Szennyvíztisztító telepek kárelhárítási terveinek szükségessége, értékelése a boldvai szennyvíztisztító telep esetére

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Hidrogeológiai – Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék

Szennyvíztisztító telepek kárelhárítási terveinek szükségessége, értékelése a boldvai szennyvíztisztító telep esetére

Szakdolgozat

Szerző: Székesi Zoltán, Környezetmérnöki alapszak Geokörnyezeti szakirány Konzulensek: Dr. Takács János, egyetemi docens Szabó László, osztályvezető, ÉMVIZIG 2014. 05. 09.

Miskolc, 2014

Eredetiségi Nyilatkozat "Alulírott Székesi Zoltán, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a diplomatervet /szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem."

Miskolc, 2014. 05. 09.

..................................................

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................... 1 2. Vizsgálati, kutatási módszerek .................................................................................... 2 3. Szennyvíztisztítással kapcsolatos alapfogalmak ......................................................... 3 3.1. Szennyezett víz, szennyvíztisztítás, szennyező anyagok értelmezése ................ 3 3.2. Szennyvizek csoportosítása, összetétele, környezetre gyakorolt hatásai ............ 3 3.3. A települési szennyvizek minőségét jellemző legfontosabb értékek..................... 6 3.4. A klasszikus szennyvíz tisztító és elvezető rendszerek elemei ............................ 6 4. Szennyvíztisztító telepek veszélyforrásai, lehetséges havaria problémái .................... 8 4.1. Veszélyforrások ................................................................................................... 8 4.2. Lehetséges havaria helyzetek és hatásaik .......................................................... 9 5. A kárelhárítási tervek és jelentőségük ......................................................................... 13 5.1. Vízminőségi kárelhárítás ..................................................................................... 13 5.1.1. Feladatok, célok, lebonyolítás ...................................................................... 13 5.1.2. A kárelhárítási tervek fajtái ........................................................................... 14 5.2. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ......................................................................... 15 5.2.1. Az Európai Uniós Víz Keretirányelv jelentősége .......................................... 15 5.2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és a kárelhárítási tervek összefüggései . 16 6. Az kárelhárítási tervek jogszabályi háttere .................................................................. 19 7. A Boldva Községi Szennyvíztisztító Telep bemutatása ............................................... 21 7.1. Környezeti leírás.................................................................................................. 21 7.2. Alkalmazott technológia bemutatása ................................................................... 22 7.2.1. A szennyvíztisztító-elvezető rendszer elemei ............................................... 24 7.2.2. A megbízható, biztonságos üzemelés feltételei ............................................ 31 8. A kárelhárítási terv szükségességének értékelése a boldvai telep esetére ................. 33 8.1. Az Általános Ismertetés szükségessége.............................................................. 33 8.2. A Műszaki Leírás szükségessége........................................................................ 38 8.2.1. Lehetséges rendkívüli helyzetek leírása, helyszíni tapasztalatok ................. 39 8.2.2. Egyéb műszaki leírások ............................................................................... 48 8.3. Az Együttműködési Terv szükségessége ............................................................ 49 8.4. A Lokalizációs Terv szükségessége .................................................................... 50 8.4.1. Vegyszerkiömlési lehetőségek vizsgálata, helyszíni tapasztalatok ............... 51 8.5. A Kárelhárítási Műveleti Terv szükségessége ..................................................... 56 8.5.1. Műveletek leírása rendkívüli helyzetek esetén, javaslatok............................ 56 8.5.2. A kárelhárítási műveletek utómunkálatai ...................................................... 63 8.6. A Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározásának szükségessége .......... 63

9. Összefoglalás ............................................................................................................. 65 9.1 Összefoglalás ....................................................................................................... 65 9.2. Summary ............................................................................................................. 66 10. Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 68 11. Mellékletek ................................................................................................................ 70 11.1.Emlékeztető ....................................................................................................... 70 I. Boldva Községi Szennyvíztisztító Telep helyszínrajza II. Boldva Községi Szennyvíztisztító Telep technológiai hossz szelvénye

1

1. BEVEZETÉS A szennyezett vizek tisztítása az emberi egészség és környezetünk védelme érdekében nélkülözhetetlen feladat. A XX. század kezdetétől keletkező szennyvizek összetétele jelentősen eltér a korábbi évszázadokban keletkező szennyvizekétől. Régen a szennyvizeket egyszerűbb, a természet által könnyebben lebontható szerkezet jellemezte. A tisztítással szembeni követelmények kisebbek voltak, és a tisztítási technológiákra is egyszerűbb folyamatok voltak jellemzők. A kellő mértékű tapasztalat és szakértelem is hiányzott. Napjainkra a tisztítás sokkal komplexebb folyamattá vált, amellyel a környezeti kockázat is megnőtt, és a balesetek bekövetkezése is valószínűbb. Az ipar és a technika fejlődése, a települések egyre növekvő száma, és a kissé késve megjelenő környezettudatosság szükségessé tette a fejlődést, a változtatásokat. Főleg az ipari fejlődés következtében jelentősen lecsökkent a szennyvizek természetes öntisztulása, egyre több toxikus anyag került a szennyvizekbe. Ezek ártalmatlanítása a korábbinál bonyolultabb tervezést és üzemeltetést, mélyebbre ható kutatást, folyamatos szakmai továbbképzést igényel. Eközben a környezetvédelmi előírásoknak, és a balesetmentes üzemeltetés követelményeinek is meg kell felelni. Az egészségügyi, környezeti és vagyoni kockázat növekedése miatt, a tisztító telepeken minden lehetséges meghibásodás, baleset és havaria helyzet megelőzésére és kezelésére fel kell készülni. Ez szükségessé teszi egy olyan szakértői dokumentum elkészítését, amely átfogó képet ad a szennyvíztisztító telep környezetéről és működéséről. Ezek ismeretében számba veszi a lehetséges káreseményeket, megadja, hogy

az

adott

események

bekövetkezése

esetén

kiknek/milyen

módon/milyen

eszközökkel kell a rendkívüli állapot enyhítését vagy megszüntetését elvégezni. Ez a dokumentum a kárelhárítási terv. Szakdolgozatom célja, hogy az üzemi szintű kárelhárítási intézkedések legfőbb okait, céljait és módszereit ismertessem. Boldva Község Szennyvíztisztító Telepének konkrét példáján keresztül szeretném bemutatni az üzemi tervek készítésének menetét, és ismertetni egy közel klasszikus tisztító rendszer valódi veszélyforrásait.

2

2. VIZSGÁLATI, KUTATÁSI MÓDSZEREK Szakdolgozatom elkészítéséhez az alábbi tevékenységek elvégzésére volt szükség: A szennyvíztisztító telep bejárása, állapotfelmérése: a helyszíni vizsgálatok többszöri üzemlátogatás alkalmával történtek, a telepi személyzet felügyelete és tanácsadása mellett. A bejárások eredményeiről a dolgozathoz Emlékeztetőt mellékeltem. A telep bejárásakor fő céljaim a következők voltak: 

a közvetlen környezet felmérése



a telep egységeinek megismerése



a

tisztítási

technológia

összehangoltságának

megismerése:

megértése,

a

a

rendszer

technológiai

elemek

működésének, állapotának,

megbízhatóságának felmérése 

a telep potenciális veszélyforrásainak, a lehetséges havaria események körülményeinek megismerése.

A telep üzemi kárelhárítási tervének vizsgálata: a terv kiegészítő információkkal szolgált a teljes rendszer átlátásához, a technológia megértéséhez. Tartalmának megismerése, összevetése a helyszíni tapasztalataimmal szükséges volt ahhoz, hogy: 

értékelhessem a rendszerben és környezetében bekövetkezhető káreseményekre való felkészülés szükségességét,



saját

javaslatokat

tehessek

a

rendkívüli

helyzetek

megelőzésére,

megszüntetésére. A köztéri szennyvízátemelők felkeresése, állapotfelmérése: a szennyvíz telepre jutását a településeken épített átemelők segítik, bizonyos átemelőknél vegyszeres előkezeléssel kombinálva. Tehát ezek a létesítmények a tisztító rendszer szerves részét képezik, ezért szükséges volt állapotuk felmérése, lehetséges káreseményeik meghatározása. A kárelhárítási tervek jogi és elvi megfelelősségeinek vizsgálata: a hatályos jogszabályok, irányelvek,

az

aktuális

környezeti

problémák,

tanulmányozása

alapján

értékeltem

az

szennyvíztisztító telepek esetére.

üzemi

és

a

szükséges

kárelhárítási

tervek

intézkedések jelentőségét,

3

3. SZENNYVÍZTISZTÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK A szennyvíztisztító telepek lehetséges havaria eseményeinek felvezetésként fontosnak láttam a szennyvíztisztítással, és a tisztító telepekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak ismertetését. 3.1. Szennyezett víz, szennyvíztisztítás, szennyező anyagok értelmezése Szennyvíznek nevezzük azokat a vizeket, melyek minőségében az ipari vagy lakossági felhasználás során jelentős minőségi romlás következett be. Ez jelentheti a víz biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak negatív változását. Ebben az állapotában a víz kockázatot jelent az őt befogadó közeg, a környezet és az élővilág jó állapotára nézve, és alkalmatlan a további felhasználásra. Szennyvíztisztítás fogalmán azt a tisztítási folyamatot értjük, melynek során a szennyezett víz egy kívánt minőségre való visszaállítására törekszünk. Kívánt minőség alatt a jelenlegi irányelvek szerint, a kívánt célokra való felhasználhatóság biztosítása értendő, miközben az élővilág megfelelő életkörülményei is biztosítottak. A tisztítás szennyvíztisztító telepeken történik, melyeken több lépcsőből álló tisztítási technológia kerül kiépítésre. A szennyvíz csatornahálózatokon keresztül jut a felhasználás helyéről a telepre, majd a technológián áthaladva, szintén csatornák segítségével egy kijelölt befogadóba vezetik a kezelt vizet. A mesterséges tisztításnak, és a befogadóban lejátszódó öntisztulási folyamatoknak

köszönhetően

megőrizhető

a

vizek

használati

értéke,

miközben

környezetkárosítás sem történik. A vízminőség romlást általában a felhasználás során belekerülő anyagok okozzák: 

szervetlen vegyületek: savak, sók, lúgok, nehézfémek,



szerves vegyületek: biológiailag bontható illetve nem bontható vegyületek,

melyek a vízben jelen lehetnek szilárd vagy oldott formában. [1] 3.2. Szennyvizek csoportosítása, összetétele és környezetre gyakorolt hatása A különböző szennyvizeket a víz felhasználói szerint érdemes csoportosítani, ugyanis a víz felhasználóitól függ, hogy a vízbe milyen anyagokat és milyen koncentrációban juttatnak be.

4 Ipari szennyvizek: az ipari tevékenységek által keletkező szennyvizek. Iparáganként sokféle szennyező anyagot tartalmazhatnak: 

élelmiszeripar: lebegőanyagok, olajok, zsírok, KOI, BOI, stb.



energiaipar: lebegőanyagok, olajok, fémek, klór, stb.



vegyipar: savak, fémek, ammónia, foszfát, stb.



fémfeldolgozás: savak, fémek, fenolok, cianid, szulfid, ammónia, KOI, BOI, stb.



bőripar: lebegőanyagok, króm, szulfid, olajok, zsírok, KOI, BOI, stb.



textilipar: festékek, króm, szulfid, KOI, stb.



papíripar: lebegőanyag, alkáliák, savak, klór, KOI, BOI, stb.



ezek mellett a vizek állapot jellemzői is megváltozhatnak (hőmérséklet, kémhatás, szaghatás, viszkozitás). [2]

Tehát a kibocsátott szennyvizek minősége, mennyisége általában az iparág függvénye, de az is befolyásolhatja a vízminőséget, hogy a szakemberek a technológiák kiépítésénél és üzemeltetésekor milyen mértékben alkalmaznak környezettudatos eljárásokat. Bizonyos ipari tevékenységek során biológiailag megfelelő mértékben tisztítható szennyvizek keletkeznek. Az érvényben lévő határértékek betartásával szükség esetén helyszíni előtisztítást követően, ezek rávezethetők a csatornahálózatra (majd a szennyvíztisztító telepre), vagy akár a befogadóra is. Több iparág viszont biológiai úton nem, vagy csak kismértékben tisztítható szennyvizeket termel, melyek főként toxikus szerves anyagokkal, nehézfémekkel vannak terhelve. A közegészség, a tisztító rendszer és a környezet védelmének érdekében, a létesítmény helyén történő előtisztítás igénye ez esetben kerül igazán előtérbe. [2] Amennyiben az ipari szennyvizek előtisztítása szükséges, de nem történik meg: 

a tisztító telepre jutó víz, a tisztító rendszer elemeinek károsodását, a tisztítási folyamatok

elégtelenségét

okozhatja

(pl.

túlterhelés,

eltömődés,

korrózió,

robbanás, biológiai folyamatok akadályozása, stb) 

a befogadóba jutó víz, és továbbterjedése a környezet és az élővilág állapotát veszélyeztetheti (pl. a befogadó minőségi állapotromlása, az életkörülmények károsítása, zavarása, növény és halállomány pusztulása, stb.).

5 Kommunális (települési) szennyvizek: háztartásokban, intézményekben felhasznált vizekből és csapadékvízből tevődnek össze. Az egyik legnagyobb eltérés az ipari szennyvizekhez képest a jóval magasabb, lebontható szerves anyag tartalom, melynek fő okozói az emberi anyagcsere folyamatok, konyhai vízhasználat, az ételkészítés. Ezek mellett a tisztálkodás, mosás-mosogatás, autómosás, öntözés során nagy mennyiségű vegyszer és tisztítószer is terheli a csatornahálózatot és a talajt. A fő vízhasználati tevékenységek által a következő anyagok, vegyületek vízbe jutása a legjellemzőbb: [3] 

Durva szennyezőanyagok: ide tartozik a homok, a lebegőanyagok, és a nagyobb méretű vízbe került hulladékok (pl. csomagolóanyagok). Ezek az anyagok vízben nem oldódnak, tehát nem, vagy csak kis mértékben befolyásolják a víz kémiai tulajdonságait, inkább csak a szuszpenzió ásványi összetételén és fizikai állapotán változtatnak.



Nitrogénvegyületek: az emberi anyagcsere termékei (vizelet, fehérjéket lebontó aminosavak) tartalmazzák a legtöbb nitrogént. A víz teljes nitrogén tartalma több féle nitrogén vegyületből tevődik össze: -

szerves nitrogén

-

ammóniumion (NH4+): ammónia és víz reakciójából keletkező kation, fő forrása a vizelet

-

nitrit (NO2-), nitrát (NO3-): a nitrogén oxidált formái; ammónia nitrifikációjával képződő szervetlen nitrogénvegyületek. Fő forrásaik: vizelet; ételmaradékok. Sok húsétel tartósítására és színezésére alkalmaznak nitritvegyületeket, valamint a zöldségek nitrátot tartalmaznak a műtrágyázás következtében.



Foszforvegyületek: az ételkészítés során keletkező hulladékok, a mosószerek, az elhalt növényi-állati maradványok, és az infiltráció útján keletkező szennyvizek tartalmazzák a legtöbb foszfort. A vízben lévő összes foszfor mennyiségét a szerves foszfor, a poli-foszfát és az orto-foszfát mennyiségének összege adja meg.



Patogén szervezetek: az emberi egészséget károsító vírusok, baktériumok.

A nitrogén és a foszfor jelentős tápanyagforrást jelentenek a vízi növényzet számára, tehát elősegíthetik az eutrofizációt, ami túlzott mértékű elszaporodásukat jelenti. Ez más vízi ökoszisztémák életkörülményeire zavaró, gátló hatással lehet.

6 3.3. A települési szennyvizek minőségét jellemző legfontosabb értékek Kommunális szennyvizek esetén fontos meghatározni a vízbe juttatott, biológiai/kémiai folyamatokkal lebontható szerves anyag tartalmat, és a lakosság szennyvíztermelésére jellemző mennyiséget. Szennyvíztelepek tervezése, üzemeltetése során ezek ismerete kulcsfontosságú. A

víz

szerves

anyag

tartalma

a

lebontáshoz

szükséges

oxigénmennyiség

meghatározásával mutatható ki. Az egyik lehetőség a biológiai oxigénigény (BOI5) mérése, melynek során a lebontó mikroorganizmusok által öt nap alatt felhasznált oxigénmennyiséget mérik. A tapasztalatok alapján megbízhatóbb módszer a kémiai oxigénigény meghatározása (KOI), melynek során oxidálószerek segítségével (pl. kálium bikromát), a víz biológiai úton nem lebontható szerves anyag tartalma is kimutatható. [4] Magyarország lakosságának szennyvíz termelése: hazánkban egy fő átlagosan 60 gramm lebontható szerves anyag tartalmú szennyvizet termel naponta, melynek átlagos mennyisége 80 liter. Ezek természetesen tág határok között változhatnak, településektől és felhasználóktól függően: pl. Boldva, és a környező települések lakossága rendszerint kisebb mennyiségű és hígabb szennyvizekkel (30-50 g. BOI5/fő/nap) terheli a tisztító telepet. [5] 3.4. A klasszikus szennyvíz elvezető és tisztító rendszerek elemei A szennyvizek származási helye: a települések, valamint az ipari és mezőgazdasági létesítmények. A szennyvizek elvezető rendszere: a származási hely és a tisztító telep között kiépített, térszín alatti csatornahálózatok. A szennyvizek kezelésére megépült létesítmény: a szennyvíztisztító telep, mely magába foglalja a következő lépcsőkből álló technológiát: 

mechanikai előtisztítás: a szennyvízben lévő durva szennyezőanyagok (homok, uszadék) eltávolítása rácsszűrés, ülepítés és flotáció alkalmazásával



biológiai tisztítás: a szennyvízben lévő szerves anyagok, tápanyagok eltávolítása élő szervezetek felhasználásával, lebontó tevékenységüket biztosító, beépített rendszerekkel

7 

utótisztítás: a biológiai tisztítás után megmaradt iszap és tisztított víz fázisainak szétválasztása, majd a leülepedett iszap eltávolítása és újrahasznosítása



fertőtlenítés: a tisztított vízben lévő patogén szervezetek eltávolítása

A tisztított vizek elvezető rendszere: a tisztító telep és a befogadó között kiépített, térszín alatti csatornahálózatok. A tisztított vizek elhelyezése: valamely, a tisztító telephez közeli felszíni víztestbe vezetés (általában folyók). A leválasztandó anyagokkal (homok, iszap) kapcsolatos teendők: 

elválasztás a vízfázistól



eltávolítás a tisztító rendszerből (iszap esetén újrahasznosítás is lehetséges, visszaforgatással)



ideiglenes tárolás



iszapkezelés (térfogat-csökkentési vagy stabilizáló eljárások)



elszállítás



végleges elhelyezés

Természetesen mindegyik technológiai lépcső teljesítéséhez többféle, egyszerűbb és összetettebb megoldások, berendezések léteznek, a telepek kapacitásától, a tisztítási igényektől függően. Ezeket a szakirodalmak részletesen ismertetik. Viszont a célok és az alapelvek minden esetben megegyeznek.

8

4.

