Szemelvények a talmudból *)

EME

Szemelvények a talmudból *) — Első közlemény. —

A)

Olvasmányok.**) I. A halákából.

1.

A

büntető

jogból.

(Misna Bába Kámma I. fejezet.) 1. §. A v a g y o n elleni kihágásnak 4 főfaja van és pedig : a) ha egy ökör

(vagy más házi állat) jártában

kárt o k o z (forrás : Otkönyv II, 21,

2 8 — 3 2 . 3 5 . 3 6 ) ; b) ha egy nyitva hagyott lenség történt

(u. o. 33. s 3 4 . v e r s ) ;

más földén legel ( m i k ö z b e n fogai

verem

miatt

c) ha valamely

elötiinnnek,

szerencsét-

házi állat

u. o. 22, 4 ) ;

saját területén kitört tűz mást károsít meg (u. o. 5. vers).

a

d) ha a Az első

és harmadik eset lényegileg k ü l ö n b ö z i k egymástól (azért kellett őket külön f ö l e m l í t e n i ; t. i. az a) eset igen gyakori, a c) n e m ; az utóbbi élvezettel jár az állatra nézve, az előbbi nem). az

első

és

harmadik

eset

egyfelől

—

É p p így különbözik

mindkettő t. i. közvetlenül

valamely élő lény által idéztetik elő -— a negyedik esettől másfelől, mely nem közvetlenül élő lény által idéztetik elő. Végre az említett három

eset

m o z g á s b ó l származik —

egyfelől —

a második esettől másfelől, mely nem m o z -

gásból ered. Ellenben k ö z ö s egyfelől

megkárosodással

különbözik

mindháromban t. i. a károsítás

jellemző vonása mind a négynek, hogy

szoktak

járni s

másfelől

kötelességed

a

*) Bemutattatott a szakosztály nov. 19-iki gyűlésén. — L. az Erd. Máz. IX. k. 311. s. k., 375 s k. lapjain a „Talmud" cz. czikket. **) A zárjelben foglaltak a szöveg értelmére nélkülözhetetlen magyarázatokat adják, melyeket az eredetinek itt utánozni meg sem kísérelt utolérhetetlen rövidsége tett szükségessé.

EME 41

SZEMELVÉNYEK A TALMUD BÓL.

károsítást óvó intézkedések által

meggátolni.

történt, úgy annak okozója a kárt földjének

Ha a károsítás m e g javából tartozik

meg-

téríteni. 2. §.

A mely esetben

kötelességem

ott a megtörtént kárt én okoztam oka). Ha csak

részben

a károsítást

(még ha tényleg

okoztam a kárt,

meggátolni,

nem is voltam

mégis tartozom azt m e g -

téríteni, mintha én egyedül okoztam volna az egész kárt stb. (V. o. VIII.

fejezet)

1. §. Ha valaki embertársán testi sértést követ el, ötféle kártérítéssel tartozik, és p e d i g : a testén ejtett kár, a fájdalom, a g y ó g y kezelés,

a keresetmulasztás

zeljük a kárt?

és

a szégyen fejében,

a) Hogyan kép-

Ha pl. megvakította valakinek szemét,

vagy levágta

kezét, vagy összezúzta lábát, úgy tekintjük a megcsonkultat, mintha vásáron eladandó rabszolga volt volna, a kin azért becslést eszközlünk, hogy mennyit ért volna (szolgai minőségben)

azelőtt s meny-

nyit érne most (megcsonkulása után; s a különbséget fizeti a bűnös). b) A fájdalom.

Ha pl. nyárssal vagy tüzes szeggel sebesítette meg —

még ha körmén történt is a sebesülés, miatt daganat — ,

úgy

becslést

a hol pedig

nem

eszközlünk az iránt,

támad

vájjon

e

mily

áron engedett volna valamely a sebesülthez (véralkatra) hasonló ember magán ugyan ilyen sebet ejteni czímen). c) A gyógykezelés.

