SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 2015. június 2. „STRATÉGIA 2014” KONZORCIUM

1

2015.06.03.

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

A munka keretei › A munka outputjai

› Stratégia 2014-2023 › Program 2014-2017

› A munka főbb lépései

2

› Felülvizsgálat: helyzetfeltárás és megalapozó vizsgálatok

2014. november

› Stratégia és Program egyeztetési változat készítése

2015. április

› SKV , társadalmi egyeztetés

2015. június

› Stratégia és Program véglegesítése

2015. július

2015.06.03.


A stratégia tárgya és időtávja › A stratégia megalapozása › a magyarországi iszapgazdálkodás részletes helyzetelemezése és helyzetértékelése

› A stratégia célrendszere › az iszapgazdálkodás fejlesztése során megvalósítandó mérhető célok rögzítése

› A stratégia eszközrendszere › a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározása

› Az output-, eredmény- és hatásindikátorok nyomon követése › a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei, a Stratégia megvalósítása, monitoring rendszere

› Az értékelés alapelvei

3

2015.06.03.


A stratégia tárgya és időtávja › A stratégia kiterjed › a 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben szereplő 602 db 2 000 LE feletti biológiai tisztítókapacitású szennyvíztisztító telepre, › a rendeletben nem szereplő, 2 000 LE alatti biológiai tisztítókapacitású, 236 db szennyvíztisztító telepre és az ország összes településére.

› A stratégiaalkotás alapjai › az EU programkészítési módszerei (LFA), › az EU hatásvizsgálati módszerei, › a projektek előkészítésével kapcsolatos követelményrendszer, elsősorban a költség-haszon elemzési módszerek.

› A Stratégia időtávja › középtávú szakpolitikai stratégia (38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet), időtávja 10 év (2014-2023), › magában foglalja a 4 éves (2014-2017), rövid távú Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Program 2014-2017 (a továbbiakban: Program) eszközrendszerét. 4

2015.06.03.


sűrítés

A stratégia fogalmi keretei

stabilizálás

iszapkezelés

víztelenítés

iszapszállítás

szárítás

iszapgazdálkodás

komposztálás

iszap mezőgazdasági hasznosítása komposzt mezőgazdasági hasznosítása iszaphasznosítás- és ártalmatlanítás

rekultivációs hasznosítás

outputok szállítása

energetikai hasznosítás

lerakás 5

2015.06.03.


A stratégia készítés módszere

6

2015.06.03.

Beavatkozási logika: probléma-cél-eszköz

PROBLÉMA

CÉL

ESZKÖZ

Az iszapkezelés kismértékben elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet

Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése

Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben

Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése

Az iszapkezelés hatékonyságának növelése

Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése

A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony.

A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése

A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel

A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják.

A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése

A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot.

A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre.

Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása

Az energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, fokozatos kiépítése

Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak.

Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése

Menedzsment eszközök

7

2015.06.03.

Megalapozás

8

2015.06.03.


A keletkező iszap jelenlegi mennyisége

› Az összes szennyvíztisztító telep 2013. év végi terhelése 8 750 148 LE › üzemeltetői adatgyűjtés és › az OSAP és TESZIR adatok összevetése alapján

› Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: 179 378 t sza/év. › A lakosegyenértékre vetített fajlagos szárazanyag tartalom: 20,5 kg/LE év.

Egy probléma:

100 000

Szennyvíziszap szárazanyag (t/év) adatok szóródása bevallott adat / LE terhelésből számított adat (%)

Sorozatok1 OSAP_2012_2000 LE fölöttiek 10 000

OSAP_2013_2000 LE fölöttiek Sorozatok2 Üzemeltetők_2014_2000 LE

Sorozatok3 fölöttiek 1 000

100

10

1 1 000

10 000

Szvt. telep kapacitás (LE)

0

9

2015.06.03.

100 000

1 000 000


Egyik következmény: Forrás: „TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Időszak: 2011. január 01. – 2012. december 31.” Kiadva: 2014. június hó (továbbiakban Országjelentés) Megjegyzés: A 2012 év előtti adatok nem, a 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek voltak!

10

2015.06.03.


Megoldás: Javítani kell az üzemeltetői adatszolgáltatás minőségét Ennek eszközei:

1. beavatkozási fokozat kérdőívek színvonalának javítása  átgondoltabban szerkesztett kérdőívek,  az adatszolgáltatási igény minimálisan szükségesre csökkentése,  a különböző célra készült adatigények összehangolása, a többszörös ismétlődések megszüntetése,

 a nyilvánvalóan hibás adatok automatikus szűrése. 2. beavatkozási fokozat eszközök biztosítása az üzemeltetők számára  oktatás intézményesítése,  hiányzó tárgyi eszközök biztosítása (pályázati lehetőség). 3. beavatkozási fokozat hibás adatszolgáltatás szankcionálása  adatszolgáltatás elmaradása esetén,  javításra való felhívás ellenére hibás adat esetén.

11

2015.06.03.


A keletkező mennyiség előrejelzése › A várható távlati terhelés összesen: 12 214 124 LE › A jogszabályban előírt 599 db agglomeráció távlati szv. terhelése: 12 041 042 LE. › A 2000 LE alatti telepek távlati terhelése 173 082 LE.

A keletkező iszapmennyiségek trendje Év 2013 2016 2023 2027

12

2015.06.03.

Terhelés (LE) 8 750 148 10 992 712 11 603 418 12 214 124

Keletkező iszap (tsza./év) 179 378 225 351 237 870 250 390


Az iszapkeletkezés térségi jellemzése, 2013

13

2015.06.03.


Az iszapkeletkezés változása 2027-re

14

2015.06.03.


Szennyvíztisztító telepek kiterheltségének megoszlása (2013 évi/2027 évi terhelés)

15

2015.06.03.


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítása, ártalmatlanítása Magyarországon 2013-ban, megyénkénti összesítésben

16

2015.06.03.


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítási lehetőségei Magyarországon 2013-ban

17

2015.06.03.


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete › 1. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei nem szigorodnak jelentősen (t/év)

18

2015.06.03.


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete › 2. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei jelentősen szigorodnak (t/év)

19

2015.06.03.


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete Iszapkezelési létesítmények várható elhelyezkedése 2027-ben

20

2015.06.03.


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete Iszaphasznosítási létesítmények várható elhelyezkedése 2027-ben

21

2015.06.03.


