SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA
Készítette: EURO-NOVEX Kft. Nagypál László okl. környezetmérnök 2009. január
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA……………………………………………2 1.1. Kistérségi helyzetkép………………………………………………………………..2 1.2. A kistérség általános környezeti állapota……………………………………………2 1.3. A kistérség munkaerő helyzete.……………………………………………………...4 2. A KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETKÉPE………………………4 2.1. A kistérség hulladékának mennyisége és összetétele………………………………..4 2.2. A kistérségi vadlerakók helyzete.……………………………………………………6 2.3. A hulladékok szelektív gyűjtése és előkezelése……………………………………..6 3. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETÉNEK LÉTREHOZÁSA……….7
3.1. A Szociális Szövetkezet létrehozásának elve………………………………………..7 3.2. A Szociális Szövetkezet feladatai.………………………………………………..….7 3.2.1. Központi telephely létrehozása…………………………………………........8 3.2.2. A munkások felvétele……………………………………………………......8 3.2.3. A munkások központi telephelyre történő szállítása………………………...8 3.2.4. Az alkalmazott munkaerő betanítása………………………………………...9 3.2.5. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok felvállalása………...9 4. A KÖZPONTI TELEPHELY MŰSZAKI KIALAKÍTÁSA………………………………14 5. A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB HATÁSAI……………….15 6. GAZDASÁGOSSÁGI TERVEZET…………………………………………………….....16 7. MELLÉKLETEK…………………………………………………………………………..17
2
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA
1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 1.1. Kistérségi helyzetkép A Szécsényi Kistérség 13 településből áll, és 278 km2 területet ölel fel. A lakónépesség 20.110 fő (2007). A besorolás szerint társadalmilag-gazdasági szempontból elmaradott, és emellett leghátrányosabb helyzetű térségek között van nyilvántartva. A kistérség a települések besorolása alapján 1 várost és 12 községet tartalmaz. A kistérségbe Szécsény városa mellett a következő községek tartoznak: Endrefalva, Hollókő, Ludányhalászi, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Piliny, Rimóc, Szécsényfelfalu, Varsány. A kistérség északi részén az Ipoly völgyében mezőgazdasági művelésre alkalmas réti öntéstalaj, illetve a domboldalakon barna erdőtalaj, illetve helyenként löszös öntéstalaj és homok jellemző. A termőföldek átlagos aranykorona-értéke hektáronként megközelíti a 25-t. A kistérség közlekedési csomópontját jelenti Szécsény városa, több település csak ezen keresztül közelíthető meg. A kistérség területén gyönyörű környezetben található a Hollókői műemlékfalu, amely világörökség része, ezáltal kiemelt idegenforgalmi jelentőségű település. A mezőgazdasági célra megművelhető területek talajai gyenge vagy közepes minőségűek, kivéve a szécsényi szántóterületek. Az állattenyésztésben erős visszaesés következett be a sertés és a szarvasmarha tenyésztésben. 1.2. A kistérség általános környezeti állapota A kistérség több települése a 22. sz. főútvonal mellett található, amely egyúttal egyfajta idegenforgalmi fejlesztési lehetőséget is jelent. A kistérségben több zsáktelepülés is található, többek közt Piliny, Nógrádsipek, Hollókő, Szécsényfelfalu és Rimóc, amelyek kiesnek az átmenő forgalom útjából, és ennek idegenforgalma is elkerüli ezeket a kistelepüléseket. Ennek következtében a közút okozta környezeti szennyezés is kevesebb, elhanyagolható a zajterhelés és a kipufogógázok okozta levegőszennyezés is.
3
A kistérség települései az északi határtól 10-12 km-re találhatóak, amelyek idegenforgalmi szempontból szintén lehetőséget jelenthetnek a fejlesztésre.
A Szécsényi Kistérséghez tartozó települések
A kistérség települései rendelkeznek közüzemi vízvezeték- és szennyvízcsatorna hálózattal, illetve rendelkezésre áll villamos energia- és gázellátás is.
4
1.3. A kistérség munkaerő helyzete A kistérség egyetlen városa – Szécsény – 6.400 lakossal a kistérség népességének közel 30 százalékát jelenti, míg a többi település lakosszáma egyenként 370-1800 közötti. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a foglalkoztatottak közül fizikai dolgozók aránya 57 %, a szellemiek aránya 43 %. Végzettség szerint alsófokú 46,1 %, középfokú 39,6 %, felsőfokú 6,3 %. A helyi lakosok közül 5.147 fő dolgozik vagy tanul lakóhelyén, míg 4.122 fő elutazik más településre. Nógrád megye szociális problémáját jelenti a magas munkanélküliség (34 %-os a munkanélküliségi ráta), amelyet a települések önkormányzatai igyekeznek csökkenteni. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján a munkanélküliek közül a férfiak aránya 55 %, a nőké 45 %, a fizikai foglalkozásúak aránya 91 %, ebből szakmunkás 31 %, betanított 34 % és segédmunkás 35 %. A kistérség lakosainak összetételét figyelembe véve Endrefalván, Nógrádmegyerben, Nógrádszakálban a roma lakosság száma meghaladja az 50 %-os arányt.
2. A KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETKÉPE 2.1. A kistérség hulladékának mennyisége és összetétele A településeken élő lakosok számát figyelembe véve (1 kg/fő egyenértékkel számolva) 20.1 tonna szilárd kommunális hulladék keletkezik, ebből a mennyiségből 7 település a Szécsény melletti hulladéklerakóra szállítja a kommunális szilárd hulladékát. A kistérség településein havonta összesen kb. 600 t/hó kommunális szilárd hulladék keletkezik, míg ez évente (kb.) 7.200 tonnát jelent. A kistérség összes hulladékának 30 %-a a kistérség egyetlen városában Szécsényben keletkezik, ez naponta 6-6,5 tonna kommunális szilárd hulladékot jelent. A kommunális folyékony hulladék hazai lakos-egyenértékkel számolva több mint 3.000 m3 mennyiséget jelent naponta, évente 1,1 millió m3-t jelent. A települési szilárd hulladékban lévő mennyiségek százalékos összetétele a következő táblázatban láthatóak.