(s ez összeget fizeti a bűnös e

Ha megsebesítette, úgy tartozik őt g y ó g y -

kezeltetni. Ha gennyes kelések támadnak testén, még pedig a sebesülés következtében, úgy azokat is köteles a bűnös gyógykezeltetni; ellenkező esetben nem. Ha a seb begyógyúlt s ismét felfakadt, úgy bárha ez többször ismétlődik, mindannyiszor tetni ; de ha már

egyszer

tökéletesen

nem tartozik őt kezeltetni, sebesültet, mintha pl.

begyógyúlt volt,

d) A keresetmulasztás.

dinnyecsősz volt

s ehhez képest — mert

köteles őt gyógykezelúgy többé

Úgy tekintjük

a

volna (betegsége ideje alatt

egyébre úgy se lett volna

használható

—

díjazza őt a bűnös), miután a testén esett csonkulásért már kapott kártérítést,

e)

szégyenítő

egyénisége

mennél

A szégyen.

alantasabb

Itt

után

minden a megszégyenített s a megigazodik

(a

gyalázat annál

egyéntől ered s mennél

kiválóbb

nagyobb,

ember a sér-

tett fél) stb. 5. §. A ki atyját vagy anyját bántalmazza úgy,

hogy

nyoma

EME 42

ENYEDI MÁTYÁS

megmarad

testükön . . . , az egyik czímen sem tartozik

sal. mert amúgyis halállal

kárpótlás-

bűnhődik.

7. §. Bár a bántalmazó a kártérítést már megfizette a bántalmazottnak, a sérelem még sincs előbb megbocsátva neki, míg

bocsá-

natot nem kér. De a sértett fél is bocsásson meg a sértőnek, mert különben a „ k e g y e t l e n "

nevet érdemli

stb.

(Misna Szanhedrin I. fejezet.)

1. §. Hármas bírói tanács elé a tartoznak:

pénzkölcsönzési

pörök,

következő

erőszakos

bántalmazás körül folyó ügyek, teljes és

természetű

ügyek

eltulajdonítás s testi

fél-,

dupla és n é g y - vagy

ötszörös kártérítési pörök, továbbá hajadonnak erőszakos vagy annak beleegyezésével történt elcsábítása s a n ő n e k férje részéről való rossz hírbe hozása miatt megindított

pörök.

í g y rabbi

(azaz a többség) ellenben azt állítják, hármas tanács elé kerül,

mert

hogy

esetleg

A

Méir.

bölcsek

az utolsó eset huszon-

főbenjáró

ügy is támadhat

belőle. 2. §. rabbi

Izmael

A

botbüntetés

is

hármas

nevében azt mondják,

tanács szükségeltetik. Hármas tanács

tanács hogy

által

rendelhető

ehhez is

elé tartozik

el;

huszonhármas

továbbá a hó és

év megállapítása ( hogy szökő legyen-e vagy sem). í g y rabbi Méir. R. Gamaliel fia ellenben azt mondja, hogy a hármas tanács el-

Simon,

kezdi a tárgyalást (s ha a t ö b b s é g a szökő év elrendelését egy

öttagú

tanács

folytatja a diskussziót

ugyanolyan nézeten van), egy héttagú

óhajtja),

(s ha a többség itt

tanács

(ha t. i. a szökő évet elrendelni ó h a j t ó k itt is többségben

vannak).

Ha mégis csak háromtagú tanács m o n d t a ki, h o g y s z ö k ő - é v úgy végzése

is

m o n d j a ki a végzést legyen,

érvényes.

(A 3. §. különféle ügyeket sorol fel, melyek 3, 5 vagy 9 tagú biróság elé tartoznak.) 4. §. F ő b e n j á r ó ügyek 2 3 tagú bíróság elé tartoznak. (Ez nem csak emberekre, de — bizonyos esetben —

állatokra is vonatkozik).

5. §. E g y egész törzset (bálványimádás miatt.), és f ő p a p o t csak 71 tagú bíróság Ítélhet el. tartozik

továbbá:

mindennemű

hamis prófétát

Ugyanezen

ú. n. „ ö n k é n y e s "

tanács

(azaz

nem a 7

kanaáni nemzet és Amálek ellen irányuló) háború indításának tározása, Jeruzsálem városa és a t e m p l o m

csarnokai

elé elha-

megnagyobbí-

EME SZEMELVÉNYEK

tásának kérdése,

az egyes törzseknek

driumok (felsőbb bíróságok) {a

szentírás alapján

engedélyezendő

ügye és valamely

köteles)

43

A TALMUDBÓL.

elpusztításának

külön s-.ine-

bálványimádó kérdése.

fekvő ily várost vagy hármat ilyet egyszerre nem

A

város határon

szabad

elpusztí-

tani, legfölebb egyet vagy kettőt. (U. o. III. fejezet.)

