SZEMLE MAGYAR KÖZÉPKOR* ALIG PÁR ÉVTIZEDDEL m a r a d t mögöttünk az elmult századforduló, mégis úgy tűnik, m i n t h a századok teltek volna el azóta. Életszemléletben, gondolkodásmódban összehasonlíthatatlanul messzebb v a g y u n k tőle, mint volt e korszak nemzedéke a k á r kétszáz évvel előtte j á r t őseitől is. E g y világtörténeti korszak zárul le s új századok indulnak ú t j u k r a az előttünk j á r ó nemzedékkel. A n a g y á t a l a k u l á s t ezernyi jel m u t a t j a , de kevés példa van, amely kézzelfoghatóbban igazolná, mint a történetszemlélet változása és ebben is a világtörténelem a m a részének teljes »átértékelése«, melyet Cellarius hallei egyetemi t a n á r u t á n középkornak nevezünk. Az elmult századok szemében e korszak a »konszolidált barbárságot« jelképezte s jelképezi mindmáig, sokszor egészen művelt emberek felfogásában is. Ezen – századok beidegzéséről lévén szó – nincs mit csudálkoznunk. Modern világunk alapvetése, a renaissance egy kiszikkadt, megkopott középkorral – helyesebben a n n a k utolsó századával – találkozott szembe, mely a m a g a szerkezetében, rendszerében valóban alkalmatlan volt m á r az élet továbbvitelére. Új eszmék, új célok voltak kialakulóban: a közösségi, e földi életen t ú l m u t a t ó életeszmény helyén egyre jobban az egyéni élet, a földi lét lett a cél – sok tekintetben hasonlóan az ókorhoz. K é t világ találkozott, s az antik k u l t ú r a ú j r a felragyogó fénye, meg a vele rokonszenvező új koreszmék hosszú századokra árnyékba borították a régi és az új világ között eltelt évezredet. A »sötét középkor« fogalma t e h á t tulajdonképen m á r ekkor megszületett. Az új világképben csak a n n a k volt »értelme« és »értéke«, amit az ész, a »tapasztalat« igazolt. Mindent, ami ezek h a t á r a i n kívül esett, »babonának«, azaz »középkorinak« t a r t o t t a k . S e véleményt egyre jobban igazolni látszottak azok a h a t a l m a s szellemi eredmények, soha nem lát o t t és nem remélt tudományos felfedezések, melyek az emberiség egész életmódját f o r r a d a l m i módon átalakították, sokszor egy nemzedéknyi időn belül. A földi élet egyre szebb, kellemesebb, kényelmesebb lett: eddig nem ismert, vagy éppen r e t t e g e t t természeti erők engedelmes eszközökké v á l t a k az ember kezében. S merészebb képzeletű emberek előtt m á r felmer ü l t a n n a k a boldog kornak a képe is, mikor az emberi lét és lélek törvényszerűségei éppúgy ismertekké válnak, mint a természet r e j t e t t titkai. Hiszen Taine mondotta, hogy az ember csak ú g y termék, mint a só és a vitriol. Nem kétséges – így vélekedtek a kor emberei – hogy a tudom á n y e téren is m e g f e j t m a j d minden rejtélyt, s véget vet a »középkori babonáknak« éppen úgy, mint ahogy szertefoszlatott sok-sok hiedelmet a természeti törvények felismerésével. Semmi sem látszott elérhetetlennek – ha n e m g á t o l j á k az egyént a kezdeményezésben, képességei kifejtésében. * Középkori történetünkre vonatkozó k u t a t á s o k a két világháború között ( 1 9 2 0 – 1 9 4 0 . ) . M e g kell a z o n b a n j e g y e z n ü n k : a t ö r t é n e l e m f o g a l m á b a m a m á r b e l e t a r t o z i k m i n d e n f a j t a , a z e g y k o r i é l e t r e v o n a t k o z ó k u t a t á s , t e h á t a régészet, m ű v é s z e t t ö r t é n e t , j o g t ö r t é n e t stb. is. E z e k r e a k i s s é m é g i s t á v o l a b b eső t e r ü l e t e k r e a z o n b a n i t t n e m t é r h e t t ü n k ki, m e r t i s m e r t e t é s ü n k így s z á r a z névés c í m f e l s o r o l á s s á v á l t volna.
Erdélyi Magyar Adatbank
Szemle
251
Hogyan is é r t h e t t e volna meg e korszak a középkor közösségi eszmén y é t : azt, hogy az egyén élete szolgálat, magasabb, erkölcsi célok szolgál a t a ! Mit l á t h a t o t t az aszkézisben a »polgári kényelemmel berendezett otthonba« belehízott polgár? Legfeljebb a lelki egyensúly megbomlását. S hogy e föld síralomvölgy és előkészület csupán? Mosolygott r a j t a . Ha pedig olvasmányai a l a p j á n belepillantott azokba a kezdetleges életviszonyokba, melyek között a középkori ember élte az életet, csak szánalmat érezhetett i r á n t a . ENNEK A VILÁGKÉPNEK kiérett történetszemlélete az Auguste Comte által megfogalmazott pozitivizmus. E s z e r i n t a t ö r t é n e t í r ó f e l a d a t a a jelenségek, a tények pontos leírása, az ész, a t a p a s z t a l á s h a t á r a i között s ennek a l a p j á n a fejlődés törvényszerűségeinek megállapítása. Az i r á n y természetesen kedvező f o g a d t a t á s r a t a l á l t nálunk is, hiszen mi is benne élt ü n k az ú j k o r i E u r ó p a gondolatvilágában, melynek ez a történet-filozófia magától értetődő eredője volt. Nálunk azonban teljesen a jelenségek leírása, a tények megállapítása lett a cél – még merevebb dogmatizmussal, mint ami az irányban m á r eredetileg is benne rejlett. E n n e k ellenére el kell i s m e r n ü n k : az események, a tények tisztázásában, s o r r e n d j ü k megállapításában igen n a g y érdemei v a n n a k ennek a »magyar pozitivizmusnak«. Az összefüggéseket azonban a m a g a leíró módszerével m á r n e m l á t t a meg sokszor ott sem, ahol ezek »tapasztalással« is megállapíthatók lettek volna. Szemléletében a mult d a r a b o k r a h u l l o t t : nem t u d o t t életet teremteni az adatokból, m e r t n e m t u d o t t lelket önteni a holt anyagba. Századok, sőt egész korszakok képe így nem sokban különbözött egymástól, legfeljebb a nevek változtak a h á b o r u k és békék sorozatában. Az irány ezzel k á t y u b a jutott, jelezve egyszersmind azt, hogy az a világkép, gondolkodásmód, melynek szülötte volt ő is, h a m a r o s a n megrázkodtatásoknak néz elébe. S a szellemi életnek ez a szeizmográfként való működése, mint