Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola A pedagógus önértékeléséhez kapcsolódó elvárások – Általános Iskola 1. Pedagógiai módszertani felkészültség
Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?
• •
•
•
• Alkalmazza-e az egyéni tanulóknak, tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?
•
•
Elvárások Alapos, átfogó, korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.
•
Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.
•
•
•
Intézményi elvárások Alapos, átfogó, korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Szaktárgya oktatásához szükséges legmagasabb szintű képesítéssel rendelkezik, melyet folyamatosan frissít. A tanórákon többféle módszertani megoldást, változatos tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk. Módszertani változatosság, a szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő módszerek, taneszközök alkalmazása. A tanulók önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására nevelése. A pedagógiai tevékenységrendszer az ismeretek és képességek harmonikus fejlődését, az alkalmazásképes tudást és az eredményes tanulást helyezi a középpontba. Minden pedagógus feladata, hogy tanítványaiban kialakítsa az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.
•
A kulcskompetenciák fejlesztését támogató módszereket alkalmaz.
•
Felméri a tanulók hiányosságait és erősségeit, majd ezek alapján differenciáltan valósítja meg a fejlesztést. Tanulóit sikerélményhez juttatja.
•
A differenciálás különböző lehetőségei, szükség esetén egyéni fejlesztési programok során megfelelő feladatokkal fejlesztjük a tehetséges tanulókat, figyeljük fejlődésüket, és a képzés, valamint a tanulmányi versenyek szintjének megfelelő kihívások elé állítjuk őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes tantárgyakból alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.
• • •
Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?
• • •
Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?
•
• • • •
Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.
•
Az elméleti felismertetése.
•
Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.
•
Alkalmazott módszerei a tanítástanulás eredményességét segítik. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket - a digitális anyagokat és eszközöket is - ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.
•
Az életkori és egyéni sajátosságokat is figyelembe véve, folyamatosan növekvő terhelést tervezünk és valósítunk meg a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon. A tanulói munkák értékeléséből kapott adatok elemzése, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként történő felhasználása; szükség esetén a módszerek, munkaformák változtatása. Mérések, tanulmányi eredmények és vizsgaeredmények, neveltségi mutatók követése, rendszeres értékelése; az eredmények összesítése, értékelése, a szükséges pedagógiai intézkedések meghozatala. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik.
• •
ismeretek
gyakorlati
alkalmazási
lehetőségeinek
•
A rendelkezésére álló tananyagok, eszközök (digitális anyagok és eszközök) ismerete, a tanítási célnak megfelelő használata.
•
Pontos, következetes fogalomhasználat.
•
A tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségek kihasználása (szaktárgyi koncentráció).
•
Rendelkezik a szaktárgy szakmódszertani tudással.
•
A tanulók más forrásokból ismeretelsajátítás folyamatába.
tanításához
szerzett
szükséges
tudásának
tantervi
és
beépítése
az
2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók
Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi elvárások
Milyen a pedagógiai tervező • munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, • nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás?
Pedagógiai munkáját éves szinten, • tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.
•
•
A tanóra céljainak megfelelő stratégiák, módszerek, taneszközök tudatos tervezése és alkalmazása
•
Módszertani változatosság, a szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő módszerek, taneszközök alkalmazása. Céloknak megfelelő, logikus, követhető órafelépítés.
• Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?
• • • •
A tervezés során hogyan • érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?
Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.
•
• •
Tudatosan törekszik a tanulók • motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményességének • függvényében felülvizsgálja. A célok tudatosításából indul ki. A célok • meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.
A pedagógiai munka éves szintű tervezési dokumentuma a tanmenet, melyben a tematikus egységekre/órákra bontás megjelenik. Az éves tervezése, a tananyaggal való év közbeni haladása és a tényleges megvalósulása nyomon követhető és ellenőrizhető. A tananyagegységek tárgyalását megelőzően tervezéskor a pedagógiai folyamat lényeges elemeinek figyelembe vétele: a megtanítandó tartalom, a tanulók előzetes tudása, motiváltsága, életkori sajátosságaik, tantermiinfokommunikációs lehetőségeink.
A tanulói tevékenység, a tanulási folyamat szem előtt tartása: a tanulói tevékenység, önállóság, kezdeményezéseik, problémamegoldásaik, alkotóképességük előtérbe állítása. Tudatos törekvés az érdeklődés felkeltésére, a tanulók motiválására, aktivizálására. Szükség esetén (az eredményesség érdekében) a tervek korrekciója A tanulócsoporthoz igazított célok meghatározásakor a tantervi előírások figyelembe-vétele, az általános pedagógiai célrendszer és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célok egységben kezelése.
