Szegedet? Miért választottam

Miért választottam Szegedet? – mert az ország egyik legjobb egyetemén akarok tanulni! – mert olyan diplomát kapok, mellyel később boldogulok! – mert itt garantáltan kiemelkedő a szakmai színvonal! – mert egy emberi léptékű városban szeretnék élni a következő öt évben! – mert itt modern épületekben gyakorlatias képzést kaphatok! – mert a tanárok odafigyelnek ránk! – mert biciklivel is járhatok az órákra! – mert itt sokat süt a nap! – mert a tesóm is ide jár!

Tartalom Rektori köszöntő.............................................................. 4 Képzések .......................................................................... 5 Állam- és Jogtudományi Kar ............................................ 6 Általános Orvostudományi Kar........................................ 7 Bölcsészettudományi Kar ............................................. 8-9 Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar.............. 10 Fogorvostudományi Kar ................................................ 11 Gazdaságtudományi Kar ............................................... 12 Gyógyszerésztudományi Kar ......................................... 13 Juhász Gyula Pedagógusképző Kar ......................... 14-15 Mezőgazdasági Kar ....................................................... 16 Mérnöki Kar ................................................................... 17 Természettudományi és Informatikai Kar ............... 18-19 Zeneművészeti Kar ....................................................... 20 Diplomás pályakövetés az SZTE-n ........................... 21-28 Tanulmányi és Információs Központ ............................ 29 Kultúra ...................................................................... 30-31 Sport ........................................................................ 32-33 Lakhatás, kollégiumok ............................................ 34-35 Tehetséggondozás ........................................................ 36 Szeged ........................................................................... 37 Szórakozás .................................................................... 38 A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült. Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0015 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen”

A Szegedi Tudományegyetem felvételi tájékoztató kiadványa a 2011/2012-es tanévre. A karoknál közölt szakkínálat változhat, a végleges adatok a decemberben megjelenő Felvételi Tájékoztatóban, a www.felvi.hu-n és az egyetem honlapján (www.u-szeged.hu) olvashatók. Készítette: a Szegedi Egyetem szerkesztősége. Felelős kiadó: Szabó Gábor rektor. Nyomda: Generál Nyomda, Szeged.

3

TISZTELT ÉRDEKLŐDŐK! KEDVES FELVÉTELIZŐK!

A Szegedi Tudományegyetemen örömmel fogadjuk mindazok jelentkezését, akik egy kiváló képzõhelyen kívánják jövõjüket megalapozni. Hiszen a Szegedi Tudományegyetem az ország egyik kutatóegyetemeként garantálja a magas színvonalú képzést, azaz a késõbbi boldogulás kezdetét. A modern egyetemi infrastruktúra, a varázslatos város, a pezsgõ kulturális élet olyan vonzerõ, ami évrõl évre több tanulni vágyó fiatalt csábít a Tisza partjára. A híresen mozgalmas és eseménydús

4

diákélet pedig feledhetetlenné teszi a tanulóéveket. Büszkék vagyunk rá, hogy a szegedi tanulmányok, az itt megszerzett tudás kitûnõ ajánlólevél, mely nagyban hozzájárul polgáraink érvényesüléséhez. Hallgatóink tudják, hogy professzoraik kollégájukként becsülik õket, és segítségükre vannak céljaik elérésében. Ez az összetartozás, az egyetemi polgárok között élõ önzetlen kapocs teszi a Szegedi Tudományegyetem közösségét erõssé, olyan társasággá, amelyhez jó tartozni,

az egyetemi évek alatt és után is. Tisztelettel adom kezükbe ezt a füzetet a Szegedi Tudományegyetemrõl összegyûjtött legfontosabb tudnivalókkal. Kívánom, hogy forgassák haszonnal, értékes útmutatóként, és a közeljövõben csatlakozzanak Önök is az egyetemi polgárok mind népesebb táborához! Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora

AZ FSZ-TŐL A PHD-IG Iránytű a képzések rengetegében A már csaknem tíz éve elindult bolognai folyamat során Európa 46 országában egységes és átjárható felsőoktatási rendszer jött létre. A háromciklusú képesítési rendszert (alap-, mester- és PhD-képzés) a felsőoktatás előszobája, a felsőfokú szakképzés egészíti ki. A Szegedi Tudományegyetemre jelentkezõ diákok több mint háromszáz szak közül választhatnak a felsõfokú szakképzéstõl (fsz) egészen a doktori képzésig (PhD).

Határidõk:

Alapképzés: az elsõ képzési szint, mely hat-nyolc féléves. A megszerezhetõ végzettség baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc. Mesterképzés: a második felsõfokú végzettségi szint, amelylyel mesterfokozat és -szakképzettség szerezhetõ. A megszerezhetõ végzettség magister, master; rövidítve: MA, MSc. A képzési idõ kettõ-négy, tanárképzés esetén öt félév. Mesterképzésre az vehetõ fel, aki legalább alapfokozatot vagy ezzel egyenértékû fõiskolai szintû végzettséget szerzett. Egységes, osztatlan képzés: néhány szakon – például orvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász – alapképzésben nem

A jelentekezési idõszak kezdete – 2010. december 15.

szerezhetõ fokozat, a képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A képzési idõ tíz-tizenkét félév lehet. Felsõfokú szakképzés: az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ felsõfokú szakképesítést ad. A képzési idõ négy félév. Az ilyen képzések (állami finanszírozással) jól hasznosítható szakmát adnak hallgatóiknak, ráadásul a teljesített tárgyak – a

felsõoktatási intézmények döntése alapján – késõbb, az alapképzés során beszámíthatóak. Doktori képzés: a harmadik – általában hat féléves – felsõfokú képzési szint, amelynek célja az eredeti kutatások útján elért ismeretbõvítés. Az SZTE tizenkilenc doktori iskolájában mintegy hétszáz doktorandusz tanul, közülük háromszázharmincan államilag támogatott helyen.

A hallgatók szeretik az SZTE-t

Egy európai közvélemény-kutatás, a Trendence Graduate Barometer 2010 arról számol be, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói jobban szeretik egyetemüket, valamint számos ponton elégedettebbek az oktatás feltételeivel és minôségével, mint európai társaik. A felmérésében 24 ország, 850 intézmény, 220 ezer hallgató vett részt. Az évente ismétlôdô, egyre népszerûbb eu-

rópai szintû online közvéleménykutatás az egyetemi hallgatók véleményét, elégedettségét vizsgálja saját képzésüket illetôen, valamint jövôbeni várakozásaikat a munkaerôpiacon. Idén a mérnöki és gazdasági képzésben részt vevôk kerültek a fókuszba, Magyarországon több mint 26 ezer hallgató válaszolt a kérdésekre. A szegedi mérnökhallgatók közül 842-en, a gazdasági szakokon ta-

nulók közül 309-en töltötték ki a kérdôívet. Az SZTE hallgatói az európai és a magyar átlagnál is pozitívabban értékelték többek között az intézmény tudományos elismertségét, a diákéletet, a diploma munkaerô-piaci értékét, az egyetemi infrastruktúrát, az intézmény informatikai felszereltségét, nemzetközi kapcsolatait. Ugyanakkor más európai egyetemekhez viszonyítva a szegedi diákok kevésbé elégedettek a kurzusok tartalmával, valamint – a mérnökhallgatók – az egyetemi adminisztrációval és szolgáltatásokkal. Az is kiderül a kutatásból, hogy a szegedi (és a magyar) hallgatók kevesebb, a képzésükkel összefüggô munkatapasztalatot szereznek. Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes fontos és hiteles viszszajelzésnek nevezte a felmérést a mérnökképzésben, a természettudományi, az informatikai és a gazdasági képzésben részt vevô hallgatók tekintetében.

Felvételi kérelem postára adásának határideje – 2011. február 15. Az eljárásban korlátlan számú jelentkezési helyre lehet pályázni. A jelentkezések csak akkor válnak érvényessé, ha a jelentkezõ a hozzájuk tartozó felvételi eljárási díjat is befizeti, illetve e-felvételi esetében a befizetés mellett jelentkezését is hitelesíti. Hiánypótlásra felszólítás – folyamatosan, de legkésõbb a jelentkezés beérkezését követõ harmincadik napig. Regisztrációs levél kiküldése – 2011. április végéig. Módosítások, dokumentumok benyújtásának végsõ határideje – 2011. július 10. Ponthatárok, a felvételi eredmények várható kihirdetése – 2011. július vége. SZTE Összevont Egyetemi Nyílt Nap – 2010. november 25. (csütörtök), SZTE TIK, Ady tér 10. Elõzetes regisztráció a www.u-szeged.hu/nyiltnap honlapon.

5

SZÍVESEN FOGADOTT A SZEGEDI JOGI DIPLOMA Az Állam- és Jogtudományi Kar Az ÁJTK induló képzései a 2011/2012-es tanévben: Alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben meghirdetett szakok: Nappali: Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (6 félév), Nemzetközi tanulmányok (6 félév), Politológia (6 félév), Jogász (10 félév) Részidõs képzések: Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (6 félév), Nemzetközi tanulmányok (6 félév), Politológia (6 félév), Jogász (10 félév – Kecskeméten is) Specializálódás a képzés során: (jogász egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén) Szakmodulok: általános jogász, bûnügyi tudományok modul, gazdasági jogi modul, nemzetközi jog/idegen nyelv modul Speciális képzések: európai civilizáció és integráció speciális képzés francia nyelven (költségtérítéses), francia jogi és közösségi jogi master (költségtérítéses), amerikai jogi szakértõi specializáció (költségtérítéses), német gazdasági jogi képzés (költségtérítéses), Európa-jogi kiegészítõ képzés (költségtérítéses) Mesterképzésben meghirdetett szakok: Nappali: Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (4 félév), Nemzetközi tanulmányok (4 félév), Politikatudomány (4 félév) Részidõs: Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (4 félév), Nemzetközi tanulmányok (4 félév), Politikatudomány (4 félév) Felsõfokú szakképzés: Jogi asszisztens (4 félév) Felvételi ügyekben illetékes: ÁJTK Tanulmányi Osztály 62/544-190 62/544-198 ÁJTK Dékáni Hivatal 62/ 544-197; 62/544-196, 62/544-204 [email protected] Az SZTE ÁJTK nyílt napja: 2011. január 13. (csütörtök) 10 óra, SZTE ÁJTK (Szeged, Tisza L. krt. 54.) Honlap: www.juris.u-szeged.hu

6

Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara egyike az ország legnevesebb jogi egyetemeinek, így diplomáit szívesen fogadják a munkáltatók. Szabó Imre, az ÁJTK dékánja hangsúlyozza: „A közhiedelmekkel ellentétben még mindig nem beszélhetünk jogásztúlképzésrõl.” A kar a jogászképzésben továbbra is az osztatlan képzési modellt folytatja, de népszerûek az osztott képzésben mûködõ munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi tanulmányok és politológia, illetve politikatudományi szakok is. A képzés bázisa a hagyományos jogászképzési forma, de mellette – a 8. félévtõl – szakirányválasztásra (úgynevezett modulok) is lehetõség van: az általános jogász mellett a bûnügyi, gazdasági jogi, nemzetközi jogi/idegen nyelvi szakterületek joganyagában mélyülhetnek el alaposabban a jogászhallgatók.

A gyakorlati ismeretek sem hiányoznak: már hallgatóként tényleges jogi munkát végezhetnek a legjobbak a jogi klinika, illetve az ÁJTK Karrier Iroda által mûködtetett gyakornoki program keretében. „Továbbra is folytatódnak az idegen nyelvû szakjogi és szaknyelvi képzéseink, amelyekre változatlanul nagy az érdeklõdés. E kurzusokon tömbösített formában francia, német és amerikai egyete-

mek jogászprofesszorai tartanak elõadásokat hazájuk jogrendszerérõl. A munkáltatói igényeknek megfelelõen továbbra is meghirdetjük posztgraduális képzéseniket olyan, az alapképzést már befejezett hallgatóknak, akik gazdasági, pénzügyi, mérnöki vagy egészségügyi alapképzettséget szereztek, és az elhelyezkedésükhöz jogi ismeretekre is szükségük lenne” – tájékoztat a kar vezetõje.

Már hallgatóként is talárban

A nemrég felújított épületben egy száz géppel felszerelt, ingyenesen használható számítógépes kabinet, valamint egy nagy társalgó és büfé áll a hallgatók rendelkezésére. Nagy hangsúlyt kap a gyakorlati képzés: kialakítottak egy hallgatói szimulációs tantermet, ahol a leendõ törvénytudók eljátszhatják azokat a jövõbeni élethelyzeteket, amelyekkel munkájuk során találkozhatnak, így a bírói, ügyvédi, ügyészi szerepkört. Félévente harmincnegyven hallgatót havi díjazású gyakornokként négy hónapra ki tud helyezni a kar ügyvédi irodákba, biztosítókhoz, közigazgatási szervekhez vagy a bíróságokra. Az ÁJTK 1872-tõl folyamatosan mûködik, fõépületében a Professzori Arcképcsarnok a kar tör-

ténete jeles alakjainak nevével is fémjelzi a képzés színvonalát. A jelen is számos kiválóságot mutathat fel. A kar professzora Czúcz Ottó, aki jelenleg a luxemburgi Európai Bíróság egyik magyar bírája, míg a másik bíró, Juhász Endre is a szegedi jogi karon szerezte diplomáját. A szegedi jogi kar két alkotmánybíróval – az Alkotmánybíróság elnökével, Paczolay Péterrel, valamint Balogh Elemérrel – is büszkélkedhet. Itt professzor Martonyi János külügyminiszter, valamint hazánk jelenlegi párizsi nagykövete, Trócsányi László, a korábbi alkotmánybíró. Az SZTE kutatócsoportjának felmérése szerint a karon végzettek jelentõs része az államigazgatásba kerül (lásd 22. oldal).

Miért ajánlanám a végzõs középiskolásoknak Szegedet és az SZTE-t? Azért, mert ez a legjobb párosítás, a lehetõ legjobb választás. A mediterrán jellegû város tele van fiatallal, az egyetem pedig az ország vezetõ tudásbázisa, nem véletlenül nyerte el tavaly a kutatóegyetem címet. A nemzetközi tanulmányok alapszakon olyan jogi, gazdasági, politikai, eszmetörténeti elméleti és gyakorlati képzést kaptam, amellyel nagymértékben tágult a világlátásom, könnyebben megértem a körülöttem zajló dolgokat, jelenségeket. Már az alapdiplomával el tudtam volna helyezkedni, ám árnyalni és mélyíteni szerettem volna a tudásom, ezért léptem a mesterszintre. Csicsai Máté MA I. nemzetközi tanulmányok

NÉPSZERŰ ÉS ELISMERT Az Általános Orvostudományi Kar Az SZTE ÁOK méltán elismert a hazai képzőhelyek között, 2008-ban az ország öszszes, százötven egyetemi kara közül az első lett az oktatók kiválóságának tekintetében, és nem marad el emellett a külföldi elismerés sem. „Az ÁOK-t a Magyar Akkreditációs Bizottság másodikként akkreditálta, legutóbb 'Kiválósági helyként' ismerték el. A régió kiemelkedõ orvostudományi intézményeként olyan körülményeket tud teremteni hallgatóinak, melyek sikeres orvosi pályához segítik õket. Az egységes, osztatlan, doktori címmel záruló képzés posztgraduális oktatással folytatódik, PhD- és rezidensképzéssel. Az orvosi pálya életfogytiglani tanulással jár. Az új ismereteket a folyamatos továbbképzésben legtöbben a régióból Szegeden sajátítják el az orvosok közül” – mondja Vécsei László dékán. Az akadémikus hozzáteszi: az ÁOK a magyarországi kiemelkedõ orvosi iskolák egyike, az orvosdoktorrá avatottak száma meghaladja a tizenegyezer fõt. „A magyar képzés mellett 1985-re nyúlik viszsza az angol nyelvû kezdete, 1999

óta pedig már német nyelven tanuló évfolyamaink is vannak. Kiemelkedõ színvonalú tudományos alkotómûhelyekkel rendelkezünk, amelyekben hazai és nemzetközi támogatással magas színvonalú kutatás folyik, hallgatóinknak széles körû lehetõségeik vannak arra, hogy már graduális képzési idejük alatt bekapcsolódhassanak az elméleti és klinikai intézetek tudományos

alkotómunkájába. A nálunk végzetteket Európában mindenütt, de a világ más tájain is szívesen fogadják, számtalan ország egészségügyi felsõoktatása keresi a velünk való közös képzés lehetõségét, s két amerikai állam oktatási hatósága már akkreditált minket. A kart a hagyományok tisztelete és ápolása mellett az új utak folyamatos keresése is jellemzi.”

