoz, hogy a m indig engedelmes gyermek- visszafojtsa magában azokat a jajkiáltásokat, melyeket a ha lálküzdelem vá ltott ki belőle. Eszméletét szinte az utolsó percig megőrizte, hálásan megköszönt minden kis szolgálatot és imát, melyet körülötte és érte végeztek. Önmagáról teljesen megfeled kezve, egész életét a jó Istennek s embertársai nak szentelve lehelte ki nemes lelkét 1943. jú lius 24-én d. u. 4 óra tájban. Az édes Jézus elvitte tőlünk a m i drága nővérünkéi, de szelleme állandóan itt él közöt tünk, s am int életében jó .példájával tanított, úgy most is őrködik felettünk. — Cenci —
Miért olyan kevés ma a boldog ember?
Erre nem is olyan egyszerű a felelet! ; M ert azt, hogy nagyon kevés azoknak az embereknek száma, akik magukat boldogoknak érzik, — erről azt hiszem nem kell vitatkozni senkivel. Ha két ember találkozik, két-három percnyi beszélgetés után zúdul a panaszok ára data, s legtöbb esetben elhangzik ez a fekete ki jelentés; nem érdemes é ln i. . . És ezt elmondják tízszer, húszszor, százszor, s egy napon benyúlnak az íróasztaluk fiókjába, kiveszik a revolvert, — vagy bemennek a fü rd ő szobába, kin y itjá k a gyógyszeres szekrénykét, , s furcsa, merev tekintettel belehullatják egy pohár ba az altatóból azt az adagot, aminek felhajtása után nincs többé felébredés . . . Vagy felmennek a bérházak ötödik emeletére, s lehullanak róla, m in t férges gyümölcs a fáról. M iért éljenek? Nincs semmi értelme . . . Küz deni, szenvedni, tű rn i? M iért? Orömtelenül fiat nak el m ellettük a napok, szürkeségükkel kö rü l fonják lelkűket, akár a kígyó gyanútlan áldoza tát, s meghalnak egy napon, anélkül, hogy eltek volna. Csakugyan, am int ők töltötték napjaikat, az nem élet! Csak bukdácsolás a halál felé, még hozzá az örök halál felé. M a m e g re n d ü lve á llu n k m eg a G o lg o tá n , Tizenhatéves leány áll előttem. Fiatal, egész fe s z ü lt szív ü n k h á r ja hús h a n g o k a t zeng sége', nagyon csinos. Anyagiak? K e vé s... És és közben a fö ld , az öreg fö ld , re n g , ren g. m ert n e n f ülhet hetenkint a fodrászüzletben órá A g rá n ittö m b ö n a h u lló vér k o p p a n , kon át, hogy haját agyonkínozzák, kiégessék be fe g y v e r csö rre n , a ló p a ta d o b ba n lőle a selymes lágyságot, — mert nem vásárol a bércen, a h e g y f o k á n . . . hat magának színes rongyokat és nem rakhat ar Es K ris z tu s v é rz ik ! cára krémeket és púderokat: ő b o ld o g ta la n ... Elmegy a moziba vasárnap délután, nézi azokat S zem ünk révetegen te k in t a keresztre, a leányokat, akik furcsán fényes szemmel ülnek e ln y o m o tt pihegés h a n g z ik a fá r ó l, a zsőílvésorban, m ellettük k itö m ö tt-v á llú . »fiú« ném aság, zö re j nem h a llik a tá fr ó l, / dől a leány oldalára, a leány fülében hatalmas csak a ke re sztrő l a vé r egyre k o p p a n , csontvirágok, lo kn ija i között kis fémszalagok, m á skü lö n b e n cse n d ! — és a szív ü n k d o b b a n : karján ötcentiméter széles üvegkarkötő, testére ( 0 , te h ó h é r ereszd le, lángszínű selyem feszül, s arcukon olyanféle te m e rt K ris z tu s v é rz ik !) kintet, m in t amilyennel a moziszínésznők néze getik p artnerüket. . . És az én tizenhatévesení ke K ö zbe n nem tu d iu k , h o g y a h ó h é ro k m i v a g y u n k , serű szívvel, lázadó lélekkel fig ye li őket! Nézi a m in t á ln o k o k á llu n k a ke re szt tö vé n , kig yú lt szemeket, lá tja az összesímuló vállakat, s z ív ü n k ö n a m ocso k-rém , a b űn m á r vén. fig yeli a csupa-talmi ékszerek csörgését, s azt S; K ris z tu s -v é r a g rá n ito n egyre k o p p a n , m ondja: m ilyen jó ezeknek! Csak én is egyssíer a g r á n it p iro s , csaknem lá n g ra lo b b a n . ilyen boldog lehetnék! És m i erre v á g y u n k ? . . . Ha azt mondanám neki, hogy ezerszer szebb, — D e K ris z tu s v é rz ik ! — üdébb és kedvesebb, keserű legyintés volna a vá lasz. Ezek- a tizenhatévesek olyan öregek tudnak Es m a jd m e g v o n a g lik v é g ü l a d rá g a test, lenni ilyenkor, hogy elszorul a szívem . . . a K ris z tu s -fe j fé lre b ille n , le k o n y u l: Igen. M ert ilyenform ában képzelik el a bol Es m i m e g m it á llu n k m in d ig k o n o k u l? dogságot. »Eiúval«, üvegékszerekkel, rikító sely H is z a vé r, a d rá g a egyre ko p p a n , mekkel, — egymáshoz 4 ö lv e ... a tá to n g ó sza ka d é km é lyre p o tty a n És hallgassuk meg a (fiatalasszonyt. A ki és o tt ú j rö g ö k e t fe s t! négy-öt éve ment férjhez, egy, vagy két, talán három kisgyermek kapaszkodik kezébe. Keserves K ris z tu s ö rö kk é v é rz ik ! ma az élet, — nem a húsosfazék m ellől szólok LA N TO S LE H E L. én s e m ... — s kifakad egy napon: hát ez az
