Székely Kalendárium a Székely Hírmondó napilap évkönyve a esztendőre. Szerkesztette: Ötvös Boglárka

Székely Kalendárium® – a Székely Hírmondó napilap évkönyve a 2014. esztendőre Szerkesztette: Ötvös Boglárka Szerzők: Bartha Zsófia, Bedő Zoltán, Berszán Réka, Béres Julianna, Botos László, Böjte Ferenc, Buna Botond, C. Némethi Enikő, Csutak Csaba, Czegő Zoltán, Czompó-Székely Csaba, Dimény H. Árpád, Dorozsmai Endre, Gáspár Erika, Jancsó Katalin, Jánosi Csaba, Jánossy Alíz, Józsa Lajos, Kocsis Károly, Koszta Zoltán, Magyari Lajos, Muszka Sándor, Nagy Irén, Nagy Szabolcs, Némethi Katalin, Orosz Anna, Ötvös Réka, Sikó-Barabási Gyopár, Szabó András, Szőcsné Gazda Enikő, Vetési Júlia Korrektúra: Bernád Rozália, Mocsáry Irén Technikai szerkesztő: Kratochwil Zsolt A borítót Dimény H. Árpád tervezte

© Pro Press Egyesület Felelős kiadó: Kocsis Károly, a Pro Press Egyesület elnöke A Pro Press Egyesület megbízásából kiadja a Profiton Kft. Igazgató: Gáspár Csaba Terjesztés: Csiszár Szabolcs (0040-728 048 135) A nyomás és a kötés a székelyudvarhelyi Infopress munkája Megjelent Kézdivásárhelyen, 2013 októberében

Székely Kalendárium – 2014

Tisztelt Olvasó! Amikor kezébe veszi ezt az újabb Székely Kalendáriumot, gondoljon arra, hogy eleink milyen tisztelettel forgatták az őnékik szánt, szeretettel megírt népkönyveket, mikben akár egy egész esztendőre való eligazítást és kiböngészni való olvasmányt találtak. Na, nem a „százesztendős jövendőmondásra” gondolok, mely ápertén fogalmazta meg időjóslásait, valahogyan így: „Nyáron esőt s meleget, télen havat s hideget”. Ez akkorjában lehet, hogy még így volt, manapság már ez sem bizonyos, hiszen öreg bolygónk is kezdett rakoncátlankodni, s akár az évszakok rendjét is felforgathatja. Ahogyan mi, emberek mindent felforgatunk, aminek az igazi rendet követve kellene működnie. Sok-sok butaságot követünk el nagyralátásunkban, elbizakodottságunk okán, s amikor csak lehet, egymás ellen fordulunk. Kultúrák más kultúrák eltaposására indulnának, népek népek ellen fordulnak, s valljuk be töredelmesen: már a magyar atyafiságosság sem működik rendesen. Ilyen volt a lassan elmúló 2013-as esztendő is, s hogy milyen lesz az elkövetkező 2014-es, annak csak a Fennvaló a megmondhatója. De reméljünk, reménykedjünk, mert a mostani zűrzavaros, csődös világunkban, nagy válságaink közepette is akadnak biztató jelek, megszívlelésre alkalmas példák. Pedig tulajdonképpen csak egy dolgot kellene követnünk: betartani a tízparancsolatot. Ez a világ sok bajára-gondjára, atyafiságos viszonyaink megromlására is gyógyír, enyhítő orvosság lenne. Mindenesetre: reménykedjünk! Szívből és őszintén, s ha ráérünk, cselekedeteinkkel is támogassuk meg a reményt. Mert az sem „működik” magától. E könyvecskét pedig forgassák haszonnal és gyönyörűséggel! Tisztelettel, sok jókívánságokkal: Magyari Lajos

Szólok hozzád, s azt kívánom, Édes, kedves jó barátom, Hogy kívülem Háromszéken Senki meg ne „gratuláljon”!

Házi kasszád gyarapodjék, Ha úgy tetszik, nem csak kicsit, Ne forduljon abban elő „Államkölcsön” vagy „deficit”!

Családodnak birodalma Hajtson bimbót, sarjat, rügyet! Házbaráttal soh'se legyen Semmiféle „közös ügyed”!

Ellenségid, ha akadnak, Bukjanak el ők mind sorra, S légy mindenütt oly hatalmas, Mint a Pulszky Ferenc* orra! Barbarossa. 1879. január 1., Nemere

* Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szept. 17. – Bp., 1897. szept. 9.): politikus, régész, művészettörténész, az MTA tagja.

3


A magyar nemzettudat tízparancsolata Magyar! Szeresd a te Istenedet teljes szívedből, minden erődből. Ne felejtsd el, hogy az Isten szavunk jelentése Őslélek, öröktől fogva a világmindenséget teremtő lélek, melynek fogalmát egyedül csak a magyar nyelv tudja ilyen pontosan kifejezni, ragaszkodj hozzá minden körülmények között. Merjél újból minden igyekezeteddel a magyar nemzet szemléletében élni, gondolkodni, alkotni, minden cselekedeted nemzeti érdekünket szolgálja. Tartsd szem előtt, hogy legyen a magyar jövőben minden magyar igaz testvére, és minden más népnek, elsősorban itt, a Kárpátmedencében, felebarátja. Becsüld meg mindazt, ami a miénk, ami magyar, múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal kapcsolatos. Ennek ismerete nemzeti tudatunkhoz hozzátartozik, e nélkül nem lehetsz jó magyar. Boldogulni, alkotni csak közösségben tudsz, elsősorban a családi közösségben, mely minden közösségnek, a nemzetközösségnek is alapja, magva, ezért fontos, hogy a családi közösség szilárd alapokon nyugodjon, mert ha azok felbomlanak, az veszélyezteti egész nemzetközösségünket is. Vigyázd és óvd, mert felelős vagy a családodért.

Tanuljad, hogy minden nemzet támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől, nemzetünk kerül veszélybe. Ennek elkerülése érdekében gyakorold a tiszta erkölcsöt, szeresd a munkát, követve őseink példáját, mely egyúttal magyar testvéreink megbecsülését is jelenti. Ha a közigazgatásban vagy egyéb területen tisztséget vállaltál, akár az államvezetésben, kötelességed a nemzet javára cselekedned, minden idegen vagy önös érdek félretételével. Kötelességed neked és minden magyarnak ősi magyar nyelvünk tisztaságának megőrzése, a felesleges idegen szavak kerülése. Amely nép elveszti nyelvét, az elvész. Becsüld meg ősi magyar rovásírásunkat, mert népünk olyan ősi kulturális öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tudd meg, hogy mai latin nagybetűs írásunknak is egyik alapja a székelymagyar rovásírás. Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar! Nemzettudatod adjon erőt, hogy Isten akaratából a nagyvilág bármely részén, a hazában vagy idegenben, emelt fővel, magyarként élhess.

1.

6.

2.

7.

3.

8.

4.

9.

5.

10.

Forrai Sándor (1913–2007) írástörténész, rovásírás-kutató

4


Mi Atyánk éneke magyarul Nagy hatalom! légyen szódra Lett az egész mindenség, Szálly szívünkbe, Oltárodra Itt imád kereszténység. Mert téged a Nap tűzében S a Holdnak szelíd fényében Buzgó hitünk lát mindenben Mi Atyánk ki vagy Menyben

Tudgyuk, Atyánk! jónkra czéloz Végezésed, amit ránk hoz Jót, keservet mind te osztod Légyen szent akaratod. Atyánk, kérünk mezeinket Harmatoddal éltessed, S’ víg reménnyel kezeinket Szorgalomra vezessed Bocsásd réánk bővségidet Táplály minket gyermekidet Hallyad buzgó kérésünket Add meg mi kenyerünket.

A Szent Nevedet az egekben Dicsőítik Szenteid, Buzgón áldgyák itt e földen Minden Teremtményeid, Minden részén e világnak Jó Atyánk! téged imádnak Ez érzést tőlünk el ne vedd Szenteltessék te Neved

Gyarlókra is Szent jóságod Árastya a’ kegyelmet, Balsorsban Irgalmasságod Teremti az örömet, Mindenható! Szány meg minket És bocsásd meg vétkeinket Miképp mi is megbocsátunk Ha meg bánt embertársunk

Szeretetnek szent forrása, Nints ki kimeríthessen Országlásodnak nints mássa Nints aki meg mérhessen Mindenütt az Ég körében S’ a Föld sötét mélységében Uralkodik szent jóságod Jöjjön el te Országod

Nagy Isten Atyánk s’ reményünk Küld alá Szent Lelkedet Téged óhajt a mi Lelkünk Hallgasd meg hű népedet, Mely bízván Szent Kegyelmedben kér Ne vígy a késértetben Gyarlóságunk hozzád így szól Szabadíts a Gonosztól.

Sűrű Homály bár borittya Jövendő életünket, De reményünk nyilvatartya Hál’adásnak szívünket.

Az 1843-ban feljegyzett (Róth András Lajos feltételezése szerint idegen nyelvből fordított) Miatyánk a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményében található, nagyajtai Cserey Farkas 1772-es kiadású imádságos könyvének előzéklapján olvasható. A könyv egykoron a székelyudvarhelyi Daróczi János jegyzőé volt, majd Daróczi Veronikáé, aki egy – a Szűz Mária pártfogásáért való – ének társaságában leírta az imádságot.

5


Kalendáriumtörténet dióhéjban évre vonatkozott. Az első ránk maradt magyar naptárt szintén Bécsben nyomták az 1572. évre. Az első itthon, Kolozsváron nyomtatott, 1569-re szóló naptárról egy múlt századi írás tanúskodik. Az első Magyarországon, magyar nyelven nyomott, egy évre szóló megmaradt kalendárium az 1573-as évre készült Kolozsváron. A 16. századból összesen kb. hatvan darab magyar kalendáriumot ismerünk.

A maihoz hasonló naptárlapokat nyomtatásban legelőször a Mátyás udvarában is megfordult jeles csillagász, Regiomontanus adott ki 1474-ben, latin és német nyelven Nürnbergben; ez még öröknaptár volt. Az első egy évre szóló 1513-ban jelent meg. Az első nyomtatott magyar nyelvű (örök)naptárt 1545 és 1550 között Krakkóban adta ki Székely István, valószínűleg iskolai használatra. A legrégibb egy évre szóló naptár, amelynek csak az emléke maradt fenn, Bécsben látott napvilágot, az 1558.

(Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet)

Könyörgés Wass Albert Rémségek éjszakáját váltsad föl virradatra. Az emberi világot szebbre és igazabbra.

És legyen egy akol. És egy legyen a pásztor. Növelj pásztorbotot virágzó rózsafából.

Mások bűnéért is őt verte oﬆorod. Sok súlyos nagy keresztet szó nélkül hordozott.

Hogy törvények közt az első a szeretet legyen. Üljön jóindulat a kormányszékeken.

S ha mindeneket szépen elrendeztél ekképpen a népek közt: Uram, nekem is van egy népem.

Legjobb fiait vitte mindég a Golgotára, s jótettének soha, csak bűnének volt ára.

Az igazság előtt hajoljon meg a fegyver, s élhessen szabadon e földön minden ember.

Ha érdemét kegyednek a szenvedéssel méred, úgy egynek sincsen annyi szent jussa, mint e népnek.

Uram, adj békességet a Kárpátok között! Sehol még földet annyi könny s vér nem öntözött.

Sehol még annyi színes nagy álom nem fakadt, s árvábbak prófétáid sehol sem voltanak.

Sehol annyi virág, és sehol annyi bánat. Szeresd jobban, Uram, az én szegény hazámat! Bajorerdő, 1947: Fohász a Hazáért (kivonatosan)

6


A 2014-es év A 2014-es évnek 365 napja van, ez 52 hét. Szerdával kezdődik, és ér véget. Február hónapnak 28 napja van. A TAVASZ március 20-án 18 óra 58 perckor kezdődik, amikor a Nap a Kos jegyébe lép (tavaszi napéjegyenlőség). A nappal és az éjszaka egyforma hosszú. A NYÁR június 21-én 13 óra 52 perckor kezdődik, amikor a Nap a Rák jegyébe lép (nyári napforduló). A nappal a leghoszszabb, az éjszaka a legrövidebb.

AZ ŐSZ szeptember 23-án 5 óra 30 perckor kezdődik, amikor a Nap a Mérleg jegyébe lép (őszi napéjegyenlőség). A nappal és az éjszaka egyforma hosszú. A TÉL december 22-én 1 óra 03 perckor kezdődik, amikor a Nap a Bak jegyébe lép (téli napforduló). A nappal a legrövidebb, az éjszaka a leghosszabb.

A felsorolt időpontok a kelet-európai időszámításhoz igazodnak, a nyári időszámítást figyelembe véve (a nyári időszámítás március 29-től október 25-ig érvényes).

Romániai hivatalos ünnepek Január 1. és 2., szerda és csütörtök – újév Április 20., 21., vasárnap, hétfő – ortodox húsvét Május 1., csütörtök – a munkavállalók nemzetközi szolidaritásának napja Június 8., 9. vasárnap, hétfő – ortodox pünkösd Augusztus 15., péntek – Nagyboldogasszony napja November 30., vasárnap – Szent András napja December 1., hétfő – Románia nemzeti ünnepe December 25., 26., csütörtök, péntek – karácsony

Magyar(országi) ünnepek Január 1., szerda – újév Március 15., szombat – az 1848-as forradalom kitörése, nemzeti ünnep Április 20., 21., vasárnap és hétfő – húsvét Május 1., csütörtök – a munkavállalók nemzetközi szolidaritásának napja (hosszú hétvége) Június 4., kedd – a nemzeti összetartozás napja Június 8., 9., vasárnap és hétfő – pünkösd Augusztus 20., szerda – az államalapítás ünnepe, nemzeti és állami ünnep Október 6., hétfő – az aradi vértanúk emléknapja Október 23., csütörtök – az 1956-os forradalom kitörésének ünnepe (hosszú hétvége) November 1., szombat – mindenszentek December 25., 26., csütörtök, péntek – karácsony (szerda is szabadnap lesz)

7

Fergeteg hava Boldogasszony hava Vízöntő hava Télhó

E hóban a füstben aszaltatom, Jól eszem, iszom és vígan lakom, Semmi véremet most nem bocsátom, Mert nem egészséges, bizonnyal tudom. Királyhegyi Müller János, Csízió (1471)

A hónap eleje hideg, 6-án csapadék, azután borús és szeles. A hó közepétől hidegebb. 23-án havazás, 24-e és 26-a között derült, végül ismét hó és fagy. (Református kalendárium, 1938 – 100 éves időjós)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P

Névnapok Újév, Fruzsina Ábel Benjámin, Genovéva Leóna, Titusz Simon Boldizsár Attila, Ramóna Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernő Veronika Bódog Loránd, Lóránt Gusztáv Antal, Antónia Piroska Márió, Sára Fábián, Sebestyén Ágnes Artúr, Vince Rajmund, Zelma Timót Pál Paula, Vanda Angelika Karola, Károly Adél Martina Gerda, Marcella

Holdnaptár h i ^

_ `

a b

c d e

f g h

8

Január 1. Újév Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó évet jelent. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Azt tartották, ha újév napján az első látogató férfi, az szerencsét hoz. Női dologtiltó nap volt. Január 6. Vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárónapja, kezdődik a farsangi időszak. Háromkirályok napjának is nevezik, és a karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Január 18. Piroska Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy! Január 20. Fábián és Sebestyén A néphit azt tartja, hogy ezen a napon kezdenek a fák ismét nedvet szívni a talajból. Január 21. Ágnes Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince! Január 25. Pál Ezt a napot Pál fordulásaként tartják számon. A kemény időjárás lassan megenyhül, a medve is megfordul a barlangjában.

Illusztráció: Ötvös Kinga

Bort, búzát, barackot, Kurta farkú malacot, Szekerembe kereket, Köcsögömbe feneket, Poharamba vörösbort, Hadd ihassak bőven, Az új esztendőben!

Természetjáró

A hónap népszokása

l Ebben a hónapban mérjük a legalacso-

Pál (jan. 25.) a néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás-nap. Ismeretes a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. Akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Gyimes-völgyében a régiek úgy tartották, hogy Pál-fordulókor „milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akik fejvel befelé vannak, akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé”.

nyabb hőmérsékleti értékeket, székelyföldi „rekorderek”: Bodzaforduló (2005: –37°C), Csíkszereda (1985: –38,4°C), a Gyergyói-medence (1963: –38°C) és Marosvásárhely (1942: –32°C). l Frissítő sétáink alatt „olvasgathatjuk” az erdőben kószáló vadak nyomát (csendes óráinkban otthoni olvasással bővíthetjük ismereteinket ezen a téren). l Derült estéken a téli csillagképeket tanulmányozhatjuk (Orion, Ikrek, Bika, Kis Kutya, Nagy Kutya stb.). l Vegyük észre az ablakunkon képződő jégvirágokat!

9

Január

Trombitagomba A karácsonyi és újévi ételbőség után üdítő az eltett gombák fogyasztása. Ehhez a trombitagomba az egyik legfinomabb alapanyag, mégis kerülik – bizonyára a sötétbarnától a rozsdás és tejeskávéra emlékeztető árnyalataitól idegenkednek. Fodros szélű, tölcsér-formájú pereme visszahajló, trombitára emlékeztető, magassága 10–12 cm. Külső felülete Savanyúság hamvasszürke, bársonyos. Tisztításakor ketté kell hasíHúsa rugalmasan töré- tani a gombatestet, sós vízben keny. Ősszel, csokor- leforrázzuk, leszűrjük, kaporral, ill. ban nőve, még az első csomborral megalapozott üvegekbe fagyok után is megtalálni rakjuk, majd feltöltjük forró ecetes-sós lombhullató erdők talaján lével. Apróra vágott, kifacsart hagye könnyen szárítható, illatos mával összekeverve szerbpaprikába töltve is eltehető hagombát. sonló módon.

Mire vadászhatunk? Gímszarvas (tehén, ünő, borjú), dámszarvas (borjú, tehén, ünő), őz (suta, gida), vaddisznó (kan, süldő, malac, koca), mezei nyúl, nyári lúd, vetési lúd, nagylilik, tőkés réce, szárcsa, rigók, róka, aranysakál, pézsmapocok, nyestkutya, nyest, házi görény, borz, dolmányos varjú, szarka, szajkó, hiúz, farkas.  1834: Megjelent Kőrösi Csoma Sándor

író, színész, újságíró († Kolozsvár, 1930. márc. 25.)  20. † 1939: Budai József (Miskolc) pomológus, geológus, muzeológus (x Bodos, 1851)  21. † 1849: Mikes Kelemen (Nagyszeben) reformpolitikus, a székely lovasság főparancsnoka, az 1848/49-es szabadságharc hőse (x Zabola, 1820.)  25. x 1909: Ignácz Rózsa (Kovászna) előadóművész, író, műfordító, színész († Budapest, 1979. szept. 24.)  25. † 1879: Benedek Áron (Nagyborosnyó) református lelkész, szerkesztő, műfordító, hadi tudósító (x Kisbacon, 1792. jan. 14.)

tibeti szótára és nyelvtana  † 1884. Vajna Terézia (Szotyor) földbirtokos, az 1848/49-es szabadságharc hőse (x Zágon, 1805.)  2. † 1904: Tuzson János (Sepsiszentgyörgy) honvédőrnagy, a nyergestetői csata hőse (x Bélafalva, 1825. aug. 5.)  9. x 1929: Czompók Mihály (Sepsiszentgyörgy) rendező, színész († ? 1988. ápr. 26.)  16. † 1659: Nagy Szabó Ferenc (Marosvásárhely) emlékiratíró, szabómester, utazó (x Marosvásárhely, 1581. szeptember 13.)  20. x 1859: Sebesi Samu (Rugonfalva)

10

Január

Képeslap 1911-ből

Tusnádfürdő síksága felé. Szemben van a Csomáddal a fenyvesekkel benőtt Felső-Sólyomkő, melynek hozzáférhetetlen sziklaodúiban sólymok tanyáznak, honnan Erdély fejedelmei több alkalommal küldtek ajándékba sólymot a szultánnak. A csinos villák, fürdőházak, vendéglők három sorban emelkednek egymás fölött. Az ásványvizek között a Főkút vize kiváló alkalikus, sós savanyúvíz; a fürdő-források sós-, vasas savanyúvizet adnak.”

„A regényes tusnádi szorosban, hegyek által védett helyen fekszik Erdély egyik gyöngye: Tusnádfürdő. A hegyek oldalait nagyobb részben fenyőerdők borítják, melyeknek zöldjéből merészen felszökkenő, szeszélyes alakú kőszálak fehérlenek ki. A Csomád nyugati lejtőjén három nagyobb terasz van; ezeken buzognak föl az ásványvíz-források, s itt helyezkedett el maga a fürdőtelep is 656 méternyi magasban. Fölötte a Csomád emeli erdős, sziklás fejét, alatta az Olt vágtat alá szilaj rohanással a sziklalépcsőkön Háromszék megye

(Hankó Vilmos: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, 1885–1901)

Január 23-án ünnepeljük Batthyány-Strattman Lászlót (1870–1931), a „szegények orvosát”. Nemesi kastélyában, Körmenden az akkori kor elvei szerinti legmodernebb klinikát működtette, a szegényeket ingyen kezelte (ő maga sebészként és szemészként tevékenykedett), mindemellett teljes értékű apja 12 gyermekének, szerető férj, és van ideje imádkozni. A legnagyobb dolog mégis az önuralma: csak lassan-lassan sikerült megtanulnia, hogyan bánjon csapongó indulataival, nehéz természetével. Ha neki sikerült, számunkra sem lehetetlen. (Ötvös Réka)

11

Hidegleléstől nagyon félek mostan, Favágás, ganéjhordás eszemben vagyon, Egy jó bő ködmönt magamnak szerzek, Vért eresztek, hidegtől magamat megőrzöm.

Jégbontó hava Böjtelő hava Halak hava Télutó hava 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P

Névnapok Ignác Aida, Karolina Balázs Csenge, Ráhel Ágota, Ingrid Dóra, Dorottya Rómeó, Tódor Aranka Abigél, Alex Elvira Bertold, Marietta Lídia, Lívia Ella, Linda Bálint, Valentin Georgina, Kolos Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna Aladár, Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina Ákos, Bátor Elemér

A hó első felében többször nagy hidegek, 11-én enyhül. Azután szélviharok, havazás, 20-án enyhe, szép nap, de 21-én, 27-én és 28-án csapadék. Holdnaptár i ^ _ `

a b

c d

e f g h i

12

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony A medve ezen a napon kijön a barlangjából. Ha napos az idő, meglátja az árnyékát, viszszabújik a fekhelyére, még hosszú lesz a tél. Február 3. Balázs Ezen a napon védekezni lehet a torokfájás ellen – ezt balázsolásnak nevezik. Ha esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Február 6. Dorottya Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja! Eszerint, ha Dorottya napján hideg van, Julianna napjára megenyhül az idő. A farsangi mulatozás egyik fontos napja. Február 12. Zsuzsanna Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, közeledik a tavasz. Február 22. Üszögös Szent Péter Ilyenkor nem tanácsos lisztbe nyúlni, mert üszögös lesz a búza. Tyúkot ültetni sem jó, mert a tojás megfeketedik, és nem kel ki a csibe. Február 24. Mátyás Ha jeget talál, akkor töri, ha nem talál, csinál.


Sok Zsuzsanna napakat vigan elérhesd Napjaidat számlálni ne légyen terhes. Agyon Isten nektek sok Zsuzsanna napot, Eső ellen egy nagy bükkfa kalapot, Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot!

Természetjáró


l

A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. A lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra. Az andrásfalvi székelyeknél az a lány, akinek a legény már hosszabb ideje udvarolt, bokrétát és keszkenőt adott a „húshagyati” bálban. Tánc közben elkérte, vagy ellopta a legény kalapját, és rávarrta a bokrétát, a keszkenőt pedig a legény mellére tűzte. A legény megölelte és megcsókolta a lányt, és táncba vitte. Ezt a nyilvános színvallást hamarosan követte a lánykérés.

A nálunk telelő madarak mindennapjaiba nyerhetünk betekintést (főként, ha házunk táján még a tél elején madáretetőt is készítettünk számukra), például a cinkefélék, tengelicék, harkályok, de gyakran láthatunk karvalyokat vagy héjaféléket is. l Hófoltos területeken előbukkan már a hóvirág, a pirosló hunyor, a fák közül porzó virágait „bontogatja” az éger, a mogyoró és a fűzfa (cicabarka). l Első hazatérő madaraink a seregélyek és a mezei pacsirta. l Fedezzük fel a „bagolyfákat”, ahol az erdei fülesbaglyok telelnek!

13

Február

Téli fülőke A novemberi fagyok után februárig megtalálható, immunerősítő. Fűzfaágakon, akácfákon, kivágott lombhullató fatönkökön csoportosan jelenik meg. A fiatalon domború, később ellaposodó, hullámosan szétterülő 2–10 cm-es, élénksárga, közepe felé barnásvörösesre besötéteFülőkesaláta

dő, fénylő, ragacsos kalap alatt a lemezek fehéres halványsárgák, sűrűn állóak, tönkhöz nőttek, fél lemezek is láthatóak köztük. Tönkje egyenletes vastagságú, csövesedő, gyakran görbe. Felül bársonyosan sárgásbarna, a tönk tövében fekete. Szaga kellemes, kissé halra emlékeztető.

A gomba felhasználásakor szem előtt kell tartani, hogy állaga nyálkás, ezért a kalap és a tönk felső része leginkább levesbe ajánlott, de majonézzel, főtt krumplival, kemény tojással keverve is finom.

Mire vadászhatunk? Fácán, nyári lúd, vetési lúd, nagylilik, tőkés réce, szárcsa, rigók, szajkó, aranysakál, róka, pézsmapocok, nyestkutya, nyest, házi görény, borz, dolmányos varjú, szarka, hiúz, farkas. Február 15-ig: gímszarvas (tehén, ünő, borjú), dámszarvas (borjú, tehén, ünő), őz (suta, gida), vaddisznó (kan, süldő, malac, koca).  1. x 1939: Tankó Gyula (Gyimesfelső-

 17. x 1884: Tusnády Alfréd (Barót) vívóedző († Győr, 1969. febr. 23.)  24. x 1944: Antal Imre (Gyimesfelsőlok) festőművész, grafikus.  26. † 1984: Kovács Sándor (Sepsiszentgyörgy) botanikus, muzeológus (x Sepsiszentkirály, 1928. febr. 20.)  28. x 1929: Gál Elemér (Csíkzsögöd) író, újságíró, tanár, pedagógiai szakíró, Egerben írta meg legjelentősebb művét, a Héthavas című őstörténeti hitregényt, amely 2006-ban jelent meg először († Eger, 2007. máj. 31.)  Február vége x 1824: Albert Balázs (Kézdivásárhely) honvéd főhadnagy, 1867 után hunyt el.

lok) néprajzi és helytörténeti író.  3. x 1829: Orbán Balázs (Lengyelfalva) báró, író, néprajzi gyűjtő, utazó, 1887-től az MTA lev. tagja († Budapest, 1890. ápr. 19.)  5. † 1994: Nagy Borbála (Kolozsvár) regény- és színműíró, műfordító (Csíkszereda, 1904. aug. 2.)  11. x 1884: Kovács Athanáz Dénes (Székelybethlenfalva) ferences szerzetes, kat. plébános († Barbeton, 1952. nov. 29.)  16. x 1914: Ábrahám Árpád (Sepsibükszád) róm. kat. plébános, a Szoboszlay Aladár-féle összeesküvés tagja, az 1956-os forradalom vértanúja (1958-ban kivégezték, vélhetően Temesváron)

14

Február

Képeslap 1928-ból

Borszék öt percnél tovább ne időzzünk a vízben, gyorsan frottíroznak, zuhany alá állítanak, és aztán szaladunk, oly könnyűnek érezvén magunkat, mintha madárszárnyaink nőttek volna. Az Ó-Sáros, Lázár-fürdő, Új-Sáros, Lobogó, ezen kívül a hideg, meleg és gyengébb vas- és szénsav-tartalommal a Főkút, Boldizsár-, Kossuth-kút stb. mind a legjobb hatással vannak. (...) Lépten-nyomon gyógy hőforrások buzognak balzsamos illatú fenyőerdővel körítve, melyekben órákig is elbarangolhat az ember.”

„Erdélynek e pompás fürdőhelyén időzünk, melyet tavaly annyira megszerettünk, hogy ezúttal is visszavágytunk. Milyen hatalmasak itt a források! Megacélozzák a lankadó idegeket, új erőt nyer a test, és jobb emésztést a gyomor. Eleintén szinte borzongva lépünk a folyton gyöngyöző, bugyborékoló, kristálytiszta, 9-10 fokú forrásvíz medencéjébe, de naponta mind jobban megkívánjuk azt, s még az idő szeszélyes volta sem bír elvonni a megszokott gyönyörűségtől. Ott vannak az ápolók, hölgyeknél székely asszonyok, kik gondoskodnak, hogy

(Erdélyi Gyopár, 1892/7)

Február 10-én van Magyar Boldog Pál (1180–1241) ünnepe. Nemesi család sarjaként Bolognában tanult, itt találkozott Szent Domonkossal. Olyan nagy hatással voltak rá Domonkos beszédei, hogy szerzetes lett. Szent Domonkos általa kívánta elterjeszteni Magyarországon rendjét, és ez sikerült is neki. Pált a szó mesterének hívták, és munkája nyomán sorra jöttek létre a domonkos monostorok. Jelentős szerepe volt a boszniai eretnekek és a keleti határnál élő kunok megtérítésében. A kunok sokszor elkergették. Pál, ha az ajtón kidobták, az ablakon jött vissza, így végül ő lett a „kunok apostola”.

15

Kikelet hava Böjtmás hava Kos hava Tavaszelő 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H

Én szőlőt metszek, gyümölcsfát tisztítom, Földet az ekével igen forgatom, E hóban semmi vérem nem bocsátom, Gőzfürdő igen használ, tudom. Kezdetben szeles, reggel és este gyakrabban csapadék. 5-étől derült, reggeli fagyokkal, 15-e és 21-e közt igen hideg és többször havazás, 27-ig derült, azután eső.

Névnapok Holdnaptár Albin ^ Lujza Kornélia _ Kázmér, Húshagyókedd Adorján, Hamvazószerda Inez, Leonóra ` Tamás Zoltán a Fanni, Franciska Ildikó Szilárd b Gergely Ajtony, Krisztián c Matild Nemzeti ünnep Henrietta d Gertrúd, Patrik Ede, Sándor e Bánk, József Klaudia f Benedek Beáta, Izolda g Emőke Gábor, Karina Irén, Írisz h Emánuel Hajnalka i Gedeon, Johanna Auguszta ^ Zalán Árpád

16

Március 4. Húshagyókedd A böjt kezdetét jelző nap. Március 5. Hamvazószerda Március 12. Gergely Megrázza még a szakállát Gergely, vagyis előfordul, hogy ezen a napon havazik. Március 15. Nemzeti ünnep Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója. Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek – zsákban hozzák a meleget! József napján érkeznek a fecskék („fecskét látok, szeplőt hányok!”). Ekkor kezdenek el énekelni a madarak – Szent József kiosztja nekik a sípokat. Sok helyen ezen a napon ültetik a fokhagymát, pityókát, kaprot. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak. A tavaszi napéjegyenlőség ideje. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony A gyümölcsfák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. Azt a fát, amelyet ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna belőle.


Sándor napja ma vagyon, Átbillegtem a fagyon. Ha jegy garast annátok, Tudom mennem bánnátok. Ha mehhaltok jaó jártok, Rám marad a vagyontok. Szívemből kívánom!

Természetjáró


l Első virágos növényeink a kakasmandikó, a berki szellőrózsa, a mocsári gólyahír, az erdélyi májvirág, a kék ibolya, a kankalin, de ilyenkor szedhetjük tele a zsákjainkat friss medvehagymával és csalánhajtásokkal is. Közöttük üdezöld színű levelibékákra bukkanhatunk. l Hazatér a vörösbegy, barázdabillegető, a házi rozsdafarkú és a fehér gólya, mely Székelyföldön igen-igen jól érzi magát. l Segítsünk a vadászoknak a vadállatok sózóinak felújításában! l Feltűnnek az égbolton az első gomolyfelhők (cumulusok). l Megindulnak a hangyák.

A Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509–604), iskolák alapítóját, a gregorián-éneklés névadóját az iskolák patrónusává tette. E naphoz Európa-szerte felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. Célja nemcsak az adománygyűjtés volt, hanem az iskolába való verbuválás is: „Megleszen immáron Gergely pápa napja, / készülj, gyermek, mindjárt viszlek iskolába, / eleget heverél itthon a kuszkóban, / sokat kandikáltál a kásás fazékba”.

17

Március

Júdásfüle A júdásfüle gombát még azok is felismerhetik, akik járatlanok a természetben. Termőteste kezdetben csésze alakú, de hamar fül alakúra változik, mérete 2,5–5 cm. Felszíne molyhos, bársonyos, színe sötétbarna vagy feketésbarna, felülete ráncos, széle szabályos. Húsa vékony, belül porcszerű, alul és felül kocsonyás. Egész évben, élő és holt lombos fák ágain, tuskóján, de főként bodzafákon terem, immunerősítő.

Vöröshagymás júdásfülsaláta A csíkokra vágott gombát enyhén sós vízben megfőzzük, kihűtjük, összeaprítjuk, és karikára vágott vöröshagymával összekeverjük, majd ecettel, sóval, cukorral, törött borssal készített lével, néhány csepp olívaolajjal megöntözzük. Húsételekhez salátaként fogyasztjuk.

Mire vadászhatunk?

Aranysakál, nyestkutya, nyest, házi görény, borz, dolmányos varjú, szarka, hiúz, farkas, róka. Március 15-től: medve. Egyes francia szakemberek – pl. Pascal Durantel – az elvadult házimacskát és kóbor kutyát a vadászandó fajok között említik, mivel ezek is tetemes károkat okoznak az apróvad-állományban, különösen az utódok ritkításában.  2. x 1854: Hankó Vilmos (Parajd) kémikus, bölcseleti doktor, az MTA levelezőtagja († Budapest, 1923. nov. 21.).  3. † 1769: Bod Péter (Magyarigen) egyházi és irodalomtörténeti író (x Felsőcsernáton, 1712. febr. 22.)  4. x 1844: Bálint Gábor (Szentkatolna) nyelvész, orientalista, egyetemi tanár (†Temesvár, 1913. máj. 26.)  8. x 1629: Kájoni János (Kiskaján) építész, zenész, orgonaépítő, humanista, ferences szerzetes, a Kájoni-kódex alkotója († Gyergyószárhegy, 1687. ápr. 25.)  8. x 1819: Berde Áron (Szentivánlaborfalva) jogász, közgazdász, egyetemi tanár († Kolozsvár, 1892. jún. 25.)

 8. x 1909: Rajk László (Székelyudvarhely) munkásmozgalmi harcos, országgyűlési képviselő, politikus († Budapest, 1949. okt. 15.)  1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat, a bágyi Török János kollégiumi tanárt, a firtosmartonosi Gálfi Mihály ügyvédet és a nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a Makk-féle összeesküvés tagjait.  14. x 1847: Bándi Vazul (Csíkszentlélek) gimnáziumi tanár és igazgató, iskolatörténet-író, történész († Csíksomlyó, 1909. márc. 24.)  24. x 1944: Tófalvi Zoltán (Korond) újságíró, riporter.

18

Március Képeslap 1903-ból

Bálványosfürdő dálatos módon meggyógyult. Így nyerte a forrás a Fidelis nevet. (…) Talán az egész világon sehol sem fakad ilyen aránylag kis területen oly számos, oly különböző s oly hatásos gyógyforrás, mint Bálványosfürdőn. Van itt savanyú, sós, vasas, glaubersós, égvényes, sós-vasas, timsós, szabad-kénsavas stb. víz. Részben ivókutakba van foglalva, vagy fürdőmedencékbe gyűl, vagy melegen fürdőkádakba ömlik. A fürdőnek van igen intenzív hatású lápföldje is.”

„Erdélynek talán legérdekesebb vidéke Bálványosfürdő tája, Háromszék vármegye kézdi járásában. Torja község határában, az Apor bárócsalád ősi uradalmának tartozéka.(…) A torjai Büdöshegy, mint páratlan természeti ritkaság, már rég világhírű. De a tövében fakadó csodaforrásokat, életvizeket inkább csak a közeli vidék ismerte és használta. Néhai Apor Gábor báró neje, Pálffy Fidelis grófnő makacs gyomorbaja ellen hiába keresett gyógyulást a világhírű külföldi fürdőkben. Végre megpróbálta a bálványosi sósforrást, és rövid idő alatt cso-

Erdélyi Gyopár, 1911/10

Március 20-án ünnepeljük Boldog Csák Móricot (1280–1336). A Csák nemzetség utolsó tagja, házasságot kötött Amadé nádor lányával, Katalinnal, de három év után mindketten kolostorba vonultak. Nem a felesége volt elviselhetetlenül házsártos. Igazi elhivatottság vezette, mikor kolostorba lépett. Ezt bizonyítja, hogy nem gondolta meg magát nehéz helyzetekben sem. Apósa ugyanis bezáratta egy toronyba, hogy jobb belátásra bírja. Ő kitartott, és végül visszatérhetett a domonkosok közé. Milyen értelmetlennek tűnhetett számára a toronyban töltött időszak, mégis érdemes volt vállalni…

19

Szelek hava Szent György hava Bika hava Tavaszhó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz

Névnapok Hugó Áron Buda, Richárd Izidor Vince Bíborka, Vilmos Herman Dénes Erhard Zsolt Leó, Szaniszló Gyula Ida, Virágvasárnap Tibor Anasztázia, Tas Csongor Nagycsütörtök Nagypéntek Nagyszombat Húsvét Húsvét Csilla, Noémi Béla György Márk Ervin Zita Valéria Péter Katalin, Kitti

Egy diófa alatt én elnyugszom, Ebéd után egyet jól aluszom, A Mediant mostan én vágatom, Egészségemre vagyon nagy gondom.

E hónap szép idővel kezdődik. 9-e, 12-e változó, majd esőre fordul. A hó végén hideg szelek jönnek. Holdnaptár _ `

a b

c d e

f g h i ^ _ `

20

Április 13. Virágvasárnap Április 20. Húsvétvasárnap Április 21. Húsvéthétfő A legnépszerűbb húsvéti népszokások, a locsolás és a hímes tojások ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal. Április 24. Szent György Ekkor hajtják ki az állatokat a legelőre. A kukorica, bab, uborka vetésének ideje. A bukovinai magyarok úgy vélik, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes. Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon: „sok égzengés lenne”. Április 25. Márk Jellegzetes szokása a búzaszentelés. A bukovinai székelyek a megszentelt búza főzetét lábfájás ellen tartották foganatosnak. Néhol a mák, máshol az indás növények vetésére tartották alkalmas időpontnak. „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben ha hallgat a fülemüle, változékony lesz a tavasz”.


Húsvét másodnapján mi jutott eszembe, Üveg rózsavizet vettem a kezembe. Elindultam vele piros tojást szedni. Adjatok hát lányok, ha nem sajnáljátok, Nagyon megbánjátok, licskes-lucskos lesz Az ünneplő ruhátok.

Természetjáró


l

A húsvéti határjárást gonoszűző zajcsapás, puskalövések, dobpergés, sípszó kísérte. Indulás előtt tisztségviselőket választottak, és pálcaütéssel büntették a rendetlenkedőket, későn érkezőket. Az útjukba eső mezei forrásokat kitakarították, megújították a határjelzéseket, és a tavasz zsenge hajtásaival borítva érkeztek vissza. Néhol a résztvevők utána ismét összegyűltek a húsvéti „megszégyenítő didergésre”: megesett lánynak bölcsőt, tolvajnak börtönt, hanyag papnak keresztelnivalót, részeges kántornak pálinkát ajánlottak.

Újabb növényfajok bontogatják szirmaikat: a tavaszi hérics, a kockás liliom (fokozottan védett), a salátaboglárka (Szent György-saláta), és tovább szedhető a medvehagyma is. l Megszólalnak a békák, a búbos banka, a poszáta és a fülemüle. l A nálunk fészkelő vándormadarak nagy része ekkor tér vissza: a kakukk, a füstifecske, a molnárfecske, a sárga billegető – tollaséknál javában zajlik a fészekrakás és a kotlás. l Mezőzáh környékén ekkor virágzik az Európában egyedinek tartott sztyeppei bazsarózsa.

21

Április

Gyapjas tintagomba Fogyasztása előtt és után 24 óráig tilos szeszes italt fogyasztani, mert rosszullétet okoz! Tojás alakú kalapja 5–15 cm átmérőjű, fiatalon ovális, széle idővel behasadozik, felpöndörödik; alapszíne fehér, közepe okkerbarnás; felülete sűrűn gyapjas. Húsa eleinte fehéres, majd rózsaszínes, az idősödő példányok feketésen elfolyósodnak. Tönkje 10–20 cm Tintagomba hosszú, 1–1,5 cm vaspanírozva tag; lehet kissé gumós 10 dkg gombaszárat, 4 gerezd fokis, csöves, fehéres, hagymát, 1 nagy fej vöröshagymát feltövénél gallérral. kockázunk, 4 evőkanál olajban megÁprilistól novem- dinszteljük, hozzáadunk 25 dkg lehártyázott velőt, sózzuk, borsozzuk, és berig füves hemegsütjük. A gombakalapokba belyen, erdei úton nő. letöltjük a velős keveréket, és panírozzuk.

Mire vadászhatunk? Pézsmapocok (április 15-ig); április 20-tól: fajdkakas, medve (a törvények előírásának megfelelően). Róka továbbra is lőhető, mivel túlszaporodása miatt az apróvadak megfogyatkoztak, főleg a mezei nyúl és a földön fészkelő madarak érintettek (fogoly, fürj), de megöli az őzgidát is.  3. x 1909: Ferenczy Júlia (Nyárádszent-

 24. x 1909: László Béla (Székely-

benedek) festőművész, grafikus († Kolozsvár, 1999. júl. 26.)  4. x 1784: Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös) nyelvész, orientalista, utazó, az MTA levelezőtagja († Dardzsiling, India, 1842. ápr. 11.)  4. x 1884: Vida Árpád (Marosvásárhely) festőművész, grafikus († Budakeszi, 1915. febr. 21.)  10. x 1739: Baróti Szabó Dávid (Barót) költő, műfordító († Virt, 1819. nov. 2.)  10. x 1959: Erdei György Zoltán (Erdőszentgyörgy) festőművész, keramikus, szobrász († Mosonmagyaróvár, 1990. nov. 2.)

udvarhely) író, költő, műfordító, szerkesztő, újságíró († Bp., 1980. szept. 28.)  27. x 1909: Kálnoki Kiss Tibor (Székelyderzs) katonatiszt, újságíró, vegyészmérnök († Rocky River, 1982. június)  28. † 1744: Kelemen Didák (Miskolc) hittérítő, író, a magyar minoritarend főnöke és generális komisszáriusa, a nyírbátori kolostor alapítója (x Kézdialmás, 1683)  160 éve, 1854. április 29-én végezték ki a sepsiszentgyörgyi Őrkő alatt Bartalis Ferenc bibarcfalvi (1813) földbirtokost és Várady József (kéméndi) egykori honvéd főhadnagyot a Makk-féle összeesküvésben játszott szerepéért.

22

Április

Képeslap 1910-ből

Szováta A tó a hegy keleti végénél1851-ben csak annyi hideg réteggel birt, mennyin a test felyül óvakodva lebeghetett, úgy hogy a forróságtól kezeinket sem tudtuk lebocsátani; igen sós vala, s alján pamutlágy iszap. E fürdő előnyei közé tartozik, hogy főfájást nem idéz elő, s bogarak e tavakban nem élnek. A vidékiek régóta használák. Nyaranként uraságok is látogaták, kik a faluban vettek szállást maguknak. 1844ben kezdének némely vidéki birtokosok a sóhegy alá fürdőlakokat építeni.”

„Parajdtól északra havas nyúlik el. Vásárhelyről menve e havassal szemben, a Kisküküllő partjáról a legfestőibb svájczi képet adja. Itt vagyon hazánk legnagyobb sóspuriája. (…) A sóhegyet amphitheatral alakban kerítik a szomszédos havasok. A rajtok fakadó apró források, s az esővizek a sódomb mellé húzódnak, azok képezik a tót. Régen itt sóbányászat folyt, bányák nyomain alakultak ide a legelső sóstavak, melyek helyüket most annyit cserélgetik. (...) 1851-ben hat tava volt. (…) Már tavaly e tavak nagyobb része nem létezett.

Kőváry László: Erdély földje ritkaságai (1853)

Április 14-én született Romzsa Tódor (1911–1947), kárpátaljai görög katolikus vértanú püspök. Többek között Rómában tanult, 1936-tól felszentelt pap, majd az ungvári papi szeminárium lelki vezetője, pápai káplán, segédpüspök. A szovjet hadsereg bevonulásakor már fontos egyházi vezető. Az egyházüldözések idején állhatatosan kitart, és a Rómával való egység megtagadását elutasítja, bátorítja papjait, híveit. Titokban bérgyilkosok végzik ki. 2001-ben avatták boldoggá, azóta több ikon is készült róla. Szigorú, égető tekintetét kellene magunkon éreznünk, amikor nem járunk egyenes utakon.

23

Most vígan a zöld fűben járkálok, A hűvös erdőben vadászok, Fürdöm, a májnak vért eresztek, Meleg ruhákat én reám veszek.

Ígéret hava Pünkösd hava Ikrek hava Tavaszutó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz

Május első három hete meleg, napos, 22-én mennydörgés és zivatar. 24-től kezdve borús, esős, lehűléssel.

Névnapok Holdnaptár Fülöp, Jakab Zsigmond a Irma, Tímea Flórián, Mónika b Adrián, Györgyi Frida, Ivett Gizella c Mihály Gergely d Ármin, Pálma Ferenc Pongrác e Imola, Szervác Bonifác f Szonja, Zsófia Botond, Mózes g Paszkál Alexandra, Erik h Ivó, Milán Bernát, Felícia i Konstantin Júlia, Rita ^ Dezső Eliza, Eszter Orbán _ Evelin, Fülöp Hella ` Csanád, Emil Urunk mennybemenetele a Janka, Zsanett Angéla, Petronella

24

Május 1. Ősi tavaszünnep, e nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél. Sok helyen a megelőző estét a legények az erdőben töltik, hajnalban feldíszített májusfát (jakabfát vagy hajnalfát) állítanak kedvesük kapujába. Május 4. Flórián A ház tűzvész elleni védőszentje, a tűzoltók, kéményseprők, kovácsok patrónusa. A Mura-vidéken ezen a napon nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Május 12., 13., 14. Pongrác, Szervác, Bonifác Ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz. A földművelő munkában többnyire megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot. Május 25. Orbán A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbánnapon körmenetben keresték fel.

Máma van, máma van Piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz A második napja. András, bokrétás jól megfogd lovadnak a zabláját, Hogy ne tapossa a pünkösdi rózsát.

Természetjáró


l

A májusfaállítás ma is élő hagyomány. A lombos, szépnövésű ágat a legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Néhol ki is faragták a fát vagy a legény rávéste a nevét, másutt szerenád is kísérte a májusfaállítást.


A legszebb, legvirágosabb tavaszi hónap, ekkor virágzik a boldogasszony papucsa, az agárkosbor, nárciszok (csillagos vagy keskenylevelű), az európai zergeboglár, a gyepes, szibériai és törpe nőszirom, a gyöngyvirág, a vadrózsa, kertekben a tulipán. l Ekkor rajzanak a májusi cserebogarak (főként a reggeli és esti órákban), és kirepülnek a méhek. l Ekkor tér haza hozzánk az európai gyurgyalag és a sárgarigó is. l Tavakban, mocsarakban harsog a kecskebékák brekegő éneke. A békakoncert az éjszakai órákban sem szünetel.

25

Május

Pisztricgomba Félkör-, vese- vagy nyelv alakú termőteste taplószerűen „ül” a fán, nyéllel ízesül hozzá. Olykor igen nagy termetű, rendszerint többedmagával 5–30 cm átmérőt is elérhet. Csak a fiatal példányok íze élvezhető, ezek alapszíne fehéres krémszín, körívesen elhelyezkedő, barna, rásimuló pikkelyekkel. Húsa sajtszerű, és lisztszagú. A kalap vasPisztricgombás tagsága 4 cm körüli, szerelmeslevél pereme elvéko- 25 deka zsiradékot 35 dkg liszttel, 4 nyodik. A ka- kanál vízzel, 2 kanál ecettel összegyúlap alatti ré- runk, két órán át állni hagyjuk. A meghászen tág pó- mozott gombát felaprítjuk, sózzuk, borrusok vannak. sozzuk, megpároljuk, majd ledaráljuk. A tönk 3–10 cm Ezzel töltjük meg a kinyújtott, 6 cm-es kockákra vágott tésztát, amelyet hosszú.

Mire vadászhatunk?

háromszögre hajtva megsütünk.

Róka, fajdkakas (május 10-ig), medve (május 14-ig). Május 15-től: őzbak, aranysakál (már amennyire utunkba kerül egy-egy példány, mivel jó ideje ritkaságszámba megy, bár az Erdélyi Nimród 2013. áprilisi számából arról értesültünk, hogy Udvarhelyszéken újra megjelent).

 3. x 1799: Nagyajtai Kovács István (Nagyajta) történetíró, műfordító, főtörvényszéki tanácsos, az MTA levelezőtagja († Kolozsvár, 1872. jan. 14.)  11. x 1929: Péter Mihály Heinrich (Sóvárad) orvos, mikrobiológus. 1998 óta az MTA külső tagja.  13. † 1964: Tompa László (Székelyudvarhely) költő, műfordító (x Betfalva, 1883. dec. 14.)  16. x 1849: Tivai Nagy Imre (Csíksomlyó) gazdasági szakember, közíró, szerkesztő († Csíkszereda, 1931. jún. 27.)  17. x 1959: Kusztos Sz. Endre (Marosvásárhely) biológus († Cleveland, 1992. ápr. 7.)

 19. x 1894: Elekes György (Kézdivásárhely) költő, újságíró († Sepsiszentgyörgy, 1969. nov. 20.)  23. x 1879: Vákár Péter Arthur (Gyergyószentmiklós) diplomata, lapkiadó, közíró, magyar királyi kormánytanácsos († Gyergyószentmiklós, 1958. febr. 11.)  160 éve, 1854. május 27-én, a Makkféle összeesküvésben játszott szerepéért Marosvásárhelyen bitófán kivégezték a bibarcfalvi Bertalan László (x 1830) közlegényt és falubelijét, Benedek Dániel (x 1828) földművest.  30. x 1884: Nagy Vilmos (Parajd) vezérezredes, honvédelmi miniszter 194243-ban († Piliscsaba, 1976. jún. 21.)

26

Május

Képeslap 1942-ből

Homoródfürdő Különösen vérszegény gyermekeknek és nőknek hasznos.”

„Oláhfalutól délnyugat felé, a Kis-Homoródnak egy oldalvölgyében van az egyszerű, de igen kies fekvésű homoródi fürdő. A sziklás talajból bővizű szénsavas források törnek elő. A csinos villák, a célszerűen berendezett fürdőépületek s jó vendéglő évről-évre mind több üdülő és nyaraló vendéget vonzanak e kedves helyre. Szerencsés fekvésénél, fenyőillattal teljes, balzsamos levegőjénél és kitűnő vasas savanyúvizeinél fogva hazánk egyik jelesebb fürdője lehetne, ha a tulajdonos község elegendő tőkét fektethetne belé.

(Benedek Elek: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, 1885–1901)

„A homoródi fürdőnek fenyves levegője, kitűnő összetételű szánsavas vasas fürdő- és ásványvize bámulatos hatásúnak bizonyult az általános testi gyengeség esetében, vérszegénységben, vesebajokban; élénkíti és előmozdítja az emésztést s a lélekzés szerveinek működését, erősítőleg hat az emberi test egész idegrendszerére.” (Hankó Vilmos: Székelyföld, 1896)

Májusi születésű Salkaházi Sára (1899–1944). „Belevaló” nő lehetett: tanított, majd kalapkészítő, könyvkötő, író, publicista volt. Életének akkori időszakát így jellemezte: „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel”. Aztán kapcsolatba került a szociális testvérek társaságával, és belépett a rendbe. Itt találta meg a helyét. Éppen misszióba készült, mikor keresztülhúzták számításait a politikai események. De továbbra is helytállt, társaival több száz zsidó életét mentették meg. Kivégezték. 2006-ban avatták boldoggá. Néha nem árt „belevalónak” lenni.

27

No most földi vetésemet aratom, Melyet őszszel és tavaszszal vetettem, Salátát eczettel jó most megennem, de igen gonosz sokat aludnom.

Napisten hava Szent Iván hava Rák hava Nyárelőhó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H

Június elején tovább tart a barátságtalan idő, 8-tól melegebb, 21-től szeles eső. 24-én bő harmat. Azután igen nagy meleg.

Névnapok Holdnaptár Tünde b Anita, Kármen Klotild c Bulcsú Fatime Cintia, Norbert d Róbert Pünkösd e Pünkösd Margit f Barnabás Villő g Anett, Antal Vazul h Szentháromság Jusztin i Alida, Laura Arnold, Levente Gyárfás, Úrnapja ^ Rafael Alajos, Leila _ Paulina Zoltán ` Iván Vilmos János, Pál a László, Jézus Szent Szíve Irén, Levente b Péter, Pál Pál

28

Június 8. Pünkösd A pásztorok bort és kalácsot szoktak kapni a gazdáktól a kihajtott állatok számának megfelelő mértékben. Gyimesvölgyben úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható. „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz.” Ilyenkor szokás a zöldágazás, hess-pávázás, valamint a rövid ideig uralkodó pünkösdi királyválasztás. A csíksomlyói Szűz Mária-búcsú napja. Június 10. Margit Ezen a napon vetik a retket, hogy jó zsenge maradjon. A néphit szerint tyúkültetésre legalkalmasabb nap. Úgy vélték eleink, hogy nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. Június 24. Virágos Szent János / Szent Iván Az esztendő során ekkor a legrövidebb az éjszaka. Egyes helyeken a fiatalok tüzet gyújtanak, körülülik, énekelnek, és egyenként átugorják a tüzet. Ennek a szokásnak a tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja.


Virágos Szent János, Éjszakád világos. Míg előtted leszek, Tiszteletet teszek, Csak addig világos, Légy aztán homályos!

Természetjáró


l Virágzik a turbánliliom, a bodza, a cic-

A Szent Iván előestéjén szokásos tűzugrás alapja a tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit. A tűzugrás rituáléjának egészség-, szerelem- és termékenységvarázsló célzata volt, másrészt az ekkor gyújtott tűznek különös erőt tulajdonítottak, ami köd, jégeső és dögvész ellen hatott. A Szent Ivánnapi tüzet sok helyen a májusfa maradékából, gazból, szemétből és rőzséből rakták. Fontos volt, hogy a tűznek valót négyszög alakban rendezzék el, valószínűleg a Föld Nap körüli útjának modelljére.

kafark, a hársfa és a kakukkfű. l Erdei sétánkon ínyencség lehet az erdei szamóca. l Rajzanak a kérészek és a szitakötők, megjelennek az első lepkék (nappali és éjszakai pávaszem, gyászlepke, közönséges boglárka, erdei szemeslepke, tűzlepke, nyárfalepke stb.). Készítsünk lepkegyűjteményt! l A madárvilágban nagy a „zenebona” a rozsdafarkúak, a rigók, cinkék, pintyek, verebek, kakukkok, pacsirták, a búbos banka stb. jóvoltából. Megfigyelhetjük a gólyafiak fejlődését is.

29

Június

Szemcsésnyelű fenyőtinóru Már kevés csapadékot követően is gyűjthető, szedése napján ajánlott felhasználni, mert kukacosodik. Kalapja 2–10 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, domború, majd ellaposodik; sárga, okker, barnássárga, nyálkás, ragadós, szárazon fénylő, kalapbőre eltávolítandó. Csak az idősebb példányok megvastagodott, csöves termőrétegét távolítjuk el. Tönkje 4–10 cm hosszú, 1–1,5 cm vastag, többnyire hengeres, világossárga, fiatalon fehéres-sárgás, idővel megbarnuló szemcsék láthatóak rajta.

Savanyúság

A kalapbőrtől lehámozott gombát szárával együtt sós vízben megfőzzük. Az üveg aljára egy szál tárkonyt, felkarikázott nyers murkot, szemes borsot, borókabogyót teszünk, ráhelyezzük a gombát, egész murokkal leszorítjuk, borecetes-sós vízzel feltöltjük az üveget.

Mire vadászhatunk? Őzbak, aranysakál, róka, dolmányos varjú, szarka (nálunk ez utóbbit nem szokás lelőni, csak ha túlszaporodása a kisebb énekesmadarak létét veszélyezteti). Jó tudni, hogy az érvényben lévő rendszabályok értelmében agárral, sólyommal, íjjal tilos Romániában vadászni!  2. † 1954: Dávid István (Budapest)

pel az írott forrásokban (ez még vitatott, de olyan is akad, aki a XII. századra teszi!), amelynek 1316-ban említik a ferences klastromát, 1323-ban szó esik az önkormányzatáról, 1332-ben Forum Siculorum, 1370-ben Zekel Wasarhel néven fordul elő. Városként (civitate Vasahely) 1409-ben bukkan fel először (más források szerint már 1405-ben vásártartási jogot kap Zsigmond királytól), megelőzve Kézdivásárhelyt (1427), Székelykeresztúrt (1459), Sepsiszentgyörgyöt (1461), Székelyudvarhelyt (1485), Nyárádszeredát (1493), Felvincet (1538), Csíkszeredát (1558), Berecket (1589) és Illyefalvát (1595).

nótaszerző, zeneíró (x Kézdivásárhely, 1884. dec. 23.)  13. x 1929: Sütő Béla (Vargyas) népi bútorfestő.  25. x 1884: Fülöp Áron (Felsőcsernáton) népdalkutató, fizikus, rektor, a filozófiai tudományok doktora († Felsőcsernáton, 1920. nov. 2.)  555 éve, egy 1459. június 29-én keltezett oklevélben (Székely Oklevéltár I., 178-180) említik először Székelykeresztúrt oppidumként (mezőváros) – a székelyföldi városok közül harmadikként. A legkorábban, talán már 1303-ban Marosvásárhely (Apudsiculum?) szere-

30

Június

Képeslap 1909-ből

Málnásfürdő kiömlő széndioxidot csöveken vezetik a beteg szeméhez és füléhez. Különben nagy mennyiségű széndioxid gáz ömlik ki a fürdő környékén minden gödörből, sőt néhol az Olt fenekéből föltörve, még a folyó vizét is sustorgásba hozza. A fürdő fölött emelkedő dombon fúrásokat eszközöltek, s a fúrt mélyedésből kiömlő széndioxidot egy szénsavsűrítőgyár igyekszik értékesíteni.”

„Oltszemen felül átmenve az Olt hídján Málnás községbe érünk. A községtől egy negyedórányira van a kies fekvésű málnási fürdő, melynek vizei közül a széndioxidban és kénhidrogénben gazdag Herkules-forrás említendő meg először. Ettől pár száz lépésnyire, a jól gondozott sétatér alsó végén van a vasas fürdő és annak épületében egy láp-fürdő is, melyhez az anyagot a fürdő területén található igen jó vasas lápföld szolgáltatja. Itt is van gőzlő barlang, sőt szem- és fülgőzlő is, a melyekben az üregből

(Jancsó Benedek: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, 1885–1901)

Június 8-án ünnepeljük Prágai Szent Ágnest (1205–1282), III. Béla unokáját. Ágnest kegyetlen apja minden királyhoz hozzá akarta adni, akivel csak előnyösnek tűnt a frigy, de a lány valahogy mindig megmenekült az érdekházasságoktól. Végül teljesülhetett Szent Ágnes vágya: apáca lett. Kolostorokat létesített. Jó barátság fűzte Szent Klárához, akinek rendjéhez végül csatlakozott. Kórházakat, lepratelepeket hozott létre, melyekben az ápolást többek közt volt keresztes lovagok végezték. Egész városrész épült köré, ahol szegényeket gondoztak. Mennyi embert meg tud mozgatni valaki, aki igent mond Istennek!

31

Ma aratok és szénámat takargatom, A mi nedves benne, föléfordíttatom, Ím a Kanikulák ránk igen erőlködnek, Magamra azért jobb gondot viselek.

Áldás hava Szent Jakab hava Oroszlán hava Nyárhó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs

Névnapok Annamária, Tihamér Ottó Kornél, Soma Ulrik Emese, Sarolta Csaba Apollónia Ellák Lukrécia Amália Lili, Nóra Dalma, Izabella Jenő Örs, Stella Henrik, Roland Valter Elek, Endre Frigyes Emília Illés Dániel, Daniella Magdolna Lenke Kincső, Kinga Jakab, Kristóf Anikó, Anna Liliána, Olga Szabolcs Flóra, Márta Judit, Xénia Oszkár

A hónap lehűléssel köszönt be, 8–13. közt nappal nagy meleg, az éjek azonban hűvösek. 14-től a hónap végéig szárazság. Holdnaptár c d e

f g h i ^ _ `

a b

c d

32

Július 2. Sarlós Boldogasszony A régi időkben ekkor volt a virágszentelés, az anyaság ünneplésének napja. Az ekkor szedett gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, és tilos volt a kenyérsütés. Július 13. Illés E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri, vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat. Július 22. Mária Magdolna Nem tartották sütésre, mosásra alkalmas napnak. Néhol úgy hitték, esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit. Július 25. Jakab Az e napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát. Július 26. Szent Anna Szép idő esetén e napon szedték az ún. annababot.


Köszöntjük e tisztes háznak a gazdáját, Jó szándékkal léptük át a kapufáját. Gazduram kertjében kinyílott egy rózsa, Az élet virága szépen virít róla; Vőlegény cimboránk szemet vetett rája, Azt a szép virágot keblére kívánja.

Természetjáró


l

A Kovásznához tartozó Vajnafalván elő románság egyik legjelentősebb hagyományőrző ünnepsége a Szent Illés napi leányválasztás és juhászlakodalom, amelyet minden évben július 20-a körül, a Szent Illés napjához közel eső vasárnap rendeznek meg. Ilyenkor a vajnafalvi házasulandó legények a Tündérvölgybe gyűlnek össze lányt választani. Hagyományos menyegzői szokásokat játszanak, mulatoznak, táncolnak. A legények olyan erőpróbákon is részt vesznek, mint a majdnem 100 kg-os kő emelése.

Vízpartokon sárgállik a gróf Teleki Sámuelről elnevezett Teleki-virág és az erdei nebáncsvirág, valamint a sárga gyűszűvirág. l A muskátlik és tölcséres virágok gyakori vendége a kacsafarkú szender (sokan kolibrinek nézik). l Gyűjthető az ezerjófű, az orbáncfű, a somkóró, valamint a málna gyümölcse. l Erdei, mezei túráinkon érhet a szerencse, hogy kárpáti vagy tarajos gőtét, kárpáti kék meztelen csigát vagy foltos szalamandrát lássunk. l A nyári zivatarok idején számlálhatjuk a villámlásokat, hallgathatjuk az „égi zenét”.

33

Július

Barna nyálkásgomba Fő ismertetőjele az 5–9 cm hosszú, 1–3 cm vastag, piszkosszürke, később barnára váltó tönkjének alsó harmadában levő élénksárga rész. A fiatal gombáknál a kalap szélét a tönkkel nyálkás burok köti össze, amely a növekedéssel elszakad, és a tönkön gallérzónaként látható. 5–10 cm átmérőjű kalapja fiatalon domború, később ellaposodik, színe szürkés csokoládébarna, szürkéslilás feketedő foltokkal tarkítva. Lemezei mélyen Nyálkásgomba lefutók, ritkán állók, tartármártással vastagok, gyakran 50 dkg gomba kalapbőrét levillásan elágazók, húzzuk a szárral együtt , apróra fehérek, majd vágjuk, sós vízben megfőzzük, szürkések, végül kihűtjük, majd hagyományoszürkésfeketék. san elkészített tartármártással összekeverjük.

Mire vadászhatunk? Dolmányos varjú, szarka, róka, aranysakál, őzbak. Lassan készülődhetünk a nyárutói vadászidényre, mely egyre nagyobb szabadsággal kecsegtet. Egy jó kutyára feltétlen szükség van. Híres vadászkutya-fajaink a magyar vizsla és az erdélyi kopó: jól állják a vadat, keresőkutyaként is beválnak. A történelmi időkben magyar agárral, kuvasszal vadásztak.  5. † 1734: Rajcsányi György (Marosvá-

 20. † 1514: Dózsa György (Temesvár), az 1514-es parasztfelkelés vezére (x Dálnok, 15. sz. második fele)  20. x 1959: Botár László (Csíkszentkirály) festő, grafikus, formatervező  26. † 1999: Ferenczy Júlia (Kolozsvár) festőművész, illusztrátor, F. Ferenczy Júlia néven is jegyezte műveit (x Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3.)  27. x 1899: Karácsony János (Gyergyószentmiklós) festőművész, tanár († Gyergyószentmiklós, 1974. máj. 31.)  31. † 1849: Daczó Zsigmond (Fehéregyháza) honvéd őrnagy, a szabadságharc hősi halottja (x Sepsiszentgyörgy, 1816. dec. 13.)

sárhely) filozófus, jezsuita szerzetes (x Nemeskosztolány, 1669. szept. 8.)  12. x 1904: László Dezső (Sepsiszentgyörgy) társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő († Kolozsvár, 1973. nov. 15.)  13. x 1799: Nagy Elek (Szotyor) honvéd alezredes (Sepsiszentgyörgy, 1872. jún. 14.)  13. x 1884: Zeőke Antal (Csíkszereda) jogász, országgyűlési képviselő († 1983)  15. x 1954: Somosdi Veress Károly (Somosd) költő († Marosvásárhely, 1993)  19 x 1929: Olariu György (Marosvásárhely) festőművész († Marosvásárhely, 1984. márc. 5.)

34

Július

Képeslap 1904-ből

Pokolsár-fürdő fenekéből és falaiból kiözönlő sok széndioxid. Néha ez állandó gázkiömlés nagyobb mértékű s ilyenkor a vizet ki-kicsapja a medencéből. Legnagyobbszerű volt a Pokolsárnak 1837-iki kitörése. E kitörést hatalmas földrengés előzte meg. Másnap a Pokolsár gázával betöltötte a levegőt és vizével elöntötte az egész piacot. E kitörés előtt a víz kristálytiszta volt, azóta pedig szennyes hamuszínű és fölszínén olajszerű, kátránytartalmú folyadék úszik.”

„A szomszédos Pávát elhagyva, Háromszék egyik legnevezetesebb fürdőhelyére, a 4497 lakosú Kovásznára érünk, melynek legfőbb nevezetessége a Pokolsár fürdő. Ahogy belépünk a fürdőbe, olyanforma moraj üti meg fülünket, mintha forró víz zubogna valami óriás üstben. És íme, egy deszkafallal kettéosztott vízmedence van előttünk, melyben szürkés színű víz kavarog, sustorog és örvénylik, mintha a pokol tüze égne alatta. Ez a sustorgó víz azonban nem forró, hanem hideg. Nem a tűz hozza forrásba, hanem a medence

(Jancsó Benedek: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, 1885–1901)

Manapság olyan távol áll tőlünk, hogy remeteségbe vonuljunk, mégis úgy gondolom, van mondanivalója számunkra Zoborhegyi Szent Benedeknek. A szentet július 17-én ünnepeljük. A 10. század utolsó harmadában élt. Eleinte a zobori bencés apátság tagja volt, de később Szent Zoerard-Andrást követve, ő is remete lett. Sokat böjtölt és imádkozott, majd rablók ölték meg. Mi nem vagyunk ilyen veszélyeknek kitéve, mégsem vesszük a fáradságot, hogy megálljunk a hétköznapok sodrában, „elvonuljunk” a hétköznapi teendőinktől, és csendben Istenre figyeljünk.

35

Újkenyér hava Kisasszony hava Szűz hava Nyárutó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V

Névnapok Boglárka Lehel Hermina Dominika, Domonkos Krisztina Berta, Bettina Ibolya László Emőd Lőrinc Tiborc, Zsuzsanna Klára Ipoly Marcell Mária Ábrahám Jácint Ilona Huba Nemzeti ünnep Hajna, Sámuel Menyhért, Mirjam Bence Bertalan Lajos, Patrícia Izsó Gáspár Ágoston Beatrix, Erna Rózsa Bella, Erika

Most szűrök, és a szép gerezdet kinyomom, S a sajtóval mindjárt kisajtolom, Tejet iszom, és savanyú étket eszem, Még sok évet élek, ha akarja Isten. Meleg, csak 11-től hűl le valamelyest, és néhányszor esik. 17-től nyomasztó hőség. Az utolsó napokban zivatarok. Holdnaptár

e f g h i ^ _

` a b

c

d e

36

Augusztus 1. Vasas Szent Péter Balszerencsés nap, ezért nem ajánlatos ezen a napon házasságot kötni. Egyes vidékeken viszont patkányűző napként ismert. Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja A legrégebbi Mária-ünnepünk. Régen e naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. Derült idejével a bőséges gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert sokáig elállnak. Augusztus 20. Szent István királyunkat, a magyar államalapítást és az új búzából sütött kenyeret ünnepeljük ezen a napon. A szép idő jó gyümölcstermést jelez. „Ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt.” Ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák. Augusztus 24. Bertalan A néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Időjárásából jósoltak a várható őszi időjárásra.


Gazd’uramnak tisztelettel jelencsük az aratást ma délbe befejeztük. Adja isten kövér legyen minden búzaszem, Fehér lisztből omlós kalács, puha kenyér sülhessen.

Természetjáró


l Nagy melegben felbukkanhat előttünk

A Szent István-napi búcsújárás a Perkőn, a csíksomlyói búcsú mellett, a legnagyobb népi vallásos ünnepe a háromszéki, kászoni és alcsíki katolikusságnak. A búcsúsok Kiskászon felől közelítették meg a magaslatot, hangosan imádkozva és énekelve vonultak. Megízlelték a kiskászoni oldalban levő forrás vizét, melynek kivételes erőt tulajdonítottak. A betegek, mielőtt eltávoztak volna a búcsújáró helyről, viseletükből, hajszálukból egy-egy kis darabkát elrejtettek a fű között abban a reményben, hogy betegségüket is otthagyták.

az országúti délibáb. l Gyűjthető a fekete és vörös, valamint a tőzegáfonya, a szeder és a mogyoró. l Csoportokba verődve készülnek a gólyák az útra kelésre, de szedelőzködik a sárgarigó, a tövisszúró gébics, a fülemüle is. l Az alacsony vízszintnek hála, érdekes kövületeket találhatunk a folyóvizek ágyában, martjában. l Augusztus 9–11. között legszebb a csillaghullás („Lőrinc tüzes könnyei”), de derült éjszakákon máskor is érdemes a csillagok izgő-mozgó ezreit figyelni.

37

Augusztus

Erdei szömörcsög A gomba kocsonyás tojását használjuk, mert a kifejlett példányok dögszagúak. Megjelenése csoportos, és a tojásokkal egy időben az ebből már kifejlett kalapos gombák is láthatóak. A tojásokat áttetszően fehéres burok fedi, amely alatt kocsonyás rész érzékelhető, tövénél gyökérszerű micéliumszálakkal, kettévágva látszik a sötétzöld gombasüveg-kezdemény. A süveg Különleges habszivacsszerű, savanyúság üreges, a tönkA tojásokat és az egészben ről könnyen hagyott szivacsos tönköket sós vízleválasztható, ben 15 percig főzzük, leszűrjük, lazán és savanykás üvegbe tesszük, üvegenként 1-2 cikk r e t e k s z a g a fokhagyma, babérlevél, fenyőmag, meg íze miatt díszítés- szemes bors illik hozzá. Borecetes, sós forró vízzel re alkalmas. leforrázzuk.

Mire vadászhatunk? Őzbak, róka, aranysakál, vaddisznó (kan, süldő, malac, koca), borz, dolmányos varjú, szarka. Augusztus 15-től: balkáni gerle, örvös galamb, fürj (igaz, ez a „pitypalatty” szavú, kedves madár élve igen hasznos, mely megérdemli a védelmet).  1. x 1884: Mály Gerő (Székelyudvarhely) örmény származású színművész, komikus († New York, 1952. júl. eleje)  7. x 1959: Lőrincz Csaba (Sepsiszentgyörgy) politikus, helyettes államtitkár, az erdélyi Limes-kör tagja, a státusztörvény egyik kidolgozója, publicista († Bp., 2008. márc. 14.)  8. x 1964: Keresztes Ildikó (Marosvásárhely) kétszeres EMeRTon-díjas és Artisjus-díjas magyar énekesnő, előadóművész, színművésznő  13. x 1884: Mattis-Teutsch János (Brassó) hatolykai származású festőművész, grafikus, szobrász († Brassó, 1960. márc. 17.)

 15. x 1874: Seprődi János (Kibéd) ze-

netörténész, folklorista († Kolozsvár, 1923. márc. 6.)  16. x 1804: Móricz Dénes (Sepsikőröspatak) honvéd őrnagy 1848–49-ben († 1859)  17 † 1929: Benedek Elek (Kisbacon) publicista, regényíró, népmesegyűjtő, szerkesztő (x Kisbacon, 1859. szept. 27.)  23. x 1909: Czeglédy Ete (Kovászna) újságíró, szerkesztő († Bp., 1951. ápr. 5.)  23. † 1984: Berkó György (Sepsiszentgyörgy) színész (x Nagyszeben, 1920)  31. † 1964: Gyulai Ferenc (Bp.) fényképész, szakíró (x Sepsiszentgyörgy, 1905. ápr. 2.)

38

Augusztus

Képeslap 1912-ből

Előpatak Székely, Geréb, Thuri, Antos, Gidófalvy s többen mások is lassanként követték. Már ebben az első korszakban számos bel- és külföldi vendégnek volt összejöveteli helye. (…) Nemcsak a hazai, hanem a külföldi arisztokrácia nevezetes és tekintélyes tagjai is látogatták e gyógyító helyet, így: Milos Obrenovics szerb fejedelem (ki egy csinos görög-keleti templomot is építtetett itten), Ghika herczeg, Sturdza, Stirbey, Canlacusennu, Florescu s mások.”

„Előpatak az erdélyi részek legrégibb fürdőhelye. Régi székely krónikák szerint már honalapító Árpád korában ismerték csodás gyógyító erejét. Századokon át fennmaradt hírneve, de csak a múlt század elején kezdett tudományos körökben is figyelmet ébreszteni. Addig a fürdőlátogatók csak deszkasátrakban kaptak lakást, s az itt legelő nyájak pásztorainak síphangja mellett időztek, míg 1770-ben Nemes János gróf, Háromszék főkirálybírája építtette az első házat, kinek példáját Előpatak ősbirtokosai: Mikó gróf, Béldi,

(Száva Gerő: Erdélyi Gyopár, 1892/8-9)

Augusztus 19-én üljük toulouse-i Szent Lajos ünnepét (1274–1297). II. Anjou Károly második fia. A szénhordók védőszentje. Bonyolult életútjának fontos epizódja: raboskodása Aragónia királyánál. Hét évet töltött ott túszként, ekkor érlelődött meg benne, hogy pap szeretne lenni és ferences szerzetes. Annyira erős volt ez a vágya, hogy 1295-ben, mikor kiszabadult és megörökölte a trónt, lemondott a királyi címről testvére javára. Mi egy kis népszerűségről is nehezen mondunk le, ha olyan helyzetbe kerülünk, nemhogy egy jó állásról…

39

Földanya hava Szent Mihály hava Mérleg hava Őszelőhó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K

Névnapok Egon, Egyed Dorina, Rebeka Hilda Rozália Lőrinc, Viktor Zakariás Regina Adrienn, Mária Ádám Hunor, Nikolett Teodóra Mária Kornél Roxána, Szeréna Enikő, Melitta Edit Zsófia Diána Vilhelmina Friderika Máté, Mirella Móric Tekla Gellért, Mercédesz Eufrozina, Kende Jusztina, Pál Adalbert Vencel Mihály Jeromos

Gerezdekkel megrakom a dézsákat, Ezentúl jó kedvvel iszom a csípős mustot, Főtt disznóhúsból jóízűt ehetem, A nyomatlan szőlőt se igen kímélem. Kezdetben kellemes kisebb esők 14–16. között esős, majd három napig ismét szép. 21-én esik. Majd végig derűs. Holdnaptár f

g h i ^ _ ` a

b c

d e

f

40

Szeptember 1. Egyed E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből csapadékos őszt jósoltak, ellenkező esetben szárazat. Szeptember 8. Kisasszony napja Ilyenkor kezdték a dióverést. Fecskehajtó Kisasszonynak is nevezik, mert ettől kezdve kelnek útra a költöző madarak. Szeptember 21. Máté Ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Szeptember 29. Mihály A gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, a legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. „Aki Szent Mihálynap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.” Szeptember 29-e után már nem nő a fű, ha éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.


Menyecskék ferednek, ficzkándozó menyhalak. Az idő is csupasz-csigaképpen halad... Csillag hull, homálylik, elkullog a horgász. Gomolygó füzesben csak szúnyograj portyáz...

Természetjáró


l A hónap elején indulnak útnak a fecs-

A kisfarsang Szent Mihály napjával (szeptember 29.) indul. A mulatozást remekül kiegészítette, hogy szeptember végére forrt ki az újbor. A legények Mihály napján küldtek jegykendőt a leányoknak. A leánykérés a kisfarsang elejére esett, így az őszi esküvőt Katalinnapig megtartották, mielőtt életbe lépett a házasságkötési tilalom. A kisfarsang a telet megelőző munkák és azok lezárulásának ideje, advent előtt öt nappal, Katalin napján (november 25.) ér véget. Kisfarsang után nagyfarsangig tilos volt lakodalmazni vagy bált tartani.

kék, távozik a békászó sas, a gyurgyalagok. Esténként figyelhetjük a vadkacsák, vadlibák „húzását”. l Lila foltokban jelentkezik az őszi kikerics és a bánsági sáfrány, gyűjthető a kökény gyümölcse. l A derült ősz eleji napok igen alkalmasak magashegyi túrákra, amikor a tiszta levegőnek köszönhetően páratlan kilátásban lehet részünk. l Megjelennek a levegőben lebegő ökörnyál-fonalak. l A magas hegységekben lezárják a veszélyes túravonalakat.

41

Szeptember

Kenyérgomba A kenyérgomba nyersen is fogyasztható, aromás, fűszeres ízű, szárítmánynak kitűnő. A kalap színe rozsdás-narancsos barna, közepe kissé bemélyedő, a fiatal példányok kalapszéle begöngyölt, átmérője 5–12 cm. Lemezei a kalapnál világosabbak, enyhén lefutók. Tönkje oszlopszerűen tömör, a kalappal megegyező színű, magassága 6–12 cm, vastagsága 1,5–3 cm. Húsa pattanva törik, világos okkersárga, vágásra, nyomásra Tejfölösgyorsan megbarnuvajas kenyérló, fehér tejgomba nedvet ereszt, A kalapokkal felfelé tepsibe rakjuk, nyersen friss megsózzuk, felkockázott pirítós dióra emlé- kenyeret, a gomba tönkjének vagdakeztető az álla- lékát, egy maroknyi vajat, egy-egy kávéskanál tejfölt, apróra vágott ga. petrezselyemzöldet teszünk rá, és megsütjük.

Mire vadászhatunk? Gímszarvas (esendő bika, tehén, ünő és borjú), dámszarvas (esendő bika, tehén, ünő és borjú), zerge (esendő bak), őz (suta, gida), nyári lúd, vetési lúd, nagylilik, tőkés réce, szárcsa, rigófélék, pézsmapocok, szajkó, medve. Szeptember 10-től: golyóra érett gímszarvas-bika, 15-től mezei pacsirta, császármadár (mogyorótyúk), fogoly, nyestkutya, nyest, házi görény, hiúz, farkas.  6. † 1904: Czetz János (Buenos Aires)

 23 x 1679: Baczoni Incze Máté (Nagybacon) ref. lelkész, a bölcsészet és a keleti nyelvek tanára († Kolozsvár, 1742. szept. 19.)  26 x 1699: Hermányi Dienes József (Olasztelek) református lelkész, író († Nagyenyed, 1763. ápr. 12.)  28. † 1884: Nagy Dániel (Kézdivásárhely) honvéd őrnagy (1848/49), Kézdivásárhely polgármestere (1867/68) (x Kézdivásárhely, 1808)  29. x 1704: Ajtai Abod Mihály (Szárazajta), a nagyenyedi kollégium jeles tanára († Nagyenyed, 1776. nov. 16.)  30. x 1884: Bartalis Sándor (Magyarhermány) politikus, publicista, szerkesztő († Kolozsvár, 1952. aug. 7.)

honvédtábornok, az erdélyi hadsereg ideiglenes főparancsnoka (x Gidófalva, 1822. jún. 8.)  7. † 1984: Medgyaszai Amália (Hollywood) színész (x Kézdivásárhely, 1891. máj. 28.)  9. † 1944: Keresztes Károly (Gyergyószentmiklós) zeneszerző, lapszerkesztő (x Lécfalva, 1891. jún. 20.)  21. x 1759: Biró Márton (Szentkatolna) bölcsész, minorita áldozópap, gimnáziumi igazgató († Miskolc, 1823. okt.16.)  12 x 1919: Imreh István (Sepsiszentkirály) történetíró, szociológus († Kolozsvár, 2003. jan. 31.)

