SZÉCHENYIVÁROSI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZÉCHENYIVÁROSI ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Nagyné Nyekita Ilona igazgató

1

Tartalomjegyzék 1. Preambulum..........................................................................................................................................5 1.1. Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai ................................................................................................5 1.2. Az SZMSZ tartalma ....................................................................................................................................5

2. Az intézmény általános jellemzői..........................................................................................................6 2.1. Az intézmény adatai.....................................................................................................................................6 2.1.1. Az intézmény telephelyei .........................................................................................................................................6 2.1.2. Az intézmény működésének alapdokumentumai .....................................................................................................6

2. 3. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai .......................................................................7 2.3.1. A bélyegző felirata és annak lenyomata ...................................................................................................................7 2.3.2. Az intézményi bélyegzők használatával kapcsolatos kötelezettségek és jogok .......................................................7 Bélyegzők használata, kezelése..........................................................................................................................................8

2.4. Az intézmény képviselete.............................................................................................................................9 2.5. Aláírási jogok ...............................................................................................................................................9 2.6. Az intézmény gazdálkodása ......................................................................................................................10 2.6.1. Az intézmény vagyon feletti rendelkezés...............................................................................................................10

2.7. Az intézmény tevékenysége .......................................................................................................................10 2.7.1.. Alaptevékenységek és kiegészítő tevékenységek forrásai.....................................................................................12 2.7.2. Feladatmutatók......................................................................................................................................................12

2.8. Adatok (alapító okirat szerint)..................................................................................................................12

3. Organogram ........................................................................................................................................15 3.1. A többcélú közös igazgatású intézmény szerveződési szintjei................................................................15 3.2. A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola irányítási struktúrája ...................................................15 (lásd: oldal) ........................................................................................................................................................15 3.3. Az intézményegységek szervezeti felépítése és feladatellátása ...............................................................15 3.3.1. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája ........................................................16 3.3.2. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája .....................................................17 3.3.3. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája........................................................18 3.3.4. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája ...............................................................19 3.3.5. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája.....................................................................20 3.3.6. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája ..............................................................21

3.4. Az intézmény vezetése................................................................................................................................22 3.4.1. A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatója ............................................................................22 3.4.2. Az igazgatótanács tagjai, összetétele: ....................................................................................................................23 3.4.3. Gazdasági hivatal: ..................................................................................................................................................25 3.4.4. Gazdasági igazgatóhelyettes: .................................................................................................................................26 3.4.5. Intézményegység-vezetők: .....................................................................................................................................27

4. Az intézmény és egységeinek működési rendje ..................................................................................28 4.1. Az intézmény munkarendje ......................................................................................................................28 4.2. Intézményegységi sajátosságok.................................................................................................................30 4.2.1. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája ...............................................................30 4.2.2. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája.....................................................................30 4.2.3. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája ..............................................................30 4.2.4. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája ........................................................30 4.2.5. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája .....................................................31 4.2.6. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája........................................................32

4.3.A foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony ............................................................................................32 4.3.1. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelezettségei ...............................................................................................32 4.3.2. A munkavégzés általános szabályai ......................................................................................................................33

2

4.4. A gazdálkodás rendje ................................................................................................................................33 4.5. Az ügyvitel rendje .....................................................................................................................................36 4.6.Az intézményi munka tervezése.................................................................................................................37 4.6.1. A törvényes működés belső dokumentumai...........................................................................................................37 4.6.2. Tervezési folyamatok ..............................................................................................................................................38

4.7. Beszámoló az intézmény tevékenységéről ................................................................................................39 4.8 A helyettesítés rendje, a feladatkörök átadása-átvétele...........................................................................39

5. A kötelező, tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai ................39 5. 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok ........................................................................39 5.2. A mindennapos testedzés formái ..............................................................................................................41

6. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok .......................................................41 6. 1. Az intézményi belső ellenőrzés feladatai:................................................................................................42 6. 2. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:............................................43 6. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje..................................................................................44

7. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével .........................48 7. 1. Az intézményben foglalkoztatottak közössége........................................................................................50 7.2. A nevelőtestület feladatkörébe átruházott feladatok ..............................................................................51 7.3. Az átruházott feladatok teljesítésének beszámoltatási rendje ...............................................................52 7.4. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje ......................................................................................................................................53

8. A szülők és diákok szervezetei.............................................................................................................54 8.1. A szülői szervezet(ek) kapcsolattartási rendje az igazgató és az intézményegység- vezetők között ...54 8.2 A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje .................55 A diákönkormányzat ........................................................................................................................................55

9. A tanulók és a szülők rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának formája és rendje ..56 10. A gyermekek jutalmazásának elvei, formái ....................................................................................57 11. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja .................................................................................59 12. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok..........................................................................60 12.1. Hagyományok ápolása az intézményegységekben: ...............................................................................61 12.1.1. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája ............................................................61 12.1.2. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája...................................................................62 12.1.3. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája .............................................................63 12.1.4. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája ......................................................63 12.1.5. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája ...................................................64 12.1.6. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája .....................................................64

13. A könyvtár működésének szabályai, feladatai, rendje .....................................................................65 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ..............................................................66 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) .................................................................................................66 16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................................................68 17. Az iskolai intézményegységek tankönyvellátásának rendje.............................................................69 18. A többcélú közös igazgatású intézmény intézményegységeinek az SZMSZ hatálya alá tartozó egyedileg szabályozott területei...............................................................................................................71 3

Záró rendelkezések..................................................................................................................................72 1.sz. melléklet: Könyvtár gyűjtőköri szabályzatok .................................................................................73 2. sz. melléklet:Adatkezelési szabályzat ..................................................................................................96 3. sz. melléklet:Iratkezelési szabályzat....................................................................................................98 4. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének szabályzata ...........................................................111 5. sz. melléklet: Ügyrend.......................................................................................................................120 Függelék................................................................................................................................................132

4

A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. Preambulum 1.1. Az intézményi SZMSZ jogszabályi alapjai  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)  A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Kszjtv.) + (PM útmutató a Kszjtv. Alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásához)  Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm.r. (továbbiakban: Ámr.) 18/A§ és 17.§ (4)  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM r. (továbbiakban: MKM r.) 4.§, 6/C.§, 8.§(3), 50.§ a), 3.sz melléklet  A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003 (XI.26.) Korm.r. (továbbiakban: Ellenőrzési r.) 4.§ (3)  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 8/E.§ és 29.§ (3)  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM r. (továbbiakban: Tankönyv r.) 23.§ (5)  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.)  138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (továbbiakban: Korm. rendelet) A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola számára az SZMSZ meghatározza az intézményi struktúra és működés alapvető irányelveit és rendszerét. A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket:  A szervezeti felépítettség kialakítását.  A működés közben megvalósítandó rendezettséget.  Az alkalmazottak számára kötelező magatartási szabályokat.  Az SZMSZ a Széchenyivárosi Óvoda és Iskola Pedagógiai és Nevelési Programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetőjének kell elkészítenie és azt a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol a 11/1994. /VI.8./ MKM rendelet alapján, az ott meghatározott kérdésekkel kapcsolatban. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. 1.2. Az SZMSZ tartalma      

Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése A benntartózkodás és működés belső rendje Az alkalmazottak munkarendje A nevelőtestület feladatköre és munkarendje A pedagógiai munka ellenőrzési rendje Az intézményi közösségek jellemzői, kapcsolatok formái 5

     

A szülők tájékoztatásának szabályai, a kapcsolattartás rendje Hagyományok és ünnepségek rendje Egészségügyi ellátás megvalósítása Balesetmegelőző, óvó- védő rendszabályok Külső kapcsolatokra vonatkozó megállapítások Jogszabály által más hatáskörbe nem utalt rendelkezések

2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az intézmény adatai Az intézmény neve: Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Az intézmény székhelye, címe: 6000 Kecskemét, Lunkányi János u. 10. 2.1.1. Az intézmény telephelyei 3727/3 helyrajzi számú, 3791/58 helyrajzi számú, 3803/9 helyrajzi számú, 3791/59 helyrajzi számú, 3803/8 helyrajzi számú, 3727/2 helyrajzi számú, 3731/A/1,10 hrsz.-ú,

6000 Kecskemét, Lunkányi János utca 10. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Lánchíd utca 18. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Forradalom utca 1. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Lánchíd utca 16. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Forradalom utca 3. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Széchenyi sétány 1. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 48. sz. alatti,

valamint a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő: 6000 Kecskemét, Juhar u. 9. szám alatti és 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. szám alatti ingatlanok,

2.1.2. Az intézmény működésének alapdokumentumai Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a vonatkozó jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell a Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. Ezek a következők: A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola munkáját és működését meghatározó helyi szabályok  Alapító okirat  Pedagógiai program /helyi tanterv/  Házirend  Belső szabályzatok /igazgatói utasítások/  közalkalmazotti szabályzat  kollektív szerződés Az óvoda és iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek /szervezetek/ működését meghatározó szabályok  közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata  diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata  iskolai sportkör működési szabályzata  Az óvodai és iskolai élet egyes területeire vonatkozó belső (önálló) szabályzatok (igazgatói utasítások)  belső ellenőrzési kézikönyv 6

                

iratkezelési, irattározási szabályzat, iskolai záradékok, kötelező nyomtatványok Az intézmény gazdasági szervezetének ügyrendje, mely tartalmazza: a költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatokat, a költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodás jogosítványát, az operatív gazdálkodási jogkörök szabályozását, a bevételek beszedését, a kiadások teljesítését, a finanszírozási teendőket, a pénzkezelés rendjét, a könyvvezetési feladatokat, a szintetikus és analitikus könyvvezetési kötelezettségeket, a vagyonnal való gazdálkodás feladatait, a leltározás rendjét, a zárszámadással, a beszámolóval kapcsolatos teendőket, az információszolgáltatási kötelezettségeket, a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat. Egyéb szabályzatok számviteli szabályzat házi pénztár szabályzat feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályzata munkabiztonsági szabályzat tűzvédelmi utasítás és tűzriadó

2. 3. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai 2.3.1. A bélyegző felirata és annak lenyomata Az intézmény, valamennyi intézményegysége az alábbi bélyegzőket használja, eltérő sorszámozással:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája, Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája, Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája, Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája, Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája, Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája.