Fenn a Golgotán
60
élet? Oyerekelcet hozni a világra, kínlódni, küz deni, s még igazán jó lla kn i sem? £s egy jobb ro n g y ... Vagy néha színház! De hol vagyoc én ettől? Nem érdemes élni! íg y legalább is nem érdemes! A kkor jön az ö rd ö g . . . Legtöbbször csinos, jóalakú fé rfit küld követségbe, behízelgő hanggal, forró tekintettel, figyelmes modorral. És jön néha néhány szál virág, valam i kis apróság, egy k ö n y v ... Ö, a könyvben nincsen semmi hiba! Szép, szines versek vannak benne, — de meg mérgezi azt, aki elolvassa őket! Magára ismer abban, akiről a vers szól, s a lélek belázasodik... Áldozatnak érzi magát, — s ja j! — hiábavaló áldozatnak! Innen m ár csak egy hajszálnyi távolság van a bukásig. A / asszony elindul h a z u lró l. . . Néha nem is megy el egészen so h a . . . Csak néha el megy, mert dolga van. Dolga, ahonnan sápad tan, feldúltan érkezik vissza, sír és türelmetlenül viselkedik mindenkivel, aki mellette él. Az urá val, aki nem »leányálom« külsőt visel ugyan, csak reggeltől-estig hajszolja azt a pénzt, amivel családját e lta rth a tja ... A gyerekek riadtan néz nek, — mama oly ideges! — m ondja az ötéves . és befogja a kétéveske száját, hogy ne b ő g jö n ! Mama akkor bevágja az ajtót, s azt mondja, hogy neki meg kell b o lo n d u ln i. . . És olyankor el marad a lekváros kenyér is, mert mama lefek szik a heverőre. . . H a llg a tn i k e ll. . . Ha azt mondanánk ennek a fiatalasszony nak, hogy nem ő az áldozat, hanem az ura és a kisgyerekek, —- hisztérikus görcsöket kapna, zokogva bizonygatná, hogy ő szép, fiatal, s az ura nem törődik vele. ö is boldog akar pedig lenni! Hiszen boldog lehetne! Egyedül ő tehet ró la, ha boldogtalan! Hogyan merjek írni arról, hogy a boldog ságot mindenki megkaphatja, — ha nem sze g ül ellene?. . . A zt fogják mondani, hogy ez bolond be széd! M indenki boldog akar lenni! A kko r elégedjék meg azzal, am it Isten adott szám ára. . . Ne nyúljon idegen kertek virágai után, nézzen körül ott, ahova Isten küldte, s lássa meg m indazt a szépet, ami az ő kertjében n y ílik . . . Ö rülni keli az otthonnak. Akárm ilyen pici a fészek, ö rü ljü n k annak, hogy a miénk! Mennyi öröm öt tud n yújta n i az otthon szépítése, milyen édes__a_ tisztaság öröme, a jó l gondozott gyerme kek öröme, a pénz helyes és okos beosztásának örömie, a rendbentartott szekrény öröme, — hogy csak a legegyszerűbb és legkönnyebben megfog ható és elérhető öröm ökről szóljak! Mennyi v i dámságot tud n yú jta n i a derűs kézimunkákkal, mértéktartó színekkel ékesített konyha, a nők örök birodalm a! A csinos függönyök, a gondo zott kis v irá g o k . . . Ha másutt nem, az ablakpárkányon ! S a lélek ú tja i is szabadok! O tt a ze n e ... Ez az édes, nagyo® sok gondot felejtető, szívet megnyugtató szórfkozási A ki nem mehet eP a
hangversenytermekbe, színházakba, — o tt a rá d ió! K in y itju k azt a bűvös kis ajtót, melyen át bejöhet hozzánk a világhírű művész, s gyönyör ködhetünk h a n g já b a n ... H a llg a th a tjuk a vilá g híres karmester d irig á lá s á t... Néha könny szö kik szemünkbe? Nem b aj! Ez is szép lehet! Száguldhat a lélek nagy, széles és biztos utakon is! Repülhet az égig a magány szent p il lanataiban, s keresheti Istent szomjasan, mindent lebíróan! Keresheti, s biztosan meg is találja... S ha megtalálta, lehet akkor boldogtalan? Soha többé! Ha egyszer belenézhetünk Isten arcába, akkor m ár minden szép! Szép az élet itt, ezen a földön is, mert a virágban, a kis gyermekekben, a mellénkrendelt emberbén, a ránkszorulókban: m indenütt Isten arca világít felénk...^ H a ott fekszünk a lágy, selymes füvön, s nézzük a végtelen eget, — ez nem kerül pénzbe! — m i lehet nehéz és kibírhatatlan? Olyan sok szépség van az életbe rejtve, hogy érdemes utána ku ta tn i! Bizony, nem egé szen könnyű dolog ez olykor, s el-elfárad a láb, s könnyes lesz^ a szemünk, m in t a bújócskát játszó gyermeké, aki nem ta lá lja meg azonnal tá rs á t. . . . . . És hogy most is csak a nőkről vo lt szó ? Igen. M ert az ő kezükbe van letéve minden! Vannak kivételek, — de ők nem olvassák haragos szemmel ezeket az igénytelen szavakat. A boldogságról vo lt csak itt szó, s arról, hogy miképen is lehetne megközelíteni azoknak, akik boldogtalanok. . . N agykárolyi Etelka.
