Szegedi Fejlesztési Pólus

Internetes kiadvány – www.ksh.hu

© Központi Statisztikai Hivatal

2010. április ISBN 978-963-235-274-9

Szegedi Fejlesztési Pólus Tartalom 1.

A fejlesztési pólusok létrehozása ........................................................................2

1.1.

Klaszteresedés az EU-ban ......................................................................................4

1.2.

Klaszteresedés Magyarországon ............................................................................5

1.2.1. Klaszterek a Dél-Alföldön ........................................................................................6 2.

Szeged innovációs pólus társadalmi-gazdasági környezete ............................7

2.1.

Emberi erőforrás ......................................................................................................7

2.2.

Szakképzés, felsőoktatás ........................................................................................8

2.3.

Vállalkozói aktivitás................................................................................................10

2.4.

Ipari tevékenység................................................................................................... 11

2.5.

Beruházás..............................................................................................................13

2.6.

Kutatási-fejlesztési tevékenység............................................................................14

2.7.

A vállalkozások innovációs tevékenysége .............................................................17

2.8.

Idegenforgalom ......................................................................................................17

3.

Szeged biopolisz fejlesztési pólus program .....................................................18

3.1.

Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus innovációs kulcsprojektjei..............................20

Elérhetőségek

www.ksh.hu

A fejlesztési pólusok létrehozása A nemzetgazdaság versenyképességének kulcsa a régiók és a regionális központok felemelkedése, s ennek egyik lehetőségét teremtette meg az európai kutatási és gazdasági térbe is jó esélylyel integrálható fejlesztési pólusok létrehozása. Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozása után merült fel itthon a K+F tevékenyégre támaszkodó fejlesztési pólusok létrehozásának gondolata, illetve az, hogy a területfejlesztésre rendelkezésre álló pénzeszközökből megvalósítható a kialakítandó pólusok fejlesztése. Magyarországon a versenyképességi pólusok kialakítása – főként francia tapasztalatok alapján – a 2005 decemberében elfogadott 97/2005. OTK és 96/2005. OFK Országgyűlési határozatok után kezdődött. Az OTK határozat kimondta, hogy: „Az Országgyűlés az innováció elősegítése, valamint a versenyképesség javítása érdekében, a tudomány, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és infrastruktúra térbeni koncentrációjára alapozva, kölcsönhatásuk és regionális szervező funkciójuk erősítésével az európai versenyképességi pólusok hálózatába illeszkedő fejlesztési pólusok kialakítását kezdeményezi. Budapestet és agglomerációját kiemelt fejlesztési pólussá, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városokat fejlesztési pólussá, Székesfehérvár és Veszprém városát fejlesztési társközponttá jelölte ki. Emellett célul tűzte ki a pólusokkal együttműködő fejlesztési tengelyek és vonzáskörzetük dinamizálására képes nagyvárosok gazdasági térszervező szerepének megerősítését.” Következő lépésként 2006. év folyamán elkészültek a pólusvárosok fejlesztési stratégiái, melyben meghatározták a saját versenyképes iparágaikra a tudásalapú gazdaságfejlesztés prioritásait. A stratégiaalkotás koordinálására megalakultak a pólus irodák. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elkészült pólus stratégiákat 2007. év folyamán értékelte, s ennek főbb megállapításai alapján átdolgozta a Pólus Programot. A Pólus Program kereteit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) Magyarország Stratégiai Nemzeti Referencia kerete határozza meg, amely a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakra a strukturális alapokból és a kohéziós alapból Magyarország számára rendelkezésre álló források felhasználásának stratégiai irányait fektette le. Ezen időszakban összesen 360–416 milliárd forint támogatási forrás áll rendelkezésre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) az egyes pólusokban eltérő gazdasági ágak fejlesztését emelte ki: • Debrecen: gyógyszeripar, agrárinnováció, • Miskolc: nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák, • Szeged: egészségipari, környezetipari, agrárgazdasági biotechnológia, • Pécs: kulturális és környezetipar, • Győr: autóipar, gépgyártás, megújuló energiák, • Székesfehérvár – Veszprém: IKT, mechatronika, logisztika, környezetipar. A dokumentum értelmében a fejlesztési (versenyképességi, növekedési) pólus egy körülhatárolt földrajzi területen, egy innovatív jellegű közös projekt köré csoportosuló azon vállalatok, köz- és magán, képzési- és kutató-központok összességét jelenti, amelyek hatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban történő részvételre kötelezik el magukat. A partnerség egy technikaitudományos terület és az ahhoz kapcsolódó piac mentén szerveződik. A partnerség révén érhető el a pólusnak az a kritikus tömege, amely a versenyképesség és a nemzetközi láthatóság eléréséhez szükséges. A fejlesztési pólusok kialakítása révén az adott nagyvárosok olyan központokká vállnak, amelyek tartósan képesek erősíteni önmaguk és tágabb térségük (nemzetközi) versenyképességét, s egyben a főváros minden téren jelentkező túlsúlyát is mérséklik. A Pólus Program a kormány által elfogadott zászlóshajó program, amely az innovációs, exportpotenciállal rendelkező klaszterek, és a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését célozza. A Pólus Program átfogó céljai: nemzetközi szinten versenyképes klaszterek kialakítása, magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció, a vállalatok és kiegészítő jelleggel az egyetemek és önkormányzatok közötti kooperáció a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében, to-

2

Szegedi Fejlesztési Pólus

vábbá a pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erősítése, elősegítve a pólusok széles értelemben vett általános versenyképességének és üzleti környezetének javítását. A fejlesztési pólusok képviselői és a kormány között 2006-ban aláírt – részletes pólusfejlesztési stratégia és fejlesztési program kialakítását célzó – 100–100 millió forintos támogatásról szóló szerződés mellékleteként meghatározásra került a pólusokhoz kapcsolódó fejlesztések négy funkcionális szintje is. Ezek a következők: • innovációs funkciók, • gazdaságfejlesztési, gazdaság-szervező funkciók, • egyéb, a regionális központi szerephez kapcsolódó funkciók; • városfejlesztési funkciók, melyek a vonzóbb befektetési környezet kialakítását segítik. A pólusvárosok fejlesztését a horizontális gazdaságfejlesztés – a vállalkozásbarát, innovációs környezet kialakításával – és a vállalkozásfejlesztés, azaz például a klaszteresedés elősegítésével támogatja a program. E szerint a Pólus Program két pillérre támaszkodik: • A horizontális gazdaságfejlesztési pillér a versenyképesség szempontjainak megfelelő kedvező üzleti környezet kialakítását célozza meg; egyrészt a felsőoktatásban és a szakképzésben a munkaerőpiac igényeinek megfelelő fejlesztések végrehajtását támogatja, másrészt segíti a magánszektor igényeit figyelembe vevő infrastrukturális beruházásokat az oktatás, a K+F és az egészségügy területén. Ezek megvalósulását a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok (GOP), a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok (TIOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Programokhoz (TMOP) benyújtott pályázatok révén elnyerhető támogatások segítik. • A vállalkozásfejlesztési pillér keretében történik a magas hozzáadott értékű, exportorientált tevékenységekre törekvő kis- és középvállalkozások megerősítése, az általuk létrehozott vállalkozási csoportok, a klaszterek támogatása. Ennek keretében kiemelt figyelem irányul a klaszterekre, amelyek egy-egy exportképes iparág-tevékenység köré szerveződnek azzal a céllal, hogy a tagok által létrehozott termékek, szolgáltatások hozzáadott értékét növeljék, s emellett az export-orientált tevékenységüket bővítsék. (Esetükben nem feltétel, hogy a pólusvárosokban működjenek). A vállalkozásfejlesztési pillérben érintett operatív programok: Gazdaságfejlesztési Operatív Programok (GOP), Regionális Operatív Programok (ROP), Társadalmi Megújulás Operatív Programok (TMOP). Klaszter a földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő cégek, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szereplők és intézményeik adott gazdasági területen együttműködő csoportja. Tagjai viszonylag nagymértékben használhatják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációs bázist biztosítanak, miközben – szuverenitásukat megtartva – versenyeznek egymással. A klaszterek kialakításának fontos tényezője a kritikus tömeg, azaz csak megfelelő számú és tudásbázissal rendelkező vállalatok részvételével működhet hatékonyan. A Pólus Program keretében a vállalkozások a hálózatosodás és a klaszteresedés eredményeként, valamint a kutatói és egyetemi szférával együttműködve elérik azt a méretet, amely az európai szintű versenyképességhez szükséges. Ennek során várhatóan magas hozzáadott értéket előállítanak elő, illetve export orientált tevékenységük fokozásával jelentősen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét. Az elképzelések szerint 2013-ra előreláthatóan 5–10 sikeres pólus innovációs klaszter jön létre, melyek európai szinten is mérhető piaci részesedéssel bírnak. Várhatóan megerősödik a KKV-szektor, versenyképességük mellett önálló fejlesztési képességük is bővül. Mindezek eredményeként javul a foglalkoztatottság szerkezete, illetve a pólusvárosokon keresztül a régiók szerepe is erősödik. A Pólus Program Stratégiai Irányító Bizottsága által elfogadott koncepció alapján a klaszterek fejlesztése négy egymásra épülő fázisban jöhet létre.