42

Szeptember Képeslap 1903-ból

Korond dőforrások; mindkettő vasas savanyúvíz. Egyik forrás a medencébe foglalt tükörfürdőt táplálja, a másik a meleg fürdőket (8 szoba, 14 káddal). (…) Az ivóvíz hatása tüdő- és lélegzési bajokban a csodával határos. Az ivóvizet még vérszegények, gyomorbajosok, csontbetegségben sínylődő gyermekek is nagy sikerrel használják. A fürdők használata után pedig leginkább a csúzos és köszvényes betegségek, izzadmányok, görvélykór, bőrbántalmak gyógyulnak.”

„A korondi fürdőnek maga a természet olyan kedvező helyet jelölt ki, amelynél alkalmasabbat, szebbet keresve sem lehetett volna találni. A fürdőt körülvevő magas hegyek minden kellemetlen levegőáramlást visszatartanak. A levegő enyhe, portól mentes, kellemes meleg. A szél Korondon ismeretlen. Ivóforrása a telep délnyugati részén, a Lopágy alján, árnyékos fáktól körülvett helyen buzog fel; ezt ott helyben fejt meleg kecsketejjel isszák a mellbetegek. Az ivóforrástól harminc lépésnyire vannak a für-

(Hankó Vilmos: Székelyföld, 1896)

Szent Gellértre emlékezünk szeptember 24-én. Bár nem volt magyar származású, élete egybefonódott történelmünkkel. Velencei patríciuscsaládból származott, szeretett volna Szentföldre eljutni, de ottmarasztalták Magyarországon. Szent Imre nevelője, majd remete, később Csanádi püspök és vértanú. Életéről többek között a róla szóló nagy- és kislegenda alapján alkothatunk elképzelést. Hátrahagyott jó néhány írást is, ami fejtörést okozhat a filológusoknak. Kicsit olyannak látszik, mint a villanykörte, ami ott sugárzik, amelyik foglalatba éppen becsavarják.

43

Örömmel szántom a földet, és bevetem, Esztendőre hogy bő aratásom legyen. E hó ismét előrehozza a hideget, Azért szobám fűtni sok fát is készitek.

Magvető hava Mindszent hava Skorpió hava Őszhó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P

Névnapok Malvin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó, Renáta Amália Koppány Dénes Gedeon Brigitta Miksa Ede, Kálmán Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Nándor Vendel Orsolya Előd Nemzeti ünnep Salamon Bianka, Blanka Dömötör Szabina Simon, Szimonetta Nárcisz Alfonz Farkas

A jó idő tovább tart. 8-án borúsra fordul. Több nap ködös. 17-én dér jelentkezik, 18-án fagy. Azután délutánonként szép meleg, különben borongós. Holdnaptár g h i ^ _ `

a b

c d

e f g h

44

Október 4. Ferenc Néhol a vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. ferenchetet tartották. Október 15. Teréz Sokfelé szüretkezdő, máshol asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek. Október 20. Vendel A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. E napon nem fogták be a jószágot, és vásárra sem hajtották. Október 21. Orsolya Ha szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad. Egyes helyeken e napon takarították be a káposztát. Október 26. Dömötör Juhászújévnek is nevezték, mert – az időjárástól függően – sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították, vagy megszüntették a szolgálataikat. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják. Október 28. Simon-Júdás „Eljön a Simon, Júdás, dideregve fázik a gulyás.” A néphit a tél kezdetének tartja.


Szedjük a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom, Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt…megcsókolom.

Természetjáró


l Csendes és kellemes kikapcsolódást nyújt ilyenkor a színes falevelek és a gesztenye gyűjtése. l A homoródszentpáli és Maros megyei tavak vidékén élménydús madárszemlében lehet részünk: kócsagok, szürke gémek, foglyok, danka sirályok, bíbicek, sárszalonkák, szárcsák, tőkés récék színesítik a tájat. l Gyönyörködhetünk a galagonya- és a csipkebogyóbokrok „izzón pirosló ruhájában”, gyűjthető a havasi meggy (kokojza), dió. l Ekkor zajlik a szüret Székelyföld bortermő vidékein.

A múlt században is dívott Erdélyben a kukoricafosztás, néhol hívás nélkül is mentek kalákázni. Nóta és tréfálkozás mellett dolgoztak, s elterjedt szokás volt ilyenkor a mesélés. A háziaktól főtt kukoricát kaptak, és üszögös kukoricával kenték be tréfából egymást. A tengeri héjában meghengergették egymást a lányok, a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani, másutt aki ilyen csövet talált, az hazamehetett. A legjobb hangú énekest felültették a rakás tetejére, neki nem kellett egész este dolgozni.

45

Október

Sárga gereben Az idősebb példányok már nem ízletesek, viszont bőven terem úgynevezett boszorkányköröket alkotva. A kalap színe a rozsdásbarnától a krémszínűig terjed, hajlamos az össze-vissza benövésekre, olykor ágakat, fűszálakat nő körül, vagy egymással tapad össze. Míg a lemezt helyettesítő, tüskeszerű termőrétege a kalap színével megegyezik, tönkje valamivel világosabb árnyalatú, rövid, zömök, szabálytalan. Húsa tömör, fehéresen sárgás, sajtszerű. Tisztításkor nedGerebenve a kezet vögomba-püré r ö s b a r n á r a A gombát sós vízben megfesti, szaga főzzük, vajjal, sóval, borssal és enyhén kelle- más tetszőleges fűszerekkel ízesítjük, majd összetörjük, mes. és húslével elkeverve pürésítjük.

Mire vadászhatunk? Szinte minden vad elejthető – kivéve a védett fajokat. Ezek kiegészülnek még a fácánnal (bár Székelyföldön szabadon kevés van belőlük); október 10-től: golyóra érett dámszarvas-bika, október 15-től golyóra érett zergebak. Október 15ig: őzbak.  7. x 1814: gróf Kálnoky Dénes (Mik-

 17. x 1914: Márkos Albert (Székely-

lósvár) országgyűlési képviselő, nemzetőr kapitány, főispán, főkirálybíró, Afrika-utazó, író († Miklósvár, 1888. jan. 28.)  8. x 1909: Végh Mihály (Székelykocsárd) unit. lelkész († Sepsiszentgyörgy, 1993. máj. 8.)  8. x 1874: Bethlen István (Gernyeszeg) gróf, jogász, mezőgazdász, politikus. 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke. († Moszkva, 1946. okt. 5.)  10. x 1909: Kovács Péter, (Kováts) (Szentháromság) költő, pedagógiai szakíró († Budapest, 1993. febr. 24.)

keresztúr) zeneszerző, karnagy, tanár († Kolozsvár, 1981. jún. 11.)  27. x 1879: Lósy-Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy) mérnök, technikatörténész, könyvtáros, műépítész († Budapest, 1948. ápr. 6.)  27. † 1884: Lázár Albert (Marosvásárhely) honvéd őrnagy 1848–49-ben (x Bécs, 1813. febr. 7.)  28. x 1884: Imets Izra Károly (Tusnád) ferences szerzetes († Szatmárnémeti, 1967. jún. 26.)  28. x 1884: Jaklovszky Dénes (Kolozsvár) műfordító, pedagógus († Székelyudvarhely, 1968. jún. 5.)

46

Október

Képeslap 1900-ból

Zsögödfürdő „A csík-zsögödi fürdő Csík-Szeredától 2 órányira, az Olt partján fekszik 648 méter magasan. Forrásainak leglényegesebb alkatrészeit a jódnátrium, kettős szénsavas nátrium és kettős szénsavas vas képezi. E víz különösen sikeres hatásúnak bizonyult hűlés okozta bénulások, görvélyek és egyéb vérbajok eseteiben. A tárgyalt évben azonban mindössze 357 vendég látogatta, mert berendezése még kezdetleges.” (Réthy Dezső: Erdélyi Gyopár, 1892/4)

pár évig nem is örvendett kellő látogatottságnak, az becsértékéből és elismert, csaknem csodaszerű gyógyhatásából mit sem von le, mert ma ismét elég sűrűn látogatják az új tulajdonos áldozatkészsége folytán… Különösen pedig már eddig a vendégek figyelmes ellátásáról gondoskodott, s e végből jó magyar konyhát, élvezhető italokat állított be, s pontos kiszolgálás által is iparkodik a vendégek igényeit lehetőleg minden irányba kielégíteni.”

„E fürdő a 60-as, főleg a 70-es években méltó hírnévnek örvendett. S ha később

(Vitos Mózes: Adatok Csíkmegye leírásához, 1894)

Október 29-én látta meg a napvilágot Wech (Vándor) József (1909–1979). Valószínűleg soha nem gondolta volna magáról, hogy Kubában köt ki, és a boldoggá avatását kezdeményezik. Először ferences, majd szalézi szerzetes lett, 1936-ban, pappá szentelése után nem sokkal, a kubai Santa Clara-ba küldik hittérítőnek. Helytállt egy olyan társadalomban, ahol az erőszak és a gyűlölet uralkodott: szelíd volt, bölcs, mégis energikus. 2003-ban javasolták boldoggá avatását. A mi társadalmunk sem a keresztény erkölcs melegágya, tanulhatnánk tőle, mikor próbálunk helytállni.

47

Enyészet hava Szent András hava Nyilas hava Őszutó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V

Névnapok Marianna Achilles Győző Károly Imre Lénárd Rezső Zsombor Tivadar Réka Márton Jónás, Renátó Szilvia Aliz Albert, Lipót Ödön Gergő, Hortenzia Jenő Erzsébet Jolán Olivér Cecília Kelemen, Klementina Emma Katalin Virág Virgil Stefánia Taksony Andor, András

Kövér ludakat jó pénzért eladok, Vágom a fát, majdan tűzhöz futok, Fürödöm, de asszonyommal nem hálok, Tisztulok, mert jó; és eret vágatok.

A hó eleje változó. 7-től hosszas esők. 11–16. közt hó. Két szép nap után mindvégig kellemetlen. Holdnaptár i ^ _

` a b

c d

e f g h

i

48

November 1., 2. Mindenszentek és Halottak napja Egyes vidékeken ilyenkor szorultak be az állatok – a gulya, a csürhe, a ménes és a csorda. Nem végeztek semmilyen földmunkát, mert „keléses lenne, aki ezt megszegi”. November 3. Márton Lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget szívnak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” November 25. Katalin „Ha Katalin kopog, karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, a karácsony kopog.” Befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. November 30. András Régen ekkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok. Advent első vasárnapja.


Megdöglött-e az a disznó, akit megöltek? Maradt-e a hurkájából, adjanak egyet! Mer holnap péntek lesz, a maradék nem jó lesz. Fülét, farkát a papoknak, Hurkáját a diákoknak, adjanak egyet!

Természetjáró


l Bár kevés valószínűséggel, de itt-ott fel-

Disznóölő Szent András napjától (nov. 30.), a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. A disznóvágáskor a család minden tagja és a segítségül hívott rokonok, szomszédok már előző nap előkészítik a szükségeseket (szerszámok, edények, fűszerek), majd kora hajnalban látnak neki a tevékenységnek. A férfiaknál kimaradhatatlan a vérpezsdítő reggeli szilvapálinka, majd elejtik a jó kövér hízót, megperzselik, megtisztítják, és előkészítik a feldolgozásra, az asszonyok a konyhában dolgoznak, kolbászt, hurkát stb. készítenek.

bukkanhatnak még hódok, főleg a vizek menti fákat döntögetik, jellegzetes, „hegyező” rágásnyomokat hagyva. l Gyönyörködjünk – és örökítsük meg! – az ezernyi színárnyalatba burkolózó lombhullató erdők látványát, a hónap közepén várhatók ugyanis az első havazások. l Készítsünk madáretetőt az itthon telelő madarak számára! Vigyázat, életveszélyes lehet a kis vendégek számára, ha a tél folyamán elhanyagoljuk az etetőnk rendszeres ellátását! l A mézgásodó, sérült gyümölcsfákon a hegeket a tél beállta előtt kezelni kell!

49

November

Rizike Barackillatra emlékeztető, narancssárgásan virító kalapú gomba, törés vagy vágás mentén zöld, egyes alfajainál fehér, később megzöldülő nedvet ereszt. Kalapja kezdetben begöngyölt, később kiterül, közepe bemélyed, színe körkörös zónákban zöldes és narancssárgás árnyalatban játszik, nedves időben síkos. Lemezei eléggé sűrűk, vöröses színűek, Rizikefasírt törékenyek, tönkje 40 dkg darált marhahúst zömök, 4–8 cm elkeverünk az előzőleg megtisztímagas, csöve- tott, szárával együtt felaprózott 20 sedő, színe a dkg gombával, 1 fej reszelt hagymával, kalappal meg- 2 ek paradicsompürével, zsemlemoregyező. Húsa zsával, sóval, borssal, kevés majoránpuhán, pattanva nával. A masszából készült pogácsákat olajban mindkét oldalutörik, fehéres.

Mire vadászhatunk?

kon rózsaszínűre kisütjük.

Mezei nyúl (megjegyezzük, hogy populációjuk nem csak a rókák miatt, de az alkalmazott vegyszereknek is „hála”, egyre kiszolgáltatottabb), róka és a szeptember-októberben felsorolt erdei és mezei vadak. November 15-ig: golyóra érett, és esendő gímszarvas-bika, mezei pacsirta.  6. † 1874: Csutak Vilmos (Zágon)

 19. x 1854: Jancsó Benedek (Gelence)

tanár, múzeumigazgató, helytörténész (x Sepsiszentgyörgy, 1937. máj. 14.)  7. x 1889: Apor Gábor (Sepsikőröspatak) báró, diplomata, vatikáni követ († Róma, 1969. febr. 12.)  7. x 1909: Balás Gábor (Gyergyószentmiklós) jogtörténész, író, a Székelykör megalapítója († Budapest, 1995. jan. 6.)  10. † 1704: Apor István (Nagyszeben) naplóíró (x Altorja, 1638)  17. x 1739: Teleki Sámuel (Gernyeszeg) erdélyi kancellár († Bécs, 1822. aug. 7.)  18. † 1934: Szabó Jenő (Kézdivásárhely) író, költő, ref. lelkész (x Kolozsvár, 1867. ápr. 17.)

publicista, történész, kisebbségpolitikai és nemzetiségtörténeti szakíró, az MTA tagja († Budapest, 1930. jún. 27.)  24. x. 1814: Gábor Áron (Bereck) tüzér őrnagy, ágyúöntő, ezermester, az önálló székely tüzérség megteremtője és főparancsnoka († Kökös, 1849. júl. 2.)  26. x 1809: Földváry Károly (Gyergyószentmiklós) honvéd ezredes 1848–49ben, az olaszországi magyar légió parancsnoka 1862–67-ben († Cegléd, 1883. dec. 14.)  26. x 1809: Földváry Sándor (Gyergyószentmiklós) honvéd ezredes 1848–49ben († Pest, 1868. jún. 29.)

50

November

Képeslap 1904-ből

Sugásfürdő lang. A barlang szénsavgázában sok rheumás beteg, életunt, a sorssal s önmagával meghasonlott keresett és talált gyógyulást. Kitűnő természeti kincsei, egészséges fekvése, üde levegője, pompás ivó- és ásványvizei teljesen méltók arra, hogy azt SepsiSzent-György városa a legnagyobb figyelemben részesítse. Sugás-fürdő kellemes kirándulásokat kínál a környező erdőségek szebb pontjaira s az 1020 méter magas Görgőre; ennek csúcsáról pompás kilátás nyílik az Oltra és kies völgyére.”

„Sepsi-Szent-Györgytől nyugatra, alig másfél óra járásnyira van Sugás-fürdő. Utunk ide a Piliskén, fiatal nyár- és bükkerdőkön vezet keresztül; a tetőről leérve, egy szűk völgybe jutunk, melyet a Hamvas pataka szel át. Itt találjuk a sepsi-szent-györgyiek kedves kiránduló- és nyaraló helyét: Sugás-fürdőt. Ez igénytelen fürdőtelep néhány csinos villából, vendéglőből, hideg tükör-fürdőből, egy ivókútból és több használatlan ásványforrásból áll. A Sugásfürdőnek egyik nevezetessége a Gőzlő vagy Gyilkosbar-

(Hankó Vilmos: Székelyföld leírása, 1896)

November 17-én ünnepeljük Árpád-házi Szent Erzsébetet. Tudnunk kell, hogy nagyon sok Erzsébetünk van: boldog, özvegy, szűz, portugáliai, de Árpád-házi csak egy: 1207–1231 között élt, II. András magyar király lánya. A türingiai őrgróffal, Lajossal kötött házasságot. Erzsébet sokat jótékonykodott, kórházakat alapított. Férje halála után a rokonok kisemmizték. Két megoldás maradt számára: újra férjhez menni vagy visszatérni Magyarországra. Ő ehelyett ferences harmadrendi lett. A legkilátástalanabb helyzetben is kell, hogy legyen egy harmadik lehetőség, ami értékeinkkel összeegyeztethető.

51

Álom hava Karácsony hava Bak hava Télelő 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz

Névnapok Elza Melinda, Vivien Ferenc, Olívia Barbara, Borbála Vilma Miklós Ambrus Mária Natália Judit Árpád Gabriella Luca, Otília Szilárda Valér Aletta, Etelka Lázár, Olimpia Auguszta Viola Teofil Tamás Zénó Viktória Ádám, Éva Karácsony Karácsony János Kamilla Tamara, Tamás Dávid Szilveszter

E hóban lakom, azt végeztem, És kövér disznót is kell öletnem, Főleg a mellemet tartom melegen, Hiszem, hogy tisztességgel megvénhedem. 9-ig sok köd, többször hó. A következő héten száraz hideg. 16-a és 20-a között zord, 21-től 25ig derült hideg. Azután megenyhül, és csapadékos. Holdnaptár ^ _ ` a

b c

d e f

g h i ^ _

52

December 4. Borbála Ha az e napon ültetett borbálaág karácsonyig kihajtott, jó termést ígért. December 6. Miklós Az e napi időjárás mutatja meg a karácsonyit. December 13. Luca Általában tollat fosztottak ezen a napon, hogy a tyúkok könnyen tojjanak. Ekkor a leghosszabb az éjszaka. December 21. Tamás Ilyenkor ölik a disznót. December 24–25. Ádám, Éva és Karácsony Ha csillagos az ég az éjféli misekor, akkor sok kukorica lesz. December 26–27. István, János Az ifjú házasokat regélték meg bőségvarázsló, jókívánságmondó versekkel. December 28. Aprószentek Jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek aprószentekelésnek is. December 31. Szilveszter Az e napi szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoznak.


„Óesztendő, likas kendő, Kelj fel, Ferkó, ég az erdő. Nem láttam én szebb gyümölcsfát, Mint a Jézus keresztfáját…” „Szállj le kolbász a híuból Bujj be tarisnyánkba. Két fértáj pálinka, döjj be a hurkánkba.”

Természetjáró


l

„A mi Urunk jézus Krisztusnak születésének napja után következik az ördögnek nagy ünnepe, a regölö hét … A sok duska italnak, a sok regelésnek nincsen semmi vége” (1552). Ilyenkor gyerekek, fiatal legények főleg állatbőrbe öltözve járták a falut, félelmetesen hangzó láncos botjukat rázták, minél nagyobb zajt csaptak. Ha beeresztették őket, jókívánságokat „regöltek” a gazdának, majd a legények és leányok következhettek, akiket „összeregöltek”. Akikre így sor került, azokról azt tartották, hogy a farsangon összeházasodnak.

Szarkák, dolmányos és vetési varjak uralják a hófödte mezei tájakat, de közben kék cinkéket és néhol kékes rétihéját is láthatunk, felbukkanhat egy-egy róka, őz vagy mezei nyúl is. l Itthon telelő madár a széncinege, fenyvescinege, erdei pinty, de vízpartokon megleshetjük a tőkés récéket is. Téli vendégek a csonttollú, a süvöltő és a fenyőpinty. l A nagy magasságban képződő vékony jégtű-felhők kedveznek a szivárványos napgyűrű-jelenség kialakulásának. l Lessünk mókust, őzet: a havas tájon könnyebb meglátni őket.

53

December

Vörös nyálkásgomba Az első fagyok után is épen maradó gomba fenyvesekben terem. A púpos kalap szélét a tönkkel szálas fátyol köti össze. Miután szétterül, középen a púposság megmarad, és a fátyol elszakad. Esőben nyálkásan ragadós, szárazon fényes, vörösrézben játszó hússzínű. Napernyő formáját a tönkre lefutó vastag, ritkán álló lemezek adják, amelyek kezdetben a kalappal egyszínűek, majd sötétbarnára váltanak. 5–15 cm magas tönkje a kalaphoz hasonló színű. Íze gyümölcsre emlékeztet, szépen szárad, az Gombasaláta ételt kocsonyásítja. A gombát tönköstől felaprítjuk, sós vízben megfőzzük, ízlés szerint zöldfűszerekkel ízesítjük, borecettel savanyítjuk, olajjal meglocsoljuk, pár órán át pihentetjük. Tehetünk hozzá majonézt, hagymát, uborkát, kemény tojást.

Mire vadászhatunk? Fogoly, fürj, medve. December 15-ig: esendő dámszarvas-bika, golyóra érett és esendő zerge-bak, császármadár (mogyorótyúk). Romániában a medve, farkas, hiúz, vadmacska, vidra és a ragadozó madarak vadászata tilos, ill. engedéllyel lehetséges (túlnépesedés, vadkárok stb.).  x 1684: Daniel István (Vargyas) író (†

 22. x 1819: Antos János (Réty) vezér-

Szászvesszős, 1774. márc. 24.)  2. x 1909: Kurkó Gyárfás (Csíkszentdomokos) regényíró, publicista, politikus († Brassó, 1983. máj. 21.)  15. x 1884: Márton Ferenc (Csíkszentgyörgy) festőművész, grafikus, szobrász († Bp., 1940. jún. 8.)  17. † 1784: Fogarasi Pap József (Marosvásárhely) filozófus, ref. lelkész (x Szászváros, 1744. aug. 26.)  20. x 1834: Ferenczi Károly (Sepsiszentgyörgy) főhadnagy († 1913. jan. 26.)  18. † 1969: Tompa Sándor (Budapest) színész, Kossuth-díjas, Érdemes Művész (x Kézdivásárhely,1903. dec. 22.)

kari honvéd alezredes 1848–49-ben († Abony, 1906. nov. 20.)  23. x 1884: Dávid István (Kézdivásárhely) nótaszerző, ügyvéd († Bp., 1954. jún. 2.)  28. † 1814: Benkő József (Középajta) botanikus, történetíró, a társadalom- és a természettudományok művelője (x Bardoc, 1740. dec. 20.)  31. † 1659. Apáczai Csere János (Kolozsvár) filozófus, pedagógus, teológus (x Apáca, 1625. jún. 10.)  31. x 1839: Bedő Albert (Sepsikőröspatak) erdész, az MTA tagja († Bp., 1918. okt. 20.)

54

December

Képeslap 1913-ból

Zajzonfürdő fürdőhöz motor és társaskocsi 70 fillérért visz. Van a fürdőn posta, távírda, telefon, orvos és gyógyszertár. Kirándulóhelyekben is nagyon gazdag Zajzon fürdő. Így pld. Csukás havas, bodzai, ósánci, tömösi és törcsvári-szorosok; Nagykőhavas és Diákok havasa; Búcsecs, Királykő, Predeal, Azuga, Bustyén, Sinaia stb.”

„Zajzon meleg és hideg vasas, jódvasasfürdő rohamos fejlődését mi sem igazolja fényesebben, mint azon körülmény, hogy évről-évre mind több és több fürdővendég keresi fel a természeti fekvéséről és szépségéről híres csángó fürdőt. Már az idén is mintegy 600 fürdővendég veszi igénybe e fürdő kitűnő gyógyhatását, s ezen kívül napról-napra mind tömegesebben érkezik az ország és külföld különböző részeiből az üdülést, gyógyulást kereső nagyszámú közönség. Zajzon fürdő utolsó vasútállomásai: Brassó és Derestye-Hétfalu, honnan a

(Hétfalusi Hétfői Hírlap, 1911. július 24.)

(Barcaság, ahol Zajzon is található, nem Székelyföld része, ám magyar lakói székely eredetűek, Orbán Balázs is belefoglalta A Székelyföld leírásába. A zajzoni fürdő a Monarchiával egyszerre tűnt el – a szerk.)

December 15-én született Brenner János (1931–1957). Róla szól Iváncsits Tamás A jó pásztor című zenés drámája, amit később meg is filmesítettek. Ciszterci szerzetes volt, káplánként tevékenykedett Rábakehelyen (ma Szentgotthárdhoz tartozik). Az 56-os eseményeket követő egyházüldözések során vértanú lett. Telefonon beteghez hívták, de valójában szó sem volt betegről. Tőrbe csalták, és megölték. Boldoggá avatási eljárása 1999-ben kezdődött meg. Az eseményekről regény is készült Ki a konkolyt vetette címmel. Lelkes, odaadó emberszeretete sokak életében nyomot hagyott.

55


A csillagok állása 2014-ben A 2014-es esztendő nem kecsegtet kimagasló csillagászati eseményekkel, főleg nem a kelet-európai lakosok számára. Mert igaz ugyan, hogy ebben az évben is lesz napfogyatkozás (kettő) és holdfogyatkozás (szintén kettő), ám ezek közül egyik sem észlelhető vidékünkön. Az április 29-ei gyűrűs napfogyatkozás a déli féltekén lesz látható, maximuma az Antarktisz területére esik. Az október 23ai részleges napfogyatkozásban az északamerikai kontinensen lehet gyönyörködni, maximuma Kanada északi részére esik. Hasonlóképpen, mind az április 15-ei, mind pedig az október 8-án bekövetkező teljes holdfogyatkozás maximuma a Csendes-óceán térségét érinti. Üstökösök terén sem kedvezőbb a helyzet. Igaz, hogy több mint 70 üstökös „látogatására” számítanak, a tudósok mai előjelzése szerint csupán kettő közelíti meg a szabad szemmel való láthatóság határát: a C/2012 K1 (PanSTARRS) üstökös augusztus 27-én lesz napközelben, a C/2013 A1 (Siding Spring) pedig október 25-én. Ez utóbbiról hadd szóljak részletesebben. Január 3-án fedezte fel Robert McNaught a névadó ausztráliai obszervatóriumban – csak tíz nappal azelőtt, hogy a környéken és a Siding Spring obszervatórium épületeiben nagy kárt tett egy erdőtűz. A rendelkezésre álló adatok és a NASA szakemberei szerint 2014. október 19-én a kis égitest 105 ezer kmre repül el a Mars mellett. A hibákat (no, meg az üstökösök kiszámíthatatlan viselkedését) figyelembe véve egyelőre nem zárható ki az ütközés sem: ennek esélye jelenleg egy a tízezerhez. Becslések sze-

rint átmérője kb. 50–60 km lehet, így a modellszámítások alapján a keletkező kráter kiterjedése akár a 800 km-t, mélysége a 10 km-t is elérhetné. Ha pedig a Marsnak épp a Föld felé néző oldalán történne az esemény, a mi bolygónkról szabad szemmel is megfigyelhető lenne. Akár becsapódik a Marsba, akár csak elrepül mellette, a C/2013 A1 üstökös egyedülálló lehetőséget nyújthat a közeli megfigyelésre. A Mars körül keringő űrszondák, illetve a bolygó felszínén működő két robot kamerái felvételeket készítenek majd róla. A 2014-es esztendő eseményei közül még kettőt említenék. Az egyik az augusztus 10-ére várható „szuperhold”-jelenség. Ez akkor következik be, amikor égi kísérőnk pályáján legközelebb kerül bolygónkhoz, és ez épp egybeesik a teliholddal. Ilyenkor a Hold mindössze 363 104 kilométerre halad el a Föld mellett (az átlagos távolság 384 402 kilométer), ezért nagyobbnak és fényesebbnek látszik, de semmi más hatást nem gyakorol környezetünkre. Augusztus 18-án pedig a Vénusz és a Jupiter szoros együttállása gyönyörködteti szemünket, amikor egymástól 11 ívpercre, a Naptól 18 fokra lesznek. Ehhez és a többi csillagászati esemény megfigyeléséhez kívánok felhőtlen, tiszta eget. Koszta Zoltán

56

Székely Kalendárium – 2014 Csillagászati eseménynaptár 2014-re

Hónap Január

Február Március

Április

Május

Június Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Dátum Nap 4 14 23 29 10 19 26 10 18 27 6 14 15 21 26 29 4 5 10 25 1 7 24 5 24 30 3 11 18 23 27 31 20 29 8 18 19 23 25 28 13 14 26 12 12 23 25

Szo K 4Cs Sze H Sze Sze H K Cs V H K H Szo K V H Szo V V Szo K Szo Cs Sze V H H Szo Sze V Szo H Sze Szo V Cs Szo K Cs P Sze P P K Cs

Esemény

Név

meteorraj együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás

Qadrantidák Hold – Jupiter Hold – Mars Hold – Vénusz Hold – Jupiter Hold – Mars Hold – Vénusz Hold – Jupiter Hold – Mars Hold – Vénusz Hold – Jupiter Hold – Mars Teljes holdfogyatkozás Lyridák Hold – Vénusz Gyűrűs napfogyatkozás Hold – Jupiter Aquaridák Hold – Mars Hold – Vénusz Hold – Jupiter Hold – Mars Hold – Vénusz Hold – Mars Hold – Vénusz Aquaridák Hold – Mars Perseidák Vénusz – Jupiter Hold – Vénusz – Jupiter C/2012 K1 PanSTARRS Hold – Mars – Szaturnusz Hold – Jupiter Hold – Mars Teljes holdfogyatkozás Hold – Jupiter Orionidák Részleges napfogyatkozás C/2013 A1 Siding Spring Hold – Mars Leonidák Hold – Jupiter Hold – Mars Hold – Jupiter Geminidák Hold – Vénusz Hold – Mars

meteorraj együttállás együttállás meteorraj együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás meteorraj együttállás meteorraj együttállás együttállás üstökös együttállás együttállás együttállás együttállás meteorraj üstökös együttállás meteorraj együttállás együttállás együttállás meteorraj együttállás együttállás

57

Megjegyzés Egész éjjel Éjfél után Napkelte előtt Egész éjjel Éjfél után Napkelte előtt Egész éjjel Este Napkelte előtt Este Este

Napkelte előtt Este Este Napkelte előtt Napnyugta után Napnyugta után Napkelte előtt Napnyugta után Napkelte előtt Napnyugta után Napkelte előtt Napkelte előtt Napnyugta után Napkelte előtt Napnyugta után Hajnalban

Napnyugta után Hajnalban Napnyugta után Hajnalban Napnyugta után Napnyugta után


Mars Jupiter

Éjfél után

Egész éjjel

Egész éjjel

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Május

Június

Napközelség miatt alig v. egyáltalán nem látható

Napkelte előtt Este Napnyugta után

Napnyugta December után

Vénusz

Április

Március

Február

Január

2014

A három, szabad szemmel is jól felismerhető bolygó láthatósága 2014-ben

Napnyugta után Hajnalban

Egész éjjel

Az önelemzés éve A 2014-es év a 7-es szám hatása alatt áll, amit tömören így lehetne jellemezni: önelemzés, megértés, felülvizsgálat. A páratlan 7-es más irányba fordíthatja sok ember életét, és nem sok befolyásunk lesz az események alakulására. Aktivitás szempontjából egy „pihenő”, stagnáló időszak elé nézünk, amely alatt visszatekinthetünk az elért eredményeinkre. Kitűnő időszak lehet viszont arra, hogy kellőképpen megismerjük és megértsük önmagunkat, hogy mérlegeljük a múltat és a jövőbeli lehetőségeket egyaránt. Előtérbe kerül a hatalomvágy, a szenvedély, az önálló véleményalkotás igénye, saját út járása, a pszichikai és mágikus képességek, a személyes karizma kihasználása. Nem a látványos előremenetel ideje lesz ez, inkább a várakozás fogja jellemezni 2014-et, amit arra kellene felhasználnunk, hogy tehetségünket és szakértelmünket továbbfejlesszük. A 2014-es év a befele fordulás esztendeje, ami elsősorban szellemi fejlődésünket szolgálja. Tanácsos tehát hasznosan kihasználni, például változtatni a szokásainkon, kerülni a rutint, olvasni, tanulni. Amennyire csak lehet, el kell távolodni a mindennapi gondoktól, és

mindentől, ami az élet anyagi oldalával van összefüggésben. Ajánlott jó kapcsolatban lenni önmagunkkal, keresni a javítás-javulás útját; elsősorban szellemileg gazdagítani magunkat. Azok a személyek, akik nem tudnak lassítani, és az élet hullámszerű változásait észrevenni, könnyen balesetet szenvedhetnek, vagy betegség fogja őket ágyhoz kötni – a sors mindenképpen nyugalomra kényszerít mindenkit. A 7-es szám érzelmi jellegű, a terjeszkedés helyébe a meglévő forrásaink és lehetőségeink tökéletesítése, elemzése lép. Rendkívül megpróbáló lehet viszont a partnerkapcsolatokra és a barátságokra nézve, mert emocionális szempontból nagy megterhelésnek leszünk kitéve. A hullámzó spirituális hatások sokakat a meditáció felé terelnek majd – ez segíthet elmerülni önmagukban, és egyben vigaszt is nyújthat számukra. Ha úgy döntünk, hogy valamilyen üzleti vállalkozásba vágunk bele, vagy egyéb nagy tervünk megvalósításába kezdünk, legyünk nagyon óvatosak! Mindenre nyitottnak kell lenni, ami a következő tizenkét hónapban vár ránk, ugyanakkor fokozottabban kell ösztönös megérzéseinkre hallgatnunk. Csutak Csaba

58


Az élő hagyomány öröme Az alábbiakban három kevésbé ismert székelyföldi népszokásról olvashatnak, melyeket főként fiatalok, gyermekek tartanak életben.

Húsvéti szánozás Szörcsén „Öntözni jöttünk jó illatos vízzel, Örömet hirdetni tiszta magyar szívvel! Krisztusunk nem halt meg, él a sír felett, Tegnap reggel feltámadt, boldog ünnepet!” A mezőföldi Szörcse nem csak a csípős Nemeréről híres, hanem arról a ma már csak két településen élő népszokásról, amit húsvéti szánozásnak neveznek. Az ősi rituálé a termékenységgel, újjászületéssel, egyes néprajzkutatók szerint az esővarázslással van kapcsolatban. A fiatalok húsvét szombatján zöld ágakkal és szalagokkal díszítenek fel egy lovas szánt, ostorokat készítenek elő, kijelölik a szerepeket. A legények a „lovak”, akik húzzák a szánt, elöl megy a versmondó, a béresek csattogtatnak az ostorral, a lányok kísérik a legényeket… Húsvét másodnapján elindulnak (régen egy üres csűrből történt az indulás), a legények befogják magukat a szánba, leányok szegődnek hozzájuk, és két lovas, a béresek meg a zenészek kísére-

tében bejárják a falut. Ahol nyitott kapu várja őket, oda betérnek. A fiatalok verssel, énekkel köszöntik a ház lakóit, majd megöntözik a lányokat, asszonyokat. A ház gazdája vízzel locsolja meg a szánt, a megújulás, megtisztulás jelképeként. Az ágakkal borított „járművön”, a zöld sátor alatt lapul a „cigány”, aki a háziak által felajánlott süteményt, tojást, italt vagy üdítőt a szánba rejti. Tánccal, énekkel köszöntik a gazdát, majd továbbmennek a következő házhoz. A század elején is élő népszokást 1944ben szüntették be, az 1989-es változás után Szörcsén, majd Tamásfalván is újjáélesztették. Kis különbség van az egykori és a mai formája között, de ugyanazt az üzenetet hordozza. A legszebb ebben a szokásban mégis az, hogy a fiatalság maga szervezi meg a hagyományos szánozás menetét, a résztvevők önként jelentkeznek, és ily módon áll össze minden évben a lelkes csapat. Gáspár Erika református lelkipásztor

59


Szent János-napi angyalozás „Ma Szent János napja, Isten felvirraszta, Mert Keresztelő Jánosnak ma van neve napja. Tehát megtiszteljük egy-két verseinkkel, Akik ide jöttek, szónkra figyeljenek!” Keresztelő Szent János ünnepének vigíliáján a csíki székely falvak népe tízesenként lombsátrat készít valamelyik ház előtt. Ebben az imasátorban az előimádkozó vezetésével olvasókat és litániákat imádkoznak az összegyűlt szomszédok. Csíkszentdomokoson, Csíkmadarason ezeket keresik fel az „angyalozók”. A nyolc-tíz fős csoportokba verődő falusi gyerekek vezetője a „királynő”, aki nem lehet idősebb ötödik osztályosnál. A királynők dolga megszervezni a csoportot, akik előre lejárják a szomszédokat, ismerősöket, hogy a kisebb lányokat „becsalogassák” a csoportba. Szent János napján aztán az angyalozók megtöltik a falu utcáit, kettes sorban vonulnak, élükön a királynő fehér ruhában, mellette a csengettyűs fiú népviseletben. Őket követik a „nagy angyalok”, akik kék ruhába, a „középső angyalok”, akik rózsaszínbe, végül pedig a „kis angyalok”, akik fehérbe öltözve énekelnek. Az angyalozó csoportokat „rózsafüzér társulatok” tagjai várják az általuk felépített kalibák mellett, alatt. Az asszo-

Csíkmadarasi angyalozás

nyok az éneklő gyermekeket süteményekkel, üdítővel kínálják, és pénzzel jutalmazzák. Azt követően pedig este nyolctól éjfélig imádkoznak, énekelnek a kalibában oltár gyanánt felállított asztal körül, amelyre szentképet helyeznek. (A Székelyhon nyomán)

A sóvidéki „hess-pávázás” A sóvidéki „hess-pávázás” a pünkösdi király- és királynéválasztás körébe tartozó, napjainkban is gyakorolt népszokás pünkösd vasárnapján. A hagyomány szerint 10–12 éves leánykák és különböző korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóvivők, „a ludak”. A hess-pávázó csapat a kora reggeli órákban indul, és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén halad a király és a királyné. Így énekelnek: „Hess páva, hess páva, királyné pávája! / Ha én páva volnék, jó reggel felkelnék. / Jó reggel felkelnék, folyóvízre mennék, / folyóvizet innék, gyöngyharmatot szednék. / Szárnyam csattogtatnám, szép tollam hullatnám, / szép leány felszedné, kalapjába tenné. / Az ő édesének, bokrétának tenné.”

60


be öltöznek. A ludak rúdra kötött szőttes törülközőt vagy szervétet visznek zászlóként. A csapat a kora reggeli órákban indul vasárnap, és énekelve bejárják az egész falut. Manapság addig járnak, míg bírják hanggal, s míg bírja a lábuk; régebb csak az első harangszóig illett hess-pávázni. A játéknak régen párosító funkciója is volt, ez napjainkban megszűnt.

A királynak nem kötelező énekelni, mert neki más feladata van: ő gyűjti össze a pénzadományt, és köszöni meg a kapott pénzt. A hess-pávázók rendszerint egy-egy osztály tanulói, jó előre összebeszélnek: megszervezik a csoportot, és énekpróbát tartanak. A királynak koronát vagy süvegcukor alakú csákót készítenek, a lányoknak fehér virágkoszorút vagy pártát. Valamennyien népviselet-

(A http://alsosofalva.blogspot.com nyomán)

Lakodalmi párbeszéd A Nagyküküllő vidéki református székelyeknél a menyasszony és vőlegény násznagya között ilyen párbeszéd zajlott: Mi a legrégibb? – Isten. Mi a legjobb? – Isten és a fösvény lélek, aki ezzel be nem telik. Mikor erősítette a Teremtőt teremtett állat? – Akkor, amikor az angyal vigasztalta Krisztust a szenvedésben. Kivel jó lenni? – A Krisztussal. Mi drágább a világnál? – Egy üdvözülendő lélek, mert azért Krisztus ontott vért. Kinek keserű a világ? – Akinek a Krisztus édes. Mi igen rút? – A vénember isteni félelem nélkül, a gazdagság alamizsna nélkül, a szegény, ha kevély és az igazságot nem követő bíró. Miért szeretik az emberek a szép asszonyokat? – Azért, mert azoktól nem sajnálják az atyafiságot. Ki volt az az ember, aki egy rossz embertől drágább kincset kért a világ minden kincsénél? – Arimathiai József, amikor Pilátustól kérte a Krisztus testét, hogy eltemesse. Hova sütött a nap csak egyszer, mióta a világ teremtetett, aztán soha? – A tenger fenekébe, amikor a tenger megnyílt Mózesnek. Mi az oka, hogy a férfi keres feleséget, és nem az asszony férjet? – Mert a férfi azt keresi, amit elvesztett.

61


Rovásjelek Székelyföldön A korondi születésű (1937. október 27. ) Ráduly János néprajz- és rovásíráskutató, költő, műfordító Erdélyben nyolc olyan rovásfeliratról tud, amelyek az Árpád-korból eredeztethetők. Ebből egy-egy Aranyosszéken, Bardocszéken, Csíkszéken, Gyergyószéken, Kézdiszéken és Marosszéken, kettő Udvarhelyszéken került elő; hétnek már meg is született a véglegesnek tűnő olvasata. A legkorábbi egy torjai edénytöredék néhány jele, amit feltárója, Székely Zoltán régész-történész 10-11. századinak vélt, azaz nem tekintette székelynek, hanem az itt letelepedett korai magyarság tárgyi emlékének, „akik – mint a székelyek – használták a rovásírást”. A

Tászok-tetői (Gyergyószék) köveken talált jeleket 10-13. századinak véli Ráduly, a firtostetőit (Udvarhelyszék) a 12. század végére, 13. század elejére teszi. „Aztán következik a homoródkarácsonyfalvi első, kétsoros felirat, a 13. század elejének-közepének eddig legszebb szövegemléke…, négy feliratot (alsószentmihályi, csíkcsobotfalvi, erdőszentgyörgyi, vargyasi) 13. század véginek, 14. század elejinek vél a szakkutatás”.

Hazamenet beszól a szomszédjának: – Szerussz, Béla koma! Megrendeltem neked a favágást. Azt hiszem, ugyanaz a banda lesz, amelyik tavasszal felásta a kertedet!

Két székely találkozik az utcán. – Koma, hová mész? – A fésűmnek kitörött a foga, s újat kell vegyek. – De minek, ha csak egy foga törött ki? – Met az vót az utolsó foga...

JJJ

Magyarórán a tanító néni Józsikát korholja: – Józsika, a kutyádról írt fogalmazásod szó szerint ugyanaz, mint a testvéredé. – Igen, tanító néni, met a kutya es ugyanaz...

JJJ

János bácsi Gelencén feljelenti a szomszédját a rendőrségen: – A szomszédom udvarán tíz köbméter fa van. – De uram, ez nem büntetendő. – De ő Ausztriából hozta. – Ez még mindig nem büntetendő. – De a fába aranyat csempésztek bé az országba. Erre már felfigyel a rendőr, és azonnal szervezni kezdi az akciót.

JJJ

– Naccsága, mondták-e mán magának vaeccer, hogy maga a világ legszebb fehérnépe? – Még nem. – Akkor jól gondolám...

62


Székely bakák a galíciai fronton „Kik e világharc minden nagy csatáin Küzdöttek, mint Károlykeresztesek, Ifjú királyunk székely katonái, Honvédjeim s Ti 82-esek! Jövel! Ragyog a fogadalmi oltár! Gyopárt a Hargitáról hozzatok! Te élsz, hazád mártírpajzsa voltál... A hős halottak halhatatlanok!” (Embery Árpád: A Vasszékely-szobornál...)

2014-ben a világtörténelem első globális fegyveres konfliktusára, az első világháború kirobbanásának évfordulójára emlékezünk. Száz évvel korábban Napóleon szembesítette a világot a ténynyel, hogy a történelmet mindig a győztesek írják, s azt hiszem, eme gondolata inkább nemesült örökérvényű igazsággá, mintsem közhellyé süllyedt volna. Véleményemet fokozottan alátámasztja a magyar bakák s a Magyar Királyság első világháborús szerepének némely mai értelmezése. Sok politikus és álláspontját bizonyos szekértáboréhoz igazító közéleti szereplő kétségbe vonja az első világháborúban szolgált magyar katonák erényeit, s azon érvelés miatt, miszerint azok a „rossz oldalon” küzdöttek, emlékük ápolását sem tekinti pozitív cselekedetnek. Ám ha valaki „hideg fejjel”, objektíven próbálja értelmezni a történteket, látnia kell, hogy az első világháború korántsem a „jó és rossz” harcaként értelmezhető, hanem két szövetségi rendszer szinte elkerülhetetlen, bizonyos szempontból nagyon is reális és jól körülírható célokért zajló összecsapásaként, amely célok eleve elrendelték azt, hogy

mely ország mely szövetségi rendszerhez „köteles” tartozni. Arról nem is beszélve, hogy a „67-es” keretek között működő Magyar Királyság külpolitikailag nem volt önálló, tehát ha akart volna, sem maradhatott volna ki egy Bécs által felvállalt konfliktusból. A magyar (s ezen belül a székely) katonák, hősi halottak tehát feltétlen megérdemlik a megemlékezést, hiszen egyéni érdekeiket félretéve legszebb éveiket, vérüket, s nagyon sok esetben életüket áldozták az ország vélt vagy valós érdekében.

Hová sorozták be a székelyeket? Az első világháború székely harcosait bemutatni nagyon nehéz feladat. Mint köztudott, az Osztrák–Magyar Monarchia kettős hadseregszervezetet tartott fenn, a császári és királyi (német rövidítéssel k. u. k., magyarul cs. és kir.) közös hadsereget, illetve a magyar királyi

63


ségek közül (melyek nemzetiségi összetétele sajnos nem ismert) a cs. és kir. 34. (brassói), 35. (kolozsvári), 36. (nagyszebeni) tábori ágyúsezredeket, illetve a 12. (nagyszebeni) tábori tarackos ezredet és (ugyanezen hadrendi számú, illetve állomáshelyű) tábori nehéztarackos osztályt és hegyi tüzérezredet szintén a XII. hadtest területéről egészítették ki. Azonban az osztrák–magyar hadseregben hagyományosan a városi német, illetve kisebb részben cseh műszaki értelmiséget sorozták a tüzéralakulatokba, ezért körükben valószínűleg csekély volt a magyarok aránya.

(m. kir.) honvédséget. A magyar bakákat – mint az országban mindenütt – a Székelyföldön is a közös és a honvéd alakulatokba vegyesen sorozták. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a monarchia hadvezetése nem volt tekintettel az etnikai viszonyokra, éppen ellenkezőleg, kifejezetten törekedett a vegyes nemzetiségű alakulatok kialakítására. Ezen törekvéseinek egyik legjobb terepe éppen Erdély volt, ahol aránylag kis területen megtalálható volt mindjárt három nemzet is. Így tehát „tisztán székely” alakulatok nem léteztek, a harcoló székelyeket meglehetősen sok helyre szórták szét.

Székelyek a honvédségnél

Székelyek a közös alakulatokban

Hasonlóan a cs. és kir. XII. hadtesthez, a magyar királyi honvédségnél az V. (kolozsvári) honvédkerület hadkiegészítési területe is lefedte (szintén többek között) a teljes Székelyföldet. Az ez alá tartozó gyalogos alakulatok közül a 22. (marosvásárhelyi) ezred kiegészítési területét Maros vármegye, valamint körülbelül a történelmi Gyergyó-, illetve Udvarhelyszék alkotta (42% magyar), a 24. (brassói) ezredét pedig Udvarhely vármegye erdővidéki része, Háromszék vármegye, illetve Csík vármegyének körülbelül a történelmi Csíkszékkel megegyező része (51%). A lovasságnál a 9. (marosvásárhelyi) honvéd huszárezred kiegészítési területe pedig az V. honvédkerület teljes területe volt, így (sok más mellett) például a Székelyföld is (78%). A tüzér alakulatok közül az 5. (marosvásárhelyi) honvéd tábori ágyúsezredet szintén a teljes V. honvédkerület területéről (kivéve a Nagyszebenben állomásozó pótkeretet, amit a cs. és kir. XII. hadtestéről) töltötték fel. Ha ma vala-

1914-ben a cs. és kir. csapatok közül a XII. (nagyszebeni) hadtest hadkiegészítési területéhez tartozott (többek között) a teljes Székelyföld, tehát az ez alá tartozó alakulatokba soroztak inkább székely regrutákat. A cs. és kir. gyalogezredek közül a 2. (brassói) ezredhez tartozott Háromszék vármegye területe (1918 májusában ezen ezred legénységének 50%-a volt magyar nemzetiségű), a 62. (marosvásárhelyi) ezredhez Maros vármegye (52% magyar), a 82. (székelyudvarhelyi) ezredhez pedig Csík és Udvarhely vármegye (sajnos, pont ennek nemzetiségi összetételéről nincs adatunk). A könnyűlovas alakulatok közül (melyekben az átlagnál magasabb volt a magyarok aránya) a 2. k. u. k. huszárezred a XII. hadtest hadkiegészítési területéről származott legénységet alkalmazott (tehát a teljes Székelyföldről is vonultak be hozzá regruták, itt 79% volt a magyar legénység aránya). A tüzéregy-

64


mely székely ember ősei hősiességének bizonyítékait keresi, minden bizonnyal a fenti alakulatokra vonatkozó dokumentumokat kell a bécsi, illetve budapesti hadilevéltárban tanulmányoznia. A továbbiakban a több szempontból is jelentős, a fent idézett, Embery Árpád udvarhelyi tanár által írt vers részletében külön is kiemelt, s először 1917-ben,

majd ennek ledöntése után 2000-ben ismét szobrot kapott cs. és kir. 82. gyalogezred szereplését ismertetem.

A 82-esek története Az 1883-ban, nagyszebeni állomáshellyel és székelyudvarhelyi hadkiegészítési körzettel alapított ezred végighar-

A székelyudvarhelyi Vasszékely-szobor a 82. gyalogezred hőseinek állít emléket. Eredetileg cserfából készült, és acélpikkelyekkel volt borítva (ezért kapta a Vasszékely nevet), Erdélyi István őrmester tervezte, Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd faragta (valamennyien 82-esek), 1917 végén állították fel az Ojtozi-szoros védelmében hősiesen helytálló bajtársaik emlékére. Az emlékmű talapzatára négy felirat került, égtájak szerint. Északon: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok” (ma is ez olvasható). Keleten: „Ojtuznál, Volhina síkjain, s ott lenn Doberdón, ismeri az ellenség a puskatusom.” Nyugaton: „A trón s a haza védelmében vassá válik a székely, s hősi, csodás tettét hirdeti a hon s a világ.” Délen: „Magyar testvéreink, ne féljetek, míg napkeletnél állanak a székelyek.” A várost 1918 végén megszálló románok 1919 februárjában előbb meggyalázták, megrongálták a szobrot, majd ledöntötték, és kétszer rálőttek. Helyi székelyeket arra kényszerítettek, hogy szétfűrészeljék, a darabjaival vacsorát főztek. 1941 és 1944 között kopjafás országzászló állt a talapzatán, a ma is látható, 260 centiméter magas, teljesen bronzból készült művet (Szabó János helyi szobrászművész alkotását) 2000. március 15-én leplezték le.

65


colta az első világháborút. Az alakulat katonái 1914. augusztus 26-án a galíciai fronton, a Lembergtől délkeletre található Dunajownál estek át a tűzkeresztségen. Az ellenséggel történő első találkozás meglehetősen nagy veszteséget okozott a 82-esek körében, a jól kiépített orosz állások ellen tulajdonképpen „menetből” (a frontra érkezés után, pihenés nélkül) megindított rohamban résztvevő katonák közül sokan elestek a géppuskatűzben, ezért a hadvezetés hamar a visszavonulás mellett döntött. Az elkövetkező napokban az a kötelék, melynek a székelyek is tagjai voltak, többször kényszerült visszavonulni. Ezen összecsapások során általában a frissen beérkezett 82-esek tartottak ki a legtovább, rájuk hárult a nagyon fontos utóvédi szerepkör, így ők is szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. Egy héttel a beérkezés után, szeptember első napjaiban a 4200 fővel felvonuló ezred létszáma már csak mintegy 2500 főt tett ki, sebesültekben, hadifoglyokban és halottakban tehát mintegy 1700 főt veszített. A 82-esek mindezen nehézségek ellenére, a legsúlyosabb feladatok teljesítése során is remekül helytálltak. Október közepén Stary Sambornál a mintegy ötszörös túlerőben lévő oroszok rohamát verték vissza kézitusában. Az év végén az ezredet északabbra, az akkor Oroszországhoz tartozó lengyel területekre vezényelték. Egészen 1915 áprilisáig itt működtek, mikor is visszavezényelték eredeti működési helyére, Galíciába. Itt az ezred tagjai kitüntetett szerepet játszottak a híres gorlicei áttörésben, a központi hatalmak keleti fronton aratott

Magyar katona a világháborúban

első jelentős győztes hadműveletében. A 82-eseket különösen hajtotta a korábbi veszteségek miatti visszavágás vágya, s sikerült is kiemelten nagy veszteségeket okozniuk az ellenségnek. A május elején lezajlott frontáttörés után a német és az osztrák–magyar haderő Oroszország belseje felé hatolt. Ehhez az időszakhoz sajnos, egy szomorú esemény is kötődik. Május 27-én a 82-eseket biztosító 36. közös ezred cseh legénysége átállt az ellenséghez, mely árulás következtében a székelyek nagy veszteségeket szenvedtek. Mindez azonban nem törte meg a 82-esek harckedvét. Júniusban, Piskorowicén nagyszerű rohammal vették be az oroszok állásait, mely haditettről a kötelékük parancsnoka is nagy elismeréssel szólt napiparancsában.

Az ezred fekete napja Az ezred a következő egy évben végig a galíciai frontszakaszon harcolt, részt vett számtalan kisebb-nagyobb

66


Ferenc Jóska most jött ki…

A brassói 24-es honvédek kézdivásárhelyi zászlóaljától gyűjtött első világháborús katonanótákat Biró Lajos főgimnáziumi tanár, amikor a Brassóban felállított tartalékos tisztiiskola oktató tisztjeként szolgált. Ezekből az 1916 áprilisában, a Székely Újságban megjelent dalokból adunk közre néhányat.

Ferenc Jóska most jött ki a miséről, Eloszlott a búbánat a szívéről. Azt hallotta az Istentől, hej-haj! magától, Szalad a muszka a huszonnégyes bakától. A muszka cár elretirált Moszkvába, Bezárkózott imádságos házába. Azt kérdezte az Istentől, hej-haj! magától, Van-e még a 24-es bakából.

ütközetben. 1916. június 4-én azonban bekövetkezett a 82-esek fekete napja. Az orosz hadseregnek – a Bruszilovoffenzíva részét képező – lucki áttörése során, két nap alatt az ezred mintegy 90%-os veszteséget szenvedett, 5330 fős létszámából 718-an maradtak életben. Ez a szám az ezt követő visszavonulás során egy-két hét alatt még mintegy 200 fővel apadt. 1916 nyarának végére az eredetileg a frontra küldött 82-eseknek szinte hírmondója sem akadt. Az ezred a háború szűk első két évében kezdeti hadi létszámának sokszorosát veszítette el. Az udvarhelyi székelység fiainak színe-virága odaveszett, szinte minden portán gyászoltak valakit. A folytonos veszély, a legnehezebb frontszakaszokon való helytállás s az emberpróbáló feladatok teljesítése közepette mindazonáltal a székelyek sohasem adták fel, nem hiába jegyezte meg egyik egykori parancsnokuk, Túrba József ezredes: „Lehet, hogy volt ezred, melynek a hadiszerencse jobban kedvezett, de hősibb egy se!” A Bruszilov-offenzíva után az ezred maradékát előbb visszavonták, majd fokozatosan ismét feltöltötték. Hama-

De az Isten azt felelte a cárnak, Add meg magad 24-es bakának. Míg egy 24-es honvéd lesz a világon, Addig muszka nem lesz Magyarországon. *** Ferenc József sétálni ment Moszkvába A muszka cár ott kullog a nyomába, Ferenc József szóba sem áll a cárral, Mert beszélget egy 24-es bakával. *** Masíroz a huszonnégyes ezred, Abban megy az egész székely nemzet. Dicsőségért mennek a harctérre, Fényt hozni a székely névre. Ősz királyunk, béke nagyembere, Te szólítál harcra, fergetegre. Elmegyünk mi életre, halálra, Ősz királyunk harci táborába. Vilmos császár ügyes, derék ember, A székelynek csak ilyen ember kell. Ne félj, Vilmos, megvédünk mi téged, Szétvágjuk a muszkát, mint a retket.

67


Az Osztrák–Magyar Monarchia I. világháború során bevonult 8 millió katonájából 1 016 200 esett el, 1 943 000 megsebesült, 2 128 600 került hadifogságba. A tisztikar állományának 13,5%-a, az altisztek és a legénység 9,8%-a hunyt el. Magyarország területéhez és lakossághoz képest nagyobb véráldozatot hozott, mint a monarchia Lajtán túli tartományai: 1917. december 31-ig az egész monarchia 51 milliós lakosságából 1 200 000 fő, azaz 23,9 ezrelék volt a halottak száma, míg Magyarország (Horvátország–Szlavóniával együtt) 21 milliós lakosságából 516 095 fő, ami 25 ezrelék, az osztrák örökös tartományok 28 milliós népességéből pedig 649 889 fő, tehát 23,3 ezrelék. A történelmi Magyarország területéről kb. 3 és fél millió férfi vonult be a háború folyamán (a monarchia területéről 8 és fél millió).

Bakaálom

rosan azonban új veszély fenyegetett: küszöbön állt a Román Királyság belépése a háborúba. A 82-eseket is szülőföldjük védelmére rendelték, 1916. augusztus 18-án szerelvényeik az ujjongó tömeg által elárasztott brassói pályaudvarra érkeztek. Augusztus 27-én megindult a román támadás Erdély ellen, s a székelyek ismét sokszoros túlerővel szembeszállva bizonyíthatták hősiességüket. Ezzel az új feladattal a székelyek galíciai szereplése végleg véget ért, a háború hátralévő részében az otthonuk szomszédságában, majd 1918-ban az olasz front hírhedt harcterein küzdöttek tovább. Nagy Szabolcs

A nagy kaszárnyára rászállott az éjjel, Álom és csend honol benne szerteszéjjel. Félig alszik az őr, koppanik a lépte, Hogy a német posztját búsan végig mérte. De az udvar mélyén – íme – mozgás támad, Egy nagy furcsa madár most bontogat szárnyat. * Lomhán száll vasteste a talapzatárul, Görbe hosszú csőre éhségtől kitárul… Most felemelkedik… Száll a kaszárnyába… Horgas nagy karmait az alvókba vágja… Nehéz sora van a magyar katonának, Nehéz álma lehet sok magyar anyának… De virrad keletről, hajnalodik éppen, Leszáll, és reggelre újra szobor lészen. Ha ez a kaszárnya más országban lenne, Az a furcsa madár biz nem ülne benne. Az az egyik feje valahogy leválnék, S a csoda-madárból büszke turul válnék. Vígan felrepülne, hogyha leng a zászló, «Rajtát» rikoltana, ha száll magyar vezényszó. De az álom való, csak a jogunk álom… Mikor lesz valóság, jó magyar királyom? B. Szabó István

Katonák karácsonya

(Hunyadvármegyei almanach, 1909) * Utalás a szászvárosi kaszárnya udvarán egy kétfejű sast ábrázoló csataemlékre

68


Székelyföld legrégebbi harangjai Székelyföld falvait járva szemünk óhatatlanul megakad a magaslatokat őrző templomokon, melyek közül a legtöbbet felújítottak, újjáépítettek az idők folyamán, van, amelyik hűen tükrözi az évszázadok múlásának lenyomatát, némelyek megőrizték eredeti építőmestereik szépérzékét, stílusát. Ezek a műemlék épületek már önmagukban kulturális örökségünk felbecsülhetetlen értékét képezik, egyes templomtornyok ráadásul külön kinccsel büszkélkednek, amelyek minden délben hallatnak magukról. Alább a huszonöt legrégebbi, Székelyföldön ma is fellelhető harangot vesszük kronológiai sorba, előrebocsátva, hogy eredetüket illetően nem mindig egyezik a kutatók álláspontja, ám mi e tekintetben Benkő Elek keltezését tekintettük mérvadónak (Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi, 2002). Az is igaz, hogy nagyon sok régi székely harangnak nyoma veszett, vagy elpusztult a történelem viharaiban (székelykáli, székelyudvarhelyi, nagysolymosi, gegesi, nyárádszentbenedeki, nyárádszentimrei, nyárádszentlászlói, gyergyóalfalusi, bodosi stb.); egyeseket más helyen őriznek, mint például a szentábrahámit, amelyet a 13–14. században öntöttek Nagyszebenben, és az első világháború idején került a Magyar Nemzeti Múzeumba; vagy a 14. századi, erdőszentgyörgyi harang, amelyet az 1916-os román betöréskor a Dunántúlra menekítettek, azóta nem tudunk róla. Csak az 1848–49-es szabadságharc idején Háromszék 125, Marosszék 93, Csíkszék 56, Aranyosszék 25, az egykori

Bardoc-fiúszék 14, Székelyföld tehát összesen 313 haranggal járult hozzá Gábor Áron ágyúi öntéséhez. És aztán újjászületett harangokról is tudunk: az egyik – használaton kívüli – dálnoki például 1530-ból származik, 1799-ben viszont újraöntötték. 1. Nyárádszentanna – ref. templom (Sântana Nirajului, Maros m.) A díszítés és felirat nélküli harang Orbán Balázs szerint feltehetőleg egyidős a 13. századi templommal Benkő Elek úgy véli, a 13–14. században készült nagyszebeni műhelyben. Más szerző „legkésőbb a 14. század közepére” keltezi, van, aki 1200 körüli időpontot ad meg. 2. Bardoc – ref. templom (Brăduţ, Kovászna m.) A jelenleg használaton kívüli, 60 kgos harangot Benkő Elek szerint a 14. században öntötték Nagyszebenben (Kisgyörgy Zoltán a 15. század elejére teszi), körirata fejtörést okoz a kutatóknak. Erdélyben összesen hét ilyen (ábécé-feliratos) harangot ismerünk, Székelyföldön még Torján (1555) és Csíkszentkirályon (1562). A templom „fiatalabb” harangja 1929 után került az egykori Barcasági Múzeumba, ma a Brassó Megyei Múzeumban őrzik. 1456-ban (többen 1452-es évszámot írnak) öntötték, minden valószínű-

69


ség szerint Brassóban. „Még szakértők által is olvashatatlan és észlelhetetlen jegyek” vannak rajta.

7. Székelykeresztúr – róm. kat. templom (Cristuru Secuiesc, Hargita m.) Benkő Elek úgyszintén a 15. század közepére teszi, Orbán Balázs pedig Károly Róbert korára keltezi, az egyik plakettnél azonban megjegyzi, hogy az „sokban hasonlít Zsigmond királynak fiatal korában, 1389-től 95-ig használt nagypecsétjéhez”. Mihalik József 1913as keresztúri látogatásakor azt feltételezte, hogy a harangot a templomos lovagok öntették 1210–1215 körül, a rajta lévő királyábrázolások így II. Endréhez és fiához, Béla herceghez kapcsolhatók. Az első világháború idején kidobták a torony ablakán – a járda beszakadt, a mintegy ötmázsás harang épen maradt.

3. Erdőfüle – ref. templom (Filia, Kovászna m.)

A megrepedt harang leszerelve, használaton kívül áll, Benkő a 14. század végére keltezi (ugyancsak nagyszebeni műhely). Van, aki a 14. század elejére teszi öntése időpontját, Orbán Balázs szerint 14. század végi–15. század eleji. 4. Marosszentkirály – ref. templom (Sâncraiu de Mureş, Maros m.) A 114 kg súlyú „királyi régi harangot” feltehetőleg a 15. század közepén öntötték Segesváron, bár Orbán Balázs szerint jóval korábbi (13. század). 5. Körtvélyfája – ref. templom (Periş, Birnbaum, Maros m.) A marosszentkirályival azonos helyen és időben készülhetett, vállán – sodrott bordakeretben – négy plakett található arányos elosztásban. 6. Vágás – róm. kat. templom (Tăetura, Hargita m.) Díszítése, jellege ugyancsak a 15. század közepére, segesvári műhelyre utal. Az elhasadt, majd meghegesztett harangot jelenleg a bétai (Beta, Hargita m.) róm. kat. templomban használják.

8. Mezőszabad – gör. kel. templom (Voiniceni, Maros m.) 1452-ben öntötték, talán Besztercén. Orbán Balázs úgy tudja, hogy a falu székely lakossága az 1661-es török-tatár betörés-

70


kor pusztult el, a harang ezután került a helyükbe betelepülő románokhoz.

13. Galambod – ref. templom (Porumbenii, Maros m.) A 45 kilós harangon az 1487-es évszám olvasható, Márton mester készítette Nagyszebenben. Orbán Balázs szerint „a tatárok által feldúlt azon faluból került ide, mely a Galambod és Póka-Keresztúr közti Szurduktetőn feküdt”.

9. Gernyeszeg – ref. templom (Gorneşti, Kertzing, Maros m.) 1456-ban készült, feltehetőleg Besztercén. Vállára kétsoros minuszkulás feliratot öntöttek. 10. Sáromberke – ref. templom (Dumbrăvioara, Scharnberg, Maros m.) A 15. század második felében készülhetett Besztercén, vállán sodrott bordakeretben jobbról balra haladó minuszkulás felirat található. Garda Márton ref. lelkész közlése szerint „harangja tóban találtatott”. Pósta Béla 14. századinak vélte.

14. Olasztelek – ref. templom (Tălişoara, Kovászna m.) Az 1489-es évszám utal korára, de származási helye ismeretlen. A minuszkulás felirat mellett a Kornis család címerállata, az egyszarvú ábrázolása is megtalálható rajta.

11. Székelyszentistván – ref. templom (Trei Sate, Maros m.) A feliratos harang minden bizonnyal a 15. század második felében, esetleg „két utolsó harmadában” készülhetett, a helyiek szerint „határuk Ló Szűre nevű völgyében északra a föld gyomrában találtatott”. 12. Marossárospatak – ref. templom (Glodeni, Scharpendorf, Maros m.) Ugyancsak feliratos, a 15. század végére keltezik, talán besztercei műhely terméke. Kőváry László „a XV. század közepe tájára” teszi, de olyan is akad, aki 14. századinak véli.

15. Nyárádszentbenedek – ref. templom (Murgeşti, Maros m.) Feliratos, a szavakat oroszlánt ábrázoló plakettek választják el. A rajta lévő évszám szerint 1493-ban öntötte Márton mester Nagyszebenben. 16. Csíkszentmárton – róm. kat. templom (Sânmartin, Hargita m.) Bár Nürnberg címere is fellelhető rajta, brassói műhelyben készült 1495-ben. A felirat előtt Agnus Dei-t ábrázoló plakett szerepel, akárcsak a csíkszenttamásin.

71


17. Csíkszenttamás – róm. kat. templom (Tomeşti, Hargita m.) A csíkszentmártonival azonos helyen és időben készült (Márton László 1491-re keltezi), felirata, díszítése is hasonló, bár ezen máltai kereszt is fellelhető. Gróf Lázár Ferenc így írt róla 1721-ben: „Csik Szent Tamáson láttatik egy harangon csodálatos irással, hogy Columbus Lázár öntette volna ante mille anno Christi 700”.

19. Szotyor – ref. templom (Coşeni, Kovászna m.)

18. Nagymedesér – unit. templom (Medişoru Mare, Hargita m.) 1496-os évszám található rajta, díszített, nagyszebeni műhelyben készült.

Az 1496-os évszám mellett a O REX GLORIE VENI CVM PACE felirat olvasható rajta. Benkő Elek szerint a több kutató által olvasni vélt 1426-os évszám téves. 20. Marosszentanna – ref. templom (Sântana de Mureş, Maros m.) Felirata szerint 1497-ben készült, bár 1490-es keltezéssel is olvastunk róla. Van, aki szerint a három, Keresztrefeszítést ábrázoló medaillon „firenzei művészek vezetése alatt álló budai öntőműhelyből származik”.

Székelyföld – s minden bizonnyal Erdély – legrégebbi faépítménye a mezőcsávási harangláb, amelyet a templom előtti dombra húztak fel 1570-ben középkori alapokra. A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északra fekszik, lakói híres ácsok, faesztergályosok hírében álltak, ebből kifolyólag több székely kapu található a településen. Lakossága valamikor színmagyar volt, mígnem 1661-ben Ali basa serege teljesen kipusztította, helyére románokat telepítettek. Ma a magyarság számaránya 50 százalék alatt van, bár 100 éve még megközelítette a 60%-ot. A haranglábat – a régi anyagából – a XVII. században átépítik. „KözépErdélynek arányaiban legmonumentálisabb és legszebb fatornya, a népi építészetnek egyik gyöngye”. A toronysisak eresze alá helyezett kovácsoltvas óra 1800-ban készült, 1990-ben – hosszú hallgatás után – megjavították, azóta kis harang jelzi a múló órákat.

72


Csíkszentlélek madártávlatból

szerint egykor Szacsváé volt) Kisgyörgy Zoltán is 15. századinak véli. Állítólag 1849-ben ezzel a haranggal temették el a kökösi csatában halálos találatot kapott Gábor Áron ágyúöntőt.

21. Nyárádszentlászló – unit. templom (Sânvăsii, Maros m.) 1498-ban készítette Wolfgang mester Nagyszebenben. Feliratának szavait keresztek választják el. 22. Csíkszentlélek – róm. kat. templom (Leliceni, Hargita m.) Az elhasadt, utóbb hegesztett, használatban lévő harangot – a rajta lévő évszám tanúsága szerint – 1511-ben öntötték Brassóban, bár Orbán Balázs 1502-es évszámot jelölt meg, és ezt fogadja el Márton László is. 23. Sepsikőröspatak – róm. kat. templom (Valea Crişului, Kovászna m.) 1512-ben öntötte András mester Brassóban. 24. Eresztevény – ref. templom (Eresteghin, Kovászna m.) Az elhasadt, ezért ma használaton kívül, a templomhajóban található harangot Benkő szerint a 15. század végén, 16. század elején önthették, talán Brassóban, de Orbán Balázs után (aki

25. Székelybere – ref. templom (Bereni, Maros m.) Bár református temploma 1842-ben épült (a 17. század végén már állt egy fa harangláb a faluban), harangja 15. század végi–16. század eleji lehet.

73


Szent helyeink titkait vallatom Előbeszéd

nagyanyám is. Milyen igaz!” Vajon, a mi nemzedékünk sokkal többet fog felejteni vagy inkább elfelejteni, mert hosszabb életű?

Ugyanmód mindnek előtte az valós mondandómra térnék, engedtessék meg néköm ezen kicsinyke kitérő:

Közbeszéd Immáron, ebbéli teljes megnyugvással, ha nem es az mában lévőkért, hanem az elkövetkezendőkért veendem rendre vármegyénk tisztös múltjának igen nemös tudását:

Hajdanán mifelénk is a nagyszülők sokat meséltek falujuk határnevének eredetéről. (Vajon ma mit mesélnek? Vagy nem is mesélnek már?) Olykor e helyekhez fűződő valós vagy meseszerű történetek éppen az altatómeséket pótolták. Minek is olvastak volna Grimm-mesét? Hiszen ezekben a helyi történetekben is ott voltak, ha kellett, az óriások, a tündérek, a boszorkák, a vitéz várvédők, a csavaros eszű leányok és legények, néha még a sárkányok is oly iszonyú tüzet okádtak, hogy csak! Volt miben kedvére válogatnia a gyermekecskének is, a leányocskának is. Mire végigmondta, ki tudja hányadszor, az öreg mesélő a kért történetet, addigra elaludt szépen az unoka. Laposakat pislogott a mesélő maga is. Még egyszer megigazította a takarót, megcsókolta unokája homlokát, egyet fohászkodott csendben, s eltette rendre magát ő is holnapra. Ameddig levetette miesnapi gúnyáit, még felsóhajtott: „Régebb tudtam mind aztot es, amiket az oskolamester úr tanyított, azokat es elmondanám, de elfelejtettem belőlik a temérdek nevet, ezek híjján mit ér az egész? No, ilyen a vén fej, felejt, de bezzeg, amit a dédapám mesélt, mind egy szálig megmaradtak az agyamban.” Nagyot sóhajt, talán legyint is: „Ez a vénség, hiába, ki sokat él, sokat felejt. Így mondta mindig a szegény megboldogult

A székelyek bármely települése felől érdeklődnénk, nemcsak Háromszéken, előbb-utóbb a falu környékén levő hegy, domb, árok, vár, nagyméretű kő (szikla) vagy éppen dűlő neve hallatán, az ott lakó öregeknek eszébe jut egy régen hallott mese, rege, ének, ballada vagy csak úgy egyszerűen „azt mondta régen a nagyapám, hogy az öregek úgy tartották” kezdetű visszaemlékezés. Mindezeket a csodálatos meseszerű történeteket az utókornak a legrészletesebben talán Orbán Balázs őrizte meg, és adta tovább. Csak ritkán találkozom olyan történelmi írással, amely a Székelyföldről szól, hogy Orbán Balázst ne idézné. Néha esetleg Jancsó Benedeket. Azok az írások sem elhanyagolhatók, amelyek a nagy székely gondolkodók, múltunk kutatói által írottakat akarják sommásan tagadni. Járjuk körül egy kicsit ezt az állítást! Mert ha tagadnak valamit, de e tagadás mellett hiteles bizonyíték nem áll, akkor figyelmen kívül is hagyható. Ilyenek a székelyek hun származását tagadó írások is. Igen ám, de sajnos mindezek a nagy agyontagadások már az oszt-

74


lum.hu-n. Az is igaz – amint azt jelzik –, nyitott az oldal a további szerkesztések előtt, de ami a Székelyföldi várak címszó alatt lentebb írva vagyon, mármint „Római őrtornyok és burgusok”, utána meg következik valami hatvan vár, s megannyi helység neve –, tudom, tudom, hogy szerkesztés alatt –, de ezek a várak mind római őrtornyok és burgusok lennének?! Kétlem. Nem vitatom, hogy Háromszék területén voltak római castrumok, de nem szabad egy kalap alá söpörni az összes várainkat, mint itt alább: „Rákóczi vár (Ojtoz), Venturné vára (Bereck), Almás vára (Kézdialmás), Csuklyár vára (Csomortán), Perkő vára (Kézdiszentlélek), Nagy vár (Gelence), Cece vagy Zsidó vára (Kurtapatak), Tündérvár – Miske vára (Kovászna), Óriáspince (Maksa), Borz vára (Kisborosnyó), Várbérc (Kispatak), Szacsva vára – Várhegy (Szacsva), Barabás vára (Lisznyópatak), Várbérce (Lisznyópatak), Csigavár (Lisznyópatak), Csókás vár? (Erősd), Keresztvár (Teliu, Kreutzburg), Illyefalva?, Sepsiszentgyörgy?, Bálványosvár, Rika vára (Felsőrákos), Kustály vára (Vargyas), Torja vára (Torja), Vápa vára (…), (Sepsibükszád), Tiborc vára (…), Tepej vára (…), Ika vára (…), Kincsás vára (…), Herec vára (Oltszem), Várhegy (Árkos), Nyírestetővára (Kálnok), Várhegy – Hegyes tető, Tortogóvár (Miklósvár), Apáca vára (Apáca), Csicsói vár (Csíkcsicsó), Pogány vár (Rákosi-Hargita), Alsó-Sólyomkő vára (Kárpitus), Vártető (Tusnád), Harom vára (Zsögöd), Kis vár (Zsögöd), Nagyomlyó (Csíksomlyó), Várdomb (Csíkcsomortán), Máré vára (Máréfalva) Zete vára (Zeteváralja)...” Szent ég, itt csak a rómaiak építkez-

rák fennhatóság kezdeti idejétől számítottan léteztek. Az osztrák császár és magyar király II. József (akit a magyarság a Szent Koronával meg nem koronázott, ezért egyszerűen kalapos királyként emleget azóta is) irányította magyarellenesség tovább dühöngött, az 1848-as magyar forradalom vérbefojtása utáni Bach-korszakban megsokszorozottan. Olyan akadémikus, idegenből ideparancsolt vezérek dirigálták ezt a szellemi elnyomást, mint Hunfalvy és egész bandája. Sajnos, mindmáig elér a kezük s utódlásuk a nemzettagadásban. Mindazok a politikai körök, amelyeknek kellemetlen egy ősi múlttudattal rendelkező, egységes, erős, és ami mindennél több, a mai közép- és kelet-európai nemzetek közt is tagadhatatlanul régebbi helybéliséget magáénak tudó népcsoport léte, igyekeznek máig is mindent elkövetni, hogy e tudatot nevetséges meseként tüntesse fel. Mindazokat, akik mást mondanak, mint a hivatalos állítás, kontár laikusoknak bélyegzik meg, ellehetetlenítve minden érvényesülésüket. (Lásd Szentkatolnai Bálint Gábor kiváló nyelvészünk sorsát. A hivatalosok még ma is nagy szakértelemmel mellékvágányra tologatják az általa bizonyított tényeket, s igen kevesen vannak azok a hivatásos történészek, akik ki mernek állni nyíltan Bálint Gábor tanainak igazsága mellett, mint például Obrusánszky Borbála.) Ha nemzetben gondolkodunk, sem a hallgatás, sem a mellébeszélés nem bocsánatos bűn. De az sem elfogadható, hogy a jó szándékú, a székely önrendelkezést pártolók honlapján hiányos, kellő odafigyelés nélkül közzétett adatok jelenjenek meg. Még akkor sem, ha széles körű bemutatási lehetőséget hoznak létre itt, a www.sigil-

75


tek?! Mert ezt a téves képet sugallják a fenti sorok. Legendáink, mondáink őrzik egy hajdani ősnép, ősi kultúrközösség tudását. Ma történészeink helységek szerint megnevezett ilyen-olyan kultúrákról értekeznek. Meg arról is, hogy várépítő-e a székely, vagy nem. Igaz, nem kívánta soha a hatalmas építmények hatalmaskodó urait, de az nem jelenti, hogy nem épített magának célszerű erősségeket. A Kárpátmedencétől a Mongol-pusztákig tele a történelem kerek, háromszögletű, esetenként négyzet alakú, nem nagy kiterjedésű, ugyanakkor jól védhető föld- vagy kővárakkal, erődökkel. Ezek, amint a külhoni régészek, történészek is állítják, nagyon régen védrendszereket képeztek, az ott élők javainak megőrzését biztosították. A több bizonyító forrást is használó kutatások azt igazolják, hogy ezek a csudvárak – Patkanov szerint is – szabir területeken voltak, s a szabirok meg a szkíta „íjfeszítő népek” között vannak számon tartva. Ma még pontosan nem tudják ezeknek az íjfeszítő népeknek a területi határait, de az újabb feltárások egyre bővítik az eddigi határokat. Csak az a legnagyobb baj, hogy se régen, se most nem fordít semmilyen fórum nagyobb pénzösszeget egy átfogó székelyföldi feltárásra. Mi meg maradunk a Szádeczky Kardos Lajos úgymond „örökérvényű”, sokat idézett mondatával: „Mindamellett én a székelyek történetének lényegét és súlypontját nem az eredet homályos kérdésének tisztázásában, hanem a már dokumentálható történelem és intézmények fejlődésének megállapításában látom. Az őstörténelem tehát külön választandó a valódi történelemtől, s a súlypont erre fektetendő.”

Még Egyed Ákos, a vérbeli székely, elismert, jelentős történészünk is ezeket a sorokat idézgeti a székelyekről szóló munkáiban. De a jövőnk javára írható, hogy 2007–2013 közötti vélekedéseiben leírja azt is, hogy a Csigla-mezejének holléte is vitatott, lehet akár Csíkban is. Megemlíti azt a tényt is, hogy a székely-hun eredet talán nem is éppen olyan mese, mert igazoltnak látszik. Továbbá, hogy a székelyek Szent László-tisztelete arra enged következtetni, hogy az ő idejében a keleti határ védelmére telepedtek mai szállásaikra. László Gyula történész azt is állította többek között, hogy a székelység ősi telephelye a Kárpát-kanyar, innen mentek, illetve telepedtek máshová is, védelemre. Így összegezném e tárgykörbeli sok elméleti kutakodásomat: a székelyek már a honfoglalás idejében itt, a Kárpátkanyarban éltek. Az is bizonyosnak vehető, hogy a történelmi Magyarország területén – mi több, a Kárpát-medencében –,

Az Ika váráról (Orbán Balázs rajza) biztosan tudjuk, hogy nem a rómaiak építették

76


kelettől nyugatig egy időben több szálláshelyük is volt, de a nagyobb tömb itt élt a mai székelység földjén. A helyneveikre hivatkozva – lásd Telegd – válik utolérhetővé a telegdi székelyek szállásainak útvonala. De a telepedésük iránya még nem nyilvánítható egyértelműnek. Az sem bizonyos, hogy mikor és hányszor is változtatták telephelyeiket. Miért volt olyan fontos Szent Lászlónak ez a keleti hely? Vajon csak a határvédelem miatt? Amikor azt is tudjuk, hogy nem a Kárpátok hegylánca volt az akkori határ, legfennebb a legbiztonságosabban védhető területeket adta. Ugyanis már az elődök által igen jól kigondolt és megépített erődrendszerek a keleti védelem alapját képezték, csak ezeket tovább kellett fejleszteni, vagy még azt sem igényelték. Tehát az ősi fészek védelmére jól kimunkált ősi védrendszer volt az, ami a nagy hadvezéri képességgel, ugyanakkor a múltjának nagy tiszteletével is megáldott Lászlót e környéken hosszabb megtelepedésre sarkallta. E helynek, az általa szentnek tisztelt helynek a védelmére buzdított. S ha a harcos herceg, majd király útra kelt, követte őt az a népréteg is, amely az ő védelmét vállalta ősi jogai alapján. Innen eredeztethető a székelyek László, a szent király iránti tisztelete. Mi több: Székelyföld védőszentjeként tisztelték a daliás vitézt! Ide vezethető vissza talán a székelység védő szerepe is a Vág-völgyétől, az Őrségtől a Mezőségig, és onnan a Székelyföldig. Talán a nép neve is, hiszen mindmáig a tömböt alkotó székelység földjének résznevei őrizték meg a Szék szót. Lám, azt is jól felmérték az új, idegen eszméket hirdetők, hogy ha

kivonják a Szent László-tudatot, a Szűzanya, mint országuk védőjének tiszteletét, a székelység egységét könnyebb lesz megtörni. Most meg rajtunk a sor, hogy a múlt példáján okulva új egységet teremtsünk meg itt, a székelyek földjén.