Élethosszig tanulás

Már általános iskolában tudtam: orvos szeretnék lenni, annak ellenére, hogy a családomban senki sem volt az. Elsõsorban a megszerezhetõ hatalmas ismeretanyag, másodsorban az orvosi pályával járó társadalmi presztízs vonzott. Összességében elmondhatom: egy nemzetközileg elismert tudásbázison tanulhatok, ahol magasan jegyzett orvosok, oktatók és kutatók segítenek az orvostudomány aktuális ismereteinek az elsajátításában. Az itt szerzett diploma nyit a világra, mert nemzetközi összevetésben is elismert. Ezt bizonyítja számos adatsor és rangsor mellett az a több ezres külföldi hallgatói tömeg, amely a világ számos pontjáról jön ide, Szegedre tanulni. Nagypál Tamás ÁOK, VI. általános orvos

A nagy múltú kar magyar, angol és német nyelvû felvételi elõkészítõ tanfolyamokat indít. A már felvettek magas színvonalú oktatásában fontos hangsúly helyezõdik – az elméleti oktatás mellett – az orvosi ügyesség és egyéb készségek kialakítására, ez azonban nem pótolja, inkább csak bemutatja az orvosokra váró nélkülözhetetlen, egész életen át folyó tanulást. A komoly tudományos munka ellenére a hallgatók és oktatóik viszonya kollegiálisnak és közvetlennek mondható, ennek eredményeképp a medikusok már egyetemi éveik alatt szinte az orvosi társadalom tagjaivá válnak. Gyakori, hogy a diákok már tanulmányi idejük alatt részt vesznek az elméleti intézetek munkájában segédoktatóként vagy a klinikák munkájában segédszemélyzetként, így a tananyagon felül komoly gyakorlati tapasztalatokat is szereznek a kutatásban és betegellátásban. 1993 óta négy doktori iskolát mûködtet a kar, a szakorvosi képesítést biztosító rezidensképzés keretében pedig valamennyi államilag elismert szakképesítés megszerezhetõ; az angol egészségtudományi szakfordító tolmács-, valamint szaknyelvi kom-

Az ÁOK induló képzései a 2011/2012-es tanévben: Nappali: Általános orvos (12 félév – magyar, német és angol nyelven is) Szakirányú képzések: Angol egészségtudományi szakfordító-tolmács, Angol egészségtudományi szaknyelvi kommunikátor Felvételi ügyekben illetékes: ÁOK Tanulmányi Osztály 62/545-018, 62/545-019, Tel./fax: 62/545-017 [email protected] ÁOK Dékáni Hivatal 62/545-016, fax: 62/545-478 [email protected]

munikátorképzés egyedülálló az ország orvosképzõ intézményeiben. Számos külföldi csereprogram áll a hallgatók rendelkezésére – többek között a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete révén Rio de Janeirótól a Fülöp-szigetekig –, ahol ismereteiket továbbfejleszthetik, és a más országokban folyó kutatómunkákba is betekintést nyerhetnek. Szerencsére többen visszatérnek, hogy a megszerzett tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Az SZTE kutatócsoportjának felmérése szerint a karon végzettek negyede állami vagy önkormányzati kórházban dolgozik (lásd 22. oldal).

Az SZTE ÁOK nyílt napjai: 2010. december 12. (vasárnap) 10 óra, 2011. január 16. (vasárnap) 10 óra, SZTE ÁOK oktatási épület nagyelõadója (Szeged, Dóm tér 13.) Honlap: www.szote.u-szeged.hu

7

A HUMÁN TUDOMÁNYOK FELLEGVÁRA A Bölcsészettudományi Kar A szegedi bölcsészkar vallja, hogy színvonalas bölcsészet nélkül nincs élhető modern társadalom, ezért igazi tartalommal kívánja megtölteni az oktatás átalakuló rendszerét, és a háromciklusú képzés teljes spektrumát nyújtva várja leendő hallgatóit. A BTK induló képzései a 2011/2012-es tanévben: Alapképzési (BA) szakok: Anglisztika, Germanisztika (német), Informatikus könyvtáros, Keleti nyelvek és kultúrák (altajisztika), Kommunikáció és médiatudomány, Magyar, Néprajz, Ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia), Pedagógia, Pszichológia, Romanisztika (francia), Romanisztika (olasz), Romanisztika (spanyol), Szabad bölcsészet, Szlavisztika (bolgár), Szlavisztika (cseh), Szlavisztika (orosz), Szlavisztika (szerb), Szlavisztika (ukrán), Szociológia, Történelem, Történelem (régészet). Mesterképzési (MA) szakok: Bölcsész mesterszakok: Amerikanisztika, Anglisztika, Altajisztika, Elméleti nyelvészet, Filozófia, Finnugrisztika, Francia nyelv, irodalom és kultúra, Hungarológia, Informatikus könyvtáros, Klasszika-filológia, Kommunikáció és médiatudomány, Magyar nyelv és irodalom, Német nyelv, irodalom és kultúra, Német nyelv, irodalom és kultúra – nemzetközi (Kassel), Néprajz, Neveléstudomány, Olasz nyelv, irodalom és kultúra, Orosz nyelv és irodalom, Pszichológia, Régészet, Spanyol nyelv, irodalom és kultúra, Szlavisztika, Szociológia, Történelem, Vallástudomány, Vallástudomány (angol nyelvû) Vizuális kultúratudományok.

8

A kar 2011-ben 15 alapszakot indít, ezeken belül pedig a különféle szakirányok széles spektrumát kínálja a Szegedre jelentkezõknek. Aki itt végez, felkészültségét kiválóan tudja majd érvényesíteni a munkaerõpiacon is. „Ha valaki három év alatt bonyolult ismeretek behatárolt idõn belüli elsajátításáról tanúbizonyságot tud tenni, az a speciális tudást igénylõ, célzatos felkészülést kívánó pályákra viszonylag rövid idõ alatt tökéletesen fel tud készülni. Megvannak a feltételei annak, hogy szókincs-

ben, olvasottságban, különbözõ tudástartalmak egyidejû kezelésében és nyelvtudásban messze felülmúlják az átlagot a szegedi bölcsész végzettségûek, s ezt a jól konvertálható felkészültséget a munkaerõpiac díjazza is” – üzeni a jelentkezõknek Csernus Sándor dékán, hozzátéve: a szegedi bölcsészkar kínálatában a színvonalas elméleti képzés mellett ennek megfelelõen helyet kapnak a gyakorlatorientált tartalmak is. A BTK tudományos háttere garantálja, hogy a legkiválóbban

teljesítõ hallgatók ezeket a képzéseket három év elteltével mesterszinten is folytathatják majd. Tovább szélesedett a hagyományos és az innovatív mesterszakok és a tanári szakok köre: a kar több mint 40 mesterszakjával és kiváló doktori képzéseivel is széles és színvonalas választási lehetõséget kínál hallgatóinak. A 2010-tõl kutatóegyetemi címmel rendelkezõ Szegedi Tudományegyetem holtversenyben az ország legmagasabban jegyzett egyeteme. Ebben a BTK-nak is fontos szerepe van.

Az SZTE kutatócsoportjának felmérése szerint a karon végzettek csaknem harmada a közoktatásban talál állást (lásd 22. oldal).

A NAGY NEVEK KARA Az 1581-ben megalapított, majd Kolozsvárról 1921-ben Szegedre áttelepített egyetem Bölcsészettudományi Kara rövid idő alatt a város szerves része, a régió szellemi központja és világhírű kutatási eredmények születésének színhelye lett. A hazai szellemi élet sok jelentõs személyisége nevezhette alma materének a kart: itt tanult többek között József Attila és Radnóti Miklós, és itt oktatott Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi”, a szakrális néprajz magyarországi meghonosítója, Sík Sándor, a költõ, tudós és katolikus pap, Szerb Antal, a kitûnõ író vagy Kristó Gyula, a magyar középkorkutatás iskolateremtõ tudósa. Az elõdök nagy generációjához méltó módon kapcsolódik az irodalom mûvelõinek újabb elismert generációjának olyan képviselõi, mint Darvasi László vagy Zalán Tibor. Immár a magyar irodalomtörténet része a karhoz erõsen kötõdõ, szegedi Tiszatáj címû folyóirat, vagy a meghatározó szakmai kiadvánnyá fejlõdött történész folyóirat, az Aetas. A szegedi bölcsészkart a kiváló oktató- és kutatómunka

mellett mindig is nagyon aktív hallgatói közélet jellemezte. Ennek erõsítését szolgálják a belvárosban szervezõdõ gazdag ifjúsági és kulturális programok, különösen a JATE Klub rendezvényei. Az intézmény megtalálja az egyensúlyt a modernség és a hagyományõrzés között, a jövõ

alakításában való aktív részvétel és a múltról való pontos tanúságtétel egyszerre van jelen filozófiájában, ahogyan ezt szimbolikusan a kar patinás épülete és a tõszomszédságában felépült ultramodern József Attila Tanulmányi és Információs Központ is kifejezi.

Állja a versenyt

Szeretem az informatikát, és imádok olvasni, így megfelelõ kombinációnak tûnt az informatikus könyvtáros szak. A Szegedi Tudományegyetemre, szûkebben a bölcsészkarra azért szeretek járni, mert ingergazdag, szép környezetben tanulhatok, alig pár lépésre a TIK-tõl, ami a maga a paradicsom. Az egyetemen és a városban is gazdag, pezsgõ a kulturális élet, ami egy igazi bölcsésznek kulcsfontosságú. Milyen a szegedi egyetem? Véleményem szerint amiben szükséges, liberális, amiben kell, abban pedig konzervatív. És ez jó! Nyilván ez egy mélyebb benyomás, nem egy nap alatt alakult ki bennem, de javaslom az érdeklõdõknek, hogy keressék fel az egyetemi egységeket, hogy bennük is pozitív töltetû dolgok alakuljanak ki. Joó Fanni BTK, III. informatikus könyvtáros

A BTK – mind oktatói, mind hallgatói létszámát tekintve – az SZTE legnépesebb karai közé tartozik, jelenleg mintegy 6000 hallgatóval. Az oktatás és kutatás szakmai színvonalát az országos viszonylatban is jelentõs számú tudományosan minõsített oktató garantálja. A kar rendkívül nagy hangsúlyt fektet a tudományos utánpótlás-nevelésre: hallgatói rendszeresen szép sikereket érnek el az országos tudományos diákköri versenyeken, illetve az egyéb megmérettetéseken, s az intézmény nemzetközi kapcsolatai, az európai társegyete-

mekkel meglévõ rendszeres csereprogramok révén külföldi részképzéseken is gyarapíthatják tudásukat. Újabb nagy lehetõség a 2011-ben Egerben sorra kerülõ OTDK (a szegedi bölcsészhallgatók abszolút gyõztesei voltak a 2009-ben Szegeden szervezett humán tudományi szekciónak.) A szegedi bölcsészkar nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is állja az egyre élesedõ szakmai versenyt, és szakterületén az elért eredmények alapján az euroregionális központok közé lépett.

Tanári mesterszakok: Angoltanár, Etikatanár, Filozófiatanár, Franciatanár, Latintanár, Némettanár, Olasztanár, Orosztanár, Magyartanár, Mozgóképkultúraés médiaismeret-tanár, Pedagógiatanár, Spanyoltanár, Szerb- és nemzetiségiszerb-tanár, Történelemtanár, Pedagógiai értékelés és mérés tanár, Tantervfejlesztõ tanár A meghirdetés részletei megtalálhatók a Felsõoktatási felvételi tájékoztató aktuális kiadványban! Felvételi ügyekben illetékes: BTK Tanulmányi Osztály 62/544-364, 62/544-363 62/544-280, 62/544-281 62/544-165, 62/544-819 [email protected]

Az SZTE BTK nyílt napjai: 2010. december 20. (hétfõ) 10 óra, 2011. január 29. (szombat) 10 óra, SZTE BTK (Szeged, Egyetem u. 2., II. em., Auditórium Maximum)

9

Honlap: www.arts.u-szeged.hu

VARÁZSLATOS HIVATÁS Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar „Itt olyan szakmákat oktatunk – és ez azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló – amelyekre mindig szükség lesz” – mutatja be az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kart Barnai Mária dékán asszony.

Az ETSZK induló szakjai a 2011/2012-es tanévben: Alapképzési szakok: Ápolás és betegellátás (ápoló és gyógytornász szakirány – 8 félév) Egészségügyi gondozás és prevenció (védõnõ szakirány – 8 félév) Szociális munka (6+1/1/ félév) Felsõfokú szakképzés: Diagnosztikai technológus (képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens elágazás – 5 félév)

„Hiszek benne, hogy az egészségügy elõbb-utóbb ki fog lábalni jelenlegi nehéz helyzetébõl, emellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a nálunk képzett szakembereket” – folytatja a dékán. Nemcsak a közegészségügyben, hanem az egészségmegõrzõ és prevenciós programokban, valamint a wellness- és gyógyturizmus területén is nagy az igény a megfelelõ elméleti és gyakorlati tudással rendelkezõ, egészségtudományi szakmát végzett fiatalokra. Alapképzésben az ápoló, a gyógytornász, a védõnõ és a szociális munka szakirányok közül választhatnak az SZTE ETSZK-ra jelentkezõk. Elõbbiek nyolc, a szociális munka alapszak pedig hét félév alatt teljesíthetõ. A gyakorlatorientáltság jellemzõ a kar szellemiségére. „Fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink minél nagyobb

Az SZTE ETSZK nyílt napjai: 2010. december 10. (péntek) 10 óra, 2011. január 14. (péntek) 10 óra, 2011. február 5. (szombat) 10 óra A regisztráció 8.30-kor kezdõdik.

A nyílt napok helyszínei: a kar fõépülete (Szeged, Temesvári krt. 31.), kivéve a szociális munka alapszakot (Bal fasor 39-45.).

10

Honlap: www.etszk.u-szeged.hu

ezen a karon tanuljon tovább, aki szereti a változatosságot – hiszen az egészségügyben egyik páciens vagy egyik nap sem olyan, mint a másik. Ráadásul ezeket az ütõképes szakmákat a kar családias, barátságos környezetében szerezhetik meg a jelentkezõk.

Jó társaság, szép környezet

Felvételi ügyekben illetékes: Szpisják Georgina általános tanulmányi elõadó 6726 Szeged, Temesvári krt. 31. 62/546-412 [email protected]

Szakos nyílt napok: Ápoló szakirány: 2010. november 12. 10 óra, 2010. november 26. 10 óra Gyógytornász szakirány: 2010. november 5. 13 óra, 2010. november 12. 13 óra Szociális munka alapszak: 2010. november 4. 10 óra, 2010. november 18. 10 óra Védõnõ szakirány: 2010. november 8. 9.30

óraszámban szerezzenek tapasztalatot az egyetemi órákon tanultakról, mert az egészségügyi szakembereknek igen nagy a felelõsségük, és szükségük van a magabiztos tudásra már pályakezdõként is” – mondja Barnai Mária. A dékán asszony minden olyan fiatalnak ajánlja, hogy

Ápolókra, gyógytornászokra, védõnõkre és szociális munkásokra mindig nagy szükség van, a különbözõ egészségügyi intézményekben pedig nagy az igény a minõségi szakemberekre. De nem csak ott tud elhelyezkedni az, aki az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kart választja továbbtanulásakor. Ha a wellnessturizmus vagy a rehabilitáció vonz valakit, az is nyugodt szívvel válogathat az ETSZK képzései közül. Aki itt szerez diplomát, az jó eséllyel már az alapképzés elvégzése után is könnyen el tud helyezkedni. Addig pedig diákéveit vonzó és barátságos környezet-

ben töltheti el: a központi épület Újszegeden, parkos környéken fekszik, közel a kar egyik kollégiumához. Itt aktív közösségi élet folyik, szinte mindenki ismer mindenkit, hiszen a kar s ezért a kollégium is viszonylag kis létszámú. Immár hagyományos a végzõsök tiszteletére rendezett gyertyafényes vacsora és az általuk adott szerenád. Lehet jóga, önismereti- és színjátszó csoportba jelentkezni, igénybe venni a HÖK által biztosított fitnesz- és színházbérleteket vagy épp a jegyeket a Pick Szeged kézilabdacsapat mérkõzéseire. A diákokat folyamatosan tájékoztatják a hallgatói munkavégzés lehetõségeirõl; akik nemzetközi tapasztalatokra vágynak, lehetõséget kapnak arra, hogy eljussanak Finnországba, Hollandiába, Svédországba, Észak-Írországba vagy Németországba. A kar vezetése szakos bemutatkozó napokon – amelyekre a honlapon elõzetesen regisztrálni kell – igyekszik közelebb hozni a leendõ hallgatókhoz a különbözõ szakokat. Mint mondják: „Mert mindenki azt mond, amit akar. Mi büszkén meg is mutatjuk!”

Arra kérdésre, hogy miért esett a választásom a Szegedi Tudományegyetemre, csak azt felelhetem: mert Szeged a legjobb. Mármint a védõnõképzésben mindenképpen. A másik oka, hogy itt tanulok, hogy ez egy legendás diákváros, családias, nem úgy, mint Budapest. Nekem hatványozottabban fontos a közösség, és az ETSZK e tekintetben szuper, emberközelibb gyakorlatilag minden területen. A szakom erõs, az elsõ két év gyakorlatokkal teli, az oktatás színvonala magas, a diploma pedig az egész országban elismert. A védõnõképzésben kiváló oktatók vannak, akik lojálisak, és a naprakész tudást adják át. Galamb Noémi ETSZK, IV. védõnõ

DIPLOMA UTÁN RENDELŐ A Fogorvostudományi Kar Nagy Katalin, a Fogorvostudományi Kar dékánja a jelentkezők figyelmébe ajánlja: a fogorvosképzés egyik legnagyobb előnye, hogy a diploma kézhezvételét követően teljes körű fogászati ellátásra jogosultak a fiatal szakemberek, akik akár azonnal magánrendelőt is nyithatnak, munkába állhatnak idehaza vagy az EU bármelyik országában. „Minden jelentkezõ közös óhaja, hogy megfelelõen jövedelmezõ, jó megélhetést biztosító, de emberközpontú hivatás birtokosai legyenek, lehetõleg minél rövidebb idõ alatt. Nos, aki ezeket az álmokat szeretné megvalósítani, már nyugodtan be is írhatja felvételi lapjára: SZTE Fogorvostudományi Kar. Természetesen az egyetem öt éve alatt kemény elméleti és gyakorlati megterhelés vár a hallgatókra, ám a kis csoportokban folyó oktatás lehetõvé teszi a szakma tökéletes elsajátítását. Karunk kutatólaboratóriumában pedig már diákként lehetõség nyílik a tudományos munkába történõ bekapcsolódásra is. Szintén fontos, hogy a szegedi iskola nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetõen a legtehetségesebb diákok akár az ötéves képzésben, akár az arra épülõ, két évig tartó szakorvosképzési idõszakban hosszabbrövidebb idõt külföldi egyeteme-

ken hallgathatnak. De külföldi diákokkal már idehaza is találkozhatnak, hiszen költségtérítéses angol nyelvû fogorvosképzés is folyik a karon” – mondja a professzor. Nagy Katalin büszke rá: az utóbbi három évben mindig magasabb pontszámmal lehetett ide bejutni, mint az orvoskarra. Pótfelvételit sem kell hirdetniük,

olyan sok az érdeklõdõ, akik ráadásul a legjobb középiskolások közül kerülnek ki. A szegedi fogorvoskaron megszerzett diploma értéke óriási, hiszen hazánkban és külföldön is szívesen fogadják az itt végzetteket. S valljuk be, egyáltalán nem utolsó szempont, hogy munkanélküli fogorvos gyakorlatilag nincs...