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ

TELEPEK

VESZÉLYFORRÁSAI,

LEHETSÉGES

HAVARIA PROBLÉMÁI 4.1. Veszélyforrások Minden szennyvíztisztító telep veszélyes üzemnek számít. Veszélyességük mértéke és veszélyforrásaik száma több tényezőtől függ. Szennyvíztelepek jellegétől, kapacitásától. A kistérségi telepek (mint pl. a boldvai telep) kis lakosságú falvakból, községekből származó kommunális szennyvizek befogadói. Tehát kisebb kapacitás kezelésére, egyszerűbb technológiával létesülnek, sok esetben csak a jó vízminőség tartásához feltétlenül szükséges technológiai elemekkel. Üzemeltetésük

során ezek

jelentős kockázatcsökkenést

és költségmegtakarítást

jelentenek. A nagyvárosok, megyeszékhelyek telepeinek jóval nagyobb mennyiségű és változékonyabb

minőségű

szennyvizek

tisztítását

kell

teljesíteniük.

A

városok

intézményei, ipari létesítményei felől több szennyező komponens kezelésére fel kell készülniük. Így ezek a telepek nagyobb területen helyezkednek el, és komplexebb technológiákkal rendelkeznek, ami a hibalehetőségek és kockázatok drasztikus növekedésével jár. A telepek elhelyezkedésétől, környezetétől. A telepek üzemelését környezeti katasztrófák bekövetkezései veszélyeztethetik (árvíz, tűz, felszínmozgás, földrengés, stb.) A telepről esetlegesen

kijutó

szennyezések

környezetkárosító

hatásait

pedig

a környezet

domborzati, földtani, vízrajzi, hidrogeológiai viszonyai, és élővilága határozzák meg. A telepek állapotától, karbantartottságától. A jól megtervezett és kiépített technológia önmagában nem biztosítja a telepek biztonságos üzemelését. Szükség van a szakemberek, mérnökök, technikusok folyamatos és felelősségteljes munkájára is, akik a rendszer működését koordinálják. Folyamatos megfigyeléssel és karbantartással, elsősorban a havaria helyzetek megelőzésére törekszenek. A meghibásodások észleléséhez, okainak feltárásához, a hibás egységek javításához/cseréjéhez a kellő szaktudással kell rendelkezniük, és a hozzájuk szükséges eszközöket biztosítani kell. Ezek elmulasztása az egyre szigorodó előírásoknak köszönhetően súlyos jogi következményekkel jár, így általában ez jelenti a legkisebb problémát a veszélyesség szempontjából.

9 A havaria helyzetek kezelésére való felkészültség szintjétől. Az előző intézkedések ellenére is bármikor bekövetkezhetnek rendkívüli helyzetek, azaz hirtelen történő káresemények. Amennyiben a kellő felkészültség hiányzik, és az előre megtervezett intézkedések nem (vagy nem megfelelően) történnek meg, a havaria helyzet az üzemen belül és környezetében is elhatalmasodhat. A leválasztott szennyezők kezelésétől, elhelyezésétől. A telepekről elszállított szerves és ásványi szennyező anyagok (iszap, homok) szakszerűtlen elhelyezése környezeti károkat okozhat. Ezek a veszélyforrások az emberi egészségre, testi épségre, a környezeti elemek állapotára, az üzem épségére és a vagyoni biztonságra jelentenek kockázatot. 4.2. Lehetséges havaria helyzetek és hatásaik Testi épséget károsító hatások: a telepeken a levegőztetés, ülepítés, a nyers és tisztított szennyvíztárolás, a szippantott szennyvíztárolás, az iszaptárolás, mind több méteres mélységű aknákban, medencékben történnek. Az ezek mellett vagy fölött történő gondatlan közlekedés súlyos személyi sérüléseket, akár halálos kimenetelű baleseteket eredményezhet. A maró hatású vegyszerek kezelése, átfejtése védőeszközök nélkül balesetveszélyes. Gépszerelés, karbantartás közben a gépek mechanikus vagy gyúlékony részei okozhatnak balesetet. Emberi egészséget károsító, zavaró hatások: 

Szagemisszió: a szennyvízben, vagy a leválasztott anyagokban lévő szerves anyagok lebontási folyamatai kezelés hiányában kellemetlen szaghatásokkal járhatnak. A telepen tartózkodók, vagy akár a környező lakosság számára is zavaró vagy fertőző hatással lehetnek. A legfőbb szagforrások:

-

a csatornahálózatban, vagy a telepi műtárgyakban keletkező gázok (főként ammónia, metán, hidrogén-szulfid) [2]

-

az iszapok tárolása, kezelése, égetés során keletkező gázok.

-

rácsszemétből áradó szagok, stb.



Zajhatások: a telepek zajosabb berendezései (pl. szivattyúk, kompresszorok, légfúvó berendezések, stb.) lakosságot érintő zavaró hatása kevésbé jellemző, főként a telepen dolgozók számára jelenthetnek problémát, ha a rendszer

10 karbantartása során huzamosabb ideig kell az ilyen gépek közelében dolgozniuk. 

Fertőzésveszély: a tisztított vízben lévő patogén szervezetek ártalmatlanítása, azaz a fertőtlenítés hiánya betegségeket okozhat, különösen akkor, ha a befogadóból ivóvíz kitermelése történik a lakosság számára. Továbbá a szagok a telepekre vonzhatják a legyeket, patkányokat, melyek a lakosság számára fertőzésveszélyt jelenthetnek.

Környezeti elemeket károsító hatások: Befogadók vizének terhelése/szennyezése: a telepek által tápanyagterhelések, valamint szénhidrogénnel/toxikus anyagokkal/nehézfémekkel szennyezett vizek ronthatják a befogadók állapotát. Ez a tisztító rendszeren fellépő működési/üzemeltetési hibákból, hiányosságokból, vagy a csatornába vezetett vizek ellenőrizetlen minőségéből adódhat (különösen ipari létesítmények rákötöttsége esetén). Felszín alatti vizek, földtani közegek terhelése/szennyezése: a befogadó szennyezése esetén, a szennyezések továbbterjedése a folyókkal kapcsolatban álló parti szűrésű vízkészleteket, és a talajvizeket is veszélyezteti. A tisztító műtárgyak meghibásodása esetén nagy mennyiségben juthat ki szennyvíz, vagy iszap a közvetlen környezetbe. A csatornahálózat sérülése is összetett probléma, ugyanis a talajba épített csőrendszerek szállítják a nyers és tisztított szennyvizeket, a szennyvíziszapot (telepen belül), a különböző vegyszereket (pl. szagtalanító, tápanyagcsökkentő, fertőtlenítő szerek). A csőtörések lehetősége miatt a csatornarendszer diffúz szennyező forrásnak is tekinthető. A szennyvíztelepeken gyakori a vegyszeres tartályok szabadban történő tárolása. A vegyszerek kiömlése és túladagolása a rendszerek különböző pontjain veszélyeztetik a felszín alatti vizek és földtani közegek állapotát. A kiömlések adódhatnak: 

a vegyszerek szállításából: a csőtörések, vagy a vegyszerszállító járművek balesetei a telepek szélesebb környezetére jelentenek veszélyt



vegyszerek tárolásából: a tárolóeszközök külső tényezők által (emberi vagy környezeti hatások által) megsérülhetnek, felborulhatnak



vegyszerek

kezeléséből:

átfejtés

vagy

adagolás

közben

emberi

hibák

előfordulhatnak 

vegyszerek túladagolásából: a vegyszerek adagolását végző feladó berendezések (pl. szivattyúk) rendellenesen működnek.

11

Iszapkiömlés: a vegyszerekhez hasonlóan az iszapok esetében is szállítási, tárolási és kezelési problémák léphetnek fel (a kommunális szennyvíziszap összetétele és konzisztenciája miatt kisebb környezeti kockázatot jelent). Légkör terhelése és szennyezése: a nagyobb kapacitású telepeken valószínű, amelyeken a szennyvíztisztítást energetikai célú tevékenységekkel kombinálják (pl. biogáz előállítás, iszapégetés, stb.), és az általuk termelt légszennyező gázok ártalmatlanítása nem működik megfelelően. Kistérségi telepek esetében az ilyen eljárások alkalmazása kevésbé jellemző. Az élővilág károsítása: elsősorban a befogadó élővilágának épségét, zavartalan életkörülményeit ronthatják a telep kibocsátott szennyező komponensei, rendellenes működés esetén. Telepek rongálódását, anyagi károkat okozó hatások: a telepek elhelyezkedésükből adódóan környezeti hatásoknak, katasztrófahelyzeteknek lehetnek kitéve. A leggyakoribb problémák: Árvízveszély: árvíz bekövetkezésekor a telep egységei, technológiai elemei elöntés alá kerülhetnek. Ez az árvízvédelmi létesítmények hiánya, vagy károsodása esetén fordulhat elő (pl. gátszakadás, töltések tönkremenetele). Az árvízkárok helyreállítása súlyos költségekkel járhat. Tűzveszély: az erdők, mezőgazdasági területek közelében létesült telepek fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Emellett a telepeken belül is találhatók túlmelegedésre hajlamos, tűz és robbanásveszélyes elemek (pl. fűtésrendszer, gáztárolók, stb.). Egy tűzeset a javíthatatlanná váló technológiai elemek miatt jelent súlyos anyagi kockázatot. Időjárási viszontagságok: váratlan mennyiségű csapadék lehullása túlterheltté teheti a technológiai elemeket. A csatornahálózatba vezetett csapadék általi vízhozam többlet az egész rendszert terheli, melyhez hozzáadódik a nyitott műtárgyakban jelentkező vízszintemelkedés a behulló csapadék következtében. A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok a tisztítás fizikai és biológiai mechanizmusait gátolhatják, vagy felgyorsíthatják (pl. berendezések, vízfelszín jegesedése, elégtelen lebontási folyamatok, stb.).

12 Ezek a hatások természetesen több tényezőt is érinthetnek (pl. egy tűzeset az üzem károsodásán túl könnyen emberéleteket is követelhet, környezetkárosodást okozhat). A veszélyes hatásokat a legvalószínűbb hatásviselőik szerint csoportosítottam. Egyéb, társadalmi jellegű zavaró hatások A szennyvíztelep létének elfogadottsága: a veszélyes anyagokat felhasználó üzemekkel szemben (így a szennyvíztelepekkel szemben is) általánosak a társadalmi előítéletek. A lakosság

általában

tart

az

élőhelyén

megjelenő

kellemetlen

szagoktól,

a

környezetszennyezéstől. A telep illeszkedése a környezetbe: egy természeti szépségekben bővelkedő tájon megépült telep esztétikailag oda nem illőnek hathat.

13

5. A KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK ÉS JELENTŐSÉGÜK 5.1. Vízminőségi kárelhárítás Az előző fejezetben ismertetett problémák, rendkívüli állapotok kialakulásai nem maradhatnak védelmi, helyreállítási intézkedések nélkül. A tervszerű felkészültség a havaria helyzetek megszüntetésére elengedhetetlen, az üzemek biztonságos és környezetbarát működésének szempontjából. 5.1.1. Feladatok, célok, lebonyolítás A vízminőségi kárelhárítási tevékenység legfőbb célja, hogy a havaria helyzetek során a vízkészletek megfelelő minőségét biztosítsa. Ez azt jelenti, hogy meg kell őrizni a vizek felhasználhatóságát a lakosság és az élővilág számára. [6] A vízminőségi kárelhárítás feladatai: [6] 

minden esetben elsődlegesek a szennyezés megelőzésére irányuló intézkedések



a vízben megjelenő szennyezéseket észlelni kell



ha bekövetkezett a szennyezés, meg kell akadályozni, hogy az további károkat idézzen elő



amennyiben környezetkárosítás történt, a károsodott tényezőket helyre kell állítani



ha valamiért a helyreállítás nem lehetséges, a károk enyhítése érdekében kell intézkedéseket tenni.

A kárelhárítás, tágabb értelemben véve, természetesen nem csak a megfelelő vízminőség megőrzésére irányul. A tervezés, a felkészülés, és a műveletek elvégzése során ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni az emberek, az üzemek, és az összes környezeti elem épségének megóvására is. Abban az esetben, ha a szennyezett terület helyreállítása bizonyos idő eltelte után történik meg, már nem kárelhárításról, hanem kármentesítésről beszélünk. Kármentesítés során időigényes feltárási, beavatkozási és megfigyelési eljárásokat kell alkalmazni. Azoknak

a

káreseményeknek,

szennyezéseknek,

melyek

megelőzésekor

vagy

bekövetkeztekor kárelhárítást kell végezni, legfontosabb jellemzője a gyorsaság. Rövid

14 idő alatt idézhetnek elő rendkívüli állapotot környezetünkben vagy egy üzem működésében. Tehát a beavatkozásra is kevés idő áll rendelkezésre. Az eredményes kárelhárításért a csak olyan személyek, vagy szervezetek vállalhatják a felelősséget,

melyek

a

megfelelően

gyors

és

pontos

intézkedéshez elegendő

szaktudással és eszköztárral rendelkeznek. A veszélyforrásokat folyamatosan meg kell figyelniük, és a havaria helyzetek esetére folyamatos készültségben kell lenniük. Tehát a kárelhárítás elvégzése területek esetén különböző szakigazgatási szervek feladata, üzemek szintjén pedig az üzemvezetőké, üzemi személyzeté, akik szükség esetén más szervekkel együttműködve (pl. tűzveszély esetén a tűzoltósággal) végzik el a kárelhárítást. [6] A szervezett

lebonyolításhoz a

vízügyi

igazgatóságok,

vagy más,

vízvédelmi-

természetvédelmi hatóságok, szervezetek szakemberei kárelhárítási terveket készítenek a hatályos jogszabályi előírások alapján. A tervek olyan adatokat, információkat és követelményeket tartalmaznak, melyek nélkülözhetetlenek az eredményes kárelhárítás véghezviteléhez. [6] 5.1.2. A kárelhárítási tervek fajtái [7] [8] Területi és védelmi tervek: a területi tervek vízgyűjtő területek, a védelmi tervek pedig általában települések vízkárainak, szennyeződéseinek elhárításának céljából készülnek. Egy csoportba soroltam őket, mert kiterjedt területek védelmét szolgálják. A tervek készítésekor számba kell venni: 

az adott területre jellemző földtani, vízrajzi, hidrogeológiai viszonyokat



a terület potenciális szennyező, veszélyeztető forrásait



a terület azon elemeit, melyek számára védelmet kell biztosítani (pl. lakosság, természetvédelmi területek, mezőgazdasági területek, stb.)

Ezek ismeretében valamelyest leszűkül a károsodási lehetőségek köre, kiderül, hogy hol és melyek azok a rendkívüli állapotok, melyek a legnagyobb valószínűséggel következhetnek be. Ezek ismeretében gyors és hatékony védekezési módszerek dolgozhatók ki.

15 A tervek fontos egységét képezi a védelmi rész. Bizonyos rendkívüli állapotok a lakosság ideiglenes kitelepítését teszik szükségessé: a bekövetkezett vízkárok egészségügyi kockázatot jelenthetnek, vagy emberéleteket is követelhetnek. Ezért meg kell határozni az érintett terület szervezett evakuálásának műveleteit. Üzemi tervek: készítésére azon szervezetek kötelesek, melyek tevékenysége közben fennáll a környezetveszélyeztetés kockázata. [11] Tartalma hasonlít az előző tervekéhez, viszont fontos tartalmi elemük az üzemi tevékenység részletezése, és az abból adódható rendkívüli helyzetek leírása, és a helyreállító műveletek ismertetése. A káresemények, és a helyreállító műveletek általában a

üzemi

területen

belül,

vagy

annak

közvetlen

környezetében

történnek.

A

szennyvíztelepek kivételt képeznek, mert az üzemi területen kívül, a településeken szennyvízátemelők, csatornahálózatok találhatók, melyek a tisztító rendszerek részét képezik. Tehát az üzemi tervekben ezen egységek káreseményeivel, helyreállításával is foglalkozni kell. 5.2. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés 5.2.1. Az Európai Uniós Víz Keretirányelv jelentősége Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, a hazai vízgazdálkodási, és vízminőség szabályozási tevékenységek alapja az EU Víz Keretirányelv (a továbbiakban: VKI) követelményeinek való megfelelés. A jelenleg hatályban lévő VKI általános vízminőség védelmi célokat, elvégzendő feladatokat, és megvalósítási alapelveket tartalmaz a tagállamok számára. A VKI célja: vízkészleteink, és a vizes élőhelyek jó állapotának elérése 2015-ös határidővel. Feladatul tűzi ki a víztestek kijelölését, állapotuk felmérését, az intézkedések megtervezését és megvalósítását. [9] Ezeken felül a VKI konkrétan már nem foglalkozik az intézkedések műszaki részletezésével, mert minden víztestnél, tulajdonságaitól és a probléma milyenségétől függően más-más jellegű és mértékű beavatkozásokat kell elvégezni. Tehát a tagállamok feladata, hogy a vízgazdálkodás jogrendszerét, az intézkedések pontos megtervezését és a megvalósítását a VKI-vel összehangolják.

16 5.2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és a kárelhárítási tervek összefüggései A VKI megvalósításának céljából készülnek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a továbbiakban: VGT), a területi illetékes vízügyi igazgatóságok és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság együttműködésével. [9] A VGT lényege, hogy egy adott terület vízviszonyainak bemutatásán túl, ismertesse a vízkészletek jelenlegi állapotát és az állapotot befolyásoló problémákat, valamint mutassa be a megoldásukra javasolt intézkedéseket és követelményeiket. A VKI vízgyűjtő elvének alkalmazásával, az országokat a nagyobb vízgyűjtők elhelyezkedése szerint alegységekre kell felosztani, mindegyikre külön VGT-t kell készíteni. Hazánkban 42 alegység található. A boldvai szennyvíztelep a Sajó Bódvával alkotott alegységén található. A vízkészletek állapotának nyomon követésére a hatóságok országszerte megfigyelő rendszereket működtetnek. A monitoring rendszerekkel a vízkészletek biológiai, fizikokémiai, morfológiai, mennyiségi paraméterei figyelhetők meg (pl. vízi életkörülmények, szennyezőanyag tartalom, szabályozottság, vízkivételek megfigyelése, stb.). Ha az állapot javításra szorul, az alegységen folytatott tevékenységek ismeretében a problémák oka is feltárható. A felszíni folyó és állóvizek, és a felszín alatti vizek a legfontosabb paraméterek összesítése után a kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz kategóriákba kerülnek besorolásra. Az eredmények kiértékeléséből kiderül, hogy vízkészleteink jelentős része a mérsékelt és gyenge kategóriákba sorolható. Ezen állapotokat olyan hatások okozzák, amelyek egy része közvetlen kapcsolatban van a vízminőségi kárelhárítással, és a kárelhárítási tervekkel. Túlzott tápanyag terhelés: a vizek jelenlegi biológiai állapotának egyik fő okozója, melynek forrásai az alegységen a szennyvíztelepek és az élelmiszeripari üzemek. [9] Az eutrofizációt segítő anyagok eltávolítása a szennyvíztelepeken a biológiai tisztítási lépcsőben kell, hogy megtörténjen. Az alegység tisztító telepeinek egy részén ez a lépcső nincs kiépítve, vagy rosszul működik, és bármikor meghibásodhat, melynek észleléséhez és javításához folyamatos felkészültség szükséges. A kárelhárítási tervek részletes útmutatást nyújtanak ezen intézkedések elvégzéséhez. Tehát hiba esetén a tervek nélkül,

17 vagy tervek utasításainak ismerete nélkül még több szerves anyaggal terhelt víz juthat a befogadókba, tovább rontva ezzel biológiai állapotukat. Ipari szennyvíz kibocsátás: az alegység vegyipari üzemeinek, erőműveinek, gyárainak szennyvíz kibocsátásai jelentősen rontottak a befogadók fiziko-kémiai állapotán. Főként szénhidrogén

és

nehézfém

szennyezőket

juttattak

a

befogadókba,

ahonnan

továbbterjedve, szennyezett területeket hoztak létre. [9] Ezen szennyezések azonnali észlelése, lehatárolása és ártalmatlanítása nem lehetséges, csak távlati célkitűzés lehet. Tehát ez már a kármentesítés feladatköreibe tartozik. Az ilyen szennyezések bekövetkezése több okra vezethető vissza. Egyrészt a puszta gondatlanságra, amely leginkább a korábbi évtizedekben jellemezte az ipari és mezőgazdasági tevékenységeket. Másrészt a helyszíni előtisztítás hiányára vagy annak hibás működésére. A kárelhárítás szempontjából pedig arra, hogy az üzemekben nem volt meg a kellő felkészültség a rendkívüli helyzetek kezelésére. Tehát a tervek utasításainak betartása jóval kevesebb terület kármentesítési munkáit eredményezi. Jelenleg a szennyezett területek kármentesítési munkálatai több ezer milliárd Ft-os nagyságrendű költségeket jelentenek hazánk számára. [10] Folyók szabályozása: az ártér-szabályozások, a part-és mederrendezések vízkár elhárítási

célból

történnek.

