Személyi számítógép alkalmazása technológiai feladatok programozásához NAGY SÁNDOR Z O L T Á N - R E G Ö C I ISTVÁN BHG
ÖSSZEFOGLALÁS A B H G Híradástechnikai Vállalatnál egyes technológiai folyamatok (hátlaphuzalozás, kártyabemérés stb.) elvégzéséhez, elengedhetet len a számítógépes adatfeldolgozás. A szerzők személyt számítógépek felhasználásával oldják meg a feladatot. A cikk bemutatja a kiépített hardware konfigurációt és részletesen tárgyalja a Test ómat—C digi tális kártyabemérő automata vezérlését. ( # )
Bevezetés
A mikroprocesszorok és egyéb LSI, VLSI elemek megjelenése, á r u k meredek esése lehetővé tette, hogy ezek az alkatrészek a köznapi életben is a l k a l m a z á s t nyerjenek ( h á z t a r t á s i gépek, autóelektronika stb.). E folyamat része a személyi h a s z n á l a t ú számítógépek, a Personal Computerek megjelenése is. A Personal Computer (PERCOM) olyan nem professzionális asztali számítógépnek t e k i n t h e t ő , amely otthoni programozási vagy pl. oktatási feladatok ellátására alkalmas [1]. P r o g r a m o z á s a assembler, illetve magas szintű nyelveken (BASIC, Pascal, Fortran stb.) t ö r t é n h e t . Á l t a l á b a n 8 bites mikroprocesszort tartal maznak, operatív m e m ó r i a t e r ü l e t ü k 12 + 64 kbyte, amely külső memóriaegységgel b ő v í t h e t ő . A számító-
Address
NAGY SÁNDOR ZOLTÁN 1973-ban uégzeü a Kandó Kálmán Villamos ipari Műszaki Főiskolán. Az iskola elvégzése után a BHG Híradástechnikai Vállalathoz lépett be. Je lenlegi beosztása gyártás fejlesztő mérnök. Mér nöktovábbképző tanfolya mokon a mikroprocesszo
ros rendszerekkel ismer kedett. Munkája során a telefonközpontok vezérlő NYÁK-jainak vizsgála tával foglalkozik. Ezen belül egyszemélyi számí tógép és egy mérőautomata összekapcsolását sike resen oldotta meg, amivel a vizsgáló programok elő állítása gyorsabb és ol csóbb.
géphez egyszerű, olcsó perifériák csatlakoztathatók (fekete-fehér vagy színes tv-készülék, k a z e t t á s mag netofon stb.). Világszerte igen sok g y á r t ó állít elő ilyen számítógépeket. A fenti jellemzők, valamint a professzionális számítógépekhez viszonyított ala csony á r u k (közel egy nagyságrenddel olcsóbbak) m i a t t gazdaságosan a l k a l m a z h a t ó k az irodai m u n k á ban vagy pl. a mérnöki tevékenységben.
System BUS
Data Control
6502 CPU
Buitt-in memory 24KROM 4K RAM
0. page 36K 3 modul
Pqge select
n. page 36K 3 modul
Built-in PIO
PIO expansion
76522/
/2x8255/
Interface Cassette memory
Keyboard /ASCII/
20Char. printer
Z-80 sytem BUS converter
LED display Interface
PTR
PTP
Interface MFM-2 f I oppy
DZM-180 line printer B946-1
Beérkezett: 1983. I X . 15.
64
1. ábra. P C - 1 0 0 bővített kiépítése Híradástechnika
XXXV.
évfolyam
1984. 2. szám
1. A PC—100 típusú számítógép kiépítése
technológiai szakán vég zett 1979-ben. 1981-ben szakmérnöki diplomát szerzett. Mikroproceszszor vezérlésű technoló giai berendezésekkel fog lalkozott az egyetemen. A BHG Híradástechnikai Vállalatnál 1981-től gyártástervezőként dolgo zik. Munkaterülete: az elektronikus gyártmányok vizsgálati technológiája, ezen belül a nyomtatott áramkörök mérésével fog lalkozik. A célberendezé sek és mérőprogramok ké szítésében vesz részt.