Néhány kis barna csonkon át Sok napsugárból it t m aradt E néhány barna széndarab. M ost csak így ontja sugarát A nap, e néhány csonkon át. S én százszor áldom a napot, H ogy egyszsr p áfrá n yt ringatott, Es áldom a rengő hegyet, tlo g y egyszer erdőt temetett, Es ne ró j]on meg senkisem, Hogy hozzámérem a szivem. Nem tüztenger, de van heve, Tűz a bele, vér a leve. S ha egyszer elfogy m a jd e fény, I t t marad néhány költemény. Melegszik nála a szíved Es megáld érte egy szívet, M ely annyi m indent temetett, H ogy befüthesse a telet, S most csak így ontja sugarát E néhány barna csonkon át. S ZE K E LY LÁSZLÓ
61
SZENT FEfjENC
VILÁGIREKD3E A ferences vílágirend togjaínak életmódja Rea^dünik újoncai a szent fbgadaloimmal vé'gérvény-esen a rend tagjaivá válnak és arra kötelezik niagute t, hoigy az újonc idő a la tt toipróibiá.t életmódot, amely Szent Ferienc szellieméböl született, hűségesen fcövetiik, A Tendi élet cé»jia a keresztány tökéleLesség gyalkiorlása tekin'-'ettel a ferences szellemire, melynek példaképe és kitoristályosítója Szent Ferenc. Ez utóbbi gündolai.bdn rejlCik az egyes r-endek kíiilöníagessége. Minden rendnök egy és ugyanazon célja van — a tö kéletesség. De az út, amely odavisz, megkülöiniböatetö ismeTte.öyelű mindenegyes rendnök. Más Szent Bened'ök szelleme, aki Isiíenben a felséges K irá ly t és uralkodót lát^a, akinek udvartartá sát Szent Beoedek fia i képezik és öK az ünnepélyes iistentiszteletben m utatják be hódolatukat. Más Szent Ignác szelleme, aki Krisztusiban a sötétség hatalmával harcban álló erős hadvezért lá t ja, akinek védelme legíöbib feladata és dicsősége rend jének. Egészen más Szent Ferenc szelleme, ö Kriisztusiban a szerető testvért látja meg, aki a bűnt leszá mítva egyenlő le lt velünk, emberekkel. Testvéri szeretetének bőségét árasztja ránk és ezzel akar Kiszabadítanii a sátán karm ai közül, hogy így Isten' atyai szívére visszavezessen bennünket. Ebből a miegismerésből ered a rend bensőséges testvéri szere'tete K risz tus iránit. A szeretet piedíg a legfőbb erény, — az erények királynője. Ebből ered bensőséges viszonyunk legjóságosfflbb édesatyánkhoz. Istenhez és a nemes ál dozatos szeretet embertársaink iránt, akik Krisztusban testvéireijnk és ugyanazon örökség várományosai. Te hát a ferences életmód alapja és sze'leme a mindent l<egyöző szeretet. Ez a ‘tötka az emberek irá n ti áldo zatkészségnek, -odaadásnak és a mennyei A tya fö ld i birodalma irá n t való buzgalomnaik. Ebből a szellem ből faíkadt a rendi szabályzat minden előírása a fe rences életmódot illetőleg, melyet az egész második fejezet tartalmaz. »A ferences v ild g irm á tagjai életmódiakban és ruházatukban a szokásos fényűzést is ke-ülve tartsák az arany középút szabályát, amely egyedül illik K risz tus követőihez.^. A rendi szabályzat it t a szegénysé get tárgyalja. A világirend tagjai nem gyakoirolhatják a szent szegénységet úgy, m in t a kolostoriban élők, vaigyiis nem mondhatnak le minden fö ld i tulajdonról. Ez életkö'rülményeiikhez mérten lehetietíenség lenne. A szent szegénység szellemét azonban megtarthatjáík és eirre kötelezve is vannak. A szegénység szelleme pe dig' az egyszerítségben, igénytelenségben és a megelégediCttségben nyilvánul meg. Szent Ferenc azért mon dott le miinden fö ld i tulajdonról és a világ javaihoz való ragaszkodásról, hogy szívét szabaddá tegye az arökkévalóság javai, —- Isten kegyelme és szeretete számára'. Csak a fo ld csábos j avartól menitas és a fö l
62