6. §. A tanúk vallatása a következőkép megy végbe: tik őket egy terembe s rájuk ijesztenek a hamis

tanút

mindenkit

Beveze-

(azt mondják nekik,

még a felbérlője is gonosztevőnek

tekinti),

hogy azután

kiküldenek a teremből s csak a legtekintélyesebb

tanút

tartják vissza, kit így szólítnak m e g : „Mondd, hogyan tudod, hogy ez tartozik a m a n n a k ? " Ha a tanú erre így felel: peres) mondta nekem,

hogy

.,0 maga (az al-

tartozik (a felperesnek)",

vagy

pedig

így szól: „2V. N. mondta nekem, hogy ő (az alperes) tartozik (a felperesnek)", úgy a vallomás nem érvényes.

Csakis

akkor

ha a tanú azt m o n d j a : „Előttünk (mint tanúk előtt) hogy tartozik amannak 200 pénzzel." tanút s hasonlókép vallatják.

vallomása közül mindig kettőnek két azonos

számú

Azután bevezetik a második

Ha vallomásuk

bírák tárgyalás alá veszik az ügyet. tanúcsoport

érvényes,

bevallotta ez,

megegyező,

— Három tanú

megegyező ellentétes

akkor

a

ellenmondásos

vallomása döntő.

Ha

vallomása áll egymással

szemközt s ekkor egy későbbi tanú azt mondja: „nem t u d o m " ,

meg

kell a bírák számát szaporítani. (Mivel a közömbös tanú figyelembe nem vétetvén, a többi két ellentétesen valló tanú vagy tanúcsoport vallomása nem döntheti el az ügyet). 7. §. Ha a tárgyalás be van fejezve, bevezetik a peres feleket s a legtekintélyesebb bíró így s z ó l : „ T e N. N. fel vagy mentve, te N. N. el vagy ítélve". — Ha pedig egyik bíró kimegy s azt mondja (az elítéltnek): „Én felmentőleg szavaztam, de társaim leszavaztak", — úgy neki szól a szentírás szava jessz rágalmakat néped k ö z ö t t ! "

(Ötkönyv III, 19,16):

Továbbá ez

„Ne

(Példabeszédek

ter-

könyve

11, 1 3 ) : „Rágalmazó az, ki elárulja a titkot". (V. o. IV. fejezet.)

1. §. Ügy polgári mint (főbenjáró) bűnügyekben tanúk beható vallatása, mint írva van (Ötkönyv III,

szükséges

24, 2 2 ) :

a

rEgy

EME 44

ENYEDI MÁTYÁS

jogotok

legyen..."

ügyek 3,

De

különböznek

bűnügyek 23 tagú

bíróság

a

következőkben:

elé tartoznak:

Polgári

amazok nál

tárgyalás megkezdhető akár kedvező, akár kedvezőtlen

a

kijelentéssel

(pl. azt mondják a vádlottnak: „Ha nem vagy bűnös, úgy ne f é l j " , vagy fordítva), emezeknél csakis kedvező, kijelentéssel;

amott

de sohasem

kedvezőtlen

szavazat dönt úgy felmentő, mint el-

egyetlen

marasztaló ítélet hozatalánál, emitt egy szavazattöbbséggel csak felmentő ítélet hozható, elmarasztalóhoz legalább kettő szükséges; ott az ítélet fölülvizsgálható (ha a bíróság tévedett), akár ha a vádlott most felmentendő, akár ha elítélendő lenne, itt ellenben csak a felmentés, de nem az elmarasztalás

czélzatával

újítható

ott bárki (a bírákon kivül jelenvaló tudósok is) teleket

akár

vádlott

javára,

javára s sohasem hátrányára;

akár

meg a pör :