A B H G H í r a d á s t e c h n i k a i Vállalatnál P C - 1 0 0 (Siemens g y á r t m á n y ) t í p u s ú PERCOM-ot alkalmaz tunk technológiai feladatok megoldásában. A számító gép főbb műszaki jellemzői az a l á b b i a k b a n foglal h a t ó k össze: — Rockwell 6502 t í p u s ú 8 bites mikroprocesszor, — 24 K rendszer R O M , 4 K felhasználói R A M terület bővíthető 64 kbyte-ig, — assembler és BASIC nyelvű programozás, — 20 db p á r h u z a m o s 1/0 vonal, — rendszerbusz csatlakozó, — beépített perifériák: k l a v i a t ú r a , 16 karakteres h ő n y o m t a t ó , 20 karakteres alfanumerikus L E D display, — c s a t l a k o z t a t h a t ó perifériák: teletype, k a z e t t á s magnetofon. Az elvégzendő feladatok szükségessé t e t t é k a számítógép kibővítését (1. á b r a ) . A tervezés során a [2], [3], [4], [5] irodalmak eredményeit h a s z n á l t u k fel. A hardware bővítés az a l á b b i a k b a n foglalható össze: 1.1. Operatív t á r kibővítése 64 kbyte-ig. A számító géphez 16 kbyte-os statikus R A M memória pa nelt t e r v e z t ü n k . A memória á r a m k ö r ö k 100X160 mm-es E u r ó p a m é r e t ű paneleken helyez kednek el és 2114-es R A M elemeket tartalmaz nak. A panelek címzése a teljes 64 kbyte-os mezőben 8 K , illetve 16 kbyte-os lépésekben t o l h a t ó k el. A címeltolást a megfelelő átkötések beforraszt á s á v a l érhetjük el. Valamennyi panel letilt h a t ó (1. á b r a ) . 1.2. Lapszervezésű memória kialakítása. A PC —100 közvetlenül címezhető operatív memóriaterülete 64 kbyte ( A — A címbitek). A memóriaterület t ö b b lépcsős címzéssel, lapszervezésű memóriával bővít hető. A technológiai feladatok programozásakor igen nagy méretű a d a t t ö m b ö k e t kell kezelni, így a számí tógép futási idejének legnagyobb részét a h á t t é r t á r o l ó kezelése teszi k i . Lapszervezésű memória megvalósí t á s á v a l az a d a t t ö m b ö k az operatív t á r b a helyezhe t ő k el, így a programok futási ideje jelentősen le rövidül (3 nagyságrenddel kisebb az elérési idő). A lapszervezésű memória lehetséges kialakítását a 2. és 3. á b r á k szemléltetik. A 2. á b r a szerinti megoldásban a lapcímet az 1/0 latch-be írjuk be. Ennek kimenete közvetlenül vagy dekóderen keresztül csatlakozhat az egyes memória lapokhoz. (Közvetlen vagy dekódolt lapcímzés.) A latch-et p l . PIO-val is megvalósíthatjuk. A címhozzáadásos módszernél a k i b ő v í t e t t címbuszon keresztül közvetlenül címezzük a külső memóriát. A b ő v í t e t t címet a belső címbusz tartalom és az alapregiszter összeadásával kapjuk meg. Az alapregiszter a lap címet tartalmazza. Beírása pl. a processzor párhuza mos portján keresztül t ö r t é n h e t . A lap váltás során megfelelő időzítéseket kell megvalósítani. T e g y ü k fel, hogy a 0. lap 0300 címére mutat a PC, és innen akarunk elugrani a 7. lap 051Í címére! Először a 0. lap 0511 címére hajtunk végre egy fel tétel nélküli ugrást (PC=05ll lesz). Az ugró utasí t á s végrehajtását követő első órajelciklus ideje alatt 0
ISTVÁN Villamosmérnö elektronikai
kell hatásossá válnia a l a p v á l t á s n a k . í g y az új utasí t á s elővétele m á r a 7. lap 05íí címéről t ö r t é n i k meg. A PC —100 lapszervezésű memóriáját a 2. á b r á n bemutatott elvek szerint valósítottuk meg. A lap m é r e t e t egységesen 36 kbyte-ban szabtuk meg. Ez a lapméret lehetővé teszi, hogy mindegyik lapról köz vetlenül elérhetők legyenek a rendszerprogramok, valamint a belső RAM terület is. Ez a szervezés a megoldandó feladatokhoz is illeszkedik, mivel a rend szer R A M területre elhelyezhetők a programok, míg az a d a t t ö m b ö k e t az egyes lápokon valósítjuk meg. A memória felépítését a 4. á b r a szemlélteti. 1.3. A PIO felület kibővítése. A PC—100 PIO felü letét 48 p á r h u z a m o s I/0 csatornával és m e g h a j t ó k k a l b ő v í t e t t ü k k i (2x8255). A rendszerhez lyukszalag perifériákat illesztettünk. (MOM ER 40 olvasó, EP 35 lyukasztó.) A rendszerhez DZM—180 típusú m á t r i x n y o m t a t ó t kapcsoltunk hozzá. H
1
1 5
H
H
H
H
Híradástechnika
REGŐCI A BME ki Kar
XXXV.