Hogyan épít tervező munkája • során a tanuló(k) előzetes tudására és a tanulócsoport • jellemzőire? •
Célszerűen használja a digitális, online • eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő • lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. •
Digitális, online eszközök célszerű használata. A szociális tanulásban rejlő lehetőségek kihasználása. A tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A differenciálás, az adaptív és reflektív tanulás minden pedagógus tevékenységében jelen van.
3. A tanulás támogatása
A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanuló(k) érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanuló(k) figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanuló(k) gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?
Elvárások
Intézményi elvárások
•
Figyelembe veszi a tanulók aktuális • fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.
A tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotának figyelembe vétele, ha szükséges, ennek megfelelően az előzetes tanítási tervek változtatása.
•
Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, • igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.
A tanulók szükségleteire, céljaira építő pedagógiai tevékenység, az érdeklődés felkeltése és fenntartása.
•
Felismeri a tanulók tanulási problémáit, • szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő • lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, • bizalommal teli légkört alakít ki, ahol
A tanulók tanulási problémáinak felismerése, szükség esetén megfelelő szakmai segítség nyújtása számukra.
• •
A tananyagban rejlő lehetőségek kihasználása a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkör kialakítása, ahol minden tanuló hibázhat, és mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanuló hibái,
Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a • tanulási folyamathoz?
minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt • például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.
tévesztései a tanulási folyamat részei, az egyéni megértés elősegítése. Érzelmileg biztonságos, támogató légkört alakít ki az órákon. A tanulás támogatása érdekében a folyamatos visszajelzések adása az órákon. Tanulást támogató környezet kialakítása és fenntartása (pl. a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával…); a diákok döntéshozatalba való bevonása.
Hogyan alkalmazza a • tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális • tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?
Tanítványaiban igyekszik kialakítani az • önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló • tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.
Az önálló ismeretszerzés, kutatás igényének kialakítása, a tanulók ösztönzése az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában, a digitális eszközök funkcionális használatában mintaadás.
Megfelelő útmutatók és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközök biztosítása a tanulók számára (pl. webes felületek működtetése, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok).
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Hogyan méri fel a tanuló(k) • értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz?
Elvárások A tanulói személyiség(ek) sajátosságait • megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.
Intézményi elvárások A tanulói személyiség(ek) sajátosságainak sokoldalú feltárása.
megfelelő módszerekkel,
Hogyan jelenik meg az • egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a • pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, • fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? •
Munkájában a nevelést és az oktatást • egységben szemléli és kezeli.
• Milyen módon differenciál, • hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? •
Milyen terv alapján, hogyan • foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési • igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?
A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.
•
A nevelés és az oktatás egységben történő kezelése, a tantárgyi teljesítmény mellett a harmonikusan fejlődő személyiség egyaránt fontos érték számára. A tanulók személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésükben kell szemlélni.
•
A tanuló teljes személyiségének kibontakozására kell törekedni.
•
A tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségek felismerése, számukra segítség nyújtása vagy más szakembertől segítség kérése.
•
Az egyéni bánásmód megvalósításának specialitásoknak megfelelően.
•
A munkafolyamatok megszervezése során csoportos tanítás esetén is figyelni kell az egyéni szükségletekre, a tanulók egyéni képességeinek figyelembevételére, az egyéni igényeknek megfelelő stratégiák alkalmazására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkör kialakítása, ahol minden tanuló hibázhat, és mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanuló hibái, tévesztései a tanulási folyamat részei, az egyéni megértés elősegítése.
•
fejlesztésére,
kialakítása
autonómiájának
a
szaktárgyi
•
Különleges bánásmódot igénylő tanuló számára hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása. A pedagógiai programban leírt, a tehetséges tanulókat támogató tevékenységeket végez.
•
A tanulócsoporthoz igazított célok meghatározásakor a tantervi előírások figyelembe-vétele, az általános pedagógiai célrendszer és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célok egységben kezelése.
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos helyzetű tanulókat is?
Elvárások
Intézményi elvárások
•
Tudatosan alkalmazza a• közösségfejlesztés változatos módszereit.
Tudatos közösségfejlesztéssel, sokoldalú és változatos foglalkozásokkal (zene, tánc, képzőművészeti, kézműves foglalkozások, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokon tett csoportos látogatások stb.) járuljon hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
•
Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó • légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, • tiszteletére neveli.
