SZEMLE
Irodalmunk
színe
és
visszája
Noha még csak a Bajor-féle, szatirikus változata készült el a sokat vitatott romániai magyar irodalmi lexikonnak, s az ugyancsak sürge tett (a megvalósítástól azonban objektíve még távolabb álló) romániai magyar irodalomtörténet helyett egyelőre csupán egy „irodalomtörténeti képeskönyvet" lapozhatunk, gyors-mérleg készítésére vagy legalább rö vid tűnődésre alkalmas a pillanat. Szándékosan nem a hivatalos ötve nedik születésnapot, annak ünnepi ceremóniáit választottam elmélke désre — józanabb sugallatokat adnak az irodalmi hétköznapok, pél dául egy-egy olyan könyv megjelenésével, mint az Utunk Évkönyv '69 vagy Bajor Andor paródia-gyűjteménye, a Pokoli különkiadás. Mert különbözhet a véleményünk az Utunk heti tehetetlenséggel (vagy tehetséggel) piacra kerülő számairól, sőt e második évkönyv iro dalmi rangját illetően is eltérhetnek a vélemények, egy azonban bizo nyos: a több mint nyolcvan romániai magyar író műveit, életrajzi bibliográfiai adatait és fényképét felvonultató kiadvány — amely nem szedett össze mindenkit, aki él és mozog e földön (a kimaradtak listá ját a belső munkatárs Veress Zoltánnal kezdhetnénk!) — , a művészi technikai kivitelében is vonzó, hagyományteremtő Utunk-évkönyv már méreteivel sokakat rádöbbentett a romániai magyar irodalom egyre ke vésbé elhanyagolható létére. Persze, a mennyiség csak minőséggé válva érdekes, különben egyszerű statisztikai adat. Akadt ugyan cikkíró (há rombetűs szignó mögött meghúzódva), aki inkább a statisztikai tényre figyelt fel, s ha nem is éppen dilettantizmust emlegetett, alig-alig ta lált az átlagosnál jobb teljesítményt, az évkönyv novelláit és verseit „persze közölhető"-ként minősítve; a nagy és érdemleges többség azon ban — beleszámítva a hivatásos és nem hivatásos kritikusokat, az ol vasókat — jobbára elégedettségét vagy egyenest örömét fejezte ki. M a gam is, elhagyva most már a hivatkozásokat, nehogy ismét szemrehá nyásokat gyűjtsek az elemzés megkerülése miatt, határozottan az év könyv gazdagságát tartom a legszembetűnőbbnek, bár kritikai megjegy zéseim jócskán lehetnének. De erről majd később — Bajor Andor tá mogatását kérve. A romániai magyar irodalom immár félévszázados, történelmi ka tegória. Okosan jár el az a szerkesztő, aki a teljes ötven év értékei közt keresgél, hiszen nálunk nemcsak az utóbbi évektől figyelhető meg
a minőség jelentkezése — mint más nemzetiségi irodalmakban — , itt már a kezdetekkor olyan minőségek voltak, mint Tamási Áron a pró zában, Áprily és Dsida a költészetben, Gaál Gábor és Kuncz Aladár a szerkesztésben-kritikában. Nálunk tehát a kérdés ma, a proletkultos szűkkeblűség et magunk mögött tudva, így tevődik fel: ezt a minősé get elérni s lehetőleg meghaladni. (A mérce természetesen nemcsak T a mási, Áprily, Dsida, Gaál, Kuncz, hanem Móricz Zsigmond, Koszto lányi, Krúdy, József Attila, Illyés és Osvát meg Babits is.) Csak a legteljesebb elismerés hangján szólhatunk hát arról az évkönyv-szer kesztői koncepcióról, amely tudatosítva azt, hogy „nem lehet jövője egy múltjáról megfeledkező irodalomnak", a kötet gerincéül irodalom történeti képeskönyvet állít össze, szorgalmazza az írói emlékezéseket, egyszerre ápolva ezzel a történelmi tudatot-felelősséget s magasabbra emelve az esztétikai igényt. Ettől a célirányosságtól nem téríthet el minket semmiféle hebehurgya recenzens, hivatkozzék bár a provincia lizmus fenyegetéseire (amelynek természetesen tudatában vagyunk), vagy a túlságosan szélesre tárt kapukon besurranó „árnyakra". Ebben a képeskönyvben izgalmas profilok villannak fel; így válik élővé „nem a gróf — az ember" Bánffy Miklós Kós Károly méltányos emlékezésé ben, Kacsó Sándor a „székely mitológia"-problémát, elsősorban Tamási népi bölcsességét hozza emberközelbe, megkapó a Gy. Szabó Béla vil lanásnyi Dsida-idézése s Balogh Edgár közügyivé emelt vallomása az Erdélyi Enciklopédiáról. Milyen jellemző lehet a sokszor eltemetett és mindig újra feltámadó anekdota is! Ahogy például Nagy István az Ö z ö n v í z előtt harminc évvel ezelőtti bemutatójára emlékezik, azzal minden grafikust és irodalomtörténészt lepipáló önjellemzést ad. Íme, néhány kiragadott mondat: „Így történt aztán az előrehaladó színpadi próbák idején, hogy egy ízben Fényes Aliz a leeresztett függöny m ö gött kimerülten pihegett egy fotelben. Én ott álltam mellette véko nyan, szikár magasan, mint egy húszfokos, kétágú szobafestő létra, ko nok hitvesi fogadalmaktól örökre elkötelezetten, belekomorulva. Hogy lehet ilyen magasból udvarolgatni, méghozzá egy kimerült művésznő nek, akinek ráadásul — a kitépett szemöldökét festék pótolta?" A z Utunk-évkönyv irodalomtörténeti képeskönyvét sehogyan sem tudom a provincializmus bűnében bűnösnek találni, még ha itt-ott akad elfogultabb vélemény is. (Ilyennek érzem Tamás Gáspár „triász"-tételét.) Amire Bajor Andor irodalmi lexikona első címszavával szellemesen utal, azt elsősorban a jövőbeli kiadó-politikának kell megszívlelnie, mértéket szabva a „felfedezéseknek". Idézzük hát a Bajor-szöveget: „Aba Sámuel: született Aradon, romániai magyar író, haladó hírlap író és király. Müveit az irodalomtörténészek kutatják. Ha megtalál ják, ki fog derülni, hogy méltatlanul volt elfeledve." Ha az ötvenéves irodalomtörténeti korszak első huszonöt eszten dejét főképpen az újrafelfedezésekkel tűztük napirendre, a második huszonöt az értékeléseket-átértékeléseket sürgeti. Ezen a téren igazán csak szerény hírnököknek örvendhetünk — de ez is több, mint a sej telmes hallgatás. Itt az írói emlékezések is jeget törnek. Ezért örvend hetünk Marosi Péter megszólalásának a Gaál Gábor-kérdésben, ezért fontos Méliusz József kissé rövidre fogott összefoglalója (amely a fia taloknak így is sokat mond) az 1945 őszén Kolozsvárt megalakult Romá-
niai Magyar írószövetség tevékenységéről. Íróiságában hiteles — noha a probléma legkönnyebbik oldala — Lászlóffy Aladár vallomástétele a feledhetetlen költő-tanárról, Szabédi Lászlóról. Érdemlegeset az évkönyv, sajnos, ebben a témakörben, mást nem igen ad — sokat nem is adhat. A korszak problémáiról, meggyőződé sem, többet tudunk meg Bajor Andor görbe tükrébe pillantva. Nem is annyira a Pokoli különkiadás irodalmi lexikonára gondolok, mint in kább a Három művész éneke különböző évekből című fejezetre, mely 1950—1958—1966, illetve egy-egy fiktív prózaíró, költő és kritikus két szeresen hármas tükrözésében ad képet a paródia és szatíra eszközei vel irodalmunk tegnapelőttjéről, tegnapjáról — és jelenéről. Csupán a D. Szamosi Istvánnak tulajdonított bírálatok első mondatait idézem, kommentár nélkül: „Fejlődő irodalmunk az elmúlt héten túllépett a provincializmus határmezsgyéjén, belelépett az életbe, és egyre inkább elmerül" (1959); „Irodalmunk kétségtelenül feltörte a provincializmus pariagát, bátran megragadta a kilincset, és mindinkább kitör az élet országútjára, ahol egyre több kérdés száguld rajta keresztül" (1958); „Irodalmunk kezdi levetni a provincializmus ócska mellényét, korszerű és modern európai szabású fürdőnadrágot ölt, és abban veti magát a modern élet tengerébe, ahol bátran elmerül" (1966). S ahányféleképpen meg lehet fogalmazni a provincializmus elleni harc jelszavait, legalább annyiféle lehetősége van a provincializmus megnyilvánulásának az irodalomban. Bajor igazán nem kíméli e jelen séget, illetve a tünetek hordozóit — erre az Ütünk „dugógyári külön kiadása" csakúgy bizonyság, mint az „olimpiai évfolyamban" közölt paródia a provinciális nagyvonalúságról, az eredetiség-hiányról. A leg nagyobb ilyesfajta veszély azonban a Pokoli különkiadás első oldalá ról figyelmeztet mindenkit: „Pompás fiúk vagyunk!" A z önelégültség, minél kisebb egy irodalom, annál veszélyesebb. Nos, úgy érzem, a ro mániai magyar irodalom — éppen Bajor e könyvét hívhatjuk tanú nak — már nem is olyan kicsi. Magának a paródiagyűjteménynek a változatossága mutatja, hogy nemcsak értékekben nagy az ingadozás, de színekben is egyre nagyobb a differenciálódás. És itt visszájáról ismét színére fordíthatjuk a lapot. A z Utunk Évkönyv '69 nyilván nem nyújthat teljes képet — már terjedelmi okok nál fogva is kimaradnak belőle a nagyobb prózai vállalkozások, hiány zik innen a lassan-lassan magárataláló romániai magyar dráma, s a kritikát sem képviselhetik méltóan a húsz soros kalodába szorított nyi latkozatok legkedvesebb költődről. A legszebben — a hét évszázados hagyományokhoz híven — ismét a líra szerepel: újra a közönség elé lép Gellért Sándor senkivel össze nem téveszthető népi-epikus nyolca saival, s majd mindenki jelen van itt, aki igazán számít a mai romá niai magyar lírában. Mérlegkészítés helyett e szép lírai antológia kap csán két dolgot teszek szóvá: Székely János (Sztriptíz) és Jancsik Pál (Fekete-fehér vőlegény) verse mindenekelőtt, újra igazolja, hogy az igazi költészet nem avul el, bármennyire is tisztelje a régebbi versépí tési módokat, sőt — igazán mai, modern alkotásként hathat. A kife jezés pontossága, a képek tisztasága, a ritmus és a rím tisztelete nem feltétlenül „ósdiság". Mint ahogy nem öncélú modernkedés minden sza bad asszociációra épített költemény, nem elítélendő minden félhomály.