A Stratégia alapvetései I. › A nemzetközi áttekintés alapján meghatározott trendeket figyelembe kell venni, de szelektálni kell azokat, a következő szempontok szerint:

› Magyarország anyagi teherbíró képessége, › a rendelkezésre álló hazai ipari potenciál , › a fenntartható üzemeltetés. › Az iszapgazdálkodás magyarországi helyzete 2013-ban nem tekinthető rossznak: › Ezért nem lehet általános célkitűzésünk egy átfogó, teljesen új iszapgazdálkodási szisztéma kialakítása. Szó sem lehet arról, hogy az iszapkezelés korszerűbbnek ítélt technológiai megoldásai miatt nagyarányú átépítés kezdődjön meg. Javaslataink csak azokra az esetekre vonatkozhatnak, amikor egyéb okok is indokolják a létesítmények fejlesztését. › Mindezek miatt számos elvi megoldási javaslatot, fejlesztési irányt határozzunk meg és csak korlátozott mértékben kreáljunk projekteket. › Figyelemmel kell lenni az átalakulóban lévő üzemeltetői rendszer jövőbeni sajátosságaira. Az üzemeltetői hálózat koncentrálódása kedvező lehetőséget biztosít a térségi megoldások számára. 22

2015.06.03.


A Stratégia alapvetései II. › A jól megválasztott iszapgazdálkodási Stratégia, kedvező lehetőséget teremthet a hazai ipar innovációjának támogatására is.

› A hasznosítási megoldás az iszapgazdálkodás meghatározó tényezője. Olyan kezelési módszereket kell alkalmazni, amelyek optimálisan szolgálják ki az iszap hasznosítási technológiát. › A javasolt hasznosítási megoldásoknak figyelembe kell vennie az Ország specifikus helyzetét: viszonylag fejlett, nagy területekre kiterjedő mezőgazdaság, „fejlődő” ipar. › Meg kell tartani a 2006-os Stratégia egyik alapvetését. Nem elég egy műszaki megoldással 100% kapacitást biztosítani. A hasznosítás módszereit diverzifikálni kell és összesen mintegy 120%-150%. kapacitást célszerű biztosítani. › A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a következő évtizedekben meghatározó eleme marad a magyarországi iszapgazdálkodásnak. › Sok szó esik az iszap megengedett szennyezőanyag (káros anyag) koncentrációjának esetleges szigorításáról. › JELENLEG NEM SZÓLNAK ÉSZÉRVEK A HASZNOSÍTÁSI HATÁRÉRTÉKEK SZIGORÍTÁSA MELLETT! Megjegyzés: Idő-szűke miatt erről csak ennyit, ha igény van rá, a vitában részletesen kitérhetünk a probléma tárgyalására. 23

2015.06.03.


A Stratégia alapvetései III. › Előtérbe kell helyezni a szakszerű komposztálást (minősített komposzt készítését). › Megfontolásra javasolt a homok és/vagy alacsony szervesanyag tartalmú talajok szennyvíziszap komposztokkal való javítása. › A rekultiváció, tájsebek gyógyítása, revitalizáció gyűjtőneveken folytatott tevékenység is lényeges eleme kell, maradjon az iszapgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Fontos szempont azonban, hogy mely időpintig vehető számításba ilyen területek megléte. › Nem vitatható, hogy az égetés távlatban – kényszerűen - fontos eleme lesz az iszaphasznosításnak (főként Budapesten, továbbá a meglévő kapacitások kihasználásával). › A települési szennyvíziszapok deponálásának részaránya ma Magyarországon 2%. A probléma megoldottnak tekinthető, nem része a Stratégiának.

24

2015.06.03.


Iszapgazdálkodási technológiák vizsgálata A „Felülvizsgálat” munkarész keretében 2014-ben 49 mintatechnológiát vizsgáltunk meg társadalmi hasznosság szempontjából, prioritási sorrendet állítottunk fel a technológia megoldások alkalmazására: › A fajlagos nettó haszon jellemzően nő a kapacitás növekedésével (térségi iszapkezelő rendszerek!). › Az azonos kapacitású változatok között a komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása kedvezőbb, mint az energetikai hasznosítás. › A mg. hasznosításnál alig alacsonyabb a fajlagos nettó haszon rekultivációs hasznosítás esetén, › A szennyvíziszap RDF-el való együttégetése kedvezőbb a monoégetésnél. › A szállítási megoldások társadalmi hasznosság vizsgálata alapján egyértelműen a közúti szállítás optimális.

25

2015.06.03.


Iszapkezelési térségek vizsgálata

› Kijelölésük a spontán módon létrejött iszapkezelési együttműködéseket figyelembe véve költség-hatékonysági és megvalósíthatósági szempontok alapján történt. › Javaslat az iszapkezelési térségekre (45 db):

26

2015.06.03.


Cél- és eszközrendszer

27

2015.06.03.

PROBLÉMA

CÉL

ESZKÖZ

Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése

Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben

Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése

Az iszapkezelés hatékonyságának növelése

Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése

A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony.

A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése

A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel

A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják.

A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése

A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot.

A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre.

Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása

Az energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, fokozatos kiépítése

Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak.

Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése

Menedzsment eszközök

Az iszapkezelés kismértékben elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet

28

2015.06.03.


Fejlesztési eszközök I. Iszapkezelés (a cél és eszközrendszerben felsoroltaknak megfelelően) Mintaprojektek

›

Célja: Hazai tapasztalatot szerezni az iszapkezelési technológia legújabb trendjeiről ›

Anaerob stabilizálás alkalmazása egyre kisebb kapacitású telepeken  rothasztó fejlesztés10 telepen (RV projektek)

›

A fentiek lehetőségét alapvetően a kisebb kapacitású gépegységek kifejlesztése és a biogáz hasznosítás javuló hatásfoka biztosítja  mikroturbinák, üzemanyagcellák  alkalmazásuk célszerűen a fenti telepeken.

›

Az iszap víztelenítésre nem szükséges mintaprojekt  a kisebb telepek problémája a területi szerveződés keretében megoldható.

›

A komposztálásra nem szükséges mintaprojekt  a minősített komposzt előállítására való áttérés a Stratégia külön eleme (lásd később).

›

A szárítás nem indokol mintaprojektet.

Területi szerveződés elősegítése ›

29

Célja: Az iszapkezelés gazdaságosabbá tétele ›

Növekvő kapacitások  javuló hatékonyság.

›

A kis telepek hiányzó, vagy elavult kapacitásainak pótlása  a központi telepen gazdaságosabban oldható meg (illetve egyáltalán megoldható!).

›

Az iszaphasznosító felé nagyobb kapacitások lekötése  egyenletesebb, ill. az igényekhez igazodó ütemű iszapszállítás.

›

Az iszapkezelési térségek körülhatárolása csak javaslat, megvalósítása az üzemeltetőkön múlik.

›

Teljes megvalósulása a Stratégiai időtávot meghaladó célkitűzés. 2015.06.03.