évfolyam
1984.
2.
szám
CPU
0.memória lap
cím busz adatbusz
1.memória lap 1/0
lapci m
latch
dekóder
n.memória lap H906-2
2. ábra. Lapszervezésű memória kialakítása Qdofbusz CPU
külső bovHett
alapregiszter t " ' cím busz
msnöria
» összeadó
bőviiett cimbusz
helyi memória IB916-3I
3. ábra. Lapszervezésű memória bővítése címhozzá adással
65
0000-OFFF Belső RAM I n . lap I
l.l'o»
1000-9FFF Külső RAM 0. lop A000-FFFF Rendszer ROM
4. ábra.
kítása
PC- -100 lapszervezésű memóriájának
kiala-
2. Alkalmazási példák A PC—100 számítógépet az alábbi feladatokra kí v á n t u k felhasználni: — tervezői munka egyszerűbb méretezési, számítási feladatok, mérési adatok, normaadatok feldolgozása és kiértékelése, — technológiai d o k u m e n t á c i ó k a r b a n t a r t á s a , — technológiai berendezések vezérlő lyukszalag jainak előállítása. 2.1. A BHG-ban a technológiai a l a p d o k u m e n t á c i ó t (T-lapok) számítógépes módszerrel dolgozzuk fel. A jelenlegi megoldás szerint a m á r gépen levő doku mentáció módosítása nehézkes és hosszú időt vesz igénybe. (Speciális adatlapok kitöltése, az adatlapok alapján az adatelőkészítés elvégzése, f u t t a t á s a nagy számítógépen, v i s s z a n y o m t a t á s . ) Ez az idő lerövidít hető azáltal, hogy a d o k u m e n t á c i ó m ó d o s í t á s á t rész ben a PC—100 segítségével végezzük el. A m ó d o s í t o t t és rendezett file-okat lyukszalagra (későbbiekben floppy diszkre) visszük k i . Lehetőség van hardcopy kérésére is, így a m ó d o s í t o t t d o k u m e n t á c i ó rendelke zésre áll. A z előállított lyukszalagok, i l l . floppy leme zek m á r a nagyszámítógéppel feldolgozhatók, így a módosítások a k ö z p o n t i adatbankba is á t v e z e t h e tők. 2.2. V á l l a l a t u n k jelentős s z á m b a n rendelkezik l y u k szalagvezérlésű technológiai berendezésekkel (szer számgépek, m é r ő a u t o m a t á k , speciális berendezések). A vezérlő lyukszalagok részben a számítógépes ter vező rendszer (A UTER) segítségével, i l l . egyedi prog ramok ú t j á n külső cégekkel való kooperációban k é szülnek. E megoldások közös jellemzője a viszonylag magas gépidőköltség, a gépek hozzáférése nehézkes, a programkészítés átfutási ideje nagy. Mindezek a p r o b l é m á k m e g s z ü n t e t h e t e k , ha személyi számító gépet alkalmazunk ezekre a feladatokra. A gépkölt ség gyakorlatilag nem s z á m í t h a t ó fel, a hozzáférés egyszerű, nincsenek telepítési igények és az átfutási idő jelentősen c s ö k k e n t h e t ő . A PC—100 számítógépet az alábbi berendezések vezérlő lyukszalagjainak elő állítására h a s z n á l t u k f e l : — BARETEST alaplemez-vizsgáló m é r ő a u t o m a t a , — CIP—002 wrappelő f é l a u t o m a t a , — TESTOMAT-C digitális NYÁK mérőauto mata, — EMO—55 analóg NYÁK mérőautomata.
