2006. FEBRUÁR
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Szeged lesz a legjobban csatornázott város Magyarországon Az idén befejezôdik a 2003 októbere óta folyó, nagyszabású csatornaépítési beruházás Szegeden. A 23 milliárd forintos program befejezése után Szegednél nem lesz jobban csatornázott nagyváros Magyarországon. Három év alatt összesen 153 kilométer gravitációs szennyvízcsatornát és 32 kilométer nyomócsövet fektetnek le a városban. Elkészül 11
ezer 250 házibekötés, és megépül 29 kisméretû hálózati szennyvízátemelô, valamint a Tisza mentén négy nagy átemelô. A szennyvizet két helyen is átvezetik a Tisza alatt. A csatornaprogramhoz 650 ezer négyzetméter aszfaltszônyeg lefektetése is hozzá tartozik. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének határideje: 2006. szeptember 19. A szennyvíztelep-építést november 30-áig kell befejezni.
Januárban ugyan a nagy hideg miatt nem dolgoztak a csatornaépítôk, ám az év végén a jó idôt kihasználva sikerült behozni azt a lemaradást. A legtöbb munkaterületen a csapadékos idôjárás és a magas talajvízszint okozott késedelmet az elmúlt évben. – A kivitelezés kezdete óta a tervezett 185 kilométernyi gyûjtôvezetékbôl 146 kilométer már a földbe került, és elkészült 27
közterületi átemelô – mondja Novák Gyula, a Szegedi Vízközmû Mûködtetô és Fejlesztô Rt. vezérigazgatója. A lefektetett vezetékekbôl 2005 végéig 93 kilométer gyûjtôvezeték, 51 kilométer bekötôvezetékkel együtt 5877 házi bekötés, valamint 16 közterületi átemelô lett üzembe helyezve. Mindez azt jelenti, hogy az üzemeltetô, a Szegedi Vízmû Rt. átvette a gyûjtôvezetékek felét, a
házi bekötéseknek és a közterületi átemelôknek több mint ötven százalékát. Így a beruházásnak a szegedieket leginkább érintô része túljutott a felén. – Februárban újabb 12 kilométer csatornahálózat átadása történik meg. Újpetôfi- és Béketelepen, Kecskésen, Tápén és Újszegeden. Így újabb 764 ingatlan csatlakozhat a szegedi csatornahálózatra. (Folytatás a 6. oldalon.)
A beruházás részeként valóságos városként emelkedik ki a hattyasi töltésoldalban a biológiai szennyvíztisztító
Ötven új lakás a Cserzy Mihály utcában Ebben a ciklusban 148 önkormányzati bérlakás épült Szegeden, néhány napja ötvenlakásos társasházat adtak át a Cserzy Mihály utcában. Az építkezés 422 millió forintba került, aminek nagyobb része, 300 millió forint, vissza nem térítendô támogatás. A három emeleten és a tetôtérben egy-, másfél, illetve egy plusz két és fél szobás lakások épültek, alapterületük 40-60 négyzetméter, és speciális igényeket is kielégítenek. A lakásokra február végétôl lehet pályázni. BŒvebben a 3. oldalon.
Egyenesben a város költségvetése Költségvetési hiány változása (2002 – 2006 között)
2002-rŒl 2006-ra megfeleztük a költségvetés hiányát!
Szeged gazdasági helyzete stabilizálódott. A 2006-os költségvetés csaknem felét, 30 milliárd forintot fejlesztésekre fordíthatja az önkormányzat. Az elôzô ciklusban felhalmozódott 5 milliárd forintos hiányt négy év alatt sikerült a felére lefaragni. A fejlesztésekre szánt források az 1998-as 5-6 milliárd forintról mára 30-ra emelkedtek, aminek kétharmadát különbözô pályázatokon nyerte a város. Idén folytatódnak a már elkezdett beruházások, és megtörténnek az elôkészületek a következô idôszak fejlesztéseihez. Írásunk a 3. oldalon.
Közgyûlési pillanatok 2005 a fiatalok éve volt Szegeden. Tavaly tízszer ülésezett a szegedi képviselô-testület: nyolcszor rendes, egyszer, május 21-én, a város napján ünnepi, egyszer pedig a temesvári képviselô-testülettel együttes ülésre jöttek össze a városatyák. 2005-ben mintegy hétszáz határozatot hozott a közgyûlés. Számos témát többször is elôvettek a képviselôk, például a rendelôintézet és a Mars téri piacrekonstrukció ügyét. Szinte minden ülésen éles szópárbaj alakult ki a kormánykoalíció és az ellenzék között a város gazdasági helyzetérôl. Az év krónikájához hozzátartozik, hogy Lékó Péternek adományozták a díszpolgári címet. Összeállítás a 4–5. oldalon.
2006. február
2 • Szegedi Tükör
Botka László: Minden szegedi cég fejlesztése, új munkahelyek teremtése alapvetô városi érdek
Tervek, célok, költségvetés Botka László polgármester a városházára invitálta Szeged mintegy száz legnagyobb adófizetôjét, hogy beszámoljon a 2006-os tervekrôl, valamint azon adóforintok sorsáról, amelyeket a nagyvállalatok iparûzési adóként a város kasszájába fizetnek. Botka László polgármester meghívóját elfogadva, mintegy száz cégtulajdonos és vállalatvezetô vett részt a városháza dísztermében megtartott rendezvényen. Szeged gazdasági életének meghatározó szereplôi elôtt a polgármester bevezetôjében ismertette az idei költségvetés legfontosabb adatait, mely szerint 66 milliárd forintból 36 milliárdot mûködésre, 30 milliárd forintot pedig fejlesztésekre fordítanak. – A 2006-os év az összefogások éve lesz olyan nagy beruházásokkal, amelyek hosszú távon megalapozzák a város fejlôdési ütemét – jelentette ki Botka László. A polgármester részletesen beszélt a Szeged 2015 programról és a három legfontosabb projektrôl: az M43-as út, a déli Tiszahíd és a kétezer ágyas klinikai tömb megépítésérôl. Ezekre biztosíték, hogy beépülnek a Nemzeti fejlesztési tervbe. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester az idei költségvetés célkitûzéseivel kezdte tájékoztatóját, majd a címzett beruházások és a tervezett fejlesztések kerültek napirendre. – Fontosnak tartjuk, hogy a város gazdasági életének szereplôi megismerjék Szeged költségvetését. Nem mindegy ugyanis, hogy a jövedelmek milyen arányban, fogyasztási struktúrában csapódnak le a város gazdálkodásában, kereskedelmében, infrastruktúrájában, szolgáltatásaiban. Az sem mellékes, hogy a város fejlesztései milyen hátteret biztosítanak a cégek fejlôdéséhez. A 2006. évi költségvetés tervezésekor három célt tûztünk magunk elé – mondta az alpolgármester: folytatódjon a költ-
vezérigazgatója: – Én már elég régóta tartom a kapcsolatot azzal a körrel, akikkel ezúttal más minôségben, önkormányzati cég vezetôjeként ültem együtt. Sok ismerôssel és ismert gazdasági szakemberrel találkoztam. Azt gondolom, hogy ennek a körnek a véleménye valóban veretes lehet egy város gazdaságpolitikájában, jelenlétükkel demonstrálják, hogy részt is akarnak benne vállalni. Valamennyien tudjuk, egy város akkor tud megújulni, ha erôs a gazdasága. - ByL -
ségvetési egyensúly fokozatos helyreállítása, a költségtakarékos mûködés és a város fejlesztésének felgyorsítása. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a tudás alapú gazdaság megteremtésének a feltételeit, a Biopolisz koncepcióját ismertette, majd részletesen kitért az elektromos tömegközlekedés nagy projektjére, az elektromos közlekedési hálózat teljes rekonstrukciójára, új villamosok és trolik beszerzésére. * Nagy László, az Inter-Európa Bank Rt. szegedi fiókjának igazgatója: – Mindenképpen jónak tartom ezeket a már hagyományosnak mondható találkozókat a város vezetôivel. Globálisan képet kapunk arról, hogyan gondolkodik az önkormányzat. Meghallgattunk egy részletes összegzést, a lényeg viszont a
megvalósulásban lesz, melyre nagyon várunk. Kovács István, a Kovács Alkatrész ügyvezetô igazgatója: – Fontosnak tartom az ilyen eseményeket. Ha az ismertetett tervek megvalósulnak, én leszek a legboldogabb Szegeden. Persze rajtunk is múlik, hogyan tudunk élni az EU-s lehetôségekkel. Bikádi János, a Cserepes sori piac Kft. ügyvezetô igazgatója: – Hasznos volt a találkozó, elsô kézbôl hallhattuk az elmúlt évek megvalósult programjait és az elkövetkezô évek fejlesztési, beruházási terveit, lehetôségeit. Zolnay Krisztina, a szegedi Kígyó patika vezetôje: – Örömmel tettem eleget a meghívásnak, hiszen a gazdasági élet fontos szereplôi jelentek meg. Nemcsak a Kígyó patikát képviseltem, hanem azt a sok ezer szegedi beteget, illetve az egészségére
odafigyelô embert, akik izgulnak városunk jövôjéért. Számomra kiderült, a városnak arra is van koncepciója, hogy a közegészségügyet jobbá tegye. Kónya Sándor, a Volford Ügyvédi Iroda képviselôje: – Jó kezdeményezés, hiszen egy város csak akkor tud eredményeket produkálni, ha a vállalkozóira támaszkodik, tájékoztatja ôket, kikéri véleményüket és azokat beépíti önkormányzati döntéseibe. Dr. Veres Ferenc, a Duna–Tisza Regionális Fejlesztési Rt. igazgatóságának tagja: – Fontos, hogy a város vezetése tisztában legyen a gazdasági élet szereplôinek véleményével, elképzeléseivel. Óriási felelôssége van Szegednek, hiszen az Európai Unióban nem városok, hanem régiók versengenek. Németh István, az IKV elnök-
Botka László, Szeged város polgármestere: – Szeged jövôje, a gazdaság fejlôdése elsôsorban azon múlik, hogy a szegedi cégek mennyiben képesek fejlôdni, gyarapodni, mennyi munkahelyet tudnak teremteni. Az állam, a város tud hidakat, épületeket, utakat építeni, de a jövôben még a jelenleginél is szorosabb együttmûködést szeretnénk kialakítani a vállalkozókkal, hogy a hosszú távú városfejlesztési programban elképzeléseik, terveik, beruházási céljaik meg tudjanak jelenni. Minden szegedi cég fejlesztése, új munkahelyek teremtése alapvetô városi érdek. Már negyedik alkalommal hívtuk meg a gazdasági élet kulcsszereplôit a költségvetés elfogadása elôtt a városházára. Bemutatjuk az önkormányzat gazdálkodását, az elért eredményeket, s ismertetjük az elkövetkezô idôszak legfontosabb feladatait. Nagyon örülök, hogy politikánkat, mely azt célozza, hogy Szegednek elôre kell menekülnie, a vállalkozások támogatják.