annyiszor a történelemben, most is helyesnek bizonyult. Valóban: lent az élet, a lélek mélyében m á r olyan irracionális, kollektiv erők halmozódtak fel, melyek bármely pillanatban felborulással fenyegették az egyéni szabadság, sőt szabadosság kultuszában élő, akkori világ értelmi birodalmát. S amint a b a j o k és hiányok először a szellemi élet területén váltak észrevehetőkké, éppen ú g y természetes, hogy kiküszöbölésükre, megszüntetésükre is a szellemi élet k u t a t ó i t e t t é k meg a kezdeményező lépéseket. Világnézetté, történetszemléletté ezek a törekvések először a német idealizmus m u n k á s s á g a nyomán érlelődtek. E n n e k képviselői hangsúlyozták, s igazolták először történeti k u t a t á s a i k k a l , hogy az emberi lélek n e m termék, nem mechanikai törvényszerűségek szerint igazodó jelensége a történelemnek, h a n e m éppen sok tekintetben létrehozója. Belőle f a k a d n a k azok a vágyak, célok, eszmék, melyeknek eredményei, megvalósulásai a tények, az események: a történelem res gestae-je. Ha t e h á t m e g a k a r j u k érteni a történeti folyamatokat, ezek mögé a látható, »kézzelfogható« tények mögé kell nézni, s lelki átéléssel kell m e g r a g a d n u n k az őket létrehozó célkitűzéseket és eszméket. Ebben a szemléletben természetesen egészen m á s megvilágításba kerültek a történeti élet eseményei. Kiderült, hogy nem az időrendi egymásután, v a g y egymásmellettiség laza, sőt sokszor téves f o n a l á n f ü g g n e k össze egymással, hanem sokkal inkább az emberi lélekből, szellemből f a k a d t célok, eszmék szerint igazodnak. Egyszersmind világossá vált ezzel az is, hogy a középkor »babonái«, »hiedelmei« is ilyen, az ész és tapasztalás h a t á r a i n túllévő, t e h á t az ésszel teljesen meg nem magyarázható célok és eszmények. S a »sötét középkor« egyszerre megvilágosodott. A n a g y lendülettel meginduló részletkutatások h a m a r o s a n egészen új közép-
Erdélyi Magyar Adatbank
252
Szemle
korképet r a j z o l t a k a régi helyére. Eredményeiket nálunk Váczy Péter f o g t a össze európai viszonylatban is jelentős és értékes, h a t a l m a s méretű szintézisbe, a nagyközönség s z á m á r a is élvezetes előadásban. 1 A POZITIVISTA SZEMLÉLETTEL VALÓ ELÉGEDETLENSÉG nyomai h a z á n k b a n is fellelhetők m á r az első világháború előtti években. Az akk o r i f i a t a l történész-nemzedék élenjárói Horváth János, Szekfű Gyula, Hóman Bálint t a l á n ennek az új történetszemléletnek a tüzetes ismerete nélkül is – mintegy s a j á t intuiciójukból ráléptek az akkor m á r kidolgozott, úgynevezett szellemtörténeti irány felé vezető ú t r a . P r o t e s t á n s teológusok, m i n t a kitűnő egyháztörténész, Révész Imre és mások pedig Troeltschnek, az i r á n y egyik legkiválóbb képviselőjének a j k á r ó l élőszób a n h a l l h a t t á k az új szemlélet elveit. Komis Gyula Dilthey-ismertetéséből pedig hazai tudományos világunk szélesebb rétegei szerezhettek tudom á s t a végbemenő n a g y átalakulásról. Az összeomlásig azonban ezek a kezdeményezések nagyobb h a t á s t n e m keltettek. A n n á l nagyobb visszhangra és megértésre t a l á l t a k a háb o r ú u t á n . Trianonban nemzetünket minden életlehetőségéből k i f o r g a t t á k , n e m m a r a d t m á s reményünk és fegyverünk, mint a lélek, a szellem ereje. S a k a t a s z t r ó f a á r n y é k á b a n rá kellett döbbennünk arra, hogy ez a szemlélet, mellyel a háború előtt néztük a mult és a jelen kérdéseit egyaránt, n e m a valóságot v e t í t e t t e elénk, h a n e m – mint egy prizma, – annak torzított képét. Az összeomlás a m a g a szörnyű valóságában m e g m u t a t t a : mennyire téves s mennyire hasznavehetetlen államnak és nemzetnek olyan megfogalmazása, szemlélete, m i n t amilyen a háború előtti étvizedeké volt! Rá kellett döbbennünk a nemzetiségi kérdés szinte halálos f o n t o s s á g á r a is, melyre a h á b o r ú előtt hasztalan igyekezett felhívni a figyelmet pl. Jancsó Benedek kötetekre duzzadt munkáival. M a j d minden n a p új kétségeket, új kérdéseket vetett fel, s r á j u k választ v á r t nemcsak a tudósok szűkebb köre, h a n e m a szélesebb értelemben v e t t nemzeti társadalom is. S honnan v á r h a t t a volna a megoldást, a megnyugvást, a bátorítást, az irányt, ha nem a nemzeti multból, a lélek, a szellem m e g t a r t ó és felemelő erejének hangsúlyozásával?! Ilyen szellemi környezetben f o g a n t és született meg a magyar történet új szintézise Hóman Bálint és Szekfű Gyula feldolgozásában, az új, szellemtörténeti irány szemléleti és módszertani újításainak, elveinek felhasználásával.2 N a g y nehézséget okozott azonban az a körülmény, hogy az új szemléletben új kérdések vetődtek fel, s régi problémák is sokszor egészen m á s megvilágításba kerültek. Ezeket részlettanulmányok sorának kellett volna tisztáznia a szintézis előtt. Ehhez azonban szükség volt a r r a , h o g y az új i r á n y szemléleti, módszertani elveit a k u t a t ó k szélesebb rétegei is m e g i s m e r j é k az egyes szakterületeken. Bizonyára ez a cél vezette H ó m a n t A Magyar Történettudomány Kézikönyve című sorozat létrehozásában. Ebből azonban 1930-ig alig p á r kötet készült el, mint pl. Komis Gyula kitűnő Történetfilozófiája és Dékány István kisterjedelmű, de n a g y é r t é k ű módszertana. A másik szellemi alapvetés, A magyar történetírás új útjai című m u n k a pedig csak 1933-ban l á t o t t napvilágot. Ezek szellemében készült részletmunkák t e h á t nem igen álltak Hóman rendelkezésére, hiszen szintézise ekkor m á r a befejezéshez közeledett. M u n k á j á b a n így elsősorban a pozitivizmus eredményeire kellett támaszkodnia. Ezeken kívül legfeljebb s a j á t k u t a t á s a i r a építhetett, meg a huszas években egyre 1 2
1934.