66
E feladatok k ö z ü l a CIP—002 berendezés és a TESTOMAT m é r ő a u t o m a t a p r o g r a m o z á s á r a rész letesen k i t é r ü n k . 2.3. CIP—002 wrappelő f é l a u t o m a t a programozása. A v á l l a l a t u n k n á l g y á r t o t t elektronikus berende zésekhez a h á t l a p h u z a l o z á s t alapvetően wrappeléssel valósítjuk meg. A h á t l a p o k eltérő bonyolultságúak, átlagosan 2000-f-5000 kötési pontot tartalmaznak. Biztonságos g y á r t á s u k csak wrappelő a u t o m a t á v a l végezhető el. Erre a célra CIP—002 típusú wrappelő f é l a u t o m a t á t alkalmazunk. A vezérlő lyukszalagok előállítása az 1. á b r á n be m u t a t o t t PC—100 konfigurációval elvégezhető. A ve zérlő lyukszalag generáló program blokkvázlata az 5. á b r á n l á t h a t ó . A program bemeneti a d a t t ö m b j é t a wrappelési lista alkotja. Ez a lista tartalmazza valamennyi összeköttetés kezdő és végpontjainak k o o r d i n á t á i t (csatlakozó kivezetések sorszámai) valamint a csatlakozók geo m e t r i á j á t , elhelyezkedését a h á t l a p o k o n . Az adatok m á g n e s k a z e t t á r ó l , lyukszalagról, (Floppy lemezről), vagy billentyűzetről vihetők be. A csatlakozókat le író a d a t t ö m b m é r e t e 2 kbyte (128 csatlakozó, egyen k é n t 100 csatlakozó ponttal). A program max. 10 000 összeköttetés kezelésére, kiszámítására alkalmas (ez t o v á b b bővíthető). Az Összeköttetéseket leíró adat t ö m b ~ 5 0 kbyte. A z összeköttetéseket leíró a d a t t ö m b ö t először huzalhossz szerint rendezzük, majd az azonos hu zalhosszakhoz t a r t o z ó összeköttetéseket a legkeve sebb szánmozgás szerint optimalizáljuk. Mindezek során az adatok t ö m ö r í t e t t f o r m á b a n kerülnek t á r o lásra a m e m ó r i á b a n . A teljes wrappelő program igen nagy m é r e t ű t á r a t igényelne, ezért a vezérlő lyuk szalag generálása az összeköttetéseket leíró t ö m ö r í t e t t a d a t t ö m b b ő l szakaszosan, 1 kbyte-os blokkonként történik. 2.4. TESTOMAT-C vezérlése ON-LINE üzem m ó d b a n PC—100 személyi számítógéppel.
Input csatorna kiválasztása billentyűzet, lyuksz., mágneskaz.
V
Csatlakozók megadása Típus, kezdőpont, pozicio. ^Van még csatlakozó ? y~
Lt
•
\
(HIBAJ
Összekötések megadása Kezdőponti „ ,. ,.
...
1 végpont j-Csatl .típus, kivezetés, p o z í c i ó . | Huzalhossz^kiszámitása, letárolása . [ /Van még összekötés? "VT-JT Összekötések adattömbjének rendezése — huzalhossz szerint -AX. AY szerint .
T
Vezérlő lyukszalag generálása, lyukasztás 1k-s blokkonként.
5. ábra. CIP vezérlő lyukszalag generáló program blokkvázlata Híradástechnika
XXXV.