diekhez való szeTtfilén ragaszkodástól megszabadítoti szívben ju t hely a lölkéleites szeretednek. Az Üyen nyomaisztó körülm ényektől mentesített szívben uralkodhatik igazán az Isten. Ezéirt mondotta az isteni Üdvö zítő is: »Nehéz a gazdagnak ibemenni a mennyek o t szágába«. A világirend tagja le:gyen egyszerű ruházatá ban. A szertelen öltözködés és a társadalmi helyze te t felülm úló pompa nem i l í k a vezeklő rend tagjá hoz, akimiek a tulajdonképeni ruhája a vezeKlők ö ltö zete. A gúnyruhába ö ltö ite te tt Megváltó követése egyszerű, fölösleges cicomá.ól mentes ruházatot kíván. A pompázó öltözet rendszerint hiúságból és kevé.yaégböl származik, az a-áza:osLág sírásója lesz. A töké letességre törekvő rendi testvérhez az S iem illik , hogy divatbábuvá váljék. Az iie 'Je n div-at gyökeire nem más, m int a fe ltü n é ii vágy, tetszés felkeitése és az érzéki ség. Mennyi bűnt és vé'liket idéz elő nap-nap után a feltűnő és illetlen öltözködés,- ■— m ily sok allkaíma ez az idegen bűnnek. Idegen behatások játéklabdájává válik és ingatag le lk iile trö l tesz tanúságot, aki ö'ltözködéséb-en nem a .célt tekinti, és m-egíelejtk-ezlK az illemTől és a krisztusi erkölcsről. A 'ruházatban követelt megszlgOTÍtással nem azt akarjuk mondani, hogy a koráram lathoz és az ész szerű divathoz való alkalmazkodás is az -erény és a tökéletesség szelleme ellen lenne. Szent Ferenc v i lág i •gyepmeikei a világban és a világiakkal élnek együtt. Épp azért mem eshetnek az ellenkező vég letbe, nem lehetnek a társadalom pojácái az által, hogy divat]átm últ, feltűnő és nevetEéges ruíiadarabofcat aggatnak magukra. E téren igazodjanaK m indig a komoly és öntudatosan gondolkozó embertársakhoz. Egyszerű, eicoimamentes öltözködés kom-o'yságot árul el és mindenkinek jó l áll. Testi ruházko-dásunlínaik megfelelő legy-en a 'léleké is, tudniílttik a 'k-egyelliem is. A vilagiir-end tagjai magatartá ukban és egész életmódjukban tartőzkod'anak a fö ösle'.es fényűzés tő l -és -a tú lzo tt költekezéstől. A földhöz tapadt em ber érzés és gondolatvilága m indig csak a kénye lemre irányul. Bár szabad az embernek életkö’rülményeih-ez ménen szolgálatába á llítani a terem tett d o l gokat és az okos, észszerű fejlődésnek sem állhatja útját, túlzásoktól azoniban mentnek k e ll maradnia. Is ten terem tett világának célja, hogy az embert rögöf életútján az Istenhez jutásban -segítse, épp azért ká ros ezt a törekvést elzárni, vagy pedig megnehezí teni. Bőségben, kényelemben, pazarló fényűzésben el fe le jti az -ember, m iért is van a világon. Ő it t csak zarándok, akinek a szüKségesek felhasználásával kell hazatalá'ni. A ki megszokta a gazdagságot, nem tud betelni azzal amij-e van, mindig többre vágyik, az fo g la lja le m-inden idejét és Isten iránit való szeretet miindjobban kihűl, sőt sok esetben teljesen elnal. Is ten akarata viszont az, hogy a hamisság mammonjával barátokat szerezzünk magunknak, fölös java'nkka l a felebaráti szeretet szolgálatába á lljun k és így örök üdvösségünket m unkáljuk. íg y te tt Szent Ferenc atyánk is. íg y neveli a rendszabály előírása az érzékies, földhöztapadt embert Isten gyermekévé és ránieveli airra, hogy a fö ld i élet értékieíit' Istenre á l lítsa be. M'lndenfa-en tartsák be a 'középutat, amely élet viszonyuknak . megfelelő. V ag-j^ a világirend tagjai legyenek te kinte tte l, állapoitukrF és társadalmi helyse-
