Székelyudvarhelyi XI XII. osztályos diákok értékpreferenciái Kutatásjelentés

Reconect 2010 3(1): 61–79 (www.reconect.org)

Sólyom: Székelyudvarhelyi XI-XII. osztályos diákok értékpreferenciái

SÓLYOM Andrea Székelyudvarhelyi XI‐XII. osztályos diákok értékpreferenciái – Kutatásjelentés Bevezető 2010. szeptemberében kérdőíves felmérés zajlott Székelyudvarhelyen, XI‐XII. osztályos diákok körében értékpreferenciák, jövőtervek, vallásosság témában. A vizsgálat részét képezi egy 2006‐ban elindult kutatás‐sorozatnak, amelynek címe Értékek és társadalmi kapcsolatok középiskolások körében. A iasi Petre Andrei Egyetem szociológia intézete négy az ország észak‐keleti részén fekvő nagyvárosban (Iasi, Bákó, Botoşani, Focşani) végzett hasonló kérdőíves adatfelvételt. A székelyudvarhelyi felmérés egy szakmai együttműködés keretében jött létre. Sebastian Năstuță, a iasi Petre Andrei Egyetem adjunktusa illetve a szerző a nemzetiség illetve az értékpreferenciák kapcsolatára vonatkozó hipotézist fogalmaztak meg: az alapkérdés az volt, hogy az etnikum versus az iskola típusa hogyan fejti ki hatását a diákok értékkonstrukcióira. A székelyudvarhelyi mintába három iskola került be: a Benedek Elek Líceum, a Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium és a Kós Károly Ipari Iskolacsoport. A mintavétel úgy zajlott, hogy először beválasztottuk a mintába a református kollégiumot, mivel azt feltételeztük, hogy számottevő különbségek lehetnek az egyházi iskolába és a többi iskolába járó diák intézményes és nem intézményes vallásossága között. A többi öt magyar tannyelvű középiskolát ábécé sorrendbe állítottuk és minden másodikat kiválasztottuk közülük. A középiskolákon belül minden XI. és XII. osztályt lekérdeztünk. A mintából csak a lekérdezés pillanatában hiányzó diákok maradtak ki. Ezek száma nem éri el a húszat. A minta elemszáma 334 lett. Jelen írás műfaját tekintve kutatásjelentés, tehát deskriptív, célja a viszonylag friss adatok ismertetése az érintett, érdeklődő közönség (diákok, szülők, pedagógusok) számára.

Szocio‐demográfiai adatok A válaszadók 63%‐a lány és 37%‐a fiú. A diákok fele 17, kétötöde 18 éves, illetve minden tizedik még 16 éves. A Kós Károly Székközépiskolában három párhuzamos osztály van, a másik két iskolában két‐két tizenegyedik és tizenkettedik osztály. Így a diákok 43%‐a szakközépiskolás, 29%‐uk református kollégiumba jár, 27%‐uk líceumba. Legtöbben könyvelést tanulnak, legkevesebben társadalomtudomány profilú osztályba járnak. A felekezethez tartozásra vonatkozó kérdésre 57‐en nem válaszoltak. A diákok fele katolikus, harmada református, tizede unitárius és néhányan más felekezethez tartoznak.

61


Reconect 2010 3(1): 61–79 (www.reconect.org) 1. ábra

A diákok megoszlása az osztályok profilja szerint %

35.0

31.1

30.0

25.0 20.1

18.9

20.0

15.0

12.3 9.3

8.4

10.0

5.0

0.0 Könyvelés

Turisztika

Filológia-Teológia

MatematikaInformatika

Természettudomány

Társadalomtudomány

Többségük 4 személyes háztartásokban él (a diákok fele), negyedük három‐ vagy annál kevesebb személyes háztartásban, további negyedük pedig öt‐ vagy annál több személyes háztartásban. A szülők családi állapotáról megtudhatjuk, hogy 80%‐uk házas, 10%‐uk elvált illetve további 10% egyéb kategóriákba tartozik ebből a szempontból (özvegy, külön élő, házasság nélkül együtt élő). A családtagok életkorára is rákérdeztünk. Az anyák átlagéletkora 42 év, az apáké 45,6 év, a testvéreké pedig 24,2 év. 2. ábra Anya

A szülők legmagasabb iskolai végzettsége

Apa

1.6% mesteri, doktori 0.7% 13.1% felsőfokú

11.6%

posztlíceum

11.6%

15.4%

48.5% érettségi

52.7% 13.8%

szakiskola, befejezetlen középiskola

15.9% 7.6%

általános

0.0%

7.5%

10.0%

20.0%

30.0%

40.0%

50.0%

60.0%

62



A szülők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek mint az országos átlag. A szülők többsége középfokú képzettséggel rendelkezik, az anyák és apák felének a legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi. Az anyák egyhatoda posztliceális végzettséggel rendelkezik és a szülők mintegy tizede felsőfokon képzett. A három középiskola diákjai legtöbben szakképzett munkás családokból származnak. Számottevő a vezető beosztásban, adminisztrátorként vagy menedzserként dolgozó szülők aránya. Az anyák és az apák között eltérést képez, hogy az irodában dolgozók körében a férfiaknak vannak inkább beosztottaik. Az anyák körében az egészségügyi alkalmazottak illetve a háztartásbeliek képeznek további viszonylag népes csoportokat míg az apák körében a gazdálkodók. 1. táblázat A szülők foglalkozása %

1. 2. 3. 4. 5.