Utóbeszéd Mostan elébetek adom az nagy tudású asszonyunk mondását, abbéli szándékkal, hogy eltöprengve ezen olvasottakon, példáján fölbuzdulva adjátok az ti maradékitoknak örökül az ti tudástokat. „Székelyföld legkeletibb csücske, a mai Háromszék őrizte meg legtovább az ősi magyar hitvilág emlékeit. Az ott élők máig ismerik az ősi mitikus történeteket tündérekről és óriásokról, de hallhatunk tőlük az ősi pogány szertartásokról is. A helyi legendák úgy tartják, hogy a Székelyföldön magasodó várakat egykoron az óriások lakták, akik az emberek elterjedése miatt visszahúzódtak, és helyükre tündérek költöztek, és ők birtokolták az erősségeket. A mesékben sokszor szó esik arról, hogy a várak között aranyhidak húzódtak, azon jártak a csodás lények. Elképzelhető, hogy a történetekben szereplő hidak tényleg valamilyen összeköttetésre utaltak az egykoron épült erődök között.” (Csak annyit tennék hozzá, hogy e tudás nem csak Háromszékre jellemző, az egész székelylakta területek sajátja – a szerző.) Obrusánszky Borbálát idézve jól látható az is, hogy a székelység ősi tudása valahol az ősi népekkel mutat közös gyökeret. Tehát azokkal a népcsoportokkal, amelyek az ún. vízözön utáni kultúrákat hozták létre. C. Némethi Enikő

77


2014 – a Siculicidium Éve A Csíkszeredától tíz kilométernyire fekvő Madéfalván és a szomszédos – valójában vele egybeépült – Csicsóban mármár illetlenség olyant kérdezni a helybeliektől, hogy ápolják-e a Siculicidium emlékét. Aki csak teheti, mindig jelen van a január eleji évfordulós koszorúzásokon, szentmiséken. Év közben sem ritka látvány, hogy az idősebb atyafi megemeli, megbiccenti kalapját, amikor a madéfalvi veszedelem turulmadaras emlékműve előtt elhalad, mintha templom vagy mezőszéli korpusz közelében járna. Hiszen a két „ikerközségben” és számos alcsíki, felcsíki, középcsíki faluban találni olyan családot, személyt, kiknek elődei, felmenői ott voltak az 1764. január 7-ei vérengzés áldozatai között, vagy pedig sikerült elmenekülniük, miután részt vettek a császári parancsokkal és kényszerbesorozásokkal szembeni szervezkedésekben. „Nekünk, madéfalviaknak és csíki székelyeknek ma is példát és irányt mutatnak őseink tettei, vértanúsága. Szükségünk van olyan példás jellemekre, amilyenekkel őseink rendelkeztek, hiszen nemcsak az 1700as években volt nehéz boldogulni Székelyföldön, de ma is ismét egyre nehezebbé válik a székely sors, gondot jelent a megélhetés. Minden évben megemlékezünk a madéfalvi veszedelem áldozatairól, de ez nem azt jelenti, hogy csak az emléknapon kell követnünk eleink hősies példáját. A mindennapokban is szükségünk van arra az erőre, ami segít átvészelni a nehéz időszakokat népünk és nemzetünk életében” – hangsúlyozta beszédében Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere a 2009. január 7-i megemlékezésen, és ezen gondola-

tok jegyében kezdődtek az előkészületek a madéfalvi veszedelem 250. évfordulójára. A madéfalvi önkormányzat – az évforduló apropóján – a Siculicidium Évének nyilvánította a 2014-es esztendőt. Ez azt jelenti, hogy 2013 őszétől 2014 őszéig minden jelentősebb madéfalvi rendezvény az emlékévhez kapcsolódik. Eközben kialakult a Siculicidium útja is: a több kilométeres szakaszon népi motívumokat is felvonultató, szakszerűen, érzékletesen összeállított táblákon térképek, ábrák ismertetik az 1764. január 7-i mészárlás helyszíneit, adatait, valamint egyéb sajátos tudnivalókat. Megépült Madéfalva közösségi menedékháza, és tervben van a Siculicidium-kápolna felhúzása is, amely önkormányzati, katolikus egyházi pénzalapokból, valamint támogatásokból és közadakozásból épül. A szokásos év eleji megemlékezés ezúttal háromnapos: 2014. január 5-én délelőtt gyalogtúrát terveznek a környező hegyekbe, valamint a Siculicidium útjának bejárását, amit este a Hargita Székely Népi Együttes előadása követ. Másnap délelőtt konferencia keretében tartanak előadásokat történészek, jeles szakértők. Délután vándorbot-kiállítás nyílik Szentes Gábor munkáiból, és ekkor tartják a Bukovinai

78


Székelyek Szövetségének évi közgyűlését. Január 7-én, a Siculicidium pontosan 250. évfordulójának reggelén 7 órakor faluébresztés harangszóval, ágyúdörrenéssel, fúvószenekarral. 10 órától szentmise, 11 órától felvonulás a templomtól a madéfalvi veszedelem emlékművéhez, ahol beszédek hangzanak el koszorúzással, megemlékezésekkel, este Imecs Dénes Veszedelem című drámáját mutatják be. A 2014. évi pünkösdi búcsú időszakában szervezik a madéfalviak világtalálkozóját, ahová várják a községből elszármazott családokat, személyeket. Erre június 6-án este már megérkeznek az első vendégek, 7én 10 órától pedig folyamatos lesz a program: megnyitó, koszorúzás, a Siculicidium útjának bejárása és településismertető, vándorbot- és fotókiállítás. A bukovinai ősökkel rendelkező, amerikai Elisabeth Long kutató előadása szerepel az első nap kínálatában. Június 8-án gyalogos zarándoklat lesz a csíksomlyói búcsúra, másnap, 9-én pedig baráti találkozó a madéfalviak közösségi menedékházánál gazdag műsorral (piknikezés, falatozás, szekeres kirándulás, hagyományőrző előadás, szabadtéri bál). Június 10én pedig ünnepi szentmisével búcsúztatják a világtalálkozó résztvevőit. A Siculicidium Emlékévének 2014-es rendezvénysorozatát a szeptember 12–14ei hagyományos, tartalmas Hagymafesztivál zárja. Ez is érdekes, sokszínű programot takar, amibe a hagymaszedés, hagymafonás (hagymafonó maraton), hagymakalendárium-készítés és hagymaszüreti felvonulás is helyet kap a határon túli testvértelepülésekről és Székelyföldről érkező vendégek részvételével. Nem maradhat el a hagyományos termékek kiállítása és vására sem, vetélkedők, íjászbemutató, illetve minőségi népzene szórakoztatja majd a jelenlévőket.

A teljes emlékév rendezvényeit úgy tervezték, hogy minél több lakos aktívan bekapcsolódhasson, többek között azok a települések is, melyek az 1764. januári alattomos támadásban, vérengzésben, illetve annak több hónapos előzményeiben valamiképpen érintettek voltak. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a községi önkormányzat, a helyi pedagógusközösség, a közbirtokosság, az egyház és néhány civil szervezet, valamint rengeteg önkéntes. A főszervező madéfalvi önkormányzat elsőként a Székely Kalendárium rendelkezésére bocsátotta az emlékév programtervezetét azzal a megjegyzéssel, hogy az előreláthatatlan okokból történő programváltoztatás jogát fenntartják. Botos László

1761-ben Mária Terézia székely határőrség megszervezésének javaslatával fordult Erdély katonai főparancsnokához, Adolf Nicholaus Buccow báróhoz, aki válaszként kidolgozta a határőrezredek felállításának tervezetét. Ez alapján a székelyeknek idegen tisztek vezetése alatt kellett volna harcolniuk anélkül, hogy régi kiváltságaikat, például az adómentességet visszakapták volna. Az 1763. október 8-án kihirdetett új királynői rendelet értelmében a határőrségbe állás már nem önkéntes jelentkezés függvénye volt, hanem kötelezővé vált minden szabad székely számára. 1764. január 7-én az osztrák császári katonaság Madéfalván 200 székelyt mészárolt le, akik a határőrezred felállítása ellen tiltakoztak.

79


Titokzatos szent ereklyénk szettudományos módszerekkel, valamint tanulmányozza a józan ész és logika fényében. Munkájának meghökkentő eredményeit 2007-ben A magyar Szent Korona, 2010-ben pedig A Szent Korona sérüléseinek és átalakításának krónikája cím alatt megjelent könyveiben foglalta össze. A kötetek sepsiszentgyörgyi bemutatója alkalmával szent ereklyénkről faggattuk a szerzőt, aki készségesen, de szigorúan a tudomány mezsgyéjén maradva válaszolt kérdéseinkre. Mi késztette önt arra, hogy fizikusként a Szent Koronával kezdjen foglalkozni? – A Korona a magyarság legfontosabb kincse, ezért a maga szintjén mindenkinek foglalkozni kéne vele, ismerni a történetét, tudni, hogy mire való. A magunkénak kéne érezni, hiszen az a nemzeté, és mi mindannyian e nemzet részei vagyunk. Mivel bizonyos erőt tulajdonítanak neki, a magyar nemzet a történelem folyamán csak azt a személyt ismerte el és tekintette királyának, akit megkoronáztak vele. A világot tudományos igényességgel vizsgáló fizikusként mit tud mondani ezzel kapcsolatban? – A szakrális tárgyaknak, az Árpádkori templomokhoz hasonlóan, erejük van, amit a bent tartózkodók megéreznek a tudatuk lecsendesedése, lelkük rendeződése révén, emellett sokan kellemes testi tüneteket észlelnek. Hasonlókat tapasztalhat, ha valaki a Szent Korona közelébe megy az Országházban. A Szent Korona ereje nem hit kérdése: radiesztéziás mérések igazolták a szakrális

Koronánk megszemélyesítése a világon egyedülálló, és nem más, mint Szent István király tudatos politikai és államjogi alkotása, ugyanis a tőle eredő Szent Korona-eszme és -tan szerint a nemzetet mint közösséget megillető hatalom kizárólag a Szent Koronában testesül meg, ezért elvonatkoztatott a mindenkori államhatalmat gyakorló királytól, kormányzótól és elnöktől, vagyis fölöttük áll. Eredete és kora, bár léteznek erre vonatkozó források és adatok, egyelőre vitatott, ezért mi sem térünk ki rá, annyit azonban tiszta lelkiismerettel kijelenthetünk, hogy jóval idősebb ezer esztendőnél. Beavató koronaként használták, ami azt jelenti, hogy – Európában egyedi módon – az uralkodó csak koronázáskor viselhette. Dr. Németh Zsolt fizikus, Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Japán egyetemeinek vendégkutatója több mint 10 éve vizsgálja termé-

Dr. Németh Zsolt a Székely Nemzeti Múzeumban tartott nagy sikerű előadást

80


Szent ereklyénkről mára eltűnt a Szűzanya képmása

és a két eredeti uralkodóképet, ugyanis amint kutatásaim végérvényesen igazolták, a három hátsó uralkodókép kései jövevény az ereklyén. Mindezek a változtatások nem lehetnek a véletlen művei, mint például az egyik ékkő sarkának letörése, hiszen zománcképeket csak tudatosan és szándékosan lehet eltávolítani. Azt is tisztáztam, hogy a koronát három súlyos, a pántok áttörésével is járó sérülés érte, melyek időpontja is nagyjából beazonosítható. Ezzel a korona működő erőrendszerét kívánták megváltoztatni. A jelenlegi állapotában be tudja tölteni a neki szánt szerepet? – Úgy gondolom, hogy igen, bár az ékkő- és zománckép-cserék nem tettek jót neki. Mindezek ellenére a koronánk most is olyan erőben van, hogy ha akadna egy olyan személy, aki méltó arra, hogy Magyarország királyává emeltessék, „el tudná végezni” a beavató feladatot, amiért megalkották. Vagyis arra, hogy a mindenkori magyar uralkodó fejére kerülve, egy bizonyos energiamennyiség átadásával méltóvá és képessé tegye őt a nemzet vezetésére és szolgálatára. Bedő Zoltán

építmények, tárgyak és a Szent Korona „kisugárzását”, igaz, ezek nem a mai tudomány szűkös eszközrendszere által elfogadott módszert jelentik. Meglátásom szerint a Korona nem pusztán reprezentációs tárgy, hanem „működő berendezés”, amely azt a célt (is) szolgálta, hogy a koronázás eseménye alkalmából elvégezze a király beavatását, befolyásolja a tudatát és jövőbeni gondolkodásmódját. Ezért beavató korona, s ezért viselhette az uralkodó élete során kizárólag csak ebből az alkalomból. A magyar Szent Korona című könyvem 3. fejezetében részletesen írok arról, hogy koronánk minden eleme szerepet játszik ebben a mechanizmusban. Azt már sokkal nehezebb bizonyítani, bár több koronázásról is fennmaradt olyan tudósítás, melyből kiderül, hogy a király a szertartás alatt „más”, azaz révült tudatállapotba került. A korona természetesen sokkal több, mint egy tárgy – ez csak az egyik megnyilvánulási formája. Ön szerint a Habsburgok tudtak a Szent Korona különleges erejéről? – Meggyőződésem szerint igen, és ezért „programozták” át a szájuk íze szerint, s cserélték le a Szűzanya képmását

81


200 éve hunyt el a székely polihisztor Benkő József (1740–1814) halálának 200. évfordulójára emlékezik Erdővidék 2014. május 16–18. között Középajtán. Ez alkalomból mutatják be a baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában megjelenő, a tudós életéről szóló könyvet is, mely a budapesti Benkő Mihály és Darkó Jenő történészek munkája. Az ünnepségen, a szerzők mellett, jelen lesznek Egyed Ákos, Tüdős Kinga és Obrusánszky Borbála történettudósok is, akik előadást tartanak a székely polihisztor életéről.

Megelőzte korát

Az erdővidéki református lelkész, történész, botanikus és nyelvész ősi székely nemesi családból származik. Apja Benkő Mihály bardoci református lelkész, egyházmegyei nótárius és esperes volt, anyja Hermányi Dienes Judit, Hermányi Dienes Péter magyarhermányi református lelkész leánya. Nyolc életben maradt testvére közül a két fiú szintén pap lett, öt leánytestvére pedig papné. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, 1767–1787 között Középajtán lelkészi szolgálatot töltött be, 1770-ben nótáriusi, 1780-ban esperesi tisztséget vállalt az erdővidéki református egyházmegyében.

1788-ban, Középajtán való nyugdíjazása után 1790-ig a székelyudvarhelyi főiskola vallástudományi professzora, majd 1794–1801 között Köpecen református lelkész. Ebben az időben – saját korát messze megelőzve – összeadott különböző felekezetekhez tartozó férfiakat és nőket is. Szembekerülve a korabeli egyházi és világi törvényekkel, papi pályafutása végképp befejeződött, fegyelmi eljárás, sőt, per indult ellene. Felesége, Csog Mária, aki Benkő József középajtai birtokán, valamint 1787-ig a középajtai parókia birtokain is irányította a mezőgazdasági munkát, 1805-ben meghalt, így Benkő József gazdasága szétesett. Utolsó éveit József nevű fia házában élte le, 1814-ben a fia karjai között halt meg. Síremléke a középajtai temetőben található.

Az el nem ismert tudós Benkő Józsefet papi hivatásának ellátása mellett végzett történészi, botanikusi és nyelvészeti munkássága tette országszerte nevezetes, sőt, európai hírű, bár anyagi szempontból saját korában el nem ismert

Benkő József sírja a középajtai temetőben

82


tudóssá. Elévülhetetlen érdemeket szerzett Erdély történelmi kútfőinek összegyűjtésével és megmentésével. Kutatásait diákkorában kezdte, amikor birtokába került nagybátyja, Hermányi József 158 kötetes kéziratgyűjteménye. Ő maga Erdély-szerte átkutatta a városi, egyházi és családi levéltárakat és könyvtárakat, szorgalmasan másolva és gyűjtögetve a forrásokat. Emellett levelezést kezdett kora számos jeles tudósával és főúri tudománypártolójával, akiktől szintén nagy mennyiségű anyagot kapott. Ebből született főműve, a Transsilvania, a korabeli Erdély leírása, a művelődéstörténet, a néprajztudomány és a családtörténet máig használt forrásmunkája, amely az államismereti iskola módszerével vizsgálja az erdélyi társadalom anyagi és szellemi életét. Történeti kutatásaival egyidejűleg botanikai kutatásokat is folytatott. Néhány év alatt ismeretlen hegyeken, havasokon keresztül bejárta szinte egész Erdélyt, és gyűjtötte az anyagot Erdély flórájához. Saját kezével három füvészkertet állított fel, és rendezett be birtokán. Linné rendszerét egy hazánkban felfedezett növénnyel egészítette ki, melyet a külföldi tudósok Epilobium Benkőianumnak neveztek el róla. Erdély ismeretlen barlangjairól írt munkáját Hollandiában adta ki a Haarlemi Tudós Társaság, amely ennek alapján tagjai közé választotta. Az anyanyelvi szinten használt latin és német nyelven kívül jól beszélt és értett románul és cigányul is, élete vége felé megtanult törökül, és 1791-ben megírta A magyar és a török nyelv mely kevéssé egyezzen című, kéziratban fennmaradt dolgozatát. Ebben amellett kardoskodik, hogy a magyar nyelv nem rokona a töröknek.

A középajtai református templom. Benkő húsz éven át szolgálta itt a híveket

Elismerés nélkül Benkő József sorsa úgy alakult, hogy nem jutott el külföldi akadémiákra, pedig ez biztosította volna számára otthon a tudományos elismerést saját korában is. Így viszont tevékenységét a külföldön végzett, tekintélyes, azonban az övéihez hasonló műveket alkotni nem képes kollégái részéről egész pályafutása során irigység és rosszindulat kísérte. Viselkedésüket vele szemben jellemzi a nagy román tudós, Gheorghe Şincai megjegyzése, amely szerint Benkő József példája is igazolja, hogy a tudósoknak számos esetben nem sikerül elérniük saját korukban az érvényesülést, mert ezt „megakadályozhatja azoknak veszett dühe és irigysége, akik a kutyánál és kígyónál komiszabban bánnak azokkal, akik a közügyek terén érdemeket szereztek”. Benkő József számos munkája csak kéziratban maradt fenn, vagy elveszett. A megmaradtak és kiadottak alapján azonban az utókor egyre inkább kezdi felismerni tudományos munkásságának óriási jelentőségét. Berszán Réka

83


Patikusok praktikái a 19. század elején Kézdivásárhelyen az egész város Szász Terézia terhes lány esetéről beszélt 1825 nyarán. Történt, hogy az apaságért egy fiatal patikust próbált perelni, viszont a valós problémák teljesen más irányba vitték a per kimenetelét. Gabriányi kézdivásárhelyi patikusnak tudtára jutott ugyanis, hogy Schindler József fiatal diplomás patikusnak szándéka van patikát nyitni a városban. Gabriányi tudta, hogy egy új patika megnyitása számára tekintélyes veszteséget jelenthet, esetleg teljes csődöt, ezért mindent megtett, hogy fiatal konkurensének rossz hírnevét keltse a városban. A pereskedés Szász Terézia kérelmes levelével kezdődött, melynek megírása Gabriányi patikus kitervelt praktikáit sejteti. A levél szövege a következő: „Méltóságos Fő Adminisztrátor Úr. Kegyes patrónus Uram. A közelebb mult 1824 esztendő Szent János napjától fogva, azon esztendő végéig, és innen kezdve ezen folyó 1825 esztendő junius 29 napjáig szolgáló képpen laktam Kézdi Vásárhelyen a Nemes 2-dik Gyalog Székely Regimentbéli tisztelendő páter Schindler Úr és édesanyjánál, kiket is hivségesen szolgáltam. Történt, hogy a mult esztendő október végén a páter Urnak testvéröccse, Schindler Józseff Úr mint patikárius legény Bécsből nevezett atyafiához megérkezett, aki is sok hitegető, incselkedő igéretei által szűzességemet napról napra ostromolni kezdte. De én kivánságának telyességgel nem akarván eleget tenni, félvén a rossz következésektől. Az én sokrendbéli ellentmondásaimat meg is elégelte, az ezen esztendőben esett oláhok husvétja után, vélekedésem szerint

30 áprilisban bé szólitott az Úr a páter szobájába, lábbelijének lehuzása végett, azonban megölelvén az ágyba feltett, amikoron is nagy tűzzel lévén erőszakosan kért, hogy engedjek neki, mivel ugy fog a Bécsben tanult mestersége szerint velem bánni, hogy semmi bajom nem lenne, de én erre semmiképpen nem akarván engedelmeskedni, erővel és erősebben belém kezdett bojtorkodni, sőt még fenyegetőzött is, ezek alatt az alsó ruhámat is megszaggatta, végtére oda vitte ki a dolgot, hogy a férfiui incselkedésnek és erőszaknak akaratom ellenére is eleget kellett tennem, merthogy egy erőszakot tevő egy gyengén azt mivelhetett amit akart, s e szerint az aktus meglévén. A hatodik hétben mindgyárt megéreztem, hogy a természetem változandó, s megérzésem mindgyárt kijelentettem a már sokszor irt Schindler Józseffnek, s szemire vetettem erőszakos tettét, és megcsalatottságomat, aki is azt felelte, hogy nem gondolná, csakugyan ha tőle megterhesedtem volna is igéri hogy olyan orvosságot ad nékem, mely miatt terhességemtől jóelőre megszabadulhatok. Készitett is a patikában, de én telyességgel bé nem vettem, szóval mondtta, hogy borkövet, anglus sót, s a többit hoznék a patikából. És vízbe venném bé, de én ezeket nem cselekedtem, el akarván távoztatni a keresztényi hitem ellen lévő dolgokat, nem gyönyörködvén egy ártatlan ismeretlen lélek elveszitésében.

84


tóját, az országnak és hazánk érdemes törvényei szerint mind erőszaktevőt büntessék meg, és nékem az engemet illető gyermek körül lévő dajkaság megtéritését instálván, leborult fővel maradtam. A Méltóságos Fő Adminisztrátor Úr Ö Nagyságának alázatos szegény szolgálója: Szász Terézia Szentléleki Szász Ferentc huszár leánya.” (Sepsiszentgörgyi Levéltár, Fond 8/dos. 3413/lap 20.) Béldi László, Háromszék adminisztrátora a levél hátsó oldalára a következőket jegyezte: „Szász Terézia esetében öt esküdt tanut hallgattunk ki. Mindnyájan a lány ellen tettek olyan vallomást, hogy egy erkölcstelen nőnek ismerik. Schindler Jóseff levelét, melyben ártatlanságát bizonyitotta, valamint azt, hogy soha semmi köze nem volt Szász Teréziához, és mint kitalált és ellene felhozott esetet próbál ugy igazolni Gabriányi, melyet előre kitervelt, és vette rá a lányt, hogy hamisan tegyen vallomást.” A konkurencia ellen fondorlatosan küzdő kereskedő terve viszont elérte a célját: „Schindler Jóseff” visszament Bécsbe, Kézdivásárhelyen pedig még sok ideig keresték a tiltott (gyermekelhajtó) gyógyszereket Béldi László utasítására, és találtak is a boltokban – ugyanis nem a patikában árulták. Ezeknek a gyógyszereknek a megnevezése a következő: kámfor, sárga egérkő, fehér vitriol, salamiát. Gabriányi patikája továbbra is jövedelmezően működött, és Sepsiszentgyörgyön is üzletet nyitott Béldi László engedélyével. Szász Terézia esetleges igazáról senki nem említ többé egy szót sem, csupán eszközként használták fel, előre kitervelt praktikák szerint. Közreadta: Józsa Lajos

Kézdivásárhelyi gyógyszerészek az 1950-es évek elején

Ezek elmultával kértem a sokszor irt Schindler Józseff Urat, hogy azon időkig, amig terhemtől megszabadulván fekszem, s ugy azután is a születendő gyermekiről gondoskodnék, de erre nem hallgatván mindgyárt a tiszteletes páter Urnak, mint lelki atyjának jelentettem, s kértem ezen ügynek kieszközlését, de erre a tiszteletes páter azon válasszal fenyegetett, hogy Szamosujvárra vitet a papi sereg által, tömlöcbe tetet, holott pedig én máig is életbe hordozom az öcsétől készült erőszakosan tett munkát. Észrevevén, hogy telyességel meg nem akarok szűnni további keresetemtől, ezen folyó hónap julius 8 napján bé hivott maga az asszony a házhoz aholott is nagy fenyegő szavaival, a páter jelenlétében, még pofonűtéssel is illetett, s meg mondta, hogy még megnem szűnöm, oerrel fog keresni, holott én már megvetett, mind világtól, mind pedig szüleimtől ezen rajtam történt eset mián. Ezek szerint alázatosan instálom a Méltóságos Fő Adminisztrátor Urat, hogy megtekintvén ezen ártatlan űgyemet, kegyes fénylő hatalmas reánk gondviselő grátiéja szerint, mint jurisdictiója alatt lévőt, méltóztasson arra szoritani, hogy mivel hazánk és Istenünk parancsolatja ellen vétkezőt, nékem szüzességem felbon-

85


A hazatért gróf Az uzoni Béldi–Mikes-birtokon jártunk, ahol gróf Mikes Zsigmond és felesége, Zsuzsanna, valamint a hathónapos Miklós Benedek él. A visszaszolgáltatás után a birtokon látványos változás még nem történt, a felújítás apró lépésekben halad. Visszaszolgáltatásról, mezőgazdaságról, erdőgazdálkodásról beszélgettünk a fiatal családfővel. Borbálának nincsenek örökösei, Mikes Imre fia pedig a riportalanyunk, Zsigmond, aki hazatelepedett, és rendezi a visszakapott birtokot, illetve még mindig harcol jogos tulajdona visszaszerzéséért. Az uzoni kastélyban az ódon falakon kívül már nagyon kevés emlék utal a dicső múltra. Bent pár régi festmény azonban mégis akad, amelyek a jeles ősöknek állítanak emléket: egyiken Mikes Kelemen katonaként, a másikon Mikes János szombathelyi püspök látható. Mikes Zsigmond felesége Vályi Zsuzsanna, aki a nem kevésbé híres Bethlen-család leszármazottja. Az ő örökségéből is pár relikvia ide, az uzoni Béldi–Mikes-kastélyba került.

A Mikes család történetében kutakodva régi korok hősei, regények cselekményei elevenednek meg előttünk, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája, Jókai Mór Erdély aranykora, a Török világ Magyarországon és Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című művei kerülnek kezünkbe. A család gyökerei a 16. század legelejére nyúlnak vissza, legalábbis az írott forrásokban. De most ugorjunk át a jelenbe. Mikes Mihály és Bánffy Eszter házasságából Mikes Borbála és Mikes Imre született, utóbbi ma Németországban él. Mikes Az 1544-ben már említett uzoni kastély 1679-ben került Mikes Kelemen ítélőmester, Apafi Mihály tanácsosa, a székelység generálisa tulajdonába, miután megbuktatta a fejedelem ellen állítólag összeesküvést szövő Béldi Pál háromszéki főkapitányt, és elnyerte annak uzoni javait. Ennek fia, Mihály (1667–1721) töltötte be 1691-től a főkapitányi tisztséget, és ő kapott 1696. május 4-én I. Lipót német-római császár és magyar királytól grófi címet. A kastélyt 1755ben újjáépítették. A család legismertebb tagja zágoni Mikes Kelemen, az 1761. október 2-án Rodostóban elhunyt emlékíró.

Hazatérés kalandvágyból 2004-ben, amikor lezárult a kastély visszaszolgáltatási pere, és végre birtokba helyezték a családot, Mikes Zsigmond nagynénjével, Borbálával együtt úgy döntött, hazatelepedik. Éppen abban az évben halt meg a nagymama, Bánffy Eszter. „Nagynéném vele lakott Kolozsváron, így hirtelen egyedül maradt. Én is egyedül voltam abban az időben, és hatalmas kalandvágy hajtott. Már évekkel azelőtt arra vágytam, hogy magyar nyelvterületre költözzem, így ketten gyorsan eldöntöttük, hogy hazajövünk” – emlékszik vissza az ifjú örökös a hazatelepedésre.

86


Jelenleg négyen élnek az uzoni birtokon, hiszen most már itt van a felesége, Zsuzsanna, akivel három éve házasodtak össze, és a hathónapos kisfiuk is. Mikes Zsigmond mérnök-közgazdász volt Németországban, Zsuzsanna Magyarországon dolgozott építészként. Az ideköltözés óriási fordulatot hozott az életükbe: két nagyvárosi, irodai munkát végző ember kiköltözött falura, egy romos birtokra, és most nap mint nap azért dolgoznak, hogy a kastély legalább részben visszanyerhesse régi pompáját. A legtöbb munkát saját kezűleg végzik.

tulajdonképpen „új földosztás” történt. Akkor mindenki kapott földet, aki korábban dolgozott a kollektívben, vagy állami funkciót töltött be, sőt, a legjobb területekre azok tettek kezet, akik a kollektivizálás előtt nem rendelkeztek birtokkal. „Ugyanúgy, mint 1925-ben vagy 1945-ben, 1991ben is egy jogtalan földosztás történt” – mondja a gróf. Akkoriban sokat járta a rossz hangulatú telekkönyvi hivatalokat. Vannak még most is olyan falvak, ahol lennének vissza nem szolgáltatott területek, csak a polgármesteri hivatal azt állítja, nem tudja azonosítani ezeket. „2001-ben Uzonban az történt, hogy tudták, van pár nagyobb gazda, akiknek több mint 10 hektár földjük volt. Ezeknek egymás mellett kiosztottak 10-10 hektárt. Mindenkinek járna még 50 hektá-

A restitúció ma sem zárult le Uzonban 50 hektár földre tartottak igényt, de csak tízet kaptak vissza, Bodolán ugyanennyi járt volna, de onnan semmit nem kaptak. A magyarcsesztvei (Fehér megye) tulajdonukból az erdőt és a legelőt sikerült visszaszerezni, az ottani – no meg a bodolai – kastélyt 1990 után jórészt széthordták. Uzonban téesz-irodaház működött az ősi fészekben, így a rendszerváltás még meglehetősen jó állapotban találta. A község területén gyakorlatilag már nincsenek visszaosztható földek. Mikes Zsigmond ennek az okát abban látja, hogy a 18-as törvény alapján a 90-es évek elején Uzonban téesz-irodaház működött az ősi fészekben

Fotók: Tofán Levente

87


rig, de nincs ahonnan” – nyugtázza. A család földjeit, amelyek mások tulajdonába kerültek, már nem is próbálják visszaszerezni. Például a birtokhoz tartozik a község központjában az a terület is, amelyen az átkosban tömbházak épültek. „Kastély a tömbházak között, röviden így jellemezhetjük ezt az állapotot. Fenyősorral próbáljuk ellensúlyozni ezt a nem túl idilli panorámát” – mondja. A Magyarcsesztvén visszakapott erdőkben gazdálkodás folyik, a legelőket bérbe adták, évente egy-két alkalommal kitakarítják. Bodolán a régi kúria romjaival nincs mit kezdeniük, cigányok költöztek bele. A Brassó megyei földtulajdon-megállapító bizottság felajánlott egy másik területet a bodolai helyett, az eredeti helyszíntől száz kilométerre. „Már ott tartottunk, hogy kimérik, de közbelépett egy ottani juhász, aki az államtól olcsón bérli a területet. Tehát a jogaink el vannak ismerve, de sok helyen nem lehetett gyakorlatba ültetni. Fehér megyében amit visszakaptunk, az nagyságrendben megfelel a régi örökségnek, de minőségben messze nem, nekünk csak harmadosztályú föld jutott” – mondja.

szinti termekben disznókat tartottak, de közben újítottak is, például a második világháborúban lebombázott tetőt kijavították. Az egyik szárnyban a felaprózott helyiségeket most panzióként hasznosítják, a másik felében a család lakik. A vendéglátóegységet hivatalosan nemrég indították el, még hátravan az osztályozás megszerzése. Teljes ellátást a vendégeknek egyelőre nem tudnak biztosítani, a reggelihez szükséges hozzávalókat a faluból szerzik be. Tejet, kenyeret, zöldséget a kisgazdáktól vásárolnak. Nagyobb bevételük egyelőre az erdőgazdálkodásból, a földek bérbeadásából származik, minden befolyt pénzt az épület felújítására fordítanak. „Nem élünk nagy lábon, éppen kijövünk a pénzünkből, de addig nyújtózkodunk, amíg a takaró ér” – magyarázza a fiatal gróf. A felújítással lassan haladnak, mert nagyobb tőke nem áll rendelkezésükre. Szobáról szobára haladva újítják, szépítik az épületet: „Ha kerül egy kis zsebpénzünk, azonnal kimeszelünk egy szobát, készítünk egy újabb fürdőszobát, vagy régi bútorokat vásárolunk. Most éppen konyhai padlóra gyűjtjük a pénzt. Folyamatban van az ipari konyha felszerelése is, a bútorokat már megvásároltuk, hamarosan minden a helyére kerül” – újságolják.

Felújítás apró lépésekben A számos szomorú tapasztalat ellenére sok szép terv született, a fiatal Mikes család most azon dolgozik, hogy a kastélyt bevigye a turizmus vérkeringésébe. Lovas klubot hoztak létre, és számos más elképzelés is körvonalazódik, hogy hogyan lehetne hasznossá tenni a hely, a környék adottságait. A szocializmus éveiben az épületben sok mindent kicseréltek, az ajtókat, ablakokat, a nagy tereket választófalakkal felaprózták. Az egyik ajtón ma is ott lóg egy kis tábla, „Contabil șef” felirattal. A föld-

Első befektetés a ló Amikor Mikes Zsigmond hazatelepedett, első befektetése egy Hajni nevű ló volt, a torjai báró Apor Csabától vásárolta. Mivel jó állapotban levő istálló van a birtokon, kár lenne kihasználatlanul hagyni. Jelenleg három betanított hátaslova van és két hároméves csikója. Félvér, lovaglásra alkalmas állatok. Kedvence az Emir, egy Furioso North Star.

88


Földművelés: abba bele kell születni Mikes Zsigmond nem akar mezőgazdasággal foglalkozni, „mert azt szeretni kell”. Úgy véli, „kell legyen az embernek gyerekkorától valamilyen tapasztalata, ebbe bele kell születni.” Inkább az erdőgazdálkodás érdekli, tervei között olyan gépek beszerzése szerepel, amivel le lehet vontatni és méretre vágni a fát. Így az erdőkitermelésben szerepet vállalhatna, amit most a nagy felvásárlók töltenek be. Igaz, még az erdő-visszaszolgáltatási folyamat sincs lezárva, vannak olyan megnyert perek, amelyek végrehajtásra várnak. Kérdésünkre, hogy véglegesnek tekinti-e az itteni letelepedést, hosszas gondolkodás után válaszol. „Nem vagyok földhözkötött. Szeretném ezt a birtokot talpra állítani, de ha nem sikerül, más lehetőség után fogok nézni. Ha működik, és tudjuk csinálni, akkor maradunk.” Orosz Anna

A birtokhoz tartozó repülőhangár fedett lovardaként működik. Gróf Mikes Zsigmond így lovas oktatóként is dolgozik, sokan járnak ide a környékről lovagolni. A paripák révén szeretnének még több vendéget idecsalogatni, hosszú távú tervük egy igazi lovaspanzió létrehozása.

60 200 Tel.: 0267 3 11 004 0267 3 .ro ondo www.hirm 89


Az énlakai gyümölcsnemesítő „Marosszéki piros páris Oly piros az én rózsám is, Szép az alma az ágtetőn, Még százszor szebb a szeretőm!”

Hol vannak már azok az idők, amikor a gyümölcsfa-ajándékozás az egyik legszebb baráti gesztusnak számított, s a székelyföldi határokban a közbirtokosságoknak kellett megfékezniük a „tanorok” tömeges létesítését, hogy azok teljesen ki ne szorítsák a legelőállományt? S hol a Krúdy Szindbád novellájából visszasejlő csárda, ahol átható birsalmaillat lengte be a szobákat? Aki egy kis nosztalgiára vágyik, no meg a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos tudásra is szomjas, feltétlenül látogasson el Szávai Márton tanító bácsihoz Énlakára. Kovács Gyula, a Zala megyei gyümölcsfa-génbank ötletgazdája, a Tündérkert mozgalom atyja erdővidéki látogatása, és az általa kezdeményezett gyűjtés hírén felbuzdulva, ősi székely gyümölcsfajok után eredve leltük fel a beültetett kertek egy eldugott oázisát a Hargita

megyei Énlakán, mintegy 700 méterrel a tengerszint felett, az 1062 méter magas Firtos-hegy lábánál, édeni csendbe burkolózva. A génállomány-őrző kert Szávai Márton nyugalmazott tanító kicsiny birtokán, mindössze két hektáron terül el, több mint 80 alma- és 60 körtefajtát számlál, emellett szilva-, körte-, cseresznye-, meggy-, barack- és diófák is helyet kapnak benne. Látogatásunkkor készségesen betessékel családi „irodájába”, ahol csakhamar mesélésbe kezd – minden bizonynyal nem először és nem utoljára érkeznek hozzá vendégek hasonló információért, no meg oltóágért, csemetéért.

Hetven év tapasztalata Szávai Márton mintegy hetven év tapasztalatával bír a gyümölcsnemesítés, szaporítás terén, ennek megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, néha még nehéz is követnünk, amint a szemzésről, oltásról, alanyi hatásról magyaráz. „Már gyermekkoromban vonzott a kertészkedés, a fák oltása, a nemesítési tech-

Szávai Márton bácsi elégedetten szemléli a termést

90


nikák, főként az iskolák melletti csemetekertekben kapott ismeretek révén – csak hát akkor még azon a szinten… “Később, amikor már tanítottam, igyekeztem nemcsak továbbadni a tudást, hanem alaposabban megismerni az agrárkultúrának ezt az ágazatát, történelmi és szakmai szempontból egyaránt. Ugyanakkor próbáltam feltérképezni az őshonos gyümölcsfajtaállomány maradványait. A kollektivizálással a helyi csemetekertek háttérbe szorultak, felszámolódtak” – nyújtott történeti áttekintőt vendéglátónk. Az ősrégi fajtáknak megszűnt az utánpótlása, azok csak a kis háztáji gazdaságokban maradtak meg, amelyeket végül tulajdonjogilag 2,5 árnyi területre csökkentettek. Az államilag irányított csemetekertek vegetatív alanyokra oltott, standard almafajtákat forgalmaznak (Idared, Stark, Delicios, Golden stb. – az üzletekben ma is főleg ezek kaphatók). Így aztán nem csak a nagybani gyümölcsösök állományát „szabták át”, de a vidéket is elárasztották, s a régi fajták pedig lassan kiszorultak a termesztésből. „Az odafigyelés hiányában sok már pótolhatatlanul örökre eltűnt, nem létezik. Holott az adott időben mindeniknek megvolt a rendeltetése, amiért termesztették” – fűzte hozzá a tanító bácsi, aki ezelőtt több mint fél évszázaddal kezdte meg számba venni az akkor még megtalálható őshonos fajtákat, és attól errefelé figyelemmel kísérte a bekövetkezett változásokat. Bár „szárazon edző futballista módjára” azelőtt is igen mélyre sikerült beásni magát a témába, Márton bácsi csak a rendszerváltás után, mintegy 22 évvel ezelőtt tudott állandó területet biztosítani génmegőrző faállományának. „Nagyon sokat mulasztott az ember abban, hogy

ezeknek a régi fajtáknak a biológiai értékét nem mérte föl, nem nézte meg a lehetőségeket, hogyan hasznosíthatók a mai biogazdálkodás felé haladó úton, mit lehet csinálni velük, belőlük” – vélekedik.

A gyümölcsgén-kutatás úttörői Amikor az ősi magyar, de főleg székelyföldi fajtákról kérdezzük, Lippai Jánost (1606–1666, Posoni kert) és Bereczki Mátét (1824–1895, Kunágota – Gyümölcsészeti vázlatok) említi, akik maradandót alkottak a pomológia elméleti és gyakorlati területén egyaránt. Emellett André Leroy francia, Budai József erdővidéki, Balogh Ágost nagytapolcsányi pomológus is hozzájárult a Kárpát-medencében egykoron és napjainkig létező gyümölcsfajták feltérképezéséhez, nem beszélve – Ambrus Lajos szavaival élve – „az erdélyi pomológia jelenkori nagy tudósáról”, Nagy-Tóth Ferencről. „Székelyföldön már a honfoglalás idején léteztek kitenyésztett fajták abból a spontán flórából, amit itt találtak őseink”, hangsúlyozza Szávai Márton, majd azt is megtudjuk, mit tekintünk őshonosnak. „A diónak például sehol sem lelik az ősét, azzal biztosan itt találkoztak először az elődeink. Az itt élő nép számos fajtát hozott létre, nemesített ki az évezredek, évszázadok folyamán. Ezeknek megtalál-

91


ható volt itt a vad változata is, amelyeket nem ültetett senki. Sajnos, a kolhozgazdálkodás idején a földek egybeszántása, barázdák eltüntetése, teraszosítás, hagyásfák (hasznos gyümölcsöt termő fa – szerk. megj.) kivágása, szántóterületek növelése folytán nem voltak tekintettel arra, hogy ezeknek még hasznát lehetne venni. Jelentős részük teljesen megsemmisült, nincs belőlük egy sem. Voltak olyan példányok a vad vackorfák között, amelyek átmérője elérte a métert is, vagy olyanok is, amelyeknek ehető volt a gyümölcse.” Az idők folyamán az egykor kedvelt fajták is háttérbe szorultak, de olyan is előfordult, főként az Osztrák-Magyar Monarchia idején, hogy az őshonos székely alma osztrák eredetűként szerepelt a királyi kertészetek nyilvántartásaiban. Így járt például a batul, amely a pónyikkal egyetemben a Maros völgyéből indulva hódította meg a világot, Ambrus Lajos azonban kiderítette, hogy Versailles világhírű gyümölcsöskertjében már Leroy Pomme de Transsylvanie néven jegyzik, az eredetét illetően pedig egyszerűen csak annyit firkantottak melléje: Autriche (Ausztria). A vándorlás iránya persze fordított is lehetett, oda-vissza alapon. „Az 1860-as években Amerikából érkezett a jonatán, mely az erdélyi őshonos vadoncokba oltva, az itteni ásványoknak és klímának köszönhetően az idő folyamán sajátossá vált, s most mindenki az erdélyi jonatánt keresi, mert szép piros, kemény, jóízű.”

Erdélyi almafajták: Algyógyi Gyógyipiros, Apró édes, Batul (Nagy, Sárga, Zöld, Fehér, Szegesbatul), Boralma, Csíkos, Doroncsos, Eper (Nyári és Őszi), Fanyar, Fehér, Fehérbokoralma, Fejedelmi, Kálvil, Kisaszszony, Leány, Leves, Mocskotár, Mosolygó, Nyári piros, Ordos, Páris (Zsírospáris, Rózsapáris, Hosszúszárú, Piros, Tök, Pónik zöld és sárga, Zergő, Vajas, Nyári piros, Puha, Fojtós, Cigány, Savanyú, Segesvári, Selyem, Sikolai, Sóvári, Sűműrűcs, Szeges Mosolygó, Kemény, Bordás, Tányér (Feketetányér Jegestányér, Szász), Üveg, Váradi. Később honosultak: Aranypármen, Asztraháni piros, Bojken, Boskopi szép, Bőr, Brassai, Budai Domokos, Tartós Gusztáv, Cetz, Citrom, Drapdur, Jonatán, Klár, Mádai kormos, Masánszki, Piros arany, Renet, Sámpány, Sándor cár, Sárga szépvirágú, Sóvári, Técsi Rózsa, Török Bálint. (Szavai Márton gyűjtése)

érőktől a késő ősszel szüretelhetőkig, minden fajta gyümölcsöt termesztettek, hogy az év minden időszakában legyen mit enni. Például vannak olyan fajták, melyek leszedéskor ehetetlenek, és május végére érnek meg a polcon. Aztán itt vannak ugyanezen célból az aszalni vagy befőzni való apró fajták, vagy a cérnára fűzve szárított fehér batul, amiből később levest főztek; az édes alma, amely azért volt jó, mert az abból készült lepényhez nem kellett cukor” – invitál a régi paraszti konyhák világába az autodidakta pomológus. Az étkezés mellett takarmányozásra is használták a gyümölcsöt, főként a „mocs-

Mi készül a pálinka előtt? És hogy mire használja a székely ember a zamatos kincset? A gyümölcsök őre ebbe is beavat: „Az elsődleges funkció ugye az élelmezés volt, mivel a sokgyerekes családoknál elkelt a gyümölcs. A legkorábban

92


A kéthektáros birtokon 80 alma- és 60 körtefaj lelt menedéket

kotár” fajtákat (almát, körtét, szilvát egyaránt), de fontos szerepe volt a cserekereskedelemben is, hiszen másfajta élelmi-

szert lehetett kapni érte. A fölöslegből pedig, amit se eladni, se elcserélni nem lehetett, pálinka készült. Ez volt a „végtermék”, teszi hozzá nevetve. A 20. század közepéig a gyümölcsfák, illetve a gyümölcsösök markánsan meghatározták a határ- és településképet Székelyföldön. „Az udvarokra korán termő fákat ültettek, mindig olyan helyre, ahol nem gátolta a ki- és bejárást. A lakóház közvetlen környezetébe általában sárga-, mézvackor- és búzával érő körte került, az almák közül nyári piros, eperalma és vajas. Ezek korán érnek, de tartósításra nem alkalmasak, ugyanakkor a szezonális étkezés fontos alapanyagai. A csűrkertben kapott helyet a dió, a szilva és a meggy, a veteményesben a ribizli, az egres és a málna. A távolabbi kertekbe vagy a tanorokba ültették az elraktározásra, feldolgozásra és eladásra szánt gyümölcsöt termő fákat” – tudjuk meg a néprajzban és helytörténetben is igen jártas riportalanyunktól. A tanorok egyébként az 1870-es

Erdélyi körtefajták: Bánffy Pál, Borsos, Bőr, Búzával érő, Császár, Darázs, Erdei vaj, Fojtós, Fontos, Fűszeres, Kabala, Kancsós, Kecskecsicsű, Köldökes, Lószar, Mesei, Mézvackor, Mocskotár, Moldovai, Nyakas, Piros oldalú, Pirosbelű, Sárga, Sós, Téli kerek, Téli zöld, Tinóorrú, Torzsátlan, Zabbal érő. Később honosult: Bécs diadala, Boksz kobakja, Diel vaj, Esperes, Füge, Klapp kedveltje/Clapp kedvence (elírásból származó elkeresztelés: Klapka), Klerzsó, Kongresszus emléke, Mária Lujza, Őszi narancs, Őszi vaj, Pap, Pergament, Serres Olivér (Olivier de Serresről), Vilmos. (Szavai Márton gyűjtése)

93


ecetmuslicáktól is – legjobb, ha cellulóz alapú műanyag- vagy üvegedényben, légmentesen tároljuk pár napig a levét. Utána pedig 2-3 napos, jóféle, erjedésnek indult szőlőmusttal kell »beoltani«”—magyarázza vendéglátónk, és az is kiderül, hogy a legjobb ecet vackorból, azaz vadkörtéből lesz víz és tört alma hozzáadásával, vászonnal letakart kádban erjesztve, majd leszűrve hordóba töltve, hat hét érlelés után.

Az élénkpiros pöttyökkel behintett Avranchesi jó Lujza nevezetű őszi körtét (Bonne Louise d’Avranches) a kolozsvári piacon pajzánkodva „Avrám cseszi Lujzát, de jól” néven szokták tréfásan emlegetni. (Ambrus Lajos) években kitört agrárválság idején népszerűséget nyert, mezőgazdasági vagy legelőnek használt területekből lekerített és betelepített gyümölcsösök voltak – egészültek ki a témában szerzett ismereteink.

Két- és négylábú ellenségek Márton bácsi nagy büszkesége, hogy teljesen vegyszermentesen nevelgeti a fáit, mindig csak a legellenállóbb egyedeket keresi és szaporítja, hiszen „akármilyen járvány is volt az emberiség történetében, mindig túlélték egy páran, és ez így van a fákkal is”. A legfontosabb, hogy kiszűrjük a rákos egyedeket – „emiatt pusztult ki számtalan újonnan létesített gyümölcsös, mert a rákos egyedekről vett oltóágakkal szöveteik bekerültek a központi létesítményekbe”. Persze, azért akadnak más kártevői is a gyümölcsösnek – például a „szemtelen” vadak, amelyek előszeretettel járnak a kertjébe lakmározni. A népi furfang azonban sok mindenre megoldást talált. „Az első nagy veszteség a nagy egér, a földikutya »jóvoltából« ért: 160 csemetét húztam ki gyökerétől megfosztva a földből. Aztán jött a medve: az ő eszén ágra kötözött rongyokkal járok túl, ugyanis csak nyugodt környezetben szeret falatozni, a szél által lengetett ruhadarabok zavarják. Az őzek ellen kezdetben a nagyapám módszerét alkalmaztam, aki faggyúba mártott rongycsíkokat rögzített a törzsre, s a szag elriasztotta az állatot. Most már télen csak egy hitvány flakont akasztok ki, azt tavasszal szépen le tudom venni. A

A Pónyik almáról azt írja Nagy Ferenc, hogy bizony ez volna Erdély vezető gyümölcse: „Az erdélyi almák királya”. Nem csoda hát, hogy a matematikuszseni, Bolyai Farkas értékelte is, és végrendeletében azt hagyta örökül, hogy sírja fölé Pónyik almafát ültessenek. (Ambrus Lajos)

Bort viszont nem nagyon készítettek a régi székelyek az almából, de ha valakinek mégis erre támad kedve, a jó almabor titkát is eláruljuk – Szávai bácsi jóvoltából. „Lényeg, hogy az alma semmilyen formában ne érintkezzen fémmel, főleg préseléskor kell erre vigyázni. Aztán gyorsan menteni kell az élesztőgombáktól és az

Mezőfelén néhai Kacsó Tibor kertje fölött állt egy nagy diófa, amely olyan méretű volt, hogy 1849-ben egy kisebb család bújt el az odvába a Segesvár felé masírozó kozákok elől menekülve. (Ambrus Lajos)

94


Noha havas hely, de szorgalmas művelés után mégis sok gyümölcs terem Brassóban. A brassai cseresznye kiállja a versenyt akármely honi cseresznyével, tartósságra pedig mindeniket felülmúlja. Eltart július hó elejétől augusztus közepéig. Olcsóbb gyümölcs aligha van az országban. Az erdélyi rendszeres gyümölcskertek között, mint a többek koronája, legelső helyen áll véleményünk szerint a Kolozs megyében kebelezett nagycégi kert, melyet n. b. Bánffy Pál Kraszna megyei főispán, tudományos ismerettel, nagy gonddal és költséggel a Mezőség szívében nevelt föl. Itt minden nemű gyümölcsfajok a lehető legnagyobb mennyiségbe találtatnak. Alma száznál többre menő; körte sok; cseresznye több mint 80-féle stb., s mindezek egytől egyig nemesítvén. Kár, hogy kevesen ismerik ezen ritka becsű kertet, s hogy kellő díszben tartására kevesebb gond fordíttatik, mint kellene. Czég (Nagycég – szerk.) a Mezőség közepén fekszik… környéke paradicsom. Élő bizonyság azon henyeség szülötte előítélet ellen, hogy a Mezőség nem termi az élőfát. (…) Fenn a megye keleti részén Poszmos, hajdan híres kertjével, s Teke népes szász falu, sok gyümölcsei kedveskedhetnek. A székely földön Marosszék terem legtöbb gyümölcsöt. A marosszéki paris almának országos híre s becse van, pedig sok helyt a mezőn, és pedig alkalmas bőségbe tenyésztik. Jó gyümölcs az úgy nevezett mosolygó alma is, szép külsejű, s nagyon leves. A szentbenedeki, koronkai kertek is sok gyümölcsöt adnak. A marosszéki cseresznyék közt igen jó a hólyagos cseresznye, mely főleg a Nyárád mentén bőven terem. Marosvásárhelyen rendszeresített gyümölcsösöket s gyümölcsiskolákat találunk gyógyszertáras Brandekker Simon és tanácsos Hajnal József uraknál, kiknél 34 éves nemes csemeték mindig nagy bőségben és igen csekély áron találtatnak. Udvarhelyszéken terjedelmesebb gyümölcstenyésztést űz a Pálffy család Küsmődön, Bakó József tb. Siklódon és tb. Imreh György Kedében. Háromszéken nevezetes a b. Purczell által alapított plántaiskola Kézdivásárhelyen. A székelyeknek ezen elfelejthetetlen emlékezetű ezredesük nagy költséggel hozatta külföldről a nemes gyümölcsmagvakat, s a kész csemetéket Háromszék fiainak kiültetés végett kiosztogatta. A háromszéki nemes gyümölcsfajok ezen iskolából erednek. Magános birtokosok csak kicsibe űzik a gyümölcsszaporítás szép munkáját. Csíknak nincsenek említést érdemlő kertjei; Aranyosszék némely falvai pedig, mint Harasztos, Bágyon, Kövend a gazdaság ezen ágát haszonnal művelik. (Erdélyi népkönyv, Kolozsvár, 1842 – némileg aktualizált helyesírással)

nyulakkal nehezebb, azok nem annyira kényesek a szagra, ám ellenük is van megoldás: levágott állatok gégéjét, csontdarabjait, megszáradt húscafatokat kötözök

az ágakra jó erősen, hogy többször kelljen tépegetni. Aztán ha a sasok rákapnak, annak a fel-felbukkanó tapsifülesek látják a szomorú végét.”

95


130 éves a Budai Domokos 1851. november 25-én, Bodoson született Budai József (1939. január 20-án hunyt el Miskolcon) geológus és pomológus, akit magyar Micsurinként is emlegettek a sztálinizmus idején, mivel 138 gyümölcsfajtát – főként almát és körtét – kísérletezett ki. Ezeket többnyire 1848-as forradalmárokról nevezte el, Cetz tábornokról, Kiss Sándorról, Bemről és másokról, mert élete végéig meggyőződéses függetlenségpárti volt. Legismertebb fajtája az 1901. január 23-án Budai József Bodoson elhunyt testvéröccséről, Domokosról elnevezett Budai Domokos, amely a múlt század elején Erdővidéken viszonylag elterjedtté vált, főként Nagy Imre földbirtokos és Gyerkes Mihály törekvéseinek köszönhetően, de érthetetlen módon, kitűnő tulajdonságai ellenére ma már alig lehet megtalálni. Örömmel hallottuk hát, hogy Bölönben ifj. Kozma Albert unitárius tiszteletes foglalkozik a szaporításával. Budai József a Székelység 1932/910. számában számolt be a nemesítés folyamatáról. Eszerint a magról nevelt anyafa 1894-ben, tízéves korában termett először. Az első fa után, amely Egyed Dániel kertjében nőtt, Benedek Elek birtokára is került belőle. Jancsó Katalin

„Előfordul gyakran a csemeték elvándorlása, gazdacseréje is” – vannak ugyanis atyafiak, akik előszeretettel lovasítják meg a beoltott csemetéket, pláne, ha azok szépen fel is vannak címkézve, elárulván, melyik milyen fajta. „Nem az bosszant, amikor egyik napról a másikra 60 csemete is eltűnik, hanem az, hogyha azt a fajtát már nincs, ahonnan pótol-

jam” – zárja a beszélgetést szívélyes vendéglátónk, aki szerint a legbiztosabb fegyver mégis az, ha előre belekalkulálja a veszteséget a fáradságos munkába. Oltóvesszőt, beoltott csemetét pedig mindenkinek szívesen ad, aki megkeresi, hogy a fogyatkozó székely falvakból elvándorolt földijeink gyümölcsöseibe is jusson „egy kis hazai”.

96


Bakos Feri, az ikafalvi „hippi” Bakos Ferencet a falujában teljes nevén nem ismerik, de ha azt mondjuk, „Feri bácsi, a francia”, rögtön eligazítanak, hogy hol lakik. Mi tagadás, előítéletekkel feltarisznyázva kerestük fel otthonában. Többen mondták, hogy oda nem érdemes kimenni, hiszen teljesen zárkózott, antiszociális személyiség, finoman fogalmazva nem a leghigiénikusabb körülmények között él. Mi inkább úgy láttuk, ízigvérig szabad ember, amit a „rendtartó székely közösség” nehezen tolerál. A Duna tévé stábja is így vélekedhetett, ha már filmet forgatott róla, és adásba is adta Az erdélyi francia sajt címmel. hogy megtanulja a fűzfavessző hántását, fűzését. Ezzel elnyerte a népművészet mestere címet, és tudását minden évben továbbfejlesztette a tokaji alkotótáborban. Székelyföldön azonban francia receptek alapján, tehén- és kecsketejből készített sajtkülönlegességeivel szerzett magának hírnevet.

A lepusztult portán belépve azonnal árnyékba tessékel, az általa készített faasztalhoz és székekre ülünk le. Úgy látjuk, örül a társaságnak, szívesen beszél, de csak arról, amiről ő akar. Például a Franciaországban töltött évekre rákérdezve mindig eltereli a szót. Amikor pedig az itteni életéről faggatjuk, azt mondja, jól érzi magát, nem mérvadó számára, hogy ki mit gondol róla. A budapesti származású, 64. életévében járó férfi 1980-ban Nyugat-Európában próbált szerencsét, több államban megfordult, huszonöt évig albérletben élt Franciaország több városában. Amint tehette, otthagyta az Európai Unió legnagyobb tagállamát, és nyolc évvel ezelőtt Székelyföldre költözött, a kézdiszéki Ikafalván vásárolt magának szerény házikót. Csendre, nyugalomra vágyott, s mindezt megkapta a kis faluban, ahol – még ha sokan különcnek is tartják – elmondása szerint nagyon jól érzi magát, esze ágában sincs elköltözni. Idekerülése óta sem hagyott fel a kézműveskedéssel. Mivel Békéscsabán nőtt fel, ahol a lakosság nyolcvan százaléka a hetvenes években még javában űzte a kosárfonás mesterségét, kézenfekvő volt,

A minőség fontosabb az árnál Feltűnt neki, hogy sok ikafalvi állattartó gazdának nincs mihez kezdenie a tejjel, sokan a sertéseket etetik vele. Bakos Ferenc kiutazott tehát Franciaországba, és hozott egy liter folyékony oltót – ezzel kezdődött a különleges sajtok készítése. Sajnos, mára már olyan kevés tehén maradt Ikafalván, hogy a jó minőségű tehéntejet a szomszédos Futásfalváról szerzi be, ahová a nyári időszakban naponta átgyalogol. Az rögtön meglátszik, hogy az általa folytatott életmód nem kerülhet sokba, a régi tapaszos házba csak pár szükséges dolog került be. Kissé felszereltebb a sajtkonyha, ahol tisztaság honol. Szinte semmire nem költ, az élelmet a falusiaktól vásárolja meg, sajt pedig mindig van a házban. Csak egy-egy kiruccanás kerül pénz-

97


be, amikor átbiciklizik a szomszédos Csernátonba, majd onnan autóbusszal, egy hátizsák sajttal elindul valamelyik városba, Kézdivásárhelyre vagy Sepsiszentgyörgyre. Internet-elérhetősége nincs, mégis akkora a kapcsolathálózata, hogy mindig tudja, hol ütnek össze két tányért, hol érdemes megjelenni. Mint mondta, az első székely termékvásárokon sajtjai nagy sikert arattak, 2012 novemberében csak ketten kínáltak hasonló portékát Kézdivásárhelyen. Azóta érezhetően csökkent az érdeklődés különlegesen ízesített termékei iránt, a vásárlók inkább a hagyományos ordát és sajtot keresik, ezért többé nem vesz részt a céhes városbéli termékmustrán. „Errefelé az egyensajtok és túrók mellett elsikkad a francia minőség és a változatosság”, jegyzi meg a „sajtmester”, aki úgy vette észre, az embereket a hagyományostermék-vásárban inkább az érdekelte, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá a megszokott élelmiszerhez. „A versengés itt inkább azért folyik, hogy ki tud olcsóbban sajtot árulni”, fűzi hozzá lemondóan.

Fotó: Tofán Levente

előállítani – mivel mindenki abból él –, hanem azért, hogy kié a legjobb minőség: az árakban nem volt különbség, de minőségi szempontból kialakult egy erős versengés. A székelyek teljesen másként értelmezik ezt a dolgot” – vélekedik. A sajtkészítés tudománya ott kezdődik, hogy a termékből tudjunk enni három hónap vagy akár fél év múlva is. Az itteni embereknek, akik elvégezték a megyei tanácsok által kezdeményezett, gyorstalpaló sajtkészítő-tanfolyamokat, nem az a motivációjuk, hogy valódi tudást szerezzenek, hanem az, hogy a tejet és az ebből származó termékeket drágábban tudják értékesíteni – morfondírozik Bakos. Annál is inkább, mivel ideköltözésekor ingyen felajánlotta az atyafiaknak, megtanítja őket változatos módon minőségi sajtot készíteni, de nem volt rá igény. „Ha valaki Franciaországban meg akar tanulni sajtot készíteni, az elmegy egy farmra, és fél éven keresztül dolgozik reggeltől estig ingyen. Fontos lenne, hogy az alapmotiváció ne a hirtelen pénzszerzés legyen, hanem a tanulás. Persze, előbb-utóbb abból pénz is lesz. De a székely nehézfejű nép, benne él egyfajta tradícióban, amit nehezen akar feladni”, boncolgatja tovább a történetet a „vidéki gasztronómus”.

„A székely nehézfejű” „Hiába van egy gazdaságban 300-400 kecske, hogyha abból csak túrót tudnak csinálni” – magyarázza vendéglátónk. „Franciaországban egy olyan faluban éltem, amelynek a környékén volt 35 ezer kecske, 300 kecskefarm, és legalább 20 helyen készítettek kecskesajtot. A sajtkészítést nem lehet egy háromnapos gyorstalpaló tanfolyamon megtanulni, én fél évig készítettem a sajtokat, amikor azt mondhattam, hogy értek hozzá. Avignon mellett, a 3000 lakosú faluban évtizedek óta sajtot készítenek. Ott a versengés nem azért folyik, hogy ki tud olcsóbb terméket

98


Keramikusból paraszt

jöhetett volna haza, de megelégedett azzal, hogy megkereste a hatezer svájci frankját.”

Sajtot készített már juh-, kecske-, bivaly- és tehéntejből. Folyamatosan tanul, szakkönyveket olvas a különböző tejek felhasználási lehetőségeiről. „Próbáltam itt a lehető legegyszerűbb rendszert elindítani, amihez nem kell különösebb felszerelés, hideg kamra, meleg kamra, érlelő helyiség. Frissen fogyasztható és belátható időn belül értékesíthető sajtokat készítek, nem az ementáli sajt előállítását akartam megtanítani az embereknek”, meséli lemondóan a „jövevény székely”, aki csak zárójelben fűzi hozzá: itt inkább az a szokás, hogy bedobják a fagyra a friss sajtot, aztán tavasszal kidobják onnan, mert keserű… Ő maga a véletlen és a segítő szándék folytán került „bizalmas viszonyba” a tejfeldolgozás fortélyaival: egy ismerőse eltörte a lábát, ezért keresett valakit, aki ellássa helyette a birkákat, kecskéket, és a tejet feldolgozza. Így esett, hogy bár addig kerámiában „utazott”, és nem érdekelte „a paraszti életforma”, végül mégis elvállalta. „Ha már egyszer benne van az ember, muszáj, hogy érdekelje, fél gőzzel nem lehet segíteni egy barátnak”, teszi hozzá mosolyogva. Aztán egy hosszabb „kitérő” után akkor mozdult meg benne újra a lappangó tudás, amikor Háromszéken azzal szembesült, hogy az alacsony átvételi ár miatt inkább elöntik a tejet, mintsem megpróbálnák másképp értékesíteni. Sajnos, a székely ember sem olyan élelmes már, mint a régi időkben. „Ismerek olyan gazdát, hogy fél évet eltöltött Svájcban a tehenek mellett, ahol a legjobb minőségű sajtokat készítették, és fél év alatt nem leste el annak fortélyát. Megfizethetetlen tudással

„Az életem szabad” Kérésünkre végül összefoglalta röviden az életét, hogy megértsük, keserű tapasztalatai ellenére miért választotta ezt az eldugott települést otthonául. 1980ban, 27 évesen ment ki Franciaországba, ahol szakácsnak tanult, de soha nem dolgozott ebben a szakmában, mert az „túl fárasztó”. „Kilenc évvel ezelőtt DélFranciaországban eladták a fejem fölül a házat, így új otthont kellett keresnem. Amikor eljöttem, mindenki azt susmotolta Európában, hogy rossz lesz a világ. Arra gondoltam, olyan helyet kellene keresni, ahol az ember meghúzhatja magát, így esett a választás Erdélyre”, avat be féltve őrzött titkaiba az egyébként magányosan élő, két váláson is átesett férfi. Az ikafalvi kiskertben különböző növényekkel is kísérletezett. Így jutott arra a következtetésre, hogy Háromszéken az alapzöldségen kívül sokkal több minden megterem, alkalmas rá az éghajlat, de a román megyékben mintha nyitottabbak lennének erre is, ott változatosabb a haszonnövény-kínálat. A sajtelőállítás mellett ezért sajtfűszer-készítésre adta a fejét, többek között paradicsomot, hagymát, fokhagymát, édes paprikát szárít ki. „Már az első találkozásnál mindenki azt akarja megtudni, hogy miből élek. Erre én azt szoktam mondani, mit tudom én, miből.” A munkásélet mindenesetre „nem kenyere”: „Mit kezdjen az ember évi 12 vagy 22 nap szabadsággal, amikor egész életében szabad lehet?” – sommázza egyedi életfilozófiáját. Orosz Anna

99


Gyulladt térddel a Szent Jakab-zarándokúton Gergely András, a Hargita megyei Csíkszentmárton község polgármestere a 2013. évi, csíksomlyói pünkösdi búcsú előtti hetekben végigjárta az Észak-Spanyolországot átszelő, nemzetközileg El Camino néven ismert 800 kilométeres zarándokutat. Székely konokságot vitt magával, hiszen az útközben begyulladt, fájós térddel is folytatta a gyaloglást, nem adta fel, jól kiállta a próbát. Életre szóló tapasztalatokat hozott, hitében megerősödve és olyan élményekkel tért haza, amit nemigen tud másvalamivel összehasonlítani. Elbeszéléseknek, élménybeszámolóknak köszönhetően figyelt fel először Szent Jakab-útjára, majd „beleásta” magát a leírásokba, a témával kapcsolatos irodalomba. Egy filmet is megnézett, minél mélyebben igyekezett megismerni a katolikus zarándokút valós lényegét, hogy miről is szól vallástörténeti, történelmi, kulturális és lélektani szempontból. Két-három éven át tudatosan gyűjtögette a tárgyi kellékeket, hátizsákot, túracipőt, és lelkileg is készült a rajtra. Repülőgéppel utazott Franciaországba, Saint Jean Pied du Pont városból indult gyalog tovább, nyugat felé, áthaladt a Pireneusok magaslatain, s harminc nap

után megérkezett a zarándokút végállomására, a spanyolországi Galícia tartomány Santiago de Compostela városába.

Rendrakás a fejben „Valahol fent, a fejben erősen el kell határozni, mielőtt elindulsz. Vannak olyan időszakok, amikor a hétköznapok sodrása elragad, a hullámok kezdenek összecsapni a fejünk fölött, és úgy érezzük, egy időre mindenképpen ki kellene szakítani magunkat a megszokott környezetből – nyilván ez is közrejátszik egy ilyen döntés meghozatalában. Erre talán nem is tudnék jobbat ajánlani, mint ez az út. Én is valahogy úgy voltam, hogy egy-

Galícia határán

100


A Cruz de Ferrónál

szer csak azt mondtam: most!, mert ha most nem, akkor lehet, hogy soha az életben” – magyarázta Gergely András, amikor az indulásról faggattuk. „Nem is kérdés, hogy egyik legnagyobb élményem marad, egész életemen át elkísér. Teljes szellemi felfrissülést adott. Kicserélődtem, feltöltődtem. Nagyon jó alkalom volt arra, hogy elvégezzek egy nagytakarítást, egy rendberakást a fejemben. A mai rohanó világban szinte semmire sincs időnk, de magunkra kiváltképp nincs. Pedig az embernek szüksége van arra, hogy időnként saját magával is el tudjon beszélgetni. Amikor harminc napon át csak a saját gondolataid között lehetsz, tudod rendezgetni a mikénteket és a hogyanokat. Sok mindenre, számos megválaszolhatatlannak tűnő kérdésre választ kaphatsz gondolatban a gyaloglás és csendes pihenés idején. Lehet, hogy az emberben mindig is ott motoszkált a megoldás, és egy 20–30 kilométeres ballagás idején jön elő, akkor világosodik meg. A hosszú

séta egy ilyen környezetben kitakaríthatja az ember fejéből azt a sok szellemi salakot, ami évek, évtizedek alatt lerakódott, és nyomasztja. Úgy érzem, nekem mindez sikerült.” A polgármester a lelki megtisztulás, a szellemi felfrissülés és testi erőpróba zarándokútján magányosan, de korántsem magába zárkózva rótta a kilométereket. „Hihetetlen, milyen történelmi, egyháztörténeti és kultúrtörténeti élményanyag és mennyi természeti szépség árad szembe az emberrel nap mint nap és lépten-nyomon! Megfigyeltem az útvonalon a spanyolországi autonómiaformák különböző külső jeleit, például, hogy a jelképeiket miként használják. Ez arrafelé természetes dolog.”

Kőből kirakott zászló Az útvonalon olyan szív-lélek vendégszerető házigazdákkal találkozott, akikre ma is meghatódva gondol vissza. Mindig eszébe jutott, hogy így is lehet vendéglátást gyakorolni. „Jó baráti kapcsolatba léptem több vendéglátóval és zarándoktárssal, köztük egy francia házaspárral. Mindig öröm volt, amikor egy-egy hosszabb szakasz után újból találkoztam azokkal, akiket korábban megismertem. Elmondhatatlan érzés, amikor a Cruz de Ferro – Vaskereszt – nevű helyhez az ember eljut. Én is oda dobtam a csíkszentmártoni kavicsomat, otthagytam egy darabkát Székelyföldből. Lenyűgöző, mesés El Cebreiro falucska is Galíciában, fenn a hegyekben, 1300 méter magasan. Vagy mit láttam Pamplona elővároskájában?! Az út mellett ki volt rakva kőből, kék alapon a baszk zászló, és mellette szintén kék alapon a félhold és a nap ábrája. Nem tu-

101


Csíkszentmárton az 578-as európai út mentén, Csíkszeredától délkeletre fekszik. Lakossága 2319 fő, csaknem 99 százaléka magyarnak vallotta magát a 2011-es népszámláláson, noha a belső nyilvántartások szerint néhány tucatnyi roma (cigány) is él a községben, a románok száma 30. Tíz év alatt csak 21 fővel csökkent a lakosság. Az óvodások és iskolások összlétszáma 650, ami derűlátó jövőképet sugall. A legfőbb megélhetési források a mezőgazdaság, faipar, szolgáltatások stb., a községben csaknem száz vállalkozás működik az egy-két személyestől a több tucatnyi alkalmazottat foglalkoztató cégekig. Főbb látnivalói a több mint 250 éves római katolikus műemléktemplom, a második világháborús hadi temető, a Baka János Könyvtár állandó helytörténeti kiállítása, a korszerű sport- és szabadidőközpont, borvízkutak, fürdők. A községből könnyen el lehet jutni a környék nevezetességeihez, például Csíksomlyóra, Tusnádfürdőre, a Szent Anna-tóhoz. Nagy hagyománya van itt a szociális ellátást biztosító létesítményeknek, idén a gyermekvédelmi központokat 18. életévük betöltése okán elhagyó rászorulóknak létesült korszerű otthon. Testvértelepülések: Magyarországról Isaszeg, Kunszentmárton, Mórahalom, Kenderes, Svájcból Meyrin. Partnerkapcsolatban állnak az anyaországi Zalahalász községgel is. Gergely András, négyéves megszakítással (2000–2004), már 1992 óta Csíkszentmárton polgármestere.

Gergely András semmiféle veszélyt nem érzékelt a Szent Jakab-zarándokúton, mint mondta, esetleg az időjárás vagy a kimerültség, netán sérülés okozhat kellemetlenségeket. Télen, télutón bizonyos útszakaszokon lavinaveszély is adódhat. A gyalogút szépen ki van építve.

Egy kis hiányérzet

Jose Mir társaságában

dom, ki és miért tette oda, de nekem egyértelműen székely jelképnek tűnt.” Másik nagy élménye, amikor Navarra tartományban egy népi ünnepség kellős közepébe csöppent, életközelségből látta a baszk kultúrát, a népi hagyományápolást. Azt pedig nem lehet szavakban kifejezni, amit akkor érzett, amikor eljutott a zarándokút végállomására, Compostelába. „Egy csodálatos lelki megkönnyebbülés töltött el, hogy igeeen, megvan, sikerült! Ott, a hálaadó szentmisén kezded érezni a hálaadás lényegét.”

A kelléktárról szólva a megfelelő túracipőt, bakancsot, fejfedőt és vándorbotot emelte ki elsőként. A napi gyaloglásra vizet kell pakolni a hátizsákba. Otthonról élelmet fölösleges cipelni, mert azt az erdélyihez hasonló árakon lehet vásárolni az El Camino útvonalán. A szálláshelyek nagyon jók, kulturált, civilizált körülményeket nyújtanak, a zarándok az óhajai szerint választhat a közös – sokágyas – és a kisebb, csendesebb panziószállások között. Étkezésre kiváló lehetőségek adódnak mindenütt,

102


a vendéglőkben olcsó és jó a kínálat, finom az étel. Tévhit, hogy a közös szállásokon elegendő ingyenes élelmet biztosítanának, és úgymond csak azzal beérnék a zarándokok a teljes útvonalon, noha valóban előfordul, hogy a szállásadók reggelivel, vacsorával kínálják a vendéget. A nyolcszáz kilométeren volt-e olyan pillanat, amikor úgy érezte, feladja, kiszáll, hazatér? – kérdeztük Gergely Andrást. „Feladni? Ez volt az utolsó, amire gondoltam. Persze, amikor a térdszalagom begyulladt, ha netán súlyosbodik, s nem tudok lábra állni, ránehezedni, akkor nem folytathattam volna a gyaloglást. De hála Istennek, bírtam, annyi történt csupán, hogy a ritmust s a napi Santiago de Compostela, távokat csökkenteni kellett. Van egy kis a végállomás. hiányérzetem, mert nem sikerült a száz A katolikus székesegyház kilométeres ráadást legyalogolni, Compostelától Finisterreig, az Atlanti- ton kell átvergődni, szálláshelyet is óceán partjáig eljutni, de az El Camino nehéz találni, és még sorolhatnánk. Az zarándokutat elejétől végéig teljesíilyen körülmények nem kielégítőek tettem, és ez nagy elégtétel.” egy igazi zarándokút esetében, Tervezi-e végigjárni az hiszen „ez nem kalandtúra”. A Ausztrián, Magyarországon, Szent Jakab-útján minimális Erdélyen áthaladó, az a rész, ahol muszáj rámenCsíksomlyóra tartó Máriani az autóutakra. Sok helyen utat is? – kérdeztük, és a már-már zavaró, annyira polgármester válasza még tökéletesen gondozottnak hosszú ideig sokaknak tűnik a környezet, mondja munkát adhat. A MáriaGergely András. Hengerelt zarándokút ugyanis jobbávagy kavicsos utakon, bizra csak elméletben, papítonságban, néhol hegyi ron, térképeken berajzolva ösvényeken, és mindenhol létezik, nincs megfelelően jelzések mentén halad a zaránSan Roque kiépítve, kitaposva. Főleg az dok. Idő kell tehát, amíg a erdélyi szakaszon akadnak nagy Mária-út megközelítheti az El gondok az útvonallal. Bizonyos részeCamino szintjét, bár szépsége és eszmei ken forgalmas országutakat követ, nem értéke vitathatatlan. lehet letérni az aszfaltról, máshol bozóBotos László

103


Hazug Pista a „gépesített rabszolgarendszerről” Ha Gyergyóban valaki Hazug Pista nevét említi, mindenki ugyanarra a személyre gondol: a Bakta-tető aljában remeteként élő mesemondóra. Köllő István rászolgált a Hazug ragadványnévre, noha mesébe illő történeteivel soha senkit nem károsított, nem vezetett félre. Homály fedi azt is, miért vonult ki a társadalomból a természetbe, és miért tölti napjait egyedüllétben, de mégsem magányosan. Hiszen látogatója naponta akad, van, ki csupán átutazóban tér be a Marostól nem mesze lakó aggastyánhoz, mások meséit, életbölcseleteit meghallgatni mennek. Lenyűgöző történeteiből híres mesemondók merítenek ihletet, többek közt visszatérő vendége Berecz András, a híres budapesti folklórkutató is. Hazug Pista ugyanis mindenkit szívesen fogad és lát el ingyen életbölcseleteivel, aki betér hozzá egy kis tereferére.

Kétlábú görény járt a portán Ahogy elhagytuk Gyergyóalfaluban a Fenek útjának utolsó házait, még kb. két-három kilométert kell megtenni, hogy elérjük a Maros-hidat – onnan már nincs messze Hazug Pista tanyája. Már távolról láttuk a hosszú szakállú öregembert hatalmas botjával és loboncos kutyájával: ő volt az, Hazug Pista. Botját lóbálva intette, ne menjünk rá a hídra, mert veszélyes, így hát megálltunk ott, és szóba elegyedtünk az öreggel. – Tönkrement a híd, nem lehet rámenni, s az uraknak még nem volt „idejek” megjavíttatni, pedig sokan jár-

nának rajta – mondta Pista bácsi kék tekintetében huncut mosollyal mintegy sejtetve, tisztában van ő a világ dolgaival. Némi egyezkedés után – amint kiderült, hogy éppen hozzá tartanánk – hajlandó volt az autóba beülni, amennyiben a botja is befér, mert a kutya hazatalál magától, de „a botnak még nem nőtt lába”. Így a híd helyett egy sekély gázlón hajtottunk át a Maroson, s amint a házához értünk, az öreg jelezte, hol szabad parkolni egyszemélyes portáján. A kis elemózsiás csomagot is köszönettel fogadta, és utasított: azt a szekérderékba kell tenni, onnan ő majd „intézi a sorsát”. Sok a változás – állapítottuk meg, hiszen a régi viskó helyén takaros kis házikó áll, de hiányoznak a méhkaptárok és az „energiatakarékos hűtőszekrény”, vagyis a bogáncs-sövénnyel körülkerített baromfiudvar is, ahol nem olyan régen szárnyasokat tenyésztett. Kiderült, állatállományát felszámolta, mert többször is megdézsmálták a görények. – Négylábú es járt, s kétlábú es járt elég. A kétlábú görény a legveszélyesebb, jól tudjuk, az mindent el tud hordani –

104


magyarázta Pista bácsi a szekérre támaszkodva, az új ház kapcsán pedig tömören megjegyezte: a régi leégett, s az urak újat építettek helyette.

Hitlernek is megmondta Társalgás közben fény derült arra is, hogy noha Gyergyóalfalu közelében lakik, vezetékneve gyergyóditrói vagy gyergyócsomafalvi származásra utal, ízes beszéde pedig inkább a gyergyóremetei tájszólásra emlékeztet, ő voltaképpen gyergyószentmiklósi. – Egyelőre még ott van Gyergyószentmiklós központjában az eredeti házam. S nem az utolsó családból való vagyok, mert ahol száz hektárokban beszélgetünk, azok nem utcaseprők voltak – szögezte le az aggastyán, aztán gyermekkoráról és a nagyapjáról kezdett mesélni. Hároméves korától a természet közelében él, de 14 évesen felvételizett a „tábori tiszti kari iskolába”, amihez komoly „ajánlók” kellettek, hogy felvegyék. Nagyapja pedig arra nevelte, csak

annyit tanuljon, hogy „fel tudjon öltözni”. – Annak idejibe Hitlernek es mondtam – pedig nem apró macska volt ő sem –, megértlek tégedet, hogy a világ ura vagy, de annyira semmiházi vagy, hogy fel se tudsz öltözni – magyarázta Pista bácsi megfejtve számunkra is a talányt, miszerint a „felöltözés” a nagyapja értelmezése szerint azt jelenti, hogy képes legyen az ember megtermelni mindazt, ami a saját és családja fenntartásához szükséges. – Hogy valaki ténylegesen felöltözzön, még a gombot is meg kell tudja csinálni a ruhájára – szögezte le a remete, elmondva, ezzel még Hitler is egyetértett, csupán egyetlen kifogást talált: hogy most más a „tétkövetelmény”.