tükre. A rendíszabályzat e 4éren rendkívüli bölcs ta nácsot ad. Szent Ferenc világir-endjéib-en minden rendű és Taingú egyén megtalálható. A rendi étet az evangé lium és a szeretet szellemében az arany középúttal alkarja szabályozni a társadalom szeriejeinség-eit, A kü lönféle állapotok és társadalmi heiyzet^ különbözö életmódO't követelnek. A kolostorban élők mitndannyian egy irányban 'rendezhetik be életüket, nem így a világirend tagjai. Köíelezetit-égek, munkaköröK, stb. gyakran kü.sőleg előteöbb. fellépést és így nagyobb kiadást is követelne!k. A teljes, Viagy részleges iem:ondás az állapothoz megiköveteit életmódróí, gyakran a sikeirteienséget, sőt a teljes kudarcoit eredményezhetr.é különösen a fcevésbbé egyházlasan gondolkozó körökben. Ezért a Bandi szabályzat böiCS m érséklettel és okos elöreCátással a szent szegénységet rang, állás, társadalmi hely zet szerint szabja meg, hogy így mindenki számára le hetővé tegye a rendhez való tartozást. Az életmód ban miinden előike.ösé'g és gazdagság m ellett is meg valósítható a ferences egyszerűség és igénytelenség, így mindemki bárm ilyen társadalmi rétegezödésböl származott legyen is, testvérként találkozhatik egy és_ ugyanazon eszmény megvallásában és s;kerrel m űköd hetik közre a rend feladatának megvalósításában. A (másodiik fejezet a világirend tagjainak szórahozásait és üdülését akarja szabályozni. Szent Ferenc az igazi életvidámság és öröm megtestesítője. Szent Ferenc m indig tu do tt örvendezni Isten csodás teremtményeiinek szépségén, az isteni jóság, kegyelem és az ember szeretetreméltóságának ezei ágú megnyilvánulá sán. Számára minden terem tett lény, é.ö és élettelen, eszes és ösztönös. Isten végtelen szeretetének és jóságának megnyilatkozása volt. E lőtte minden azt a célt szolgálta, hogy hálás szívvel gondoljon a Teremtőire, a ki az embert, m int a teremtés koronáját és a mennyoirszág' örökösét akarja' a szeretet szálaival ma gához fűzni. Ezért vo lt Szent Ferenc m indig vidám és szent gondatlansagban örvendező. Nem tudta elviselni, ha rendi testvérei szomo rúak és levertek voltak. Fejlógatók, sóhajtozók és haingulatrointók számára rendjében nem v o lt hely. Szá mára csak egy dolog okozhatott szomorúságot s ez a bűn. »örvendezzetek az ürban, ismét mondom, örven dezzetek!* Ez v o lt az ő jelszava is. Ezért nevezték Szent Ferencet az »örökké vidám testvérnek*, az »Isten troubadourjának«. Életében örvendezve, dalos ajak kal já rt-k e lt miindenütt és haldoklásában is ének csen dült fe l ajkán, úgy té rt vissza az örök hazába. Ez a vidám szellem és gondtalanság azóta is ism ertetöjele minden ferences szentnek és rendi testvérnek. A vidám és Isteniben örvendező szív megőrzi életünket a bűntől, az erény gyakorlását pedig könynyűvé és kedvessé teszi. Az öröm életszükséglet az emiberneik, akárcsak a táplálkozás. M ih elyt a bűn, bűnveszély belevegyül öTömünkbe, megszűnik a vidám kacaj és mindenünnen a gonosz lélek torz tekintete mered felénk. Épp ezért Szent Ferenc világirendjé nek tagjai köteleseik tartózkodni a rendi szabály szel leménél fogva minden bűnös szórakozástól és attól is, ami bűnrevezető alkalom lehet.
Rendi községek hírei SZOIVIBATHELYI EGYHÁZMEGYE ŰJ PÜSPÖKE; Szentséges atyánk, X II. P'us pápa Dr. Kovács Sándor pápai prelá.us, kecskeméti p ébánost nevezte k i szombathelyi püspökké. Az új szombatihe'yi pilspö-K régi tevékeny tagja Szent Ferenc atyánk világi rend jének. Markáns egyénisége, izzó papi lelfcülete, p árat lan szervezőképessége és buzgósága révén jutO'tt ei a megérdemielt magas egyházfejedelmi méltóságiba. Testvéri együttérzéssel és őszinte ragaszkodással örü lünk a nagy kitüntetésnek. Imádságos léjekkel áöjuk kö rü l püspökkészentelésekor oltárát, hogy a M ndenható áldását esdjük le életére, segítő kegyellmét pe dig biztosítsuk nehéz és felel ős ségiteljes m'unkialk őré hez. ÚJ RENDI IGAZGATÓ: Az e lárvult barcsi rendi község új rendi igaz gatót 'kapott Czövek Jenő püspöki tanácsos, 'plébános személyében. Az új rendi igazgató régi k ip ró b á lt har cosa az Egyháznak, buzgó pap és a rendünkneik is őszinte barátja. Isten áldása kísérje nemes vá lla lko zását.