évfolyam
1984. 2. szám
— A program fejlesztőinek nagyobb szellemi igény bevételt jelentett, hogy a felsorolt okok m i a t t célszerű volt egyszerre t ö b b programmal is foglalkozni. A kártya megismerése
A PC—100 személyi számítógép járó előnyök a k ö v e t k e z ő k :
Vizsgalóprogram iras
Lyukkártyára l y u k a s z t á s Hibás kari yak jav.
Futtatás CDC300-on Van-e szintakti kai hiba?
>
Próba a TESTOMAT-on Program javitas
H316-6
6. ábra. TESTOMAT—C m é r ö a u t o m a t a programozásá nak folyamatábrája
E folyóirat X X X I I . évfolyam 1981. 6. s z á m á b a n i s m e r t e t t ü k a TESTOMAT—C digitális k á r t y a bemérő automata a l k a l m a z á s á t a BHG-ban. O t t m e g e m l í t e t t ü k , hogy a vizsgálóprogramokat egy CDC—3300-as nagyszámítógépes program segítségé vel állítottuk elő, ú g y hogy l y u k k á r t y á r a felvitt infor máció alapján megkaptuk a TESTOMAT gépi k ó d ú programot hordozó lyukszalagot és a p r o g r a m l i s t á t . A felhasználás során részleteiben is m e g i s m e r t ü k a m é r ő a u t o m a t a vezérlő kódjait, így lehetőség nyílt egy fordítóprogram megírására. Erre t ö b b okból volt szükség: — Nagyszámítógépen egy program futási ideje 3 — 10 percig terjed. E z t a f u t t a t á s t t ö b b s z ö r is meg kell ismételni, egy közepesen bonyolult k á r t y á n á l is (6. ábra). Egy gépóra bérleti díja 10 ezer F t ó r á n k é n t , egy átlagos program elő állítása is k b . ennyibe kerül. — Minden program eredménye a lyukszalag és a lista. A j a v í t á s o k u t á n ezeket el lehet dobni. — H a elkészült egy program a közbülső adathor dozó l y u k k á r t y a is felesleges lett. — M i n t a f o l y a m a t á b r á b ó l k i t ű n i k (6. á b r a ) az e l k ö v e t e t t h i b á k m i a t t többször kellett újra futtatni a programot. Ez nemcsak költségben, hanem időben is jelen tős, mert naponta, objektív okok miatt, csak egy szer lehet elküldeni egy l y u k k á r t y a c s o m a g o t . Tekintettel arra, hogy az a u t o m a t á v a l termelő munka folyik, az is időkiesést jelent, hogy nem lehet mindennap programfejlesztéssel foglal kozni. Összességében egy program előállításá nak az ideje egy-két h ó n a p volt, a legjobb eset ben is. Híradástechnika
XXXV.
évfolyam
1984. 2.
szám
alkalmazásával
— nincs gépóraköltség, — nincs l y u k k á r t y a , így tárolásról sem kell gon doskodni, — a program tárolása m á g n e s k a z e t t á n és lyuk szalagon t ö r t é n i k , — nincs feleslegesen előállított vezérlőlyukszalag és lista, mert ezeket csak a végleges, k i p r ó b á l t m é r ő p r o g r a m h o z állítjuk elő. - későbbiekben az esetleges módosítás is egy szerűbb, — egy program véglegesítése (belövése) p á r napra szűkül, — az egész berendezés k ö n n y e n szállítható, a TESTOMAT mellé telepítve ON-LINE üzem m ó d b a n is h a s z n á l h a t ó , így maximális a prog ramfejlesztés h a t é k o n y s á g a , — nem kell m u n k a i d ő b e n vállalaton kívüli mun kahelyre utazni.