Ezek

az

intézkedések

a

vízben

élő

szervezetek

életkörülményeit és a folyópartok menti élővilág állapotát negatívan befolyásolják. [9] Tehát a cél az, hogy a morfológiai állapotjavítás során a lakosság árvíz elleni védelmére és a jó ökológiai állapotok elérésére tett lépések egymással összhangba kerüljenek. A szennyvíztisztító telepek problémáinak megoldásai is a VGT részét képezik, melyek szükségessé teszik az üzemi kárelhárítási tervek készítését, és befolyásolják tartalmuk kialakítását. A

legszükségesebb

intézkedések:

telepek javítása,

korszerűsítése,

bővítése,

a

csatornahálózatok felújítása, rákötési arány növelése, szennyvíz iszap hasznosítása. [9] Az elhanyagolt, elavult rendszerek felújításakor, kapacitás növelésekor új berendezések, műtárgyak

kerülnek

létesítésre,

melyek

üzemelései

a

korábbiaktól

eltérő

veszélyhelyzeteket teremthetnek. A megelőzés, és a helyreállítás módszereit a

18 kárelhárítási tervekben kell részletezni. Tehát a tervek tartalmát a változásokhoz kell igazítani, különösen az üzemi technológia és a kárelhárítási műveletek leírását. A rákötési arány növelése a telepek kihasználatlansága esetén lehetséges, ha a bejövő szennyvíz mennyisége előre láthatólag nem fogja meghaladni a telep kapacitását. Ezt csak becsülni lehet a korábbi mért adatok alapján, tehát a tervekben mindenképp ki kell dolgozni a túlterhelésből adódható rendkívüli helyzetek elhárításának utasításait.

19

6. A KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK JOGSZABÁLYI HÁTTERE [11] A vízminőségi üzemi kárelhárítási tervek tartalmi követelményeit, elkészítésének módját a 90/2007-es kormányrendelet tartalmazza, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről. A rendelet hatálya kiterjed felszíni és felszín alatti vizekre, földtani közegre, meghatározott fajokra, azok természetes élő-és költőhelyeikre, Natura 2000-es területekre valamint védett természeti területekre. [11] A rendelet legfőbb célkitűzése a kárelhárítási műveletek elvégzéséért felelős személyek és szervezetek kijelölése, a kárelhárítás feladatainak, céljainak rövid leírása mellett. A jogszabály általános előírásai: a jogszabály 

definiálja a kárelhárítási tevékenységet



kiemeli a kárelhárítás elvégzésének céljait és fontosságát



egyértelműsíti, hogy a különböző szituációkban mely személyeket, hatóságokat terheli a helyreállító intézkedések megtételének felelőssége.



megadja, hogy a kárelhárítás kontrollálása mely hatóságok, vagy jogi személyek hatáskörébe tartozik



megadja az utasításokat a fennálló veszélyről és a keletkezett károkról való kommunikációra a környezethasználó és az illetékes hatóságok között.

A környezeti károk megszüntetésére két féle eljárás lehetőségét adja meg: 

Kárelhárítás: azonnali helyreállító intézkedés



Kármentesítés: nem azonnali helyreállító intézkedés. A kármentesítés szabályait a 219/2004-es kormányrendelet tartalmazza.

Ezen intézkedéseket a helyreállítás sürgőssége alapján kell megválasztani, figyelembe véve a várható következményeket. Kárelhárítási tervek készítésére vonatkozó előírások: a jogszabály előírja 

más-más hatóságok, szervezetek számára tervek elkészítését és elbírálását, a veszélyeztetett területek függvényében

20 

a készítő számára a szükséges példányszámot és azok megküldését az érintett feleknek



a tervek folyamatos módosítását és annak elbíráltatását, a megváltozott adatok függvényében



a tervek kötelező felülvizsgálatainak gyakoriságát.

Az illetékes hatóságok kötelezettségei: 

adatok megőrzése, szolgáltatása



felkészítő tréningek elvégeztetése



monitoring rendszerek üzemeltetése



beérkező riasztások fogadása, a riasztás okának vizsgálata



környezeti állapotok felmérése, értékelése



a kárelhárítás szükségességének megállapítása



készültségi fokozatok hatályba helyezése



a kárelhárítási tevékenységek koordinálása

Ezek a tevékenységek mindig több hatóság együttműködésével történnek. A jogszabály mellékletei: A rendelet első melléklete tartalmazza az üzemi kárelhárítási tervek tartalmi és szerkezeti követelményeit. A nagyobb tartalmi egységek: 

általános ismertető (az üzem tevékenysége, környezete, stb.)



műszaki leírás (az üzem tulajdoni viszonyai, felelősségi körei, működése, veszélyforrásai, stb.)



együttműködési terv (a kárelhárításban közreműködő szervezetek elérhetőségei, riasztása.)



lokalizációs terv (szennyezések visszatartása, szennyezett területek lehatárolása)



kárelhárítási műveleti terv (intézkedések részletezése rendkívüli helyzetek esetén)



kárelhárítási

anyagok,

eszközök

meghatározása

(anyagok,

eszközök

felhasználása, hozzáférhetősége) A rendelet második melléklete tartalmazza azokat az ipari létesítményeket, melyek tevékenységükből adódóan potenciális szennyező források, ezért kárelhárítási tervekkel kell rendelkezniük. A tervek készítésének kötelezettségét különböző paraméter értékek határozzák meg (pl. energiafogyasztás, különböző kapacitás értékek, vegyszerhasználat).

21

7. A BOLDVAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BEMUTATÁSA 7.1. Környezeti leírás [12] Földrajzi helyzete: A boldvai szennyvíztisztító telep Boldva község határában található, amely Miskolctól 15 km-re, északra helyezkedik el. A telep Boldvát délkeleti irányban elhagyva, a Felsőzsolca felé vezető műútról jobbra letérve közelíthető meg. A teljes terület a Sajó völgyében fekszik, amely az Északi Középhegység és az Alföld között képez átmenetet. A környező települések és lakosságuk: a telephez csatlakozott települések: Damak, Hangács, Nyomár, Ziliz, Borsodszirák, Sajópálfala, Sajóvámos, Sajósenye, Boldva, Sajókeresztúr, Sajóecseg. Ezek kisebb - nagyobb községek 300-2500 fős, összesen kb. 11 000 fős lakossággal, Miskolc város vonzáskörzetében. Vízrajzi és vízföldtani viszonyok: a területen áthaladó folyók vízgyűjtő területeinek, hosszainak, mélységüknek, szélességüknek és vízhozamaiknak összevetése alapján, a legjelentősebb folyóknak a Sajó és mellékfolyója, a Bódva tekinthetők, melyekbe további folyók és patakok torkollnak. A területen csak mesterséges állóvizek találhatók. A terület felszín alatti vízkészletei: a talajvízkészleteket a Sajó-völgy felső, kavicsos összlete foglalja magába. A talajvíz mennyiségét, áramlási jellegét befolyásolják a lehulló csapadék, a vízkivételek, a folyók-patakok hatása, valamint a terület délkeleti lejtése. A mélyebben fekvő homokos összlet is nagy vízmennyiségeket tárol. Veszélyeztetett vízkészletek és földtani közegek: a legnagyobb veszélyt a befogadó (azaz a Sajó) tápanyagokkal való túlterhelése jelenti, a telep hibás működése esetén. A talaj és a talajvíz állapotára a csőtörések és a vegyszer kiömlések jelentenek veszélyt, a telep és a köztéri szennyvíz átemelők környezetében.

22 Az 1. ábrán a csatlakozott településeket aláhúzással, a telep helyét pedig fekete nyíllal jelöltem.

1. ábra: A telep környezetének áttekintő térképe [Szerző saját szerkesztése] 7.2. Alkalmazott technológia bemutatása Jelenleg a Boldva Községi Szennyvíztisztító telep az előző pontban felsorolt települések szennyvizeit fogadja be. A közelmúltban csatlakozott települések nagyobb tisztítandó vízmennyiséget, több leválasztandó és kezelendő anyagmennyiséget eredményeznek. Időszakosan a rendszer túlterhelését okozhatják. A telep Q=1000 m3/nap vízhozam kapacitásra lett tervezve. Az OMS rendszerű megnevezés

(2.

ábra)

a

telepen

alkalmazott

eleveniszapos

biológiai

tisztítási

technológiára utal: a tisztító rendszer megtervezése, a kivitelezés, a berendezések megválasztása részben német irányelvek szerint történt, melyek eleget tesznek a hazai, érvényben lévő műszaki előírásoknak is. A rendszer legfőbb előnye, hogy szinte bármilyen méretű településen széleskörűen alkalmazható, megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal. [13]

23

2. ábra: Telepi névtábla [Saját fotó, 2013.09.18.] A települések mindegyikén a szennyvízelvezetés céljára csatornahálózat valósult meg. A hálózat szabványosított átmérőjű és anyagú csövek rendszereiből épül fel, eltérő hosszúságban, a csatlakozott háztartások függvényében. [12] A hálózatok üzeme, azaz hogy a víz milyen erőhatásokra mozog a rendszerben, két féle lehet. A gravitációs üzem a víz a nehézségi erő hatására történő mozgását jelenti. Ahol a domborzati viszonyok ezt nem teszik lehetővé, szennyvíz átemelőket kell létesíteni, melyek a nyomott üzemű hálózat részét képezik. A boldvai telephez tartozó településeken mindkét rendszer megtalálható a változatos terepviszonyok miatt. A szennyvíztisztító rendszerre történő, kommunális szennyvíz feladása két forrásból történik: a csatornákból, és a szippantott szennyvíz fogadó aknájából. Előbbi a rendszerre rákötött háztartásokból érkezik, utóbbit pedig a nem rákötött, emésztőgödröt használó háztartásoktól szállítják a telepre. A csatornahálózatból a telepre nyomott üzemben érkezik be a szennyvíz, áthalad a tisztítórendszeren (3. ábra) majd a megtisztított vizet a Sajó folyó fogadja be.

24 7.2.1. A szennyvíztisztító-elvezető rendszer elemei

Csatornahálózat

mennyiségmérés

→

↓ Rács

→

Rácsszemét gyűjtő

→

Zsomp

→

Iszapsiló

↓ Homokfogó ↓ Eleveniszapos medence

Recirkuláció

↓ Utóülepítők

mennyiségmérés

↓

↓

Tisztított víz átemelő

Víztelenítő

↓

↓

Csatornahálózat

Iszaptároló

→ fertőtlenítés

→

↓ Befogadó

• A szennyvíz útja a rendszerben • A leválasztott anyagok útja a rendszerben

3. ábra: A telep egyszerűsített technológiai folyamatábrája [ Szerző saját szerkesztése] A környező településekről érkező szennyvizek nagy koncentrációban tartalmazzák a csatornába került szerves anyag tartalmú, nagyméretű hulladékokat és a durva szemcsés, ásványi szennyező anyagokat. Ezek eltávolítására elengedhetetlen a többlépcsős mechanikai fokozat kiépítése. A tisztítási technológia első telepi lépcsője a rácsos tisztító berendezés (4. ábra). Feladata az előtisztítás: a rácsos tisztító alkalmazásával elkerülhető a további tisztító berendezések terhelése durva szennyezőkkel, és meghibásodása. A rács 5 mm-es lyukmérettel rendelkezik [12], így az ettől nagyobb szemnagyságú szennyeződéseket hivatott leválasztani. A rácson fennmaradt anyagokat (rácsszemetet) automata üzemmódban egy, a rács felett forgó csigás préselő tereli a berendezés felső vége felé. A préselő a rácsszemét víztartalmának csökkentésére is szolgál.

25

A rácsszemét a rácsról tovább haladó víztől elválva csövön keresztül, gravitációsan távozik a vegyszeres helyiségben elhelyezett tárolóba (5. ábra). Kezelésére a telepen külön eljárást nem alkalmaznak. Elszállítása, elhelyezése fontos a szagproblémák elkerülése végett.

4. ábra: Gépi rács [Saját fotó, 2013.09.18.]

5. ábra: A rácsszemét gyűjtése [Saját fotó, 2013.09.18.] Az 5 mm-nél kisebb szemnagyságú anyagok (uszadék és homok) a rácsos tisztítóról tovább szállítódnak a szennyvízzel. A szervetlen anyag tartalom csökkentése, és a technológia kímélése érdekében, ezen anyagokat vissza kell tartani a rendszer további részeitől. Ennek megoldására, közvetlenül a rácshelyiség után homokfogó műtárgy épült ki (6. ábra). A homokfogó elkülönített egységei a levegőztetett tér (a vízáramlás helye) a nyugalmi tér és a zsomp. Ezek a szennyezők sűrűségük szerint leválasztására és tárolására alkalmasak.

26 A víznél kisebb sűrűségű anyagok flotációját légbefúvás segíti. A műtárgy falának alsó részére szerelt befúvó szerkezeteken át, légszállító vezeték és kompresszor biztosítja a levegőztetést, mely a fúvó gépházban található. Az uszadékok felhalmozása a nyugalmi tér vízfelszínén lehetséges: az anyagok átjuttatására a határoló fal alsó, nem látható része, a hézagos palló szerkezet szolgál. A víznél nagyobb sűrűségű homok frakció leülepedését a kedvező vízáramlási sebesség teszi lehetővé, a levegőztetett térben. [12] A nyugalmi tér végében található a zsomp felső nyílása, ahová a sűrű, iszapszerű uszadék mennyiség elterelhető, a leülepedett homok pedig a levegőztető tér ideiglenes leürítésével távolítható el.

6. ábra: Homokfogó műtárgy [Saját fotó, 2013.09.18.] A homok-és uszadék-mentesített szennyvíz még nagy mennyiségű szerves anyagot, tápanyagokat tartalmaz. Tehát a szennyvíz következő állomásán biológiai tisztításra van szükség. Az erre a célra megépített kombinált műtárgy részei a levegőztető tér, és a benne foglalt három utóülepítő medence (7. ábra). A levegőztető térben az eleveniszap részecskék a bejövő szennyvíz bontható, szerves anyag tartalmát oxidációs folyamatok során energia- és tápanyagforrásként hasznosítják. A biológiai tisztítás során a szerves szén, nitrogén illetve foszfor szennyeződések eltávolítása a legfontosabb. A foszfor tartalom csökkentést vegyszer hozzáadásával lehet segíteni, a nitrogén eltávolítás pedig nitrifikáció és denitrifikáció útján történik. Az alapvető különbségek a két folyamat között, hogy amíg a nitrifikáció oxigén jelenlétében történik, a

27 denitrifikáció anoxikus körülmények között zajlik. Tehát a levegőztetés nem folyamatos, hanem periódusokban történik. [12] A levegőztetett térben megfelelő levegőztetés és keverés szükséges ahhoz, hogy a mikroorganizmusok a szerves anyag lebontást a kívánt mértékben el tudják végezni. Továbbá a tisztítás csak a megfelelő mikroorganizmus/tápanyag arány esetén érheti el a kívánt hatásfokot. [1]

7. ábra: Az eleveniszapos medence és az utóülepítők [Saját fotó, 2013.09.18.] A biológiai tisztítás végbemenetele után szükséges a szennyvízben lévő kolloid méretű lebegőanyag mennyiség eltávolítása is. Erre a célra gravitációs elven működő ülepítő tereket építettek ki (7. ábra). Az utóülepítő medencékben a tisztított víz és a szuszpendált iszap fázis ülepedés útján szétválnak: ehhez leginkább az eleveniszap részecskék megfelelő

morfológiája

szükséges

(pelyhes

szerkezet).

A

leülepedett

iszap

szivattyúzással két irányba távozhat: egy részét visszajáratják a levegőztető térbe, ugyanis a tisztításhoz szükséges eleveniszap mennyiségét a recirkulációs iszappal lehet fenntartani. A fölös részt pedig az iszapsilóba (fölösiszap tárolóba) juttatják. Az utóülepítőkben lévő víz a szükséges tartózkodási idő után tisztának tekinthető. Viszont annak befogadóba juttatására olyan, különálló egységet kell megépíteni, mely független a tisztítási technológia elemeitől. A tisztított víz az utóülepítőkből az erre a célra kiépített tisztavíz átemelő aknába jut (8. ábra), ahonnan azt szivattyúk nyomják tovább a befogadó, azaz a Sajó irányába.

28

8. ábra: Tisztavíz átemelő műtárgy [Saját fotó, 2013.09.18.]

A tisztítás nem a telep területén belül fejeződik be. Szükség van a tisztított víz fertőtlenítésére is, azaz a vízben maradt bakteriális szennyezők, patogén szervezetek eltávolítására. Ez nátrium-hipoklorit (NaOCl, a továbbiakban: hypo) hozzáadásával valósul meg. A kellő mennyiségű hypo oldatot szivattyú adagolja a telep és a befogadó között kiépült csatornaszakaszba [12]. Ezek az egységek az iszapvíztelenítő helységben találhatók.

9. ábra: Hypo adagolás az iszapvíztelenítő helységből [Saját fotó, 2013.09.18.] A már említett települési folyékony hulladék, a szippantott szennyvíz, (a továbbiakban: TFH) járművel szállítható a tisztító telepre. Fogadására külön, ráccsal ellátott fogadóakna

29 készült. A rácsszemét leválasztása után, a tárolóból a vizet tovább szivattyúzzák, innen külön vezetéken keresztül érkezik a fent leírt rendszerre.