Szegeden fejlesztettek a legtöbbet az országban
Egyenesben a város költségvetése A költségvetés egyensúlyban van, a város gazdálkodása stabil – hangsúlyozta Botka László polgármester és Szentgyörgyi Pál alpolgármester a 2006-os célkitûzésekrôl megtartott sajtótájékoztatón. Az idei költségvetési fôösszeg csaknem felét, 30 milliárd forintot fejlesztésekre fordít az önkormányzat – ezzel a korábbi évek stratégiáját folytatja. A városi kassza örökölt hiányát négy év alatt sikerült a felére lefaragni. Szeged idén 66 milliárd forintból gazdálkodhat – jelentette be Botka László polgármester a városi költségvetésrôl megtartott sajtótájékoztatón. Az elôzô évhez hasonlóan idén is ennek
47 százalékát, 30 milliárdot fordítanak fejlesztésekre, beruházásokra. Ez országos összehasonlításban is egyedülálló vállalkozás, aminek az az oka, hogy Szeged az elôre menekülés stratégiáját választotta – mondta Botka. Szeged nem halott város és költségvetése sem omlik össze, amit adatokkal bizonyított a polgármester. Míg ugyanis 2002-ben 5 milliárd forintos hiánynyal vette át a kasszát az akkor még új városvezetés, ez az összeg a 2006-os költségvetésben 2,5 milliárd alá esik. Sikerült a négy év alatt a hiányt megfelezni, sôt a hiány aránya is alacsonyabb immáron – közel 14 százalék helyett 3,4 százalék –, mivel 2002-ben 45 milliárdból gazdálkodott a város. A
Költségvetési bevételek A költségvetés bevételeinek összetétele 2006. évben
Mıködési bevétel összesen: 33 904 MFt. EbbŒl saját mıködési bevétel: 12 437 MFt.
kiadások közül a legnagyobb tétel az oktatás intézményrendszerének fenntartása, majd következik az egészségügy, de a különbözô intézkedések következtében a szociálpolitikára fordított összegek is nôttek (meghaladják immáron a 4 milliárd forintot). A fejlesztésekre szánt források az 1998-as 5-6 milliárd forintról mára 30-ra emelkedtek, összetételüket vizsgálva pedig egyértelmûen kiderül, hogy mindössze 9 milliárd a város önrésze, a többi pályázaton nyert pénzösszeg. Minden három forinthoz hét forintot nyert a város intenzív pályázati politikájának köszönhetôen. Szeged hitelállománya nôtt az elmúlt idôszakban. A költségvetés stabilitását azonban az mutatja, mennyit kell adósságszolgálatra (a korábban felvett hitelek tôkeés kamattörlesztésére) fordítani: míg 2002-ben ez az összeg 2,3 milliárd forint volt, idén mindössze 850 millió forint lesz. Hogy mi az oka annak, hogy a nagyobb hitel kisebb adósságszolgálattal jár, Botka László azzal magyarázta: míg az elôzô ciklusban a városvezetés rövid lejáratú, magasabb kamatozású hiteleket mûködési célokra vett fel, most hosszú lejáratú, államilag támogatott, árfolyam-garanciával ellátott kölcsönökhöz folyamodtak, városfejlesztési célok megvalósítására. A polgármester kifejtette: Szeged az elôzô ciklusban a jövôjét élte fel, mert mûködésre költött minden évben többet, mint amennyije volt, az elmúlt években csak
Fejlesztések alakulása
2004 fejlesztési for-rásai nagyságrendje megegyezik 1998; 1999; 2000 évek fejlesztési forrásai összegével. 2005-ben, ez közel duplájára nŒtt, míg 2006-ban tartható a fejlesztések nagyságrendje.
beruházásokra vett igénybe hitelt a város, és idén is dinamikus fejlesztési politika valósul meg. Az idei évvel kapcsolatban még elhangzott, hogy 2006-ban csökken az állami normatív támogatás: 450 millió forinttal kap kevesebbet Szeged. Többek között azért, mert 400-zal kevesebb gyerek jár idén iskolába. Ennek ellentételezéseként 500 milliót nyer a város az áfacsökkenés következtében, az alacsonyabb eho következtében pedig a bérköltség is kevesebb lesz. Szigorú a mûködési és az intézményi költségvetés – folytatta Botka –, de növekszik az
intézményeknek szánt pénzösszeg, és csökkennek majd a polgármesteri hivatal kiadásai. Idén folytatódnak a már elkezdett beruházások és megteszik az elôkészületeket a következô idôszak fejlesztéseihez: indul többek között a Vedres középiskola, a Reök-palota felújítása, elôkészítik a Tömörkény, a Széchenyi gimnázium, az ifjúsági ház rekonstrukcióját. Tavaly volt elôször átfogó útfelújítási program Szegeden – ez idén is folytatódik, átépítik az Anna-kúti csomópontot. F. K.
2006. február
Szegedi Tükör • 3
Felénél tart a betonos futópálya építése
Nagy Sándor: április végére elkészül a reptér Újabb 130 millió forintot kapott az államtól a szegedi önkormányzat a regionális kereskedelmi repülôtér fejlesztésére. Ebbôl a pénzbôl a navigációs rendszert korszerûsítik. A betonos futópálya építése a felénél tart. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint a kivitelezô Betonút Rt. befejezi a munkát a vállalt határidôre, április 26ára. A közlekedési infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy Szeged valódi gazdasági fejlôdésre váltsa a földrajzi fekvésébôl származó elônyét. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint az elmúlt idôszakban minden közlekedési ágazatban sikerült pótolni a város évtizedes lemaradását. A szegedi repülôtér több mint másfél milliárd forintos fejlesztését állami forrásokból, a regionális fejlesztési tanács 540 millió és a Csongrád Megyei Önkormányzat 100 millió forintos támogatásából, valamint saját költségvetésébôl fedezi az önkormányzat. Nagy Sándor beszámolt arról, hogy már elkészült a kettôs falú üzemanyag-tároló, a beruházás leglátványosabb része, az 1185 méter hosszú, 30 méter széles, szilárd burkolatú futópálya építése pedig a felénél tart. A városfejlesztési alpolgármester szerint a kivitelezô Betonút Rt. befejezi a munkálatokat a vállalt határidôre, azaz április 26-ára. Mindeközben folyik a közbeszerzési eljárás kerítés építésre, biztonságtechnikára és különbözô jármûvekre, tûzoltó- és tankautóra. További beruházások is indulnak az idén a légikikötôben – hangsúlyozta Nagy Sándor –, mivel újabb 130
A Friz-air fantáziát lát Szegedben Egy kis légitársaság, a Friz-air fantáziát lát a szegedi repülôtérben. A légikikötô megépítése után bázist hoznának létre Szegeden. Ide telepítenének egy 19 személyes, légcsavaros, cseh gyártmányú L410-es gépet, amely rövidebb távú ráhordó járatok üzemeltetésére tökéletesen alkalmas. millió forintos fejlesztési támogatást kapott a város az államtól. A 130 millióból – amit az önkormányzat 50 millió forinttal egészít ki – korszerûsítik a navigációs és a repülôtéri utaskiszolgáló rendszert, valamint fejlesztik az éjszakai le- és felszálláshoz szükséges fénytechnikát. Hogy milyen forgalomra számítanak? Ez egy kis repülôtér lesz – magyarázta Nagy Sándor –, ennek megfelelôen a kisgépes üzleti, valamint a regionális kereskedelmi légi forgalom az, ami a következô években felépülhet Szegeden. Arra kell számítani, hogy ez egy lassú folyamat. A városfejlesztési alpolgármester szerint 8-10 év kell ahhoz, hogy olyan forgalom épüljön fel, ami már indokolni fogja a repülôtér bôvítését. Ekkor lehetne 1315 méterrel meghosszabbítani és 15 méterrel szélesíteni a futópályát. Mindenesetre a kivitelezôk már most úgy dolgoznak – olyan széles sávot hagynak, úgy csövezik alá a területet, építenek vízelvezetôt –, hogy ez könynyen megoldható legyen – tudtuk meg Nagy Sándortól.
