SZEMLE A MAGYAR FÖLDRAJZ HUSZONKÉT ÉVE

SZEMLE

A MAGYAR FÖLDRAJZ HUSZONKÉT ÉVE A TRIANONI BÉKEPARANCCSAL az ország testéről leszakított és vérkeringéséből k i z á r t erdélyi m a g y a r értelmiség a felszabadulás pillanatáb a n meleg érdeklődéssel fordult az egyetemes m a g y a r s á g szellemi kincsei f e l é és mohó vággyal t e k i n t e t t a m a g y a r tudományosság hozzáférhetővé vált területeire. E n n e k az érdeklődésnek a kielégítését célozva, a m a g u n k részéről a m a g y a r f ö l d r a j z huszonkét éves fejlődését igyekszünk felt á r n i , s egyben a jövő lehetőségeit és ú t j a i t megmutatni. Á t t e k i n t é s t a k a r u n k adni a fejlődés egészéről, de helyünk megszabottsága m i a t t mindenre nem terjeszkedhetünk ki, h a n e m a gazdag irodalomból a z o k a t a m u n k á k a t állítjuk előtérbe, amelyek a két évtized a l a t t előrevitték a magyar földrajztudományt. M i n d j á r t 1919-ben, a béketárgyalások folyamán, igen f o n t o s szerep j u t o t t a f ö l d r a j z t u d o m á n y n a k . Mindaddig elbizakodottságunk n e m engedte ellensúlyozni az osztrák t á m o g a t á s s a l f o l y t a t o t t nemzetiségi propag a n d á t (a szerb Cvíjic p r o p a g a n d á j á r a és De Martonne f r a n c i a professzor r o m á n b a r á t politikai tevékenységére gondolunk), b á r id. Lóczy Lajos, a Magyar Földrajzi T á r s a s á g akkori elnöke, mindent elkövetett az ellenpropaganda érdekében. A T á r s a s á g az egész világ és elsősorban Páris, London, Róma és New-York f ö l d r a j z i társaságaihoz f o r d u l t a mag y a r medence hegyrajzi és vízrajzi egységének védelmében. 1919-ben, P á r i s b a n a m a g y a r békedelegáció b e m u t a t t a Magyarország új elvek alapj á n készült néprajzi térképét, melyen minden 1000 lakost egy n a g y kör, minden 500 lakost ennek megfelelő félkör, minden 100 lakost kiskör és minden 2 5 – 7 5 lakost kis félkör ábrázolt. E n n e k a térképnek p á r a t l a n u l szigorú tárgyilagosságát mindenütt elismerték. A demográfiai a d a t o k előkészítését, feldolgozását Teleki P á l gróf, B á t k y Zsigmond, Hézser Aurél, Kogutowicz Károly és Littke Aurél végezte. Mindez azonban túlhaladott, elkésett dolog volt m á r , aminthogy az volt a Magyar Szent Korona országainak földrajzi stb. leírása, amely 1918-ban, a „tizenketted i k órában” jelent meg és benne tizenhét különböző m u n k a t e r ü l e t e n dolgozó szakember bizonyította az ország f ö l d r a j z i egységét. A MEGCSONKÍTOTT ORSZÁGBAN a M a g y a r F ö l d r a j z i T á r s a s á g és a m a g y a r földrajztudomány az elmúlt húsz év a l a t t alaposan kivette részét a Trianon által t e r e m t e t t helyzet f ö l d r a j z i és gazdasági t a r t h a t a t lanságának bizonyításában. A nemzetpolitikai szempontból elsőrendű m u n k á r a hivatott t á r s a s á g 1923-ban ünnepelte fennállásának ötvenedik évf o r d u l ó j á t . E k k o r m á r lassan megindult az építőmunka a m a g y a r föld t u d o m á n y o s megismerésére, m e r t „azé a föld, aki tudományosan f e l t á r j a és ismeri is” – m o n d o t t a Teleki P á l gróf. Már öt egyetemünk van, a budapesti műegyetemmel együtt. E l j ö t t a munkamegosztás ideje, de rengeteg a megoldásra v á r ó probléma is. 1890 óta folyik a Balaton-kutatás, 1901 óta pedig az Alföld k u t a t á s a . Hiányzott azonban a peremvidékek hasonló szellemű táj-tanulmányozása, jó meteorológusok, hidrológusok, vulkanológusok, morfológusok kellettek. Senki sem foglalkozott eljege-

Erdélyi Magyar Adatbank

164

Szemle

sedési jelenségekkel, a gazdaságilag is sokat igérő tektonikával, nem volt karszt-specialistánk sem. És végül hiányzott a m a g y a r közönség földr a j z i nevelése, hiszen középiskoláinkban sikerült olyan tökéletesen visszaszorítani a f ö l d r a j z o k t a t á s t , hogy elsikkadt a földrajzi gondolat s végleg elveszett a helyrajzi és enciklopédikus szemlélet sivárságában. Pedig kitűnő szakembereink voltak m á r kezdettől fogva, élükön a világhírű Lóczy Lajossal, akinek két n a g y m ű v e : keletázsiai utazásának eredményei és a Balaton fizikai leírása 37 kötetben 1 a m a g y a r tudomány legnagyobb dicsőségei közé tartoznak. Lóczy Lajos ( 1 8 4 9 – 1 9 2 0 ) a német Richthofen szellemében oknyomozó és fejlődéstörténeti módszert vezetett be a m a g y a r földrajzba, emellett nála az emberföldrajzi vonatkozások természetszerűleg háttérbe szor u l n a k . Ő a f ö l d r a j z helyes, természettudományos szemléletének legelső képviselője nálunk, a földtani k u t a t á s o k utolérhetetlen nagymestere. 1920-ban bekövetkezett halála m i a t t tevékenységének javarésze a h á b o r ú előtti időkre esik, ezért fölmérhetetlen értékű eredményeivel itt nem f o g lalkozunk. A Magyar Földrajzi T á r s a s á g a h á b o r ú t követő súlyos anyagi helyzetében is sokoldalúságra törekedett, m á r 1911-ben megkezdte m u n k á j á t g r . Teleki Pál, akkori f ő t i t k á r kezdeményezésére a gazdaságföldrajzi szakosztály, sőt a háború u t á n i specializálódás következtében – no, meg személyes ellentétek m i a t t – egy ideig geográfusaink két p á r t r a szak a d t a k s a „Földrajzi Közlemények” mellett 1926-tól n é h á n y évig megjelent az antropogeografusok szaklapja: a „Föld és Ember”. Felvételekre és tudományos k u t a t á s r a a T á r s a s á g n a k évek óta nincs fedezete, pedig szükség lenne a Balaton és az Alföldi Bizottság m u n k á l a t a i n a k folytat á s á r a . Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy az ország átnézetes f ö l d t a n i térképének 10 évenként új kiadásokban való megjelentetése a gazdasági világ életszükséglete s egyúttal a nemzeti k u l t ú r a egyik fokmérője. Míg nálunk nyugateurópai színvonalon álló kutatóinknak a közönynyel és hivatalos t á m o g a t á s hiányában, g y a k r a n megnemértéssel kellett küzdeniök, iskoláinkban pedig az országtest megcsonkítását a f ö l d r a j z i látókör megszűkítésével súlyosbították, külföldön h a t a l m a s erővel indul meg a munka. W. M. Davis 1922. júl. 12-én a földrajznak speciális felsőiskolát követel (graduate School f. Geography) külön épülettel, kilenc földrajzprofesszorral és ú. n. földrajzmérnökök nevelésével (geographical engineer), úgy, ahogy ma a worcesteri (Mass.) Clark egyetem az U . S . A . f ö l d r a j z i o k t a t á s á n a k középpontja. A Francia Földrajzi T á r s a s á g n a k P á r i s egyik legelőkelőbb u t c á j á b a n ma külön p a l o t á j a van, Bonaparte hercegnek, a T á r s a s á g volt elnökének hagyatéka. A nemzetközi kapcsolatok a világháború u t á n igen nehezen indultak meg. Sem a XI. kairói, sem az 1928-ban t a r t o t t londoni-cambridgei ú. n. „nemzetközi” kongresszus nem a kultúrális együttműködés jegyében zajlott le. A varsói kongresszuson sikerült csak valamennyi nemzet részvételét biztosítani s ezen Cholnoky Jenő, gróf Teleki Pál, Prinz Gyula, Geszti Lajos, Pécsi Albert és Temessy Győző vettek részt. A XV. nemzetközi kongresszuson, Amszterdamban m a g y a r részről Cholnoky, Bulla Béla, Kádár Lászó és Kogutowicz Károly jelentek meg. Emellett a párisi Société de Géographie Commerciale Budapesten működő bizottsága, a M a g y a r Gazdaságföldrajzi Bizottság ápolta különösen a nemzetközi kapcsolatokat. 1 E z e k közül a h á b o r ú u t á n i időre e s i k : A B a l a t o n k ö r n y é k é n e k részletes f ö l d t a n i t é r k é p e , n é g y lapon, 1:75.000 a r á n y b a n . K i a d j a a F ö l d r a j z i T á r s a s á g B a l a t o n B i z o t t s á g a , v a l a m i n t A M a g y a r B i r o d a l o m és a s z o m s z é d o s o r s z á g o k t e r ü l e t e i n e k f ö l d t a n i t é r k é p e (1:300.0000).