10. ábra: A település folyékony hulladék fogadórácsa [Saját fotó, 2013.09.18.] A szennyvíz tisztítása, elvezetése mellett szükség van a leválasztott anyagok kezelésére és eltávolítására is. Az utóülepítőkből a többlet iszap mennyiséget el kell venni, és a könnyű szállíthatóság, tárolhatóság céljából víztartalom csökkentő eljárásoknak kell alávetni. A rendszerben tovább már nem hasznosítandó iszapmennyiség az utóülepítőből a fölösiszap tárolóba kerül (11. ábra). Itt megkezdődik az iszap sűrítése. A tároló is tekinthető egyfajta ülepítőnek, itt viszont a leválasztandó fázist a fölös vízmennyiség jelenti, mely a kiépített gravitációs túlfolyóval a homokfogóra vezethető vissza. A 11. ábrán látható kivezető cső is a vízelvételt segíti.

11. ábra: Fölösiszap tároló műtárgy [Saját fotó, 2013.09.18.]

30 Az iszap további szivattyúzás által jut el az iszapvíztelenítő helyiségbe. A víztelenítést szalagprés (12. ábra) végzi. A préselés mellett kondicionáló vegyszer hozzáadásával, jelentős térfogatcsökkenés érhető el. A kezelt iszapot az iszaptárolóra szállítják (13. ábra).

12. ábra: Iszapvíztelenítő szalagprés [Saját fotó, 2013.09.18.]

13. ábra: Víztelenített iszap tároló [Saját fotó, 2013.09.18.] Tisztítási követelmények: a nyers szennyvíz meghatározott komponenseit a jogilag előírt határértékek alá kell csökkenteni. A tisztítási hatásfok ellenőrzése: a nyers és a tisztított szennyvíz minőségét rendszeres mintavételekkel,

és

a

minták

laboratóriumi

vizsgálataival

kell

ellenőrizni,

szennyvíztisztító telep önkontroll tervének utasításainak betartásával. [14] A rendszer paramétereit a mellékelt technológiai hossz szelvény szemlélteti.

a

31 7.2.2. A megbízható, biztonságos üzemelés feltételei A kárelhárítási tervek szükségességének értékeléséhez fontos meghatározni a telep tisztító egységeinek megbízhatóságát, és a biztonságos üzemelést biztosító elemeket. A csatornarendszer kiépítésénél fontos, hogy a csövek anyagának, átmérőjének megválasztása a rájuk nehezedő nyomás, a szennyvíz korrodáló hatása, és a várható vízhozamok értékelése után történjen, a csőtörések, talajszennyezések elkerülése érdekében. A beépített, nagy sűrűségű műanyag csövekből álló hálózat ezen követelményeknek megfelel. [12] A technológia elektromos berendezéseire általánosan érvényes, hogy a géptípusokat előzetes teszt eredmények, és a várható terhelések függvényében kell megválasztani. Elhelyezésüknél be kell tartani a beépítésre vonatkozó előírásokat. Biztosítani kell a gépek

áramellátását, zavartalan üzemi körülményeiket, karbantartásukat. Így a

berendezések megbízható, kívánt teljesítménnyel való üzemelésére lehet számítani. Példák: 

a legtöbb berendezés (rácsgép, iszapprés, légbefúvók, mérőberendezések, vezérlőszekrény,

számítógép,

stb.)

a

telepen

fedett,

zárható,

fűthető

helyiségekben található. Pl. a rács számára külön szintet alakítottak ki. Így kizárhatók az időjárás és az illetéktelenek által okozható károk. 

az aknákba, medencékbe telepített szivattyúk, keverők üzembiztos, hosszú élettartamú, nagy teljesítményű berendezések. Ezek szükségesek a folyamatos vízáramlás és a biológiai folyamatok biztosításához.



a rács és az iszapprés a megfelelő szennyvíz/iszap feladási és elvezetési megoldásokkal lettek beépítve.

A

rendszerben

az

aknák,

medencék

beépítésénél

fontos

az

erős,

ellenálló,

szivárgásmentes építőanyagok és rögzítő elemek megválasztása. Méreteiket az elérendő kapacitás függvényében kell kialakítani: a tartózkodási idők, karbantartások, esetleges üzemzavarok ideje alatt nagy vízmennyiségeket kell tárolniuk. A víz folyamatos áramlását biztosító, szabályozó elemeket kell beépíteni. A balesetek elkerülése érdekében fontos a műtárgyak környezetének járhatóvá tétele, korlátokkal való körülhatárolása.

32 Példák:[12] 

a rendszer aknái, medencéi (átemelők aknái, TFH akna, homokfogó, levegőztető medence, iszapsiló, tisztított víz átemelő, stb) betonból épített műtárgyak. Tehát szennyezés kijutása az aknák hibájából adódóan nem valószínű.



az acélból készült utóülepítőket meghibásodás és deformáció ellen rögzítő és merevítő elemekkel látták el.



a szennyvíz be és eláramlása a műtárgyakból aknabekötő idomokkal, gravitációs vezetékekkel, elosztó aknákkal biztosítva van.



a homokfogót és a biológiai tisztítót korlátokkal vették körül. Ez minimálisra csökkenti a beleesés veszélyét.



a biológiai tisztító felé épült híd az átjárhatóság lehetősége mellett a műtárgy stabilitását is biztosítja.

Külön egységnek tekinthetők a telepen belüli cső és vezetékrendszerek, melyek biztosítják a műtárgyak, telepi egységek közötti víz, iszap, vegyszer és levegő áramlását. A csövek, vezetékek anyagainak, átmérőinek, lefektetési-rögzítési helyeinek és módjainak meghatározása fontos feladat. Talán a legkevésbé szembetűnő, viszont a rendszer összehangoltságának biztosítására ezek a megoldások a legfontosabbak, állítási lehetőségeikkel, kivezetéseikkel együtt. Példák: [12] 

az eleveniszapos medence légellátásáról, a műtárgy és a fúvó gépház közt lefektetett kemény polietilén csövek gondoskodnak. Ezek a csövek a rájuk jutó terheket, a szállított levegő mennyiségét és hőmérsékletét hiba nélkül elviselik.



a levegő befújást a csövekre szerelt, hőálló szerkezetek biztosítják. A felszínen lévő csőszakaszok az épületek, műtárgyak oldalfalaihoz vannak rögzítve.



a telepen belüli vízszállításra gravitációs vezetékek épültek ki.

A rendszer különböző pontjain nagy mennyiségben történik a vegyszerek tárolása, adagolása (vegyszeres helység, iszaptároló, víztelenítő helység, átemelők). A vegyszerek kezelési hibák, vagy külső hatások által kiömölhetnek. Ezért fontos az erős, ellenálló vegyszeres tartályok alkalmazása, melyeket a kellő védelmekkel kell ellátni, és a környezettől (talajtól) elkülönítve kell elhelyezni. A kiömlések esetére a tároló helyekről kiinduló elterelő útvonalakat, az útvonalak végére pedig gyűjtőhelyeket kell kiépíteni. A vegyszerkiömlésekkel bővebben a lokalizációs terv értékelése során foglalkozom.

33

8. A KÁRELHÁRÍTÁSI TERV SZÜKSÉGESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A BOLDVAI TELEP ESETÉRE A szennyvíztisztító telep jelenleg érvényben lévő, vízminőségi üzemi kárelhárítási tervét, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság megbízására egy vízügyi tervezéssel foglalkozó cég szakemberei készítették el 2011-ben, a korábbi tervek felhasználásával és aktualizálásával. A terv tartalma és szerkezete a 90/2007-es Kormányrendelet előírásainak megfelelően készült, és 2016-ig érvényes. Nagyobb tartalmi egységei: [11] 

általános ismertető (az üzem tevékenysége, környezete, stb.)



műszaki leírás (az üzem tulajdoni viszonyai, felelősségi körei, működése, veszélyforrásai, stb.)



együttműködési terv (a kárelhárításban közreműködő szervezetek elérhetőségei, riasztása.)



lokalizációs terv (szennyezések visszatartása, szennyezett területek lehatárolása, stb.)



kárelhárítási műveleti terv (intézkedések részletezése rendkívüli helyzetek esetén)



kárelhárítási

anyagok,

eszközök

meghatározása

(anyagok,

eszközök

felhasználása, hozzáférhetősége) A kárelhárítás megtervezésének szükségességét a jelenleg hatályos terv adatai, és helyszíni tapasztalataim összevetése alapján értékeltem. A telepi bejárásokról készült Emlékeztetőt a dolgozathoz mellékletként csatoltam. 8.1. Az Általános Ismertetés szükségessége Mivel a szennyvíztisztító telep lehetséges szennyező forrásnak számít, első lépésben meg kell határozni azon környezeti elemek jellemzőit, melyek állapotát a telep működése befolyásolhatja, és amelyek épségére nézve az kockázatot jelent. Meg kell becsülni a térségben történő vízfelhasználásra vonatkozó adatokat, és ismertetni kell a telep és a tisztító rendszer legfontosabb paramétereit (pl. a kapacitást, a tisztítási követelményeket, stb.), melyek az előző pontok függvényében kerültek kialakításra.

34 A telep elhelyezkedése: az érintett település földrajzi lehatárolását a környező hegy-és dombvidékek, folyók és folyóvölgyek, közeli városok, főútvonalak segítségével kell megtenni. Ezáltal egyértelműsíthető a telep megközelíthetősége. Földtani-földtörténeti jellemzés: a tervnek rövid leírást kell tartalmaznia a közvetlen környezetben

lévő

képződmények

képződési

idejéről,

folyamatairól,

anyagáról,

kiterjedéséről, vízföldtani jellemzőiről (pl. vízáteresztő képesség), melyeken a telep és környezete elhelyezkedik. Vízföldtani leírás: meg kell adni a terület képződményeiben található, felszín alatti vizek elhelyezkedési és áramlási viszonyait. Vízrajzi leírás: fel kell térképezni, hogy milyen felszíni vízfolyások (folyók, tavak) haladnak át a területen, mely más, csatlakozó vízfolyásokból kapnak utánpótlást és hogy hol, és milyen kiterjedésűek a hozzájuk tartozó vízgyűjtő területek. A terület településeinek vízellátásának leírása: azon vízelosztó rendszer felépítését kell jellemezni

(csövek

anyaga,

átmérője,

hossza),

melyen

keresztül

az

ivóvíz

a

felhasználókhoz (itt főleg háztartásokról van szó) eljut. Ismertetni kell a települések jellemző rákötési arányait és az egy főre jutó napi vízfelhasználások értékeit. Az ivóvizet szolgáltató vízművek jellemzése: a környező településeken több vízmű létesítmény is található, melyek a települések egy-egy csoportját látják el ivóvízzel. A tervnek tartalmaznia kell az üzemeltető szervezetek helyeit, elérhetőségeit, és rövid leírást kell adnia a szükséges mennyiségű víz kivételének, kezelésének, továbbításának módjairól, és az ezekhez alkalmazott berendezésekről (átemelők, szivattyúk, tárolók, vezetékek, alkalmazott eljárások, kapacitás, stb.). A szennyvíztisztító telep általános jellemzése: ebben a részben a telep működéséről általános, és a környezetvédelem szempontjából legalapvetőbb információkat ismerhetők meg. Pontos helymeghatározás: a tervben hozzávetőlegesen valamint koordináta helyesen fel kell tüntetni a telep helyét, és a tisztított víz befogadóba kerülésének helyét is. A telep működésének környezetre gyakorolt hatásai: a szennyvíztisztító telepek hibás működése esetén légszennyezéssel és kellemetlen szaghatásokkal lehet számolni. A terv

35 szerint megfelelő üzemelés esetén ezek a hatások a környezet és az élővilág épségére nézve elhanyagolhatók. [12] Helyszíni tapasztalataimmal ezt alátámaszthatom: szaghatás még a legközelebbi településen, Boldván sem érzékelhető, légszennyező tevékenység a telepen nem folyik. A telep területén, a berendezések és műtárgyak körül érezhető a nyers szennyvíz szaga, a II. üzemi épületben a rácsszemét szaga is. Viszont ezek nem zavaró hatásúak. Optimális üzemelés közben a vízkészletek és a földtani közegek sem károsodnak, amelyet a tisztított vízben mért komponensek határérték alatti koncentrációi is alátámasztanak. A nyers szennyvíz mennyiségi adatai: a lakosság által felhasznált víz átlagos mennyiségének

ismerete,

és

a

vízben

lévő

szennyező

komponensek

átlagos

mennyiségének ismerete nagyon fontos, a szennyvíztisztító telepek méretezésének alapját képezik. A napjainkban létesülő telepek méretezésénél a napi kapacitás, azaz a telepre naponta érkező szennyvíz mennyisége a fő irányadó. A telepre beérkező, nyers szennyvíz mennyiségeket az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat: A nyers szennyvíz mennyisége, 2012 [15] Hónap

Összes szennyvíz [m3/hó]

Napi átlag [m3/nap]

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összes

15677 15262 16351 16514 16766 17941 19814 19485 18442 18118 17502 18552 210424

505,71 545,07 527,45 550,47 540,84 598,03 639,16 628,55 614,73 584,45 583,40 598,45 576,36

Az átlagos vízhasználatok ismeretében a telep Q=1000 m3/nap kapacitásra lett tervezve és

megépítve.

Aztán,

látva

a

telep

kihasználtságának

mértékét,

a

tervezők

biztonságosnak ítélték meg további települések csatlakozását is, melyek száma a kezdetektől

folyamatosan

csatlakozása. [12]

nőtt.

Legutóbb

2011-ben

történt

meg

két

település

36 Az 1. táblázat adataiból kiderül, hogy a telepre beérkező átlagos vízmennyiségek nem haladják meg a kapacitás értékét. Tehát a jövőben további települések rákötése is megoldható, ami viszont növeli a rendszer túlterhelésének kockázatát. Szennyvíz

tisztítására

vonatkozó

követelmények:

alapos

vizsgálat

után,

a

Környezetvédelmi Felügyelőség minden befogadó környezetét vízminőség-védelmi kategóriákba sorolja be. A 28/2004-es kormányrendelet minden kategóriára különböző határértékeket állapít meg, a már megtisztított vizekben található szennyező anyagokra. Tehát a tisztított vízben bizonyos komponenseket egy felső határ (azaz a határérték) alá kell csökkenteni. Ezek tartós túllépése, felszíni-felszín alatti vízben és földtani közegben való bekövetkezése már szennyezett állapotot eredményezhet. [16] A telep üzemeltetési engedélye a jogszabály alapján előírja: [17] 

technológiai határértékek betartását: ezek általános érvényűek a boldvaihoz hasonló kistérségi telepek esetére



területi határértékek betartását: az adott befogadóra érvényes, a Felügyelőség által megállapított kategória jogszabályban foglalt értékei. A Sajó ezen szakasza a 4-es, általános védettségi kategóriába tartozik.



egyedi határértékek betartását: a területi illetékes Felügyelőség határozza meg, tekintettel a helyi vízkészletek jó állapotára.

A nyers és tisztított szennyvizek minőségi értékeit a 2. és 3. táblázat, a víz jogszabályban foglalt minőségi követelményeit a 4. táblázat mutatja.

2. táblázat: A nyers szennyvíz minősége, 2012 [15] Nyers sz.v.m. pH Ammónium-N Összes nitrogén Összes foszfor

2012.03.08. [mg/l] 2012.06.07. [mg/l] 2012.09.06. [mg/l] 2012.12.06. [mg/l] 7,85 7,64 7,6 7,2 99,91 86,39 85,1 89,04 127,57 111,7 119,6 126,04 13,22 14,28 3,3 15,4

KOICr

946

1246

1119

1379

BOI5

600

720

680

800

Összes lebegőa. Szerves oldószer

484 <2

150 9,8

392 <10

752 15,2

37 3. táblázat: A tisztított szennyvíz minősége, 2012 [15] Tisztított sz.v.m. pH Ammónium-N Összes nitrogén Összes foszfor

2012.03.08. [mg/l] 2012.06.07. [mg/l] 2012.09.06. [mg/l] 2012.12.06. [mg/l] 8,02 7,67 7,64 7,57 15,04 5,01 10,85 16,08 17,66 8,74 15,85 20,61 1,12 7,61 0,9 2,96

KOICr

<30

39

<30

39

BOI5

<4

8

11

7

Összes lebegőa. Szerves oldószer

<10 <2

18 <2

<10 <10

<10 <10

4. táblázat: A tisztított vízre vonatkozó határértékek [15] Komponens pH

Határérték [mg/l] 6,5-9

KOICr

<125

BOI5

<25

Összes lebegőanyag Összes nitrogén Összes foszfor Ammónium-N Coliform szám Aktív klór Szerves oldószer

<35 <55 <10 <20 10 i/cm3 <10 <10

Szennyvíz iszapra vonatkozó adatok: a tervnek tartalmaznia kell a különböző tisztítási fokozatokban keletkező iszapok konzisztencia tulajdonságait, az átlagosan keletkező napi mennyiségeket, valamint az iszapkezelési eljárásokat, az iszap minőségi osztályokba sorolhatóságát toxicitás szempontjából, és az iszap elhelyezésének helyét/módját. Szennyvízelvezető rendszer jellemzése: a szennyvíztisztító telepek általában több település szennyvizeit fogadják be. Minden település rendelkezik saját csatornahálózattal, melyek eltérő arányban gravitációs/nyomott üzemben működnek. A hatékony üzemeltetés érdekében a tervnek külön-külön ismertetnie kell a hálózatok elhelyezkedését, teljes hosszúságát, és hogy a hálózatok milyen anyagú/átmérőjű csővezetékekből épülnek fel. A megfelelő szennyvíz áramlás érdekében, az összes itteni településen a csatornahálózat szerves részeit képezik a közterületeken létesített szennyvíz átemelő műtárgyak, a beléjük épített szivattyúkkal. A tervben közölni kell az összes átemelő pontos helyét, az aknák típusait, építőanyagait. valamint a szivattyúk típusát és teljesítményükre vonatkozó adatokat. Bizonyos átemelőknél ki kell emelni a vegyszeres előkezelés alkalmazását.

38 8.2. A Műszaki Leírás szükségessége Ahhoz, hogy a későbbiekben meghatározhatók legyenek a telepen és az egész rendszerben előfordulható havária események, szükséges átlátni a teljes tisztító rendszer felépítését és működését. Ezért ez a fejezet főként az üzemben folyó tevékenység átfogó ismertetésével, majd az ezekből adódható rendkívüli helyzetek leírásával foglalkozik. Tulajdoni viszonyok leírása: fel kell tüntetni a szennyvíztisztító telep tulajdonosait, a tulajdoni jogviszony megosztottságát, és a tulajdonosok elérhetőségi adatait (címek, telefonszámok, e-mail címek). Az üzemeltetéshez szükséges engedélyek ismertetése: fel kell sorolni a telep és a rá csatlakozó települések különböző vízjogi engedélyeit és egyéb hatósági határozatokat, melyek az üzemeltetés jogi alapfeltételei. Az engedélyek fajtái: [18] 

vízjogi létesítési engedélyek: a Felügyelőség vízkivételi helyek (vízművek), tisztító üzemek, csatornahálózatok létesítésére adhat engedélyt, kivitelezési tervek elbírálása alapján



vízjogi üzemeltetési engedélyek: létesítést követően van rá szükség, ha a létesítmény eltér az eredeti tervtől



hatósági határozatok a telep kárelhárítási tervének, önkontroll tervének, és az iszap elhelyezésének elfogadásáról.