2.3.2. Az intézményi bélyegzők használatával kapcsolatos kötelezettségek és jogok Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak:

 az intézmény igazgatója  gazdasági igazgatóhelyettes  intézményegység-vezetők  intézményegység-vezető helyettes 7

 könyvelő  pénztáros  iskolatitkár  esetenként osztályfőnökök (közoktatási nyomtatványokon) Bélyegzők használata, kezelése Az intézmény a bélyegzőit köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást jelent. A bélyegzőt átvevők személyesen felelősek annak megőrzéséért. A cégbélyegző elvesztése esetén az intézményvezető az előírások szerint jár el. Az intézményegységekben használt speciális bélyegzőkre vonatkozó egyedi szabályokat a használó intézmény dolgozza ki, betartásáért az intézményegység- vezető felel. Bélyegző nyilvántartás Az intézményi és intézmény egységi bélyegzőkről (lenyomat mintájuk, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével) a gazdasági hivatal hitelesített nyilvántartó füzetben - nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban rögzíteni kell, ha a bélyegző használója személyében változás történik, vagy a bélyegző elvész. A nyilvántartás vezetésért és annak naprakészségéért a gazdasági hivatal pénztárosa a felelős. Az intézményi és az intézményegységi bélyegzők tárolásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Az intézményi és az intézményegységi bélyegző jogos használója felelősséggel tartozik a jogosulatlan használatot lehetővé tevő mulasztásért, gondatlan őrzéséért. Az intézményegységekben használt speciális és egyéb bélyegzőket az adott intézményegység tartja nyilván, (lenyomatuk mintája, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása, a kiadás dátuma feltüntetésével). Őrzésükről gondoskodik, jogosulatlan használatukért az adott intézményegység vezetője a felelős. Értelmező rendelkezések: Intézményi bélyegző: szabványméretű 3 cm átmérőjű, kör alakú bélyegző. Szövege: Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét, Lunkányi J. u. 10. közepén a magyar címer Intézményi bélyegző: hosszú /négyszögletes/ 5cm x 2cm-es Szövege: Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Kecskemét 6000 Lunkányi J. u. 10. Intézményegységi bélyegzők: szabványméretű 3 vagy 4 cm átmérőjű, kör alakú bélyegző Szövege: A intézményegységek hivatalos elnevezése és címe Kecskemét közepén a magyar címer Intézményegységi bélyegzők: hosszú /négyszögletes/ 5cm x 2cm-es Szövege: A intézményegységek hivatalos elnevezése és címe Kecskemét Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések A szervezetnél címeres körbélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadványozási jogkörrel rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadványok (másolatok) hitelesítéséhez, valamint a küldemények lezárásához és átvételéhez lehet használni. 8

Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni illetve hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá.

a kiadmányt

A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. Ezért a bélyegzőt 

csak hivatali munkájával kapcsolatban használhatja,



a hivatali idő befejezése után illetve a hivatali helyiségből való távozáskor köteles elzárni,



munkaviszony megszűnésekor köteles a gazdasági vezetőnek visszaadni,



ha elvesztette (vagy az valami oknál fogva eltűnt), köteles vezetőjének azonnal jelenteni.

2.4. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át:  az intézményegység-vezetőkre a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét,  bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján. A képviselet főbb elvei, szabályai:  Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák.  Az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni.  Az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak.  Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról.  A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős.  A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül.  A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése. Az intézményegységek képviselete Az intézményegység szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység illetékességét, az intézményegység-vezető látja el. A vezető e jogkört az intézményegység dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át:  Akadályoztatása esetén –helyettesére.  Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára. 2.5. Aláírási jogok Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általa megbízott személy, a Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolájának intézményegység-vezetője írja alá. Az intézményegység-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettségvállalást az igazgató, ellenjegyzését a gazdasági igazgatóhelyettes végzi. Pénzfelvétel, banki forgalom terén csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek közül két

9

személy együttes aláírása szükséges. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. Az intézményegységek által készített pályázatokat az intézmény igazgatója vagy az általa megbízott személy, a Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolájának intézményegység-vezetője írja alá a következő módon: a pályázatok szakmai felelőseként az intézményegység-vezetők, a pénzügyi kötelezettséget vállalók felelőseként az intézményigazgató, ellenjegyzője a gazdasági igazgatóhelyettes. 2.6. Az intézmény gazdálkodása 2.6.1. Az intézmény vagyon feletti rendelkezés  

A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 25/2003. (VI: 02.) rendeletében foglaltak szerint kell eljárni. Az intézmény kezelésében lévő vagyon csak az alaptevékenység rendeltetésszerű működésének veszélyeztetése nélkül hasznosítható, adható bérbe.

Feladatellátást szolgáló ingatlan vagyon: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló: 3727/3 helyrajzi számú, 3791/58 helyrajzi számú, 3803/9 helyrajzi számú, 3791/59 helyrajzi számú, 3803/8 helyrajzi számú, 3727/2 helyrajzi számú, 3731/A/1,10 hrsz.-ú,

6000 Kecskemét, Lunkányi János utca 10. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Lánchíd utca 18. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Forradalom utca 1. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Lánchíd utca 16. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Forradalom utca 3. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Széchenyi sétány 1. sz. alatti, 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 48. sz. alatti,

továbbá a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő: 6000 Kecskemét, Juhar u. 9. szám alatti és 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. szám alatti ingatlanok, és az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. Az intézményvezető kinevezésének rendje: Az intézmény vezetőjét Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben – alapján pályázat útján határozott időre bízza meg. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. 2.7. Az intézmény tevékenysége Alaptevékenységek Alaptevékenysége a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján. 10

2009. 12. 31-ig: o A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés.  Óvodai Integrációs Program működtetése. o A jóváhagyott pedagógiai program alapján:  Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás.  Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás.  Iskolaotthonos oktatás az 1-4 évfolyamon.  Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás.  Különleges helyzetben lévő tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint.  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével.  Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallás és mozgássérült, továbbá a szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével.  Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása.  Közoktatási típusú sportiskolai feladatok. o Iskolai könyvtári tevékenység. o Diáksport tevékenység. 2010. 01. 01-től o A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés.  Óvodai Integrációs Program működtetése. o A jóváhagyott pedagógiai program alapján:  Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás.  Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás.  Iskolaotthonos oktatás az 1-4 évfolyamon.  Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás.  Különleges helyzetben lévő tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint.  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével.  Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallás és mozgássérült, továbbá a szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével.  Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása.  Közoktatási típusú sportiskolai feladatok. o Iskolai könyvtári tevékenység. o Diáksport tevékenység. o Tanulók tankönyvellátása. o Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. o Óvodai intézményi közétkeztetés o Iskolai intézményi közétkeztetés o Munkahelyi vendéglátás

11

Kiegészítő tevékenységek Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján. 2009. 12. 31-ig: o o o o o o o

Tanulók tankönyvellátása - (lásd: 17. pont 67. old.) Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás- (lásd: 17. pont 67. old.) Óvodai intézményi közétkeztetése Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása

Kisegítő tevékenység: nincs Vállalkozási tevékenység: nincs 2.7.1.. Alaptevékenységek és kiegészítő tevékenységek forrásai:    

Önkormányzati támogatás Saját bevétel Átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek, alapítvány) Előző évi pénzmaradvány

2.7.2. Feladatmutatók: Óvodai nevelés  Feladatmutató: gyermekek létszáma (fő)  Teljesítménymutató: óvodai csoportok száma  

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Feladatmutató: tanulók létszáma (fő) Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma



Intézményi vagyon működtetése Feladatmutató: gyermek, tanulói létszám

 

Óvodai, iskolai intézményi közétkeztetés Feladatmutató: étkezésben részesülők száma Teljesítménymutató: élelmezési napok száma

2.8. Adatok (alapító okirat szerint) Intézmény neve: Rövidített változatban: Székhelye:

Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola SZOVÁL Közoktatási intézmény 6000 Kecskemét, Lunkányi u 10. 12