3

www.ksh.hu

1. ábra A pályázati támogatások legfontosabb paraméterei az egyes szinteken

A fejlődési pályájuk elején járó klaszterek az első két fázisban elsősorban a Regionális Operatív Programokból, míg a komoly együttműködéseket felmutató, akkreditált és pólus innovációs klaszterek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programokból kaphatnak támogatást. A program kertében igénybe vehető támogatások elnyeréséhez a pályázóknak előzetesen szigorú minősítési kritériumoknak kell megfelelni. A kritériumok részben a Regionális Operatív Programok keretében meghirdetésre kerülő pályázati feltételekben, részben pedig az innovatív klaszterek szűrése érdekében összeállított akkreditációs szempontrendszerben testesülnek meg. A közös fejlesztéseket szolgáló támogatási források egy részének lehívása csak az egységes elbírálási rendszeren (akkreditáció) átjutott klaszterek számára érhető el. Akkreditációra az akkreditált innovációs klaszterek és a Pólus innovációs klaszterek esetében kerül sor. Az induló és a fejlődő klaszterek esetében csupán a megjelenő pályázati kiírások feltételei határozzák meg, hogy valamely klaszter tud-e indulni az adott pályázaton, így ezekben az esetekben előzetes akkreditációra nem kerül sor. A Pólus Program az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai közül a következőket érinti: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), Regionális Operatív Program (ROP). Az akkreditációval elérhető, hogy a támogató kiszűrje az olyan potenciális pályázókat, amelyek együttműködése piacilag nem visszaigazolt, későbbi projektjeik megvalósítása, fenntartása túlzott kockázatokat jelent, akik valós eredmények és megalapozott fejlődési célok nélkül, pusztán a források lehívása érdekében vennének részt a programban. 1.1. Klaszteresedés az EU-ban A klaszteresedés az Európai Unió országaiban már hagyományokkal rendelkezik, a klaszterek támogatása már az 1990-es években szerepelt az Európai Bizottság „Növekedés, Versenyképesség és Foglalkoztatás” című dokumentumában. Azóta a klaszterpolitika egyre nagyobb jelentőséget kapott az Unióban. Ma már valamennyi tagországban megfigyelhető a klaszterek megjelenése. A klaszterfejlesztési folyamat fontos állomása a 2008. január 22–23.-án nyilvánosságra hozott Európai Klaszter Memorandum, amelyet eddig 70 Európai Unión belüli és társult országbeli szervezet írt alá. Az Európai Unióban kétezer jelentős klaszter működik, a 20 főnél nagyobb létszámú vállalkozások közül minden ötödik tagja klaszternek. A munkavállalók közel négytizedét a klaszterbe szerveződött vállalkozások foglalkoztatják. A klaszteresedés nagysága szerint jelentős a különbség az EU-15 és a később csatlakozott országok között; míg az előbbiben, a klaszterben résztvevő 4


vállalkozások aránya elérte a 28%-ot, addig az utóbbiban alig 9%-ot tett ki. Különösen jelentős az Egyesült Királyság (84%) és a skandináv országok klasztertevékenysége, ez utóbbiakban gyakori, hogy egy klasztertag átlagosan két szervezetnek is tagja. A „klaszterezettség” területén jó eredményeket tud felmutatni Lettország, Írország, valamint Törökország. Ezzel szemben Ciprus, Lengyelország, Csehország, Görögország, Észtország illetve Litvánia közül viszont egyikben sem éri el a 10%-ot a klaszterben működő vállalkozások aránya. 1.2. Klaszteresedés Magyarországon Magyarországon a klaszteresedés nem régen kezdődött, létrehozásukban, a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások játszottak úttörő szerepet. Az első klaszter 2000-ben jött létre Pannon Autóipari Cluster néven, számuk azóta folyamatosan emelkedő. Az első klaszterek fő2. ábra Akkreditált klaszterek Magyarországon, 2009. december

ként az idegenforgalom, illetve a fafeldolgozás területén tevékenykedtek. 2009. december végéig országosan 18 klasztert akkreditáltak, azaz ennyien kapták meg az Akkreditált Innovációs Klaszter címet, közülük 6 székhelye a Dél-Alföldön van. A régiós európai uniós támogatási lehetőségek a hazai klaszterfejlesztési rendszer első két lépcsőjét, az induló és fejlődő klaszterek körét erősítik. 3. ábra Akkreditált klaszterek gazdasági ágankénti összetétele, 2009. december

5

www.ksh.hu

Akkreditálással a klaszterek a rendszer harmadik lépcsőfokán jogot nyernek arra, hogy az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában kiemelt támogatásokra pályázzanak. Az akkreditált klaszterek közül a legtöbb az egészségtudomány és az informatika területén tevékenykedik. A Pólus Program vállalkozásfejlesztési pilléréhez tartozó konstrukciók keretében pályázók 2009 végéig mintegy 54 milliárd forint összegű támogatáshoz jutottak. A Regionális Operatív Programokra (ROP) pályázók közül eddig 100 induló és fejlődő klaszter kapott támogatásként összesen 3,3 milliárd forintot. A kizárólag akkreditált klasztereknek kiírt innovációs témájú pályázatokon 2009 végéig 10 akkreditált klaszter 43 projektje együttesen mintegy 8,3 milliárd forinthoz jutott. A Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési pilléréhez tartozó konstrukciók esetében a pályázóknak 2009 végéig mintegy 141 milliárd forint összegű támogatási összeget ítéltek meg. A pólusprogramot a gazdaságfejlesztési és a regionális operatív programokon kívül a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) is támogatja. A TÁMOP innovatív kutatói teamek támogatása című pályázaton – Székesfehérvár-Veszprém társpólus és Miskolc kivételével – minden pólusváros egyeteme nyert, 10 milliárd forint értékben. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban (TIOP) minden pólusváros egyeteme sikerrel pályázott és 46,3 milliárd forint támogatásban részesültek. 1.2.1. Klaszterek a Dél-Alföldön A dél-alföldi régióban működő 28 klaszter tevékenység alapján a gazdasági ágak széles körét felöleli: jelen vannak többek között az ipar különböző szakágazataiban, az építőiparban, a turizmus, az egészségügy, a biotechnológia és szoftverfejlesztés területén. A klaszterbe tömörülő szervezetek száma igen változatos, van olyan, amelyben a tagok száma közelít a 60-hoz. 4. ábra Klaszterek területi elhelyezkedése a Dél-Alföldön, 2009. december