A Székely János-, Kányádi (A k ö k ö s i hídon)-,Jancsikés Cseke Gábor (Évszakok)-féle hagyományosabb formájú versek feltétlen tisztelete (és szeretete) mellett, nagyon meggondolandónak tartom, vajon a mai „con ditio lyrica" nem parancsolóan teszi-e szükségszerűvé a „fegyelmezet lenebb" költői kifejezést — s ez alól a parancs alól csupán azok tud ják kivonni magukat, akik alkati meghatározottsággal, minden külső tényezővel szemben óvják belső harmóniájukat vagy legalábbis erre tö rekednek? (Kányádi újabb fejlődése — aminek az évkönyvben szereplő vers ellentmond — szintén az új „conditio lyricát" igazolja.) Mint je lenséget tartom figyelemre méltóknak Márki versének utolsó sorait: „közömbös napokon / fölesküszünk / a folytonosságra mely a végtelen torkára mászott / ujjából rázza ki üdvözletét a nagy emberi körtánc / megkóstoljuk a szavatolt jövőt ha kiváló minőség / s a tűzhányókat ki vonjuk a forgalomból!" Idézhetnék megrendítőbb verseket is, p é l d á u l Szilágyi Domokos Missa Solemnisét, Páskándi Gézától az Első feltá madást, Hervaytól a Balladát vagy akár Palocsay Zsigmondtól a Konyhaszerrel-t és Szőcs Kálmántól a Barátkozót. A maga módján mindegyik útkereső (és ezúttal nem annyira a formára gondolok), prob lémalátó, gondolati költemény — a „költemény" itt persze nem a kita lálást jelenti, hanem a vívódást a kor p r o b l é m á i v a l . . . A prózáról az évkönyv alapján nem tudnék ennyi jót mondani. (Ebben nyilván közrejátszik az első közlés szerkesztői igénye is, azaz hogy nincs elég ,,tartalék"-novellánk.) Bálint Tibor Apróhirdetése ki tűnő villanások sorozata, Bajor és Szabó Gyula közismert rangján sze repel, Szilágyi István és Bodor Á d á m pszichológiai-etikai érdeklődése ugyancsak korjelző. Igazi meglepetést azonban két író szerez (szerez és nem okoz: tehát örvendhetünk nekik): Király László amolyan „népi gyökerű egyperces novellái"-val, amelyek a szerző pozitív eszményei és rendkívüli stiláris ereje révén keltenek feltűnést, és Varró Ilona próza részletével (Idill); ez utóbbi is azt igazolja, hogy a folklór-hagyomány a modern pszichologizáló epika számára sem haszontalan (román író társaink ezt már régebben felfedezték — mi a Tamási-példára hivat kozhatunk ismételten!). E futó névsor- és probléma-olvasásból talán kitűnik, hogy az ú j Utunk-évkönyv java szépirodalmi anyaga a középnemzedék és a fia talok termésére épül. Véletlen volna, hogy az idősebbek főként az iro dalomtörténeti képeskönyvben szerepelnek? Vagy talán elérkezett az: őrségváltás ideje? Akárhogy is van, ha nem is vagyunk „pompás fiúk", remélhetjük, hogy Szenczi Molnár Albert és Apáczai, Kemény Zsigmond és A d y öröksége nem kerül rossz kezekbe.
krónika Vaskos levél érkezett Aradról szerkesztőségünkbe. Benne riporteri igazolvány, művészi felvétel, a Vörös Lo b o g ó különoldala, az Ifjú S z a v a k , s végül hosszú beszámo ló. Az aradi újság ifjúsági ol dalát már megjelenésekor ész revettük, örvendtünk, hogy a lap köré csoportosuló írogató iskolások már külön oldalt tudtak összehozni, most pedig ifjú Náhlik László beszámoló jából átfogó képet nyerhetünk az „újságíróbojtárokról" — ahogy a levélíró önmagukat nevezi. A diákriporterek körét már az 1967—1968-as tanév idején hozták létre, de a gyakorlati munkát csak most, az 1968— 69-es tanévben kezdték meg. A szerkesztőség tagjai beavat ják a fiatalokat az újságírás, lapszerkesztés, nyomdai munka titkaiba, köri megbeszéléseken hívják fel a tagok figyelmét az élet különféle jelenségeire, a sok megírnivalóra, a bizalom jeléül a kör tagjai riporteri igazolványt kaptak, gyakran kiszállnak a „terepre" és ír nak. Ezidáig több mint más félszáz írásuk jelent meg a lapban, háromezer lej tiszte letdíjat is kaptak. Arra pedig különösen büszkék, hogy nem csupán a diákéletről, iskoláról, testnevelésről vagy a könnyű zenéről tudnak írni. hanem foglakoztak már az ipari ter meléssel, a városi kulturális tevékenységgel, a közlekedés sel, az élet sok-sok kérdésével. És minderről több mélyreható, bírálati cikk jelent meg a tollukból. A diákoldalak nem jelente nek különös újdonságot saj tónk életében. Néhány ritka esettől eltekintve azonban ilyesmit többnyire filológus főiskolások szerkesztettek. Az aradi középiskolások kezde ményezése már ezért is figye lemre méltó, hiszen nem húsz éves felnőttek, hanem 16—17— 18 éves ifjak a „szerkesztők".
A
logika
egységes
tartalmáról
Az A k a d é m i a K i a d ó j á n a k g o n d o z á s á b a n , a L o g i k a i K ö z p o n t é g i s z e alatt n e m r é g látott n a p v i l á g o t a Probleme de logică című tanulmánykötet*. A v i s z o n y l a g fiatal m u n k a k ö z ö s s é g e d d i g kiadott k ö n y v e i s o r á b a n a s z ó b a n f o r g ó kötet j e l e n t ő s h e l y e t foglal el, m e r t a tárgyalt k é r d é s e k kutatása s z e r vesen fonódik össze azok történelmi jellegű vizsgá latával, m i n é l f o g v a a r o m á n i a i filozófiai g o n d o l k o dás j e l e n l e g i f e j l ő d é s i s z a k a s z á n a k b e m u t a t á s á n k í v ü l egyben a logikai tevékenység történelmi folyto nosságát is tükrözi. M á r a t a n u l m á n y o k c s o p o r t o s í t á s á n a k m ó d j a (az I. rész a klasszikus f o r m á l i s l o g i k á v a l , a z á l t a l á n o s l o g i k a e l m é l e t é v e l és a l o g i k a történetével, a II. rész a matematikai logikával kapcsolatos tanulmányokat tartalmazza), v a l a m i n t a kutatások s z e m s z ö g e a r o m á n i a i l o g i k a i i s k o l a e g y s é g e s felfogására utal. Itt a l o g i k a e g y s é g e s t a r t a l m á r ó l (statutumáról) v a n s z ó . E z p e d i g az e m l í t e t t kettős t á v l a t b a n f e j e z ő d i k ki, f o k o z a t o s a n és t ö r t é n e l m i l e g s z ü n t e l e n ü l alakul, a g o n d o l k o d á s , a filozófia é s a t u d o m á n y o k f e j l ő d é sével kritikailag á t v e s z b i z o n y o s l o g i k a i r e n d s z e r e k e t és szemléleteket. A logika történetének — a hellén forrásoktól a k ö z é p k o r o n át az ú j - é s j e l e n k o r i g t ö r t é n ő — átfogó é s dialektikus újraírása n a p j a i n k logikája egyes kérdéseinek a formái-klasszikus, a formái-matemati kai v a g y az e g y é r t e l m ű e n f o r m a l i s t a e l m é l e t e k s z e m s z ö g é b ő l t ö r t é n ő e l m é l e t i kutatása r é v é n v a l ó s u l m e g . A Probleme de logică első k ö t e t é b e n jelentkező román logikusok elvszerűen marxista álláspontra h e l y e z k e d n e k . A b b ó l A természet dialektikájában kifejtett a l a p e l v b ő l i n d u l n a k ki, h o g y a l o g i k a „ t ö r t é n e l m i t e r m é k , a m e l y n e k k ü l ö n b ö z ő i d ő k b e n igen k ü l ö n b ö z ő a f o r m á j a s ezzel együtt i g e n k ü l ö n b ö z ő a tartalma", és h o g y „ a f o r m á l i s l o g i k a is A r i s z t o t e lésztől m i n d m á i g h e v e s v i t á k tárgya". Ez az a z e l m é l e t i keret, a m e l y b e a s z e r z ő k m u n k á s s á g u k k a l b e i l l e s z k e d n e k , s ú g y s z e r v e z i k m e g a kutatást és annak eredményeit, olyan végkövetkeztetésekben rög zítik, a m e l y e k a l o g i k á t t ö r t é n e l m i é s e l m é l e t i k i alakulása, v a l a m i n t l é n y e g i f u n k c i ó j a — a z e m b e r i gondolkodás valódi organonja — szemszögéből ma gyarázzák. Mindenekelőtt Athanase Joja akadémikusnak Zé nón és a valószínű logikája c í m ű értékes t a n u l m á nyát kell m e g e m l í t e n ü n k . A h e l l é n f i l o z ó f i á t é s a klasszikus g o n d o l k o d á s filozófiai n y e l v é n e k á r n y a latait k i t ű n ő e n i s m e r ő r o m á n l o g i k a - t u d ó s f ő é r d e m e , h o g y tökéletes ö s s z k é p e t n y ú j t az eleai iskola r e n d szeréről és Z é n ó n s z e r e p é r ő l a t u d o m á n y o s a l k o t á s alapvető logikai formájának kialakításában. K ö t e t n y i t ó t a n u l m á n y á b a n J o j a kiáll a f o r m á l i s l o g i k a k i a l a k u l á s á b a n szerepet játszó z é n ó n i m ű mellett, é s feltárja a v a l ó s z í n ű k ö v e t k e z t e t é s e l ő n y e i t a k u * Probleme de publicii Socialiste
logică, I. Editura România. Bucureşti,
Academiei 1968.