Software megvalósítás A software első része a m é r ő p r o g r a m író és szerkesztő BASIC nyelvű program. Ennek segítségével í r h a t ó le a TESTOMAT m é r ő a u t o m a t á n mérendő digitális k á r t y a vizsgálóprogramja. U t a s í t á s készlete — je lentéktelen különbséggel — megegyezik az eredeti nagyszámítógépes program u t a s í t á s készletével. A m é r ő p r o g r a m lekódolt f o r m á b a n kerül egy kijelölt 16 kbyte-os RAM területre. Egy u t a s í t á s és a hozzá t a r t o z ó adatok átlagos hossza 3,4 byte (pl. 4 db 3 byte-os és 1 db 5 byte-os), így k b . 5000 u t a s í t á s fér el a szabad m e m ó r i a t e r ü l e t e n . A gyakorlat azt igazolja, hogy ezzel az u t a s í t á s s z á m m a l bőségesen elegendő vizsgáló teszt í r h a t ó le. Minden u t a s í t á s egy k ó d for m á j á b a n kerül tárolásra és u t á n a k ö v e t k e z n e k az adatok. A z u t a s í t á s k ó d mindig nagyobb m i n t 200, az adat pedig kisebb, így k ö n n y e n megkülönböz t e t h e t ő e k egymástól. H a egy utasítás u t á n nem létező adatot ír a felhasználó, a program azt semmisnek veszi és új u t a s í t á s t v á r . P r o g r a m í r á s k o r a legnagyobb tömegű információt a kapocspontok logikai szintjeinek változása jelenti. H a egymás u t á n t ú l sok kapocspont logikai szintjét kell leírni, egy programrészlet segítségével elegendő csak az é r t é k e k e t megadni, az u t a s í t á s k ó d és a sorszám automatikusan kerül a m e m ó r i á b a . Más esetben, ha egyes kapocspontcsoportok (pl. busz) többször ugyan azt a logikai é r t é k e t veszik fel, lehetőség van arra, hogy ezeket a d a t t ö m b k é n t deklarálva, legközelebb egy utasítással lehívjuk. Lehetséges ugyanazon programrészletek többszöri ismétlése ciklusok szervezésével. Tíz ciklus ágyaz h a t ó egymásba, a ciklusok 127-szer ismételhetők maximálisan. A BASIC program lehetőséget ad a m á r megírt vizsgálóprogram ellenőrzésére, j a v í t á s á r a is.
67
A LIN u t a s í t á s h a t á s á r a a következő billentyűket értelmezi a program: — „ S " a következő sort írja k i a 20 karakteres alfanumerikus display-re. Egy sor az utasítás kódból visszafordított utasításból és a hozzá t a r t o z ó egy vagy t ö b b a d a t b ó l áll. — „R" az előző sort írja k i . — „P" megállás nélkül írja k i a sorokat a billen t y ű újbóli megnyomásáig. — „L" megkeresi az adott sorszámú tesztet. Az egész program tesztek sorozatából áll, ezek k ü lönböző, célszerűen növekvő sorszámúak, a ke reső u t a s í t á s s a l a m á r m e g í r t program bármely részére ugorhatunk. — „E" törli a kiírt sort. Egy sor törlése az utasí t á s k ó d és a hozzá t a r t o z ó adatok törlése. A meg üresedett helyre előretolja a törölt adatok u t á n i iitasítás k ó d o k a t és adatokat. — „J" a programsorok közé új sor írható, ú g y hogy a t ö b b i sor h á t r a tolódik. — „C" a kiírt sor u t á n f o l y t a t h a t ó a vizsgáló program írása. Visszatér az íróprogramra. H a valami m ó d o n hiba keletkezik a vizsgálóprog ram k ó d s o r á b a n , egy programrészlet felülírja a h i b á s k ó d s o r t és üres u t a s í t á s t ír a helyébe. A következők ben ez a részlet az előbbi m ó d o n j a v í t h a t ó . A k i p r ó b á l t és m ű k ö d ő programról lista készít hető a PRINT utasításra a DZM— 180-as sornyomta t ó n . A n y o m t a t á s i f o r m á t u m megegyezik a nagyszá mítógépes f o r m á t u m m a l : tartalmazza a program nevét, d á t u m á