5
1. táblázat A hulladékok összetétele országos átlag alapján (KvVM. 2004.) Megnevezés
Százalékos hányad (m/m) %
A térségben hasznosítható éves hulladékmennyiség (t/év) 950-1100 880-1100 220-300 220-300 220-300 2580-2950 1850-2000 2620
Papír 13-15 Műanyag 12-15 Textil 3-4 Üveg 3-4 Fém 3-4 Szerves (bomló) 35-40 Szervetlen 25-27 Égethető frakció 35,5* (minimum) * kutatás-fejlesztési program felmérésének adatai alapján
A táblázat alapján látható, hogy a hulladékok 40-50 %-a hasznosítható frakciót képvisel. A szelektív hulladékkezelési rendszer lényege a hasznosítható hulladékok kigyűjtése a vegyes hulladékok közül, majd annak gazdaságos hasznosítása. A térségben jelen levő munkanélküliek rövid betanítása után, ezen hulladékok előkezelési munkafolyamata egyfajta megoldást jelenthet munkanélküliség csökkentésére. 7 db település hulladékát a Remondis Kft. fogadja be a szécsényi lerakón. Néhány település, a többi település pedig a salgótarjáni lerakóra viszik a hulladékukat. A Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. regionális rekultivációs projektjébe belevette a szécsényi lezárt, de nem rekultivált, és a még működő hulladéklerakót is. A települési szilárd hulladékok mellett jellemző a szerves hulladék, papír és az építési törmelék, amelynek mennyiségei a következő felsorolásban láthatóak. A lerakóra szállított mennyiség nem pontos, mert a lerakó nem rendelkezik hídmérleggel, ezért ezek becsült adatok. A szécsényi hulladéklerakóra beszállított (becsült) mennyiség (2007): Települési szilárd hulladék: 17.830 t Egyéb, termelői szférából beszállított hulladékok: – csomagoló papír, karton:
200 t
– textília:
160 t
– műbőr:
600 t
– építési törmelék:
130 t
– szerves hulladék:
48 t
6
2.2. A kistérségi vadlerakók helyzete A településeken jellemző vadlerakók területe viszonylag kicsi (kivéve Nógrádmegyert, 50x70m területű a Homokbányánál, és Szécsényt, ahol 500x100m területű a Herminaároknál.) Amióta a rendszeres hulladékszállítás bevezetésre került a lakosok nagy része már nem hordja az erdőszélre vagy a régi, megszokott „szeméttelepre” a hulladékát, bár még több helyen építési törmelék felfedezhető, akár teherautónyi mennyiségben is. Ki lehet jelenteni, hogy a vadlerakók hulladékának nagy része inert hulladék, eltekintve néhány település esetében. A lerakott régi hulladék nagy része (80 %-ban elbomlott), ugyanis, van olyan, ahol már több mint 10 éve nem raknak le a települési „szemétdombon” hulladékot.
2.3. A hulladékok szelektív gyűjtése és előkezelése 7 db településen van egy-egy hulladéksziget kihelyezve, tehát már az emberek találkoztak ezzel a témával. Figyelembe véve, hogy az elsődleges bevételi forrásnak a szelektív gyűjtésből beszállított hulladékok újrafelhasználásra történő előkészítését lehet tekinteni, a hulladék szigetek számát növelni kellene. A „fölösleges” begyűjtő utak elkerülésének érdekében az önkormányzat egyik munkatársa tudja jelezni a szövetkezet felé, hogy a gyűjtőkonténerek megteltek és annak ürítése szükséges. Hulladékgyűjtő-udvar egyik településen sincs.
A hulladékhasznosítás lehetősége A településeken keletkező hulladékokat hulladékudvarokon szelektíven vagy központi átrakóállomáson (lehetőség szerint) össze kellene gyűjteni, majd anyagfajták szerint konténerekben, vagy 200-250 kg-os bálákba préselve tárolni, amíg elszállításra nem kerülnek. A kézi erő felhasználása a hulladékok válogatása, rakodása, bálázása során szükséges. A hulladékok 35,5 (m/m) %-a energianyerésre, égetésre felhasználhatóak, ezt a felhasználást indokolja az évek óta emelkedő energiaárak, illetve a viszonylag magas hulladék-fűtőértékek is. A következő táblázatban láthatóak a települési szilárd hulladékban található összetevők típusonként és az általánosan használt fűtőanyagok jellemző fűtőértékeinek összehasonlítása.
7
2. táblázat Hulladékok és fűtőanyagok fűtőértékének összehasonlítása Megnevezés Papír, karton Újságpapír Műanyag Fa (nedvességtartalom függvényében) Textil Élelmiszer hulladék Apró hulladék (szemcseméret < 5 mm) Háztartási vegyes hulladék Deponált vegyes Gumihulladék Koksz Feketeszén Keményfa Puhafa Fahulladék (ágak) Fűtőolaj Földgáz
Fűtőérték (MJ/kg) 10-15 18-19 20-30 15-20 15-20 5-6 5-6 8-10 4-5 25,6 26-27 25-26 13-19 15-22 19-20 40-44 50-55
A nem bálázott, de szétválogatott hulladékokat további feldolgozásra el kell szállítani, mint például a biológiailag bomló szerves anyagot komposztálni, az inert, nem bomló anyagokat, pedig további kezelés után útalapba lehet felhasználni. 3. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETÉNEK LÉTREHOZÁSA
3.1. A Szociális Szövetkezet létrehozásának elve A Szécsényi Kistérség nagymértékű munkanélküliségének mérséklését segíti elő a kistérségben létrehozni kívánt Szociális Szövetkezet. A Szövetkezet a kistérség alacsony képzettségű munkavállalóinak adna munkát, amellyel csökkenthető az elvándorlás mértéke, megállítható a kistelepülések elnéptelenedése. A szövetkezet a környező települések – Szécsény és 12 községből – munkanélküli lakosságának adna munkát, amely a szociális probléma enyhítése mellett az élhetőbb, tisztább települési környezet létrehozását, fenntartását is célként szerepeltetné. 3.2. A Szociális Szövetkezet feladatai A szövetkezet megalapítása után egy központi telephely létrehozása célszerű, jelen esetben ez Szécsény városában.