1944. Á P R ILIS HÓ NAPRA 2-án: Virágvasárnap Á. F., T. B. 3-án: Nagyhétfő. A. F. 4-én: Nagykedd, Piladelfiai Szent Benedek I. r. Á. F., T. B. 5-én: Nagyszerda. A. F. 6-án: Nagycsütörtök. A. F., T. B. 7-én: Nagypéntek. A. F. 8-án: Nagyszombat. A. F. 9^én: Húsvét vasárnap. A. F., T. B. 16-án: Szent Ferenc atyánk fogadalomitételének napja. T. B. 21-én: Parzhami Szent Konrád I. r. T. B. 24-én: Sigmaringai Szent Fidél I. r. T. B. 26-án: Szent József oltalma. T. B. 28-án: Boldog Lukéz, az első világi rendi test vér. T. B. 30-án: Cottolenigói Szent József-Benedek III. r. T. B. A. F. = teljes búcsúval járó általános feloldozás; T. B. = teljés búcsú. Imaszándék: A feltámadás ünnepe hozza el milndannyiunkank a lelki feltámadást. Erény gyakorlat: M.nden imádságot és jócselekedeteí felajánlok a világbékéért.
Tiszteli Szent Antalt? ,Hóny előfizetőt szerzett letpjánok ?
P. Pusztay Gábor O. F. M.
63
SZENT ANTAL i—könyvismertetés—, MASZÖVETSÉQ PÁDUAI SZENT AN TAL TISZTELETE. Magyar Bairát kiadása, 32 1.
Az Imaszövetségbe belépni lehet: Szent Antal Imaszövetség Központi Igazgatóságánál, Pápa, (Feren cesek) és minden ferences kolostorban. Beíratási díj egyszersmindenkorra postaköltséggel együtt 50 fillé r. Az Imaszövetség élő és megholt tagjaiért m in den hó első keddjén szentmisét mondunlt a pápai fe rences templomban. Imaszánaék: A bűnösök megtéréséért, hogy húsvéti győnásukiat elvégezzék.
Az alföldi feTencesek népszerű propaganda-fü zetei kö zött jelent meg ezen a címen. Hozza röviden a nagy Szent élettörténetét, m ajd a legismertebb imákat, ájtatosságokat és énekeket. Gyakorlatiassá gára és nagyszerűségére jellemző, hogy már a hat vanezres példányszámot is elérte.
* * Ht Gerely Jolán: A SZÜZANYA H ÍV TEGED. Szalézi M . Rákiospaíota kiadása, 33 1.
MatgyaTiországi Szent M argiit első ünnepén leve let íiPt a magyar leányifjúságnak GcTely JoMn, az is Az Imaszöoetséíbs fe h é tíH n yertek:A lsóle nd va:■ m ert írónő. Ezt a levelet jelentette meg a Szalézii t Galambos János, Jánosi éj, t Nagy Ferenc, f Fe M. kiadó. Az írónő azt írja le, m it üzen a Szűzanya ne,r.cné, t Német Sándorné, Németh M^airgiilt, f Nagy Árpádházi Szent M argit álltai a Szigeti Szent húgocsLajos, Nagy Lalika. Győr; Kiss Mihály, Solecki Vüfcái- és nővérkéihez. Az engesztelés szent, és a mai mosné. Kiskomárom: Vezekényi János, Jánosné, f napoikban különösen időszerű gondolatát hirdeti. Emdlre, f Németh Endre. Pécs: dernői Klekner Alajos* * » Sopron: f P- Holl Jignő dr., Jenöné. A MAGYAR SZENTFÖLD ÉVKÖNYVÉ 1944-re. Szertcesztette P. Uzdoczy-Zadravetz István O. F. M. ADOMÁNYOK. püspölk. — Szentföldi Ferences kolostor toiadása, Bp. Szegények kenyerére: Nagyillés Piroska Buda pest 5 P, Lipovilts József Győr 6 P, özv. Galambos Jájiosné Alsólendva 1 P, Kisits Anna Mosonszentjános 2 P, Kovács Ferenc Erseíkújvár 1 P, Vanlss Ferencné GyöTszentmárton 2 P, W esztróczi M ária Nagytárfeány 10 P, Tasbovits Károlyné Kalocsa 5 P, Kakuk Sándor Budapest 4 P, Koirbuly Pál Galánta 4 P, Magyar Zsigmoindné Sümeg I P. Szentmisére: Benízlk Ella és Kató Nagykanizsa 15 P, NagyiUés Piroska Budapest 3 P, Icsiina József né MálaíS 5 P, Kovács Erzsébet Budapest 8 P, Vámos Lajosiné Málas 2 P, Kovács Vendel Csorna 2 P, PoTuibszky Lajosné Felsökeresztur 4 P, özv. Peneszár Antalné Körmend 4 P, Siposs Péler Alsóbagod 6 P, Ray Gyuláné Komárom 6 P, Balázs Ferencné Buda pest 4 P, Solecki Vilmosné Győr 3.50 P, Iváncsics Istvánné Zalabaksa 5 P, Bentz’k Ella és Kató Nagykamizsa 15 P, Bocsak Sándorné Málas 5 P. Szent Antal O ltá rra : Hegedűs Imréné ötvösfeónyi 2 P, Kógér Károlyné Szombathely 5 P, özv. Vairga Ferencné Kispest 6 P.