Bowlingozz az oktatóddal!

A fogorvosi hivatást érdekes, izgalmas szakmának tartom. Bátran kijelenthetem, a magyar fogorvostudományi karok közül a szegedi áll a rangsor élén, a legjobb szakmai képzést és tudást itt lehet megszerezni. Karunkon az idõsebb oktatók képviselik a higgadt rutint és a tapasztalatot, a fiatalabbak pedig a lendületet, és õk hozzák a legújabb technikákat és kutatási eredményeket. Emellett megjegyzendõ: Magyarországon szinte nincs olyan szakkönyv, melyben tanáraink ne mûködtek volna közre, továbbá az a tény, hogy a fõvároson kívül csak Szegeden van esztétikai fogászati oktatás. Kalmár Zsanett FOK, IV. fogorvos

A Szegeden 1960 óta mûködõ fogorvosképzés nem csak a kiváló szakmaisága miatt érdemli meg a jelentkezõk figyelmét. A 2007-tõl önállóvá vált szegedi Fogorvostudományi Kar nagy elõnye a többi hazai képzõhellyel szemben a viszonylag kis hallgatói létszám, illetve az ebbõl eredõ közvetlen oktató-hallgató kapcsolat. A kar vezetése és oktatógárdája figyelemreméltó módon ad a tanulók építõ kritikájára, az oktatási tevékenységüket nagyban segíti a diákok véleménye. A kiváló légkört a közös munka mellett a sportnapok, bowlingpartik és egyéb mulatságok alapozzák meg, melyeken az oktatók és a hallgatók közösen vesznek részt, kapcsolódnak ki. A hallgatói önkormányzat szervezésében rendszeresek az olyan nagyszabású sportrendezvények, melyeken a korábban itt végzett, vidéken dolgozó fogorvosok találkozhatnak a mostani hallgatókkal és oktatókkal. A szegedi fogorvoskaron valóban komoly hangsúlyt fektetnek az iskolapadon kívüli kapcsolatteremtésre, az eltömegesedõ felsõoktatás-

A FOK induló képzése a 2011/2012-es tanévben: Nappali: Fogorvos (10 félév) Felvételi ügyekben illetékes: Tanulmányi osztály 62/545-300, Tel./fax: 62/545-706 [email protected] Dékáni Hivatal: 62/545-299 Tel./fax: 62/545-622 [email protected]

ban sem hagynak senkit magára, hiszen vallják: csak a kölcsönös odafigyelés alapozhatja meg a színvonalas közös munkát. Az SZTE Fogorvostudományi Kara ráadásul folyamatosan szépül, fejlõdik: a közelmúltban a lehetõségekhez mérten korszerûsítették, modernizálták a kar Tisza Lajos körúti épületét. Új, 35 fõs tanlaboratóriumot alakítottak ki, azonban a kar oktatóinak fõ célja egy új, korszerû épület létrehozása, mely méltó körülmények közé juttathatná az igen magas színvonalú oktatást.

Az SZTE FOK nyílt napja: 2010. december 4. (szombat) 10 óra, SZTE Fogorvostudományi Kar (Szeged, Tisza Lajos krt. 64., II. emeleti tanterem)

Honlap: www.szote.u-szeged.hu/stoma

11

KÖZÉPPONTBAN A HALLGATÓ A Gazdaságtudományi Kar A Gazdaságtudományi Kar idén ünnepli fennállásának 11. évfordulóját. Az új, BA-s évfolyamok nagy létszámai révén lassan kinövi a „kicsi” jelzőt, oktatói igyekeznek továbbra is közvetlen kapcsolatot tartani a hallgatókkal.

A GTK induló szakjai, képzései a 2011/2012-es tanévben: Alapdiplomát nyújtó közgazdászképzések: Gazdálkodási és menedzsment, nappali tagozaton Kereskedelem és marketing, nappali tagozaton Pénzügy és számvitel, nappali tagozaton Gazdálkodási és menedzsment, távoktatás tagozaton Mesterképzési szakok: Közgazdálkodás és közpolitika (nappali és levelezõ), Marketing (nappali és levelezõ), Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (nappali és levelezõ), Regionális és környezeti gazdaságtan (nappali és levelezõ), Master of Business Administration (MBA) (levelezõ)

Három alapszak – kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, illetve öt akkreditált mesterszak: marketing, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, regionális és környezeti gazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika, valamint a Master of Business Administration várja a gazdaságtudományok iránt érdeklõdõket. „Az alapszakokon is olyan ismereteket tud nyújtani karunk, amelyek birtokában nemcsak a régióban, hanem országosan, sõt külföldön is meg tudják állni hallgatóink a helyüket a munkaerõpiacon, és persze tovább tudnak lépni a saját karunkon, illetve más intézményekben meghirdetett mesterszakokra is” – hangsúlyozza Hetesi Erzsébet, a GTK dékánja. „A mesterszakokat nappali tagozaton idén másodszor, levelezõ tagozaton harmadik alka-

Felvételi ügyekben illetékes: Tanulmányi Iroda SZTE GTK, Kálvária sgt. 1. A szakokhoz tartozó telefonszámok és egyéb elérhetõségek megtalálhatóak a honlapunkon.

Az SZTE GTK nyílt napja: 2010. december 13. (hétfõ) 9 óra, SZTE GTK (Szeged, Kálvária sgt. 1.)

12

Honlap: www.eco.u-szeged.hu

tást: klubok, szakestek, szakmai és kulturális rendezvények segítik a közösségépítést. A GTK 2007-ben átadott központi épülete az egyetem egyik legszebb épülete, s a kar minden tantermében az oktatást segítõ multimédiás eszközök találhatóak.

Vidám kar a munkaerő-piaci elitben

Felsõfokú szakképzés, nappali, a JGYPK-val közös képzés: Banki szakügyintézõ, Pénzügyi szakügyintézõ, Számviteli szakügyintézõ, Kis- és középvállalkozási menedzser Okleveles, szakirányú továbbképzések: Jogász-közgazdász levelezõ tagozaton, Mérnök-közgazdász levelezõ tagozaton, Orvos-közgazdász levelezõ tagozaton, Gyógyszerész-közgazdász levelezõ tagozaton

lommal indítottuk el, mind az egyetem más karaihoz, mind más, gazdasági képzést kínáló intézményekhez képest nagyon jó eredményekkel” – beszél a legfrissebb felvételirõl a dékán asszony. A kar fontosnak tartja a hallgatókkal való kapcsolattar-

A hallgató ajánlaná: a felmérések szerint a GTK hallgatói elégedettek a kar által nyújtott szolgáltatásokkal. Az elmúlt három évben végzett kutatások szerint az itt végzett hallgatók nagy hányada a munkaerõ-piaci elitbe tartozónak tudhatja magát. A hallgatói elégedettségi rangsorokat magasan vezeti a kar: 2005-ben például az ország összes intézménye között is elsõ helyen végzett e szempontból. Arra a kérdésre, hogy ha lehetne, ugyanezt az intézményt választaná-e a hallgató, évek óta 9597 százalékban igennel felelnek a GTK diákjai! A Gazdaságtudományi Kar 2009-ben a jubileumi GTK Napon megdöntötték az együttnevetés hazai rekordját, és kivívták Az ország

legvidámabb kara elismerõ címet. A vidámság mellett a kar színvonalas elõadásokkal, órákkal készíti fel hallgatóit, hogy kikerülve a munkaerõpiacra megállják helyüket. A GTK oktatói a hazai tudományos életben is elismertek, jelen vannak az akadémiai bizottságokban is. A gyakorlatorientált képzés érdekében az oktatásba gyakorlati szakembereket is bevonnak. Így például az Állami Számvevõszék korábbi elnöke tanítja az államháztartás ellenõrzését, a statisztika tárgyat pedig a Statisztikai Hivatal munkatársai elõadásában is hallgathatják a diákok. Rendszeresen vállalnak egy-egy elõadást vagy egész kurzusokat vállalatnál dolgozó vagy vállalkozással rendelkezõ szakemberek is. Az intézmény a vidéki gazdaságtudományi karok között már mûködésének viszonylag rövid ideje alatt is tekintélyt tudott szerezni magának; fiatal kora ellenére a munkáltatók által felállított rangsorban a negyedik-ötödik helyet foglalja el. Az SZTE kutatócsoportjának felmérése szerint a karon végzettek közül sokan hazai kis- és középvállalkozásokhoz kerülnek (lásd 23. oldal).

Kezdettõl fogva tudtam, hogy egy nehéz szakot választottam, ám az meglepett, hogy a statisztika és a matematika ilyen flottul megy majd. Ezt köszönhetem a felkészült oktatóknak, az interaktív, kiscsoportos munkáknak és a példákkal illusztrált gyakorlatias képzésnek. A karunkon nagyon jó a közösségi élet, a fiatalabb oktatókkal már-már baráti viszonyban vagyunk. A gazdaságtudományi karon tanít Kovács Árpád, az Állami Számvevõszék egykori elnöke, és például marketingbõl olyan tanároktól kapjuk meg az ismereteket, akik sikeres nagy multinacionális vállalatnál döntéshozó pozícióban vannak. Mindenkinek bátran ajánlom az SZTE-t, különösen a GTK-t. Simon Szabolcs GTK, III. kereskedelem-marketing

SOKSZÍNŰ KÉPZÉS A MINŐSÉGI TUDÁSÉRT A Gyógyszerésztudományi Kar A gyógyszerészi hivatás azért igazán szép, mert mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A szegedi gyógyszerészkar is nagyszerű választás azoknak, akik a biológia, a kémia, az orvostudomány vagy éppen természetes gyógymódok iránt érdeklődnek. A kar azonban ennél többet is nyújt: biztos és széles körû elhelyezkedési lehetõséget kínál. Az itt végzettek átlagosan három-négy állásajánlat közül válogathatnak. „Az SZTE GYTK sokoldalúan képzett diplomásokat bocsát ki a munkaerõpiacra, mivel a hazai viszonylatban egyedülálló módon komplex képzésünk 25 százaléka a természettudományi, másik 25 százaléka pedig az orvoskaron zajlik” – így Fülöp Ferenc dékán. „Nem adjuk könnyen a diplomát, de garantáljuk a minõséget. A szegedi gyógyszerészdiplomával a tarsolyukban remek esélyekkel szállhatnak versenybe a pályakezdõk a legjobban fizetett pozíciókért idehaza vagy egész Európában, hiszen a nálunk szerzett oklevélnek országosan és nemzetközileg is kiemelten jó az elismertsége, amit az ipari és kutatóhelyi kapcsolataink is bizonyítanak” – teszi hozzá az akadémikus.

A GYTK induló képzések a 2011/2012-es tanévben: Gyógyszerész szak: mesterképzés (államilag finanszírozott és költségtérítéses), 10 félév, nappali, végzéskor doktori fokozat elnyerése (Pharm.D) Felelõs: Fülöp Ferenc dékán, akadémikus, [email protected]

A rendkívül széles körû tudással felvértezett szegedi diplomások nemcsak a patikákban, hanem például a gyógyszerismertetés, a gyógyszerfejlesztés, a kozmetikai ipar vagy az analitikai ellenõrzés területén is elhelyezkedhetnek. A magyar és nemzetközi cégek, gyógyszerkutatók, a nagy

gyógyszergyárak folyamatosan keresik az itt végzett hallgatókat. „A gyógyszerészképzés tekintetében újdonság, hogy 2009. január 1-je óta immár a magyar egyetemeken gyógyszerészi diplomát szerzetteket is megilleti a doktori cím” – tájékoztat Fülöp Ferenc.

Remek közösség

Hamar kiderült, hogy biológia, kémia ágon szeretnék továbbtanulni, lehetõleg az egészségügyben. A gyógyszerész szak mellett döntöttem, amit nem bántam meg, számos lehetõségem lesz elhelyezkedésre. A gyakorlati és az elméleti oktatás nagyon jól kiegészíti egymást. Ami még ezenfelül is hasznos, hogy vannak átjárások az orvosi és a természettudományi karra, ezért még több színes, informatív elõadás segít a tanulásban. Tanáraink kiválóak, a kisujjukban van a tudás. Az SZTE GYTK-n szerzett diploma versenyképes és egyben jó ajánlólevél a munkaerõpiacon. Megyesi Rita GYTK, III. gyógyszerész

Igazán családias kar a szegedi GYTK: a mintegy hatszáz itt tanuló diák – köztük nyolcvanan az angol nyelvû képzés hallgatói – nagyszerû csapatot alkotnak az oktatókkal. Aki azt hiszi, ezt csupán képletesen értettük, nagyot téved! A gyógyszerészkar tanárai és diákjai ugyanis közös futballcsapattal vesznek részt az egyetemi kispályás labdarúgó-bajnokságban, de az egyéb lehetõségeket is igyekeznek megragadni a tanórákon kívüli találkozásra. A GYTK hagyományos eseményei közé tartoznak az oktatói-hallgatói focimeccsek, rendkívüli népszerûségnek örvend a Patikus táncest, de a Medica nevezetû szórakozóhelyen is fergeteges bulikat élhet majd át, aki sikerrel felvételizik a karra. A közösség összekovácsolásához az önálló gyógyszerészkari kollégium is nagyban hozzájárul: a több mint kétszáz férõhelyes diákszálláson gyakorlatilag minden jelentkezõt fogadni tudnak. A kar sok energiát fektet abba is, hogy folyamatosan szépüljön kívül és belül. A GYTK épületét az elmúlt években újították fel: modern, légkondicionált elõadók és

Gyógyszertári asszisztens szak: OKJ-s, iskolarendszeren kívüli felnõttképzés (költségtérítéses), 10 hónap, érettségizettek részére Felelõs: Pannonhalminé Csóka Ildikó egyetemi docens, [email protected] Gyógyszerkiadó szakasszisztens szak: OKJ-s, iskolarendszeren kívüli felnõttképzés (költségtérítéses), 10 hónap, gyógyszertári asszisztensek részére Felelõs: Pannonhalminé Csóka Ildikó egyetemi docens, [email protected] Felvételi ügyekben illetékes: Lantos Ilona dékáni hivatalvezetõ 62-545-022, [email protected]

Az SZTE GYTK nyílt napjai:

szemináriumi termek várják a hallgatókat, s két számítógépes kabinet is a rendelkezésükre áll. Minden adott tehát a jövendõ nagyszerû gyógyszerészeinek felneveléséhez, már csupán a fiatalok lelkesedésére, szorgalmára és kitartására van szükség. Ha érzel magadban elég kedvet és energiát, érdekelnek a természettudományok, a gyógyítás és az orvosságok rejtelmei, s szeretnél tagja lenni egy igazán öszszetartó közösségnek, ne habozz, ikszeld be az SZTE Gyógyszerésztudományi Karát!

2010. november 28. (vasárnap) 10-12 óra, 2011. január 30. (vasárnap) 10-12 óra, SZTE GYTK (Szeged, Eötvös u. 6) Honlap: www.pharm.u-szeged.hu

13

AHOL MINDIG A HALLGATÓ AZ ELSŐ A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar az oktatók kiválósága, a rendkívül széles képzési kínálat és az infrastrukturális ellátottság révén is példás helyet foglal el a Szegedi Tudományegyetem karainak sorában.