Hóman–Szekfű–Kerényi: Hóman Bálint–Szekfű
E g y e t e m e s T ö r t é n e t . II. k. Bpest, 1936. Gyula: M a g y a r T ö r t é n e t I – V I I . Bpest, 1928–
Erdélyi Magyar Adatbank
253
Szemle
jobban nekilendülő történeti irodalom n é h á n y kiváló és m a r a d a n d ó értékű alkotására. A szintézis t e h á t sok tekintetben megelőzte az analizist, ami nem egészséges állapot. Az a n a g y h a t á s azonban, melyet a M a g y a r Történet középkori kötetei is kiváltottak a nemzet szélesebb rétegeiből, m u t a t j a , hogy Hóman Bálint sikeresen oldotta meg nehéz f e l a d a t á t . Nincs i t t t e r ü n k a r r a , hogy részletesen t a g l a l j u k : milyen ú j eredményekkel gazdagította H ó m a n Bálint történeti t u d a t u n k a t ? Csak n é h á n y szempontra h í v j u k fel a figyelmet. Ő éreztette először teljes n a g y s á g á b a n és életszerűségében azt a t r a g é d i á b a illő feszült légkört, mely m a g y a r s á g és Európa, m a g y a r jelen és jövő között volt Szent I s t v á n trónraléptekor. S mesterien m u t a t j a meg azt is, hogyan oldotta meg első királyunk élete m u n k á j á v a l ezt a lét-nemlét kérdését felállító helyzetet. E g y másik n a g y korfordulón: az Árpádház kihalta után, Károly R ó b e r t uralkodásában ism é t hasonlóan kényes évtizedeket helyezett egészen új megvilágításba, s t á r t a fel egy egész korszak anyagi és szellemi a l a p j a i t – jórészt s a j á t k u t a t á s a i alapján. Ugyancsak nagyjelentőségű a n n a k a szerepnek a megvillantása, sőt sok tekintetben tisztázása is, melyet a n a g y b i r t o k j á t s z o t t – különösen Zsigmondtól kezdve – t á r s a d a l m u n k fejlődésében. Végül, de nem utolsó s o r b a n : H ó m a n Bálint vetítette elénk először középkori nagyhatalmi állásunk életszerű képét. S e r r e bizony a trianoni szűk esztendőkben nagyon is szüksége volt n e m z e t t u d a t u n k n a k – h a t á r o k o n belül és h a t á r o k o n kívül. Természetes azonban, hogy mindazokat a részletmunkákat, melyeknek rendelkezésre kellett volna állniok egy új szemléletben, új összefoglalás számára, nem pótolhatták egy ember képességei: hézagok, hiányok, hibák t e h á t m a r a d t a k , s egyes részeket módosítottak, m á s o k a t egészen új megvilágításba is helyeztek a későbbi részletkutatások. De az a kétségtelen tény, hogy e részletkutatások nagyon sokszor H ó m a n m u n k á j á b ó l indultak ki, a n n a k bizonyítéka – negativ oldalról is – hogy H ó m a n B á l i n t jól oldotta meg feladatát. Abban tehát, hogy ma m á r a részletkutatások eredményei m a j d hogy szétfeszítik az általa a d o t t kereteket, jelentős része van neki is. ŐSTÖRTÉNETÜNKET m á r H ó m a n szintézise előtt egészen új megvilágít á s b a helyezte Gombocz Zoltán3 korszakos jelentőségű tanulmánya, továbbá gróf Zichy István4 és Németh Gyula5 ú t t ö r ő m u n k á s s á g a . Ők mut a t t a k rá erős hangsúllyal a r r a , hogy nemzetünknek a háború előtt d í v o t t finn-ugor s z á r m a z t a t á s a meglehetősen egyoldalú: a törökségnek – nevezetesen az óbolgár (ogur) népnek – ugyancsak igen n a g y része van nemzetté válásunkban. Megállapították a keveredés idejét, helyét, k u l t ú r á l i s jelentőségét is. A keveredés mértékét, milyenségét művelődési és történeti h á t t e r é t pedig N é m e t h Gyula 6 tisztázta szinte végérvényesen, – de m á r Hóman Bálint összefoglalása után. Életszerű képpé Deér J ó z s e f 7 f o g t a össze az eredményeket kitűnő könyvében, a szellemtörténeti i r á n y egyik legszebb alkotásában, r á m u t a t v a a r r a is, hogy a n o m á d kor lelki-szellemi örökségének milyen döntő h a t á s a volt a későbbi, keresztény századokra az állam, a társadalom, az alkotmány és nemzetiség-politika fejlődése tekintetében e g y a r á n t . 3 Gombócz Zoltán: A m a g y a r ő s h a z a és a n e m z e t i h a g y o m á n y . N y e l v t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k 1918. 129. l. és 1923. 1. l. 4 Gróf Zichy István: A m a g y a r s á g ő s t ö r t é n e t e és m ű v e l t s é g e a h o n f o g lalásig. A M a g y a r N y e l v t u d o m á n y K é z i k ö n y v e I. 5. B p e s t , 1923. 5 H u n o k , b o l g á r o k , m a g y a r o k . A k a d é m i a i székfoglaló. 6 Németh Gyula: A h o n f o g l a l ó m a g y a r s á g k i a l a k u l á s a . B p e s t , 1930. 7 Deér József: P o g á n y m a g y a r s á g , k e r e s z t é n y m a g y a r s á g . B p e s t , 1938.