8
1. Központi telephely létrehozása 2. A munkások felvétele 3. A munkások központi telephelyre történő szállítása 4. Az alkalmazott munkaerő betanítása 5. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok felvállalása 6. A létrehozott másodnyersanyag értékesítése 3.2.1. Központi telephely létrehozása A foglalkoztatás megoldása érdekében központi telephelyet a kistérség mértani és gazdasági központjába Szécsény városába célszerű elhelyezni. A telephely területét körül kell keríteni, a hulladékkezelésre használt felületét le kell betonozni, majd üzemcsarnokot, irodahelyiséget, mérlegházat, szociális épületet kell kialakítani. A telephelyen 17 fő alkalmazására kell kijelölni munkaterületet, illetve öltöző és tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani számukra. A potenciális feldolgozó üzemként szóba kerülő telephely 120 méteres bekötőúttal csatlakozik a 22-es főközlekedési útba. 3.2.2. A munkások felvétele A munkások felvétele során együtt kell működni a Megyei Munkaügyi központtal, illetve a munkahelyi lehetőséget meg kell hirdetni a médiában. Fel kell használni a rendelkezésre álló helyi televízió, rádió, újság, illetve az internet adta lehetőségeket munkavállalók keresése érdekében. A központi telephelyen szükség lesz ügyvezetőre, pénzügyi és munkaügyi szakemberre, továbbá szükség lesz szakképzett gépkezelőre, és tehergépkocsi-sofőrre, illetve segédmunkásokra a hulladék szétválogatásának és begyűjtésének végzésére. 3.2.3. A munkások központi telephelyre történő szállítása A munkások beszállítása a központi telephelyre egy-egy gépkocsival megoldható. Egy gépkocsival egyszerre 4-5 ember szállítható, de mikrobusz segítségével még gazdaságosabbá tehető a szállításuk. A déli területről munkások szállítása történhet Varsányból, Rimócról, Nógrádsipekről, Nagylócról és Hollókőről. Az északi területről jöhetnek munkások Szécsényfelfaluról, Pilinyről, Ludányhalásziról, Endrefalváról és Nógrádszakálról, keletről pedig Magyargécről és Nógrádmegyerből.
9
3. táblázat A kistelepülések és a központi telephely közti távolság Település neve Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsényfelfalu Varsány
Távolság Szécsénytől 6 km 17 km 4 km 9 km 8 km 11 km 11 km 11 km 9 km 5 km 8 km 5 km
3.2.4. Az alkalmazott munkaerő betanítása A Munkaügyi Központ adatai alapján látható, hogy alacsony az alkalmazni kívánt munkanélküliek végzettsége, ezért mindenképpen szükség van olyan műszaki vezetőkre, akik a hulladékfeldolgozás eljárásának lépéseit elmondják, elmagyarázzák a dolgozóknak. A gépek üzemeltetésére a munkavállalót be kell tanítani, mind munkavédelmi, mind balesetvédelmi szempontból. A dolgozó feladatainak lépései napi rutinná kell, hogy váljanak, a folyamatos és hatékony hulladékfeldolgozó rendszer üzemeltetése miatt. 3.2.5. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok felvállalása A Szociális Szövetkezet célja a már említett munkanélküliség csökkentése mellett, a hulladékgazdálkodás terén tett lépések, amelyekkel elősegíthető a jobb természeti- és épített környezet kialakítása és fenntartása. A szövetkezet vezetőségének meg kell látni a lehetőséget a különféle hulladék hasznosításában, feldolgozásában. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok A Szociális Szövetkezet által felvállalt feladatok a következők lehetnek: – a különféle termelési és települési hulladék gyűjtése és hasznosítása; – a kistérség településein lévő illegális lerakók megszüntetése; – a bezárt települési szilárd hulladék-lerakók felszámolása; – a feldolgozott, átalakított hulladékok elhelyezése, felhasználása.