Fejlesztési eszközök II. Iszap hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése › Célja: A mezőgazdasági hasznosítás növelése, de legalább szinten tartása › A biztonságos minőség érdekében további elmozdulás a szakszerű komposztálás irányába  termék minősítésű komposzt előállítása minden szennyvíztisztító telepi komposztálóban. › Szemléletformálás  menedzsment eszközöknél.

Energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása › Célja: Az iszaphasznosítás biztonságának növelése › hasznosítási módok diverzifikálása, › ehhez hasznosítási kapacitások biztosítása.

Rekultivációs felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése › Célja: A fogyó kapacitások ésszerűbb kihasználása › Az iszaphasznosítás fejlesztési céljainak megvalósítása  alapvetően a Budapesti energetikai hasznosítási projekt megvalósítása.

30

2015.06.03.


Fejlesztési eszközök III. Néhány gyakori téves hiedelem az iszapkezelési technológiai lehetőségeit illetően A szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg csökkentési lehetőségei: › Erre a célra egyetlen ipari méretekben alkalmazható technológia létezik a rothasztás. › Ez az eljárás számottevően csökkenti az iszap szerves hányadának tömegét, azonban csak korlátozottan alkalmazható (kapacitáshatárok miatt), továbbá az iszap kezelés céljára felhasznált szerves anyag hiányozni fog a hasznosításnál (mg. szerves agyag igénye, energetikai hasznosításnál fűtőérték csökkenés)  a reális lehetőségeket a Stratégia keretében kihasználjuk. › Más számításba vehető technológia nem létezik  hibás az az elképzelés, hogy az iszapkezelési technológia fejlődésével a szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg a jövőben csökkenni fog.

Az iszap káros anyag koncentrációjának csökkentési lehetőségei: › Erre a célra ipari méretekben alkalmazható technológia nem létezik. A probléma kizárólag „cső-elei” beavatkozással, az ipari kibocsátás csökkentésével kezelhető! › Hibás az az elképzelés, hogy a mezőgazdasági elhelyezés határértékeinek szigorítása alacsonyabb szennyezettséget (főként nehézfém tartalom csökkenést) biztosító technológiák alkalmazására kényszeríti az üzemeltetőket! › A határértékek szigorításának egyetlen következménye lehet  visszaszorul a mezőgazdasági hasznosítás és előtérbe kerül az energetikai hasznosítás  ezzel elpazaroljuk az iszapokban lévő szerves anyagok és tápanyagok jelentős részét, csökkentjük a fenntarthatóságot.

Az iszapban feldúsult mikro-szennyezők (főként gyógyszermaradványok) kockázata: › A gyógyszermaradványok alapvetően vízoldhatóak, az iszapban nem dúsulnak fel. A probléma nem az iszaphasznosításnál, hanem a tisztított szennyvizek befogadóra való hatásánál jelentkezik. 31

2015.06.03.


Mintaprojektek

Az iszapkezelési technológia legintenzívebben fejlődő eleme a gázhasznosítás (akár 30-50%-os villamos energia termelési hatásfok növekedés is elérhető). Azok közül a szennyvíztisztító telepek közül választottunk, amelyek új rothasztót kapnak.

Mikroturbinák (kompakt gázturbinák) alkalmazása (Kisújszállás, Balatonlelle, Esztergom).

29. ábra: Az üzemanyag cellák működési elve

32

2015.06.03.


› Biogáz hasznosítása üzemanyagcellás rendszerrel (Esztergom).

› Az üzemanyag cellák működési elve

33

2015.06.03.


A térségi fejlesztési lehetőségek meghatározása Kapacitások › Mire alkalmas a kiválasztott 54 központi telep mai kiépítettsége mellett, a kapcsolódó szennyvíztisztító telepek és a térség jelenleg még nem csatornázott települései távlati igényeinek kielégítése terén? › rothasztás (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: elő- és utósűrítés, gázhasznosítás, stb. anaerob stabilizálás nem, RV-k 10 rothasztó igen), › víztelenítés (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: vegyszer előkészítés és kondicionálás, stb.), › szárítás, › komposztálás tekintetében. Igények › Tételesen megvizsgáltuk a térségi iszapkezelő rendszerekbe bevont további 596 db szennyvíz-tisztító telepet (amelyek nem központi telepek) abból a szempontból, hogy célszerű-e iszapkezelésük valamely lépését az iszapkezelési térségi központban, közösen végezni?

› Milyen esetekben indokolt a térségi iszapkezelő kapacitás igénybevétele? › ha elavult technológia található a helyi telepen, pl.: iszap stabilizációra: kétszintes ülepítő, vagy felületi levegőztetés (pl. oxidációs árok), iszap víztelenítésre: iszapágy, stb. › régebben – jóval 2000. előtt - helyezték a telepet üzembe (a stratégiai időtáv végén ezek már 2030 éves telepek lesznek), › hiányzik egy, vagy több technológiai lépcső (pl. víztelenítés).

›

34

2015.06.03.


Példa a közös technológiai elemekre vonatkozó igények meghatározására Település

Van Település szvt. lakosszáma telep? (fő)

Acsa Aszód Bag Csővár Dány Domony Erdőkürt Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Hévízgyörk Iklad Isaszeg Kálló Kisnémedi Püspökhatvan Püspökszilágy Tura Vácegres Váckisújfalu Vácszentlászló Valkó Zsámbok

35

2015.06.03.

0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 0 1 0 0

Telep biológiai kapacitása (LE)

Térségi iszapkezelő rendszer neve

1407 Aszódi 6 163 22 916 Aszódi 3710 Aszódi 633 Aszódi 4 424 1 359 Aszódi 2159 Aszódi 486 Aszódi 1087 Aszódi 2489 Aszódi 1854 Aszódi 2997 Aszódi 2031 Aszódi 11 210 7 228 Aszódi 1458 Aszódi 640 Aszódi 1 453 4 160 Aszódi 756 Aszódi 7 721 10 559 Aszódi 849 Aszódi 409 Aszódi 2 040 (prü) 0 Aszódi 2427 Aszódi 2352 Aszódi Térség összesen:

Közonti telep?