Erdélyi Magyar Adatbank
254
Szemle
H ó m a n Bálint m u n k á j á v a l szemben az első vita a X I – X I I . század m a g y a r állama jellegének meghatározásával kapcsolatban merült fel. Hóm a n Bálint ezt a k o r t a patrimoniális k i r á l y s á g k o r á n a k nevezte, m e r t – m i n t m o n d j a – az állam képviselője, a k i r á l y h a t a l m a a t y a i örökségén, p a t r i m o n i u m á n nyugodott. Mályusz Elemér szerint azonban ez az elnevezés helytelen, m á r csak a társadalmi fejlődés szempontjából is. De nem kifejező azért sem, m e r t nem j u t n a k benne érvényre a pogánykorból megm a r a d t , az egész korszak jellegét lényegesen meghatározó vonások. Ezért a patrimoniális korjelző helyett a karizmatikus megjelölést ajánlotta. 8 Hasonló eredményekre j u t o t t a pogánykor örökségét illetően Deér József is m á r idézett kiváló m u n k á j á b a n , s a Hóman-Mályusz ellentétet az »Árpádok parancsuralma« elnevezéssel igyekezett feloldani. Másfelől a »politik a i lényeg« oldaláról igyekezett megközelíteni a problémát Váczy Péter, s a r r a m u t a t o t t rá, hogy a politikum hordozója, i r á n y í t ó j a e korszakban hol a társadalom, hol az állam, hol pedig az egyház. 9 Közben egész sor új és helyes megállapítást t e t t állami, társadalmi és egyházi kérdések tekintetében egyaránt, bizonyságul a r r a : mennyi új és helyes szempontot adh a t m u l t u n k vizsgálatának az, aki – m i n t ő – teljesen ismeri az egyk o r ú egyetemes történeti fejlődést. A trónöröklés kérdését Bartoniek Emma szép t a n u l m á n y a i tisztázták, megállapítva, hogy a XII. század közepéig a nomádkor örökségeként inkább a király testvérei, u t á n a pedig m á r rendszerint a király fiai következtek a trónon. 1 0 Mindezeket az eredményeket szintén Váczy P é t e r foglalta össze – a román és gót stílus k o r a elnevezéssel illetve t ö r t é n e t ü n k X I – X I V . századait. 1 1 E FENNEBB TÁRGYALT TANULMÁNYOKBAN – mint futólagos ismertetésünkből is látszik – sok társadálomtörténeti vonás, részleteredmény is található. Ez természetes. Állam és t á r s a d a l o m a történeti valóságban szinte szétválaszthatatlanul összefonódik, s így összefonódnak a k u t a t á sok is. Mégis – könnyebb á t t e k i n t é s végett – különválasztottuk azokat a tanulmányokat, melyek elsősorban, v a g y éppen kizárólagosan t á r s a d a lomtörténetiek. E t é r e n a »modern kor« megindulását Szekfű Gyulának m é g a háború előtt megjelent t a n u l m á n y a jelzi, melyben elsőnek m u t a t o t t rá a r r a , hogy az okleveleinkben serviensek és familiárisok néven emleget e t t elemek egy egész rétegét a l k o t j á k társadalmunknak. 1 2 A kérdést Tagányi, Erdélyi,13 m a j d Hóman és V á c z y 1 4 tanulmányai vitték közelebb a megoldáshoz, s mélyítették el annyira, hogy 1938-ban a kitűnő szociológiai képzettségű Mályusz m á r világos á t t e k i n t é s t t u d o t t adni a négy r e n d : papság, polgárság, fő- és köznemesség fejlődéséről, természetesen s a j á t , a X I V – X V . századra vonatkozó igen jelentős eredményeinek felhasználásával. 1 5 M u n k á j á n a k eredménye egész t á r s a d a l m i szerkezetünk kialaku8 Mályusz Elemér: A p a t r i m o n i á l i s k i r á l y s á g . T á r s a d a l o m t u d o m á n y 1933. 37. l., A k a r i z m a t i k u s k i r á l y s á g . U. o. 1934. 153. l. 9 Váczy Péter: Die e r s t e E p o c h e des u n g a r i s c h e n K ö n i g t u m s . P é c s , 1935. 10 Bartoniek Emma: Az Á r p á d o k t r ó n ö r ö k l é s i joga. S z á z a d o k , 1 9 2 5 – 2 6 . 785. l. é s 1936. 359. l. 11 Váczy Péter: A m a g y a r s á g a r o m á n és a g ó t stílus k o r á b a n . M a g y a r M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t I. 93. l. 12 S z e k f ű Gyula: S e r v i e n s e k és f a m i l i á r i s o k . 1912. 13 T a g á n y i – E r d é l y i v i t a : T ö r t é n e t i Szemle, 1 9 1 3 – 1 9 1 6 . 14 Váczy Péter: A k i r á l y i s e r v i e n s e k és a p a t r i m o n i á l i s k i r á l y s á g . S z á z a dok, 1 9 2 7 – 1 9 2 8 . 15 Mályusz Elemér: Die E n t s t e h u n g d e r S t ä n d e im m i t t e l a l t e r l i c h e n U n g a r n . A zürichi n e m z e t k ö z i t ö r t é n e t i k o n g r e s s z u s o n t a r t o t t előadás. Louvain, 1939.
Erdélyi Magyar Adatbank
Szemle
255
lásának f e l t á r á s a : hogyan válnak a X I I I – X I V . század hűbériségében laza szálakkal összefűzött főnemesek a XV. századtól kezdve egyre jobban jogilag és politikailag t u d a t b a n is egységes r e n d d é ? Miként f o r r össze, s válik az országos politikában is sokszor döntő súlyuvá a vármegye kereteiből kinővő kisnemesség s m a r a d végzetesen alul jobbágyságunk. 1 6 Ugyancsak Mályusz m é r t e le ennek a hűbériségből rendiségbe átmenő f e j lődésnek h a t á s á t állami életünkre is, r á m u t a t v a : hogyan gyengítik, m a j d b é n í t j á k meg teljesen a Jagello-korban az átalakulással e g y ü t t j á r ó belső küzdelmek államunk akcióképességét, s válnak j a v a r é s z t okozóivá egy nehéz külpolitikai helyzetben minden b a j u n k kútfejének, a mohácsi t r a gédiának? 1 7 Vegyük még hozzá ehhez azt, hogy modern település- és népiségtörténeti kutatásunknak is Mályusz a szellemi atyja, módszerének jó részben kidolgozója vagy kidolgoztatója, s akkor egészen elfogulatlanul m e g á l l a p í t h a t j u k : m u n k á s s á g a m á r i s történeti jelentőségűvé n ő t t történettudományunkban. R a j t a kívül természetesen mások is értékes eredményekkel j á r u l t a k hozzá t á r s a d a l m i fejlődésünk megértéséhez. I t t elsősorban Szabó István nevét kell megemlítenünk. Munkásságának súlyp o n t j a u g y a n a népiségtörténetre esik – a n n a k Mályuszszal e g y ü t t vezető művelője – csak természetes azonban, hogy az a d a t o k n a k az egykori életbe való beillesztése őt is a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t területére sodorta. A m a g y a r jobbágyság történetére először ő i r á n y í t o t t a rá a történeti t á r gyilagosság fénycsóváját, s tőle v á r j u k e n a g y h o r d e r e j ű kérdés részletes felgöngyölítését is. Neki köszönhetjük középkorvégi jobbágyságunk helyzetének megvilágítását – jórészben eddig ismeretlen adatok alapján. 1 8 A felsorolást f o l y t a t h a t n ó k tovább, helyszüke m i a t t azonban csak Holub József és Házi Jenő19 m u n k á s s á g á r a h í v j u k fel a figyelmet. Előbbi Zala megye középkori fejlődésében a megyei élet és közigazgatás szemléletes képét r a j z o l t a meg. Utóbbi pedig – i m m á r két évtizede – Sopron város m u l t j á t t á r j a fel mintaszerű kiadásában. AZ EGYHÁZTÖRTÉNET TERÜLETÉN m á r kevesebb értékes eredményről a d h a t u n k számot. Az egyház politikai és t á r s a d a l m i szerepére vonatkozólag ugyan sok értékes, új megállapítást tesznek az eddig említett munkák, tennivaló azonban m é g bőségesen a k a d e tekintetben is, nem is szólva a s a j á t o s egyháztörténeti kérdésekről. Valahogy a modern tudományos szemlélet és módszeres iskolázottság hiányzik a k u t a t ó k jó részénél. Örvendetes és szép kezdeményezések, eredmények azonban ennek ellenére is a k a d n a k . Mályusznak Árpádházi Boldog Margitról í r o t t tanulm á n y a iskolapéldája a n n a k : hogyan lehet szinte az adatok, a tények mögé b ú j v a olyan m e g f o g h a t a t l a n n a k látszó kérdéseket tisztázni, m i n t az egyházi műveltség változásai, annak okai, egy korszak lelki, szellemi eszménye. 20 Barta István sok értékes szempontot felvető értekezése a m a g y a r királyok f ő k e g y ú r i j o g á n a k fejlődését világította meg modern 16 Mályusz Elemér: T á r s a d a l m i viszonyok. M a g y a r m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t . II. 85. l. Az 1498. évi 41. tc. S z á z a d o k , 1930 és G e s c h i c h t e des B ü r g e r t u m s in U n g a r n . V i e r t e l j a r h s c h r i f t f ü r Sozial – und W i r t s c h a f t s g e s c h i c h t e , 1928. 17 Mályusz Elemér: A m a g y a r á l l a m a k ö z é p k o r végén. M a g y a r Művelőd é s t ö r t é n e t . I I . 1. l. 18 Szabó István: A m a g y a r p a r a s z t s á g t ö r t é n e t e . M a g y a r Szemle Kincsest á r a . B p e s t , 1940. 19 Holub József: Z a l a m e g y e t ö r t é n e t e a k ö z é p k o r b a n . Pécs, 1929. Házi Jenő: Sopron sz. k i r . v á r o s t ö r t é n e t e . I . r é s z 1 – 7 . k . Oklevelek. I I . r é s z 1 – 2 . Végrendeletek. Sopron, 1 9 2 1 – 1 9 3 1 . 20 Mályusz Elemér: A r p á d h á z i Boldog M a r g i t . E m l é k k ö n y v K á r o l y i Á r p á d születése n y o l c v a n a d i k f o r d u l ó j á n a k ü n n e p é r e . B p e s t , 1933.