A magyarországi Szentföld (vagyis a Szentföldi Szentélyeik pontos, bár kicsinyített mása) épüléséről számol be ez a gazdag tartalom m al megjelent év könyv. P. Uzdóczy István ferences püspök úr beve zetője után P. Majsai M ór 0 . F. M., szentföldi biztos számol be a m últ esztendő munká á. ó l; Balanyi György jeles történetludós ism erteti a róm ai uralom történe téit’ a Szentföldön, P. Takács Ince neves ferences tö r ténész, a Szentföld tudós apostolának, P. Golubovich Jeromosnatk éleiét és működését vázolja és dr. Pataky A rnold egy., tanár értekezik az Ószövetség társadalm i életének sza,bályajról. Ezeken kívü l Eg y Irén, g ró f P á llfy Erzsébet, P. Szabados Anzelm O. F. M. és Gór ka Ág csíné oki. tanár verse, novellája, ismerte tése, ill. piilannatképei teszik változatossá a nagyközöraség számára készült és fényképekkel illu s z trá lt be számolót.
S ZE R K E S ZT Ő I Ü Z E N E T E K : Dani F. Nagykanizsa. Verset hozzuk, ö rülök, hogy szándékaiinkat m egértette s velük egyetért.
Gyermekei kezébe adja a
Szent ílnta! Ifjúsága
Lélekke. Jelige vagy fe de tt név alatt is lehet írnii, de a szerkesztőségnek ekkor is tudnia ke ll a te l jes nevet és címet. A hangulatos kis leírás inkább kis lapunkba ’jöhetne. Lélekke it t rövidké t írt, épp egy hangulatra fú jta . Szeretettel köszöntöm.
című hitbuzgalmi képes gyermeklapot! Legolcsóbb gyermekujság 1 Erkölcsi motí vumokkal átszőtt kis regény, elbeszélések, gazdag rejtvényrovat teszik változatossá. Megjelenik Július és augusztus kivételével havonta kétszer. Előfizetése egész évre: 1-40 P. Megrendelhető: Pápa, Pcjeucesek.
64
SZENT
ANTAL
HITBUZGALMI ÉS TÁRSADALMI KÉPES FOLYÓIRAT Egyházmegyei és rendi jóváhagyással. Előfizetési ára: egész évre 4 P, félévre 2 P. Egyes szám ára 40 fsüér. Nyomatott a Keresztény í^m ze ti Nyomdaválíalat R.-T.-nál Pápán.
R e jtv é n y r e v a t Rovatvezető: Beküldte; Fenyvesi Maliid, Keszthely.
SÜMEGI
FERENC, .Me^ejtési határidő : 1944. április lü.
K E R E S Z T R E J T V É N Y . (10 p o n t,)
IS
Vízszintes sorok: 1. Nagybőjti ének kezdete. 15. Fáj dalmas. 16. Nagypénteken néma. 17. Nem hall. 18, Gö rög betű fonet. 20. A negyvennapos bőft jelzője. 21. Fa része. 22. Z. K, O. L. 23, Felvidéki vármegye (u=o), 25. V. 0 . I. R, Y. 27. A-val női név. 28, Tiporta. 30, Nyír, 31. Biztatás. 32. Ma. 34. M. Ö, 35, Női név, 36. H T. 37. Névelővel: ruha. 38. ^h, 40. Vágószerszám + élet ellentéte. 43. Ték. 44. Hagymájáról nevebtes. 46, Y. E. -j- tavaszi szellő (e=a). 47. Német parancso lás. 48. Háborús jelszó. 50. Vissza; kopasz -)- Mulatónévmás. 51. Vissza; kitüntetés. 52. Latin kötőszó, 53. A természetben sok van. 55, Vissza: jegyez, 56. KéteV -jN. 57. Kedvesen. 59, Nagy szobába, 61. Szentéletüek,
19
ti
38
26
■r
I
m
S3
8?
46
Függőieges sorok: 1,. Krisztus egyik mondásának kez dete a kereszten. 2, Hatalmas kő, 3. Sir. 4. Felvep. 57 58 5. Vissza:* francia birtokos névmás, 6. V, R. 7. Világ rész. 8. így kezdődik az éhség, 9, Latin szentek. 10. Időjelző. 11. Vissza: műveletlen föld. 12, Híres szerze tes költő. 13 Jég mássalhangzói. 14. Bűnbánóknak mene déke. 19. Alföldi város. 21. Elektromosság. 23. A múltban. 24. Részekből áll. 26. Lekvár. 28 Szénbányájáról híres. 29, Fölbontás idegen szóval. 32. Két, férfi név. 33. Névelővel: falun van, 39. Német felkiáltás. 41. Test. 42. Névelővel: tó. 43. . . . vette, elhatározta. 45. Építőanyag. 47. Német tó + M. K. 49. Eleség része. 51. M. - f Rag, 54. Betű fonetikusan, 56. Levélnek is van. 57. Lángol. 58. T iltó szó. 60. Igekötő. i 53
54
I 65
|'5 6
LÓUGRÁS-REJTVÉNY.