Adminisztrátor egy 10 alkalmazott fölötti cégnél Adminisztrátor egy 10 alkalmazott alatti cégnél Menedzser egy 20 alkalmazott fölötti cégnél Menedzser egy 20 alkalmazott alatti cégnél Felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazott: jogász, könyvelő, tanügyi alkalmazott stb. 6. Irodában dolgozik, főnök: vannak beosztottai 7. Irodában dolgozik, nincsenek beosztottai 8. Egészségügyi alkalmazott 9. Szabadúszó (ügyvéd, közgazdász stb.) 10. Szakképzett munkás 11. Betanított munkás 12. Szakképzetlen munkás 13. Gazdálkodó: saját farmja / háztartási gazdasága van 14. Mezőgazdasági dolgozó 15. Háztartásbeli, soha nem volt munkahelye 16. Egyéb

anya 7,6

apa 11

9,8

2,6

3,4 8,8 5,7 0,7 28,3 12,2

5,5 2,6 1,1 1,8 47,4 8,4

0,3

10,3

15,5 7,7

2,2 7,1

Lakásviszonyok: a diákok kétharmada családi házban él, egyötöde egyes komfort fokozatú tömbházlakásban illetve mintegy 12%‐a kettes komfort fokozatú tömbházlakásban. A lakások egynegyede kétszobás, több mint harmada három szobás, egynegyede négy vagy öt szobás, 14%‐a pedig hat vagy annál több szobás. Azt kértük a diákoktól, hogy sorolják be saját helyzetüket az ország társadalmi osztályainak hierarchiájába. Két diák vélte a felső osztályba tartozónak magát. 14%‐uk a felsőközéposztály tagjaként, 62%‐uk a középosztályhoz tartozóként, 23‐uk pedig a munkásosztály tagjaként határozta meg magát.

63



16%‐uk nem tudta besorolni egyik társadalmi osztályba sem magát, olyan személy nem volt aki alsó osztálybeliként határozta volna meg magát. 3. ábra Egy 1-től 10-ig terjedő szegény-gazdag skálán hol helyezné el családja anyagi helyzetét? %

35.0

30.4 30.0

27.1 25.0

20.0

13.7

15.0

13.4

10.0

7.5 4.9

5.0

0.3

1.0

0.7

1.0

0.0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Az anyagi helyzet szubjektív mérésére egy 1‐től 10‐ig terjedő szegény‐gazdag skála szolgált, 19‐en nem válaszoltak, 9‐en nem tudták hova helyezzék saját családjuk anyagi helyzetét. Valamivel kevesebben vannak azok, akik inkább szegénynek tartják magukat, mint azok akik gazdagnak, de a diákok több mint fele közepesnek minősíti saját családja anyagi helyzetét. Az anyagi helyzet összetevője, objektívebb mutatója a családi összbevétel. Azt kértük a fiataloktól, hogy sorolják előre rögzített intervallumokba a család múlt havi összbevételét. A diákok egyötöde nem tudott válaszolni erre a kérdésre. Minden harmadik diák családja 1200 és 2000 lej közötti összegből gazdálkodik havonta, negyede 2000 és 5000 között, illetve további negyede 600 és 1200 lej közötti összeg fölött rendelkezik. 5000 lejnél többet minden húszadik diák családja tudhat magáénak havonta. Végül az anyagi helyzet utolsó, szintén objektívebb mutatója a modern, tartós fogyasztási cikkekkel való rendelkezés. Hat fogyasztási cikkel kapcsolatban kérdeztük meg a diákokat, hogy rendelkeznek‐e ezekkel illetve hány darab található a családjuk tulajdonában. A hat fogyasztási cikk: személygépkocsi, mobiltelefon, személyi számítógép, mikrohullámú sütő, légkondicionáló, házi mozi rendszer. A diákok háromnegyedének családjában van legalább egy személygépkocsi (53%‐uknak egy autójuk, 13%‐uknak két kocsijuk, kevesebb mint egytizedüknek három vagy annál több autójuk van). Mobiltelefon 64



gyakorlatilag minden háztartásnak részét képezi, 95,6%‐ban elterjedt, a készülékek száma pedig egy és öt példány között változik, részben a családtagok számának függvényében. A mobiltelefonnál is elterjedtebbnek tűnik a személyi számítógép (97,2%), igaz a háztartáson belüli számítógépek száma az esetek háromnegyedében egy, azaz alatta marad az egy főre jutó mobiltelefonok számának. A mikrohullámú sütő szintén elterjedt, hozzáférhető tartós modern fogyasztási cikk, a diákok négyötödének családja rendelkezik ilyen sütővel, általában háztartásonként egy darab jellemző. Míg a mikrohullámú sütő a kilencvenes évek második felétől kezdett terjedni a térségben, a házi mozi rendszer az utóbbi években kezdett részévé válni a házon belüli szórakozásnak. A családok kétharmadában még nem található meg ez az eszköz. A legkevésbé a légkondicionáló készülék képezi részét a hétköznapoknak, a háztartások valamivel több mint egytizede rendelkezik a levegő hűtésére alkalmas készülékkel.

Továbbtanulás A diákok 95%‐a tervez továbbtanulást, 98%‐uk egyetemi szinten, viszonylag sokan határozatlanok, 50‐en még nem döntöttek ebben a kérdésben. 56%‐uk nem válaszolt az egyetemre vonatkozó kérdésre egynegyedük orvosi egyetemen tervezi a továbbtanulását, egyharmaduk a kolozsvári Babes‐Bolyai Tudományegyetemen, egyötödük még nem döntötte el, hogy milyen intézményben, 5‐5% azok aránya akik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre szándékoznak beiratkozni, illetve Székelyudvarhelyen akarják folytatni felsőfokú tanulmányaikat (egészségügyi‐, tanítóképző‐ vagy a modern üzleti tudományok főiskoláján), illetve valamivel több mint tizedük egyéb intézményekben tervez továbbtanulást (műszaki egyetemen, rendőrakadémián stb.). A továbbtanulás céljára választott szak tekintetében mindössze húsz fiatal jelölt meg opciót: pedagógiát, filológiát, pszichológiát, szociológiát, belső építészetet, közgazdaságot, román‐angolt, geológiát, informatikát terveznek tanulni azok, akik pontosították az intézményen belül a tudományterületet is.