hozhat fel jogi t é -

hátrányára, itt ellenben

ott a bíró

módosíthatja

csakis

véleményét,

akár ha előbb kedvezőtlen volt az s most kedvező a vádlottra, akár fordítva, itt ellenben csakis akkor, ha előbb kedvezőtlen volt s most kedvező a vádlottra véleménye, de fordítva sohasem; gári ügyek tárgyalhatók nappal s eldönthetők nappal

tárgyalandók

tárgyalás napján

s

nappal

hozható

akár

döntendők e l : felmentő,

továbbá

pol-

éjjel is, de bűnügyek előbbiekben

még a

akár elmarasztaló

ítélet,

utóbbiakban aznap csakis felmentő, míg ellenben elmarasztaló ítélet csakis

másnap

hozható. Ugyanezért a szombatot

vagy ünnepnapot

megelőző napon főbenjáró ügyek nem tárgyalhatók. 5. §. A tanúk vallatása főbenjáró ügyekben következőkép történik: Bevezetik őket egy terembe s így szólnak hozzájuk:

„Talán

csak gondolomra vagy hallomás után — úgy, hogy egyik tanú hallotta a másiktól vagy

valami

hitelt

érdemlő

embertől —

beható

benneteket

hogy főbenjáró ügyek külön-

alávetni?

Tudjátok meg,

böznek ám polgári ügyektől!

Utóbbiaknál

az

vizsgálatnak

vallotta-

t o k ; vagy nem tudjátok, hogy ezután

ember

ártatlanul elítéltnek pénzét s bűne meg van bocsátva,

fogunk

megtéríti

az

de főbenjáró

ügyben az elítéltnek s minden ivadékának, mely tőle eredhetett volna, vére terheli azt, ki halálát

okozta,

vatkozás történik

I, 4, 10-re).

Ötkönyv

teremtetett, miből kitűnik,

egészen a világ végéig Eleve csak egyetlen

hogy a ki egy embert elveszít,

kintetik, mintha egy egész világot

veszített

(itt hiember úgy te-

volna el s viszont

ha

egy embert megment, úgy tekintetik, mintha egy egész világot men-

EME 45

SZEMELVÉNYEK A TALMUD BÓL.

tett volna m e g . . .

Ne m o n d j á t o k (ha valóban tudtok a bűntényről):

„Mi közünk nekünk az ügyhöz s minek aggodalmaknak?"

—

mert íme írva van

tegyük ki magunkat

lelki

( Ö t k ö n y v III, 5. 1):

„Ha

tanújá volt (a bűnténynek), t. i. látta azt vagy egyébként tud róla, de nem jelenti fel, úgy bűnhődni fog érette". N e m o n d j á t o k t o v á b b á : „Minek vegyük a felelősséget ez ember életeért m a g u n k r a ? " — mert íme írva van (Példabeszédek könyve

11, 1 0 ) :

„ Ö r ö m az,

ha

elvesz-

nek a g o n o s z o k " . (U. o. VI. fejezet.)

I. §. Ha halálos ítélet hozatott s elvezetik a b ű n ö s t , h o g y ítélet végrehajtassék . . . , úgy valaki járatánál

lengő kendővel

kezében,

ott

marad a törvényszék

be-

más valaki pedig távolabb tőle,

de úgy, hogy láthatja őt, lovon űl. Ha most valaki j ő (az s azt mondja, hogy felmentő o k o t tud idézni, úgy ez kendőjét s amaz sietve

az

elsőhöz)

meglobogtatja

vágtat a vesztőhelyre s meggátolja az e x e -

kúcziót. S ő t még ha maga a delinquens is akar felmentő o k o t maga mellett felhozni, vissza kell őt vezetni akár négyszer vagy ötször is, de csak úgy.

ha valamelyes

valószínűség van szavaiban.

Ha c s a k -

ugyan találnak felmentő okot, úgy szabadon bocsátják, ha nem, úgy ismét

kivezetik a vesztőhelyre.

Előtte

pedig egy hírnök jár e sza-

v a k k a l : „ N . N. kivezettetik a vesztőhelyre, ez és ez a bűne, ez

és

ez tanúskodott el ene : ha tud valaki felmentő o k o t , j ö j j ö n s h o z z a f e l ! "

2

A polgári

jogból.

a) Rabszolgakiváltás és tulajdonjog. (IGittin fol. 37b). Misna.