Szemle

165 PRINZ,

CHOLNOKY

ÉS

TELEKI

PÁL

Az ELMULT HUSZONKÉT ÉV fejlődése r e n d j é n Lóczy Lajos szellemét minden bizonnyal Prinz Gyula ( 1 8 8 2 – ) képviseli a legszebben. Nem tartozik a háború u t á n i idők seregszemléjébe az 1906-ban és 1909-ben t e t t k u t a t ó ú t j a , b á r a Tien-San és Nan-San hegyóriásaiban f o l y t a t o t t s a világirodalomban n a g y feltűnést keltő t a n u l m á n y a i n a k eredményeit 1929-ben a d j a ki. Ellenben idetartozik szorosan a Magyar Föld, Magyar F a j 2 című hatalmas, négykötetes szintézise. E r e m e k m ű még nagyon sokáig lesz a m a g y a r föld legtökéletesebb képfestése s a n n a k körvonalait m á r 1926-ban l á t j u k kibontakozni a szerény külsejű, de annál t a r t a l m a sabb Magyarország f ö l d r a j z á b a n . 3 Merész, kevés részlettanulmányra támaszkodó, m o d e m , egyéni felfogás jelenik m e g i t t a legtömörebb formában. I t t találkozunk először a m a g y a r masszívum zseniális elemzésével „Tisia” név alatt. Ez az ellenálló k é r e g d a r a b a gyűrődés közben kiemelkedett, a z t á n letarolódott, m a j d ú j r a fölemelkedtek egyes részei, lesülyedtek mások. A Magyar Föld, Magyar Faj első kötete földünk fejlődéstörténetének ragyogó leírása; elsőrangú, valóban dinamikus geológiai á t t e k i n t é s t ad a felépítésről és ú j s z e r ű szerkezeti típusokat, bámulatos összefüggéseket állapít meg. E z é r t a legtisztább földrajz, a régmúlt felépítéséből j u t el a jelenhez, pl. a Tisia szigetből kiindulva í r j a le az ősvízrajzi hálózat, sőt a szerves világ kialakulását is. T á j r e n d szere is szilárd származástani alapon nyugszik, előbb a „ n a g y t á j a k a t ” , m a j d a kisebb tájegységeket, a „vidékeket” r a j z o l j a ; régi, elfeledett történelmi vidékneveket elevenít fel. A II. kötet, A magyar munka földrajza, melyet Teleki Pállal együtt í r t meg, tele v a n a legszellemesebb megállapításokkal, sehol olyan erővel nem l á t j u k kibontakozni az ország egységét, mint itt. Igen találó az ország erdőkoszorújának és a n y u g a t i országkapú nyitott h é z a g á n a k h a t á s a a m a g y a r történelem eseményeire, valamint az ármentesítés elfogulatlan megítélése. A III. kötetben a népesség időbeli rétegzettségét t ü n t e t i fel kitűnően (ős-törzs- és f e d ő r é t e g ) . A modern, fejlődéstörténeti felfogású g e o g r á f u s o k s o r á b a n P r i n z a legnagyobb külföldi mesterek nevei mellett szerepel, ezért a n a g y német vállalkozásban, a Handbuch der geographischen Wissenschaft c. (Wildpark-Potsdam, 1930) óriás műben a Magyarországról szóló fejezetek megírására Prinz Gyulát kérték fel. Hasonló oknyomozó felfogásban, egészen eredeti képet rajzol egy másik műben E u r ó p á r ó l is, 4 melyben az európai irodalomban r i t k a tökéletességgel keresztülvitt származástani és szerkezeti szempontok érvényesülnek. A kontinens m a g j a a Fennoscandinavia pajzs, melyet geoszinklinálisok választanak el szomszédaitól, déli és keleti felét üledékes t a k a r ó b o r í t j a . Geoszinklinálisoknak nevezzük a földkéreg ellenállóbb, merev d a r a b j a i között húzódó keskenyebb árkokat, ezek az üledékképződés színhelyei, melyeket időnként elönt a tenger, m a j d visszavonulása u t á n a p u h a tengeri üledékek az említett merev tömbök szorítójába bekerülvén, azok n y o m á s a a l a t t hegyvonulatokká ráncolódnak. T e h á t a geoszinklinálisok anyagából az üledékes t á b l a peremén a régi geológiai időkben hegyrendszerek keletkeztek; idők folyamán elpusztulva, belekerültek a f i a t a l euráziai hegyrendszer övezetébe, m i n t röghegységek, régi idők z á r v á n y a i : a spanyol Mezeta, Grecodanubia. A k é t a r c ú E u r ó p a egymással a „bécsvonalon” érintkezik. Északon lapályokat elöntő, délen hegyláncok közé benyomuló tengereket találunk. Előbbit a f i a t a l k o r ú és 2 M a g y a r Föld, M a g y a r F a j . Í r t a : Prinz Pál és Bartucz Lajos. B p . 1936. I – I V . k. 3 T u d o m á n y o s g y ü j t e m é n y . P é c s , 1926. 4 E u r ó p a t e r m é s z e t i f ö l d r a j z a . B p . 1923.

Gyula, Cholnoky


Jenő,

gr.

Teleki

166

Szemle

rövid é l e t t a r t a m ú szigetek, az utóbbit a sorokban rendeződő tektonikus eredetű szigetek jellemzik. Kisebb értekezései: Fajtaképek Középázsia tájrajzában5 a középázsiai tönkfelszínekben jelentkező f o r m á k leírása; egy másik kisebb t a n u l m á n y á b a n 6 a t é r k é p a n y a g elemzését, analitikus feldolgozását találjuk, ú. n. kalkulativ geográfiát, melyet Lóczy kezdett el és Czirbusz Géza annakidején egyetemi k a t e d r á n hallatlan tájékozatlanságában mellőzött és lenézett. A magyar növénytakaró és talaja szintén a háború u t á n jelenik meg 7 és abban az eddigi növényföldrajzi, tájnövénytani, t a l a j t a n i , földszerkezettani és földtörténeti k u t a t á s o k a t összegezi egységes f ö l d r a j z i képpé. De n e m h a n y a g o l j a el az ember f ö l d r a j z á t sem. Foglalkozik a m a g y a r vásárhelyekkel 8 s a Magyarország településformái c. művében a településföldrajz elterjedéstani módszerét alkalmazza: a településformákat n e m a helyszíni, k a t a s z t e r i térképi, hanem az általánosító, katonai térképek a l a p j á n dolgozza fel. A vásárhelyek elosztása egységes és szerves gazdasági berendezésre vall. N y u g a t i és északi határ a i n k o n erős a vonzerő a vásárokra, míg Délen és Keleten n a g y a vásárszegénység. „ E u r ó p a városai”-ról í r t könyve a m a g y a r városföldrajz legsikerültebb alkotása, egyébként az európai irodalomban is kivételes helyet foglal el. Sokrétű, új szemléletet t e r e m t ő m u n k á s s á g á t hasonló felsorolás szer é n y keretei között megközelítőleg sem lehet érzékeltetni. Csak annyit még, h o g y P r i n z merőben új m a g y a r formanyelvet is t e r e m t e t t . Gyakorlati következtetései (öntözés, víztárolás, kertgazdálkodás) is rendkívül értékesek. Elméleti síkon pedig a m a g y a r földszármazástannak id. Lóczyn kívül nincsen hozzá m é r h e t ő mestere. Mint Lóczy, ő is a geológia terén kezdte t u d o m á n y o s p á l y á j á t , m a j d a breslaui egyetemen a híres Frech tanársegéde, 1908 óta egyetemi m a g á n t a n á r , 1918 óta a pozsonyi, azután a pécsi, m a j d 1940 óta a kolozsvári egyetemen a fizikai és leíró földrajz tanára. Mint említettük, a h á b o r ú b a n elakadt alföldi tanulmányok folytat á s a a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának munkájával indult meg ú j r a . Ezzel új problémák egész sora vetődött fel. Mikor lett az Alföld „tökéletes síkság” és mióta vágódik bele a Duna és Tisza? Az Alföld eredeti felszínén egykor jégkorszaki f l ó r a virított. Eszerint az Alföldet borító h a t a l m a s löszlerakódás még a jégkorszak vége előtt képződött. De v a j j o n interglaciális, v a g y preglaciális eredetű-e a lösz? Ezek a bonyolult kérdések elméleti síkon mozognak ugyan, viszont ezek tiszt á z á s a szokta meghozni a gyakorlati megoldások egész sorát, pl. az Alföld szerkezetének k u t a t á s a m é l y f ú r á s o k r a vezetett; a mocsarak, á r t e r ü letek h a j d a n i kiterjedésének fizikai f ö l d r a j z i m a g y a r á z a t a és ismerete nélkül pedig nincs településföldrajz! A megoldások sorozatát Cholnoky Jenő 1910-ben az Alföld felszínéről í r t tanulmányával vezette be. Tőle eredt a k k o r a „fellegvári” és „városi” folyóterrasz elnevezés. A h á b o r ú u t á n ő állt a földalaktani analitikus k u t a t á s o k élén. Vele bebizonyítást n y e r t a tétel, hogy a t á j bonyolult h a r m ó n i á j á t is csak a fizikai f ö l d r a j z i s k o l á j á t m e g j á r t geográfus t u d j a vizsgálni. Nemcsak hazai, h a n e m keletázsiai, spitzbergeni, alpesi stb. k u t a t á s a i v a l jelentős nevet szerzett m a g á n a k külföldön is, mivel azonban működésének főideje a h á b o r ú előtti időkre esik, ezért itt m u n k á s s á g á n a k csak egy részével foglalkozhatunk. 6 7 8

5 F ö l d r a j z i Közlemények, 1939. 43. A f o l y ó h á l ó z a t s ű r ű s é g e M a g y a r o r s z á g é s z a k k e l e t i részén. U. o. 1929. 199. U . o. 1935. 205. U . o. 1934. 51.