6


A Pólus Program szegedi Hálózatfejlesztési Iroda információja szerint a Dél-Alföldön 2009. december végén a – régióban menedzsment székhellyel rendelkező – feltérképezett klaszterek közül eddig 6 klaszter nyerte el az „Akkreditációs Innovációs Klaszter” címet: • Goodwill Biotechnológiai Klaszter • Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter • ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter • 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, nyomdaipari Klaszter • PharmacoFood Klaszter • Biomassza Hasznosítási Klaszter 2. SZEGED INNOVÁCIÓS PÓLUS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETE Szeged népessége és területe alapján is Magyarország negyedik legnagyobb városa, a Dél-alföldi régió gazdasági, tudományos és kulturális központja. 2008. év végén a város lakónépessége 169 ezer fő, területe 281 km2 volt. Szeged népességének átlagéletkora 39,7 év, ezen belül a férfiaké 37,4, a nőké 41,7. A jellegzetesen alföldi város Budapesttől 170 km-re, a szerb határtól 8, a román határtól pedig 18 km-re van. Hármas határ menti fekvésénél fogva „kapuváros”, az Európai Unió délkeleti határvárosa. Közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, mind közúton, mind pedig vasúton jól megközelíthető. Fontos vasúti és közúti csomópont, az országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el. A város kiemelkedő adottsága, hogy nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik. Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza partján fekszik. Magyarország területét – a napsütéses órák száma több mint 2100 – emiatt Szegedet a „napfény városának”nevezik. Szeged Budapest után az ország legnagyobb oktatási és tudományos centruma, és egyben az egyik legfontosabb számítástechnikai szakemberbázisa. Szeged összenőtt az egyetemmel és az itt működő nagyszámú kutatóhellyel, ennek köszönhetően a város és vonzáskörzete a régió szellemi központja, az intézményrendszere és tudományos bázisa nemzetközileg is versenyképes. Szeged szűkebb és tágabb vonzáskörzete jelenleg is számottevő belföldi és nemzetközi áruforgalmat bonyolít le, s ez a nemzetközi kapcsolatok további javulásával és a gazdaság élénkülésével várhatóan jelentősen növekedni fog. 2.1. Emberi erőforrás Szeged emberi erőforrását az átlagosnál kedvezőbb mutatók jelzik. Szeged a megye gazdasági, társadalmi, kulturális életében centrális szerepet tölt be, ebből adódóan a foglalkoztatásban elfoglalt helye is kiemelkedő. A város munkaerőpiacán nagyszámú, magasan képzett, kvalifikált munkaerő áll rendelkezésre, iskolai végzettség tekintetében országosan is kiemelkedő mutatókkal rendelkezik. A 2005-ös mikrocenzus idején a foglalkoztatottak aránya Szegeden már megközelítette a 40%-ot, a munkanélkülieké ekkor 4% volt. A város népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele a százezer főt meghaladó lélekszámú vidéki városok között nagyjából közepesnek mondható. 2005-ben – a városba ingázókat is ideszámítva – a megyében foglalkoztatottak csaknem fele, mintegy 74 ezer fő dolgozott a megyeszékhelyen. A foglalkoztatottak 72%-a szolgáltatási jellegű ágakban, mintegy 27%-a az iparban, építőiparban tevékenykedett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak korábban is szerény hányada 2% alatti volt. A szellemi foglalkozásúak aránya már ekkor meghaladta az 53%-ot. Szeged népességének iskolázottsága a város nagyságrendjéből és funkcionális szerepköréből eredően hagyományosan magas fokú és folyamatosan növekvő. 2005-ben a város 18 éves és idősebb népességének már több mint 58%-a legalább középiskolai érettségivel, a 24 éven felüliek 22%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezett. Az érettségizettek arányával Szeged a 2.,

7

www.ksh.hu

a diplomásokéval viszont már csak a 4. volt a nagyvárosok rangsorában. Mindezek ellenére a szegedi értékek a százezernél népesebb vidéki városok átlagánál továbbra is kedvezőbbek. A város gazdasági struktúrája viszonylag stabil foglalkoztatottságot biztosít az itt élők számára. Szegeden – 2008-as adatok szerint – a megfigyelt vállalkozásoknál, a költségvetési és társadalombiztosítási-, valamint a nonprofit szervezeteknél összesen – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – mintegy 47,5 ezer fő állt alkalmazásban, ami a megyében, illetve a dél-alföldi régióban alkalmazásban állóknak 38 és 13%-át adta. 2008-ban Szegeden a versenyszférában 27 ezren, a költségvetési szférában pedig 20 ezren dolgoztak. 5. ábra Alkalmazásban állók száma gazdasági áganként, 2008 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, jav ítás Szálláshely -szolgáltatás, v endéglátás Szállítás, raktározás, posta, táv közlés Pénzügy i tev ékeny ség Ingatlanügy letek Közigazgatás, v édelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy i, szociális ellátás Egy éb közösségi, személy i szolgáltatás 0

2000

4000

6000

8000

10000

12000 Fő

A város foglalkozatási szerkezetében az oktatásnak és az iparnak van meghatározó szerepe, ugyanis az összes létszám 23, illetve 20%-ának e két gazdasági ág biztosított kereseti lehetőséget. Az iparon belül a feldolgozóipar foglalkoztatja a legtöbb létszámot, az itt alkalmazásban álló mintegy 7900 fő az ágazat több mint nyolctizedét tette ki. Jelentős létszámot foglalkoztat még a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás és a kereskedelem, javítás is. A régión belüli foglalkoztatásban Szeged szerepe főként a villamosenergia-, gáz- és vízellátásban, az oktatásban, a pénzügyi tevékenység és a közigazgatás területén kiemelkedő. E négy ágazatban dolgozóknak a 32, 30, 25 és 23%-a Szegeden állt alkalmazásban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint 2008 decemberében Szegeden 5060 fő álláskeresőt tartottak nyilván, a megye összes álláskeresőinek mintegy háromtizedét. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya Szegeden a megyei 6,5%nál jóval alacsonyabb, 4,7% volt. Az álláskeresők héttizede fizikai, háromtizede szellemi munkakörben szeretne elhelyezkedni; 64%-uk középfokú- 11%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők közel fele legfeljebb 35 éves. 2.2. Szakképzés, felsőoktatás Az oktatás szerepe megnőtt a társadalmi-gazdasági fejlődés, a pályaválasztási szabadság, az egyének képességeit figyelembevevő feltételek megteremtésében. Az utóbbi évtizedben átalakult az intézményrendszer, kitolódott a tankötelezettség korhatára, megváltozott a szakképzés rendszere, mindez az Uniós célkitűzések figyelembevételével történt. Az iskolarendszerű szakképzés két szinten folyik; középfokon a szakiskolákban és a szakközépiskolákban, felsőfokon pedig az egyetemeken és a főiskolákon. Fejlett a város közép- és felsőfokú oktatási rendszere és kulcsfon8