Tárgyalnak az egyesülettel A városi közgyûlés tavaly szeptemberben felmondta a szegedi repülôtér üzemeltetôjével, a Szegedi Repülô Egyesülettel kötött szerzôdést, és 2006. április 6-ától a Szegedi Közlekedési Társaságot bízta meg a légikikötô mûködtetésével. Nagy Sándor elmondta: folynak a tárgyalások az egyesülettel a használattal kapcsolatban. A városvezetôk korábban többször jelezték, hogy a sportcélú repülést továbbra is szeretnék biztosítani a repülôtéren.
422 millióból épült önkormányzati társasház
Ötven új bérlakás a Cserzy utcában Négy év alatt 148 önkormányzati bérlakás épült Szegeden. Legutóbb ötven lakásos társasházat adtak át a Cserzy Mihály utcában. A lakásokra február végén lehet pályázni. – Bérlakásprogramunk kiemelt célja, hogy növeljük a szegedi bérlakások számát. Összehasonlításként: míg 1992 és 2002 között mindössze 120 lakás épült, az elmúlt négy esztendôben 148 – emlékeztetett a Cserzy Mihály utca 3–7. alatti új társasház átadásakor Botka László polgármester. – A legjelentôsebb fejlesztésünk ez az 50 lakás, amely a legmodernebb igényeknek megfelelôen épült. A társasház 422 millió forintba került, aminek nagyobb része, 300 millió forint, vissza nem térítendô támogatás. A három emeleten és a tetôtérben egy-, másfél, illetve egy plusz két és fél szobás lakások épültek, alapterületük 40-60 négyzetméter, és speciális igényeket is kielégítenek. A földszinten három akadálymentes otthon létesült, mellettük négy lakás a lépcsôház használata nélkül is megközelíthetô, úgynevezett idôsek lakása. A közös udvart a kivitelezô díszburkolattal kövezte, ahol ötven gépkocsi parkolhat. – Pályázni terveink szerint február végén lehet, miután a lakások használatba vételi engedélyeztetése lezárul. Elsôsorban azok jelentkezésére számítunk, akik kisebb alapterületû vagy kisebb komfortfokozatú szociális bérlakásokból szeretnének ideköltözni. A pályázatokat a tulajdo-
Lakásról lakásra Tavaly az IKV Rt. 50 panellakást vásárolt meg, a vételárat és a 300-700 ezer forintos felújítási költséget pályázati pénzbôl fizette. Ezekbe minôségi cserével pályázat útján ötven család költözhetett. Helyükre, a régi lakásaikra olyan családok adhattak be igénylést, akik eddig még nem kerülhettek be szociális bérlakásba. A Cserzy Mihály utcai lakókkal együtt összesen 250 szegedi család kerülhet jobb körülmények közé. Ezenkívül folyamatosan pályázhatnak az igénylôk az Arany János utcai 28 lakásból még megmaradtakra, amelynek révén további 56 család kerülhet kedvezôbb helyzetbe. nosi bizottság bírálja el – tájé- kivitelezést és a pályázatot koztatott Németh István, a kezelô IKV Rt. vezérigazgató-
ja. A régi bérlôk minôségi cserére pályázhatnak: a régi és az új lakás közötti, jogszabályban meghatározott térítési díj különbözetét kell megfizetnie a nyerteseknek. A mozgáskorlátozottak és idôsek külön kategóriában igényelhetnek szociális bérlakást. A nyertesek várhatóan nyár elején vehetik birtokba a lakásokat. A Cserzy Mihály utca új lakóinak korábbi lakásait az IKV helyreállított állapotban veszi át, és azokat is megpályáztatja, illetve szociális helyzet alapján bérbe adja. Ezzel további száz család helyzetén javít.
Szeged aranyérme a Szefo partnerének Szegedért emlékérmet adott át Botka László, Szeged polgármestere február 1-jén, a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. ünnepélyes igazgatósági ülésén az olasz Andrea Dininek, a DAMA S.p.A alelnökének. A partnerrel aláírt, már öt éve élô hosszú távú együttmûködésének köszönhetô ugyanis, hogy a cég a közelmúltban 500 új munkahelyet teremtett. Ötéves partneri kapcsolat fûzi a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt.-t az olasz DAMA S.p.A-hoz – mondta Kiss Sándor vezérigazgató –, amelynek keretében a szegediek által elôállított divatkötöttáru eljut az amerikai piactól kezdve Kínáig és Marokkóig is. A hazai textilipar tehát helyt-
áll és versenyez a piacon, de erre csak azért képes, mert jó minôségû termékeket gyárt, és gépparkját is folyamatosan fejleszti. Az olasz fél elégedett: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Szefóval újabb öt esztendôre, 2010-ig írt alá üzleti megállapodást és kötött vállalkozói szerzôdést. A kétharmadrészt megváltozott munkaképességûeket foglalkoztató Szefo 2002 és 2005 között 500 új munkahelyet teremtett és nettó egymilliárd forint értékû mûszaki-technológiai fejlesztést hajtott végre – a biztos piaci háttérnek köszönhetôen. Az olasz partner megrendelései ugyanis a Szefo Rt. árbevételének közel 90 százalékát jelentik. Az üzleti szerzôdés aláírásán részt vett Botka László polgármester és Újhelyi István országgyûlési képviselô is. Botka
Szegedért emlékérmet adott át Andrea Dininek, a DAMA S.p.A alelnökének, és kifejtette, mekkora jelentôsége van annak, hogy Szegeden 2002 és 2005 között 500 új munkahely létesült (ennek során 300 megváltozott munkaképességû ember is jövedelemhez jutott). A biztos megrendelésnek köszönhetôen újabb száz fôvel 1450-re bôvülhet a jelenlegi létszám a textilipari cégnél, egy részük a megvásárolt volt Móricz-iskola épületében dolgozhat majd a felújítás után. Mint ismeretes, a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. tavaly megvette az önkormányzattól a bezárt Móricz-iskola épületét, ahol négyezer négyzetméteren rehabilitációs foglalkoztatót alakít majd ki mintegy 200 millió forintos költséggel. F. K.
A kormány támogatja a szegedi elképzeléseket Támogatja a kormányzat a 2007 és 2013 közötti idôszakra vonatkozó, országosan kiemelt szegedi fejlesztési elképzeléseket: az M43-as út, a déli Tiszahíd és a kétezer ágyas klinikai tömb építését – jelentette ki Szegeden Csák Ferenc, a MeH európai- és fejlesztési ügyekért felelôs államtitkára. Szeged, Szentes és Csongrád polgármestereivel és országgyûlési képviselôivel tárgyalt a napokban Csák Ferenc, akit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nevezett ki nemrégiben a Miniszterelnöki
Hivatal (MeH), azon belül is a Nemzeti Fejlesztési Hivatal politikai államtitkárának. Csák Ferenc Újhelyi István országgyûlési képviselôvel és Kozma József várospolitikai alpolgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatót Szegeden – Fejlesztési lehetôségek és uniós forrásfelhasználás Szegeden és Csongrád megyében 2007tôl címmel. Újhelyi István azt hangsúlyozta, hogy a városvezetés a kampányidôszakban is keményen dolgozik, és tudatosan tervezi a jövôt. A szocialista országgyûlési képviselô elmondta: Szeged és a régió nagyon jól fejlôdik, és a következô hétéves gazdasági
periódusra is elkészültek azok a tervek, amelyek a sikeres folytatáshoz szükségesek. Kozma József szerint Szeged város ereje a fejekben, a tudásban rejlik. A városvezetés hosszú távú fejlesztési terveivel már 2015-re tekint. – A kormányzat támogatja a 2007 és 2013 közötti idôszakra elôkészített, országosan kiemelt és nevesített szegedi fejlesztési elképzeléseket, így az M43-as út, a déli Tiszahíd és a kétezer ágyas klinikai tömb építését – jelentette ki Csák Ferenc. A MeH európai és fejlesztési ügyekért felelôs államtitkára hozzátette: a kisebb projektek is milliárdos
uniós támogatást nyerhetnek Szegeden és a régióban. A politikus elmondta: a Nemzeti fejlesztési terv elsô szakaszában Csongrád megyébôl 1718 pályázat érkezett, amelybôl 738-at támogattak. Az elnyert összeg mintegy 24 milliárd forint, amelybôl a leszerzôdött összeg nagysága meghaladja a 20 milliárd forintot és 5 milliárdot már ki is fizettek a fejlesztési célokra. Ismeretes: Magyarország a 2007 és 2013 közötti idôszakra 22,6 milliárd euró fejlesztési forrást kap. A pénzt – pályázat útján – öt vidéki régióközpont között osztják majd szét.