167

Szemle

A háború u t á n í r t legnagyobb műve geomorfológiája,9 mely Davis Practical exercises in physical geography-jéhez hasonlítható, új meglátásokkal, ötletekkel, nagyszerű logikával telített, igazi világnézetet adó á t t e k i n t é s – b á r nem teljes földalaktan, h a n e m inkább felszínrajz, miu t á n nem a szerkezet teljes bevonásával m a g y a r á z z a a földfelszín plaszt i k á j á t . Viszont külföldön csak a legkiválóbb morfológusoknak sikerült a Cholnoky könyvéhez hasonló h a r m o n i k u s egészet alkotni (Davis, Penck, Passarge, De Martonne). A felszínt alakító külső erők (folyóvíz, jégár, szél, tenger, légkör) a l k o t t a egyszerű f o r m a t í p u s o k a t és ezek egyidejű, együttes m u n k á j á n a k eredményeként megszületett összetett f o r m a tipusokat különböztet m e g ; ez utóbbiak a nagy, az előbbiek a kis t á j egységek tipusai. Ezzel olyan rendszertani elvet t e r e m t e t t meg, amilyen a n a g y német rendszerzőnek, P a s s a r g e - n a k sem sikerült. E l m o n d h a t j u k , h o g y id. Lóczy a földszerkezettan, Prinz Gyula a földszármazástan, Cholnoky J e n ő pedig a földalaktan mestere hazánkban. Cholnoky egyéb morfológiai művei 1 0 a f ö l d r a j z n a k helyes, természettudományos f e l f o g á s a mellett szólnak; de emellett szól különösen Általános f ö l d r a j z a . 1 1 Szabatos, világos, lendületes munka, az egyes fogalmak pontos körülírásával és mindenütt m a g y a r névvel való megjelölésével. N e m h a g y h a t ó k említés nélkül Cholnoky k a r s z t k u t a t á s a i sem, a barlangi eredetű völgyek felderítésével a karsztmorfológia legnehezebb problémáj á t oldotta meg. Legszebben a Baradlában, az Aggteleki cseppkőbarlangban fedezte fel az ú. n. barlangi szinteket: egy régi, egykor magasabban húzódó barlangét, a m a i t és a jövő barlangi szintjét, ahová a p a t a k vize m á r most eltűnik, de szűk, r e j t e t t üregeihez m é g nem lehet hozzáférkőzni. Ám az emberföldrajz terén is t u d o t t értékeset alkotni. Az emberföldrajz alapjai12 c. művét j a p á n nyelvre is lefordították, amint általános f ö l d r a j z á t is. Az ázsiai puszták népmozgalmainak kérdése is mindig vonzotta az ízig-vérig m a g y a r tudóst. Huntington egyidőben világhírű kiszáradás-elméletét elvetette, á l l á s p o n t j á t azóta a világ legelső szakemberei: Gautier, Gregory, J o h . Walter, sőt Stein Aurél is igazolták. Cholnoky a kelet-turkesztáni oázisromok eredetét n e m az é g h a j l a t kiszáradásában, hanem politikai eseményekben és biogeográfiai változásokban l á t j a . Másik fontos eredménye, h o g y Délkelet-Ázsiában az euráziai és mediterrán, oázis-eredetű műveltségektel f ü g g e t l e n műveltség keletkezett s oka a rizstermelésben keresendő; a vízigazdálkodásnak olyan f e j l e t t t e c h n i k á j á r a van i t t szükség, hogy csakis konszolidált államf o r m á b a n élő népek t a r t h a t j á k fönn. 1 3 Emlékezzünk továbbá Budapest 1 4 vagy Brassó helyzetének kitűnő m a g y a r á z a t á r a . 1 5 Mindennek betetőzése A Föld és élete16 c. ötkötetes műve, a világ leíró f ö l d r a j z á n a k n a g y 9

Cholnoky Jenő: A földfelszín f o r m á i n a k i s m e r e t e . B p . 1926. U. ő.: N é h á n y v o n á s az erdélyi m e d e n c e f ö l d r a j z i képéhez. F ö l d r a j z i Közlemények, 1922. 1 0 7 – 1 2 2 . ; A folyóvölgyekről. M a t . és T e r m . Tud. É r t e s í t ő , X I I I . 1 0 9 – 1 1 0 . ; A lejtőkről. F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1939. 1.; A D u n a z ú g hegyvidék. F ö l d r a j z i Közlemények, 1937. 1.; T e n g e r p a r t o k á t a l a k u l á s a i . M a t . és T e r m . Tud. Értesítő, XLII, 1 1 1 – 1 2 0 . ; A l e f o l y á s t a l a n m e d e n c é k s o r s a . U. o. XLV, 4 2 8 – 4 4 7 . ; A f o l y ó k s z a k a s z j e l l e g é n e k ö s s z e f ü g g é s e a s z a b á l y o z á s s a l é s öntözéssel. Vízügyi Közlemények, XVI. 5 – 2 5 . 11 U. ő.: A l t a l á n o s f ö l d r a j z . P é c s 1923. 12 U. ő.: Az e m b e r f ö l d r a j z a l a p j a i . B p . 1922. 13 U. ő.: A r i z s t e r m e l é s jelentősége az e m b e r i m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é b e n . F ö l d r a j z i Közlemények, 1927. 198. 14 A Société de g é o g r a p h i c i e c o m m e r c i a l e k i a d á s á b a n . P á r i s 1933. 15 F ö l d r a j z i Közlemények, 1928. 199. 16 U. ő.: A Föld és élete. I – V . k ö t . B p . 1936. 10


Szemle

168

vonalú összefoglalása, mely a legnagyobb terjedelmű hasonló munka m a g y a r nyelven. A h á b o r ú u t á n i m a g y a r f ö l d r a j z h a r m a d i k n a g y a l a k j a : Teleki Pál gróf, ebben az időben legnagyobb eredményeit a politikai f ö l d r a j z területén érte el. Már a béketárgyalások a n y a g á t azzal a kifejezett céllal g y ű j t ö t t e össze, hogy ha a tárgyalásokon nem is fognak vele s o k a t elérhetni – hiszen a szövetségesek m á r teljesen kiszolgáltatták h a z á n k a t kapzsi szomszédainknak t e t t bőkezű ígéreteikkel – mégis az a n y a g átvitele a köztudatba, a revíziós p r o p a g a n d a leghatalmasabb eszköze lett. Már Cholnoky, m a j d Bátky Zsigmond17 próbált a népsűrűség tekintetbevételével néprajzi térképet készíteni. E z t ugyanis az addig kiadott népr a j z i térképek – mind nálunk, mind külföldön –, mindig figyelmen kívül h a g y t á k és teljesen hamis képet n y u j t o t t a k . A román térképek a Biharhegységet például az ott lakó n é h á n y száz, primitív életformájú román család m i a t t ma is r o m á n n a k jelzik, h a t a l m a s színfolttal, míg Kolozsvár százezernyi m a g y a r lakósát egy kis piros f o l t t ü n t e t i fel. Teleki annyi négyzetmiliméter területet színezett, a h á n y száz lakosa van a kérdéses területnek. A legcsekélyebb településnek megfelelő rész sem m a r a d t üresen. Az így készült h í r e s carte rouge n a g y f e l t ű n é s t k e l t e t t a béketárgyalásokon s b á r gyakorlati eredményt akkor az említett oknál f o g v a nem hozott, a n n a k helyességét a külföld is elismerte, hiszen 1 9 2 4 – 2 5 - b e n az angolok Telekit kérték fel szakértőnek az iráni határkérdésben. Teleki igen n a g y érdemeket szerzett Trianon u t á n is a m a g y a r kérdés f e l t á r á s á b a n . 1922-től kezdve Nyugateurópában és Amerikában a williamstoni egyetemen sorozatos előadásokat t a r t o t t a m a g y a r s á g g a l szemben elkövetett igazságtalanságokról és erőszakosságokról; ezeket az előadásokat Európáról és Magyarországról, 1 9 valamint angol nyelven The Evolution of Hungary and its Place in European History, 2 0 német nyelven Die weltpolitische und weltwirtschaftliche Lage Ungarns in Vergangenheit und Gegenwart21 című munkáiban g y ű j t ö t t e össze. Teleki szerint a földrajz a Föld életének az élettana – de az önt u d a t o s emberi cselekvés is belejátszik ebbe az életbe. Az ember befolyásoló ereje mindinkább nő az emberi élet bonyolultságával, m e r t hiszen az ember szükségleteit egyre távolabb és több helyről szerzi be s így mindinkább f ü g g ő viszonyba kerül a Földdel. Ember- és gazdaságföldrajzi szemlélete A gazdasági élet földrajzi alapjai22 c. m u n k á j á b a n csúcsosodik ki. Gondolkozásra késztető könyv, benne remek példákban m u t a t j a be a Föld gazdasági képét. Sajnos, bármennyire tisztán érvényesül Teleki írásaiban a földrajzi gondolat, a gyakorlatban elmulasztotta a f ö l d r a j z o k t a t á s á n a k megfelelő helyet biztosítani és különösen középiskoláink f ö l d r a j z i nevelésének súlyos hiányosságain sem segített minisztersége és kormányelnöki működése a l a t t sem. Ne csodálkozzunk h á t közönségünk földrajzi tájékozatlanságán, politikusaink f ö l d r a j z i szemléletének hiányosságain és a gyakorlati megvalósítások (öntözés, intenzív gazdálkodás stb.) késlekedésén, hiszen még Eötvös közoktatásügyi reformtervezetének (1867!) színvonalát sem é r t ü k el! 17