tosságú a Szegedi Egyetem tevékenysége. A szakiskolai képzés profiljában alkalmazkodik a szűkebb környezet igényeihez, emellett rugalmasan reagál az újonnan felmerülő elvárásokra. Az utóbbi években a középfokú oktatásban részvevők közötti átrendeződés következtében Szegeden az egy évvel korábbihoz képest a gimnáziumi és a szakiskolai nappali tagozatos tanulók száma emelkedett, a szakközépiskolai diákoké kismértékben csökkent. A Pólus Program célkitűzéseinek sikeres végrehajtásához szükséges a jól képzett, szakembergárda jelenléte, amely képes a speciális tevékenységekhez kötött modern technológiákat alkalmazni. Ehhez nyújt segítséget a megfelelő színvonalú képzés. Szegeden 2008-ban 63 középfokú feladatellátási helyen 15 ezer diák tanult, közülük 5 ezren gimnáziumi, 7 ezren szakközépiskolai és 3 ezren szakiskolai képzésben részesültek. A szakiskolai tanulók száma 6, a gimnáziumi tanulóké egy százalékkal volt több, a szakközépiskolaiaké viszont egy százalékkal volt kevesebb a 2007. évinél. 6. ábra A közép- és felsőfokú képzésben résztvevő tanulók számának megoszlása, 2008 Középfokú képzés Szakiskola és speciális szakiskola 21%

Felsőfokú képzés Szakírányú továbbképzés, doktori képzés 10%

Gimnázium 32% Esti, levelező és távoktatás 21%

Nappali tagozatos 69%

Szakközépiskola 47%

Középfokú felnőtt oktatásban 3600-an vettek részt 2008-ban. A középiskolákból kikerülve eredményesen leérettségizett nappali tagozaton 2067, a felnőttoktatásban pedig 336 fő. A szakiskolákban, 2008-ban 1610 diák tett sikeres szakmai vizsgát. A középfokú feladatellátási helyeken a diákoknak lehetőségük van számítástechnikai ismeretek megszerzésére és számítógép használatára és e helyek nyolctizede rendelkezett internettel. Szeged oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei már integráltan működnek, Szegedi Tudományegyetemként 8 egyetemi és 4 főiskolai karral. A felsőoktatás képzési szerkezetét a bölcsészettudomány, a természettudomány, a jogtudomány, a közgazdaságtan, az élelmiszeripar, az agrártudomány, az informatika, az orvostudomány, a védőnőképzés, a tanárképzés, a hittudomány és a zeneművészet jellemzi. Szeged felsőoktatásban betöltött szerepe nemcsak a régión belül meghatározó, országos jelentőségű egyetemi város is. 2008-ban a szegedi székhelyű felsőoktatási intézményekben 28 ezer diák tanult, közel héttizedük nappali tagozatos felsőfokú alap- és mesterképzésben, kéttizedük esti, levelező és távoktatásban és szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben egytizedük részesült. 2008-ban mintegy 4100-an szereztek oklevelet. Az innováció szempontjából a matematikai, a természettudományi, a műszaki és az informatikai képzés kiemelkedő fontosságú. Ezek közül a műszaki kivételével valamennyi tudomány képviselteti magát a Szegedi Tudományegyetemen. Az itt végzett diplomások közül legtöbben (70%) közgazdasági, jogi, tanár és egyéb társadalomtudományi, 15 százalékuk természettudományi és informatikai, 12 százalékuk orvosi, gyógyszerészeti és egyéb egészségügyi, 2 százalékuk pedig agrárjellegű végzettséggel rendelkezve lép ki az egyetem kapuján. Ennek eredményeként Szeged munkaerőpiaca a legiskolázottabbak közé tartozik. Az évente munkába álló diplomások nagysága és összetétele hosszú távon biztosítja a K+F tevékenységéhez szükséges munkaerőt.

9

www.ksh.hu

2.3. Vállalkozói aktivitás 2008. végén a Szegeden regisztrált, valamivel több mint 28 ezer gazdasági szervezetből a vállalkozások száma mintegy 26 ezer volt, ami a régió vállalkozásainak a 12%-a. A regisztrált vállalkozások közel négytizede társas vállalkozás, többségük kft és betéti társaság. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágba (42%) tartozott, őket a kereskedelem, javítás (14%), majd a mezőgazdaság (11%) és az ipar, építőipar (10%) területén tevékenykedő vállalkozások követték. 7. ábra Szegedi székhelyű regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint, 2008 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6,5% Mezőgazdaság Egészségügyi, szociális ellátás 10,6% 3,7

Ipar 4,5%

Oktatás 4,6% Építőipar 5,5% Kereskedelem, javítás 14,0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 41,6%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,7% Pénzügyi közvetítés 3,5%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 2,8%

A régió átlagánál magasabb hányadot képviselnek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, az oktatás és az egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykedő vállalkozások. Ezer lakosra Szegeden az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásból 65, az oktatásból 7, az egészségügyi, szociális ellátásból 6 vállalkozás jutott, mindhárom esetben kétszer annyi, mint a régióban általában. A vállalkozások több mint 97%-a tartozott a 10 fő alatti létszám-kategóriába, 10–49 fővel 607 vállalkozás dolgozott. A középvállalkozások száma (50–249 fő) 82 és a nagyvállalkozásoké (249 fő felettiek) 20 volt. Ez utóbbin belül mindössze 7 olyan vállalkozás volt, amelyek létszáma meghaladta az 500 főt. A szegedi vállalkozások jövedelmezőségét mutatja, hogy (2007-es APEH adatok szerint) a délalföldi régió 20 legjövedelmezőbb vállalkozása közül 6 szegedi székhelyű. A szegedi vállalkozások közül az Égáz-Dégáz Gázszolgáltató ZRT a jövedelmezőségi lista élén áll, ezt követi a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem ZRT a 3., a Kész Közép-Európai Építő és Szerelő Kft az 5. és a Sole-Mizo ZRT a 6. helyen. A szegedi székhelyű vállalkozások közül – főtevékenységük szerinti besorolás alapján – 700 vállalkozás tevékenysége kapcsolódik a számítástechnikához, közülük 415 társas vállalkozásként, 285 vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozásként tevékenykedik. A társas vállalkozásokon belül a betéti társaságok aránya 54, a korlátolt felelősségűeké 45 százalékot képviselt; 3 vállalkozás ZRT és egy vállalkozás közkereseti társasági formába tartozott. A számítástechnika szakágazatba sorolt társas vállalkozások nettó árbevétele meghaladta a 23 milliárd forintot. A vállalkozások átlagos árbevétele alapján legjövedelmezőbbek a számítógép, perifériás egység gyártása és az információ-technológiai szaktanácsadásba tartozó vállalkozások voltak; a létszámra vetített árbevétel viszont az egyéb információ-technológiaiszolgáltatás és a számítógép, perifériás egység gyártása szakágazatban volt a legnagyobb, őket a számítógépes programozás és az információ-technológiai szaktanácsadásba soroltak követték. 10


8. ábra A szegedi székhelyű számítástechnika szakágazatba tartozó vállalkozások száma, 2008 Világháló-portál szolgáltatás Adatfeldolgozás, Web-hoszting Egy éb információ-technológiai szolgáltatás Számítógép-üzemeltetés Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógépes programozás Egy éb szoftv erkiadás Számítógép, periféria, szoftv er Ipari gép, berendezés üzembehely ezése Számítógép, perifériás egy ség gy ártása Elektronikai áramköri kárty a gy ártása Elektronikai alkatrész gy ártása Egy éb sokszorosítás 0