2006. február
4 • Szegedi Tükör
Ez történt 2005-ben a képviselô-testületi üléseken
Közgyûlési pillanatok Tavaly mintegy hétszáz határozatot hozott a szegedi közgyûlés. Többször szerepelt napirenden a rendelôintézet adósságállományának és a Mars tér rekonstrukciójának ügye. Szinte minden ülésen vitatkozott egymással a kormánykoalíció és az ellenzék a város gazdasági helyzetérôl. A 2005-ös év krónikájához tartozik, hogy Lékó Péternek adományozták a díszpolgári címet, Pajor Lászlót választották a kórház fôigazgatójának. Tavaly tízszer ülésezett a szegedi képviselô-testület. Nyolc alkalommal rendes, egyszer ünnepi – május 21-én, a város napján –, egyszer pedig a temesvári képviselô-testülettel együttes ülésre jöttek össze a városatyák. Alább a Délmagyarország közgyûlési tudósításaiból szemezgetünk.
Pajor Lászlót választották fôigazgatónak Botka László polgármester a közgyûlésen is bejelentette, hogy 2005 a fiatalok éve lesz Szegeden. Ennek megfelelôen a város a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a gazdag kulturális és sportprogramkínálatra. Tervezik, hogy a Szegedi Ifjúsági Napok sztárvendégekkel, színvonalas kisérômûsorokkal emlékezetes legyen ebben a különleges esztendôben. A polgármester kifejtette, hogy a munkahelyteremtô program különösen fontos a fiatalok számára, ezért mindent meg kívánnak tenni a gazdaság igényeinek megfelelô képzési struktúra kialakítása érdekében. A közgyûlés nagyszabású út- és iskolaprogramot fogadott el, melynek során száz intézmény újulhat meg közel kétmilliárd forint értékben, míg utakra is a szokásos keret hatszorosa juthat. Az ellenzék vitatta a szabadtéri játékok üzleti tervét, és kifogásolta, hogy hitelek felvételével kezd felújításokba a város. Zárt ülésen megválasztotta a testület a kórház új fôigazgatóját, az addig megbízottként dolgozó Pajor László személyében. (2005. január 28., rendes ülés)
nem egyeztek a város adósságának ügyérôl, a közalkalmazotti álláshelyek elvonásának szükségességérôl. Az ellenzék szerint súlyos szociális problémák megoldására kellene figyelni, nem kirakatberuházásokra költeni a pénzt. A költségvetési vitát színesítette bekiabálásokkal Rákos Tibor fideszes országgyûlési képviselô, aki esetenként „Hazudik!” felkiáltással jelezte egyet nem értését, a polgármester pedig kénytelen volt többször rendre utasítani. A hozzászólás-áradatban a rendelôintézetrôl az ellenzék úgy tudta, több százmilliós tartozása van, amit Gaál István fôigazgató tagadott. Szentgyörgyi Pál gazdasági Költségvetési vita: alpolgármester szerint fokozatosan helyreáll a költségvetési egyensúly, realitások és vágyak költségtakarékos lesz a mûködés, Közel három órát vitatkoztak a racionális az intézmények feladatelköltségvetésrôl a képviselôk, akik látása, Szeged pedig gyorsabban fej-
lôdik. A vágyakat pedig szinkronba hozták a realitásokkal. Végül a költségvetést elfogadták, közalkalmazotti álláshelyeket szüntettek meg, de a könyvtárból az eredetileg tervezettnél kevesebb embert kell elküldeni. Megszavazták az Anna-kúti csomópont újjáépítését, az SZKT jármûfelújítási programját is, a kerékbilincs használatát pedig korlátozták. (2005. február 25., rendes ülés)
MSZP-s gyôzelem az idôközi választásokon A napirendi pontok elfogadása elôtt letette a képviselôi esküt és átvette mandátumát a március 6-i idôközi önkormányzati választás szocialista gyôztese, Solymos László. A Fideszfrakció kérte, hogy a közgyûlés tûzze
napirendjére a szegedi színházigazgató ügyét, és vonja vissza a Himnuszt ízléstelenül átköltô Székhelyi József fôigazgatói megbízatását. A képviselô-testület 12 igen, 24 nem és 2 tartózkodás ellenében elutasította az ellenzéki párt Székhelyi menesztését szorgalmazó indítványát. Titkos szavazáson megválasztották Solymos Lászlót városüzemeltetési alpolgármesternek. Nagy vitát váltott ki az önkormányzat 2004. évi zárszámadásáról szóló rendeletének tárgyalása. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy tavaly minden területen nagyszabású beruházások, fejlesztések indultak el a városban. Az ellenzék mézesmadzagprogramnak és látványpolitizálásnak titulálta a beszámolót. A képviselôk döntöttek arról, hogy – az ügyvezetô igazgatók kivételével – január else-
jéig visszamenôleg 6-13 százalékkal emelik a Szegedi Fürdôk Kft.-nél, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.nál, a Városi Televízió Szeged Kht.-nál és az IKV Rt.-nél dolgozók bérét. Kövér Lászlót újabb öt évre kinevezték a bábszínház igazgatójának. (2005. április 9., rendes ülés)
Szeged új díszpolgára: Lékó Péter A kívül-belül megszépült, korszerû technikával felszerelt kisszínházban tartották a díszközgyûlést, ahol kitüntették a városért sokat tett polgárokat. Hatalmas tapssal köszöntötte az ünneplô közönség Lékó Péter nemzetközi sakknagymestert – Szeged legfiatalabb díszpolgárát. Pro Urbe-díjjal tüntették ki Tényi Mária belgyógyászt, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzorát és Mader Béla könyvtárost, az Egyetemi Könyvtár fôigazgatóját. Szegedért emlékérmet kapott Dervarics Attila, a Démász Rt. igazgatóságának elnöke, Szegfû László történész, tanszékvezetô fôiskolai tanár, Bátyai Gitta helytörténész, író, Láng Imre, a Radnóti gimnázium testnevelô tanára és Molnár László karmester, a Szegedi Nemzeti Színház operaigazgatója. (2005. május 21., ünnepi ülés)
Korszerû piac a Mars térre Az ismét napirendre kerülô Mars téri átépítés hírére kereskedôk egy csoportja – mintegy ötven ember – foglalt helyet a karzaton, akik jelenlétükkel kívántak nyomást gyakorolni a testületre, hogy tárgyalja újra a piacfejlesztés ügyét. Botka László elöljáróban hangsúlyozta: a város célja, hogy tiszta és olcsó piac jöjjön létre a Mars téren, s ebbôl nem engednek. A közgyûlés 150 millió forint törzstôkeemelést szavazott meg a piacberuházás elsô ütemének finanszírozására. A korszerû csarnoképületek, parkolók létrejöttével áldatlan állapotokat számolhat fel a város e központi terén, ami a majdani
2006. február
Szegedi Tükör • 5
a tavalyi esztendôbôl vásárlók megelégedésére szolgálhat. A közgyûlés döntött személyi kérdésekrôl is: hat évre Gál Bélát választották a Radnóti Miklós gimnázium új igazgatójának. Dózsa Gábor, az SZKT igazgatójának mandátumát öt, míg Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. vezetôjének mandátumát egy évvel hoszszabbították meg. (2005. május 27., rendes ülés)
a leginkább. A polgármester többször elmondta: csupán száz forinttal nô jövôre a tanulóbérlet ára, mely még így is feleannyiba kerül, mint Debrecenben. A testület létrehozta a projektmenedzseléssel foglalkozó Szeged Pólus Fejlesztési Kht.-t, amelynek igazgatójává Susányi Tamást választották. (2005. november 11., rendes ülés)
Iványi Aurél saját versét adta ajándékba
Szeged és Temesvár: együttes ülés Az 1998 óta testvérvárosi kapcsolatot ápoló Szeged és Temesvár képviselôi 2003-tól évente egy alkalommal együttes közgyûlést tartanak. Botka László polgármester a szegedi városházán megtartott díszközgyûlésen kiemelte: mindkét város meghatározó település saját térségében, ezért együtt kell mûködjenek, hogy ez a régió versenyképes legyen az Európai Unióban. Botka beszélt az eddigi uniós projektekrôl – városrehabilitációs és oktatási csereprogramokról, közös szakmai továbbképzésekrôl –, illetve arról a turisztikai pályázatról, amelyet pénteken öntöttek végleges formába. Ennek egyik lényeges eleme a vásárokon, kiállításokon való közös részvétel, a régiós kínálat együttes megjelenítése. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár elsô embere hozzáfûzte: Szeged és Temesvár kapcsolata a történelmi hagyományokon kívül a földrajzi közelségre épül. A temesvári polgármester úgy fogalmazott: „a két város nemcsak hasonlít, hanem kiegészíti egymást”. A két polgármester közös fejlesztési és idegenforgalmi együttmûködési nyilatkozatot írt alá. (2005. június 10., díszközgyûlés)