Szül. 1874., m e g h . 1929-ben. 1924-ben. Gróf Teleki Pál: E u r ó p á r ó l és M a g y a r o r s z á g r ó l . Bp. 1934. 20 U. ő.: T h e E v o l u t i o n of H u n g a r y a n d t i t s P l a c e in E u r o p e a n History, N e w - Y o r k 1923. 21 B e r l i n 1926. 22 U. ő.: A g a z d a s á g i élet f ö l d r a j z i a l a p j a i . B p . 1936. 18

19


Szemle

169 A MAGYAR GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS SZEMLÉLET

FEJLŐDÉSE

A TELEKI ÁLTAL MEGINDÍTOTT gazdaságföldrajzi

kutatásnak

ÉS

A

ma

nálunk legnevesebb művelője Fodor Ferenc, a budapesti m ű e g y e t e m t a n á r a . Fodor módszertani feldolgozásainak kiindulási p o n t j a , h o g y a f ö l d r a j z k u t a t á s n a k a rendelkezésre álló óriási, heterogén ismeretanyagból ki kell válogatnia a földrajzi értékűeket és ezeket szerves képbe kell illesztenie. A f ö l d r a j z lényege szerinte térbeli módszerében és a földfelszíni jelenségek okszerű kapcsolatainak felismerésében és a t á j életébe való beleillesztésében rejlik. 2 3 Viszont a t á j m a g a éppen olyan bonyolult organizmus, mint az élő szervezet. A t á j jellegét nem a szerkezet v a g y fölépítés, hanem főleg az exogén jelenségek a d j á k együttesen, ezek közé értvén az e m b e r t is – nem az egyéneket, h a n e m a tömegeket. 2 4 Már most a gazdasági f ö l d r a j z a gazdasági élet fizikai tényezőinek, a gazdasági j a v a k n a k és az azokat termelő és felhasználó embernek a gazdasági t á j a k b a n való szimbiózisát t á r j a fel. Általános gazdasági f ö l d r a j z á b a n 2 5 ennek az elvnek megfelelően a nyugvó Földből indul ki s a kozmikus mozgató erőkön keresztül j u t el a gazdasági életet meghatározó kéregmozgáshoz, m a j d a hidro-, litro- és a t m o s z f é r a gazdasági vonatkozásaihoz. Hasonlóan genetikus felépítésű a Magyarország gazdasági f ö l d r a j z a 2 6 c. m u n k á j a is. Ehhez 1936-ban megrajzolta a Magyar medencerendszer gazdaságföldrajzi térképét 1 : 6 0 0 . 0 0 0 m é r t é k a r á n y b a n . Másik művében 2 7 a politikai földrajz művelőinek (Kjellen, Mac Farlan, Sieger, Supan, Maull, Haushofer) f e l f o g á s á t szegezi szembe a trianoni szerződés lehetetlenségeivel. A mezőgazdasági termelés színvonala Magyarországon a néprajzi és népsűrűségi viszonyok álapján28 c. könyvében azt í r j a , h o g y a nemzetiségek, a népsűrűség és a műveltség f o k a jobban befolyásolják a termelést, mint a természeti tényezők és a termelés ingadozásaiban szerepe van a történelmi m u l t n a k és hagyományoknak. Félévvel ezelőtt érkezett a hír Kabulból a m a g y a r eredetű Sir Aurel Stein haláláról. A világhírű utazó tevékenységének jórésze a század elejére esik s eredményeiben talán legfontosabb ú t j á t 1 9 1 3 – 1 6 között t e t t e m e g ; a háború u t á n i harmincas években Brit-India északnyugati partvidékén, Beludzsisztán, Kirmán és a Perzsa-tenger partvidékén végzett tanulmányokat. Főeredménye, hogy ez a terület a csiszolt kőkorszak óta lakott vidék, legnagyobb népsűrűségét az ókor végén és a középkorban érte el, azóta hanyatlik. A h a n y a t l á s o k á t részben a Cholnoky által is vizsgált öntözőkultúrák pusztulásával, részben a tengeri kereskedelem megszüntével magyarázza. 2 9 Ismeretes, hogy Nagy Sándor a Beas folyó vonaláról – ez az Indus mellékfolyója – f o r d u l t vissza, de előbb 12 emlékművel jelölte meg előnyomulásának p o n t j a i t . Stein Aurél ezeknek a helyét is k u t a t t a . 3 0 23 Fodor Ferenc: M ó d s z e r t a n i p r o b l é m á k a m o d e r n f ö l d r a j z b a n . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1937. 151. 24 U. ő.: T á j é l e t r a j z i t a n u l m á n y o k a J á s z s á g b a n . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1938. 141. 25 U . ő . : A l t a l á n o s g a z d a s á g i f ö l d r a j z . B p . 1925. 26 U. ő.: M a g y a r o r s z á g g a z d a s á g i f ö l d r a j z a . B p . 1924. 27 U. ő.: A t r i a n o n i s z e r z ő d é s f ö l d r a j z i m e g v i l á g í t á s b a n . B p . 1928. 28 B p . 1928. 29 Stein Aurél: A r c h a e o l o g i c a l R e c o n n a i s s a n c e s in N o r t h - W e s t e r n I n d i a a n d S o u t h - E a s t e r n I r a n . L o n d o n 1937. 30 U . ő.: A l e x a n d e r s C a m p a i g n o n t h e N o r t h - W e s t F r o n t i e r . T h e Geog r a p h i c a l J o u r n a l , 1927.


Szemle

170

Ugyancsak a h a r m i n c a s évekre esik Almássy László Ede két afrikai ú t j a , 1933-ban és 34-ben, a másodikon Kádár László is résztvett. Az utazók a Gilf-Kebir plató f e l t á r á s a közben többezeréves sziklafestményekre b u k k a n t a k az olasz Cirenaika határvidékén. Prinz és Cholnoky u t á n a földalaktan t e r é n a legszebb eredményeket Bulla Béla, a budapesti egyetemen a fizikai f ö l d r a j z t a n á r a és Kéz Andor műegyetemi t a n á r érték el. Bulla lösz-kutatásokkal kezdte, de ezeket ki kellett később egészítenie éghajlati és terraszvizsgálatokkal. Tapasztalata az, hogy löszeink származásanyagát a m a g y a r medence nagy ingadozású, alsószakasz-jellegű steppe-folyóinak á r t é r i üledékeiben és a medence homokos-agyagos töltelékrétegeiben kell keresnünk, egyéb f o r r á s o k (belsőázsiai poranyag, déleurópai steppék p o r a stb.) csak mellékesen jöhetnek számításba. A m a g y a r medence pszeudoperiglaciális, t e h á t n e m igazi, hanem csak távolabbi jégkörnyéki terület lehetett a jégkorszakban. 3 1 E n e g y e d k o r k u t a t á s nélkül a m a g y a r medence származástani t á j r a j z á t n e m lehet elkészíteni. Megindult a t e r r a s z k u t a t á s is. Ezeknek s o r á n u g y a n c s a k Bulla Béla kivizsgálta a Duna terraszait Budapesttől lefelé egész Mohácsig, sőt a jégkorszaki kéregmozgások tisztázása szükségessé t e t t e a Nagyág, Talabor és Tisza terraszainak t a n u l m á n y o z á s á t is, 32 Megirta továbbá a keszthelyi hegység földrajzát. 3 3 Bulla terrasztanulmányaihoz szervesen csatlakoznak Kéz Andor tanulmányai. Kéz a D u n a G y ő r – p o z s o n y i szakaszának terraszait í r t a le s az eddigi felfogással ellentétben h á r o m pleisztocén és egy holocén terr a s z t sikerült igazolnia és ezek a l a p j á n a Duna visegrádi áttörésének idejét a levantei időkre teszi. 3 4 E t a n u l m á n y o k a t még kiegészítette a Felső-Tisza és a Tarac t e r r a s z a i n a k kutatásával. 3 5 Bulla és Kéz e g y ü t t e s eredményei a l a p j á n a m a g y a r területen is h á r o m jégkorszakkal és két interglaciális idővel kell számolni. A t e r r a szoknak a lössz- és rétegződésekkel való párhúzamosítása még h á t r a van, ezt a m u n k á t Bulla Béla vállalta magára. 3 6 Az utolsó évtizedek legfeltűnőbb geofizikai felfedezései közé t a r toznak Bendeffy-Benda Lászlónak a m a g y a r medence kéregmozgásaira vonatkozó eredményei. 3 7 Benda László a háború utáni és előtti földmérési szintezés eltérő számadatainak m a g y a r á z a t á t keresve, r á j ö n a m a g y a r medence belső, kontinentális mozgásaira és azokat h á r o m n a g y csoportba o s z t j a : v a n n a k relative emelkedő rögök (velencei rög, mecseki r ö g ) , relative emelkedő táblák, (a győri medence és a Dunántúl az előbbi rögök kivételével) és relative sűlyedő táblák (mezőföldi, Mátra-Bükk tábla, s á r vízi, várpalotai tábla, N a g y Alföld). A K á r p á t o k körzetében e mérések szerint a földkéreg emelkedik, míg éppen ezért az Alföld medencéje sűlyed. Az emelkedő területen belül v a n n a k egyes fiatalon sűlyedt táblák, melyek u g y a n szintén emelkednek, de emelkedésük mértéke környezetük mozgási intenzitásának jóval a l a t t a marad. Éppen így van az Alföld testében is egy-két idegen jellegű emelkedő táblarög. Megjegyzendő, h o g y m a g u k a geodéták – akik az a d a t o k a t szolgáltatják – a merev, mozdulatlan kéreg feltevése mellett t ö r t e k lándzsát. 31 D e r pleistozäne L ö s s im K a r p a t h e n b e c k e n . A F ö l d t a n i Közlöny k ü l ö n l e n y o m a t a , L X V I I . és L X V I I I . B p . 1938. 32 F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1940. 270. 33 U. o. 1928. 1 – 2 8 . 34 U . o. 1934. 175. és 1939. 351. 35 U . o. 1940. 158. 36 Bulla Béla: A m a g y a r o r s z á g i löszök és f o l y ó t e r r a s z o k problémái. Földr a j z i K ö z l e m é n y e k , 1934. 136. 37 Bendeffy-Benda László: A m a g y a r föld szerkezete. B p . 1934.