Biztonságérzet, elfogadó légkör kialakítása. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkör kialakítása. Tanítványainak egymás elfogadására nevelése. A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben. Szociális kompetenciák fejlesztése (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodóképesség). Azoknak a hátrányoknak a csökkentésére való törekvés, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.
•
•
• •
Hogyan jelenik meg a • közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény • szabadidős
Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.
•
•
A tanulói véleménycsere ösztönzése, tanulásszervezési eljárások alkalmazása.
•
Tudatos értékközvetítés: együttműködés, nyitottság, társadalmi problémák iránti érzékenység, más kultúrák elfogadására nevelés.
•
Együttműködést támogató, motiváló módszerek alkalmazása. Különböző változatos munkaformákkal a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése, kooperatív együttműködéssel (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt) az együvé-tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.
Az együttműködés, kommunikáció • elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny,
a
vitakultúrát
fejlesztő
tevékenységeiben részvétel)?
való
Melyek azok a • problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? •
követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok • megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat • felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.
Konfliktus-megelőzés közös szabályrendszer kialakításával, ha szükséges; a konfliktusok időben való felismerése és kezelése.
Részt vállal a közösség konfliktusainak megoldásában.
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok
Elvárások
Milyen ellenőrzési és • értékelési formákat alkalmaz?
•
•
•
Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.
Intézményi elvárások •
A szaktárgy tantervi követelményeinek figyelembe-vételével, a tanulócsoport ismeretében pontosan körülhatárolt, következetesen alkalmazott, a tárgyalt tartalomhoz illesztett, teljesíthető követelmények.
•
A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközök (kérdőívek, tudásszintmérő tesztek) készítése.
•
A tanítási céloknak megfelelően kiválasztott, változatosan alkalmazott értékelési módszerek, eszközök.
•
A visszajelzések, értékelések világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.
Mennyire támogató, fejlesztő • szándékú az értékelése? •
• Milyen visszajelzéseket ad a • tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?
A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.
•
Az órákon folyamatos visszajelzés a tanulónak, mellyel segíti a tanuló fejlődését.
•
A tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemzése, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként történő felhasználása. Szükség esetén a módszerek, munkaformák változtatása.
•
Az órákon folyamatos visszajelzés a tanulónak, mellyel segíti a tanuló fejlődését. Olyan munkaformák és módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének fejlődését.
•
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Szakmai és nyelvi • szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az • osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, • együttműködése?
Elvárások
Intézményi elvárások
Munkája során érthetően és a • pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.
Munkánk során érthetően és a pedagógiai céljainknak megfelelően kommunikálunk.
A tanuláshoz megfelelő hatékony és • nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a • kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.
A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakítunk ki. Minden partnerrel a kölcsönösségre és a konstruktivitásra épülő kapcsolatot ápolunk.
• Milyen módon működik • együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a • pedagógiai folyamatban?
•
Reális önismerettel • rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes- • e önfejlesztésre?
•
Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.
•
Tudatosan támogatjuk a diákok kommunikációjának fejlődését.
•
A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használjuk az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A pedagógus digitális kommunikációs csatornákat is használ a partnerekkel való együttműködés során. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.
•
egyéni
és
egymás
közötti
•
Együttműködünk a nevelőtestületben különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Aktívan részt vesz a nevelőtestület, a munkaközösségek és a teamek munkájában.
•
A problémák kezelésében törekszik a kölcsönösen elfogadható, közösen kialakított megoldások megtalálására.
•
Építünk partnereink, a kollégák, a szakmai fejlődést visszajelzéseire. Rendszeresen egyeztetünk partnereinkkel.
•
Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.
segítők
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi elvárások
Saját magára vonatkozóan • hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, • fejlődés, továbblépés igényét? •
Saját pedagógiai gyakorlatát • folyamatosan elemzi és fejleszti.
•
Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.
•
•
Teljesíti, hasznosítja, keresi a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.
•
Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.
•
Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.
•
Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.
•
Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.
•
Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban; feladatait a Munkatervben rögzített projekt-teamekben a csoport által készített projekttervek alapján végzi.
Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?
•
• • Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessé ge, felelősségvállalása a munkájában?
• •
Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.
Szekszárd, 2015. november 25. A dokumentumot a 2709/2015. számon kiadmányozom.
•
Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Munkavégzése során szem előtt tartja egyéni vállalásait az eredményességi mutatók javításáért. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.