Virágesô a karzatról Szôregiek tettek emblémát a nyári szünet elôtti utolsó közgyûlésre: reggel a karzatokról sziromesô esett és mindenki kapott egy szál piros rózsát, mintegy meghívóként a rózsafesztiválra. Szôreg képviselôje, Iványi Aurél (MSZP) szóban is megerôsítette az invitálást. A Sóhordó utcai református óvoda szerepelt napirend elôtt, napirendi vitában és interpellációban is. A közgyûlés korábban úgy döntött, hogy a június 30-án lejáró szerzôdéseket követôen csak azokkal az alapítványi vagy egyházi tulajdonban lévô intézményekkel köt támogatási szerzôdést, amelyek olyan szolgáltatást nyújtanak, amit az önkormányzati intézmények nem tudnak. Mivel a református óvoda nem ilyen, az állami támogatás mellé nem kap önkormányzati pénzt. A szülôk tiltakozásul aláírásokat gyûjtöttek, ellenzéki képviselôk pedig melléjük álltak. Farkasné Pocsai Blanka és Kohári Nándor (mindkettô Fidesz-MPSZ) azonban hiába érvelt – még azzal is, hogy néhány millió miatt nem érdemes a városvezetésnek egyházellenesség hírébe keveredni –, a közgyûlés többsége tartotta magát a korábban meghatározott támogatási elvhez. A képviselô-testület bérbe adta a tápai vásártér egy részét a T-Mobile Rt.-nek, és megalkotta Szeged szmogriadótervét. (2005. június 24., rendes ülés)
Az SZKT mûködtetheti a repülôteret A képviselô-testület szezonnyitó ülésén köszöntötték azokat a szegedieket, akik augusztus 20-a alkalmából magas állami kitüntetést kaptak. Az ünnepi hangulat gyorsan elszállt, amikor Hûvös László (Fidesz-
MPSZ) napirend elôtti felszólalásában a város felett megjelent viharfelhôkrôl, az utóbbi idôben elbocsátott több száz emberrôl szólt, és számon kérte a polgármesteren az ígért ötszáz munkahelyet és a vállalkozásfejlesztési koncepciót. Botka László válaszában azt hangsúlyozta: semmi szükség parlamentparódiában Áder Jánost utánoznia Hûvösnek, mert a befektetôk szerint Szeged dinamikusan fejlôdik, egy év alatt öt százalékkal nôtt a városban mûködô cégek árbevétele, melyek több száz új munkahelyet teremtettek. Hosszasan vitatkoztak a képviselôk az iskola-, út- és panelprogram végrehajtásáról és pályázatairól, valamint a folyamatban lévô jelentôsebb beruházásokról. Drégelyi Zoltán (Fidesz-MPSZ) a beszámolókról úgy vélekedett, hogy azok az önfényezést és -tömjénezést szolgálják. A
repülôtér új funkciókat kap, amit már nem üzemeltethet egy egyesület. A mûködtetést át kell adni az SZKTnak, amely új szervezeti egységet állít fel hat hónap alatt – hangsúlyozta Botka László. Az ellenzékiek azt mondták: az SZKT elôbb tegyen le egy tervet, s csak utána szerzôdjön vele az önkormányzat. A közgyûlés úgy határozott: felmondja az egyesülettel kötött szerzôdést és átadja a reptér mûködtetését az SZKTnak. (2005. szeptember 23., rendes ülés)
Akár 800 ezer forint panellakásonként A közgyûlés a korábbiakban az országban egyedülállóan olyan döntést hozott, hogy költséghatár megállapítása nélkül minden elfogadott pályázathoz biztosítja a panella-
kások felújításához szükséges önkormányzati egyharmadot. A városatyák novemberi ülésén elfogadták a benyújtott pályázatok utolsó „hullámát“ is, ennek köszönhetôen 2006ban a szegedi panellakások közel harmada megújul. A lakóközösségek elsôsorban a takarékosabb fenntartást célzó felújításokat: a fûtésrendszer korszerûsítését, a nyílászárók cseréjét, a hôszigetelést tüzte ki célul. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester bejelentette: január ötödike helyett december 22-én megkapják decemberi bérüket a közalkalmazottak és köztisztviselôk. Így mindenki már a karácsonyi ünnepek elôtt hozzá juthat a plusz illetményhez. A közüzemi és közszolgáltatási díjemelésekrôl szóló vitában az ellenzék a tanuló- és nyugdíjasbérlet 9,3 százalékos emelése ellen tiltakozott
Botka László Ópusztaszerrôl szóló könyvvel, Iványi Aurél (MSZP) a szôregi mûvelôdési ház átadására írt költeményével, a Fidesz–MKDSZfrakció pedig füstölôvel lepte meg a városatyákat karácsony alkalmából. Kalmár Ferenc kereszténydemokrata képviselô indokolt is: azért adtak füstölôt, mert akadnak, akik szeretik tömjénezni magukat. „Éhínség idején hangosabb a dob és lassabb a tánc” – idézett egy dakota bölcsességet Hûvös László (Fidesz– MKDSZ), aki szerint jövôre 35 millió forinttal jut kevesebb szociális ellátásokra. A polgármester elmondta: 2002-ben ötszázmillió, idén egymilliárd forint jutott segélyekre, a szociális intézmények mûködési támogatása pedig közel egymilliárddal nôtt három év alatt. Több ellenzéki képviselô arra hívta fel a figyelmet, hogy a városvezetés nem dughatja homokba a fejét, intézkednie kell, mert a rendelôintézet nem tud kimászni az adósságcsapdából. Botka László szerint az intézményben folyik a betegellátás, rendesen fizetik a béreket. Megnyugtatom azokat, akik a költségvetés összeomlásáról vizionáltak – fejtette ki Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester –, hogy jövôre is mûködik a város. Szegeden a mûködési hiányt egymilliárddal csökkentettük, és az adósságszolgálat is jelentôsen, negyedére csökkent a kedvezô konstrukciójú hiteltörlesztéseknek megfelelôen. (2005. december 16., rendes ülés)
2006. február
6 • Szegedi Tükör
Tavaly tizenöt százalékkal több volt a vendégéjszaka
Egyre többen jönnek a Tisza partjára Az elmúlt két esztendôben jelentôsen nôtt a Szegedre érkezô hazai és külföldi vendégek száma. A legfôbb vonzerô továbbra is a Szegedi Szabadtéri Játékok, ugyanakkor egyre több sport- és szabadidôs program fesztivál számít vendégcsalogatónak. Az utóbbi két esztendôben jelentôsen kibôvült a kulturális és szórakoztató programok, fesztiválok kínálata Szegeden. Míg a kilencvenes évek végén mindössze két-három hónapos fesztiválprogramot kínált a város, addig az elmúlt két évben szinte kora tavasztól késô ôszig tartottak a vendégcsalogató események. 2004 óta Szegeden is rendeznek tavaszi fesztivált, így az éves programsorozat már március közepén elkezdôdik, és nem ér véget a szabadtéri játékok augusztus 20-i záróelôadásával. Tavaly szinte az év minden napjára jutott egy-egy kulturális vagy szórakoztató program a városban.
Csáki Beáta (jobbról), a Korona szálló tulajdonosa: Olykor már túlkínálat van az eseményekbôl
Szeged lesz a legjobban csatornázott város (Folytatás az 1. oldalról.) A csatornázással egyidôben ütemesen épül Hattyason a biológiai szennyvíztisztító, amelynek próbaüzemére ez év ôszén kerülhet sor. A már üzemelô elômechanikai fokozatot biológiai tisztítási fokozattal és iszapkezeléssel egészítik ki. Ehhez épülnek jelenleg a nagyméretû betontartályok. 2006 ôszétôl a biológiai tisztítást és utóülepítést követôen már csak tisztított szennyvíz kerül a folyóba. A folyamat során keletkezô biogázt pedig felhasználják az új telep energiaellátásának kiegészítésére. A tisztítótelepig a szennyvizet a város két oldaláról 9 kilométer hosszú nagy átmérôjû fôgyûjtôcsatornák vezeti
majd, amelyekbôl 5 és fél kilométernyi már el is készült. Négy nagyátemelôt is el kell készíteni ahhoz, hogy a szennyvíz a tisztítômûbe jusson: a tisztítótelepen, a gyermekklinikánál, a szemközti parton, valamint DélÚjszegeden. A szennyvizet a Tisza alatt két helyen is át kell vezetni. Ezek már tavaly elkészültek, a gyermekklinikánál áthúzták, a szennyvíztisztítónál átfúrták a csöveket a folyó medre alatt. A munkák végeztével, ez év ôszén 11 ezer lakóingatlan csatlakozik az új csatornarendszerhez, az év végétôl pedig nem ömlik többet tisztítatlan szennyvíz a Tiszába. Szeged teljes egészében csatornázott város lesz.