Térségi iszapkezelsi technológia

0 1 vízt. komp. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Közős rothasztás (idegen LE)

Közős víztelenítés (idegen LE)

-

-

Közős Közős szárítás komposztálás (idegen LE) (idegen LE)

-

-

-

1 359

1 359

-

-

0

0

-

-

0

4 160

-

-

0

10 559

-

-

0

2 040

-

1 359

18 118

Csatornázatlan településekről Szv. agglomeráció távlatban neve megjelenő töbletterhelés (LE) Püspökhatvan Aszód Aszód Püspökhatvan Dány Aszód 486 Nincs szv.tisztítás! Püspökhatvan Tura Aszód Aszód Aszód Isaszeg 1 458 Nincs szv.tisztítás! Aszód Püspökhatvan Aszód Tura Aszód Aszód Vácszentlászló Vácszentlászló Vácszentlászló 1 944


Az igények országos áttekintése: Ezt követően kerülhetett sor a központi telepek egyes technológiai elemeire előirányzott, külső forrásból származó többletterhelések központi telepenkénti, majd országos összesítésére. Országos szinten: › mintegy 0,5 millió LE igényt merült fel közös rothasztásra (megoldható), › közel 1 millió LE igényt merült fel a közös víztelenítésre (ezek részben mobil víztelenítőket jelentenek!), › Igen nagy igény merült fel a közös komposztálásra (ezek részben elégíthetők ki a szennyvíztisztító telepeken, részben az önálló, vagy más célú komposztálókon!). › Megjegyzés: Az alacsony kapacitású telepek komposztálóit, különösen, ha a telep 2000 előtt épültek, általában célszerű lesz felszámolni, és a komposztálást az iszapkezelési térségi központban, vagy valamely önálló komposztálóban végezni.

› 0,2 millió LE megalapozott igény van a közös szárításra (megoldható).

36

2015.06.03.


Térségi fejlesztési javaslatok

Középtávon 18 iszapkezelési térségben, 20 db telepnél azonosítható olyan mértékű iszapkezelési kapacitáshiány, ami miatt fejlesztésük a Stratégia keretében (2023-ig) indokolt lehet.

ISZAPKEZELÉSI AGGLOMERÁCIÓK Iszapkezelési agglomeráció neve

Bakonyi

Iszapkezelési agglomeráció terhelése (LE) 238 679

AGGLOMERÁCIÓS KÖZPONTOK Iszapkezelési agglomerációs központ neve (szvt. telep) Veszprém

Szvt. telep jelen kapacitása (LE)

KAPACITÁSNÖVELÉSI IGÉNYEK

SZVT. TELEP FEJLESZTÉS

Rothasztó Víztelenítő Szárító Komposztáló kapacitáskapacitáskapacitáskapacitásnövelési igény növelési igény növelési igény növelési igény (LE) (LE) (LE) (LE)

JAVASLATOK

122 373

-

-

141 658

141 658

Balassagyarmati

67 103

Balassagyarmat

22 500

-

30 726

-

Bólyi

61 248

Bóly

14 167

-

19 900

-

-

Dombóvári

42 021

Dombóvár

33 000

Kecskeméti

534 363

Cegléd

40 625

35 744

Kéthely

40 833

-

Kéthelyi Kincsesbányai Kiskunhalas-Kalocsai

10 961 166 637

" Kisújszállási

Körmendi

150 791

28 412

Kincsesbánya

4 117

-

Kalocsa

56 667

-

Kiskunhalas

25 000

-

Kisújszállás

8 515

Körmend

38 969 16 625

20 000

1 381 22 861 50 555

50 555

5 311

5 311

50 852 61 547

50 852 65 047

Mosoni Nyíregyházi

153 389 452 192

Mosonmagyaróvár Nyíregyháza

Orosházi

155 091

Orosháza

52 470

-

26 171

Sátoraljaújhely

27 870

-

32 502

-

Sátoraljaújhelyi

70 331

53 888 133 333

16 625 -

Siófoki Szentesi

72 790 338 432

Siófok Szentes

95 000 100 000

Tapolca-Keszthelyi

139 019

Tapolca

Tatabányai

296 012

"

37

2015.06.03.

Új rothasztót is kap

37 490

37 490 44 742

30 000

9 476

9 476

Esztergom

30 000

10 479

Tatabánya

118 258

34 176

54 176

A szárító és a komposztáló kapacitást a jelenlegi duplázásával javasolt fejleszteni.

A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni.

A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. A rothasztó és víztelenítő kapacitást 50% -kal érdemes növelni. A komposztáló kapacitást 50% -kal érdemes növelni. Célszerű 18 797 minősített komposzálóvá fejleszteni. A rothasztó és víztelenítő kapacitást 50% -kal érdemes növelni. A komposztáló kapacitást érdemes megduplázni. Célszerű minősített 86 372 komposzálóvá fejleszteni. A víztelenítő kapacitást duplájára célszerű növelni. A telep kicsi. Az újonnan építendő rothasztót érdemes dupla kapacitásúra kialakítani, hasonlóképen a víztelenítést is. Egyéb rothasztási igények nem elégíthetők ki a térségben, a további víztelenítési igény pedig mobil berendezéssel elégíthető ki. A rothasztó víztelenítő és komposztáló kapacitást 50% -kal érdemes növelni. Utóbbit célszerű minősített komposzálóvá fejleszteni. A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes duplára növelni. A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes 50%-kal növelni. A víztelenítő kapacitást 50%-kal érdemes növelni. A minősített 146 572 komposztáló kapacitást reálisan duplájára lehet növelni. A többi komposztálási igény más komposztálókban kerülhet kielégítésre. A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes duplára növelni. További 44 007 víztelenítési igények mobil berendezéssel, komposztálási igények a térség egy másik komposztálóján elégíthetők ki. A rothasztási és víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. A víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. Az új rothasztót érdemes 30-50%-kal nagyobbra méretezni. A víztelenítési kapacitást célszerű 30-50%-kal növelni. Az új rothasztót érdemes 30-50%-kal nagyobbra méretezni és ennek megfelelő kapacitásúra fejleszteni a víztelenítést. 5 311

-

A rothasztási és víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni.


A Stratégiába integrált 10 új rothasztó (RV-projektek) › Balatonlelle

46 600 LE

› Dunakeszi

82 500 LE

› Esztergom

30 000 LE

› Jászberény

70 416 LE

› Kisújszállás

8 515 LE

› Ózd

57 000 LE

› Salgótarján

75 000 LE

› Tapolca

30 000 LE

› Tiszaújváros

29 400 LE

› Vác

38

2015.06.03.

116 643 LE


Komposztáló fejlesztési projektek › Minden olyan szennyvíztisztító telepi komposztálónál, amelynél ez még nincs rendezve, javasoljuk a minősített komposzt előállításához szükséges fejlesztéseket.

Komposztálók fejlesztése termékké nyilvánítási céljából Szennyvíztisztító Megjegyzés telepi komposztáló Balatonlelle Nagykanizsa + 50%-os kapacitásnövelés Kéthely Kalocsa + 50%-os kapacitásnövelés Körmend Sátoraljaújhely Szekszárd

39

2015.06.03.


Térségi iszapkezelő rendszerek egyedi vizsgálata

40

2015.06.03.