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Szakágazati száma (TEÁOR): Működési köre: Törzskönyvi száma: Az alapító okirat száma: Típusa: OM azonosítója: Irányító szerv neve: Székhelye: Fenntartó neve: Székhelye: Tevékenységek jellege: Közszolgáltató szerv fajtája: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója:

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerinti tevékenység. 852010 Alapfokú oktatás Kecskemét közigazgatási területe 542858 200922/2009/a Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény 200922 Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Közszolgáltató költségvetési szerv Közintézmény Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézmény alapításának éve: 2007. Számlavezető pénzintézete: OTP Bank Nyrt. Bankszámlaszáma: 11732002-155342858 Adószáma: 15 54 2858-2-03 Az intézmény statisztikai számjele: 15542858 8010-322-03 Alapítója: KMJV Önkormányzata 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Alapító okirat kelte: 2009. 06. 02. Az intézmény intézményegységei Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája, 6000 Kecskemét, Lunkányi utca 10. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája, 6000 Kecskemét, Lánchíd utca 18. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája, 6000 Kecskemét, Forradalom utca 1. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája, 6000 Kecskemét, Forradalom utca 3. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája, 6000 Kecskemét, Lánchíd utca 16. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája 6000 Kecskemét Széchenyi sétány 1. Az intézmény szakfeladatai: Szakfeladatai 2009. 12. 31-ig: 552312 Óvodai intézményi közétkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 751922 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása 801115 Óvodai nevelés 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás 805113 Napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás 805915 Oktatási célok és egyéb feladatok

13

Szakfeladatai 2010. 01. 01-től Szakfeladatai (alap) 2010. 01. 01-től: 562912(1) Óvodai intézményi étkezés 562913(1) Iskolai intézményi étkezés 851000(1) Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011(1) Óvodai nevelés, ellátás 851012(1) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 852000(1) Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatás 852011(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852012(1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852021(1) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam 852022(1) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam 855911(1) Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914(1) Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915(1) Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai tanulószobai nevelése 855935(1) Szakmai továbbképzések 931204(1) Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Szakfeladatai (kiegészítő) 2010. 01. 01. 562917(2) Munkahelyi étkeztetés 682002(2) Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841901(2) Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása A szakfeladatok forrása a fenntartó éves költségvetési rendeletében meghatározott. Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: alanya Az intézményhez rendelt önállóan működő költségvetési szervek felsorolása: Ellátja a Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatait, melynek részleteit a két intézmény közötti megállapodás - Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XXII: 30.) Korm. rendelet 14§ (5) és (7) bekezdése alapján – tartalmazza: egyrészről: A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola 6000 Kecskemét, Lunkányi János utca 10. önállóan működő és gazdálkodó intézmény (képviseli: Nagyné Nyekita Ilona igazgató) másrészről: Nyíri Úti Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény 6000 Kecskemét, Nyíri út 30. önállóan működő intézmény (képviseli: Dr. Hollóné Ruska Zsuzsanna igazgató). A megállapodásban szereplő felek az együttműködési megállapodást Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 308/2007. számú KH. határozatában foglaltaknak megfelelően kötik meg. Az önállóan működő intézmény gazdálkodási jogköre az alábbi előirányzatokra terjed ki: - személyi juttatások - dologi előirányzatokon belül a szakmai anyag és kis értékű tárgyi eszközbeszerzés - felújítás, beruházás Az előirányzat felhasználásáról az önállóan működő intézmény a gazdasági igazgatóhelyettessel való egyeztetés alapján, annak ellenjegyzésével saját maga gondoskodik. Gyermek és tanuló létszámok, férőhelyek Évfolyamok száma: 1-8. évfolyam Maximálisan felvehető létszám: Óvodák: 840 fő Iskolák: 2.024 fő 14

A fenntartó döntése alapján kerül jóváhagyásra az intézmény engedélyezett létszáma. Jelenleg az intézmény engedélyezett létszáma: Szakmai tevékenységet ellátók létszáma: 187 fő Intézmény üzemeltetéshez kapcsolódó létszám: 55,75 fő Intézmény engedélyezett létszáma: 242,75 fő

3. Organogram Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola

3.1. A többcélú közös igazgatású intézmény szerveződési szintjei A”szint igazgatóság igazgató

gazdasági hivatal gazdasági igazgatóhelyettes

„B” szint intézményegységek intézményegység-vezetők és intézményegység-vezető helyettesek székhelyen működő

iskola

telephelyeken működő

iskolák óvodák „C” szint igazgatótanács igazgató vezeti intézményegység- vezetők a tagjai

3.2. A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola irányítási struktúrája (lásd: 131.oldal) 3.3. Az intézményegységek szervezeti felépítése és feladatellátása

15

3.3.1. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

intézményegységvezető

intézményegységvezető helyettes

alsós mk.vez. alsó tagozat

iskolatitkár

felsős mk.vezetők felső tagozat

nevelőtestület

tanulóközösség

Az intézményegység feladatellátása 

A jóváhagyott pedagógiai program alapján általános műveltséget megalapozó oktatás



Sajátos nevelési igényű tanulók-kivéve autista, értelmi és halmozottan fogyatékosok- integrált oktatása, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével.



Iskolai könyvtári tevékenység



Emelt szintű idegen nyelv oktatása (angol, német)



Emelt szintű matematika oktatás

16

3.3.2. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

intézményegységvezető

intézményegységvezető helyettes

alsós mk.vez. alsó tagozat

iskolatitkár

felsős mk.vezetők felső tagozat nevelőközösség

tanulóközösség

Az intézményegység feladatellátása 

A jóváhagyott pedagógiai program alapján általános műveltséget megalapozó oktatás



A sajátos nevelési igényű tanulók – kivéve autista és értelmi fogyatékosok – integrált nevelése fejlesztő pedagógus segítségével



A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével



A különleges helyzetben lévő tanulók integrációs felkészítése fejlesztő pedagógus segítségével.



Emelt szintű testnevelés



Közoktatási típusú sportiskola



Iskolaotthonos oktatás 1-2. évfolyamon



Iskolai könyvtári tevékenység

17

3.3.3. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

intézményegységvezető

intézményegységvezető helyettes

alsós mk.vez. alsó tagozat

iskolatitkár

felsős mk.vezetők felső tagozat

nevelőtestület

tanulóközösség

Az intézményegység feladatellátása 

A jóváhagyott pedagógiai program alapján általános műveltséget megalapozó oktatás



Sajátos nevelési igényű tanulók, különös tekintettel a siket tanulók,



kivéve autista, értelmi és halmozottan fogyatékosok- integrált oktatása, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével



Emelt szintű idegen nyelv oktatás (angol, német)



Iskolai könyvtári tevékenység

18

3.3.4. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

intézményegység-vezető

intézményegység-vezető helyettes

óvodatitkár

óvónők dajkák

gyeremekközösség

Az intézményegység feladatellátása  A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés,  képesség-kibontakoztató felkészítés

19

3.3.5. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

intézményegység-vezető

intézményegység-vezető helyettes

óvodatitkár

óvónők dajkák

gyermekközösség

Az intézményegység feladatellátása 

A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés



Képesség - kibontakoztató felkészítés



Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése

20

3.3.6. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

intézményegység-vezető

intézményegység-vezető helyettes

óvodatitkár

munkaközösség-vezetők

óvónők dajkák

gyermekközösség

Az intézményegység feladatellátása  

A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai nevelés Képesség-kibontakoztató felkészítés

21

3.4. Az intézmény vezetése 3.4.1. A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatója Az intézmény vezetőjét Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben – alapján pályázat útján határozott időre bízza meg. Jogállása: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. A Kjt. vonatkozó rendelete alapján, mint megbízott vezető, magasabb vezetőnek minősül. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Jogköre és felelőssége az intézményt érintő valamennyi jogviszonyra kiterjed. Kizárólagos jogköre:  a munkáltatói jogok teljes körben való gyakorlása  tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése  rendkívüli munkaszünet elrendelése  egyéb jogköre  az intézmény működésének az irányítása  az intézmény képviselete  az intézmény tevékenységével kapcsolatos kötelezettségvállalás Hatásköre:  a pedagógiai munka valamennyi területére kiterjed  az intézmény tanévre szóló éves munkatervében és az intézményegységek éves munkaterveiben elfogadott feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a szükséges módosítások kezdeményezése és realizálása  az intézmény naptári évre tervezett költségvetési előirányzatainak átcsoportosításáról való intézkedés az igényeknek és a változó körülményeknek megfelelően  a katasztrófa, tűz-és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje  irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását Feladatköre:  az intézmény stratégiájának – a jogszabályokkal és a fenntartói döntésekkel, iránymutatásokkal összhangban történő megfogalmazása, figyelembe véve az óvodák, iskolák, önkormányzatok és a szülők elvárásait  a pedagógiai munka irányítása, az intézményi éves munkaterv, illetve beszámoló elkészítése, a program végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, a végrehajtás figyelemmel kísérése a szakmai feladatokat illetően  az intézmény külső kapcsolatainak a szervezése, különös tekintettel a szolgáltatást igénybevevők, a fenntartó önkormányzat, a társintézetek, stb. tekintetében  a gazdasági tevékenység szervezeti, technikai feltételeinek meghatározása, a gazdálkodás megalapozottságához rövid és hosszú távú stratégiák megfogalmazása 22



    

a belső vezetői ellenőrzés megszervezése, az intézményi ellenőrzési terv alapján intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működtetése az intézményegységek teljes körére gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátásának működtetése a feladatokkal összhangban a humán erőforrás biztosítása, a munkáltatói hatáskör ellátása a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatos intézkedések a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése kiadmányozza az igazgatótanács döntéseit, úgy az intézményegység-vezetői megbízásokat, a pályázatokat stb. Igazgatói hatáskörök átruházása: A képviseleti jogok köréből:  Az intézményegység szakmai képviseletét az intézményegység-vezetőkre.  Az intézmény képviseletét szakmai kérdésekben az Arany János Általános Iskola intézményegység-vezetőjére és a gazdasági igazgató-helyettesre.