Erdélyi Magyar Adatbank
Szemle
256
módszertani iskolázottsággal. 2 1 A clunyi reformmozgalomnak h a z á n k r a gyakorolt h a t á s á t illetően értékes eredményeket t a r t a l m a z – fogyatkozásai ellenére is – Galla Ferenc könyve. 22 Az egyházmegye-történet t e r é n Juhász Kálmán m u n k á j a , a rendtörténetben pedig H a r s á n y i András sikerült doktori értekezése kelt reményeket a jövőre vonatkozóan. 2 3 Legtöbbet azonban e terület feldolgozásában a Katolikus Történetírók Munkaközösségétől v á r u n k ; folyóiratuk, a Regnum m á r eddig is t a r t a l maz n é h á n y figyelemreméltó értekezést a középkorra vonatkozóan is. Reméljük, ez a m u n k a a jövőben még jobban el f o g mélyülni, s a nagy elődök – Karácsonyi, Békeffi, Fraknói – m u n k á s s á g á n a k hamarosan méltó f o l y t a t á s a lesz. BÁR TÁRSADALMUNK NÉPI ALAPJÁT ekkor – a török pusztítás előtt – még túlnyomó többségben a m a g y a r s á g alkotta (Mályusz szám í t á s a i szerint a középkor végén a m a g y a r s á g s z á m a r á n y a m é g mindig körülbelül 77 százalék), a honfoglalástól kezdve, századok folyamán kerültek bele idegen népi elemek is. Megtelepedésük helyének, sőt idejének megállapításában nagyon sokat köszönhetünk új ú t a k r a térő nyelvészetünk vezető egyéniségeinek: Melich Jánosnak, Kniezsa I s t v á n n a k , 2 4 s r o m á n viszonylatban f ő k é n t Tamás Lajosnak. T a m á s f o s z l a t t a szét a nyelvészeti, történeti, archeológiai, t á r s a d a l m i bizonyítékok nagy tömegével a h u m a n i s t a kor odaát még élő á b r á n d j á t , a dákó-román kontinuit á s elméletét: a tények egész sora e g y h a n g ú a n azt m u t a t j a , hogy a rom á n nyelv csak a Balkánon a l a k u l h a t o t t ki az albán nyelvterületen; ezért nincs Erdélyben egyetlen r o m á n eredetű folyó vagy városnév sem. 25 Ez az oka annak, hogy először E r d é l y legdélibb részén t ű n t e k fel a románok a XIII. század elején olyan területen, mely azelőtt pusztaság volt ( B a r c a s á g ) . T a m á s megállapításait mindenben igazolták, sőt még jobban megerősítették Alföldi András k u t a t á s a i : a dák nép vagy megsemmisült T r a i a n u s hódításakor, v a g y m á s t e r ü l e t e k r e h a j t o t t á k el a hódító rómaiak. Viszont a római telepeseket 275-ben Aurélianus szinte teljesen kivonta a mai E r d é l y területéről. Az i t t m a r a d t esetleges néptöredékeknek pedig meg kellett semmisülniük a népvándorlás viharaiban. 2 6 A mag y a r s á g g a l rokon nemzetiségek s o r s á t Kossányi Béla27 és Kring Miklós28 kitűnő t a n u l m á n y a i tisztázták, a többi nemzetiségek életére pedig Szekfű, Deér és Mályusz t e t t alapvető megállapításokat. Sőt – ez utóbbiak ezen túlmenően – m á r a m a g y a r s á g és nemzetiségek viszonyát is vizsgálni kezdték. E kérdést Szekfű vetette fel 1935-ben, s a r r a az eredményre j u t o t t , hogy a m a g y a r s á g szeretettel f o g a d t a az idegeneket, s a türelmen 21 Barta István: E g y h á z és á l l a m viszonya M a g y a r o r s z á g o n a k ö z é p k o r végén. A P á z m á n y P . T u d o m á n y e g y e t e m T ö r t é n e t i S z e m i n á r i u m á n a k k i a d v á n y a i , 4. B p e s t , 1935. 22 Galla Ferenc: A clunyi r e f o r m h a t á s a M a g y a r o r s z á g o n . Pécs, 1931. 23 Juhász Kálmán: D a s T s c h a n a d - T e m e s v a r e r B i s t u m im f r ü h e n Mittela l t e r . 1 0 3 0 – 1 3 0 7 . M ü n s t e r i. W. 1930., Harsányi András: A d o m o n k o s r e n d Mag y a r o r s z á g o n a r e f o r m á c i ó előtt. Debrecen, 1938. 24 M u n k á s s á g u k a t m á r ismertette M a k k a i László a népiségtörténet kapc s á n . Hitel, 1942. április. 25 Tamás Lajos: R ó m a i a k , r o m á n o k és o l á h o k D á c i a T r a i a n á b a n . Bpest, 1935. 26 Alföldi András: D á k o k és r ó m a i a k E r d é l y b e n . S z á z a d o k , 1940. 27 Kossányi Béla: Az ú z o k és k o m á n o k t ö r t é n e t é h e z a X I – X I I . században. S z á z a d o k , 1924. 28 Kring Miklós: K u n és j á s z t á r s a d a l o m e l e m e k a k ö z é p k o r b a n . Századok, 1932.