50

100

150

200

250

9. ábra A szegedi székhelyű információ-technológiai és egyéb információs szolgáltatásba sorolt vállalkozások, 2008 Száma

Árbevétele

Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Adatfeldolgozás, Web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás

Számítógép-üzemeltetés

Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

A számítástechnika szakágazatba tartozó vállalkozások összes létszámának, a mintegy 1300 főnek a háromnegyedét a társas vállalkozások foglalkoztatták. A társas vállalkozásokon belül és az egyéni vállalkozók esetén is legtöbben számítógépes programozással foglalkoznak. A szegedi székhelyű IT vállalkozások árbevétele nyolctizede, alkalmazottainak a száma héttizede a számítástechnikához köthető vállalkozásokénak. Az IT vállalkozások közül legnagyobb átlagos árbevételt az információ-technológiai szaktanácsadás szakágazatba tartozó vállalkozások érték el, ennek nagysága több mint másfélszerese a nagyságrendileg utána következő egyéb információ-technológiai szolgáltatásénak. 2.4. Ipari tevékenység Szegeden 2008-ban 1179 ipari vállalkozás működött, közülük 42 vállalkozás létszáma haladta meg a 49 főt. Ez utóbbiak által előállított termelési érték 233 milliárd forintot tett ki. Az ipari termelés 46%-át az élelmiszeriparba, 28%-át a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szakágazatba sorolt vállalkozások állították elő. Jelentős nagyságrendű termelési érték realizálódott még a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén is. A megfigyelt ipari vállalkozások 2008-ban realizált árbevétele 486 milliárd forint volt, ennek 89%-a belföldön értékesítésből, a többi exporból származott. Az exporthányad a fakidolgozásban ki11

www.ksh.hu

10. ábra Az ipari termelés szerkezete, 2008 Többi ágazat 0,9%

Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 28,0%

Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása 46,3% Gépipar 1,9% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,4% Gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 16,7%

Textil,bőrtermék, lábbeli gyártása 1,4% Vegyipar 1,5%

ugróan magas, 95%-os; ezt követi az egyéb feldolgozóipar, hulladék-visszanyerés ágazat, ahol az árbevétel 94%-a exportértékesítésből származik. Ezen kívül még jelentős kiviteli arány jellemezte a gépipart és a gumi, műanyag és nem fém ásványi termék gyártását is. A megye iparában a szegedi vállalkozások meghatározó szerepét jelzi, hogy a megyei hasonló megfigyelési kör termelésének héttizede, az árbevételének nyolctizede a szegedi vállalkozásoknál realizálódott. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szakágazatot szinte egyedül a szegedi vállalkozások képviselik. 11. ábra A szegedi ipari vállalkozások termelése és értékesítése a megyei százalékában, 2008 Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása Textil, bőrtermék, lábbeli gyártása Fakidolgozás Vegyipar Gumi, műanyag és Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Egyéb Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar összesen 0 Termelési érték

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Összes értékesítés

A szegedi székhelyű 10 legnagyobb árbevételt elért vállalkozás az összes hasonló körű ipari vállalkozás termelési értékének 86, értékesítésének 93%-át adta. 12


1. tábla A 10 legnagyobb termelési értéket előállító szegedi székhelyű ipari vállalkozás, 2008 A cég neve

Főtevékenysége

PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt. SOLE-MIZO Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. ContiTech Rubber Industrial Kft. DÉMÁSZ Partner Hálózatüzemeltető és Szolgáltató Kft. Délmagyarországi Áramszolgáltató Zrt. Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt. RotaPack Csomagolástechnikai Zrt. Szegedi Hőszolgáltató Kft Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyár

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Tejtermék gyártása Villamosenergia-elosztás Egyéb gumitermék gyártás Villamosenergia-kereskedelem Villamosenergia-elosztás Gázelosztás Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása Gázellátás, légkondicionálás Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

Szeged gazdaságában meghatározó a külföldi tőke, súlyuk az energia és a szolgáltató ágazat privatizációjának eredményeként emelkedett meg jelentősen; a befektetések közel héttizede ezen ágazatokban realizálódott. 2.5. Beruházás 2008-ban a Szegeden működő megyei székhelyű, 49 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek 33 milliárd forintot fordítottak beruházásra. A legnagyobb beruházok az ipari vállalkozások voltak, melyek az összesnek a felét adták. Jelentős nagyságrendet (24%) képviselnek a közigazgatás, védelembe tartozó szervezetek fejlesztései is. A beruházások hattizede építési jellegű volt, így a gépek, berendezések, járművek fejlesztése közel négytizedet tett ki. 12. ábra A szegedi székhelyű 49 fő feletti létszámú vállalkozások beruházásai, 2008

Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás, védelem Oktatás Többi gazdasági ág 0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000 18000 Millió Forint

Az ipari beruházások valamivel több, mint hattizede volt építési jellegű. Említésre érdemes, hogy az információ és kommunikáció ágazatba tartozó vállalkozások részesedése, a 90 millió forint, mindössze 0,3%-ot tett ki. Ez utóbbi beruházások csak gép- és járműbeszerzést tartalmaznak. A város legnagyobb beruházói között szerepel Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedi Tudományegyetem, ez utóbbi a város oktatási beruházásaiból 93%-kal részesedett. Az egyetem fejlesztéseinek 47%-a építés, 53%-a gépberuházás volt 2008-ban.

13

www.ksh.hu

2.6. Kutatási-fejlesztési tevékenység Az oktatás mellett az innovációs lánc másik meghatározó eleme a kutatás-fejlesztési tevékenység, amely az oktatásban felhalmozott tudást felhasználva képes növelni a termelékenységet, s ezáltal javítani a versenyképességet. Az Európai Unió a lisszaboni stratégiában megfogalmazott céljai között is kiemeli e terület jelentőségét. A dél-alföldi régióban a kutatás-fejlesztési tevékenység főként Szegedre összpontosul, ahol 2008-ban a régió kutatóhelyeinek hattizede, 208 kutatóhely működött. Szeged a főváros után a legnagyobb kutatási központ. A kutató-fejlesztő helyek szektorok szerinti összetétele a felsőoktatás dominanciáját mutatja. A 149 egyetemi, főiskolai kutatóhely az összesnek mintegy héttizede, emellett a vállalkozási kutatóhelyek aránya 24, az intézetieké 4 százalékot képviselt. Az előző évihez képest a kutatóhelyek száma a felsőoktatás mellett a vállalkozásoknál is emelkedett, miközben az intézeti számottevően, háromnegyedére csökkent. Szegeden a felsőoktatáshoz kapcsolódó kutatás kiemelt szerepét jelzi, hogy a kutatóhelyek mellett a kutatással foglalkozók létszáma is a felsőoktatási kutatóhelyeken a legnagyobb. Szeged kutatóhelyein 2008-ban 3727 fő végzett teljes munkaidejében, vagy annak egy részében kutatási-fejlesztési tevékenységet; a foglalkoztatottak 77 százaléka a felsőoktatás, 16 százaléka a kutatóintézetek és 7 százaléka a vállalkozások kutatóhelyein tevékenykedett. A kutatóhelyek létszámának hattizedét, 2213 főt a kutatók adták. A kutatások jellegéből adódón a kutatók, fejlesztők aránya a felsőoktatási kutatóhelyeken a legmagasabb, 2008-ban itt dolgozott a város kutatóinak 79 százaléka. A kutatást segítő segédszemélyzet létszáma 2008-ban 867 fő volt, egyéb fizikai és nem fizikai K+F munkakörben 647-en tevékenykedtek. 13. ábra A kutató-fejlesztő helyek és a kutatók számának szektorok szerinti megoszlása, 2008 Kutatóhelyek