A JGYPK-n induló képzések a 2011/2012-es tanévben: Alapképzések: Andragógia (mûvelõdésszervezõ), Ének-zene, Germanisztika – német nemzetiségi szakirány, Gyógypedagógia, Képi ábrázolás, Óvodapedagógus, Rekreáció és egészségfejlesztés, Romanisztika – román nemzetiségi, Szlavisztika – szlovák nemzetiségi, Szociálpedagógia, Tanító, Tanító nemzetiségi (német, román, szlovák) tanító szakirányai, Társadalmi tanulmányok, Testnevelõ-edzõ Mesterképzések: Szakmai mesterszakok: Alkalmazott nyelvészet, Andragógia, Kisebbségpolitika Tanári mesterszakok: Elsõ és második szakként egyaránt választható képzések: Egészségfejlesztés-tanár, Ember és társadalom mûveltségterületi tanár, Ének-zene tanár, Német- és nemzetiséginémet-tanár, Román- és nemzetiségiromán-tanár, Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár, Testnevelõ tanár, Vizuális- és környezetkultúra-tanár Elsõ és második szakként speciális feltétellel választható képzések: Nyelv- és beszédfejlesztõ tanár, Technikatanár Kizárólag második szakként, elõfeltétel nélkül választható képzések: Andragógustanár, Kollégiumi nevelõtanár, Könyvtárpedagógia-tanár, Minõségfejlesztés-tanár, Multikulturális nevelés tanára, Tanulási- és pályatanácsadási-tanár Kizárólag második szakként, speciális elõfeltétellel választható képzések: Szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (angol v. francia v. német v. orosz nyelven)

14

Amire azonban a kar talán a leginkább büszke, az a legendásan jó oktató-hallgató viszony, valamint az egész tanévben színesen pezsgõ diákélet. Akik ide felvételiznek, nemcsak magas szintû tudást, de olyan odafigyelést is kapnak tanáraiktól, amilyet a középiskolák közül sem mindegyik képes felmutatni. „A JGYPK az egyik legtöbbfajta képzési lehetõséget nyújtó kara az egyetemnek, ami azért fontos, mert könnyebben megtalálhatják a számukra megfelelõ szakot azok a hallgatók is, akik a

felvételit követõen szeretnének módosítani” – emeli ki Galambos Gábor, a kar dékánja. A karon idén tizennégy alapképzés és huszonnyolc saját felsõfokú szakképzés indult. Az alapképzések elvégzése után nyitott az út a munkaerõpiac, a felsõfokú szakképzések vagy akár a mesterszintû képzés s azon keresztül a tanár szakos diploma felé. „Emellett a fakuktásnak eddig húsz, szakmai és tanári szakképzettséget adó mesterszintû képzést sikerült akkredi-

táltatnia, amelyek közül a 2010/2011-es tanévben már tizenkilenc sikerrel el is indult” – mondja büszkén az egyetemi tanár. A karon folyó munka nagyszerûségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a HVG Diploma különszámában megjelent felmérések szerint a pedagógusképzésben akkreditált húsz intézmény rangsorában az SZTE JGYPK évek óta messze kiemelkedik a mezõnybõl mind az oktatók és a hallgatók kiválóságát, mind a piaci rangsort tekintve. Az SZTE JGYPK nyílt napja: 2010. november 12. (péntek) 11 óra, Belvárosi mozi (Szeged, Vaszy V. tér 3.) Felvételi tájékoztatás: Tel.: +36 62 546-051 Fax: +36 62 420-953 A felvételivel kapcsolatos további információk kérhetõk: [email protected] A mesterképzésekkel kapcsolatos további információk kérhetõk: [email protected] A szakképzésekkel kapcsolatos további információk kérhetõk: SZTE JGYPK Szakképzési és Távoktatási Központ: 62/546-248, [email protected]

„AKI JUGYUS AKAR LENNI…” Felsorolni sem könnyű azt a számtalan rendezvényt, amely a „jugyus” diákéletet színesíti, és amelybe a kar oktatói általában éppúgy bekapcsolódnak, mint diákjaik... Hagyományosnak tekinthetõ a gólyatábor, amely rengeteg vetélkedõvel, szórakozási lehetõséggel és szakmai programmal várja az újakat, a lampionos est, ahol a különleges zene mellett még különlegesebb dekoráció fogadja a vendégeket, a gyertyafényes vacsorával egybekötött gólyabál, a jelmezbálra épülõ Halloween-par ti, és – hogy a szakmai programokról se feledkezzünk meg – évente megrendezik az Országos Közmûvelõdési Konferenciát és a Juhász Gyula Napokat is. Az elõbbi egy kizárólag a hallgatók által szervezett konferencia, ahol olyan személyiségek fordultak már meg, mint például Vitray Tamás, Vujity Trvtko, Fábry Sándor, Antal Imre, Rudolf Péter, Novák Péter vagy Czeizel Endre, míg az utóbbi egy háromnapos kulturális, mûvészeti és játékos sportrendezvényt takar, ahol a legrátermettebb hallgatót felruházzák a Csillagszemû Juhász kitüntetõ címmel is.

A mindennapi sport, a testnevelés meghatározza az életem. Édesanyám testnevelõ tanár az egyetemen, nagyapám pedig ismert és elismert szegedi futballedzõ volt. Jelenleg a REAC-ban futballozom, de már most gondolnom kell a késõbbi civil életemre, ezért és a már elmondottak miatt iratkoztam be a tesi-edzõi levelezõ szakra. A karra a fiatalos légkör a jellemzõ, oktatóim rugalmasak és készségesek. Az egyetemi sportközpontban – ahol az óráim jelentõs része van –, a golftól kezdve a falmászáson át egészen a korcsolyapályáig szinte minden sportág megtalálható, fellelhetõ. Bubori Kornél JGYPK, III. testnevelõ-edzõ

A Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar az egyetlen kar, amely már két saját klubot is mûködtet; a Jugyu Klub, másik nevén a Szabadidõközpont Kávézó a Hattyas sori campusban várja az egyetem hallgatóit a legkülönbözõbb programokkal. A már hosszú ideje mûködõ Tamási Áron Klub helyet biztosít minden olyan rendezvény szá-

mára, mely a hallgatók érdeklõdésére számot tarthat, legyen az könyvbemutató, diavetítés, elõadás vagy koncert. És – hogy teljes legyen a kép – a felsorolásból kihagyhatatlanok a tömegeket vonzó sportrendezvények: a korcsolyaest, a fürdõparti, valamint az aerobik és az airsoft, amelyre a kar szintén lehetõséget kínál.

Szakirányú továbbképzések: Általános informatikus, Animátor, Egészségfejlesztõ mentálhigiénikus, Hatékony idegennyelvi kommunikációs stratégiák, Ifjúsági tanulmányok, Kiadói szerkesztõ, Környezeti nevelõ, Lakberendezés, design, stílus, Média-kommunikátor, Multimédia informatikus Ökológiai menedzser, Regionális kommunikátor, Rendezvényszervezõ, Stíluskommunikátor, Személyi edzõ, Turisztikai menedzser, Vallásismeret, Wellness-tanácsadó

Felsõfokú szakképzések: Általános rendszergazda, Csecsemõ- és gyermeknevelõgondozó, Energetikai mérnökasszisztens, Gazdálkodási menedzserasszisztens, Gazdasági idegen nyelvû menedzser, Gépipari mérnökasszisztens, Hálózati informatikus, Hulladékgazdálkodási technológus, Idegenforgalmi szakmenedzser, Idegennyelvi kommunikátor, Ifjúságsegítõ, Informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ, Intézményi kommunikátor, Képzési szakasszisztens, Közösségi-civil szervezõ, Külgazdasági üzletkötõ, Mechatronikai mérnökasszisztens, Médiatechnológus asszisztens, Mezõgazdasági menedzserasszisztens, Moderátor, Mûszaki informatikai mérnökaszszisztens, Sajtótechnikus, Sportkommunikátor, Televíziómûsor gyártó szakasszisztens, Titkárságvezetõ, Vendéglátó szakmenedzser Villamosmérnök asszisztens Webprogramozó A jelentkezéseket az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ Karra kell beadni! A GTK-val közösen indított felsõfokú szakképzések: Banki szakügyintézõ, Kis- és középvállalkozási menedzser, Pénzügyi szakügyintézõ, Számviteli szakügyintézõ A jelentkezéseket az SZTE Gazdaságtudományi Karra kell beadni!

15

MINDENT A KIVÁLÓ TELJESÍTMÉNYÉRT A Mezőgazdasági Kar A Mezőgazdasági Karon folyó képzések elsősorban a három dél-alföldi megyéből vonzzák hallgatóikat, de az itt tanulók között nem egy az ország másik feléből érkezve döntött a hódmezővásárhelyi intézmény mellett. Az MGK-n induló képzések a 2011/2012-es tanévben: Alapképzési szakok: nappali és levelezõ tagozat: Mezõgazdasági mérnök BSc (képzési modulok: mezõgazdasági vállalkozói, mezõgazdasági környezetvédelmi, agrárgazdasági és logisztikai, társállattenyésztõi, kertészeti és növényvédelmi), Vadgazda mérnök BSc Felsõfokú szakképzések: Baromfitenyésztõ és baromfitermékelõállító technológus, Gyógynövény- és fûszernövény-termesztõ és feldolgozó technológus, Ménesgazda, Ökológiai gazdálkodó, Sertéstenyésztõ és sertéstermék-elõállító technológus, Vadgazdálkodási technológus Felvételi ügyekben illetékes: Antalicz Zoltánné (Tanulmányi Osztály) [email protected] Tel.: 62/532-990, Fax: 62/532-991

„Akármennyire is alulértékelt ágazat a nehézségekkel küzdõ mezõgazdaság, az itt végzett mezõgazdasági mérnökök a termelésben megtalálják a számításukat és a lehetõségeiket” – mondja Bodnár Károly dékán. De nem csak az agrárképzés lehet csábító. „A gazdaság átalakulásával, az állami erdõk egy részének magánkézbe kerülésével, illetve a földterületek vadásztársaságok általi hasznosításával az országban mindenütt nagy szükség van szakemberekre a vadgazdálkodás területén is” – teszi hozzá a dékán. Az itt folyó képzés legjobb bizonyítéka pedig a végzett hallgatók boldogulása. „A kar által nyújtott végzettség piacképességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hallgatóink ötven-hatvan százaléka a szakmájában helyezkedik el, a fennmaradó negyven százaléknyi végzett szakember

gezhetõ, és az oktatói gárda is készségesen áll rendelkezésre, ha pótórákról van szó; nem is beszélve az ingyenes nyelvtanulási lehetõségekrõl. A számos külföldi partneriskolában eltöltött gyakorlat nem csak a hallgatók lehetõsége, a dékán oktatóitól is megköveteli a folyamatos továbbtanulást.

Nélkülözhetetlen gyakorlat

Az SZTE MGK nyílt napjai: 2010. december 10. (péntek) 11 óra, 2011. január 28. (péntek) 11 óra. SZTE MGK (Hódmezõvásárhely, Andrássy u. 15.) Honlap: www.mgk.u-szeged.hu

16

közel fele is saját ágazatában tevékenykedik, és csak mintegy húsz százaléknyi hagyja el a pályát” – összegzi a dékán. A hallgatók kiváló teljesítményéért sokat is tesz a karvezetés. Kényelmet és otthonosságérzetet teremt, hogy minden oktatási tevékenység a kar épületében vé-

Hódmezõvásárhelyen 1896 óta folyik agrárképzés, 1961-tõl felsõfokú keretek között. A Mezõgazdasági Karhoz tartozó tanüzemet 1976-ban alapították a kar épületétõl öt kilométerre fekvõ majdnem négyszáz hektáros területen. A hallgatók többek között itt teljesítik a tanulmányokhoz tartozó kötelezõ hetesi gyakorlataikat. Az európai uniós környezet- és állatvédelmi elõírásoknak megfelelõ, 1999 óta minõsített tanüzemként mûködõ területen szántó, szarvasmarha-, sertésés magyar kendermagos fajtafenntartó telep, továbbá juhászati mintafarm is található. Az intézmény gya-

korlati oktatását, a továbbképzést és a tudományos kutatást szolgáló telepet a Vidékfejlesztési Minisztérium az ország agrár-felsõoktatási intézményei körében végzett vizsgálata alapján ezüstkoszorús gyakorlati helynek minõsítette. „Az utolsó szemeszterben a végzõsöknek szakmai, úgynevezett mérnöki gyakorlaton kell részt venniük akkreditált gyakorlati helyeken (üzemek, vállalkozások, vadásztársaságok, erdõgazdaságok), ezalatt valódi rutint szerezhetnek az adott területen belül. A gyakorlóhely a késõbbiekben a kellõ érdeklõdést, szaktudást és szorgalmat tanúsítóknak munkahelyet ajánlhat fel” – mondja Bodnár Károly dékán. Az MGK partnercégeinek száma idõrõl idõre gyarapodik. „Ezek az ország különbözõ pontjain vannak, nem csak a régióban, de számunkra az utóbbi a kedvezõbb, hiszen ellenõrizhetõ, illetve így a hallgatóknak nem kell külön albérleti szobát fizetniük erre az idõszakra” – így a dékán. Az SZTE kutatócsoportjának felmérése szerint a karon végzettek jó része az agráriumban helyezkedik el (lásd 23. oldal).

Fontos tényezõ volt számomra, hogy a lakóhelyemtõl, Gyomaendrõdtõl ne kelljen túlságosan messzire utaznom, ezért választottam Hódmezõvásárhelyet. Ezen belül azért a Mezõgazdasági Karra esett a választásom, mert biológiából érettségiztem, és felkeltette az érdeklõdésem a vadgazda mérnöki képzés. A késõbbiekben ebben a szakmában szeretnék elhelyezkedni. Az oktatás színvonalával teljes mértékben meg vagyok elégedve, minden feltétel, eszköz, gyakorlat adott a magas szintû munkához és majd a szakmában a boldoguláshoz. Zdusek Krisztián MGK, III. vadgazda mérnök

PIACKÉPES TUDÁS ÉS MENEDZSERSZEMLÉLET A Mérnöki Kar „Intézményünk több mint 47 éves hagyományra tekint vissza, és ez a hagyomány kötelez” – mondja Véha Antal, a kar dékánja. „Olyan jól felszerelt laborokkal, mûhelycsarnokkal és eszközrendszerrel rendelkezünk, ami párját ritkítja országos viszonylatiban is” – büszkélkedik. A karon öt egyetemi alap- és két mesterszak indul. A dékán hangsúlyoza, hogy a piaci igényeknek megfelelõen a mûszaki képzésekkel bõvítik fokozatosan a kar profilját. A Mérnöki Karon végzettek számára megnyílik az út az EU felé is, hiszen nagy szükség van hozzáértõ szakemberekre a támogatások, pályázati pénzek felosztásában, ellenõrzésében. A 2009/2010-es tanévben elõször hirdették meg a mûszaki menedzser mérnök BSc-képzést, amely ebben a tanévben már a kar második legnépszerûbb szakja volt; a tervezettnél nagyobb létszámban

Az MK-n induló képzések a 2011/2012-es tanévben:

jelentkeztek rá már elsõ évben is. Az idei tanévben indult el az informatikus és szakigazgatási agrármérnök képzés. A kar vezetõje hangsúlyozza, hogy náluk már a BSc-szak elvégzésével is piacképes diplomát lehet szerezni. Fontos, hogy a tanultakat a leendõ mérnökök a „való életben” is fel tudják használni, épp ezért a hetedik félévben üzemi gya-

korlaton vesznek részt nagy múltú, jó nevû cégeknél. Ha valaki munka mellett akar tanulni, erre lehetõség nyílik – már államilag finanszírozott formában is – a levelezõ tagozaton. Aki már diplomás tovább képezheti magát szakirányú továbbképzési szakjaikon. „Tehát mindenkinek, aki piacképes mérnöki diplomát szeretne, itt a helye nálunk” – összegez Véha Antal.

Mindig megújulva

Miért jó a Mérnöki Kar csapatában játszani? Rengeteg új ismeretet sajátíthatsz el, elmélyítheted tudások a mûszaki tudományok világában, az élelmiszergyártásban. Lehetõséget kapsz, hogy összemérd tudások más egyetemeken tanuló hallgatókkal, és megérezd a siker édes ízét. A tavalyi pneumobi-lépítõ versenyen, annak elõkészületiben rengeteg tanári segítséget kaptunk. Számtalan lehetõséget biztosítanak a szakmai fejlõdésben az elnyerhetõ ösztöndíjakkal vagy a külföldi tanulási lehetõségekkel együtt. Ne feledkezzünk meg a szórakozásról sem. A lehetõségek tárházának tartom, és ha újra választanom kellene, akkor biztos, hogy a Mérnöki Kar csapatát választanám. Mayer István MK, III. gépészmérnök

Az országos szinten is mindig dobogós Mérnöki Kar oktatási feladata 1962 óta, amióta van élelmiszer-ipari szakemberképzés Szegeden, a minõségi szaktudás közvetítése. A változatosság jegyében új szakirányokat szerveztek egy-egy szakon belül, valamint megnövelték a szabadon választható tantárgyak és blokkok számát. Emellett jól felszerelt laborok, megfelelõ eszközök és kiépített kapcsolatrendszerek várják a karra felvételizõket. A hallgatók lehetõséget kapnak – elsõsorban 13 hétig tartó üzemi gyakorlatuk során –, hogy megtapasztalják, hogyan mûködik a gyakorlatban, amit megtanulnak az órákon. Jó tanulmányi eredménnyel pedig számos ösztöndíjat lehet elnyerni: a minden egyetemista számára megpályázható külföldi ösztöndíjak (például Erasmus) mellett cégektõl kapott támogatásokat is. A karon csupán néhány száz hallgató van, épp ezért a légkör családias. Számos kari rendezvényt tartanak az év folyamán: õszköszöntõ (és elsõsfogadó) parti, Mikulás-várás, disznóvágás, januárban szakestély (ahol támogatókkal is lehet találkozni), tavaszi „MK-s” napok, ballagás, rendszeres játék-

Alapképzési szakok: Élelmiszermérnök, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, Mezõgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök, Mûszaki menedzser, Informatikus és szakigazgatási agrármérnök Mesterképzési szakok (MSc) Okleveles élelmiszermérnök, Vidékfejlesztési agrármérnök Felvételi ügyekben illetékes: Daniné Horváth Annamária és Tóthné Pölös Anna 62/546-000, [email protected]

Az SZTE MK nyílt napjai: 2010. november 19. (péntek) 10 óra, 2011. január 11. (kedd) 10 óra, 2011. január 27. (csütörtök) 10 óra, SZTE MK (Szeged, Mars tér 7.).

estek. Ezeket általában a jól felszerelt, nemrég felújított kari kollégiumban tartják meg. Az elsõsöknek körülbelül 80-90 százalékát tudják itt elhelyezni. Saját lapjuk az Élesztõ, amely havonta jelenik meg a diákok szerkesztésében. Fiatalos, változatos, mint a kar, melynek olyan kajakos kiválóságok is a diákjai közé tartoznak vagy tartoztak, mint az olimpiai bajnok – a legeredményesebb magyar nõi kajakos – Janics Natasa, a világbajnok Keresztesi Alexandra és az olimpiai induló Sík Márton. Az SZTE kutatócsoportjának felmérése szerint a mûszaki végzettségû hallgatókat ipari termelõ vállalatok alkalmazzák (lásd 23. oldal).