A siker záloga Melyik a legfontosabb három tényező az életben való érvényesüléshez. A diákoknak 12 tényező közül kellett kiválasztaniuk a megítélésük szerinti három legfontosabbat. Az alábbi táblázat tartalmazza a kérdőívben szereplő 12 tényezőt. Első helyre a szerencse / kedvező sors került (a diákok 39%‐a tartja nagyon fontosnak), második helyen a diákok véleményei szerint az ambíció és az Istenben való hit áll (a válaszolók 37%‐a sorolta ezeket az elsők közé) míg harmadik helyen a szülők támogatása (a diákok 36%‐ a) áll. Negyedik illetve ötödik helyen a kapcsolatok/ismerősök illetve az iskolai teljesítmény került a diákok opcióiban. 2. táblázat A sikerhez szükséges tényezők II. Istenben való hit Egy vállalkozás beindításához szükséges tőke

Tudni kell korrumpálni Korrektség 65


Reconect 2010 3(1): 61–79 (www.reconect.org) III. A szülők támogatása V. Iskolai teljesítmény Üzleti érzék I. Szerencse / Kedvező sors

IV. Kapcsolatok / ismerősök II. Ambíció V. Kapcsolatteremtésre való képesség A családi vállalkozás átvétele

Az utóbbi két félév tanulmányi eredményeire szintén rákérdeztünk, a diákok fele a tantárgyak többségéből 8‐as és 9‐es átlagokkal rendelkezik, egyharmadának 9‐es és 10‐es, 15 diáknak pedig 7‐es és 8‐as átlagai vannak.

Találkozási helyek Leginkább gyakori helyszínnek a barátokkal való találkozás céljából a kocsma / étterem illetve a diszkó / klub bizonyult. Ezen kívül a fiatalok még otthonaikban illetve a parkban vagy egy sportpályán találkoznak leggyakrabban barátaikkal.

Tájékozódás Az emberek különböző forrásokból tájékozódnak az ország és a világ eseményeiről. A kérdőívben hét különböző információforrást soroltunk fel és arra kértük a diákokat, hogy jelöljék meg az utóbbi egy héten milyen gyakran használták ezeket a forrásokat. Amint az ábrából kiderül, a diákok naponta „használják” az osztálytársakkal való beszélgetést és a számítógépet, mint információforrást. Rádióból és nyomtatott sajtóból kevésbé gyakran tájékozódnak. 4. ábra Az utóbbi egy héten tájékozódás céljából milyen gyakran olvastál/néztél/beszéltél… %

ritkábban 2-4 alkalommal naponta

Beszéltél-e osztálytársaiddal, barátaiddal

9.0

22.3

13.5

Számítógépet (Internetet, Emailt)

19.2

67.3

57.4

Könyveket Rádiós híreket / riportokat / beszámolókat

27.4

54.5

Tévés híreket / riportokat / beszámolókat

40.2

41.0

10%

20%

17.5

30.0

36.7

Újságokat (napilapokat)

15.2

28.1

64.0

Folyóiratokat

0%

68.7

23.1

34.8

30%

40%

50%

60%

5.9

23.9

70%

80%

90%

100%

66



Kapcsolatok A társadalmi kapcsolatok feltérképezésére több kérdést fogalmaztunk meg. Az egyik kérdés annak felderítésére szolgált, hogy különböző problémák esetén van‐e olyan kapcsolata a családnak, akihez fordulni lehet. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes ügyek döntő többségénél van akire számítaniuk a diákok családjainak. Külföldi tartózkodás illetve munkahelytalálás ügyében kb. négyötödük rendelkezik kapcsolatokkal. Betegség, illetve üzleti életben való eligazodás esetén háromnegyedük illetve kétharmaduk van kihez forduljon. Helyi önkormányzati, rendőrségi, valamint bírósági ügyben közel háromötödük családja számíthat valakire. Legkevésbé hitelfelvételnél illetve megyei intézményeknél hasznosítható kapcsolatokkal rendelkeznek. 3. táblázat Vannak‐e a családnak olyan kapcsolatai / ismerősei, akikre számíthat... ...külföldön ...munkahelytalálásban ...betegség esetén vizsgálat, kezelés, sebészi beavatkozás érdekében ...az üzleti életben ...a polgármesteri hivatalban ...a rendőrségen ...a bíróságon, közjegyzőnél, ügyvédnél ...hitelfelvételnél ...megyei intézményeknél (prefektus, megyei tanács)

Van % 83,8 78,7 74,4 67,5 58,6 55,2 49,5 32,2 26

Arra is választ kerestünk a kutatás során, hogy azok a személyek akikre a felsorolt ügyekben számíthatnak a diákok családjai milyen viszonyban állnak velük, azaz inkább rokonok, barátok, ismerősök segítségét veszik‐e igénybe a válaszadók. A válaszok alapján a családi barátokra illetve a tágabb családra lehet leginkább számítani a felsorolt ügyekben. Másodsorban a diákok legjobb barátai, a szülők elsőfokú rokonai illetve munkatársai azok, akiknek a segítségét a család igénybe veheti. 4. táblázat Milyen viszonyban van a család azokkal a személyekkel akikre az előző kérdésben felsorolt problémák megoldása esetén számíthat? ...családi barátok (olyan személyek akikkel látogatják egymást) ...a tágabb család (nagybácsi, nagynéni, unokatestvér, keresztszülő) …a legjobb barát ...édesanya első fokú rokonai (testvérek, szülők) ...édesapa első fokú rokonai (testvérek, szülők) ...édesapa munkatársai

Igen % 87 80,7 53,9 45,1 44,6 41,3 67



...édesanya munkatársai ...az egyházközség tagjai ...édesapa / édesanya párt‐társai ...a család ügyvédje ...édesapa / édesanya egyesületi / alapítványi társai

40,4 33,2 19,4 14,7 14,2

Kommunikáció 5. ábra

Hét különböző témával kapcsolatban kérdeztük meg a diákokat, hogy milyen gyakran beszélgetnek hozzájuk közel álló személyekkel ezekről. Legkevésbé politikáról illetve az órán tanultakról beszélnek másokkal. Ahogyan az életkori sajátosságaiból fakadóan természetes leginkább gyakran a szabadidőről és az iskolán kívüli idő eltöltéséről szoktak beszélgetni a diákok. A karrierről, jövőről szintén gyakran beszélnek a diákok, további gyakori beszédtémákat az iskolai tevékenységek, történések képeznek.