Gépesített rabszolgarendszer – Amikor elérjük azt az időt az ezredforduló táján, hogy azt sem tudjuk, kik vagyunk, akkor fogjuk megérteni, mi a valódi „tétkövetelmény”; amikor a gépesített rabszolgarendszerben nyakig

105


benne mászunk – mondtam Hitlernek akkoriban, s lám, igazam lett, mán benne vagyunk – részletezte akkurátusan, aztán erélyesen ránk szólt: „Hallgassanak ide!” – jelezve, igen fontos közlendője következik. Az aggastyán szerint ugyanis mostanság olyan helyzetben vagyunk, hogy „otthon a családban megállni sem tudunk”, és senkivel emberségesen szóba állni sem vagyunk képesek, mert mindenki mindig siet. – Egyik kezünk a kormányon, a másik a mobilon. Nem hajt senki, még sincs idő

gyermeksegélyt várják ahelyett, hogy munka után néznének. – Lennék a hóhérja annak, aki a gyermekekből él, egyenesen akasztanám fel, s azt es melléje, aki a pénzt adja az ilyennek – fűzte tovább a gondolatot, elmondva, ezek az emberek azok, akik „bőgnek, mint a bengáli szamár” a jogaikért, de ha a „lapát nyelét meg kell fogni, egy se jő oda”. Hazug Pista elítéli azt is, hogy ezek a szülők, miután „elitták a segélyt, hajcsák a gyermekeket kódulni”. – De nem az a hibás, aki elveszi, hanem azok, akik

Fotó: Balázs Áron

semmire – állapította meg Pista bácsi, aztán röviden elemezte a Ceaușescuféle rendszert, amikor mindenkinek került munkahelye, pénz ugyan nem volt sok, de „jutott mindenre, amire kellett”, és „étlen senki nem hótt”. – Az országnak egy lej adóssága nem volt, és senki nem ugatott, mennyi a munkanélküli – háborgott a remete, aztán részletezte, mennyire elítéli az ingyenélő embereket, akik nem dolgoznak, csak a segélyre várnak. Úgy véli, tisztességtelen, hogy sok szülő – főleg a férfiak – naphosszat unatkoznak, és a

adják, mert nekik köszönhető, hogy ezek mind az emberiség hátán élősködnek – összegzett Pista bácsi, hozzátéve, hogy ez csak akkor fog megváltozni, ha az emberiség ismét természetközeli életmódot folytat, és mindenki legalább a legszükségesebbeket megtermeli magának. Végezetül nyomatékosított bölcselettel engedett utunkra: „Születtünk volna száz évvel hamarabb, vagy száz évvel később, nem ebben a világban élnőnk, de mivel így történt, ehhez kell alkalmazkodnunk.” Jánossy Alíz

106


Benedek Elek unokái Amikor a kis Wolfgang Amadeus Mozart háromévesen odaült a csembalóhoz, és pillanatok alatt lejátszotta azt a darabot, amit nővére csak jóval hosszabb idő alatt volt képes megtanulni, édesapja eldöntötte: ebből a gyerekből híres zenész lesz. De mi lesz a két székely „mesecsemetéből” – Gödri Apolkából és Csinódi-Nagy Gergőből –, ha nagyok lesznek? Egyikük lakberendezői, a másik vasúti mérnöki szakmát választana. Gödri Apolka neve már a határon túliak számára is ismerős lehet, hiszen a kálnoki (Sepsiszék) kislány négy évvel ezelőtt megnyerte a Duna Televízió mesemondóversenyét, majd A lány, aki nem ember című meséje a XIX. Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró Pályázatra beküldött legjobb alkotások között szerepelt, és bekerült az Ének a csöndben című antológiába. A Kossuth Rádió Nagy Mese című pályázatára írt Mesebeli valóság című írását a beérkezett 2000 pályamű közül beválogatták a legjobb 30 közé, és a rádió Esti Mese című műsorában is felolvasták. 2013 elején harmadik helyezést ért el a Budapesten kiírt Karácsonyi történetek pályázaton. – Nagyon sok alkalommal az álmaimat vetem papírra, máskor meg szabadjára engedem a fantáziámat. Egy ilyen kitalált mesém egy hétköznapi kislányról, Rebekáról, sárkányokról, beszélő kakasról szól, aztán írtam az udvarra kihelyezett madáretető vendégeiről, a cinegékről, Hóka nevű nyusziról, akit a mezőn láttam meg, és elképzeltem, milyen lehet az ő élete – avatott be felnőttes komolysággal a „munkájába”. A 12 éves diáklány négy éve írta az

Gödri Apolka már külföldön is hírnevet szerzett magának mesemondóként

első meséjét, történeteit maga illusztrálja. – A rövidebb meséket este a testvéremnek, a szüleimnek is felolvasom, ha kérik, az osztálytársaimmal is megosztom. Megesik, hogy elfogadom a javaslatukat, és a kedvükért módosítok a történeten, de általában makacsul kitartok az eredeti elképzelés mellett. Apolka leginkább a tréfás történeteket szereti előadni. Írni inkább tündérekről, különleges képességgel rendelkező emberekről, állatokról szokott. – Azt tervezem, hogy az egyik mesémet átdolgozom, kiegészítem, és meseregényt készítek belőle. A szüleimben

107


A lány, aki nem ember Egyszer valahol, távol minden zűrzavartól, volt egy rét, melynek neve Lábnyomodnyománagondolat. Hogy ki és miért nevezte el így? Senki sem tudta. Ott élt egy lány. Nyugodt tekintetével nézett a nagyvilágra, megértőn. Játszott ő mindennel, gondolattal, mosollyal, tekintettel, képzelettel. De szóval nem. Néma volt. Mikor még az emberek közt élt, furcsának találták nézését, furcsának a beszédét, nyugodt tekintetét és gondolatait. Elvitték az Emberek orvoshoz. Röntgenfelvételt készítettek róla. Valami furcsaságot találtak benne. A szívét. Tündérszíve volt. Hamar szájról szájra terjedt a hír. Az Emberek vezetője azt mondta: – A mi hazánkban ember él, nem furcsa lény, s nem tündér! – jelentette ki, és száműzték a lányt. Mivel a lány abban a hitben élt, hogy a tündérek némák, amint száműzték, néma lett. Telenként furcsa álmokat látott, ám kellemeseket. Álmában kint feküdt a hóban, éjszaka volt. Mosolyogva nézett az ég felé. Valójában nem tudta, mire vár, csak várt. Mígnem egyszer fehér apró madarak jelentek meg váratlanul az égből. Amint földre értek, gyerektenyér magasságú, halványkék és fehér gyertyamanókká változtak. A manók letelepedtek a hóra, és ők is vártak valamire. Egyszer csak – az éjszaka közepén! – gyönyörű színű Nap bukkant fel az ég aljáról. Mindannyiukat meleg bizsergés járta át. A kis manók zengedezve elkezdtek énekelni, és pár lépést hátráltak. A lány egy lánymanóhoz szólt. A kis manó mosolyogva megvonta a vállát, és továbbment. – Nem érti a te nyelvedet! – szólt a legidősebb gyertyamanó a lányra. Az kissé csüggedten elfordult. Háta mögött összefogóztak a manók, és halkan énekeltek tovább. Hirtelen párnás, puha kéz érintette meg a lány ujját. A kis gyertyamanó lány rámosolygott. Eggyé váltak. Kis idő múltán ismét fehér, apró madarakká váltak, és elrepültek. Ezt az álmot minden télen látta a lány, és újra s újra várta a telet. Egyszer, mikor éppen álma után nyitogatni kezdte a szemeit a még selymes mindenségre, valaki kézen fogta, megérintette lágyan a hátát, szárnyakat illesztve rá. És vitte, vitte őt felfele… Gödri Apolka

felmerült a gondolat, hogy kötetbe kellene gyűjteni és kiadni a történeteimet. Nem tervezem abbahagyni az írást, de felnőttként lakberendezőként vagy rajzfilmanimátorként szeretnék dolgozni – összegezte a háromszéki írópalánta. Némethi Katalin

Gergő írói élményvilága Örömmel mondhatom el, hogy Csinódi-Nagy Gergő jelenleg a Kárpát-medence legfiatalabb magyar írója – büszkélkedett a 2013-as Szent György Napok alkalmával tartott könyvbemutatón

108


csiba, és szállítják fel a hegyre. A borító illusztrációja Gergő húgát, Ilka-Uzonkát dicséri. Az írópalánta továbbra is ír, vágya azonban az, hogy vasúti mérnök lehessen. Vetési Júlia

Szent György Napokon a Kecsketánc. llka-Uzonka, Gergő és Sepsiszéki Nagy Balázs

Sepsiszéki-Nagy Balázs néprajzkutató, akinek fia alig 12 évesen írta első, Kecsketánc című könyvét (2012 decemberében jelent meg). A család jelenleg az Úz-völgyében, a Csíki-havasokban egy tanyán él, amelyre a nászéjszaka utáni sétálás során bukkantak rá Gergő szülei. Aztán 2011 januárjában azt a döntést hozták, hogy eladják négyszobás, sepsiszentgyörgyi panellakásukat, és Csinódon lelnek új otthonra. Gergőt azonnal rabul ejtette a természet szépsége. A Csíki-havasokban élve egymás után fedezte fel az állat- és növényvilág megannyi csodáját, azon a tájon, ahol jó pár évtizede Uz Bence is lakott, ahol Nyirő József is örömmel tartózkodott. A Román Televízió magyar adásának pályázati felhívására kezdte leírni a tanyán átélt élményeit, a falu kategóriában első helyezést ért el. Aztán szülei bátorítására folytatta az írást, és ezekből a fogalmazásokból kerekedett ki a 33 történetet tartalmazó könyvecske. A szerző kedvence az, amikor édesapjával és egy pásztor segítségével 13 kecskét tuszkolnak be egy gépko-

109

Meleg nyár a hegyen Véget ért a friss tavasz, és beköszöntött a nyár. Itt nálunk, a hegyen nagyon csalóka az idő. Egyik órában rettentően meleg van, másik pillanatban pedig hűvös szél fújdogál, és már hozza is magával a gomolygó, mérges, csúnya fekete felhőket. Előfordul a jégeső is. Záporok után a szivárvány sziporkázva terül el a fekete égbolton. Nagyon megnyugtató látvány a zord vihar után pompázó színeket látni a felhők előtt. Nagyon szeretem a nyarat. A szünidőben rengeteget dolgozunk, és készülünk elő a télre. Gyógynövényeket is gyűjtögetünk. Játszani és fürdőzni is szoktunk ilyenkor, de a tanulás sem marad el. Rengeteget biciklizek és gombászok a barátaimmal. Szép zöldek a fák, a levegőben madarak repdesnek és énekelnek. A patakokban gyerekek viháncolnak. A fák lágy zenéjét hallgatva megyek, és szedem a gombákat. Néha meg-megállok, és szedek pár szem szamócát. Miután megeszem gyümölcsuzsonnámat, a közelben lévő forrásból iszom, és megmosom magamat. Így telik el szép lassan a meleg havasi nyár egy ilyenfajta embernek. Nagyon szeretem a nyári bogarászást, de ennek mindig vége lesz, és beköszönt életünkbe egy új, színpompás évszak, az ősz. Csinódi Nagy Gergő


Székelyek a fapados Dakaron 20 ezer kilométer, sivatagi környezet, embert próbáló feladat, túlélés – ilyen kihívásokkal néztek bátran szembe azok a székelyek, akik vállalták, hogy indulnak az amatőr autóversenyzők és profi kalandorok éves zarándoklatán, a Budapest–Bamako ralin. 2013 januárjában egy hatfős gyergyószentmiklósi csapat is nekivágott a köznyelven fapados Dakarnak emlegetett erőpróbának. Útjukat sivatag, hőség, súlytöbblet, kalandos határátkelések nehezítették. A kalandvágyon túl egy nemesebb cél is vezérelte őket: Székelyföldet akarták népszerűsíteni. A Budapest–Bamako rali a világ legnagyobb amatőr tereprali-versenye, amelyen a résztvevők maguk gondoskodnak üzemanyagról, szállásról, élelemről. Célpontja: Bissau-Guinea. A verseny azonban nemcsak kalandról és tájékozódásról szól, hanem jótékonykodásról is, a résztvevők adományokkal felszerelve érkeznek a szegénységgel küszködő országokba. A nyolcadik alkalommal megszervezett megmérettetésbe 142 csapat vágott bele, 15 nemzet képviseletében több mint 500 ember. Köztük a gyergyószentmiklósi Carpathian 4x4 csapat is, amely két speciálisan átépített terepjáróval

vágott neki a javarészt Afrikában zajló futamnak. A Carpathian Team I Lukács Lehel pilótából, Kastal László navigátorból és Benedek Tibor karbantartásért felelős autómérnökből állt, a Carpathian Team II terepjáróját Sándor Pongrácz vezette, segítője Páll László volt, és velük tartott Zsigmond Attila operatőr is. A székelyek Csíksomlyóról indultak útnak, a futam január 25-én rajtolt Budapestről. Az első, több mint 3500 kilométeres szakasz Európában zajlott Gibraltárig, ahonnan áthajóztak Afrikába. A fekete kontinensen Nyugat-Afrikában haladtak Marokkón, Mauritánián, Guineán át Bissau-Guineáig, nagyrészt sivatagi terepen.

A gyergyószentmiklósi kis csapat egészen Afrikáig vitte Székelyföld hírét

110


Az indulás pillanata. Csíksomlyóról vágtak neki az embert próbáló feladatnak

A versenykategóriába benevező gyergyóiak jól teljesítettek, fel tudták venni a versenyt a tapasztalt ralisokkal is, azonban a csapat tagjai nemcsak emiatt vállalták a kihívást. – Ez egy karitatív rali, ahol a résztvevők mind pénzbeli, mind csomagbeli juttatásokkal igyekeznek támogatni az ott élőket. Mi ráadásul próbáltunk egy olyan turistafilmet is készíteni, ami viszszaadja az ottani viszonyokat – fogalmazott Lukács Lehel pilóta. A többi egységhez hasonlóan, a gyergyóiak is vittek adományt magukkal, 15 ezer lej értékben gyógyszereket osztot-

Székely kopjafa a sivatagban

tak szét útközben, de nagyon kellett figyelniük, hogy mit és hogyan adományoznak, hiszen a szervezett segélyosztások helyszínén gyakran dulakodás tört ki, néhol rá is támadtak a jótékonykodókra. Szerettek volna emléket hagyni maguk után, ezért két kopjafát is magukkal vittek, az egyiket a Ráktérítő vonalán, a turisták által kedvelt helyen állították fel, hogy népszerűsítsék Székelyföldet, a másikat viszont nem sikerült Bissauban elhelyezni az ott uralkodó kaotikus állapotok miatt, így annak felállítását egy helyi szervezetre bízták. A nehéz terepet, a sivatagi körülményeket jól bírta a csapat, az autókkal sem volt komoly probléma. – Szerencsére, az autók jól bírták ezt a köves, sivatagi utat, akadtak gondok, persze, de nem számottevőek, semmi olyan, amit ne tudtunk volna megjavítani, így végig tudtuk vinni, amit elterveztünk. Igaz, hogy a nehéz terepeken ésszel vezettünk, nem úgy, mint akik kiépített versenyautóval repesztettek 140, 160 kilométer/órás sebességgel, hanem óvatosan, hiszen tudtuk, ha elromlik valami, és nem tudjuk megjavítani, ott

111


vége lesz az egésznek – mesélte Benedek Tibor autómérnök. A csapattagok is jól bírták a szokatlan körülményeket, amiben az is szerepet játszott, hogy nagy figyelmet fordítottak az egészségi állapotukra. – Rengeteg vitamint, magnéziumot, kalciumot, propoliszt, szőlőcukrot fogyasztottunk, tehát külön odafigyeltünk, hogy szervezetünk fel legyen töltve minden jóval, mert akkor sokkal nehezebben lehet megbetegedni. Hiányt nem szenvedtünk élelemben, viszont időben igen, nagyon sok olyan napunk volt, amikor úgy feküdtünk le, hogy nem volt időnk elkészíteni a kaját. Amire még nagy figyelmet fordítottunk, az a fertőtlenítés, ha kezet fogtunk valakivel, utána fertőtlenítettünk, tehát ezeknek mind-mind fontos szerepük volt abban, hogy nem betegedtünk meg – részletezte Lukács Lehel. A gyergyói legénység számtalan élménnyel gazdagodva tért haza, bevallásuk szerint megismertek egy teljesen más kultúrát, és sokkal többet láttak Afrikából, mintha egy turistaútra fizettek volna be. – Belecsöppentünk egy olyan kultúrába, amelyet a leírások alapján, útiköny-

vekből ismertünk, el sem tudtuk képzelni milyen, ezt látni kell. Ilyen volt például az Atlasz-hegység, ahol tényleg a kövek alól is bújtak elő emberek, és futottak az autó felé; a Szahara, ahol a beduinok, berberek tanyáznak, és találkozhattunk velük. Mindenhol van élet Afrikában, bár hatalmas terület. Igaz, fejletlen országokról beszélünk, nagy a szegénység, de mindenhol van élet – sommázott Zsigmond Attila kommunikációs szakember. Az összes indulónak kevesebb mint fele, 83 csapat ért célba, köztük a gyergyói autók, amelyek a 25. és 26. helyeken végeztek, ami jó teljesítménynek számít, elégedettek vele. Az egyhónapos túráról úti film készült, Zsigmond Attila több mint tíz órát forgatott, interjúkat készített résztvevőkkel, helybéliekkel. Egyébként nem ők voltak az első erdélyiek, akik belevágtak a veszélyes küldetésbe: 2012-ben a Kurkó Dénes gépészmérnök és Csata Zsombor szociológus alkotta kolozsvári egység is teljesítette a Budapest–Bamako távot, túrakategóriában. Ők egy több mint 30 éves 1310-es Daciával vállalkoztak az útra…

A terepjárók jól bírták a köves, sivatagi utat

112

(Bartha Zsófia – a Gyergyó TV nyomán)


Székelyföld eseménykrónikája – 2013 Az alábbi krónika már csak helyszűke miatt sem lehet teljes. Az összeállítással elsősorban annak szemléltetésére törekedtünk, hogy Székelyföldön zajlik az élet, az alkotói, szervezői munka folyamán szinte nap mint nap új értékek teremtődnek, látszik, hogy a hagyományápolás, az örökségmentés terén nem ismernek alkut az itt élő emberek.

JANUÁR t Január 3-án hajnalban két kisebb erősségű (3,4 ill. 2,6-os) földrengés volt a Gyergyói-medence térségében. A földmozgás Maroshévízen volt inkább érezhető, károkat nem okozott. t Január 19-én az anyaországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozta Kányádi Sándor költőnek, műfordítónak, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, Haáz Sándornak, a szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagyának, Náznán Borbála Olga műszaki kutató-technikusnak, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnökének, valamint Nyisztor Ilona pusztinai pedagógus-népdalénekesnek. t Január 22-én Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa nemzetközivé gyűrűző székelyzászló-botrányt provokált ki azzal, hogy körlevélben azt kérte a háromszéki polgármesterektől, ne tegyenek eleget Tamás Sándor megyetanácselnök korábbi, „törvényellenes kérésének”, és ne tűzzék ki a székely zászlót a polgármesteri hivatalok homlokzatára. A zászlóbotrány nemzetközi reakciót váltott ki, a székely szimbólumok szabad használatáról az Európai Parlamentben is eszmecserét folytattak.

Az Országos Audiovizuális Tanács kötelezővé tette a romániai kábeltévé-csatornái számára, hogy az Erdélyi Magyar Televízió az alapcsomagjukban szerepeljen. t Január 23-án, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Zöld Lajos újságíró, valamint Gaál András és Márton Árpád festőművészek, a szárhegyi művésztábor alapítói Gyergyói Magyar Kultúráért Díjat vehettek át.

FEBRUÁR t Február elsején, Kolozsváron beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 46. püspökét, az illyefalvi Kató Bélát. t Február 3-án Thiesz János (RMDSZ) lett Kovászna polgármestere, miután elődje, Lőrincz Zsigmond 2012 novemberében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Ugyancsak időközi választáson jutott mandátumhoz Simó Dezső (RMDSZ) Szentábrahám községben – elődje, Szőcs Béla 2012 augusztusában lemondott.

113

Székely Kalendárium – 2014 t Február 7-én Sepsiszentgyörgyön Mikó Imre Jogvédő Szolgálat néven jogsegélyszolgálatot hozott létre az RMDSZ azoknak a magyar magánszemélyeknek, illetve intézményeknek a támogatására, akiket nemzetiségük, miatt ért hátrány Romániában. t Február 8-án nyolcadik alkalommal szerveztek nemzetközi disznótoros fesztivált az Aporok vára alatt, Bálványosfürdőn. t Február 12-én, a Szőllősy Szabó Lajos születésének 210. évfordulója alkalmából szervezett egyhetes emlékünnepség-sorozat záróeseményén, a Szőllősy-bálon Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke első alkalommal adta át a Háromszék Kultúrájáért-díjat. Az ezer euróval járó kitüntetést Szilágyi Zsolt tenor, karnagy kapta.

MÁRCIUS t Március 2-ától egész napos magyar adásra váltott az 55. születésnapját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió, mely először a román közszolgálati rádió Székelyföldet is kiszolgáló területi stúdiójaként szólt a hallgatókhoz. t Március 3-án a hatóságok fenyegető fellépése mellett és ellenére tartották meg Gyergyószentmiklóson a Mustármag című Wass Albert-előadást.

t Március 10-én a máréfalvi Kovács Piroska tanárnő saját falujában is átvehette a 2012 júniusában neki ítélt Europa Nostra kulturális örökségvédelmi nagydíjat a települést híressé tevő, festett székely kapuk megmentéséért végzett munkájáért. t Március 10-én, a Székely Szabadság Napján több tízezer magyar gyűlt össze – politikai meggyőződéstől és állampolgárságtól függetlenül – a Marosvásárhelyen szervezett autonómiatüntetésen. A demonstrációt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, Európa és az Egyesült Államok több nagyvárosában is szolidaritási tüntetések zajlottak az ottani román külképviseletek előtt. Az SZNT Gábor Áron-díjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, PálAntal Sándor marosvásárhelyi történészt, levéltárost, valamint a csíkszeredai HSC Sportklub jégkorongcsapatát. t Március 13-án a csíkszeredai megyeházán tartották meg az I. Székelytermék-konferenciát. Addig 46 termelő 424 terméke kapta meg a Székely termék védjegyet, a lista pedig ezúttal újabb huszoneggyel bővült. Erdély szinte valamennyi magyarlakta településén emelkedett hangulatban, de mostoha időjárási viszonyok közepette ünnepelték a Magyar Szabadság Napját. Háromszék díszvendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta át Egyed Ákos bodosi születésű, kolozsvári történész akadémikusnak – „a XIX–XX. századi erdélyi társadalom, az 1848-as erdélyi forradalom történetének, a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseinek kutatásáért, tudományos, publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként”.

114

Székely Kalendárium – 2014 t Március 17-én felavatták a sepsiszentgyörgyi felújított Bene-házban kialakított vadászmúzeumot. t Március 18-án Peti András RMDSZes önkormányzati képviselő határozattervezetet nyújtott be a marosvásárhelyi testülethez, hogy engedélyezze egy Sütő András-szobor elhelyezését Marosvásárhelyen, a Színház téren. A szobrot végül június 23-án leplezték le – Székelyudvarhelyen… t Március 20-án Magyarország köztársasági elnöke, Áder János székelyföldi közéleti személyeket tüntetett ki a nemzet, a régió, a közösség megmaradásához és felemelkedéséhez való hozzájárulásukért. Az elismeréseket Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán adták át Gálfalvi György marosvásárhelyi írónak, Szép Sándor vegyészmérnök professzornak, Antal Imre festőművésznek (Magyar Arany Érdemkereszt), Bartha Magdolna nyugalmazott tanárnőnek, Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász főorvosnak, Bodurian Jánosnak, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola igazgatójának, Fülöp G. Dénesnének, a marosvásárhelyi vártemplomi diakóniai központ Lazarenum Alapítványa igazgatójának, valamint Nagy István (Tarziciusz atya) ferences szerzetesnek. t Március 25-26-án kiadós havazással tért vissza a tél Székelyföldre. t Március 27-én Demeter József marosszentannai fafaragó jóvoltából elkészült és a csíksomlyói kegytemplom ideiglenes ereklyéjévé vált a könnyező Szűzanyaszobor hasonmása, melyet a pünkösdi búcsú alkalmával vittek el a ferencesek Lengyelországba, a czestochowai búcsúra, cserében a 2012-ben kapott Fekete Madonna másolatáért.

t Március 28-án két jégkorszaki gyapjasmamut-fogmaradvány került elő a Kovászna megyei Erősd melletti Kerek Csókás nevű régészeti területen. A leletet a baróti Erdővidék Múzeumában őrzik. t Március 29-én jelentették be, hogy szénsavmentes ásványvizet találtak Csíkszeredában, a főtéri parkban végzett feltáró fúrás során. Forrás: Hazajáró

t Március 31-én hagyományos húsvéti határkerülést tartottak a berecki, kézdialmási és lemhényi atyafiak. A terméskérő ősi szertartásnak a Duna Televízió Hazajáró című turisztikai és honismereti műsorainak szereplő-szerkesztői is vendégei voltak.

ÁPRILIS t Április 3–6. között huszonnegyedik alkalommal szervezték meg Csomakőrösön és Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor emlékét idéző napokat, Mi a magyar? címmel nemzetközi tudományos konferenciát is tartottak. t Április 6-án Olga Galéria néven állandó porcelánbaba-kiállítás nyílt az udvarterek városában, Kézdivásárhelyen. A gyűjtemény tulajdonosa, Nagy Ibolya 310 egyedi darabbal büszkélkedhet. t Az április 11–14. között Bukarestben zajló GastroPan pék-, cukrász- és vendéglátó-ipari kiállításon a sepsiszentgyörgyi

115


Diószegi pékség nyolc érmet, négy kupát és tizennégy oklevelet szerzett. Ezen kívül Bocskor István csíkszentmártoni és Tankó Péter Gyimesfelsőloki pékmesterek kenyerét, az egrestői Tőkés Tibor tésztaremekművét és péksüteményeit, valamint a marosvásárhelyi La Angela fagylaltot díjazták. Zöldség- és gyümölcsfaragás kategóriában a gyergyószentmiklósi Sólyom Csaba és a székelyudvarhelyi Bándi Sándor Domokos szereztek maguknak és munkaadóiknak hírnevet. t Április 13-án Kolozsváron adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Pállfy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészének, Bencze Mihály brassói matematikusnak, Emődi András nagyváradi róm. kat. egyházi levéltárosnak, Fóriska Attila kolozsvári üzletembernek, Györfi Erzsébet csíkszeredai pedagógusnak, Karácsonyi Zsigmond újságírónak, Panek Kati, Rekita Rozália és Jancsó Miklós kolozsvári színművészeknek, Székely Géza kolozsvári képzőművésznek, Szekernyés János temesvári helytörténésznek, Szőcs Levente gyergyószentmiklósi néprajzkutatónak és Tóth Guttmann Emese magyarfenesi karnagynak. Post mortem életműdíjat kapott Csép Sándor újságíró, a MÚRE volt elnöke. t Április 18-án bemutatták a Székelyföld Európa Kulturális Fővárosa 2021

pályázatot támogató megyék és városok szándéknyilatkozatát. A kulturális fővárosi címre Antal Árpád polgármesterrel az élen az utóbbi években látványos fejlődést elért Sepsiszentgyörgy pályázik. t Április 20-án, Kolozsváron első alkalommal adta át műemlékvédelmi díjait a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság: szakmai díjban Benczédi Sándor (Sepsiszentgyörgy) és Guttmann Szabolcs (Kolozsvár) részesült, Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára tiszteletdíjat kapott. Ezen a napon zajlott, ugyancsak Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése. Toró T. Tibor megtartotta elnöki pozícióját. t Április 20. és 28. között zajlottak az Erdély-szerte közkedvelt Szent György Napok Sepsiszentgyörgyön. t Az április 20-21-én Gyulán megszervezett II. Pálinka Világkupán a sepsiszentgyörgyi vadmálna-pálinka nyerte az aranyérmet. Ugyancsak ezen a hétvégén Kovászna megyei gasztronómiai tanulmányi napokat tartottak anyaországi mesterszakácsok részvételével. t Április 21-én medvetámadás áldozatául esett két pásztor Hargita megyében, Bélbor térségében, egyikük meghalt. Az eset kapcsán kiderült: Európa vadon élő medveállományának mintegy 60%-a található Romániában. t Április 22-én személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Marosvásárhely magyar alpolgármestere, Józsa Tibor. Követője Peti András képviselő lett, akinek június 20-án szavazott bizalmat az önkormányzati képviselők nagy többsége. t Április 23-án az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) kezdeményezésére időkap-

116


szulát helyeztek el a felújítás alatt álló Márton Áron téren, melybe az udvarhelyi középiskolások esszéi, az UFF és Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala által összeállított írások, dokumentumok, valamint a napisajtó egy-egy példánya került. t Április 28-án a csíkmenasági községháza épületében falumúzeumot avattak. t Április 30-án landolt először az ír Ryanair légitársaság fapados járata a marosvásárhelyi repülőtéren. t Április végén és május elején szinte minden nap megdőltek a korábbi hőmérsékleti rekordok Székelyföldön, esetenként majdnem harminc évre visszamenőleg nem jegyeztek fel olyan magas értékeket, mint ezekben a napokban. A legmagasabb értéket (29,2 Celsius-fokot) április 27-én Székelyudvarhelyen mérték.

MÁJUS t Május 4-én ötödik alkalommal szervezték meg Makfalván a Székely Majálisnak nevezett közösségi találkozót. t Ezen a napon szervezték meg első ízben a székelyudvarhelyi Pünkösdi Tavaszváró Bárány- és Pálinkafesztivált a Székely Támadt-vár udvarán. t A fenyédi iskola hivatalosan is felvette Márton Áron püspök nevét. t Csíkmadéfalván megáldották, és használatra bocsátották a frissen elkészült Siculicidium tanösvényt. t Május 10–17. között zajlottak a IV. Székelyföld Napok Maros, Hargita és Kovászna megye területén. t Május 11-12-én került sor a VIII. táncház-zenészek találkozójára a gyimesközéploki Borospataki Skanzenben. t Május 13-án a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette Sófalvi Lászlót, a Hargita megyei önkormányzat volt alel-

nökét, és Hargita Megye Tanácsának elnökét, Borboly Csabát hivatali visszaélés vádjával. Olosz Gergely kézdi- és orbaiszéki RMDSZ-szenátor benyújtotta lemondását az osztrák Schweighofer cég Rétyre tervezett, 650 új munkahelyet kilátásba helyező, több millió eurós beruházása kapcsán őt ért méltatlan támadásokra hivatkozva. t Május 16-án Hargita Megye-díjban részesítették a szerénységéről, önfeláldozó életéről ismert, 94 éves, gyergyószárhegyi páter Ervin ferences szerzetest. t Ekkor adták át Sepsiszentgyörgyön a 2011-ben létrehozott, a közösség érdekében folytatott munkáért kiosztott Orbán Balázs-díjakat. Ezúttal a Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság (Sepsiszentgyörgy), az Országépítő Kós Károly Egyesülés (Csíkszereda), valamint az ARCUS Egyesület (Marosvásárhely) erdélyi műkincsvédelmi munkáját méltányolták.

t Május 17-én zarándokok ezrei vettek részt Gyimesbükkön, a kontumáci Nagyboldogasszony-templom mellett álló szabadtéri oltárnál a marosvásárhelyi Papp László atya által celebrált ünnepi pünkösdi szentmisén. Az esemény fénypontját a Székely gyors és Csíksomlyó expressz egyesített szerelvényét vontató Mátyás király mozdonynak a Rákóczi-vár aljába érkezése jelentette.

117

Székely Kalendárium – 2014 t Ezekben a napokban, hangsúlyosabban pedig május 19-cel kezdődően zarándokok és turisták százezrei érkeztek a világ minden tájáról Csíksomlyóra, a hagyományos pünkösdi virrasztásra és szentmisére. A 2013-as búcsú szónoka dr. Ternyák Csaba egri érsek volt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. t Május 20-án Backamadarason a tudósépítő Kis Gergely tiszteletére emlékszobát nyitottak. t Május 21-én befejeződött a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása előtt megnyitott régészeti ásatás, az értékes leletek a Haáz Rezső Múzeum birtokába kerültek. t Május 23-án Maroshévízen, a nemzetközinek is mondható katonatemetőből ismeretlen tettesek 65 fakeresztet távolítottak el a háborús hősök sírhantjairól. t Május 24-én Csíkszeredában 11. kongresszusát tartotta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, melyen részt vett Victor Ponta és Crin Antonescu a román, valamint Semjén Zsolt és Rogán Antal a magyar kormány képviseletében. Udvarhelyen zajlott a tizedik lassúsági pipaszívó-verseny, amely egyben a Magyar Nemzeti Bajnokság második fordulóját is képezte. A csúcs négy és fél órás szívást jelentett. t Május 24-25-én szervezték meg először Székelyvéckén a marosszéki lófuttatást, melyet a csíkszeredai Fülöp Enikő és a 2012-es Székely Vágta győztes paripája, Herceg nyert meg. t Május 26-án a Szent László Társaság és Rend (1861) hűségkeresztjével tüntették ki nt. Koncz László Ferenc backamadarasi református lelkipásztort, a Küküllői Református Egyházmegye espereshelyettesét.

t A kibédi református templomban felszentelték az újonnan restaurált, 166 éves műemlék orgonát. A hangszert 1847-ben építette Bodor Péter székely ezermester. t Váratlanul heves jégesők, hegyvidéken pedig havazás állt be, holott a hőmérséklet nem csökkent fagypont alá. Az éjszakai havazás néhol reggelig tartott. t Május 29-én Bartha Loránd fiatal erdélyi színházrendező kapta a budapesti Titánium 2013 Tehetségkutató Platform díját. t Május 30. és június 4. között Romániában, zömében Háromszéken tartózkodott Károly brit herceg: ezúttal harmadik birtokát vásárolta meg Zalánpatakon. Vendéglátója ezúttal is Kálnoky Tibor gróf volt, aki miklósvári birtokán szállásolta el a rangos vendéget és kíséretét.

JÚNIUS t Június 5-én szólalt meg először a marosvásárhelyi Sapientia épületében az a 100 kg-os harang, melyet a végzős kommunikáció szakos hallgatók ajándékoztak az egyetemnek.

t Június 7–9. között mintegy 200 külsőerdélyi és székelyföldi önkéntes utazott ki, és segédkezett a magyarországi árvízvédelmi munkában. A partiumiak Dunabogdánynál, a székelyföldiek Esztergom környékén rakták a homokzsákokat, enyhítették a károkat.

118

Székely Kalendárium – 2014 t Június 8-án nyílt nappal és hangversennyel emlékeztek meg – többnyire román nyelven – Marosvásárhelyen a Kultúrpalota építésének 100. évfordulójáról. t Június 14–16. között zajlott Csíksomlyón a 17. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia, ahol bemutatták a hagyományos falukép-védelmi program révén kidolgozott székely mintaházak tervét. t Június közepén a román kormány országos érdekeltségű gyógyfürdőnek nyilvánította Tusnádfürdőt. t Június 16-án a marosvásárhelyi református temetőben és a Vártemplomban a Mezőség apostolaként is emlegetett Kövesdi Kiss Ferencre, a mezőségi szórványmisszió elindítójára emlékeztek születése 100. évfordulója alkalmából. t Június 19-én, a hirtelen érkezett felhőszakadás következtében, árvíz öntötte el Kápolnásfalut.

szovátai bronzöntő által alkotott Márton Áron-szobrot. Az egész alakos ülőszoborkompozíciót, melyhez a zsögödi Dóczy András készített talapzatot és padokat, június 29-én leplezték le a gyulafehérvári érseki palota udvarán. t Június 26–30. között Csíkszeredában első alkalommal tartottak nemzetközi filmfesztivált, TIFFszereda néven. t Június 28–30. között érte el tetőpontját a Mikházán megszervezett hagyományos csűrszínházi évad, a 11. Csűrszínházi Napok alkalmával. t Június 29-én jótékonysági motorostalálkozóval egybekötött rockfesztivált tartottak a szentegyházi termálstrandon. Csernátonban, az Ika-vár újjáépített öregtornya alatt hetedik alkalommal ülték meg az Aquariust vagyis a borvíz ünnepét. t Június utolsó hetében a Maros Megyei Kórház urológiai klinikáján első alkalommal végeztek radikális cisztektómiát, azaz kivették a páciens húgyhólyagját, és a vékonybeléből készítettek újat helyette.

JÚLIUS

t 14 éves távollét után Csíkszeredába, a Petőfi utcai ajándékboltba látogatott, és találkozott „rajongóival” Ambrus Attila, közismertebb nevén a Viszkis, aki egyúttal saját készítésű kerámiaedényekkel gazdagította a bolt kínálatát. t Június 22-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Székely Nemzeti Tanács ismét elnökévé választotta Izsák Balázst. t Június 24-én szállították Gyulafehérvárra a csíkkozmási születésű Gergely Zoltán szobrászművész és Sántha Csaba

t Július 2–7. között zajlott Marosfőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet által tizedik alkalommal szervezett EU-tábor. t Július 4-én közzétette a 2011-es népszámlálás adatait az Országos Statisztikai Hivatal. Eszerint Romániában 20 121 641 személy él, amiből 1 227 600 (6,1 százalék) vallotta magát magyarnak. t Július 5-től fogadja a vendégeket a Fürdőépítő Program keretében uniós, helyi és megyei önkormányzati alapokból megépült oltszemi borvizes kezelőközpont.

119

Székely Kalendárium – 2014 t Július 6-án 1726 székely népviseletbe öltözött leány és több mint 800 székely legény vett részt az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredában és a somlyói nyeregben. t Július 7-én, a Sándor-kúria területén (a Csíki-medence egyik legfontosabb régészeti lelőhelyén) végzett kutatásokról számoltak be Csíkvacsárcsiban egy minikonferencia keretében. A kaszálók és a kertek egy késő középkori nemesi kúria, illetve egy Árpád-kori település nyomait rejtik. A kutatás 2012 nyarán kezdődött. t A július 8-án közzétett eredmények szerint Kovászna és Hargita megye sereghajtónak bizonyult az érettségi vizsgák átmenési aránya alapján felállított rangsorban (42,74% és 42,49%), Maros megyében 54,69% volt ez az arány. t Július 11–14. között Csíkszeredában rendezték meg a Máriapoli 2013 elnevezésű országos ökumenikus, interetnikai és interkulturális találkozót. t Július 19–21. között tizenegyedik alkalommal tartották meg a Míves Emberek Sokadalmát az udvarhelyi Székely Támadt-várban. t A kőrispataki szalmakalapfesztivál vendége volt Magyarország államfője, Áder János, aki nyári szabadságát töltötte Hargita megyében.

t Július 21-én Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára jelenlétében felavatták a Székelyföld Nyárád menti bejáratát jelképező székely kaput a Maros megyei Lőrincfalván. t Július 22-én használatra bocsátották a korábban már felavatott hatolykai fürdőés kezelőbázist. t Július 23–28. között zajlott Tusványos 24 – A mi időnk címmel a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A szokástól eltérően, csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök vett részt a szombati záró vitán, Traian Băsescu román elnök távolmaradt.

AUGUSZTUS t Augusztus elején 300 kg székelyföldi búzát vittek Magyarországra, a Nemzet Kenyere program felhívására, amit az Összeöntés ünnepe alkalmából a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban jelképesen őröltek meg augusztus 17-én. t Augusztus elsején ünnepélyes keretek között vette fel a csíkszeredai sportcsarnok Erőss Zsolt hegymászó nevét. A Hópárduc emlékére, az Erdélyi KárpátEgyesület jóvoltából, gránittáblát állítottak. t Augusztus 4-én a Maros Mezőszentmargita és Csapószentgyörgy közötti 20 kilométeres szakaszán padokkal ellátott pihenőhelyeket, kajak- és kenu-kikötőket, információs táblákat és kerékpárútjelzőket avattak A Maros Arca nevet viselő környezetvédelmi program keretében. t Akkreditálták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a mesteri képzést nyújtó orvosi biotechnológia szakot. Ez az első magyar nyelvű mesterképző az intézményben.

120

Székely Kalendárium – 2014 t Augusztus 7–11. között Borzonton szervezték meg – tizenegyedik alakalommal – az EMI-tábort, mely ezúttal különösen felbolygatta a román politikum és média szélsőséges vonalát a résztvevők által a közeli sziklákra festett nemzeti színeinkkel, no meg Tőkés László és Vona Gábor előadásaival. t Augusztus 8-án és az azt megelőző napokban helyenként 50 éves melegrekordok dőltek meg Hargita megyében. Csíkszeredában 32,6°C-t (1963: 31,3°C), Maroshévízen 34,4°C-t (1971: 32,2°C), Gyergyóalfaluban 31,9°C-t (1971: 31,8°C-t) mértek. t Augusztus 16-án adták át használatra a Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka program keretében Kisbacon határában épült népi fürdőt. t Augusztus 17-én, a Farkaslaka és Székelyszentlélek határában magasodó Gordon-tetőn felavatták a Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számító Jézus Szíve-kilátót. t Az ezeréves határnál, Gyimesbükkön, a Deáky panzió udvarán bronzszobrot avattak Sebő Ödön főhadnagy tiszteletére, aki 69 évvel ezelőtt a 32. hegyi határvadász zászlóalj élén három hétig védte a szorost a túlerővel szemben. t Augusztus 21-én, a Hargita Megye Tanácsa által működtetett Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ / művésztelep sajtótájékoztatón jelentette be, hogy meghívást kapott az izgalmas helyek világkatalógusát összeállító délkoreai konferenciára (október 1–6.) Augusztus 20-án nemzeti ünnepünk leglátványosabb megünneplésére idén is a hagyományos Perkői búcsún került sor, több ezer ember jelenlétében. Marosvásárhelyen, a Keresztelő Szent János-

plébánia udvarán első alkalommal ünnepelték meg Szent István napját. t Három erdélyi szervezet vehetett át Külhoni Magyarságért Díjat Budapesten: a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület, a Kriza János Néprajzi Társaság és a csíkszeredai Élő Erdély Egyesület.

A 44. Debreceni Virágkarneválon első díjat nyert a székelyföldi Legendárium és a nemrég alakult Alföldi Legendárium Klaszter összefogása révén megépült, a Szent Anna-tó legendáját bemutató szekér. t Augusztus 24-25-én a régi idők hangulatát felidézve, Nosztalgia Hétvégét szerveztek Borszéken. Ekkor zajlott a Gyimesekben fekvő Hidegségben a Csángó Túrós Puliszka Fesztivál. t Augusztus 28-án határozatban szentesítette a magyar alapítású pálos rend vezető testülete Lengyelországban, hogy a magyar tartomány pálosai Erdélyben kolostort alapíthatnak, melynek helyszíne Hargitafürdő lesz. t Augusztus 30. és szeptember 1. között a Maros partján zajlott a Dorin Florea polgármester által hosszasan akadályozott Vásárhelyi Forgatag, mely alkalommal megszervezték a marosvásárhelyiek első világtalálkozóját is. Kézdivásárhelyen ekkor tartották az Őszi Sokadalom nevet viselő városnapokat és a hagyományos termékek vásárát.

121

Székely Kalendárium – 2014 t Az Európai Kutyakiállításon (European Dog Show 2013) a székelykeresztúri Kolumbán Dávid Tisza nevű erdélyi kopója nyerte el (felnőttkutya-kategóriában) a legszebb szukának járó díjat. t Petőfi Sándor-mellszobrot avattak Marosludas központjában. t Augusztus 31-én írta alá Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fekete Zoltán, a magyarországi Me-

zőkövesd városának elöljárója a céhes városban alapított Kiss Lázár-díj protokollumát, melynek értelmében ezentúl minden tanév végén egy kézdivásárhelyi nyolcadik osztályos diákot százezer forinttal jutalmaznak.

SZEPTEMBER t Szeptember 5–8. között első alkalommal hoztak tető alá Sepsiszentgyörgyön összművészeti fesztivált PulzArt néven. t Szeptember 8-án Kovászna központjában kapott helyet Gazdáné Olosz Ella textilművész szobra. Torján a falunapok keretében huszárszobrot lepleztek le. t Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője jelenlétében adták át Kézdialmáson a római katolikus egyház tulajdonában levő régi, 1826-ban elkészült iskolaépület egyik osztálytermében a Kelemen Didák Napközi Otthont, amely tizenöt iskolás gyermek befogadására alkalmas.

t Szeptember 7-8-án Sepsiszentgyörgyön tartották a kovácsművészek első székelyföldi találkozóját. t Szeptember 10-én a székelyudvarhelyi Művelődési Ház dísztermében átadták az éves Pápai Páriz Ferenc-díjakat. A marosvásárhelyi Kikeli Pál kardiológusprofesszor, a temesvári Matekovits György Mihály szájsebészprofesszor és Vajkó Zoltán (jelenleg a MOGYE ideggyógyász segédtanára) kutatói munkásságát ismerték el. t Szeptember 12-én a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátuson nyolc erdélyi közéleti személyiség vehette át az Áder János köztársasági elnök által a magyar államalapítás ünnepén odaítélt kitüntetést: Szilágyi Zsolt, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola nyugalmazott igazgatója, a Vox Humana karnagya a Magyar Érdem Tisztikeresztjét, Haszmann Pál, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum nyugalmazott vezetője a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta. A Magyar Érdemrend Középkeresztje Brassai Attila Miklóst, a MOGYE professzorát, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét Beder Tibor nyugalmazott Hargita megyei főtanfelügyelőt, id. Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt, Kovács Levente marosvásárhelyi rendezőt és színészpedagógust illette, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Papp László marosvásárhelyi római katolikus plébános, a Mustármag Egyesület alapítója, a Magyar Arany Érdemkeresztet pedig Kis-Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató vehette át. t Hazaérkezett a sepsiszentgyörgyi Bagoly Levente, aki kerékpárral körbejárta Európát. t A bethlenfalvi templom felszentelésének 200. évfordulójáról emlékeztek meg a hívek.

122


Szeptember 13–15. között tartották az V. Madéfalvi Hagymafesztivált, és erre a hétvégére Marosvásárhelyre költözött a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF). t Csíkvacsárcsiban századik évfordulóját ünnepelte a helyi iskola, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély udvarán kastélynapot szerveztek, Jedden pálinkafesztivál zajlott. t Szeptember 12–15. között nemzetközi Mária-út konferenciát szerveztek a csíksomlyói Hotel Salvatorban.

t Szeptember 15-étől 27-éig tartott Juhos Gábor székelyhídi születésű, Magyarországon élő maratoni futó Maraton Székelyföldért elnevezésű akciója, mely idő alatt több mint 500 kilométert tett meg, körbefutva, ill. érintve a történelmi székely székeket, így akarván támogatni a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelmet. t A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban újraindult a református elemi oktatás. t Szeptember 20-21-én A székely határőrzés évszázadai címmel tartottak tudományos konferenciát a Székely Nemzeti Múzeumban. t Szeptember 21-én az MTA Magyar Örökség-díjban részesítette az Erdélyi Kárpát-Egyesületet, amit a gyergyószentmiklósi lakhelyű országos elnök,

Dezső László és a héttagú küldöttség kalotaszegi népviseletben köszönt meg. Fotó: szekelyhon.ro

t Magyarandrásfalván megszervezték az I. Székelyföldi Tájjellegű Kuvaszkiállítást. t A csernátoni Haszmann Pál Múzeum 40. születésnapját ünnepelte. t Szeptember 22-én a Székely Kultúra Napját ünnepelték Farkaslakán. t Szeptember 20-22-én gyümölcsünnepet ültek Székelyudvarhelyen, az V. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon. Ekkor zajlott Budapesten a Nemzeti Vágta, melyre a Székely Vágta döntősei (a győztes Orsont kizárták, nem teljesen tisztázott eredete miatt, ezért az őt sikeresen meglovagló Márton Gréta sem vett részt a versenyen), ill. Sepsiszentgyörgy képviselője nevezett be. t Sepsiszentgyörgy városközpontja második alkalommal adott otthont nemzetközi néptánc-fesztiválnak és őszi vásárnak. t Szeptember 28-án Juhé! néven tartottak birkatartó-fesztivált Nagygalambfalván. t Szeptember 28-29-én Sepsiszentgyörgyön szervezték meg az első Székelyföldi Csokoládéfesztivált. t Október elsején beköszöntött a tél Hargita és Kovászna megyében: Hargitafürdőn 7 cm-es hó esett, de a Bucsintetőn és az Ojtozi-szorosban is lehullott az első hó.

123


Akiktől az elmúlt évben búcsúztunk DECEMBER 2012. december 9-én, Budapesten hunyt el Abodi Nagy Béla neves erdélyi festőművész, a kolozsvári képzőművészeti akadémia profeszszora. 1918. július 13-án született Székelyszenterzsébeten (HR). 1949 és 1983 között a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezetője, festőgenerációk mestere. Művészi tevékenysége mellett civil szervezetek vezetőjeként dolgozott az erdélyi magyarság megmaradásáért.

JANUÁR 2013. január 8-án Pannonhalmán hunyt el dr. Jáki Teodóz Sándor OSB, győri bencés szerzetes, Fraknói Vilmosdíjas zenetanár, néprajzkutató, „a csángók apostola” (szül.: 1929. május 12., Győr). Gyűjtötte, feldolgozta a Kárpát-medencei és a moldvai magyarság vallásos énekeit, szokásait és imáit. Ő lelt rá, és mentette meg a magyar kultúra számára az Aranymiatyánk moldvai csángó énekes változatát. 2011-ben ő tartotta az ünnepi szentmisét a hivatalosan 1993-ban zarándokhellyé nyilvánított futásfalvi búcsún. Január 22-én, 37 éves korában Sepsiszentgyörgyön elhunyt Dani Kinga, a háromszéki sportmozgalom jeles egyénisége, miután

2010-ben melanomát diagnosztizáltak nála az orvosok. 1974. november 25-én született Kovásznán, de Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. Úszásra szakosodott, diákkorában remek alpesi síelő volt, de triatlonistaként is több versenyen szerzett ezüst- és bronzérmet. Teljesítette a hosszú távú, vagyis az Ironman triatlont (3800 m úszás, 180 km kerékpározás és 42,195 m futás), lefutotta a Kaizer plusz maraton 42,195 méteres távját. Síalpinizmusban országos bajnoki címet szerzett.

FEBRUÁR Február 6-án, Gödöllőn halt meg Katona Szabó István író, elbeszélő, újságíró és szerkesztő. Kézdivásárhelyen született 1922-ben. A ’40-es években az erdélyi népi kollégiumi mozgalom szervezője, a kolozsvári Móricz Zsigmond Kollégium diákigazgatója volt. 1986-ban települt át Magyarországra. Ő volt a Nagy Sándor Művészeti Díj kezdeményezője, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének alapító elnöke. Munkáiban az erdélyi magyarság valós helyzetét tárta fel.

MÁRCIUS 2013. március 29-én, éppen nagypénteken, a kolozsvári Ion Chiricuţă Rákkutató Intézetben, életének 58. évében elhunyt Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykö-

124


vet felesége. A délvidéki származású Bajtai Erzsébet aktívan részt vett a romániai magyar kulturális és közösségi életben, különösképp a szórványközösségeket támogatta, karitatív szerepvállalásával is jelentősen hozzájárulva az erdélyi magyarság és a moldvai csángók megmaradásához. Az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyószentmiklósi szervezetének tiszteletbeli tagja volt.

ÁPRILIS Április 7-én, életének 95. évében elhunyt dr. Szász Dénes nyugalmazott unitárius lelkész, volt esperes. 1918. október 29-én született Medeséren (HR). 1946-ban szentelték unitárius lelkésszé Székelykeresztúron. Lelkészi szolgálatát, gyakorló segédlelkészi minőségben, a Szászrégen körüli szórványokban kezdte, 1955–1990 között a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházközség rendes lelkésze volt, 1957 és 1968 között a Székelyudvarhelyi Egyházkör, 1969 és 1973 között pedig a Székelykeresztúri–Székelyudvarhelyi Egyházkör esperese. Nyugdíjas évei alatt Sepsiszentgyörgyön élt. Árpilis 25-én, Székelyudvarhelyen adta vissza lelkét teremtőjének László János (művésznevén Hunor László, de szülővárosában Vén Farkas volt a beceneve), a hetvenes-nyolcvanas évek helyi művészfigurája. 1944. augusztus 31-én született Bethlenben. Rendszerellenes szervezkedésért 1962-ben letartóztatták és elítélték, Jilaván, illetve különböző munkatáborokban töltötte büntetését, mígnem 1964-ben amnesztiával szabadult. Prózaírónak és költőnek (is) tartotta

magát, bár életművének legjelentősebb részét a különböző faragványok, kisplasztikák, szobrok és domborművek képezik.

MÁJUS Május 1-jén Budapesten érte a halál Mózes Árpádot, a Romániai Evan gé li kus -Lut he rá nus Egyház 82 éves nyugalmazott püspökét (szül.: 1931. július 25., Krizba, Brassó megye). Kolozsváron, a Teológiai Intézetben tanult, amikor 1956-ban a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával először életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amit később 18 év szigorított börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra mérsékeltek. Hat évet töltött végül a Duna-csatornánál kényszermunka-táborban, szabadulása után Nagykárolyban lett evangélikus lelkész, ahol hosszú ideig szolgált. 1992-től 12 éven keresztül a Romániai EvangélikusLutheránus Egyház püspökeként tevékenykedett. Május 21-én, a Kancsendzönga (Himalája) jeges szikláin, sikeres csúcstámadás után veszítette életét anyaországi hegymászó társával, Kiss Péterrel (26) egyetemben a székely Hópárduc, Erőss Zsolt alpinista, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát (szül.: Csíkszerda, 1968. március 7.). Tíz, 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. Tiszteletére a magyar hegymászók és túrázók jelmon-

125


data: „Gyorsabban, magasabbra, Erősebben!”

JÚNIUS Június 21-én, 88 éves korában elhunyt Lohinszky Loránd érdemes művész, nyugalmazott egyetemi tanár, az erdélyi színjátszás nagymestere. Az 1924-ben Kolozsváron született színművész több mint ötvenéves pályafutást hagyott maga mögött. Iskolái elvégzése után a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz szerződött, melyhez végig hű maradt, miközben életművét vendégjátékok, rendezések és jelentős hazai, valamint anyaországi filmszerepek is gazdagították. Munkásságát számos elismeréssel, díjjal jutalmazták. Június 24-én holtan találták a mindössze 42 esztendős Rafi Lajos gyergyószárhegyi roma költőt. 1970-ben született Marosvásárhelyen, cigány kovács törzsből. Egyéves korában került Szárhegyre, később kitűnt nemzettársai közül azzal, hogy továbbtanult, majd költőként is ismertté vált. Egyébként bádogosságból tartotta fenn családját, hat gyermek édesapja volt. Két kötete jelent meg: A földhöz vert csoda című 2007-ben (svéd nyelven is kiadták Stockholmban), valamint Az élet számlája.

JÚLIUS Július 15-én elhunyt Barabási László (született: 1943. április 15., Kolozsvár) csíksomlyói író és történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat (ma a Csíki Székely Múzeum) igazgatója volt. A

romániai változásokat követően Budapesten újságíróként dolgozott, majd visszatért Székelyföldre, és a Hargita lábánál élt, főként a magyar és a székely történelem kutatásának szentelte élete utolsó éveit.

AUGUSZTUS Augusztus 8-án, 87 éves korában tért meg teremtőjéhez az árapataki Lőrinczi (Dénes) Etelka nyugalmazott tanítónő és népművész. 1927. január 7-én született Árapatakon. Kétszáz mintadarabot meghaladó hatalmas gyűjteménye, helyi hagyományokból inspirálódó tervei, kézimunkái az ún. árapataki hímzési technikát mentették át az utókorra. Munkássága jelentőségéről számos tanulmánya, cikke, Fejezetek Árapatak népi életéből címmel megjelent könyve is tanúskodik.

SZEPTEMBER Szeptember 14-én, 58 évesen, súlyos betegség után szenderült jobblétre a székelyudvar helyi belvárosi re formátus egyházközség lelkipásztora, Gede Mátyás. A Mezőségen, majd Bogdándon, Érmihályfalván és Szé kely udvarhelyen szolgált. Lelkészi munkájához kapcsolódik a székelyudvarhelyi Bocskai István Közösségi Ház elindítása, a benne működő tevékenységek meghonosítása, valamint ugyanott korszerű lelkészi hivatal működtetése.

126


Szeptember 25-én, életének 85. évében elhunyt Gub Jenő biológia-földrajz szakos tanár, néprajzkutató, az etnobotanika és etnozoológia egyik legszorgosabb erdélyi kutatója, Sóvidék szerelmese. Szovátán született 1929. március 5-én. Volt tanító, tanár és iskolaigazgató Székesen, tanár Nyárádremetén, Szakadátban és Szovátán. Székelyföld egyik legavatottabb és legtöbb ismerettel rendelkező idegenvezetőjét tisztelhettük benne, számos anekdota- és szólásgyűjtemény, növény-, táj- és néprajzi leírás szerzője, közzétevője volt. Szeptember 28-án, 82 évesen visszatért teremtőjéhez Borbély Gábor apostoli protonotárius, kanonok, ny. főesperesplébános. 1930. november 20-án született Nagygalambfalván. Papi szolgálatát segédlelkészként Jobbágyfalván kezdte, majd Brassóba került, később Kézdivásárhelyen, majd Altorján szolgálta Urát és a rábízottakat. 1979-től

nyugalomba vonulásáig Csíkszereda római katolikusainak volt a lelki atyja a kerület főespereseként is. 2000-től szülőfalujában élt, itt magánlakásból saját költségén hozta létre, és rendezte be az Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolnát, haranglábat állíttatott, harangot öntetett. Az első világháborús emlékműre újraöntette a turulmadarat, illetve a helybéli cserkészetre emlékezve kopjafát állíttatott.

OKTÓBER Október 8-án, életének 69. évében meghalt Tőzsér József Gyula, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója, az erdélyi magyar könyvkiadás kiemelkedő alakja. Gyergyóalfaluban született 1945. január 19-én. Tanított Borzonton és Gyergyóalfaluban, majd könyvterjesztési szakértőként dolgozott, a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegvezetője, kereskedelmi igazgatója is volt. Az általa alapított és menedzselt Pallas-Akadémia Könyvkiadó több mint ötszázötven könyvcímet adott ki.

A világban… Március 5-én, 58 évesen meghalt Hugo Chávez venezuelai elnök. Fidel Castro nagy barátja, az országa olajbevételeiből szocialista államot építeni próbáló, az amerikai hegemóniával keményen szembeszálló államfő 2011 óta küzdött a rákkal. Chávez hű szövetségesét, Nicolás Maduro alelnököt nevezte meg utódjául. Április 8-án, Londonban, 87 éves korában, agyvérzés következtében elhunyt Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök. Április 17-én celebrált gyászszertartását a Szent Pál-székesegyházban, az anglikán világunió londoni főtemplomában tartották. A „Vaslady” a 20. század leghosszabb ideig (1979–1990) hivatalban lévő brit miniszterelnöke volt, ebben a pozícióban eddig egyedüli nőként.

127


A hárs útja A Csíkszentkirálytól 2044-ben különvált Csíkszentlélek 2011-ben került – ha nem is a világ, de – öreg kontinensünk figyelmének középpontjába, amikor a határában immár jó fél évezrede unatkozó hársfa győztesen került ki az Év Fája Európában címért meghirdetett, online szavazásra alapozó vetélkedőből (előző évben a verseny romániai szakaszát nyerte meg). Erre alapozva a Zöld Székelyföld Egyesület és a Polgár-Társ Alapítvány, két közbirtokossággal és a helyi önkormányzattal karöltve, mindjárt kialakított egy turistautat, amelyet bejárva felejthetetlen élményekkel gazdagodunk. A hárs útja, mert így nevezték el, Csíkszeredától Hosszúaszóig tart, és festői tájon, több mint 16 kilométeren keresztül kalauzolja az érdeklődőket, hogy a környék egyetlen nevezetességét se kerüljék el. Így például az 1694-es es tatárbetörés áldozataira, no meg a győztes ütközetre emlékező Xantus-völgyi kápolnát, amely elpusztult ugyan az idők folyamán, de 1990-ben újjáépítették, s

azóta híres búcsújáróhely lett a környéke; vagy az ugyancsak a tatárokkal való viaskodást felidéző, Csíkszentlélek nyugati bejáratánál őrködő Véresképet, a több mint 5 méter magas, terméskőből készült, csonkakúp alakú emlékművet. És ha elértünk a régi székelyek tanácskozásaihoz évszázadokon át árnyékot nyújtó hárshoz, vessünk egy pillantást, vagy ha időnk engedi, másszunk fel a 14. századi, megfejtésre váró rovásfeliratokat rejtő templom tornyába, amelynek harangja – koránál fogva – 25-ös toplistánkban (xx. oldal) is helyet követelt magának. Csak sajnálni tudjuk, hogy a gyalog, biciklivel, terepjáróval egyaránt járható turistaút nem vezet el a közeli Pottyondra, Székelyföld egyik legszebb fekvésű településére, ám a vállalkozó kedvűek ne mulasszák el megtenni ezt a kitérőt – garantáljuk, nem bánják meg!

128


2014 székelyföldi települése: Szépvíz Amikor Szent László egyik alkalommal a Keleti-Kárpátokban legyőzte a kunokat, a csata után a Pogányhavas sziklájáról leugratott a patak mellé (táltos lova patájának nyoma ma is látszik), s ott megjegyezte: „Mily szép víz!” A monda szerint innen származik a Gyimesiszoros székelyföldi bejáratát őrző település neve, s eredetileg itt, a Pogányhavason élhettek első lakói, mint ahogy azt a király nevét viselő kápolna romjai is alátámasztják. A történészek még nem találtak bizonyítékot arra nézve, hogy László egyáltalán járt-e ezen a vidéken, ám arra nézve sem, hogy nem, tehát a történet akár igaz is lehet, és a székelység lelki kötődése szent királyához (gondoljunk csak arra, hogy a legtöbb hozzá kapcsolódó templomfreskó Székelyföldön található!) ezt valószínűsíti. No meg az is, hogy Szépvíz nevű település nincs még egy a Kárpát-medencében! László király őshonos székelyei mellé a XVII. század folyamán örmények telepednek, előbb kevesebben, majd egyre többen. 1850-ben több száz örmény élt a faluban, 1930-ban már csak 48 fő, és az államosítás során a maradék is majdnem mind elköltözött – mára a 3633 lakos közül három személy maradt meg örmény hiten, bár a hivatalos statisztika egyet sem mutat ki. Az innen elszármazottak találkozóját 1996 óta minden év augusztusában megtartják, a falu fejlődéséhez való hozzájárulásuknak kis múzeum állít emléket. A lakosság ma majd-

A világ második legrégebbi székely kapuja és a csengettyű

A csíkborzsovai katolikus templom

hogynem színmagyarnak mondható, néhány román családot leszámítva, és a cigányság tényleges aránya is alig 2 százalék körül mozog, 2011-ben 63-an mondták magukat romának. A községet 2000 óta polgármesterként irányító (azelőtt három éven át az alpolgármesteri tisztséget töltötte be), a kultúra, a hagyományok és a művészet iránt különös affinitást mutató Ferencz Tibor polgármester legfőbb célkitűzése Szépvíz régi fényének visszaállítása. Mert a XVIII—XIX. században a Csíkimedence legjelentősebb kereskedelmi

129


A község nevezetességei Szépvíz – örmény temploma 1785-ben, az ortodox 1879-ben, a római katolikus 1890-ben épült – a 2012-ben feltárt Szent Lászlókápolna kora ismeretlen, a Havasboldogasszonynak szentelt Bíró-kápolna 1694-ben épült, 1861-ben restaurálták – egy 1799-ben készített székely kapu (állítólag a világon ez a második legrégebbi), mellette a „csengetytyű”, azaz a XIX. századi, egyetlen ágasfából ácsolt harangláb – Szent László-szobor a főtéren (Bocskai Vince alkotása) Csíkszentmiklós – római katolikus vártemploma 1777 és 1784 között épült újjá, 1722-ben vették körbe lőréses, tornyos erődfallal (az újjáépítésig a templomban látható volt egy 1501ből származó rovásfelirat, amely másolatban maradt fenn) Csíkborzsova – Az 1792-ben, fából épített Szent József-kápolnát 1794 és 1821 között építik újjá kőből – a XX. század derekán emelt templomában XV. századi Madonna-szobor található

A csíkszentmiklósi templom híres ereklyét őriz

A később megyeszékhellyé avanzsált Csíkszeredával szemben akkor került lépéshátrányba, amikor a falu tehetős örményei „kilobbizták”, hogy a Gyimeseken átvezető vasút kerülje ki Szépvizet – feltehetőleg földjeik „kettészelését” akarták ily módon megakadályozni. A környékbeli falvakhoz képest polgáriasnak mondható település fejlődése emiatt megtorpant, ám az ezredfordulótól ismét Középcsík húzóerejévé vált. Közben – az 1986-ban felhúzott duzzasztógát eredményeként – a „szép A római katolikus...

központjának – Kelet kapujának – számított, nem csak vásártartási joggal és egyéb kiváltságokkal, hanem kaszinóval, teniszpályával és könyvtárral is rendelkezett. Volt olyan esztendő, amikor 10 ezer ló, 40 ezer szarvasmarha és 300 ezer juh talált itt új gazdára!

130

... és az örmény templom


víz” hatalmas tóvá terebélyesedett, különös bájt kölcsönöz a környéknek, mágnesként vonzza a kirándulókat. Ferencz Tibor fentebb említett törekvését olyan rendezvények életre keltése igazolja, mint a Szent László-napi ünnepségek, a káposztavásár vagy a lovas napok, de május elsején is együtt ünnepel a falu népe a közmunkából felújított Cibrefürdőn. Emellett 2012-ben feltárták az egykori Szent László-kápolna romjait (az oda épített haranglábat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel), a falu és a templom védőszentjének helyi ihletésű legendáját megfilmesítették, a lovagkirály egész alakos szobrát (Bocskai Vince alkotását) a községközpontban állították fel. A polgármester

most azon fáradozik, hogy Erdély minden olyan települését, amelyek nevük által kötődnek Szent Lászlóhoz, vagy oltalmába ajánlották magukat, egybegyűjtse, szövetségbe tömörítse – 2014ben talán sikerül tető alá hozni. A víz- és gázbevezetés, csatornázás a községhez tartozó falvakban is megoldva A víztározóban a fürdés tilos, de attól még sok kirándulót vonz

Rendezvények Lovas napok: május-júniusban zajlanak a Kaszinókertben, a fogathajtó-verseny számít a legnagyobb attrakciójának, de fajta- és lovasíjász-bemutatót is szoktak tartani. 2013-ig, több mint tíz éven át a Szent László-napok keretében ejtették meg, mára önálló rangra emelkedett. Háromszéki, gyergyói, csíki, udvarhelyi fogathajtók neveznek be, köztük nem egy A-kategóriás. Szent László-napi ünnepségek: az ezredforduló környékén élesztették újjá, a háromnapos búcsú egyben a község hivatalos ünnepe. 2011 óta a Kicsi-Pogányhavasi kápolnánál is miséznek, amely a templom felépüléséig a szépvíziek búcsújáróhelyének számított. A rendszerváltás után egy ideig a „kicsi” Szent László-napot is megtartották (a „nagy” másnapján), amikor az ünnepről megmaradt ételt-italt felbatyuzva kimentek a pogányhavasi kápolnához – oda, a Táltos-szikla közelébe, ahol valamikor gyógyító ember lakott, és a Szent László-levél (Gentiana cruciata) használatára tanította a helyieket. Itt imádkoztak, megszemlélték a várható szénatermést, és természetesen nagyot mulattak. Káposztavásár: bár XVIII. századi források is beszélnek róla, később kiment divatból, 2008-tól azonban ismét megtartják (október közepén) egyre nagyobb érdeklődés mellett. Helyszíne a 24 hektáros Nád-dűlő, ahol a község minden egyes családjának van egy-két áras területe, amin csak káposztát, méghozzá szépvízi, laposfejű káposztát termeszt. Ezt egyszerre vágják le hatalmas ünnepséget csapva köréje, vásárral egybekötve, ahová nem csak a környékről jönnek érdeklődők, vásárlók, hanem híres háromszéki káposztatermelők is megfordulják itt magukat.

131


(leszámítva a Bükkoldal és Rotamosó között meghúzódó, 120 lelket számláló Bükklokát), csupán az utak állapota hagy némi kívánnivalót maga után. Nem csoda, hogy alig lehet eladó telket, házat találni, azt is aranyáron vesztegeti a tulajdonosa. A településképet vetélkedők megszervezésével igyekeznek vonzóvá varázsolni, a leggondozottabb kapueleje tulajdonosa egy évig adómentességet élvez! A már említett Cibrefürdő mellett a borzsovai fürdőt is kalákában hozták rendbe, és az emberek vigyáznak rá, hiszen benne tudják a munkájukat. A helyi civil szféra életképességét megannyi egyesület, klub működése jelzi, ügyesen szervezkednek a nyugdíjasok, a szarvasmarha-tenyésztők, a nők, de még a fiatalok is, akik gyakorlatilag önerőből működtetnek interneten fogható rádiót (http://szepvizradio.info/); ennek már a jelmondata – Csak a miénk! – is erős lokálpatriotizmusról árulkodik. A helyi karatékák pedig ezüstérmet szereztek a 2013-as isztambuli világbajnokságon!

Ami a kulturális életet illeti, annak pezsgését nem egy város megirigyelhetné. A téli hónapokban minden héten kultúrcsütörtököt tartanak író-olvasó találkozóval, előadással, egyéb rendezvényekkel, a három faluban pedig nem kevesebb, mint hat – különböző korosztályú – tánccsoport működik Cserehajtos, Pozdor és Küszküllő név alatt. Idén igényes kivitelezésű kötettel adóztak az 1913-ban Szépvízen született János László festőművész emlékének, de a 250 éves örmény katolikus templomról is könyv jelent meg. „Nem szabad megfeledkeznünk a régiekről, mert nélkülük ma nem tartanánk itt” – mondja a polgármester, és milyen igaza van! A napról-napra szépen gyarapodó települést, szorgalmas, székely-magyarságukban kitartó és megmaradó lakóit szemlélve feltehetőleg László királyunk is elégedetten dörzsöli tenyerét ott fenn, a magasban. Arra gondolhat, mégiscsak jó helyen ugratott le a lovával arról a bizonyos szikláról.

A Nád-dűlőben az egész község egyszerre vágja a káposztát

132


Maros megyei kastélykörút Kastélynéző körutunkat a Nyárád-mentén kezdtük el, hogy aztán a történelmi Székelyföld határain túl, a Beszterce-Naszód megyébe is átívelő Mezőség dimbesdombos tájain át visszatérjünk a székelyek fővárosába, a Teleki-hagyatékot őrző Marosvásárhelyre. „Bibliánk” és útmutatónk Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt Isten segedelmével udvaromat megépítettem című vaskos műve, melyben Erdély történelmi kastélyairól találunk részletes leírást. Előrebocsátjuk, hogy az alábbiakban bemutatott kastélyok a könyvben fellelhetőknek csak egy részét képezik. A háromnapos csillagtúra kiindulópontja Marosvásárhely.

Nyárádszentbenedek „Idegenvezetőnk” javaslatára első utunk az Ákosfalvával szinte összenőtt Nyárádszentbenedekre (Murgești) vezet, ahol a Tholdalagi-család egykori úri fészkét kívánjuk szemügyre venni. Az út mellett jobbról, bokros-sövényes kerítés mögött bújik meg a 19. századi épület. Sajnos, annyira kopott és fakó, hogy a nyomasztó esős időben szinte elsuhanunk mellette. A Tholdalagi Zsigmond által barokkos klasszicista stílusban építtetett kúriát a második világháború idején kifosztották, majd a kollektivista időben az ákosfalvi mezőgazdasági állami vállalat székhelyéül szolgált. 2000-ben a falu

belga testvértelepülése, Kasterlee vásárolta meg szinte jelképes áron, és hogy a közösség tulajdonában maradjon, átadta az Együtt Nyárádszentbenedekért Egyesületnek. Mint az a bejárat előtti kopott hirdetőtábláról kiderül, jelenleg néprajzi gyűjteménynek biztosít helyet, de a gondosan megművelt kert és a száradni kiteregetett ruha azt jelzi, laknak is az épületben. Állapota romos, elhagyatott, fotózni körülményes, nehezen megközelíthető, így hamarosan tovább is gurulunk következő célpontunkhoz: a backamadarasi Horváth-kúriához, mely 1925 óta községháza.

Backamadaras A lengedező román és EU-s zászlótól, no meg az égbe meredező parabolaantennától kicsit lankad a lelkesedése az idelátogatónak, de a barokk stílusban épült kúria gondozott állapota némileg pótolja a nosztalgikus hangulat hiányát. Építője, Horváth-Petrichevich Albert 1800–1870 között élt, császári és királyi kamarás és kiskeresztes vitéz volt – a kastély, gazdája fényes hivatali pályájá-

134


csorgó és tó is volt előtte hattyúkkal, tavirózsákkal. A kastély utolsó ura, Bálintitt György az 1910-es években, esküvője előtt két nappal – ismeretlen okból – lőtte főbe magát.

Marossárpatak

nak tükrében, egykoron pompás dísze lehetett a vidéknek. Előreugró tornácán három toszkánfejes oszlop és két árkádíves bejárat van. Gyümölcsfákkal gazdagított, kikövezett járdával ékeskedő kertecskéje minden bizonnyal csak morzsányi lenyomata az egykori kastélykertnek, mégis gondozott, otthonos környezetet biztosít a peckes épületnek.

Nagyernye A Nyárád-menti, élettől nyüzsgő településekről a Maros völgye felé vezet utunk, egyenesen a nagyernyei (Ernei) iskolához. Az újonnan épített intézmény sárgán, hivalkodón feszít az egykori kastélypark öreg fái mögött. A Bálintitt-kastély – a régi iskola – az új árnyékaként húzódik meg a zöldellő tuják között, s bár egyértelmű, hogy a két épület alatti terület régen egy birtok volt, a „hátsó traktus” fokozatosan a visszaszolgáltatás bizonytalan csendjébe roskadt. A park régen hatalmas területen feküdt, kis

Marossárpatakon (Glodeni) a Telekiek egyik gyöngyszeme vár gyönyörű rózsalugassal övezve, a kastély tetejéről messzire ellátszik az ágaskodó családi címer. A sárpataki Telekiek két ágra szakadtak, így jött létre az egykori birtokon alsó és felső udvar, illetve kastély. A jelenleg gondosan bekerített, öregotthonként szolgáló ingatlan csak fele a régen itt pompázó épített örökségnek: a kastélypáros egyikét az 1930-as években egyszerűen eladták, és építőanyagként értékesítették. A most látható kastélyt 1872-ben

építtette gr. Teleki Domokos, utolsó ura gr. Teleki József volt. Örököse Teleki Károly, aki minden bizonnyal jó gazdája lesz az idő vasfogával dacoló kőoroszlánoknak, amint Maros Megye Tanácsa új helyet talál az itt ellátott fogyatékosoknak és időseknek. A gernyeszegi (Gorneşti) Teleki-kastély „Maros ékköve”, az erdélyi Gödöllő – erről viszont már tavalyi kalendáriumunkban olvashattak, ezért a többi, még felfedezésre váró régi úrilaknak szentelünk helyet a továbbiakban.

135


Vajdaszentivány Balra kanyarodva a főútról, éppen a sáromberki Teleki-fészek mellett Vajdaszentiványba (Voivodeni) vezet az utunk, ahol a kultúrotthonként szolgáló Kemény-Zichy-kastély kopár udvara, de annál tetszetősebb, felújítás alatt álló

épületegyüttese fogad. Jellegzetessége a hosszú, árkádos melléképület, az úgynevezett „hosszúház”, melyből információink szerint nemsokára vendéglátóhely készül. Eredetileg udvarház állt itt, melyet 1779-ben építtettek a ferences rendiek, majd a 19. század elején a Kemény-család kezére került, és valószínűleg gróf Kemény Sámuel alakíttatta át kastéllyá. 1880-ban házasság révén a Zichy-család szerezte meg. 1989 után a kastélyt a Zichy-örökös Jozefa Melanie igényelte vissza, aki 1949-ig maga is benne lakott. Miután visszakapta, a grófnő az épületet a falu rendelkezésére bocsátotta, így évekig kulturális rendezvények kaptak helyet falai között.

ban Lorántffy Zsuzsanna fejedelemaszszony egyik kedvenc tartózkodási helye volt. Az építmény, mint hatalmas skatulya, szögletes vonalaival, boltíves ablakaival magaslik a szántóföldek fölé, bánatos „szemeiben” fel-felcsillannak az elmúlás törött ablakszilánkjai. A hátsó falon a Căminul cultural felirat régebbi rendeltetéséről árulkodik, a kapunál hatalmas tábla fogad, amin azt írja (román nyelven): „Ez az épület nem az örményesi polgármesteri hivatal birtokában van! Visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának!” A kastély közvetlen szomszédságában azonban román katonai emlékhely, valamint hivalkodó ortodox templom jelzi, ki most az igazi úr ezen a vidéken. Egy minden lében kanál helybéli asszony mosolyogva figyel, közben részleteket is szolgáltat az épület történetéről. „A régi úr – mondja –, az bizony nemes lelkű ember volt. Mindenki szerette, a falu megsiratta, amikor elment. Amikor betakarítás volt, és megtelt a pince – mert óriási pincéje is van ám az épületnek! – kukoricával, krumplival, bárki kérhetett tőle, szívesen osztogatta zsákszámra. Senkinek nem mondott nemet, aki kéréssel fordult hozzá. Igaz, akadtak morcosabb napjai is, olyankor nem állt szóba senkivel, ki sem jött az emeleti szobájából. Tudniillik vénlegény

Mezőörményes Beszterce-Naszód megye sarkába téve egy kis kitérőt, Mezőörményesen (Urmeniş) találjuk magunkat, hogy megtekintsük az I. Rákóczi György által építtetett, később a (losonczi) Bánffyak birtokába került kastélyt, mely fénykorá-

136


ra az ingatlan fenntartása, ezért értékesíteni szeretnék. A legenda szerint a bizonyos „domnul Bran”, az asszonyka ükapja vásárolta a kastélyt a „Bamfi” családtól a 20. század elején. „Horthy idejében” azonban a régi tulajdonos „letagadta, hogy megkapta érte a 35 ezer aranyat, s Bran úr kénytelen volt másodszor is kifizetni az árát”, mesélik büszkén, mintha csak nyomatékosítani akarnák, hogy tényleg jogos tulajdonosai a kastélynak, hiszen ősük duplán fizetett érte.

1985-ben a szomszédos Septéren (Șopteriu) valódi kincsre bukkantak a helybéliek: 1664 db, különböző korokból származó ezüstpénz, aranydukát és ékszer került elő a föld alól (az ókortól a 16. századig). A helybéliek úgy tudják, a Rákóczi vagy a Bánffy-család tulajdonából származnak, akik biztonsági okokból elásták. A Ceaușescu-érában a Román Nemzeti Bank azonnal elkobozta a „zsákmányt”, és a rendszerváltás után is csak hosszú pereskedés után sikerült a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak visszaszereznie. 2010 óta a megyei múzeumban tekinthető meg a 3 kg-ot nyomó kincs, értékét akkor 550 ezer új lejre becsülték, de jelentősége felbecsülhetetlen. Az sem biztos egyébként, hogy ott van az egész lelet.

Marosszentgyörgy

volt szegény, ám volt két cselédje innen a faluból. Azt mondják, amikor megkívánta az egyiket, a cselédszoba felett egyet dobbantott a lábával, amikor a másikat, akkor kettőt. Nem is nősült meg soha, de mindkét cselédnek lett tőle egy-egy fia. Az egyikből állatorvos lett, itt élt a faluban, neki az unokája örökölte a kastélyt.” Mint kiderül, ez a tulajdonos nem hivatalos Bánffy-sarj, hanem egy bizonyos Bran úr volt, akinek a leszármazottjai jelenleg bírják az örökséget. Csakhamar előkerül az ifjú házaspár is, a Macarie család, a kúria jelenlegi lakói (Bran úr leszármazottjai), akik mint mesélik, nem is kapták vissza az egész épületegyüttest, de óriási teher számuk-

Második nap újra a Maros mentén haladunk felfele: első úti célunk a marosszentgyörgyi (Sângeorgiu de Mureş) Máriaffy-kastély, melyet kissé nehezen találunk meg (első nap el is mentünk mellette), ugyanis az egykor dendrológiai különlegességekkel büszkélkedő angolpark mára sűrű, buja növényrengeteggé változott. A parkon áthaladva ráadásul vastag rácskerítésbe ütközünk, ahol hivalkodó táblák kényszerítenek megállásra: csendőrséghez érkeztünk, fényképezni szigorúan tilos. 2011 óta folyamatosan azt olvashattuk az erdélyi sajtóban, hogy a helyi önkormányzat visszavásárolta az ingatlant, és az elkövetkező három évben (ebből kettő már letelt) felújítják, s nem csak községházává alakítják, hanem kulturális központot

137


és falumúzeumot is létesítenek itt, de ennek a fejlesztésnek még nyomát sem találtuk. Minden bizonnyal azért nem, mert csak tisztes távolból csodálhattuk a 19. században, neoreneszánsz stílusban épült úrilakot.