nagy szerepe van a szomszédos fürdô Franciaországból, Németországból, Telt ház a világbajnokságok idején ben Olaszországból, Ausztriából, Angliából jelentôs fejlesztésének is. A szállodák és éttermek vezetôi, üzemeltetôi is egyre jobban érzik, a kultúra- és fesztiválszervezôi munka, a rangos sportesemények Szegedre csábítása kezdi meghozni gyümölcsét a város turizmusában is. – Kiemelkedôen jó volt a tavalyi évünk – mondja Maklári Lászlóné, a Forrás Szálló vezetôje. – A szállodánk kihasználtsága átlagosan 40 százalékkal nôtt egyetlen év alatt. A Forrásban 26 százalékkal több belföldi vendég töltött el átlagosan közel három napot. Míg 2004-ben az egy fôre jutó tartózkodási idô 2,3 nap volt, addig tavaly már 2,9. Nôtt a konferenciaturizmus okán Szegedre látogató vendégek száma is közel 12 százalékkal, üzleti okból pedig 8 százalékkal több vendég jött a Forrásba, mint 2004-ben. – Elsôsorban a városban szervezett színvonala kulturális és sportprogramoknak köszönhetô a jelentôs növekedés. A szabadtéri mellett az ifjúsági kajakkenu és a kick-box vébé hozott telt házakat a szállodánknak. Érezhetô volt, hogy a szabadtéri kínálata is erôsödött: a Rómeó és Júlia idején nem volt egyetlen szabad ágyunk sem. De a Forrás sikeré-
Amerikából is jöttek a Novotelbe Bár még csak februárt mutat a naptár, több szegedi szállodát már teljes egészében lefoglaltak az augusztus közepén kezdôdô kajak-kenu világbajnokság idejére. A Forrásban és a Novotel Szállóban már lehetetlenség szobához jutni ebben az idôszakban. – Reméljük, az idei évünk is hasonlóan sikeres lesz, mint a tavalyi – mondja Szabó Mihály, a Novotel Szeged igazgatója. – Szállodánk történetének legjobb éve volt a 2005-ös, a forgalmunk 30 százalékkal, a vendégéjszakák száma 40 százalékkal nôtt. A szállodavezetô elmondta, elsôsorban a városi rendezvények hozták tavaly a legtöbb vendéget: a tavaszi fesztivál, a városnapi programsorozat, az ifjúsági napok és a sportesemények a legjobb vendégcsalogatók, természetesen a szabadtéri produkciói mellett. A szállodavezetô szerint nemcsak a hazai vendégeket, de sok külföldit is vonz a szegedi fesztiválnyár. A Novotelben megszállóknak 40 százaléka volt csak tavaly belföldi turista, a többiek
és Görögországból érkeztek, de amerikai vendégei is voltak a szállodának.
A fesztiválok is sok vendéget vonzanak A nagy szállodákhoz hasonlóan a kisebb hotelekben, panziókban is érezhetô volt a turizmus jelentôs élénkülése az elmúlt évben. A Petôfi Sándor sugárúti, négy éve mûködô Korona Szálló tulajdonosa, Csáki Beáta szerint olykor már kulturális túlkínálat is volt tavaly nyáron Szegeden. – Jó lenne idôben kicsit széthúzni a rendezvényeket, mert akadt tavaly olyan hétvége, amikor a vendégek azt sem tudták, hová menjenek, olyan sok volt az esemény. Máskor persze éppen ellenkezôleg, akadtak üres hétvégék is. Jó lenne jobban összehangolni a szegedi programkínálatot. A Koronában elsôsorban a klasszikus nyári két hónap – a július és az augusztus – hozott telt házat. Az itteni vendégek nagyrésze is szabadtérire volt kíváncsi, ám egyre több Szegeden az olyan vendég is, aki valamilyen konferenciára, tudományos ülésre, sporteseményre, vagy fesztiválra érkezik a városba.
A vezetékek háromnegyedét már a földbe tették az építôk
Új fedett uszoda építésére pályázik a város
Élményfürdô Sziksósfürdôn Alig két éven belül egy minden igényt kielégítô vízi szórakoztatóközpont épülhet a Szegedtôl 12 kilométerre fekvô Sziksósfürdôn. A részletekrôl Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester beszélt, a vele készült interjúban kitért az elmúlt idôszak fürdôberuházásaira is.
hogy miért meghívásos és nem nyílt ez a pályázat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon az utóbbi három évben az aquaturizmus és az élménymedencés turizmus iránti érdeklôdés jelentôsen megnövekedett. Bennünket is megkerestek befektetôk. Egy részük olyan konstrukcióval érkezett, hogy megépíti, mi fizessük ki és mûködtessük. Ehhez – Ahogy befejezôdött az Anna sok pénz kellene, és a mûködtetésnek fürdô rekonstrukciója, megkezdtük is meg van a kockázata. Az élménya többi lerobbant fürdô felújítását. A fürdô kialakítását ugyan fontosnak Ligetfürdôben megvalósult egy csúszóparkkal kombinált élménymedence, a SZUE-t felújítottuk, komfortosítottuk a fedett fürdôt, a Gombát. Közgyûlési döntés született a Sziksóstói strand magántôke bevonásával történô fejlesztésérôl, és elhatároztuk egy új fedett sportuszoda elôkészítését. Itt fontos megemlíteni, hogy a Szegedi Gyógy- és Termálfürdô megkapta a gyógyfürdô minôsítést, négycsillagos minôsítést kapott a Magyar Fürdô Szövetségtôl. A Sziksóstói élményfürdô kialakítására, mûködtetésére olyan megoldást szeretnénk, ami a város számára a legelônyösebb, a pályázattal ezt szeretnénk elérni – kezdte a beszélgetést Szentgyörgyi Pál. – Akadtak, akik kifogásolták az elôterjesztést, ôk arra hivatkoztak, nem nyílt pályáztatás történt. – A közgyûlésen is elmondtam,
tartjuk, mert fellendíti a város idegenforgalmát, hatással lesz Szeged egyéb szolgáltatásaira, azaz valahol városi érdek is, de ez mégiscsak egy üzleti vállalkozás. Volt olyan ajánlat, amely azt fogalmazta meg, hogy felépíti magántôkébôl, mûködteti, az önkormányzat adjon ehhez olyan telket, amelyik ismert, bevezetett és közlekedési szempontból is jó helyen fekszik. Ennek az ajánlatnak csak egyetlen hibája volt, hogy amennyiben nem jön a várt forgalom, akkor
az önkormányzat mûködési támogatással egészítse ki a kiesett bevételt, kvázi közös finanszírozású mûködtetés legyen. – Ha jól értem, ezeket az ajánlatokat nem fogadta el a város. – Mert volt egy harmadik javaslat is, amelyik azt mondta, adjunk telket, ôk hozzák a tôkét, felépítik, mûködtetik a fürdôt, s amikor az épület amortizációja, pontosabban a befektetô beruházása megtérül, visszaadja a városnak. Ezt a konstrukciót terjesztettem a közgyûlés elé. Közbeszerzésrôl nem lehetett szó, mert az önkormányzat nem vásárol. Ez egy vagyonhasznosítási forma, nem eladjuk az ingatlant, hanem hasznosításra átadjuk, ez értéket teremt. Az is lényeges, hogy a jelentkezô befektetôk nem egy általunk megterveztetett épület megépítését és üzemeltetését akarják vállalni, hanem ôk maguk akarják megterveztetni, mert ôk tudják, hogy az üzemeltetésben miként jönnek ki a legjobban. A pályázatok benyújtását követôen az önkormányzat által összeállított bíráló bizottság, aminek a Fidesz frakcióvezetôje, Szôllôsi Béla is tagja, az egyes bírálati szempontok alapján rangsorolja az érvényes pályázatokat. Az az ajánlattevô lesz a nyertes, amelyiket a bíráló bizottság összességében legelônyösebb ajánlattevônek minôsít. A
pályázatot január 10-én írtuk ki, 60 nap van a benyújtásra, újabb 60 napos a bírálati idôpont, s a döntés után 20 nappal szerzôdést kötünk a nyertessel, majd 6 hónapos terveztetési idôszak következik. A fürdôt az engedélyek megszerzése után két éven belül kell felépíteni. – A tervezett új fedett sportuszodát is hasonló konstrukcióban képzelik el? – Nem, az már közbeszerzési eljárás keretében történik, hiszen beruházást vásárol a város, amit nem azonnal fizet ki, hanem a mûködtetési költségekbe beépítve a beruházás amortizációját 15-20 év alatt. Ehhez az állam is hozzájárul maximum 50 százalékban. Elôször tehát a Nemzeti Sporthivatalnál kell pályáznunk, hogy állami támogatást kapjunk a fedett uszoda építésére. Az elképzelések szerint a sportuszodához kapcsolódik egy tanuszoda, valamint kiszolgáló helyiségek, nézôtér, parkoló. Mi megfogalmaztuk, mit szeretnénk, mekkora nézôteret, hány medencét, meghatároztuk a funkciókat. Ezekhez az összes közbeszerzés lebonyolítását koordinációs tanács végzi majd el. A tervezés után keresünk egy tôkést, aki megvalósítja elképzeléseinket, utána megvesszük tôle a szolgáltatást – beleértve a beruházás megtérülését is. Bagaméry László
2006. február
A 75 éves tenorista köszöntése
Szegedi Tükör • 7
Magyarországon soha nem látott alkotások is szerepelnek a kiállításon
Mednyánszky-képek Szlovákiából Az egyik legjelentôsebb magyar festô, Mednyánszky László korai mûvészetét mutatja be március végéig nyitva tartó kiállításával a Móra Ferenc Múzeum. Újabb jelentôs mesterek mûveinek bemutatásával folytatja a Chagall-tárlattal tavaly elindított sorozatát a Móra Ferenc Múzeum. Vörös Gabriella, az intézmény igazgatója a megnyitón megköszönte a szlovák partnereknek, hogy segítségükkel létrejöhetett a kiállítás. Juraj Migaö, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete arról szólt, hogy a Szlovák Nemzeti Galéria, a buda-
pesti Szlovák Kulturális Intézet és a szegedi múzeum összefogásával megrendezett kiállítással a két nép közös mûvészére emlékeznek. Néhány olyan Mednyánszkyképet is láthat a szegedi közönség, amely Magyarországon még soha nem szerepelt kiállításon. Az alkotásokat kölcsön adó Szlovák Nemzeti Galéria több festményt kifejezetten erre az alkalomra restaurált, így teljes szépségükben elôször Szegeden mutatkozhatnak meg. A 2003as budapesti életmû-kiállítás óta összetettebbé vált Mednyánszky mûvészetének megítélése. Míg korábban nem tartozott a legnagyobb „sztárok” közé, mostanra megsokszorozódott az érdeklôdés iránta.