Rákötöttségi adatok ismertetése: a már említett szennyvíz kapacitás a lakosság függvényében változik, ezért ennek meghatározásához ismerni kell településenként a csatornahálózatra rákötött lakások számát, és a bennük élő lakosok számát is. Továbbá fontos megadni, hogy a lakosság által naponta mennyi szerves anyag terheli a rendszert (g BOI5/fő/nap). A környező településeken az összes lakások rákötési aránya jellemzően 80% körüli érték, a BOI5 értékek az országos átlagtól elmaradnak (3.3. fejezet). Információk a telep felelős vezetőiről és alkalmazottairól, munkarendjükről: ismertetni kell az ügyvezető, a műszaki vezető és a környezetvédelmi megbízott elérhetőségi adatait (lakcímek, telefonszámok), továbbá a telepen dolgozók létszámát, beosztásait és munkarendjeit is. A telepen éjjeli ügyelet nincs, tehát egy éjszaka beérkező rendkívüli szennyezés, vagy meghibásodás súlyos következményekkel járhat. A munkarend meghatározásánál az

39 üzemeltetőnek figyelembe kell vennie az üzemeltetési tapasztalatokat: az eddigi káreseményeket. Az éjszaka beérkező, jelentősen lecsökkent szennyvízmennyiség miatt a vezetőség nem találta szükségesnek éjjeli ügyelet bevezetését. Szennyvíztisztító telep technológiai leírása: a nyers szennyvíz beérkezésétől egészen a tisztított víz befogadóba jutásáig, sorrendben be kell mutatni a tisztítási technológia minden állomását. Ismertetni kell a berendezéseket, tisztítási célokat, a leválasztandó szennyező komponenseket, a tisztítási mechanizmusokat, és a berendezések, műtárgyak beépítésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó előírásokat, szabályokat. A 7. fejezet egyszerűsített technológiai leírást tartalmaz, a megbízhatóság és üzembiztonság értékelésével kiegészítve. A telep környezetének hidrogeológiai jellemzői: ebben a részben az általános ismertetőnél pontosabb vízföldtani leírást kell megadni. Az elvégzett feltárásokat, azok pontos eredményeit (különösen a talajvízszint, a befogadó árvízszintje, talaj tulajdonságai, rétegzettsége), ismertetni kell. Részletezni kell a felszíni, felszín alatti vizek, földtani közegek egymásra hatásait, utánpótlódási forrásaikat. Veszélyforrások számbavétele a telep környezetében: a térség állapotjellemzésére használható fel a vízkészleteket befolyásoló tevékenységek leírása (vízkivétel, hulladék elhelyezés, állattartás, mezőgazdasági művelés). Ezek a szennyvíztisztító telep működését nem veszélyeztetik, viszont felhívják a figyelmet a telep környezetbarát üzemeltetésének fontosságára, a jelenlegi állapotok romlásának megelőzése érdekében. 8.2.1. Lehetséges rendkívüli helyzetek leírása, helyszíni tapasztalatok A hatályos tervek „Műszaki leírás” c. fejezetében a rendkívüli állapotok mellett a kárelhárítási műveletekre vonatkozó utasításokat is meg kell adni. A dolgozatban az utasításokat a műveletekkel együtt a későbbiekben, a „Kárelhárítási Műveleti Terv szükségessége” c. fejezetben értékelem. Áramszünet következhet be rendszer különböző pontjain. a tervben jellemezni kell a telepet működtető elektromos hálózatot és annak hibalehetőségeit.

40 Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: a fő problémát az jelenti, hogy áramszolgáltatás szünetelésének idejére a rendszerben tartalék erőforrások nem épültek ki a telep vagy az átemelők ideiglenes üzemeléséhez. Ez a helyzet a tisztító rendszer leállását eredményezi. A technológiai elemek meghibásodása vagy üzemkiesése következhet be: a megfelelő hatásfokú tisztítás csak az összes technológiai lépcső működésével érhető el. Tehát fontos felmérni a műtárgyak és berendezések állapotát, megbízhatóságát, és azokat a tényezőket, melyek üzemzavart idézhetnek elő. Rács meghibásodása: a tervben meg kell adni a rácsgép elektronikai vagy szerkezeti meghibásodásainak lehetőségeit. Helyszíni tapasztalatok megállapítások: mivel a rács külön, fedett helyiségben kapott helyet, az időjárás viszontagságainak nincs kitéve. A működéshez szükséges, fagypont feletti hőmérséklet fűtéssel biztosítható. Leállása esetén a rácsgépben lévő túlfolyón át a szennyvíz a homokfogóra vezethető, de nem tartósan, mert a megmaradt durva szennyezők akár a biológiai tisztítón is okozhatnak üzemzavart. A szerkezet jellemző hibája, hogy a rács és a csiga részek (14. ábra) között kopás következtében hézag alakul ki, mely folyamatosan növekszik. A hézagba kerülő anyagok a gép megszorulását okozhatják.

14. ábra: A gépi rács belső része [Saját fotó, 2014.02.25.]

41 Homokfogó meghibásodása: a terv nem részletez a homokfogóval kapcsolatban álló rendkívüli helyzetet. Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: működését és a benne lejátszódó folyamatokat tekintve talán ez a technológia legegyszerűbb része a legkevesebb hibalehetőséggel. Telítődésének elkerülése a műtárgy végébe épített túlfolyóval biztosítva van. A benne leülepedő homok a kellő mértékű levegőztetést és ezáltal a flotációt akadályozhatja. A szippantás tartós elmaradása esetén a zsomp megtelhet, ekkor a fennmaradó uszadék mennyiség nem távolítható el. Ezek fokozatosan kialakuló, és kiküszöbölt problémák, így nagyon kevés eséllyel vezetnek rendkívüli helyzet kialakulásához. Biológiai tisztító meghibásodása, zavarai: a tervnek részleteznie kell a levegőztetett térben lejátszódó rendellenes biológiai folyamatokat, és a helyes folyamatokat biztosító, levegőztető és keverő rendszerek hibalehetőségeit. Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: a biológiai tisztító a technológia legkomplexebb és legtöbb hozzáértést igénylő műtárgya. A biológiai folyamatokban a legkisebb hibák is zavarokat okozhatnak. Leggyakoribb problémaként a habképződés jelentkezhet a levegőztető térben, amely túl sok tápanyag jelenlétére utal a mikroorganizmusok mennyiségéhez képest. Ezt a szerves anyag mennyiséget valószínűleg a szippantott szennyvizek nagyarányú fogadása is elősegíti. A hab átcsaphat az utóülepítőkbe, és a már

megtisztított

vizet

elszennyezheti.

További

problémát

jelenthet,

hogy

az

eleveniszapos medence leürítési lehetősége nincs előre meghatározva. A biológiai fokozat fontosságát mutatja, hogy a levegőztetés és a keverés biztosítására azonnal bevethető tartalék egységek vannak a telepen (15. ábra, 16. ábra)

15. ábra: Levegőztetés biztosítása két fúvóval [Saját fotó, 2014.02.25.]

42

16. ábra: Tartalék búvárkeverő [Saját fotó, 2014.02.25.] Utóülepítő problémái: a tervben részletezni kell a lehetséges ülepedési problémákat, a levegőztető térben és az utóülepítőkben lévő iszap minőségi és mennyiségi problémáinak okait. Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: az utóülepítők és az eleveniszapos medence bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Az ülepítés gravitációs elven működik, tehát a biológiai fokozat helyes működése esetén üzemkiesés nem lehetséges. Az ülepedési problémák fellépése legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a levegőztető térben nem a kívánt minőségű, morfológiájú lebegőanyag keletkezik. Viszont az iszap recirkulációs hibák a lebontó folyamatok elégtelenségét okozhatják, és fennáll a kiömlés veszélye is. Tehát: az utóülepítési problémák általában helytelen biológiai folyamatokból erednek, vagy fordított esetben azok okozói lehetnek. Iszapvíztelenítés hibája: a terv nem tartalmaz külön fejezetrészt az iszapprés hibáiból adódó rendkívüli helyzetről. Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: az iszapprés a gépi rácshoz hasonló védelmekkel (zárt épület, fűtés) van ellátva. Viszont a víztelenítés nem folyamatos üzemű, csak

alkalmanként

(üzemlátogatásaim

vesznek alkalmával

el az

a

fölösiszap-tárolóból

iszaprést

csak

bizonyos

kikapcsolt

mennyiségeket

állapotban

láttam).

Természetesen az iszapprés javítása is halaszthatatlan feladat, de valószínűleg nem okoz havaria helyzetet, ha azt csak idővel végzik el. Ez az iszapsiló nagy tároló kapacitásának

43 köszönhető. Rendkívüli helyzet akkor léphet fel, ha az iszapprés a tároló megtelésekor hibásodik meg. Fertőtlenítési problémák: a tervben részletezni kell azokat a meghibásodási lehetőségeket és következményeiket, melyek a hypo adagolás rendellenességét eredményezik. Helyszíni tapasztalatok: mivel a hypo tárolása, adagolása az iszapvíztelenítő helységből történik, külső zavaró tényezők nem veszélyeztetik a hypos hordó vagy az adagoló szivattyú épségét. A legvalószínűbb hiba a szivattyú szerkezeti meghibásodásából adódhat, vagy ha a hypo utánpótlás nem történik meg. Szennyvíz

átemelők

meghibásodása:

a

tervben

részletezni

kell

az

átemelők

áramkimaradásainak következményeit. Helyszíni tapasztalatok: az áramkimaradás mellett számítani kell az átemelők szivattyúinak meghibásodására, vagy átemelők mérő és kommunikációs egységeinek rongálódására

(mérőberendezések,

antennák),

melyek

miatt

a

teleppel

való

kommunikációjuk megszakadhat. TFH fogadás meghibásodása: a tervben részletezni kell azokat a hibalehetőségeket, melyek miatt a TFH tisztítási technológiára való feladása nem történik meg. Helyszíni tapasztalatok: valójában nem a telep, hanem a nem rákötött háztartások számára jelenthet problémát a TFH fogadás kiesése. Ez adódhat feladóegység hibájából, ha a szivattyú nem tudja a TFH-t továbbítani a tisztító rendszerre. A telepen csupán a technológia kisebb terhelését eredményezi. A nyers szennyvízben olajszennyezések, mérgező anyagok jelenhetnek meg. A tervben részletezni

kell

a

szennyvízben

esetlegesen

megjelenő

olajok,

méreganyagok

megjelenési formáit és azon hatásaikat, melyek a rendszerre károsító hatással lehetnek. Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: az előzőek ismerete fontos, de jelen esetben, ilyen szennyezések havaria jellegű megjelenésének valószínűsége nagyon kevés. Kommunális szennyvizekben igen ritkán van jelen akkora olajmennyiség (a telep eddigi üzemelési tapasztalatai alapján), melyet a biológiai fokozat már nem képes eltávolítani. A homokfogó is alkalmas a háztartásokból érkező olaj és zsír tartalom leválasztására, mely a felhalmozódott uszadékok állagából észrevehető (17. ábra).

44

17. ábra: A homokfogóban felhalmozódott uszadékok [Saját fotó, 2013.09.18.] Lehetséges növényvédő

méreganyag szerek,

forrásnak

peszticidek.

tekinthetők

a

Használatukra

mezőgazdaságban napjainkban

alkalmazott

egyre

növekvő

környezettudatosság jellemző. Csőtörés a telepen. A tervben ismertetni kell a különböző anyagú csőrendszerek hibáit, a hibák észlelési lehetőségeit. Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: a csövek, vezetékek anyaghasználatát és beépítését tekintve, törésük vagy repedésük leginkább gyártási, szerkezeti hibákból adódhatnak, melyek esetén a csövek nem elég ellenállóak a rájuk ható igénybevételekkel szemben. Ekkor nagy mennyiségű szennyvíz juthat a talajba. Extrém időjárási körülmények uralkodhatnak: A tervben részletezni kell a rendkívüli hőmérséklet és csapadékmennyiség értékek technológiára, és a telep üzemelésére kifejtett hatásait. Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok hatással lehetnek a tisztító berendezések működésére és a tisztítási folyamatok lejátszódására. A folyamatok tekintetében ezek lehetnek gyorsító vagy lassító, mindkét esetben negatív hatások a rendszer működésére. A nagy csapadékmennyiségek a rendszer túlterhelését okozhatják és nehezíthetik a telepen való közlekedést.

45 A telepen személyi sérülés történhet: a tervben fel kell hívni a figyelmet az üzemeltetés veszélyességére. Viszont a hatályos terv kevésbé foglalkozik a konkrét sérülési lehetőségekkel,

mivel

azokat

az

üzemek

munkavédelmi

szabályzatainak

kell

tartalmazniuk. [12] Viszont vannak a telepre speciálisan jellemző veszélyforrások, melyek közül a legszembetűnőbbeket a kárelhárítás kapcsán is fontosnak láttam kiemelni. Helyszíni tapasztalatok: személyi sérülések főként a berendezések körüli óvatlan viselkedésből adódhatnak. 

A rácsgép belsejébe üzemelés közben belenyúlni balesetveszélyes. A forgó csiga az ember kezét könnyűszerrel eltörheti.



A homokfogó korlátján áthajolni, a gömbcsapokat a megfelelő védelem nélkül állítani, a beleesés veszélye miatt életveszélyes.



A biológiai tisztító feletti hidak korlátjain áthajolni, különösen a levegőztető tér felett, életveszélyes. Ha valaki az 5 m mély levegőztető térbe zuhan, a nagy oxigénmennyiségű víz a kiúszást szinte lehetetlenné teszi, és a búvárkeverők is nagy sérüléseket okozhatnak. Ilyen esetben szinte biztosra vehető a halálos kimenetelű baleset. Tehát ez a műtárgy megköveteli a karbantartó személyzet körültekintőbb, óvatos munkavégzését, illetve a munkatársakra való odafigyelést. A telepre betévedő kóbor állatok viszonylag rendszeres áldozatai a medencének.



Az iszapprés üzemelése közben forgó alkatrészei közé, vagy szállítószalagjához nyúlni, balesetveszélyes.



A műtárgyak között a lefagyott, csúszós, kezeletlen útburkolaton közlekedni balesetveszélyes.



A korlát nélküli aknák nyílásai felé hajolni (pl. TFH akna, tisztavíz átemelő akna) fokozottan balesetveszélyes.



A vegyszerek kezelése az előírt védőfelszerelések nélkül, az érintkezés és a belégzés lehetősége miatt, balesetveszélyes.

46

18. Veszélyes mélységű akna [Saját fotó, 2013.09.18.] Iszap ömlik ki a telepi beton burkolatra Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: iszapkiömlés a telep több pontján is lehetséges: 

a fölösiszap tároló felső nyílásán. A tároló megtelésének biztos elkerülésére gravitációs túlfolyót építettek ki, mely a tárolóból szükség szerint a homokfogóra szállítja a fölös mennyiséget. ez a túlfolyó eldugulhat, ilyenkor a teli tárolóból az iszap kicsaphat a felszínre és a betonfelületről átterjedve a talajra kerülhet.



a víztelenítő és a tároló közti útvonalon, szállításkor. Betonozott, szivárgásmentes felület lévén, a kiömlés a feltakarításon túl nem jár más következményekkel.



iszap elfolyása a tárolóról: egy nagyobb csapadékmennyiség a víztelenített, szabad ég alá elhelyezett iszapot folyóssá teheti, amely így továbbterjedhet a környező talajra. A terjedést a kerítés melletti növényzet és a padkák valamelyest visszatarthatják.



az utóülepítő medencéknél, a felszínre kerülő iszap többlet a levegőztető térbe kerülhet.

Tűz üt ki a telepen: A tervben számolni kell a tűz kiütésének kockázatával. A hatályos terv viszont kevésbé foglalkozik a rendszer tűzveszélyes pontjaival, mivel azokat az üzemek tűzvédelmi szabályzatainak kell tartalmaznia. [12] Viszont vannak a telepre speciálisan jellemző tűzveszélyes helyek, melyeket a kárelhárítás szempontjából fontosnak láttam kiemelni.

47 Helyszíni tapasztalatok, megállapítások: gyúlékonyság szempontjából veszélyt jelent a telepet körülvevő, mezőgazdasági művelésbe bevont területen lévő haszonnövényzet, és a biológiai tisztítót körbenövő bozótos növényzet, különösen száraz, nyári időszakokban. Az itt keletkező tüzek nagyon rövid idő alatt továbbterjedhetnek a műtárgyakra és az üzemi épületekre. Télen az épületek elektromos fűtőtestei is tűzveszélyesek lehetnek. Minden telepi helység bejáratán jól láthatóan fel van tüntetve a hatóságilag megállapított tűzveszélyességi osztály (20. ábra). A lehetséges osztályok A, B, C, D és E, veszélyesség alapján csökkenő sorrendben. A telepen csak D és E osztályú, azaz mérsékelten-és nem tűzveszélyes helyiségek találhatók, kézi tűzoltó készülékekkel (19. ábra) felszerelve.

19. Tűzoltó készülék a telepi raktárban [Saját fotó, 2014.02.25.]

20. ábra: A tűzveszélyességi osztály feltüntetése [Saját fotó, 2014.02.25.]

48 Árvízkárok következhetnek be a telepen. A tervben részletezni kell a rendszer árvízveszélynek való kitettségének mértékét és okait, az árvíz várható hatásait a tisztító rendszerre és a környező épített környezetre. Helyszíni tapasztalatok: A technológia elemeinek zömét egy több méter magas földtöltésbe építették be. Tehát árvízi elöntés során valószínűleg nem csökken a tisztítás hatásfoka. Viszont a terepszintből csak minimálisan kiemelt egységek, az iszapvíztelenítő, a raktárhelyiség, a vegyszerhelyiség, a vezérlőhelyiség, az iszaptároló, a tisztavíz átemelő, a TFH akna, veszélybe kerülhetnek, és a technológiai elemekkel együtt megközelíthetetlenné válhatnak. Az árvíz elszállíthatja az iszaptárolón lévő iszapot, rosszabb esetben a rögzítetlen vegyszeres tartályokat is elmozdíthatja, felboríthatja. 8.2.2. Egyéb műszaki leírások Hidraulikai adatok leírása: a tervnek tartalmaznia kell a befogadó sebességére, vízállásaira és hozamaira vonatkozó szélső és közép értékeket. A tisztított víz bevezetés helyéhez legközelebbi vízmércék adatait kell megadni. Ezek a folyamatos ingadozás miatt csak tájékoztató jellegű adatok. Az eredményes kárelhárítás szempontjából (az árvízi veszélyeztetettség miatt) mindig az aktuális értékeket célszerű nyomon követni. A térségben történő vízkivételek leírása: a tervben taglalni kell a közvetlen környezet vízkivételi forrásait, eljárásait és a vízkészletekre gyakorolt hatásaikat. A veszélyforrások számba vétele után itt is vizsgálni kell a közeli vízművek, állatartó telepek vízkitermeléseit, kapcsolatukat a jelenlegi szennyezettségi állapotokkal. A telepet működtető közművek leírása: össze kell foglalni, hogy mely közmű szolgáltatók, és milyen műszaki megoldások által valósul meg a telep ivóvízellátása, áramellátása, a telefonvonal működése és a csapadékvíz elvezetése. A rendkívüli helyzetek leírásából kiderül, hogy ezek is a rendszer sérülékeny részét képezik. A telep megközelítési útvonalainak megadása: a telep helyének pontos ismertetése mellett a tervben több útvonalat is részletesen le kell írni a környező települések irányából. Ezek ismerete, járható állapota fontos a különböző szervek (pl. tűzoltók, mentők, hatóságok, stb.), gyors és akadálymentes helyszínre jutásának szempontjából, ha a telepen olyan rendkívüli állapot következik be, melynek elhárítása csak külső segítségnyújtással végezhető el.