A portás javaslatára a Telekiek kriptáját is meglátogatjuk a falu határában álló dombon – épp felújítás alatt áll. Szívszo-

Sáromberke Sáromberkén (Dumbrăvioara) egy impozáns, sárgafalú, U-alakú épület és terebélyes udvara fogad. Portása lelkesen és némi büszkeséggel mesél arról, hogy az egykor pávakerttel, hatalmas halastóval (ezt most egy helyi élelmes vállalkozó saját szakállára, turistacsalogatóként „kamatoztatja”) és árnyasrózsás sétányokkal körülvett kastély a gödöllői mintára készült. Északi szárnya 1769-ben, a déli pedig 1773-ban épült gróf Teleki (II.) Sámuel erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítójának kezdeményezésére. A családi legendárium szerint minden gyermek születésekor egy fát ültettek az udvar hátsó részében – ezek jó részét már kivágták, néhány vaskos törzsű tölgy azonban alapjául szolgálhat a szóbeszédnek. A középső részt gróf Teleki (VI.) Sámuel, a híres Afrika-kutató építtette 1912 és 1913 között. Ma mezőgazdasági iskolaként működik, az örökösök áruba bocsátották az ingatlant.

rító, enyhén kísérteties látvány fogad, a zúgó szél vadul tépkedi-zörgeti a rögtönzött, megszaggatott nylonfedelet. Az ajtó feltörve, de nem akarjuk háborgatni Erdély egyik legjelentősebb nemesi családja őseinek nyugalmát.

Görgényszentimre A Szászrégen közelében fekvő Görgényszentimre (Gurghiu) szervesen kapcsolódik Sáromberke urához: a Teleki

Samu néven is emlegetett gróf híres medvevadászatokat tartott görgényszentimrei birtokán, ahol Rudolf osztrák főherceg, Ferenc Ferdinánd vagy Edward angol trónörökös is több ízben vendégeskedett. Erről a kastélyról a 2012-es Székely Kalendáriumban már szó esett, akárcsak a marosvécsiről, amelyben még mindig elmegyógyintézet működik, és a

138


kertjében éppen megrongált állapotában találtuk Wass Albert síremlékét.

Nagysajó Felsőrépa felé – néhol földúton — haladva északon ismét átlépjük a megyehatárt. A nagysajói (Şieu) Apafi-Kemény-porta egyik szerényebb, formailag mégis a marosvécsi várkastélyra emlékeztető, bástyás épületét jelenleg ordi-

lalap alakú frontját rizalit díszíti. Az Apafi és Kemény nemesi családok a 1718. században számos magyart telepítettek Nagysajóra, fellendítendő a település fejlődését (e korból származnak az olyan családnevek mint Kertész, Csizmadia, Szűcs, Szabó, Kádár, Fazekas, Kovács, Szakács), mára számarányuk 10 százalékra esett vissza, a többséget románok alkotják.

Paszmos Paszmoson (Posmuş) ugyancsak Teleki-fészekre találunk – igaz, elszomorítóan romos állapotban. Az U-alaprajzú, több gazdasági melléképülettel rendelkező kastély „szeszélyes tornyai” azonban még dacolnak az idővel, sőt, a kőbe vésett Teleki-Haller-címer is régi szép idők emlékét idézi – igaz, a gombos tetejű barokk áthajtóban, a földön heverve. náré zöld színéről a legkönnyebb felismerni. A polgármesteri hivatalként szolgáló, egyszintes ingatlan egykori parkjának területét felzászlózott, kétemeletes tömbház (falun!) „bitorolja”, így gyorsan tovább is kanyarodunk a település fölött őrködő domboldalra, ahol impozáns iskolaépület formájában rátalálunk a másik Kemény-kastélyra. A 18. század végén emelt barokk épület nyújtott tég-

Nem is olyan régen azonban még a bejárat felett ékeskedett. Egy másik családi címert befalaztak. Utolsó tulajdonosa, Teleki Ernő szakszerű felújításainak köszönhetően a 18. századi – Teleki Pál és Haller Borbála lakóhelyéül szolgáló – ingatlan a 20. század elején (1936 körül) nyerte el végső formáját, de annyira gondos volt az átépítés, hogy még a 18. századi, tapaszos faépületek ódon hangulatából is megőrzött egy keveset.

139


Komlód Teke (Techea) 14. századi, mára sajnos már alig 20 hívet számláló evangélikus templomának megtekintése után a komlódi (Comlod) Wesselényi-kastélyt

Bejárata körül faragott-képes kőtáblák találhatók a kastély történetéről szóló latin nyelvű bevésett szöveggel. A tetőszerkezet szinte teljesen beomlott, így az ingatlan az időjárásra hagyatva omlikromlik, míg a vele szemben levő telken – mely minden bizonnyal egykoron a birtok részét képezte – egy új ortodox templom büszkélkedik.

Bonyha

keressük fel. Rá is fér egy kis érdeklődés, ha már törődést nem kaphat ez az értékes kőfaragványokat rejtő, kidőlt-bedőlt oldalú és tetejű épület, melyet 1756-ban építtetett hadadi Wesselényi István és neje, vargyasi Daniel Polixénia (a homlokzaton található címermaradványok tanúsítása szerint), később a telekiek birtokába került. Tipikus erdélyi barokk hangulatot árasztó vidéki építmény, alagsora reneszánsz stílusú, boltozatos.

Legfrissebb információink szerint Beszterce-Naszód megye önkormányzata belgiumi és nagy-britanniai intézményektől kapott ajánlatot a meglehetősen leromlott állapotban levő paszmosi és komlódi Teleki-kastélyok átvételére. Az előbbiben európai kutatóközpontot szeretnének létrehozni, utóbbiban pedig fogyatékos gyermekek számára rendeznének be iskolát és nyári tábort.

Harmadnap Marosvásárhelyről ezúttal délnyugat irányba tartunk, Dicsőszentmárton felé. Első célpontunk a bonyhai (Bahnea) Bethlen-kastély, mely elhagyatott állapota ellenére is némi reményt áraszt: boltíves ablakait ugyanis nemrég kartonlapokkal sötétítették le, a tetejét megjavították. A bejáratánál álló kőoroszlánok, no meg a falépcső aljában tanyázó, felettébb lusta kóbor kutyák tehát a jövő pozitív alakulása felett strázsálhatnak. A kastély különlegessége a bejárat előtti kocsialáhajtó, illetve a félköríves ablakok feletti virágfüzér-díszítések. Az egykor gyönyörű parkra csak pár girhes, öreg facsonk és egy műanyagpalackokkal teli, kiszáradt kút utal, ám arra az égvilágon semmi, hogy 1700-ban itt született Árva Bethlen Kata. A visszaigénylő

140


örökös, Bethlen Fruzsina Angliában él, a kastély sorsáról az Erdélyi Református Egyházkerület gondoskodik.

Mikefalva

Désfalva A désfalvi (Deaj) Pataky-kastély a helyi orvosi rendelőnek adott otthont hosszú évekig, mígnem az örökös vissza-

A mikefalvi (Mica) Gál-kastély szinte kirívóan kiváltságos helyzetben várja a

látogatókat: polgármesteri hivatalként működik, és a jelzett műemlékként számon tartott, igényesen felújított épület kétnyelvű feliratai mellett udvarán kopjafa hirdeti, hogy errefelé még jelentős a magyar lelkek száma. Ehhez képest

igényelte, s jelenleg olyan magas bért kér az épület használatáért, hogy az időközben nyugdíjba vonult lakói kínnal-bajjal tudják csak előteremteni. Ezt ottjártunkkor panaszolta a ház „úrnője”, aki szerint egy ilyen ingatlan fenntartása rengeteg pénzt felemészt, kisebb vagyonba került például a kisbaconi Benedek Elek Marilakára emlékeztető, nyitott tornácos, oszlopos bejáratú épület újracsatornázása is.

Vámosgálfalva Vámosgálfalván (Găneşti) mozgalmas udvartartás fogad az egykori Dánielbirtokon: az új tulajdonosok a főépület-

Abosfalván (Abuş) az elmúlás szele lengedez az ugyancsak sorsára hagyott, egyszintes Apor-kúria környékén, holott egykoron kandallós olvasótermében őrizték a jeles történetíró családtag, Apor Péter kéziratait.

141


ben vendégházat, a melléképületekben pedig vendéglőt és borpincét hoztak létre. A jelenleg egy szász testvérpár (vásárolt) tulajdonát képező, vakító fehérbe öltöztetett, egyszintes kastély utolsó ura a 19. században élt Dániel Mihály fia volt, tőle államosították 1949ben. Bár a szász kézre került épületegyüttes nem feltétlenül őrizte meg a klasszicizmus szellemében épített műemlék eredeti hangulatát, helyzete felettébb szerencsés az eddig látott, sorsukra hagyott erdélyi nemesi hajlékokhoz képest.

Szőkefalva Szőkefalván (Seuca) Csipkerózsika meséjébe illő, dús erezetű futónövényekkel behálózott, elbozótosodott bejáratú, barokk jegyeket őrző, igen jó állapotban levő főépület fogad, melyet őriznek is, meg nem is… A kastélyt az 1700-as években építtette báró Petrichevich-Horváth Dániel. A rendszerváltás után egy moldvai cég tett kezet rá zavaros körülmények közepette, ennek csődbemenetele után azonban a jogi eljárások és az érdekek kereszteződése miatt a helybéli – magyarokat is soraik között tudó – közösségnek sehogy sem sikerül birtokba vennie. A jogszerű örökösnél azonban senki sincs job-

ban megsértődve: Rottenthal Schneider Anna grófnét annyira megviselte az államosítás és az utána következő események, hogy hallani sem akar a visszaigénylésről, sem az itteni birtokról. A szóbeszéd ezt azzal magyarázza, hogy a második világháború idején a helybéliek árulták el a bevonuló orosz katonáknak, hol rejtőzködik a ház ura, és azok addig itatták, míg alkoholmérgezést kapott, és meghalt.

Balázsátelke Marosvásárhely környéki kastélykörutunk igen lehangoló momentummal zárul, amikor az egykor tekintélyes

szász közösséggel bíró, ma már inkább elcigányosodott Balázstelkére (Blăjel) érünk, ahol az egykori Haller- és Gerendi-család épített magának ma is látható, impozáns lakóházat. Előbbiben iskola és óvoda működik, a Gerendiek kastélyát két román család lakja. A magunk részéről beértük az oktatási intézmény homlokzatán a Haller-címer helyén „büszkélkedő”, festett román zászló és az udvaron seftelő roma suhancok látványával, és a jellegzetes szász házak, valamint a keskeny, meredek utca bal oldalán meghúzódó református templomocska fotózásával, hogy aztán lógó orral álljunk tovább.

142


A borvíz és a palacsinta ünnepe 2013-ban hetedik kiadásához érkezett a székelyföldi borvizek „vándorünnepe”, az Aquarius, melynek fő célja, hogy az eldugott források vizét is megkóstoltassa a nagyközönséggel. Annál is inkább, mivel a gyenge hozamú, így ipari kitermelésre nem alkalmas borvizeink gyakran ízletesebbek a közismert márkáknál, nem beszélve gazdag ásványianyag-tartalmukról. Nagyjából erről szól az Aguarius – a borvíz ünnepe, no meg a palacsintakülönlegességekről, melyek tésztáját bikarbonátos ásványvízzel tehetjük könynyűvé, hólyagossá – mondja Albert Zoltán ötletgazda, főszervező. „Az Aquariust, vagyis a borvíz ünnepét 2007-ben tartottuk meg első ízben Mikóújfaluban. Az eredeti elképzelés az volt, hogy olyan fórumot, »borvízpromenádot« hozzunk létre, ahol az elszórt és eldugott borvízforrások vizei is megkóstolhatók, a haszonélvezői találkozhatnak, és a figyelem egy kis időre felbecsülhetetlen értékű ásványvizeinkre irányul, illetve azok gyógyhatására” – avat be a viszonylag fiatal, de annál színesebb rendezvény életre hívója, Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa. Mint mondja, az első év után rögtön rájöttek, hogy egy kicsit több kell az embereknek, mint a kiapadhatatlannak tűnő források, valamivel lázba kell hozni a közönséget, hogy – Simone Weil francia filozófusnő szavaival élve – „megtanuljunk vágyakozni az után, ami a miénk”. „Az ember hasa és a finomságok mindig jó csalogatók, és mivel környékünkön elég sok ásványvizet neveznek palacsintasütő víznek, így a hígpalacsintát fontuk bele az Aquarius történetébe. A magas bikarbonáttartalmuk miatt ugyanis sütés közben kiválóan megpuffadnak tőlük a palacsinták, némelyek mellé ízesítés sem szükséges, annyira gazdagok egyéb ásvá-

143

A Ferdinánd panzió palacsintakreációi

(2008, Sugásfürdő) Mákos tehéntúróval töltött palacsinta

(2010, Csíkdánfalva) Diós ribizlikocsonyával töltött palacsinta


Az Aquariuson első díjat nyert borvizek 2008, Sugásfürdő A Tündérek bora – vagyis a nem palackozott kategóriában a kézdiszentkereszti Vénusz-forrás vitte el a pálmát (megelőzve a vargyasi Réka Gyöngyét, illetve a mikóújfalusi Bedőborvizet), míg az Aquarius királynőjének a bibarcfalvi palackozott ásványvizet választották. 2009, Kézdiszentkereszt Tündérek bora: Vénusz-forrás (Kézdiszentkereszt), Aquarius királynője (palackozott): Bibarcfalva. 2010, Sugásfürdő Tündérek bora: petőfalvi Fortyogó, Aquarius királynője: Bodok. 2011, Bodok Tündérek bora: Vénusz-forrás, Aquarius királynője: Bodok és Kovászna. 2012, Csíkszentkirály Tündérek bora: Bagoly-forrás (Tusnádfürdő). 2013, Felsőcsernáton Tündérek bora: Bedő-borvíz (Mikóújfalu).

(2009, Kézdiszentkereszt) Olvasztott sajtos és szarvasgombás palacsinta

(2011, Bodok) Dobos palacsintatorta

(2011, Bodok) Zöld palacsinta spenóttal (2012, Csíkszentkirály) Palacsinta-háztető

144

Székely Kalendárium – 2014 (2012, Csíkszentkirály) Káposztás palacsinta

(2012, Csíkszentkirály) Cukkinis palacsinta

(2013, Felsőcsernáton) Marcipánkrémes, kakaós palacsinta

nyi anyagokban” – vélekedik a sepsiszentgyörgyi Ferdinánd panzió tulajdonosaként is ismert interjúalanyunk. Ez utóbbiról azt kell tudni, hogy szakácsai minden évben ámulatba ejtik az Aquarius közönségét felejthetetlen palacsintakölteményeikkel, az ötletek közül néhányat olvasóinkkal is megosztunk. Részletes leírást nem igényelnek, mivel a palacsinta receptje szinte bárhol fellelhető, az pedig legtöbbször a fantázián múlik, ki hogyan rakja össze, mit kreál az alapanyagból. Ahogyan a szervező fogalmaz, „nálunk az

öt-hat hozzávaló háromra csökken (liszt, tojás, borvíz), és kész is a hígpalacsinta!”

Óriáspalacsintát is sütöttek „2009-ben jött a nagy ötlet – mivel akkor dúlt a »legek harca« a megyében (túróspuliszka-, házikenyér- és székelykapu-rekordok születtek – szerk. megj.), hogy készítsünk óriáspalacsintát, még ha nem is a legnagyobbat a világon. Ehhez persze kellettek eszközök is, amelyeket ugyancsak mi készítettünk a Ferdinánd panzió csapatával: egy szekérkerék-

145


Palacsinta-háztető Cseresznyével vagy meggyel megszórt, vaníliakrémes palacsinta felgöngyölve, háztető formában felrakva. Felvert tejszínnel borítjuk be, majd olvasztott csokoládéval díszítjük. A palacsintalapokat kakaóval színezzük. Káposztás palacsinta Ragut készítünk, amit párolt káposztalevélbe csomagolunk. A töltelékeket belecsavarjuk a palacsintahálóba, és így tálaljuk. Cukkinis palacsinta A sűrűbbre kevert palacsintatésztába reszelt cukkinit keverünk, és így sütünk vastagabb lapokat. A tészta így is fogyasztható, de melegen sajtot reszelhetünk rá, és felcsavarhatjuk.

abroncsra került három láb, vágattunk egy méteres átmérőjű vaslapot, barátaink faragtak mellé két forgatópálcát”, meséli a borvízszaki, akitől megtudtuk, ilyenkor a tésztát is nagy edényben keverik be, és a tűz is kihívás, mert a hőnek is egyenletesnek kell lennie.

Tapasztalt szakácsok tudják, hogy a legnagyobb próbatételt mindig a palacsinta megfordítása jelenti, így volt ez az óriáspalacsinta esetében is. „A két forgatópálcával a méteres lapótya alá nyúlva, hirtelen mozdulattal kellett megfordítani, ami eleinte nem sikerült. A családból jött aztán a mérnöki ötlet, hogy egy csőre csavarjuk fel, és így könnyen meg tudjuk fordítani. Ezzel a módszerrel sikerült 2011-ben elkészítenünk az erdei gyümölcskrémmel töltött óriáspalacsinta-tortát”. Összesen 12 nagy lapot és 60 kis palacsintát sütöttek, utóbbiakat a díszítéshez. A család és barátok készítették délelőtt 10-től este 11-ig, csak tejszínből 12 litert vertek fel hozzá. A bodoki Aquariuson percek alatt elfogyott a hatalmas lapótyarakás, a palacsintaosztásnál ijesztő tömeg tolongott az asztaluk előtt. Albert Zoltán és kollégái főként a meghitt hangulatáért szeretik az Aquariust és az itteni versenyeket, ahol a félig-meddig tudományos lustra és a bohókás főzőcske jól megfér egymással. „Bátorítani szeretnénk mindenkit, hogy lépjen ki a lekváros palacsinta fogságából, és engedje szabadon fantáziáját, mert a papír sem kérdezi, hogy mit csomagolnak bele. Desszertből nyugodtan csinálhatunk főételt is, és Székelyföldön borvíz mindig van kéznél”.

Sül az óriáspalacsinta... ...de nem könnyű ám megfordítani

146


Székely recept minden hónapra Január: rózsafánk Elkészítési idő: 1,5 óra. Kiadós, díszes sütemény, farsangi mulatságokra ajánljuk. 25 dkg liszt, 5 dkg vaj, 3 tojás sárga, csipetnyi só, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál tejföl, 1 kiskanál ecet, 3-4 evőkanál bor, késhegynyi szódabikarbóna; illetve 1 tojásfehérje, vaníliás porcukor, rózsalekvár és 0,5 l olaj, a sütéshez. 1. A hozzávalókból gyúródeszkán puha tésztát készítünk. Addig gyúrjuk, amíg már nem ragad a kézhez, majd melegített lábossal letakarjuk, és fél órát pihentetjük. 2. Ezután a tésztát késfoknyi vastagságúra nyújtjuk. 3. Három különböző méretű kerek kiszúróval azonos számú tésztalapot vágunk. Egyenként 4-5 helyen bevágjuk a kiszúrt formákat, majd méretenként hármasával tojásfehérjével összeragasztjuk a lapokat, és mindegyik rózsa közepét összenyomjuk. 4. A legkisebb tésztalappal lefele bő, forró olajba tesszük, így szépen kinyíl-

nak a szirmok, majd óvatosan rendre megfordítjuk mindegyiket. Néhány perc alatt aranysárgára sülnek. 5. Papírszalvétával leterített tálcára szedjük, hogy a fölösleges olaj lecsöpöghessen, majd süteményes tálra tesszük át. 6. A kisült fánkokat vaníliás porcukorral megszórjuk, és mindegyik közepébe kevés rózsalekvárt cseppentünk. Jó tudni! • Bor helyett tehetünk más, alacsony alkoholtartalmú italt, rumot vagy konyakot, így kevesebb olajat szív magába a tészta sülés közben. • Kerek kiszúró helyett használhatunk különböző méretű, virág alakú kiszúrót is, ebben az esetben, nem kell bevágni a tészta szélét.

A legjobb vízkőoldó a citromsav (ráadásul olcsó is). Használt fogkefe és citromsav segítségével pillanatok alatt eltávolítható a vízkő a vízcsapról és a mosogatóról is. ä A gyümölcsleves sokkal finomabb lesz, ha tejfölben elkevert pudingporral habarjuk be. Kicsit savanykás, de mégis krémes, mintha tejszínt is használtunk volna. ä Nem lesz csomós a rántás, ha a lisztet a hideg zsiradékba keverjük el, és csak utána tesszük fel a tűzre. ä Ha a megtöltött paprika minden oldalát kevés olívaolajon megpirítjuk, és csak utána tesszük a paradicsomos mártásba, egyedi, nagyon finom ízt kap. ä

148


• Nagyon lényeges, hogy tojásfehérjével összeragasszuk a kiszúrt lapokat, ellenkező esetben sütéskor széteshet a fánk. • A rózsalekvárt helyettesíthetjük bármilyen más lekvárral.

Február: bableves Elkészítési idő: 2 óra. Tartalmas, hagyományos leves, amihez kísérőnek fánkot adunk. 50 dkg száraz tarkabab, 1 kg füstölt csülök, 20 dkg füstölt szalonna, 1 fej hagyma, 2 szál sárgarépa, 2 szál petrezselyem, 10 dkg zeller, 4 babérlevél, 1 fej fokhagyma, só, liszt, tejföl. 1. A tarkababot előző nap beáztatjuk. 2. A csülköt kb. 4 liter vízben felfőzzük. Amikor félpuhára főtt, hozzátesszük a babot, és tovább főzzük. 3. Egy másik edényben megpirítjuk a szalonnát, a zsírjában megdinszteljük a

hagymát és a zöldségeket. Amikor a bab félpuhára főtt, hozzáadjuk a zöldségeket is a leveshez. 4. Ha minden megfőtt a levesben, rántást készítünk: kevés olajon üvegesre dinsztelünk egy jó maréknyi zúzott fokhagymát, meghintjük 4 evőkanál liszttel, szép barnásra pirítjuk, és hagyjuk kihűlni. A levesből annyit merítünk hozzá, hogy simára keverhessük a rántáslisztet, hozzáadjuk a leveshez, és felforraljuk. 5. A csülköt kiemeljük, kicsontozzuk, húsát feldarabolva visszatesszük a levesbe. 6. Tejföllel tálaljuk. Jó tudni! • Gazdagíthatjuk a levest 25 dkg kolbásszal, és főzhetünk bele csipetkét is.

Március: tojásos bárányhús Elkészítési idő: 1 óra. Nagyon finom hagyományos húsvéti étel, csak bárányhúsból készíthető. 1 kg bárányhús, kevés olaj, 1 csokor petrezselyemzöld, 4 tojás, só, bors ízlés szerint. 1. A megtisztított bárányhúst darabokra vágjuk úgy, mint a tokánynak. 2. Az olajat felhevítjük, beletesszük a bárányhúst, és fedő alatt puhára pároljuk – addig, amíg zsírjára sül.

Halfilézéskor, ha a hal farkát sóba mártott ujjakkal fogjuk meg, nem csúszik el. A nyersen lereszelt burgonya nem barnul meg, ha egy kanál aludttejet keverünk bele. ä A szikkadt kenyeret apró kockára vágjuk, megszárítjuk, és légmentesen zárható dobozban tároljuk – így levesbetétnek használható. ä Száraz kenyeret sosem dobunk el, hanem ledaráljuk prézlinek. ä A megszáradt élesztőt nem kell kidobni, mert kevés vízzel leöntve újból használható lesz. ä Ha kevés a fokhagyma, megdaráljuk /összetörjük, és étolajba tesszük, így megszaporítható, mert az olaj átveszi az aromát. ä ä

149


3. A tojást felverjük, sózzuk, borsozzuk, belevágunk egy csokor petrezselyemzöldet, majd a forró bárányhúsra öntjük, és jól összeforgatjuk. 4. Krumplisalátával, melegen tálaljuk. Jó tudni! • A fiatal bárányhús sok levet enged – nem szükséges vizet önteni alá a párolásnál –, ezért veszít a mennyiségéből. Ha három személynél többre főzünk, növeljük a húsadagot. • Elkészíthető maradék báránysültből is, ebben az esetben nem kell párolni a húst.

2,5 deci víz, 2,5 deci tej, egy kiskanál só, 1 csésze kukoricadara, fél kiló juhtúró, 12 evőkanál vaj. 1. A tejet és a vizet egy fazékba öntjük, majd egy kiskanál sóval főni tesszük. 2. A csésze kukoricadarát lassan csurgatva belekavarjuk a forrásban levő vízbe és folytonosan kavargatva péppé főzzük. Amikor kész, belekavarunk egy kanál vajat. 3. Egy tűzálló tálat kikenünk vajjal, majd a puliszkát a túróval lerételjük úgy, hogy túróval kezdjük és fejezzük be. 4. 10-15 percre forró sütőbe tesszük, hogy jól megolvadjon a túró, majd egy tálcára kiborítjuk. 5. Tejföllel, zöldhagymával vagy cukros salátával tálaljuk.

Április: rétes puliszka Elkészítési idő: 20 perc. Gazdálkodó emberek kedvenc eledele, amit nagyanyáink egyaránt felszolgáltak reggelire, ebédre és vacsorára, de sokszor került a mezőre igyekvők tarisznyájába is.

Ha a hagyma gyorsan romlik, apróra vágva lefagyasztjuk. Jól zárható, vastagfalú műanyag dobozba tesszük az erős aromája miatt. ä Zöldfűszereket, petrezselymet vagy zellerlevelet vagdalva tesszük zárható dobozba, így fagyasztjuk le, amikor használjuk, villával ki lehet kaparni az ételbe. ä A maradék tojásból csipetkét gyúrunk, ezt kicsi tálcán szétterítve megfagyasztjuk, így mindig van csipetkénk, amikor gyorsan kell. ä A főtt tészta nem ragad össze, ha kiszedés előtt egy pohár hideg vizet öntünk a főzőléhez. ä A rántott hús sokkal finomabb, ha a panírozásnál a tojásba egy kis sört is öntünk. ä

150


Jó tudni! • Igazi kukoricaliszt csak a piacokon, magántermelőktől vásárolható, és az abból főtt puliszka nem a fentiekben leírt módon készül. Viszont finom puliszka fő a kereskedelemben kapható kukoricadarából is. • Akkor kész a puliszka, ha kavargatás közben az edény oldalától elválik. • Túrós puliszkát úgy is készíthetünk, hogy egy tiszta konyharuhán szétterítjük a forró puliszkát, megszórjuk gazdagon túróval, majd mint a tekercset, felgöngyöljük, és néhány percig hagyjuk, hogy a túró megolvadjon – ezt nevezik nagyanyáink kaszáspuliszkának.

Május: Fenyőrügyszörp Elkészítési idő: 2-3 óra. A hideg téli estéken forró teánkat ízesíthetjük vele. Töményen fogyasztva a szájüreget fertőtleníti, köptető hatású, kiváló köhögéscsillapító, felső légúti megbetegedésekre használjuk. Fenyőrügy; víz és cukor a fenyőrügy mennyisége szerint. 1. A frissen szedett fenyőrügyet megmossuk, egy fazékba tesszük, és leforráz-

zuk annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Egy napig hűvös helyen érleljük. 2. Másnap leszűrjük, és minden liter léhez egy kilogramm cukrot teszünk. Lassú tűzön addig főzzük, amíg a lé sűrűsödni kezd, és enyhén vörös árnyalatú lesz. Közben a tetején keletkező habot folyamatosan leszedjük. 3. Forrón üvegekbe töltjük, és száraz dunsztba tesszük. Jó tudni! • Ha sikerül fiatal tobozokat gyűjteni, akkor erősebb aromájú, élénkebb vörös szörpöt készíthetünk. Ebben az esetben a tobozokat megmossuk, és annyi forró vizet öntünk rá, hogy bőven ellepje, majd addig főzzük, amíg a leve felére apad. Leszűrjük, kipréseljük a tobozokból a levet, és minden liter léhez 75 dkg cukrot adunk. Összefőzzük, és a továb-

Ha mézet kell kimérni kanállal, előbb olajozzuk be a kanalat. Garantáltan lecsusszan róla a méz! ä A citrom héját nem dobjuk ki, mélyhűtőbe tesszük, és fagyottan könnyen reszelhető. ä A hússzeletek közé folpackot teszünk, így fagyasztjuk le, mert ezzel a módszerrel nem fagy össze. Így annyi szeletet vehetünk ki belőle, amennyire szükség van. ä A rántás nem lesz csomós, ha felengedés előtt sót teszünk bele. ä Az őrölt pirospaprika úgy őrzi meg színét és illatát, ha néhány egész babérlevelet teszünk a tartójába. ä

151


biakban ugyanúgy járunk el, mint a fenyőrügyből készült változat esetében.

fövő levesbe tesszük. A csontok jó ízt adnak a levesnek, főzés után eltávolítjuk. 3. Míg fő a leves, elkészítjük a csipetkét: a tojást felverjük, hozzáadjuk a lisztet, pici sót és annyi vizet, hogy enyhén folyós tésztát kapjunk. Csipetkeszaggatóval a levesbe csurgatjuk, és 5-10 percet még főzzük. 4. A petrezselyemzöldet finomra vágjuk, és a levesbe szórjuk. Tejföllel tálaljuk.

Június: háromszéki csirkebecsinált

Július: feketeribizli-bor

Elkészítési idő: 1 óra. A tartalmas levest nemcsak nyáron, hanem télen is elkészíthetjük, de különösen finom zsenge zöldségfélékből. 40 dkg zsenge zöldborsó, 3 közepes sárgarépa, 1 hagyma, fél karalábé, 4 csirkecomb, só, bors, petrezselyemzöld; csipetke: 1 tojás, 4-5 evőkanálnyi liszt, só. 1. A sárgarépát, a hagymát és a karalábét megtisztítjuk, megmossuk, és apró kockára vágjuk, majd a zsenge zöldborsóval forró vízben főni tesszük. Ha felforrt, sózzuk, borsozzuk. 2. A csirkecombokról a húst leszedjük, kockára vágjuk, és a csontokkal együtt a

Elkészítése: 1 óra. Kellemes ízű, édeskés bor lesz belőle, aminek egyetlen „hibája”, hogy nagyon itatja magát. Vigyázat a fogyasztásával, mert eléggé magas az alkoholtartalma! 5 kg leszemezett ribizli, 5 kg cukor, kb. 22 l víz.

Nem fut ki az olaj a hús sütésekor, ha egy parafadugót teszünk az olajba. Nem penészedik meg a gyümölcs, ha a gyümölcstálba fokhagymát teszünk. Ha nokedlit készítünk levesbetétnek, tegyünk a tésztájába apróra vágott petrezselyemzöldet. Finom ízt ad, és mutatós is. ä A petrezselyemzöldet nagy mennyiségben húsdarálón daráljuk le, a pépet jégkockatartóban vagy bonbonos dobozban fagyasszuk le, így szükség szerint, kiolvasztás nélkül használhatjuk. ä Rántott sajtot úgy süthetünk a kifolyás veszélye nélkül, ha a dupla panírozás után (liszt-tojás, liszt-tojás és csak utána a zsemlemorzsa) kb. 20 percre a mélyhűtőbe tesszük, majd forró olajban, gyorsan sütjük meg. ä ä ä

152


1. A leszemezett ribizlit megmossuk, és húsdarálón ledaráljuk. 2. Összevegyítjük a vízzel meg a cukorral, és addig kavargatjuk, amíg a cukor teljesen elolvad. 3. Korsóba töltjük, és 4-5 hétig érleljük. 4. Amikor megállt az erjedése, gumicsővel leszívjuk a bort, és üvegekbe töltjük. Jó tudni! • Meleg időben hamar kiforr a bor, ezért három hét után nézzük meg, hogy még tart-e az alkoholos erjedés, és ha már leállt, leszűrhetjük a bort.

Augusztus: zsiványpecsenye Elkészítési idő: 30 perc. Az igazi zsiványpecsenye sovány sertéscombból készül, aminek zamatosságát a füstölt szalonna és a zöldség adja. 50 dkg sertéscomb, só, bors, fokhagymapor, Macalik-fűszerkeverék, 2-3 kanál olaj; illetve 1 húsos zöldpaprika, 1-2 piros kápiapaprika, 2 nagy fej vöröshagyma, 10-15 dkg füstölt szalonna. 1. A sertéscombot félujjnyi vastag 3x3 centis szeletekre vágjuk, enyhén sózzuk, borsozzuk, megszórjuk fokhagymaporral és Macalik-fűszerkeverékkel, lelocsoljuk

olajjal, és összekeverjük. Legalább 24 órát hűtőben érleljük. 2. A zöldségféléket megpucoljuk, és a szalonnával együtt a húshoz hasonló méretű szeletekre vágjuk. 3. A húst és a szalonnát a zöldségekkel felváltva faragott fűzfanyársra vagy fémnyársra tűzzük úgy, hogy a két végén hús legyen. 4. Izzó faszén fölött ropogósra sütjük, parázsban sült burgonyával és uborkasalátával tálaljuk. Jó tudni! • Az igazi zsiványpecsenye mindig fűzfanyárson, izzó faszénen forgatva készül. Sütéskor legyen kézügyben egy szelet házikenyér is, hogy az olvadó zsírt erre csepegtessük. • Zsiványpecsenyét készíthetünk a kereskedelemben kapható sasliknyársra

Ha avas a zsír, egy szelet szikkadt kenyeret süssünk meg benne, magába szívja az avas ízt. ä Ha a sáfrányt használat előtt egy száraz serpenyőben kicsit megpirítjuk, intenzívebb íze lesz. ä Az enyhén avas zsírt megmenthetjük, ha szeletelt hagymával felforraljuk, majd átszűrjük. ä A narancs vagy citrom vékonyan hámozott héját megszárítjuk, kávédarálón ledaráljuk. Hetekig eltarthatjuk jól záródó üvegben, sütéshez használhatjuk. ä Ha tojást főzünk, ne csak sót tegyünk a vízbe, hanem egy kevés zsiradékot is, mert így egészen biztos, hogy lejön a héja, és egyben marad a tojás. ä

153


tűzve is, ebben az esetben kisebb darabokra vágjuk a hozzávalókat. Az előkészített nyársakat pedig grillrácson vagy egyszerűen tepsibe téve sütőben sütjük meg.

Szeptember: habos-almás sütemény Elkészítési idő: 1 óra. Díszes, ízes sütemény, amit akár ünnepi asztalon is tálalhatunk. Tésztalap: 3 tojássárgája, 15 dkg cukor, 15 dkg vaj, 1,5 dl tej, 1 citrom héja, késhegynyi szalakáli, 40 dkg liszt; töltelék: 1-1,5 kg alma, 2-3 evőkanálnyi zsemlemorzsa; hab: 3 tojásfehérje, 10 dkg cukor, 1 vaníliás cukor. 1. Az almát megmossuk, meghámozzuk, lereszeljük, és 10-15 perc alatt megdinszteljük.

2. Ez idő alatt elkészítjük a tésztalapot: a lisztet és a vajat összemorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, a tojások sárgáját és egy citrom reszelt héját. A szalakálit elkavarjuk a tejben, a tésztához adjuk, és jól összedolgozzuk. 3. A tésztát kinyújtjuk, tepsibe tesszük, megszórjuk zsemlemorzsával, majd rákanalazzuk a dinsztelt almát, és beteszszük a sütőbe sülni. 4. Amíg a sütemény sül, a tojások fehérjét a cukorral és a vaníliás cukorral kemény habbá verjük. 5. Mielőtt teljesen megsül az almás süteményünk, kivesszük a sütőből, óvatosan rákanalazzuk a felvert habot, és még 510 percig sütjük. Már langyosan szeletelhető. Jó tudni! • Ha az alma nem eléggé édes, amikor dinszteljük, ízlés szerint kevés cukorral vagy mézzel édesíthetjük.

Október: „egy tál dödölle” Elkészítési idő: 1 óra. A dödölle annyira népszerű eledel volt hajdanán, hogy még népdalban is megörökítették. A laktató, egyszerűen készülő ételt a szegények eledeleként is tartják számon, noha

A megmaradt tojásfehérjét érdemes lefagyasztani úgy, hogy a doboz tetejére ráírjuk, hány fehérje van benne. Így később felhasználható pl. néger kockához, fehér püspökkenyérhez. ä Ha nagyobb mennyiségű petrezselymet vagy kaprot vásárolunk, és nem használjuk fel azonnal, a maradékot tekerjük papírtörülközőbe, és tegyük fekete zacskóba. Nem éri fény, tehát tovább eláll. ä Ha töpörtyűs pogácsát sütünk, ne darált töpörtyűt vegyünk, hanem egészet, és azt kézzel, esetleg sodrófával nyomkodjuk össze, így nagyobb darabok is lesznek benne. Még a bőréből is feldarabolhatunk, összetördelhetünk valamennyit. Így a pogácsa sokkal finomabb, mert itt-ott rá lehet harapni egy-egy töpörtyűre... ä

154


annyira finom, hogy az urak is fogyaszthatták. 1 kg burgonya, 20 dkg finomliszt, 3 fej vöröshagyma, 10 deka zsír, 1 pohár tejföl, só. 1. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, és vékony karikákra szeletelve annyi vízben tesszük főni, amennyi épp ellepi. 2. Ha megpuhult, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet, lassú tűznél 3-4 percig kevergetjük, majd a tűzről levéve simára kavarjuk. 3. Eközben a hagymát megpucoljuk, apró kockára vágjuk, és a zsíron aranysárgára dinszteljük. 4. A pityókás masszából evőkanállal galuskákat szaggatunk, és a hagymás zsírban enyhén megpirítjuk. 5. Tálaláskor tejföllel meglocsoljuk.

Jó tudni! • A dödöllét lehet gazdagítani füstölt szalonnával, császárszalonnával, sonkával, tepertővel – ezeket szintén pirítva, tálaláskor rászórjuk. • Kukoricás dödöllét is készíthetünk oly módon, hogy fehérliszt helyett kukoricalisztet használunk. • Vegetáriánusoknak készíthetjük olajjal.

November: libamáj saját zsírjában Elkészítési idő: 20 perc. A hízott liba mája vendéglők étlapjainak kiemelt helyén szereplő, ínyenc eledel. Bármit készíthetünk belőle, csak épp ne prédáljuk el hagymás alapon tokánynak! 50 dkg libamáj, 50 dkg libaháj, 1 szem csillagánizs, 2-3 dkg gyömbér, 3-4 cikk fokhagyma; illetve sonkahagyma és csípős paprika. 1. A libahájat és a libamájat megtisztítjuk fölösleges hártyáitól. 2. Egy vastag aljú edényt vagy érclábos alját kibéleljük a nagy darabokban hagyott libahájjal, rásorakoztatjuk a nagyobb darabokban hagyott májat, és befödjük libahájjal.

Ha télen veszünk paradicsomot és paprikát (amikor ugyebár nem olcsó), úgy tudjuk tárolni sokáig a hűtőben, ha darabonként becsomagoljuk szalvétába, és egy papírdobozba téve a hűtőszekrénybe tesszük. Hetekig eláll. ä Nyáron különleges formájú jégkockákat tudunk készíteni, ha egyes bonbonfajták műanyag tartóiban fagyasztjuk meg a vizet. ä Nem lesz csomós a rántás, ha lehúzzuk a tűzről, felöntjük egy pohár hideg vízzel, majd 5 perc állás után a habverővel szétkeverjük. ä Régi fogkefével gyönyörűen letisztíthatjuk gáztűzhelyünk rózsáját. ä Fagyis kanállal is lehet készíteni zsemlegombócot, grízgombócot, fasírtot, és kitűnő a rizs esztétikus formázására is. ä

155


3. Az edénybe tesszük a csillagánizst, a megpucolt és szeletekre vágott gyömbért és a cikkekben hagyott fokhagymát, pici vizet öntünk alá, és csendes tűzön addig sütjük, amíg a háj kiolvad és a máj pirosodni kezd. 4. Ekkor a májat szűrőkanállal átemeljük egy öblös cserépedénybe, annyi zsírt kanalazunk rá, amennyi bőven ellepi, és hagyjuk kihűlni. 5. A hideg májat, a zsírtól lecsöpögtetve, éles késsel szeletekre vágjuk, karikára Ha van önnek igazán „székelyes”, helyi hagyományokra, ízvilágra alapozó ételreceptje, kérjük, ossza meg velünk, hiszen általuk az erdélyi gasztronómiát erősítjük. Kézzel írt receptes füzeteket, régi (1944 előtt kiadott) szakácskönyveket is keresünk vásárlás vagy kölcsönzés céljából. Elérhetőségünk: [email protected], Tel.: 0267.311.004, 0267.360.200, 0745.516.358, 525400 Kézdivásárhely, Margaréta u. 1. sz.

vágott sonkahagymát és csípős paprikát adunk mellé. 6. Friss házikenyérrel tálaljuk, az asztalra sót teszünk, hogy mindenki ízlés szerint sózhassa.

December: adventi koszorú mézeskalácsból Elkészítési idő: 2-3 óra. A karácsonyi asztal dísze lehet. Mézes tészta: 50 dkg liszt, 7 dkg vaj, 15 dkg méz, 2 tojás, 15 dkg porcukor, 1 evőkanál mézeskalács-fűszerkeverék – fahéj, szegfűszeg, gyömbér, csillagánizs –, 1 kiskanál szódabikarbóna, 2 evőkanál víz; díszítés: 1 tojásfehérje, 24 dkg porcukor, 2 evőkanál étkezési keményítő, pici ecet. 1. Lassú tűzön megolvasztjuk a vajat és a mézet, hozzákeverjük a fűszerkeveréket, és langyosra hűtjük.

ä Finom savómentes aludttejet lehet készíteni jó minőségű 1 l tejből úgy, hogy felforraljuk és visszahűtjük, majd hozzáadunk egy kis pohár tejfölt (először kis tejjel fokozatosan hígítva a tejfölt, aztán keverve az egészhez). Poharakba öntjük, pihentetjük, míg megalszik. ä Ha valamelyik ételünk ehetetlenül csípősre sikerült, tegyünk bele egészben egy meghámozott almát. ä Ha a hagymát kis időre hűtőszekrénybe tesszük, nem fogja csípni a szemünket aprításkor. ä A tojásfehérjét szaporíthatjuk hideg vízzel. Ha pl. három tojásfehérjéhez 1 evőkanál hideg vizet adunk, és így verjük fel, több hab lesz.

156


2. Egy tálban mixer segítségével felverjük a tojást a porcukorral, hozzáadjuk a vizet, a szódabikarbónát, az olvasztott mézes keveréket és utoljára a lisztet. Jól összegyúrjuk. 3. Néhány órára, de akár egy éjszakára is hűtőbe tesszük. 4. Ezután a tésztát sütőpapíron ujjnyi vastagra nyújtjuk, tetszés szerint különböző formákat vágunk ki belőle, amiket szorosan egymás mellé teszünk, és kialakítjuk az adventi koszorút. A felvert tojással lekenjük a tésztát, ettől egymáshoz tapadnak a különböző formák. Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. 5. A megsült adventi koszorút a sütőpapírral együtt kivesszük a tepsiből, és négy akkora lyukat szúrunk bele, amekkora a gyertyák átmérője. A papíron

hagyjuk kihűlni, majd óvatosan leveszszük, és egy tálcára tesszük. 6. Elkészítjük a mázat: egy tojásfehérjét kemény habbá verünk, hozzáadjuk a porcukrot, a keményítőt és nagyon pici ecetet, majd addig verjük, amíg a porcukor teljesen elolvad. 7. A kész mázat nejlonzacskóba tesszük, a zacskó egyik sarkán pici lyukat vágunk – ettől függ a vonalak vastagsága. A zacskót a felső részénél bekötözzük, és tetszés szerinti mintákat „írókázunk” az adventi koszorúkra. A máz 1-2 óra alatt megszárad. Jó tudni! • A mázhoz célszerű a porcukrot átszitálni, így hamarabb elolvad, és nem maradnak apró cukorszemcsék. Minél simább a máz, annál egyenletesebb, szebb vonalakat tudunk húzni. • Ha csak egy adventi koszorút készítünk, a megmaradt tésztából a formák segítségével készítsünk ehető karácsonyfadíszeket. • A mézeskalácsot ajánlott szobahőmérsékleten tárolni, így nem pattan meg a máz. A Székely Konyha archívumából válogatta: Jánossy Alíz

ä A kolbász és a nyári típusú szalámi nagyon szépen vékonyra szeletelhető otthon is, ha egy kis időre a fagyasztóba tesszük szeletelés előtt. ä A házilag készített majonéz duplájára szaporítható, ha keverés közben az olaj mellett kevés citromos vizet is adagolunk hozzá. Könnyebb is lesz ezzel a módszerrel. ä Panírozáskor, ha fogytán a tojás, de már nem érdemes egy újabbat feltörni, érdemes egy kis tejjel felhígítani! Ha a prézli kevés, szaporítsuk meg kevés reszelt sajttal vagy szezámmaggal. Változatosabb a rántott hús! ä Ha a palacsintába pici élesztőt és napraforgóolajat is teszünk, sokkal puhább lesz, és tovább friss marad.

157


Kulináris élménymustra A gasztronómia egy nép kultúrájának szerves és fontos része, s ennek megőrzésében, fejlesztésében komoly szerep jut a család, a főzőiskolák, a sajtó, a gasztrobloggerek mellett az éttermeknek. A tapasztalataim alapján összeállított top 10-listában azon éttermek szerepelnek, melyek valamilyen mértékben a székely kulináris hagyományra építenek, tehát kimaradnak a mégoly színvonalas olasz, távol-keleti vagy más, idegen behatással bíró étkezdék. A lista konyhacentrikus, de figyelembe veszi az étterem hangulatát, a kiszolgálást, valamint az ár-érték arányt is. Igyekeztünk a területi lefedés szempontját is figyelembe venni, s nemcsak a nagyobb városokra összpontosítani. Általános probléma Székelyföldön, hogy elenyésző a megfelelően megválasztott zenei háttér, gyakoriak a kereskedelmi, nem ritkán román nyelvű rádiók, a gicscsesbe hajló műdalok – autentikus népzenével egyetlen helyen sem találkoztunk. A magyar borok sem hódították még meg kellő mértékben Erdély keleti csücskeit, pedig a székely ember szívesebben iszik magyar bort, mint fanyar „pityókabort” vagy „falmentit” – igaz, az utóbbi időben a kereskedelemben meg-

jelentek már az egri, villányi, tokaji vagy épp balatonmelléki nedűk. A kiszolgálás gyorsasága sokat javult az utóbbi időben, ahol pedig nem, azt a helyet ejtettük, még akkor is, ha a vendéglő konyhai teljesítménye és a hangulat alapján az élvonalban lett volna a helye.

1. Basa (Borzont 131., a főút mellett, Gyergyószentmiklós közelében, tel.: 0040-745 399 286) A Basa fogadó volt az első székelyföldi étterem, melyet nemcsak helybéli barátaim, hanem budapesti Erdély-járók is figyelmembe ajánlottak. A környezet festői, a beltér otthonos, a hangulat rusztikus, a konyha házias, az adagok tisztességesek. A honlap (www.basafogado.com) szépen kidolgozott, informatív, bár a „pipihús”, „röfihús” és más efféle idétlenkedést mellőzném. Adnak fél adagot is a teljes adag 70%-áért, egy adag két fő általi fogyasztásához plusz terítéket 2 lejért, s egy pohár ásványvizet ingyen. Nem tudom, megoldották-e időközben a dohányzás problémáját, de megtörtént már, hogy egyik télen azért nem ültünk le, mert kockára lehetett vágni a cigarettafüstöt.

158


2. Salvator (Csíkszereda, Szék út 147., tel.: 0040-266 372 126) Egyházi működtetés alatt álló étterem egy impozáns, modern konferenciaközpont keretében Csíksomlyón. A beltér tiszta, rendezett, elegáns, de kissé személytelen. A konyha biztos kezekben van, Slebits Zsolt számon tartott, élvonalbeli anyaországi éttermekben dolgozott korábban. Dicséretes kezdeményezésük volt a tavaly télen és idén tavasszal a heteken át zajló, nagysikerű (a résztvevők elmondása szerint változó színvonalú) bemutatkozása a világ konyháinak, tartottak görög, indiai, francia, kínai, brazil estet, s még hosszan

nómiára épít, s korrekt színvonalon működik. Megbízható, jó szívvel ajánlható. Honlapját nem leltem a világhálón a Taverna Kézdivásárhely keresőszavakra, a céhes város román nevére kiadott a kereső egy címet, mely azonban nem utalt működő honlapra.

4. Gondűző

sorolhatnám. Bízzunk benne, hogy a példa ragadós lesz, továbbá abban is, hogy ősztől lesz erejük folytatni, elvégre bőven maradt még kulinárisan bejáratlan tája e kerek világnak. A honlap szűkszavú, az étlap sem lelhető fel rajta, főleg a szálloda és konferenciaterem erényeit ecseteli (http://salvator.ro/etterem).

3. Taverna

(Székelyudvarhely, Szent Imre u.18., tel.: 0040-266 218 372) A nyerstégla színére és rusztikus kisugárzására alapozó, hangulatos belterű étterem az azonos nevű, népszerű, elegáns szállodában, Székelyudvarhely központjában található. Otthont ad fotókiállításoknak, borkóstolóknak, tartanak magyar napokat, megünneplik a Márton-napot, s vadhúsra alapozott különleges fogások is szerepelnek az étlapon. A konyha magyar és székely ízeket vonultat fel, néhány nemzetközi fogással kiegészítve. A honlap (http://gonduzo.ro/etkezes) színvonalas, de sajnos, az éttermi rovat hiányos, az étlapot, itallapot nem leljük rajta.

(Kézdivásárhely, Temető utca 28., tel.: 0040-267 360 564) Elegáns, hangulatos polgári vendéglő, az atmoszféra meghatározói a boldog békeidőkben készült régi fotók Kézdivásárhelyről. A kiszolgálás udvarias, a konyha a fősodratú magyar és székely gasztro-

159

Kincses Kalendárium 2014

A három évszázadon átívelő KINCSES KALENDÁRIUM immár a határokon is átnyúlva, Erdélyben is hozzáférhető! Keresse az alábbi ügyfélszolgálatok egyikénél lapkézbesítőknél, illetve a lapárusoknál. Csíkszereda: +40-266-371100 Székelyudvarhely: +40-266-218361 Marosvásárhely: +40-265-260170 Gyergyószentmiklós: +40-266-361201 Közép-Erdély, Bánság, Partium: +40-264-455959 Székely Hírmondó: +40-267-360200, +40-267-311004 Megrendelhető az aruhaz.szekelyhon.ro webáruházból is. l

l

l

l

l

l


5. Bástya (Sepsiszentgyörgy, Olt u. 6., tel.: 0040-367 800 801) Népszerű, kísérletező kedvű, de megbízható konyhájú étterem Sepsiszentgyörgy központjában. Hivatalos neve sajnos „Bastion”, a Bástyára ki sem adja a kereső az interneten. Kellemes, pubokra emlékeztető atmoszféra, több terem, esténként masszív füst várja a betérőt. Étlapján hagyományos magyar és székely fogások éppúgy megtalálhatók, mint a mediterrán vagy annál távolabbi népek kony-

háinak fogásai. További információk az étterem FB-oldalán (https://www.facebook.com/bastioncafe.sepsi/about).

6. Fortuna (Tusnádfürdő, főút, a helység csíkszeredai bejáratánál, tel.: 0040-266 219 456) Részben a nyári szabadegyetemnek köszönhetően Tusnádfürdő az egyik leglátogatottabb székelyföldi település, így nem meglepő, hogy sokkal több vendéglőt működtet, mint amennyit a helyi lakosság el tudna tartani. Nem is könnyű közülük választani, de ha feltétlenül autentikus székely konyhát akarnánk ajánlani, akkor a polgármester tulajdonát képező Székely fogadó az első hely, ami eszünkbe jut. Azt azonban évek óta képtelenek megoldani, hogy amikor a szabadegyetem idején meg-

növekszik a forgalom, ne kelljen egy, de akár másfél órát is várni a rendelésre. Ez pedig megengedhetetlen! Minden szempontot egybevetve, a legkellemesebb Tusványos-élményemet a Fortuna teraszán elfogyasztott vacsora jelentette, így ezt illesztettem be a top tízbe. A honlap (http://hotelfortuna.ro/hu/atterem) informatív az étterem vonatkozásában is, kár hogy az ételek árát nem írják ki. A konyha megbízható, a választék széles, de nem erőltetett. A székely és magyar konyha népszerű ételei mellett kínálnak békacombot és lazacot is.

7. Kárpátia (Csíkszentdomokos, főút, tel.: 0040-266 336 200) A szívmelengető nevet viselő étterem és panzió Márton Áron szülőfalujában működik egy szemet gyönyörködtető, emeletes, fából ácsolt épületben. A terasz-

161


ról gyönyörű kilátás nyílik a tájra. A konyha megbízható, magyar és székely fogásokra épít. A honlap (www.karpatiapanzio.extra.hu) szűkszavú, az étlapról itt nem tudunk meg semmit.

8. Vándor Székely (Csíkrákos, Bogát utca, tel.: 0040-751 085 812) Elsősorban otthonos, hiteles, szeretnivaló berendezése, már-már zavarba ejtően

színvonalon. A kiszolgálás kedves, az árak kedvezőek. Honlapját nem leltem a világhálón.

10. Bagolykő

kedvező ár-érték aránya és a kedves kiszolgálás miatt került be a top tízbe. Nem mintha a konyhával gond lenne, bár akad egy-két döccenő. Összességében a Vándor Székely panzió étterme hozza a megszokott székely és magyar ízeket az általános színvonalon. A honlapon (www.vandorszekely.extra.hu.html) étlapot nem leltem.

(Hargitafürdő, tel.: 0040-366 100 148) Házias, ízletes székely konyhát visz a festői Hargitafürdőn működő Bagolykő panzió étterme. A teraszról páratlan kilátás nyílik a székely fenyvesekre. A kiszolgálás kedves, az adagok bőségesek, az árak igen barátságosak. Illúzióromboló, hogy a világháló fő keresője magyar kulcsszavakra nem adja ki a hely honlapját, a románra

9. Dózsa (Dálnok-tető, tel.: 0040-267 345 894) A Kézdivásárhelyet Brassóval összekötő út mentén, a céhes várostól 15 km-re működik a rusztikus, barátságos étterem és szálláshely. Nemcsak a falakat díszítik korondi kerámiák, de az ételeket is népi ihletettségű tányérokon szolgálják fel. A konyha a székely és magyar gasztronómia népszerű fogásait nyújtja megbízható

igen (http://piatrabufnitei.ro/), a magyar verzió pedig tele van helyesírási hibákkal (ez egyébként igen gyakori és szégyenteljes jelenség errefelé – szerk.). Dorozsmai Endre

162

(a Magyar Demokrata gasztronómiai rovatának munkatársa, gasztroblogger)


Disznóvágás székelyesen Bár sok nehézséget átéltünk mi, székelyek az évszázadok során, a munka szeretete, a szokásaink megmaradtak, a hagyományok továbböröklődtek. Ez így történt a mi családunkban is. Tanulás után vagy vakációban szüleinknek gondja volt arra is, hogy ha felnövünk, jó gazdasszonyok legyünk. Nekem például szorgalmasan diktálták és magyarázták a vidékünkön használt fontosabb recepteket, melyeket én pennával írogatva vezettem be a tőlük kapott füzetbe. Ahogy telt az idő, két füzetet írtam tele, melyeket most is használok, megválni tőlük nem tudok, nem is akarok. Viszont szeretnék megosztani néhány praktikát és receptet abból az értékes hagyatékból, amit szüleimtől kaptam, s ami a nagybetűs életben, asszonyságom mindennapjaiban nagy segítségemre szolgált, annál is inkább, mert jegyzeteim tematikusak, a húsfeldolgozástól, az eltevésen és mindennapi főzésen át, egészen a csemegék elkészítéséig terjednek. Vidékünk földrajzi sajátosságainak köszönhetően nem engedhetjük meg

magunknak azt a „luxust”, hogy lemondjunk a disznótartásról, de ha a kereskedelemben kapható „műhúsokra” és egyéb, furcsa eredetű végtermékekre gondolunk, egyre inkább úgy tűnik, nem is érdemes. Így aztán hosszú emberöltők óta az év vége közeledtével a székely ember készülődni kezd a disznóvágásra. A férfiak felkeresik a sógort, komát, jó szomszédot, és feleségeikkel együtt meghívják őket a hajnalban kezdődő rituáléra. Alig pirkad, a kalákások már ott vannak a házigazdánál, aki ezt azzal honorálja, hogy mindenkit meginvitál

„A sertést egy nem túl széles, körülbelül 2 cm széles késsel egy tenyérnyire a szegytől a fej felé eső részen megszúrjuk, és a késsel befelé és bal felé hatolunk úgy, hogy a mellkas nyitásánál behatoló ütőereket iparkodunk elvágni olyformán, hogy a behatolás alatt lefelé irányuló vágásokat teszünk. Ügyelnünk kell arra, hogy túlságosan befelé a gerinc irányába ne hatoljunk, mert akkor a légcsövet vágjuk el, aminek az a hátránya egyrészt, hogy a vér a tüdő levegője által széjjelfröcsög, másrészt, hogy a tüdő a vér egy nagy részét magába szíja, és ezáltal a tüdő vérrel telítve lesz. Ha a szúrás sikerül, azaz hogy az ütő ereket elvágtuk, akkor az állat abban a pillanatban már összehúzódik és agonizál. A vér pedig a kés kihúzása után bő erős sugárban hatol ki a nyíláson, és így tisztán és könnyen felfogható, hurka készítésére teljesen alkalmas vért nyerünk. A vért kiömlés közben már keverni kell mindaddig, amíg az úgynevezett vérerek nem keletkeznek, és a vér folyékony marad.” (Finom hentesáruk könyve, 1929)

163


A disznóbélszínből szeleteket vágunk, mindkét oldalán besózzuk, borsozzuk, és forró zsírban kisütjük. Forrón, savanyúsággal és puliszkával tálaljuk.

egy pohár házi készítésű köményesvagy szilvapálinkára bemelegítésként, hiszen november végétől Székelyföldön már recsegősek a hajnali fagyok. Az állat leszúrása (az uniós szabályozások szolgalelkű hívei ne olvassák ezt a részt) a gyakorlott mészáros dolga, miközben ketten, hárman fogják a megkötözött állatot. A vért gondosan felfogják egy tálban, megsózzák, majd letakarva hideg, biztonságos helyre teszik. A disznót a disznófürösztő tekenyőben helyezik el, forró vízzel megkopasztják. Innen a földre téve szalmával jó dúsan kereken rakják, és a tüzet meggyújtva megpörkölik (megperzselik). Utána lemossák, a hasára fordítják egy fából készült asztallapon (közben újabb koccintások következnek, megköszönve a Jóistennek, hogy egészséges, jól meghízott állatot adott a családnak, és megdicsérik a gazdát is, aki felnevelte), két oldalról két nehezéknek számító deszkadarabbal megtámasztják, és a hátán felvágják. Mindenki siet megnézni a szalonna vastagságát, mely a disznó minőségének mutatója (hacsak nem húsdisznóról van szó, bár a mi vidékünkön ezek a fajták nem annyira népszerűek még). Ahogy az asszonyok is megérkeznek (ők is elfogyasztják a felszolgált pálinkát), folytatódik a felbontás: kiveszik a bélszínt a has-

üregből – ebből készül a lecsi-pecsi, amit az első munkaszünetben, reggelire felszolgálnak. A reggeli után az atyafiak hozzálátnak a hosszas és fárasztó feldolgozáshoz. Egyre szaporább a munka, van aki a zsírnak valót vágja, a másik a kolbászhúst aprítja, a beleket is kikaparják, átmossák, kipucolják. Aki egy ilyen eseményen részt vesz, ismernie kell a disznó egyes részeinek rendeltetését. Például a szalonna vastag részeiből hagyjuk a füstölt szalonnának valót, a hasi részből, mely rétegesen húsos, vágatjuk a kájzert, a tokaszalonnából lesz az abált szalonna. A hájból kivágunk egy darabot (1x0,6 vagy 2x0,6 kg), hűtőbe tesszük – ebből lesz a hájas tészta. A többi hájas részt – zsírnakvalót – kockákra vágjuk, és kiolvasztjuk – ebből lesz a tepertyű. Az olvasztás addig tart, amíg a tepertyűdarabok szép pirosak és zörgősek lesznek. A szép darabokat meghagyjuk az asztalra, a törötteket ledaráljuk, besózzuk, és

164

A tokaszalonnát 2-3 napi füstölés után egy edénybe főni tesszük, s amikor kissé meglobbantottuk, kicseréljük a fövővizét. Az új lébe szemes borsot, babérlevelet, fokhagymacikkeket szórunk. Megforgatva addig főzzük, míg megpuhul. Megfagyasztjuk, és késpenge segítségével szegedi vagy aradi pirospaprikával kenjük be.


A füstölés általában szellős füstölőkamrában történik, legjobb füstölőanyagnak a bükkfakorpát tartják. A szalonnát, sonkát, csontokat alaposan be kell sózni úgy, hogy mindenhol érje. A sonkát kimondottan vastagon kell besózni. Facseberbe vagy fateknőbe tesszük őket, 5 napig hűvös helyen tároljuk, ekkor megforgatjuk, és újabb 5 napig pihentetjük. Ha kitelt a 10 nap, kiszedjük, langyos vízben megmossuk, és a füstre tesszük. 2-3 nap múlva az oldalast már ki is szedjük, mert úgy jó, ha nincs kiszáradva egészen. Újabb néhány nap elteltével kiszedjük a csontokat. A szalonnát és a sonkát hagyjuk a legvégére. Vigyázat! Ha túl hosszú ideig füstölődik, a szalonna megsárgul, de a többi terméknek is elrontja az ízét! Füstölés után ezeket a költségeket száraz, hideg helyen tartjuk, például a padláson. A meleg idő kezdetén a szalonnát kisebb darabokra vágjuk, és hűtőbe tesszük, ellenkező esetben csepegni kezd, vagy megavasodik, megnyüvesedik.

légmentesen begyömöszölve, üvegekbe rakjuk – egy ujjnyi forró zsírral tartósítva a tetején. Felhasználhatjuk tepertyűs pogácsa és körözött készítésére (ez utóbbi, azaz a tepertyűkrém receptje megtalálható a 2013-as Székely Kalendáriumban – a szerk). Sonkát a hátsó lábból hagyunk. A két hosszúhúst lefagyasztva tartalékoljuk a karácsonyi és újévi ünnepi asztalra, esetleg az első combból is kanyaríthatunk hozzá egy darabot. A kolbászhús az első sonkából lesz, a csülköket, lapockákat megfüstölve, paszulylevessel fogyasztjuk el. Az orjasból tárkonyos levest főzünk. Az orjas végét a farokkal, a hájszélyest

és egy darab kájzert töltött káposzta készítésénél hasznosítjuk. Egyéb kisebb csontokat húslevesnek főzünk meg. Az oldalast gyengén megfüstölve, sütve fogyasztjuk. A bokából és a bőrből kocsonyát főzünk. A fejből és a nyelvből készül a disznófősajt. Ezt a hólyagba töltjük. A májat, lépet, tüdőt a fehérmájas töltésére használjuk. A szúrás helyéről kivágott véres húsból és a vérből készítjük a véres hurkát. Esteledik már – főleg télen –, amire a kész vagy félig kész termékek tekenőben sorakoznak. Kötényüket levéve az asszonyok kimosakodnak, szépen megfésülködve ülnek a terített asztalhoz. Meleg káposztalé-levest tálal fel a ház gazdasszonya, húsgombóccal gazdagítva, utána frissen főtt vérest ecetes tormával. Végül egy pár pohár italkülönlegesség – például savanykás ribizlibor – következik nyomtatónak, esetleg sütemény, bár arra ritkán marad idő. Minden segítség, szorgos kéz kóstolóval távozik (kolbász, véres, májas, néha tepertyű és kisebb darab hús).

165


Az alábbiakban még pár disznóvágáshoz kapcsolódó receptet osztok meg az olvasókkal.

Véres szalámi A véres masszájába kockára vágott húsdarabokat keverünk. Feltöltjük, megfőzzük, megfüstöljük. Hidegen, felszeletelve, murkos savanyúsággal tálaljuk.

Csomboros kolbász A kész kolbászhúst jól becsomborozzuk, feltöltjük, és kifőzzük. Hideg helyre tesszük. Hidegen, a hagyományos, füstölt kolbász megkezdése előtt fogyasztjuk. Nagyon ízletes!

Tárkonyos leves gömböccel és véressel A véres masszájába nagy húsdarabkákat teszünk, és a bendőbe töltjük. Bevarrjuk, megfőzzük, és megfüstöljük – ez a gömböc. Megmossuk, és egy fazékba főni tesszük. Apróra vágott tárkonyt és egy fej hagymát teszünk melléje. Amikor megfőtt, beeresztékeljük: egy csészében 1 tojássárgát elsodorunk 2 evőkanál tejföllel, vagy ha ez nincs, akkor kevés liszttel és tejjel. Ezt a kályha szélére lehúzott levesbe csorgatjuk állandó kevergetés mellett. Sóval, ecettel, esetleg kevés cukorral finoman savanykásra ízesítjük.

Hájszélyes A hájszélyes húst megsózzuk, megborsozzuk, főtelen rizst, szitált csombort szórunk rá, és fakanálnyéllel egy vastag béldarabba gyömöszöljük. Bekötjük, megfüstöljük, majd töltött káposzta között megfőzzük; a káposztával tálaljuk, felszeletelve.

Csavart sonka A sonkát kicsontoljuk, bőrét lehúzzuk, kiterítve sóval, borssal fűszerezzük, és felcsavarva összekötözzük. Sóval, borssal, korianderrel, babérlevéllel ízesített páclevet készítünk neki. Ebben néhány napig állni hagyjuk, gondosan forgatva. Utána füstre tesszük, majd vékonyra szeletelve, hidegen tálaljuk.

Kocsonya A bőrről teljesen leszedjük a kövérséget, utána mind a bőröket, mind a bokákat alaposan megkaparjuk kívülről is (van, aki a disznó orrát, farkát, fejhúsát is belefőzi). Belerakjuk egy edénybe, s annyi vizet töltünk rá, hogy éppen csak ellepje. Kissé meglobbantjuk, de csak nagyon óvatosan! Ekkor kiszedjük a vízből, és újra átkaparjuk. A bokákat hosszában kettéhasítjuk, megmossuk, és újra odatesszük főni. Hozzáadunk murkot, petrezselymet, hagymát, fokhagymát, zellert, szemes borsot s annyi vizet, hogy mindezt csak ellepje. A kályha szélén főzzük, mert ha nagyon zubogtatjuk, vagy ha nem szedtük le megfelelően a zsírt a bőrökről, megzavarodik a lé. (Ha ez mégis megtörténne, leszűrés előtt citromlevet vagy citromsó-oldatot csöppentünk bele, ettől letisztul, és a kocsonyásodást is elősegíti.) Akkor van készen, amikor a bokákról a hús már leválik, a bőrök puhák, mint a tészta, és a léből vett próbán már látszik, hogy kocsonyásodás előtt áll. Ekkor a bokákat, bőröket tálakra rakjuk, a levet leszűrjük egy edénybe, megsózzuk, és szállni tesszük. Valamivel több sót igényel, mint a húsleves, mert a bőrök nagyon beveszik. Mikor a lé megszállt, óvatosan a tálakba öntjük, és hideg

166


helyre tesszük kocsonyásodni. A végén megszórjuk édes paprikával.

Diólikőr

Tormás alma

50 dkg zöld diót, melyet júliusban szedünk, apróra vágunk, és széles szájú üvegbe teszünk. Hozzáadunk 15 g gorombára tört fahéjat, 8 g szegfűszeget és 1 l szeszt. 3 hétig állni hagyjuk, akkor leszűrjük, és hozzáöntünk 40 dkg cukorból, ¾ liter vízből készült szörpöt. Összerázzuk, és ledugaszolva tároljuk.

Megpucolunk 1 kg almát és 15 dkg tormát. Lereszeljük apró reszelőn, és hozzákeverünk 4 dkg cukrot, fél dl ecetet és kétcsipetnyi sót. Jól összekavarjuk, sültek, zsírosabb ételek mellé, véressel kitűnő, egészséges és ízletes téli savanyúság. Ha nagyobb mennyiséget készítünk, akkor befőző port is teszünk hozzá, üvegekbe rakjuk, és légmentesen lezárjuk.

Málé Három csésze málélisztet (kukoricadara) összekavarunk 1 dl olajjal, 2 csésze tejjel, 1 tojással, 1 kávéskanál szódabikarbónával, 1 kávéskanál sóval, fél citrom lereszelt héjával és levével, 1 vaníliaporral, 4 evőkanál cukorral. Kikent tepsiben sütjük, melegen felvágjuk, és porcukorral meghintjük (olaj helyett készíthetjük zsírral is).

Káposzta eltevése Csappal ellátott káposztáskádat vásárolunk. Megtöltjük vízzel, hogy degedjen. A téli káposztát megpucoljuk, leszedjük a külső lapikat, éles, hegyes késsel kivágjuk a torzsájukat, és megtöltjük parajdi sóval. Tormát pucolunk melléje, és félbe vágva a

kád aljára rakjuk. Rárakjuk a megpucolt káposztákat, csombor- és kaporkötegeket teszünk rájuk. Ezt addig ismételjük, míg a kád annyira megtelik, hogy csak egy arasznyi marad üresen a kádból. Vízzel feltöltjük, 4 kemény farúddal és tisztára mosott, súlyos kővel megnyomtatjuk. Tiszta abrosszal letakarjuk. Pincébe vagy hűvös, egészséges hőmérsékletű kamrába helyezzük el. Halottak hetében (nov. 1-je után) kell eltenni, hogy karácsonyra beérjen. Kb. kéthetente megcsűröljük, vagyis a csapon keresztül a levét leengedjük egy edénybe, és fentről visszaöntjük. Február közepe táján kiszedjük az összes megmaradt fejet, a levet leengedjük. A kádat kimossuk, a csombort, kaprot, tormát kidobjuk. Friss káposztafejeket pucolunk, kivágjuk a torzsájukat, sóval töltjük a helyét, és a kád aljába rakjuk. Erre jönnek a megmosott, régi káposzták, és teszünk bele csombort, kaprot, tormát (frisset vagy szárítottat). Visszaöntjük a régi levet, s annyi vizet öntünk még bele, hogy ellepje a káposztákat. Újraérleljük. Ezzel a módszerrel még pünkösdkor is van finom, ropogós savanyú káposztánk. Nagy Irén (Székelyudvarhely)

167


A mikóújfalusi rakott ág Eme évszádos múltra visszatekintő desszertet eleink esküvői ajándéknak találták ki, a bőség és a boldogság szimbólumaként. Ajándékozható volt menyasszonynak, vőlegénynek, sőt a násznagyoknak is. A hatvanas-hetvenes években olyan esküvő is volt a Kovászna megyei Mikóújfaluban, amelyen tucatnyi rakott ágat adományoztak, ám a kilencvenes évektől kezdett kimenni divatból, olyanynyira, hogy 2000 után egyenesen a gasztronómiai örökségünkből való eltűnés veszélye fenyegette. Mikóújfalu önkormányzata, Nyáguly Vilmos polgármester javaslatára, 2009 áprilisában „levédette” az Országos Márka és Találmány Hivatalnál mint mikóújfalusi eredeti terméket. Ezt követően reneszánszát éli a rakott ág, nincs a településen olyan esküvő, ahol legalább egy ne lenne az asztalon. Ezen kívül ma már településnapokra, búcsúra és más rendezvényekre is igénylik.

A rakott ág elkészítési módja Hozzávalók: 30 tojás (lehetőleg házi), 4 kilogramm fehérliszt, 1 mokkáskanál só, 3 evőkanál cukor, fél deciliter étszesz vagy ecet, 3 liter napraforgóolaj és négy-öt fürge kezű asszony. Elkészítés: egy közepes méretű edénybe beleütjük a harminc tojást, egy szűk deciliter vízben feloldjuk a sót és cukrot, ezt hozzáöntjük, majd beleöntjük az étszeszt, és az egészet együtt jól felverjük. Ezt követően, kavargatás közben beleszórunk annyi fehérlisztet, hogy jól siríthető laskatésztát kapjunk (kb. 3 kilogramm). Utána következik a darabolás és a tészták vékonyra nyújtása laskadeszkán (sodró-

deszka), laskasirítővel, azaz sodrófával. A kisirített laskát fehér abroszra helyezzük, és picit száradni hagyjuk. Utána visszahelyezzük a deszkára, majd recevágóval kívülről a közepe felé, körkörösen kb. 2 centiméteres csíkokra vágjuk, ezt háromnégy íves csokorba szedjük, és forró olajban megsütjük. Az így elkészült csokrokat egy hármas ágra fehér zsinórral körkörösen felkötözzük; az ág egy tartóba kerül, ami hokedlin vagy kisasztalon kap helyet. Miután szépen behegyeződött, porcukorral megszórjuk, és a három ágacska végénél virágokkal dekoráljuk. A készítő asszonyok kávét, köményes pálinkát vagy áfonyalikőrt szoktak fogyasztani. Ha férfi is van jelen, az első két csokor sült fánkot finom sóval szórjuk meg, rendkívül ízletes sörkorcsolya lesz belőle. Béres Julianna,

168

Mikóújfalu


Székely lángos Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 dl tej, 6 dl tejföl, 5 dkg élesztő, 2 tojás, 1 evőkanál só,1 lapos evőkanál cukor. Ízesítésre tejföl, sajt (friss kapor, fokhagyma, csokikrém, gyümölcsíz stb.). Elkészítés: az élesztőt felfuttatjuk 2 dl langyos tejben, amelybe előzőleg beletettük a cukrot. A megkelt élesztőt hozzákeverjük a liszthez, és vele egy időben a tejfölt, a tojásokat és a sót is. Jól kidolgozzuk, hogy egy lágyabb tésztát nyerjünk, majd betesszük a hűtőszekrénybe másnapig pihenni. Másnap kivesszük a

tésztát a hűtőből. Az olajat jó forróra hevítjük. A tésztából olajos kanállal kis gömböket veszünk ki, kézzel széthúzogatjuk jó vékonyra, és a forró olajba dobjuk. Amikor az egyik oldala kisült, megfordítjuk a másik oldalára, és ezt is aranybarnára sütjük. Ebből az adagból 24 darab lesz. A meleg lángosra tejfölet teszünk, és a tetejére sajtot reszelünk. Ízlés szerint egyébbel is megkenhetjük, de akár el is hagyhatjuk az ízesítést, mert natúron is nagyon finom! Cserei Zsolt (Kiskászon)

Az igazi kebab

Az igazi pizza

A kebabot arab eredetű ételnek tartják, ha Törökországban járunk, föltétlenül kóstoljuk meg – igencsak meglepődünk azon, hogy mennyire különbözik az itthoni büfékben kínált változattól. A cað kebab kizárólag bárányhúsból készül, amit sütés előtt birkafaggyú, joghurt, bors és hagyma keverékében egy napig pácolnak. A húsok egy rúdra vannak feltűzdelve, amit parázs fölött forgatva horizontálisan sütnek, hogy a zsír kicsepeghessen belőle. Az Európa-szerte 1972 óta (egy anatóliai bevándorló, Kadir Nurman vette fel először az étlapra a nyugat-berlini belvárosban, a Bahnhof Zoo mellett működő falatozójában) elterjedt döner kebab vertikálisan sül, így erről a zsír lefolyik, és az alsó, zsírosabb részét vágják le. A cað kebab készítői a már-már kész húst lenyesegetik a kebabról, és kis nyársakra tűzik, amit parázson készre sütnek. A fanyelű nyársakról a húst egy lavash nevű, papírvékonyságú lapos kenyérbe (pita) tekerik (ebbe petrezselyem, bazsalikom, de egyéb zöldség, sőt joghurtos mártás is kerülhet), és így eszik.

Az asztalnál fogyasztható pizza hazája Nápoly, a darabra vágott, utcán ehető pizza viszont Rómában a legjobb – állítja a Gambero Rosso gasztrokalauza, amely Olaszország legjobb pizzáit és pizzériáit gyűjtötte egybe. A gasztroszakértők által végigkóstolt pizzák azt mutatják, hogy a klasszikusnak számító kerek pizzát Nápolyban érdemes fogyasztani, ahol a pálmát a Margherita és a Marinara néven ismert pizza viszi el. A paradicsomos, mozzarella sajttal borított és bazsalikomlevéllel díszített Margherita pizza a legenda szerint 1889-ben született Savoyai Margit (Margherita di Savoia) olasz királynő nápolyi látogatásának tiszteletére. A pizza zöld, fehér, piros színeivel is az olasz egységet hirdette. A nevében a tengert idéző Marinara paradicsommal, fokhagymával és oregánóval készül. Ha azonban nem akarunk pizzériába menni, és darabra vágott, akár állva, akár sétálás közben fogyasztható pizzára vágyunk, akkor Rómában a legszélesebb az „utcai pizza”-kínálat.

169


Mi került a székely nemesek asztalára? 1695-ben Erdély híres nyomdásza, Misztótfalusi Kis Miklós nyomtatott szakácskönyvvel örvendeztette meg olvasóit. Varga András szegedi könyvtörténész nemrég derítette ki, hogy e Kolozsváron megjelent szakácskönyv, amely a Szakáts mesterségnek Könyvetskéje címet viseli, részben székelyföldi eredetű recepteket tartalmazhat. Misztótfalusi ugyanis egy csíksomlyói klastromból származó 1693-as kéziratot emelt át könyvébe. E kézirat a szegedi könyvtárban rejtőzik, Szakácskönyv, mellyet elsőben írtanak a csíki klastromban, 1693-ban címen. E régi magyar szakácskönyv a maga nemében páratlan ritkaság, így csak a szakirodalomból ismerjük a tartalmát. Elkülönülnek benne a húsevő napokra és a tésztaevő napokra szánt ételek, jeleként annak a szokásnak, hogy például keddi és pénteki napokon többnyire laskaféleségeket fogyasztott a magyarság, a húsos ételeket a hét többi napjára osztották be. Külön csoportosította a böjti ételeket, mivel a nagy- és kisböjt ideje alatt száműzni kellett a húst az étrendből, csupán a hal fogyasztását engedte meg az egyházi előírás. A református vallású Misztótfalusi Kis Miklóst nem zavarta, hogy a csíki

kolostor betűvetői által összeállított receptek szigorú böjti étrendet írtak elő: a 17. század végén még a protestánsok is ragaszkodtak a böjtös táplálékhoz, ezzel tisztítva szervezetüket a téli zsíros ételek kártékony hatásától. Mai szemmel nézve furcsának találjuk, hogy a szakácskönyv több mint 300 receptje közt alig találunk levesételt. Ezt a hiányosságot Kisbán Eszter táplálkozáskultúra-kutató magyarázta meg: a leves a 17. század végén kezdett Közép-Európában elterjedni, vidékünkön viszont ennél is későbben. Annál gyakoribb volt viszont a káposztás étel. A kolozsvári káposztát, valamint a káposztának tyúkhússal, lúd-

A legrégibb szakácskönyvünk Józsa András helytörténész a marosvásárhelyi Népújság 2013. júl. 21-i számában azt boncolgatja, hogy Misztótfalusi Kis Miklós 1695-ös kiadású szakácskönyvének Tófői Zsófia 1692-ben megjelentetett, Marosvásárhelyen szerkesztett receptgyűjteménye szolgált alapul. A szerző személyéről vajmi keveset tudunk (1670 körül született Fogarason, Tófői Mihály református püspök lánya, a Vártemplom református lelkészének, Felfalusi Józsefnek a felesége; gyerek- és ifjúkorát Apafi Mihály fejedelem udvarában töltötte, fiatalon hunyt el), ám az első magyar nyelvű, nyomtatásban is megjelent szakácskönyvének egyik kézírásos példánya megtalálható a Teleki Tékában!

170


Sörleves Két liter fehér sört, kevés czitromhéjat és annyi czukrot kell venni, hogy édes legyen, azután felforraljuk, nyolcz tojásnak sárgáját két deci tejfelre egy csuporba ütik, mindezt összehabarják, s azután a forró sört beleteszik, újra összehabarják, s hosszasan metszett pirított zsemlyére öntik.