Szemle

171

A szegedi egyetemen jelenleg a f ö l d r a j z t a n á r a Kogutowicz Károly. Felfogása a földrajzról a következő: a f ö l d r a j z f e l a d a t a n e m lehet valamely földfelszíni jelenség vizsgálata; az általános f ö l d r a j z csak előtanulmány, a magasabbrendű földrajzi m u n k á s s á g a leíró f ö l d r a j z . Maga a t á j mindig egyediség s ennek tanulmányozása nem lehet pusztán „alkalom” az általános f ö l d r a j z tételeinek igazolására. F ö l d r a j z csak egyféle v a n s ez a táj vizsgálata. Mindez a f i n n Granő Reine Geographie-jának szellemi tükörképe, 3 8 gyakorlati megjelenése pedig Kogutowicznak a Dunántúl és Kisalföld írásban és képben c. 39 n a g y m u n k á j a , melyben – csakúgy m i n t Kogutowicz t a n í t v á n y a i n á l – a településföldrajzon és emberföldrajzon van a hangsúly. Kogutowicz t a n á r i működésének húszadik évében t a n í t v á nyai emlékkönyv a l a k j á b a n 29 értekezést a d t a k ki s ezek közül alig akad, amelyik nem településföldrajzi t á r g y ú . A budapesti egyetem emberföldrajzi tanszékét Mendöl Tibor f o g l a l t a el. Mendöl a m a g y a r városföldrajz mestere. 4 0 Szarvas f ö l d r a j z á r ó l í r t értekezésében 4 1 az alföldi halmok keletkezésének, a Kőrös-menti f a l v a k elhelyezkedésének és az alföldi tanyatelepülésnek az okait k u t a t j a . Mendöl felfogása, hogy a településföldrajzot nemcsak a szó szorosabb értelmében v e t t természeti tényezők, h a n e m a t á j e l e m k é n t f e l f o g o t t telepítés mai állapotának értelmezése céljából minden tényező, t e h á t a szellemiek v a g y kulturálisak is, e g y f o r m á n érdekli. Ilyen értelemben t e h á t nem lehet szétválasztani a településföldrajzot a településtörténettől, melynek ez utóbbi tényezők lennének kimondottan a tanulmányi t á r g y a i . A történeti f ö l d r a j z f e l a d a t a viszont az elmult korok t á j á l l a p o t á n a k rekonstruálása. Ám a t o p o g r á f i a i rekonstrukció a történeti f ö l d r a j z n a k nem a legmagasabb fokozata. A legmagasabb fokozat a „miért” kérdésére is felel, ez a multbeli k u l t u r t á j a k m a g y a r á z ó leírása és fejlődésének ábrázolása. 4 2 Meteorológusaink sorában is találkozunk n a g y nevekkel. Réthly Antal az ország é g h a j l a t á t ismerteti; 4 3 feldolgozza az 1 9 0 1 – 1 9 3 0 évek meteorológiai megfigyelési a n y a g á t 180 állomás a l a p j á n ; r á m u t a t a m a g y a r é g h a j l a t több bizonytalanságtényezőjére és ezeknek gazdasági jelentőségére, eloszlatja azt a tévhitet, hogy az ármentesítés következtében az Alföld é g h a j l a t a szárazabbá vált volna. Azt Róna Zsigmond is k i m u t a t t a 1936-ban, hogy a nedvesebb felszín f e l e t t képződött p á r a m e n y nyiség m é g nem elegendő csapadék keletkezésére, hiszen a Földközi-tenger egyes szigetein rendkívül nagyfokú a n y á r i szárazság. Róna 1925-ben hasznos meteorológiai kézikönyvet is adott ki, 4 4 ő egyike hazánk első klimatológusainak és meteorológusainak; akik közül Bognár Kálmán a rendkívüli n a g y k á r o k a t okozó 1935. évi szárazsággal foglalkozik. 4 5 Földrengéstannal nálunk a h á b o r ú u t á n főleg Réthly és Kövesligethy R a d ó 4 6 38 39

1936.

Kogutowicz Károly: A f ö l d r a j z . F ö l d r a j z i Közlemények, 1939. 375. U. ő.: A D u n á n t ú l és K i s a l f ö l d í r á s b a n és képben. I – I I . k ö t . Szeged

40 Mendöl Tibor: N é h á n y szó az alföldi v á r o s kérdéséhez. F ö l d r a j z i Közlem é n y e k , 1939. 217.; A helyzeti e n e r g i á k és egyéb t é n y e z ő k szerepe v á r o s a i n k valódi n a g y s á g á b a n és jellegében, F ö l d r a j z i Közlemények, 1936. 98. M i n d k e t t ő a l a p v e t ő t a n u l m á n y . L. t o v á b b á A v á r o s p r o b l é m á j a a f r a n c i a és n é m e t f ö l d r a j z t u d o m á n y b a n . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1935. 101. és V á r o s a i n k n é p s ű r ű s é g e . U. o. 1S39, 398. 41 U. ő.: S z a r v a s f ö l d r a j z a . F ö l d r a j z i Közlemények, 1928. 130. 42 U. ő.: Településtörténet, t e l e p ü l é s f ö l d r a j z , t ö r t é n e t i f ö l d r a j z . S z e n t p é t e r y - e m l é k k ö n y v . Bp. 1938. 312. 43 Réthly Antal: I d ő j á r á s , é g h a j l a t és M a g y a r o r s z á g é g h a j l a t a . Bp. 1938. 44 Róna Zsigmond: Meteorológiai m e g f i g y e l é s e k . • Bp. 1925. 45 F ö l d r a j z i Közlemények, 1924. VII., X. és 1937. 31. 46 Élt 1862–1934 között.