Szerepvállalás, segítségnyújtás az iskolai tevékenységekben A házi feladatok, dolgozatok elkészítésében, a vizsgákra való felkészülésben leginkább az édesanya, az édesapa illetve az iskolai nevelő segítségét veszik igénybe a diákok.

68



Milyen mértékben vesznek részt a következő személyek az iskolai tevékenységedben (napi / vizsgák / dolgozatok)?

egyáltalán nem nagyon kis mértékben kismértékben nagymértékben nagyon nagy mértékben

Iskolai nevelő Mindkét szülő egyenlő mértékben vesz részt Szomszéd / ismerős Fizetett óraadó Rokon (nagyszülők, nagybácsi, nagynéni) Nagyobb testvéred Édesanyád Édesapád 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Egy további kérdés vonatkozott a családtagok részéről jövő segítségnyújtás formájára. A diákok 53%‐t legalább az egyik szülő magyarázatokkal segíti bizonyos tantárgyakból. Minden negyedik diák „fel van mentve” a házimunka alól, hogy tanulhasson. A diákok 14,4%‐a jár magánórákra az érettségi tantárgyakból. Nagyon kevés család működik együtt állandó jelleggel a tanárokkal vagy az osztályfőnökkel ebből a célból.

Értékpreferenciák A diákok értékpreferenciáit a Milton Rokeach nevéhez fűződő értékteszt segítségével mértük. Cél‐ és eszközértékeket soroltunk fel, összesen kétszer húsz értéket és azt kértük a diákoktól, hogy rangsorolják egytől húszig terjedő skálán az egyes értékeket, aszerint, hogy mennyire fontosak számukra. Amint a táblázatból kiderül a legfontosabb értékeknek a becsületesség, barátság, a tiszta küllem, boldogság és az örömteli élet bizonyult. A legkevésbé fontosnak pedig a nyugalmat valamint a túlvilági életet tartják a fiatalok. 5. táblázat érték Becsületesség, őszinteség, igazságszeretet Igaz és mély barátságok Tiszta külső, gondozott küllem Boldogság, kiteljesedés Örömök, örömteli élet

átlag 15.45 15.16 14.96 14.87 14.85

szórás 6.18 6.29 6.08 6.13 6.14 69



Jó kedélyűség, könnyedség, vidámság Bátorság, kitartás a saját álláspont mellett Felelősségtudat, lelkiismeretesség, megbízhatóság A szerelemben és a szakmában való kiteljesedés Segítségnyújtás, kollegialitás, bajtársiasság Harmonikus családi élet, családalapítás Sajt magad tisztelete, méltóság Udvariasság, udvarias viselkedés Szerelem, érzelmesség, gyengédség, érzékenység Engedelmesség, szófogadás, tisztelet Önkontroll, önuralom, fegyelmezettség Bölcsesség, felnőttes életfelfogás Szeretni tudás és kommunikációkészség Autonómia, egyéni döntés lehetősége Függetlenség, magabiztosság, önbizalom Magabiztosság, lelki biztonság, kellemetlenségekkel szembeni védelem Szakértelem, a jól végzett munka biztonsága Hasznosság, legyél hasznos az emberek számára Képzelőerő, találékonyság, kreativitás Intelligencia, éleselméjűség, logikus gondolkodás Széles látókörűség, nyitottság, befogadókészség Szaktudás, szakértelem A munka iránti elhivatottság, odaadás Tapintat, az emberek megértése és nevelése Társadalmi elismerés, mások általi csodálat, értékelés Vallásos hit, Istenbe vetett hit Emberség, mások (gyerekek, fiatalok) személyiségfejlődéséhez való hozzájárulás Különleges, eredeti megvalósítások Belső harmónia, belső konfliktusok és vívódások hiánya Zsúfoltság, eseménydús érzelmi élet Engedékenység és nagyvonalúság Természet‐ és művészetközeliség Kényelem, gazdagság A lélek megváltása, a túlvilági élet Nyugalom, különleges események nélküli élet

14.61 14.48 14.45 14.28 14.17 14.13 14.09 14.08 13.85 13.83 13.80 13.55 13.50 13.44 13.28 13.15 13.13 13.12 12.87 12.85 12.84 12.71 12.57 12.33 12.30 12.29 12.14

5.83 5.73 6.22 6.18 5.32 6.35 6.14 5.66 6.22 5.64 5.87 5.76 6.05 6.05 6.07 5.79 6.18 5.72 5.67 6.20 5.68 6.31 5.74 5.91 5.96 6.94 5.85

11.99 11.63 11.46 11.45 11.33 11.20 10.59 9.59

6.15 6.32 6.32 5.86 6.22 6.16 7.04 7.47

Egyes értékek esetén számottevő különbségek mutatkoznak a fiúk és a lányok között, illetve katolikusok és reformátusok között. Nemek szerinti eltéréseket a szakértelem, a vallásos hit és a tapintat preferenciájában találunk, éspedig a szaktudás a fiúk számára bizonyult fontosabbnak, a vallásos hitet és a tapintatot a lányok helyezik inkább előtérbe. A katolikusok számára a vallásos hit, a református diákok