10
I. A különféle termelési és települési hulladék gyűjtése és hasznosítása A hulladékok behordása a központi telephelyre többféle módon történhet, ilyen a települési szelektív hulladék-gyűjtési rendszerből (hulladékgyűjtő-szigetek üzemeltetéséből), vadlerakókból, a felszámolt, de még nem rekultivált lerakókból, illetve kiépített egyéni beszállítói rendszerből. Hulladékok zsákos begyűjtési technológiájának bevezetése Lakosság részére ki kell osztani a különböző színű gyűjtőzsákokat, mellékelni kell hozzá a gyűjtésről szóló prospektust, majd a továbbiakban el kell magyarázni a lakossági fórumokon a hulladékgazdálkodási rendszer megváltozását. A kialakult gyűjtési rendszer fenntartása érdekében az elszállítást végző tehergépkocsi osztott rendszerű kell, hogy legyen, mert a különböző színű zsákokban lévő hulladékokat elméletileg nem kell válogatni, leöntés után, a zsákok kibontását követően, a hulladéktípusok bálázhatók. Az elválasztó rendszerű tehergépkocsi platós járművel is megoldható, ha az elválasztó fal mozgatható, így igény szerint változtatható felrakott hulladékfajták aránya is. A zsákok teherautóra történő felrakásánál már a válogatás első lépését is elvégzik, természetesen feltételezve a zsákokban lévő hulladékok szelektivitását is. Ettől függetlenül szükséges a telephelyen lévő segédmunkások szelektáló tevékenysége. A meglévő edényzetek felhasználhatók egyfajta hulladék (pl. bomló-szervesanyag, vagy nem éghető) gyűjtésére, így az edényzetes gyűjtött anyag a gépkocsi másik traktusába üríthető. A zsákokat minden háztartásnak célszerű egy hónapra (20 db zsák) előre kiosztani, majd a heti gyűjtés során 5 darabonként visszagyűjteni a hulladékkal együtt. Családi házas környezetben a szokásos rendszer működhet hetente, csak zsákba töltött hulladékkal, lakótelepi gyűjtés esetén a kihelyezett konténereket kell használni, színkódos megoldással, vagy felirattal lesz jelezve a gyűjtött hulladék típusa. A zsák visszagyűjtése után újrafeldolgozható, aprítékként vagy granulátumként értékesíthető, majd oda-vissza zsák vásárolható újrahasznosított anyagból. A begyűjtési technológiát egy jól előkészített megelőző, tájékoztató munkának kell megelőznie, amely kezdődhet az óvodánál, iskolánál, majd folytatódhat a további lakossági propagandánál, mint helyi TV, újság, szemétgyűjtési akció. Ebbe a feladatba bekapcsolódnak a Szociális Szövetkezet emberei is a polgármesteri hivatal emberei, a helyi tanítók és tanárok is. 11
Az előkészítés fontos, a program ellen biztos lesz ellenző, de ennek a folyamatnak lefutása, a rendszer elfogadása igénybe vesz/vehet akár 8-10 hónapot is. A gyűjtésnek az adott településen lennie kell egy felelős személynek, aki intézkedik, ha bármilyen probléma felvetődik, vagy ha reklamáció adódik. A hulladékok gyűjtése és begyűjtése a komplex-rendszerű kezelőtelepen A terület nem rendelkezik hulladékudvarral, így annak a szerepét lehetőségként fel kell vállalni. A különféle típusú hulladékok begyűjtését is ezen a központi telephelyen kell megoldani, amely rendelkezik begyűjtésre kialakított boxokkal. A hulladékudvarhoz hasonlóan a feltétel a terület teljes betonozása, az összefolyó és az övárok kiépítése, a hídmérleggel és kerítéssel, portaszolgálattal való ellátottság. A hulladék gyűjtése történhet konténerekben vagy boxokban is. A szelektíven, hulladékgyűjtő-szigeteken összegyűjtött hulladékfajtákat is ide lehet beszállítani. A szigetek számát meg kell duplázni, és minden településen egy megbízott ember szólni a konténerek megtelésekor, majd feldolgozásra egy tehergépkocsi a központi telephelyre szállítja. Vegyes kommunális hulladék fogadása A vegyes kommunális hulladékot is befogadhatja a telep, ha kialakításra kerül egy átrakóállomás, amely a kétütemű gyűjtési-szállítási rendszer különálló egysége lesz. A településekről beszállított kommunális vegyes hulladék egy tömörítő dugattyú egy multiliftes tehergépjárművel szállítható konténerbe préseli. Ezeket a konténereket a salgótarjáni hulladéklerakóba lehet szállítani. Ez az átrakóállomás gyűjtené össze a kistérség vegyes hulladékát, és egy tehergépjárművel szállítanák át a lerakóba. Ezzel a rendszerrel csökkenthető a szállítási költség, mert egyszerre tömörítve kerülne át a távolabbi lerakóba a nem hasznosítható hulladék. A hulladékok előkészítése hasznosításra A hulladékok előkezelése hulladékfajtától függő műveleteket fog jelenteni. A szelektíven gyűjtött hulladék további válogatása a hulladék mennyiségétől és minőségétől függően változó számú válogató személyzetet fog igényelni. Az alkalmazott emberek rövid betanítás után alkalmasak lesznek az értékesíthető hulladékok típus szerinti szétválogatására és feldolgozására.
12
Csomagolópapír és kartonhulladék A hulladék szemrevételezése és minőség szerinti szétválasztása után, kézi erővel a hulladékot a kétkamrás bálázóba, présgépbe teszik, ahol 200-250 kg-os bálákat hoznak létre. A bálák értékesítése papírgyári hasznosításra elszállítható, ha megfelelő a bála fajtatisztasága. Műanyagok Az összegyűjtött anyagok válogatása a hulladékpiacon lévő nagyszámú műanyagfajták miatt szükséges. A kiválogatott italos palackokat egyszerű műanyagdaráló alkalmazásával fel lehet darálni, majd műanyagfeldolgozók részére a darálék értékesíthető. A hulladék válogatása során figyelni kell a műanyag színére, típusára, szennyezettségére. Fémek A különböző fajtájú fémek válogatása kézi erővel történik, majd ennek értékesítése közvetlenül történhet kohászati hasznosításra, vagy közvetve fémkereskedő igénybevételével. Fa, nyesedék Faaprító berendezés segítségével a parkok, közterületek zöldfelületének közlekedő útvonalainak leszórására mulcs készítése történhet a közterület fenntartásából származó ágakból, nyesedékekből. Üveghulladék A szín szerint elkülönített hulladék üveggyári hasznosítása megoldható hazai vagy külföldi üveggyárakban. Az olcsó munkaerő, a régi hulladéklerakó-telep használata, a vegyes kommunális hulladék viszonylag nagy távolságra történő (Salgótarján) szállítása a kistérségben, lehetőséget jelenthet a hulladékfeldolgozás kialakítására. Amennyiben az itt keletkező hulladékmennyiség nem lenne elegendő különböző hulladékanyagokat (pl. üveget az országos panelprogramból) lehetne szállítani 100 km-re lévő Budapestről. További lehetőségként merülhet fel: – szerves nyesedékből, gallyak, ágak: tüzelőanyag-brikett gyártása; – papír, karton: bálák értékesítése papírgyár részére; – egyéb szerves: mulcs készítése darálással; 13