Munkáltatói jogkörökből:  Szabadság engedélyezést, helyettesítést, továbbképzési beosztásokat az intézményegységvezetőkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében.  A balesetvédelmi felelősök irányítását, a munka- és tűzvédelmi felelősök irányítását az intézményegység-vezetőkre és a gazdasági igazgató-helyettesre.  Kinevezéseknél az érintett intézményegység vezetőjétől véleményt kér. Gazdálkodási jogkörből:  Az éves költségvetési törvényben előirányzott, az intézményt érintő kötött felhasználású központosított előirányzatok, illetve kiegészítő normatívák feletti rendelkezési jogok az illetékes intézményegység-vezetőkre Kötelezettségvállalási jogkörből: Az intézményegységek pályázat útján elnyert összegének terhére az intézményegységvezetőjére.  A közoktatási intézményegység helyiségeinek bérbeadását a gazdasági igazgatóhelyettesre és az intézményegység-vezetőjére.

3.4.2. Az igazgatótanács tagjai, összetétele: Élén az igazgató áll, tagjai az intézményegység-vezetők. Tanácskozási joggal állandó meghívottként a gazdasági igazgatóhelyettes, a KT, a reprezentatív szakszervezeti vezető vesz részt. Továbbá az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó meghívottak vesznek részt. Működése:    

Az igazgatótanács elnöke az intézmény igazgatója. Üléseinek gyakorisága: minden hónap második hetében. Az ülések összehívása: az igazgató hívja össze írásban a munkarend szerint az ülést megelőzően legalább (5) munkanappal. Rendkívüli ülés: az igazgató hívja össze legalább 1 tag kezdeményezésére az okok megjelölésével. 23

Az igazgatótanács határozatképes: ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az ülések lebonyolítása: az igazgató vezeti, az ülésről hitelesített lényegi jegyzőkönyv készül.  A szavazás módja: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. o Ez alól kivétel: az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, az igazgatótanácsi tagok 2/3-ának titkos szavazás keretében leadott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt.  Minden olyan döntés, amelyben az SZMSZ titkos szavazást, minősített többséget ír elő (minősített többség: az összes tag létszámának 50%+1 szavazat).  Az ülések napirendje: az igazgatótanács munkarendje szerint, napirendi javaslatot az intézmény valamennyi közalkalmazottja tehet a választott tagokon keresztül. A napirendre vételről dönt.  A döntések végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése: az igazgatótanács igazgatójának feladata az alkalmazotti közösségek tájékoztatása az ülések napirendjéről, állásfoglalásairól, döntéseiről, a döntések végrehajtása a felelősként megjelölt személyek, szervezetek feladata, a végrehajtás ellenőrzéséről az igazgatótanács gondoskodik, tapasztalatait rendszeresen értékeli.  Zárt ülés elrendelése: az igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben (az érintettek kezdeményezésére), valamint saját hatáskörében zárt ülést rendelhet el.  

Döntési jogköre:  dönt saját működéséről, munkarendjéről  dönt az intézményegység vezetői pályázatok kiírásáról és a pályázat feltételeiről, az intézményegységek-vezetőinek megbízásáról, a megbízás visszavonásáról a 138/1992.(X.8.)sz. Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben alapján  dönt az intézményegységek feladatainak összehangolásáról, a szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről  a pedagógiai programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről  az intézmény belső kitüntetéseinek odaítéléséről  dönt mindazokról a kérdésekről, amelyeket a közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a döntési jogkörébe utal, úgy mint o az intézményi feladatellátás egységes éves munka- és ütemtervéről o a szervezeti egységek létrehozásáról, és o megszüntetéséről o a pedagógiai programmal összhangban lévő szakmai fejlesztésekről o az intézményi dolgozók erkölcsi és anyagi elismeréséről o a munkaközösség vezetők személyéről és a velük kapcsolatos szakmai és személyi kérdésekben. Hatásköre: A 138/1992.(X.8.)sz. Korm. rendelet – a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - alapján az intézményegység-vezetői megbízás, a megbízás visszavonása. 24

Átruházott hatáskörben dönt: o az éves intézményi munkaterv elkészítéséről, és a munkaterv elfogadásáról o az intézményi munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról o a nevelőtestületi értekezlet képviseletében eljáró alkalmazottak megválasztásáról Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet, kivéve az intézményegység vezetőjét, akit akadályoztatása esetén a helyettese képvisel. Véleményezési jogköre o az intézmény szervezeti egységei működésének valamennyi területét o a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerésével kapcsolatos, valamint a dolgozókat érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló döntések tervezetét o az intézmény működését meghatározó dokumentumokat, szabályzatokat, az intézmény éves beszámolóját o a fejlesztési (szakmai, tárgyi), beruházási és felújítási tervek megállapításával kapcsolatos kérdéseket, az intézményi költségvetés tervezetét o minden olyan kérdést, melyről az igazgató véleményt kér Javaslattételi jogköre 

javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos minden kérdésben

3.4.3. Gazdasági hivatal: Az Ámr. 17§ (1) rendelet alkalmazásában a gazdasági hivatal: az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység. A gazdasági hivatalban alkalmazottak a munkájukat a gazdasági igazgatóhelyettes koordinálása alatt végzik. Ellátja: A tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, működtetéssel, beruházással,a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv feladatait. A gazdasági hivatalban alkalmazottak: gazdasági igazgatóhelyettes 1 fő munka-és személyügyi előadó 1 fő analitikus nyilvántartó 2 fő pénztáros Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Szervezeti felépítését ld.131. oldal ( az intézmény szervezeti felépítését tartalmazó táblázat).

25

3.4.4. Gazdasági igazgatóhelyettes: Jogállása: A Kjt. vonatkozó rendelkezése alapján, mint kinevezett vezető, magasabb vezetőnek minősül. Az intézmény pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy. Az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett, vele konstruktívan együttműködve, szakmailag önállóan szervezi az intézmény gazdálkodását és működtetési feladatokat. Jogköre:   

az intézményi kötelezettségvállalások ellenjegyzése a gazdasági hivatal munkájának irányítása az intézmény működésének - a költségvetési irányelvekkel és költségvetési előirányzatokkal összhangban történő - biztosítása



az intézmény szakmai tevékenysége pénzügyi feltételeinek biztosítása az éves költségvetés alapján az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos előírások végrehajtása a gazdálkodás szabályainak betartása és betartatása az intézmény valamennyi szervezeti egységével való folyamatos munkakapcsolat.

Hatásköre:

  

Feladatköre:        

      

az éves intézményi költségvetés tervezetének elkészítése féléves és éves gazdasági – számszaki és szöveges beszámolók elkészítése kötelezettségvállalási nyilvántartások vezetésének biztosítása selejtezés és leltározás megszervezése a törvény szerinti közbeszerzések tervezése, előkészítése, lebonyolításuk megszervezése a gazdálkodáshoz kapcsolódó előírások betartása, végrehajtása a gazdasági hivatal munkájának szervezése bekapcsolódik a gazdasági hivatalban dolgozói alkalmazásával, munkájuk értékelésével, elismerésével, felelőségre vonásukkal, jutalmazásukkal kapcsolatos munkáltatói döntések előkészítésébe. a gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok kidolgozását biztosítja a számviteli tevékenységért, gazdálkodáshoz nyújtott javaslatainak jogszerűségéért teljes felelősséggel tartozik az intézményegységek költségelszámolása, és annak ellenőrzése ellátja az intézmény működését biztosító pénzügyi, munkaügyi, anyagellátási feladatokat, elkészíti a jogszabályokban előírt pénzügyi dokumentációt, segíti az intézmény vezetését a gazdálkodásban szervezi a fűtést, a takarítást, a gondnoki teendőket gondoskodik az intézmény és intézményegységek vagyonvédelmének a biztonságáról 26





betartja a bizonylati fegyelmet, a szigorú számadási nyomtatványokról szóló előírásokat, a takarékosság érvényesülését. intézményi szintű karbantartás és működtetés megszervezése

3.4.5. Intézményegység-vezetők: Jogállásuk: A Kjt. vonatkozó rendelkezése alapján, mint megbízott vezetők, magasabb vezetőnek minősülnek.  az intézményegységek szakmai vezetői  munkáltatói jogkörrel nem rendelkeznek Jogkörük:       