Kutatók

4,3%

8,3%

24%

78,5%

71,6% Intézeti

13,2%

Felsőoktatási

Vállalkozási

A K+F humánerőforrás-felhasználását a tényleges létszámnál jobban tükrözi a teljes munkaidőre átszámított létszám, mely az összes munkaidőből a kutató-fejlesztő munkára fordított idő alapján veszi figyelembe a kutatási-fejlesztési munkakörben dolgozókat. 2008-ban Szeged kutatóhelyein tevékenykedők teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszáma 1621 fő volt, ennek 63 százaléka, 1015 fő kutatóként dolgozott. E szerint is a legtöbb kutató a felsőoktatás kutatóhelyein tevékenykedik. A segédszemélyzettel való ellátottság a kutatóintézeteknél volt a legmagasabb, itt 2008-ban 100 kutatóra 53 fős segédszemélyzet jutott; ezzel szemben a vállalkozásoknál és a felsőoktatásban ennek csak közel kétharmada. 2008-ban a város kutatási intézetei együttesen mintegy 12 milliárd forintot fordítottak kutatásfejlesztési tevékenységre. A Szeged kutatóhelyein felhasznált K+F ráfordítások 55 százaléka a felsőoktatásban, 32 százaléka a kutatóintézetekben és 13 százaléka a vállalkozásoknál merült fel. A létszámarányos ráfordítások (egy foglalkoztatottra jutó ráfordítás) szektoronként jelentős különbséget mutatnak: a kutatóintézeteké a legmagasabb, a vállalkozásoké megközelíti azt, a felsőoktatásé pedig csak valamivel több, mint egyharmada a kutatóintézetekének. 2008-ban Szegeden a kutatás-fejlesztési ráfordítások 92 százalékát, 10,6 milliárd forintot a költségek, a fennmaradó részt, 915 millió forintot a beruházások tették ki. A városban a K+F beruházások 57 százaléka a felsőoktatás kutatóhelyein valósult meg, 21 százaléka az intézetekhez kötődött és 22 százaléka a 14


vállalkozásokban realizálódott. A beruházások 85 százaléka gép, műszer beszerzését jelentette, s ez az arány az intézeteknél magasabb (95%), a másik két szektorban alacsonyabb. Szeged K+F tevékenységének finanszírozásában 2008-ban – az előző évekhez hasonlóan – a költségvetésnek volt a legnagyobb szerepe, az összes ráfordítás közel nyolctizedét adta. Az állami források a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek forrásai között voltak túlsúlyban, a vállalkozási kutatóhelyeknél mintegy felét tették ki. A kutatási tevékenységet támogató nemzetközi források a kutatóintézeteknél szerepelnek nagyobb súllyal. 14. ábra A K+F ráfordítások és a beruházások megoszlása szektorok szerint, 2008 Ráfordítás 13%

Beruházás 22%

32%

21%

55%

57% Intézeti

Felsőoktatási

Vállalkozási

A felsőoktatási kutatóhelyek 2008. évi K+F ráfordításait 85 százalékban finanszírozta a költségvetés és a nemzetközi kutatásokhoz kapcsolódva 8 százalékos külföldi támogatást kaptak. A kutató-fejlesztő intézetek K+F tevékenységének költségvetésből történő finanszírozása ennél kisebb hányadot (75%) képviselt, a külföldi forrás és a vállalkozások hozzájárulása viszont nagyobb. A vállalkozások esetén a K+F tevékenység hatékonyságát pénzügyi oldalról a mintegy négytizedes saját forrás, a 49 százalékos költségvetési hozzájárulás és a 6 százalékot képviselő nemzetközi támogatás biztosítja. 15. ábra A K+F témák megoszlása tevékenységtípusok és szektorok szerint, 2008 Vállalkozási Felsőoktatási Intézeti

0%

10%

20%

30% Alapkutatás

40%

50%

Alkalmazott kutatás

60%

70%

80%

90%

100%

Kísérleti fejlesztés

2008-ban a szegedi kutatóhelyek összességében 1740 kutatási, fejlesztési feladattal foglalkoztak; a témák 45 százaléka alapkutatáshoz, 24 százaléka alkalmazott kutatáshoz kapcsolódott, míg kísérleti fejlesztéssel 31 százalékuk függött össze. A város kutatóintézetei legnagyobbrészt alkalmazott kutatási (68%), a felsőoktatásban pedig alapkutatási (59%) témákkal foglalkoztak. A vállalkozási szektor K+F tevékenysége ezzel szemben elsősorban a kísérleti fejlesztésekre koncentrálódott, az itt kidolgozott témák héttizede ehhez kapcsolódott. A kutatási témák 8 százaléka nemzetközi volt, 24 százalékának a kutatása befejeződött és 11 százalékánál a kutatás eredménye bevezetésre került. A nemzetközi témák súlya a kutatóintézeteknél volt a legnagyobb, a kutatási eredmények hasznosulása viszont a vállalkozások befejezett kutatásait követte nagyobb arányban. 15

www.ksh.hu

A kutatás-fejlesztés eredményessége a publikációs tevékenység mértékével és a szabadalmi bejelentések számával is mérhető. A publikációs tevékenység 2008-ban is élénk volt, összesen mintegy 5700 publikáció jelent meg, valamivel több, mint fele idegen nyelven. A publikációk 93 százaléka a felsőoktatáshoz kötődik. Összességében a dél-alföldi K+F publikációk több mint nyolctizede a szegedi innovációs pólusra koncentrálódott. 2008-ban a kutatott tudományterületek közül a szegedi kutatóhelyek egyharmada az orvostudományok és egyötöde a természettudományok területén tevékenykedett; ennél lényegesen kevesebb helyen foglalkoztak műszaki-, illetve agrárkutatással. A kutatóintézetek az agrár- és a természettudományokat, a felsőoktatási kutatóhelyek főként az orvostudományokat, míg a vállalkozási kutatóhelyek a műszaki tudományokat részesítették előnyben. Természetesen a kutatók többsége is az orvostudomány és a természettudományok terén végzett kutatást. 2008-ban a kutatásokkal kapcsolatos ráfordítások 43, illetve 25 százaléka e két tudomány területére irányult; a beruházások értéke is itt volt a legnagyobb. A kutatási témák 36%-a az orvostudomány, 20%-a a természettudomány területén jelentkezett. 16. ábra K+F helyek és a kutatók számának megoszlása fő tudományágak szerint, 2008 Kutatók

Kutatóhelyek 100%

100%

80%

80%

60%

60%

40%

40%

20%

20%

0%

0% Intézeti

Természettudomány

Felsőoktatási

Műszaki tudomány

Intézeti

Vállalkozási

Orvostudomány

Társadalomtudomány

Felsőoktatási

Bölcsészettudomány

Vállalkozási

Agrártudomány

Szeged K+F potenciálját jelenleg négy, a város életét meghatározó kutatás-fejlesztési szervezet szolgáltatja (Szegedi Tudományegyetem; Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja; Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet és a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság). A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja az Akadémia legnagyobb vidéki kutatóintézete. Öt intézetből áll: Biofizika, Biokémia, Genetika, Növénybiológiai és Enzimológiai Intézet. A nagy múltú egyetem alapkutatásaival fontos partner a kutatóintézetek számára, valamint felsőoktatási centrumként a vidéki egyetemek legnagyobbika. A szegedi kutatóhelyeken – a szegedi pólusprogramhoz kapcsolódóan – biotechnológiával 3 kutatóhelyen 27 kutató, informatikával és a számítógép, hardware és architektúra fejlesztésével 10 kutatóhelyen 91 kutató foglalkozott. Biotechnológiai kutatás nagyobb mértékben a vállalati kutatóhelyeken folyik, informatikai kutatásban pedig a felsőoktatási kutatóhelyek vesznek részt nagyobb számban. 2. tábla Informatikával, számítógép, hardware és architektúra fejlesztésével, valamint biotechnológiával foglalkozó kutatások adatai, 2008 Tudományág