– építési törmelék: durva aprítás utáni felhasználás útalapba, rekultivációra; – üveg: üvegcserép-alapanyag Orosházi Üveggyárba; – textília: géprongyként vagy tüzelőanyagként történő felhasználás. II. A kistérség településein lévő illegális lerakók megszüntetése A lakosság a nem környezettudatos viselkedéséből adódóan szinte minden település mellett erdőszélen, folyó vagy patakparton található illegális hulladéklerakás. Ezeket a potenciális szennyezőforrásokat is meg kell, illetve meg kellene szüntetni. Ennek a feladatnak az elvégzése után nem lesz nagy anyagi haszon, viszonyt ezek a környezetünkből eltűnnek, eltűnik így egy szennyezőforrás, és esetleg egy új élőhely jöhet létre. A kistérségben az illegális lerakók nagy részét évek alatt a növényzet benőtte, a jelenlévő szerves bomló anyagok 80 %-ban elbomlottak, és ezáltal a „hulladékrakás” tömörödött is. Így ezeknek az illegális hulladéklerakóknak a felszámolása csak gépi berendezések igénybevételével lehetséges, használni kell homlokrakodót, kanalas kotrót, esetleg osztályozó berendezéseket, de a kézi erőre is szükség lenne az elő- és az utómunkálatoknál. Egyik fontos része nagy darabos hulladékok (pl. gumihulladék) kiválogatása, és az utómunkálatoknál, pedig a terület füvesítése utógondozása. III. A bezárt települési szilárd hulladék-lerakók felszámolása; Magyarországon országos tervként több mint 2600 lerakót kellene felszámolni, és ezek területét rekultivációs munkálatok után a természetközeli állapotba visszaalakítani. A kistérség lerakói is hasonló helyzetben vannak, ami azt jelenti, hogy ezeket fel kell mérni, a benne található hasznosítható hulladékokat feldolgozni, majd a lerakó területét természetes állapotba kell hozni. A régi, bezárt lerakók rekultivációjának elő- és zárómunkálatainak feladatait is meg lehet oldani a térségben lévő munkanélküliekkel. Rövid betanítási időszak után a fizikai munkát kell végezni a műszaki vezető jelenléte mellett. Ezek a feladatok: – a nagydarabos hulladékok kiválogatása a hulladékhalmazból, – szelektív hulladék-depónia képzése; – földtakarás egyengetése; – munkagépek üzemeltetésének segítése (pl. takarítása stb.) – füvesítés, faültetés, fűnyírás; – a rekultivált terület utógondozása (pl. öntözés, gyommentesítés). 14
IV. A feldolgozott, átalakított hulladékok elhelyezése, felhasználása A leaprított hulladékokat értékesíteni kell, ilyen például a növényi fásszárakból előállított mulcs, vagy az építési törmelékből előállított útalapnak való zúzalék. A mulcs zsákosan vagy ömlesztve értékesíthető, míg az aprított építési törmelék útalapozásoknál vagy szilárdításoknál felhasználható. 4. A KÖZPONTI TELEPHELY MŰSZAKI KIALAKÍTÁSA Feldolgozó üzem felépítése A telephely a jelenlegi Szécsény város hulladéklerakójának területén lesz kiépítve, a már meglévő infrastruktúra hasznosításával, illetve a szükséges létesítmények kialakítása után. A telephely rendelkezik már porta- illetve irodaépülettel, kerítéssel, a telephelyre vezető burkolt úttal, vízelvezető árokkal, monitoring-kutakkal, és egy 150m X 150m (2,2 ha) nagyságú szabadterület, amelyre a feldolgozó üzem és raktárhelyiségei kialakíthatók. A telephelyen belül kialakításra kerül egy üzemcsarnok, ezen belül lesznek elhelyezve a feldolgozásnál használt aprító-, granuláló- és a bálázógépek. A hulladék- és készterméktároló-boxok kialakítása A beérkező hulladékokat és előkezeléssel előállított termékeket értékesítésig tetővel ellátott tárolótérben kialakított boxokban kell tárolni. A tető védi az időjárás viszontagságaitól az anyagokat, és az anyaghalmazok között kialakított falak (pl. betonfal) elkülönítik a különböző feldolgozási fázisban lévőket. A tárolótér méretét célszerű a rakodó-, és a szállítójárművek méretéhez igazítani, így a tetővel ellátott szükséges terület kb. 30x50 m. Iroda és mérlegház kialakítása A beérkező anyagokat a hulladékgazdálkodás szabályai alapján mérni és adminisztrálni kell, erre szolgál a hídmérleggel összekapcsolt mérlegház, a feldolgozott anyagok nyilvántartását az irodában dolgozó környezetvédelmi megbízott végzi.
15
A gépszín kialakítása A hulladékfeldolgozás működtetése érdekében megbízható gépekre és berendezésekre van szükség, ezért fontos a karbantartás, javítás. Ezeket a műveleteket a tetővel ellátott gépszínben hajtják végre. A hulladékfeldolgozás gépei A hulladék feldolgozási rendszer során a következő gépeket és berendezéseket kell használni: – mérés: 40 tonnás hídmérleg, számítógép; – telephelyi mozgatás: targonca, homlokrakodó; – előkészítés hasznosításra: műanyagdaráló, faaprító, kétkamrás bálázó; – szállítás: multiliftes rendszerű teherautó, platós teherautók. 5. A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB HATÁSAI Szociológiai és társadalmi előnyök Ha a munkanélküliek munkalehetőséget kapnak, változik az életszínvonaluk, a felfogásuk megváltozik, fontosnak érzik magukat, a mai magyar társadalomra jellemző pesszimizmus is változik. További fontos, hogy dolgozzon, így nem a napi semmittevéssel tölti idejét, és várhatóan, ezáltal csökkeni fog a bűnözés mértéke is. Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom azt a területet jelenti, amely károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat. A hazai átlagos ökológiai lábnyom nagysága 3,75-4,25 közötti. Ez az érték csökkenthető, ha a tájsebeket, ha a vadlerakókat megszüntetjük. Idegenforgalmi hatás A gyönyörű helyen fekvő kistérségbe látogató turista, ha látja a tiszta, hulladékmentes környezetet, nagy valószínűséggel vissza fog jönni a következő évben is, és itt költi el pénzét, ezáltal növekedhet a kistérség bevétele is. Ez hatás megfigyelhető az oly sokszor emlegetett falusi turizmus fejlesztésénél is.