70



számára a munka iránti odaadás, illetve a társadalmi elismerés fontosabb, mint a más vallásúak számára, az unitáriusok néhány értéket illetően viselkednek másképp társaiknál, általában kevésbé tartják fontosnak a szakmai sikerhez és a vallásossághoz tartozó értékeket. A felsorolt negyven értéket hat kategóriába soroltuk. Az első csoportot a fegyelemre és önuralomra vonatkozó értékek alkotják, a második csoportba az emberekre, társadalomra vonatkozó értékek kerültek. A harmadik csoportba a hedonizmusra és a saját életre vonatkozó tulajdonságok kaptak helyet. A negyedik kategória a munka és a szakmai siker köré szerveződik. Az ötödik értékcsoport kulcselemei a kreativitás, autonóm gondolkodás, mentális nyitottság, végül a hatodik a vallásosság. Legfontosabbnak a fegyelem bizonyult majd pedig az emberekre, társadalomra vonatkozó értékek illetve a kreativitás értékcsoport. Legkevésbé fontosnak a vallásossághoz kapcsolódó értékeket tartották a székelyudvarhelyi diákok. Az értékorientációk felderítésére adatredukciós eljárás szolgált. Faktorelemzéssel azt vizsgáltuk meg, hogy milyen látens struktúra fedezhető fel az értékek mögött. Szintén hat értékcsoport körvonalazódik, a „mesterségesen” összevont kategóriáknál kevésbé homogén csoportok. A kialakuló hat faktor a variancia 51,8%‐át magyarázza. 6. táblázat Sikeres privát szféra (15,5%) Boldogság, kiteljesedés A szerelemben és a szakmában való kiteljesedés Igaz és mély barátságok Harmonikus családi élet, családalapítás Autonómia, egyéni döntés lehetősége Örömök, örömteli élet Saját magad tisztelete, méltóság Különleges, eredeti megvalósítások Tiszta külső, gondozott küllem Társadalmi elismerés, mások általi csodálat, értékelés Bölcsesség, felnőttes életfelfogás Kényelem, gazdagság Függetlenség, magabiztosság, önbizalom Jó kedélyűség, könnyedség, vidámság Belső harmónia, belső konfliktusok és vívódások hiánya Szociabilitás (9%) Emberség, mások (gyerekek, fiatalok) személyiségfejlődéséhez való hozzájárulás Hasznosság, legyél hasznos az emberek számára Zsúfoltság, eseménydús érzelmi élet Tapintat, az emberek megértése és nevelése Szakértelem, a jól végzett munka biztonsága Magabiztosság, lelki biztonság, kellemetlenségekkel szembeni védelem Intellektuális függetlenség (8%)

Faktorszkórok .670 .637 .618 .579 .573 .559 .542 .513 .478 .478 .474 .468 .451 .377 .330 .645 .608 .553 .479 .475 .416

71



Széles látókörűség, nyitottság, befogadókészség Intelligencia, éleselméjűség, logikus gondolkodás Szaktudás, szakértelem Képzelőerő, találékonyság, kreativitás Bátorság, kitartás a saját álláspont mellett Korrektség (8%) Felelősségtudat, lelkiismeretesség, megbízhatóság Udvariasság, udvarias viselkedés Szeretni tudás és kommunikációkészség Becsületesség, őszinteség, igazságszeretet Szerelem, érzelmesség, gyengédség, érzékenység Altruizmus (7%) Engedelmesség, szófogadás, tisztelet A munka iránti elhivatottság, odaadás Önkontroll, önuralom, fegyelmezettség Segítségnyújtás, kollegialitás, bajtársiasság Engedékenység és nagyvonalúság Vallásosság (4,5%) A lélek megváltása, a túlvilági élet Vallásos hit, Istenbe vetett hit

.506 .505 .484 .479 .443 .560 .494 .487 .430 .420 .597 .513 .449 .439 .326 .681 .673

Extraction Method: Maximum Likelihood. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. Az első faktorba a privát szféra értékei kaptak elsősorban helyet: boldogság, szerelem, barátság, család. Ezek mellett főként az individualizmus, individualizáció értékei szerepelnek. A második faktor a szociabilitás nevet kapta, elsősorban másokra, társadalmi kapcsolatokra irányuló értékeket tartalmaz. A harmadik, intellektuális függetlenség faktorba a nyitott, logikus gondolkodás mellett a szakértelem, kreativitás és kitartás szerepel. A korrektség faktorába a lelkiismeretesség, udvariasság, becsületesség értékei mellett bekerült a szeretet és a szerelem is. Az ötödik, altruizmus faktorba az engedelmesség, elhivatottság, fegyelmezettség, segítségnyújtás és nagyvonalúság értékei kaptak helyet. Végül különálló faktorba kerültek a vallásosságra vonatkozó értékek. A leginkább a privát szféra értékeinek preferálása jellemzi a diákokat, a legkevésbé a vallásossághoz kapcsolódó értékek illetve az intellektuális függetlenség értéknyaláb bizonyult kevésbé fontosnak a diákok megítélése szerint. A korrektség és a vallásosság értékcsoport esetén nemek szerinti különbségek is felfedezhetők, éspedig a lányok tartják az átlagnál szignifikánsan fontosabbnak ezeket. A három iskola közül a szakközépiskola diákjai gondolkodnak a többiektől eltérően az értékcsoportokról, a szociabilitás és az intellektuális függetlenség faktorhoz tartozó értékeket kevésbé tartják fontosnak, míg a korrektség értéknyalábot inkább preferálják.

Vallásosság A valláshoz, vallásossághoz való viszony feltérképezésére egy a nyugati szakirodalomban elterjedt, húsz kijelentésből álló kérdés szolgált. A válaszadók hét fokozatú skálán jelölhették meg egyetértésüket illetve egyet nem értésüket, ahol az egyes azt jelentette, hogy abszurdnak tartják a kijelentést, a hetes

72



pedig azt, hogy biztosan hiszik annak tartalmát. Az alábbi táblázatban az átlagértékeket ábrázoltuk. Ha megvizsgáljuk melyek azok a kijelentések amelyekkel a leginkább egyetértenek a diákok és melyek azok, amelyekkel a legkevésbé, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy válaszaik következetesek, konzisztensek. Úgy gondolják, hogy nincsenek jó és rossz emberek, hanem mindenkinek vannak jó és rossz cselekedetei. Továbbá nem hisznek abban, hogy lenne tökéletes, tévedhetetlen vallás. 7. táblázat kijelentések