A március 26-áig megtekinthetô kiállításon a mûvész húsz olajfestménye és nyolc grafikája látható. Az 1890-es évek végéig tartó korszakából jelentôs tájképek éppúgy szerepelnek a válogatásban, mint karakteres portrék, életképek. Azért is fontos a szegedi tárlat, hogy a közönségnek árnyaltabb képe legyen az életmûrôl – mondta Nátyi Róbert mûvészettörténész, aki szerint az elmúlt években újra felfedezett nagy mester sokáig nem foglalta el az ôt megilletô helyet a magyar festészetben. Ma már egyre nagyobb az érdeklôdés iránta, jelentôsebb munkái 5-10 millió forintért találnak gazdára az aukciókon.
Juhász József és felesége az elismeréssel A Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának népszerû tenoristája volt 1967-tôl több mint negyedszázadon át Juhász József érdemes mûvész. A teátrum örökös tagját, aki A mosoly országa Szu-Csong hercegétôl az Aida Radamesén és a Bánk bánon át az Otellóig közel negyven fôszerepet énekelt el nagy sikerrel, 75. születésnapja alkalmából az operabarátok egyesülete köszöntötte. Botka László polgármester nevében Kerek Attila az önkormányzat Szeged-emlékérmét adta át az ünnepeltnek.
Évfordulós Mozart-operabemutató
Az álruhás kertészlány Méltó módon ünnepelte meg a Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Fôiskolai Kara Mozart születésének 250. évfordulóját: a velencei egyetemen rendezést tanuló egykori növendéke, Anger Ferenc rendezésében szólaltatta meg Az álruhás kertészlány címû operát. Mozart a bajor udvar felkérésére írta ezt a Szegeden még sohasem játszott darabot, amit 1775. január 13-án mutattak be Münchenben az akkor 19 éves szerzô vezényletével. A zenemûvészeti kar Fricsay Ferencrôl elnevezett koncerttermében Temesi Mária, Andrejcsik István és D. Szécsi Edit magánének szakos növendékei zongorakísérettel adták elô az operát. A fôbb szerepeket Rácz Rita, Bende Zsuzsanna, Piskolti László – vendégként a Szegedi Nemzeti Színház társulatából –, valamint Szabó Olga és Ducza Nóra énekelték. A zsúfolásig megtelt teremben a produkció hatalmas sikert aratott.
Bende Zsuzsanna és Rácz Rita az elôadáson
Látogatók a múzeum Mednyánszky-tárlatán
Márciusban újra tavaszi fesztivál lesz Szegeden
Színházi estek, tárlatok, koncertek Idén már harmadik alkalommal szervezi meg március 16-ától a szegedi tavaszi fesztivált a Pálma Reklámstúdió. A változatos, sokszínû programsorozatban fellép többek között Sass Sylvia, Érdi Tamás, az Amadinda és a Rajkó Zenekar is. Idén is lesz szegedi tavaszi fesztivál: a március 16-án induló rendezvénysorozat változatos programokat, koncerteket, tárlatokat, színházi esteket és gyerekmûsorokat is kínál. Az egyik kiemelt produkció lesz Tolcsvay László és Tolcsvay Béla Magyar Miséje, amely a Rotunda Énekegyüttes, Sáfár Mónika, Sebestyén Márta, Sasvári Sándor, Tolcsvay László és Tóth József közremûködésével március 18-án csendül fel a szegedi dómban. Elekes Zoltán fesztiváligazgató, a rendezô Pálma Reklámstúdió ügyvezetôje elmondta: a 15 millió forintos költségvetésû programsorozat fôtámogatója a Spar Magyarország. A cég nagyvonalúságának köszönhetôen különösen gazdag lesz a kínálat. Nagy Anikó elôadja egyedülálló zenés produkcióját, a Jentlt. Az egyik legsikeresebb magyar díszlettervezô, Kentaur kiállítását a Szegedi Nemzeti Színházban rendezik meg, ahová Frühling in Wien címmel operettgálára is várják a közönséget Koczka Ferenc vezényletével. A Pannónia Klezmer Band Klein Judit énekmûvész és Goldberg Róbert zongoramûvész közremûködésével ad klezmerkoncertet. Ha megérinthetnélek címmel Gáti Oszkár
színmûvész önálló estjére várja a közönséget. Szalay Kriszta, Orosz Helga, Cserna Antal, Kiss Botond és Martin Márta fôszereplésével kerül színpadra az És a nyolcadik napon címû elôadás. A Bartók Béla Mûvelôdési Központban Boncz Géza-emlékestet, avagy vidám szellemidézést tartanak Fábry Sándor, Lehr Ferenc, Markos György, Nádas György, Sinkó Péter és Szilágyi János közremûködésével. Érdi Tamás zongoramûvész hangversenyén Mozart- és
Bartók-mûveket játszik. A Morton’s támogatásával a Weiner Kamarazenekar romantikus estjén lép fel Sass Sylvia Weninger Richárd vezényletével. Virtuóz Varázs címmel hangversenyt ad a Rajkó Zenekar, és hallhatjuk a Kossuth-díjas Amadinda Ütôegyüttest is. Az április 2-áig tartó programsorozatra jegyek – elôadástól függôen 6002700 forintos áron – már kaphatók a Kárász utcai Átrium üzletházban található fesztivál-jegyirodában.