Honlap: www.mk.u-szeged.hu

17

KEMÉNY MUNKA ÉS KIVÁLÓ EREDMÉNYEK A Természettudományi és Informatikai Kar A Szegedi Tudományegyetem legnagyobb kara a jövőre kilencvenéves évfordulóját ünneplő TTIK, az idejáró mintegy hétezer hallgató a szegedi egyetemisták negyede.

Az TTIK-n induló képzések a 2011/2012-es tanévben: Alapképzési szakok: nappali és levelezõ tagozaton (informatika, mûszaki, természettudomány képzési terület): Anyagmérnök, Biológia, Biomérnök, Fizika, Földrajz, Földtudomány, Gazdaságinformatikus, Kémia, Környezettan, Környezetmérnök, Matematika, Mérnök informatikus, Molekuláris bionika, Programtervezõ informatikus

18

„A mostani tanév beiskolázásánál is látszott, hogy milyen nagy az érdeklõdés az SZTE TTIK iránt, a három képzési területet együtt nézve a legtöbb jelentkezett hallgatónk van. Hogy miért jönnek ide?” – kérdezi Hernádi Klára, a TTIK dékánja. „Mi magunk is szoktunk felmérést készíteni a gólyákkal, amelyben megkérdezzük, mi alapján választják ki, hogy hova jöjjenek. Arra számítottunk, hogy a szülõk befolyása, esetleg a tanárok véleménye alapján döntenek, de számunkra rendkívül hízelgõ módon legtöbben a

szakmai színvonalat jelölik meg okként” – árulja el. A már tizennégy alapszakon folyó képzés hét, oktató és kutató intézetnek tekinthetõ tanszékcsoporton történik; a gyakran világszínvonalú kutatásban a hallgatók is részt vesznek, és 2009ben hetvennyolc dobogós helyezést a Természettudományi és Informatikai Kar hallgatói szereztek meg a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A kutatók hét doktori iskola képzései közül választhatnak. A kar hatvan professzora közül tizenketten az MTA tagjai,

többen részesültek Széchenyidíjban, a háromszáz fõs oktatói gárdából kétszázhúszan rendelkeznek tudományos fokozattal. E minõségi oktatásnak is köszönhetõ, hogy a végzettek közel nyolcvan százalékban tanult szakmájában helyezkedik el. Természetesen fontos szerep jut a kiemelt óraszámú gyakorlati képzésnek is, ezek során beállított laborgyakorlatokon, tantermi foglalkozásokon szerezhetnek tapasztalatokat a hallgatók. A diákok emellett gyakornokként különbözõ cégeknél is elhelyezkedhetnek.

Az SZTE kutatócsoportjának felmérése szerint a természettudományi végzettségûek több mint harmada a közoktatásban, az informatikai diplomások zöme k+f területen kap állást (lásd 23. oldal).

REMEK AJÁNLÓLEVÉL A TTIK-S DIPLOMA A TTIK szempontjából kiemelt jelentõségû egy Szeged és az SZTE által elnyert európai uniós pályázat, az úgynevezett ELIprojekt, melynek keretében a városban is felépül egy lézeres kutatóközpont, mely egyrészt nagyarányú foglalkoztatottságot – közel kétszáz kutatót és ugyanennyi szakembert – igényel majd, a világ lézeres kutatásaiban pedig igen fontos szerepet fog betölteni. „Hatalmas lehetõséget jelent ez a központ a fiatal természettudós-jelöltek számára, munkahelyeket teremt, illetve olyan kutatási lehetõséget, amely a világ bármelyik intézetébe nagyon jó ajánlólevél. És bár úgy gondolná az ember, hogy fizikusokat érint elsõsorban, sok kihatása lesz más területekre is, a karon belül például az informatikai képzésre” – mondja Hernádi Klára, a kar dékánja. A 2007 óta TTIK elnevezésû kar névvál-

toztatásával is jelzi az informatikai képzés felértékelõdését. „Kiemelt szerepet kap nálunk a gyakorlati oktatás. Nemcsak informatikai, de biológiai és kémiai területen is több céggel van megállapodásunk, ami alapján a hallgatók náluk végzik gyakorlatukat, illetve készítik diplomamunkájukat. Egyre inkább kiteljesedik ez a rendszer” – teszi

hozzá a dékán asszony. Hozzáfûzi: „El kell mondani, hogy nem könnyû nálunk végezni, keményen meg kell dolgozni az itteni papírért. Ugyanakkor még a válság ellenére is nagyon jók az elhelyezkedési lehetõségek a szegedi diplomával, amely az EU által preferált, tehát külföldön jó eséllyel lehet munkához jutni vele.”

Mesterszakok (MSc): nappali és levelezõ tagozaton (informatika, természettudomány, pedagógus képzési terület): Alkalmazott matematikus, Biológus, Csillagász, Fizikus, Földtudomány, Gazdaságinformatikus, Geográfus, Környezetmérnök (akkreditáció alatt), Környezettudomány, Matematikus, Programtervezõ informatikus, Vegyész, Biológiatanár, Fizikatanár, Földrajztanár, Kémiatanár, Környezettan-tanár, Informatikatanár, Matematikatanár Felvételi ügyekben illetékes: TTIK Tanulmányi Osztály 62/544-172, 62/544-203, 62/544-507 [email protected]

Az SZTE TTIK BSc és MSc Nyílt Napja: 2010. december 16. (csütörtök) 11 óra, SZTE TIK Kongresszusi terem (Szeged, Ady tér 10.)

Azért választottam az Szegedet, mert vajdasági vagyok, és a lakóhelyemhez legközelebbi felsõoktatási intézmény, valamint a középiskolában az SZTE-et reklámozták a legjobban, és megtetszettek a látottak, hallottak. Az elsõ évben talán kicsit kevesebb volt még a gyakorlati órám, de ezeket a foglalkozásokat nagyon szeretem, mert kevesebben vagyunk ilyenkor, és közelebbi kapcsolat tudott kialakulni a diákok és a tanár között is. Élvezetes elõadásokon vehetek részt, szeretem a tanáraim stílusos ismertetõjét. A vizsgaidõszak túlélhetõ, csak tanulni kell, erre nagyon alkalmas az egyetemi könyvtár. Ha már elfáradtál, esetleg unod a magolást, beszélgethetsz másokkal, internetezhetsz vagy megihatsz egy kávét. Faragó Noémi TTIK, II. földrajz

Infóhét: 2011. február 7-11., naponta 14-16 óra, SZTE TTIK Dékáni Hivatal Tanácsterem (Szeged, Aradi vértanúk tere 1.) Honlap: http://www.ttik.szte.hu/

19

SZÁMOS LEHETŐSÉG A TANULÁSRA ÉS MUNKÁRA A Zeneművészeti Kar A Zeneművészeti Karon végzettek nagyon jó arányban helyezkednek el, és a kar folyamatosan bővülő képzési kínálata még több lehetőséggel indítja útjára hallgatóit.

A ZMK 2011/2012-es tanévben induló képzési: Alapszakok: nappali tagozat Elõadó-mûvészet alapszak – klasszikus szakirányok (6 félév): zongora, csembaló, orgona, hárfa, hegedû, mélyhegedû, gordonka, gordon, gitár, fuvola, oboa, klarinét, fagott, furulya, kürt, trombita, harsona, tuba, ütõhangszer, ének

A Zenemûvészeti Karon hét tanszéken folyik az oktatás, a Zongora, Vonós, Fa- és Rézfúvós, valamint Magánének, Kamarazene és Zeneelmélet Tanszékeken, és az országban elsõként 2010-tõl itt is elindulhatott a hangszeres zenetanárképzés. Ezenfelül számos szakirányú továbbképzés közül választhat a Szegedre készülõ hallgató. „Ami a jelentkezést illeti, eléggé exponált az elsõ, esetleg második helyen való jelentkezés karunkra. A magyar zenei felsõoktatásban többen a Zeneakadémiát célozzák meg, de nagyon sokan hozzánk is jönnek, még mindig többen vannak elsõ helyes jelentkezõk, mint ahányat fel tudunk venni. Mivel a bolognai rendszer a zenei felsõoktatáshoz is kapcsolódott, az alapképzési szakok valamennyi szakirányára tudnak jönni a hallgatók, ez az elõadó-mûvészet szakon húszat jelent; az alkotómûvészet és

Mesterképzések: nappali tagozat Klasszikus énekmûvész mesterszak szakirányai: operaének, oratórium-dalének Klasszikus hangszermûvész mesterszak szakirányai: zongora, hegedû, gordonka, gitár Tanári mesterszak – zenetanár szakképzettségek: zongora, csembaló, orgona, hárfa, hegedû, mélyhegedû, gordonka, gordon, gitár, fuvola, oboa, klarinét, fagott, furulya, kürt, trombita, harsona, tuba, ütõhangszer, ének, zeneismeret

Városi zenebona

Szakirányú továbbképzési szakok: Zongora, orgona, hegedû, gordon, gitár, furulya, kürt, trombita, harsona, tuba

Szeged kitüntetettnek érezheti magát, mert a Zenemûvészeti Kar hallgatóinak fellépései egymást követik a városban. Az intézmény életében kiemelkedõ szerepük van a hangversenyeknek, versenyeknek és zenei elõadóesteknek. Az Õszi Kulturális Fesztivál programjai között mindig is elõkelõ számban találhatunk komolyzenei koncerteket, de a téli idõszakban a Katolikus Ház mellett a Millenniumi kávéházban is gyakori fellépõk a ZMK-s hallgatók. Ezek mellett fontos kiemelni az 1999-ben Pavlovits Dávid – a kar oktatója – által alapított Nem-

Képzési felelõsök elérhetõsége: 62/544-605 [email protected]

Az SZTE ZMK nyílt napja: 2010. november 18. (csütörtök) 9-19 óra, SZTE ZMK (Szeged, Tisza L. krt. 79-81.)

20

Honlap: www.music.u-szeged.hu

muzikológia szakon a jelentkezõk számának függvényében indítjuk el a szakirányokat. Ami viszonylag új, hogy van saját mûvészi MA-szakirányunk, idén a harmadik évfolyamot indítottuk. Ez a bachelorra épített négy féléves hangszer- és énekmûvész master, hat szakirányon. Az idén másodszorra indítottuk el a tanári MA-t valamennyi szakirányon, de a szakindítási engedélyünk alapján

mind a húsz alapszakra építhetünk tanári mesterképzést” – mondja Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoramûvész, a kar dékánja. Az itt szerzett képesítések biztos állást jelentenek. „A hallgatók szempontjából fontos a pályán való elhelyezkedés, és azt el lehet mondani, hogy akik nálunk végeznek, most is szinte közel 100 százalékosan találnak munkát” – így a dékán.

zetközi Gitárfesztivált vagy a kétévente megrendezett Bartók Nemzetközi Zongoraversenyt, melyet ötödszörre, legközelebb 2012-ben tartanak meg. Az utóbbi idõkben a színházakkal és az Operával is egyre szorosabb kapcsolatot tartott fenn a kar. „Operaének szakos hallgatóink közül idén többen fellépnek, és a szimfonikus zenekarokban is látni korombélieket, akikkel együtt végeztünk itt vagy Budapesten, és egyre-másra váltja õket a fiatalabb, nálunk végzett generáció” – teszi hozzá nem titkolt büszkeséggel Kerek Ferenc. A Zeneakadémia után a szegedi intézmény az ország második legnépszerûbb felsõfokú zenei képzést biztosító helye. A tanári kar neves oktatói szakmájukban elismert zenészek itthon és külföldön egyaránt; szóló- és kamaramûvészek, a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjai vagy a Magyar Állami Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház énekesei. A fiatalabb oktatók nagy része pedig nemcsak saját karrierje építésén fáradozik, hanem mûvésztanárként tanítványai elõremenetelét is gondoskodó figyelemmel kíséri.

Szakmai okok miatt választottam a SZTE ZMK-t, gyakorlatilag tanárt választottam. Radványi Mária tanárnõ miatt jöttem a Dél-Alföldre egy Fejér megyei kis faluból. Radványi tanárnõ mellett számos kiváló és elismert mûvész tanít a karon, akik nyitottak és kollegiálisak. Itt szinte mindenki ismer mindenkit, köszönhetõen a rendszeres fellépéseknek, hangversenyeknek, zenei esteknek, melyeknek a koncerttermünkben ad otthont. Szeged igazi diákváros, ezt bizonyítja az is, hogy karácsony és szilveszter között rendesen megfogyatkozik a tanuló ifjúság, ekkor kissé kihaltnak tetszik a település. Fornai Miklós ZMK, III. zongora

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN Mi történik hallgatóinkkal a diplomaszerzés után? A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja 2006 óta számos felmérést készített az intézményben végzett hallgatók körében, nyomon követve első lépéseiket a munkaerőpiacon. Érdeklõdtünk arról, hogy mennyi idõ alatt sikerült munkát találniuk, hogyan próbáltak elhelyezkedni, hányadik munkahelyükön dolgoznak, és milyenek jelenlegi foglalkoztatási körülményeik. 2010-es kutatásunk során a 2007-ben, illetve 2009-ben a Szegedi Tudományegyetemen nappali tagozaton végzetteket kérdeztük meg.

Hol és mennyi idő alatt helyezkedtek el? Végzett hallgatóink több mint ötöde jelenleg a fõvárosban él. Több mint harmaduk Csongrád megyében maradt – ebbõl döntõ részük Szegeden –, további 20 százalék pedig a környezõ megyékben – Békésben és BácsKiskunban – telepedett le. A válaszadók csaknem 80 százaléka rendelkezett állandó munkahellyel a végzés óta. Jelentõs részük most is állásban van, bár néhányan a gyermekvállalás mellett döntöttek. A

munkával rendelkezõk túlnyomó többségét teljes munkaidõben foglalkoztatják, de vannak, akik saját vállalkozást visznek vagy szerzõdéses munkákat végeznek. Végzettjeink csaknem tizede jelenleg is tanul felsõoktatási intézményekben, csaknem tizedük pedig biztosan tervezi tanulmányai folytatását. A munkát talált végzettjeink 23 százaléka már a végzés idõpontjában is dolgozott, további

ötödük 1 hónapon belül el tudott helyezkedni, míg 30 százalékuknak ez 3 hónap alatt sikerült. 91 százalékuk legkésõbb fél év alatt megtalálta elsõ munkahelyét. A válaszadók nagy része – több mint 60 százaléka – elsõ munkahelyén dolgozik, több mint negyedük pedig egyszer már állást váltott, viszonylag kevesen vannak olyan végzettek, akiket már a harmadik vagy negyedik munkahelyükön találunk a végzés után 1-3 évvel.

Hány hónap alatt sikerült elhelyezkedni? (N=809) 7%

2% már a végzés idõpontjában is dolgozott

23% 17%

1 hónapon belül 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap 21% 30%

több mint egy év

21

Mivel foglalkoznak? A végzettek jelentős része az üzleti szférában dolgozik, ugyanakkor egyetemünk képzési szerkezetéből adódóan sokan (46%) találtak állást a közszférában. Egyetemünk képzési kínálata igen sokszínû: válaszadóink több mint negyede végez bölcsészettudományi, további ötödük természettudományi vagy informatikai területen, és a jogi és igazgatási területen végzõk aránya is meghaladja a 10%-ot. Emellett még az egészségtudományi, a gazdasági, valamint a pedagógiai terület a meghatározó. Több mint harmaduk ráadásul nemcsak egy, hanem két vagy több szakot is végzett. Így – bár az egyes képzési területekhez tudunk tipikus munkahelyeket kapcsolni – a sokszínûség a foglalkozásokban, munkahelyekben is látható.

Melyek a bölcsész végzettségűek tipikus munkahelyei? Csaknem harmaduk dolgozik a közoktatásban, néhányan pedig egyetemeken, fõiskolákon találtak állást. Tipikus bölcsész területnek mondható a könyvtári, levéltári, valamint a múzeumi munkahely. Többen dolgoznak a

médiában és nyelviskolákban is. Ugyanakkor sokan dolgoznak olyan – talán kevésbé jellemzõnek mondható bölcsész munkahelyeken – mint multinacionális vállalatok vagy hazai kis- és középvállalkozások. Az állami, ön-

kormányzati munkahelyek is sok végzettünknek adnak állást errõl a területrõl.

Melyek a jogi és igazgatási területen végzettek tipikus munkahelyei? Az itt végzettek jelentõs része az államigazgatásba került, de csaknem ötödüket találjuk önkormányzatoknál, illetve gazdálkodó szervezeteknél. Bíróságon, ügyészségen nem dolgoznak sokan, ügyvédi irodákban is csak alig valamivel több, mint 10 százalékuk.

Melyek az egészségtudományi területen végzettek tipikus munkahelyei? Válaszadóink csaknem negyede állami vagy önkormányzati fenntartású kórházakban helyezkedett el, valamivel kevesebben dolgoznak klinikákon, országos intézetekben. Több mint 15%ukat pedig magán egészségügyi, szociális intézményekben, további 15%-ukat pedig egyéb vállalkozásoknál foglalkoztatják.