Gyöngykása-leves 14 deka árpakását tisztára mosva húslében sűrűre megfőzünk. Ha tálalni kell, a kását a levesestálba tesszük, vajjal, sóval, 3 tojás sárgájával és három főzőkanál édes tejföllel összehabarjuk, kanalankint öntött lével felkeverjük, s az asztalra adjuk. (Németh Zsuzsánna: Legújabb és kipróbált magyar szakácskönyv, 1919)

hússal főzött, töpörtyűvel beszórt változatait is megismerhetjük receptjeiből. A csíki klastromból induló szakácskönyvben jelent meg először a disznófősajt leírása, igaz, nem a mai füstölt csemegét értették ekkor alatta, hanem a füstölés nélküli, azonnali fogyasztásra használt finom ételt. Úri luxusnak számítottak a gyümölcssajtok is, mivel a cukor ekkor még ismeretlen volt, az édesítésre használt nádméznek pedig borsos árát nem akárki tudta kifizetni. Mai székelyföldi étrendünket el sem tudjuk képzelni pityóka nélkül. Bár már Kolumbusz korában elhozták Amerikából, nem vált közkedvelt eledellé, a burgonyát még a 18. században is hiába keressük a székelyföldi kéziratos receptes könyvek-

Hideg őszibarackleves (Dobos C. József receptje) Húsz darab szép érett őszibarackot lehéjazunk, aztán kétfelé vagdossuk, s a magvakat kiszedjük. A barackok felét kockákra vágjuk össze, behintjük finom cukorporral, azután egyelőre félreállítjuk. A magvakat feltörjük, a belét a héjától megtisztítjuk, aztán kevés cukrot keverve közé egy mozsárban összezúzzuk. A barackok másik felét szintén összezúzzuk, s a magvakhoz keverve az egészet jól összekeverjük. Akkor egy szitán áttörjük, s egy fél kiló felolvasztott cukrot keverve közé, egy porcelánedénybe ötjük, hozzáadjuk a kockára vágott barackokat is, kellőleg megcukrozzuk, aztán egy palack pezsgővel s egy negyed liter villányi rizling borral felöntve jégre állítjuk, ott hagyjuk négy óra hosszáig, akkor csészébe öntve föltálaljuk, természetesen kávéskanalakat is adva mellé. (Csapó Katalin: Az ínyenc polgár asztalánál, 2012)

Vadászat a nagyszentmiklósi Nákó-kastélyban

171


tiszttartója precízen bevezette számadáskönyvébe a méltóságos grófné számára vásárolt, főzésre szánt nyersanyagokat. Februárban kétnaponta fél font túrót vásároltak „pulitzkába”, de egyik nap nyúlhúst sütöttek, máskor marhahúst hozattak „káposzta töltelék és tokán” számára. Háromszék jelentős részét ekkor még mocsarak födték, így nem kellett messze földre menni a réti csíkhalért és angolnáért sem, ezt a „gyöngykásával” és rizskásával együtt vásárolták meg, bizonyára valami rizsköretes finomság készülhetett belőle. A főúri mindennapok nyalánkságai közé tartozott a „pánkó”, de mákot is vásároltak kalács számára. A tiszttartó február-

Rántott burgonyatekercsek (Leves után való előétel – „Asziett”) A 4-5 nagyobb burgonyát megfőzik s megreszelik. 7 deka vajat csaknem habzásig kevernek, bele három tojást ütnek, a burgonyát sóval s apróra vagdalt petrezselyemmel hozzáadják. Azután hosszas tekercset csinálnak, tojásba és zsemlemorzsába mártják, s vajban kisütik. A burgonya közé parmezán vagy pármai sajtot is lehet tenni, s a sült tekercseket kirántott petrezselyemmel ékesíteni. (Legújabb és kipróbált magyar szakácskönyv)

Csirke, vérmártással ben, füzetekben. 1816-ban is még az illyefalvi katonaság népszerűsítette kis röpiratban e növény hasznát és felhasználási lehetőségeit, a krumplis kenyér készítésének módját is ismertetve, hogy a szűk gabonatermés miatti éhínségeket könnyebben tudja leküzdeni a székely lakosság. Misztótfalusi Kis Miklós szakácskönyve nem az egyetlen forrás a székelység táplálkozáskultúrájának megismerésében. Kéziratokban, számadáskönyvekben, levelekben ritkán ugyan, de találunk utalásokat a kedveltebb ételekre. A sepsiszentgyörgyi levéltárban például fennmaradt egy 1845-ös számadáskönyv. A kifizetett tételekből tudjuk, hogy milyen ételeket tettek a későbbi Szentkereszty Zsigmondné, ekkor még özvegy Kálnokyné Haller Anna asztalára. A grófnő ritkán tartózkodott árkosi kastélyában, mivel szanaszét fekvő birtokai mozgékony életformához szoktatták. 1845 februárjában és áprilisában viszont

172

Mikor a csirkét leölik, egy bögrébe egy kanál eczetet kell tölteni és a csirke vérét összekeverni, hogy csomós ne legyen. A csirkét megtisztítva, úgy kell elkészíteni, mintha sütni akarnád, megsózni, egy lábasba négy szelet szalonnát, egy vöröshagymát, négyfelé vágva, 4 szem szegfűszeget, 6 szem feketeborsot, erre a csirkét téve, és betakarva kell párolni, ha megpuhult, a csirkéket ki kell venni. A zsíros hagymára egy kanál lisztet tenni és megpirítani, húslével fölereszteni, mikor egyet forrt, szitán átszűrni, a csirkét összemetélve a lábasba tenni. Ekkor a vért a mártásba kell keverni, ha nem volna kellemes savanyú, lehet czitromlevet hozzátenni, de a vérrel csak egyszer forrjon. (Legújabb és kipróbált magyar szakácskönyv)


Rumos almahab

„Régi magyar étkek ezek valának: tormával disznó láb, káposzta tehénhússal, tehénhús polyékával, kukrejttel, árpa kásával, de abban soha az előtt czitrom levet nem töltöttek; tehén hús riskásával, murokkal vagy peterzselyemmel, röstölt lével, nyárban új hüvelykes borsóval; lúd töröttlével, tyúk sűlve fog hagymával, eczettel, szalonnával; borsó, vagy héjalva, s arra felűl szalonnát perzseltenek s úgy töltötték az tálban, vagy hajatlan hígan, abban darab szalonnát vagy disznóhúst tettenek; berbécs hús spékkel vagy tárkonynyal vagy eczettel, veres hagymával (ennél kedvesebb étke nem volt az öreg Teleki Mihálynak, sem Apor Istvánnak); tehén- vagy disznóhús kaszáslével, ennél s az káposztánál magyar gyomorhoz illendőbb étket nem tartának az régi időben, nyúl-húst fekete lével, csukát tormával vagy szürke lével etc. Vajat nem tettek semmi étekben, hanem az kása közepiben mikor feladták asztalhoz, mikor kalácsot, lepént, bélest sütöttek, abba tettek vajat, vagy penig pánkot, noha inkább ették akkor az új oltasztot (így) hájban forralt pánkot, mint az vajbansültet. A kapornya volt minden éteknek jó ízt adó szerszáma.”

3 nagy almát megsütünk puhára. Amikor megsült, szitán áttörjük (vagy botmixerrel összetörjük). Kihűlés után hozzáadjuk 2 tojás kemény habját, 15 deka cukrot, 2 kanál lekvárt, ½ deci rumot, és jól elkeverjük. (Sárosi Mónika, Bereck)

Teatészta 110 gramm cukor, 140 gramm vaj, 140 gramm csokoládé, 6 (tojás) sárga, 70 gramm pityókaliszt. A vajjal a cukrot jól elsodorni, egyenként a tojás sárgáját belekeverni jó habosra. Most a megpuhult csokoládét és a pityókalisztet belekavarni. Most 6 tojás fehérjét felverni, csendesen belekavarni, és négyszegű formába kisütni, kockákra felvágni. (Jakabos Ida, Nyujtód/Bukarest, az 1900-as évek eleje)

ban „egy kupa té”-t, vagyis tejet is hozatott fagylaltnak. E finom csemege ekkor még csak a téli hónapokban volt elérhető, fagyasztó gépek hiánya miatt. Még az úri számadáskönyvben is ritkán tűnik fel a kávé és nádméz együttese, mivel fél font (negyed kiló) kávé ára egy jól képzett kőművesmester 3 napi bérével volt megegyező. E számadások azt is jelzik, hogy egy nemes mindennapi étrendje alig tartalmazott luxusételeket, ínyencségeket. Haller Anna szerényen élt és takarékoskodott, hogy bővíthesse, szépíthesse árkosi kastélyát. Egy 1869-es levéltári forrásból egy pazar ünnepi étrend gazdag választékába

(Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae)

is betekintést nyerhetünk. A Szentiványiné Zathureczky Mária nyujtódi otthonában szervezett születésnapi partira a környék nemességét is meghívták. Mária asszony elkápráztatta vendégeit a gazdag

173


választékkal. Első fogásként „fekete levest” tálaltak „agykaramellel”. A fekete leves vérből készített különleges finomság volt, amit az előétel és a leves közti átmeneti ételfajtának tekinthetünk. Az agykaramellről csak sejtelmeink lehetnek. Tirolban ma olyan pépre használják ezt a kifejezést, amelybe a főtt agyon kívül áttört zöldségféleségeket is tettek. A többfogásos menü következő tételei minden ízlést kielégítettek: kapros makarónival tálalt fasírozottat, sonkás makaróni körettel ellátott malacot, aszpikot, disznófősajtot, prézlis húst („hus hajtva gárnérral”), kolbászos zöldpaszulyt, kétféleképpen elkészített báránysültet, pulykasültet, „bélpecsenyét vadlére” (vagyis vadast) szolgáltak fel. A desszertek változatossága

Tolófánk Végy egy negyed kiló vizet, egy kevés sót, 2 kockacukrot és egy dió nagyságú vajat. Tegyed főni, amikor fő, tégy bele négy kanál lisztet. Lassan, folyton keverni kell, amíg jó kemény lesz. Akkor 5 tojás sárgáját teszünk hozzá, a fehérjét felverni habnak, és hozzáadni. Kiszaggatva, jól fövő zsírban kisütni. Vékonyan csokoládéval behúzni, vagy hanem vaníliás cukorral megszórni. (Jakabos Ida)

is meglepő: az írós tészta nagyanyáink konyhájának is egyik kedvelt süteménye volt. De diótorta, mandulás perec, birsal-

A sáromberki Teleki-birtok utolsó tulajdonosa, gróf Teleki Károly (1899–1977) és első felesége, Teleki Gemma (1907–2001) igazi kulináris oázist tartottak fenn a 20. század elején az egyébként egyszerű gazdaéletre berendezkedett vidéken – erről gróf Teleki Mihály visszaemlékezéseiből nyerhetünk némi ízelítőt (Marosi Ildikó: Örökbehagyott beszélgetés gróf Teleki Mihállyal, Argumentum – Pallas, 1999, 2004). Az átkosban virágárusnőként tengődő Teleki Károlyné így emlékezett egykori szakácsukra, Pirchan Róbertre, akit még Teleki Samu taníttatott kulináris mesterségre Budapesten, Bécsben és Németországban: „istenien főzött, de soha nem írta le a recepteket, nehogy »a sok hülye megtanulja«. (…) Sokat mesélt nekem, milyen konyha volt a görgényi [Görgényszentimre – szerk.] vadászatokon, amikor Samu bácsi egyszerre több koronás főt látott vendégül, hogy azt mondták »egy cigány, egy király«. (…) Róbert fantasztikus réteseket készített. (…) A sáromberki könyvtárban őriztük a Teleki Mihály kancellár feleségének, Vér Juditnak a szakácskönyvét. Abban olvastam, hogy végy ördögszar-gyökeret«. Ez olyan, még a Napkirály udvarában is kedvelt afrikai fűszerfajta növény, melynek fokhagymához hasonló tulajdonságai vannak, s amellyel Európában, az előkelő konyhákban csupán a melegített tányérokat kenték meg. Így használta nálunk a fokhagymát is Róbert. Csak a tányérokat fokhagymázta be tálalás előtt, soha nem tett fokhagymát az ételbe.” „Sáromberkén az evés kultusza volt az élet központja”, emlékezett Gemma néni, aki kérdezőjének azt is elmondta, a hozzájuk járó vendégek között egyik sem volt száz kilón alul: „Károly reggel bevett egy hajtót, ráállott a mérlegre – fogyott két kilót. Este

174


Ötórai tea

masajt és kompót is került a menübe, ez utóbbit viszont a sültek mellé tálalták. Mai nyelvhasználatunk számára két nehezen értelmezhető kifejezés is szerepelt a nyalánkságok listájában: a „spanizevind fánk”, valamint a „körte czeltli”. Az első egy német szakácskönyvekből átvett, 1840-ben már „spanyol szél” néven terjesztett süteménnyel lehet azonos. A czeltli a mai gyü-

mölcskenyerek őse, valószínű, hogy a pince februári választéka szerint körtével ízesítették ezt. Az 1860-as években is még csak téli csemege lehetett a rózsaszín és sárga „leves fagylalt” – megnevezése arra utal, hogy ekkor még nem tartották fontosnak, hogy ez pépes állagú legyen. A két menüsor két dologról árulkodik: egyrészt arról, hogy a székely konyha néhány alapeleme (kolozsvári káposzta, disznófősajt, gyümölcssajt, túrós puliszka, fánk, töltött káposzta, tokány stb.) régi gasztronómiai örökségünk része. Másrészt viszont azt is jelzi, hogy az ünnepi étrendbe akkor is hajlamosak voltak az emberek idegen ételeket beemelni, mivel úgy hitték, az különlegesebb, és ezért elegánsabb. Szőcsné Gazda Enikő

sohase állt mérlegre. (…) A püspököt, szegény Vásárhelyi Jánost is ezért szerettük annyira, mert az meg a hasát szerette nagyon. Párhagyma vagy másképp mondva snidlinges szósz volt a kedvence.” A Szászrégen közelében fekvő Tancsról Gemma néni ilyen emlékekkel érkezett: „A szüleimnél a reggeli s az uzsonna volt a jó, az emlékezetes. Háromféle vaj, édes- és aludt-tejfölös túró. Mindig valami sajtféle és tojásétel, velősen vagy másként, és gyümölcs–kvantum és mindig szátisz. Eprek, körték, renglotok, amit azelőtt való délután szedtünk. Az ebéd: leves ritkán, előétel-szerű húsétel, gyümölcs és tészta. Az uzsonna: kerekes tálcaasztalon nyáron a kertben, télen a szalonban tejeskávé, kakaó, legalább hatféle édes és sós sütemény, sokféle dzsem, kompót, nyers gyümölcs. Vacsora csak egy tál meleg étel és gyümölcs.” Gernyeszegen „gyengébb volt a konyha” – legalábbis Teleki Gemma elmondása szerint, Teleki Mihály emlékezetében azonban a nyolcvanas években is tisztán élt még a családi étkezések rendje: „Nyáron a hallban terítettek [a vendégeknek]; kalács, olyan, mint a vatta, mert olyan lisztből sütötték, hideg habos kávé nagy poharakban, sós sütemények, pogácsák, habos tészták. Télen a szalonban tea, sós-édes süteményekkel.” [A vacsora] „egy főétel, például spárga gratinírozva, krumplifőzelék feltéttel, házi füstölt kolbász lencsével, tormával vagy ilyesmi és tészta. Rendszerint mákos-diós laska és gyakran madártej. Ha csak magunkban voltunk. Vendégeknek csokoládéshabos tészták, consommék gyümölccsel, citromos-narancsos szuflék, pudingok, mikor minek volt a szezonja.”

175


Székely borvidék Székelyföld nem kifejezetten szőlőterméséről híres, bár egy borvidék teljesen, kettőnek a széle ide esik. És a székely ember is szereti a bort, még ha nem is kapott rá az igazán minőségi nedűkre. A Nyárád menti borvidék teljes egészében Székelyföld része. A Kis- és NagyNyárád Nyárádszeredánál egyesül, a 79 km hosszú folyó Nyárádtőnél ömlik a Marosba. Mindenekelőtt Rigmány, Geges, Nyárádszereda, Nyárádszentbenedek, Nyárádgálfalva, Backamadaras, Szentgerice, Szentháromság, Ákosfalva és Somosd szőlősei érdemesülnek említésre – ezek mind Maros megyei községek. A filoxéravész előtt mintegy 1000 holdnyi területen termesztettek szőlőt itt, ma ennek töredékét művelik.

A bor fogyaszt Szakemberek megfigyelték, hogy míg a kemény ivók jelentős mértékben meghíznak, addig azok, akik mértékkel fogyasztják a bort, akár még fogyhatnak is. Dr. Harvey Finkel, a Boston Egyetem munkatársa szerint az alkohol testsúlyra gyakorolt hatásának biológiai mechanizmusa még nem egészen világos, de csapatával rávilágítottak, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás mind a metabolikus szindrómára, mind a cukorbetegségre pozitív hatással van, melyek köztudottan összefüggnek az elhízással. Emellett a szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy az alkohol gyorsan felszívódó kalóriát tartalmaz, amely nem raktározódik el zsírként.

A Mezőség alsó felének borvidékéből részben a mezőbándi körzet tartozik Székelyföldhöz Mezőbánd és Mezőkölpény településekkel. Bándon jó negyedszázada még 123 hektár szőlőt műveltek! A Küküllő menti borvidék kisküküllői termőhelyei közül Gyulakuta, Havadtő, Erdőszentgyörgy és Kelementelke tartozik Székelyföldhöz. Az Erdélyi Gazdaegylet 1869-es kimutatásában Bözöd, Bözödújfalu és Székelyvecke is jelentékeny szőlőterülettel szerepel. 1998-ban Gyulakuta 40 hektár szőlővel rendelkezett (ebből 30 ha nemes szőlő, 10 ha direkt termő), Erdőszentgyörgy viszont csak 9 hektár direkt termővel. Itt főként a Sauvignon, a király- és fehérlányka a divatos, kisebb területen fordul elő szürkebarát, Ottonel muskotály, furmint, olaszrizling és Chasselas. A Hargita megyei, összesen mintegy 35 hektárt kitevő szőlőültetvények is a Küküllő menti borvidékhez tartoznak, zömük Székelykeresztúr környékén Szüret a monarchiában (korabeli metszet)

176


található (Szentábrahám, Szenterzsébet, Újszékely, Rugonfalva, Nagysolymos, Kissolymos, Hidegvíz). 2012-ben az átlagosnál magasabb cukortartalommal bíró itteni termésről adott hírt a sajtó, aminek levéből még biztosan maradt az élelmesebb gazdák hordóiban. Az elmúlt másfél évszázad során a Küküllő menti borok több tucat aranyérmet nyertek rangos nemzetközi borversenyeken, ám az igazsághoz tartozik, hogy ezek közül egyik sem volt székelyföldi termesztésű szőlő leve. Viszont azt se felejtsük el, hogy a backamadarasi bort valamikor a bécsiek is előszeretettel fogyasztották! Az említetteken kívül Székelyföld más részein is lehet elvétve szőlőtőkére bukkanni, főként udvarokon, díszítőelemként, ám ezek túlnyomórészt direkt termők (Noah, Izabella, Delaware), s mivel állítólag metilalkoholt tartalmaznak, fogyasztásuk erősen nem javallott. Ám a székely erre csak legyint, számára ugyanis semmit nem mond a poligalakturonsavas láncmolekula, bátran issza tehát, fittyet hányva az EU előírásaira. Sőt háziorvosa intelmeire is, amikor 4–6 kiló tiszta cukrot kever hozzá 50 liternyi musthoz. De hát anélkül igencsak savanyú lenne az ital, s talán be se indulna az erjedés. Mielőtt bárki hátán végigfutna a hideg: nincs bizonyítva, hogy direkt termő szőlőkből készült bor súlyos májkárosodást, netán vakságot okozna, vagy ha igen, a veszélyes méreganyag-menynyiséghez 40 litert kellene meginnunk egy óra alatt, tehát ha valamelyik székely portán illatos Izabellával kínál a vendéglátónk, nyugodt szívvel fogadjuk el! Az igényesebbek az ún. pityókabort fogyasztják kedvderítőként, ami nem a

Jobbágytelke. Szüreti bál

gumók rothadása során keletkező, páratlanul büdös levet jelenti, hanem a székely valutának is nevezett termény moldvai szőlőre való cserélését, illetve az ebből készített, általában 50 literes üvegkorsókban „forrasztott” nedűt. Ezekhez nem minden esetben adagolnak cukrot, a fickóborhoz azonban igen. Ez utóbbi úgy készül, hogy a kipréselt szőlőhéjat közönséges kútvízben áztatják pár napot, majd újra „kinyomják” a levét, hozzákevernek kb. 8 kiló cukrot, s pár hét után már lehet inni. No, nem fröccsként, hanem csak úgy, simán, szomjoltónak. Az utóbbi időben a minőségi magyar borok iránt is mutatkozik némi érdeklődés, főként a borkluboknak, borbaráti társaságoknak köszönhetően. Számos borszaküzletben lehet már villányi, egri, tokaji stb. termékeket vásárolni, a nagyobb városünnepeken, így a Szent György Napokon borudvart rendeznek be, és egyre több étterem étlapján szerepel magas kvalitású bor, hogy példának csak a bálványosfürdői Istvana panzió szekszárdi felhozatalát említsük. Mindemellett a székely nemzeti itala még jó ideig a szilvapálinka marad, abból is az 50 fokosnál erősebb. Esetleg az áfonyapálinka. Szóba jöhetne még a sör is, amiből irgalmatlan mennyiség fogy el, talán több, mint vízből, de hát a sör ugye nem ital, az asszony nem ember, a medve pedig nem játék…

177


Húsmarha-tenyésztés gyerekcipőben Hol tart ma a székely állattartó gazda? Miért is van szükség szakmai szervezetekre? Elég-e, ha az asztalra csapunk, és követeljük jogainkat, vagy ennél nagyobb szervezettség kell a fejlődéshez? Erről és hasonló kérdésekről értekeztek 2013 májusában Kovásznán A húsmarhatartás és marhahústermelés – alternatíva és lehetőség Romániában című konferencián. Ez volt az első olyan erdélyi konferencia, amely kifejezetten a húsmarhatartásról, a szakma alapvető kérdéseiről szólt. Többek között arról, hogy nagyon sok kihasználatlan legelő van, ráadásul jelentősen csökkent a tejelő állatok száma. A körülmények ideálisak a húsmarhatartásra, mégis kevés ilyen állomány van. Pedig ez az ágazat jó alternatívát kínál a székelyföldi gazdáknak. Százezer hektáros nagyságrendű legelővel és kaszálóval rendelkezünk, de nagyon sok a begyomosodott, kipucolatlan terület, innen is látszik – vélik a szakértők –, hogy ezeket még az emberek nem mezei kultúraként kezelik. Még egy érv a húsmarhatartás mellett: az unió szintjén évente 300 ezer tonna marhahúshiánnyal számolnak, de nálunk is egyre többen keresik a jó minőségű növendékhúst.

Ráadásul 2014. január 1-jétől tovább szigorítják a tejtermelés és értékesítés higiéniai szabályait. „Húsz évvel ezelőtt háromszor ennyi szarvasmarha volt a megyében. Ha akkor tudtak legelni, akkor az elkövetkező években is meg lehet ezt valósítani” – vélekedett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A konferencia meghívottja volt Tánczos Barna szenátor is, korábbi vidékfejlesztési államtitkár, aki egy limousine fajtának szentelt farmot hozott létre Csíkszentkirályon. „Az elmúlt években a húsmarha-tenyésztés szinte teljes mértékben kiveszett a nagyobb gazdaságokból, pedig ugyanakkora hatékonysággal lehet itt is marhát hizlalni, mint más hústermelő országokban, igaz, nem állami támogatás nélkül” – szólt hozzá szakavatottan, egyben hangsúlyozva a komplexebb állat-

Fotó: Tofán Levente

A marhatenyésztésnek Székelyföldön hagyománya volt

178


tenyésztés és az egyszerű állattartás közötti óriási különbséget. A húsmarha-tenyésztésben ugyanakkor meg kell különböztetni a tenyészállat-előállítást és a hizlalást – ez még nem teljesen világos az itteni gazdák számára. „Néhány évvel ezelőtt egy spanyol farmerekből álló delegáció azon nevetett, hogy mennyire buták a romániai gazdák, mert felvállalják a szaporítás és borjúnevelés rizikóját, majd továbbadnak a jószágokon” – morfondírozott Tánczos. A születéstől a 100–120 kilós súly eléréséig a legnagyobb az elhullás valószínűsége, mégis amikor ezen már túl vannak, eladják az életerős, 120 kilós borjút a hizlalónak. Pár nyugati állattartó meg éppen erre a „fogyatékos” mentalitásra építi teljes vállalkozását: olcsó pénzért életerős borjakat vásárol, és felhizlalja őket, majd értékesíti. Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke pozitív példaként hozta fel az anyaországi tenyésztőket, akik már az 1990-es évek elején rájöttek, hogy külön-külön nem tudnak olyan erősek lenni, mintha egységben lépnének fel. Jelenleg a szövetség tagsága megközelíti a 8500-at, szimpatizánsok és pártfogók pedig nagyon széles körből adódnak, bankok, kutatóintézetek, egyetemek, kiállítás-szervező, mezőgazdasági infrastruktúrát forgalmazó cégek állnak mellettük. A magyar szarvasmarha-tenyésztés erőssége, hogy nincsenek kiszolgáltatva a világcégeknek (multiknak), amelyek kezükben tartják egy-egy fajta genetikáját. Erős az érdekvédelem, és azért is dolgoznak, hogy az állattenyésztés elismert szakma legyen. Wagenhoffer hiányolta a magyarországi és erdélyi állattartó szerve-

Milyen szempontok szerint vizsgálják a tenyészállatokat? Alkalmazkodóképesség, különlegesen jól márványozott húsminőség, legelőkészség, milyen hatékonysággal tudja az állat a gyenge minőségű takarmányt hasznosítani, kezelhetőség (vérmérséklet), gyarapodási intenzitás, könnyű ellés, a megszületett borjú aránya, gyarapodási ritmus, vágási kihozatal (a borjú hány százaléka színhús), a borjú szopásra való alkalmassága, jó termékenyülés. (Dr. Domokos Zoltán, a Magyarországi Charolais Tenyésztők Egyesülete — www.charolais.hu)

zetek közötti szakmai kapcsolatokat, szerinte az erdélyieknek még hosszú utat kell bejárniuk. „Egyetlen országban sincs annyi jogcím, mint Magyarországon, amire támogatást lehet igényelni. Itt is hasonló helyzetet kellene kilobbizni” – tanácsolta. „A másik legfontosabb dolog a szervezettség, mert ha mindenki külön-külön rohangál, megy be a minisztériumba, akkor nem ér el annyi sikert, mintha egy közösség nevében lép fel. A kommunista örökséggel is meg kellett küzdeniük a magyarországi szakmai szervezeteknek, az alulról építkező, új típusú szövetkezés fogalmától mi is elég távol állunk. De optimisták vagyunk, mert a fiatalok már nyitottabbak erre, csak sajnos, az új generáció körében egyre kevesebben fognak bele a gazdálkodásba. A gazdatársadalom jelenleg elöregedett” – vélekedett a szakember. Dr. Húth Balázs a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és

179


A szakemberek szerint érdemesebb a húsmarhával foglalkozni, mint fejőstehenekkel

Megfelelő levegőhőmérsékletek állattartásra Tehénistálló: 8–15°C Borjúnevelő: 15–20°C Növendék- és hízómarha-istálló: 5–15°C Kocaszállás: 10–15°C Sertésfiaztató: malacfészek: 26–32°C istálló: 12–16°C süldőszállás: 12–22°C hizlalda: 16–18°C Csirkeól: 1. nap: 32–34°C 2–7. nap: 32°C 2. hét: 30°C 3. hét: 27°C 4. héten: 24°C 5. héttől: (teremfűtéssel) 21°C Tojóház: 12–16°C Juhakol: 1 hónapos korig: 15–25°C 1 hónap után: 12–16°C Nyúlszállás: napos nyúl: 25–30°C felnőtt nyúl: 15–20°C

Fontos, hogy ne az állat testhőmérséklete fűtse az ólat! Amikor az állattartó épület levegőjének hőmérséklete alacsony, minden állatfajra jellemző: kezdetben a sok mozgás (ha arra egyáltalán lehetőségük van), a kevés pihenés, a fokozott takarmányfelvétel, később az állatok „púposított” háttal sokat állnak, szőrük, illetve a baromfi tollazata borzolt, gyakori az izomremegés, csoportban összebújnak, s ilyenkor már csökken a takarmányfelvétel. Hosszú ideig tartó hideghatás esetén a szőrzet sűrűbb lesz, a zsírréteg vastagabb, a takarmányból nem húst, tejet, tojást termel, hanem hőt, vagyis alkalmazkodni próbál a külső körülményekhez. Ha ilyenkor nem avatkozunk be, a szervezet összeomlik, az állat megbetegszik. A hideget – a száraz hideget – a legjobban a szarvasmarha és a felnőtt juh tűri, ugyanakkor a nagy termelőképességű, napi 25–30 liter tejet adó tehén ritkán fázik.

180

(Szabad Föld)


marketingvezetője az erkölcsi elismerés fontosságát emelte ki, ahogyan 2004-ben a Magyar Országgyűlés a magyartarka fajtát nemzeti kinccsé nyilvánította. A szaporítóanyagot az egyesület állítja elő, és forgalmazza teljes egészében, ami a bevételük mintegy 70 százalékát jelenti. Marosvásárhelyen is üzemeltetnek egy spermatároló központot, ahol az erdélyi gazdák hozzájuthatnak a minőségi szaporítóanyaghoz. „Most lényegesen jobb helyzetben vagyunk, mint a középkorban, mert 150 éven keresztül a törökök ingyen vitték a marhát, most legalább fizetnek érte” – viccelődött a marhahús értékesítési lehetőségeiről. Magyarországon jelenleg nagyon alacsony a marhahús-fogyasztás, évi 4 kg/fő. Romániában kicsit nagyobb, 7 kg/fő, míg világszinten 12 kg/fő. „Már a

török hódoltság idején is kincsként rabolták a marhát, a század elején a magyar gazdaságokban kisebb tőkét jelentett egy-egy haszonállat, ezért nemigen ették a marhahúst. Később pedig rossz minőségű növendékhúst tettek a fogyasztók asztalára a kereskedők” – magyarázta a marhahús-fogyasztás viszszaesését a szakember. „Most kezdték a magyartarka húst brandelni, csomagolni. Egyelőre keveset forgalmaznak, de elkel annak ellenére is, hogy nagyon drága”. A népszerűsítést ott kellene kezdeni, hogy meg kell tanítani a magyar háziasszonyokat a marhahús korszerű konyhatechnikai felhasználására, mert egyelőre csak a pörköltnek meg a húslevesnek van nálunk hagyománya. Orosz Anna

A legnevesebb mesterszakácsok szerint a marhahús minőségét az izomszövet adja, amely a sütés folyamán megőrzi a hús rugalmas és omlós állagát. A közepes minőségű marhahúsok sütéskor elég gyorsan „taplószerűen” kiszáradnak. A marhahús elkészítésének alapszabályai: – A legfontosabb, hogy a hús mindig friss legyen! – Ha egészben vagy felszeletelve sütjük, sütés előtt egy-két nappal só nélkül fűszerezzük (kakukkfű, majoránna), és tegyük a hűtőszekrénybe érlelni, de érlelhetjük páclében is. – Ha angolosra készítjük, a sütő ne legyen túl forró, mert a hús és zsírja megég. Langyos sütőben se süssünk, ilyenkor ugyanis a hús elázik, kemény és rágós lesz. A hússzeleteket ne verjük ki, csak jól nyomkodjuk szét kézzel, és mindkét oldalát forró zsírban süssük úgy, hogy a közepe nyers, illetve véres maradjon. Ha félangolosan készítjük a hússzeleteket, már kissé kipotyolhatjuk. – Sütés közben soha ne szurkáljuk, mert az értékes húsnedvek eltávoznak belőle. Csak sütőlapáttal forgassuk! – Ha teljesen átsütjük, akkor előzőleg alaposan potyoljuk meg, de ne túl vékonyra, különben száraz lesz. – A párolt marhahúsok készítésénél a húsdarabokat vagy szeleteket tanácsos forró zsírban egy kissé elősütni, és csak azután megkezdeni a párolást. – Ha pörköltet készítünk, mindig kevés lében, fedő alatt, saját gőzükben párolódjanak, pörkölődjenek az apróra vágott húsdarabok.

181


A karó hegye Czegő Zoltán Valami törvény szárazföldjére vergődtem. Szabadulj, ha szabadulhatsz egyszer felőlem.

Két halántékom a szív törvényére lüktet. Milliószám vergődnek szanaszét sebesültek.

Élni akartam, nem süllyedni kőként. Felelősségem teljes tudatában történt.

Vélük voltam magam, és ők mind, mind ellenem. Magamra is hagyott az a tábornyi félelem.

A bő mellény és ama gerinc: vállalok mindent. Építettem és rendet raktam kint, bent.

Vádolok, de nem ápolom magam. Férgesül a csönd. Nem vagyok gondtalan.

Meghúztam köreimet – hányadszor, egek! Társat is azért vettem, hogy egyedül legyek. A túlsó parton nem került sor számvetésre. Bár hittel készültem, Uram. És mégse, mégse. Gondoltam, igazat teszek ottani törvények okán. Az se ment, röhögtek. És erőm fogy, fogy ám. Tíz ujjbegyen tíz angyal most hintáz. És a vágy, a képzelet új világot mintáz!

Aki föladja – oda pusztul. Ki elúszik – ide. Kapaszkodnom nem szabad semmibe.

Kétszemélyes kórterem. Mi lesz velünk, s mi velem? Itt a halál megterem. Az életet mímelem. Egy jobb földbe menendő karó hegye voltam. Két sípcsontom álltomban a mélybe daloltam.

Lilinek Dimény H. Árpád Lili a még ismeretlen egy gépben felsejlő mozdulás a kérdés mire jól feleltem Lili az életfolytatás

Lili még mosott tompa lény de Lili az akart akarat Lili ha majd görcsökben a kéz Lili ha csápok agyarak

Lili a járószerkezet Lili a most már örökre önmagát építő szervezet lebontva apró körökre

Lili elhozza a fényeket Lili a nászgyöngyös izzadás vele a lét jön s köztetek nem menedék mert Lili a ház

182


Míg a világ s még két nap A Tunyoghy család jókora időre tekintett vissza a magyar történelemben. Nem voltak nemzeti sorsformáló személyek, de a középnemesség számon tartotta őket mindig mint földbirtokosokat, az erdélyi nemesség úgy is, mint megsüvegelhető előkelőséget. Történt, hogy a második nagy háború után a tankok hátán behozták a kommunista rendet, be a rendetlenséget is meg a rendeletet a többiek között, hogy akiknek földbirtoka volt, vagy van a mai szent napig, azokat családostul s háromszáz kilométeren túlra kell eltakarítani, „nehogy bántódásuk essen a népharagban”. Így emlékeznek ma is a néhol még eléldegélő ritka öregek. Így a Tunyoghy családra is. Őket a Szilágyságba vetette a kommunista sors Székelyföldről, éljenek meg, ahogy tudnak, birtok nélkül, gyökereiktől távol. – De szint alatt ám! Ne is lássuk őket közöttünk, csak földmunkán, napszámosként! Így ordította az a hatalom, és annak egyik helyi kiskirálya, egy párttitkár. És úgy is lett. A Tunyoghy család meghúzta magát egy pincében, négy gyermek s az apjuk, anyjuk, előkelő emberek, akik soha nem bántottak senkit a birtokon, melyet megéltek, megdolgoztak és megdolgoztattak másokkal, munkavállalókkal, kik a 40-es évek végéig áldották a nevüket, tisztelték őket. Az egyik Tunyoghy utód 2013-ban visszakapta birtokaik egy részét tova a Hargitán is túl, ahol még nem felejtették el nevüket és nyomorú sorsukat, melyet

meg kellett élniük Szilágyságban. Olyan is volt közöttük, aki átszaladt a nagy óceánon, vitte a remény, hogy tán valahogy megél, mert életre születtünk mindanynyian. Nos, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem hiába, az történt a szemünk előtt, hogy az egyik Tunyoghy férfi Amerikából, onnan is az Egyesült Államokból ügyesen hazahajózott a még meglévő birtoklevelekkel. Gábor örökös amit tudott, intézett október közepéig a hivatalokban, de hát az nem nyugati embernek való, amit a román hivatalok elpackáznak a kérelmezőkkel. Az alig huszonnégy esztendős Tunyoghy beszélt magyarul, angolul, németül is, de románul egy tolvaj szót sem. (Pedig a tolvaj szó igen nagy keletű ebben az országban, mint általában a szomszédságban is a kommunista elvtársakból honfiakká vált urak között.) Minden napra jutott egy újabb és újabb kitöltendő papír, de azokat sosem nevezték meg egyszerre, hanem csak cseppenként. Feleki Elek tanár úr volt segítségére a vendégnek Csíkszeredában. Aztán egy hétvégén azt mondta Tunyoghy, hogy péntektől hétfőig úgysem intéz itt senki semmit, hát kimegyen a faluba, Székelykökényesre. Feleki Elek tanár úr örült, hogy megpihenhet az amerikai székely s maga is. Engedte. Faluját, Székelykökényest nem üldözte egyetlen nyugati cég sem, hogy engedné be már a globalizációt s azzal egyetemben, mondjuk, a Ford autógyár egy részét a mindössze 120 házat számláló havasalji faluba. Csend volt ott meg sok

183


ezer madár, sok szép legelő. Volt medve is, ám az is barátságos az emberekhez, azok is hozzájuk, a medvékhez. Igaz, egyet még az ántivilágban erősen megvert Csinódi Demeter gazda, mert tépázta a juhait. Csapdát állított neki, s a pórul járt állatot egy egész délután verte, hogy az üvöltött, még a Hargita-tetőn is szétriadoztak a vadak a panaszos bőgés hallatán. Csinódi csak verte, verte. Amikor megfáradt, mármint ő, Demeter, új rudat faragott gyertyánfából, s kezdte elölről, azazhogy folytatta. Estefelé a milícia ment ki, a medve már döglődött, az embert pénzre büntették. Azt is követelték a milicisták, hogy azonnal engedje szabadon a vadállatot, mert az védett. – Igen-e? – kérdezte Demeter. – Tán magik védik, hogy igen? Nocsak, nocsak, ott van, pólyálják ki a gödörből ügyesen. A három egyenruhás még a gondolattól is megvadult, húzódtak hátra, hogy ők aztán egy államilag védett medvéhez... egy ujjal sem... – No, ha kietek nem, szólok én neki. Hallod-e, Mikulás, ezek az elvtársak kezelni akarnak veled. Gyere már ki, no. Soha többé nem látta őket, úgy elfutottak. A komát a gödörből kisegítette, vágott még rea tucatot, az ordítva menekült be az erdőbe, immár szabadon, meggyóntatva. A falu nem volt szegény, Tunyoghy kapott jó szállást Simó Péteréknitt a régi, immár nyugdíjazott malomban, mely nagyszerű lakásként élt új életet. Történt, hogy másnap szombat lévén, szüreti bált hirdettek a legények. Járták a falut felszalagozott lovakkal, a szekerekben felpántlikázott székely ruhás leányok vicogtak s énekeltek. A legények ittak, de még nem merevre magukat.

Az amerikai Tunyoghy gyermekkora óta székely-magyarnak tartotta magát, ahogy az apja, a nagyapja is. Ám a szokásokkal nem volt tisztában. Azt számtalanszor hallotta a családban, hogy a székelyek bicskások. Hogyha valami fáj, nem aszpirinhez, hanem a bicskához nyúlnak a csalódások ellen. Mégis! Mi lenne, ha elmennék egy bálba, ebbe a bálba? Hiszen ez az én népem! Azért jöttem, hogy itt is legyek, lakjam itt is, amott is, Amerika. Minden. Októberben már korábban estvéledik. Megfürdött, megborotválkozott estére, mert el akart mozdulni. Oda akart menni, ahova a nép. A hatalmas tükörben megnézte magát, elégedett volt 24 esztendejével, 182 centijével s a 66 kilójával. Arra riadt, hogy zene és nóta szólt a ház előtt. Októbernek, októbernek elején nem süt a nap Csíkkarcfalva tetején. Katonának viszik el a babámat, a szívemet majd megöli a bánat! A vendég szíve s az egész mellkasa megtelt édes melegséggel. Hát ez az! Ez az a nép! Mind az enyém! Abban a percben döntött, hogy neki ott a helye a bálban. És aztán az is eszébe jutott, hogy senkit nem ismer. Idegen. Ezek bicskások. Kivetnek engem, mint idegent. Ajaj! Ezek megverik a medvét, engem megbicskázolgatnak, fenekemen rúgással, oldalamban bicskával. Evett valamit, aztán kilenc óra tájban ment a zene irányába. Lesz, ami lesz. Kicsi volt a falu, sok-sok benne a gyümölcsfa, s ahány fa, annyi szín az őszben. A templom fölött sötétkéklett az ég, de meleg volt az este. Átment a pallón, onnan jött a zeneszó. Ott a kultúrház.

184


Könnyeden ment el addig, de volt benne szorongás, mihez kezd ott, azt sem tudta... Semmit nem tudok. Nem ismerem a magyar táncot sem, azaz láttam filmen, képen, de nem jártam sosem. A kultúrházban élet volt, valami lassú hallgató szólt, égett a villany, a bejárati ajtó szőlőkoszorúval díszítve, odabenn is fürtök, szalagok a plafonról. Tunyoghy leült egy kis padra a szemközti ház elé, feje fölött faragott tetőzet, kis székely kapu az udvar előtt. Nézett szét, próbálta megélni a maga helyzetét. Ült, és kicsit boldog is volt annyi ezer kilométerre Amerikától, egy csepp, aranyos faluban. Négy legény közelített nagy hanggal. Az Isten is katonának teremtett, Az az áldott pap is annak keresztelt... Érdekes, gondolta, az előbb keseregtek, hogy el kell menni, a babájukat a bánat öli meg, most meg... a pap is áldott... Érdekes. A négy legény egyenesen a kultúrház felé, de ott leálltak, valamit szóltak, aztán megfordultak, s megállottak a padon ülő idegen előtt. – Az a helyzet – szólott az egyik derék legény, veres volt, üveg is nála –, hogy mi itt a komámmal nem tudjuk, kiféle, miféle maga. Jó estét magának! Fel akar írni münköt? Tunyoghy fölállott, kezeltek, mondta, hogy vendég, nem akar zavarni senkit. Tiszta munka, szólott az egyik koma, azzal bementek a terembe. Tunyoghy visszaült, gyönyörködött tovább az ég alatt, amely legalább olyan messze volt, mint Amerika. Nem dohányzom, innék valamit, valami mit? Ott egy kis ház, cégtáblája is van, azon írva: MÜNKÉ. Ott ihatnak ezek. Ihatnék én is... Még nem is döntött, amikor megál-

lott előtte egy újabb legény. Azt mondta, ha akar, bemehet, érezze jól magát. Azzal kivett valahonnan egy félliteres üveget, odakínálta a vendégnek: igyék! – Mi van benne? Köszönöm... – Ez az apám főztje, nem az anyámé. Hova való vagy? Tunyoghy ivott, szikrázott attól a szeme, és valami síri hangon mondta, hogy Amerikából, de az apja, nagyapja itt lakott. – Egyet se búsulj, komám, itt akármikor meghúzhatod magad. De mért beszélsz te magyarul? Tudsz angolul? Nálunk mindenki magyar. És tudunk. Hogy azt mondod, Amerikában mindenki magyar? A legény, Dészpa Mihály elképedt. – Hát én ezt nem gondoltam. Akkor itt mért dirigálnak a románok, ha Amerikában mindenki magyar, he? – Nálunk, Mihály, nálunk, a családban mindenki magyar, tud is mindenki magyarul. Csak ott élünk. A legény lelépett. Pár perc múlva másik három ment ki, szépen behívták volna a terembe. Tunyoghy még szabadkozott, azzal ott is hagyták. Ő még ült, odabenn már szaladt a hír, hogy amerikai van itt. Székely ruhás, hosszú hajú, szőke, igen szép lány állott meg előtte, tányérban vitt halom csörögét s pohár bort. – Jó estét magának! Miért nem jön be? Hoztam szüreti kóstolót... Igaz, nálunk nem él meg a szőlő, de a bál igen. Vett csörögét. Soha ilyen finomat, ilyen különöset! Mi ez? És miért csavaros? A bort megitta, köszönte, a lány el is rebbent, vissza. Miért ne mennék be? Egy bicskázást túlélek. Már többen is néznek.

185


Bement. Amikor szétnézett odabenn, rögtön fölemelkedett az asztal mellől a szép, a szőke, a csörögés. És mintha neki játszanának köszöntőt, éppen valami figyelemkeltő zene a színpadról, majd egy kiáltás: Hölgyválasz! A lány ott termett előtte, meghajolt, mint egy csodababa, és mondta: Szabad? Még két lány kérte el, a keringő még ment, de aztán elérkezett a székely táncrend: azt nem tudta járni! – Jaj, Gábor, ha maga most leül, engem itt hagy, megöl a szégyen. Várjon csak, megtanítom. És tanította. Akkor hozzájuk ment Mihály, egyszerűen elvette a lányt, Irénkét, fordult vele kettőt, kiperdítette, azzal meghajolt, visszaadta az amerikai magyar legény kezére, kacsintott. – Így csináld, megyen ez, meglátod!

A székely és a fia mennek az autóval felfelé a faluban. Hirtelen megszólal az öreg: – Pista, te! Azonnal forduljsza meg a kocsival, s menjünksze a kuplerájba! – De édesapa, nem a templomba indultunk? – De igen, de a templom tornya hónap es fog állni... JJJ

Idős székely házaspár ül kint a teraszon békességben, mikor a néni megfogja a seprűnyelet, és olyan irgalmatlan nagyot vág az öreg orrnyergére, hogy az felbukik székestül. Felordít: – Asszony, megőrültél? Miért kaptam ezt? Mire a néni: – Azon gondolkoztam, hogy ötven

A zenekar megbolondult. Összefogtak, és úgy húzták, ahogy Irénke tanította neki a táncot. És már a legények sűrűn álló körében voltak ők, hol az egyik, hol a másik vette s forgatta kicsit a lányt, azzal adta is vissza Tunyoghynak. Ilyent még nem látott Kökényes, az szent igaz. Minden táncban párt kapott Tunyoghy, el hajnalig. A bál nem állt le, ittak és ettek, itatták és etették a vendéget – ilyent úgysem eszel az Óperencián túl, nocsak! – Hogy itt akarsz lakni? Építünk neked házacskát kalákába, úgy biza! Ezt már a szőke Irénke anyja mondotta, s még hozzátette, hogy a leányt el nem viheted, de itt lakhatsz míg a világ s még két nap. Czegő Zoltán

éve együtt élünk, és miattad nem volt még egyszer sem egy jó szexünk! Szép csendben üldögélnek vagy öt percig, mikor az öreg feláll, és kegyetlenül hátba rúgja az asszonyt, hogy az legurul a teraszról. A muskátlik közül rábődül az öregre: – Hát ezt most miért kaptam? Mire a bácsi: – Honnan es tudod te, hogy milyen a jó szex?! JJJ

Két leányzó beszélget Kommandón: – Mit szólsz, Juli, mivel tudnám a szeretőmöt meglepni? – Mondd meg neki, hány éves vagy...

186

JJJ


Kommandó – ellenfényben Amikor az ember meg akar ismerni egy világot, ahhoz barátokra van szüksége. Kommandón én nem jártam 1968-ig, mert édesanyám szelíd tiltása, az érettségi előtt álló fiához intézett intelmek folytán megakadályozta, hogy felmenjek a Székely Világ Tetejére. Még futballozni sem engedett oda, mondván, fiam, te egyszer lebírták a kemény természetet. Vagy kiérettségizzél, utána vitézkedjél a hegyei- egyeztek véle. Inkább az utóbbi. Nagyden, mert éppen eleget kóboroltál Varsá- szerű emberek voltak, hiszem, hogy utódagon, a Madarasi Hargitánál, Székely-Szel- ik is nagyszerűek. terszen, Kirulyfürdőn. Most tanulj, és Amíg én ismerkedtem a faluval – inérettségizz. Ne is futballozzál. Szófogadó kább teleppel! –, egyre inkább felmerült fiatalember voltam, s lemaradtam az bennem, hogy itt akár élni is lehetne. Ha udvarhelyi focista különítmény komman- lenne miből… Építettem is egy kis házidói kirándulásáról. kót, s úgy éreztem, hazaérkeztem vaÁm hat esztendőkkel később mindent lahová. Az enyéim közé. Pedig a falu erőbepótoltam, s a Megyei Tükör sen vegyes vala, a felső-háromcímű napilap munkaszéki betelepült széketársául szegődve, lyek mellett volt egyre sűrűbott néhány ben jártam odahányófel a Nagydott román Bászka téris, de az ségére, a „elitet” az egyLaur-hegy oldakoron betelepílába. Először kiváló tett olaszok, cipceA Gór-havas a Lakócáról emlékezetű Komáromi rek, szlovénok és más náciMihály barátom társaságában, ki a kovász- ók alkották. A falu első embere abban az nai kórház főigazgatósága és a szülészet időben Mikovényi Levente volt, természevezetése mellett talált időt és energiát arra tesen olasz származék, de a legjobb székely is, hogy barátokat vigyen fel a hegyre egy- lett belőle. Tette a dolgát, ahogyan tudta. egy áldozatra szánt bárányka, kecskegida Én közben fölfedeztem Kommandó társaságában. Hát a Rozsdás-, a Tapolca- környékét, a Halom-tetőt, a Benedeket, a és a Nagy-Bászka-patakok összefolyásánál Darnót, a Kéttörést, a Vadászpatak völígy szerettük meg Kommandót. gyét, a Jáhorost, Gyulafalva felhagyott teKésőbb az embereit is, kik századok óta rületét, a Zernyét, a Mátépált, a Szélkaput, ott küzsdölődtek a havassal, s ha voltak is mindent, ami ott volt a tündéri tájon. Jáveszteséges áldozataik, a maguk módján tékból kapaszkodtam fel a Lakócára, a Zer-

187


nye-havasra, mentem az ölesbe, többnyire egyedül, mert senki nem akart velem lépést tartani, s egyebek között gondolkodni is szerettem volna. Ha Mátépálról fölszaladtam a Gór-havas tetejére, úgy éreztem, hazaértem. Ott voltak az ezeréves határjelek, miket a román tűzszerészek megpróbáltak kirobbantani, de nem sok sikerrel. Jártam a Kupán-patakán, felmentem a Halom-tetőre, átvágtam a Benedekbe, mindenütt magyar emlékekre és helynevekre találtam. Soha nem féltem a havastól, ahogyan a havas sem félt tőlem. Találkoztam medvével, kapitális agancsú szarvassal, rókával, farkassal, egyiket sem bántottam, mert ők sem bántottak engem. A legszebb mégis lent, a faluban, a telepen történt, ahol nagyon sok kiváló barátra tettem szert: Mikovényi Levente polgármesterre, Bacz Tibor gyárfőnökre, Székely Jóska „nővérre”, minden egészség

Megy a székely a fiával horgászni. Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek. Egy fél óra múlva megkérdi a gyerek: – Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején? – Azt én nem tudom – mondja az öreg. Eltelik egy újabb félóra. – Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? – kérdi ismét a gyerek. – Hát azt én nem tudom – feleli az öreg. Kis idő múlva: – Édesapám, miért kék az ég? – kérdi a gyerek.

Vízgyűjtőgát-maradványok a Nagy-Bászkán

főnökére, s az én kicsi embereimre, Deák bátyámra, aki a kisvasutat igazította, Deák kőművesmesterre… S mindenekfelett az én legjobb barátomra, Karácsony Jánosra, Kommandó Kakukk Marcijára, de legjobb emberére, kinél becsületesebb embert nem ismertem – füllenteni is csak tréfából füllentett. Ki erdei traktorosként soha nem halt meg, de elvitte őt a telepi szolgálat. Ha még egyszer visszatérnék Kommandóra, az ő örökségüket keresném. Magyari Lajos

– Azt sem tudom – mondja újra az öreg. – És édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek? – Nem baj, kérdezz fiam, hogy okosodjál. JJJ

– Milyen jól lefogytál! Valami új diéta? – Igen. Murok, saláta, káposzta… – Főzöd vagy párolod? – Kapálom. JJJ

Bölcsesség: „Én a feleségem nem csalom meg, csak más fehérnépekkel hasonlítom össze.”

188

JJJ


Kozmetikázott helyesírási szabályok A magyar nyelvű médiaorgánumok nagyjából egyetértenek azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Nyelvi Bizottsága nem vállalta fel 2013-ban a helyesírási szabályok teljes megreformálását, inkább csak kozmetikázásról, sőt szeszélyekről beszélnek. Az új szabályzat egyik legnagyobb pozitívuma, hogy lehetővé teszi a többféle írásmódot több esetben is – ezt azonban egyben hátránynak is nevezhetjük, hiszen így újabb törést szenved az amúgy is szerteágazó magyar nyelv egységessége. Ezentúl azokat az összetett szavakat is írhatjuk egybe, amelyek meghaladják a hat szótagot, kivéve azokat a hat szótagnál hosszabb szóösszetételeket, amelyek csupán két tagból állnak (pl.: alumínium-megmunkálás). A hétköznapi írott nyelvben talán a legszembetűnőbben a kettős betűre végződő nevekre vonatkozó szabályozás, az intézménynevek írásmódja és a betűszókhoz kapcsolódó utótag írásmódja változik. Korábban a kettős betűre végződő, idegen eredetű neveket kötőjellel (Wittmannnál), a magyarokat pedig egybe lehetett írni (Mariannál). Ezután azonban a magyar nevekre is érvényes lesz a kötőjel: Vass-sal. Továbbá a betűszók utótagját is kötőjellel kell írnunk (OTP-bank), sőt, a mozik, a vendéglátó-ipari egységek és a rendezvények megnevezéseit is írhatjuk egyenként nagy kezdőbetűvel, így például a Művész Mozi, a Tein Teaház vagy a Farsangi Kosaras Bál is helyes. Érdekes szabályokat vezettek be bizonyos alakoknál, mint például a düh szó toldalékolásánál: nemcsak a „dühvel” alak, hanem a „dühhel” is elfogadott. Hasonló a helyzet a -gat -get képzős igék írásánál is: a

bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem. Szigorú szabályokat fektettek le azonban a sajtó számára: eddig nyomdatechnikai okok miatt elhagyhatóak voltak az idegen nyelvekből átvett szavak betűinek mellékjelei. A mai technikai körülmények azonban ezt semmivel sem indokolják, ezért például Râmnicu Vâlceára is kötelezően felkerül a háztető, de a Citroën is csak eredeti nevén írható le. A rövidítések terén is szabad kezet kaptunk: a római katolikus nemcsak r. k.-ként, hanem róm. kat.-ként is helyes, az oldal lehet o. vagy old. is, a lásd pedig l.-ként és ld.-ként is rövidíthető (lsd.-ként továbbra sem). A b. ú. é. k. azonban többé nem elfogadott, ezúttal a nyelvi bizottság a korábban üldözött BÚÉK formát választotta egyedüliként helyesnek. Az óra és a perc közötti írásjelként eddig csak a pont volt elfogadható, most már kettősponttal is írhatunk időpontot (6.15 vagy 6:15). Listánk természetesen nem teljes, apróbb változtatásokat vezettek be a betűrendbe sorolásnál, a gondolat- és kötőjelek használatában, és töröltek is néhány okafogyottá vált szabályt. Az MTA folyamatosan bővülő helyesírási tanácsadó portált működtet, amelyet bárki igénybe vehet a helyesiras.mta.hu honlapon. Berszán Réka

189


A Majlát-jóslat A tegnap es hogy jártam, ember. Az állatokot elrendeztem, s mondom, egy cseppet a kapu eleibe kimegyek, hadd lám, miféle népek nyüsletnek az utakon. Hát, ahogy ott szivarozok, egyszer jő a Balog Péter fia, hogy aszongya. Egészséget, Sanyi bá, halotta-e, Ámerikába év végire hanemegyéb világ vége lesz. Há, hogy te, kérdém. Há úgy, aszongya, hogy olvastam az interneten, hogy aszongyák, a nap egy szent percre megomlik, s a tehenyek ejszen elmeddülnek. S még azt es írták, hogy a kocsmákot es mind bézárják, met utána még vaj két hétig es setétség lesz, mind a kútba. S úgy képzelje el, ez mán biztos, met azt es olvastam, hogy eztet a Majlátok megjósolták. S azok a Majlátok aztán miféle népek, kérdém. Há, azokot, aszongya, én sem üsmerem, met azok má rég meghóttak. Há, mondom nekie, nekem Ámerikában rokonyom nincs, de ha kérik, a Jó Mária ejszen őket es megsegíti. S gyere egy cseppet hezzám bé ne, valamit tőccsek, met itt a hóban es tiszta heába állunk. Na, münk a házba bémentünk, egy fél pálinkát elévettem, s gondótam magamba, ha mán a Majlátokkal ez a legény engemet így kitanított, há haza oktalan ő sem menjék, s mán kezdtem es. Látod-e ne ezt a poharat, amiből münk most iszunk? Na, ezt úgy nézd meg, hogy eztet én még a katonaságná kaptam egy pilótátó. Az úgy vót, mondom, hogy vót ott egy pilóta, s nekie egy ilyen repülője, s egy este az állatokot elláttam, met azokot ott es reám bízták, s mán mondom, bémegyek egy cseppet, a priccsre reá-

Muszka Sándor Sanyi bá című könyvében (Ulpius-ház, 2013, CD-melléklettel, www.bookline.ro) még jó néhány székely egypercesen derülhet az olvasó

dőllök, há jön bé a pilóta, egy szász ember vót. S jön, megyen az estállóba, s sóhajtozik erősen. Há mondom nekie, na, aztán jól nekibúsultál, koma, hallode. Aszongya, neki, tuggya-e Sanyibá. Osztán métt, kérdém. Há, azétt, aszongya, met van neki egy szereteje Kolozsváron, s olyan erősen megnézné, hogy még a szíve es nyilaldosik belé. Há, mondom, a repülő ott van, s kucorodjon reá fel, s reggelre, mire a kapitány megjő, ejszen meg es járja. Aszongya, ő el es menne, de né baj van, met a motorina a repülőbe beléfagyott, met hideg mocsok telek vótak mán akkor es, s mán eleget kerceltette, de béindulni nem akar. Na, mondom neki, komám, te ne se búsulj, s azzal vót ott két szép fekete bivaly, s én az estállóból azokot kivezettem, egy jó fahúzató-lánccal a repülő elé béfogtam, s mikor kezdtem az ostorral a seggiket

190


csiklintani, azok a repülőt úgy elragadták, hogy az egyet kerrentett, s egy nagy büdös füstöt kinyomott, s úgy elment, mind a golyó. Elég az hezza, hogy ahogy az felszállt, nekem mán a bivalyokot elódani időm nem vót, s a repülő elment bivalyostó Kolozsvárra. Ej, de vakartam es a fejem, mondom, ha itt este inspekció talál lenni, s észreveszik, hogy a bivalyok hiányoznak, engem ejszen helyben felakasztanak. Na, de aztán vót még az estállóba két ügyes bikaborjú, azokot cipőboksszal békentem, a takarítónétől kértem vót két gumikesztyűt, felfúttam, s egy vékony cérnával a hasikra felszereltem, s olyan fájénok vótak, hogy aki nem ösmerte, azt hitte bivaly. Sőt, mikor aztán leszereltem, hallottam, hogy ahogy én azokot megcsináltam úgy béváltak, hogy még most es azokot fejik, s a katonák a tejiket isszák. Na, de aztán reggelre a pilóta es megjött nagy megijedve, s kőtött es, hogy aszongya. Sanyi bá, mán ne haragudjék, de az az igaság, hogy a bivalyokot a levegőbe valahol

Székely legény a borbélynál ülve átszól a manikűröslánynak: – Te, Juci, nem vacsoráznál vélem ma este? Gyertyafény, halk zene, s a többi osztán kialakul. – Nem lehet, mert férjnél vagyok. – Hát mondjad neki, hogy egy barátnőddel méssz moziba! – Mondd meg neki te! Éppen tégedet beretvál... JJJ

Székely beszélget a komájával: – Hallod-e, komám, tavalyelőtt hol szilvesztereztetek?

elhullattam, met mire Kolozsvárra béértem, mán egy se vót meg. Na, mondom, ne se törődj, met én aztot megoldottam, te csak arra ügyelj, hogy mostanába tejet, ha kell, ha nem, ne igyál, s aztán neki es elmeséltem a dógot. Hát mit mondjak neked, az a szász ember akkor úgy megörvendett, a táskájából egy szett poharat elévett, s aszonta, na ha így van, én ezt magának adom, met ezek olyan fájin poharak, hogy ha van mit, ezekbő élete végéig es elihat az ember. Na, s aztán én, ahogy ezt béfejeztem, a legény semmit se szólott, de azét még valamit megittunk, s aztán elment haza. Hát a kapun ejszen még nem ért ki, mikor aszongya nekem az asszony. Maga es vénségére, látom, megzavarodott. Há métt mondja ezt kend, kérdém. Há, mit mind mondja ezeket a vizesfejű beszédeket annak a legénynek? Én pontoson azét mondom, met fiatal, s tanulja meg, hogy idegen embernek a beszédjin elindulni nem lehet. Muszka Sándor

– Mü-e? Kőváron. – S hogy tőt? – Te, az asszonyt négyen megerőszakolták, s nekem eltörték a kezemet! – A baj! S tavaly? – Tavaly es Kőváron vótunk. –S milyen vót? – Te, az asszonyt nyócan megerőszakolták, s nekem eltörték a kezemet s a lábamot! – Jaj! A nagy baj! S idén hova készültök? – Hát, az asszony Kővárra akar...

191

JJJ


Lett egy szép malaca Még a múlt században, ’970 táján Nem mindenki élt meg a falunak határán. Sokan kényszerültek messze elszéledni, Nyomorűző gondban kevés pénzt keresni. Sokan jártak innen csemetét ültetni, Nagy gazdaságokban szőlőt megművelni. János is Endrével összeszövetkeztek, Szőlőt megművelni Zsidvére lementek, Minden három hétben az egyik jött haza, Hogy cserélve legyen a kimosott ruha. Csak egyiknek ment el az utazás ára, Másiknak megmaradt vonat tarifája. János agglegény volt harmincöt évével, Endre pedig negyven, hetyke feleséggel. Azon a szombaton János volt a soros, Tette is a dolgát, ez már így ildomos. Összecsomagolta mindkettőjük cuccát, Délután háromra már a vontra várt. Endre, mint munkatárs, odáig kísérte, Jó pár üzenetet kötött a lelkére. E két darab százast vidd el az asszonynak, Éppen ez az ára egy piaci malacnak, Vegyen meg egy szépet, tegye a pajtába, Legyen, mit levágjunk az újév napjára. Mondd meg neki szépen, szívemből sajnálom, Mához három hétre majd meglátogatom. Jancsi mindezeket készséggel vállalta, Közben nagy sietve felszállt a vonatra. Egy pár óra múlva már Gegesbe’ leszek, Holnap estefelé már vissza is térek. A Hármasfaluban vonata megálla,

Jancsi rögtön indult Geges irányába, Jócskán meg is izzadt a Szuszogó hegyen, Szőtte a terveit, hogy és miképp legyen. Érkezvén Gegesbe, kora vacsorára, Azonnal sietett az Endre házába, Hol a menyecskének folyt a vacsorája, Amihez Jancsit szóval invitálta. Mire vacsorájuk már a végét járta Jócskán besötétült az ég karimája. Jancsi elővette kopott pénztárcáját, Nyújtá az asszonynak Endre egyszázasát. Ezt jó urad küldte, és lelkemre kötte, Hogy újévre legyen, végy malacot érte. Felszisszent az asszony, hát ezt hogy képzeli, Nem száz lej egy malac, senki nem úgy veszi! Nekem száz lejt adott, de ha úgy akarod, Ha veled hálhatok, én még száz lejt adok. A jó menyecskének fülig ért a szája, Reggelre így meglesz egy szép malac ára. Jancsi meg is ébredt sötét hajnaltájba’ A megígért száz lejt tette a párnára. Halkan hozzátette, ezt is Endre küldte, Hogy csak most mondom meg, ne haragudj érte. Hervadt mosolyba fúlt halovány orcája, Most már mi lesz ebből, ha Endre megtudja?! Ne félj, jó menyecske, Jancsi vigasztalta, Nem kerül ez fényre, nincsen nyugta róla. Te ezt nem mondod el, én pedig nem soha, Örvendhet majd Endre, lesz egy szép malaca.

Az öreg székely találkozik egy várandós anyukával, mikor még nem volt ultrahang: – Leányom, én meg tudom mondani, hogy legényt vagy leányt szülsz! – Tényleg, Áron bácsi? – Igen!

– Na, mondsza meg, hogy úgy általában hogy érzed magadot? – Jól! – Akkor fiad lesz! – Miből gondolja? – Minden fehérnép jól érzi magát, ha a begyerő benne van!

Szabó András, Geges

192


Gombanaptár jan. barna gyűrűstinorú barna nyálkásgomba bimbós pöfeteg cseh kucsmagomba erdei szömörcsög erdei csiperke fakó szőrgomba fehér tarlógomba fehértejű keserűgomba fenyves turjángomba fenyőpereszke fodros káposztagomba földtoló galambgomba gyapjas tintagomba gyilkos galóca gyűrűs tuskógomba illatos pereszke ízletes kucsmagomba ízletes tőkegomba ízletes vargánya júdásfülegomba karcsú őzlábgomba kenyérgomba kerti susulyka kerti tintagomba kékhátú galambgomba késői laskagomba ligeti csiperke lila pereszke lilatönkű pereszke lomberdei csiperke rizike légyölő galóca mezei csiperke mezei szegfűgomba májgomba májusi pereszke nagy őzlábgomba nyárfa érdestinorú óriás csiperke óriás pöfeteg óriás tölcsérgomba ördögszekér laskagomba piruló galóca piruló őzlábgomba pisztricgomba párducgalóca ráncos tintagomba sárga gereben sárga gévagomba sárga korallgomba sárga kénvirággomba sárga rókagomba sereges tölcsérgomba sötét trombitagomba sötét érdestinorú szürke galóca szürke tölcsérgomba tejpereszke téli fülőke tövisalja gomba varashátú galambgomba vöröses kénvirággomba zöld ánizsgomba

febr.

márc.

ápr.

x

x

máj. x

x x

x

x

júl. x x x

aug. x x x

szept. x x x

okt. x x x

x x x x

x x x x x

x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x x x

x

x

x x

x

x x x x x x x x

x

x x x

x x x

x x

x x x x

x x

x x

x x x x x x x x

x x x x x x x

x

x

x x

x

x x x x x x

x x x x x x

x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x

x x x

x

x x

x x

x

x x

x x x x x x

x x x x x x x x

x

x x x x x

x x x x x

x

x

x

x

x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x

x

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x x

x x x x

x x x

x

x

jún. x x x

x

193

x x x

nov. x x

x x

x

x x x x

x

x

x x x

x x

x x

x

x x

x x

x

x x x

x x

dec.


Pezsgő vizeink nyomában A Székelyföld hegyeit, völgyeit járva szinte mindenütt találkozunk olyan hellyel, ahol a föld szortyog, süllög, puffog, dong, posszog, dobog, dohog, rotyog. Az ásványvízforrások lobognak, bugyognak, buzognak, főnek, bolyognak. „Nincs a földkerekségnek még egy ilyen kis pontja, mely oly bőkezűen ontaná magából a felséges üdítő és gyógyító italt, mint a Hargita vidéke. Ha Finnországot az ezer tó országának neveztük el, úgy még jogosabban mondhatnánk a Székelyföldet az ásványvizek vagy székelyesen a borvizek hazájának”– írta Bányai János, a székelyföldi ásványvizek neves kutatója. Ezek az utóvulkáni jelenségek a föld mélyéből feltörő széndioxid gázoknak köszönhetik létüket. A szénsavas ásványvizeket a székelység borvíznek, a kénhidrogénes vizeket szejkének, a nátrium-kloridosokat sós víznek nevezi. De gyakran ezek keveredéséből ritka ízű, egyedi borvizek születnek. A Keleti-Kárpátok belső övén végighúzódó Kelemen-GörgényHargita-vonulat nagy mélységű magmakamráinak vulkáni gőzéből jöttek létre a borvizek édes testvérei, a száraz gázömlések, a mofetták vagy népiesen büdös gödrök, süllögők.

Mi közük a borhoz? A székelység híres italának nevét sokan a bortól eredeztetik. Még Mátyus István is azt írja 1766-ban megjelent Diaetetika című könyvében: „Ha megkóstoljuk, tsipős ize van, majd mint a savanyutska bornak: a honnan köznévvel Savanyu vagy Bor vizeknek is neveztetnek, sőt az erősebb bor vizektől, a kik azt először bőven isszák, mintegy megrészegedni-is láttatnak.” Talán épp ennek tudatában mondja Jókai: „De fölséges ital! Áldassék a neve, /

Akinek szavára megered a leve! / Ettül derül fel az ember jobbik kedve: / Azért oly bús, mivel nem issza a medve.” Aki pedig ismeri a buborékos, habzó borvizet, az inkább Varga Csaba nyelvkutatónak ad igazat: „a bor a forr szóval azonos, mely pezsgést jelent. Az f hang gyakorta válik b hanggá. A borvíz tehát for(r)víz, azaz pezsgő víz.”

Székelyföld ásványvíz nagyhatalom Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma vegyi összetételű borvízforrás. A tektonikus törésvonalak által felszabdalt Székelyföld területén feltörő források vizében feldúsuló elemek általában azokból a kőzetekből oldódnak ki, amelyeken áthaladnak, vagy amelyek tárolják a vizet. Így a borvizek vegyi elemzéséből könnyen következtethetünk az anyakőzetre is. Például ha a Borszék vagy Bélbor ásványvizeit tanulmányozzuk, kitűnik, hogy a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát vegyi jellegű borvizek a kristályos dolomitos mészkövekből törnek fel. A dolomitos mészkövek összeté-

194


meszet hoznak magukkal. A felszínre érve a borszéki borvizekből nagy mennyiségű mésztej csapódik ki, amely később – víztartalmát elveszítve – szivacsos szerkezetű, szilárd mésztufa- vagy travertin-rétegekké alakul át. Ennek a folyamatnak köszönhetően évmilliók alatt a Tündérkertben, a Kerekszéken és Bagolyváron növényi és állati maradványokban gazdag, kisebb barlangokat is magában foglaló vastag mésztufa-rétegek halmozódtak fel. A vulkanikus eredetű Görgényi-havasok és a kristályos kőzetekből álló Gyergyói-havasok közé beékelődött Gyergyói-medence ásványvizei nátriumklorid tartalomról árulkodnak, ami nem jellemző a vulkanikus és a kristályos kőzetekből származó borvizekre. Valószínű, hogy a sós vizek a Gyergyói-medence talapzatát képező üledékekből származnak. Ezek a medenceüledékek a Görgényi-havasok vulkánossága előtt az Erdélyi-medence sótartalmú rétegeihez tartoztak. Így nyomozhatók ki a borvizek révén a földtörténeti események. Ha a Hargita nyugati peremén feltörő homoródfürdői, lövétei, szentegyházi, szejkefürdői, korondi szénsavas ásványvizeket vizsgáljuk, akkor is hasonló eredményre jutunk. Csak itt már helyenként a

Székelyföld legnépszerűbb* borvízforrásai: 1/ Borszék – Kossuth 2/ Korond – Erzsébet vagy Fingó 3/ Székelyudvarhely – Szejke 4/ Homoródfürdő– Lobogó 5/ Szentkeresztbánya – Lobogó 6/ Csíksomlyó – Lobogó vagy Mária 7/ Zsögödfürdő – Szent István vagy Szikla 8/ Csíkkarcfalva – Madicsa 9/ Csíkszentkirály –Tiva 10/ Csatószeg – Nyomási 11/ Tusnád – Bagoly 12/ Tusnádfürdő – Mikes 13/ Kászonjakabfalva – Salutaris 14/ Kézdiszentkereszt – Polyáni vagy Venus 15/ Kovászna – Elvira 16/ Mikóújfalu – Bedő 17/ Oltszem – Sóskövi 18/ Bálványosfürdő – Vasas vagy Transilvania 19/ Bibarcfalva – Baross 20/ Kisbacon – Kisbaconi 21/ Lövéte – Nádasszéki 22/ Lövéte – Déllői 23/ Előpatak – Iskola 24/ Sepsibükszád – Bugyogó 25/ Csíklázárfalva – Nagyborvíz * A „toplista” összeállításánál azt vettük figyelembe, hogy mely források vizét használják a legtöbben, keresik fel más településekről, sőt más tájegységekről is (Jánosi Csaba).

telében az uralkodó elem a kalcium és magnézium. A szénsav hatására megnő a vizek oldóképessége, ezért e vidék forrásai nagy mennyiségű kalcium-karbonátot,

195

Fürdés népzenei kísérettel (néptánctábor Zabolán)


Borvízmúzeum Tusnádon Székelyföld egyik borvizekben leggazdagabb vidékén, Tusnádon építette fel a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület az ország első borvízmúzeumát. A kis, jurtaszerű épületben a 2005. április 22-én felavatott múzeum anyaga felhívja a látogató figyelmét a székelyföldi borvizek értékére, kutatóira és az erre felépült ivó- és fürdőkultúra történetére. A tudományos megalapozottsággal és igényességgel készült installáción kívül időszakos kiállítások és rendezvények is megtekinthetők. Nyáron 9–19 óra között tart nyitva, télen kulcsos múzeumként működik. A kulcs a szemközti, 223. szám alatti háznál található meg.

felszínre is kerül az Erdélyi-medence peremén végighúzódó sótömzs, amelynek telepvize besegít a lövétei nátrium-hidrogénkarbonát-klorid típusú Székely Selters születésébe is.

Fotó: Vargyasi Levente

A Székely Selters Ismert, hogy hajdanában a karcsú kőedényekbe palackozott „Selters Mineralwasser” Németországból származott. A füles kőedényekben az élelmes székely ember gázt, azaz petróleumot tárolt. 1853-ban a Székely Selterst még Bélmező borvize néven emlegették. Úgy tartják, hogy a keresztapa Bányai János geológus volt, aki azért nevezte el Székely Seltersnek, mert összetétele nagyon hasonló a világhírű Selters vizéhez. Korond felett, a Rakodóhegyen vagy a Csigadombon sós borvizekből csapódott ki a „székely drágakőnek” is nevezett, különböző színben pompázó, csíkos forráskalcit, amelyet a múlt század elején kitermeltek, és szép dísztárgyakká csiszoltak. Napjainkban a korondi borvízforrás szomszédságában, a meredek lejtőn a gej-

Kisbaconi népi fürdő

zírszerűen kitörő sós borvizek „fecskefészek” formájú mésztufa-medencéket alakítanak ki. A Szent Anna-tó szülőatyjaként emlegetett Csomád-hegység lejtőin több helyen, így a tusnádi Nádasfürdőnél, Veresvíznél, a sepsibükszádi Szilvási, Bugyogó és Tópataki borvizek nagy mennyiségű mésztufát raktak le az évszázadok alatt, amelyekbe néhol a kis patakok látványos szurdokvölgyet alakítottak ki. A vulkáni vidékeken ritkaságszámba menő mészkövet a Csomád-tűzhányó talapzatát képező mélytengeri eredetű, krétakori kárpáti homokkő-rétegek kötőanyagából oldják ki a felszínre igyekvő

196


szénsavas vizek. A tusnádi Nádasfürdőnél felhalmozódott mésztufából az 1800-as évek elején meszet égettek, amelyet a falu barokk templomának az építésénél használtak fel. Zetelakán, a Szellődombon a melegvizek által lerakott opálsziklák megviccelték a helyi lakosokat. Mészkőnek nézték a békasóként ismert kőzetet, de szomorúan vették tudomásul, hogy „nekünk nem akar kiégni”. Cifrább, látványosabb ásványokat is szültek a borvizek és vulkáni gázok a kovásznai Hankó-völgyben és a lázárfalvi Nyírfürdőn. Citromsárga és narancssárga színben pompáznak az auripigment és realgár ásványok. Lázárfalván, a mállott flis rétegekben, a terméskén és a timsókivirágzások mellett olyan ritka szulfidásványok is előfordulnak, mint az alacranite és az uzonit, amelyek eddig csak az aktív vulkáni vidéken, a kamcsatkai Uzonkalderában voltak említve. Ezek az ásványok is bizonyítják, hogy a 10 ezer évvel ezelőtt még működő Csomád-hegység, amelynek „tűzijátékában” az ősember gyönyörködhetett, napjainkban alvó vulkánnak tekinthető.

Gőzölgő büdös likak A Csomádot tanulmányozva meg kell említenünk a torjai Büdös-hegy üregeiben és a lázárfalvi Kápolnamező völgyeiben felhalmozódott termésként is. A középkor során, az erdélyi fejedelmek korában kitermelt ként a kevés kénhidrogént tartalmazó büdös gázok, a doh vagy az erő hozta felszínre. A levegővel érintkezve a kénhidrogénből a kén a felszínközeli rétegekben kicsapódott. Ez a vegyi folyamat napjainkban is megfigyelhető. Leglátványosabb képek a Büdös-hegyen tátongó torjai Büdös-, Kis-, Timsós- és Gyilkos-barlangban vagy a Madártemetőben készíthetők. Teleki Domokos 1796-ban a Büdös-hegyen járva a következő sorokat jegyezte fel: „közeledvén az ember a nehéz szagot érezni kezdi, a lyukhoz érvén pedig a szag majd elszenvedhetetlen. A büdöskő a lyukban a kősziklát egészen hártya módjára bévonja, úgy, hogy azok kívülről sárgának látszanak.” Napjainkban a székelyföldi széndioxidos gázfürdőket nemcsak kéntermelésre, hanem főleg gyógyászati célra használják.

Jánosi Csaba Székelyföld fürdői című könyvében 93 település 172 fürdőjét ismerteti. Leírásaiból kiderül, miként hasznosítják mifelénk a nagyobb részt kis népi fürdők a Székelyföld mélyéből feltörő változatos összetételű kénhidrogénes, sós és szénsavas ásványvizet, borvizet. A néphit szerint, aki ezen információk birtokában használja e fürdőket, az minden nyavalyájára gyógyírt találhat. A kötet decembertől megvásárolható a tusnádi Borvízmúzeumban és az erdélyi könyvesboltokban, a cscstte@gmail e-mail címen megrendelhető.

197


Kovászna a mofetták városává nőtte ki magát. A torjai elöljárók 1864-es feljegyzéséből megtudhatjuk, hogy a „gőzfürdők kivált a hűlés-, csúz-, köszvény és szembetegségekben igen hasznosoknak tapasztaltattak.” Ugyancsak ebből a dokumentumból a gázfürdés módját is megismerjük: „a betegek csak is alsó ruhába öltözve maradnak, s ugy is nagy melegséget kell, hogy kiálljanak – mert főleg a szemeket és szemérem testeket a fel gőzölgő büdös és füstös lég oly erősen égeti, hogy hosszasan ki nem lehet állani.” A „melegséget” a hargitafürdői gödrözésnél nemcsak az öregeknek javallották, hanem vitték a házasulandó fiatalokat is, hátha a büdösben hamarabb „egymásba melegednek”. A Székelyföldön több tucat büdösgödör-mofetta van használatban. Legismertebbek Hargitafürdőn, a Szentimrei Büdösben, Bálványosfürdőn, Kovásznán, Málnásfürdőn és Tusnádfürdőn működnek. A tusnádfürdői Imets- vagy Kristó-féle kéngödröt modern gázfürdővé kialakító dr. Kovács Károlyt megéneklő versike érzékelteti a mofetták nem éppen veszélytelen hatását is: „Kovács Károly büdös lika / Mit adhatna egyebet, / Hajolj le a fenekére/ S nem eszel több kenyeret.” A székely ember a szembajokra, kötőhártya-gyulladás ellen nem csak a büdös gázokat használta, hanem a barlangok falán lecsepegő szulfátos és kénhidrogéntartamú büdös vizeket is. A szejkének is nevezett, kékes színben játszó büdös források környékén ritka pogány kori szokások élnek még napjainkban is, amelyek korábban a többi fürdőhelyen is használatban voltak – tudjuk meg Vitos Mózes leírásából. A torjai Szemmosó-kútnál, a bodoki Szemvíznél, a kászoni Szejkénél

vagy Szemvíznél, az oroszhegyi Urusoskútnál a környező bokrokon színes rongyokat lenget a szél. Ezeket a „szemmosó” és „szemfürösztő” foncsikákat, fityegőket a gyógyforrást felkeresők gyógyulásuk érdekében, a betegséggel együtt „zálogul” hagyják a fák ágain. Úgy tartották, hogy „mindig napfeljötte előtt kell mosogatni a szemet.”A Kászonokban a szemvizet a faluba csak tarisznyába rejtve, férfiak vihetik be, mert ha nem, akkor hatástalan.

Természetes pezsgőfürdő A gödrözés és a szemmosás után mártózzunk meg a borvizes fürdőkben. Mert az is van bőven a Székelyföldön. Számuk megközelíti a kétszázat – ami akár több is lehet, mint ahány települést nyilvántartanak Hargita és Kovászna megyében! A Székelyföld északi peremén található Borszékről úgy tartják, hogy Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1594-ben innen vitetett borvízben kúráltatta köszvényes lábait. Bánffy alapította a maroshévízi termálfürdőt, valamint fejedelmi fürdő hírében állott Hargitafürdő is – ide Apafi járt. Ő és a Rákócziak a szeredai fürdőket a hagyomány szerint nagy kedvteléssel és előszeretettel használták. Székelyszáldobos határában, a keresztútnál lévő Hegyfarki fürdő vizét 1626-ban morva orvosai tanácsára Bethlen Gábor fejedelem is használta. Előpatak az 1800-as években Erdély egyik legszebb és legvonzóbb fürdője, a román bojárok körében volt igen kedvelt, de meglátogatta József főherceg is. 1852-ben Ferenc József császár országjáró útja során egy éjszakát a romos állapotban lévő Tusnádfürdőn töltött, aminek eredményeként szorgalmazta a

198


fürdő újjáépítését, de fürdőink később is kedveltek a kormány- és államfők körében. A két világháború közötti időszakban Szováta a román királyi család kedvelt fürdőhelye, ami napjainkban sincs másként: Tusnádfürdőt a magyar kormányfő, Orbán Viktor, míg Kovásznát a román államfő, Traian Băsescu látogatja. A nép ma is előszeretettel használja a települések határában levő „vallatókat”. A hideg borvizet korábban a medencébe vagy fakádakba kimerve, felforrósított kövekkel – amit vasvillával dobáltak a vízbe – tettek elviselhetőbbé. Málnásfürdőről fennmaradt falfirka tudatja velünk a hideg borvizes medencében való fürdőzés érzését: „Csöppet se tanakodj azon, hogy mit csinálsz, / Ha gyötri testedet csúz vagy ischiász, / Itt van Herkules, ucu! Ugorj bele! / Bár a hidegtől megeszen a fene.” Az érrendszeri és bőrbetegségek kezelésére alkalmas népi fürdőink most indultak fejlődésnek. A Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében számos kis fürdőtelep – a lázárfalvi Nyírfürdő, a tusnádi Nádasfürdő, a kozmási Sószékfürdő, a kászonújfalusi Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsárosfürdő, a csíksomlyói Barátok feredeje, a csobotfalvi Kerekeger feredő, a csíkszettamási Szent Annafürdő, a gyergyócsomafalvi Felsőnyírfürdő, a borszéki Tündérkert feredő, a karácsonyfalvi Dungófürdő, az oltszemi Süteferedő, a csernátoni Csókás feredő és a kisbaconi feredő – született újjá.