Az intézményegységek szakmai tevékenységének irányítása, a nevelési-oktatási feladatok ellátása, koordinálása működési rendet készít az intézmény-egység sajátosságait is figyelembe véve külső kapcsolatrendszer működtetése az igazgató egyetértésével javaslat, előterjesztés az intézmény vezetése részére az oktató- nevelőmunka színvonalának a javítása érdekében javaslattétel az intézményegység humán és tárgyi erőforrásának, valamint a szakmai programok tervezéséhez javaslatot tesz, fegyelmi illetve jutalmazási kérdésekben tartós távollét esetén az SZMSZ-ben foglaltakkal összhangban a munkaköri leírásban meghatározza a helyettesítés rendjét

Hatáskörök:   

az intézményegység feladatellátás megszervezése, a működtetési rend meghatározása, irányítása az intézményegység képviselete a székhelyen, telephelyen és annak vonzáskörzetében munka, tűz és balesetvédelmi esetekben eljárni

Feladatkörük:       



az intézményegység éves munkatervének az elkészítése a feladatellátás operatív szervezése, havi pénzforgalmi terv elkészítése adminisztráció szervezése, irányítása, ellenőrzése éves beszámoló készítése az intézményegység tevékenységéről szakszerű és törvényes működés biztosítása folyamatos kapcsolattartás, adatszolgáltatás az intézmény vezetésével, nevelési értekezletek előkészítése, megtartása az intézmény-egységében javaslatot tesz az intézményegység dolgozói alkalmazásával, munkájuk értékelésével, elismerésével, felelősségre vonásukkal, jutalmazásukkal kapcsolatos munkáltatói döntések előkészítésébe az intézmény éves ellenőrzési tervével összhangban az oktató- nevelőmunka szakmai ellenőrzése céljából tervet készít 27

 

részt vesz és közreműködik az intézményegység intézményi ellenőrzéseinél ellátja az intézményegységek működési rendjében egyéni adottságaiknak megfelelően vállalt speciális feladatokat.

Az intézményegység-vezető illetve az őt helyettesítő helyettese, az anyagi kötelezettségvállaláson kívül az alábbi területeken: diákigazolvány, tanügyi dokumentumok, iskolalátogatási igazolás, távozási lap, önrész nélküli pályázatok, jóváhagyott továbbképzési terv alapján a továbbképzési jelentkezési lapok és tanulmányi szerződések, tankönyvrendelés a jóváhagyott tankönyvrendelési elvek alapján, évi rendes és gyermek után járó szabadság engedélyezési nyomtatvány, jutalomkönyvek, oklevelek, dicséret, megrovás, hivatalos levelezés értelemszerűen, helyettesítési rend aláírásra jogosult.

4. Az intézmény és egységeinek működési rendje Az intézményi feladatellátás egységes éves munka- és ütemterv szerint történik, ami minden intézményegységre kötelező érvényű. Az egységek a jelen szabályozásnak nem ellentmondó megelőző hagyományos szokásrendjük szerint ettől eltérhetnek, de azt az intézményi ütemtervben rögzíteni kell. 4.1. Az intézmény munkarendje Az óvodai nevelést ellátó intézményegységekben a nevelési év a tárgyévi szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A felújítási és karbantartási munkák miatti 6 hetes zárva tartás időpontjáról előzetesen értesíteni kell a szülőkkel február 15-ig. Karácsony és újév között az óvodai egységek zárva tartanak. Az intézmény épületei szorgalmi időben az iskolai intézményegységekben hétfőtől péntekig reggel 07 órától délután 17 óráig, óvodai intézményegységekben reggel 6:30-tól 17:30-ig tartanak nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a tanévre, a munkatervben meghatározott ügyeleti rend szerint az intézmény igazgatójának vagy az intézményegység-vezetőjének, ill. helyettesének az intézményegységben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben egy évre előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy az intézményegység-vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére az intézményegység-vezető helyettest, távolléte esetén a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az intézményegységekben a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13:35 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza, 5-15 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és legkésőbb 16:30 óráig tart. Az intézményi intézményegységekben reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben/épületrészben a házirend alapján a gyermekek magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását felügyelni. Az iskolai intézményegységekben egyidejűleg minimum 1-1 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra 77’30h –ig, 16’30-17 h-ig. Az óraközi szünetekben minimum 6-6 fő intézményegységenként. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe a teljes intézményegység ingatlanának területére terjed ki. 28

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az intézményegység-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az intézmény épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az intézmény elhagyására csak az igazgató vagy az intézményegység-vezető adhat engedélyt. Az óvodás gyermek egyedül nem hagyhatja el az intézmény területét. A gyermeket, csak a szülő/gondviselő írásos kérésére adhatja át a nevelő, ha nem a szülő/gondviselő kívánja adott idő(szak)ban hazavinni gyermekét. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményegység-vezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelők és a gyermekek hivatalos ügyeinek intézése a titkárságon történik, munkanapokon, az iskolai intézményegységekben 7 30 óra és 16 óra között, az óvodai intézményegységekben az intézményegységi sajátosságoknál található. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a gyermekek és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdai napokra kell megszervezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek:  az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény igazgatója adhat felmentést. Az intézmény épületében az intézményi dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az intézmény épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az intézménybe érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az igazgató vagy az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben - külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az intézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskolai intézményegységek épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Az óvodai intézményegységekben tilos a dohányzás (1999. évi XLII. törvény 2. §(2) b.) Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az intézmény az intézményi foglalkozás keretében a gyermekek által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő gyermekeknek díjazás jár. A gyermekeknek kifizetett díj mértéke az intézmény számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog 29

elkészítésében közreműködő gyermekek között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes gyermekeknek járó összegről az adott intézményi foglalkozást vezető intézményi alkalmazott javaslata alapján, az intézményi diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. 4.2. Intézményegységi sajátosságok 4.2.1. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája A Forradalom Utcai Óvodában: hétfőtől – péntekig 630 – 1730 óráig tart nyitva. Az Izsáki Úti Óvodában: hétfőtől – péntekig 630 – 1730 óráig tart. A nyitva tartás egész ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában történik, 8 órától 14 óráig. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményegység-vezető engedélyezi. 4.2.2. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája 

A nyitvatartási idő napi 10,5 óra, reggel 6.30 órától, délután 17.30 óráig.



Az óvodát reggel a munkarend szerint, 6.00 órára érkező dajka nyitja.



A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel.

 

A kapu reggel 9.00 óráig nyitva van, ezt követően 10.30 óráig zárva kell tartani. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput, aki a látogatót az óvodavezetőhöz (vagy az óvodatitkárhoz) kíséri. A hivatalos ügyek intézése az intézményegység-vezető és az óvodatitkár irodájában történik, munkanapokon 8-14 óráig. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda egységvezetője engedélyezi.

 

4.2.3. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája Az intézmény munkanapokon 6 órától 18 óráig tart nyitva A hivatalos munkaidő 6.30 órától 17.30 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményegység-vezető adhat engedélyt, írásos kérelem alapján. 6 óra 30 perctől 17.30 óráig óvónők foglalkoznak a gyerekekkel a saját termükben. Eltérő esetben a szülőket értesítjük a változásról. Napirendünk rugalmas, folyamatos, keretjellegű és kötetlen. A napirend nem zavarható, kivételt csak az intézményegység-vezető tehet. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető és az óvodatitkár irodájában történik, munkanapokon 8:30tól 14:30 óráig. 4.2.4. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 08 óra és 13 óra 40 perc között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc, kivéve az 5. és 6. óra közötti 30

szünetet, mely10 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óra 25 percig tart. A tanulószobai foglalkozás naponta 13 órától 16 óráig tart. Az iskolában reggel 07 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben pedagógus ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Gyermekügyeletet a házirendben foglaltak alapján a 7. és 8. évfolyamos tanulók látnak el. Feladatukat, működési rendjüket a házirend tartalmazza. Az iskolában egyidejűleg 8 fő ügyeletes nevelő és 6 fő ügyeletes tanuló kerül beosztásra az alábbiak szerint:  -földszinten: 2 fő pedagógus (1 fő a büfénél, 1 fő a folyosón), 2 fő tanuló  -első emeleti folyosón:2 fő pedagógus, 2 fő tanuló  -második emeleti folyosón: 2 fő pedagógus, 2 fő tanuló  -udvaron: 2 fő pedagógus ügyel és sorakoztat Mulasztások igazolásának rendjét, a késésekre vonatkozó szabályozást a házirend tartalmazza. 4.2.5. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája 

A tanítási órák 8órától 13 óra 35 percig tartanak. Az egész napos rendben foglalkoztatott osztályok számára (1-2. évfolyam) 8 órától 16 óra 30 percig tart a tanítás. A tanulószoba 16 óráig, a napközis ügyelet 17 óráig tart. Indokolt esetben az intézményegység-vezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat.



A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményegység a helyben szokásos módon, az iskolai hirdetőtáblán nyilvánosságra hozza.