16
6. GAZDASÁGOSSÁGI TERVEZET A tanulmány megírása során sok bizonytalan tényezővel találkoztunk. Rendkívül nagy szükség van a kistérség település vezetőinek összefogására és egyhangú döntésére. Ahhoz, hogy a szövetkezet stabilan induljon a képviselőtestületek szándéknyilatkozata az egyik legfontosabb lépés, amiben rögzíteni kell, a szövetkezet melletti elkötelezettségüket. A 3. mellékletben szereplő táblázatban a beruházáshoz szükséges gépparkot, illetve ingatlanokat soroltuk fel, valamint, az indulás évére várható költségvetést állítottuk össze a rendelkezésünkre álló információk alapján. A gazdasági számítás alapját képezi a szolgáltató, az önkormányzatok által nyújtott információk, továbbá a térségről már elkészült tanulmányok, projektek adatai. A termelő- és szolgáltató telephelyekről beszállítandó termelői hulladékok a központi telephelyre történő beszállítását előzetes szerződéssel, szándéknyilatkozattal rögzíteni kell, hogy pontosabb gazdasági és hulladékgazdálkodási számításokat lehessen végezni. Számításaink során a tevékenységhez szükséges gépek megvásárlásával számoltunk, gépek esetében 5 éves futamidővel, a hídmérleg illetve a terület és épület esetében 15 éves futamidővel számoltunk annuitás jellegű visszafizetés mellett. Mivel a kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, és emellett hátrányos helyzetűek közé van sorolva, a munkanélküliek alkalmazása esetén a munkahelyteremtő állami támogatás igénybe vehető.
17
1. MELLÉKLET Endrefalva község egyik vadlerakója
Rimóc község látképe a vadlerakó felől
18
A hulladék elhelyezése a működő szécsényi lerakón
Vadlerakás a szécsényi Hermina-ároknál
19
Vadlerakó Nógrádmegyer község mellett
Szelektív hulladék-gyűjtés Ludányhalásziban
20
A szécsényi hulladéklerakóra behordott hulladék
21
A Szécsényi Kistérség lakossági kommunális hulladékkezelés díjfizetési tételei Településnév Szécsény
Szemétszállítási díj (Ft/hó/lakás) 1.255
Nagylóc
1.210
576
1657
Varsány
1.150
640
1746
Rimóc
1.006
640
1868
Ludányhalászi
785
470
1590
Szécsényfelfalu
773
210
474
750 (kom.adóval) 746
260
652
300
919
~ 708
160
278
660
192
632
~ 786
250
722
Nógrádmegyer
258
474
1762
Endrefalva
550
430
1310
Piliny Magyargéc Hollókő Nógrádszakál Nógrádsipek
Szerződött lakások száma (2008) 2167
Lakosszám (fő) 6400
A vegyes- és az építési hulladékok lerakási díjai Hulladéklerakó helyszíne
Vegyes hulladék lerakási díj (Ft/t) 6.190 10.200
Salgótarján (SVGÜ) Balassagyarmat (BV)
22
Építési hulladék lerakási díj (Ft/t) 1.190 egyedi díjszabás
A kiválasztott telephely állapota (2009. január)
A telep bejárata és az irodaépület
23
24
3. melléklet Beruházási terv Befektetett eszközök
Összesen bruttó
Használati idő
(HUF)
(év)
Amortizáció
Havi költség
Éves költség
Bálázó:
5 000 000
5
1 000 000
70 115
841 383
Műanyag daráló
3 000 000
5
600 000
42 069
504 830
Targonca
2 500 000
5
500 000
35 058
420 691
Homlokrakodó
5 000 000
5
1 000 000
70 115
841 383
Tehergépjárművek
18 000 000
5
3 600 000
252 415
3 028 979
Berendezések:
33 500 000
6 700 000
469 772
5 637 266
Hídmérleg
10 000 000
10
1 000 000
87 219
1 046 634
épületek
25 000 000
15
1 666 667
177 310
2 127 718
Térbeton és boxok
15 000 000
15
1 000 000
106 386
1 276 631
Infrastruktúra kialakítása
50 000 000
3 666 667
370 915
4 450 983
Feltételezett kamat
10%
Összesen
Éves "lízingdíj"
83 500 000
Törzstőke (pénzbetét)
10 088 249
10 366 667
3 000 000
Tagi Hitel
22 000 000
szükséges idegen tőke (IT)
61 500 000
11 x 2.000.000 Ft. Támogatás
Felmerülő költségek a kommunális hulladékok továbbszállításánál elszállított m3 / év
8 483 Lerakott hulladék (t/év)
1 m3 átvételéért fizetett összeg 15 000
öszesen
127 247 838
2 120,80
Szállítások száma (ford/év):
242,38 28 186
Input / Output kg / nap Bejövő hulladék
20 110
Összesen:
13 607
2 120 797
Kommunális huladék:
27 102
7 046 544
Szelektív hulladék összesen:
13 495
4 925 747
Szelektív - műanyag
6 366
2 323 693
23,49%
Szelektív - üveg
1 366
498 570
5,04%
Szelektív - papír