Az iszaphasznosítás fejlesztési igényei › A mezőgazdasági hasznosítás a minősített komposztra való áttérést igényli (lásd: iszapkezelési fejlesztések), továbbá „nem szerkezeti” beavatkozásokat (szemléletformálást) › A rekultivációs hasznosítás nem követel meg a Stratégiától fejlesztéseket, csak a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb felhasználását (lásd: Budapesti iszapok). › 2040-re az energetikai hasznosításnak el kell érnie a 70 000 t/év, más szcenárió szerint a 95 000 t/év iszap szárazanyag nagyságrendet, kapacitás oldalról célszerűen 100-120 ezer tonnát. Erre az időpontra ütemezetten kell megvalósítani a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közös fejlesztéseket: › a Budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt megvalósítása (középtávon 54 000 iszap tsza/év vegyes hulladékkal égetve),

› csatlakozás a meglévő erőművekhez (Mátrai erőmű, Vértesi Erőmű (középtávon egyenként 20 000-30 000 iszap tsza/év) › csatlakozni az esetleges további RDF energetikai hasznosító beruházásokhoz (távlatban összesen akár 25 000-45 000 iszap tsza/év is lehet).

41

2015.06.03.

mű


Stratégiai fejlesztési eszközök összegzése ›

42

2015.06.03.


Menedzsment eszközök: Szabályozás › A szennyvíziszap kezelési térségek létrehozása történhet jogszabályi kijelöléssel (a szennyvízelvezetési agglomerációk mintájára), önkéntes társulások megalakításával, vagy az üzemeltetők önálló döntése alapján. › A szennyvíziszapok, de különösen a szennyvíziszap komposztok hasznosításakor indokolt azok N-hasznosulásának figyelembe vétele, hogy a termőhelyi kategóriák szerint, a termesztett növénykultúra igényének megfelelően a szükséges N mennyiség pótlásra kerülhessen. › A hazai gyakorlat szerint a fakitermelést szolgáló erdőkben nincsen trágyázás, mivel költségnövelő hatású, ezért egy támogatási és ösztönzői rendszer kialakításával lehet mód a termékkomposztok erdő területeken történő hasznosítására az elsődleges erdőtelepítések és a tarvágás utáni erdőfelújítások esetében. › Magyarországon ma nincsenek jogszabályban rögzített vizsgálati, elhelyezési paraméterek a rekultivációs hasznosítás esetére (nem mezőgazdasági célú, hanem pl. tájsebek, hulladéklerakók rekultivációja esetére). A hatósági gyakorlat egységesítése érdekében szabályozásra lenne szükség. › Hulladék vagy termék: Célszerű olyan egységes gyakorlat kialakítása, amely mind a hulladék birtokosa, mind a hatóság, mind az iszap hasznosításának végső felhasználói szempontjából megbízhatóan rögzítik a hulladék státusz végét, a hulladékból készült komposztok hulladékstátusza végének eléréséhez szükséges követelményeket. › A szennyvizes, komposztra vonatkozó és a hulladékos szabályozás összhangjának biztosítása a teljes életciklusra vonatkozó koherens követelmények megfogalmazásával. Célszerű lenne, ha a hulladék minősítés helyett a hulladék vége státusz, illetve a melléktermék minősítés kaphatna központi szerepet. 43

2015.06.03.


Menedzsment eszközök: Finanszírozás › A működés finanszírozása során a szennyvíziszap kezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási költségeket be kell építeni a szennyvízdíjba. A díjat csökkenteni kell a támogatásokkal és a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel. › A közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítása érdekében szükségessé válhat a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezése. › A fejlesztések finanszírozását a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2.2.2 és 2.2.3 és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2.1 intézkedéseinek keretében javasoljuk biztosítani. A mezőgazdasági támogatási rendszerbe is szükséges a megfelelő ösztönzőket beépíteni.

44

2015.06.03.


Menedzsment eszközök:Intézményi kérdések › A szennyvíziszap hasznosítás pontosabb nyomon követése az adatszolgáltatási kérdések megfelelő csoportosításával lenne biztosítható. › Az OSAP adatszolgáltatás során a hibák halmozódása miatt nagy a szolgáltatott adatok szórása. Az adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges az adatszolgáltatási fegyelem növelése, további ellenőrző panelek beépítése az adatnyilvántartó szoftverekbe, a különféle adatnyilvántartások összehangolása egységes szoftverrendszer kialakítása révén, a szennyvíztisztító telepi üzemeltető személyzet szervezett oktatása, a színvonalas adatszolgáltatás érdekében szüksége eszközök biztosítása az üzemeltetők számára. › Az iszapgazdálkodás tervezéséhez szükséges adatok előállítása nem oldható meg csupán a HIR keretein belül, mert ebből csak egyedi szinten nyerhetők ki adatok. Az egyedi szintű adatok megbízhatóságát szükséges lenne javítani, ennek érdekében javasolt a szennyvíziszap adatokra vonatkozó szakmai ellenőrzések erősítése, a nyilvánvalóan hibás adatok kiszűrése. › Támogatási adatrendszerekkel való kapcsolat fejlesztése szükséges, hogy a korábbi és a jelenlegi támogatási periódus információi adatbázisszerűen, kifejezetten szennyvíziszap gazdálkodási szempontból is nyilvántartásra kerüljenek, részben a Stratégia felülvizsgálatához, részben a támogatások hatékonyabbá tétele érdekében. 45

2015.06.03.


Menedzsment eszközök:Intézményi kérdések › Az oktatás, szemléletformálás keretében helyre kell állítani a szennyvíztisztítással foglakozó középfokú szakemberképzést, intézményesíteni kell a szennyvíztisztító telepi kezelőszemélyzet továbbképzését, továbbá rendkívüli fontossággal bír a szemléletformálás (az iszap nem hulladék, hanem értékes alapanyag). A mezőgazdaságban a gazdálkodást egyre inkább hosszú távon tervezik, a családi birtok generációkról-generációkra száll. Egyre fontosabb lesz a termőföld minősége, annak megóvása, a fenntartható gazdálkodási formák kialakulása. Ennek keretei közé kell illeszteni a termékkomposztok felhasználásával kapcsolatos szemlélet alakítását is.

› Egy önkéntes, nem jogszabályi kötelezéssel kialakított komposztminőség biztosítási rendszer kiépítése és működtetése nagyobb bizalmat eredményezhetne a szennyvíziszap felhasználásával előállított komposztok iránt. › Kutatás, fejlesztés: A több fontos K+F téma közül kiemelést érdemel a megfelelően kivitelezett tartamkísérletekkel a kommunális szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok talajra és növényre gyakorolt hosszú távú hatásának vizsgálata. Meghatározó jelentőséggel bírna a szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok hatásvizsgálata olyan, eltérő talajtulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági területeken, ahol évek óta igazoltan van ilyen irányú tevékenység, Ezeken a területeken szükséges egy talajt, felszín alatti vizet és növényt is monitorozó rendszer kiépítése.