Az intézményben egyidejűleg 6 felsős és 2 alsós nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken:

 aula 

alsós, felsős udvar

 I. emelet  II. emelet jobb oldal  II. emelet bal oldal  tornacsarnok  Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik, az alábbi időbeosztásban: tanítási napokon 7.30-tól 13.35 óráig.

 Az ebédeltetésért felelős tanítók, illetve beosztott tanárok felügyelik az éves

munkatervben meghatározott időpontokban az ebédelést naponta 11.30-tól 14.00 óráig. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: 31



a tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe az első órát megelőző szünetet is – az ügyeletes nevelők kötelessége;



ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket;



ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, a szaktanár jelzése alapján az osztályfőnök, megteszi a házirendben előírt intézkedéseket.

4.2.6. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.25 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc. A tízórai szünet 15 perc. Csöngetési rend:

8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 9.55 – 10.40 10.40 – 11.35 11.45 – 12.30 12.40 – 13.25

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart, ügyeletet biztosítunk 17 óráig. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik, az ügyeleti rendet a Házirend tartalmazza. A mulasztások igazolásának rendjét, a késésekre vonatkozó szabályozást a házirend tartalmazza. 4.3.A foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, közalkalmazotti jogviszony, határozatlan időre történik. Polgári jogviszony, létrejöttének rendjét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény rendelkezései szerint megbízási szerződéssel határozott időre történik. 4.3.1. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelezettségei Az intézmény dolgozóit a vonatkozó jogszabályok alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által a feladatellátás alapján megállapított engedélyezett státuszokra az intézmény igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások a személyi anyagban találhatók. A tudomásulvétel a dolgozó aláírásával történik. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása Az igazgató és az intézményegység-vezetők Az igazgató közvetlen irányítása alatt az intézményegység-vezetők dolgoznak. Az igazgató és az intézményegység-vezetők a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet- a közalkalmazottakról szóló 1992. évi 32

XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben-vonatkozó rendelkezése alapján, mint megbízott vezetők, magasabb vezetőknek minősülnek. Az intézményegység-vezetők és az intézményegység nevelői Az intézményegység-vezető az intézményegységben az alkalmazottak felett utasítási jogkörrel rendelkezik az intézményi alapdokumentumok (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program, MIP), az igazgatói utasítások, a munkaköri leírás, valamint a hatályos jogszabályok szerinti működés érdekében. Az ezektől eltérő utasítás az igazgató hatásköre, de az intézményegység-vezetői jogosítványokat az igazgató bármikor saját hatáskörébe vonhatja. 4.3.2. A munkavégzés általános szabályai Egyéb szabályzatok szerint Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:      

az Alapító Okirat – a fenntartó adja ki, ebben meghatározza az intézmény által kötelezően ellátandó feladatok körét, az intézmény Pedagógiai Programja, az éves munkaterv, mely tartalmazza a feladatellátási tervet és az éves munka ellenőrzésének tervét a jelen SZMSZ és mellékletei, a Kollektív Szerződés, az Esélyegyenlőségi Terv.

Egyéb kötelező belső szabályzatok:            

Belső ellenőrzési kézikönyv Dohányzási szabályzat Bizonylati szabályzat Számítástechnikai védelmi szabályzat Irat- és adatkezelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Számlarend Tűzvédelmi utasítás Munkavédelmi szabályzat Számviteli politika

4.4. A gazdálkodás rendje A gazdasági hivatal: Élén a gazdasági igazgatóhelyettes áll. 33

Ellátja           

a költségvetési tervezéssel, az előirányzat felhasználással, a pénzellátással, az intézmény hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a bér- és munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással, a gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatokat.

Az intézmény gazdálkodása - ezen belül kiemelten a költségvetés tervezése, végrehajtása, az intézmény kezelésében levő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok szabályozása - az intézmény vezetőjének feladata, melyet az intézmény dolgozóival egyeztetve végez. Az intézmény gazdálkodását banki ügyleteit végző gazdálkodási egységgel az intézményvezető, illetve annak megbízottja tart kapcsolatot. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézményvezető határozza meg. Az éves költségvetés tervezése Az intézményegységeknek a tervezéshez szükséges információkat kell szolgáltatni (szakmai, gazdasági mutatók, mérőszámok, egyéb más adatok). Az önálló intézmény a koncepció időszakában tervezést előkészítő értekezletet tart, melyen meghatározásra kerülnek azok a szakmai követelmények, amelyek szerint a tervezési feladatokat végezni kell. Az önálló intézmény az intézményegységekkel együtt működve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését és számításokat végez a következő évi előirányzatokra. Az önálló intézmény segíti az egységek vezetői által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását. Az önálló intézmény a költségvetési rendelet jóváhagyása után intézményegységenként felfekteti az előirányzat-nyilvántartásokat, majd párhuzamosan tájékoztatja az intézményegység-vezetőket a „sarokszámokról”. A költségvetés végrehajtása, operatív gazdálkodás Kiadások teljesítése, bevételek beszedése Az önálló gazdálkodó intézmény egységei részére biztosítja, hogy a gazdálkodás általános érdekeltségi rendszere megbízható módon megvalósulhasson, hogy a kiadási megtakarítások, illetve a bevételi többletek annál az intézménynél kerüljenek felhasználásra, ahol keletkeztek. Az intézményvezetők az intézményük gazdálkodásának üteméért teljes felelősséggel tartoznak. A szakmai elképzeléseket és pénzügyi lehetőségeiket össze kell hangolniuk. Pénzeszközök felhasználására csak a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatban jogosultak, vagyis feladatelmaradás esetén nem jogosultak az így felszabadult pénzeszközök felhasználására. A gazdálkodás törvényes garanciája, hogy a szervezet gazdasági vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítésének alakulását, intézményegységenkénti bontásban. Az önálló gazdálkodó intézmény gazdasági vezetője az intézményegységek vezetői felé a gazdálkodás tekintetében önálló irányítási, ellenőrzési, utasítási joggal bír. Az operatív gazdálkodás során nagy 34

jelentősége van a pénzgazdálkodási hatáskörök rögzítésének (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolása). a) A kötelezettségvállalás jogát az intézményegységek-vezetői abban az esetben gyakorolják, amikor az intézményegységek részére biztosított készpénzellátmány terhére történik a beszerzés. Ebben az esetben az utalványozás joga is az övék. Ezek a kiadások kisösszegű árubeszerzések (50e Ft alatti), melyek a napi működéshez szükségesek. Az utalványozás minden esetben írásban, utalványrendelvény felhasználásával történik. Egyéb kiadások esetében, úgy, mint közmű kiadások, beszerzési terv alapján teljesülő kiadások, a kötelezettségvállalás és utalványozás, az önálló intézmény vezetőjének hatásköre. Az önálló intézmény vezetőjének munkáltatói jogkör gyakorlásából ered, hogy a személyi juttatások teljes előirányzata felett is a kötelezettségvállalás illetve utalványozás hatásköre az övé. b) Az ellenjegyzésre- a kötelezettségvállalás és utalványozás érvényességi kelléke- a gazdasági vezető jogosult. Amennyiben a gazdasági vezető úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségvállalás vagy az utalványozás törvényességi kifogások miatt nem jegyezhető ellen, akkor az ellenjegyzést meg kell tagadnia értékhatár túllépés (50 e Ft feletti) nem megfelelő jogcímre történt beszerzés). Különböző szerződések megkötésére, összeghatártól függetlenül az önálló intézmény vezetője, illetve a gazdasági vezető jogosult. c) Az érvényesítési feladatokat az önálló intézmény megfelelő pénzügyi képesítéssel rendelkező gazdasági előadója végzi. A gazdasági eredménnyel kapcsolatos okmányokat az utalványozás előtt alaki, tartalmi szempontból felülvizsgálja. Amennyiben hibát talál visszaadja javításra. d) A szakmai teljesítés igazolására a gazdasági eseményekhez kapcsolt pénzügyi bizonylatokon az intézményegységek vezetői gondoskodnak az intézményük működtetése kapcsán felmerült kiadások valódiságának igazolásával. Személyi juttatásokkal (munkabérekkel) és munkaerővel való gazdálkodás Az intézményegységek vezetői önálló bérgazdálkodási jogokat nem gyakorolhatnak. A jogkör az önálló intézmény vezetőjét illeti meg. Az intézményegységek vezetői – tekintettel arra, hogy felelősek az alapító okiratban foglalt szakmai feladatok eredményes ellátásáért – jogosultak a munkaerőmozgásból eredő munkatárs kiválasztására, a tényleges munkaköri leírás kidolgozására. A humánerőforrás biztosítása mellett a bérgazdálkodással járó ügyintézés, illetve kötelezettségvállalás az önálló intézmény joga és kötelezettsége. Készpénzkezelés rendje 

Az intézményegységek a készpénzfizetések teljesítésére készpénzellátmánnyal rendelkeznek, melyből teljesíthetik a különböző készpénzes kifizetéseket.



A kifizetések bizonylatolásánál alkalmazzák a szabvány pénztári be- és kifizetési bizonylatokat, illetve a pénztári jelentést.



A készpénz-forgalomról az ellátmány feltöltésekor számlákkal elszámolnak a gazdasági szervezet felé, és egyúttal rendelkezésre bocsátják a készpénzes bizonylatok tömbjét, illetve a pénztárjelentést.