4 065
1 483 840
15,00%
Szelektív - fém
1 176
429 324
4,34%
Szelektív - textil
192
70 235
0,71%
Szelektív - műbőr
329
120 085
1,21%
Szelektív - szerves
Ár (HUF/kg)
Értékesítés bevétele
kg / év
Kommunális Szelektív - műanyag
-
25
135 510
0,00%
Éves bevétel
65 124 000 53,00
6 700
a lakosok száma db szerződés a térségben 1 kg / nap - éves begyűjtés
123 155 715
kommunális hulladék átvételéért az ellenérték 810 Ft./ hó szemét díj
Szelektív - üveg
-
5,00
-
2 492 850
Szelektív - papír
8,00
11 870 716
Szelektív - fém
10,00
4 293 242
Szelektív - textil
5,00
351 175
Szelektív - műbőr
5,00
600 425
Szelektív - szerves
7,00
202 902 424
ár/ kg Szelektív - műanyag Ipari és közüzemi létesítményekből visszagyűjtött szelektív hulladék
Szelektív - üveg
-
súly kg
53,00
386 527
ár 20 485 954
5,00
225 485
Szelektív - papír
8,00
41 017
-
1 127 424 328 138
Szelektív - fém
10,00
112 715
1 127 153
Szelektív - textil
5,00
103 561
517 806
Szelektív - műbőr
5,00
479 915
2 399 575 23 731 201
26
Nyereségességi számítás 2008 - 2012
Árbevétel
2009
Kommunális hulladék: Szelektív hulladék összesen:
2010
2011
65 124 000
68 380 200
71 799 210
137 778 424
144 667 345
153 347 386
Ipari szelektív
23 731 201
24 917 761
26 412 827
Értékesítés árbevétele össz:
226 633 625
237 965 307
251 559 423
Árbevétel összesen:
226 633 625
237 965 307
251 559 423
1
5
11
Ügyvezetés
2 760 600
2 760 600
2 898 630
Admin. + Értékesítés
2 599 800
2 599 800
2 729 790
34 531 632
34 531 632
36 258 214
10 366 667
10 366 667
10 366 667
Alkatrészek
1 200 000
1 236 000
1 273 080
Válogató-, szállítótech.
1 800 000
1 854 000
1 909 620
Javítás
1 800 000
1 854 000
1 909 620
Energia (villany)
2 200 000
2 266 000
2 333 980
Személyi jellegű ráford.
Termelés Amortizáció Karbantartás
Egyéb üzemi költségek Bérleti díj telephely
-
Gépjárműpark
-
20 600 000
21 218 000
Telefon, Postaköltség
3 000 000
3 090 000
3 182 700
Tanácsadói díjak
3 500 000
3 605 000
3 713 150
Reklámköltség
2 000 000
2 060 000
2 121 800
Értékesítés költségei
3 500 000
3 605 000
3 713 150
Komm. Hull. Leadása
127 247 838
131 065 273
134 997 231
2 500 000
2 575 000
2 652 250
ingyenes gyűjtőzsákok
18 000 000
18 540 000
19 096 200
237 006 537
242 608 972
250 374 081
egyéb ráfordítások Költségek összesen: Üzemi eredmény
-
20 000 000
-
10 372 911
-
4 643 665
1
-
55
-
1 185 341 111
Kamatbevétel Lízing díjak
-
10 088 249
-
10 088 249
-
10 088 249
Pénzügyi müv. eredm.
-
10 088 249
-
10 088 249
-
10 088 249
Eredmény (adózás előtti)
-
20 461 160
-
14 731 914
-
8 902 907
-
Nyereségadó (2%)+(16%+4%)
Eredmény (adózás után)
-
20 461 160
27
-
14 731 914
-
8 902 907
Nyereségességi számítás 2008 - 2012
Árbevétel
2009 Kommunális huladék:
Szelektív hulladék összesen: Ipari szelektív
2010
2011
65 124 000
68 380 200
71 799 210
137 778 424
144 667 345
153 347 386
23 731 201
24 917 761
26 412 827
Értékesítés árbevétele össz:
226 633 625
237 965 307
251 559 423
Árbevétel összesen:
226 633 625
237 965 307
251 559 423
1
5
11
2 760 600
2 760 600
2 898 630
Személyi jellegű ráford. Ügyvezetés Admin. + Értékesítés
3 120 000
3 213 600
3 310 008
34 531 632
34 531 632
36 258 214
10 366 667
10 366 667
10 366 667
Alkatrészek Válogató-, szállítótech.
2 400 000
2 472 000
2 546 160
1 800 000
1 854 000
1 909 620
Javítás
2 400 000
2 472 000
2 546 160
Energia (villany)
2 200 000
2 266 000
2 333 980
Termelés Amortizáció Karbantartás
Egyéb üzemi költségek Bérleti díj telephely
-
Gépjárműpark Telefon, Postaköltség
-
-
15 000 000
15 450 000
15 913 500
2 400 000
2 472 000
2 546 160
Tanácsadói díjak
2 400 000
2 472 000
2 546 160
Reklámköltség
1 000 000
1 030 000
1 060 900
Értékesítés költségei Komm. Hull. Leadása
3 000 000
3 090 000
3 182 700
127 247 838
131 065 273
134 997 231
egyéb ráfordítások Költségek összesen: Üzemi eredmény
1 000 000
1 030 000
1 060 900
211 626 737
216 545 772
223 476 989
15 006 889
21 419 535
28 082 433
1
43
87
Kamatbevétel Lízing díjak
-
10 088 249
-
10 088 249
-
10 088 249
Pénzügyi müv. eredm.