átlag

Nevetséges azt hinni, hogy az emberek feloszthatók jókra és rosszakra. Mindenki cselekszik jót 5.43 és rosszat is A világ minden vallásának vannak hibái és téves tanai Egyetlen vallási tan sem tökéletes Az Isten teljes és megbízható útmutatást nyújt az embereknek a boldogság és megváltás felé vezető úton, amit pontosan kell követni Egyetlen vallási tanokat tartalmazó könyv sem foglal magába minden igazságot az életről A különböző vallásoknak és filozófiáknak egymástól eltérő igazságképük van és lehet hogy a maga módján mindegyiknek igaza van Ha az emberiség hasznára akar válni, akkor a vallás el kell ismerje minden múltbeli hibáját és alkalmazkodnia kell a modern élethez A világban a rossznak a fő oka a Sátán, aki még mindig állandóan és ádázan küzd az Isten ellen A régi vallásos hagyományok képezik a legjobb módját az Isten tiszteletének és szolgálatának és ezekkel nem kellene ellenkezni Ahhoz, hogy a legjobb és leginkább értelemteljes életet elérjük, az egyetlen igaz vallásban kell hinnünk Egyetlen vallás sem áll különlegesen közelebb az Istenhez, és az Isten sem kedvel kiemelten egyetlen hívő csoportot sem A Földön élő emberek közt van egy csoport, amelynek különleges kapcsolatban áll Istennel, mert ez hisz leginkább az istenség által feltárt igazságokban és minden erejével azon van, hogy kövesse annak törvényeit Azoknak, akik igazán követik Istent, tudniuk kell, hogy az istenség azt kéri tőlük, hogy mindig harcoljanak a Sátánnal és annak evilági követőivel Fontosabb hogy jó ember legyél, minthogy higgyél Istenben és egy nem megfelelő vallásban A Sátán csak egy név, amellyel az emberek illetik saját rossz tetteiket. A valóságban nem létezik a Sötétség Hercege aki kísérthet bennünket Ha megérted, meglátod, hogy csak kétféle ember van a világon: az igazak, akiket megjutalmaz az Isten és a többiek, akik nem részesülnek ebben A szülők arra kellene buzdítsák gyermekeiket, hogy egyaránt tanulmányozzanak minden vallást és aztán önállóan döntsenek, hogy melyikben higgyenek Minden alkalommal, amikor a tudomány és a szentírás konfliktusba kerül, a tudomány az amelyik téved Az Isten azokat fogja legkeményebben megbüntetni, akik elhagyják igazi vallásukat Van egy olyan vallás a világon, amely hibátlanul hirdeti az isteni igazságot

szórás 1.61

4.90 4.86

1.70 1.69

4.72

1.80

4.54

1.74

4.44

1.55

4.24

1.77

4.06

1.93

4.02

1.65

4.01

1.78

3.96

2.02

3.89

1.80

3.89

1.72

3.86

1.80

3.77

1.74

3.55

1.80

3.47

1.69

3.34

1.65

3.09 2.75

1.65 1.58

73



Ha megnézzük, hogy van‐e különbség a református kollégiumba és a többi iskolába járó diákok vallásról, vallásosságról alkotott képe között, akkor azt találjuk, hogy a református iskola diákjai inkább egyetértenek azzal, hogy a különböző vallásoknak eltérő igazságképük van de mindegyiknek igaza lehet a maga módján, illetve abban, hogy a Sátán csak egy név, amellyel az emberek saját rossz tetteiket illetik. Ez utóbbi kijelentéssel illetve azzal, hogy fontosabb jó embernek lenni mint Istenben és egy vallásban hinni inkább a fiúk értenek egyet a lányokhoz viszonyítva.

Normális? A továbbiakban 15 kijelentést fogalmaztunk meg az iskolával, jövővel, családdal stb. kapcsolatban és egy négy fokozatú skálán mértük a diákok véleményeit ezekről. 7. ábra teljes mértékben egyetértek nagymértékben kismértékben egyáltalán nem értek egyet

Életvitellel kapcsolatos kijelentések 100%

80%

60%

40%

20%

0%

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

Jelmagyarázat: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Normális, hogy egy diák néha hiányozzon az órákról Amikor a jövőmre gondolok, NEM érzem magam nyugodtnak A válás természetes és elfogadható jelenség A másolás része a középiskolás életnek A homoszexualitás egy normális társadalmi jelenség A felnőttek nem kell beleavatkozzanak a fiatalok döntéseibe Az abortusz egy normális társadalmi jelenség Tudom mire van szükségem ahhoz, hogy felnőttként sikeres legyek az életben Rendben van, hogy a férfi fizikailag bántalmazza a feleségét A prostitúció egy természetes társadalmi jelenség Természetes, hogy más foglalatosságot találjak, ha nem érdekel egy adott tantárgy Az iskolai eredmények és az életben való sikeresség szorosan összefüggenek egymással 74



13. Meggyőződésem, hogy sikeres leszek a jövőben 14. Az iskola elhagyása a fiatalok személyes választása, amelyet a felnőttek tiszteletben kellene tartsanak 15. Fel vagyok készülve arra, hogy komolyan dolgozzam egy jó élet érdekében Legkevésbé a családon belüli erőszakot, a homoszexualitást, az abortuszt és a prostitúciót tartják normális társadalmi jelenségnek. Leginkább normális, elfogadható dolognak az iskolából történő hiányzást illetve a másolást tekintik. A diákok többsége felkészültnek érzi magát arra, hogy komolyan dolgozzon egy jó élet érdekében, másrészt nem érzi magát nyugodtnak ha a jövőjére gondol. Tehát úgy tűnik, hogy a fiatalok elfogadják a felnőtt társadalom által közvetített normákat abban az értelemben, hogy a társadalom többsége által deviánsnak ítélt jelenségekről hasonlóan vélekednek. A hiányzás és a másolás elfogadható eszközöknek minősülnek. A jövőről való gondolkodásukat pedig egyfelől a kompetenciatudat, magabiztosság jellemzi, másfelől a bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya. A deviánsnak minősülő társadalmi jelenségek és bizonyos iskolával és jövőtervezéssel kapcsolatos tevékenységek megítélésében találunk szignifikáns különbségeket nemek szerint. A lányok elfogadóbbak a homoszexualitással szemben, míg a fiúk az abortuszt, a családon belüli erőszakot és a prostitúciót ítélik meg az átlagnál engedékenyebben. A lányokat inkább nyugtalanítja a jövőtervezés illetve inkább látnak összefüggést az iskolai teljesítmények illetve a munkaerőpiaci érvényesülés között. Az utóbbi véleményalkotás valószínűsíthetően elvárásaikat tükrözi. A fiúk egyfelől úgy érzik tisztában vannak a sikeres felnőtt lét feltételeivel másrészt normálisnak tartják, hogy más elfoglaltságot találjanak, amennyiben a tananyag nem köti le a figyelmüket.