Erdélyi Magyar Adatbank
257
Szemle
túl egyenlő elbánásban részesítette őket fajtestvéreivel. 2 9 Szekfű véleményét még jobban megerősítette Deér, aki – m á r többször említett kitűnő könyvében – ezt a nemzetiségi politikát a nomád kor örökségének tekinti, ahol k i m u t a t h a t ó a n csak a gazdasági és a hadi csatlakozást követelte meg az uralkodó nép. Velük szemben Mályusz a m a nézetének adott kifejezést – településtörténeti é r v e k r e támaszkodva –, hogy a X I – X I I . században a m a g y a r s á g asszimilálni a k a r t a az idegeneket, a X m . századtól kezdve pedig éppen disszimilációs volt nemzetiségi politikánk. 30 A vita eldöntése a jövő f e l a d a t a i közé tartozik. Annak a n a g y h a t a l m i állásnak, melyet nemzetünk a középkori E u r ó pában elfoglalt, gazdasági alapjait is az utolsó két évtized szorgos k u t a t á s a i kezdték mélyebben megvilágítani. Különösen ki kell emelnünk Domanovszky Sándor és Hóman Bálint igen értékes eredményeit. Előbbi külkereskedelmi kapcsolatainkat világította meg szokott alaposságával, 3 1 Hóman pedig ennek – mondhatni – t a r t a l m i részét t i s z t á z t a : a m a g y a r nemesfém termelését, európai piacát, s ennek h a t á s á t állami életünk alakulására. 3 2 Domanovszkynak, a budapesti egyetem egyik legkitűnőbb nevelő t a n á r á n a k s a j á t k u t a t á s a i n kívül el nem múló érdeme az is, hogy egész sor kitűnő gazdaságtörténészt is nevelt, akik közül középkori viszonylatban Kring Miklós;33 Léderer E m m a 3 4 Paulinyi Oszkár35 és Sinkovits István36 m á r is jelentős lépésekkel vitték előre a k u t a t á s o k a t . Mindazt az értéket, életet, a m i t állam és t á r s a d a l o m t e r e m t e t t , a honvédelemnek kellett megvédeni, a célkitűzéseket megvalósítani a k k o r is éppen úgy, m i n t n a p j a i n k b a n . Állami és t á r s a d a l m i fejlődésünkkel t e h á t szervesen összefüggött mindenkor a hadügy, nem egyszer – például a rendiség alakulásában – döntően befolyásolva ezek fejlődésének i r á n y á t is. Természetes tehát, hogy az eddig említett m u n k á k sokszor érintenek, sőt meg is oldanak ilyen jellegű kérdéseket. Az egész középk o r t á t f o g ó pillantással azonban Deér vizsgálta és m u t a t t a be államiság u n k n a k ezt az oldalát. 37 R á m u t a t o t t , hogy egészen Mátyásig a m a g y a r k i r á l y s á g mindig társadalmi ú t o n oldotta m e g létének ezt az alapvető kérdését: ezért adott birtokokat, kiváltságokat, sokszor egész rétegeknek, m e r t ezt a honvédelmi kötelezettséget teljesítették, v a g y teljesítendők voltak. Mátyás k o r á r a azonban ez a rendszer m á r idejét m ú l t a . E z é r t ő a társadalomtól független, csak tőle, az államhatalomtól f ü g g ő zsoldos hadsereget t e r e m t e t t , mely bármikor engedelmes eszköz volt céljai megvalósítására. E n n e k a zsoldos hadseregnek a jellegét, szervezetét tüzetesen Tóth Zoltán ismertette meg velünk értékes könyvében. 38 29 Szekfű Gyula: A m a g y a r s á g és n e m z e t i kisebbségei a k ö z é p k o r b a n . M a g y a r Szemle, 1935. 30 Mályusz Elemér: A k ö z é p k o r i m a g y a r n e m z e t i s é g i politika. S z á z a d o k , 1939. 31 Domanovszky Sándor: A szepesi v á r o s o k á r u m e g á l l í t ó j o g a . B p e s t , 1922. 32 Hóman Bálint: A m a g y a r k i r á l y s á g p é n z ü g y e i és g a z d a s á g p o l i t i k á j a K á r o l y R ó b e r t k o r á b a n . B p e s t , 1921. 33 Kring Miklós: A g a z d a s á g i élet. M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t . I. 213. l. 34 Lederer Emma: A középkori pénzüzletek története Magyarországon. 1 0 0 0 – 1 4 5 8 . Bpest, 1932. 35 Paulinyi Oszkár: M a g y a r o r s z á g a r a n y t e r m e l é s e a XV. sz. v é g é n és a XVI. sz. elején. A bécsi M a g y a r T ö r t é n e t i I n t é z e t Evkönyve, VI. k. 36 Sinkovits István: A m a g y a r n a g y b i r t o k élete a XV. sz. elején. Bpest, 1933. (Tanulmányok a m a g y a r mezőgazdaság történetéből. S z e r k . Domanovszky Sándor.) 37 Deér József: Zsigmond k i r á l y h o n v é d e l m i p o l i t i k á j a . H a d t ö r t é n e t i közl e m é n y e k 1936. 38 Tóth Zoltán: M á t y á s k i r á l y idegen zsoldos-serege. B p e s t , 1925.
Erdélyi Magyar Adatbank
258
Szemle
Ebből az egész s o k r é t ű történeti valóságból f a k a d t fel irodalmunk, egykori életünknek mintegy szellemi k i f i n o m o d á s a : minden külföldi ösztönzés ellenére is a m a g y a r lélek s a j á t o s teremtménye. Az első háború előtti irodalomtörténetírásunk nem t u d o t t e l j u t n i ennek felismeréséhez: legtöbbször m e g m a r a d t a tények, a t a r t a l m a k ismertetésénél. E n n e k az i r á n y n a k betetőzését jelenti Pintér Jenő h a t a l m a s m é r e t ű m a g y a r irodal o m t ö r t é n e t e : irodalmunk, s a rávonatkozó feldolgozások anyagi tárháza, kétségkívül minden további k u t a t á s n a k nélkülözhetetlen alapja. 3 9 Menyn y i r e m á s kép bontakozik ki azonban irodalmunkról Horváth Jánosnak az új szemlélet és módszer segítségével készült köteteiből 4 0 (pedig Pintér m u n k á j á v a l egyidőben készültek). Ha valaki érzékelni a k a r j a a századvég óta végbement n a g y szellemi átalakulást, olvassa el e g y m á s u t á n ezt a két irodalomtörténetet. E két h a t a l m a s szintézis mellett természetesen tudósok egész s o r a dolgozott irodalmunk kérdéseinek megoldásán. Közülük csak k e t t ő t emelünk k i : Huszti J ó z s e f e t 4 1 és Kardos Tibort,42 akik egészen ú j ú t a k r a terelték a m a g y a r humanizmus k u t a t á s á t : m e g v i á g í t o t t á k a n n a k kezdeteit, szép képet f e s t e t t e k teljes kialakulásáról is. Munk á s s á g u k ékes bizonyság a r r a : mennyire szüksége van, s lenne még nagyobb méretekben a