A világhírû opera-énekesnô, Sass Sylvia is fellép a Weiner Kamarazenekarral
2006. február
8 • Szegedi Tükör
Telítettek a szegedi sportlétesítmények A Szeged Városi Sportigazgatóság hatáskörébe nyolc létesítmény tartozik, ezek közül egynél – dorozsmai labdarúgópálya – csak üzemeltetôi joggal rendelkezik a Mezei Richárd vezette intézmény. Mennyire kihasználtak, illetve a város polgárai miként és mennyiért vehetik igénybe a szolgáltatásokat? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az igazgató segítségével. A Szeged Városi Sportigazgatóság hatáskörébe tartozó nyolc létesítmény (újszegedi sportcsarnok, sportuszoda, Kisstadion, mûjégpálya, Felsô Tisza-parti stadion, Móricz tornaterem, városi lôtér, dorozsmai labdarúgópálya) fenntartása több százmilliós tételt jelent. Ebben már benne foglaltatik az ott dolgozók bére is. Ehhez hasonló nagyságrendû komplexum üzemeltetésével, Budapesten kívül, talán csak Debrecen önkormányzatának kell megbirkóznia. Vajon megéri? Az ürességtôl konganak a létesítmények, vagy egymásnak adják a „kilincset” a profik és az amatôrök. – Nem panaszkodhatunk – jelentette ki Mezei Richárd sportigazgató, aki „civilben” a Pick Szeged csapatkapitánya –, szinte teljes a kihasználtság. Ez öröm, mert jó, hogy ennyi sportolni vágyó ember lakik a városunkban; ugyanakkor bánat is, mert idônként nemet kell mondanunk. Általában a délelôtti idôpontokban akad még egy-két szabad óra, ezeket iskolai csoportokkal, osztályokkal és élcsapatokkal töltjük fel. Nézzük akkor sorjában. A Móricz terem délután 1 órától este 10-ig tele van. Az újszegedi sportuszoda is népszerû, sokan szeretnek reggel, még munka elôtt „pancsolni” egy kicsit. A szakosztályi edzések, a rehabilitációs úszás, az iskolás és óvodás foglalkozások behatárolják a lehetôségeket – de azért a civilek igényeit is igyekeznek maximálisan kielégíteni, rájuk
Jegyek, bérletek, kedvezmények
is odafigyelnek. A mûjégpálya gyakorlatilag délelôtt és délután is „fullon” üzemel. Kis problémát a szakosztályok edzésidejének kikalkulálása jelent(ett), de pillanatnyilag békében megférnek egymás mellett. Nagy sikert aratott – tömegesen jelentkeztek az iskolák – a 14.30 és 16.30 közötti idôpontra meghirdetett korisuli. A délután inkább a civileké, s ezen belül nagy népszerûségnek örvend, a fiatalok körében, a pénteki jégdiszkó. A tavaly elkészült dorozsmai labdarúgópálya csak üzemeltetés céljából – közbeszúrandó, hogy most alakítják ki a „fûkettôt” – tartozik a VSI-hez, mely a helyiek prioritását figyelembe véve ide is küld együtteseket, csapatokat. A Felsô Tiszaparti stadionban lévô európai szintû mûfüves labdarúgópályára rengeteg a jelentkezô – ezért folyamatosan egyeztetni kell. A helyi és a környékbeli gárdák is kedvelik,
és jellegénél, borításánál fogva egész évben használható. Az Etelka sori munkacsarnokot mindennap, minden órájában lefoglalják az utánpótlás-együttesek, illetve a küzdôsportok képviselôi. Az újszegedi sportcsarnok versenytermét a Szeviép-Szeged (nôi kosárlabda) és a Pick Szeged (férfi kézilabda) uralja, 9-tôl 12 óráig, majd 16-tól – az Elsô Betonnal kiegészülve – késô estig. A hét végén rendezvények (bajnoki mérkôzések, diákolimpiai események, felkészülési tornák, koncertek) okán foglalt – ebbe a szentélybe szinte lehetetlen bejutni sportolni. Ráadásul a koncertszervezôk körében is egyre népszerûbb – adottságai és a dolgozók kiváló szakmai hozzáértése miatt – a spori. Ezek a rendezvények is telt házat vonzanak. A Kisstadion novembertôl márciusig zárva tart, ebben az idôszakban végzik el a karbantartá-
si, felújítási munkákat. Aztán áprilistól beindul a szezon és benépesülnek a pályák teniszezôkkel, kispályás focicsapatokkal, kézilabdásokkal. De fôként amatôrökkel. A füves küzdôtér gyakorlatilag teljesen foglalt, utánpótlás és egyetemi együttesek edzenek, játszanak rajta. A „fehér foltot” a lôtér jelenti, speciális helyzete, zárt, szigorú szabályai miatt a kihasználtsága rendkívül alacsony, gyenge. Ezen a jövôben feltétlenül változtatni szeretnének, de a cél eléréséhez valószínûleg beruházásra, fejlesztésre, modernizálásra is szükség lesz. – Nagyon szeretnénk megfelelni kettôs feladatunknak – mondta Mezei Ricsi – a sport szolgálata mellett optimálisan üzemeltetni a létesítményeinket. Ez sem könnyebb, mint egy Veszprém elleni rangadó... Imre Péter
A VSI szolgáltatásainak árlistája nyolcoldalnyira rúg. Ezt teljes terjedelmében természetesen nem tudjuk közölni, azokat a tételeket válogattuk ki – tájékoztatásul –, melyek az utcáról betérô átlagembereket érinthetik. Sportuszoda, felnôtt belépô: 650 Ft, 15 óra után (hétfôtôl péntekig): 500 Ft, kedvezményes jegy: 400 Ft, 15 óra után (hétfôtôl péntekig): 350 Ft, bérletek – éves felnôtt: 33 ezer Ft, éves kedvezményes: 26 ezer Ft, nyári: 18 ezer Ft, nyári kedvezményes: 14 ezer, tíz alkalomra szóló felnôtt: 5500 Ft, tíz alkalomra szóló kedvezményes: 3500 Ft, havi felnôtt: 9 ezer Ft, havi kedvezményes: 7 ezer Ft. Felsô Tisza-parti stadion, mérkôzésre, munkacsarnok: 10 ezer 500 Ft⁄óra, szabadtéri 1-es focipálya: 35 ezer Ft⁄óra, egyéb füves pályák: 10 ezer Ft⁄óra, bitumenes teniszpálya: 700 Ft⁄óra, mûfüves labdarúgópálya: 30 ezer Ft⁄óra (világítással 33 ezer). Újszegedi sportcsarnok, versenyterem (mérkôzésre): 38 ezer Ft⁄óra, edzôtermek (tréningre, tornára): 3300 Ft⁄óra. Móricz tornaterem, edzésre és mérkôzésre: 4 ezer Ft⁄óra, konditerem: 1000 Ft⁄óra. Kisstadion, mérkôzésre, labdarúgópálya: 8 ezer Ft⁄óra, bitumenes pálya: 5 ezer Ft⁄óra, teniszpályák: 700 Ft⁄óra (salakos), 500 Ft⁄óra (mûanyag borítású). Öt és hétnapos, azon belül 20 és 40 órás bérletek is válthatók. Mûjégpálya, edzésre és mérkôzésre: 23 ezer Ft⁄óra, óvodás tanfolyamra: 2900 Ft⁄óra, belépôk – felnôtt: 500 Ft, kedvezményes: 450 Ft, csoportos (iskoláknál, minimum 10 fô): 300 Ft⁄fô, bérletek – tíz alkalomra szóló: 4500 Ft, tíz alkalomra szóló kedvezményes: 4 ezer Ft. Városi sportlôtér, lôállást, lôpályát, valamint az egész lôteret lehet bérelni 700-tól 17 ezer forintig terjedôen óránként. (Bôvebb információ Gusztos Gábortól, a sportosztály vezetôjétôl kérhetô.)
Szenzációs formában kezdték a „tavaszt”
A szegedi pólósok a négy közé tartanak
A Szeged Beton VE férfi vízilabdacsapatának idei évkezdete kimondottan jónak mondható, a pólósok bejuthatnak a legjobb négy közé.
Hatalmas csatában 9–9-cel ért véget a találkozó, de ha a játékvezetôk korrektebbek, akkor az újszegedi sportuszodában maradhatott volna a két pont. A BVSC legyôzése nem okozott gondot A Vasas ellen hazai meden- Lehmannéknak, ellenben cében kezdte az idei eszten- sokan féltették a csapatot az dôt a Szeged Beton VE. elmúlt hétvégi fôvárosi rang-
adóktól. Fölöslegesen, hiszen elôbb rendkívül taktikus játékkal 7–5-re verték a Ferencvárost, majd késhegyig kiélezett csatában 11–11-re végeztek az Újpesttel. A három pont jó teljesítményként értékelhetô, de egy kis hiányérzet azért maradt a Tisza-partiakban, hiszen a
lilák a harmadik negyed elején már három góllal is vezettek. A bajnokság alapszakaszából még tíz forduló hátravan, így hát joggal vetôdik fel a kérdés, a fentiekben vázolt eredmények tükrében vajon milyenek Barát Ferencék esélyei a négy közé jutásra? Erre a kérdésre kerestünk és kaptunk választ az együttes vezetôedzôjétôl és három játékosától, akik mindannyian bíznak abban, hogy a Szeged ott lesz az 1–4. helyért zajló rájátszásban. – Úgy érzem, a négybe kerülésünket már csak mi ronthatjuk el, de fogalmazhatok úgy is, hogy kezünkbe vettük a sorsunkat – mondta Gyöngyösi András, aki a legutóbbi pontvadászatban a 3. helyre vezette a Betont. – A Fradit idegenben gyôztük le, a másik nagy riválisunktól, az Újpesttôl két meccsen elszedtünk három pontot. A második és a harmadik helyen álló Vasastól és az Egertôl két pont a hátrányunk, ezt akár le is dolgozhatjuk. Február 26-án fogadjuk a Heves megyeieket, ha nyernénk, még szebb terveket szövögethetnénk. Erre képesnek
tartom a társaságot. Még nem mondtunk le arról, hogy a rájátszásnak a negyedik helynél elôkelôbb pozícióból vágjunk neki. – Az alapszakasz negyedik helyét biztosan megszerezzük, de kis szerencsével elôrébb is végezhetünk – fogalmazott Mészáros István, aki az elmúlt nyáron a szerbiamontenegrói Herceg Novit hagyta ott a Beton kedvéért. – Remekül érzem magam új állomáshelyemen, a társak gyorsan befogadtak, jó ebben a csapatban szerepelni. – Tény, hogy hatalmas lépést tettünk a négy közé kerüléshez, de szerintem nem szabad annyira elôre tervezni – intett óvatosságra Molnár Péter. – Mindig csak a soron következô mérkôzésekre sza-
bad koncentrálni. Természetesen azért – ahogy a többieknek – nekem is a nagy vágyam a bajnoki finálé. Istenem, mekkora bravúr lenne, ha ott lehetnénk a döntôben! – Az eredményeken túl, annak örülök a legjobban, hogy az ôszhöz képest sokkal egységesebbek vagyunk, igazi csapatként kezdünk mûködni – jelentette ki Komlósi Péter. – Ezt a mostani, idegenbeli rangadót is jelezték, mert ellenkezô esetben pont nélkül zártuk volna az FTC és az Újpest elleni találkozókat. Mindenki csak a rangadókkal foglalkozik, de nem szabad elfelejteni, hogy utazunk még Pécsre és Szentesre is. Ott kell lennünk a négy között! Szélpál László
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