Re
tatásban; ennek a lételméletben alkalmazott m ó d szernek gazdag módszertani funkciót tulajdonit. Zénón jelentősége — hangsúlyozza a tanulmány — a b b a n m u t a t k o z i k m e g , h o g y a dialektikus m ó d szer bevezetésével lerakta a valószínű logikájának a l a p j á t , a m e l y e t k é s ő b b A r i s z t o t e l é s z a Topika meg f o g a l m a z á s a k o r fel is használt. Ezzel m e g n y í l t „ a z ö s s z e s kutatási f o r m á k e l v e i h e z — a d i a l e k t i k á h o z — v e z e t ő út", a m e l y n e k k ö z é p p o n t j á b a Z é n ó n a v a l ó színű és e l f o g a d h a t ó p r e m i s s z á k a t h e l y e z i . A z eleai g o n d o l k o d ó , a gazdag skálájú valószínű következte tés és a b i z o n y í t á s v i s z o n y á t m e g é r t v e , feltárta a n n a k r e n d s z e r e z é s i m ó d o z a t a i t és kutatási e l ő n y e i t . J o j a a k a d é m i k u s v é l e m é n y e szerint a z é n ó n i m ű „ a z eleai d o g m a t i z m u s n a k a szofisztikára v a l ó át térését k é p v i s e l i " , a m e l y „ j ó t é k o n y hatással v o l t a s z ó k r a t i z m u s m ó d s z e r t a n i s z e l l e m é r e " , h o g y azután ugyanaz a Zénón az adogmatikus eleaizmus belső kificamításával „lényegesen fokozza a bíráló szel lemet". E z a m e g á l l a p í t á s , a m e l y tisztázza Z é n ó n g o n d o l k o d á s á n a k helyét, é r t e l m é t és j e l e n t ő s é g é t a l o g i k a és a filozófiai g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t é b e n — a t a n u l m á n y b a n felsorolt értékítéletek összefüggő rendsze rében vizsgálva — éppen annak a feladatnak a m e g oldását jelenti, amelyet a r o m á n logikatudós maga e l é tűzött és a m e l y n e k h e l y e s s é g é t v é l e m é n y ü n k s z e r i n t a z a l a p o s és s o k o l d a l ú tájékozottság, valamint a rá j e l l e m z ő széles l á t ó k ö r b i r t o k á b a n s i k e r ü l t b e is b i z o n y í t a n i a . A kettős t a g a d á s l o g i k a i é r t e l m é v e l k a p c s o l a t o s r é g e b b i k é r d é s t újít fel a z a z ó t a e l h u n y t D a n B ă d ă r ă u p r o f e s s z o r Az igazság-mondatok és a lehető ség c í m ű t a n u l m á n y á b a n , a m e l y b e n az állítás, l e h e t ő s é g é s t a g a d á s v i s z o n y á t e l e m z i . E n n e k során e l k ü l ö n í t i a v i z s g á l t v i s z o n y arisztotelészi m a g y a r á z a t á n a k szintjét n é h á n y m a i l o g i k u s é r t e l m e z é s é t ő l . A d i a l e k t i k u s értékelés v o n a l á n h a l a d v a k i e m e l i a lehetőség kategóriájának kétoldalúságát, kétértelműségét, h a n g s ú l y o z z a a z o n b a n a n n a k szükségességét, h o g y azt m i n d i g a v a l ó s á g o s f o g a l m á v a l e g y s é g b e n kell v i z s g á l n i . E b b ő l a s z e m p o n t b ó l kell t a n u l m á n y o z n i a z á l l í t á s - t a g a d á s k a t e g ó r i a p á r k é r d é s é t is, m i v e l „ a tagadás, az á l l í t á s o k b a n e l f o g l a l t h e l y é t ő l függően, k ü l ö n b ö z ő hatások kialakítására alkalmas". A k ö z é p k o r l o g i k á j a — a m e l y e t h o s s z ú i d ő n át a kutatás s z e m p o n t j á b ó l é r t é k t e l e n t e r ü l e t k é n t k e z e l t e k — m a az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a kerül. Első s o r b a n azért, m e r t h e l y e t k ö v e t e l m a g á n a k m i n t a m a i m a t e m a t i k a i l o g i k a t ö b b v o n a t k o z á s á n a k korai előfutára, m á s r é s z t azért, m e r t m a g á t — a sztoikus l o g i k á v a l v a l ó szintézise k ö v e t k e z t é b e n — a z arisz totelészi l o g i k a m a g a s a b b szintű továbbfolytatóján a k tekinti. Ezen a téren j e l e n t ő s e k A n t o n D u m i t r i u r o m á n l o g i k u s adalékai, k ö z t ü k a t a n u l m á n y k ö t e t b e foglalt A paradoxonok kérdése a középkor ban. A szerző a „ m e g o l d h a t a t l a n s á g " és az „ ö s s z e n ö v é s " szempontból elemzi a problémát. A megoldhatatlanság kérdései a középkor folya m á n széles k ö r b e n elterjedtek, a m i k o r — S a x o n i a i A l b e r t u s é r t e k e z é s e szerint — e z a p a r a d o x o n tizen k i l e n c változatot é r el. V i z s g á l a t u k k a p c s á n a szerző a z t a k ö v e t k e z t e t é s t v o n j a le, h o g y a m e g o l d h a t a t -
krónika Még jelentősebb az, hogy ezek a kamaszkorból alig kinőtt fia talok a tanulás mellett féléve már rendszeresen dolgoznak; írnak, tanácskoznak, egymás kéziratait olvassák, beszélik meg, szóval „komolyan veszik" a bojtárkodást. Nevelési szem pontból ez már önmagában véve is ritka érdekes jelen ség. Ma még nehéz volna meg mondani, ki nyer többet ezzel az alkotó-körrel. A diákok-e, a lap vagy az olvasók? Az ara di példa mindenesetre arra vall, hogy megújuló, felfrissü lő sajtónk egyre nagyobb sze repet tölthet be a hazai ma gyar szellemi életben s külö nösen az ifjúság nevelésében.