Szemle

172

foglalkozott. Utóbbi alapította a Földrengési Számoló Intézetet, a földrengések előrejelzésére; a Föld k o r á n a k meghatározása pedig egyik legszebb eredménye a m a g y a r k u t a t á s o k n a k . A földmívelésügyi minisztérium megbízásából Réthly Antal a különböző termésféleségeknek az éghajlati és talajviszonyokkal való összefüggését vizsgálta. Számos értekezést í r t Száva-Kováts József is. 47 Simor Ferenc Pécs éghajlatáról szóló könyve a tökéletes éghajlati monográfia mintaképe. 4 8 Ám a geomorfológiai k u t a t á s o k sem állnak meg. Mint ismeretes, Cholnoky az erdélyi folyókra még kettős terraszrendszert állapított meg, ezt Kéz Andor vizsgálatai egészítették ki az említett h á r m a s terraszrendszerrel, sőt m é g magasabban is talált kavicsnyomokat. A k u t a t á s o k a t f o l y t a t ó Láng Sándor 1935-ben a Vág, H e r n á d és S a j ó völgyében m á r négy t e r r a s z t ismert föl. 4 9 Ugyanő a felvidéki mezozoikus mészkőtakaró karsztfelszínével is foglalkozott, 5 0 valamint leírta a rozsnyói medence51 előrehaladt állapotban lévő, érett térszinét és r á m u t a t o t t a jégkorszaki t a l a j f o l y á s n a g y jelentőségére. Kádár László is egyike m u n k á s morfológusainknak. K i m u t a t t a , hogy az Alföld folyóhálózatának kialakulásában milyen n a g y szerepe volt az Alföld t e k t o n i k á j á n a k ; 5 2 futóhomokt a n u l m á n y a i b a n pedig azt bizonyította, hogy düne nincs és nem is lehet a D u n a – T i s z a közén, hiszen az itteni f o r m á k nem merőlegesek a szél i r á n y á r a , hanem, ellenkezőleg, párhuzamosak azzal. 5 3 Kerekes József a borsodi Bükkben lévő Tárkányi medence, v a l a m i n t a budai hegységben a solymári Jegenye p a t a k völgyének morfológiai tanulmányozásával foglalkozik. 5 4 Varga Lajos k u t a t á s a i n y o m á n kétségtelenül bizonyítást nyert, hogy a Radnai havasok keleti része az Ünőkő és az Ember-tető között el volt jegesedve. 5 5 Az Ünőkő és L á l a völgyben a j é g á r a k n a g y o n mélyre, 1 3 5 0 – 1 4 0 0 méterre nyultak le. A jégkorszakban a h ó h a t á r m a g a s s á g a 1500 m. lehetett. (Lóczy és De Martonne szerint a Fogarasi-havasokban 1900 m é t e r volt!) Strömpl Gábor a m a g y a r folyók szakaszosságát és a Mecsek karsztjelenségeit t a n u l m á n y o z t a 1929 és 1930-ben. Peja Győző a Cserhát geomorfológiáját, 5 6 a Mihalik László a Tétényi-plató lépcsős térszínét í r t a le. Mint ismeretes, h a r m a d k o r ú tengereink partvonalai több helyen jól felismerhető n y o m o k a t h a g y t a k h á t r a a m a g y a r középhegység szélein. Ezek segítségével Noszky Jenő 56b a M á t r á b a n a hullámverés ilyen lépcsős térszínek létrehozásában megnyilvánuló m u n k á j á n a k n é g y időszakát figyelte meg, Jaskó Sándor 5 6 c B a k o n y n y u g a t i peremén figyelt m e g hasonló jelenségeket. E tanulmányokhoz csatlakozik még Korcsmáros Iván értekezése a Balaton partlépcsős (ú. n. abráziós) pereméről. 5 7 Lóczy m é g azt hitte, hogy a Balaton több különálló 47 Száva-Kováts József: A l é g n e d v e s s é g eloszlása és évi j á r á s a E u r ó p á ban. F ö l d r a j z i Közlemények, 1938. 159.; Van-e európai m o n s z ú n ? U. o. 1939. 232.; A j ú n i u s i h ő c s ö k k e n é s okai. U. o. 1925. 187.; A levegő n y á r i nedvessége E u r ó p á b a n . U. o. 1935. 408. 48 Simor Ferenc: P é c s é g h a j l a t a . P é c s 1935. I–II. k. 49 Láng Sándor: F e l v i d é k i f o l y ó t e r r a s z o k . F ö l d r a j z i Közl., 1936. 153. 50 U. ő.: F e l v i d é k i k a r s z t o k . U. o. 1937. 146. 51 U. ő.: A rozsnyói medence. U. o. 1940. 38. 52 Kádár László: T e k t o n i k u s t á j e l e m e k az Alföldön. 1939. 342. 53 Cholnoky v é l e m é n y e : F ö l d r a j z i Közlemények, 1935. 4. 54 U. o. 1939. 118 é s 1936. 80. 55 U . o. 1927. 83. 56a U . o. 1937. 138. 56b U . o. 1926. 90. 56c U . o. 1935. 20. 57 Korcsmáros Iván: A k e s z t h e l y i h a l o m g e r i n c b a l a t o n i színlőc. U. o.


Szemle

173

medencéből keletkezett. E z t a véleményt azonban bizonyos morfológiai megfontolások ú. m. a medencék szerkezete, a l a k j a , a t i h a n y i p a r t , a somogyi vízalatti padlanok stb. m á r m e g d ö n t ö t t é k ; b á r tankönyveinkben még mindig a régebbi nézet szerepel. Miháltz István Kalotaszeg f o r m á i t t e t t e tanulmány t á r g y á v á . AZ AZ

EMBER

A

FÖLDRAJZI

EMBERFÖLDRAJZI

IRÁNY

KUTATÁSOK

KÖZÉPPONTJÁBAN

m i n d j á r t a h á b o r ú u t á n h a t a l m a s erő-

vel t ő r előre, ezt az is elősegítette, h o g y középiskoláinkban csak helyrajzot, egyetemeinken pedig sok helyen a történelemmel kapcsolatosan t a n í t o t t a k sokszor elavult, enciklopédikus és antropocentrikus irányú földrajzot. Ám a m a g y a r f ö l d r a j z legkiválóbb képviselői valamennyien a természettudományos irányzat hívei (Prinz, Cholnoky). Mindez nem jelenti azt, hogy az emberföldrajz terén is ne találnánk értékes m u n k á k a t . A módszertani elveket Hézser Aurél,58 Milléker Rezső és Hantos Gyula f e j tegetik; utóbbi Brunhes modern iskolájának szellemében hitvallást tesz a fizikai földrajzi ismeretek nélkülözhetetlensége mellett. Dékány Istvánt a gazdasági földrajz kérdései foglalkoztatják, a gazdasági értékekben általában átalakított földrajzi értékeket lát. Szerinte n e m területek meghódításáért folynak a szaporodó népek imperialista küzdelmei, hanem az új piacokért, a vevők társadalmáért, a politikai z s á k m á n y é r t és gazdasági felsőbbségért. 5 9 Dékány mindig hangsúlyozta, hogy a f ö l d r a j z f e l a d a t a : életet vinni a tájba, különben a g e o g r á f i a csak f e k v é s t a n n á v a g y helyszínrajzzá züllik. Kívüle Kalmár Gusztáv és Haltenberger Mihály foglalkozott m é g emberföldrajzi 6 0 és politikai földrajzi 6 1 kérdésekkel. Utóbbi a v á r o s f ö l d r a j z nagymestere és a Geographica Hungarica szerkesztésével szerzett n a g y érdemeket. N a g y r a h i v a t o t t művelője nálunk a későn jelentkező politikai földrajznak Rónai András, aki a m a g y a r medence életegységéről, 6 2 nemzetiségi kérdéseinkről, 6 3 a m a g y a r s á g szétszóródásáról 6 4 és főleg geopolitikai helyzetünkről t á j é k o z t a t . Újabban n a g y erővel indultak meg a településföldrajzi k u t a t á s o k . Győrffy István ( 1 8 8 4 – 1 9 3 9 ) , ki a budapesti egyetemen a n é p r a j z t a n á r a volt, földrajzot érdeklő kérdéseket is fejtegetett, hiszen senki sem volt nála hivatottabb az Alföld tanyavilágának és régmult pásztoréletének kutatására. 6 5 Az Alföld n é p e nem földművelésből élt régen, h a n e m állattenyésztésből! Viszont a t a n y a (régebbi nevén szállás) ősi hagyományként megvolt m á r a honfoglalás előtt is, mint nomád téli szállás, t e h á t ősi életforma. G y ő r f f y nyomdokaiba lép Gunda Béla, szintén a n é p r a j z művelője, de szerinte is a n é p r a j z i jelenségek éppen úgy odatartoznak a t á j jellegéhez, a „kulturtakaróhoz”, mint a földrajzi elemek. 66 A m a g y a r 58

Hézser Aurél: Az e m b e r f ö l d r a j z m ó d s z e r e . F ö l d r a j z i Közl., 1939. 159. Dékány István: A z e m b e r é s k ö r n y e z e t e v i s z o n y á n a k ú j e l m é l e t e . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1924. 1 – 2 3 . ; U . ő.: A z i m p e r i a l i z m u s l é n y e g e . M a g y a r F i g y e l ő , 1917. 60 Kalmár Gusztáv: Az ö n t ö z ő k u l t ú r a e l t e r j e d é s e D é l e u r ó p á b a n . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1928. 139. 61 U. ő.: A n é p e k és f a j o k h a r c a a m e g é l h e t é s é r t és a h a t a l o m é r t . B p . 1936. 62 Rónai András: E g y h a r m ó n i k u s á l l a m t e r ü l e t s t a t i s z t i k a i k é p é r ő l . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1936. 9. 63 F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1939. 461. 64 U . o. 1938. 83. 65 Győrffy István: A m a g y a r t a n y a . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1937. 70. 66 Gunda Béla dr.: F ö l d r a j z i m e g f i g y e l é s e k az O r m á n s á g b a n . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1938. 30. 59