Belsőleg is kitűnő Nemcsak külső, hanem belső nyavalyákra is igen alkalmas gyógyszer a borvíz. Korábban minden fürdőhelyen „felírták”, azaz kezelésre alkalmazták az orvosok.

Erre utal a Bélbor elnevezés is. A korondi borvizet Pataki Sámuel orvosprofesszor a következő betegségekre ajánlja: „gyengemejüek, szárazbetegségre hajlandók, sőt még azok is, kik már vért pöknek megrögzött tüdőbajokban, kezdődő lép- és májdugulásokban csudahatásu, s nem egy halálraitélt nyert életet és felüdülést.” A borvizet „reggel éhgyomorra szokták (a gyengébbek kecsketejjel) inni.” A kovásznai Ördög Árpád kútjának nagy nátrium-hidrogénkarbonát-tartalmú vizét Kusti-víznek nevezték a borbarátok, mert gyógyította a másnaposságot, enyhítette az égő fájdalmakat, semlegesítette a gyomorsavat – így van ez a Bálványos felé vezető úton lévő „18-as” forrással is. A szesztestvérek nem kiskanállal vették be a szódabikarbónát, hanem pohárral, borvízben feloldva. Szódabikarbóna-tartalmuknak köszönhetően egyes székelyföldi borvizek rendkívül jó kelesztő hatásúak. Borvízzel kitűnő hígpalacsintát lehet kavarni (lásd a borvizes palacsintákról készült összeállításunkat – szerk.). A sütőporként ismert nátrium-hidrogénkarbonát nagyban segíti ugyanis a tészta kelését. „Kelesztő hatása van, mint a kovásznai kovásznak”, állítja a szólás is. S ha már a székely konyhaművészetnél tartunk, jó tudni, hogy mifelénk a borvíz minőségét az étel milyensége hordozza. „Jó-e ez a borvíz?” kérdésre általában az a válasz: attól függ, hogy mit ettek. Mielőtt elköszönnénk, a kedves olvasónak küldünk „két butélia” veresszéki savanyúvizet a Pán forrásból, mert „különösen K.-Vásárhelynek kizárólagos kedvenc italát képezi magára, vagy borral elegyítve.” Üdít, gyógyít, fiatalít. Jánosi Csaba

199


Bölények Székelyföldön Amiként az egész Európában, a középkorban a Kárpátmedencében is megszokott állat volt az európai bölény, vagy ahogyan Székelyföldön nevezték: a begyén. Itteni jelenlétére egyébként helynevek is utalnak, például a Bodoki-hegység Begyenkő csúcsa. Egyes források szerint pontosan 200 évvel ezelőtt, 1814-ben ejtették el az utolsó példányt Erdélyben. Azért írunk „egyes forrásokat”, mert például a mai fiatalság által elsődleges forrásként használt Wikipédiában az áll, hogy 1762-ben ejtették el az utolsó erdélyi példányt. Igaz, ugyanabban a szócikkben az 1790 is szerepel… Az 1762-es évszám minden bizonnyal az 1858-as kiadású, Erdély régibb vadászatai című kiadványhoz vezethető vissza, amelyben Újfalvy Sándor (1792–1866), korának híres vadásza és természetjárója, Kőrösi Csoma Sándor nagyenyedi tanulótársa a következőket írja: „Az utolsó bölény sírját minden vidék saját körében keresi, mindenik elregéli még, hol és miként ejtetett el ez erdélyi utolsó királyi állat. Részemről azon meggyőződésre jutot-

tam, hogy az 1762. oct. 8-án a borgói Pláj magaslaton lelte halálát. Boldogult apám jelen volt e vadászaton, mellyet édes atyja itt, mint Doboka vármegyei alispán tartott. Borgó vidéke, melly akkor a Bethlen grófok birtoka volt, Doboka megyéhez tartozott. Apám 86dik évében halálozott el, s utolsó éveiben is szenvedélyes vadász volt. Vadászkalandjairól sokszor beszélgetett, s ünnepe volt, ha a bölény vadászatról emlékezhetett. Szerinte ez utolsó jól kitermett tehén volt, s hozzávetőleg 1012 esztendős lehetett, öt mázsát és 42 fontot nyomott.” Orbán Balázs viszont az 1814-es évszámot adja meg monumentális mun-

A rajzot Kleiner Salamon erdélyi bölényekről készítette 1732-ben

200

Székely Kalendárium – 2014 A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található egy kitömött bölény, amelyet a XIX. század végén lőttek le Lengyelországban, az orosz cár azt Ferenc József császárnak adományozta, aki a maga során továbbadományozta a Magyar Természetrajzi Múzeumnak. Innen került 1913-ban Háromszékre, a következő év leltári könyvében már szerepel – olvashatjuk az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Köllő Zsolt biológiatanár blogján

kájában: „A fülei havasokban sok vad van, régen még bölény is tanyázott itten. E kiveszett fajnak utolsó magánosan ordítozó ivadékát itt látták a múlt század végén. Lázár Károly gróf A szabad természetről című munkájában azt állította, hogy a fülei úgynevezett boroszlános erdőben, Benkő József professzor tanulmányozása szerint 1775. március havában láttak bölényt Erdélyben, az utolsót pedig 1814-ben lőtték.” Megjegyezzük, hogy Petényi János Salamon (1799– 1855) akadémikus, madártani kutató

1815-öt említ, és szerinte is Udvarhelyszéken ejtették el az utolsót. Az 1762-es évszám már csak azért is erősen vitatható, mert egy 1781-ben megjelent közleményben a következő áll: „Csíkszékben – úgymond – néhány év előtt egész csordával a legelőre kihajtott egyik tehénbe belészeretett egy bölény s annyira bizalmas lett, hogy esténként a falu népének ijedelmére nemcsak gazdája háza kapujáig, de még az istállóba is bekísérte, s így hajtották ki aztán a bölényt a tehénnel együtt reggelenkint a csordára.”

A mohácsi vész után, 1534-ben Majláth István erdélyi vajda nagyszabású bölényvadászatot rendezett a Gyergyói-havasokban, mert a székelyesen elnevezett begyének (bölények) a lakosság erdeiben lényeges kárt tettek, sőt sok személyt a bölények agyontapostak. Ezért a vajda a mondott évben, Fábián napján (jan. 20.) a „régi vajdák szokása és szüksége szerint” tartott vadászatot, ahol “számos főúr és nemes ifjú sok vadat ejtett”. (…) Feljegyzések szerint 1718-ban a gyergyói havasokon „a bölények még számosan valának”. Apor Péter érdekes emlékirataiból tudjuk, hogy a korabéli (1730 táján) erdélyi főurak hímzett kerevetei, zsámolya, tábori sátorai, nyugvóhelyei medve- s ehhez sokat hasonlító bölénybőrrel voltak borítva. D. Biás István: Régi erdélyi bölényvadászatok (Nimród, 2002. május)

201


Gyógynövények reneszánsza Maczalik Ernő csíkkarcfalvi biológus 2013 tavaszán tett székelyföldi körútján a gyógynövényekről, a velük való gyógyítás történetéről tartott előadás-sorozatot, többek között a témához kötődő tévhitekről is szólva. Alább a baróti beszélgetés tartalmából szemelgetünk. „Az ősemberek, akik természetközelben éltek, ösztönösen ráéreztek arra, mely növények használhatóak fel gyógyítási célokra. Mi ezt az ösztönt mára elveszítettük – kezdte előadását a fűszerkölteményeiről is ismert biológus, majd történeti áttekintővel folytatta. „Az időszámításunk előtti évezredekből kőtáblákba vésve maradt fenn, hogy a sumérok például már ismerték a mirtuszt, a kakukkfüvet. Egyiptomban a több mint 3000 éves ébesztekercsek 700 gyógynövény-receptet tartalmaznak, de az ókorból a görög Dioszkoridész munkája is arról árulkodik, hogy a növényekkel való gyógyítás története nem mai keletű”, hívta fel a figyelmet. Maczalik szerint a „sötét középkor” sem volt annyira sötét, mint hiszik egyesek, már csak azért sem, mert az akkoriban virágzásnak indult alkímiának köszönhetően sok mindent felfedeztek, hogy aztán az 1800-as évek elejétől már a gyógyszeripar megjelenéséről lehessen beszélni. Mint kiemelte, az utóbbi harminc évben a gyógynövények reneszánszukat élik, de vigyázni kell, mert sok körülöttük a tévhit: vannak, akik mindenféle növényekből készült csodaszereket árulnak, aztán ha az ember nem gyógyul meg tőlük, legfeljebb kiderítik, hogy nem megfelelően fogyasztottuk. Általános döbbenetet keltve a bioló-

Maczalik Ernő az arany középutat javasolja: túlzásokba se essünk, de el se riadjunk a gyógynövények alkalmazásától

gus kijelentette: a majdnem mindenki által ismert Maria Treben-féle, Egészség Isten patikájából című könyv tele van „irtózatos butaságokkal”, melyek sok embert félrevezettek már. „A könyvet a címben található Isten szó vitte sikerre, mely szóval a könyvkiadók sorozatosan visszaéltek. Maria Treben egy jóindulatú asszony volt, aki beleszeretett a gyógynövényekbe, és a baj ott kezdődött, hogy kinevezték tudósnak”, vélekedett a gyógynövények kiváló ismerője. „Cserében” mindenkit arra biztatott, bátran

202


használja az ókor nagy tudósáról, Galénoszról elnevezett és bárki által elkészíthető galenusi készítményeket (galenikumokat) – természetesen az „arany középút” szabályának betartásával. A galenusi készítmények vizes oldatok (teák), melyek növényi drogokból készülnek háromféle módon: forrázva, főzve és hideg áztatással (ez utóbbit macerátumnak nevezzük), de vannak a tinktúrák (alkohollal kioldott növényi eszenciák), melyeket cseppenként fogyasztunk, és kivonatot lehet készíteni ecettel is, amiket főleg külső bedörzsölő szerekként használnak. „Étvágyjavító galenusi készítmények például a gyógyborok is”, avatta be a jelenlévőket az alternatív gyógyászat alapismereteibe Maczalik. „Ha 100 fokon a C-vitamin elbomlik, akkor hiába főzőm például a hecserlibogyót, mert a teában nem lesz egy gramm C-vitamin sem! De ha azt este beteszem langyos vízbe, és reggelig áztatom, egy kellemes, C-vitaminban gazdag galenusi készítményt nyerek”– hívta fel a figyelmet az előadó az oldatok helyes elkészítési módjára, azt ajánlva egyben mindenkinek, hogy tartson egy kis házi patikát az otthonában, gyógynövény-drogokkal „felvértezve”, és ki-ki próbálja meg magának házilag előállítani a megfelelő „orvosságot”. Böjte Ferenc

203

Neked csak én megbocsáss ma a sóhajnak újra eltűnik mint repülők fehérje megbocsáss hogy így fölmagasul ma a szél szaggatta hólyagos égre. időtlent kopíroz elandalít nem él nem mozdul de adj egy évet megbocsátsz ha eloldom gúzsait szerelmeseink barna szemének? pilláik alól elköltöztünk rég maradt utánuk pár csillag-morzsa kétharmad máz egyharmad hidegség kincstárban őrzött egyazon forma bocsáss meg holnap is neked csak én a gunnyasztó otthontalanságban egy mérsékelten meleg földtekén most hogy birtokunkon árapály van. eltűnök mint repülők fehérje s viszem sugárhajtású fürtjeit enyém lesz megosztott szívverése a nász után alvad hegesedik ismétlem ma e szikrázó tájon kiben pislákol még majd csak kihűl őszintén mond váljon vagy ne várjon riadt koponyára a szem kiül bocsáss meg lásd oly könnyű leszel hab bűnöd hagyd ázni a szemlencsémbe embernyi részem majd csak befogad vagy húzz egy vonalat hogyha mégse. Dimény H. Árpád


Gyógyuljunk természetesen! A legnagyobb ellenség a gyógyulásban a félelem és a kételkedés, ami a rosszban való megrögzött hit. Ha az ember bármilyen betegséggel szemben teret enged a csüggedésnek és beletörődésnek, sokkal nehezebb lehet bármilyen gyógyító eljárással talpra állítani. Emellett pár, kevésbé ismert „trükköt” is elárulunk. Súlyos betegségek, nehéz élethelyzetek esetén a lelki erő visszanyerése és megtartása döntheti el a gyógyulás végkifejletét. Az optimista és életvidám hozzáállás elengedhetetlenül szükséges az immunrendszer működésének fenntartásához. Több, placebóval végzett kísérlet bizonyította, hogy egyes esetekben nem is az intézményes orvoslás, hanem a beteg hite erősítette meg a szervezet öngyógyító folyamatait. Az önszuggesztió, a pozitív gondolatok leginkább elmélyült, meditatív állapotban képesek hatni.

tások formatervezésében is tudatosan alkalmazták. Ezen kívül az egészséget elősegítő környezet megteremtésére főként a lágy vonalvezetésű és szimmetrikus formák a legmegfelelőbbek. A magyar népművészet által alkalmazott virág- és indamotívumok is különösen pozitív hatással bírnak. A legfontosabb, hogy választott jelképeink személyhez szólók legyenek, mert csak így képesek gyógyító kapcsolatot teremteni velünk.

Gyógyító szimbólumok

A test ásvány- és nyomelem-hiányos állapotát képes ellensúlyozni. Egyes gyógyiszapok a nehézfémek és más környezeti mérgek szervezetből való kitisztulását is képesek elősegíteni. Az iszap tisztító, fiatalító hatást fejt ki a bőrre, felszívja a felesleges zsírokat és a szennyeződéseket a pórusok aljáról, megkönynyítve a nedvesség felszívódását, serkenti, feszesíti és élénkíti a bőrt. Javítja a keringést, erősíti az immunrendszert, csökkenti az izomfeszültséget, enyhíti a reumatikus fájdalmakat. Melegen (40–42°C) alkalmazva, a benne lévő ásványi anyagok felszívódása által a test ellazítására, a reumás, izom- és ízületi fájdalmak csökkentésére, kezelésére alkalmas.

A szimbólumok olyan formák és színek együttesei, melyek használatuk által, hosszú idők folyamán töltődtek fel többletjelentéssel. Képesek hangulatunkra és erőnlétünkre is hatással lenni. Az emberek többsége úgy használ szimbólumokat, hogy nincs tisztában azzal, milyen erős gondolati és érzelmi energiákat mozgat általuk. Pedig a jelképek alkotóelemeinek egymáshoz viszonyított aránya esztétikai, de főleg energetikai szempontból meghatározó. Az aranymetszés arányait alkalmazó alkotások különösen kiegyensúlyozott és nyugtató hatással bírnak. Ezt a tudást a templomok és a régebbi művészeti alko-

Iszap

204


Figyelem: iszapkezelést nem szabad végeznünk sérült vagy gyulladt bőrfelületen, nyílt seben, illetve ennek közvetlen közelében!

Agyag (belsőleg) Bőséges vízzel felhígítva lehet vele gargarizálni, főleg torokgyulladásnál, illetve felső légúti panaszoknál javallott. Vastagbél-gyulladás esetén lehet agyagos vízzel irrigálni. Szedése ajánlott emésztőrendszeri panaszoknál, mivel megköti a gázokat, lúgosít, oldja a gyomorgörcsöt és a gyomoridegességet; gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, nyomelem-pótló, és a csontokat erősíti. Mivel nagyobb mennyiségben székrekedést okozhat, azoknak, akiknek amúgy is ilyen problémái vannak, ellenjavallt.

Só A természetes, kezeletlen és adalékanyagoktól mentes só védi a sejteket az elsavasodástól. Fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti összeköttetésben, szükséges az emésztéshez, a tápanyagok felszívódásához. Tisztítja a tüdőt, a hörgőket, meggátolja a túlzott izzadást. Megvéd a visszér-, hajszálér-repedésektől, erősíti a csontokat, fertőtlenít, tisztít. A sólámpák negatív ionokat generálnak, melyek a levegőben jótékony hatást fejtenek ki az emberek erőnlétére és idegállapotára. A sózsák felmelegítve kiszívja a gyulladást a fogból, veséből vagy a gyulladt izmokból, lázas betegségek esetén is használ.

Faszén A legegyszerűbb és leghatásosabb tisztító és felújulást segítő szer. Megköti a vírusokat, baktériumokat, a baktériumok

termelte mérgeket a belekben. Semlegesíti a permetszerek, gyomirtók mérgeit, idegen hormonokat, a radioaktív anyagok egy részét, valamint orvosságok, ideggyógyszerek, fogamzásgátlók maradékát, továbbá a kígyómérget, méh, darázs, bögöly, lódarázs, vízi állat, skorpió és pók csípését. A faszén-kúrának semmi nem tud ellenállni, gázok, alkaloidok, oldószerek, alkohol, mérgek, drogok, nehézfémek, de még az arzén sem, emellett serkenti és tisztítja a vesét. A belekben kiegyenlíti a bélfalon belüli és kívüli oldható anyagokat. Az aktív szén felszabadítja a bélfalakat, így megtisztítja a vért és a nyirokrendszert (vérsavót). Javasolt használat – rossz lehelet – minden gyomor- és bélbetegség, hasmenés, gyomorrontás, felfújódás, gázosodás – viszketegség – túlzott epeváladék – májzsugorodás (cirrózis) és máj okozta agybántalmak – alkoholizmus (1 gr, azaz ½ kávéskanálnyi faszén közömbösít 60 ml pálinkát) – dohányzás vagy drogok fogyasztása – gomba-, gyógyszer- és ételmérgezés esetén. Adagolás Kúránként kell kimérni! Esetenként más-más, de átlagosan: – 3x2 evőkanálnyi naponta, 15 napig (~ 30 gr naponta) – aztán 3x1 kanálnyi naponta 1–4 hónapig (ez teljes sejtfelújítást eredményez) – gyermekek az evőkanál helyett kiskanálnyit fogyasszanak 15 napig – újszülöttek sárgasága (besárgulása) esetén 4,5 gr faszén naponta.

205


Mérgezés esetén: – 50 gr felnőtteknek – 1 gr/kg gyermekeknek – 4-6 óránként 20–50 gr faszenet veszünk be 2 napig. Faszén-kúra alkalmazása: – egyedi esetekben (mérgezés, felfúvódás, hasmenés, gyomorsav-túltengés stb.) – kiegyensúlyozott étkezés mellett: hetente kétszer – 1 hétig havonta – 3 hétig kétszer évente A lassú égésből visszamaradt faszén a jó (fűz, nyír, nyár, hárs, bükk). Vigyázat! A patikai aktív szén csont alapanyagú!

Tiszta víz Fontos, hogy tiszta – azaz klór- és egyéb szennyeződésmentes – vizet igyunk, naponta legalább két litert. A csapvíz klórtartalma ugyanis csökkenti a szervezet öngyógyító képességét. A klór másik hátránya, hogy zsírokkal keveredve létrehoz egy ragacsos anyagot, ami rátapad az érfalakra, erre tevődik rá a többi, és így alakul ki a meszesedés. (Az érelmeszesedés azóta öltött nagy méreteket, amióta klórozzák a vizet.) Próbáljuk kerülni a szénsavas ásványvizet, mivel az savasít! Ha fáradtak vagyunk, ne kávét igyunk, hanem vizet! A kávé kihajtja a vizet az emberből. A modern ember egyik fő problémája a kiszáradás: a sejtek nem kapnak elég vizet, ezért szilva formájúból aszalt szilva formájúvá válnak. Ennek a kiszáradásnak egyik következménye az öregedés. A vizet programozni is lehet. Masaru Emoto kutatásaiból kiderült, hogy a víz szép kristályformákat vesz fel, ha pozitív

tartalmú szöveget „mondunk neki”, pl.: szeretet, igazság, béke, de nem tud kristályosodni, csak amorf formákat képez a gyűlölet, harag szavakra. Ha testünk 70%-a víz, ezt a vizet nap mint nap „programozzuk” érzéseinkkel, gondolatainkkal. Figyeljünk oda, hogy ezekkel is építsük, tápláljuk testünket!

Tiszta levegő és negatív ionok A belélegzett levegő minősége az elektromos töltés milyenségétől és az ionok koncentrációjától függ. Az a környezet, amelyben ma élünk, sokkal több pozitív ionforrást tartalmaz, mint a múltban, ezzel felborítva a levegő egyensúlyát. Az emberek átlagosan idejük 80–90%át töltik belső térben, ahol a levegő minősége rosszabb, mint a szabadban. A hegyi levegőn, vízesések közelében átlag feletti negatívion- (életenergia-) koncentráció mérhető. Ha mezítláb járunk a szabadban, talpunkon keresztül a földből is nagy mennyiségű negatív iont vehetünk fel, ami semlegesíti a szabad gyököket.

206


Az elektromos berendezések, mobiltelefonok, tv, rádió, számítógép, cigarettafüst nagy mennyiségű pozitív iont bocsátanak ki, amely a levegő útján befolyásolja fizikai és érzelmi állapotunkat. Ha a munkahelyen a negatív ion koncentrációja lecsökken, a dolgozók fejfájásra, szédülésre, hányingerre, ingerlékenységre panaszkodnak. Pozitív ionok keletkeznek égéskor, elektromos eszközök, szintetikus anyagok és ruhaneműk használatától is. A negatív ionok javítják alvásunkat, elősegítik a gyógyulást (főleg asztma, bronchitis, felső légúti betegségek esetén), az immunműködést.

Napterápia és D-vitamin A népesség jelentős hányada D-vitamin-hiányban szenved, főként az őszitéli komor időjárás idején. A D-vitamint szervezetünk a napsugárzás hatására

képes előállítani, a mérsékelt mennyiségű napozás mellett a táplálékbeli kiegészítése is javasolt. Novembertől márciusig naponta 2000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin bevitele javallott. Betegségek, melyek D-vitamin-hiánynyal kapcsolatba hozhatók: influenza, izomgyengeség, pikkelysömör, krónikus vesebetegség, cukorbetegség, asztma, gingivitis, szív- és érrendszeri betegségek, skizofrénia és depresszió, rák. Pozitív hatásai a kalcium és foszfor felszívódásának, beépülésének elősegítése, az immunrendszer erősítése, megfázás megelőzése, az asztma, bizonyos rákos betegségek és a szklerózis multiplex előfordulási gyakoriságának csökkentése, ideális testsúly fenntartása (a D-vitamin hiánya a téli elhízás egyik előidézője!), a reumatoid artritisz rizikójának csökkenése, védelem a radioaktív sugárzással szemben. Czompó Csaba gyűjtése

Hajózzunk együtt, Édes Dimény H. Árpád Lélekvesztőnkön egy bőröndbe zárva együtt-évek kilökött hordaléka kipucoltam közös terünk mely tárna s nem leltem benne bár kis óvadékra.

Te vagy nekem világító révem csak elsodort az éjnek habtaréja légy újból fároszom ha kérve kérem vess sodronykötélt ingó uszadékra.

(A csendre nem válasz a nagyon halkan a szem vetíti éppen mire gondolsz majdnem rávesz hogy mind magamban tartsam és hiába várom hogy csak úgy feloldozz.)

A közöny réme (érzed?) köztünk tombol fájó tények depresszív olvadéka keserű savként marja gyenge gyomrom úgy általában nem csak néha-néha.

Legyél e sodródásban acélhorgony én leszek derék matrózod ígérem a salakot az aljból mind kihordom cirkálunk fel alá és körbe-körbe zöld-kék boldogság örvénytengerében.

207


A tetvek génjei és a népvándorlások Az emberen élősködő tetvek génjeinek tanulmányozásával képet lehet alkotni arról, hogy milyen nagyobb népmozgások zajlottak le az évezredek során – állítja egy új tanulmány. Az apró élősködők mintegy 25 millió éve a főemlősök állandó kísérői, utóbbiak jelentik fő táplálékforrásukat. Amikor a mai ember hordái elhagyták Afrikát, hogy benépesítsék a bolygót, a tetvek – afféle kéretlen útitársakként – velük tartottak. Marina Ascunce, a Floridai Természettörténeti Múzeum rovartudósa kollégái segítségével 75 tetű sejtmag-DNSét vette szemügyre. A rovarokat a világ tíz tájáról – Ázsia, Észak-Amerika, Közép-Amerika és Európa különböző vidékeiről – gyűjtötték össze, Nepálból és Kanadából ruhatetűket szereztek be. Kiderült, hogy például a Hondurasban honos élősködő rendkívül hasonlít

ázsiai rokonára, ami az entomológus álláspontja szerint azt jelentheti, hogy a közép-amerikai országban vizsgált tetű ősei az amerikai földrészen elsőként letelepedő emberekkel együtt érkezhettek. A New York-i paraziták ezzel szemben az európai fajtársakkal mutatnak szoros kapcsolatot, minden bizonnyal az európai gyarmatosítók hurcolták őket magukkal több hullámban. Az amerikai kutatók úgy vélik, hogy a tetvek további genetikai elemzése esetleg felfedheti azt is, hol és mikor keveredtek a mai ember csoportjai neandervölgyi társaikkal, illetve más ősembertípusokkal.

Kihalás fenyegeti a lapostetűt (Pthirus pubis) az emberiség szeméremszőrmentes divatja miatt – „figyelmeztetnek” ausztrál orvosok. Igaz, az emberiség zöme feltehetően nem tartaná nagy veszteségnek az élősködő eltűnését a Föld színéről, pontosabban az intim testrészek szőrzetéből, amely a vérszívó rovar legkedveltebb lakhelye. De azért mégiscsak egy állatfaj eltűnéséről van szó… Sydney nemibeteg-gondozó központjának orvosai kongatják a „vészharangot” a lapostetű felett, amely elsősorban szexuális érintkezés útján terjed. A központ statisztikái szerint 2008 óta egyetlen nő sem fordult az intézményhez lapostetűs panaszokkal. Férfiak ugyan még akadnak ilyen problémával, ám tíz év alatt az ő számuk is visszaesett, méghozzá igen drasztikusan: 80 százalékkal.

208


Hol élnek leghosszabb ideig egészségesen? Az Európai Statisztikai Hivatal felmérése szerint Szlovákia lakosai számíthatnak a legrövidebb egészséges életre Európában (csupán 52 évre), ezzel szemben a magyar nők akár 59 évig is élhetnek anélkül, hogy valamilyen betegség akadályozná őket normális életvitelükben. Az Eurostat a halandóságról szóló ada- objektív mutatókat alkalmaztak, mint a tokból, valamint egy kérdőívből számolta GDP, amely azonban nem feltétlenül tükki a várható egészséges életkort, mely sze- rözi a társadalmi haladást, illetve a lakosság rint a leghosszabb ideig Máltán élnek élettel való elégedettségét. A különféle egészségesen. A nők, a várható élethossz- objektív mutatókat ezért olyan informácihoz hasonlóan, itt is jobb esélyekkel indul- ókkal kell kiegészíteni, amelyek jobban nak, mint a férfiak: a szigetországi nők 71, kifejezik a társadalmi folyamatokat. a férfiak 70 egészséges életévre számíthat2005-től az egészségben eltöltött életnak. éveket a lisszaboni strukturális Svédországban viszont a mutatószámok közé sorolférfiak vannak előnyben, ták, hangsúlyozva, hogy születéskor ők 71, a nők a gazdasági növekedés pedig 70 évre számítkulcstényezője a néhatnak. Szlovákiában a pesség várható jó nők és férfiaknak is egészségben eltöltött mindössze 52 évre van élettartama – és nem Máltán a legegészségesebbek esélyük, előttük – azaz csupán az élet hossza. Az az emberek kevéssel magasabb életkorral – egészségesebb népesség életkoSzlovénia, Lettország, Románia, Észtor- ra előrehaladtával ugyanis tovább tud dolszág található, majd némi meglepetésre gozni, ami magasabb termelékenységet és Finnország, Portugália és Németország, foglalkoztatást tesz lehetővé, valamint Hollandia következik. Itt a nők rontják az kevesebb egészségügyi ellátást szükségesarányt, mivel ők csupán 59 évre számíthat- sé, ami végeredményben csökkenti az nak, szemben a férfiak 64 évével. államháztartásra nehezedő nyomást. A Magyarország megelőzi Hollandiát, a várható egészséges élettartam növelése férfiak 57, illetve a nők 59 évével. A leg- ezért kulcsfontosságú tényező abban, egészségesebb poszt-szocialista ország hogy minél több embert lehessen bevonni Csehország, a középmezőny elején 62–63 a foglalkoztatásba és bent tartani a munkaévvel. erőpiacon. Az idősödő társadalmak ugyanKorábban a gazdasági és társadalmi akkor az egészségügyi és a szociális szolgálelemzésekben szinte kizárólag olyan tatások területén lehetőséget is kínálnak.

209


Az ágyvetés nem elegendő Zsörtölődve, kedvetlenül ébredünk, egész nap álmosak és levertek vagyunk, de nem értjük, miért, hiszen az előírt nyolcórás alvásidőt betartottuk. A jó alvásnak bizony rendszere és módja van; a minőségi alvás nem egyenlő a hosszan tartó, felületes, rossz álmokkal teli éjszakákkal. Néhány ügyes praktikával azonban minden nap úgy ébredhetünk, mint egy zabpehely-reklámban: élvezzük a napsütést, tele vagyunk vitalitással, mosolygunk, és nincs szükségünk doppingszerekre, hogy egész nap frissek maradhassunk. Csupán néhány kulcsszót kell megjegyeznünk, és máris kész a recept: 1. Friss levegő: lefekvés előtt sétáljunk egy fél órát, hogy a friss, oxigéndús levegő átjárja a szervezetünket – ha erre nincs idő, akkor tárjuk ki a hálószoba ablakát minimum tíz percre, nyáron egész éjszakára is nyitva hagyhatjuk. 2. Könnyen emészthető ételek: legalább két órával a lefekvés előtt fejezzük be a nap utolsó étkezését, ami kimondottan könnyen emészthető ételből álljon, pl. joghurt, meleg tej (ízfokozóként lehet mézzel édesíteni), gabonakása, gyümölcs; kamilla- és hársfatea kortyolgatása szintén segíthet a nehéz nap utáni lazításban, kerüljük az élénkítőket, így a kávét, a kakaót, a csokoládét, a zöld- és feketeteát, az energiaitalokat, az alkoholt és a cigarettát. 3. Víz: mielőtt nyugovóra térnénk, egy pohár víznél többet ne fogyasszunk, mert az éjszakai vizelési inger megszakíthatja a nyugodt, folyamatos alvásritmust. 4. Relaxáló gondolatok: sokat segít az agyunk kikapcsolásában, ha veszünk egy

meleg fürdőt, ellazulunk, kellemes relaxáló zenét hallgatunk, vagy egy jó könyvet olvasgatunk, mielőtt elalszunk. 5. Lazító, nyugtató illatok, gyógyfüvek: a meleg teák nagyszerű nyugtatók. Ha nem szeretjük, akkor elég, ha egy kis

210

A kialvatlanság mellékhatásai: – génmódosulások – már egy hét után, amelyek szerepet játszhatnak egyes állapotok, például szívproblémák vagy elhízás kialakulásában – rizikófaktora a stroke-nak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak – hormonális változások – megnő a ghrelin (teltségérzetért felelős) hormon termelése, és ezzel párhuzamosan a leptin (zsírégetésért felelős) hormon visszaesik – memóriavesztés, csontritkulás – daganatos betegségek elősegítője – szívbetegségek, magas vérnyomás előidézője – az alváshiány vagy -zavar stresszhormon termelését idézi elő a szervezetben – depresszió – gyakori fejfájás – hangulatunk, energiaszintünk és a koncentráló képességünk lankadása – idegműködés lassulása – figyelemhiány, késleltetett reakcióidő.


zsákocskában a párnánk mellé helyezünk a kellemes illatú gyógyfüvekből. Gyógyteának: citromfű, komló, orbáncfű, narancsvirág, ylang-ylang; illatos gyógyfűpárnának: levendula, citromfű, jázmin. 6. Kényelmes matrac és párna, friss ágynemű: fontos, hogy olyan ágybeté-

tet és párnát válasszunk, amelyik a gerinc biológiai görbületeihez igazodik. Minden nap tegyük ki párnánkat, paplanunkat és pizsamánkat a friss levegőre! 7. Nyugodt, csendes, sötét alvókörnyezet: kapcsoljunk ki minden elektronikai gépezetet (tévét, számítógépet), távolítsuk el a ketyegő órákat, csukjuk be az ablakokat, ha ugató kutya van a szomszédunkban, vagy használjunk füldugót. 8. Rendszeresség, rutin: mivel a szervezetünk egy biológiai óra szerint működik, így az alvás-ébrenléti állapot is ezt követi. Ha minden nap ugyanabban az órában kelünk és fekszünk, segítünk a szervezetünknek beállítani a rendszerét, s a későbbiekben már ébresztőórát sem kell állítanunk, anélkül is felébredhetünk. Sikó B. Gyopár

Így lesz illatos a lábbeli Lábunkon több mint 250 ezer verejtékmirigy található, amelyek naponta 2,5 dl izzadságot képesek termelni. A nedves, meleg, sötét környezet a baktériumok és a gombák számára ideális élőhely. Ha el akarjuk kerülni a jelenlétükkel együtt járó kellemetlen szagokat, nemcsak a lábunkra, de a lábbelinkre is érdemes figyelmet fordítanunk. Amennyiben lehetőségünk van rá, használjunk minden évszakban legalább két pár cipőt. Hordjuk felváltva, így mindig van 24 óra, hogy kiszellőzzön az épp nem használt darab. A cipőszekrény vagy a sötét gardrób helyett világos, szellős helyen tároljuk. Amikor levetjük a cipőnket, tegyünk bele cédrusforgáccsal töltött

tasakot. Ez a faféle magába szívja a nedvességet, és a szagokat is közömbösíteni tudja. Kitűnő nedvszívó és gombaölő ugyanakkor a szódabikarbóna. Használhatunk a forgács helyett macskaalmot is, hiszen azt épp a nedvesség felszívására és a szagok megkötésére fejlesztették ki. Segíthet az is, ha a cipőbe szagközömbösítő, aktív szénnel készített talpbetétet helyezünk, s ezt 3 havonta cseréljük. A kivehető talpbetéteket, miután hazaértünk, vegyük ki száradni, szellőzni, s időnként mossuk is ki. Amikor megvásároljuk a lábbelit, nézzük meg a kezelési útmutatót. A sportcipőket ennek alapján havonta egyszer a mosógépbe is betehetjük.

211


Hétköznapi patika A krumpli, burgonya, pityóka vagy kolompér egyik legnépszerűbb élelmiszerünk, székely ember mondhatni nem is létezik pityókaföld nélkül, de pityókos állapotba is került már minden valamire való góbé, legalább kétszer életében: először s utoljára. A pityóka pedig kétségkívül rászolgál arra, hogy gyógynövényként is kezeljük. A burgonya fontos C-vitamin-forrás. Salaktalanító és lúgosító hatása miatt kiválóan alkalmas regeneráló kúrák alapjaként. A burgonya héja védi a C-vitamint, elbomlását akadályozza, ezért tároláskor, télen csak lassan csökken a vitamintartalma. A nyers pityókát ugyanakkor a népi orvoslás gyakrabban alkalmazza külsőleg, mint belsőleg. Nyers reszeléket tesznek például a gyulladt, gennyes sebekre, kelésekre, sérülésekre vagy ütés következtében megdagadt testrészekre. Sikeresen alkalmazható reumára, kötőhártya-gyulladásra, bőrbajokra is. Fejfájás, migrén esetén nyers szeleteket tehetünk a halántékra: „kiszívja” a fájdalmat, leviszi a lázat. A nyers krumpli leve gyomorfekély, gyomorA BAB serkenti a sejtek fehérje-anyagcseréjét, szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését, a vérkeringést és ez által a szív működését. A PARADICSOM piros, és négy kamrája van – akárcsak a szívnek. A kutatások azt mutatják, tele van lycopine-nal, mely a vér és a szív tápláléka (lycopine: antioxidáns, hatása erősebb a C-vitaminnál, lassítja a sejtek öregedését). A RETEK magas C-vitamin-tartalma miatt tesz jó szolgálatot, de ízületi gyulla-

fájás ellen jó, naponta 1 dl fogyasztandó belőle két hétig. A nyers, lehetőleg piros krumpli leve a krónikus savtúltengés gyógyszere is. Emésztési zavarokra, gyomor- és bélbajokra kitűnő étel a héjában főtt vagy sült krumpli. A sótlan vagy mérsékelten sós krumplipüré és főtt krumpli közömbösíti a túl sok gyomorsavat, ezáltal hat a gyomorhurut, gyomorfekély és a bélgyulladás kiváltó oka ellen.

Méregtelenítő A krumpli szerveskeményítő-tartama kitűnően párosul a benne levő sok ásvánnyal. Megtisztítja a testet a nehéz fémek lerakódásától, akár a munkahelyen történik a mérgezés, akár a forgadások, köszvény esetén is. Sőt, csökkenti a virágpor-allergia kialakulását. Népi hagyomány szerint serkentően hat a nemi vágyra. A ZELLER és a KELKÁPOSZTA kalciumot tartalmaz, erősíti a csontokat. Előbbi kedvezően hat a veseműködésre, gyakran alkalmazzák emésztési panaszok, étvágytalanság, illetve általános erőtlenség esetén. Csökkenti a vércukor-szintet sőt, az étvágyat is! Az sem titok, hogy erősíti a nemi vágyat és férfiúi teljesítőképességet.

212


lom szennyezett levegőből jut a szervezetünkbe. Évente néhány napos tisztítókúrát minden nagyvárosban élő lakónak kellene tartania, hogy felszabadítsa az amúgy is terhelt májat. Ehhez naponta kétszer fél pohár krumplilé elegendő, más zöldséglé ízesítésével.

Székrekedés A pityóka kitűnő ellenszere a székrekedésnek. Ezt a finom rostjának köszönhetjük. A főtt krumpli magas káliumtartalma serkenti a bélműködést.

Epekő elhajtása Alaposan mossuk meg a krumplit, hámozzuk meg, és a héját egy órán át lassan forralva főzzük. Amikor kihűlt, a levét öntsük le, és naponta kétszer, háromszor fogyasszunk egy fél pohárral belőle, a pohár másik felét pótoljuk ki ízesebb zöldséglével. A PETREZSELYEM erős vizelethajtó, antiszeptikum (fertőzés elleni szer), görcsoldó, szélgörcsoldó, étvágyjavító, frissítő, immunrendszer-serkentő, nőgyógyászati panaszokat enyhítő, allergia elleni és rákellenes szer, továbbá afrodiziákum. A KARALÁBÉ kiváló lúgosító hatású, természetes antibiotikum, kinyitja a légutakat, jótékonyan hat a légzőszervi nyálkahártyákra, valamint az allergikus megbetegedésekre. A benne levő kálium a vért tisztítja. Erős antibiotikum-hatást vált ki a szervezetben, amely sikeresen és folyamatosan hajtja ki a fertőző baktériumokat. A KÁPOSZTA belsőleg különféle emésztőrendszeri fekélyek, gyulladások esetén hasznos, a savanyított káposzta télen védi szervezetünket a vírusok, baktériumok

Rovarcsípés A megmosott krumplit elvágjuk, és levével bekenjük a csípés helyét. Borogatást is tehetünk a veszélyesebb csípésre krumplipépből.

Köszvény A nyers krumpli káliumtartalma és a rengeteg féle ásvány, ami benne található, a köszvénytől elmerevedett végtagokra is jól hat. A kálium tisztítja a vért, a krumpli nyers állapotban lúgosító hatású, ami a köszvény gyógyulásának egyik feltétele.

Bőrápolás A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a napégette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak. támadása ellen. Gyógyítja a skorbutot, a fogínyvérzést és fogínysorvadást. Külsőleg különféle gennyes fekélyek, ízületi gyulladások, fájdalmak és duzzanatok kezelésére használták. Képes a felhalmozódott salakanyagokat a bőr pórusain keresztül a felszínre hozni és ott megkötni, helyi méregtelenítő hatással rendelkezik. A SÁRGARÉPÁT (murkot) a népi gyógyászat évszázadok óta ajánlja máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak esetén. Nagy mennyiségű karotint, B1-, B2-, B6-, C- és K-vitamint, valamint kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort, nátriumot, folsavat és vasat tartalmaz. Amellett, hogy javítja a látásunkat, aki nem hagyja a tányérjában, fütyülni is megtanulhat tőle. Aki nem hiszi, járjon utána!

213


Körmönfont diagnosztika Okos dolog néha a körmeinkre tekinteni, különösen akkor, ha úgy érezzük, valami nincs rendben az egészségünkkel. Az egészséges ember körme sima, kissé domború és rózsaszín, ha ettől eltér, megváltozik a színe vagy formája, valamely szervi betegségre utal. Fehér foltok, pöttyök vagy fehér csíkok: ha nem bakteriális fertőzés, általában vitamin vagy ásványi anyagok hiányára, nyirokműködési zavarokra, ritka esetben ekcémára utal. Sárgás elszíneződés: lehet nikotintól is, de lehet, hogy a máj vagy a tüdő betegsége áll a hátterében. Foltokban megjelenő sárgulás: pikkelysömör. Lila vagy kékes szín: vérkeringési zavarra, a vér oxigénellátottságának hiányára utal. A szürkés árnyalat: azt jelenti, hogy túl sok méreganyag, például nehézfémek felgyülemlése rongálja a szervezetet. Ha pedig színtelen, túl kevés vas van a szervezetünkben. Tehát a vérszegénység jele. A vörös árnyalat: jelzi a magas vérnyomást. A vörösesbarna körömágy és fehér szélű köröm: egyértelműen májbetegségre utal. A fehér körömágy, köröm szélénél barnásvörös: a vesebetegség jellemző tünete. Hosszanti barázdák (vonalkódok) vagy beszakadások: emésztési zavarok. A keresztirányú barázdák: az immunrendszer legyengülését jelenti, általában a

gyulladásos betegségek alatt vagy a hoszszabb diétázást követően, pl. cinkhiány miatt. Bélbetegségek tünete is lehet. Vékony, törékeny köröm: ha nem a tisztítószerektől, akkor A-vitamin hiánya okozza. Törékeny, kettéhasadt köröm: túlzott folyadékhiány. Száraz, törékeny körmök: vitamin és ásványi-anyagok hiánya vagy pajzsmirigy alulműködés. A nagyon nagy körömhold: jelzi a szívinfarktus-hajlamot. Túl kicsi körömhold: szívműködési elégtelenségre, keringési zavarokra és cukorbetegségre utal. A körmön található fehér félhold vörösre színeződik: előrehaladott szívbetegség. A köröm félholdjának mérete többszörösére nagyobbodik: a pajzsmirigy alulműködésére utalhat. A köröm felső részénél felfelé perdülő, kanál alakú köröm: vérszegénység. Domború felszínű, óraüveg alakú köröm széles ujjpereccel: szív- és érrendszeri, vagy légzőszervi betegséget jelez. Karomszerű köröm: gyulladásokra vagy vérkeringési zavarokra utal.

214


Báthory Erzsébet, a füvesasszony Négyszáz éve, 1614. augusztus 21-én, Kaprinai István jezsuita történész (1714–1785) szerint 1616. augusztus 14-én halt meg Csejte várának börtönében ecsedi Báthory Erzsébet, a külföldön talán legismertebb, bár nem legrokonszenvesebb (erdélyi) magyar asszony. Tragikus történetét a nyugati filmipar is becsülettel meglovagolta, így nem csoda, ha a neves arisztokrata családból származó grófnő állítólagos kegyetlenkedései máig vita tárgyát képezik. Gróf Nádasdy Ferencnét a történetírás és irodalom is De Sade márki vagy Drakula alias karóba húzó Vlad Țepeș vajda magyar változataként, egyfajta szadistaperverz hungarikumként tartotta, tartja számon. Legendájának alapja az a „történelmi pletyka”, melyet Turóczi László jezsuita atya 1729-ben indított útjára, aki elsőként vetette papírra a grófnő azon állítólagos szokását, hogy ifjú lányok vérében fürdőzött – nem törődve azzal, hogy ilyesmi fel sem bukkan a grófnő perének jegyzőkönyveiben (a vér gyors alvadása miatt lehetetlen is lenne kivitelezni). Később, a 20. század elején Rexa Dezső levéltáros kutatta az ügyet. Eleinte azt az álláspontot képviselte, miszerint Nádasdyné szadista elmebeteg volt, de kevéssel halála előtt olyan adatokra bukkant, mely szerint a családi és udvari maffia ürügyet keresve így akarta kiforgatni hatalmas vagyonából az özvegyet – de megírni ezt már nem maradt ideje. A Révai Nagy Lexikona is kegyetlenségéről elhíresült asszonyról ír, aki a szolgálatára berendelt tót lányok kínzásában gyönyörködött. A lexikon ugyanakkor elismerte, hogy a vérben fürdés csak legenda… Értelmezésekből tehát sosem volt

hiány, de hogy a szadista orgiák valóban megtörténtek-e – és ha igen, mekkora szerepet is játszott bennük Báthory Erzsébet –, azt először Hetyéssy István kérdőjelezte meg 1971-ben, Igazságot Báthory Erzsébetnek című írásában, de tanulmányát elutasították, nem jelenhetett meg. Ő úgy vélte, a rokonok azért találták ki a szörnyű vádakat, nehogy a Habsburg-udvar felségárulás címén (unokaöccséhez, az erdélyi fejedelemhez való átállás vádjával) vagyonelkobzásra ítélhesse a dúsgazdag asszonyt. A per iratait Benda Kálmán történész vette alaposabban szemügyre 1980-ban, és gyanúsnak találta a szemtanúk hiányát – a bidézett tanúk csak mástól hallottak a tortúrákról –, és azt, hogy az egyetlen, kínzá-

215

Hasonló a helyzet a család több más tagjával is, akik a mendemondáknak és legendáknak köszönhetően mint botrányhősök vonultak be a történelembe. Így Báthory Zsigmond arról lett híres, hogy véres kezekkel született, és amikor a bábák fürösztötték, hallá változott. Báthory Gábor mint erdélyi szatír vagy Casanova, annak húga, Báthory Anna mint boszorkány vált közismertté.


sokat túlélő lányt be sem idézték. A per akár „kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett” – következtetett Benda. „Ma már nyilvánvaló, hogy az elítélt szolgálókat kínvallatásnak vetették alá. Báthory Erzsébetet nemesi előjogai megvédték ettől, a szolgálóktól eltérően így nem is tudott volna olyan bűnöket bevallaBáthory Erzsébet (korabeli festmény)

ni, amelyeket nem követett el. A konstruált bizonyítékok pedig nem bizonyultak elegendőnek” – indokolta a HVG-nek Szádeczky-Kardoss Irma, az ügyről könyvet is író jogásznő, miért nem lehetett bíróság elé állítani Báthory Erzsébetet. Szerinte az ügyet elindító Thurzó nádort nemcsak a vagyonszerzés, hanem a Báthory-család lejáratása is vezette. Viszont ez az elmélet sem állja meg a helyét teljes mértékben, mivel Báthory Erzsébet vagyonát nem Thurzó, hanem a jog szerinti örökösök, a Nádasdy-gyerekek örökölték. A legújabb kutatások egy egészen új nézőpontból közelítenek a Nádasdyné udvarában lezajlott eseményekhez. Ismeretes, hogy a korszakban a földesuraknak, asszonyoknak kötelességük volt gondoskodni háznépük és az uradalom betegeiről. Mivel a hivatalos orvoslás akkoriban még nem volt elterjedt,

l 1610 tavaszán, II. Mátyás király parancsára Thurzó György nádor vizsgálatot indított Báthory Erzsébet ellen, aki „vadállat kegyetlenségével, nyilván az ördög sugallatára”, háromszáznál több leányt és menyecskét ölt meg ártatlanul. Tanúvallomások folytak az összes (29) uradalomban, tíz vármegye területén; százával jelentkeztek a papok, várnagyok, udvari tisztek, cselédek és „gyermeköket vesztett szülék”. Vallomásaikból példátlan kegyetlenségek derültek ki. Báthory Erzsébet meztelen leányokról tövissel szaggattatta le a húst, aztán jeges vízbe lökette, vagy csalánnal söprűztette őket. Kosztolányban léket vágatott a patak jegén, s egy leányt megfürösztetett benne. Csikorgó télen a vár udvarán meztelen leányokat jeges vízzel locsoltatott. l Az egyik tanú azt mondta, Báthory Erzsébet szobájában mindig négy-öt meztelen leány varrt és kötött recét, hogy ő a leplezetlen testükben gyönyörködhessen. l Egy szolga Csejtén megleste, amint éjszaka egy meztelenre vetkőztetett leány körül a vénasszonyok égő gyertyákkal forgolódtak. l „Özvegy Nádasdy úrnő egy lányt oly kegyetlenül megkorbácsoltatott, hogy patakzott a vére. A verés után pedig csalánnal bedörzsöltette, és mezítelenül, kitárt karokkal egy karóhoz kötöztetve, szolgája által hideg vízzel öntette le” – vallotta egy Saáry László nevű tanú.

(Tóth Béla: Mendemondák – A világtörténelem furcsaságai, Fapadoskönyv Kiadó, 2010)

216


hagyományos gyógyító eljárásokkal kezelték a betegeket, nemritkán füvesasszonyok segítségével. A főúri központok elengedhetetlen tartozéka volt a házi patika, csakúgy, mint a különböző gyógyító vagy füveskönyvek. Egyes nemes asszonyok pedig maguk is kifejezetten jól értettek a gyógyítás mesterségéhez, például Bethlen Kata, aki a házi praktikákat a tudományos orvoslás eredményeivel vegyítette, és maga is neves gyógyító hírében állt. A kétes hírű Báthory Erzsébet is kiválóan értett a házi gyógyításhoz. Füvesasszonyokat alkalmazott, gyógynövényeket gyűjtött, recepteket cserélt. Védelmezői szerint nem vérrel, hanem bíborszínű növénnyel színezte fürdővizét, „kínzókamrájában” pedig valójában házi ispotály működött, ahol a török elleni háborúk sebesültjeit és járványok áldozatait ápolták. Hogy mennyi lehet igaz valós szellemi állapotáról, ma már aligha juthatunk pontos diagnózisra, az azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Báthory grófnő inkább egy sanyarú sorsú, magányos vidéki özvegy volt, akiből befolyása és gazdagsága folytán a történelem önkényes írói minden idők egyik legkegyetlenebb gonosztevőjét kreálták.

Olvasnivaló: Nagy László: A rossz hírű Báthoryak Várkonyi Gábor: Újabb források Báthory Erzsébet életéhez Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző Filmajánló: Juraj Jakubisko: Báthory – A legenda másik arca (Bathory), 2008

Az 1560-ban született Báthory Erzsébet 1575 táján, 15 évesen lett az akkor még csak húszéves Nádasdy Ferenc gróf (1555–1604) felesége. Házasságuk tíz évig meddő volt. Az úrnő sokat betegeskedett. Följegyzések megőrizték, mily összevissza kotyvasztott babonás orvosságokat használt baja ellen, mely többnyire mint főfájás jelentkezett. Nyilván idegbajban szenvedett. Tíz év múlva végre megszűnt a meddősége, és négy gyermeke született: három leány és egy fiú, akik közül egy leány kicsiny korában meghalt. Más források szerint – Wikipedia, Rubicon – hat gyermekük született: Anna, Katalin, Pál, András, Miklós és Orsolya. András és Orsolya még kiskorukban meghaltak. Huszonkilenc évi házasság után jutott özvegységre.

Báthory-puncs (Romantikus vacsorára, beteg kúrálására, télfelejtő italnak is kiváló.) Hozzávalók: 7 dl vörösbor, 3 dl víz, 1,5 dl 25%-os áfonyalikőr, 2 db áfonyatea-filter, 1 bögre fagyasztott (vagy friss) áfonya, fél narancs, 2 kis db szárított csípőspaprika, 1 mokkáskanál egész feketebors, 1 mokkáskanál rózsabors, 4-5 evőkanál méz. Elkészítés: a bort a vízzel elkezdjük melegíteni, teatojásba rakjuk a fűszereket, és így áztatjuk a borban. Beletesszük a filtereket, a megmosott narancskarikákat, és beleöntjük az áfonyát. Összeforraljuk, és mézzel ízesítjük. A teatojást eltávolítjuk, ha sokáig ázik, túl erős lesz az ital. Áfonyával együtt hőálló poharakba merjük a puncsot. (csaladhalo.hu)

217


Boszorkányok Háromszéken Mióta Könyves Kálmán királyunk 1100-ban törvénykönyvbe iktatta, hogy „a boszorkányokról, melyek nincsenek, ne legyen szó”, a helyzet változatlan. Ezzel azonban korántsem tűnt el a bűbájosság a Föld felszínéről, amit a pontosan száz évvel ezelőtt, a kézdivásárhelyi Székely Újságban megjelent értekezésével Szalay Gyula történész is tanúsít. Asbóth Viktor főgimnáziumi tanár 1904. november 8-án a nőegylet filléres estjén a babonákról tartott előadást, erről az eseményről is a Székely Újság tudósított. E „számbavétel” szerint, aki Kézdivásárhelyen András napján böjtöl, meglátja, hogy ki lesz a jövendőbelije. Ha a kés, villa, olló leestében beleáll a földbe, vendég jön a házhoz. Aki újévkor szárnyast eszik, elszáll a szerencséje, ha valaki álmában mátkának látja magát, meghal. Pávatollat fiatal lány nem tart a háznál, mert akkor nem megy férjhez, de ugyanez a balsors sújtja akkor is, ha tükröt tör össze. Kézdimartonosban azt tartották, hogy aki pénteken reggel fésülködik, annak kihull a haja, és a szentléleki asszony azért teszi a vékonyabb felével a fát a tűzre, mert ellenkező esetben ikrekkel ajándékozza meg a Teremtő. Az emberi léleknek sajátsága, hogy hajlik a rejtelmesség, a misztikum felé. Ahol nem tudja a dolgoknak, a tüneményeknek magyarázatát adni, hajlandó titkos erőket, természetfölötti hatalmakat feltételezni. De amint a tudás fejlődésével mind több és több dolognak valódi jelentősége logikusan is alátámasztható, oly módon enyészik el a tündérekben, garabonciás diákokban és boszorkányokban való hit, s váltja fel a poétikus

Maguk a bírák is tartottak az átoktól

tündérvilágot a hideg, szemlélődő józanság. Akadtak ugyan már századokkal ezelőtt is felvilágosult emberek, akik a babonák világába utasították különösen a boszorkányokat, de az egyszerű nép zöménél szinte napjainkig tartja magát a bűbájos asszonyokban való bizodalom. Egészen az újkor közepéig divatosak voltak a boszorkányperek, melyekben vajmi ritkán sikerült a vádlottnak ártatlanságát bizonyítania, s így büntetése a megégettetés, mifelénk pedig inkább vízbevettetés lett. A híres szegedi boszorkányperek után, Erdélyben 1745-ben történt az utolsó boszorkányégetés, mely alkalommal Nagykárolyban két asszony szenvedett máglyahalált. Épp ez idő tájt, Mária Terézia uralkodásának kezdetén, Kézdivásárhely főbírájának, nemzetes „Szötsi István uram-

218

Székely Kalendárium – 2014 Vallatás a 17. században

1643. július 8-án pert indítottak Bajcsi Jánosné Anna asszony ellen, mivel „az ugyancsak gelencei Héjja Máté nevű ifjú legénnyel viszonyt folytatott, továbbá bűbájkészítő boszorkány és etető személy is volt.” Mivel a vádlott nem talált védő tanút, bebizonyosodott a bűne, és vízbevetés általi halálra ítélték. 1731-ben, június 7-én volt a következő per, amikor a kézdiszentléleki Izsák Ferencné Pál Annókot állították a bírák elé, bűbájossággal és erkölcstelenséggel vádolva. Az eljárást követően fél év fogházra és pellengérre ítélték. Kovásznán 1742. szeptember 5-én tartottak boszorkánypert a zágoni Sándor Mihályné Ádám Margit ellen. Miután nem tudott felhozni semmit a védelmére, elítélték: „vízben usztatassék meg, szádokfából készült jármon bujtatassék át, és ha ezen próbák után konstatálódik, hogy valóban boszorkány, tüzes vassal égetessék meg, és hóhérmester által vassal bélyegeztessék meg. És a székből örökre csapatassék ki.” Végül Abafi Zsófia nem hagyhatta elveszni a jobbágyasszonyát ilyen apróságok miatt, mint a boszorkányság vádja, hát közbenjárt, és kiváltotta 500 forint erejéig a további eljárások terhe alól.

nak és a város circumspectus magisztrátusának” nehéz ügyben kellett bíráskodnia, mert 1741 áprilisában azon súlyos váddal terhelten állott előttük Miskoltzi Istvánné asszonyom, hogy boszorkányságot űz. Török Istvánné, Czompó Zsuzsanna asszony vádolta be őt Fekete József prókátor által ilyeténképpen:

„A vádlott malitiája (rosszindulata – szerk.) által megvesztetvén, hét ízben is súlyos és terhes nyavalyába estem, melyet, hogy ő causalt légyen (okozta – szerk. megj.), ezek szerint mutatom meg. Maga mondotta, hogyha őt meg nem bosszantottam volna, énrajtam az a súlyos nyavalya nem történt volna. Ezen nyavalyámat, hogy ő causalta légyen, onnan is kitetszik, hogy fizetésért a kötéseket ő adta volt, melyekkel megkötöttenek. Állította, hogy neki tehetsége vagyon a boszorkányságra. Azt mondván, hogyha engemet húsvét napjára meg nem gyógyít, őt azután megégetik, mert boszorkányos. Gyakorlotta is boszorkányságát, mivel azt mondotta, hogy akit ő akar, férjhez mehet, s akit nem akar, az nem. E munkáját némely személyek körül gyakorlotta is. Azt is mondotta, hogy őnéki csak egyik oldala van otthon éjszakának idején, a másik pediglen imitt-amott jár. Azt is mondotta, hogy ő a Lüdérccel, mely a méhkasban vagyon, örömestebb élt és él együtt, mint a hütös urával. Külső jeleit is mutatta boszorkányságának, mivel némelyeket hosszas betegségbe ejtett, s némelyeket meg is vesztett. Néhol kertekben járván és közelebb ott elmenvén, találtatott egy selyemmel bevarrott szájú béka, csepesszel a fején és gyolcsba béta-

219


mára öntötte, amicsodásra akarta, aminthogy a szarkának lábát ki is öntötte. Ház közepében és ajtó megett tett tüzzel és azon való forgatással gyógyított.” E súlyos vádakra Miskolcziné asszonyom beismerte ugyan, hogy gyógyított és kent, de tagadta, hogy értene a bűbájoskodáshoz. Tagadásával szemben a boszorkányság nem lévén bizonyítható, a főbíró és a magisztrátus egy nehéz ítélettől menekült meg, a városunk azon szomorú nevezetességtől, hogy boszorkányégetés által váljon híressé. Közreadta: Jancsó Katalin

„Az 1749-ik esztendő karácsony havában, Szőcs Mihály assessor és Kováts József városi polgár tanúvallomásokat tartottak felséges királyaszszonyuk Mária Terézia parancsára, mert Kézdivásárhelyen a rend és közbiztonság megingott, és az erkölcsök romlásnak indultak. Egyes tanúk szerint a vidékről jöttek be, de vannak a városban is babvetők, különösen cigányasszonyok, akik a rituálé mellé érthetetlen igéket mormolnak, és jóslásuk többnyire beteljesedik. Vannak macskafejők, akik összefogdossák a fekete macskákat, s azokat felhasználják titokzatos céljaikra. Vannak boszorkányok és kuruzslók, sőt akadnak csillagbanézők is.”

karva, melybe ő azt mondotta, hogy ő azon békának urát adhatja. A temetőben levő különös temetésről hozott földből orvosságot csinált, azzal orvoslott s kent. Mikor viasszat öntött a tűznél, olyan forJean Palou híres megállapítása szerint a boszorkányság elsősorban azokon a vidékeken terjedt el, és vált nagyobb horderejűvé, ahol nagyobb volt a létbizonytalanság, ahol erősebb volt a nyomor, gyakoribb volt a katonai konfliktus vagy a háború, ahol jobban taroltak a betegségek, és kiszolgáltatottabb volt az ember a természettel szemben. Annak ellenére, hogy Háromszék a történeti Erdély egyik szegényebb övezetében feküdt, és férfi lakói a hadviselő státusuk miatt majdnem állandó jelleggel háborúban voltak, e vidék mégsem tekinthető a boszorkányság erős fellegvárának. „Valódi” boszorkánypert végeredményben csupán hármat ismerünk e vidékről (…) A leghíresebbé talán a torjai Benkő Annát támadó per vált, elsősorban azért, mert ennek mozgatója az emlékíró Apor Péter volt, és mivel e per teljes jegyzőkönyvét már 1903-ban közzétette Szádeczky Lajos, így a tágabb szakma tudomást szerezhetett róla. (Szőcsné Gazda Enikő: A boszorkányperek alkonya Háromszéken, in. Korunk, 2005. május)

220


Így jósoljunk kávézaccból! Egy kisebb kávéfőző edényben török kávét főzünk egy kanál finomra őrölt kávéból, egy kanál cukor és egy csésze víz hozzáadásával. Ezután egy fehér csészébe teszszük, leszürcsöljük róla a feketét. Ekkor tegyük a csésze tetejére a csészealjat, fordítsuk fejre, és hagyjuk, hogy a zacc a tányérkára potyogjon. Három percig hagyjuk „kirajzolódni” a mintákat, majd – némi fantázia segítségével – az óramutató járásával megegyező irányba olvassuk le a jeleket.

A leggyakoribb jelek Autó, bicikli, motor, szekér: szerencse, haladás a jövőre nézve. Ajándék, csomag: valami új érkezik az életünkbe, mely pozitív változások sorozatát indítja meg. Nyereséges szakmai kapcsolatot, örök barátságot, hosszú szerelmet is jelez. Bumeráng: amit adsz, azt vissza is kapod! Csillag: ősi szerencsemotívum. Minél több ágú a csillag, annál hosszabb kedvező időszakra számíthatunk. Csont: váratlan eseményre, veszélyre, rosszakarókra hívja fel a figyelmet. Delfin: hosszabb, kalandos élményekben, új ismeretségekben gazdag utat jósol.

Ernyő: leselkedő kisebb veszély, amit egy baráti védelmező el tud hárítani, ha segítségét kérjük. Fa: beteljesülés és siker. Falevél: itt az ideje, hogy a kezébe vegye az irányítást! Ne siránkozzon, hanem cselekedjen! Fecske: elszántságot és ambíciót mutat. Kitartása elnyeri méltó jutalmát. Fenyőfa: kreativitást és művészi tevékenységet mutat, amit siker koronáz. Gyík, kígyó: jó lenne, ha felébredne végre az álmából! Gyűrű: érzelmi kiteljesedést jelez, nagy a társra találás valószínűsége. Hal: fejlődés, változás. Háromszög: konfliktus. Ház: békés és nyugalmas időszak, nem kell semmin aggodalmaskodnia. Híd: ha nagyobb változást szeretne az életében (eljegyzés, költözés, munkahelyváltás), akkor most tegye! Homokóra: ideje, hogy szembenézzen a múlttal és a jövővel! Kalap: szakmai változást jelez. Kard: küzdelem, vita, összetűzés. Kör: teljesség, boldogság várható az elkövetkező hetekben. Lakat: ne avatkozzon mások dolgaiba!

221


Lánc: hosszú, tartós és boldog kapcsolatot, hűséget, kitartó barátságot mutat. Legyező: flörtöt és kalandot, ill. titkot és csalfaságot jósol. Létra: felemelkedést, szakmai előléptetést mutat. Nap: az egyik legpozitívabb jel, mely

sikert, vidámságot, barátokat, energiát és pénzt jósol. Nyúl: gyávaság, meghátrálás. Egy bizalmasa elárulhatja, vagy valaki, akinek a segítségére szüksége lenne, hirtelen meghátrál. Patkó: termékenység, bőség, vidámság, jólét, gazdagság. Pillangó: új ismeretségeket, barátságokat, felhőtlen kikapcsolódást és szórakozást jelez. Piramis: állandóság, megbízhatóság, stabilitás, bizalom. Seprű: újrakezdést, békülést jelez. Sokszor a házasság jelképe. Szárnyak: fontos változást, költözést jelez, melyen egy kedves és megbízható ember segíti át. Szem: túlságosan meg akar felelni mások elvárásainak. Virág: nyitottság, vidámság, boldogság, természetesség.

Álmatlanul Dimény H. Árpád szemem silbakként házak tetején a kis kocsma elől visszanéz a fény

idézem szavaid hogy jutottunk idáig? egyik te vagy kétszer csókol a másik

körülem serege nyers fekete éjnek távol sötét élet rémfák feketéllnek

együtt vagyunk nyugalmunk szerterázva elbliccelt idők jóleső varázsa

alszik a sok ház mélyében gyanútlan alszanak kik a fal erejében bíznak

munkásbusz ment meg érkezik a szélbe’ egymással találkozók megszűrt köszönése

erkélyőrtorony mögöttem menedék melletted a gyűrött helyem még

a falu álmából kilép első füst az égbe arcomon lefolyik a hold halotti krémje

gyáva szív dobol veri a lélek láza fénybe ér arcod hideg porcelánmáza

tested nesze szegi meg az ütemet felsír a gyerek indulnak fellegek

222


A „fehérnép” és a becsület Nagyajtai Cserei Farkas (1773–1842) udvari tanácsos 1800-ban kiadott könyvét, A magyar és székely asszonyok törvényét fellapozva a mai kor emberéhez – és főleg asszonyához – mondhatni méltatlan erkölcsi előírásokra bukkantunk. Az alábbi idézeteket kuriózumnak szánjuk, nem föltétlenül kell megszívlelni. „Alig lévén egy nehezebb dolog az emberi Társaságnak Kormányozásában, mint Törvényt szabni az Asszonyoknak, és annak megtartására kötelezni őket, midőn mintegy természetes hajlandóságok, hogy a Tilalmat ne szenvedhessék, s csak azért is kirúgjanak abból…”, írja első soraiban Cserei uram, aki Éva leszármazottairól, ha több helyen nagy tisztelettel is beszél, szigorú „szabályozásuk” szükséges voltát pillanatra sem kérdőjelezi meg. Az asszony értékéről: „Mint az ember fejének becsűje, váltsága, melyet bizonyos történetekben szoktak fizetni a sértő felek a megsértődött feleknek. Jó lesz itt egy járást megtudnunk, azt is: mennyire mégyen egy nemes asszonynak vagy lánynak az ő díja? Megfelelek a törvényből, és azt mondom: Magyarországon kétszáz forinttal; az erdélyi vármegyékben hatvanhat forinttal; a székelyek között pedig huszonöt forinttal fizetik a nemes asszonyoknak és leányoknak díjakat. Ők magok is, mikor fejeiket megváltaniuk kell, eszerint vetnek számot erszényeikkel a fizetésre.” A házasságtörésről: „Eleintén élőfák közé vitték a házasságtörő asszonyt, és azoknak teteit meghajtván, oda kötözték oly módon, hogy mikor felbocsátották, legottan a maguk állására visszasiető fáknak sebessége miatt négy darabbá kellett szakadnia. Innét mondjuk mai napig, midőn valamely erkölcstelen asszonyállatot látunk

vagy hallunk, hogy nem kár volna azt felcsaptatni. Lovak farkára is kötözték, és úgy szaggattatták néggyé. (…) melyhez képest nem kereshet egyebet az asszony az ő férjén az házasságtörésért elválásnál.” A szeméremről: „Székelyföldön a szemérmetesség törvénye ellen vagyon az is, ha a nemes leány sokadalomba megyen, ámbár anyja szemei előtt légyen is ő ott; nem is ok nélkül: mert adásból, vevésből állván a sokadalom, ha oly közönséges helyen kezdik magokat fitogtatni a jó leányok, ragadhat könnyen szeméremvásár is a több áruval való kereskedéshez.” A terhességről: „Mennyi időre öntődjék pedig a lélek a magzatba, arról közönségesebben azt tanítják, hogy a férfi fogantatásának negyvenedik napján elevenedik fel; a leány pedig hogy fogantatik, nyolcvan napra készül el a léleknek befogadására.” Az öngyilkosságról: „Aki magát megöli, a többi hívekkel egyenlő temetőhelyet nem érdemel, hanem mások példájára vagy megégetik, vagy kerékre teszik, vagy felakasztják annak testét sok helyeken. Nálunk pedig akasztófa alá temettetik, hogy holta után is gyalázatban maradjon emlékezete, aki egy kis szégyenvallással életét jobbulásra, lelkét boldogulásra megtartani nem kívánta. Kivévén megtébolyodottaknak tartatván, nem számláltatnak a becstelenek közé.” Közreadta: Jancsó Katalin

223

(aktualizált helyesírással)


Kis házasságmitológia Noha manapság már sokan nem tartják fontosnak kapcsolatukat jogilag is elismert szerződéssel szabályozni, még mindig sokkal többen vannak azok, akik életközösségüket házassági ceremónia keretében szentesítik. Ennek pedig a néphitben is megvannak a maga szerteágazó gyökerei. Az alábbiakban a házassággal kapcsolatos hiedelmekből, rituálékból szemelgettünk. Európa számos országában a házasságra legalkalmasabb hónapnak a júniust tartják. A rómaiak azt gondolták, hogy Junó istenasszonyuk megáldja azokat a házasságokat, melyek az ő hónapjában köttettek. A törökök – a balszerencse elkerülése érdekében – nem ajánlják a házasságot két vallási ünnep között, ha azokat legalább két hónap nem választja el egymástól. A kínaiak viszont az azonos családnevűek – még akkor is, ha nem rokonok – házasságától intenek. Azt sem tartják jónak, ha a házasulandók között három év vagy hat év a korkülönbség. A mexikóiaknál a nászágy lepedőjének kék színűnek kell lennie, mert ez biztosítja számukra a jó testi kapcsolatot a házasság során, mivel a kék szín a férfiasságot és az érzéki vágyat jeleníti meg. A régi angol hiedelem szerint nem volt szabad az eljegyezett vagy házasodni kívánó lánynak az asztalra ülnie, mert ez az eljegyzés felbontását, a házasság elmaradását okozta. Ősi ír szokás alapján, ha egy férfi feleségül akart venni egy lányt, akkor egy emberi hajból font karperecet ajándékozott neki. A karperec elfogadása a férfi jelképes elfogadása volt. A walesi

férfiak egykoron nem gyűrűvel, hanem egy – szívekkel és kulcsokkal teleaggatott – fakanál ajándékozásával jelezték házassági szándékukat a kiválasztott lánynak. A magyar néphit szerint: szerető, igaz párja lesz annak, aki az új év első hónapjában, januárban házasodik; jó életre számíthat, aki a madarakkal együtt, februárban választ párt magának; jóban, rosszban egyaránt része lesz annak, aki a márciusi szelek idején házasodik; sok örömet hoz az áprilisi esküvő, ám biztosan megbánja a napot, aki májusban köt házasságot; a júniusi menyegző, amikor nyílnak a rózsák, sok utazást jelent; a júliusi frigy viszont anyagi gondokkal, sok lemondással jár; mozgalmas élet vár az augusztusban házasulandókra; a szeptemberi házasság napsütésben gazdagságot, sikeres életet ígér; eljön annak a szeretet, aki októberben esküszik örök hűséget, de a gazdagság késni fog; aki barátságtalan novemberi időben házasodik, örömteli életre számíthat; aki pedig a decemberi hóesésben megy az oltár elé, annak a szerelme és a házassága tartós lesz.

224

(Rosta Erzsébet, Rábai Attila: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról, Korona Kiadó, 2007)


Székelyföld első számú kocsmavárosa Bár a székelyföldi alkoholfogyasztás jelenének feltérképezése is izgalmas vállalkozás lenne, ezúttal csak a téma kézdiszéki múltjához fűzünk néhány kuriózumot, és nem véletlenül: 1876-ban Kézdivásárhelyen a szeszgyártásból befolyó adó értéke jóval meghaladta az országos átlagot. Mi több, minden 70 lakosára jutott egy korcsma, amivel valóságos rekordot állított fel. Mielőtt azonban rátérnénk a Kézdivásárhely és környéke régi italozási szokásainak ismertetésére, egy kitérő erejéig említsük meg az 1864-ben kiadott Pálinkatant, amelyet „Az erdélyhoni minden valláson levő falusi iskolák számára nyomtattak” Kolozsváron. Szerzői háromszéki atyánkfiai: a Feldobolyban született, nagyborosnyói Bartha András és a rétyi ev. ref. pap, hitszónok Biró Sándor. Az 52 oldalas kis füzet kérdés-felelet formájában figyelmezteti a nebulót a pálinkafogyasztás káros hatásaira, az Erdély-szerte elterjedőben levő, mértékletességre szólító egyesületek szellemében. Íme, néhány gondolat a „tankönyvből”: „K.: Legnagyobb mértékben kik isszák a pálinkát Erdélyben? F.: A’ magyarok’ földén vagy is a’ vármegyékben a’ czigányok. A’ székelyek földén a’ háromszéki székelyek. A’ szászok földén a’ Barczaságon lakó oláhok. K.: A’ pálinkától megrészegedett ember’testének, minő alakja van? F.: Igen rút. Szemei kiméncserednek, orczája felpuffad, szája habzik, tajtékzik, fogai csikorognak, egyik válla fennebb áll, mint a’ másik, lábai inrogyottan tántorognak, és így az egész ember az oktalan állatoknál egy fokkal lennebb áll.

K.: Mire kell vigyázni, mikor valaki megházasodik, vagy férjhez mégyen? F.: Arra, nehogy részeges személlyel párosuljon; mert a’ ki részeges személylyel talál párosulni, az ördöggel párosul; mivel egy részeg személyben a’ világon minden rossz feltaláltatik.”

Pálinkán forgó kár és haszon Ebből a korból idézzük Kőváry Lászlót is, aki1847-ben Erdélyország statisztikájában ezt írja: „Szeszgyár és pálinkafőző dolgában még jobban állunk, mint kellene; főleg a bortalan Székelyföldön minden háznál üst van, úgy hogy a székely leánynak parafernumai közé tartozik a pálinkafőző üst is. Kézdi-vásárhely és vidéke legpogányabban neki esett főzésének.” Az 1834-es, a város nagy részét megsemmisítő tűzvészről az 1895-ben megjelent emlékfüzet sem tartalmaz hízelgő gondolatokat: „Képzeljük el az égés esetére azt az itt valóban létező borzasztó körülményt is, hogy Kézdi Vásárhelynek Fejérnépsége csak nem elsötől utolsóig (…) élelemkeresetül az égett bort éjjel és nappal, több üstökben, kénytelenítettik főzni (…) s a mi ezt még borzasztóbbá teszi, azt a közönséges gondatlanságot, hogy több ily pálinkával kereskedő háznépek a több hordókkal felvásárolt pálinkát nem a pin-

225


Vasárnap délutáni kártyázás a kocsma előtt

czében, de fenn, lakó házaikban lévén szokottak tartani. (…) Némüleg képzelni lehet, midőn az illy pálinkával rakott faházak egyszerre tüzbe borultak, s a meggyult hordók szétpattogtak, minő alakú lehetett, ezen úgyszolva pálinkás Városnak dühöngő kékes lángon égése.” Alig fél századdal később Kozma Ferenc így ír az 1879-ben megjelent A Székelyföld közgazdasági és közművelődési állapota című kötetében: „1876-ban mintegy 15 szeszgyár után 53,164 forint és 74 krajczár adó folyt be, s tehát így egy gyárra egyszerre 3–4000 forint adó esik: látnivaló, hogy itt a gyártás mérve az országos átlagot sokszorosan fölülmúlja.

E tekintetben egy jellemző adomát igtatok ide: midőn egy zsidótól kérdezték, hogy Kézdi-Vásárhelyt miért nem próbálja meg a szeszgyártást, így felelt: egy vásárhelyi polgárból ki lehet venni tíz zsidót, s még akkor is megmarad benne egy görög. Ott tehát a zsidónak nincs mit keresnie.”

Egyik korcsmából a másikba A szorgalomból eredő jólét ecseteléséhez Bányai János geológust is érdemes idézni, aki a Székelység című lapban így írt a jól megalapozott polgár bohém életmódjáról: „nem sajnálta magától a jó ételt, az italt s a mulatságot”. Ezt Földi

Korabeli alkoholellenes oktatóplakát

226


István is alátámasztja múlt század elejét idéző visszaemlékezéseiben, utalva a székely borkultúrára is: „Az egri bikavér, a tokaji aszú esztendőszámra bontatlan maradt, szájhuzogatva mustrálták az Arad környékit és a szekszárdit is, de nem rendeltek belőle. Nekik csak a halványsárga színű, kristálytiszta, enyhén savanykás szénaverési számított bornak, amit a Küküllőmentéről hoztak, s répáti vagy kászoni borvizzel fogyasztottak apró pohárkákban, és aki aztán ilyent árult, azt a legeldugottabb utcában is felkeresték, mihelyt nyugovóra hajtott a nap, és befejeződött a munka.” A mészárosok Lujzinéhoz, a csizmadiák Szotyorihoz a Vasút utcába és Lukácsnéhoz a Szénapiacra mentek mulatni, továbbá Kölönte gangja alá, a szabók a „Hoffmani” Páljános Gézához, az asztalosok Nagy Gézához a Koronába, és még hosszasan sorolhatnánk. Nem hiába írja Kárpáti Endre az Adalékok a magyarországi alkoholellenes küzdelem történetéhez (1914-ig) című tanulmányában: „… még ennél is riasztóbbak Kézdivásárhely adatai, amely városkának 7628 lakosa és 100 korlátlan italmérő boltja van”, és ezzel az országos első helyet foglalja el. De idézhetjük Tompa Sándor (művésznevén Pufi) Kossuth-díjas színészt is, aki egy rádióadásban a szülővárosára úgy emlékezett vissza, mint a világ általa ismert legkellemesebb helyszínére, „hiszen itt az első világégést megelőzően és még utána is pár évig egyik kocsmából, ha kiléptél, a másikba tántoroghattál be”. A városban uralkodó állapotok a környező falvakban is éreztették hatásukat, ott még nagyobb károkat okozva, ezért több esetben döntöttek úgy az elöljárók,

hogy szesztilalmat vezetnek be hétvégeken, mert a bicskázások mellett az évente elkövetett több mint száz öngyilkosságot is az alkohol számlájára írták.

Az italozás „emlékművei” A túlzott pálinkafogyasztás káros következményeit érzékelteti 1913-ban a Székely Újság is: „A kilenc szeszgyár és két sörgyár gazdaságaiban több mint száz béres és kocsis talált alkalmazásra. Kézdivásárhely környéki, főleg torjai, szentkereszti, szentléleki, szárazpataki, esztelneki legények csupa lobbanékony, virtusos hegyalatti, akiknek a zsebében vagy a csizmaszárban nyitva volt a bicska”. Majd a székely virtus ecsetelésével folytatja: „szép jellemvonása a szentlélekieknek: ízig vérig kurucok”, mert „végig menve a község utcáján, minden kanyarodónál egy-egy emléktábla, egy-egy emlékjel állít meg, mely azt adja hírül, hogy itt ütötték agyon, itt lőtték le ezt vagy azt, mintha az ember gyilkosok, rablók között járna. Pedig a legbecsületesebb nép lakja, csak a vérmérséklete kissé tüzes, a meg nem alkuvás székely vére.” Ilyen feliratokat lehetett még 1913ban is olvasni az út mentén: „Dézsi Dénest egy Gonoszkéz itt Döfé meg S Emiatt lön vége ifja házas életének. E keresztet téteté Hü Bánkodó Özvegye: Oláh Mária hogy az utas itt Tudomására vegye. Sz. 1855 Év márc. 26 Mh. 1881. márc. 25 én.” Vagy egy másik ilyen gyászos emlék: „Jakó János Jó Apára / Rossz Emberek verésére / Rettenetes véget ére. / Álitatták ezen Gyászjelt fiai Ádám és János / Hogy az ittjáró Nép Mondja: / Legyen Rajta az Úr gondja! / † Meghalt 1884 Ápr. 12 én / 42 éves.” Jancsó Katalin

227


Rendszeres szex az egészségért Van egy szerv, amelynek – bizonyos kutatások szerint – határozottan jót tesz a rendszeres nemi élet: ez a prosztata. Amíg nincs gond vele, sok férfi bizony azt sem tudja, merre is van pontosan, és mire való a dülmirigy, azaz a prosztata. Pedig prosztataproblémája nemcsak idősebb férfiaknak lehet, a gyulladás bármely életkorban jelentkezhet. Erre is vannak hajlamosabbak, ők hamar megismerkednek az urológussal, aki általában hatékony terápiát tud ajánlani a betegségre. Az antibiotikumok mellett például azt, hogy a lehetőségekhez képest érdemes rendszeres(ebb) nemi életet élni. Hogy miért? A prosztata állandóan készen áll arra, hogy sikeres legyen a megtermékenyítés: termeli és tárolja azt az enyhén lúgos kémhatású váladékot, mely az ejakuláció során távozó ondónak körülbelül húsz százalékát adja. Ez a váladék segíti a spermiumok mozgását, és egyben semlegesíti a női hüvely savas hatású közegét.

Nem elég csak a fantáziálás Egyszóval a dülmirigy automatikusan váladékot termel, ha az agyban pajzán gondolat fogalmazódik meg. Ha gyakori a pajzán gondolat, de ritka a lehetőség a szexre, akkor az általa termelt váladék pang. Ez a pangó váladék viszont kiváló táptalaj a baktériumok számára, melyek jöhetnek kívülről, de a szervezeten belül-

ről is. Ám nemcsak a céltalan erotikus gondolatok késztethetik a dülmirigyet fokozott munkára. A hideg helyen üldögélés, a nedves fürdőgatya (alsónemű) is keringésfokozódásra sarkallja. Veszélyeztetettebbek – életkortól függetlenül – azok a férfiak, akik sokat ülnek autóban vagy motoron, biciklin, esetleg rendszeresen lovagolnak. A krónikus felfázás szintén visszatérő prosztatagyulladáshoz vezethet, mely aztán állandósulhat is. Az egyáltalán nem megfelelően (nem orvos által) kezelt prosztatagyulladás pedig szövődményekhez vezethet.