(3 p o n t,)
Beküldte: Szöllösy Julianna, Tapolca.
Nyámdi Zoltán^ Mindkettő Jó, A másik kérdésére azt válaszolom: próbálja meg, hátha sikerülni fog.
Y Z Gi Y £ 1E 1E N N N T J N S E E A T L N N K S E Ó E A I K T R ! N| É
Kettinger István, Esztergom. Tévedésből maradha tott el. Reméfenrmár megkapta ? özv. Szadeczky Gézáné. Rejtvényei közt sok közöl hetőt találtam. Sorra kerülnek! Sok üdvözlet.
BETŰ- ÉS SZÓ-REJTVÉNYEK:
0 -i
pont )
Beküldte: Szabó Teréz, Tüskevár.
tíí
pecsenye/ hibáz
Többeknek. Határidő után érkezett rejtvényeket csak a következő számban tudunk pontozni, (Jelen eset ben pl. özv. Szedeczky Gézáné, Hoszlinger Józsefné, Sőmen Vikiorné.) Rovatvezető.
M lius¥éli
könpplacra
Jutalmat n y e rte k : Nyáradi Zoltán, Dénes Ferenc, iVíervai Aranka. A többi fejtő névsora: Szegi Zsigmpnd; Mátrai Hajnalka 72, Újlaki Miklós, Fráter Béla, Forró Tihamér, Mészáros Ferenc 48, özv. Sőmen Viktorné, özv. Szadeczky Gézáné, Fenyvesi Matild 16, Szente B. Zoltánné 15. A többi fejtőnek tíznél keve sebb pontja van. .
V .
R
iftv é n filz iiit
címmel
meg
1m r i k
;
Fenyvesi Maliid, Keszthely. Szeretettel köszöntjük fejtőink táborában. Küldött rejtvényeit alkalomadtán hoz zuk. Amint látja, egy máris sorra kerüli. Üdv. Szente B. Zoltánné, Pápa. A gazdag küldeményt köszönöm. Sorra kerülnek. Remélem nem ez az utolsó! Szent Antal áldását kívánom Önre.
jelenik
Klára
l a p u n k munkatársának ú j a b b, V e r s e s k ö t e t e. Ára
kb. 12 — P
l e s z.
SZENT FERENC RENDIE Sk
m U L T E í ^ M
Buzgó m isszionárusai egész népeket és országokat vilá gítottak be Krisztus igaz világosságával. Tüzes népszónokai 6Ó—100 ezres tömegeket mozgattak meg, vezettek bünbánatra és új életre. Neves író in a k száma százakra megy. Közismert tudósai az isteni és világi tudományokban egyaránt kitűnőt alkottak. Istenáldotta művészei a műrészetek minden ágában el ismerést és megbecsülést szereztek. Kanonizált szentjeinek száma 95, a boldogoké 204, a szentség hírében elhunytaké sokezer. ..
d JELEMBEN Plébániáin aggódó szeretettel viseli több mint 300.000 léleknek gondját. Ősi kegyhelyein ezer és ezer összetört szívet gyógyítgat. Internátussal egybekötött gim názium ában többszáz ifjú ból nevel emberebb-embert és magyarabbmagyart. Polgári-, tanonc- és elemüskolákban közel 50.000 gyer meket tanít az örök igazságokra. M isszionáriusai három világrészen gyújtogatják az evan géliumi fényeket. Öt nyom dája ezrével dönti a betűkatonákat a világné zetek harcába. Csíksbmlyótól Szombathelyig s Kassától' Újvidékig az egész országot behálózó kolostorai a szeretet és imádság őrtüzei. . .
M I N D Í G ÉS S Z A K A D A T L A N U L Hirdeti a béke, öröm és boldogság evangéliumát. Édesatyjaként szereti az Istent. M int édesanyját tiszteli a Szűzanyát. Testvérének tekint minden embert, fát, madarat és virágot. V, j Életformája az Isten gyermekeinek szeretetteljes élete és boldog szabadsága. Töretlen optim izm us Napfény, dal és vidámság. ; Hivatása a_szeretet szent m isszió ja : felkarolja az elhagyottat, megvigasztalja a bánátost, segit ke resztjét,viselni a kereszihorüdíónak, új é'etet önt az élet hajótöröttjébe. Bárkinek, bárm ikor, bárm iben rendelkezésere áll. IVlindenkinek feje, szíve, keze, szeme, lel ki ismerete, b a rá tja — mindene. Aki érzi, hogy az Isten Szent Ferenc Rendjébe hívta, aki ebben a rendkívül sokoldalú lélekmentö mun kában akar résztvenni, akár közvetlenül, mint SZERZETESPAP, akár közvetve, mint SEGÍTÖTESTVÉR, az küldje folyamodványát ^ ^ > i ^ Boldog
A kit az Isten és Sient Ferenc hfv — jőjjSn:i Keresztény Nemeeti Nyomdauálküat R.-t., Pápa.