49 Tisztított szennyvíz mennyiségi, minőségi adatok: a tervben közölni kell egy évre vonatkozó kibocsátott víz mennyiségi, minőségi adatait. A tisztított víz mennyiségek mindenkor megegyeznek az 1. táblázatban foglalt nyers szennyvíz mennyiségekkel. A tisztított vízben mért komponensek (2. táblázat) pedig egyik esetben sem közelítik meg a határértékeket (3. táblázat). Ezen adatokból az alábbiakra lehet következtetni: 

nem történt elfolyás, kiszivárgás a rendszerből, a beérkezett víz minden esetben a befogadó felé távozott, a mennyiségmérő berendezések megbízhatóan működnek



a technológia hatásfoka kellően biztosítva van

A telepen történő csapadékvíz elvezetés leírása: ismertetni kell a talajon és a betonfelületeken összegyűlt csapadékmennyiség elvezetésére, gyűjtésére kialakított megoldásokat. A rendszer túlterheléséhez vezethet egy szokatlanul nagy csapadékmennyiség lehullása, mert a telep betonfelületeiről a csapadék egy részét lefolyók vezetik el a TFH aknába és a tisztavíz átemelő aknába. [12] Vegyszertárolás a telepen és az átemelőknél: fel kell sorolni a felhasznált vegyszerek, anyagok gyártóit és típusait, tárolásának helyeit, a tárolás módjait és eszközeit, a tárolt és felhasznált mennyiséget adott idő alatt. A telepen keletkező hulladékok kezelése: ki kell dolgozni a hulladékkezelési koncepciót, a különböző hulladékok származása, jellemző mennyisége, a tárolásukra használt gyűjtőeszközök, és elhelyezésre vonatkozó információk elemzésével. A telepre leginkább a technológia által leválasztott és kezelt hulladék anyagok, és kommunális jellegű hulladék keletkezése jellemző. 8.3. Az Együttműködési Terv szükségessége A kárelhárítási terv legrövidebb, de annál fontosabb fejezete. Elsősorban arra szolgál, hogy rendkívüli helyzetek kialakulásakor a telep és külső szervezetek közötti, azonnali kapcsolatfelvétel és kommunikáció biztosítva legyen.

50 A terv első részében meg kell határozni azon rendszer elemeit, melyek alkalmasak a rendkívüli helyzetek, szennyezések észlelésére és azonosítására. A telepen a személyzet és a szennyvíz minták vizsgálatának egysége tekinthető monitoring rendszernek. [12] Ez a rész fejezi ki igazán a személyzet hozzáértő, aktív munkájának fontosságát. Ugyanis a normális üzemmenet és a megfelelő vízminőség csak folyamatos megfigyeléssel biztosítható, viszont mintavételre csak előre meghatározott időpontokban van lehetőség (kivéve, ha a rendkívüli állapot megköveteli az azonnali vizsgálatot, melynek észlelése és jelentése szintén a személyzet felelőssége). A tervben fel kell sorolni azon személyek elérhetőségi adatait (név, lakcím, telefonszám, stb.), akik a hatóságok azonnali értesítéséért és a kárelhárítás lebonyolításáért felelősek (a telep ügyvezetője, műszaki vezetője, ügyeletes). Ugyanis a telepen kialakulhatnak olyan havaria események, melyek megszüntetéséhez nem elegendő a telepi létszám és a helyszínen található kárelhárítási anyagok és eszközök mennyisége. Ekkor a kárelhárítás csak más szervezetek, hatóságok segítségnyújtásával, együttműködésével végezhető el. Tehát a tervben az összes olyan szervezet elérhetőségeit is meg kell adni, amelyeket rendkívüli állapot bekövetkeztekor értesíteni kell, tájékoztatás vagy helyszínre hívás céljából. Hogy mely szervezetek értesítendők, azt a kialakult helyzet jellege határozza meg (pl. tűz esetén: tűzoltóság, stb.). Az illetékes Vízügyi Igazgatóság és Környezetvédelmi Felügyelőség értesítését minden rendkívüli szennyezés esetén azonnal meg kell tenni. A kárelhárítást végzők bejutását a telepre biztosítani kell. [12] 8.4. A Lokalizációs Terv szükségessége A lokalizációs munkák a kárelhárítás fontos egységét képezik. A lokalizáció során maga a helyreállítás nem történik meg, viszont a szennyeződések megelőzése, környezettől való visszatartása végett, nélkülözhetetlen intézkedés. Különösen az olyan havaria események bekövetkezésekor,

amelyek

nagy

mennyiségű

szennyezőanyag

szétterjedésével

járhatnak a talajban, a vízkészletekben vagy a földtani közegekben. Tehát a lokalizációs terv fontos része a vegyszerkiömlések lehetőségeinek, körülményeinek vizsgálata. A lokalizációs terv utasításai az alábbiakra vonatkoznak:

51

Elzárások: a szennyezések terjedésének gátolása (a csatornákban visszaszennyezés is lehetséges). Rendkívüli szennyezés esetén meg kell határozni a tisztító rendszer különböző pontjain kiépített elzáró szerelvények helyeit, melyekkel ideiglenesen szüneteltethető

a

szennyvíz

áramlása

a

csatornahálózatban

és

a

tisztító

berendezésekben, a kárelhárítás idejére. Példa: a tisztavíz átemelő kiiktatásával, rendkívüli szennyezéskor elzárható a víz befogadó felé vezető útja. [12] Elterelések: a szennyvíz eredeti útvonalának megváltoztatása. Ismertetni kell a telepen kiépített

elterelési

megoldásokat,

melyekkel

a

rendszer

túlterhelése,

telítődése

kiküszöbölhető, a hibás egységek megkerülhetők a helyreállítás ideje alatt. Példa: a többlet víz elvezetésére a rendszer több pontján túlfolyó vezetékek épültek ki. [12] Körülhatárolások:

a

kiömlött

vegyszerek

vízszintes-függőleges

szétterjedésének

megakadályozása, és az illetéktelenek távoltartása céljából a szennyezett területeket fizikai gátakkal kell körülvenni, ameddig a terület helyreállítása megtörténik. Példa: az árvíz elleni védekezés homokzsákok segítségével történik, távoltartás céljából és figyelmeztető jelzés gyanánt szalag kerítést kell készíteni. [12] 8.4.1. Vegyszerkiömlési lehetőségek vizsgálata, helyszíni tapasztalatok A telepen és bizonyos köztéri átemelőknél is jelentős mennyiségű vegyszert tárolnak. A tisztulás folyamata már a csatornahálózatban elkezdődik, az átemelőknél történő adagolással. Bár a tárolás mindenhol az előírásoknak megfelelő módon történik (tartály anyaga, megerősítése, elhelyezése), számolni kell azzal, hogy a tartályok tönkre meneteléből vagy emberi hibából adódóan a vegyszerek kiömlenek és a talajba jutnak. A tervben fel kell vázolni mindegyik fajta vegyszer kiömlésének lehetőségét. Ismertetni kell: 

a vegyszerek elnevezését, összetételét



az adagolás célját,

52 

fizikai tulajdonságaikat, melyek alapján könnyen beazonosíthatók (szín, szag, íz, sűrűség)



kémhatásukat és toxikus tulajdonságaikat, amelyek talajba jutás esetén a szennyezettség fő okozói lehetnek;



esetleges irritáló hatásaikat;



a tárolás helyét, módját és mennyiségét;



az ártalmatlanításra használható anyagokat.

Minden vegyszerre érvényes előírás: A legfontosabb feladat az oldat talajba, talajvízbe, illetve a csapadékcsatornába való bejutásának a megelőzése. [12] Az átemelők sokasága miatt csak két reprezentatív helyszín megfigyelésével, értékelésével foglalkoztam, a Borsodszirákon és Boldván található átemelőkkel. A Borsodszirák község határában létesült átemelőnél (21. ábra) vas (II) klorid (FeCl2) tárolása, adagolása történik a szennyvízcsatornába. A vegyszert széleskörűen használják koaguláló tulajdonsága miatt, a víz szulfid tartalmának megkötésére.

21. ábra: A borsodsziráki 2/1 jelű átemelő [Saját fotó, 2014.03.05.] Helyszíni tapasztalatok: mint látható, az idegenek behatolását szögesdróttal ellátott kerítés akadályozza. A vegyszer maró és korrozív hatására a tartályon lévő jelzések hívják fel a figyelmet.

53 A kiömlés megelőzésére a következő védelmi intézkedéseket figyeltem meg: 

a tartály anyaga: a nagy sűrűségű polietilén a vegyszer savas hatásának és az időjárási viszonyoknak (napsugárzás, hőmérséklet változások, csapadék) jól ellenáll. Tehát természeti kölcsönhatásból adódó hibája, repedése nem valószínű.



a tartály lezárása: a tartály felső nyílására, csőkivezetéseire szerelt záró szerkezetek gátolják a vegyszer kijutását.



tartály megerősítése: a tartályra szerelt, merev fémrács szerkezet akadályozza meg a tartály deformációját és az abból adódható repedéseket.



a tartály kármentő edénybe helyezése: a tartály sérülése esetén a kármentő bizonyos mennyiségű kifolyt vegyszert vissza tud tartani a felszíntől.



a tartály raklapra helyezése: biztosítja a tartály felemelhetőségét (ha elszállításra kerül sor), és súrlódásmentes mozgathatóságát.



a tartály betonfelületre helyezése: a tartály részére külön, kiemelt betonfelület készült, melyet a létesítmény betonburkolata vesz körül, a kiömlő vegyszer talajba szivárgásának elkerülésére.

Lehetséges veszélyforrások: A tartály feltöltésekor, vagy az adagoló cső törésekor a kiömlő vegyszer könnyen rákerülhet az átemelő területét körülvevő talajra. Ugyanis a tartályt közvetlenül a kerítés mellé helyezték. Így a tartályt kívülről is könnyen meg lehet rongálni. A tartályt nagyobb betonfelülettel lehetett volna körülvenni. Az átemelők őrizetlenek. Szemrevételezésüket, állapotfelmérésüket csak a helyszínre vonulással lehet elvégezni. Kárelhárítási anyag raktározásra külön helyiség nem épült a területen. Az átemelők sérülékeny részei az antennák: az általuk továbbított jelek segítségével a telepről folyamatosan ellenőrizhető a szivattyúk és az adagolás üzemelése. A vagyoni károkozás is lehetséges, az akna-és csatorna fedőlapokat, vagy a tartályokat ellophatják. Idegenek belépését tiltó jelzés nincs kihelyezve. Mivel az átemelőt közűt mellé építették, akár gépjármű balesetek során is rongálódhatnak. A Boldva község határában létesült átemelőnél (22. ábra) vas (III) klorid (FeCl3) tárolása, adagolása történik a szennyvízcsatornába. .A vegyszert széleskörűen használják koaguláló tulajdonsága miatt, foszfor kicsapatásra és szagcsökkentésre.

54

22. ábra: A boldvai 1/2 jelű átemelő [Saját fotó, 2014.03.05.] Ennél

az

átemelőnél

a

borsodsziráki

átemelőhöz

hasonló

védőintézkedések,

hiányosságok figyelhetők meg. A telepen történő vegyszertárolás helyeinek, lokalizációs pontjainak ismertetése: a telepen nagy mennyiségben történik a helyben használt vegyszerek tárolása (fertőtlenítő, kondicionáló, tápanyagcsökkentő vegyszerek). Helyszíni tapasztalatok: 

az iszaptárolón a vegyszertárolás (13. ábra) az átemelőkhöz hasonló védelmek mellett történik (a kerítés és a betonfelület adott, a külön kiemelés hiányzik).



a vegyszeres helyiségben nagyobb és kisebb kiszerelésben (tartály, kannák) található fertőtlenítő, kondicionáló szer, különböző felhasználási célokkal.



az

iszapvíztelenítő

helyiségben

az

adagoláshoz

szükséges

mennyiségű

fertőtlenítő és kondicionáló szerek találhatók. 

a vegyszerek kiömlésének esetére minden tároló helyen lefolyók (23., 24. ábra) és vezetékek épültek ki az elkülönítésükre alkalmas gyűjtőhelyek irányába.



az egyik ilyen gyűjtőhely a földbe helyezett kármentő akna, mely a vegyszeres helyiséggel van összeköttetésben. Felső nyílásának környezete (25. ábra) kihasználatlanságra utaló jel. Ebből a telepi dolgozók pontos, óvatos munkájára lehet következtetni.

55

23. ábra: Csapadék elvezetés az iszaptárolón [Saját fotó, 2014.02.25.]

24. ábra: Kiömlött vegyszer elvezetési lehetősége a vegyszeres helyiségben [2014.02.25.]

25. ábra: A kármentő akna felső nyílásának környezete [Saját fotó, 2014.02.25.] A lokalizációs tervben az árvízi elöntés veszélyére is ki kell térni: az árvíz a legnagyobb területre kiterjedő havaria események közé tartozik. Ez esetben a védendő területek elhatárolására kell utasításokat adni.

56 8.5. A Kárelhárítási Műveleti Terv szükségessége A műveleti tervek a komplett tervek talán legfontosabb egységét alkotják. A tervek eddig értékelt részei minden lényegesebb információt ismertetnek a telep környezetével, üzemelésével és veszélyforrásaival kapcsolatban. Viszont nem esett szó a szükség szerint elvégzendő helyreállító intézkedésekről és megvalósításuk módjairól. Tehát a gyakorlatban, havaria esemény bekövetkeztekor ennek a fejezetnek az utasításai alapján kell elvégezni magát az üzemi kárelhárítást. Szennyeződések, balesetek megelőzésére tett védőintézkedések: a tervben fel kell sorakoztatni a fő szempontokat amellett, hogy a telep kialakítása elsősorban a szennyezés és balesetmentes, megbízható és biztonságos üzemeltetés figyelembe vételével történt. A technológiai elemek elhelyezésének, anyaghasználatának és szerkezeti kialakításának, a technológia helyes működését figyelő és szabályzó rendszer felépítésének elsősorban környezet és balesetvédelmi célokat kell szolgálniuk. A 7.2.2. fejezetrész a megbízhatóság, biztonság bővebb értékelését tartalmazza. 8.5.1. Műveletek leírása rendkívüli helyzetek esetén, javaslatok A műveleti tervben a rendkívüli helyzetek ismételt, de rövidebb bemutatásán túl, meg kell adni a károsodott tényezők helyreállítási utasításait, és részletekbe menően kell leírni a műveletek elvégzésének módszereit. Minden műveletnél egyértelműsíteni kell, hogy elvégzésükhöz

mekkora

létszám

szükséges,

esetenként

a

munkákhoz

kellő

szakképesítést is meg kell adni (pl. az elektronikai hibákat villanyszerelő javítsa ki, stb.). A felhasználandó kárelhárítási anyagokat, eszközöket és mennyiségüket is meg kell határozni. Áramszünet kiküszöbölése: A tervben meg kell adni az elektromos ellátás visszaállítására tett műveletek utasításait. Meg kell állapítani a telepen és az átemelőkben átmenetileg tárolható szennyvíz mennyiségét, mivel a terv szerint a megoldást a víz helyszínen tartása jelenti az áramszolgáltatás visszaállításáig. [12] Javaslat: a helyreállítás sürgős feladat, mert a változó vízmennyiségek miatt csak becsült időtartamok adhatók meg a szennyvíz tárolására. Aggregátorok elhelyezésével és beüzemelésével az esetleges áramkimaradás ideje alatt is biztosítható lenne a tisztító rendszer elemeinek működése. Ez abban az esetben

57 történhetne meg, ha az áramkimaradások bekövetkezésének valószínűsége indokolttá tenné az ilyen berendezésekre való beruházást. Tűzveszély elhárítás: a tervben meg kell adni a keletkezett tűz észlelésére, megszüntetésére, a személyzet és az üzemi létesítmények védelmére, a hatóságok riasztására vonatkozó utasításokat, eszközöket. Javaslat: a telepi dolgozók rendszeresen ellenőrizzék a tűzoltó készülékek azonnal bevethető állapotát, különösen a veszélyes időszakokban. A fűtőtestek működésekor azok közvetlen közelében ne tároljanak könnyen éghető, lobbanékony anyagokat, tárgyakat. Fokozottan figyeljenek az elektromos berendezések túlmelegedésére. Nyers szennyvíz kezelése rendkívüli szennyezés esetén (olaj, zsír, pH): a tervben olajszennyezések esetén az olaj visszatartási és leválasztási eljárásokat kell részletezni az olajmennyiség függvényében. Az ehhez szükséges eszközöket, és a veszélyeztetett technológiai elemeken végzendő védőintézkedéseket kell megadni. A szennyvíz kémhatásának megfelelően kell meghatározni a normális (semleges) pH visszaállításához szükséges anyagokat és mennyiségüket. Javaslat:

a

telepi

személyzet

folyamatosan

álljon

készen

ilyen

szennyezések

beérkezésére, még az esetek valószínűtlenségének ellenére is, figyelembe véve a várható üzemi és környezeti károk mértékét. Kiömlött iszap összegyűjtése, kezelése az iszapkiömlés helyének meghatározása után, ismételten meg kell adni a lokalizációs utasításokat, és ismertetni kell az iszap összegyűjtésére és elszállítására alkalmazott módszereket, eszközöket. Javaslat: a legkritikusabb hely a fölösiszap tároló körüli terület, az iszap talajba jutásának lehetősége miatt. Tehát érdemes folyamatosan figyelni a tárolóban lévő mennyiséget. Megtelése és kicsapása elkerülhető az iszapelvétel és víztelenítés gyakoriságának növelésével, a homokfogóra vezető túlfolyó dugulatlan állapotának ellenőrzésével. A rendszert érő árvízkárok elhárítása: a műveletek közül ez igényli a legnagyobb létszám, eszköz és anyagmennyiség bevetését. A tervben ismételt utasítást kell adni a lokalizációra, részletezni kell a víz eltávolítására, és az árvízmentesített terület tisztítására tett intézkedéseket, módszereiket és a szükséges eszközöket, a rendszer különböző