Diszkrimináció Tizennégy kijelentés segítségével az iskolán belüli bánásmódról, a felmerülő hátrányos megkülönböztetésről próbáltunk képet alkotni. A kijelentések különböző külső és belső tulajdonságokat tartalmaztak, amelyek alapján előfordulhat bizonyos élethelyzetekben negatív diszkrimináció. Ezek között szerepelt az etnikum, anyagi helyzet, vallás, fizikai megjelenés, falusi származás stb. A kijelentésekkel kapcsolatban a diákok négy válaszlehetőség közül választhattak. A diákok percepciói szerint a iskolában három illetve azok XI‐XII. osztályaiban leginkább elterjedt eseményeket a tanárok általi szülői értesítések képezik, amelyeknek tárgya a diákok fegyelmezetlensége, vagy rossz tanulmányi eredménye. Szintén elterjedtnek számít, hogy egyes diákokat nem fogadnak be azok az osztálytársi csoportok, amelyekbe tartozni szeretnének. Továbbá azokat a diákokat is hátrányos megkülönböztetés éri a megkérdezettek szerint, akik magolósak, vagy akiknek nagyon jók a jegyeik. Legkevésbé a diákok (testi vagy szellemi) fogyatékossága miatti hátrányos megkülönböztetés bizonyult aktuálisnak. Szintén kevésbé elterjedt a diákok kizárása olyan tevékenységekből, amelyekben részt szerettek volna venni, illetve az sem jellemző a diákok szerint az iskolájukra, hogy egyeseket meggátoltak volna abban, hogy valami számukra fontosat megvalósítsanak.

75



Velem is történt ilyesmi Történt ilyen a mi osztályunkban Történt ilyen a mi középiskolánkban Tudom, hogy ilyen történik más középiskolákban

Tudomásod van-e az alábbi esetek létezéséről az udvarhelyi középiskolákban, abban az iskolában, osztályban ahova te jársz? 100%

80%

60%

40%

20%

0% 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Jelmagyarázat: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A tanárok értesítik a szülőket, hogy bizonyos diákok fegyelmezetlenek vagy rosszak a jegyeik Egyes diákokat kizártak olyan tevékenységből, amelyben részt szerettek volna venni Egyes diákokat nem fogadnak be azok az osztálytársak egy csoportja, ahova tartozni szeretnének Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak amiért egy bizonyos negyedben laknak Egyes diákokat meggátoltak abban, hogy valami számukra fontosat megvalósítsanak Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak etnikumuk miatt Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak fizikai külsejük miatt Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak vallásuk miatt Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak valamilyen fizikai vagy szellemi fogyatékosságuk miatt Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak amiért “magolósak” vagy mert nagyon jók a jegyeik Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak amiért “pénzesek” Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak bizonytalan anyagi helyzetük miatt Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak amiért falusiak Egyes diákokat sértegetnek/bántalmaznak zenei ízlésük miatt

Társadalmi távolság A társadalmi távolság mérése a Bogardus skála egy változatával történt. Nyolc kisebbségi csoport képviselőjével kapcsolatban kérdeztük meg a diákoktól, hogy elfogadnák‐e különböző közelségi fokozatokban ezeket. A legközelebbi viszonyt a családtagnak való elfogadás képezte, ezen kívül közeli barát vagy padtárs, közeli szomszéd vagy ismerős illetve osztálytárs jelentették a valamivel távolabbi fokozatokat. A kisebbségi csoportok között etnikai, vallási, szexuális stb. alapúakat egyaránt felsoroltunk.

76



Korábbi kutatási tapasztalataink alapján az udvarhelyi középiskolások körében az elmúlt évtizedben viszonylag erős volt a zsidókkal és a cigányokkal szembeni társadalmi távolság. A három középiskola diákjai legkevésbé a cigányokat, a mormonokat, a HÍV vírussal fertőzötteket illetve a homoszexuálisokat fogadnák el közeli viszonyban. Családtagként leginkább a fogyatékkal élőket tudják elképzelni. Összességében a cigányokkal és a HÍV vírussal fertőzöttekkel a leginkább „távolságtartóak” a diákok. A vallási kisebbségekhez tartozókkal viszonylag elfogadóan viselkednének, a felvázolt hipotetikus helyzetek alapján családtagként kevésbé, más viszonyban inkább elfogadnák ezek képviselőit. Természetesen ezek az arányok egymáshoz viszonyítva bizonyultak magasaknak, az hogy a fogyatékkal élőket fogadnák el leginkább a diákok, csak a többi kisebbségi csoport képviselőihez viszonyítva számít toleráns magatartásnak. Ha az érem másik oldalát tekintjük, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy a diákok fele nem fogadna el testi vagy szellemi fogyatékos személyt közeli szomszédnak vagy ismerősnek, illetve, hogy közel háromötödük nem járna egy osztályba ilyen személlyel. Összességében tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy vannak különbségek az egyes kisebbségi csoportok megítélésében. Vannak olyanok amelyekkel kapcsolatban a diákok rendelkeznek hétköznapi tapasztalatokkal, illetve olyanok amelyekkel szemben tanult, otthonról, az iskolából, a médiából és a kortárscsoportból hozott sztereotípiák alapján mondanak ítéletet. Azonban általában inkább előítéletes mint toleráns magatartás jellemzi őket. Ezeknek az előítéleteknek a kezelése pedig az iskolai nevelés feladatkörébe is tartozik. Egyrészt erre a célra szolgáló extrakurrikuláris tevékenységek, másrészt a rejtett tanterv, harmadrészt a pedagógusok személyes példái stb. révén lenne mód és alkalom az elfogadóbb attitűd kialakítására, befolyásolására. Ennek aktualitását és szükségességét a következő időszak várható etnikai arányai is szükségessé teszik illetve a más szempontból is egyre inkább diverzifikálódó társadalomban is szükség van az együttélés mintáinak újradefiniálására. 8. táblázat Zsidó Cigány Homoszexuális Mormon Jehova tanúja Muzulmán HIV vírussal fertőzött Fogyatékos