téka George
Călinescu
Principii de estetică „Az esztétika olyan tudo mányág vagy jobban mondva foglalatosság-program, amely tudatosan vagy tudat alatt az értelmiség széles rétegeinek ama szükségérzetéből fakad, hogy úgynevezett objektív, vagyis tulajdonképpen az él mény lényegétől idegen ítéle tek segítségével gyógyíthatóvá tegye a művészi érzékenység hiányát." A néhány éve el hunyt nagy román irodalom történész e megállapítása most kötetbe gyűjtött esztétikai ta nulmányainak egységes néző pontját is tükrözi. G. Călinescu nem elvont esztétikai kategóriák sűrűjé ben bolyong, hanem bármely vizsgálódását a Műre tekintő hozzáállás jellemzi. Ez az al kotói gyakorlattal szerves egy ségben kiformálódott esztéti kai mű mutatkozik be most legjelentősebb alkotásaiban, amelyek közül csak néhányat emelünk ki a kötet gazdagsá gának érzékeltetésére: itt je lennek meg G. Călinescu 1937—38-ban tartott híres esz tétikai előadásai, a Költemény világa címen folyóiratunkban is ismertetett lecke-esszé-soro zata, a S i m ţ u l estetic, T e h n i c a criticii şi istoriei literare, C l a sicism, r o m a n t i s m , b a r o c című írásai. A kötetet Ion Pascadi tanulmánya vezeti be. (Editu ra p e n t r u literatură. 1968.) Különös
látogatás
Mi a közös e Budapesten megjelent román novella-an tológia tízegynéhány írásában, és mi az, amitől jogosan kí vánkoznak a rangos Modern Könyvtár-sorozat lapjaira? Réz Pál, a kötet szerkesztője mindkét kérdésre már eleve kitűnően megfelelt, amikor éppen ezeket az írásokat — Ştefan Bănulescu, Fănuş Nea-
lanság kérdésessé teszi az e l l e n t m o n d á s elvének egyetemességét. A kérdéskör bemutatása l e h e t ő v é teszi A n t o n D u m i t r i u számára, h o g y é r d e k e s m e g állapításokat t e g y e n a k ö z é p k o r i l o g i k a t e r m é s z e t é r e , problematikájára és m e g h a t á r o z o t t s á g á r a v o n a t k o zóan. A megoldhatatlanság problematikájához szorosan k a p c s o l ó d i k az ö s s z e n ö v é s e l e m e i n e k a l o g i k a i k é r dése. E n n e k e l e m z é s e k a p c s á n a szerző — n é h á n y p a r a d o x o n mai jelentkezési formájához közeledve — feltárja e g y e s m e g o l d h a t a t l a n s á g i t é n y e z ő k k i a l a k u l á s á n a k m ó d j á t és m e g o l d á s u k útját (Cantor, Russell, Richard, Zermelo-König, Skolem, Gödel). Dumitriu tanulmányának érdeme, hogy a logika történetének n e m e g y e t l e n kérdését, h a n e m e g y o l y a n e g é s z f e j lődési szakaszát eleveníti fel, a m e l y e t e d d i g m e l l ő z tek, és a m e l y n e k é p p e n a mai l o g i k u s o k , a l a p t a l a nul, c s e k é l y f o n t o s s á g o t tulajdonítottak. A z arisztotelészi logika sokoldalú jelentőségének más vonatkozású felmérését nyújtja Constantin Noica Arisztotelész kategóriáinak értelmezéséért c í m ű t a n u l m á n y a . A szerző Porfirius, D e x i s és A m monius kommentárjainak s z e l l e m é b e n , az arisztote lészi k a t e g ó r i á k részletes filozófiai s z ö v e g m a g y a r á zatát adja, m a j d kitér e k a t e g ó r i á k és az arisztote lészi l o g i k a v i s z o n y á n a k k é r d é s é r e is. R a d u Stoichiţă Gondolatok a formalizált nyelv ről c í m ű t a n u l m á n y á b a n o l y a n a x i o m a t i k u s r e n d szer e l m é l e t é t v á z o l j a fel, a m e l y feltárná e g y l o g i kai kifejezés l o g i k a i tartalmát. M á s s z ó v a l , a s z e r z ő v é l e m é n y e szerint, e g y i l y e n a x i o m a t i k u s rendszer m e g a l a p o z á s a r é v é n — „ e z biztosítja, h o g y a z ö s z szes é r v é n y e s k i f e j e z é s e k és csakis e z e k k ö v e t k e z z e n e k az a x i ó m á k b ó l , a m e l y e k e t e g y b e n k i z á r ó l a g o san t a r t a l m a z " — m e g v a l ó s u l n a a l o g i k a i e s z k ö z f u n k c i ó j a is. E m a n o i l A n c u ţ a A logika és a többi tudomány viszonyáról szóló tanulmányában a logika fejlődé sére, v a l a m i n t J o j a a k a d é m i k u s m u n k á i r a t á m a s z k o d v a b e b i z o n y í t j a , h o g y „ a z arisztotelizmus nem csak e g y f e j l ő d é s i szakasza a l o g i k a t ö r t é n e t é n e k , h a n e m a k t í v és hatásos j e l e n e a m o d e r n t u d o m á n y n a k is", v a l a m i n t azt, h o g y „ a z A r i s z t o t e l é s z m e g a l a p o z t a f o r m á l i s l o g i k a e g y b e n a l a p v e t ő l o g i k a is, és a l e g s z i g o r ú b b é r t e l e m b e n v e t t a l a p j á t alkotja m i n d e n lehetséges l o g i k á n a k , e g y b e n m o s t és m i n dig é r v é n y e s , szükségszerű, á l l a n d ó l o g i k a m a r a d " . M i b ő l a d ó d i k ez a k ö v e t k e z t e t é s ? A b b ó l , h o g y a formális logika eredete igen bonyolult, abból, hogy ez szolgál „ a z összes lehetséges l o g i k á k alapjául", és u g y a n a k k o r r e n d e l k e z i k a t u d o m á n y organonjának é r t é k é v e l és j e l e n t ő s é g é v e l . A n n a k a t é n y n e k a m e g á l l a p í t á s á b ó l , h o g y a l o g i k a i f o r m á k és e l j á r á s o k ( „ a t e r m é s z e t l e g á l t a l á n o s a b b m ó d o z a t a i n a k és f o r m á i n a k t ü k r ö z é s e " ) m i n d e n n e m ű m e g i s m e r é s és v a l a m e n n y i t u d o m á n y kifejezési e s z k ö z e i — A n c u ţ a szerint —, v i l á g o s a n k ö v e t k e z i k a l o g i k a és a t ö b b i szaktudomány viszonya. Miután elismerjük, hogy a logika Egy, v a g y i s a z arisztotelészi f o r m á l i s l o g i k á r a alapozott, a v a l ó s á g o t sajátos m ó d o n , logikai formákban és eljárásokban tükröző logika, igazat kell a d n u n k a s z e r z ő n e k , a m i k o r leszögezi, h o g y
„ n i n c s e n e k m a t e m a t i k a i , fizikai, k é m i a i g o n d o l k o d á si f o r m á k , c s a k a f o r m á l i s l o g i k a e g y s é g e s logikai formái léteznek, a m e l y e k e t sajátos m ó d o n , a k u t a tott tárgytól f ü g g ő e n a l k a l m a z n a k a k ü l ö n b ö z ő tu dományokban." A k o n v e r z i ó l o g i k a i eljárása, v a l a m i n t a f o r m á lis és a n y a g i igazság közti v i s z o n y t az arisztotelészi szillogisztikában Ö f f e n b e r g e r G u s z t á v n a k Az igazság és a logikai eljárások Arisztotelész szillogisztikájá ban c í m ű t a n u l m á n y a e l e m z i . L u k a s i e w i c z és Patzig m o d e r n n é z e t e i n e k t ü k r é b e n , a szerző a z ú g y n e v e zett k a t e d r a - l o g i k u s o k k a l v i t á z v a az arisztotelészi k o n v e r z i ó k é r d é s é n e k szigorúan f o r m á l i s , a x i o m a t i k u s - d e d u k t í v kifejtését adja. V a l e r i u Streinu A logikai doktrína Teofil Cory daleu müveiben c í m e n az arisztotelizmus állandó j e l e n l é t é t mutatja ki a r o m á n i a i filozófia é s l o g i k a f e j l ő d é s é b e n . Ez k ü l ö n ö s e n s z e m b e ö t l ő C o r y d a l e u nak, a H a v a s a l f ö l d felsőoktatási r e n d s z e r e és ezen belül a filozófiai o k t a t á s m e g a l a p í t ó j á n a k írásaiban. C o r y d a l e u n a g y hatással v o l t a k o r a b e l i R o m á n i a filozófiai g o n d o l k o d á s á n a k f e j l ő d é s é r e . Ezért Streinu munkája n e m c s a k a hazai l o g i k a t ö r t é n e t , d e az e u r ó p a i szintű filozófiai k u l t ú r á b a n m e g n y i l v á n u l ó arisztotelészi f o l y t o n o s s á g kutatása szempontjából is j e l e n t ő s . A szerző, m i u t á n tisztázza C o r y d a l e u szerepét az arisztotelészi l o g i k a r o m á n i a i f e j l e s z t é s é b e n , és kitér egész szellemi arculatának felvázolására — amely a X V I . századbeli p á d o v a i neo-arisztotelikus Cremonini és Z a b a r e l l a hatására alakult ki — , ismerteti l o g i k á j á n a k f ő b b kérdéseit. Sikeresen d o m b o r í t j a ki C o r y d a l e u l o g i k á j á n a k arisztotelészi vonásait, k ü l ö n ö s e n azzal, h o g y összehasonlítja őket a n e o - é s m o d e r n arisztotelikus e l e m e k k e l , és k i m u t a t j a e z e k n e k a n a g y tudós g o n d o l k o d á s á b a n m e g n y i l v á n u l ó kölcsönhatását. G. B o o l é n a k , a f o r m a és a z a n y a g i v i s z o n y á r a v o n a t k o z ó nézeteit S o r i n V i e r u v i z s g á l j a Boole jelfo gása a formáról és értelmezésről c í m ű írásában. A szerző kimutatja, h o g y B o o l e l o g i k a e l m é l e t é b e n a f o r m a i és a n y a g i ( é r t e l m e z ő ) két szinten j e l e n t k e z i k , m i v e l s z á m á r a ,,a l o g i k a a f o r m á l i s t ö r v é n y e k tu d o m á n y a , a m e l y e k az általános t a r t a l o m , a l é n y e g é r t e l m e z é s é b e n f e j e z ő d n e k ki". A l e x a n d r u S u r d u Az egyes számú terminusok kér dése a szillogisztikában című tanulmányában eluta sítja a szillogisztika a x i o m a t i k u s r e n d s z e r k é n t tör ténő é r t e l m e z é s é n e k g o n d o l a t á t , v a g y i s a k a t e g o r i kus s z i l l o g i z m u s m a t e m a t i k a i k é p l e t r e v a l ó c s ö k kentését. Á l l á s p o n t j á t azzal igazolja, h o g y a s z i l l o g i z m u s két f o r m á j á n a k (az e g y e s s z á m ú t e r m i n u s o k nélküli arisztotelészi, v a l a m i n t az e g y e s s z á m ú ter minusokkal rendelkező modern formának) megkü l ö n b ö z t e t é s e fiktív, és c s a k a t u d o m á n y s z e l l e m é t ő l idegen h a m i s í t á s o k árán v é d e l m e z h e t ő . A kötet m á s o d i k része a m a t e m a t i k a i l o g i k a k ö r é b ő l vett t a n u l m á n y o k a t tartalmazza. A s z e r z ő k — Eugen M i h ă i l e s c u , M i r c e a T î r n ă v e a n u és T u d o r Ristea — a m o d e r n m a t e m a t i k a i l o g i k a k ü l ö n b ö z ő területein v é g z e t t kutatásaik e r e d m é n y e i r ő l s z á m o l n a k be. M i h ă i l e s c u t a n u l m á n y a új szempontokat v i s z b e b i z o n y o s típusú l o g i k a i r e n d s z e r e k néhány
téka gu, Ion Băieşu, Nicolae Breban, Vasile Rebreanu, Du mitru Radu Popescu, Vasile Spoială, Nicolae Velea, Sînziana Pop, Aurel Dragoş Munteanu novelláit és karco latait — választotta ki és so rakoztatta egymás mellé a mai román kisepika termésé ből. A kötet szinte valamennyi szerzőjét a modern élet nagy rémképei foglalkoztatják a maguk módján: a pótcselek vések félelmetes és nevetsé ges önbizalma; a lélek lesújtóan naiv elterelő hadmozdu latai, a tropizmus, amely vá lasztásnak hiszi vagy akarja feltüntetni magát; a létezés, amely tulajdon sebein élős ködik. A tettek kényszerjellegűek itt, az elidegenedésnek ebben a kísértetiesen fegyel mezett birodalmában, de hiányzik belőlük a szükség szerűség vakító evidenciája; tétován lebegnek az esetle gességben, súlytalan, levegőt len és étertelen magányban, s nem képesek feledtetni az űrt, amelyet betöltenek. A szerzők nem is akarják feledtetni, elleplezni, leha zudni az üresség kísértését, éppen ellenkezőleg, nyilván valóvá akarják tenni — és éppen ezért nem modernkedés, hanem hiteles modernség az. amit nyújtanak. (Európa, 1968.) Adrian Opera
lui
Marino
Alexandru donski
Mace-
Az irodalmi alkotás alap problémáira koncentráló öszszegezésében a szerző a mai irodalomtudomány legmoder nebb eszközeit alkalmazza. Ér deme így nem csupán az, hogy eredményesen néz szembe a korábban sokat vitatott Macedonski-mítosszal, hanem hogy olyan új monográfia-típust képvisel, amelyben a struktú rákat és költői motívumokat
téka nyomon követve, az életrajzi és belső tényezők bonyolult összefüggés-rendszeréből s a kor valóságával való szembesí téséből bontja ki a költő sok vitára és ellentmondásra okot adó világát. A Macedonski-kutatásban és az egész román monográfia-irodalomban elfog lalt helyével érdemelte ki a könyv az Akadémia idei iro dalomkritikai díját. (Editura p e n t r u literatură, 1968.)