58 pontjain. Ugyanis az elöntés nem csak a telepet, hanem a szennyvízátemelőket is érintheti. [12] Javaslat: az üzemeltető folyamatosan kövesse nyomon a környező folyók vízmércéinek adatait (különösen árvízi készültség idején), és szükség esetén tájékoztassa a telepen dolgozókat a közelgő veszélyről, hogy felkészültségük a műveletek elvégzésére biztosítva legyen. Vegyszerek

kiömlésének

kezelése:

a

kiömlött

vegyszerek

környezettől

való

visszatartására alkalmazható módszereket már megismerhettük a lokalizációs tervből. Elsőként a kiömlés helyét kell meghatározni, melynek lehetőségei: 

vegyszeres helyiség



iszapvíztelenítő helyiség



iszaptároló



szennyvízátemelők

Minden

vegyszer

kiömlésénél

előírás

a

szennyezőanyagok

talajba,

talajvízbe,

csapadékcsatornába jutásának megelőzése. [12] Az összes vegyszerfajta esetében meg kell adni a szennyezett terület ártalmatlanításának módszereit, anyag és eszközigényét. A szennyező anyagok eltávolítására meg kell határozni a szállítási, elvezetési lehetőségeket, az elhelyezésre alkalmas gyűjtőhelyeket. Fel kell sorolni a munkák során viselendő védőeszközöket. Javaslat: a személyzet rendszeresen ellenőrizze, és biztosítsa, hogy a kiömlött vegyszerek ártalmatlanítására használható anyagok azonnal hozzáférhetők legyenek, a kívánt minőségben. A lefolyók és a kijelölt gyűjtőhelyek mindig legyenek alkalmasak a vegyszerek elvezetésére, befogadására. Rácsgép helyreállítása: a rács által leválasztandó durva szennyezők nem juthatnak tovább az őt követő lépcsőre. Ennek érdekében a terv részletezi: 

a hiba esetén beinduló vezérlő automatika működését,



a hibás alkatrészek javítására vonatkozó utasításokat

59 

a karbantartáshoz szükséges eszközöket, anyagokat és mennyiségüket, a karbantartás gyakoriságát



a gép felülvizsgálatának módját és gyakoriságát

Javaslat: időszakosan előfordul a rács túlterhelése, amely alkatrészeinek nagyobb mértékű kopását eredményezi, és a rácsszemét eltávolítást a csiga csak kézi rásegítéssel tudja elvégezni. Tehát működtetéséhez ajánlott a folyamatos felügyelet. Emellett a személyzet mindig biztosítsa a gép megfelelő működéséhez szükséges körülményeket. Homokfogó helyreállítása: ez az eljárás nem szerepel a kárelhárítási műveletek között, valószínűleg a rendkívüli helyzet kialakulásának kis valószínűsége miatt. Javaslat: a személyzet folyamatosan ellenőrizze a levegőztetett térbe leülepedett, levegőztetést zavaró homokmennyiséget. A zsomp szippantásakor ügyeljenek arra, hogy a sűrű víz-uszadék elegy ne kerüljön a vegyszeres helyiség padlójára és a lefolyóba, így elkerülhető a kármentő telítődése. Biológiai tisztító helyreállítása: a tervnek tartalmaznia kell a levegőztető tér rendellenes jelenségeinek észlelési lehetőségeit, a megszüntetésükre alkalmazott módszereket (a tisztító berendezéseinek állítási lehetőségei, a leürítés módja, a vízbe adagolandó anyagok és mennyiségük), a szükséges karbantartási és csere munkálatok utasításait, nem elhárítható hibák esetére az értesítendő hatóságokat, gyártókat, szervizeket. Javaslat: a vezérlő helyiségben legalább egy személy folyamatosan figyelje a levegőztető, keverő rendszerek működésének visszajelzéseit. A vízfelszín folyamatos figyelése is szükséges lehet. Ezt a feladatot megkönnyítené egy külön helyiség kialakítása, közvetlenül az eleveniszapos medence mellett, ahol megfigyelés céljából, a személyzet egy tagja folyamatosan tartózkodhatna. Biztonsági kamera felszerelésével is figyelhető lenne a műtárgy, így a medence körül, vagy a hídon tartózkodó személyzeti tagok is biztonsági felügyelet alá kerülnének. A személyzet fokozottan ügyeljen a szükséges anyagok, eszközök mindenkori meglétére, azonnali hozzáférhetőségére. Egy esetleges havaria helyzet bekövetkezése előtt indokolt lehet meghatározni a leürítési lehetőséget. Ez hatósági engedéllyel lehetséges: a rendkívüli állapot kialakulása után történő egyeztetések időbe telnek, amely alatt a károk mértéke tovább növekedhet. [12]

60 Utóülepítő helyreállítása: a tervben meg kell adni az iszappal kapcsolatos problémák észlelési lehetőségeit, a recirkulációs szivattyúk javítására, cseréjére vonatkozó utasításokat, a megfelelő minőség és mennyiség

visszaállítására alkalmazható

eljárásokat (recirkuláció állítási lehetőségei, iszapelvétel), a hozzájuk szükséges eszközöket. Nem elhárítható hiba esetén az értesítendő hatóságokat, gyártókat, szervizeket. Javaslat: az utóülepítők problémáinak nyomon követése történjen egyidejűleg a levegőztető tér megfigyelésével, azok folyamatos egymásra hatásai miatt. Iszapvíztelenítő helyreállítása: ez az eljárás nem szerepel a kárelhárítási műveletek között, valószínűleg a rendkívüli helyzet kis valószínűsége miatt. Javaslat: az iszapprés helyreállítására a rácsgépéhez hasonló utasításokat lehet megadni (hiba észlelés, javítás, karbantartás, felülvizsgálat, stb.). Javaslom az iszapprés működésének ellenőrzését a használaton kívüli napokon is, hogy esetleges hibája ne akkor derüljön ki, amikor már iszapelvételre van szükség a tárolóból. Fertőtlenítés helyreállítása: a tervnek tartalmaznia kell a tartálysérülés helyreállítására, a megfelelő hypo adagolás visszaállítására tett intézkedéseket, az adagoló berendezés javítási, karbantartási utasításait, szükség esetére gyártójának nevét és elérhetőségét. Javaslat: a hypos hordó megközelítését, feltöltését és mozgatását a személyzet kellő óvatossággal végezze, így annak sérülése könnyen elkerülhető. Fokozottan ügyeljenek a vegyszeres helységben lévő hypo utánpótlás meglétére, a tisztított vízhez adagolt hypo megfelelő mennyiségére. TFH fogadás helyreállítása: a tervnek meg kell adnia a TFH aknából történő feladás visszaállítására vonatkozó utasításokat, nem elhárítható hiba esetére az értesítendő szervíz elérhetőségét. Javaslat: a személyzet időszakosan ellenőrizze, biztosítsa a szabadban lévő fogadó rács tiszta, tömítetlen és korróziómentes állapotát és az aknában lévő feladószivattyú működését. Nagyobb esőzések idején a szivattyú üzemelése fontos, mert az iszaptárolóra hulló csapadék egy része TFH aknába vezetődik. [12]

61 Átemelők helyreállítása: a tervben ismertetni kell az átemelők áramkimaradásakor teendő intézkedéseket. Javaslat: az áramkimaradáson kívül is előfordulhatnak hibák, üzemzavarok. Az üzemeltető gondoskodjon az átemelők állapotának időszakos ellenőrzéséről. Hiba esetén végeztesse el a szivattyúk, csővezetékek minél hamarabbi javítását vagy cseréjét, illetve karbantartását. A vegyszeradagolással kombinált átemelőknél indokolt lehet a kerítések felújítása, magasítása. Célszerűnek tartanám jól látható „Idegeneknek Belépni Tilos!” jelzések elhelyezését, valamint a veszély esetén hívható telefonszámok feltüntetését. Balesetek kezelése: tervnek személyi sérülések esetére a sérült azonnali ellátására, a szükséges

eszközökre,

és

az

értesítendő

személyekre/hatóságokra

vonatkozó

információkat kell megadnia. Javaslatok a sérülések elkerülésére: 

a dolgozók mindig biztosítsák a telepen való biztonságos és akadálymentes közlekedést.



a gépi rács kezelésekor/karbantartásakor mindig győződjenek meg a gép kikapcsolt, áramtalanított állapotáról.



a homokfogó körüli közlekedés, a rajta végzett karbantartási munkák, a gömbcsapok

állítása

mindig

fokozott

óvatossággal,

a

tervben

előírt

védőfelszerelések használatával történjenek. 

a levegőztető medence és az utóülepítők körüli/feletti közlekedés fokozott óvatossággal történjen, a hídon való átjárások során mindig ellenőrizzék a hidak, korlátok megfelelő szerkezeti állapotát. A levegőztető és keverő rendszer javítását csak a rendszer leállítása után, az előírt védőeszközökkel végezzék.



az iszapprés kezelésekor/karbantartásakor mindig győződjenek meg a gép kikapcsolt/áramtalanított állapotáról.



vegyszerek használatakor/átfejtésekor kerüljék a vegyszerekkel való érintkezést, használják az előírt védőfelszereléseket.



a korlát nélküli tároló aknákat (pl. TFH, tisztavíz átemelő) csak fokozott óvatossággal közelítsék meg.



a

csatornák

történjenek.

karbantartásakor

végzett

földmunkák

fokozott

óvatossággal

62 Lehetőség szerint minden karbantartás, hibaelhárítás helyszínén tartózkodjon egy megfigyelő személy, aki személyi sérülés esetén az ellátást vagy a segítséghívást azonnal el tudja végezni. Rendkívüli időjárási viszonyok kezelése a tervnek tartalmaznia kell a rendszer elemeinek üzemeltetéséhez, működéséhez szükséges hőmérsékleti viszonyok, csapadékviszonyok biztosítására teendő intézkedéseket. Javaslatok: forró nyári időszakban a szagemisszió és a biológiai folyamatok kontrollálása nagyobb felügyeletet igényel. Hideg téli időszakokban a mechanikus berendezések, a műtárgyak jégkárainak megelőzésére, az utak járhatóságára kell fokozottan figyelni. Csőtörések helyreállítása: a tervben részletezni kell a károsodott cső kiemeléséhez, és az új/javított cső visszahelyezéséhez végzett földmunkákat. A kiemelt föld minőségének függvényében (változatlan állapotú vagy károsodott talaj) meg kell adni a kívánt minőségű visszatöltésre, illetve (betonhulladék keletkezése esetén is) az elszállításra és elhelyezésre vonatkozó utasításokat. Javaslatok: a földmunkák elvégzése során az óvatos munkavégzés mellett fokozottan ügyelni kell arra, hogy a károsodott cső, és a szennyezett talaj környezetében, a csatornarendszer még sértetletlen részeit ne érje károsodás, további talajszennyezés ne történjen. A műveleti terv kapcsán fontos megemlíteni, hogy ezidáig a boldvai telepen említésre méltó káresemények nem történtek. Ezért a műveletek, azok létszám, anyag- és eszközigényének

meghatározása

csak

elméleti

úton

lehetséges.

A

műveletek

részletesen, szakszerűen ki lettek dolgozva, gyakorlati tapasztalatok hiányában, kiegészítést csak ritkán igényelnek. Ez természetesen előnyös, a telep eddigi megbízható üzemelését jelenti. Saját megfigyeléseim alapján az üzemeltetési szabályzat előírásainak maradéktalan

betartását

tartom

fontosnak.

Folyamatos

felkészültséggel,

megfigyelésekkel, ellenőrzésekkel, óvatos és körültekintő munkavégzéssel tovább csökkenthető a rendkívüli helyzetek kialakulásának veszélye.

63 8.5.2. A kárelhárítási műveletek utómunkálatai A műveletek sikeres elvégzése azt jelenti, hogy az üzem és a környezet eredeti állapotának

visszaállítása

megtörtént.

Azonban

a

további,

normális

üzemrend

tarthatósága érdekében, a tervben az alábbi utómunkák elvégzését kell kiemelni: 

hulladék eltávolítás: valamennyi művelet hulladékok keletkezésével jár. Ez esetben meg kell állapítani a keletkezett hulladék veszélyességét és ennek függvényében az elhelyezésre, kezelésre alkalmazandó eljárásokat.



a műveletek dokumentálása: a tervben utasítást kell adni az elvégzett műveletek leírására, a leírás tartalmi elemeire. Ezek a dokumentációk nagy segítséget nyújthatnak a jövőbeni hasonló veszélyhelyzetek kialakulásánál: a műveletek gyorsabban és hatékonyabban végezhetők el a leírás és a gyakorlati tapasztalatok alapján. Továbbá az események okai, körülményei is a dokumentációk alapján vizsgálhatók ki.

8.6. Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározásának szükségessége [12] A műveleti terv utasításaiból jól látható, hogy az üzemi kárelhárítás legfőbb igényét a szükséges

anyagok

és

eszközök

megléte

jelenti,

a

kárelhárítás

felelőseinek

felkészültsége mellett. Ezért a tervnek fontos részét képezi az anyagok és eszközök tárolási helyeinek, módjainak, és a tárolandó mennyiségek meghatározása. A kárelhárítási anyagok és eszközök az alábbiak szerint csoportosíthatók: Szennyezőanyag ártalmatlanítási anyagok és eszközök: a tervnek tartalmaznia kell azon anyagok, eszközök mennyiségét, kiszerelését, melyek alkalmasak: 

az olajos, zsíros szennyezések leválasztására (pl. perlit)



a szennyvíz megfelelő kémhatásának visszaállítására (pl. mészpor)



a talajba került vegyszerek semlegesítésére (pl. mészpor)



a betonfelületre került szennyezések fertőtlenítésére (pl. háztartási hypo)



nagyobb mennyiségű víz vagy iszap szivattyúzására



a használandó anyagok kimérésére, adagolására (pl. kanalak, edények)

64 Lokalizációhoz szükséges eszközök: meg kell adni azon eszközöket és mennyiségüket, melyeket a szennyezők környezettől való visszatartás, és a szennyezett terület lehatárolása érdekében kell felhasználni (pl. homokzsákok, jelzőszalagok). Földmunkákhoz

szükséges

eszközök:

bizonyos

rendkívüli

helyzetekben

(pl.

csatornahálózat sérülése, árvízi elöntés) kézi erejű földmunkák elvégzésére van szükség, melyekhez a szükséges eszközöket és mennyiségüket ismertetni kell (pl. ásók, lapátok) Szállításhoz szükséges eszközök: fel kell sorolni azt a gépjármű állományt, mely a szennyvíz, a kitermelt föld, a kisebb tároló eszközök, a vegyszerek és az iszapok lerakás helyére való szállításához szükséges (pl. szippantó kocsi). Tároláshoz szükséges eszközök: meg kell adni az elszállítandó anyagok ideiglenes tárolására használható, különböző térfogatú gyűjtőeszközöket és mennyiségüket (pl. konténer). A kárelhárítási anyagok/eszközök raktározása: a terv tartalmazza azokat az utasításokat, melyek: 

az anyagok és eszközök tárolási helyére



meglétüknek, sértetlenségüknek nyomon követésére



hiba esetén helyreállításukra



karbantartásukra,



az elfogyott, tönkrement eszközök utánpótlásaira és forrásaira vonatkoznak.

Helyszíni tapasztalatok: a fenti anyag és eszközigény kielégítése több forrásból történik: 

a telepi raktár alkalmas szinte az összes anyag és eszköz rendszerezett tárolására, melyek a kívánt minőségben bármikor hozzáférhetők. Ennek érdekében mindig fontos a raktár megfelelő lezárását, védelmét biztosítani.



a gépjárművek a településen, az üzemeltető gépjárműparkjában megtalálhatók. Üzemkész állapotuk biztosításához folyamatos karbantartást igényelnek.

65

9. ÖSSZEFOGLALÁS 9.1. Összefoglalás Szakdolgozatom megírásához olyan témát választottam, amely világszerte, így Magyarországon is élénken foglalkoztatja mind a környezetvédelmi szakembereket, mind a lakosságot. Munkám során felhasználtam a helyszíni szemléken tapasztaltakat, a rendelkezésemre

bocsátott

dokumentációkat,

a

hatályos

jogszabályokat

és

a

szakirodalmat. Az elemzések elvégzése, és a vizsgálati eredmények értékelése során az alábbi következtetésekre jutottam. A közelmúltban végzett ipari és mezőgazdasági tevékenységek olyan következményekkel jártak, melyek megkövetelik a jelenlegi környezeti állapotok további romlásának megállítását, a javítására szolgáló intézkedések szakszerű megtervezését és elvégzését. Ennek a folyamatnak szerves részét képezi az üzemi kárelhárítási tervek elkészítése, mert a jelenlegi állapotok kialakulásában a szennyvíztisztító és elvezető rendszerek hibái, hiányosságai is szerepet játszottak. A rendszerek helyreállításán túl a rendkívüli helyzetek kezelésére is fel kell készülni. A tervek megléte, és utasításainak ismerete nélkül, a veszélyhelyzetek észlelői valószínűleg tanácstalanul, szervezetlen módon próbálnák meg a hirtelen jött havaria helyzeteket megszüntetni. Ezzel a környezetszennyezés valószínűsége többszörösére növekszik. Azonban a fennálló problémák ismeretében elmondható, hogy hazánkban a kommunális szennyvizek helytelen kezelése, és a kistérségi szennyvíztisztító rendszerek havaria eseményei sokkal kisebb mértékben járultak hozzá a mostani vízminőségi helyzethez, mint például a kezeletlen ipari szennyvizek elvezetése vagy a magas tápanyagtartalmú műtrágyák felhasználása. Boldván egy jól működő, megbízható egységekből álló üzemet és tisztítási technológiát ismerhettem meg. Meggyőződtem róla, hogy az üzemvezető és a telepi személyzet a kellő hozzáértéssel, felkészültséggel és felelősségteljesen végzik a telep üzemeltetését, melyhez minden erőforrás rendelkezésre áll. A telep veszélyforrásait, a havaria helyzetek lehetőségeit vizsgálva megállapítottam, hogy valamennyi ilyen helyzet igen csekély valószínűséggel következhet be, sőt, a személyzet

66 elmondása alapján még egyáltalán nem fordult elő. Ez főként az eddig felsorolt okokból, illetve a szennyező komponensek közel állandó értékeiből, és a technológia viszonylagos egyszerűségéből következik. Ez azonban nem jelenti a folyamatos felkészültség és az üzemi kárelhárítási terv alaposságának elhanyagolhatóságát. A megfelelő tervek elkészítéséhez szükséges előírásokat,támpontokat a jogszabályok és irányelvek tartalmazzák A terv minden tartalmi és formai követelménynek eleget tesz. A legfontosabbnak azt tartom, hogy minden lehetséges havaria esemény megszüntetésével ugyanolyan részletességgel foglalkozik, tapasztalati és elméleti alapokra építkezve. Tehát kijelenthetem, hogy a boldvai kistérségi szennyvíztisztító telep biztonságos és környezetbarát működése az üzemi kárelhárítási tervvel kellően biztosított. 9.2. Summary In carrying out the researches and evaluation of research results brought me to the following conclusions: The recent industrial and agricultural activities have such consequences, which require proper planning and carrying out of measures to further improve the current environmental conditions. Important part of this process is the preparation of the operational remediation plans, because in the current state of the sewage and drainage system failures and shortcomings have played a role. So in addition to the restoration of systems, people must be prepared to deal with abnormal situations. Without these plans and instructions the hazard’s detectors will probably be clueless and they will try to correct the sudden wreck situations a disorganised way, so that the probability of multiple pollution increases. Knowing the existing problems can be said, that in our country the poor management of municipal wastewater and the emergency events of the sub-regional waste water system are much less contributed to the current water quality situation than for instance the untreated industrial wastewater drainage or the usage of high-nutrient fertilizers. Based on my research it is due to the right operation of the wastewater treatment plant in Boldva as well. In Boldva I met a well-established plant and reliable cleaning technology. I ascertained, that the plant manager and the plant personnel are operating the plant with the sufficient competences, capacity and responsibility, to which all the resources are available.