22

Melyek a gazdasági területen végzettek tipikus munkahelyei? Alapvetõen két jellemzõ iránya van a gazdasági végzettséggel való elhelyezkedésnek: a pénzügyi és a nem pénzügyi szféra. Az elõbbiben a gazdasági területen végzettek több mint harmada helyezkedett el: fõként bankoknál, biztosítóknál, pénzügyi tanácsadóknál, könyvelõ és könyvvizsgáló cégeknél. A nem pénzügyi szektorban a hazai kis- és középvállalkozások a nagy foglalkoztatók, de a nagyvállalatok, illetve multik is sok végzettet felszívnak. Ugyanakkor itt is jelentõs az állami, önkormányzati intézmények szerepe: tizedüket õk alkalmazzák gazdasági posztokon.

Melyek a természettudományos, illetve informatikai végzettségűek tipikus munkahelyei? Természettudományos végzettséggel rendelkezõ korábbi hallgatóink több mint harmada a közoktatásban dolgozik, de csaknem ötödük helyezkedett el egyetemeken, kutatóhelyeken is. Néhányan gyógyszergyárakban

vagy nemzeti parkoknál találtak állást. Emellett csaknem tizedük dolgozik különbözõ méretû vállalkozásoknál. Az informatikai végzettségûek zöme informatikai cégek fejlesztõ részlegén dolgozik, de

vannak, akik a közigazgatásban helyezkedtek el vagy önfoglalkoztatóként találtak megélhetést.

Melyek az agrártudományi, illetve műszaki végzettségűek tipikus munkahelyei? Az agrár területen végzettek egy része hazai vagy multinacionális élelmiszer-ipari vállalatoknál helyezkedett el, másik részük az agráriumban, de vannak, akik egyéb ipari vállalkozásoknál vagy kutatóhelyeken találtak állást. A mûszaki végzettségûeket ipari termelõ vállalatok alkalmazzák.

Azok a válaszadók, akik munkájukhoz pedagógiai végzettségüket jelölték meg, döntõ többségben állami, önkormányzati iskolákban dolgoznak. Ezek mellett találunk alapítványi, magán-, esetleg egyházi iskolákban dolgozókat is, de nagyon alacsony számban. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen ágazatban találhatók azok a munkahelyek, melyek végzettjeinknek állást adnak, azt találjuk, hogy válaszadóink negyede oktatással foglalkozó szervezeteknél (legyenek ezek egyetemek, közoktatási intézmények, vagy magániskolák) talált állást. 16%-uk jelölte munkahelye fõ tevékeny-

ségének az egészségügyi, szociális ellátást, további 10-10%-uk pedig a közigazgatást, kötelezõ társadalombiztosítást, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatást. Jóval kisebb arányban jelölték válaszadóink a kereskedelmet, illetve a pénzügyi közvetítést (5-3%). Végzettjeink nagy része (37%) több mint 250 fõt foglalkoztató nagyvállalatoknál helyezkedett el, de legalább ugyanilyen arányban dolgoznak egykori hallgatóink 50 fõsnél kisebb mikrovagy kisvállalkozásoknál is. A középvállalatok több mint negyedüknek adnak munkát.

Többségük alkalmazottként dolgozik (89%), de vannak, akik e rövid idõ alatt már vezetõi pozícióba kerültek, elsõsorban középvagy alsó szintû vezetõként. Végzettjeink csaknem 90 százalékának sikerült szakmájában maradnia vagy ahhoz kapcsolódó területen elhelyezkednie: alig több mint tizedük nyilatkozta, hogy jelenlegi munkája egyik végzettségéhez sem kapcsolódik. Ráadásul a munka és végzettség kapcsolatát csaknem felük nagyon erõsnek, további negyedük pedig legalább nagymértékûnek minõsítette. Végzettjeink több mint ötödének mellékállása is van.

23

Mennyire elégedettek? Végzettjeink többsége alapvetően elégedett munkaerő-piaci helyzetével: csaknem tizedük kiemelkedően elégedett, de az inkább elégedettek aránya is meghaladja az 50%-ot. Vannak azonban olyanok is, akik még nem találták meg számításukat.

Mennyire elégedett munkapiaci helyzetével? (N=895) 14%

1 egyáltalán nem

10%

2 8% 3 9% 4 5 17%

6 7 teljes mértékben

21% 21% A végzettek a munkájuk személyi körülményeivel – a munkatársakkal –, valamint tartalmi részével a legelégedettebbek a vizsgált dimenziók közül: a munkatársakkal 70 százalékuk volt elégedett, és mindössze 12 százalékuk

24

elégedetlen, míg magával a mindennapi tevékenységgel 71 százalék volt alapvetõen megelégedve, míg tizedük nem. Válaszadóink alapvetõen jól érzik magukat abban a környezetben, ahol munkájukat végezniük

kell: a tárgyi, fizikai körülményekkel 63 százalékuk volt elégedett, míg elégedetlen hozzávetõlegesen 15 százalék.

Elégedettség a munka egyes dimenzióival ötfokú skálán, átlagok munka személyi körülményei

3,91

munka szakmai része

3,9

munka tárgyi körülményei

3,74

szakmai presztízs

3,33

elõmenetel

3,24

jövedelem, jutatások

3,08

0 Szakmájuk presztízsével kapcsolatos véleményük nem egyöntetû: egyetemünk széles szakkínálatából adódóan az öszszesített adatok valójában nem sokat árulnak el, ha mégis valamilyen általános megállapítást szeretnénk tenni, akkor azt mond-

0,5

1

1,5

hatjuk, hogy negyedük inkább elégedetlennek nevezhetõ, és további negyedük adott közepes minõsítést. A legkevésbé – ahogy ez általában is jellemzõ – a jövedelmek és juttatások váltanak ki elégedettséget: ezzel az elemmel a

2

2,5

3

3,5

4

4,5

végzettek közel 40 százaléka volt inkább elégedett, míg 30 százalék elégedetlen.

25

Mennyit keresnek?

A végzett hallgatók többségének – valamivel kevesebb mint háromnegyedének – havi nettó jövedelme a munkaerõpiacra lépés után 1-3 évvel nem haladja meg a 150 ezer forintot. E csoportnak valamivel több mint a fele a 100150 ezer forintos sávban keres. (Ha nem a nettó, hanem a bruttó fizetést vizsgáljuk, ez a kategória hozzávetõlegesen a 140 ezer és 220 ezer forint közötti bérsávot jelenti). Több mint ötödük ugyanakkor 151-250 ezer forint közötti összeget visz haza havonta, néhányan pedig – saját bevallásuk szerint – még ennél is magasabb jövedelemre tesznek szert. Ha összehasonlítjuk az állami, önkormányzati, valamint az üzleti és egyéb területen elhelyezkedõk jövedelem adatait, akkor – ahogy az várható is, figyelembe

véve a közalkalmazotti/köztisztviselõi bértáblát – a közszférában elhelyezkedõk elérhetõ jövedelmei összességében alacsonyabbak. Egy pályakezdõ tanár például (egyetemi diplomával) hozzávetõlegesen 130 ezer forint bruttó fizetést kap, amibõl a járulékok, adók levonása után körülbelül nettó 95 ezer forintot kap kézhez. Nem véletlen, hogy míg az állami szférában alkalmazottak között alig találunk olyanokat, akik havi nettó jövedelme meghaladná a 200 ezer forintot, addig az üzleti szférában dolgozó válaszadóink több mint ötöde adott meg ennél magasabb jövedelmet. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy az üzleti szférában jobban szóródnak a jövedelmek, azaz míg a közszférában dolgozók döntõ többsége a 80-

150 ezer forint közti három kategóriába esik, addig az üzleti szférában dolgozók jövedelmei sokkal egyenletesebben oszlanak meg a kategóriák között, így például a legalacsonyabb kereseti kategóriában magasabb az arányuk.

Havi nettó jövedelem (N=684) 13%

13% 80 ezer forint alatt

14% 21%

80-100 ezer forint 101-120 ezer forint 121-150 ezer forint 151-200 ezer forint 200 ezer forint fölött

26

21% 18%

Hogyan segíti a Szegedi Tudományegyetem végzettjei elhelyezkedését?

Intézményünk, az SZTE Karrier Irodája változatos szolgáltatásokat kínál már az egyetemi évek alatt, hogy minél több hallgató munkaerõpiacra való kilépését segítse. Válaszadóink csaknem fele jelezte, hogy igénybe vette ezen szolgáltatások valamelyikét, melyek között megtalálható a személyes tanácsadás, a különbözõ karrier tréningek (például önéletrajzírást segítõ vagy kommunikációs tréning), a gyakornoki helyek vagy állásajánlatok közvetítése.

A legtöbben (csaknem 40%) az egyetemi állásbörzén vettek részt, tizedük pedig elvégezte karrierkurzusunkat, ahol többek közt munkaerõ-piaci, jogi ismeretekkel, karrier tanácsadóktól származó információkkal segítjük azokat a hallgatókat, akik ennek szükségét érzik. Az igénybe vevõk jelentõs része elégedett volt az iroda szolgáltatásaival (57%), közel harmaduk adott közepes minõsítést, és mindössze 14% volt kisebb vagy nagyobb mértékben elégedetlen.

Végzettjeinket nem csak a Karrier Iroda segíti, sok esetben az oktatókkal ápolt kapcsolatok, az egyetemen kialakult barátságok segítenek olyan információhoz jutni, melyek aztán megkönnyítik az elhelyezkedést vagy a munkahelyváltás. A válaszadók csaknem 90%-a jelezte, hogy tartja a kapcsolatot korábbi évfolyamával. Régi oktatóját csaknem 30%-uk szokta felkeresni a végzés után: ez a kapcsolat – értékelésük szerint – sok esetben nemcsak szakmai, hanem baráti jellegû is.

A végzettek elégedettek a Szegedi Tudományegyetemmel! Végzettjeink a munkaerõpiacra való kilépéskor nagyon elégedettek voltak intézményünkkel: 86%-uk nyilatkozott így. A

válaszadók jelentõs része (89 százaléka) szerint kiemelkedõ, illetve nagyon jó az SZTE hírneve más intézményekéhez viszonyít-

va. Mindent egybevetve 90%-uk ajánlaná az intézményt ismerõseinek.

Ajánlaná-e a Szegedi Tudományegyetemet másoknak? (N=1032) 2%

8% igen nem nem tudom

90%

27

AZ EGYETEM SZÍVE A József Attila Tanulmányi és Információs Központ A József Attila Tanulmányi és Információs Központ – közismert rövidítésével a „TIK” – a hazai felsőoktatásban egyedülálló módon napi tizenkét órán át egyszerre működik oktatási, tanulási, szolgáltatási és konferenciatérként.

A zöld iroda

Már csaknem hat éve, 2004. december 9-én nyitotta meg kapuit az SZTE Tanulmányi és Információs Központja. A négy focipálya nagyságú komplexum, amely csaknem 8 milliárd forintból készült el, a nyitás óta eltelt esztendõk során közel négymillió regisztrált látogatót és sok százezer órára, tudományos tanácskozásra, kiállításra vagy valamilyen kulturális rendezvényre sietõ vendéget fogadott. Az intézmény elsõ születésnapján fölvette az egyetem egykori hallgatója, József Attila nevét. Az épület tervezõit – Mikó Lászlót és Szántó Tibort – munkájukért Pro Architectura díjjal tüntették ki. Az épületben mûködik az Egyetemi Könyvtár, amely 1,5 millió „könyvtári egységet” kínál az olvasóknak, közülük mintegy 300 ezer kötetet szabadpolcos rendszerben. Az eligazodást megkönynyíti, hogy az épület minden szintjén más szakterületek dokumentumai helyezkednek el, ezeket a hidakon lehet megközelíteni. Mind az öt nagy területet, a társadalomtudományt, a magyar és idegen nyelvû irodalmat, az élettelen természettudományokat, az élõ természettudományokat és a történettudományt más szín jelöli. Az ezerkétszáz férõhelyes könyvtárban egyszerre nyílik lehetõség az elmélyült egyéni tanulásra vagy a csoportos mun-

kavégzésre. Háromszáz számítógép áll a látogatók rendelkezésére, szélessávú interneteléréssel. 2005 végétõl a vezeték nélküli szélessávú internetszolgáltatás áldásait is élvezhetik a látogatók, és szintén ettõl az idõponttól kezdve már üzemszerûen mûködik a digitálismásolat-igénylés is. A TIK-ben található a régió legnagyobb konferenciaközpontja, mely hazai és nemzetközi kongresszusoknak, kiállításoknak, egyetemi rendezvényeknek ad helyet: több mint 1300 férõhely hat teremben, melyek közül a legnagyobb a 675 férõhelyes színházterem. Itt található az egyetemi videokonferencia-terem is és egy több mint 200 négyzetméteres kiállítási tér. Hétfõtõl szerdáig az egyetem karainak nagy elõadásait tartják az épületben, az itt meghirdetett mintegy félszáz kurzusra 12 ezer diák iratkozott be. Nem csak a hagyományos oktatás színteréül szolgál azonban a központ, itt rendezik a Szabadegyetem – Szeged ismeretterjesztõ elõadásait is, amelyeken gyakran szûkösnek bizonyul a nagyelõadó is. A hét második felében különbözõ tudományos, kulturális vagy üzleti rendezvények helyszínéül szolgál a TIK. A Tanulmányi és Információs Központ, ahogy a neve is mutatja, nem csupán az Egyetemi Könyv-

tár funkcióját látja el. Ide költözött a Hallgatói Szolgáltató Iroda, ahol kiállítják és érvényesítik a diákigazolványokat, itt intézhetõk az ösztöndíjak kifizetésével és a költségtérítések befizetésével kapcsolatos ügyek, valamint a különféle pályázatokkal összefüggõ tennivalók. Az SZTE Karrier Iroda itt rendezi meg minden õsszel és tavasszal az egyetemi állásbörzét, amelyeken regionális és országos cégek tucatjai kínálják lehetõségeiket a hallgatóknak. A TIK-ben kerül sor az SZTE Alma Mater több hagyományos, közösségteremtõ rendezvényére is: például ide érkezik minden decemberben az Alma Mater Mikulás. Itt található az egyetemi ajándék- és jegyzetbolt, de vasúti menetjegyiroda, digitális fénymásoló és fotóelõhívó, kávézó, sõt még automata csomagmegõrzõ is várja a betérõket. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ a TIK-ben szervezi személyiségfejlesztõ tréningjeit, s külön kijelölt ponton segít a tanulási problémák kezelésében és a fogyatékkal élõ hallgatók ügyeinek intézésében. Az Ady téren kapott helyet – a fõépület felújítása miatt – az egyetem legfelsõbb vezetése, a rektor és a rektorhelyetttesek többsége is.

A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központja a magyar egyetemek között elsõként nyerte el a 2009 Legtöbbet Zöldült Irodája díjat. A bevezetett zöldprogramnak köszönhetõen havi szinten 11,5 millió forintos megtakarítást várt az intézmény vezetõsége, mely éves szinten 3-5%-os energia-felhasználási javulást jelent a 25 ezer négyzetméteres központban. A dolgozókat, látogatókat – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – a jövõben is ösztönözik a papírhasználat csökkentésére, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az irodaszerek és személyhigiéniás kellékek zöld beszerzésére. A TIK vezetõsége továbbá a számítógépek, nyomtatók és irodai berendezések használatára zöld protokollt alakított ki, amely szigorúan szabályozza az elektronikus eszközök használatát.

29

KULTURÁLIS ZSONGÁS ŐSSZEL ÉS TAVASSZAL Szeged két nagyszabású fesztivállal is büszkélkedhet, melyek félévente gyökeresen felforgatják a város életét, de talán nincs még egy olyan programsorozat, amely annyi embert mozgatna meg, mint az októberenként megrendezett SZTE Őszi Kulturális Fesztivál.

SZTE Kulturális Iroda A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája uralja az felsõoktatási intézmény mûvészeti programjainak szerezését és kivitelezését. Ezenfelül nem csupán az egyetem kulturális tevékenységeit tartja kordában, de igyekszik az oktatók és hallgatók aktív részvételén keresztül ápolni az intézmény és a város közötti kapcsolatot. Több mûvészeti csoport, megmozdulás és rendezvény gördülékeny létrejöttében vállal szerepet. A szervezet kiemelkedõ rendezvényei közé tartozik többek között a szegedi Õszi Kulturális Fesztivál programsorozat is, mely immáron évek óta igazán színes elõadásokkal várja az egyetemistákat, a város lakóit és a leendõ hallgatókat.

30

Az idén tizenöt éves rendezvény ötven helyszínen kétszázhetven programot kínál. Az SZTE Kulturális Iroda a programokon keresztül lehetõleg minél szélesebb spektrumon igyekszik bemutatni az öntevékeny csoportok mûködését és számos neves elõadómûvészt is meghívni. Így a komoly-, nép- és könnyûzenei, dzsesszkoncertektõl

kezdve kiállításokon, filmvetítéseken és irodalmi esteken vagy konferenciákon át a színházi elõadásokig rengeteg esemény várja az egyetem és a város polgárait. Az Egyetemi Tavasz hasonlóan sok programmal büszkélkedhet. A Víz Világnapja alkalmából minden évben megnyitja kapuit a Szent István téri víztorony, és ilyenkor

tartják meg a Szegedi Blues- és Dzsessz-, valamint a Gitárfesztivált is. A kiállítások és elõadások kavalkádját mindig megelõzi a megnyitón az egyetemi fotó-, dráma- és versírópályázatok nagy izgalmak közepette történõ eredményhirdetése. A programokba jellemzõen a karok és tanszékek is bekapcsolódnak.