Baki
Ferenc A
— Vébel
szabad formájának m e g h a t á r o z á s á b a , Ristea p e d i g a modern matematikai logika egyes kérdéseinek r e n d s z e r e z é s e terén v é g z e t t k í s é r l e t é v e l ér el s i k e reket. A széles k ö r ű tájékozottságnak, a kifejtés o b j e k tivitásának, v a l a m i n t az e r e d m é n y e k b ő l l e v o n t v i l á gos k ö v e t k e z t e t é s e k n e k a józan, mesterkéltségtől mentes kutatással v a l ó ö s s z e k a p c s o l á s a r é v é n a k ö tetbe f o g l a l t t a n u l m á n y o k az Akadémia Logikai Központja munkájának magas tudományos színvo nalát tükrözik. Értékes a d a l é k o k eszmei fejlődé s ü n k h ö z , a hazai a l k o t ó g o n d o l a t g y ü m ö l c s ö z t e t é s é hez. Constantin Rusu
A
történelem
iránya
az é l e t
Antal
és
értelme
Petőfi-brigád
A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a Partizánoszta gok különböző alakulataitól átvezényelt magyar nemzeti ségű harcosokból 1943-ban Szlavóniában megszervezték a Petőfi Sándor Zászlóaljat. Egy évvel később, mintegy ezer bácskai önkéntessel kiegészül ve átalakult, s ettől kezdve mint Petőfi-brigád vett részt az ország felszabadításáért és szocialista átalakításáért ví vott harcokban. Baki Ferenc, a brigád egyik vezetője és Vébel Lajos újságíró, maga is a brigád volt harcosa és ha ditudósítója, korabeli feljegy zésekre és nagy körültekintés sel összegyűjtött dokumentu mokra támaszkodva állították össze a Petőfi-brigád szemé lyes hangvételű, csaknem re gényesen izgalmas, de ugyan akkor történelmi forrásérték kel is bíró hiteles krónikáját, melyet a zászlóalj, illetve a brigád harcosainak névsora és számos eredeti fénykép egészít ki. ( F ó r u m . 1968.) A magyar nyelvjárások atlasza A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi In tézete a magyar nyelvtudo mány nagy adósságát törleszti. A húsz éve, 1949-től folyó nyelvatlasz-munkálatokban
A filozófia e g y i k l e g r é g i b b k é r d é s é t veti fel i s m é t R a d u F l o r i a n n e m r é g m e g j e l e n t k ö n y v é b e n . * B á r a: választ l é n y e g é b e n a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s m á r t ö b b m i n t száz é v v e l ezelőtt félreérthetetlenül m e g f o g a l m a z t a , az í r á s n a k m é g i s v a n új m o n d a n i v a l ó j a , t é m á j a m a is időszerű. A v e l e v a l ó f o g l a l k o z á s t — m i n t a h o g y azt a k ö n y v a l c í m e j e l z i : Jegyzetek egy jelenkori filozófiai vita margójára — egy nagy j e lentőségű, n e m z e t k ö z i s í k o n f o l y ó i d e o l ó g i a i d i a l ó g u s indította el, e z késztette arra a szerzőt, h o g y a m a r xista a r c v o n a l erősítésére kifejtse álláspontját. A t ö r t é n e l e m é r t e l m é n e k és i r á n y á n a k — a r o m á n „ s e n s " szó kifejezi m i n d az é r t e l e m , m i n d p e d i g az irány f o g a l m á t — a p r o b l é m á j a széles k ö r b e n m e g mozgat minden g o n d o l k o d ó elmét. Napjainkban e t é m a m i n d g y a k r a b b a n m e r ü l fel az i r o d a l o m b a n és a m ű v é s z e t b e n , a fiatalok és a fiatalos s z e l l e m ű i d ő s e b b e k beszélgetései során, m i n d i n k á b b túlnő a f i lozófiai s z a k i r o d a l o m keretein. A történelmi folyamatok ellentmondásos jellege m a g a is a k é r d é s e k h a l m a z á t állítja az e m b e r e l é : a jelenkor tudományos-műszaki forradalma például, amely mint korunk egyik nagy reménysége számos fontos társadalmi problémát hivatott megoldani, ahelyett, h o g y m i n d e n e r e d m é n y é v e l az e m b e r t s z o l gálná, e l s ő s o r b a n az a t o m b o m b á t hozta létre, s a z e g é s z e m b e r i s é g e t fenyegeti. A z űrutazások k o r a n e m szüntette m e g a v i l á g j e l e n t ő s részét sújtó é h í n s é g e t , a gazdasági és kulturális e l m a r a d o t t s á g o t . A t e c h n i ka v í v m á n y a i ós az e m b e r létfeltételeinek a l a k u l á s a között nincs közvetlen kapcsolat. Ilyen összefüggés b e n a t ö r t é n e l e m é r t e l m é n e k és i r á n y á n a k a k é r d é s e v a l ó s á g o s és n a g y j e l e n t ő s é g ű világnézeti, v a l a m i n t t u d o m á n y o s p r o b l é m á v á v á l i k , a m e l y e t n e m lehet c s u p á n üres a b s z t r a k c i ó n a k m i n ő s í t e n i , v a g y e g y s z e r ű á l m o d o z á s n a k tekinteni é s g ú n y o s m o s o l l y a l e l i n t é z ni. V i l á g n é z e t i - f i l o z ó f i a i vizsgálata arra hivatott, * Radu Florian: cureşti, 1968
Sensul
istoriei.
Editura
politică.