46

2015.06.03.


A Stratégia megvalósítása

47

2015.06.03.


Indikátorok › Az output indikátorok a fejlesztési eszközök alkalmazásának közvetlen hatásait méri. Sorszá m 1 2

3

4

5 6

48

2015.06.03.

Indikátor megnevezése A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap kezelési kapacitás Iszapkezelési térségben lévő települések A fejlesztés eredményeként létrejött hatékony szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási kapacitás A fejlesztés eredményeként létrejött hatékony szennyvíziszap rekultivációs hasznosítási kapacitás A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap energetikai hasznosítási kapacitás Bevezetett menedzsment eszközök száma

Mértékegység

Bázis érték, 2013

tonna sza

0

0

101 275

116 275

LE

0

948 289

5 004 857

10 536 541

tonna sza

13 545

13 545

33 518

61 189

tonna sza

16 397

16 397

40 453

51 426

tonna sza

10 065

10 065

75 000

90 000

0

9

18

18

darab

Célérték, 2017

Célérték, 2023

Célérték, 2027


Indikátorok › Az eredmény indikátorok a célrendszerhez rendelhető mennyiségi teljesítéseket mutatják (kezelt, hasznosított mennyiségeket). Sorsz Indikátor megnevezése ám

49

2015.06.03.

Mérték- Bázis érték, Célérték, egység 2013 2017

Célérték, 2023

Célérték, 2027

Az iszapkezelés 1 hasznosításokhoz igazodó mennyisége

tonna sza

159 773

198 414

209 436

220 460

2

Hatékonyan kezelt iszap mennyisége

tonna sza

31 955

39 683

104 718

198 414

3

A mezőgazdasági hasznosítás mennyisége

tonna sza

67 725

67 725

67 036

67 988

4

A rekultivációs hasznosítás tonna mennyisége sza

81 983

81 983

80 905

57 140

5

Az energetikai hasznosítás tonna mennyisége sza

10 065

48 705

61 495

95 332


Indikátorok › A hatás indikátorok a cél-, és eszközrendszer által elért közvetett hatások mértékét mutatja Sorszám Indikátor megnevezése Termikus hasznosítás során 1 előállított energia

2

50

2015.06.03.

Rekultiváció során az iszappal kiváltott egyéb anyag

Mértékegy ség TJ

t

Bázis érték, 2013

30

81 983

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításakor az egyéb 3 forrásból származó makro tápanyag megtakarított átlagos mennyisége

Nt

1 625


Pt

1 829


Kt

474

Célérték, 2017

Célérték, 2023

146

184

81 983

80 905

1 625

1 829

474

Célérték, 2027

Forrás

Stratégia adatbázisa 286 alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa 57 140 alapján szakértői becslés

1 609

Stratégia 1 632 adatbázisa alapján szakértői becslés

1 810

Stratégia 1 836 adatbázisa alapján szakértői becslés

469

Stratégia 476 adatbázisa alapján szakértői becslés


Költség- és finanszírozási terv: Fejlesztés › A fejlesztések költségének ütemezése (millió Ft) Eszköz Iszapkezelés Rothasztás Víztelenítés Szárítás Komposztálás Iszaphasznosítás Energetikai hasznosítás Mintaprojektek Menedzsment eszközök Stratégia összesen Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség

Fejlesztés Fejlesztések Program (2014előkészítésén megvalósítási 2017) ek költsége költsége

Stratégia II. ütem (2018-2023)

Távlati kitekintés (2024-2027)

Összesen

1 710 911 48 706 45 1 443 1 443 120 0 3 273

22 199 8 861 795 11 777 766 24 063 24 063 2 000 8 000 56 262

1 393 816 7 565 5 1 092 1 092 120 1 600 4 205

20 412 8 956 836 9 814 806 18 559 18 559 2 000 4 800 45 771

2 104 0 0 2 104 0 5 855 5 855 0 1 600 9 559

23 909 9 772 843 12 483 811 25 506 25 506 2 120 8 000 59 535

5 289

88 160

4 385

73 994

15 070

93 449

A Stratégia időtávja alatt a fejlesztési költségek alapvetően a KEHOP és a TOP forrásaira támaszkodva finanszírozhatók 51

2015.06.03.


Költség- és finanszírozási terv: Működés › A működési költségekre vonatkozó munkarészek bemutatják iszapkezelés és hasznosítás költségének nagyságrendjét és fejlesztésekkel elérhető költséghatékonyság növekedést azonos kezelési szint mellett.

› A működési költségek hasznosítási bevétellel csökkentve (millió Ft/év) Eszköz

Program (2014-2017)

2013

Stratégia II. ütem (2018-2023)

Távlati kitekintés (2024-2027)

Iszapkezelés

6 102

9 656

11 913

12 571

Iszaphasznosítás

5 785

6 923

7 136

7 052

11 887

16 579

19 049

19 623

Stratégia összesen

› Az iszapkezelés hosszú távú fenntartásához szükséges átlagos éves pótlási költség évi 2,5 milliárd Ft, amely a Stratégia időtávján belül ennek csak 10-20%-a, mivel a KEOP és KEHOP forrásokból fejlesztett kapacitások újak, így a hozzájuk rendelhető pótlási igények csak a távlati időszakban jelentkeznek.

52

2015.06.03.


A Program megvalósítása

53

2015.06.03.


A Program feladatai A Stratégia kijelölte az I. ütem, azaz Program (2014-2017) feladatait: › iszapkezelési térségekhez kapcsolódó első helyre sorolt fejlesztéseinek előkészítése: › rothasztó fejlesztés és a térségi iszapkezeléshez kapcsolódó fejlesztés: Kisújszállás, Tapolca, Esztergom, › kapacitáshiányos szennyvíztisztító telepi komposztálók fejlesztése: Két-hely és Körmend, › regionális üzemeltetők 10 új rothasztó-fejlesztésének előkészítése, › mintaprojektek előkészítése,

› Hasznosítás › a budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt előkészítése, › legalább egy RDF hulladékhasznosító mű létesítésének előkészítése, amely alkalmas lehet legalább 10-30 ezer tonna szennyvíziszap energetikai hasznosítására is, › az Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. által megindított fejlesztéshez való csatlakozás előkészítése (Vértesi Erőmű), › mezőgazdasági hasznosításhoz kapcsolódó beruházások (pl. célgépek be-szerzése a szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatásához),

› menedzsment eszközök bevezetésének megkezdése: elsősorban az iszapkezelési térség kialakításához szükséges, a finanszírozási, információs rendszerhez kapcsolódó menedzsment eszközök. 54

2015.06.03.


A Program feladatai A Programban előkészítendő fejlesztési eszközöket az alábbi térkép mutatja:

55

2015.06.03.