m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k olyan filológusokra, akik történész-szemmel t u d j á k nézni a szöveget. IGY JUTOTTUNK EL A TÖRTÉNETI FORRÁSTUDOMÁNYOKHOZ. Az egyes t ö r t é n e t i kérdések k u t a t ó i megállapításaikat áltálában f o r r á sokra szokták építeni, ezek hitelességét azonban m a g á t ó l értetődően nem tehetik mindig m a g u k külön vizsgálat t á r g y á v á . Ez elsősorban a f o r r á s tudományok művelőinek f e l a d a t a : megállapítani a f o r r á s o k keletkezésének korát, hitelességüket, összefüggéseiket. E t é r e n igen sokat köszönhet ü n k a pozitívizmusnak, mely jellegénél f o g v a kiválóan alkalmas volt i l y e s f a j t a kérdések tisztázására. Mennyire jellemző azonban: a n a g y öszszefüggések f e l t á r á s a e tekintetben is m á r a trianoni évekre esik. Az elbeszélő f o r r á s o k oly s o k a t v i t a t o t t problémáit Hóman Bálint f o g t a össze mintaszerű tanulmányban. 4 3 R a j t a kívül f ő k é n t Domanovszky Sándor k u t a t á s a i jelentenek haladást, 4 4 aki m á r az előző évtizedekben is igen n a g y érdemeket szerzett e téren. E b b e n a két utolsó évtizedben bontakozott ki teljesen a m a g y a r történeti f o r r á s t u d o m á n y o k mindmáig legkiválóbb művelőjének, Szentpétery Imrének a m u n k á s s á g a is. Árpádk o r i okleveleink kritikai megrostálásával ő a d o t t szilárd alapot e korszak elmélyülő k u t a t á s a i számára. 4 5 M a g y a r oklevéltanában pedig kitűnő összefoglaló képet r a j z o l t egész középkori okleveles gyakorlatunkról. 4 6 39
Pintér Jenő: M a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t 1 – 7 . k. B p e s t , 1 9 3 0 – 1 9 3 4 . Horváth János: A m a g y a r i r o d a l m i m ű v e l t s é g k e z d e t e i S z e n t I s t v á n t ó l M o h á c s i g . B p e s t , 1931. A z irodalmi m ű v e l t s é g m e g o s z l á s a . M a g y a r h u m a n i z m u s . 1935. 41 Huszti József: J a n u s P a n n o n i u s . P é c s , 1931. és P l a t o n i s t a t ö r e k v é s e k M á t y á s udvarában. Minerva, 1924–1925. 42 Kardos Tibor: A m a g y a r h u m a n i z m u s kezdetei. P a n n o n i a k ö n y v t á r 20. P é c s , 1936. 43 Hóman Bálint: A S z e n t László-kori G e s t a H u n g a r o r u m és X I I – X I I I . s z á z a d i l e s z á r m a z ó i . B p e s t , 1925. 44 Domanovszky Sándor: A n o n y m u s és a I I . Géza k o r a b e l i Gesta. S z á z a dok, 1933., K é z a i és a h ú n k r ó n i k a , K á r o l y i E m l é k k ö n y v , 1933. 45 Szentpétery Imre: Az Á r p á d - h á z i k i r á l y o k okleveleinek k r i t i k a i j e g y zéke. B p e s t , 1923. 46 Szentpétery Imre: M a g y a r oklevéltan. A m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y k é zikönyve. n . 3 . 1930. 40
Erdélyi Magyar Adatbank
Szemle
259
Ő l á t o t t el bennünket olyan segédeszközökkel, melyek n a g y o n megkönynyítik és biztossá teszik az okleveles a n y a g felhasználását. 4 7 Tudós munk á j á v a l egyenértékű n e v e l ő m u n k á j a i s : a k i t ű n ő t a n í t v á n y o k egész s o r á t nevelte t u d o m á n y s z a k j a számára. Céltudatosságára mi sem jellemzőbb, m i n t az, hogy nincs a f o r r á s t u d o m á n y o k n a k olyan területe, a h o l ne lenne egy-egy kitűnő t a n í t v á n y a – közülük n é h á n y m á r országos viszonylatban is elsőrangú tudós, mint Szilágyi Loránd és Kumorovitz Bernát. Szilágyi az államkormányzat és közigazgatás kérdéseiben lépett jórészt töretlen ú t a k r a , s ért el szép eredményeket. 4 8 Mintaszerű A n o n y m u s - t a n u l m á n y á ban pedig a r r a adott példát: milyen döntő f o n t o s s á g ú középkori f o r r á saink vizsgálatánál a diplomatikai felkészültség. 4 9 Kumorovitz pecsétt a n u n k kérdéseit tisztázta 5 0 – f é n y t vetve e közben igazságszolgáltatásunk jó n é h á n y kérdésére. Istványi Géza értékes t a n u l m á n y a i b a n az írásbeliség elterjedését vizsgálta, 5 1 Janits Iván pedig az erdélyi okleveles g y a k o r l a t r ó l í r t pompás oklevéltani dolgozatot. 52 I t t e m l í t j ü k meg Bónis Györgynek a m a g y a r j o g t ö r t é n e t f i a t a l t u d ó s á n a k Szent I s t v á n törvényeiről í r o t t remekbe készült t a n u l m á n y á t is, melyben kitűnő módszerrel meggyőzően bizonyította, hogy a Karoling-kori törvényekből való f e j e zetek későbbi betoldások: t e h á t nem Szent I s t v á n v e t t e át őket. 53 F o r r á s kiadványaink jegyzékét m u l t u n k n a k egyik legszorgosabb, sok szép eredm é n y t elért k u t a t ó j a , Bartoniek Emma állította össze. 54 Az ú j a b b kiadások közül kiemelkedik a Szentpétery Imre vezetésével l é t r e j ö t t Scriptores Berum Hungaricarum két h a t a l m a s kötete: 5 5 bennük g e s t á i n k a t és legend á i n k a t adták ki az egyes f o r r á s o k szakszerű k u t a t ó i értékes bevezetésekkel és jegyzetekkel. Gombos F. Albin 5 6 a m a g y a r s á g r a vonatkozó külföldi tudósításokat g y ű j t ö t t e össze 37 év f á r a d s á g o s , önfeláldozó m u n k á j á v a l . Moravcsik Gyula, európai viszonylatban is kitűnő bizantionológusunk, pedig a bizánci birodalommal való kapcsolatainkat t á r t a f e l mintaszerű feldolgozásban. M u n k á j a szilárd alapot szolgáltat minden eljövendő középkori m a g y a r Balkán-kutatás számára. N a g y o n hézagos és egyoldalú lenne azonban a f o r r á s t u d o m á n y o k n a k m é g ez a vázlatos ismertetése is, ha nem emlékeznénk meg Hajnal István k u t a t á s a i r ó l és h a t á s á r ó l . Munk á s s á g á n a k súlypontja u g y a n m á s k o r s z a k o k r a és t e r ü l e t e k r e esik, f i a t a labbkori tanulmányai azonban ma is a f o r r á s t u d o m á n y o k legértékesebb 47 Szentpétery Imre: Chronologia. A m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y k é z i k ö n y v e I I . 