Bu
hogy megismertesse a társadalmi fejlődés jellemzőit, és e l ő s e g í t s e a z e m b e r általános o r i e n t á c i ó j á t , társa d a l m i m a g a t a r t á s á n a k kialakítását, t u d o m á n y o s ta n u l m á n y o z á s a p e d i g feltárja a t ö r t é n e l m i - t á r s a d a l m i élet m e c h a n i z m u s a i t , a m e l y e k n e k m e g i s m e r é s e és h e l y e s a l k a l m a z á s a e l e n g e d h e t e t l e n feltétele a z új tár sadalom felépítésének. R a d u F l o r i a n t a n u l m á n y a e kettős célkitűzésre é p ü l ; e g y r é s z t a filozófia m a g a s l a t á r ó l v i z s g á l j a az e m b e r , a t á r s a d a l o m és t ö r t é n e l e m l é n y e g é t , m á s részt p e d i g a z e l m é l e t i s z o c i o l ó g i a és a p o l i t i k u m látószögéből kívánja elemezni a jelenkor társadalmi f e j l ő d é s é n e k f o l y a m a t á t . E b b e n az é r t e l e m b e n a s z e r ző úttörő m u n k á t v é g e z : a hazai m a r x i s t a s z a k i r o d a l o m b a n e l s ő k é n t veti fel és e l e m z i t ö b b s z e m p o n t b ó l is a t ö r t é n e l e m é r t e l m é n e k és i r á n y á n a k a k é r dését. A z olvasó figyelmét elsősorban a vállalkozás tema tikai m é r e t e i r a g a d j á k m e g . A k ü l ö n b e n n e m n a g y terjedelmű k ö n y v felölelni igyekszik a történelmi m a t e r i a l i z m u s , i l l e t ő l e g a t ö r t é n e l e m - és t á r s a d a l o m filozófia p r o b l é m a k ö r é t , m a j d a s z o c i o l ó g i a , a p o l i tika és a t u d o m á n y o s s z o c i a l i z m u s fő tartalmát. K ü l ö n f e j e z e t b e n taglalja a filozófiai és p o l i t i k a i a n t r o p o l ó g i a k é r d é s e i t is. A szerző e z a l k a l o m m a l n e m f o g l a l k o z i k k ü l ö n e tudományágak tárgyának meghatározásával és kör v o n a l a i k elhatárolásával, h a n e m t a r t a l m u k a t k i f e j t ve, a gyakorlatban alkalmazva mutatja b e régebbi írásaiból m á r ismert, s o k t e k i n t e t b e n eredeti e l k é p zeléseit. E z e k k ö z ü l feltétlenül f i g y e l e m r e m é l t ó a történelmi materializmusnak a szociológiától való el határolása, a m e l y e t a szerző a, hazai s z a k i r o d a l m u n k b a n f o l y ó vita során e l s ő k é n t hangoztatott, és a m e l y n e k g y a k o r l a t i k ö v e t k e z t e t é s e i t — l e g a l á b b i s fő v o n á s a i b a n — e m u n k á j á b a n fejti ki. A t ö r t é n e l e m á l t a l á n o s j e l l e m z é s é t R a d u Florian a k ö v e t k e z ő c í m s z a v a k r a építi: társadalmi valóság; társadalmi mozgás, vagyis történelem; a történelem iránya és dialektikája. A z e l e m z é s k ö z p o n t j á b a az e m b e r i t e v é k e n y s é g kategóriáját h e l y e z i , és a t u d a tosan v é g z e t t t e r m e l ő - é s a l k o t ó t e v é k e n y s é g b e n j e l ö l i m e g a z e m b e r , a t á r s a d a l m i v a l ó s á g és a t ö r t é n e l e m l é n y e g é t , fő tartalmát. M i v e l a c é l t u d a t o s t e v é k e n y s é g tette az e m b e r t e m b e r r é , a t e r m e l é s és az alkotás h a t á r o z z a m e g sajátos létezési m ó d j á t , az e m b e r i lét é r t e l m é t é s irányát. A z e m b e r i v a l ó s á g , v a g y i s a t á r s a d a l o m n e m más, m i n t a. k ü l ö n b ö z ő t e rületeken v é g z e t t t á r s a d a l m i t e v é k e n y s é g összessége, amely egységes rendszerbe, organizmusba szervező dik, és a m e l y n e k létezését, v a l a m i n t f e j l ő d é s é t az egyes, a l r e n d s z e r e k e t a l k o t ó t e v é k e n y s é g i t e r ü l e t e k k ö z ö t t l e v ő ö s s z e f ü g g é s e k h a t á r o z z á k m e g . A társa dalom mozgása, vagyis a történelem, annak a rend szernek a megnyilvánulási módja, amelynek révén az e m b e r e k saját életüket m e g s z e r v e z i k . A t ö r t é n e l e m n e k n i n c s e n c é l j a — m i n d e n célkitűzés s z ü k s é g szerűen v é g e s — és n i n c s e n e k határai, d e v a n é r t e l m e és i r á n y a : a t u d a t o s a n v é g z e t t t e r m e l ő - és a l k o t ó t e v é k e n y s é g , a m e l y a t á r s a d a l o m f e j l ő d é s é n e k általá n o s s z í n v o n a l á b a n ölt testet. A t á r s a d a l m i haladás kifejeződik elsősorban a termelőmód fejlődésében; a t á r s a d a l o m ezzel m i n d j o b b a n kiszabadítja magát
téka Bárczi Géza akadémikus irá nyításával a magyar nyelvtu domány legjobb szakemberei vettek részt: Benkő Loránd, Deme László, Imre Samu, Kál mán Béla, Kázmér Miklós, Keresztes Kálmán, Lőrincze Lajos, Végh József. A gyűjtő munka ideje alatt 1162 cím szavas, a legfontosabb hangés alaktani sajátságokat, jól megválogatott szókincset ma gába foglaló kérdőívvel a gyűjtők csaknem 400 helység, kutatópont nyelvjárását rögzí tették. A kutatópontok között 328 magyarországi, 4—4 ausz triai és szovjetunióbeli, 26 csehszlovákiai, 12 jugoszláviai, 22 romániai helység található. A hat kötetre tervezett mun kának a múlt év őszén meg jelentetett I. kötete 192 tér képlapból áll, anyaga a mező gazdaságra vonatkozó legfon tosabb szavak gyűjteménye. ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1968.) Sükösd
Mihály
A kívülálló Esszéistaként ismertük, be csültük inkább Sükösd Mi hályt, noha néhány évvel ez előtt a fiatal írók Visszhang című antológiájában érdekes, jó elbeszéléssel szerepelt, majd egy regényét is olvashattuk (Fától fáig). Az esszéírói rang ját azonban most, e kötet há rom kisregényével, különösen pedig a címadó művel érte el a szépprózában is. A k í v ü l álló több, mint ígéret, az 1919es történet dokumentum és fikció mesteri keverésével az új magyar epika élvonalbeli, korszerű teljesítménye. (Szép i r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1968.) Kányádi Függőleges
Sándor lovak
Mit jelent ez a cím? És éppen egy verskötet fedőlapján?!
különös KányádiA ma-
téka g y a r á z a t o t már a legelső, a szobrász Román Viktornak ajánlott vers megadja, jelezve egyúttal a költő új törekvéseit s a kötet nagyobbik részének alaphangját: „Ó a függőleges lovak fájdalmánál — nagyobb csak a tíz ujjbegyben — fe szülő lehet, mely tárgyilago san — s hangtalan szoborrá gyúrja — a rettenetet." Nép költészeti ihletés és szabad versbe foglalt gondolati ab sztrakció végletei között Ká nyádi Sándor egy dologban változatlanul következetes: er kölcsi tartásából, a humánum ból nem enged. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Mészöly
Miklós
Saulus
a t e r m é s z e t e r ő i n e k u r a l m a alól, d e u g y a n a k k o r a b b a n is, a h o g y a n a t á r s a d a l o m a m a g a életét kialakít ja, tagjainak szabadságát és e m b e r i - e g y é n i f e j l ő d é s é t biztosítja. M i n d e z e k a l a p j á n a t ö r t é n e l e m é r t e l m é t a szerző a b b a n j e l ö l i m e g , h o g y a t á r s a d a l o m ö n m a g a alakítja életét, l é n y e g é b e n m e g h a t á r o z o t t i r á n y ban, f e j l ő d é s e f e l f e l é ívelő, h a l a d ó j e l l e g ű . A társadalom mozgásának, vagyis a történelemnek a hajtórugói az e m b e r létfeltételeiben r e j l e n e k , a b ban, h o g y az e m b e r e k ú j r a t e r e m t i k ö n m a g u k a t , szün telen termelik, átalakítják és fejlesztik t á r s a d a l m i valóságukat. A konkrét emberi tevékenység mindig b i z o n y o s i r á n y t mutat, b i z o n y o s c é l r a törekszik, d e u g y a n a k k o r m e g h a t á r o z o t t o b j e k t í v feltételek k o r l á tai között m o z o g . A z o b j e k t í v és s z u b j e k t í v t é n y e z ő k elhatárolása, t a r t a l m u k és s z e r e p ü k feltárása a törté n e l e m általános j e l l e m z é s é n e k e g y i k n a g y feladata, s e z m é g m a is t ö b b k é r d é s t v e t fel, m i n t a m e n n y i n e k teljes m e g o l d á s a sikerrel kecsegtet. A szerző fi g y e l e m r e m é l t ó s z e m p o n t o k a t d o l g o z ki a k é r d é s ta nulmányozásához, elsősorban a társadalmi determi n i z m u s , az o b j e k t í v t ö r v é n y e k , a spontán és t u d a t o s f e j l ő d é s vizsgálata, de k ü l ö n ö s e n , a t ö r t é n e l e m d i a lektikájának e l e m z é s e során. E z u t ó b b i n a k k ö z p o n t j á b a az o b j e k t í v és s z u b j e k t í v t é n y e z ő k e g y s é g é n e k m e g n y i l v á n u l á s i m ó d j á t állítja ( d e t e r m i n i z m u s , s z ü k ségszerűség, é r d e k e k , p s z i c h i k a i m o z g a t ó r u g ó k , c é l o k , a társadalmi osztályok tevékenysége, antagonizm u s o k a k i z s á k m á n y o l á s r a é p ü l ő r e n d s z e r e k b e n , ér dekközösségek a szocializmusban, társadalmi szabad ság).