Fesztiválváros: Szeged Szeged programok terén nem szűkölködik, így nem meglepő, hogy a rengeteg kulturális program mellett a gasztronómia szerelmesei is találnak maguknak szórakozási lehetőséget. Ezek között van bor-, sör-, halászlé- és grillfesztivál is.

A XVI. Szegedi Borfesztivál a város fõterén, idilli környezetben, évszázados platánok árnyékában fogadta vendégeit 2010-ben. Több mint száz borászat, lacipecsenye, kürtöskalács, tárogató, smooth jazz, vonósnégyes, operett, Nagy

Bandó András és Malek Andrea, csak hogy néhányat említsünk a kínálatból. A Szegedi Sörfesztivál egy másik közkedvelt italnak, a sörnek adózik. Az idei, tizennyolcadik sörfeszt programjai között a különbözõ

táncelõadások, stand up comedy mellett természetesen nagy hangsúlyt kaptak a zenei produkciók. Sört kortyolgatva élvezhettük végig a népszerû elõadók koncertjeit. A 2010-es évben immáron nyolcadik alkalommal tartották meg a Szegedi Nemzetközi Grillfesztivált a rakparton. A remek ételek mellett itt is rengeteg programmal várják a látogatókat. A különbözõ táncos produkciók és koncertek mellett összeköthetjük a kellemest a hasznossal, ha a helyszínen felállított véradósátrat is meglátogatjuk. Nem meglepõ, hogy a szegedi fesztiválok sorából nem maradhat el a Tiszához és a halászléhez kapcsolódó program, ez pedig nem más, mint a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál. A folklórmûsorokkal és kirakodóvásárral színesített négynapos program a halfõzés mestereit és szakácsmûvészetüket mutatja be a vendégeknek szeptember elején.

SZIN: AZ ÖKOTUDATOS FESZTIVÁL

A Szegedi Ifjúsági Napok az ország egyik legdinamikusabban fejlõdõ fesztiválja. 2003-ban még szinte csak városi fesztiválként indult újra, fõleg a szegediek látogatták, mára már azonban országszerte érkeznek a zenekedvelõ fiatalok. Az augusztus utolsó hétvégéjén megrendezett fesztivál különlegességei közé tartozik, hogy napközben két medencében is megmártózhatnak a csobbanni vágyó fiatalok. Ezenfelül a SZIN az országos fesztiválpalettán az elsõk között vezette be az ökotudatos

fesztiválozás lehetõségét. 2009tõl a fesztivál területén már minden vendéglátó egységben RE:poha-rakat használtak, melynek eredménye a sokkal kevesebb szemét, s így a környezet védelme. A SZIN természetesen a zenei igényeknek is megfelel, a magyar húzónevek és állandó fesztiválfellépõk mellett – mint a Quimby vagy a Magna Cum Laude – évrõl évre ellátogathatunk egy-egy külföldi zenekar koncertjére is. Idén többek között a Sugababes, a Russkaja vagy a Scooter koncert-

jeit is végigtombolhatták a fesztiválozók. Mindezek mellett helyet kap a programkínálatban több egyetemi zenekar is, melyekbõl Szegeden nincs hiány. A hagyományos nyárzáró fesztiválon a koncertek és filmvetítések mellett lehetõség nyílik például a fiatal szerelmesek „házasságkötésére” is. A SZIN népszerû helyszíne a környezettudatos életmódot népszerûsítõ ZöldSZIN tér, ahol például újrahasznosított alapanyagokból épült re:Kocsma várja a vendégeket.

Kőszínháztól az alternatív csoportokig A szegedi színházi élet igen sokrétűnek mondható, hiszen a kőszínházaktól elkezdve az alternatív társulatokig minden megtalálható a városban.

Az intézményesült színházi élet képviselõi a Kövér Béla Báb-, a Szegedi Nemzeti és az éppen költözés alatt álló Pinceszínház, hol színvonalasabb, hol kevésbé kiemelkedõ darabokkal. A város nagy vonzerejét jelenti az 1959-ben újraindult nyári Sze-

gedi Szabadtéri Játékok. Azóta mintegy százötven darab körülbelül hétszáz elõadását több mint hárommillióan nézték meg. Ugyanennyire fontos és kiemelkedõ szerepe van az alternatív társulatoknak is. Az 1991-ben alakult MASZK Egyesület kísérletezõ és

innovatív alkotóközösségek munkáinak bemutatását segíti, és törekszik véglegesíteni az Alterra Kortárs Elõadómûvészeti Központot a régi zsinagógában. Az egyesület neve az évek alatt összeforrt a Thealter színházi fesztivállal, valamint a déli határon túli kapcsolatok szempontjából is kiemelkedõ szerepe van. A Focus Mûhely eredetileg egyetemi színházi keretekben dolgozott, ebbõl alakult független színházi mûhellyé 2002-ben. A „zsinában” tartott elõadások mellett tavaly a Reök-palotában indítottak elõadás-sorozatot Kötelezõk röviden címmel, melyben a kötelezõ olvasmányokat tolmácsolják modern feldolgozásban. A Szegedi Egyetemi Színház 2003-ban kezdte meg mûködését, húszéves hiányt pótolva az egyetemi színjátszás terén. A társulat állandó játszóhelye az Alsóvárosi Kultúrház, ahol évente újabb és újabb darabokat mutatnak be; de az ország több különbözõ pontján is fellépnek.

Mozitriumvirátus Szeged legrégebbi mozija, a Belvárosi mozi filmpalotának épült 1920ban, majd egy felújítást követõen januárban megnyílt a 3D-s technikával felszerelt Zsigmond Vilmos terem. A mozi a filmvetítések mellett közönségtalálkozókat, irodalmi és zenés esteket is szervez, inkább heterogénebb közönségnek, mint a Grand Café. Az 1996-ban nyílt, különleges hangulatú Grand a Belvárosihoz hasonlóan a filmvetítések mellett számos kiállítással, irodalmi beszélgetéssel és konferenciával tarkítja mûsorát, mely egy zártabb, de szinte állandó közönségnek kínál programokat. A Szeged Plazában található Cinema City a bevásárlóközpontoktól megszokott mûsorkínálattal és technikai felszereltséggel várja közönségét.

31

A SPORTOLÓ EGYETEM A Szegedi Tudományegyetem azon kivételes felsőfokú oktatási intézmények közé tartozik, ahol igazán komolyan veszik az egészségre nevelést, és minden területen tesznek is érte.

Sportparadicsom A Szegedre kerülõ egyetemistákat sportélmények tömkelege várja – jutányos áron! Az SZTE hallgatói ingyen tekinthetik meg a SzeviépSzeged NB I/A-s nõi és a DélKonstrukt SZTE-Szedeák NB I/A-s férfi kosárlabdacsapatának hazai meccseit, s a Pick Szeged kézilabdásainak ütközeteire is egy külön szektornyi bérlet áll az egyetemisták, illetve az alma mater mozgalom tagjai rendelkezésére. SZTE-s diákigazolvánnyal kedvezményesen látogathatók a további nagy szegedi sportesemények is. A kínálat pedig nem akármilyen: a város víziközpontjában rendszeresek a kajak-kenu világ- és Európa-bajnokságok – 2011 nyarán is itt lesz a vb! Ezeken a versenyeken pedig olyan kiválóságoknak szurkolhatunk, mint az SZTE-n tanuló Janics Natasa vagy Vajda Attila. 2010 augusztusában pedig egyetemi-fõiskolai evezõs-vb-t rendezett Szeged és az egyetem.

32

A TIK építése kapcsán elbontották az Ady téri sportpályákat, így néhány évvel ezelõtt egy nagyobb, valóban modern sportközpont jöhetett létre új helyszínen, az egykori Hattyas sori laktanya területén. A helyiségeiben és felszereltségében is korszerûnek mondható létesítmény mára szinte minden igényt kielégít. Hét különbözõ méretû termében az asztalitenisztõl az aerobikon, jógán át egészen küzdõsportokig számos sportág között válogathatnak a diákok. A szabadtéren speciális

streetball- és hagyományos kosárlabdapálya, négy fociaréna és két mûanyag borítású teniszpálya várja a hallgatókat. A központ szomszédságában a JGYPK Topolya sori sportcsarnoka elsõsorban a testnevelés szakos hallgatók képzését szolgálja. Az SZTE Sportközpont évrõl évre bõvíti a választható testnevelésórák skáláját is. A tenisz, kajak, aerobik és a hagyományos sportágak mellett ma már a jóga, a vitorlázás, a tánc, az intim torna, a floorball és számos küzdõsport is a

felvehetõ kurzusok közé tartozik. Az extrém sportok elkötelezettjei tanulhatnak siklóernyõzni vagy búvárkodni, de akár falra is mászhatnak... Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a sportközpont támogatásával kedvezményesen lehet igénybe venni a városi sportuszodát, az esti úszás ingyenes, sõt az Anna fürdõben is diákkedvezményt kapnak hallgatóink. Kedvezményes korcsolyázási, teniszezési és kajakozási lehetõségek sora is rendelkezésre áll a városban.

Szurkolj társaidért, vagy mutasd meg magad a pályán! Az SZTE a nyugati egyetemek mintáját követve sokat tesz az élsport, az élsportolók támogatásért: immár a nevét viselő csapatokkal is találkozhatunk a különböző bajnokságokban...

Az egyetem az elmúlt években több, feltörekvõ, egyetemközeli csapatnál szerzett névhasználati jogot. Ezekben a gárdákban javarészt SZTE-s hallgatók szerepelnek, akik sportolói ösztöndíjat is kaphatnak. Az SZTE mindenképpen jó választás tehát az élsportolók számára, hiszen minden lehetõséget megad

ahhoz, hogy a felsõfokú tanulmányokat össze lehessen egyeztetni a sportolói pályafutás kiteljesítésével. Az intézmény legnépszerûbb csapata címet egyértelmûen a DélKonstrukt SZTE-Szedeák férfikosarai érdemlik ki, hét esztendõ után idén õsztõl ismét az elitben, az A csoportban szerepelnek, miután

megszerezték az NB I/B aranyérmét. Meccseiken több száz egyetemista szurkoló tombol az újszegedi városi sportcsarnok lelátóin. Az Universitas Szeged nõi vízilabdacsapata is megérdemli a kiemelt figyelmet: ez már a második év, hogy az OB I/A-ban a legjobbak ellen küzdenek lányaink, ráadásul olyan klasszisokkal soraikban, mint a világbajnok Drávucz Rita. Az SZTE szerzõdést kötött a szegedi vívókkal is, akik ennek értelmében immár SZTE Vívóklubként folytatják munkájukat. Egyetemünk labdarúgócsapata, az Univeritas SC Tanárképzõ a megyei II. osztályban rúgja (és néha kapja) a gólokat. Ugyancsak az egyetem nevén, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat támogatásával játszik a futsal NB II-ben és a rögbi NB II-ben az SZTE EHÖK SE csapata. A lelátókon vagy a pályákon: az SZTE-n mindenképp megtalálja a számításait, aki a sportok szerelmese.

A SZERENCSÉS TIZENHÁRMAS Egy felsőoktatási intézmény számára talán az jelenti a legnagyobb büszkeséget, ha az ott diplomázott diákokból sikeres emberek válnak, akiknek hírneve az intézmény hírnevét is tovább öregbíti. Ilyenek például az élsportolók: sokan közülük Szegeden végezték vagy végzik tanulmányaikat – az SZTE-sek négy aranyérmet hoztak haza 2008-ban a pekingi olimpiáról. Olimpiai aranyérmeseink 1928-2008

Aki úgy véli, hogy felgyorsult világunkban a legjobb élsportolóknak nem nagyon jut idejük a tanulmányokra a kemény edzések és megmérettetések mellett, nagyot téved: a jövõjüket szem elõtt tartó versenyzõk, olimpikonok nagy része bizony igencsak fontosnak tartja a diploma megszerzését. A sport és a tanulás sok tekintetben ki is egészítik egymást. „A sportkarrierhez elengedhetetlen kitartás, koncentráció és munkamorál a tanulásban is jól hasznosítható tulajdonságok” – magyarázza Badó Attila egyetemi tanár, az SZTE hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettese.

Varró Oszkár szegedi sporttörténeti kutató gyûjtéseibõl kiderül, hogy 1928 óta körülbelül negyven olyan sportolót tarthatunk számon, aki a magyar csapat színeiben vett részt a nyári olimpiákon, és valamikor a szegedi felsõoktatásban folytatta tanulmányait. Az elsõ Szegeden diplomázott és dobogós helyezést elért olimpikon Wanie András volt, aki 1932-ben szerzett bronzérmet Los Angelesben a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként. A Tisza-parti város egyetemi polgárai azonban már ezt megelõzõen is szurkolhattak az övéiknek: 1928-ban Amszter-

damban Wanie András és Wanie Rezsõ úszásban, Orbán Ferenc pedig magasugrásban állt rajthoz. A rangos lista 2002-ben egy téli olimpikonnal is kiegészült Lajtos Szandrának köszönhetõen, aki rövid pályás gyorskorcsolyázásban indult Salt Lake Cityben. A 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat megelõzõen tizenkét sportoló szerzett olimpiai aranyérmet szerzett Magyarország számára, akinek valamely Szegeden mûködõ felsõoktatási intézmény volt az alma matere. A kínai fõvárosban tovább bõvült a szám, hiszen a kenu egyesek 1000 méteres versenyszámában Vajda Attila, az SZTE Fogorvostudományi Kar jelenlegi hallgatója állhatott a dobogó legmagasabb fokára. A szegedi alma materhez tartozók közül a kajakos Janics Natasa, illetve a vízilabdás Kiss Gergely és Molnár Tamás egyaránt harmadik aranyérmükkel térhettek haza, Mincza-Nébald Ildikó pedig a nõi párbajtõrvívásban szerzett bronzérmet. Újoncként kiválóan helytállt a kajakos Sík Márton és a BMX-krosszos Hódi Anikó is.

A szegedi felsõoktatás olimpiai bajnokai: Littomeritzky Mária (1952 Helsinki, úszás, 4x100 méteres nõi gyorsváltó), Magay Dániel (1956 Melbourne, vívás, kardcsapat), Juhász Katalin (1964 Tokió, vívás, nõi tõrcsapat), Csapó Gábor (1976 Montreal, vízilabda), Gerendás György (1976 Montreal, vízilabda), Ábrahám Attila (1988 Szöul, kajak-kenu, K-4 1000 méter), Borkai Zsolt (1988 Szöul, torna, lólengés), Fodor Rajmund (2000 Sydney és 2004 Athén, vízilabda), Steinmetz Barnabás (2000 Sydney és 2004 Athén, vízilabda), Kiss Gergely (2000 Sydney, 2004 Athén és 2008 Peking, vízilabda), Molnár Tamás (2000 Sydney, 2004 Athén és 2008 Peking, vízilabda), Janics Natasa (2004 Athén, kajak-kenu, K-1 500 méter, K-2 500 méter és 2008 Peking, K-2 500 méter), Vajda Attila (2008 Peking, C-1 1000 méter)

33

SZÁLLÁS SZEGEDEN A karközi kollégiumok

Egyéni igények szerint: albérletben Szegeden Mindannyian ismerjük a saját „házi tûzhely” elõnyét, ám árkategóriában még a legolcsóbb albérlet sem vetekedhet a kollégiumi díjakkal, melyek 2010-ben tízezer forint körüli összegre rúgtak mind a karközi, mind a kari intézményekben. Aki mégsem vágyik kollégiumba, annak az albérletek minden elõnye mellett ennek az árnak gyakorta többszörösével is számolnia kell. A kiadó szobák választéka rendkívül nagy, szinte minden igényt kielégítenek, és a város gyakorlatilag bármely részében találhatunk megfelelõ albit. Általános törvény persze, hogy a belvároshoz közeledve növekednek az árak, ám e téren is vannak kivételek. Szobát egyébként lehet találni már tízezer forint plusz rezsivel is, határ pedig a csillagos ég. Érdemes a Déli Apró hirdetõújságból vagy az online egyetemi albérletkeresõn (www.sztealberlet.hu) tájékozódni lakásügyben.