családtagnak közeli barátnak / padtársnak 24 32 7 13 10 17 8 13 18 31 16 26 10 13 35 31

közeli szomszédnak / ismerősnek 44 29 31 25 38 37 21 48

osztálytársnak 47 31 32 23 43 35 22 46

77



Összegzés A kutatás eredményei révén képet alkothattunk a székelyudvarhelyi XI‐XII. osztályos diákjainak szocio‐ demográfiai helyzetéről: a háztartások összetételéről, a szülők iskolai végzettségéről, foglalkozásáról, az anyagi helyzetről. Kiderült, ahogyan az várható volt, hogy a fiatalok döntő többsége tervez felsőfokú oktatási intézményben továbbtanulást, de az intézményt csak kevesen nevesítették. Ez részben a kiszélesedett kínálatnak, a több helyre való jelentkezés lehetőségének, másrészt a kérdezés és a jelentkezés időpontja közötti távolságnak tudható be. Úgy tűnik, hogy többségük nem a közeli felsőoktatási intézményekben tervezi folytatni tanulmányait, a kolozsvári Babes‐Bolyai Tudományegyetem a leginkább preferált intézmény, viszonylag jelentős az orvosi tanulmányokat tervezők aránya is. Tizenkét összetevő közül kellett a diákok megjelöljék, hogy melyeket tartják a legfontosabbaknak a siker, az érvényesülés szempontjából. Az első tényező a szerencse / kedvező sors. Második az ambíció és az Istenben való hit, harmadik a szülők támogatása. Tehát külső, belső tényezők és családi összetevők egyaránt hozzásegíthetik a fiatalokat a boldoguláshoz. Találkozás és tájékozódás: A fiatalok a barátaikkal való találkozásra a kocsmát és a diszkót látogatják helyszínekként, míg a világ történéseiről való informálódásra az osztálytársakkal történő beszélgetéseket és a számítógépet, Internetet használják. Családi kapcsolatok: leginkább olyan kapcsolatokkal rendelkeznek a diákok családjai, amelyekre külföldön, munkahelytalálásban illetve betegség kezelése esetén lehet számítani. Ezek a kapcsolatok főként családi barátokból illetve a tágabb családból kerülnek ki, tehát közeli viszonyt jelentenek. Legkevésbé a megyei intézmények illetve a hitelintézetek esetében van kire számítaniuk a diákok családjainak. Kommunikáció: a diákok politikáról és órai tananyagokról nem, szabadidőről, a jövőről és az iskolai történésekről gyakran beszélgetnek. Az említett beszédtémák előfordulása életkori sajátosságokkal magyarázható, az iskolán kívüli idő eseményei mellett a pályaválasztás közeledtével foglalkoztatja a diákokat a karrier kérdése. Otthoni segítség a tanulásban: az édesanya, az iskolai nevelő illetve az édesapa segítségére, magyarázataira számíthatnak leginkább a diákok az órákra, dolgozatra való felkészülésben, illetve kisebb mértékben jellemző a magánórára járás érettségi tárgyakból. Értékpreferenciák: A kérdőívben felsorolt negyven értéket több módszerrel is csoportosítottuk. A leginkább a privát szféra biztonsága foglalkoztatja a diákokat, illetve az individualizáció folyamatához tartozó értékek mellett a fegyelemmel, önuralommal kapcsolatos tulajdonságokat tartják fontosnak. Legkevésbé a vallásosság, valamint az intellektuális függetlenséghez tartozó értékek bizonyultak fontosaknak a diákok számára.

78



Vallásosság: a vallásról, egyházról, tanításokról a diákoknak konzisztens, következetes véleményeik vannak. Legkevésbé egyetlen igaz vallás létezésében hisznek. Úgy tűnik ebben a tekintetben árnyaltabb világképük van, ami a nyitott gondolkodáshoz járulhat hozzá. Mi a normális? Bizonyos társadalmi jelenségek, iskolai történések, jövőre vonatkozó várható események megítélésében megtaláljuk a felnőtt társadalom domináns normáinak elfogadását, azaz a deviánsnak minősülő jelenségek hasonló megítélését. Másfelől az iskolával kapcsolatosan megengedően vélekednek az olyan diákcsínyekről mint a hiányzás és a másolás, bár ezeknek a felnőtt életre vonatkozóan lehetnek következményei, utóhatásai stb. A jövőjükkel kapcsolatban egyidőben jellemzi a fiatalokat a felkészültség és a bizonytalanság. Diszkrimináció és társadalmi távolság: általában nem jellemző a diákok percepciói szerint a három középiskolában a hátrányos megkülönböztetés mint jelenség, az osztályban leginkább a magolásért vagy jó jegyekért, a falusi származásért illetve a zenei ízlésért érte diszkrimináció a fiatalokat, illetve az is előfordult, hogy egyes diákokat nem fogadtak be azok az osztálytársi körök, ahova tartozni szerettek volna. A más kisebbségek tagjaival szembeni elfogadó attitűd differenciáltan és bizonyos kapcsolattípusokban kis mértékben jellemzi a vizsgált diákokat. Általában akár etnikai, akár vallási, akár szexuális, akár más kisebbségi csoportokról legyen szó, ezek tagjaival kapcsolatban a diákok inkább távolságtartóan mint toleránsan viselkednek a felvázolt hipotetikus helyzetekben. Ezeknek a magatartásoknak a formálása az iskola feladat‐ és felelősségkörébe is tartozik, a rendelkezésre álló idő, energia és kompetencia révén illetve az erre vonatkozó pedagógiai koncepció függvényében. A kutatásjelentést gondolatébresztőnek szánom, amely egyrészt az összefüggések vizsgálatához szolgáltat támpontokat, másrészt további, a szocializációban részt vevő intézmények szerepére irányuló, főként kvalitatív kutatásokhoz próbál iránymutatást nyújtani.

79

Székelyudvarhelyi XI XII. osztályos diákok értékpreferenciái Kutatásjelentés

Recommend Documents