Amikor pálfordulást mon dunk, talán már eszünkbe sem jut a bibliai történet, Hasonlóképpen érdekes a történelem folyamatának amelyből ez a szavunk ered. jellemzése (folytonosság, egymásutániság, ismétlődés, Mészöly kitűnő regénye Saulus törvényszerűség, oksági viszonyok, történelmi sorok, sorsát csak a Damaszkuszi megszakítottság, szintézis) é s a t ö r t é n e l e m n e k mint útig követi, de a ma írója szá fejlődési folyamatnak a meghatározása. Érdekes a mára ez a legizgalmasabb s z e r z ő n e k az a m e g á l l a p í t á s a , a m e l y szerint az el kérdés: milyen külső jeltételek i d e g e n e d é s az e m b e r t ö r t é n e l m i l é n y e g é h e z tartozik. között, legfőképpen pedig be J e l l e m z i a t ö r t é n e l e m n a g y részét, d e — m i n t azt a lülről láttatva, hogyan válik szerző h a n g s ú l y o z z a — e z n e m zárja ki a t á r s a d a l m i fogékonnyá a templomirendőrség alkalmazottja haladást, a m e l y b á r az a k i z„áruló s á k m á n y o l á s o n a l a p u l ó tár rabbi" tanainak befogadására, sadalmakban ellentmondásos m ó d o n , néha vissza hogyan ébred fel benne a ké esésekkel m e g y v é g b e , soha n e m i k t a t ó d i k ki t e l j e tely a Törvényben. Mészöly sen. A j e l e n k o r t ö r t é n e l m é n e k i r á n y a a s z o c i a l i z m u s könyve ragaszkodik az írásos b a n — az e m b e r i c i v i l i z á c i ó új szintézise — f o k o z a forrásokhoz, mégsem történel tosan f e l s z á m o l j a az e l i d e g e n e d é s t , és a t á r s a d a l m i mi illusztrációt ad, hanem iz t e v é k e n y s é g , i l l e t ő l e g a t ö r t é n e l e m k ö z p o n t j á b a az galmas lélekrajzot, erkölcsi e m b e r t állítja. példázatot. ( M a g v e t ő , 1968.) A t ö r t é n e l e m általános j e l l e m z é s é v e l a szerző két feladatot i g y e k s z i k m e g o l d a n i , m i n d k e t t ő régi a d ó s ság: e g y r é s z t az o b j e k t í v é s s z u b j e k t í v t é n y e z ő k e g y ségét k í v á n j a helyreállítani, s z e m b e n a z o k k a l a n é z e Király László tekkel, a m e l y e k a t á r s a d a l m i d e t e r m i n i z m u s és az o b j e k t í v t ö r v é n y e k szerepét j e l e n t ő s é g ü k e t m e g h a l a Rendhagyó délután d ó a n eltúlozták, másrészt p e d i g a materialista törté nelemszemlélet ismeretanyagát p r ó b á l j a újszerűen Alig másfél évvel a bemu rendszerezni, szemben a történelmi materializmus j e tatkozó Forrás-kötet után, Ki lenlegi t a n k ö n y v e i n e k g y a k o r l a t á v a l . V a l ó b a n , ha el rály László olyan versesköny f o g a d j u k , h o g y a történelmi m a t e r i a l i z m u s n e m m á s ; vet tett le az olvasó asztalára, m i n t materialista t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t , v a g y i s a m a r amely legismertebb és legelis x i z m u s t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i á j a , és í g y a dialektikus és mertebb költőinknek is becsü t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s szerves része, a m e l y k ü letére válna. Gondolati és l ö n b ö z i k a s z a k t u d o m á n y j e g y e i t viselő s z o c i o l ó g i á nyelvi igényesség, ihlet és ön-
tól, a s z e r z ő n e k a k ö n y v b e n k i d o l g o z o t t s z e m p o n t j a i n a g y o n is m e g g o n d o l k o z t a t ó a k . S z é l e s k ö r ű é s r é s z l e tes m e g v i t a t á s u k h o z z á j á r u l n a e g y o l y a n k i i n d u l ó p o n t kialakításához, a m e l y a t ö r t é n e l m i materializ mus anyagának megfelelőbb rendszerezéséhez vezet het, a t á r s a d a l o m f e j l ő d é s é n e k á l t a l á n o s t ö r v é n y e i t j o b b a n és t ö b b o l d a l r ó l m u t a t n á b e . E z z e l s z e m b e n n a g y o n is v i t a t h a t ó az, a h o g y a n a szerző elhatárolja a történelemfilozófiát a s z o c i o l ó g i á t ó l é s a p o l i t i k á t ó l . E l h a t á r o l á s á n a k fő k r i t é r i u m a a j e l e n k o r . Eszerint a r r a a k é r d é s r e , h o g y m i a t ö r t é n e l e m e d d i g i i r á n y a , a t ö r t é n e l e m f i l o z ó f i a hivatott válaszolni, a jelenkori történelem irányának m e g h a t á r o z á s á b a n v i s z o n t m e g s z ű n i k illetékessége, s a válaszadásra a szociológia és a politika jogosult. „ M e r r e halad a z e m b e r i s é g ? " , „ M e l y e k ú t j á n a k t á v l a t a i ? " — e z e k k e l a k é r d é s e k k e l fejezi ki R a d u F l o rian a t é m a o l y a n n y i r a h a n g s ú l y o z o t t ú j s z e r ű s é g é n e k l é n y e g é t , h o g y ezzel — s z e r i n t e — m á r n e m a t ö r t é nelemfilozófiának, hanem a szociológiának és a p o l i t i k á n a k kell f o g l a l k o z n i a . A z i l y e n k é r d é s f e l v e t é s a z o n b a n — ú g y v é l e m — túlzás, m e r t s e m e z e k a k é r d é s e k , s e m p e d i g a j e l e n k o r sajátos t a r t a l m a n e m lehet az elhatárolás kritériuma. A történelemfilozó fiát n e m l e h e t c s a k a m ú l t r a v o n a t k o z t a t n i és l e z á r t n a k t e k i n t e n i a j e l e n k o r k e z d e t é v e l , a s z o c i o l ó g i á t és politikát p e d i g szintén n e m lehet a z u g y a n a z o n s í k o n haladó vonal puszta folytatásának minősíteni. E disz c i p l í n á k m e g h a t á r o z á s á r a és e l h a t á r o l á s á r a m á s utat kell v á l a s z t a n i . H a s o n l ó , n e h e z e n m e g v á l a s z o l h a t ó k é r d é s e k e t v e t fel a k ö n y v u t o l s ó f e j e z e t e is, a m e l y A történelem irá nya és a mai ember c í m alatt a z e g y é n n e k a t ö r t é n e l e m a l a k í t á s á b a n játszott szerepét, e g y é n és társa d a l o m viszonyát, az élet értelmének problematikáját tárgyalja. V a j o n e fejezet alapvető témája — az e g y é n s z e r e p e a t ö r t é n e l e m a l a k í t á s á b a n — n e m tar tozik-e a történelemfilozófia tárgykörébe? A n n a k el l e n é r e , h o g y a szerző m e g f o g a l m a z t a e l h a t á r o l á s o k a t n e m tekinthetjük megalapozottnak, figyelemre méltó a kapitalizmusról a szocializmusra való átmenet lé nyegének az elemzése, a szocializmusnak mint az e m b e r i c i v i l i z á c i ó új s z i n t é z i s é n e k a vizsgálata, j e l l e m z ő i n e k r e n d s z e r e z é s e és m i n ő s é g é n e k m e g h a t á r o zása. H a s o n l ó k é p p e n i g e n p o z i t í v a n é r t é k e l h e t ő a z e g y é n és t á r s a d a l o m v i s z o n y á n a k b e m u t a t á s a , v a l a m i n t az e g y é n f e j l ő d é s i l e h e t ő s é g e i n e k , b e l s ő é r t é kei k i f e j e z é s r e j u t á s a f e l t é t e l e i n e k taglalása.
téka tudatos fegyelem összebékítése — íme a „titok" megfejtése. Nemcsak a kötet ciklusai, ha nem az egyes versek felépíté se is tükrözi a szerző feltett szándékát: hatni akar, tehát korszerű mondanivalóját meg is szeretné értetni. Elkötele zettségéhez nem fér kétség: „Egyik oldalamon mindig ott áll a szülőföld — a hely ahon nan jövök s ahova megtérek". ( I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1968.) Flannery
O'Connor
Minden összefut Flannery O'Connor a há ború utáni írónemzedék egyik nagy ígérete. Harminckilenc évet élt, ezalatt két regényt (Wise Blood, The Violent Bear It A w a y ) és számos novellát adott közre. 1963-ban, halála előtt egy évvel megkapta az O. Henry irodalmi díjat. Flan nery O'Connort az amerikai újgótika képviselői közé sorol ják. Született novellaíró-tehetség, aki egyidőben aprólé kosan naturalisztikus és intel lektuálisan nagyvonalú is tud lenni — sőt misztikus is. Ö s z tönszerű brutalitása férfias ízt ad írásainak. Müveinek gro teszk világa az „elátkozott" Dél; a modernséget színlelő, reakciós, elöregedett Dél, ha zugságaival, igazságtalanságai nak abszurditásával. Állandó témaköre: a hamis vágyak, az üresen futó kispolgári lét, a törpefarm és a külváros élet formája. Az O'Connor-hősök sorsa közös: szakadatlan gyöt rődés, „tisztító rettegés" köze pette kell élniük. (Európa, 1968.)
Egészében tekintve R a d u Florian k ö n y v é n e k leg főbb érdeme, hogy a modern idő teremtette b o n y o lult h e l y z e t b e á g y a z v a , a b u r z s o á i d e o l ó g i a és a marxizmus között folyó dialógus jegyében vizsgálja t é m á j á t . A m a r x i z m u s t a l a j á n á l l v a é r v e l és v i t a t kozik a polgári eszmeáramlatok nagynevű képviselői v e l . A szerző e g y é n i s é g e és a m u n k a e r e d e t i s é g e ta lán l e g i n k á b b a materialista történelemefilozófia Simon Magda alapvető ismeretanyagának rendszerezésében, tárgya l á s á n a k sajátos m ó d j á b a n és a használt f o g a l m a k Tanyai lelkek k i v á l a s z t á s á b a n , k ö r ü l í r á s á b a n és meghatározásában m u t a t k o z i k m e g . M i n d e z z e l építő vitát kelt, és í g y A könyv II. kiadásban je h o z z á j á r u l filozófiai g o n d o l k o d á s u n k f e l é l é n k í t é s é h e z lent meg, kiegészítve egy tőle és f e j l ő d é s é h e z . szerkezetileg ugyan független, hozzákapcsolódó Huszár Andor de szervesen
téka riporttal, amelyben a szerző a helyszínen méri le könyvé nek hatását az olvasókra, akik egyben hősei is müvének. A könyv gazdag tényanyagra tá maszkodó riport; 1956-ban je lent meg először, húsz évvel azután, hogy a szerző véletle nül elvetődött a Nagyvárad környéki f a l v a k b a , és fölfede zett egy, a város alvilágánál is esettebb és elnyomorodottabb világot: a béresek, a cse lédek világát. Élményeiről igazmondó, felháborodott és megragadó riportsorozatban számolt be. Az a tény, hogy a T a n y a i l e l k e k a múltat és az akkori pillanat valóságát mély ismerettel és igazmondó hevülettel ragadta meg, és ál lította szembe egymással, a könyvet ma is érdekes olvas mánnyá teszi. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.)