Szemle

174

tanyakérdéssel Gesztelyi Nagy László is foglalkozott. 6 7 Kiemeli, hogy az é g h a j l a t szélsőségességén csak öntözéssel v a g y az ismert „dry f a r m i n g ” rendszerrel lehet segíteni. A legsürgősebb teendők: a vadvizek lecsapolása, a szikesek átalakítása, homokos vidékek beültetése, a terméshozam emelése stb. A szikesek kérdése azonban nemcsak antropogeográfusoknak, hanem gyakorlati szakembereinknek: a t a l a j k u t a t ó k n a k is állandó gondja. Ezek között különösen Treitz Péternek köszönhetünk sokat. A településföldrajzi k u t a t á s o k során nem lehet említés nélkül hagyni Glazer Lajos nevét sem. „Az Alföld régi vízrajza és a települések” c. tanulmányában 6 8 megállapítja, hogy a XVIII. sz. b ú z a k o n j u n k t u r á j á b a n meginduló vízlecsapolás és folyószabályozás teljesen a gabonatermeléshez és az istállózó állattenyésztéshez idomítja az Alföld képét. Elek Péter a t á j formakincséből kiindulva j u t el a terület kihasználásának, gazdasági erőforrásainak megrajzolásához. 6 9 A városföldrajz terén Pécsi Albert,70 Hanák Károly,71 Lipták Pál72 és Hantos Gyula73 t ü n n e k ki. ELJUTVA e házagos és a r á n y t a l a n felsorolás végére, méltán felteh e t j ü k a k é r d é s t : ha ennyi, európai viszonylatban is kiváló g e o g r á f u s egyéniséget t u d o t t a m a g y a r tudományosság magából kitermelni, mi az oka h á t közönségünk földrajzi tájékozatlanságának, népünk tulságosan maradi, belkontinentális szemléletének, közgazdászaink hiányos földrajzi t u d á s á n a k és annak, hogy hazánk f ö l d j é t közönségünk még ma sem ismeri a modern geográfia szellemében, hanem elavult, lekszikonszerű helyrajzi szemléletté zsugorodik össze benne a f ö l d r a j z i k é p ? E n n e k a diszharmóniának az o k á t elsősorban a középiskolai földrajzo k t a t á s hiányosságában l á t j u k . Még a balkáninak nevezett Romániában is a középiskola minden osztályában t a n í t a n a k földrajzot, nálunk ellenben negyediktől fölfelé egyedül a hetedik osztályban és heti egy órában „ t a n í t j á k ” az ország f ö l d r a j z á t . Emellett az alsó osztályok földrajztanít á s á n a k szelleme is tisztán topográfiai, enciklopédikus adathalmaz, gondolkodásra nem késztet, okozati kapcsolatok keresésére alkalmat nem igen ad. Miért kell ennek így lennie? A neohumanista nevelési szemlélet m i a t t . A budapesti egyetemen a történelemnek tizenhárom tanszéke van, míg a f ö l d r a j z n a k – Mendöl Tibor antropogeografiai tanszékének felállítása óta – kettő! 7 4 Pedig a történelmet, politikai, gazdasági mozzanatokat csak a földrajzzal lehet értelmesen megmagyarázni! Emellett nálunk az egyetemen a f ö l d r a j z professzorának egész sor t u d o m á n y t kell előadnia ( é g h a j l a t t a n , hidrográfia, óceánográfia, légkörtan, morfologia, leíróföldrajz, földszerkezettan, földszármazástan stb.) még abban a jobbik esetben is, ha az emberföldrajzot külön t a n á r t a n í t j a . V a j j o n mit tenne a történelem t a n á r a , ha egyedül kellene előadnia a magyar, az egyetemes, az ókori, stb. t ö r t é n e t e t ? A külföldi egyetemeken a f ö l d r a j z valamennyi á g á n a k külön előadója v a n ! Ez a históriai irányzat nálunk régmult idők m a r a d v á n y a , a mult század elején ugyanis az 67

Gesztelyi Nagy László: A m a g y a r t a n y a k é r d é s . K e c s k e m é t 1927. F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1939. 297. Elek Péter: A S z e n t e s és S z a r v a s k ö z ö t t i t e r ü l e t t á j r a j z a . Földrajzi K ö z l e m é n y e k , 1937. 133. 70 F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1937. 191. 71 Hanák Károly dr.: A d a t o k K a s s a f ö l d r a j z á h o z . F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k , 1940. 13. 72 Lipták Pál: B é k é s c s a b a f ö l d r a j z a . B é k é s c s a b a 1938. 73 Dr. Hantos Gyula: V á z l a t o k P é c s f ö l d r a j z á h o z . B p . 1940. 74 Cholnoky Jenő: Egyetemünk második földrajzi tanszéke. Földrajzi K ö z l e m é n y e k , 1940. 77. 68

69


Szemle

175

iskolákban „ókori földrajz”, „középkori földrajz”, „ ú j k o r i f ö l d r a j z ” címen t a n í t g a t t a k . A neohumanista elvet rögzítő második R á t i o Educationis érvényben m a r a d t iskoláinkban egészen 1848-ig, sőt a t a n í t á s középp o n t j a gimnáziumainkban ma is a latin, a holt nyelv u r a l m a az élőn ma is megbénítja a helyes természettudományos szemléletet. Az érettségi vizsgálatokon a f ö l d r a j z és a honismeret ma is a történelem segéddiszciplinája gyanánt, másodlagosan szerepel. Ez visszaesést jelent, hiszen m á r az 1819-ben megjelent nagyenyedi t a n t e r v , a „ N o r m a Discendi” modern természettudományos f e l f o g á s t szegezett szembe a h u m a n i s t a irányhoz ragaszkodó hivatalos állásponttal; az Eötvös-féle 1868-as tanterv pedig a felső osztályokba is bevezette a f ö l d r a j z o t ! Világos, hogy sem történelemmel, sem pedig művelődéstörténettel nem foglalkozhat az, aki nincsen tisztában az ember s o r s á t irányító földrajzi – elsősorban pedig fizikai f ö l d r a j z i tényezők kihatásaival. E z t a példák hosszú sorával lehetne bizonyítani. Annyi bizonyos: kitünő szakembereink v a n n a k s – m i n t 1918-ban – úgy a jelen h á b o r ú t követő béketárgyaláson is felkészülten f o g j á k védeni az ország érdekeit és bizonyára részt vesznek m a j d hasznos útmutatásaikkal a gazdasági ú j j á é p í t é s m u n k á j á b a n . A m a g y a r tudomány nyugateurópai színvonalának m e g t a r t á s a , a k u t a t á s lehetőségének megadása és a jövő nemzedékek helyes geográfiai nevelésének biztosítása azonban m á r nem lehet az ő feladatuk. INCZE ANDOR

A SZÉKELYFÖLDI ÖSZTÖNDÍJAS FESTŐK KIÁLLÍTÁSA A TÁJ ÉS AZ EMBER egymásba áramló, állandó kölcsönhatása a művészetben is megnyilvánul. Ez az összefonódás azonban csak akkor igazán termékeny, ha a külsőségeken t ú l élményszerű, mély lelki kapcsolat jön létre. E g y vidék és a benne virágzó élet sokkal összetettebb, szövevényesebb, semhogy a róluk n y e r t f u t ó benyomások a felület a l a t t lappangó lényeget elérhetnék. Komoly elmélyülés szükséges ahhoz, h o g y egy kívülről jövő az új környezetet teljesen m a g á é v á tegye. A művésznek mindig érzékenyebb, fogékonyabb a lelke, ennek következtében gyorsabban és biztosabban r a g a d j a meg a belső lényeget és annak művészetté átértékelhető vonásait. E g y f e s t ő pl. nemcsak a t á j f o r m á i t és színeit rögzíti le, hanem azokon túl bele a k a r hatolni a t á j elrejtett, titokzatos valóságába. Ezért a felszínes, esetleges vonások helyett azokat f o g j a kiemelni, melyeket a m a g a s a j á t o s szemléletének szűrőjén áteresztve döntően jellemzőnek érez. Sőt még tovább megy. A t á j b a n m e g l á t j a az ottélő embert, akinek magatartásából, m u n k á j á b ó l és istenkereséséből kielemezi azokat a szét nem téphető szálakat, melyek a természet és lélek sorsszerű e g y m á s r a u t a l t s á g á t örök és mégis mindig változó hálózattal szövik egymásba. Éppen ez a finom, szóval alig meghatározható elvonás és ú j r a a l k o t á s különbözteti m e g a jó f e s t m é n y t a színes fényképtől, a felületi mivoltában pontosan visszaadott valóságot az élményszerűen átértékelt műalkotástól. A t á j ihletése nem egyszer elhatározóan befolyásolta az európai művészet fejlődését. E megállapítás elsősorban a XIX. és XX. századra áll. Az igazi t á j k é p f e s t é s akkor kezdődik, midőn Constable felfedezi az angol, a barbizoni iskola pedig a f r a n c i a vidék festői értékeit. Hasonló, egész festészetünkre irányítóan h a t ó jelenség nálunk a mult század nyolcvanas