5. Bpest, 1923. O k l e v é l t a n i n a p t á r . 48 Szilágyi Lóránd: A m a g y a r k i r á l y i k a c e l l á r i a s z e r e p e az á l l a m k o r m á n y zatban, 1458–1526. T u r u l , 1930. 49 Szilágyi Lóránd: Az A n y n o m u s - k é r d é s revíziója. S z á z a d o k , 1937. 50 Kumorovitz Bernát: A m a g y a r s z f r a g i s z t i k a m u l t j a . S z e n t p é t e r y - e m l é k könyv, 1938. Az a u t h e n t i k u s pecsét. T u r u l , 1936. 51 Istványi Géza: A m a g y a r nyelvű írásbeliség kialakulása. A P á z m á n y P é t e r - T u d o m á n y e g y e t e m T ö r t é n e t i S z e m i n á r i u m á n a k K i a d v á n y a i . 1. B p e s t , 1934. és A g e n e r á l i s c o n g r e g a t i o . L e v é l t á r i k ö z l e m é n y e k , 1 9 3 9 – 4 0 . 52 Janits Iván: Az erdélyi v a j d á k oklevéladó m ű k ö d é s e . B p e s t , 1940. 53 Bónis György: S z e n t I s t v á n t ö r v é n y é n e k ö n á l l ó s á g a . S z á z a d o k , 1938. 54 Bartoniek Emma: M a g y a r t ö r t é n e t i f o r r á s k i a d v á n y o k . A m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y kézikönyve. I. 3. B p e s t , 1930. 55 Scriptores Rerum H u n g a r i c a r u m tempore ducum regumque stirpis A r p a d i a n a e g e s t a r u m . E d e n d o o p e r i p r a e f u i t Em. Szentpétery. I – I I . B p e s t , 1937–1938. 56 Gombos F. Albin: C a t a l o g u s f o n t i u m h i s t o r i a e H u n g a r i c a e a e v o d u c u m e t r e g u m e x s t i r p e Á r p a d d e s c e n d e n t i u m a b a n n o C h r i s t i 800 u s q u e a d a n n u m 1301. I – I I I . Bpest, 1 9 3 7 – 1 9 3 8 . 57 Moravcsik Gyula: A m a g y a r t ö r t é n e t bizánci f o r r á s a i . A m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y k é z i k ö n y v e I. 6. B p e s t , 1934.
Erdélyi Magyar Adatbank
260
Szemle
alkotásai közé tartoznak. 5 8 Ma m á r Európa-szerte ismert történetszemléletével pedig, melyben az írásbeliség és t á r s a d a l m i fejlődés kölcsönős egym á s r a h a t á s á t hangsúlyozza, 5 9 n a g y h a t á s t gyakorolt az egész i f j a b b mag y a r történésznemzedékre, s t a l á n elsősorban éppen a forrástudományok művelőire. MAGUNK ÉREZZÜK LEGJOBBAN, mennyire vázlatos ez a kép, amit rövidre kényszerült áttekintésünkben a d h a t t u n k . Célunkat azonban t a l á n sikerült elérni: megvillantani a problémákat, ismertetni az alapvető m u n k á k a t s a legértékesebb eredményeket. Az esetleg alaposabban érdeklődő olvasó válasszon belőlük tetszése szerint. S ha valamelyik kérdésben a részletekig a k a r tájékozódni, nézze át a Magyar Történeti Társulat f o l y ó i r a t á t , a Századok-at, mely ezekben az ugyancsak mozgalmas évtizedekben Domanovszky Sándor, Hajnal István, Mályusz Elemér, Weltmann Imre áldozatos m u n k á j á v a l mintaszerűen teljesítette h i v a t á s á t és teljesíti ma is. Sok kitűnő t a n u l m á n y r a f o g bukkanni, melyeket meg sem e m l í t h e t t ü n k : a k r i t i k a i r o v a t b a n pedig nagyon jó tájékozódást k a p a hazai és külföldi t ö r t é n e t i kérdések jelenlegi állásáról. Egy-egy korszak példátlan m é r e t ű és mélységű feldolgozását élvezheti a Szent István és Mátyás király emlékére k i a d o t t emlékkönyvekben. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyveiben, a Károlyi-, Domanovszky-, Szentpéteryemlékkönyvben pedig az egész m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y vagy egy-egy szakterület legfrissebb problémáiról, részleteredményeiről szerezhet tudom á s t . F i a t a l k u t a t ó k indulását, kibontakozását, és sokszor értékes eredményeit ismerheti meg azokban a jól sikerült doktori értekezésekben, melyek a Művelődéstörténeti Intézet60 és a Magyar Történeti Intézet61 kiadványsorozatában jelennek meg. Vegyük még ezekhez hozzá azokat az eredményeket és kezdeményezéseket, melyekről m á r Makkai László beszámolt e folyóirat oldalain, s a k k o r tárgyilagosan m e g á l l a p í t h a t j u k : az emuit két évtized középkorunk f e l t á r á s á b a n annyi és oly szép eredményt é r t el, mint előtte történetí r á s u n k n a k egyetlen korszaka sem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy alig egy évtizeddel H ó m a n és Szekfű u t á n m á r ú j r a m u t a t k o z o t t az összefoglalás szükségessége. E z t a f e l a d a t o t Domanovszky Sándor irányításával kiváló tudósaink hosszú sora oldotta meg a Magyar Művelődéstörténet monumentális é r t é k ű köteteiben. 6 2 Mindenki a m a g a kedvelt k u t a t á s i területének eredményeit f o g l a l h a t t a és foglalta szintézisbe, nem csak élvezhető, hanem egyenesen élvezetes f o r m á b a n . Csak természetes t e h á t , hogy az egyes tanulmányok a legkényesebb tudományos igényeket is kielégítik. Közülük nem egy – mint a fentiekből láth a t ó – t u d o m á n y o s tekintetben is alapvető fontosságú. GUOTH 58
KÁLMÁN
Hajnal István: í r á s t ö r t é n e t az í r á s b e l i s é g f e l ú j u l á s a korából. Bp., 1921. Írásbeliség, intellektuális r é t e g é s e u r ó p a i fejlődés. K á r o l y i - E m l é k k ö n y v , 1933., t o v á b b á T ö r t é n e l e m és szociológia. S z á z a d o k , 1939. 60 T a n u l m á n y o k a m a g y a r m e z ő g a z d a s á g t ö r t é n e t é h e z . S z e r k e s z t i : Domanovszky Sándor. 61 A P á z m á n y P é t e r T u d o m á n y e g y e t e m T ö r t é n e t i S z e m i n á r i u m á n a k Kiadv á n y a i . S z e r k e s z t i : Szentpétery Imre. 62 M a g y a r M ü v e l ő d é s t ö r t é n e t . S z e r k e s z t i : Domanovszky Sándor, B a l a n y i György, Mályusz Elemér, Szentpétery Imre, V a r j u Elemér. I – I I . B p e s t , 1939. 59
F e l e l ő s k i a d ó : A l b r e c h t Dezső. M i n e r v a R t . 14224. – F e l e l ő s vezető: M a j o r J ó z s e f .
Erdélyi Magyar Adatbank