Ha egy fogságba esett rabszolga

kiváltatott ( n e m gaz-

dája által) oly intenczióval, hogy rabszolga maradjon, úgy az m a r a d ; ha pedig

úgy.

Rabbi Simon,

hogy

szabaddá

Gamaliel

fia

azt

legyen,

megszűnik

mondja, hogy

rabszolga

minden

esetre

lenni. rab-

szolga marad. Gemára.

Mily esetről szól a misna ? Ha a kiváltás m e g t ö r t é n t ,

mielőtt (első) gazdája letett a reményről, hogy rabszolgája

megkerül

(s ennélfogva reá való jogáról is), úgy még ha a kiváltás oly i n t e n czióval történt is, hogy a rabszolga szabaddá legyen, miért ne marad-

EME 46

ENYEDI MÁTYÁS

j o n mégis rabszolga ?

Tehát

ama

remény feladása

után történt

a

kiváltás ? ! A k k o r meg, még ha azon szándékkal váltatott is ki, hogy rabszolga maradjon, miért legyen az ? (Felelet:) A.baj azt mondja,

hogy

szó, a midőn még volt remény, h o g y módon

mindenkép megkeríti;

oly esetről

ha

már

van

most oly

váltatott ki, hogy rabszolga maradjon, úgy szolgáljon tovább

első g a z d á j á n a k ; ha pedig úgy váltatott,

ki, h o g y

szabaddá legyen,

úgy sem előbbi, sem utóbbi gazdájának ne szolgáljon. A z utóbbinak ne, mert hiszen

szabad

embernek

mert hátha v o n a k o d o t t volna őt

váltatott

kiváltani.

ki;

az

Rabbi

előbbinek

fia szerint azonban minden esetre tovább is rabszolga

ne,

Gamaliel

Simon,

marad, mert

ő úgy véli, h o g y valamint kötelességünk kiváltani (a fogságba esett) szabad embert, ép úgy kötelességünk kiváltani a rabszolgát is. (Nem kell tehát attól tartani, h o g y első gazdája 1lába ellenben azt mondja,

hogy

nem

váltotta

mindenkép

szó, a midőn már letett a r e m é n y r ő l ;

ha

már

oly

volna ki.)

esetről

most

van

rabszolgának

szánva váltatott ki, úgy szolgáljon második úrának (a ki kiváltotta), ha pedig szabad embernek váltatott ki, úgy sem első, sem második úrának ne szolgáljon. A másodiknak ne, mert hiszen szabad

ember-

nek váltotta k i ; de az elsőnek

volt

reményről (hogy rabszolgája Hizkija

mivel

megkerül).

szerint azonban minden esetre a mint

sem, tovább

azt m e g o k o l t a : Miért

az

Rabbi

már

letett

Gamaliel fia

Simon,

szolgáljon

a

(első gazdájának),

mondták, hogy

minden

esetre

szolgáljon ? N e h o g y minden rabszolga önkényt juttassa magát ellenség kezébe, ilyformán akarva magát úra hatalma alól Ezzel szemben egy borajtában

felszabadítani.

azt olvassuk, hogy Rabbi

Gamaliel fia k ö v e t k e z ő l e g s z ó l o t t : Valamint

kötelességünk

a (fogságba esett) szabad embert, úgy a rabszolgát is. — Abaj

magyarázata,

mely szerint a misna

oly esetről

Simon,

kiváltani Már most

szól,

a midőn

a gazda m é g nem tett le a reményről, nem ellenkezik a borajtában m o n d o t t a k k a l ; ellenben Kába

értelmezése,

mely

szerint

oly

esetről

szól a misna, hogy a tulajdonos már letett a reményről, nem fedezi a borajta állítását, mert Hizkija

megokolásával

Erre Rába

így

ez

esetben

rabbi

Simon

véleménye

csak

érthető?!

felel

meg:

Rabbi

Simon,

Gamaliel

fia

értette világosan az ellenkező véleményen levő tudósokat s így lott hozzájuk : Ha ti arról az esetről

beszéltek, a midőn

az

nem szó(első)

EME SZEMET., VÉNYEK

47

A TALMUDBÓL.