-
10 088 249
-
10 088 249
-
10 088 249
Eredmény (adózás előtti) Nyereségadó (2%)+(16%+4%)
Eredmény (adózás után)
4 918 640 -
1 082 101 3 836 539
28
11 331 286 -
2 492 883 8 838 403
17 994 185 -
3 958 721 14 035 464
4. Melléklet A Szécsényi Kistérségben jelenleg összegyűjtött vegyes és szelektív hulladék típusok és becsült adatai Települések
Lakosszám
Vegyes hulladék (m3/hét)*
Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Összesen:
1310 378 1590 919 1657 1762 722 632 652 1868 6400 474 1746 20110
51,6 19,2 56,4 36 60 56 15 15 15 76,8 447,5 24 180 1052,5
Szelektív hulladék (kg/hó) műanyag papír üveg 120 30 15 15 15 240 15 450
200 100 50 50 50 800 50 1300
340 170 85 85 85 1190 85 2040
*Figyelembe véve a hulladékgyűjtő-edényzetet és a szerződött lakosszámot (2008. jan.)
A Szécsényi Kistérségben összegyűjteni kívánt szelektív hulladéktípusok és visszanyerhető becsült mennyiségei A Szécsényi Kistérségre vonatkozó hulladékok szelektíven történő visszagyűjtési aránya 10 % a Környezetvédelmi Minisztérium 2004. évi adatai alapján: 20110 fő lakosszámmal és1,2 kg lakos-egyenértékkel számolva az eredmények a következőek lesznek.
Hulladékok megnevezése Papírhulladék Műanyaghulladék Üveghulladék Fém Textília Szerves bomló h.
Százalékos összetétel a vegyes hulladékban (%) 20 26,1 5,6 6,2 7,1 20,6
Visszanyerhetőségi arány (%)
Visszanyerhető mennyiség (kg/nap)
10 10 10 10 10 10
436* 568* 122* 135* 155** 449**
* Hulladékszigeteken gyűjthető hulladékfajta ** Központi telephelyen gyűjth ető hulladék
29
5. Melléklet A Szécsényi Kistérségben felmért felszámolandó vadlerakók Település Szécsény Szécsény Szécsény
m3 4500 500 5000
Vadlerakó helye Hermina árok (növényzettel benőtt) Szennyvíztelep felé vezető út É-i oldala Régi szeméttelep (növényzettel benőtt)
Endrefalva Endrefalva
2000 10
Cigánytelepi vadlerakás Homokbánya
Ludányhalászi Ludányhalászi
30 40
Szüllőkszarva Toplyos
Magyargéc Magyargéc
10 10
Arany János út vége Alkotmány út vége
Nagylóc Nagylóc Nagylóc
1500 50 50
Pap hídja (013/4 hrsz.) Huszkó bánya Dögkút környéke
Nógrádmegyer
5000
Petőfi út vége
Nógrádsipek
25
Külterület
Nógrádszakál Nógrádszakál Nógrádszakál
10 10 15
vasút oldal temető mögött erdőszél
Piliny
1000
Homokbánya
Rimóc Rimóc Rimóc
5000 200 10
Régi szeméttelep (növényzettel. benőtt) Lőtér (növényzettel benőtt) Oromlyuki út
Szécsényfelfalu
40
023. és 010. hrsz. terület
Varsány
200
Baross pusztai erdő
30
5. melléklet A szécsényi kistérség településein szemétszállításra szerződött lakások és a havonta kifizetett szemétdíjak adatai
TELEPÜLÉS
Szemszáll.díj (Ft/hó)
Endrefalva Hollókő Ludányhalászi Magyargéc Nagylóc Nógrádmegyer Nógrádsipek Nógrádszakál Piliny Rimóc Szécsény Szécsényfelfalu Varsány Mindösszesen:
Szerz.lakás 2008 (db)
550 708 785 746 1210 258 786 660 750 1006 1255 773 1150
Össz. díj/tel. (Ft)
430 160 470 300 576 474 250 192 260 640 2167 210 640 6769
236500 113280 368950 223800 696960 122292 196500 126720 195000 643840 2719585 162330 736000 6541757
A kistérségi hulladéklerakók hulladék átvételi díjtételei Hulladéklerakó helyszíne
Vegyes hulladék lerakási díj (Ft/t)
Salgótarján (SVGÜ) Balassagyarmat (BV)
6.190 10.200
*A táblázatok a 2008. évvégi adatokat mutatja.
31
Építési hulladék lerakási díj (Ft/t)
1.190 egyedi díjszabás
6. melléklet A telephely kialakítása
32
33
34
7. melléklet A hazai hulladékkezelő és hasznosító vállalatok hulladék átvételi árai
Anyagok
Karton papír Vegyes papír PET palack kék PET palack fehér Vegyes PET p. Vegyes fém (vas leginkább) Üveg (vegyes palack) Fólia (natur PE) Fólia (színes PE) Vashulladék, lemez Alumínium (vegyes)
Hulladékhasznosítók átvételi árai (Ft/kg) (2008 .dec.) 11* 8* 60* (35**) 73* (56**)
Várható hulladékátvételi árak (Ft/kg) (2009. márc-dec.) 3 1 5-8 4-6
ÖKO-PANNON támogatás (Ft/kg) (2008. dec.) 9 19 75 75
16* (10**) 27*
2-3 4-5
75 -
-5* (-2,5**) (4-7***) 20*
-10
15
3-5
16
5*
1-2
16
10*
1-2
5
260
35
-
. * A miskolci hulladékgazdálkodási vállalat (AWE) értékesítési árai . ** Székesfehérvári Városgazdálkodási Kft árai.
A hulladékátvételi árak két nagy hazai hulladékkezelő vállalat árai alapján kerültek a táblázat első oszlopába. A 2009. március-december időszakra előirányzott értékek, becsült értékek (kb. a régi ár ötöde-nyolcada), amely a gazdasági piacon uralkodó recesszióból következtetve lett számolva. Az üveg „értéke”, pedig a kezelési költséget jelenti, amely várhatóan még emelkedni fog. Az üveg ***-árak akkor érvényesek, ha az átvevő veszi fel a hulladékhasznosításra járó támogatást.
35