Szemle

176

éveiben meginduló és az első világháborúig virágzó nagybányai iskola. Alkotásaiban először érezzük a m a g y a r hegyek, völgyek, erdők, mezők otthoni szavát, a szót, mely művészetünknek meleg hazai csengést adott. Csak helyeselni lehet t e h á t kultuszminiszterünknek, Szinyei-Merse Jenőnek azt az elgondolását, hogy napjaink festői s z á m á r a is lehetővé teszi, a m a g y a r t á j megismerését és értékeinek művészi kiaknázását. Erdély valóban különösen alkalmas arra, hogy csodálatosan változatos vidékei és a bennük bontakozó ezerarcú élet művészetünk f r i s s és mély kiteljesedésének tovalendítőjévé váljék. A Műcsarnok VII. kiállítása a vallásés közoktatásügyi miniszter székelyföldi ösztöndíjában részesített festők legújabb műveit m u t a t t a be. A t á r l a t elé nem mindennapi várakozással néztünk. E z t a fokozott érdeklődést nemcsak a szellemi t a r t a l o m eleven erdélyi kapcsolatai indokolták, hanem az a körülmény is, h o g y a bemut a t á s r a került festmények a Szépművészeti Múzeumban való szereplésük u t á n kerültek Kolozsvárra. Sajnos, a várakozás és az eredmény nem volt arányban egymással. Tisztában v a g y u n k azzal, hogy a kezdeményezés azonnal teljes sikert r i t k á n hozhat. A f e n t e b b érintett esztétikai és nevelői elvek a legjobbat, a fejlődés végső kiteljesedését körvonalazzák. Kétségtelen túlzás lenne a székelyföldi ösztöndíjasoktól rögtön az induláskor azt a színvonalat megkövetelni, melyre a n a g y b á n y a i a k évtizedes odaadó munkával emelkedtek. A kiállításról azonban az a benyomásunk, hogy a szereplő művészek túlnyomó része egyáltalán nem t u d t a sem megérteni, sem átérezni: mit jelent m a g y a r t á j a i n k egyik legjellegzetesebbike a festészet szempontjából. A legtöbben alig j u t o t t a k a felületnél mélyebbre. Hegyeket, f á k a t és mezőket vetettek vászonra v a g y papírra, házakat, állatokat és embereket zsúfoltak egybe v a g y szórtak szét anélkül, hogy a vidék és az ott pergő élet szelleméből valamit is a d t a k volna. E g y egész sor teljesen konvencionális kép nézett le a falakról. Róluk a régi, enyhén impreszszionisztikus naturalizmus rózsás v a g y narancsszínbe játszó édeskés köde t e r j e n g e t t szerteszét. E festési modor 1900 körül ú j d o n s á g lehetett, ma m á r fejlődésre képtelen, ü r e s ismétlés. Az émelygős zöldekkel, kékekkel, lilákkal tarkálló Békás-szoros v a g y H a r g i t a díszletként hat, a f o r m á k és színek mögül hiányzik az elhitető erő. Máshol arcok és alakok tűnnek fel esetleg székely viseletben, de székely lelkiség nélkül. Előfordul az is, h o g y a művész s a j á t o s látásmódjából indul ki ugyan, de az előtte dobogó valóság az ő számára puszta eszköz, vonalait és színfoltok értelmetlen tömege, melyet képpé szerkeszt s nem t u d j a vagy nem is a k a r j a észrevenni, h o g y az, a m i t csupán n y e r s a n y a g n a k használ, történelmi és szellemi hagyományoktól megszentelt rög és élet. A kiállítás legnagyobb hiánya t e h á t az, hogy sem a művészet, sem a m a g y a r lelkiség szempontjából nem hozott legalább bíztató ígéretet. A RÉSZLETEKTE TÉRVE h a t művészről kell külön megemlékeznünk. A nem erdélyiek közül egyedül Muhoray Mihály az, aki megtalálta az élményszerű kapcsolatot azzal a földdel és néppel, mely kincseit előtte f e l t á r t a . Ecsetvonásai a l a t t megelevendik a csíki hegyek hatalmas, lenyűgöző szerkezete: a tömegeknek és vonalaknak az a bámulatosan fenséges hullámzása, mely r a b u l e j t i a fogékony lelket. A f e h é r felhők szántotta égbolt k é k j e a l a t t f e l h a r s a n a r é t zöldje, de a világító f r i s s színek elhalnak a fenyők f e k e t e á r n y é k á b a n vagy az alkonyat hűvös, b a r n a fényében. Muhor a y nagyszerűen kiaknázza a beszédes részleteket. A havasi legelőn végigkígyózó f e h é r ösvény, egy-egy szeszélyesen k a n y a r g ó f a s o r vagy mélyen bevágódó p a t a k óriási távlatokat n y i t meg előttünk. De a székelység élete is érdekli. Csíkmenaság zegzugos utcáin keménykötésű emberek


Szemle

177

sietnek a munkából hazafelé. Élénk mozgásukat a szürkület p u h a p á r á j a f o n j a be. Az ismétlődő taglejtések fokozzák u g y a n a ritmust, de még nem elég teltek. Ezért kissé unalmasan h a t n a k épúgy, mint a f ű z f á k m e r e v levelű lombozata. Ha Muhoray dekoratív érzéke hajlékonyabban, rugalmasabban f o g megnyilatkozni, képeinek h a t á s a teljessé válik. Hidegebb, tartózkodóbb színei u t á n m é g közvetlenebben érezzük Ferenczy Júlia csendesen parázsló t ó n u s á t . „Tolvajos tető” című festménye barnának, zöldnek, kéknek lágy és mégis erőteljes színakkordjában f o g a n t . Meleg, lélekkel teli kép, mely a művész új koloritjáról ad hírt. A „Konfirmáló leány” rendkívül f i n o m f o r m a a d á s á v a l és kellemes színösszeállításával tűnik ki, de r a j t a még mindig a pasztellekről jól ismert lila és vörös f a n y a r a b b együttese uralkodik. A „Tolvajos tető” megszabadult ettől s ezért Ferenczy további fejlődését ezen az úton v á r j u k . Képeinek erdélyi zamatú l í r á j a Gy. Szabó Béla műveiben f é r f i a s zengéssel csendül meg. Öt kiállított művének h a t á s á t a szerencsés elhelyezés csak fokozza. A két szélen egy-egy fametszet foglal helyet (Disznópásztor, Átkelés a N y á r á don). A művész „fehér” korszakának e kiemelkedő termékei a víz állhatatlan mozgását kényszerítik a fametszet szigorú keretei közé. A f e k e t e alapot a rohanó p a t a k sűrűn felvillanó vízszintesei s z á n t j á k fel. Ezeket szeli át a keményen kopogó zápor f e r d é n csapódó függönye. A merev vonalak e könyörtelen összeütközésében t ö r m a g á n a k u t a t a konda és a pásztor. A f e h é r és f e k e t e egyenlő erejű viaskodása jellemzi a másik fametszetet is. Szabó eleinte alig használta a f e h é r e t és e szín szerepét a legkisebbre szorította. Mostani metszetei a világosság felé haladnak, de mennél inkább megközelítik, annál hevesebb küzdelmet vívnak a sötéttel. A fametszetek h a t a l m a s d r á m á j a költői szépséggé és egészséges humorrá csendesül az általuk közrefogott k é t szénrajzban. Az egyik egy b á j o s székely leányt ábrázol ( J u l i s k a ) . Puha, á l m a t a g a r c a sima tükrén szigetként emelkednek ki a száj, az o r r és a melegfényű szemek. A másikon egy kis kondásgyerek jelenik meg. Összehúzott szemei mögül gyan a k v á s és egészséges csintalanság lobog felénk, E r a j z egyike a legpompásabban sikerült jellemképeknek, melyet a művész valaha p a p í r r a vetett. A két üde szénvázlat között izzik fel a „Szilvaízfőzés” meleg vörös tónusai. A f r i s s pasztellszínek életerőtől duzzadnak, h a t á s u k a fehér-fekete metszetek és rajzok közepette megkettőződik. A székely t á j és ember komoly alaphangulata r a g a d j a meg Duray Tibor képzeletét. Az erdőben j á r ó favágók m i n t h a külső és belső mivoltukban m a g u k is hozzátartoznának a vadonhoz. Figyelemre méltók női tanulmányai is (Fonóasszony, Ö r e g asszony). Szép és könnyed Eless István h á r o m kis vízfestménye. Az „Eső u t á n ” című a f r a n c i a impresszionistákat j u t t a t j a eszünkbe, de csak technikájával, a f o r m á k és színek h a n g u l a t a a Székelyföldet idézi. H a t á rozottan érdekesek Kun István tájképei, noha mi sem á r u l j a el r a j t u k székely vagy a k á r erdélyi eredetüket. Színbeli szerkezetük a b a r n a és a kék ellentétének végletes kihangsúlyozásában rejlik. A sötét dombok és szántóföldek fölé világos, de mégis nehéz, sűrűkék égbolt borul. A két tónus éles összeütközését olykor kopasz f á k nyujtózkodó ágai enyhítik. Lenn egy-egy ház, fenn egy-egy felhő f e h é r f o l t j a villan meg. Nagyon jó lenne, ha a művész a f o j t ó komor t ó n u s t úgy, mint a b e m u t a t o t t képek egyikén meg is tette, néhány élénk színnel feloldaná. Sajnos, a többi huszonkét festő sem általános művészi, sem s a j á t o s erdélyi szemszögből nem tud kielégíteni. Pedig v a n n a k közöttük nem mindennapi tehetségek. András Lászlótól és Csebi Pogány Istvántól sokkal többet vártunk, mint amennyit a d t a k . Hintz Gyula és Klie Zoltán s a j á t modorosságukba fulladtak. Képeik szín- és formatobzódásában elvész a komoly valóság és kialszik a lélek melege. Mágori Vargha Béla festmé-


Szemle

178

nyeiben h i á b a keressük a székelység acélos szellemét. Mondanivalója a színek t a r k a s á g a ellenére is f á r a d t és erőtlen. Dudás Jenő n a g y technikai t u d á s a elismerésre méltó ugyan, ezen túl azonban semmit nem kapunk tőle. A felsorolást tovább nem folytatom. Az érdektelen és nem egyszer bosszantóan gyenge képek között a felsoroltakon kívül még Ráfael Viktor „Bivalyok” című pasztellje jelent megkönnyebbítő felüdülést. ÖSSZEGEZVE a mondottakat, megállapítható, hogy az a helyes kezdeményezés, mely ú j r a erőteljesebben i r á n y í t j a művészeink figyelmét a hazai t á j és élet felé, egyelőre éppen a művészek részéről kevés megértésre talált. A többség, ú g y látszik, a f e l a d a t jelentőségét n e m t u d t a felfogni és megelégedett felszínes kísérletekkel. Ez a t é n y is a r r a int, h o g y a jövőben szigorúbban kell megrostálni azokat, akiket ilyen ösztöndíjban részesíteni óhajtanak. A kiállítás tanulságai, eredményei és sikertelenségei e g y a r á n t bizonyítják, hogy csakis egy válogatott művészegyüttes képes k i t a r t ó és odaadó munkával elérni a kitűzött célt: művészetünknek a hazai t á j és ember belső élménnyé érlelése által magyarabb és emberebb elmélyítését. ENTZ GÉZA


SZEMLE A MAGYAR FÖLDRAJZ HUSZONKÉT ÉVE

Recommend Documents