A készpénz-kifizetések szabályszerűségéért az intézményegységek vezetői a felelősek és gondoskodnak egyúttal a pénz biztonságos tárolásáról.

Étkezési térítési díjak: Az önálló intézmény által alkalmazott számítógépes étkezési díj beszedési program segítségével az intézményegységek önállóan végzik a térítési díj beszedését. A befizetés konkrét időpontját a gazdasági vezető egyetértésével állapítják meg, melynek minden hónap 10 és 15.-e közötti időpontra kell esnie. Az intézményegységek által beszedett bevételeket kötelesek mindennap (24 órán belül) az önálló intézmény pénztárába, illetve az önálló intézmény bankszámlájára befizetni. A készpénzben beszedett bevételek kiadások teljesítésére nem fordíthatók. 35

Felújítási, beruházási, karbantartási feladatok bonyolítása Az intézmény felújítási, beruházási karbantartási tervek az önállóan gazdálkodó szintjén készülnek el, amely intézményegységenként tartalmazza az elvégzendő feladatokat. A felújítások, beruházások, karbantartások előkészítése, bonyolítása az önálló intézmény feladatát képezi, ezekkel kapcsolatosan az intézményegységeknek gazdálkodási feladatai nincsenek. Pénzügyi információs rendszer A korrekt, mindenre kiterjedő információs rendszernek mindkét irányban jól kell működnie, hiszen a gazdálkodás szabályszerűsége, naprakészsége ezáltal biztosítható. A jó együttműködés érdekében a havi zárásokat követően az önálló intézmény olyan részletes információkat szolgáltat, melyből az intézményegységek rovat-tétel bontásban nyomon követhetik, összehasonlítva az eredeti, módosított előirányzatokat az időarányos teljesítéssel szemben. Az olyan információkat, amely az intézményegységek döntési kompetenciájára tartozik és az az előirányzat teljesítéssel lényegesnek tekinthető, azt haladéktalanul az önálló intézményegység rendelkezésére kell bocsátani (vis-maior esetek). A számvitel részét képező nyilvántartási rendszer területeit az önálló intézmény végzi. Ennek során vezeti: - előirányzatok nyilvántartását, - munkavállalók személyi és bérnyilvántartását, - kötelezettségvállalás nyilvántartását, - tárgyi eszközökkel, mennyiségben nyilvántartott eszközökkel kapcsolatos nyilvántartást, - előlegekkel kapcsolatos nyilvántartást (illetményelőleg, beszerzési előleg) - pénztári nyilvántartásokat, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását, - függő, átfutó tételek nyilvántartását. Az étkezőkkel, ingyenes tankönyvvel kapcsolatos nyilvántartást az intézményegységek különkülön végzik. 4.5. Az ügyvitel rendje Az intézmény ügyiratkezelése Az ügyvitel rendjének szabályozásában a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005.(XII.29.) Kormányrendelet módosításáról szóló 239/2007. (IX.12) szóló Kormányrendelet rendelkezései alapján. Az ügyiratkezelésért, az ügyiratok kiadmányozásáért az intézmény vezetője a felelős. Az iratkezelés és ügyvitel rendjét az Iratkezelés és Ügyviteli Szabályzat tartalmazza. Leltározás A gazdasági vezető iránymutatása alapján az intézményegységek elvégzik az év végi leltárfeltételeket, közreműködnek a leltárak összesítésében és kiértékelésében. A leltárt megelőzően előkészítik és végrehajtják az esedékes selejtezéseket és gondoskodnak a bizonylatolásról.

Szabadságok Az intézményegység-vezetők saját hatáskörben engedélyezik, tartják nyilván az egység dolgozóinak szabadságát az intézményi munkaterv figyelembevételével. A szabadság kiadásának engedélyezését az intézmény vezetőjével, illetve a gazdasági vezetővel előzetesen egyeztetni kell. Pályázatok Az intézményegységek önállóan jogosultak pályázatot leadni, előzetes egyeztetés alapján az önálló intézmény vezetőjével, gazdasági vezetőjével. Amennyiben a pályázatban pénzügyi kihatású 36

kötelezettségvállalás is szükséges, akkor ehhez az önálló intézmény vezetőjének egyetértésére és a gazdasági vezető ellenjegyzése is szükséges. A beadott pályázatoknál az önálló intézmény nyilvántartást vezet intézményegységenként. A nyertes pályázat megvalósítása az intézményegységek feladata és kötelezettsége. A pályázattal elszámolni az intézményegységek feladata és kötelezettsége. A pályázattal elszámolni az intézményegységek tartoznak, ők készítik a szöveges beszámolót is, a pénzügyi elszámolást azonban az önálló intézmény gazdasági szervezete végzi. Egyéb nyilvántartások Az intézményegység-vezetők felelősek az alábbiakért:  munka alkalmassági vizsgálat,  munkavédelem, tűzvédelem,  pedagógus igazolványok,  távolléti jelentés,  változó bér,  gyermek és tanulói balesetek,  diákigazolványok,  KIR nyilvántartás,  munkaidő nyilvántartás,  tanulói nyilvántartó. 4.6.Az intézményi munka tervezése 4.6.1. A törvényes működés belső dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi dokumentumok határozzák meg:  Alapító Okirat,  Pedagógiai Program (Nevelési Program és Helyi Tanterv),  Éves Munkaterv,  MIP,  jelen Szervezeti és Működési Szabályzat függeléke és mellékletei,  Házirend,  Kollektív Szerződés,  Egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. Aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Pedagógiai Program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai alapjait. A Kt biztosítja az intézmény szakmai önállóságát és iránymutatást ad az intézmény pedagógiai és foglalkozási programjáról. A Pedagógiai Program meghatározza:  az intézményben folyó nevelő-, oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait,  az intézményi egészségnevelés és környezetnevelési programot,  a fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatokat,  személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,  közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,  az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamaiban tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,  az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,  az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit, 37

az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudásának értékelési és minősítési módját továbbá jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,  a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket,  a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,  iskolák életét tanórán kívül,  közvetlen partnerek együttműködésének formáit. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, azt a szülőkkel meg kell ismertetni. Az érdeklődő szülők a könyvtárban található példányt megtekinthetik. A pedagógusok és intézményi munkatársak a tanáriban elhelyezett példányt olvashatják. 

Az éves munkaterv Az intézményegységek éves munkatervét az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelet alapján kell meghatározni. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat:  tanítási szünetek,  ünnepélyek rendje,  szülőértekezletek, fogadóórák rendje,  iskolanapok programja,  egyéb rendezvények. Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Házirend A törvényeknek és a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza az iskola és óvoda belső életét, valamint rögzíti a gyermeki/tanulói jogokat, illetve kötelességeket. MIP

Az iskola és óvoda hatékony, törvényes és szakszerű feladat végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározta minőségpolitikáját. Ennek végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert működtet az óvodai, iskolai minőségfejlesztési program alapján.

Egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások. Az intézmény ügyintézési -, munkaügyi –, gazdálkodási folyamatot szabályozó dokumentumai, védelmi jellegű szabályzatok és igazgatói utasítások, melyeket az intézményvezető saját hatáskörében rendel el. 4.6.2. Tervezési folyamatok A Pedagógiai Program és az SZMSZ készítésének folyamata. A MIP készítésének folyamata. A költségvetés tervezésének folyamata. Az intézményi munkaterv és az intézményegységi munkatervek készítésének folyamata.

38

4.7. Beszámoló az intézmény tevékenységéről A vezetői beszámoltatás folyamata A vezetői beszámoltatás az intézményben a következő szinteken történik: Valamennyi intézményegység-vezető év végén írásban számol be az éves feladatok végrehajtásáról, a pedagógiai nevelési programok feladatainak időarányos teljesítéséről. A beszámolóhoz egységes szempontrendszert kapnak. A beszámolókat az egységek közösségei megismerik, véleményezik. A véleményezés dokumentumait (jegyzőkönyvek, jelenléti ívek) a beszámolókkal együtt minden tanév június 20-ig leadják a titkárságra.  A vezetői ciklus lejártának évében, a következő évi pályázat kiírása előtt valamennyi intézményegység-vezető beszámol szóban az Igazgatótanács előtt az eltelt öt év eredményeiről, a vezetői program végrehajtásáról. A beszámolót írásban is le kell adni. A beszámoló az alábbi területekre terjed ki: 1. szakmai, pedagógiai munka terén történt pozitív változások a vezetői ciklus alatt 2. intézményegységi eredmények 3. célok, tervek megvalósítása 4. intézményegységi folyamatok szabályozottságának mértéke, ellenőrzöttsége 5. testület, szakmai közösség munkamoráljának alakulása 6. el nem ért célok, tervek 7. változtatások a vezetői programhoz képest 8. a szakmai munka ellenőrzése, irányítása 9. emberi viszonyok, intézményi klíma 10. problémák és kihívások 

4.8 A helyettesítés rendje, a feladatkörök átadása-átvétele Az igazgatót távollétében a székhelyen működő Arany János Általános Iskola intézményegységvezetője helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat pedagógiai kérdésekben az igazgató által írásban megbízott gazdasági igazgatóhelyettes látja el. A helyettesítő felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