gazda letett a reményről, úgy én f e l h o z o m azt

az elvet, mely

rint valamint kötelességünk kiváltani a szabad

embert,

szolgát is; ha pedig az ellenkező esetről szóltok,

úgy

sze-

úgy a rabitt van

Hiz-

kija mondása (I. fent). (Kérdés :) Rába

magyarázata szerint,

h o g y a misna oly

esetről

szól, m i d ő n az első gazda már letett a reményről és ha a rabszolga kiváltatik, második úrának kénytelen szolgálni, —

e második

gazda

kitől szerezte meg a tulajdonjogot a rabszolgára ? ( F e l e l e t : ) Az ellenségtől, mely őt elfogta volt. ( K é r d é s : ) De maga az

ellenség

hogyan

szerzett magának ilyen j o g o t ? ( F e l e l e t : ) 0 j o g o t szerzett tényleg a rabszolga

keze

reményről,

munkájára

hogy

az

megkerül ;

által,

a

hogy

kiváltó

gazdája

pedig

letett

épen a

minden

váltságdíjjal

szerzi meg a tulajdonjogot az ellenségtől) stb. stb. b) Őrizetbe adott tárgyakról. (Bába meczia fol. 33b) Misna.

Ha valaki valamely házi állatot vagy élettelen

bizot.t társának őrizetére és ellopták őket vagy pedig az őrző megtéríti a kárt, maga sikkasztotta

el a

de nem

akar

kérdéses

megesküdni

tárgyat), —

tárgyat

elvesztek: ha (hogy

pedig

azt

nem

ő

mondták,

hogy ha az ingyen őrző esküt, tett le, úgy íel van mentve a kártérítés alól, —

úgy ha u t ó b b megkerül a tolvaj (és a kérdéses jószág

még birtokában van), ennek dupla értékét tartozik f i z e t n i ; ha ellenben levágta (a barmot) vagy eladta, négy-, két

köteles

megfizetni

21, 37). Kinek

fizet?

(I. az

illetőleg

idevonatkozó

Annak, kire a jószág

a tulajdonost kielégítvén, mindennemű igényt). Ha pedig (az ő r z ő ) leteszi az úgy ha a tolvaj megkerült,, duplán eladta, négy-, illetőleg ötszörösét

fizeti.

bízatott

kárpótlásra esküt,

fizet;

ötszörös

törvényt

de kinek

II.

(mivel ez már egyedül

fizetni

ha ellenben De

érté-

Otkönyv

tarthat

nem

akar.

levágta

vagy

fizet?

A

jószág

tulajdonosának. Gemára.

Minek hoz fel a misna kettős példát, barmot és élet-

telen t á r g y a t ? (Felelet:) Mindkettő

szükséges,

mot hozna fel példakép, azt mondhatnánk,

mert ha csakis bar-

hogy

szívesen

átengedi

(a tulajdonos az őrzőnek) az esetleges kétszeres kárpótlást, mivel a barommal sok fáradság jár, pl. a be-

és k i v e z e t é s s e l ; ellenben élet-

EME 48

ENYEDI

MÁTYÁS

telen tárgygyal nem járván nagy fáradság,

azt

hihetnénk, hogy ily

esetben nem engedi át (a tulajdonos az őrzó'nek) az eshető

kétsze-

rest. H i pedig a misna csakis élettelen tárgyat hozna fel példakép, azt mondhatnánk, hogy szívesen átengedi az eshető kétszerest, mivel ez úgy sem tehet ki nagy összeget; ellenben a

baromnál

az

ben, ha a tolvaj levágta vagy eladta, négy-, illetőleg

ötszörös

térítés esvén, azt

át.

hihetnénk,

hogy ezt

nem

engedi

Ez

esetkárokból

szükséges mindkétnemű példa. Megczáfolta azonban Bámé, Háma fia ez érvelést a következő módon:

Hiszen elfogadott elv, hogy a mi

el sem lehet adni! Sőt még rabbi Méir lehet még létre nem jött

dolgot is

nem jött

véleménye

értékesíteni,

még létre, azt is, mely szerint

csak

oly

esetekre

vonatkozik, a minő pl. a fa gyümölcsénél áll elő, a mely lenül fog

létrejönni; de a mi esetünket tekintve, ki mondhatja, hogy

(az őrizetre bizott tárgyat) el fogják l o p n i ? De ják, —

kétségte-

hátha nem

kerül

meg a t o l v a j ? !