t és a lapszámot is. Ez a lista a l y u k szalaggal e g y ü t t a kész vizsgáló dokumentáció. Assembler fordítóprogram Az assembler fordítóprogram feladata, hogy a lekó dolt vizsgálóprogramot TESTOMAT gépkóddá ala kítsa á t . Minden f u t t a t á s teljes átkódolást jelent, de az így előállított gépi kódsorozat nem kerül a m e m ó riába. Az assembler szintű program futtatási ideje tette lehetővé ezt a módszert, és ez jelentős memória m e g t a k a r í t á s t jelent. Az u t a s í t á s k ó d alapján elágazva a megfelelő prog ramrészlet dolgozza fel az adatokat, és a változáso k a t egy t á r t e r ü l e t e n megjegyzi. Ez a t á r t e r ü l e t m á r a TESTOMAT számára is érthető formában t a r t a l mazza a pillanatnyi adatokat. A megfelelő kiegészítő k ó d o k hozzáadásával (Page, chapter, block) az adatok a t á b l á z a t szerint sorban, t e h á t minimalizálva kerül nek kivitelre. ON-LINE üzemben a PC-100 a TESTOMAT lyuk szalagolvasóját szimulálja. Az olvasóillesztő k á r t y a helyére kell a sodrott érpárú szalagkábelt csatlakoz t a t n i és ez köti össze a PC—100 p o r t j á t a TESTOMAT megfelelő pontjaival. Ebben az ü z e m m ó d b a n egy vizsgálati ciklus ideje megnövekszik a fordítás ide jével, de a vizsgálat minőségét ez nem befolyásolja. A fordítóprogram h á r o m starthellyel rendelkezik, és ezek speciális n y o m ó g o m b o k k a l azonnal elérhetők (7. á b r a ) . — F I A fordítás megindul, az átkódolás végén k i adja a vége k ó d o t , majd 6 0 H üres karakter u t á n leáll.
68
— F3 Lyukszalagkészítéskor a szalag elejére egyeztetés céljából feliratot lehet készíteni. A feliratozás u t á n 60H üres karakter u t á n az F I által is i n d í t h a t ó programrészre t é r á t . — F 2 Négy választási lehetőség van a megfelelő billentyű lenyomása u t á n . — „L" mesterszalag lyukasztás. A megírt vizs gálóprogram a memóriából lyukszalagra vihető és így is t á r o l h a t ó . Ez plusz biztonságot ad a mágneskazettás tárolás mellett. — „O" A mesterszalag beolvasása a memóriába. — „ T " Csak az assembler program fejlesztésénél, i l l . ellenőrzésénél van jelentősége. A memória terület végén rögzíti a lefordított gépi kódokat. — „ A " Törli a 4 0 0 0 Í Í - 7 F F F H memória terü letet. I t t helyzekedik el a lekódolt vizsgálóprogram. Különleges esetekben lehetőség van nagyobb prog ramdarabok összetűzésére is, de ez m á r nagyobb f i gyelmet és egy külön programrészletet igényel. Maga a fordítóprogram és az általa készíthető vizsgáló programok m á g n e s k a z e t t á n tárolhatók. IRODALOM [1] 1980. Microcomputer data manuál. Electronic Design 1980. March 15. p. 9 7 - 1 0 6 . [2] Bedienungsanleitung Personal Computer PC —100 Siemens Aktiengesellschaft 1980. [3] Laurence
Altman —Stephen E. Scrupski:
Applying
microprocessors. Elektronics Book Series Mc Graw-Hill Publications Co. New York, 1976. [4] Regőci István: Mikroprocesszoros adatkiértékelő rendszer tervezése. Szakmérnöki diplomaterv, B M E Budapest, 1981.
[5] Nagy
Sándor
Zoltán— Frigyes
Iván:
Digitális
k á r t y á k vizsgálata „TESTOMAT-C" mérőauto m a t á n . Híradástechnika, X X X I I . évf. 1981/6. sz. p. 2 2 7 - 2 3 1 .
Feliratozás
H
Következő karakter
60 Hüres
Utasítás es adat értelmezés
Mester szalag lyukasztás
PC*1
^ ~ vVege é a tesztnek ?
Mester szalag beolvasás Program tesztelés
Minimalizálás, kódok kivitele
Tárgy mem. törlése
_
Vege
7. ábra. Végrehajtó program folyamatábrája Híradástechnika
XXXV.
évfolyam
1984. 2. szám