Általános tanácsok a prosztata védelmében A – lehetőségekhez képest – rendszeres nemi élet, kevés partner (vagy fizikális védekezés a fertőzések ellen), télen meleg alsó viselése, tünetek esetén mihamarabb orvosi vizsgálat. Ha valaki hajlamos a betegségre, akkor számára partner hiányában akár az önkielégítés is egészségesebb az önmegtartóztatásnál, illetve ők a szokottnál is jobban figyeljenek arra, hogy ne üldögéljenek hideg helyen, de ugyanígy kerüljék az extrém meleget is. Nagyon jó hatással van a prosztatára (is) a rendszeres sport, azon belül is a keringést egyenletesen terhelő mozgásformák. Ötven év felett pedig rendszeres szűrővizsgálat ajánlatos, hogy a korral járó betegségeket idejében kiszűrhessék és kezelhessék!

228

(ferfiegeszsegor.hu)


Öltözködési tippek férfiaknak Lássuk, milyen általános szabályok mozgatják a férfiak öltözködését, különös tekintettel a 2014-es divat újdonságaira. Neves olasz divatdiktátorok olyan merész határokat feszegetnek, amelyek között megfér a csíkos nadrág és a virágmintás öltöny is. Egy átlagos hétköznapra a sötétszürke nadrág a legalkalmasabb, hozzá árnyalatokban passzoló, mintás, kötött pulóver, a divatirányzatok színeiben pompázva (a 2014-es év férfidivat-színei: a piros árnyalatai, téglaszín, zöld, fehér, törtfehér, királykék, natúr, bézs és földszínek, valamint a nyomtatott épület- és tarkavirág-minta). A kék ugyancsak magabiztosan viselhető – a sötét árnyalatoktól (nadrág, kabát) az élénkebbig (kesztyű, kabát), halványabbig (ing, pulóver) – merészebbek kipróbálhatják a kék cipő-kesztyű és egyéb tartozékok játékát is. Emellett hordhatunk nyomtatott mintás felsőt csíkos vagy Ismereteink szerint a nyakkendő születése nagyjából az 1660-as évre tehető. Akkoriban XIV. Lajos, a Napkirály horvát katonákat szerződtetett, akiknek katonai viseletében szerepelt egy darabka fehér anyag (hravatska). Ezt a galléron rózsa formában kötötték meg, és végei a mellkas fölött lógtak. Ez a viselet annyira megtetszett a franciáknak, hogy az egész Európában elterjesztették. Croattának vagy krawattének nevezték.

akár kockás nadrággal, bátran nyúlva a színek és árnyalatok egymástól elütő palettájához is. A kötött pulcsik továbbra is praktikusak: sportosabb és elegánsabb összeállításban egyaránt megállják a helyüket. Nagy előnyük, hogy könnyű őket kombinálni más ruhadarabokkal, illetve nagyszerűen melegítenek. Tudni kell továbbá, hogy 2014-ben népszerűek lesznek a kerek nyakú pólók, pulóverek, azonban a „tekintélyesebb” felsőtestű férfiak inkább tartózkodjanak ettől az optikailag nagyító hatású viselettől. Az anyagokat illetően 2014-ben érdekes kombinációkra lehet számítani: pél-

Horvát zsoldosaitól a Napkirály is átvette a nyakkendőt. Így terjedt el egész Európában

229


dául a farmer, bőr és pamut keverékére, a virágkorát élő szaggatott nadrág és a klasszikus fekete zakó párosítására, de akár a konzervatív fehér ing és bőrbetétes farmermellény együttesére is. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az anyagok önmagukban is „üzenetet hordoznak”: a selyem „hivatalosabbnak” minősül, mint a farmer, a lenvászon inkább „demokratikus”, a pamut sportos. Ugyanakkor a bőr „férfiasabban” néz ki, mint a gyapjú. Természetesen marad az általános szabály, miszerint ha az ing, póló túl hosszú, nem lehet szépen betűrni a nadrágba! Ezért bármilyen felsőruházatnak a slicc közepén kell végződnie. Rövidebb sem lehet, különben minden egyes lehajlásnál felfedi a hátat, derekat. A khaki színű öltönyöknek és nadrágoknak a sarok felső részénél kell végződniük. A farmerek lehetnek kissé hosszabbak, még a sarkat is takarhatják. Járás közben a zokni ne legyen látható, ülő helyzetben legfeljebb pár centinyi kandikálhat ki. Ne feledkezzünk meg a nyakkendő hosszáról sem – klasszikus felállásban a végének el kell érnie a nadrágszíj csatját. Figyelem: a 2014-es divattrendek olyan merész párosításokat is diktálnak, mint a virágos nyakkendő kockás öltönnyel, de ezen erősen erotikus töltetű ruhadarab helyett bátran válogathatunk majd a direkt férfiaknak készült kiegészítők, nyakékek, láncok és egyéb „csecsebecsék” közül. Divat lesz továbbá a férfitáska: háton vagy kézben hordható, tekintélyes méretű, illetve színkavalkádban pompázó változatokban egyaránt.

230


A nyakkendőkötés művészete

A „standard kötés” négy lépésben

A dupla nyakkendőkötés vagy Windsori-kötés (királyi kötés)

Végül elevenítsük fel röviden, mit is takarnak az öltözködési kódok (dress code): Casual stílus: nincsenek megkötések – magyar megfelelője a hétköznapi viselet. Jól megfér egymás mellett a farmer inggel és zakóval, vászonnadrág rövid ujjú inggel, pólóval. Délutáni bulik, informális találkozók viselete. Informal stílus: tartózkodjunk a farmer és ing párosításától! A férfiaknak öltöny, a hölgyeknek kosztüm dukál, ez munkanapokon és esti rendezvényeken a megfelelő viselet. Business Formal (Semi-Formal) stílus: férfiaknak tanácsos ilyenkor sötét öltönyt és nyakkendőt felvenni, a hölgyeknek koktélruha, elegáns kosztüm az elfogadott. Esti üzleti rendezvényeken, vacsorákon alkalmas. Formal öltözet: elegáns estélyeken, bálokon viselendő. Fekete szmokingot, fekete csokornyakkendőt szoktak ilyenkor viselni a férfiak – fekete ing is elfogadott, ez esetben a nyakkendőtől eltekintenek. A nőknek a nagyestélyi dukál.

Black Tie viselet: szintén szmoking fekete csokornyakkendővel, a hölgyektől az estélyi, kesztyű nélküli, ujjatlan hosszú ruha elvárt (stólával vagy kiskabáttal), vagy lehet rövid koktélruha is, attól függően, hogy milyenek a helyi szokások, vagy a nap mely szakában van az esemény. White Tie öltözet: a legelegánsabb események meghívóin szerepel. Az uraknak frakk, nadrág, fehér ing, fehér mellény, fehér csokornyakkendő, a hölgyeknek pedig a nagyestélyi, könyékig érő kesztyűvel kiegészítve. Ilyen öltözetet csak nagyon különleges eseményekkor kívánnak a vendégektől. Megj.: Üzletemberként soha nem ajánlatos hivatalos megjelenésekkor rövidnadrágot, fehér zoknit, szandált vagy sportcipőt és öltönyhöz rövid ujjú inget viselni. Ha nem tudjuk pontosan, hogy milyen helyre érkezünk, jobb, ha elegánsabban öltözünk fel, mintha alulöltözötten jelennénk meg!

231


Miért szerencsétlen ez a nap? Ebben az esztendőben egyetlenegy „hivatalos” szerencsétlen huszonnégy óránk lesz, amikor a péntek a hónap (június) 13. napjára esik. De lássuk, honnan ered a baljóslatú babona. Többféle magyarázat létezik arra nézve, hogy miért is baljós a 13-as szám. A legelterjedtebb felfogás szerint az utolsó vacsorán az apostolok Jézussal együtt tizenhárman vettek részt, és az bajt hozott rájuk, mások úgy vélik, hogy a templomos lovagok V. Kelemen pápa és IV. (Szép) Fülöp francia király rendeletére végrehajtott letartóztatása esett 13-ára (1307. október 13.). Van, aki a történetet az északi, viking világba vetíti, miszerint Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként: egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet. Van, aki úgy véli, a szerencsétlen 13-as kerülése akár Hammurapi babilóniai király idejéig (Kr. e. 1792-1750) visszavezethető, ugyanis híres törvényoszlopáról hiányzik a 13. törvény…

Baljós péntek A pénteki naphoz kapcsolt babonák állítólag az ókori római időkig nyúlnak vissza, a birodalomban ugyanis ezen a napon hajtották végre a kivégzéseket, és ez a szokás a XIX. századig fennmaradt Európában. Jézust is (nagy)pénteken feszítették keresztre. A skandináv mondakörben a pénteki napon ülték meg a viszály istennőjének, Freyának a napját, akinek nevéből ered az angol Friday (péntek). A VI. századtól terjesztették el

a hittérítők, hogy a boszorkányok pénteken mutatnak be áldozatot, a XIV. századi Canterbury mesék című irodalmi műben a péntek már szerencsétlen napként szerepel.

Kettős baj A péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltát 1869-től kezdték forszírozni a korabeli sajtóban, miután az előző esztendőben november 13-án halt meg a híres zeneszerző, Gioachino Rossini, és ez éppen péntekre esett. Ezután az irodalom terén Thomas W. Lawson olvasztotta egybe a pénteket és a 13-as számot, Péntek 13 című novellájában (1907). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt.

Különös szokások A modern világ sem nélkülözi a babonákat, ezért a régi hiedelmeket alapul véve ezen a napon különböző módokon próbálják elhárítani a „bajt”. Az egyik legelterjedtebb szokás, hogy nyúllábat kell szorongatni, mert az szerencsét hoz, de ezen a napon a fekete macska is hasznos lehet. Érdemes mindenhová bal lábbal belépni, amely távol tartja a gonosz erőket. Sokan böjtölnek, míg mások úgy vélik, hogyha valaki a keresztutaknál köp egyet, az odaköti az ott ólálkodó démoni erőket. Van, aki inkább keresztet vet, szám szerint tizenhármat, ami megvédheti az ártó szellemektől.

232


A Ló évébe lépünk A Ló éve 2014. január 31-től 2015. február 18-ig tart, mely időszak az emberekre általában igen jó hatással lesz. Ebben az állatövben a hangsúly legfőképpen a kikapcsolódásra és a szórakozásra tevődik. Az elmúlt évek szerelmi és anyagi stagnálásba „belefulladt” napjaihoz képest mindenképp előrelépésre, gyarapodásra számíthatunk. Egészség szempontjából nagyon kell vigyázni magunkra, mert nagy eséllyel történhetnek velünk kisebbnagyobb balesetek, ugyanakkor a tüdőnk különösen sérülékeny lehet – ez főként a dohányzók és a körülöttük élők számára jelenthet komoly veszélyt. Öltözködés tekintetében a szerencsés színek a lila, a kék és a szürke. Szintén javallott a stílusos kiegészítők, a fából készült medálok és gyöngyök viselése. A Ló szerencseszámai a 7, 3 és a 2. A Ló jegyében születettek általában energikus és gazdag személyek. Jókedvűek, tettre készek, bizakodóan néznek a jövőbe, önállóak és kreatívak, fizikailag terhelhetők, intelligensek. Hallatlan energiákat tudnak mozgósítani, kellő motivációval teljesítményük határtalanná válhat. Negatív tulajdonságuk talán, hogy meglehetősen hiú

A Ló évei 01/30/1930-02/16/1931 02/15/1942-02/04/1943 02/03/1954-01/23/1955 01/21/1966-02/08/1967 02/07/1978-01/27/1979 01/27/1990-02/14/1991 02/12/2002-01/31/2003 01/31/2014-02/18/2015

233

természetűek, szeretnek a figyelem központjában állni, és időnként fejjel mennek a falnak. A hűség nem erős oldaluk. A Ló ugyanakkor szétszórt is egy kicsit, nehezen teljesíti a folyamatos, határidős munkákat, időnként kicsúsznak a szálak a kezük közül. Ez az év tehát nem igazán fog kedvezni a következetes rutinmunkáknak, és nehéz lehet majd a feladatainkat teljes mértékben teljesíteni. A Lovak türelmetlensége pedig könnyen ránk is ragadhat. Mindemellett a Ló-szülöttek igen áldozatkész barátok, segítőkész kollégák és törődő, odafigyelő házastársak. Az energikus Fa-Ló évében tehát azoknak, akik képesek lesznek megragadni a lehetőségeket, és elég kitartás lesz bennük, hogy véghezvigyék a terveiket, igen nagy előrelépések ígérkeznek. Azok, akik a Kígyó évében elvetették a „magvakat”, bőséges aratásnak nézhetnek elébe. A Lónak térre van szüksége, ahol „kifuttathatja” a terveit, tehát ne féljünk álmodni az előttünk álló tizenkét hónapban, hanem vegyük fel az iramot, és kezdjünk el száguldani a siker felé!

Azok a gyermekek, akik 2014-ben születnek, tiszta gondolkodásúak és erős alkatúak lesznek. Sok barát veszi majd őket körül, életük pedig igen szenvedélyes, érzelemdús lehet. Valószínű, hogy idő előtt járni és beszélni fognak, ugyanakkor rekordidő alatt veszélybe sodorhatják magukat.


Horoszkóp 2014-re Az előttünk álló tizenkét hónap minden bizonnyal könynyebb lesz a Kos-szülöttek számára, mint az utóbbi két esztendő. Elsősorban több élvezettel végezhetik napi teendőiket, mivel valamelyest felszusszanhatnak anyagi biztonságukat illetően. Bár a munkahelyi gondok sokszor nyomasztóak lehetnek, mindent meg fog tenni azért, hogy élvezze az életet, mindemellett nagy figyelmet fordít a részletekre. Egy otthonról végezhető, vagy éppenséggel sok mozgással járó állásra is szert tehetnek a jegy képviselői. Bár karrierje szempontjából „mozgalmas” évre számíthat, igyekezzen ne üzleti szempontból tekinteni a meglévő kapcsolataira. Magánélet terén komolyra fordulhatnak a dolgok, illetve racionalitás és gyakorlatiasság vezérli majd az érzelmi útjaikon is a Kosokat. Érzelmi kalandokba is keveredhetnek, és fennáll a szakítás lehetősége. Koncentráljanak tehát inkább a bőségesnek ígérkező anyagi források kiaknázására, és az anyagi biztonság megteremtésére! A 2014-es esztendő egy bensőséges kapcsolat kialakulását vetíti előre. Pénzügyeit, személyes ügyeit végre megoszthatja valakivel, ami annál is inkább fontos, mert az előttünk álló évben nagyon is előtérbe kerülnek az anyagiak a Bikák számára. Elérhetőbb lesz a biztonság megteremtése, akár házépítési vagy átalakítási munkálatokba is kezdhet. A

munkahelyén inkább a kutatások, fejlesztési lehetőségek foglalkoztatják. A pénzzel, amit munkájáért kap, párját vagy ismerőseit is támogatja. Az is lehet, hogy más emberek pénzével fog bánni, talán ingatlanokkal üzletel, de partnere forrásai is jelentős hatást gyakorolhatnak a személyes életvitelére. Élvezni fogja az intimitás lassú kialakulásának folyamatát, és ez lesz az az év, amikor kiteljesül a szexuális élete. Újfajta felelősségtudat épül be családi életébe, kiélvezhetik eddigi beruházásaik gyümölcsét. A szeptemberi hónap romantikát és szórakozást hoz az életükbe. Nagy átalakuláson megy át ebben az évben a kommunikáció, az érzelmek és a társadalmi kapcsolatok terén. Egyre konzervatívabb, prűdebb lesz pénzügyekben és vagyontárgyait illetően. Jól fejleszti kommunikációs képességét, amivel megnövelheti bevételeit. Meggyőző személyisége, de főleg ötletei kinyilatkoztatása egyéb előnyöket is eredményezhetnek, emellett kisebb utazásokban lehet része az Ikreknek. A tanulás, a szocializálódás és a kapcsolati hálózatok nagy szerepet kapnak életében. Egy új szerelem az otthonához közel, akár a saját szomszédságában is felbukkanhat. A felszínes baráti kapcsolatait leépíti, a stabilabbakat felfrissíti. Az otthoni és a munkahelyi dolgai egyaránt változásokon esnek át. Ebben az évben sokkal győzelem-orientáltabb lesz, csak a haszon fogja érdekelni, ami alapján előre

234


tervezhet. A szeptember és az október mozgalmas hónapoknak ígérkeznek, amikor a szerelem és a munka öröme egyszerre talál a jegy szülöttjeire. Az előttünk álló év a romantika, a kreativitásra való törekvés, a gyerekek és az újraépítés évének ígérkezik a Rák jegyében születetteknek. Megtalálhatja álmai otthonát, amibe bőségesen befektethet; az életpályája kiteljesedhet, de előbb meg kell találnia a helyes egyensúlyt a komoly munka és a szórakozás között. A Szaturnusz a Rák jegyében jár, ettől felelősségvállalása felerősödhet, valamint helyet kap a mindennapjaiban a romantika. A szerelmi élete változatlanul erotikus töltetű marad. Harmonikus magánéletének köszönhetően hajlandó lesz elviselni több nyomást is, hogy megtalálja felelősségvállalásának célját. Némi spekuláció és a megérzések követése mindenképpen eredményesnek bizonyulhat a mindennapokban. A kreativitása erősebb lesz ebben az évben, jelentősebb pénzügyi gyarapodás szeptemberre várható.

Egész évben dúskálhat kereseti lehetőségekben, akár úgy is, hogy néhányan az Oroszlán jegyében születettek közül némi természetfeletti segítséggel vagy háttérben folyó, nem teljesen „tiszta” tevékenységgel jutnak pénzhez júliusban. Ha eddig nem is tartották materialistának, az előttünk álló egy évben nagyobb hangsúlyt fektet majd a kézzelfogható dolgokra, az

élet gyakorlatiasabb területeire. Mindezt szabadságának elérése érdekében teszi. Nagyobb hangsúlyt fektet a karrierje, a hírneve ápolására, pénzügyi helyzete alakulására. Emellett a tanulás, önmaga képzése hozza meg a legnagyobb változást. Mivel a szerencse nem igazán segíti, kemény munkával és rengeteg áldozattal tud majd valós eredményt felmutatni. Tehetsége elismerésnek örvend, ezért hajlandó lesz újabb anyagi áldozatokat hozni az önfejlesztésre. Szerelmi életét elégedettség uralja, amely áprilisban és november közepén lesz a legintenzívebb. Nagyszerű lehetőségek kínálkoznak ebben az évben utazásra, kalandokra, kapcsolatai építésére és a tanulásra. Szinte állandóan mehetnékje lesz, és ami nem jellemző önre, az apróságok kevésbé, inkább a nagyobb horderejű dolgok fogják érdekelni. Alkalomadtán a gyerekvállalás kérdése is fokozottan aggaszthatja, a döntés egy újabb nagy lépés lehet az életében. Fontossá válik a Szűz számára a hit és a saját életfilozófia, erős késztetést érez majd arra, hogy azt a nála fiatalabbakkal is megossza. Szerelmi életében bonyodalmakra számíthat, ki kell majd állnia elhatározásai mellett, és komoly döntéseket kell meghoznia – és ezt meg is teszi, mivel nem szereti szőnyeg alá seperni a dolgokat. Amenynyiben egyedülálló, komoly románc elébe néz egy sokkal érettebb személlyel, aki segíthet anyagi helyzete, karrierje megalapozásában, de akár családot is alapíthatnak. Külső tényezők erős befolyásolására számíthat január utolsó és február első hetében, szerelmi élete és a

235


szórakozás augusztusban kerül előtérbe. Stabil vagy új partnerével októberben teljesedik ki a kapcsolata. Az év első fele ke ményen megtáncoltatja a Mérleg jegy szülötteinek kedélyállapotát. Egész évben oroszlánrészt kell vállalnia a feladatok megoldásában munkahelyén és otthon is. Üzleti tevékenységében nagy valószínűséggel egója miatt fog konfliktusba kerülni, szakmai téren viszont nagy előrehaladásra számíthat. A társadalmi életben igen aktív szerepre vállalkozik, a rengeteg személyt körülölelő kapcsolati hálózatát pedig bátran használja céljai megvalósításához. Izgalmas utazásokban lehet része, de ez az év nem kedvez anyagi helyzete megalapozásának. Próbáljon takarékosan vásárolni, s ha ingatlantól, örökségtől akar megszabadulni, várjon vele, amíg nagyobb áron tudja értékesíteni. Ne tegye ki vállalkozását és kapcsolatait túl nagy kockázatnak! Az egyedülálló Mérlegnek kedveznek a csillagok ebben az évben: talán egy idősebb személy lesz az, akivel végre egy hullámhosszon lehet. Ha azt tervezi, hogy házasságot köt, minden hezitálás nélkül megteheti, de ne halassza az év végére!

Ebben az évben a munkára koncentrál, sokkal részletekbe menőbben, mint az elmúlt tizenkét hónapban. Elismerésben és anyagiakban azonban bőséges kárpótlásra számíthat. Bár a Skorpió-szülött

általában szeret dolgozni, most könnyen megtalálhatja a hivatásának legmegfelelőbb állást, kedvezőbb munkakörülményeket teremthet. A projekt, melyet az év elején kezd el, az év végére hozza meg gyümölcsét. Kedvezőbb hónapok a magánéleti „felfrissüléshez” a május, június és az augusztus. A többi hónapban a romantika háttérbe szorul, ami ugyanakkor előnyt is jelenthet más területeken. Ha azonban túlzásba viszi a szórakozás- és pihenésmentes életmódot, saját maga és tervei ellenségévé válhat. Legyen óvatosabb, figyeljen jobban az egészségére, a helyes táplálkozásra! Pénzügyei február végén és áprilisra mutatnak javulást. Ebben az évben előtérbe kerülnek összeköttetései, szűkebb körben a családja és a barátai, ami örömmel tölti el a Nyilas-szülötteket. Üzleti tevékenysége szerencsésnek ígérkezik, barátai és ismerősei révén előnyös pozíciókra tesz szert, látványos eredményre az év végén számíthat. Mindemellett alapos felülvizsgálatnak veti alá emberi kapcsolatait, miközben igaz barátságok alapköveit fektetheti le, ha nyílt lapokkal játszik, és engedi magát elköteleződni. Kifejezésmódja gördülékennyé válik, nem lesznek gondjai a kommunikációban, akarata érvényesítésében. Változások várhatók ugyanakkor az egészsége terén is – az már önön múlik, hogy jó-e vagy rossz irányba. Az elmúlt négy-öt évben szilárdan eltökélte, hogy szabad utat enged önkifejezésének, és ez a továbbiakban is így marad. Szerelmi élete március második felében, valamint június

236


közepétől július közepéig lesz a legintenzívebb. Sze mé lyi sé gé nek teljes átalakulása van folyamatban. Pénzt kereshet azzal, hogy kihasználja kapcsolatait, és azok ápolásán fáradozik, hiszen tudja, hogy csak általuk lehet igazán hatékony. Rájöhet ugyanakkor, hogy talán nincs is sok barátja, de azok, akik ön körül forognak, mind igaz bajtársai. Ennek tudatában képes lesz energikusabban dolgozni, családja is támogatja a munkájában. Néhányan a Bak jegy szülöttei közül jobb, tágasabb, modernebb otthont keresnek maguknak, vagy kibővítik a meglévőt. A szerelmi életében változásokra számíthat. Hosszú távon gondolkodik, de – elsősorban pénzügyi helyzete miatt – kissé visszafogottnak, konzervatív beállítottságúnak tűnhet. Ez az év nem hoz döntő változást a karrierjében, inkább a lazításra és magánügyeinek intézésére alkalmas. Megtanul kikapcsolódni, több társadalmi szerepet vállalni. Augusztusban és szeptemberben lesz a legelfoglaltabb, de ezekre a hónapokra fog a legszívesebben visszaemlékezni szilveszterkor.

Párkapcsolata, házassága és egyéb társadalmi kötelékei új szintre emelkednek. Munkája során is több együttműködésre számíthat partnerétől, de néhány bonyolultabb ügye megoldására is ez az év mutatkozik a legalkalmasabbnak. Társával, szerelmével bensőségesebb viszonyba kerül, ha egyedülálló, akkor

olyan emberrel találkozhat, aki segíteni fogja egészsége megőrzésében és a további tanulásban. Kész megtenni a következő lépést a házasság, illetőleg gyermekvállalás felé, vagy más módon erősítik kötelékeiket. Évek óta tartó kemény munkája eredményt hozhat, pénzügyi kilátásai lényegesen javulnak: most kevesebb munkával is látványos előrehaladást tud felmutatni. Kisebb lesz az anyagi gondok önre nehezedő nyomása, és gördülékenyebb lesz az út a gyarapodás felé. Szórakozás és szerelem tekintetében a június közepétől július közepéig tartó időszak ígérkezik a legoptimálisabbnak. Dúlni fog önben a szabadságvágy és az odaadás érzése, ösztöne, megérző képessége kiéleződik. Ez az év lehetőséget ad arra, hogy reményei részben beigazolódjanak, ami tovább erősítheti optimizmusát, növelheti biztonságérzetét. Pénzügyi biztonságát tovább alapozza, egy jelentős bevétel is segítheti céljai elérésében. Mindeközben megtanulja, hogyan pezsdítse fel a saját és az ön körüli emberek életét. Magánéletében kapcsolata elmélyítésén ügyködik – ez simábban megy, mint gondolná, annál is inkább, mert szexuális vonzereje fokozódik. A segítség pedig mindig akkor fog érkezni, amikor a legnagyobb szüksége lesz rá. Vigyáznia kell arra, hogy a szellemi szféra irányába megnyilvánuló érdeklődése ne történjen a munka rovására, a napi teendők ne szoruljanak háttérbe. Szívügyek terén február közepétől április közepéig kap erőre, a karrierjét októberben tudja meglendíteni.

237


Mit ígérnek a csillagok? Az új év kezdete mindig izgalmas várakozással tölt el, hiszen kiben ne élne a remény, hogy az előttünk álló tizenkét hónap több téren is áttöréseket hoz, hogy nem lesz szerencsétlen, stagnáló vagy éppen megerőltető kihívásoktól terhes? Jobbra fordul-e a sorsunk 2014ben? Lássuk, mit olvashatunk ki a csillagokból! Az előttünk álló év kétségkívül mentes lesz a meglepetésektől, s bár meg kell dolgoznunk a látványos eredményekért, nyugodtan tervezhetünk hosszú távra, ütemtervünket nem fogják háborús hangulatot idéző spontán „beütések” megzavarni, és nem is kell félig nyitott szemmel aludnunk attól félve, hogy valami beláthatatlan tényező feje tetejére fordítja az életünket. A 2014-es esztendőbe lépve a Szaturnusz a Skorpió jegyében fog tartózkodni, és ott is marad egészen 2015. szeptember 15-éig. Ennek köszönhetően a szex és a népesedés-reprodukció témája napirenden lehet az életünkben. A Szaturnusz arra tanít bennünket, hogy felelősségteljesek és megbízhatóak legyünk, s ha véletlenül kisiklanánk életünk, feladataink megszokott „vágányáról”, ugyancsak a Szaturnusz terel vissza a régi mederbe. Új helyzeteket is felvillanthat előttünk a társadalom változásainak tükrében, melyeket megfontoltan, türelmesen és tudatosan átbeszélve tudunk sikeresen áthidalni. Az Uránusz folyamatosan a Kos jegyében áll, támogatva az ötletes, eredeti, újszerű vállalkozásokat, társulásokat egészen 2019-ig. A Plútó a pénzhez való viszonyunkat „csiszolgatja” a Bak jegyéből, és ez így lesz 2026-ig. A Plútó ugyan-

akkor az előttünk álló évben különleges helyzeteket idézhet elő az Uránusszal egyetemben. Ez utóbbi a radikálisan új ötleteket, illetőleg a jövőt uralja, de a demokrácia és a közemberek védelmezője is. Plútó a „plutokraták” őre: a nagy üzletek, nagy összegek, a kormányok és az uralkodó osztály megtestesítője. Az Uránuszt a szabadgondolkodással, a Plútót a konzervatív eszmékkel szokták társítani. Ez a két bolygó keresztezi egymást április 21-én és december 15-én. Hogy ez a két időpont nem lesz konfliktusmentes, már a 2012 júniusa óta tartó konstellációk hatásából is érzékelhető, és ez az előttünk álló időszakban csak erősödni fog. Az Uránusz–Plútó együttes feladata, hogy kihangsúlyozza az osztályok és rangok közötti különbségeket, emiatt kiéleződhetnek az elfekvő viták, amiket megfelelő diplomáciával lehet csak tompítani.

238


Székelyföld 400 éve és most Az alábbi táblázat Székelyföld népességének alakulását szemlélteti négy évszázad leforgása alatt. A kerek évforduló apropóján a Bethlen Gábor-féle 1614-es összeírást vettük alapul, illetve azt vetjük össze a 2011-es romániai népszámlálás adataival. Persze, teljes képet nem tudunk nyújtani, hiszen a jeles erdélyi fejedelem összeírói nem minden székelyföldi települést vettek górcső alá, például – Marosvásárhely és Csíkszereda mellett! – több marosszéki, háromszéki falu is kimaradt. Ugyanakkor Székelyföld mai településképe korántsem azonos a négyszáz évvel ezelőttivel: voltak falvak, amelyek 1614ben (alig bő évtizeddel Basta rémuralma után) lakatlanok voltak, de később újra benépesedtek, mások végleg eltűntek vagy egybeolvadtak, és megint mások jóval később keletkeztek, például a Gyimes-völgyében, de ide sorolhatók a ma román többséggel bíró települések is, mint például Előpatak Háromszéken, Bélbor, Galócás, Gyergyóholló, Gyergyótölgyes, Gyergyóvárhegy, Salamás, Gyergyószéken, hogy csak pár községet említsünk, vagy éppen Balánbánya városát. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a ma földrajzi értelemben Székelyföldnek tekintett terület nem teljesen azonos a történelmi székely székek alkotta területtel, hiszen például Felső-Fehér megye (Sepsibükszád, Mikóújfalu, Kézdikővár, Kiskászon) nem tartozott hozzá, de a Székely Nemzeti Tanács által népszerűsített Székelyföld-térkép sem követi pontosan az „eredeti” székely székek határát. Aranyosszék (amelyet a kézdi székelyek alapítottak, népesítettek be a XIII. század-

Bethlen Gábor fejedelem 400 éve íratta össze a székelyeket

ban, és amely különálló, egységes tömböt alkotott a mai Székelyföldtől jó 60 kilométerrel nyugatra) nem szerepel az 1614-es összeírásban, így jelen táblázatból is hiányzik. A népesség alakulásának pontos követését tovább nehezíti, hogy 400 évvel ezelőtt csak a családokat (és nem a lélekszámot) írták össze, és a nemzetiségi összetételre sem tértek ki. Ez utóbbi érthető, hiszen abból az időből még a mára leginkább elrománosodott Marosszéken is csak mintegy 1000 – a neve alapján fel-

239

Település román neve

(Székely)udvarhely Bethlenfalva Kadicsfalva Szombatfalva (Székely)keresztúr* Keresztúr falva* Fiátfalva* Betfalva* Timafalva* Szentegyháza(sfalu) Homoródfürdő Lövétebánya Bardoc(falva) (Erdő)füle Olasztelek (Székely)száldobos Bögöz Béta Mogyorós (Székelymagyarós) Décsfalva Dobófalva (ma Székelydobó) Agyagfalva Mátisfalva Vágás Etéd Énlaka Kőrispatak* Küsmöd Siklód Farkaslaka Bogárfalva (Firtos)váralja Kecset (Kecset)kisfalud (Nyikó)malomfalva (Székely)pálfalva Szencséd Szentlélek

Odorheiu Secuiesc Beclean (1952: Székelyudvarhely) Cădişeni (1952: Székelyudvarhely) 1895: Székelyudvarhely Cristuru Secuiesc (1884: Székelykeresztúr) Filiaș (1952: Székelykeresztúr) Betești 1884: Székelykeresztúr Vlăhița Băile Homorod Minele Lueta Brăduţ Filiaș Tălișoara Doboșeni Mugeni Beta Aluniș Dejuțiu Dobeni Lutița Mătișeni Tăietura Atid Inlăceni Crișeni Cușmed Șiclod Lupeni Bulgăreni Firtușu Păltiniș Satu Mic Morăreni Păuleni Sâncel Bisericani

Megye

Székely Kalendárium – 2014 Település magyar neve

1614 család

HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR CV CV CV CV HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR

174 45 31 31 33 46 59 39 11 41

2011 fő

UDVARHELYSZÉK

240

19 49 21 18 51 17 14 6 48 47 12 44 123 60 71 70 84 69 20 31 36 14 62 30 35

34257 31665 92%

9650 8923 92% 6898 6704 97% 4728 3612 76%

3491 3388 97%

2705 2283 84%

4473 4231 95%


Megye

Székely Kalendárium – 2014 Település magyar neve Felsőboldogasszonyfalva Árvátfalva Bikafalva Farcád Hodgya Ócfalva Patakfalva Sándorfalva (ma Sándortelke) Sükő (Székely)lengyelfalva Telekfalva Fenyéd Küküllőkeményfalva

Feliceni Arvățeni Tăureni Forțeni Hoghia Oțeni Văleni Alexandriţa Cireșeni Polonița Teleac Brădești Târnovița

(Homoród)almás

(Homoród)szentmárton Abásfalva Bágy Gyepes Homoródkeményfalva (Homoród)remete (Homoród)szentpál (Homoród)szentpéter Kénos Lókod Recsenyéd Városfalva Kányád Ábránfalva (Homoród)szentlászló Miklósfalva (Székely)dálya Ége Jásfalva Petek Kápolnásfalu

2011 fő

HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR

1614 család 28 12 27 43 36 13 31 12 29 46 41 35 28

Merești

HR

93

1339 1305 97%

Mărtiniş Aldea Bădeni Ghipeș Comănești Călugăreni Sânpaul Petreni Chinușu Locodeni Rareș Orășeni Ulieș Obrănești Vasileni Nicolești Daia Ighiu Iaşu Petecu Căpâlnița

HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR

62 16 36 40 19 30 47 23 24 23 28 20 25 16 21 22 43 25 8

241

41

3297 3191 97%

1915 1871 98%

2838 2741 97%

1193 1086 91%

2026 1925 95%

Megye



1614 család HR 31 HR 21 HR HR HR HR 38

Korond Atyha Fenyőkút Kalanda Pálpataka Lövéte Kirulyfürdő

Corund Atia Fântâna Brazilor Calonda Valea lui Pavel Lueta Băile Chirui

Máréfalva

Satu Mare

HR

47

Nagygalambfalva* Kisgalambfalva

Porumbenii Mari Porumbenii Mici

HR HR

71 43

Oklánd (Homoród)karácsonfalva Homorodújfalu Oroszhegy (Székely)fancsal (Székely)szentkirály (Székely)szenttamás Tibód Ülke Üknyéd Parajd Békástelep Bucsin Sófalva 1760: Alsó- és Felsősófalva Szászveres Siménfalva* Bencéd Csehétfalva* Demeterfalva* Kiskadács* Kiskede* Kobátfalva* (Nagy)kadács* Nagykede* Medesér* Rugonfalva* (Székely)szentmihály* (Székely)szentmiklós* Tarcsafalva* Tordátfalva*

Ocland Crãciunel Satu Nou Dealu Fâncel Sâncraieni Tămașu Tibod Ulcani Valea Rotundă Praid Becaş Bucin

HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR

39 53 22 73 17 60 11 19 27

Ocna de Jos, Ocna de Sus Şaşvereş Șimonești Bențid Cehețel 1874: Kobátfalva Cădaciu Mic Chedia Mică Cobătești Cădaciu Mare Chedia Mare Medișoru Mare Rugănești Mihăileni Nicoleni Tărcești Turdeni

HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR

6135 5760 94% 3439 3346 97% 1995 1944 97% 1805 1753 97% 1293 1239 96%

3907 3855 99%

19

55

242

2011 fő

6502 5961 92%

81 29 38

15 40 40 7 44 29 57 8 25 43

3776 3633 96%

Település magyar neve


Megye


(Székely)vécke* (Magyar)zsákod* Székelyszállás* Szentábrahám* Csekefalva* (Firtos)martonos* Gagy* Firtosiláz Kismedesér Magyarandrásfalva* Solymosiláz (Székely)andrásfalva (1899-ig: Oláh-Andrásfalva) (Magyar)hidegkút Kissolymos* Nagysolymos* Újlak (Székely)derzs (Székely)muzsna

Vețca Jacodu Sălașuri Avrămești Cechești Firtănuș Goagiu Laz-Firtănuş Medişoru Mic Andreeni Laz-Şoimoş Săcel

MS MS MS HR HR HR HR HR HR HR HR HR

Vidăcut Șoimușu Mic Șoimușu Mare Uilac Dârjiu Mujna

HR HR HR HR HR HR

84 70

Újszékely* Alsóboldog(asszony)falva* (Székely)szenterzsébet* Vargyas

Secuieni Bodogaia Eliseni Vârghiş

HR HR HR CV

42 33 68 58

Zetelaka Deság Ivó Küküllőmező Sikaszó Zeteváralja (Homoród)jánosfalva Szederjes* Szentdemeter* (Balavásár)

Zetea Deşag Izvoare Poiana Târnavei Şicasău Sub Cetate Ioneşti Mureni Dumitreni MAROSSZÉK Sângeorgiu de Pădure Bezid Bezidu Nou Loţu

HR HR HR HR HR HR BV MS MS

79

MS MS MS MS

71 64 67

Remetea

MS

9

Erdőszentgyörgy Bözöd* Bözödújfalu* Lóc* (1956-ig Bözöd része) Marosvásárhely Remeteszeg

243

1614 2011 család fő 34 892 757 44 85% 12 48 33 44 2465 55 2105 85%

16 17 56 57

1253 750 60% 1036 948 92% 2644 1921 73% 1647 1612 98%

5643 5458 97% 29 36 5166 3808 74% 134290 57532 43%


Megye

Székely Kalendárium – 2014 Település magyar neve Nyárádszereda Demeterfalva (Kis)szentlőrinc (Nyárád)andrásfalva (Székely)bő Székelymoson Székelysárd (Székely)tompa Vece Nyárádtő Kiscserged Malomfalva Nagycserged Recsa Székelysóspatak Vidrátszeg Szováta Illyésmező Kopács Szakadát Ákosfalva Cserefalva Csókafalva (Székelycsóka) Göcs Harasztkerék Kisgörgény (Nyárád)szentbenedek (Székely)vaja Szövérd (Backa)madaras (Nyárád)bálintfalva Szentgerice Csíkfalva Búzaháza Jobbágyfalva (Nyárád)szentmárton Vadad Gyulakuta Bordos* Csöb* Havadtő Kelementelke Rava*

Miercurea Nirajului Dumitreștii Lăureni Sântandrei (1941: Nyárádszereda) Beu Moşuni Şardu Nirajului Tâmpa Veța Ungheni Cerghizel Morești Cerghid Recea Şăuşa Vidrasău Sovata Ilieşi Căpeţi Săcădat Acățari Stejeriș Cioc Găiești Roteni Gruișor Murgeşti Vălenii Suveica Păsăreni Bolintineni Gălățeni Vărgata Grâușorul Valea Mitrești Vadu Fântânele Bordoșiu Cibu Viforoasa Călimănești Roua

MS MS MS MS MS

244

1614 család 45 6 15 41 16

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

22 14 35

MS MS MS MS MS MS MS MS

64 14 19 22 43 43 38 44

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

37 5 60 37 21 33 21 47 31 32 26 34 25 44

21

37

2011 fő

5554 4452 80%

6945 580 8%

10385 9104 88%

4738 4067 86%

1919 1535 80% 1945 1577 81%

4693 4301 92%



Megye


Jedd Kebele Kebeleszentiván (Maros)agárd Koronka (Székely)bós

Livezeni Sânișor Ivănești Poienița Corunca Bozeni

MS MS MS MS MS MS

1614 család 38 18 5 19 40 8

Kibéd

Chibed

MS

59

Lukafalva Lőrincfalva (Luka)ilencfalva Nagyteremi Teremiújfalu Makfalva Atosfalva Cseje Csókfalva Hármasfalu (Székely)abod (Székely)szentistván Szolokma (Udvarhelyszék) (Maros) Keresztúr (Székely)kakasd

Gheorghe Doja Leordeni Ilieni Tirimia Satu Nou Ghindari Hotești (1950: Hármasfalu) Ceie Cioc (1950: Hármasfalu) Trei Sate Abod Ștefănești (1950: Hármasfalu) Solocma Cristești Vălureni

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

37 24 30

(Maros)szentanna Marosbárdos Urdvarfalva Várhegy Marosszentgyörgy Csejd Tófalva (Maros)szentkirály Borzaszeg (Maros)kisfalud Náznánfalva (Mező)bánd Drekulyatelep Fekete Feketelak Hidegvölgy Istentó

Sântana de Mureș Bărdeşti Curteni Chinari Sângeorgiu de Mureș Cotuș Tofalău Sâncraiu de Mureș ma Náznánfalva része Miceşti (Náznánfalva) Nazna Band Drăculea Bandului Fânațe Negrenii de Câmpie Valea Rece Iştan-Tău

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

20

245

2011 fő 3266 1640 50% 2785 1840 65% 1762 1687 96% 2982 2169 73%

93 17 75 35 24 25 36 9

17 21 23 16 20 4 5 9 35

3250 2874 88%

5824 2512 43% 5723 2309 40% 9304 4681 50% 7489 2254 30%

6446 2161 34%



Megye


Marosesd Mezőpete Nagyvölgy Száltelek Székelyuraly (Mező)bodon Bugusalja Dobratanya Sándortelep Urszajatelep (Mező)csávás Bazéd Galambod (Mező)fele (Mező)kölpény (Mező)ménes Mezőszabad Szabéd (Mező)panit Csittfalva (Csitt)szentiván Harcó (Mező)bergenye (Székely)kövesd (Mező)sámsond Édeságtelep Feketepuszta Kislekence Mezőmadaras Szénáságy

Mărăşeşti Petea Valea Mare Țiptelnic Oroiu Papiu Ilarian (Budiu de Câmpie) Merișoru Dobra Şandru Ursoaia Ceuaș Bozed Porumbeni Câmpenița Culpiu Miniș Voiniceni Săbed Pănet elpusztították a tatárok Sântioana de Mureș Hărțău Berghia Cuieșd Șincai Şincai-Fânaţe Pusta Lechincioara Mădăraș Fânațele Mădărașului

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

(Nagy)ernye Erdőszengyel Ikland Sáromberke (Székely)kál Székes (Nyárád)gálfalva Bede Kisadorján Nagyadorján (Nyárád)szentlászló Nyomát Szentrontás (Nyárádszentháromság)

Ernei Sângeru de Pădure Icland Dumbrăvioara Călușeri Săcăreni Gălești Bedeni Adrianu Mic Adrianu Mare Sânvăsii Maiad Troița

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

246

1614 család

2011 fő

20 19 963 548 57% 54 10 32 39 33 25 44 66 5 38 13 26 31 28

64

5964 2624 44%

6033 4707 78%

1622 538 33% 1299 1003 77%

67 31 72 28 46 26 24 35 24 87

5835 4284 73%

3067 2611 85%



Megye


(Nyárád)karácsony(falva) Csiba(falva) Fintaháza Folyfalva Hagymásbodon (Káposztás)szentmiklós Kisteremi Somosd (Nyárád)mogyorós (Nyárád)selye Torboszló (Nyárád)remete Deményháza Mikháza (Nyárád)köszvényes Vármező Sóvárad

Crăciunești Ciba Cinta Foi Budiu Mic Nicoleşti Tirimioara Cornești Măgherani Șilea Nirajului Torba Eremitu Dămieni Călugăreni Mătrici Câmpu Cetăţii Sărățeni

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

(Székely)bere Berekeresztúr Kendő Mája Markod (Nyárád)szentimre Seprőd (Székely)hodos Ehed Iszló Jobbágytelke Havad Geges (Nyárád)szentsimon Rigmány Vadasd

Bereni Bâra Cându Maia Mărculeni Eremieni Drojdii Hodoşa Ihod Isla Sâmbriaş Neaua Ghinești Sânsimion Rigmani Vădaș KÁSZONSZÉK Plăieşii de Jos Plăieșii de Sus Imper Iacobeni Cașinu Nou

MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS MS

Kászonaltíz Felsőfalu (ma: Kászonfeltíz) Impérfalva (ma: Kászonimpér) (Kászon)jakabfalva (Kászon)újfalu

247

1614 család 19 15 35 35 43 44 66 39 39 62 25 34 54 59

26 21 17 41 38 35 9 31 31 31 55 26 47 19 29 28

112 60 78 108

2011 fő

4470 2827 63%

1309 1177 90% 3893 3465 89% 1608 1326 82%

1203 1161 97%

1261 1121 89%

1369 1224 89%

3033 2760 91%



Megye

Székely Kalendárium – 2014 1614 család

2011 fő

CSÍKSZÉK Csíkszereda Csiba (Csík)taploca Hargitafürdő Várdótfalva Zsögöd(fürdő) (Csík)csicsó Csaracsó

Ciba Topliţa-Ciuc (1959: Csíkszereda) Harghita-Băi Şumuleu (1959: Csíkszereda) Jigodin Ciceu Ciaracio

HR HR HR HR HR HR HR HR

(Csík)dánfalva

Dănești

HR

106

(Csík)madaras

Mădăraș

HR

125

(Csík)pálfalva (Csík)csomortán (Csík)delne (Csík)rákos Göröcsfalva

Pauleni-Ciuc Șoimeni Delnița Racu Gârciu

HR HR HR HR HR

38 80 76 126 23

(Csík)szentdomokos

Sândominic

HR

57

(Csík)szentgyörgy (Csík)bánkfalva (Csík)menaság Csinód Csobányos Egerszék Gyürke Kotormány Menaságújfalu Pottyond (Csík)szentimre Szentimrefürdő

Ciucsângeorgiu Bancu Armășeni Cinod Ciobăniş Eghersec Ghiurche Cotormani Armăşenii Noi Potiond Sântimbru Sântimbru-Băi

HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR HR

207 138 135

(Csík)szentkirály

Sâncraieni

HR

138

(Csík)szentlélek (Csík)mindszent Fitód Hosszúaszó

Leliceni Misentea Fitod Hosasău

HR HR HR HR

66 111

248

96 72 81 125

38966 30607 79% 2679 2629 98% 2292 2259 99% 2199 2168 99% 1831 1779 97% 1607 1571 98% 6110 5906 97%

4839 4648 96%

166

2063 1994 97% 2526 2332 92% 2010 1935 96%

Megye



(Csík)szentmárton (Csík)csekefalva Úzvölgye (Csík)szentmihály Ajnád Cibrefalva Lóvész Vacsárcsi (Csík)szentsimon Csatószeg

Sânmartin Cechești Valea Uzului Mihăileni Nădejdea 1694-ben elpusztult Livezi Văcărești Sânsimion Cetătuia

1614 család HR 109 HR 93 HR HR 164 HR HR 3 HR HR 126 HR 97 HR 83

(Csík)szenttamás

Tomești

HR

85

(Csík)karcfalva (Csík)jenőfalva

Cârța Ineu

HR HR

47 83

Kozmás Lázárfalva

Cozmeni Lăzărești

HR HR

109 29

Madéfalva

Siculeni

HR

108

Szépvíz Bükkloka (Csík)borzsova (Csík)szentmiklós Tusnád (Csík)verebes Újtusnád

HR HR HR HR HR HR HR

113

(Gyergyó)szentmiklós Gyilkostó Kovácspéter Vargatag Visszafolyó (Gyergyó)alfalu Borzont Bucsin (Gyergyó)csomafalva

Frumoasa Făgeţel Bârzava Nicolești Tușnad-Sat Vrabia Tuşnadu Nou GERGYÓSZÉK Gheorgheni Lacu Roşu Covacipeter Vargatac Visafolio Joseni Borzont Bucin Ciumani

HR HR HR HR HR HR HR HR HR

209

(Gyergyó)ditró Cengellér Orotva

Ditrău Ţengheler Jolotca

HR HR HR

52

249

50 71 134 11

2011 fő 2322 2263 97% 2644 2103 80% 3482 3363 97% 2563 2528 99% 2709 2656 98% 2115 2005 95% 2726 2568 94% 3682 3466 94% 2147 1951 91%

18377 15388 84% 104

36

5536 5332 96% 4328 4280 99% 5483 5379 98%

Megye



(Gyergyó)remete Eszenyő Kicsibükk Martonka Gyergyószárhegy Güdüctelep

Remetea Sineu Făgeţel Martonca Lăzarea Ghiduţ

(Gyergyó)újfalu Gyergyókilyénfalva tak Libán Szenéte

HR HR HR HR HR

(Sepsi)szentgyörgy Kilyén Szemerja Szotyor Bölön Bölönpatak

Suseni Chileni Valea Strâmbă Liban Senetea SEPSISZÉK Sfântu Gheorghe Chilieni 1880: Sepsiszentgyörgy Coșeni Belin Valea Belinului

CV CV CV CV CV CV

128 54 62 52 137

Nagyajta Középajta

Aita Mare Aita Medie

CV CV

77 93

Barót Bibarcfalva** Bodos Felsőrákos Köpec Miklósvár (Nagy)bacon Magyarhermány** Kisbacon** Magyarhermány** Szárazajta Telegdibacon** Uzonkafürdő Ilyefalva városa Aldoboly Szentkirály Nagyborosnyó Cófalva**** Feldoboly Kisborosnyó Kispatak Lécfalva***

Baraolt Biborţeni Bodoș Racoşul de Sus Căpeni Micloșoara Bățanii Mari Herculian Bățanii Mici Herculian Aita Seacă 1878: Nagybacon Ozunca-Băi Ilieni Dobolii de Jos Sâncraiu Boroșneu Mare Țufalău Dobolii de Sus Boroșneu Mic Valea Mică Leț

CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV

142 41 42

CV CV CV CV CV CV CV CV CV

138 45 54 70 14 46 52

250

1614 család HR 26 HR HR HR HR 89 HR

2011 fő 6165 6055 98% 3424 3300 96%

77 126

53 21 66 25 17 25 79 22

108

5114 4838 95%

56006 41233 74% 2859 1024 36% 1715 1546 90% 8672 8129 94%

4403 3658 83%

2036 1749 86% 3097 2890 93%



Megye


Réty Bita*** Egerpatak Komolló Szacsva Uzon Bikfalva Magyarós Lisznyó Lisznyópatak Szentiván(laborfalva) Vesszőstelep Maksa Besenyő Eresztevény Kökös Kökösbácstelek

Reci Bita Aninoasa Comolău Saciova Ozun Bicfalău Măgheruş Lisnău Lisnău Vale Sântionlunca Lunca Ozunului Moacşa Pădureni Eresteghin Chichiș Băcel

CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV CV

48 16 61

Bodok Oltszem Zalán Kőröspatak Kálnok

Bodoc Olteni Zălan Valea Crișului Calnic

CV CV CV CV CV

84 36 65 69 35

Árkos

Arcuș

CV

109

Málnás Málnásfürdő Zalánpatak Gidófalva Angyalos Étfalva Zoltán Étfalvazoltán Fotos (Sepsi)martonos Fotosmartonos

Malnaș Malnaş-Băi Valea Zălanului Ghidfalău Angheluș Etfalău Zoltan 1899: egyesül a két falu Fotoș Mărtinuş 1899: egyesül a két falu KÉZDISZÉK Târgu Secuiesc Lunga Ruseni (Kézdivásárhely) Săsăuși (Nyujtód) Tinoasa (Nyujtód)

CV CV CV CV CV

31

Kézdivásárhely Nyujtód Oroszfalu Szászfalu Sárfalva

251

1614 család 37 17 57 31 32 94 93 31 82

2011 fő 2304 2247 98%

4430 3664 83%

85

89 61 38 29

CV 10 18

1201 1123 94% 1537 818 53% 2553 2396 94% 2307 2136 93% 1519 1450 95% 1087 1004 92%

2660 2526 95%

CV CV CV CV CV CV

155 66 29 30 71

18491 16292 88%



Megye


Csernáton (1968-tól) (Alsó)csernáton (Felső)csernáton Albis Ikafalva Dálnok

Cernat Cernatul de Jos Cernatul de Sus Albiș Icafalău Dalnic

CV

Esztelnek Kurtapatak

1614 család

2011 fő

CV CV CV

155 105 56 60 156

3978 3867 97%

Estelnic Valea Scurtă

CV CV

89 28

(Kézdi)almás Csomortán

Mereni Lutoasa

CV CV

42 22

Polyán (ma: Kézdiszentkereszt) Bélafalva

Poian Belani

CV CV

88 50

(Kézdi)szentlélek Kézdikővár Kézdiszárazpatak Kiskászon Lemhény

Sânzieni Petriceni Valea Seacă Cașinu Mic Lemnia

CV CV CV CV CV

173

Ozsdola Hilib****

Ojdula Hilib

CV CV

154 53

Szentkatolna Imecsfalva**** Hatolyka (Kézdi)martonfalva (Kézdi)márkosfalva Mátisfalva Torja (1968-tól) (Alsó)torja (Felső)torja Futásfalva

Catalina Imeni Hătuica Mărtineni Mărcușa Mărcușa (1899: Márkosfalva) Turia

CV CV CV CV CV CV

78 51 56 34 70 14 195 68 72

Kovászna (Csoma)kőrös

Alungeni ORBAISZÉK Covasna Chiuruș

CV CV CV CV CV

207 44

Barátos (Orbai)telek Páké Damokosfalva

Brateș Telechia Pachia eltűnt

CV CV CV CV

60 30 66 7

252

172

956 933 98% 1182 1150 97% 1324 1280 97% 1768 1745 99% 4582 4492 98% 1936 1863 96% 3519 2498 71% 3378 3307 98%

4027 3959 98% 10114 6354 63% 1531 1484 97%

Megye



Gelence Haraly

Ghelinţa Harale

1614 család CV 186 CV 62

Zabola Páva (Székely)petőfalva (Székely)tamásfalva Szörcse Zágon Papolc

Zăbala Pava (1968: Zabola) Peteni Tamașfalău Surcea Zagon Păpăuţi

CV CV CV CV CV CV CV

196 120 0 15 18 281 153

2011 fő 4815 4551 95% 4597 3166 69% 5282 2642 50%

* Keresztúrszékhez tartozott ** Udvarhelyszékhez tartozott *** Kézdiszékhez tartozott **** Orbaiszékhez tartozott

tehetőleg – román eredetű családot lehet azonosítani, ami a teljes lakosság alig 5 százalékát jelentette (Pál-Antal Sándor: A székelyek földje és népe, 2013). Ez az arány száz évvel később már 12 százalék, 1831ben pedig 24 százalék… A 2011-es romániai népszámlálás feldolgozása pedig még tart, így csak községenkénti (és nem falvankénti) bontásban tudjuk megadni az etnikai megoszlást. Ebből is kitűnik azonban, hogy az elmúlt négy évszázad sorcsapásai ellenére, illetőleg 94 évvel Trianon után a Kárpát-haza eme szeglete még tisztán őrzi székely jellegét. A táblázatban azok a községek szerepelnek, amelyekből legalább egy falut 1614-ben is nyilvántartásba vettek (amelyik településnél nem szerepel családszám a negyedik oszlopban, annak lakosságát vagy „kifelejtették” Bethlen Gábor összeírói, vagy később keletkezett), és ezt a logikát követtük a városoknál is: Marosvásárhelyet például bevettük, hiszen az 1902-ben hozzácsatolt Remeteszeget az 1614-es összeírásban is ott talál-

juk, viszont például a 19. század közepén keletkezett Tusnádfürdőt nem. Összegzés: a táblázat első oszlopa az 1614-es összeírásban szereplő falvakat, városokat tartalmazza – többnyire – székenkénti felsorolásban, akkori nevükön (illetve a zárójeles toldalékokkal igyekeztünk érzékeltetni a névalakulást is). A második oszlopban találjuk a település mai román nevét, a harmadikban a megyét, amelyhez ma tartozik, a rendszámtáblákon használatos rövidítés szerint: CV – Kovászna, HR – Hargita, MS – Maros, BV – Brassó. A negyedik oszlop az 1614-ben nyilvántartásba vett CSALÁDOK számát adja meg (ezt egyes történészek öttel szorozzák ahhoz, hogy megkapják a tényleges lélekszámot, mások többel, hiszen egy kapun belül több család is élhetett, amit egynek vettek). Az ötödik oszlop a 2011-ben összeírt SZEMÉLYEK számát mutatja az egész község, illetve város szintjén, továbbá a magyar lakosság lélekszámát és annak százalékos arányát a teljes népességen belül.

253


Hajnali kettőkor verik az öreg székely ablakát. – Ki az? - kérdi álmosan. – Én vagyok az, Áron bácsi, Gergő, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája? – Nincsen, fiam - válaszolja, majd megint elalszik. Húsz perc múlva megint verik az ablakot... – Ki az? - hangzik a kérdés megint. – ... (poén a rejtvényben)

254


Két székely atyafi nézelődik a vásár után a brassói Fekete templom körül. Csodálják az öreg építményt, megnézik a Honterus-szobrot, majd távolról nézik a tömött tornyot, melynek ablakain át jól látszik a nagyharang. – Mondja, bátya - szól a fiatalabbik – hogyan kerülhetett az a hatalmas harang a toronyba? - ...? (poén a rejtvényben)

255


Székely és a fia mennek a szekéren, megszólal a fiú: – A hátsó kerék ki akar esni, édesapám. Leszáll az öreg, megnézi a kereket. – Nem akar az leesni, fiam! Mennek tovább, megint megszólal a gyerek: – Le akar esni a hátsó kerék! Megint leszáll az apja, és mondja: – Dehogy akar az leesni! Újra elindulnak, de a gyerek még kétszer eljátssza ugyanezt az apjával, mire az kifakad: – Nem akar az leesni, hogy a jó ég áldjon meg! – ... (poén a rejtvényben)

256


Székely bácsi komor arccal vacsorázik az étteremben: zavarja a zenekar hangos játéka. Odahívatja a pincért: – Mondja, főúr, meg lehet kérni a zenekart, mit játsszanak? – Igen, uram. Mi volna a kívánsága? – Szóljon nekik, ... (poén a rejtvényben)

257


A székely és a fia mennek haza a szekéren. Egyszercsak elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Amint mennek tovább, megint elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Odaszól a fiú az apjának: – ... (poén a rejtvényben)

258


– Komám, én ki nem állhatom Bandit. – Hát én se. – ... (poén a rejtvényben)

259


A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához: – Édesanyám, nem elég savanyú ez a káposzta. – De hát fiam, ez nem savanyú káposzta, hanem mákos tészta. – ... (poén a rejtvényben)

260


Székely bácsika rohan a vonatra, végül csak elkésik, a vonat akkor gördül ki a peronról, mikor odaér. Erre a bácsi: – ... (poén a rejtvényben)

A rejtvényeket Buna Botond készítette

261


Szólásmondó 1.

Vízszintes: 1. Meglepetésében elhallgat, belesül a mondanivalójába, váratlan akadályba ütközik. 13. Normális, nem bolond. 14. Hangulat, légkör. 15. Bent ráad! 16. Ki korán ..., aranyat lel. 17. Kiejtett betű. 19. Valaki (röv.). 20. Római 3000. 21. Családtagok! 22. Cinegefaj. 24. Erszényes állat. 26. Konyhafőnök. 28. Öltöny része. 29. Heged a seb. 30. Megtalálja a foltját! 32. Erős kéz. 34. Hirtelen felnyílik a zár. 36. Tréfa. 38. Kereskedő (rég.). 40. Szülő becézve. 42. A -leg képzőtársa. 43. Most már ... mindegy. 44. Eleven ezüst. 45. British Airways (röv.). 47. Trombitahang. 48. ...-... Gábor; magyar származású amerikai színésznő. 50. Országos Rendezői Iroda (röv.). 51. Harap a kígyó. 52. Szattyánfoszlány! 53. Egyébként. 55. Pro és ....

Függőleges: 1. Apróbb, talajon élő állatokkal táplálkozó sas. 2. Sóvárgás. 3. Ki korán kel, aranyat ... (közmondás). 4. Eurosport (röv.). 5. Alkohol. 6. Felfordulás. 7. Néma Elek! 8. Szundikáló. 9. Sorszámnévképző. 10. ... én még kissrác voltam (Illés). 11. Sárga folt! 12. Szék része. 18. Rendet ...; kitakaríttat. 20. Kezében fog. 23. Szállítás jelzője. 25. Csúcs. 27. Móricz Zsigmond könyve. 29. Fehér virágú cserje. 31. ... Räikkönen; Forma-1-es finn pilóta. 33. Trópusi gyümölcs. 35. Fonalköteg. 37. Könnyű műsor. 38. Fiúörökös nélkül hal meg. 39. Mezőgazdasági. 41. ... Jack, az Egyesült Királyság zászlajának beceneve. 44. Enged. 46. Gabonát begyűjt. 49. Halkan mond. 51. Magyar televízió (röv.). 53. Fahíd része! 54. Két füttyjel! 56. Nevetni kezd!

262


Szólásmondó 2.

Vízszintes: 1. Az utcára szólít. 6. Dologtalanul tölti az időt, csak fecseg (nő). 13. A szesz mint kereskedelmi termék. 15. Bűnügyi sorozat. 16. British Airways (röv.). 17. Dravida gyűrű alakú virágállat-zátony. 19. Az idő ...; mondás. 21. Gyakran szóba hozó. 23. Postscriptum (röv.). 24. Örömében többször kinyújtja a karját. 27. Arra a másik helyre. 28. Magas testhőmérséklet. 29. Több részre tagol. 31. A fogadására. 32. Csupa, tiszta (nép.). 33. Számlálóból és nevezőből áll. 34. Módosított a-hang. 36. Itóka dísze. 38. Vatikán (röv.). 39. Angol férfinév. 41. Lopó. 42. Családtagok! 43. Kordéjelző lehet. 45. Az ég kékje. 46. Tetű petéje. 48. Libabőr! 50. Dolgozik az útépítő. 53. Elégedetlenkedik apróságok miatt. 55. Nagyobb evezős csónak.

Függőleges: 1. Kiderül az ég, és hidegre fordul az időjárás. 2. Olasz NOB-jel. 3. Hajfürtök! 4. Lóth ...; magyar színész. 5. Próféta, látnoki erejű, ihletett költő. 6. Zéró. 7. ... McBain; krimiíró. 8. Vékony rés. 9. Arn ...; teniszező. 10. Rubik ...; Kossuthdíjas magyar építész, játéktervező, feltaláló. 11. ... Taylor; egykori színésznő. 12. Két icce! 14. Vármaradvány. 18. Acélipari féltermék. 20. Testedzés. 22. Szurkolók öröme-bánata. 23. Néhányan. 25. Darabot bemutat. 26. Költői napszak. 28. Kürtös vezér. 30. Épületet kijavít. 32. Mistress (röv.). 35. Szintén nem. 37. Fiatalabb fivér. 39. Nőstény kutya. 40. Famintával díszítő. 43. Tojás sárgája. 44. ... nova; 14. századi szabadabb zenei stílus. 45. Abigél becézve. 47. Erika becézve. 48. Durván taszít. 49. Nyitott oldalfolyosó. 51. ... Bence; Nyírő József hőse. 52. Római 51. 54. Tera Joule (röv.).

263


Szólásmondó 3. 1

2

3

4

5

6

7

8

E

14 16

17

11

21

24

28

25

26

35

38

39 44

Ó K

27 30

32

34

13

22

29

31

12

15

20

23

52

10

18

19

48

9

33 36

40

37 41

42

45

43

46 50

49

47 51

U

Vízszintes: 1. Nagyon megharagszik. 14. Ütközet színhelye. 15. Recehártya. 16. Corpo Diplomatico (röv.). 17. Orosz férfinév. 18. A zsidó vallás által előírt étkezési szabályoknak megfelelő. 19. Kemény fém. 20. Kiejtett k betű. 21. Sálvégek! 22. Korpaszemek! 23. Kánaáni isten. 24. Kalapácsvető (Balázs). 26. Korai gyümölcs. 28. Báj. 29. A kalcium egyik sója. 30. A világ ... (Dumas). 31. Spanyol indulatszó. 32. Folytonosan mar. 33. Ételízesítő. 34. Ábrahám felesége. 36. Női név rövid alakja. 37. Ájul. 38. Részben tiszta! 39. Kiejtett t betű. 41. Csahos állat. 42. Tanult tinó! 44. Nehezen szalad. 46. Angol. 47. A széleken bekap! 48. Működik a gyár. 50. Iskolába adatás. 52. Már lábadozik, jobban van, mert tréfál, pajkoskodik.

Függőleges: 1. ... Homo; Munkácsy festménye. 2. Kábítószerféle. 3. British Airways (röv.). 4. 300 percet tartó. 5. Nótázik. 6. Sebesség, tempó. 7. Levegő. 8. Báró (röv.). 9. Numero régies rövidítése. 10. Loch ...; skót tó. 11. Régi Attila. 12. Levegő, angolul. 13. Néma Jenő! 18. Székely medence. 19. Magát kihívó érzékiséggel kellető nő. 20. Ütőhangszer. 22. Bíróságra jár. 23. Beismer. 24. Esedezik. 25. Sors! 27. Meztelen. 28. Jelmez, ruházat. 29. Jelenlegi. 33. Összetett szó része. 35. Nagyon parányi. 37. Amely emberre. 40. Evés nélkül. 42. Védelmez. 43. Férfi (biz.). 44. A felsőfok jele. 45. Kötésen lazít. 46. Beácska. 47. Éjszakai szórakozóhely. 49. Zenélni kezd! 50. Két rabló! 51. Tellúr vegyjele.

264


Szólásmondó 4. 1

2

3

4

5

13 16

17

R

9

10

22

23

36

41

37

48

52

G

38

39 43

45

47

15

32

42

44

12

24

31 35

E

28

30 34

11

20

27

40

B

8

19

26

29 33

7

14

18

21 25

6

46 49

50

53

54

A

55

B

Vízszintes: 1. A reggelre hagyott mosatlant nehéz elmosogatni, mert rászárad az edényre a maradék. 13. Abbahagyja a mozgást. 14. Időmérő tartozéka. 15. Rekettyelevél! 16. Majdnem kiborul! 17. Eladásra vár! 19. Ferde, rézsútos. 20. Latin Nap. 21. Piros a gyümölcs. 23. Nagydarab! 24. Kémiai elem, vegyjele: Zn. 25. Nem folytatódik. 28. ... Eszter (Németh László). 29. Perui autójel. 30. Pihen a nyáj. 31. ... Pais; madridi lap. 32. Lombtalan. 33. Költői hívó szó. 35. Fél gomb! 36. Irányából. 39. Palánta. 40. Nagyság, mérték. 42. Madagaszkári állat, lemur. 44. Hizlalni való szarvasmarha. 45. Menni kezd! 46. Beépítetlen telek. 47. Erzsébet becézve. 48. Német férfinév. 50. Robbanóanyag. 51. Két féreg! 52. Mai részek! 53. Össze-vissza beszél. 55. Vezeték.

51

M

56

R

Függőleges: 1. Rosszul gépel a titkárnő. 2. Lelki sérelem, fájdalom. 3. Kontárkodás része! 4. Teljesen áthat. 5. Birokra kel. 6. Kőolajcseppek! 7. Mistress (röv.). 8. Pártában ...; nem megy férjhez. 9. Betelt a pohár. 10. A -leg képzőtársa. 11. Korpaszemek! 12. Vallatást végző pap. 18. Vonatkozó. 20. Igyekszik. 21. Ébredni kezd! 22. Zenében: három. 24. Üres cég! 25. Mezítláb jár. 26. A helyére illesztve rögzít. 27. ...betikus; betűrendes. 28. A dolgozók új értéket előállító tevékenysége. 31. Hibás a szöveg. 34. Lónév. 37. Orvosi műszer. 38. Fehér színű, jól nyújtható fém. 41. Nevetni kezd! 42. Bátorság. 43. Fajdtollak! 45. Fiatal medve. 48. Juh hímje. 49. Kacat. 51. A fejére. 53. Polcon van! 54. Libahang. 56. Némán buja!

265


Sakkfeladványok 1. Világos indul, és két lépésben mattot ad. Világos: Kb2, Va5, Fa7, Fd7, Hd5, e3, f4, g2 (8) Sötét: Ke4, Hc2, d3, d4 (4) A feladvány szerzője Szöghy József (1910–1993) FIDE-mester

2. Világos indul, és három lépésben mattot ad. Világos: Kb1, Vd3, Bg3, Fa2, Fd2 (5) Sötét: Ke8, Ba8, Bh8, Fc1, a6, b2, c7, e6, g4, h7 (10) A feladvány szerzője Bakcsi György, (sz. 1933) nemzetközi nagymester, harmincszoros magyar bajnok. 3. Szabad matt két lépésben (úgy is megoldhatjuk, hogy a sötét királyt e5-ről f5-re helyezzük) Világos: Kh1, Bg2, Fc4, He2 (4) Sötét: Ke5, Ve7, Bd6, Bg8, Fa8, Ff6, Hh5 (7). A feladvány szerzője Benedek Attila (1921–2010) nagymester, FIDE-mester. (Élet és Tudomány, 1977)

266


Sakkfeladványok megfejtése 1. feladvány megfejtése Az alapállásban a sötét királynak nincs szabad helye – de tud csinálni magának a lehetséges 1. –, d2 lépéssel, ami után kicsúszik d3-on. Ez a lépés véd az egyébként igen erős 1. Vb6?! lépés ellen is (fenyeget 2, Ve6 matt, és 1. -, Kd5:-re is' menne 2. Vc6 matt) – de 1. –, d2! véd. Azt hamarosan megállapítjuk, hogy a világos király lépésének nincs értelme, a huszárlépésre a sötét király kicsúszik e3-on, a futók nem tudják javítani világos állását, nem tudnak fenyegetést teremteni, a gyaloglépések ismét csak szabad helyet adnának a sötét királynak... Marad a vezér… Nem volt jó 1.Vb6?, d2! Talán 1.Va6! jobb, ami fogja a d3 mezőt is? Sajnos, nem, az eredmény ugyanaz, 1.–, d2! véd. 1.Vc5?-re újra csak 1.–, d2! jön. Mit tehetnénk a fránya gyaloglépés ellen? „Ilyen lépésre józan ésszel gondolni sem lehet” – írta valaki, és igaza van, csakhogy, a feladvány éppen nem a józan ész diadalát akarja bemutatni, hanem a sakkjáték szinte valószínűtlen, művészi szépségeit... És aki ezt is keresi a sakkban, az megtalálja a képtelen kulcslépést: 1.Ve3!!-at, ami nemcsak hogy szabad helyet ad a sötét királynak (d5-ön), hanem ütésbe teszi a vezért, méghozzá úgy, hogy a vezért ütő gyalog még sakkot is ad a világos királynak! 1.Vc3!! után – ez még külön is gyönyörű – nem fenyegeti semmi, de sötétnek lépnie kell, és ezért elbukik. 1.–, dc:†-ra következik 2.Hc3: matt; a sokat szidott gyaloglépésre, 1.–, d2re 2.Hf6 matt (a gyalog vonalat nyitott a vezérnek e3-ra), 1.–, Kd5:-re 2.Vc6 matt, végül a sötét huszár összes ellépésére 2.Vd4: matt jön. 2. feladvány megfejtése Az alapállás érdekessége, hogy sötét hosszúra is, rövidre is sáncolhat, illetve a hosszú sáncot egyelőre akadályozza az útban levő vezér. A sötét királynak négy szabad helye van, e7-en, f7-en, f8-on és rövid sánccal g8-on, és kilépéseire nem látszik matt. Valami radikális akcióba kell fognunk ... Felfigyelünk az e6 mezőre. Nem mintha be akarnánk ütni oda, hiszen 1.Fe6:?, Ke7! 2.Vd7†, Kf6 után nincs matt. Sokkal ígéretesebb, ha nem a futó, hanem a vezér üt e6-ra, az így létrejövő vezérfutó üteg rendkívül erős, és utoléri akár az elsáncoló királyt is. Próbáljuk tehát a világos vezért e6-ra irányítani. Nyilvánvaló, hogy elsősorban 1.Ve4 és 1.Vc4 jön számításba, hiszen a vezér ezekről a

mezőkről erőteljesebben támadhatja tovább a sötét királyt. 1.Ve4? azonban csupán megtévesztés. Igaz, a sötét király jó néhány lépésére van matt, így 1.–, Kf8-ra vagy 1.–, Kf7-re 2.Ve6: következik, sakkadással vagy anélkül, és nincs védelem a 3.Vf7 matt ellen. Van mattunk a rövid sáncra is, 1.–, 0–0-ra következik 2.Vg4: † és 2.–, Kh8-ra 3.Vg7, matt, illetve 2.–, Kf7-re 3.Ve6: matt. De mi a helyzet, ha a sötét király a másik szárny felé menekül? Még itt is akadnak mattok: 1.–, Kd8-ra, vagy 1.–, Kd7-re 2.Ve6: jön, és 3.Bd3 matt. A sötét király azonban elsáncolhat hosszúra: 1.–, 0–0–0!, és most nem tudunk három lépésben mattot adni: 2.Va8†, Kd7!, illetve 2.Fe6:†, Kb8! véd. A megoldás tehát a másik vezérlépés, 1.Vc4! (három újabb szabad helyet ad a sötét királynak, d7-en, d8-on és a hosszú sánc után c8-on). Fenyeget 2.Ve6:†, ez következik 1.–, Kf7-re, 1.–, Kd8-ra és 1.–, Kd7-re is; 1.–, 0–0-ra 2.Vg4: † a válasz, és 3.Vg7 vagy 3.Ve6: matt; 1.–, 0–0–0-ra viszont következik 2.Va6: †! és 2.–, Kd7-re 3.Ve6: matt, illetve 2.–, Kb8-ra 3.Bb3 matt következik. 3. feladvány megfejtése Hogyan támadjunk a sötét királyra? Ha a jelenlegi helyén, illetve helyein akarjuk megmattolni – maga az áthelyezés is arra utal, hogy a sötét király tovább már nem fog vándorolni. Sötét azonban – látszólag – nemigen segíti terveinket; mi több, olyannyira védve vannak a király körüli mezők, hogy alig tudunk mattképet elképzelni. Ráadásul még legerősebb tisztünk, a bástyánk is le van kötve... Jobb híján mégis tovább keressük a bástya feloldásának és a matt adásnak a lehetőségeit, hiszen más tiszttel egyszerűen nem tudunk mattolni. A bástya is csak g5-ről adhatna mattot. De hiszen ez képtelenség, g5-öt három sötét tiszt is támadja, emellett f6-ra feltétlenül kell valamit vinnünk, hiszen a mezőt el kell tömni... De ha idáig eljutottunk, már látjuk is a megoldás körvonalait: ha a sötét futó ellép g7-re, és kizárja a bástyát g5-ről, majd pedig f6-ot a h5-ről odalépő huszár eltömi, akkor a Bg5 matt mégis lehetséges. Sötét két lépését már látjuk, de mit lép az első lépéspárban a világos? Ez is kialakul: egyfelől fogni kell az e4 mezőt, másfelől fel kell oldani a bástyát, tehát d5-re visszük a futót! Megvan az első állás megoldása: 1.Fg7!, Fd5! 2.Hf6, Bg5 matt. A megfejtés szépségétől, a gyönyörű minta mattól

267

Székely Kalendárium – 2014 felvillanyozva kezdjük keresni a második állás megoldását, amikor a sötét király f5-ön áll. Az előző megoldás persze nem megy, hiányzik egy sötét lépés. Most viszont már keresni kezdjük az előző állás két motívumának ismétlődését. Egyfelől nyilván megint fel kell oldani a világos bástyát, másrészt meg kell próbálnunk mattot adni egy másik „agyonvédett” mezőről, a d3-ról. Ha az előbb a sötét futó zárt vonalat a bástyának, zárjon most a futónak a bástya a Bc6 lépéssel, amely feloldja a világos bástyát, és emellett elhagyja a d-vonalat is.

Ha ezek után a világos bástya g6-ra megy, hogy megfogja a sötét király körüli mezőket, akkor már csak az e5 mezőt kell betömnünk, mégpedig természetesen úgy, hogy egyúttal kizárjuk a mattba belenéző sötét vezért is, erre a Fe5 lépés alkalmas. Együtt van a szépséges megoldás: 1.Bc6!, Bg6 2. Fe5! Fd3 matt, természetesen ismét minta matt. Bámulatos, hogy a jelentéktelen változtatás, a sötét királynak egy mezővel arrébb állítása milyen remek új megfejtéshez vezetett – a két megoldás együtt a sakkjáték rejtett kincseire utal.

Rejtvények megfejtése Skandik: 254. old. – Én vagyok, Áron bácsi, a Gergő, hoztam magának tintát... 255. old. – Hát hogyan másképp, mint csengetytyű korában? 256. old. – Akarni akar... csak nem engedi a csapszeg! 257. old. – ...hogy amíg ebédelek, játsszanak inkább pókert. 258. old. – Te apa! Nem kéne beljebb húzni a kaszát? 259. old. – Miért, te mennyivel tartozol neki?

260. old. – Annak elég savanyú. 261. old. – Eredj csak, eredj, a jegy úgyis nálam van! Klasszikusok: 262. old. – Vízsz. 1.: Beleszalad a gatyamadzag. Függ. 38.: Kutyára hagyja a nevét. 263. old. – Vízsz. 6.: Nyergeli a küszöböt. Függ. 1.: Kiberetválkozik az idő. 264. old. – Vízsz. 1.: Elbődül benne a jóakarat. Vízsz. 52: Megindul az egere. 265. old. – Vízsz. 1.: Este örömmel, reggel körömmel. Függ. 25. Apja szabta csizmában jár.

268


Tartalomjegyzék Tisztelt Olvasó!............................................................3 A magyar nemzettudat tízparancsolata...................4 Mi Atyánk éneke magyarul........................................5 Kalendáriumtörténet dióhéjban...............................6 Könyörgés .....................................................................6 A 2014-es év .................................................................7 Január .............................................................................8 Február ........................................................................12 Március........................................................................16 Április...........................................................................20 Május ...........................................................................24 Június ...........................................................................28 Július ............................................................................32 Augusztus....................................................................36 Szeptember.................................................................40 Október.......................................................................44 November...................................................................48 December ...................................................................52 A csillagok állása 2014-ben .....................................56 Az önelemzés éve ......................................................58 Az élő hagyomány öröme........................................59 Rovásjelek Székelyföldön........................................62 Székely bakák a galíciai fronton .............................63 Székelyföld legrégebbi harangjai............................69 Szent helyeink titkait vallatom ...............................74 2014 – a Siculicidium Éve.......................................78 Titokzatos szent ereklyénk .....................................80 200 éve hunyt el a székely polihisztor...................82 Patikusok praktikái a 19. század elején.................84 A hazatért gróf ...........................................................86 Az énlakai gyümölcsnemesítő ................................90 Bakos Feri, az ikafalvi „hippi” .................................97 Gyulladt térddel a Szent Jakab-zarándokúton .....100 Hazug Pista a „gépesített rabszolgarendszerről” ..104 Benedek Elek unokái..............................................107 Székelyek a fapados Dakaron...............................110 Székelyföld eseménykrónikája – 2013 ...............113 Akiktől az elmúlt évben búcsúztunk...................124 A hárs útja.................................................................128 2014 székelyföldi települése: Szépvíz.................129 Maros megyei kastélykörút...................................134 A borvíz és a palacsinta ünnepe...........................143 Székely recept minden hónapra ..........................148 Kulináris élménymustra ........................................158

Disznóvágás székelyesen.......................................163 A mikóújfalusi rakott ág ........................................168 Székely lángos..........................................................169 Az igazi kebab ..........................................................169 Az igazi pizza............................................................169 Mi került a székely nemesek asztalára? ..............170 Székely borvidék .....................................................176 Húsmarha-tenyésztés gyerekcipőben.................178 A karó hegye ............................................................182 Lilinek........................................................................182 Míg a világ s még két nap ......................................183 Kommandó, ellenfényben ....................................187 Kozmetikázott helyesírási szabályok.....................89 A Majlát-jóslat .........................................................190 Lett egy szép malaca...............................................192 Gombanaptár...........................................................193 Pezsgő vizeink nyomában.....................................194 Bölények Székelyföldön ........................................200 Gyógynövények reneszánsza................................202 Gyógyuljunk természetesen!................................204 Hajózzunk együtt, Édes.........................................207 A tetvek génjei és a népvándorlások...................208 Hol élnek leghosszabb ideig egészségesen? ......209 Az ágyvetés nem elegendő....................................210 Hétköznapi patika...................................................212 Körmönfont diagnosztika .....................................214 Báthory Erzsébet, a füvesasszony........................215 Boszorkányok Háromszéken ...............................218 Így jósoljunk kávézaccból!....................................221 Álmatlanul ................................................................222 A „fehérnép” és a becsület.....................................223 Kis házasságmitológia............................................224 Székelyföld első számú kocsmavárosa................225 Rendszeres szex az egészségért ............................228 Öltözködési tippek férfiaknak..............................229 Miért szerencsétlen ez a nap?...............................232 A Ló évébe lépünk..................................................233 Horoszkóp 2014-re ................................................234 Mit ígérnek a csillagok? .........................................238 Székelyföld 400 éve és most .................................239 Rejtvények................................................................254 Sakkfeladványok......................................................266 Sakkfeladványok megfejtése.................................267 Rejtvények megfejtése ...........................................268

269

Székely Kalendárium a Székely Hírmondó napilap évkönyve a esztendőre. Szerkesztette: Ötvös Boglárka

Recommend Documents