34

Az egyetem öt karközi kollégiummal rendelkezik, melyekben a legkülönbözõbb karok, tudományterületek hallgatói köthetnek egymással ismeretséget. A felvételinél elsõsorban a szociális helyzetet (egy fõre jutó jövedelem, testvérek száma, súlyos betegség stb.), a lakóhelytõl való távolságot és a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe. Újszegeden, az Erzsébet-liget közelében várja lakóit a tízemeletes Herman Ottó Kollégium, háromágyas szobái régen elsõsorban a természettudományi kar

hallgatóinak adtak otthont – a kollégium Fürj utcai „B” épülete társadalomtudományi szakkollégiumként mûködik –, míg a Móra Ferenc Kollégium eredetileg bölcsész „diákszálló” volt, ma is felolvasóestek, író-olvasó találkozók színesítik a lakók mindennapjait. A négyágyas szobákat néhány éve kezdték háromágyasítani. Két szobát egy közösségi helyiség köt össze. A Károlyi Mihály Kollégium több mint 800 férõhelyével az egyetem legnagyobb kollégiuma, mely a Kossuth Lajos sugárúton háromágyas szobákkal várja lakó-

it: a nagy közösség évente megrendezi például a beszédes nevû Kollégiumi Pajkosságokat (Kopaj). Az Öthalmi Diáklakások férõhelyei nemrég 270-nel bõvültek, így felújított környezet és a jó közösség kompenzálja a belvárostól való távolságot. Sok más mellett tudományos mûhelyekkel, elõadásokkal, kollégiumi diákszínpaddal, kétágyas szobákkal várja az egyetem tehetséges hallgatóit a belvárosban fekvõ Eötvös Loránd Kollégium. A leendõ elsõévesek kiemelkedõ eredményekkel (például OKTV-eredmény) pályázhatnak ide.

sor az ablakok cseréjére. A Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is itt szállnak meg. Az ÁOK a vasútállomáshoz és a klinikákhoz közeli id. Jancsó Miklós Kollégiuma szobái zömmel négyágyasok, közös tusolóhelyiséggel. Közelében található a gyógyszerészkar Semmelweis Ignác Kollégiuma is, melynek szobái négyágyasok. Az ETSZK szintén két

kollégiumot tudhat magáénak: a belvárosbeli Béke Utcai Kollégium 2-3-4 ágyas szobákkal rendelkezik, az Újszeged szívében elhelyezkedõ Madzsar József Kollégium szobái többségében kétágyasok. A Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Teleki Blanka Kollégiumának szobái négyágyasok, két szobát egy tanulóhelyiség köt össze a Mórához hasonlóan. Az elmúlt években a vizesblokk felújítására és akadálymentesítésre is sor került itt. A Kollégiumi úton található a Mérnöki Kar Kollégiuma, melynek szobái háromágyasak. A hódmezõvásárhelyi Mezõgazdasági Kar négyemeletes kollégiumában két- és háromágyas szobák állnak a hallgatók rendelkezésére, a kollégium kész nyitni más karok hallgatóinak befogadása felé is. Bõvebb információkat mind a kari, mind a karközi kollégiumokról a saját honlapjaikon található telefonszámokon lehet kérni.

Kari kollégiumok

Mindenki ugyanoda jár, esetleg ugyanazt is tanulja: a felsõbb évesek jó tanácsai, jegyzetek és jó bejutási lehetõség – a kari kollégiumok számos elõnnyel bírnak. Az Általános Orvostudományi Kar Apáthy István Kollégiuma a Dóm tér mellett található, háromágyas szobákat kínál külön tusolókkal minden szobához. Nemrég került

MEGSZÉPÜLVE VÁRNAK AZ ÖTHALMI DIÁKLAKÁSOK Az egykori szovjet laktanya területén álló Öthalmi Diáklakások korábban 245 férőhellyel rendelkeztek, ám az egyik épület felújításával kétszázhetvennel tudta bővíteni kollégiumi férőhelyeinek számát a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – mindezt saját forrásból.

Tavaly rendelkezésre állt annyi forrás, amibõl egy újabb, a kor színvonalának megfelelõen kialakított diákszállót lehetett biztosítani. A kérdéses épület korábban nem volt alkalmas hallgatók fogadására és elhelyezésére, így a felújított lakások teljes egészében férõhelybõvülésként jelentkeznek. Az épület három lépcsõházában, összesen 60 lakásban 270 hallgató helyezhetõ el (a lakásokból 1+2-es 30 db, 1 szobás 30 db). A teljes körû felújítás nem csupán az épületre, hanem a lakószobák, konyhák bútorzatára, a „vizes” helyiségekre, közlekedõkre, lépcsõházra egyaránt vonatkozik. A kollégium felszereltsége minden igényt kielégít, ugyanakkor az elvégzett felújítás nem járt a kollégiumi díjtétel drasztikus növelésével. A térítési díjak átlagosak, 9 és 12 ezer forint között mozognak. Amennyiben a felvételt

elnyert hallgató a felújított épület 1+2 szobás lakás egy fél szobájában önállóan szeretne lakni, az számára 12 ezer forint kollégiumi díjtételt jelent, amely messze az önálló szobahasználatot biztosító albérleti díjak és rárakódó rezsiköltségek mögött marad. A nettó háromezer négyzetméteres alapterületû épület rekonstrukciója 2009 márciusában kezdõdött, és a félév kezdetén már be is költözhettek a megújult lakásokba a hallgatók. A beruházás nettó 415 millió forintos költségének felét az egyetem, felét pedig a hallgatói önkormányzat biztosította. Az elmúlt években az SZTE egyébként gyakorlatilag valamennyi egyetemi fenntartásban mûködõ kollégiumban végeztetett felújítási munkákat, ezek között az általános festés mellett burkolási munkálatokra, a világítótestek, kapcsolók cseréjére, illetve vizesblokk-felújításra is sor került.

A kollégium neve Karközi kollégiumok Eötvös Loránd Kollégium Herman Ottó Kollégium Károlyi Mihály Kollégium Móra Ferenc Kollégium Öthalmi Diáklakások

Férõhelyek száma

76 „A” épület: 270; „B” épület: 52 822 330 245 + 270 (új)

Kari kollégiumok ÁOK Apáthy István Kollégium ÁOK id. Jancsó Miklós Kollégium ETSZK Béke Utcai Kollégium ETSZK Madzsar József Kollégium GYTK Semmelweis Ignác Kollégium JGYPK Teleki Blanka Kollégium MGK Kollégium MK Kollégium

234 233 134 134 204 402 280 300

Külsõ kollégiumok Vasút a Gyermekekért Alapítvány Diákotthona Márton Áron Szakkollégium Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium Szent Imre Katolikus Kollégium

75 165 25 91

35

TEHETSÉGGONDOZÁS FELSŐFOKON A szegedi tehetséggondozás eredményeinek megőrzése és fejlesztése érdekében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve létrehozták a Szegedi Tehetséggondozó Tanácsot, amely összehangolni törekszik a középiskolás, valamint az egyetemi tehetségek felkarolását, gondozását.

Diákköri sikerek A Szegedi Tudományegyetem az egyik zászlóshajója a hazai tudományos diákköri mozgalomnak. Ez az alulról szervezõdõ tehetséggondozási forma, mely más országokban nem található, mindig is alapszövetét jelentette a magyar tudományosságnak, a kutatásoknak, az új generációk kinevelésének. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákat (OTDK) – 16 szekcióban – kétévente rendezik meg (legközelebb 2011 tavaszán), ezekre az egyes egyetemeken, karokon, intézetekben minden félévben sorra kerülõ helyi fordulókból juthatnak be a legjobbak. Az SZTE-n folytatott tehetséggondozó munka erejét mutatja, hogy az itt tanuló diákok a 2009-es OTDK-n 184 dobogóst helyezést: 67 elsõ, 55 második, 62 harmadik díjat szereztek, bezsebeltek továbbá több mint öt tucat különdíjat, dicséretet, kiemelt dicséretet, egyéb elismerést. A dobogós helyezések megoszlása az SZTE karai között 2009-ben (zárójelben az elsõ díjas dolgozatok száma): TTIK 78 (27), BTK 50 (19), ÁJTK 17 (7), GTK 8 (6), JGYPK 8 (4), ÁOK 8 (2), MK 7 (1), GYTK 4, ZMK 2, MGK 1 (1), ETSZK 1.

36

A tanács – egyetemi, önkormányzati, alapítványi támogatások segítségével – ösztöndíjjal segíti a doktoranduszhallgatókat, a tehetséges sportolókat, de a középiskolásokat is: az „Esélyt a középiskolás tehetségnek” programra a szociálisan rászoruló, szegedi középiskolákban tanuló, kiemelkedõ tanulmányi, sport- vagy mûvészeti tevékenységgel rendelkezõ diákok pályázhatnak. A tanács gondozza továbbá a GE Hungary ZRt. „Öveges József” hallgatói és PhD-ösztöndíját is. Az egyetem bármely tehetséges hallgatója által megpályázható az évente kiírt Szeged városi ösztöndíj, mely tíz hónapon keresztül havi tízezer forinttal támogatja a nyertes hallgatókat. Nemcsak anyagi segítséget ad, hanem sok más mellett ajánlásokkal, ingyenes jogi tanácsadással, banki VIPkedvezményekkel és ösztöndíjklubbal is támogatja pályázóit az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány: 2010ben öt hallgató nyerte el az alapítvány fejenként 200 ezer forintos díját, és öt különdíjat is kiosztottak. Külön felvételivel a legtehetségesebbeket várják a szegedi

szakkollégiumok. A Herman Ottó Kollégium „B” épületében mûködik a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelésére hivatott Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium, mely mindenki számára nyitott, de elsõsorban az ÁJTK, a BTK, a GTK és a TTIK hallgatóit fogadják, hiszen a szakkollégium célja, hogy tagjai a szakkollégiumi kurzusok által gyarapíthassák tudásukat, melyet diákköri dolgozataikban felhasználhatnak, a késõbbiekben pedig PhD-hallgatóként tudományos munkáikban vagy a munkaerõpiacon kamatoztathatnak. Ennek érdekében a kurzusok elõadóit az ország vezetõ szaktekintélyei közül választják ki.

A jövõre alapításának nyolcvanadik évfordulóját ünneplõ Eötvös Loránd Kollégium a legkomolyabb tradíciókkal rendelkezõ vidéki szakkollégium Magyarországon, az egyetem kiváló hallgatóiból álló közösség, tudományos és kulturális mûhely. Karközi szakkollégium, tehát bármilyen szakos hallgató lakhatja, tagjai számára belsõ szakmai képzést, külön kollégiumi ösztöndíjakat, gazdag kulturális és közösségi életet nyújt. Közérthetõ módon mutatnak be egy-egy érdekes területet például az Eötvös Esték, speciális szakterületi ismereteket nyújtanak a tudományos mûhelyek, ezek mellett többek között nyelvkurzusok, diákszínpad, kollégiumi újság szolgálja a hallgatók igényeit.

SZEGED, A NAPFÉNY VÁROSA A Tisza és a Maros találkozásánál helyezkedik el Szeged, melyet gyakran neveznek a napfény városának is. Magyarország területét ugyanis itt éri a legtöbb (körülbelül kétezer-száz órányi) napfény, ami hozzájárul a város kellemes klímájához, mediterrán jellegéhez. Napjainkban Szeged az ország egyik legfontosabb kulturális központjának számít. Egyedülálló az egyetemi városok között, hiszen az egyetem épületei szinte kivétel nélkül a belvárosban találhatóak, a település szolgáltatásai pedig jelentõs mértékben az egyetemisták igényeire épülnek. Ennek köszönhetõen pezsgõ egyetemi élet vár arra, aki a Dél-Alföld legnagyobb városában tanul tovább.

A csaknem 170 ezres lakosú megyeszékhely nevének keletkezési történetére számos teória született. Az egyik szerint a név a szeg (sarok) szónak -d helyképzõvel ellátott alakja, ez a város fekvésére utalhat, mivel a Tisza Szeged városánál nagy szögben kanyarodik. A dél-alföldi város története igen régre vezethetõ vissza, már Kr. e. 5000-ben is lakott volt a terület. Számos izgalmas momentumot emelhetnénk ki Szeged történelmébõl. Ilyenek vol-

tak például a boszorkányperek, ezek során 1728 és 1744 között tizenhárom embert égettek meg a Boszorkányszigeten, mely a Tisza kanyarulatában található. Szeged jelenlegi élete szempontjából fontosabb esemény a tragikus, 1879-es nagy árvíz, melynek következtében az egész város elpusztult. Az európai nagyvárosok segítségével megvalósult újjáépítés során alakult ki a „palotás Szeged“, s a város mai, sugárutakból és körutakból álló elrendezése.

A nagykörúton kívül

Szeged legfontosabb részei a belvároson kívül Alsóváros, Móraváros, Rókus, Makkosháza, Tarján, Felsõváros és a Tisza túlpartján fekvõ Újszeged. Egykor különálló települések voltak, ma már a város közigazgatásához tartoznak például Dorozsma, Szõreg és Tápé, melyek identitásukat a mai napig õrzik.

Az egyetemisták számára „hasznos” városrészek Makkosháza, Rókus és Tarján, az ezekben lévõ panellakótelepeken ugyanis rengeteg albérletet lehet találni. Az egyik legszebb rész azonban egyértelmûen a legfiatalabb Újszeged, amely a legdinamikusabban fejlõdõ városrész is egyben. Egyre többen keresnek itt lakhatási lehetõségeket. Az it-

teni lakótelep ugyanis jóval hangulatosabb a többinél, és közelebb is van a belvároshoz. Itt található az Erzsébet-liget és a sportuszoda, kiváló lehetõségek vannak tehát a sportolásra a városrészben. De az újszegedi Partfürdõn rendezik meg az ország egyik legnagyobb fesztiválját, a Szegedi Ifjúsági Napokat is. A város legszebb lakóparkjai és kertvárosi részei is errefelé találhatók. Habár a szebb környezet természetesen az árakban is megmutatkozik, de szerencsére az egyetem több kollégiuma is Újszegeden található. Aki a falusias hangulatot preferálja a városival szemben, annak érdemes körülnéznie Alsóvárosban is. Kertvárosi jellege ellenére akad egy-két jó árban lévõ kiadó lakás errefelé is. A belvárostól nem túl messze fekvõ városrészben mûködik például az Egyetemi Sportközpont, illetve néhány olyan nevezetesség is, mint a ferences rend ötszázéves temploma.

Mediterrán hangulat Szeged kivételesen hangulatos belvárosa szintén a nagy árvíz után nyerte el mai képét. A fõként a 18. században épült gyönyörû épületek többségét pár évvel ezelõtt újították fel. A város szívét alkotja a Széchenyi teret követõ Klauzál tér és a Kárász utca, melyek felújítását Európa Nostra-díjjal is jutalmazták. A sétáló utcát elhagyva jutunk a Dugonics térre, ahol az egyetem fõépülete elõtt található zenélõ szökõkút hangulatos találkozóhelyül szolgál a város lakóinak. A belváros legszebb arcát azonban minden bizonnyal a nyári estéken mutatja, amikor igazi mediterrán pezsgésben találja magát, aki ellátogat az itteni éttermek, kávézók valamelyikének teraszára.

37

HA ÜRES A GYOMOR...

Az ember olyan lény, mely képes a dolgokban többet, nagyobbat, színesebbet látni, nem tárgyilagosan szemlél. Tételmondatunk az emberi természet, ezáltal a végzet ellen született, s így szól: az a miénk, amit megeszünk. Nézzük, mit és hol tudunk magunkévá tenni szeptembertõl, az egyetemista életforma kezdetétõl. Az Aradi vértanúk terével és a Nagyáruház környékével kezdjük, mert itt nincs hiány menzából, gyors- vagy hagyományos étterembõl, hamburgeresbõl, pultból Bál

és bódéból. Van itt kínai és magyar gyorsétkezde, börger király, pizzéria és persze a budiburger (régen nyilvános illemhely volt, innen a név). A tér szomszédságában található a Diáktanya menza, a SZOTE ételbár, a Fesztivál étterem és a Béke tanszék étterem. Ezen helyek erõssége a menürendszer, hiszen általában három-négy menübõl lehet választani. Hét-kilencszáz forintért adnak levest, húsos fõételt és egy kis desszertet. Szeged város fõutcáján – ide vettük a Kölcsey utcát is –, hat étkezõt számoltunk

kezdve a kicsi, de hangulatostól a kocsmás játékgépesen át a másik amerikaiig, a skótos nevûig. Akik nem a menüre esküsznek, azoknak tudjuk ajánlani a Mojót a TIK szomszédságában, itt a lepény és a csevap viszi a prímet, vagy magát a TIK Ételbárt, illetve a Boci tejivót, ahol a tészták, palacsinták és a túrógombóc a tuti(k). Az egyetemek vonzáskörzetében akad még számos szendvicsbár, pizzéria, kávéház, pogácsás-kiflis büfé, ilyen a Kerek-Perec vagy a Csiga pékség a bölcsészkar mellett.

jelen esetben írni. Vagy mégis? Hirtelen azért bizonytalanodtunk el, és keveredtünk lélektani nehézségekbe, mert néha elõfordul, hogy az átmulatott éjszaka után csak fél, esetleg negyed tények maradnak meg reggelre, vagy még azok sem. Sebaj, azért megpróbáljuk az ismertetést. A legegyetemibbnek tartott JATE Klubbal kezdenénk, ami „nor-

mális” esetben az egyetem központi épületének méhében található, ám most fél villamosmegállónyival elköltözött, mert rekonstrukciós munkák zajlanak a rektori épületben. Az ideiglenes helyszínen, a korábbi Cocktail Diszkóban egy tánctér van, ruhatárba vezetõ folyosóval (könnyen el lehet tévedni), emelkedõkkel (ezekkel vigyázni!). Kari bulik, koncertek, DJ-k otthona, emellett számos kulturális programnak, színházi estnek és táncháznak biztosít teret. A másik híres egyetemi találkahely a SZOTE Klub, melynek programmenete mindig alkalmazkodik az egyetem mûködéséhez. Szorgalmi idõszakban akár heti hat rendezvénnyel, míg vizsgaidõszakban szolid hárommal várja a kikapcsolódni vágyókat. Az itteni repertoár is igen színes skálán mozog, a teljesség igénye nélkül: Global Party, Latin est, Teszkó-Diszkó és a 90-es évek legemlékezetesebb slágerei.

Egyetemi klubok

Minden év novemberében rendezi meg az Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. a Szegedi Tudományegyetem összegyetemi gólyabálját, immáron több mint tíz esztendeje. Megjelenés az alkalomhoz illõ öltözékben, elsõéveseknek kötelezõ :).

38

Az az enciklopédikus cél vezérel most bennünket, hogy a szegedi klub kór(kör)képbõl a két egyetemi szórakozóhelyet, mint olyat, kiragadjuk és röviden leírjuk, bemutassuk leendõ hallgatótársainknak. Lelkes látogatói vagyunk mindkét érzelmi kombinátnak, szeretünk bulizni, s általában akit vagy amit szeretünk, arról nem nehéz beszélni,