Kutatási hely

Informatika Számítógép, hardware és architektúra fejlesztés Együtt Környezeti biotechnológia Ipari biotechnológia Orvosi biotechnológia Együtt

8 2 10 1 1 1 3

16

Összes létszám 97 19 116 6 32 – 38

Ebből: kutató 78 13 91 5 22 – 27

Összes ráfordítás, millió Ft 640 078 25 852 665 930 176 621 432 132 9 439 618 192

Kutatási témák 69 2 71 18 12 5 35


A biotechnológiával foglalkozó kutatóhelyek ráfordításai az összesnek 6, az informatikával, valamint számítógép, hardware és architektúra fejlesztésével foglalkozóké ennél valamivel kisebb hányadát, 5 százalékát adta. A kutatási témák közül a biotechnológia 35, informatika és a számítógép fejlesztése 71 kutatási témát érint. 2.7. A vállalkozások innovációs tevékenysége1 A termelékenység növekedése a kutatás-fejlesztés mellett az innovációnak köszönhető, amely többek között a termék (szolgáltatás), a technológia, a működés, a szervezet többé-kevésbé átfogó megújulását eredményezi. A KSH 2007-ben végrehajtott adatfelvétele szerint a dél-alföldi régió megfigyelt vállalkozásainak innovációs aktivitása 2004–2006 között megközelítette az országos átlagot, ami feltételezhetően összefügg a Szegeden és környékén működő tudományos szervezetek tevékenységével is. 17. ábra Az innovatív vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, 2006 Országosan

Dél-Alföld

Ipar

Építőipar

Nagykereskedelem

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Pénzügyi tevékenyég

Egyéb szolgáltatás

A dél-alföldi régióban működő innovatív vállalkozások kétharmada 10–49 fős, negyede az 50–249 fős létszám-kategóriába tartozik, így csak 8 százaléka 250 fős vagy annál nagyobb létszámú. A vállalkozások valamivel több, mint héttizede az iparban, építőiparban tevékenykedett. A logisztikai, postai és távközlési tevékenységre specializálódottak átlagosnál sűrűbb jelenléte Szeged határon átívelő csomóponti szerepével függ össze. A régió innovatív vállalkozásainak négytizede termék és eljárás innovációt egyaránt végrehajtott. Az itt működő vállalkozások közül az eredményes fejlesztési tervet végrehajtók aránya az országossal megegyezik. Az innovációs befektetéseket főként eszközök beszerzése, korszerű gépek, berendezések, számítógépes programok vásárlása jelentette. A vállalkozások fele saját kutatási, fejlesztési tevékenységet folytat, ehhez képest a mások által kifejlesztett kutatási és fejlesztési eredmények megvásárlása jóval kisebb súlyt képvisel. Az innovációs tevékenységet végző vállalkozások közül minden negyedik saját szállítóival dolgozott együtt a fejlesztések során, a szerepük meghatározó volt. Az innovatív vállalkozások mintegy ötöde foglalkozott marketing tevékenységgel. 2.8. Idegenforgalom Szeged idegenforgalmi értékét meglévő adottságain túl élénk kulturális, sport, tudományos és üzleti élete emeli az átlag fölé. A városban megvalósuló fejlesztések révén – melyek egy része kapcsolódik a Pólus Programhoz – várhatóan az eddiginél többen keresik majd fel Szegedet. 20081 Forrás: A vállalkozások innovációs tevékenységének regionális jellemzői - KSH, Budapest

17

www.ksh.hu

ban a városba látogatókat 14 szálloda, 17 panzió, 11 turistaszálló, 3 kemping és 1–1 ifjúsági szálló és üdülőház várja. 2008-ban a mintegy 6400 szállásférőhelyen 134 ezer vendég 259 ezer vendégéjszakát töltött el. 18. ábra Szeged kiemelt idegenforgalmi adatai, 2008 Országosan

Dél-Alföld

Szállodák

Panziók

Turistaszállások

Kempingek

Egyéb szálláshelyek

A vendégek kétharmada belföldi, egyharmada külföldről érkezett. Az itt megszálló vendégek többsége pihenés, szórakozás, illetve hivatalos (üzleti) utazás miatt keresi fel a várost, kisebb hányada konferenciaturizmus keretében érkezik ide. Szeged kereskedelmi szálláshelyein megforduló vendégek hattizede a szállodákat részesítette előnyben, amelyet lényegesen kisebb arányban a panziók és turistaszálláshelyek követnek. A vendégek átlagosan 2 éjszakára veszik igénybe a város szálláshelyeit. 3. SZEGED BIOPOLISZ FEJLESZTÉSI PÓLUS PROGRAM A fejlesztési pólusokat létrehozó nagyvárosok, így Szeged is elkészítette a versenyképes ágazataira épített tudásalapú gazdaságfejlesztés prioritásait. A pólus program operatív feladatainak ellátására, a tervezés előkészítésére és menedzselésére Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. decemberében megalapította a Szeged Fejlesztési Pólus Kht-t, mely 2007-ben átalakult nonprofit kft.-vé. A kft tevékenysége a közös fejlesztések legfontosabb irányait meghatározó koncepciók kidolgozásának koordinálására, a szakmai programok előkészítésére, az innovatív folyamatok menedzselésére, illetve a nagy hozadékú (jövedelemtermelő és életminőséget javító) tudásalapú projektek megvalósításának folyamatos vizsgálatára irányul. A Szeged Pólus Kft. az önkormányzat koordinálásában a Szegedi Tudományegyetemmel és a kutatóintézetekkel szoros együttműködésben dolgozta ki a „SZEGED BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Programot”. 2006. január végére elkészült a program első változata. „A szegedi tudásgazdaság a meglévő kapacitásokból kiindulva a biotechnológia köré szerveződik. A biotechnológiának három, egymást erősítő részterületén folynak tudományos kutatások és élénkek a vállalati kapcsolatok. A biotechnológiai kutatások eredményeinek hasznosításához szükséges, részben önálló fejlesztési irányt alkot az anyagtudomány és a szoftveripar. A fejlesztés megvalósítása során ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a dél-alföldi város jelenlegi tudásipari háttere, intézményei komoly kapacitással bírnak, de a tudományos eredmények még nem eléggé hasznosulnak, a technológia és tudás transzfer intézményeit meg kell erősíteni.”