hogy megkerül, — hátha nem

fizeti

De

meg

feltéve, hogy ellopmegengedve

a lopott

azt

is,

jószág értékét,

hanem bevallván a lopást, a kártérítés alól f e l m e n t e t i k ? ! Erre viszont megfelel Búba:

Képzeljük a dolgot

azt mondta volna (a t.ula donos az őrzőnek

úgy,- mintha

az átadás

Azon esetre, hogy ellopják és te hajlandó leszel

alkalmával):

nekem

megfizetni,

úgy e tehenemet már mostantól fogva tekintsd sajátodnak. Ezt ismét rabbi Zéra

czáfolta meg ily m ó d o n : Ha a dolog úgy

áll (hogy t. i. magát az állatot már eleve az őrző tulajdonának kell tekinteni), akkor legyen az övé az állat gyapja és fajzatja is ! Pedig egyebütt úgy adatott elő ez eset, hogy övének tekintendő ugyan az állat, de nem egyúttal gyapja és fajzatja is! Ezért rabbi Zéra

így oldja meg

a

kérdést:

azt mondta (a tulajdonos az ő r z ő n e k : Tied az

Képzeljük,

állat, de)

hogy

gyapja és

fajzatja kivételével. (Kérdés:) Mikép állíthatni határozottan, hogy az eshető kétszerest a tulajdonos átengedi, de nem a gyapjat és fajzatot? (Felelet:) A szokásból indulunk k i ; úgyanis olyan hasznot,

mely egyebünnen

jő (mint pl. az esetleges dupla kártérítés), az ember átenged másnak, de olyan hasznot, mnly magából a jószágból ered (mint a gyapjú és fajzat), nem. Mások szerint Rába így felelt (Rámé ellenvetésére): Képzeljük,

EME SZEMELVÉNYEK

A

49

TALMUD BÓL.

hogy az mondta (a tulajdonos az ő r z ő n e k az á t a d á s k o r ) :

Ha

ellop-

ják és te hajlandó vagy megfizetni értékét, úgy közvetlenül a lopás, előtt tekintsd a magadénak (ennélfogva a kétszeres már nem t e k i n t hető még létre nem j ö t t dolognak, melyet

nem

lehet

értékesíteni.)

(Kérdés :) Miben k ü l ö n b ö z i k (a két v e r z i ó Bábában) A különbség e z : A második

verzió szerint

? (Felelet):

elesik rabbi

Zéra

dése (I. fentebb). Vagy ez : Ha a lopás perczében az állat volt, úgy a második verzió

kér-

a mezőn

szerint az őrző elesik a kétszerestől, mert

tulajdonának az állat csak akkor tekintetik,

a m i k o r házában

van

(A diskusszió még néhány lapon át tovább foly.) c) Kölcsönzött tárgyakról. (•Ugyanott fol. 84a). Ha valaki kölcsön vesz egy tehenet

Misna.

annak gazdáját is felkéri

egyidejűleg

(pl. szántásra)

segédkezésre

bérért fogadja meg, vagy pedig ha előbb a gazdát

vagy

az

és

utóbbit

kéri fel vagy fogadja

meg s csak u t ó b b veszi" k ö l c s ö n a tehenet, úgy ha

(e két eset bár-

melyikében) a tehén kimúlik, fel van mentve (a k ö l c s ö n v e v ő a k á r térítés alól), mert így szól a gazdája vele van, úgy

szentírás

fizetésnek

(OtJcönyv II.

nin^-j helye."

22,

14):

Ha ellenben

tehenet vette k ö l c s ö n s csal? u t ó b b kérte fel vagy fogadta m e g dáját is, úgy ha a tehén kimúlt, köteles

a kárt

„Ha

előbb a

megtéríteni,

gazmivel

írva van (u. o. 15. v.) : „ H a gazdája nincs vele, úgy fizetni tartozik." Gemárn. olvasunk:

Abból, a mit a misna első

„s csak utóbb

hogy az első esetben értendő

veszi

használt

kölcsön a

felének második tehenet",

„egyidejűleg"

az

részében

következik

kifejezés

szó

Pedig hogyan lehetséges az, holott a tehén csakis

szerint

a (házba

való) vezetés által, gazdája ellenben már szóbeli megállapodás útján (bérelhető fel vagy kérhető kölcsön) ? ! — szó, a mikor a tehén

a kölcsönvevő

(Felelet.:) Oly esetről van

udvarán áll, úgy hogy nem kell

azt előbb oda vezetni. Vagy pedig azt mondja (a k ö l c s ö n v e v ő a f e l bérlendőnek) : A mi téged illet, ne

egyezz bele

adásába, míg tehened el nem vezettetett E g y misnában azt o l v a s s u k : őrző, a k ö l c s ö n v e v ő , a

fizetett

Négyféle

őrző és a

személyed

kölcsön-

hozzám. őriző

van:

kibérelő. A z

minden esetben (azaz bármi történt a reá bizott

az ingyen

ingyen

tárgygyal)

őrző

kivált-

hatja magát a fizetés alól eskü á l t a l ; a k ö l c s ö n v e v ő minden esetben

EME 50

ENYEDI

fizetni

tartozik; a

fizetett

MÁTYÁS

őrző és a kibérelő megesküdhetik (a reá

bizott állat) megsebesítése, erőszakos elrablása vagy kimúlása esetében. de fizetni köteles, ha elveszett vagy ha ellopták. Honnan következik mindez (a szentírásból)? (A talmud idézi itt

az

II.

Otkönyv

22.

fejezetének

idevágó

helyeit s hosszasan magyarázza azoknak egymáshoz való viszonyát, a nélkül hogy e fejtegetés és fenti

misna

között

közvetlen

össze-

függés volna. Végre újra idézi misnánkat s aztán így folytatja:) . . . . Az ingyen őrzőt tehát nem említi a misna (hogy t. i. az sem köteles

fizetni,

ha a szerencsétlenül járt állat gazdája kíséreté-

ben volt) ? ! (Ellenvetés :i Felfogásod szerint a lene említenie! (Abból, hogy ez nem

történik,

azon eseteket

melyek

sorolja

fel

említve a szentírásban

a* misna,

fizetett

őrzőt

világos,

is kel-

hogy)

világosan

csak

fel

vannak

(mint az ingyen őrző). —• (Kérdés:)

Követ-

keztetés útján analógnak talált eseteket csakugyan nem említ fel a m i s n a ? ! Jer hát és hallgasd meg a következő kölcsön kér

vagy bérbe vesz

egy

tehenet

borajtát:

gazdájával

Ha valaki

együtt

vagy

pedig kölcsön kéri a tehenet s egyidejűleg felbéreli gazdáját, avagy végre ha bérbe veszi a

tehenet

s

egyidejűleg

gazdáját

segédkezésre, úgy (ez esetek bármelyikében) fel van

is

felkéri

mentve a

fize-

tés alól, ha a tehén kimúlik, még ha gazdája nem ugyanazon helyen dolgozott is. Ezt

a

borajtát

úgy

fogták

fel, hogy

nézete, mert ő úgy vélekedik, hogy a kibérelő

az rabbi

Juda

esete analóg a fize-

tett őrző esetével. Itt tehát oly eset is előfordul, mely nem áll világosan a szent írásban, holott az ingyen őrző esete itt nem említtetik?! —

(Felelet:) E borajta (nem rabbi Juda,

hanem) rabbi

nézetét képviseli, a ki úgy vélekedik, hogy a kibérelő az ingyen őrző esetéhez; az fizetett

utóbbiról

pedig

lehet

Méir

esete analóg

következtetni a

őriző esetére. Vagy pedig mondhatjuk (hogy a borajta mégis

csak rabbi Juda

nézetét tükrözi), de akkor Bába

meg

bar Abuhával

kell fordítani a dolgot és így olvasni: Mely esetekben fizet a kibérelő ? Rabbi Méir rabbi Juda

szerint mindazokban,

melyekben a

fizetett

őrző ;

véleménye szerint ellenben csak akkor, a midőn az ingyen

őrző is fizetne. (Így képviselheti a borajta rabbi Juda nézetét.) (A

tárgyalás —

más

szempontokból

—

még

több

lapon

folytatódik.) ENYEDI

MÁTYÁS.

át