A Program költségei és finanszírozása Beruházási költség Iszapkezelés Rothasztás Víztelenítés Szárítás Komposztálás Iszaphasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás Rekultiváció Energetikai hasznosítás Végleges lerakás Mintaprojektek Menedzsment eszközök Program összesen Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség

1 461 816 7 633 5 1 092 0 0 1 092 0 120 1 600 4 273 4 385

Operatív programok Központi költségvetés által biztosítandó által biztosítandó forrás forrás 1 461 816 7 633 5 1 092 0 0 1 092 0 120 1 600 2 673 1 600 4 385

› Működtetése és finanszírozása a Stratégia leírtak szerint 56

2015.06.03.


A Program ütemterve

Fejlesztési eszközök előkészítése A projekt koncepciójának kidolgozása Projektkiválasztás Közbeszerzés az előkészítésre Fejlesztés tartalmának meghatározása Megvalósíthatóság elemzése Költség-haszon elemzés Intézményi kérdések elemzése EU pályázat elkészítése Engedélyezési terv, engedélyek megszerzése Szükség szerint EU döntés Területszerzés Régészet, terület-előkészítés Közbeszerzés a kivitelezésre Kiviteli terv Kivitelezési tevékenység Átadás-átvétel, használatbavételi engedély 57

2015.06.03.

Többi

2020

2019

2018

2018-2023 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2017 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2016 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2015 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

Tevékenységek

I. n.é.

2014



KEHOP támogatás A vegyes hulladékkal történő együttes energetikai hasznosítás biztosítása a KEHOP 2.2.3 intézkedéséből (szükséges EU egyeztetésekkel) Szükség esetén az OP módosítása Útmutatók, eljárásrendek, követelmény rendszerek, pályázati kiírások kidolgozása Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások társadalmi, államigazgatási egyeztetése Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások megjelenése TOP támogatás Útmutatók, eljárásrendek, követelmény rendszerek, pályázati kiírások kidolgozása Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások társadalmi, államigazgatási egyeztetése Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások megjelenése 58

2015.06.03.

Többi

2020

2019

2018

2018-2023 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2017 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2016 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2015 IV. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

Tevékenységek

III. n.é.

2014



Gazdasági megalapozó számítások elkészítése Jogszabály módosítási javaslatok kidolgozása, egyeztetése, bevezetése A Programban koncepcionálisan kidolgozandó menedzsment eszköz Részletes szabályozási, finanszírozási, intézményi helyzet feltárása Koncepció készítése, egyeztetése, véglegesítése

59

2015.06.03.

Többi

2020

2019

2018

2018-2023 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2017 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

2016 IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

A Programban bevezetendő többi menedzsment eszköz Részletes szabályozási, finanszírozási, intézményi helyzet feltárása Koncepció készítése, egyeztetése, véglegesítése

I. n.é.

Tevékenységek

2015 IV. n.é.

2014

› Stratégiai Környezeti Vizsgálat

60

2015.06.03.

Az SKV háttere, módszere › SKV készítési kötelezettség és tartalmi követelmények: ›

2001/42/EK irányelv

›

2/2005. (I.11.) Korm. rendelet

› Program időtávján technológiai fejlesztés nincs, „csak” előkészítés, menedzsment eszköz bevezetés → a Program hatásai nem választhatók szét a Stratégia hatásaitól → az SKV együtt vizsgálja a két dokumentumot. › Az SKV nem KHV! Nem határértékrendszernek kell megfelelni! Környezetvédelmi célrendszer: fenntarthatósági értékrend, releváns környezetpolitikai célok, releváns környezeti problémák › Alapkérdések:

61



A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai szennyvíziszapok kezelése?



A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai anyag- és energia-előállítás, illetve felhasználás?



Csökkennek-e a környezeti problémák, illetve javul-e a környezetállapot a hatások együttese alapján az országban?

2015.06.03.

SKV lépései › Releváns nemzetközi/EU/nemzeti környezeti célkitűzések körének meghatározása: 36 cél › Jelenlegi, releváns környezetállapot felmérése → főbb problémák, konfliktusok azonosítása › Null változat vizsgálata › Stratégia/Program beavatkozásainak értékelése: › › › › › › ›

Összevetés a környezetvédelmi célokkal Összevetés a főbb környezeti konfliktusokkal Hatások vizsgálata környezeti elemenként Változatok vizsgálata Esetleges Natura 2000 hatások Esetleges országhatáron átterjedő hatások Fenntartható fejlődés szempontú vizsgálat

› Javaslatok megfogalmazása

62

2015.06.03.

Általános megállapítások › A kezelés jelenlegi helyzetének értékelése és a kezelés és hasznosítás változásának előrejelzése megfelelő › Iszap hasznosítás jelenlegi helyzete: kedvező statisztikai adatok mögött a gyakorlatban problémák (komposzt hasznosítás) › A jogszabályi kötelezettségek, hasznosítási lehetőségek változásai, a műszaki jellegű fejlesztési igények megfelelő arányú figyelembe vétele a célok, intézkedések meghatározásánál › Az SKV által összegyűjtött 36 db környezetvédelmi célokhoz kapcsolódik a Stratégia, döntő többségük esetében az intézkedések elősegítik a környezeti célok teljesülését. › A 20 fenntartható fejlődési szempont felénél egyértelműen kedvező hatások várhatóak, kifejezetten kedvezőtlen elmozdulás: csak kettő szempontból › A két szcenárió felállítása helyes › Hiányzik: keletkezés megelőzése, decentralizált, kis kapacitású égetés, monoégetés (foszforvisszanyeréssel) › Terjedelmi korlátok → sokszor nem látszik, hogy egy-egy rövid, tényszerű állítás mögött milyen óriási mértékű munka áll › Az operatív programok tervezése már - kivéve VP - lezárult → Stratégia tervezés kissé elkésett › Egyes átfogó stratégiák hiánya → hasznosítás tervezése nehéz 63

2015.06.03.


Beavatkozások értékelése Beavatkozás Rothasztó fejlesztés (Balatonlelle, Cegléd, Dunakeszi, Esztergom, Kisújszállás, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Tapolca, Dunakeszi, Jászberény, Ózd, Salgótarján, Siófok, Tatabánya, Tiszaújváros, Vác, Körmend)

Levegő, ÜHG

Felszíni és felszín alatti víz

Talaj

Ökorendszerek

Települési környezet.

Táj

Ember

Természeti erőforrás

















› Hatások többségében a „működéshez” köthetők

› Egyesek egy-egy környezeti elem tekintetében egyszerre pozitív és negatív hatásúak › Legmeghatározóbb beavatkozások: mezőgazdasági hasznosításra való ösztönzéshez kapcsolódóak: pénzügyi támogatás, termékminőségű komposzt előállítás lehetősége, önkéntes minőségbiztosítás, tartamkísérletek, szemléletformálás, oktatás › Országhatáron átterjedő jelentős hatás: csak nagykapacitású égetőművek esetleges határ közelében történő telepítése esetén jöhet szóba 64

2015.06.03.