18


A K+F alapú tudásgazdaság sikeres fejlesztéséhez szükséges a kapcsolódó infrastrukturális feltételek biztosítása, a tudás túlcsordulását előidéző gazdaságfejlesztési feltételek kidolgozása, a képzés és szakképzés színvonalas megszervezése, valamint a környezeti teherbíró-képesség kiegyensúlyozott garantálása is. A program az alábbi területek fejlesztését tűzte ki célul: • Innováció, a tudásgazdaság fejlesztése, humán potenciál fejlesztése, • Gazdaságfejlesztési - gazdaságszervezési feltételek biztosítása, • Regionális központi szerephez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés, • Városfejlesztés, vonzó befektetési környezet kialakítása (épített és természeti). Később megalakult a Biopolisz Tanács, amely a SZEGED BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Program stratégiai döntéseit meghozó szervezetek képviselőiből álló koordinációs munkacsoport. Ezzel párhuzamosan nevesítésre kerültek az ún. „kulcsprojektek”, melyek meghatározóak a fejlesztési célok eléréséhez, megvalósításuk elmaradása esetén a pólus program nem optimálisan fejti ki hatását. 19. ábra Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus Program „torony”

A Biopolisz torony bemutatja, hogyan épülnek egymásra a Szeged Pólus programjai. 19

www.ksh.hu

3.1. Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus Innovációs Kulcsprojektjei •

Innováció, tudásgazdaság fejlesztése, humán potenciál fejlesztése Egészségipari kulcsprojekt A projekt célja: az egészségipar három szintjének megteremtése: integrált klinikai tömb létrehozása; a profit orientált egészségügyi szolgáltatások kialakítása (beteghotel létrehozása, térítéses alapképzés, rehabilitáció); Ipari környezetvédelmi kulcsprojekt A projekt célja: a régió alkalmassá tétele a nemzetközileg versenyképes bio- és környezettechnológiai vállalkozások megerősítésére, illetve új innovatív vállalkozások létrehozására. Agro-biotechnológiai kulcsprojekt A projekt célja: a bőséges földterület és a rendelkezésre álló szakértelem segítségével a dél-alföldi agrárium nem élelmiszer termelő kapacitásának hasznosítása. Szoftveripari Fejlesztési kulcsprojekt A projekt célja: A Szegedi Tudományegyetemen 4 innovatív informatikai, K+F eredményen alapuló területen – beágyazott- és mobil rendszerek, szoftver-minőségbiztosítás, orvosi jel-, és képfeldolgozás, mesterséges intelligencia – klaszter létrehozása és a kutatások folytatása. Műszaki és Anyagtudományi kulcsprojekt A projekt célja: a műszaki képzési portfólió kialakítása (olyan képzések indítása, melyek területileg hiányoznak a régió kínálatából); az SZTE-n születő K+F eredmények létrehozásának és hasznosításának támogatása. Csúcstechnológiai inkubációs kulcsprojekt A projekt célja: Egy olyan innovációs folyamat kialakítása, ami az ötlettől, a kutatási eredményt hasznosító társaság piaci megjelenésén át az inkubációig követi nyomon a projektötletet és segíti azokat innovációs szolgáltatásaival. • Gazdaságfejlesztés, gazdaságszervezés Horizontális gazdaságfejlesztés A projekt célja: a versenyképesség szempontjainak megfelelő üzleti környezet létrehozása. Nyugati Ipari Logisztikai Tengely (NYILT) A projekt célja: A régió ipari ingatlanjainak fejlesztése, új lehetséges ipari területek kijelölése és a befektetők fogadására való előkészítése. A Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési funkcióját tekintve mérföldkőnek számít a Debrecenben aláírt megállapodás, amely három pólusváros (Debrecen, Pécs, Szeged) összefogásával jött létre nemzetközi színvonalú gyógyszeripari együttműködés fejlesztésére. A három város kutatási és felsőoktatási intézményei, vállalkozásai, önkormányzatai és kamarái fogtak össze, hogy fejlett innovációs rendszert alakítsanak ki a magyarországi gyógyszeripari fejlesztések ösztönzésére, a szektor nemzetközi versenyképességének növelésére. • Regionális központi szerephez kapcsolódó funkciók: A projekt célja: az M43 autópálya megépítése, az elektromos tömegközlekedés bővítése • Városfejlesztés, vonzó befektetési környezet A projekt célja: városrehabilitáció, Dóm tér revitalizációja, turisztikai fejlesztések, Szeged fő utcája a Tisza, bemutatóhelyek fejlesztése, tudományos eredmények elismerése és disszeminációja. A szegedi Pólus Programhoz kapcsolódóan 2009. szeptember 1.-ig beadott 102 pályázatra 15 milliárd forintot ítéltek meg, az országos megfelelő programoknak a 13%-át. A pályázatok 23%-a a lehatárolt konstrukciókhoz, 75%-a a plusz pontos konstrukciókhoz és 2%-a a közvetett támogatás programjaihoz kapcsolódott. 20


3. tábla Pólus program szegedi pályázatainak megvalósítása, 2009. szeptember Pályázatok száma az országos db %-ában Lehatárolt konstrukciók GOP 1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása GOP-1.2.1 Pólus innovációs klaszterek támogatása GOP-1.3.1/B Akkreditált innovációs klaszterek közös vállalati innovációjának ösztönzése TÁMOP 2.1.3. Munkahelyi képzések támogatása – mikro és kisvállalkozások TÁMOP 2.1.5. Munkahelyi képzések támogatása –középvállalatok TÁMOP 4.2.1 A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása DAOP 1.2.1. Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, közös eszköz beszerzései és beruházásai Összesen

Megítélt támogatás az országos millió Ft %-ában

1 1

14,3 3,6

1 000 843

10,1 60,5

2 7 2

3,8 1,2 0,9

238 17 24

14,7 1,1 1,8

1

9,1

499

15,3

9 23

24,3 2,5

281 2 902

50,3 14,9

17 14 36

8,3 13,6 5,2

1 781 770 249

17,1 .. 8,9

1

2,3

6 424

11,7

1 2

1,5 4,9

21 184

3,6 12,3

6 77

21,4 6,5

1 963 11 392

25,0 14,6

1 1 2

– 0,7 1,5

892 300 1 192

– 1,9 7,5

102

4,4

15 486

13,4

Plusz pontos konstrukciók GOP-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP -1.3.1/A Vállalati innováció támogatása GOP-2.2.3 E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások TIOP 1.3.1 Felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása TIOP 1.2.2. múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási képzési szerepének infrastrukturális erősítése TÁMOP 4.2.3. A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja TÁMOP 4.2.2. Innovatív kutató teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Összesen Közvetett támogatás /megegyezés alapján/ TIOP 3.1.1. TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés TÁMOP 2.2.3. A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása Összesen PÓLUS PROGRAM ÖSSZESEN

Forrás: Szeged Fejlesztési Pólus Kht. Hírlevél, 2006. évi. 1. szám Dr. Zombori Zita: A Pólus program bemutatása. Budapest, 2008 Dr. Zombori Zita: Pólus Klaszter Kézikönyv. Budapest, 2008 Dr. Zombori Zita: Akkreditált klaszterek Kozma Gábor: Debrecen Egyetem: Debreceni pólus projektek. Debrecen, 2009. Lengyel Imre: Fejlesztési Pólusok, mint a tudásalapú gazdaság kapuvárosai. Magyar Tudomány, 2007/06 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Pólusprogram-Akkreditáció. 2009. szeptember 29. Pannon Gazdasági kezdeményezés: Tanulmány az Európai Unió klaszterpolitikájáról Debreceni fejlesztési pólus- KSH, Debrecen A vállalkozások innovációs tevékenységének regionális jellemzői - KSH, Budapest

21

www.ksh.hu

Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Végh Zoltán igazgató További információ: Szűcs Anna Telefon: (+36-62) 623-857, e-mail: [email protected] Információszolgálat, telefon: (+36-1) 345-6789, fax: (+36-1) 345-6788

22

Szegedi Fejlesztési Pólus

Recommend Documents