Bernard
of
Bailyn
The O r i g i n s A m e r i c a n Politics
A harvardi egyetem profeszszora, az amerikai történettu domány egyik legjelesebb kép viselője szembeszáll a XIX. és XX. századi angol és amerikai történetírással, amely csak a függetlenségi háborútól szá mítja az amerikai politika kezdeteit. A tanulmány első fejezete az amerikai politikai kultúra forrásait kutatja, s a XVIII. századi Anglia ellen zéki eszméiben, reményeiben, magatartásában és hitében je löli meg őket. Ez az ellenzéki beállítottság határozta meg a gyarmatosok világnézetét, és ennek fogalmait, jelszavait használva váltak maguk is a politika aktiv részeseivé. A második fejezet a gyarmati politika szerkezetét elemzi, s arra a következtetésre jut, hogy a királyságnak, arisztok ráciának és a demokráciának egybefonódása, az ún. „egység a háromságban" amerikai vi-
Jegyzetek
Olosz
Lajosról
A Versek c í m ű kötet* m e g j e l e n é s e k o r e g y régóta teljes v i s s z a v o n u l t s á g b a n , m a g á n y b a n élő i d ő s költő felé f o r d u l ismét a f i g y e l e m . O l o s z Lajos r é g e b b e n is t á v o l élt m i n d e n i r o d a l m i k ö z p o n t t ó l , d e az 1920as é v e k b e n m e g p e z s d ü l ő k o l o z s v á r i i r o d a l m i é l e t b e a t á v o l b ó l is b e h a t o l t k ö l t é s z e t é n e k ö n á l l ó , s ú l y o s , k e m é n y h a n g j a ; verseit az Ellenzék mellékletében és az Erdélyi Helikonban mindig szívesen közölte K u n c z A l a d á r és Á p r i l y L a j o s . K ö t e t é n e k e l ő s z a v á b a n m é g i s azt o l v a s h a t t u k , h o g y „ e l h a l l g a t o t t é s e l felejtették". R á kell itt m u t a t n u n k arra, h o g y O l o s z Lajos n e m hallgatott el egészen az 1930-as é v e k b e n , é s a z o k , a k i k v e l e együtt d o l g o z t a k , n e m is f e l e j t hették el. Ú j r a megszólaltatni a z o n b a n m á r n e m t u d ták, p e d i g a z i r o d a l m i élet ezt k í v á n t a v o l n a . O l o s z Lajos K i s j e n ő n e l s z a k a d h a t o t t u g y a n teljesen a k o r a b e l i i r o d a l m i élettől, d e e l k ö v e t k e z e t t é l e t é b e n e g y o l y a n szakasz, a m e l y k i m o z d í t o t t a m a g á n y o s s á g á b ó l , közéleti é s i r o d a l m i s z e r e p l é s r e k é n y s z e r í t e t t e Ez az i d ő s z a k a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú é v e i b e n , 1941 —44-ben szakadt reá, a m i k o r a r o m á n i a i m a g y a r s á g t á r s a d a l m i és kulturális é l e t é n e k m e g s z e r v e z é s é b e n reá is k ü l ö n ö s f e l a d a t o k hárultak. O l o s z Lajos v á l lalta is a feladatokat, irányító és segítő k e z e ott v o l t , ahol szükség v o l t rá. 1943-ban l e h e t ő s é g nyílt a m a g y a r n e m z e t i s é g s z á m á r a e g y i r o d a l m i f o l y ó i r a t m e g i n d í t á s á r a . Í g y aztán 1943 j ú n i u s á b a n m e g i n d u l h a t o t t az A r a d o n k i a d o t t Havi Szemle című folyóirat. A szerkesztőségben irá n y í t ó szerep j u t o t t O l o s z L a j o s n a k , aki a s z e r k e s z t ő bizottság e g y i k tagja v o l t . Ezt a k o r a b e l i politikai helyzeten, továbbá Olosz Lajosnak A r a d h o z közel eső l a k h e l y é n k í v ü l l e g f ő k é p p e n i r o d a l m i m ű v e l t s é g e , t e k i n t é l y e é s e g é s z k ö r n y e z e t é r e k i s u g á r z ó tiszta h u m a n i z m u s a tette természetessé. A k o r a b e l i politikai h e l y z e t miatt s z á m o s n e h é z séggel k ü s z k ö d ő Havi Szemlének Olosz Lajos tevé k e n y s z e r k e s z t ő j e lett, és e g y R e m é n y i k S á n d o r r a v a ló érdekes visszaemlékezésen és néhány alkalmi cik ken k í v ü l az 1943-i é v f o l y a m o t n é g y v e r s é v e l is g a z dagította. Itt j e l e n t m e g r é g e b b i i d ő b e n keletkezett versei k ö z ü l a Feloldozás (1936), az Eltűnt barát nyo mában (1939), t o v á b b á a Halál előtti vágy, amely újra f e l l o b b a n ó t e r m é s z e t - és életszeretetének e g y i k szép m e g n y i l a t k o z á s a v o l t . N a g y e n y e d e n m á r 1941-ben m e g i n d u l t a politikai és kulturális szervezkedés. A Bethlen-kollégium n y o m d á t vásárolt, és í g y l e h e t ő v é v á l t az Erdélyi Gazda, v a l a m i n t i r o d a l m i és t a n k ö n y v e k kiadása. 1943-ban, a m i k o r m a g y a r k ö n y v e k h e z alig lehetett hozzájutni e l é r k e z e t t n e k láttuk az időt e g y i r o d a l m i a n t o l ó g i a kiadására, h o g y a z a k k o r i R o m á n i á b a n f e l tűnt í r ó k m u n k á i t eljuttassuk a k ö z ö n s é g h e z . E z v o l t az első é s egyúttal egyetlen kísérlet arra, h o g y e g y ilyen g y ű j t e m é n y az o l v a s ó h o z jusson. K é r é s e m r e e b b e a k ö t e t b e O l o s z Lajos Szivárvány a havason, * Olosz Lajos: Versek. Szász Irodalmi Könyvkiadó. Bukarest,
János 1968.
bevezetőjével.
Feloldozás és Eltűnt barát nyomában című verseit k ü l d t e b e , és azok m e g is j e l e n t e k a Romániai ma gyar írók antológiája c í m e n kiadott kötetben. 1943b a n eszerint n e m f e l e d k e z t ü n k m e g O l o s z L a j o s r ó l , és a m o s t k i a d a t l a n n a k jelzett versei k ö z ü l kettő m á r a k k o r , két í z b e n is m e g j e l e n t , sőt j e l e n t e k m e g o l y a n versei is, a m e l y e k m o s t a n i k ö t e t é b ő l h i á n y o z n a k . O l o s z L a j o s t ó l ezután m á r h i á b a k é r t e m verset, n e m írt, és n e m a d o t t t ö b b e t a Havi Szemlének. De a háború végén reázúduló újabb megpróbáltatások, a lágerélet, a s z a b a d s á g v á g y ú j a b b m e g r á z ó és f e l k a v a r ó é l m é n y e k e t adtak. O l o s z L a j o s n a k n e m a p a d t ki a költői a l k o t ó ereje, ha e g y v é r r ö g i d ő l e g e s e n m e g is a k a d á l y o z t a a v é r k e r i n g é s t . L e g ú j a b b k ö t e t e u t o l s ó v e r s é n e k keltezése szerint 1944—45-ben ismét e g é s z e n friss és o l d o t t színekkel, a szabad e m b e r i életet át ö l e l ő l e n d ü l e t t e l szólalt m e g két v e r s é b e n (Fahordás ünnepe, Téli körkép a halmágyi hágóról nézve). V a j o n n e m m a r a d t a k - e m é g m i n d i g r e j t v e m o s t is kiadatlan versei? Vita Zsigmond
téka szonylatban a királyság és az arisztokrácia zsarnokságává torzult. Az utolsó fejezet azt mutatja be, hogyan ütközött össze a radikális örökség a politikai szerkezettel, ami el vezetett a forradalom kirob banásához. ( A l f r e d A. K n o p f , N e w Y o r k , 1968.)
Apulum,
(VII. 1.)
A román Egyesülés félév százados évfordulója alkalmá ból a gyulafehérvári múzeum kiadványának első kötete ré gészeti és történelmi tanulmá nyokat közöl hazai és külföldi szerzők tollából. Ion Berciu a gyulafehérvári múzeumnak az erdélyi történeti tudományok fejlődésében betöltött szerepét méltatja. C. Daicoviciu Dácia elrómaiasodásának kérdését mé lyíti el, I. Winkler a dák pénz verés néhány problémáját tár gyalja. Figyelemre méltó Kurt Horedt, H. Daicoviciu, V. Vasiliev, Dionisiu Radu régésze ti vagy művészettörténeti cik kei, továbbá Gyulai Pál, M. Dan. S. Goldenberg, David Prodan, Traian Bălan a hazai középkorra vonatkozó tanul mányai. Az ismert külföldi szerzők közül a neves francia Jérôme Carcopino, a keltológus Chris tian— I. Guyanvarc'h, a trákológus Maria Cicikova, a műtör ténész Marcel Rénard, az olasz Alberto Balil nevét említhet jük meg. A formailag szép, tartalmilag gazdag kiadvány nagymértékben hozzájárul a hazai tudományosság hírnevé nek növeléséhez és nemzetközi méretek közé helyezi a ro mán Egyesülés történelmi je lentőségét. (Muzeul regional A l b a Iulia, 1968.) Szécsi
András:
Totem
a
Hargitán