67 Examining the potential of plant sources of risks and emergency situations, I found that such a situation can occur with a very low probability, in fact based on the staff said it have not occurred yet. This mainly follows from the above mentioned reasons, from the nearly constant value of the polluting components and from the simplicity of the technology. However this does not meant that the continuous preparedness and the accurate remediation plan are insignificant. Specifications and reference points required to create the right plans are included in the laws and directives. The plan meets all content and format requirements. I consider the most important, that the plan deals with the evaluation of all emergency situations equally, based on theoretical and empirical knowledge. I can conclude, that the sub-regional waste water treatment plant operates safe and environmentally secured by the damage control plan.

68

10. IRODALOMJEGYZÉK [1] Takács J.: Szennyvíztisztítás c. tantárgy keretein belül tartott előadás, Miskolc, 2012 [2] Öllős G. (1994): Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése I. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994) [3]

http://www.vkkt.bme.hu/feltoltesek/2011/03/vbk_szennyviz1.pdf,

letöltés

időpontja:

2013.09.15. [4]

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch04s02.html,

letöltés időpontja: 2014.04.20. [5] Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása (Miskolc, 2014) [6] B. Szabó L., Bertalan L., Katona E., Kádár I., Kőszegi T., Major P., Simonfai Gy., Szotyori P. (1984): Vízminőségi kárelhárítás kézikönyve (Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet, Budapest, 1984) [7]

http://www.kdvvizig.hu/index.php/vedekezes/vizminosegvedelem/281-vizminosegi-

karelharitas, letöltés időpontja: 2014.05.12. [8] Boldva község Vízkárelhárítási-Védelmi Terve (Készítette: Aquaprofit Zrt., 2011) [9]

2-6

Sajó

a

Bódvával

vízgyűjtő

alegység

Vízgyűjtő-gazdálkodási

Terve

(http://vizeink.hu/files3/2_6_Sajo_a_Bodvaval_VGT.pdf, letöltés időpontja: 2014.03.26.) [10] Zákányi B.: Feltárás és Monitoring c. tantárgy keretein belül tartott előadás (Miskolc, 2012) [11] A Magyar Kormány 90/2007 (IV.26.) rendelete a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről [12] Boldva Községi Szennyvíztisztító Telep Vízminőségi Üzemi Kárelhárítási Terve (Készítette: ODRA 2000 Bt., 2011) [13] http://www.oms.hu/page1.html, letöltés időpontja 2013.09.17.

69 [14] Boldva Községi Szennyvíztisztító Telep Önellenőrzési Terve (Készítette: ODRA 2000 Bt., 2011) [15] Szennyvíz vizsgálati jegyzőkönyvek (Készítette: Borsodvíz Zrt., 2012) [16]

Környezetvédelmi

és

Vízügyi

Minisztérium

28/2004

(XII.25.)

rendelete

a

vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól [17] Boldva Községi Szennyvíztisztító Telep Vízjogi Üzemeltetési Engedélye (határozat ügyiratszáma: 613-4/2011) [18] Fogarasi K.: Szakigazgatási ismeretek c. tantárgy keretein belül tartott előadás, (Miskolc, 2012)

70 11. MELLÉKLETEK 11.1. Emlékeztető Készült: a Boldvai Szennyvíztisztító Telep üzemi kárelhárítási tervének értékelése tárgyában, a telep 2013.09.18.-án megtartott bejárásáról. A bejáráson részt vettek: Üzemeltető részéről: Vanczák Zoltán üzemvezető Hajas Dezső szennyvíztelep kezelő A szakdolgozat készítője: Székesi Zoltán Előzmények: A szakdolgozat keretében, Székesi Zoltán készíti a Boldvai Szennyvíztelep üzemi kárelhárítási tervének értékelését. A Üzemeltető rendelkezésére bocsátotta a szennyvíztisztító mű vízjogi üzemeltetési engedélyét. A szakdolgozat készítésének keretében került sor a szennyvíztisztító mű és szennyvízcsatorna hálózat helyszíni szemléjére/bejárására. A szemlén a szennyvíztisztító mű kezelője részletesen ismertette a tisztítási technológiák működését, az alkalmazott üzemeltetési rendet/beavatkozásokat, az üzemi tapasztalatokat különös tekintettel a haváriás események esetleges elfordulására. A bejáráson fénykép dokumentáció készült. Jelenlévők a szennyvíztisztító mű megtekintését követően az alábbiakat állapították meg: A szennyvíztisztító mű kezelői: összesen 6 fő, munkaidejük munkanapokon 8 óra (700 – 1520), a hétvégi és ünnepnapokon 1 fő van szolgálatban. Általános megállapítások: - a szennyvíztisztító telep területe kerítéssel körülhatárolt, vagyonvédelme biztosított. - a riasztó berendezés nincs telepítve, kutyás őrzés van. - a telep Boldva, Borsodszirák, Damak, Hangács, Nyomár, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos és Ziliz települések szennyvizeit és a környező települések folyékony hulladékát fogadja. - a szennyvíztelephez a Mátyás király út végétől induló, föld burkolatú bekötő/szerviz út vezet, a szennyvíztelep az út bal oldalán, a Bódva folyó bal partján helyezkedik el. - a szennyvíztelep műtárgyai a terepszint fölé kiemeltek, a szennyvíz - technológiai műtárgyak (beton medencék) az épületen kívül, míg a gépészeti és elektromos

71 berendezések egy része (pld. kompresszorok, irányítás technika) épületen belül helyezkednek el. - a telep területén csapadékvíz elvezető árok a kezelő épület mellett, a bevezető földút irányában került kiépítésre. A telep területén az esővíz a zöld felületeken a talajba szivárog. - a tisztított szennyvízhez hypo adagolási lehetőség van, - a telep szippantott szennyvizet/települési folyékony hulladékot fogad, a beszállítás 1 db. 5 m3-s szippantó kocsival történik, a beszállítást a kezelők végzik. -

a telepet 6 fő kezelő üzemelteti, folyamatos munkaidőben, a személyzet szolgálati mobiltelefon készülékkel el van látva. A telep telefonszáma: 30/299-7651

- a szennyvíztelep kezelő épületében öltöző, mosdó és WC helyiség található. - a kezelő rendelkezésére állnak az üzemeltetéshez szükséges műszaki eszközök, felszerelések. - a telepeken éjszakai ügyelet nincs. A telepen az áramkimaradást hang, vagy fényjelzés nem jelzi. - a

települési

szennyvízrendszeren

44.

db

közterületi

átemelő

üzemel.

A

szennyvízátemelőknél 1+1 db szivattyú üzemel felváltva (szükség szerint együtt), a műtárgyaknál vésztúlfolyó nincs kialakítva. - A telep területén saját kút nincs kialakítva. - gázcsatlakozás nincs kiépítve. - a szennyvíztelepen a fűtés elektromos fűtőberendezésekkel van megoldva. - a szennyvíztisztító épületében kézi tűzoltó készülékek találhatók. - a telepeken a munkavédelmi, tűzvédelmi és a higiénés előírásokat az Üzemeltetőnél alkalmazott általános érvényű szabályzatok tartalmazzák. - a szennyvíztelep üzemeltetése a szennyvíztelepi technológia tulajdonosa által kiadott üzemeltetési/kezelési utasítás szerint történik. A szennyvíztelep vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. - a szennyvíztelep a Sajó folyó vízgyűjtőjén fekszik. - A gépi iszap víztelenítés szakaszosan üzemel. A gépházban 25 l-s műanyag kannában folyékony polielektrolitot tárolnak, amelyet a vegyszeradagoló berendezés segítségével a fölösiszaphoz kevernek. A vegyszerbekeverés az iszaprés tartályában történik. Évi adagolt vegyszermennyiség: kb. 600 kg/év. Fölösiszap mennyiség: kb. 140 m3/hét. - a zeolit/mészpor adagolás: a rácsszeméthez adagolják a szaghatás megszüntetése érdekében, tárolt mennyiség a raktárhelyiségben, 50 kg-s műanyag zsákokban. -

fertőtlenítéshez rendszeresített vegyszer: hypó, adagolása a tisztított szennyvízhez történik, a nyári időszakban.

72 - a telepekre érkező szennyvíz mennyiségének meghatározása és indukciós szennyvíz mennyiség mérő alapján történik. A nyers és a tisztított szennyvíz minőségét önellenőrzés keretében ellenőrzik. A tisztított szennyvíz mintavételi hely a tisztított víz átemelő akna. - Beérkező átlagos szennyvízmennyiség: kb. 550-600 m3/d. - a települési szennyvízelvezető rendszer alapvetően gravitációs üzemű 44 db közterületi átemelővel. - a nyers szennyvíz 2 db. nyomóvezetéken érkezik a szennyvíz technológia első technológiai elemébe. - a tisztított szennyvíz nyomott vezetéken jut a Sajó folyóba, bal parti beömléssel. - a tisztított szennyvíz beömlésnél a meder burkolt. - a szennyvíztelep környezete rendezett, a területen szennyezésre utaló nyomok nincsenek. - a telepen tisztítószereket (mosogatószert, szappant, stb..), klórmeszet és hypót tárolnak. A tisztítószerek tárolása a kezelő helyiségben, míg a mészhidrát tárolása a raktárban történik. - Mészhidrát adagolása a nyers szennyvíz alacsony pH-ja esetén, kézi beszórással történik a szennyvíz technológia első műtárgyában. - A rácsszemét eltávolítása gépi tisztítású rácson történik. A keletkező rácsszemét mennyisége kb. 300 l/hét. A rácsszemét tárolása a vegyszeres helyiségben elhelyezett 120 l-s műanyag kukákban történik. - a rácsszemét Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Centrumában kerül elhelyezésre. - a telep 1 db. 400 V, (3 fázis) elektromos betáplálással rendelkezik, egy fázis kiesése esetén a szivattyúkat újra kell indítani, három fázis kiesésénél a betáplálás automatikusan újraindul, illetve a szennyvíztelep előtt lévő elosztó szekrény lévő főkapcsoló bekapcsolásával újraindítható. Az áramkimaradások nem gyakoriak, rövid idejűek, a szennyvíztisztítási technológia üzemszerű működtetésében nagyobb problémát nem okoznak. A telepen mobil áramfejlesztő nincs elhelyezve. A trafó a telep délnyugati sarkánál található. - a szennyvíztelepi technológia 10-12 óra időtartamú áramkimaradást károsodás nélkül elvisel. Ezt az időtartamot meghaladó áramkimaradás esetén szükség mobil áramfejlesztő berendezések üzembeállításáról gondoskodni (szivattyú és a levegőztető rendszer működtetése). - a

szennyvíztelep

épületében

légkompresszorok

üzemelnek,

a

berendezések

üzemeltetése/karbantartása szennyezéssel nem jár. A berendezések az épületben kerültek elhelyezésre.

73 - a telepen szennyvízfogadás/tisztítás során vízminőségi haváriát okozó káresemény ez idáig nem fordult elő. Amennyiben a kibocsátott szennyvíz a nem megfelelő minősége miatt a befogadóba nem vezethető be, úgy a szennyvizet a műtárgyakban lehet időlegesen tárolni. - a szennyvízelvezető rendszeren az üzemeltető folyamatosan végez csatorna karbantartási/tisztítási tevékenységet. - kárelhárítási anyagok eszközök (tisztítószerek, lapát, seprű, jelzőszalag, műanyag zsák, védőfelszerelés stb..) tárolása – korlátozott mennyiségben – a szennyvíztisztító épületében, zárt helyiségben megoldott. - a tisztított szennyvíz bevezetés EOV koordinátái: EOV X= 318 627; EOV Y= 778 625

Vízgazdálkodási adatok: -

a szennyvíztelep vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik

- a szennyvíztelep a település D-i részén, a 012/5 hrsz. ingatlanon létesült, a szennyvíztelep távolsága lakóingatlanoktól kb. 1000 m. - a szennyvíztelep a terepszinttől kiemelt, a műtárgyakat árvízi elöntés nem fenyegeti. - a telep EOV koordinátái: X= 319 584, Y=779 492 - a rendszer tisztítási névleges kapacitása: 1000 m3/d - a szennyvízcsatorna hálózat gravitációs üzemű 44 db közterületi átemelővel. - jelenlegi csatornabekötések aránya: az összes ingatlan kb. 80,0 %-a - a telepen tárolt eszközök, vegyszerek: polielektrolit, zeolit, hypó, szappan, ultra, kefe, lapát, seprő, egyéni eszközök, vödör. - a telepen a vízellátás a települési rendszerről, lecsatlakozó-kifolyóval ellátott vízaknából történik, a felhasznált vízmennyiséget mérik. - a telepre szippantott szennyvíz beszállítás van - a szennyvíz átlagos mennyisége: 550-600 m3/d - a rácsszemét átlagos mennyisége max.l/hét.

Jelenlévők a szennyvíztisztító mű megtekintését követő szakmai konzultáció során az alábbiakat rögzítették: Üzemeltetés, vízjogi engedélyezettség - a szennyvízelvezető/tisztító rendszer üzemeltetését az Önkormányzattal megkötött ’Bérüzemeltetési Szerződések’ alapján az Üzemeltető végzi. - a szennyvíztelep ’Üzemeltetési Szabályzata’ az Üzemeltetőnél kidolgozásra került.

74 - a szennyvízelvezető/tisztító rendszer vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.

A kezelő munkaköri feladatai/tevékenysége a szennyvíztelepen: - a szennyvíztelepen állandó személyzet nem tartózkodik, az üzemeltetést/karbantartást 6 fő kezelő/karbantartó személy végzi, 8 órás munkaidőben. A kezelők hét közben 22,00 óráig, és hétvégén, illetve ünnepnapokon 6,00-22,00 óráig készenléti szolgálatot adnak. - a kezelők végzik az üzemépületek és környéke takarítását, gondoskodnak a szennyvízrácsok tisztításáról, a rácsszemét tárolásáról, elszállításáról. - A kezelők végzik a gépházak és az átemelő szivattyú üzemszerű működésének az ellenőrzését. - a kezelő vezeti az üzemnaplókat, rögzíti ez előírt adatokat. - a kezelők végzik a szennyvíztelepek berendezései folyamatos üzemeltetését és karbantartását a szennyvíztisztítási technológiára, a gyártó által összeállított ’Kezelési Karbantartási Utasításnak’ megfelelően., - a kezelők gondoskodnak a telepen rendszeresített tisztítószerek tárolásáról, jelzik felettesüknek a kárelhárítási célú anyagok/eszközök pótlási-szükségességét. A kezelő közvetlen felettese a művezető. - a kezelők részt vesznek a kárelhárítási tevékenységben feletteseik irányítása alatt.

A szennyvíztelepen működő haváriás esemény figyelő/ellenőrző tevékenység:

- a kezelők ellenőrzik a vagyonvédelmi rendszerek (eszközök/berendezések) műszaki állapotát, sértetlenségét, - a

kezelők

a

szennyvíztelepeken

figyelik

a

beérkező

szennyvíz

állapotát

(szemrevételezés alapján – szag, állag, habzás, szín, stb.), a telep berendezéseinek üzemszerű működését, közreműködnek a rácsszemét és az iszap elszállításánál, - áramszünet esetén a kezelők tartanak közvetlen kapcsolatot az ÉMÁSZ Nyrt. diszpécser szolgálatával, visszakapcsolják a fáziskiesés miatt leállt elektromos berendezéseket, teljes áramkimaradás esetén értesíti az Üzemeltető Központi Diszpécser Szolgálatát, - a kezelők a települési szennyvízcsatorna hálózatokon ellenőrzik a rendszer működését, figyelik a haváriás események (pld. csőtörés, szivattyúleállás, dugulás stb.) bekövetkezését, gondoskodnak, illetve közreműködnek a rendszer hibái elhárításában,

75 - a kezelők a bekövetkező káreseményekről munkaidőben (rendes műszak alatt) értesítik az üzemvezetőt (aki a további feladatokat részérükre meghatározza), míg munkaidőn kívül az Üzemeltető Központi Diszpécser Szolgálatát.

Általános biztonsági előírások/rendkívüli események kezelésére vonatkozó általános előírások: - rendkívüli esemény (katasztrófa, terrortámadás, stb.) esetén az Üzemeltető. ide vonatkozó „Rendkívüli események és vészhelyzetek kezelése” című szabályzatában, valamint a Kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. - a szennyvíztelepen idegen személyek nem tartózkodhatnak, a telep kapuját állandóan zárva kell tartani. - a dolgozó, akinek a munkaideje lejárt, az üzem területén csak művezetői engedéllyel, vagy üzemzavar elhárítása esetén tartózkodhatnak, melyről a központi diszpécsert értesíteniük kell, - munkaidőn kívül az üzem területére csak ellenőrzési jogosultsággal rendelkező társasági személyek léphetnek be, - rendkívüli hatósági ellenőrzés esetén a művezetőt, divízióvezetőt azonnal értesíteni kell. - munkaidőben

érkező

idegen

személyek

csak

a

művezető

engedélyével

tartózkodhatnak a szennyvíztelep területén.

Jelenlévő az üzemi kárelhárítási tervben, az alábbi haváriás események szerepeltetéséről állapodtak meg: - áramkimaradás - technológiai elemek üzemkiesése - olaj megjelenése a szennyvízben - a tisztítási technológiai folyamatoknál bekövetkező, szokványostól eltérő jelenségek - biológiai medence meghibásodásai - mechanikai utótisztítás során előfordulható meghibásodások - fertőtlenítéshez szükséges vegyszeradagoló meghibásodása - TFH fogadás kiesésének okai - mérgezőanyagok, kritikus pH érték megjelenése - nagymennyiségű iszap kiömlés - csőtörés

76 - rács meghibásodása - köztéri átemelők meghibásodása - rendkívüli időjárás - baleset, személyi sérülés - tűzveszély - árvízi elöntés

Az emlékeztetőt összeállította: Székesi Zoltán Készült: 2014.05.10.

77

Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném hálámat kifejezni mindazoknak, akik gyakran munkaidejükből feláldozva, javaslataikkal és tanácsaikkal végig segítették munkámat. Nélkülük e szakdolgozat nem készülhetett volna el. Köszönöm

konzulenseimnek,

Takács

Jánosnak

és

Szabó

Lászlónak

szakmai

észrevételeiket. Köszönöm a telep ügyvezetőjének, Vanczák Zoltánnak, hogy lehetővé tette számomra a helyszíni vizsgálatok elvégzését. Külön köszönet jár a telep műszaki vezetőjének, Hajas Dezsőnek, aki üzemlátogatásaimat végigkísérte, és megosztotta velem az elmúlt évek üzemeltetési tapasztalatait.

2014. 05. 09.

Székesi Zoltán Környezetmérnöki alapszak .........................................