A várható hatások vizsgálata környezeti elemenként I. › Levegő: változó megítélés › › ›

Szállítási igények változnak: irányuk nem mindig egyértelmű ÜHG kibocsátás csökkenés az anyagában és energetikai hasznosítás miatt Égetés: lokális emissziók

› Talaj › ›

Mezőgazdaság: a lehetséges kockázatok állnak szemben a tápanyag-utánpótlás szükségességével A rekultivációs kapacitásokat optimálisan kell kihasználni→ ez a legjobb a talajok szempontjából

› Felszíni- és felszín alatti víz › ›

Kockázatok u.a. mint a talajoknál Alföldön műtrágya helyett iszap komposzt→ felsz. vizek foszforterhelése csökkenne

› Ökorendszerek: terhelés nem kerülhető el, sok a bizonytalanság, az ismerethiány › Települési környezet: termikus hasznosítás jár a legtöbb negatív hatással 65

2015.06.03.

A várható hatások vizsgálata környezeti elemenként II. › Táj: helyben történő kiskapacitású termikus hasznosítás a legjobb › Ember, egészségügyi hatások: sok a bizonytalanság, az ismerethiány › Természeti erőforrások: egyértelműen kedvező: anyagában hasznosítás, fennmaradó mennyiség energetikai hasznosítása

66

2015.06.03.

A változatok vizsgálata › A környezeti vonatkozások vizsgálata a költséghatékonyság helyett: a szóba jöhető hasznosítási lehetőségek értékelése (előnyök, hátrányok, akadályozó tényezők) a mintatechnológiák értékelése helyett

› Nincs olyan hasznosítási lehetőség, ami a környezet minden eleme számára egyformán kedvező volna. Mindig az adott térség sajátosságai, az ott jelentkező főbb környezeti problémák és a terhelhetőség alapján kell megválasztanunk a hasznosítás módját.

67

2015.06.03.


Iszapkezelési térségek vizsgálata › Térségenként eltérő környezeti adottságok, eltérő iszapkezelési- és hasznosítási gyakorlatok → térségenként történő értékelés → alapvetően OK, néhány esetben javaslatok Gyöngyösi: rekultiváció, energetikai hasznosítás



Jelentős a védett területek kiterjedése. A védett területekhez közeli/határos elhelyezés kerülendő, a mg-i hasznosításra kijelölt Natura 2000 madárvédelmi területek (Jászság SPA) felülvizsgálandók. Nagy rekultivációra jelölt terület, kismértékben védett területet is érint. Termékkomposzt égetése (amit 2020-ig az erőmű fogad) kerülendő. Javasolt a rekultiváció prioritásba sorolása. SKV javaslatait figyelembe vették.

› Egyes esetekben sorrend felülvizsgálata › Rekultivációs és mezőgazdasági hasznosításra kijelölt területek: védett (pl. Natura 2000), ill. értékes (pl. ökológiai hálózat elemei) természeti területek is → a jogszabályi előírásokon túl is óvni kell ezeket a területeket! (a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek szinte korlátlanul állnak rendelkezésre, kisebb területi korlátozások nem veszélyeztetik a hasznosítást) › Energetikai hasznosítás→ szálló porral terhelt térségek (pl. Pécs) további terhelése kerülendő

68

2015.06.03.

SKV alapkérdéseinek megválaszolása A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai szennyvíziszapok kezelése?

A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai anyag- és energiaelőállítás, illetve felhasználás? Csökkennek-e a környezeti problémák, illetve javul-e a környezetállapot a hatások együttese alapján az országban? 69

2015.06.03.

Igen, a javasolt technológiai fejlesztések apróbb lépéseket tesznek ebbe az irányba. (mobil víztelenítő gépek beszerzése, rothasztás (biogáz-hasznosítással) fejlesztése, pilotprojektek a stabilizálás során képződő biogáz hasznosítására) Igen, jelentős előrelépés várható a szennyvíziszapok anyagában, jó minőségű komposztként való hasznosítása, hasznosíthatósága irányába. A stabilizálás energia-előállítással történő összekötése, valamint az anyagában különböző okokból nem hasznosítható hányad esetén a termikus hasznosítás lehetőségének biztosítása pedig a megújuló energiatermelés szempontjából kedvező. Igen, többségében feltételezhető a kedvező elmozdulás, ugyanakkor várhatók kedvezőtlen folyamatok is.

SKV fontosabb javaslatai › Javaslatok a Stratégia közérthetőbbé tétele érdekében › Javaslatok a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése, csökkentése, ellensúlyozása, illetve a kedvező hatások felerősítése érdekében › Kezeléshez kapcsolódó javaslatok: ›

Hulladékgazdálkodás – szennyvízkezelés összekapcsolása: zöldhulladékkal történő komposztálás

› Mezőgazdasági hasznosítás vonatkozásában: ›

Termékkomposztok gyakoribb utólagos ellenőrző vizsgálata (szerves szennyező komponensekre is)

›

Gyógyszermaradványok környezeti akkumulációjára vonatkozó kutatások nagyobb hangsúlya

›

Szemléletformálás: gazdák oktatása, társadalom szemléletformálása

› Termikus hasznosítás kapcsán:

70

2015.06.03.

›

Országos stratégia termikus hulladékhasznosításra

›

Termékkomposzt égetésének kerülése

›

Monoégetés (foszforvisszanyeréssel!), ill. decentralizált, kiskapacitású égetési lehetőségek vizsgálata

SKV fontosabb javaslatai II. › Természeti területek tekintetében: › Természeti területeken, védett vagy Natura 2000 területeken, ex lege területeken, az ökológiai hálózat elemein, vagy magas természeti értékű területeken iszap/(termék)komposzt kihelyezés kerülése

› Programra vonatkozó javaslatok: › Tartamkísérletek megkezdése, termékkomposzt önkéntes minőségbiztosításának megvalósítása, rekultivációs stratégia készítése, szemléletformálás megkezdése már a Program időszakában

› Monitoring javaslatok: › Stratégia indikátorainak kiegészítése: a biogáz hasznosítás során termelt energia/megtakarított ÜHG kibocsátás › Termikus hasznosítás: a levegő immissziós állapotának nyomonkövetése › Szemléletformálással elért emberek száma, az ismeretek növekedésének mértéke, az égetés és az iszapkomposzt társadalmi elfogadottságának változása

71

2015.06.03.

Köszönjük a figyelmet!

72

2015.06.03.

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

Recommend Documents