5. A kötelező, tanórai és a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai 5. 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok Az iskolai intézményegységekben a tanulók számára az alábbi - az intézmény által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon, (iskolaotthon)  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  intézményi sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 39

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az intézményi házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az intézményegység-vezető adhat engedélyt. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az intézmény tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézmény pedagógusa. Az osztályfőnökök, csoportvezetők a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik/csoportjaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az intézmény - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba, iskolaotthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az intézmény ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben könyvtár működik. Az intézményi könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által 40

kijelölt hitoktató végzi. 5.2. A mindennapos testedzés formái Az iskolai sportkör működési rendje Az intézmény a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítja: Az első – második évfolyamon  a heti három kötelező testnevelés óra  a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő mozgás A harmadik – negyedik évfolyamon  a heti három kötelező testnevelés óra  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai  a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő mozgás Az ötödik – nyolcadik évfolyamon  a heti kettő vagy három testnevelés óra  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai  a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak A napközi otthonban/ iskolaotthonban  játékos, egészségfejlesztő mozgás A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken a tanuló jogosult részt venni. Az iskolai sportkör és a vezetés kapcsolatának formája és rendje Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelés szakos tanár irányítja. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy:  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, udvar, tornaterem  a téli időszakban: a tornaterem testnevelő tanár felügyelete mellett a hét minden napján reggel 8 óra és 17 óra között a tanulók számára nyitva legyen. Az iskolai sportköri és tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik.

6. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az intézményben folyó belső ellenőrzések megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. 41

Az ellenőrzés magában foglalja az intézményben folyó: - szakmai tevékenységgel összefüggő, - és gazdálkodási tevékenységgel - működési megtakarítással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. 6. 1. Az intézményi belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktatómunka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni:  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.

42



Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.

Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 6. 2. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató:  ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek;  ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az intézményi munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményegység-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  technikai dolgozók Gazdasági igazgatóhelyettes:  folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét,  a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,  a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,  folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza

43

meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az intézmény igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a belső ellenőr látja el 6. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az ellenőrzés az intézményi működés, a feladatellátás megfelelőségi vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési / pedagógiai program alapján. Az ellenőrzéssel a hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük, célja a hiányok pótlása, a hibák javítása, az eredmények megerősítése, a hatékony módszerek elterjesztése. Ellenőrzés területei  Gazdálkodás, a pénzügyek kezelése,  Törvények betartása, dokumentumok megléte,  Dokumentálás, formai és tartalmi szabályosság,  Szakmai tevékenység, az oktató-nevelő munka eredményei,  Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység,  A tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések. Ellenőrzés módszerei, eszközei  csoportos, vagy egyéni interjú (interjú lap)  helyszíni megfigyelés (megfigyelési lap)  beszámoltatás  dokumentumelemzés  mérések, számítások Az ellenőrzés során használt mutatók 1. igen/nem 2. teljesült/nem teljesült Az intézmény vezetője annak érdekében, hogy az intézmény működése tervezetten ellenőrzött legyen, ellenőrzési rendszert vezet be és működtet, melyben meghatározza, hogy: 44

1. Mely folyamatokat (területeket) ki, milyen módszerrel milyen szempont szerint, milyen gyakorisággal ellenőriz, 2. Milyen rendszerességgel, kinek az irányításával történik a belső auditálás, 3. Hogyan kell azt dokumentálni, 4. Az ellenőrzést milyen beavatkozás követhet, 5. Milyen módon kell nyilvánossá tenni az ellenőrzés tapasztalatait. Vezetői értékelés, intézményi önértékelés rendszere Értékelés az intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott célkitűzések összehasonlítása az intézmény működésének és pedagógiai tevékenységének eredményeivel Az értékelés folyamatszabályozó tevékenység, melynek középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, a rendszer egészének vagy egyes elemeinek és funkciójának a fejlesztése. Vezetői értékelés területei  Az intézmény feltételrendszere (anyagi, személyi, tárgyi),  Gazdálkodás,  Törvényesség, tanügyigazgatás,  Célok, tervek (IMIP, munkaterv) teljesültsége,  Nevelő-oktató munka eredményessége, hatásossága (mérések, ellenőrzések),  Technikai dolgozók munkája,  Az intézmény, mint szervezet (klíma, vezetés),  Partnerek elégedettsége, kapcsolatrendszer,  Gyermekvédelmi tevékenység,  Gyermekbalesetek megelőzése. Mérési, értékelési módszerek             

Dokumentumok elemzése. Megfigyelések, látogatások. Ellenőrzésekről vezetett feljegyzések. Kérdőívek alkalmazása. Tesztek, mérések, vizsgák eredményei. Intézményi klíma vizsgálat. A tanuláshoz, iskolához való viszony vizsgálata. Vezetői eredményesség és elfogadottság vizsgálata. A család és iskola kapcsolatának feltérképezése. Tanítási-tanulási módszerek vizsgálata. Interjúk különféle csoportokkal, vagy egyénekkel. Támogató / gátló erők felmérése, Stb.

Az intézmény munkáját évente, a tanév végén értékeli, az év közben végzett ellenőrzések, mérések visszajelzések alapján, a partneri elvárásoknak megfelelés és a hatékony működés biztosításának érdekében. A teljes körű önértékelést az intézményben négyévente kell végezni. Az önértékelés célja, hogy az intézmény tárja fel erősségeit és fejlesztendő területeit. 45

A teljesítmény értékelés a pedagógusok tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erős és fejlesztendő területek, konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükről, kijelölt legyen a fejlődési út és teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. A teljesítményértékelés szempontjai:      

Személyiségfejlesztés,- oktatás,- nevelés Kapcsolatok, kommunikáció Együttműködés, szervezethez való viszony Munkavégzés minősége, megbízhatóság Többletek, vállalt feladatok, felkészültség Személyes tulajdonságok

Értékelést végzik: 

igazgató



intézményegység-vezetők



munkaközösség-vezetők, vagy a tantestület által megbízott tapasztalt kolléga

Értékelést koordinálja, és az összegzést előkészíti: 

Értékelési team



IMIP kör

Értékelési ciklus Az értékelési ciklus 3 év

A teljesítményértékelés maximum értékeinek meghatározása, a rangsoroláshoz, a ponthatárok megadásával.     

Nem teljesítette a követelményeket: 0-20% (0- 138 pont) Alacsonyan teljesítette a követelményeket: 20- 40% (139- 172 pont) Közepesen teljesítette a követelményeket: 40-60% (173- 215 pont) Megfelelően teljesítette a követelményeket: 60- 80% (216- 268 pont) Kiemelkedően teljesítette a követelményeket: 80- 100% (269- 336 pont)

Eredmények értékeléséhez kapcsolódó feladatok:  

Önképzési, továbbképzési terület megjelölése, beszámoló 2 évente vezetői ellenőrzés

80% -------------------------------------------------------------------------------------------------------- Szakmai továbbképzés  Szakmai beszámoló meghatározott irodalomból  Évente 2 alkalommal vezetői ellenőrzés 60% 46

-------------------------------------------------------------------------------------------------------- Személyre szóló, fejlesztési területhez kapcsolódó feladatterv  Hospitálás  Mentor  1 héten át és/vagy évi 3 alkalommal vezetői ellenőrzés 40% --------------------------------------------------------------------------------------------------------

A pályára való alkalmasság vizsgálata egyéni terv alapján

0- 40%-ig

A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket megküldi a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Az igazgatótanács a nevelőtestület véleményének kikérésével meghatározza: A tanévzáró értékelés: 1. területeit, 2. a szükséges adatok összegyűjtésének folyamatát, 3. az adatok elemzési szempontjait, 4. a tanévzáró lefolytatásának szabályait. A teljes körű önértékelés: 1. módszereit, periódusát és 2. az önértékelés folyamatának szabályait. A teljesítményértékelés: 1. rendjét, szabályait 2. szempontjait. Az IMIP évente történő értékelésének: 1. szempontjait, 2. a felhasználandó adatokat. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató  intézményegység-vezető  az intézményegység-vezető helyettes  munkaközösség-vezető Az ellenőrzés formái:     

őrzése

A visszacsatolás formái és fórumai  -vezetés tájékoztatása 47

őtestületi értekezletek

 

Az intézmény igazgatója az intézményegységekben a pedagógiai ellenőrzést az intézményegységvezetőkkel való egyeztetés alapján végzi. A részletes ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a pedagógus-gyermek kapcsolat, a személyiség tiszteletben tartása. A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra/foglalkozás felépítése és szervezése, - a tanítási órán / foglalkozáson alkalmazott módszerek, - a gyermekek munkája/játéktevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, -A tanítási órák és a foglalkozások elemzésének intézményi szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény igazgató tanácsa határozza meg.

7. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az intézményközösség Az intézmény közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Az intézményközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján, polgári jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a vonatkozó jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti.

A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ELOSZTÁSÁNAK ELVEI A Szakszervezeti érdekképviselő, a Közalkalmazotti Tanács tagjai, az intézmény igazgatója és az intézményegységek vezetői, helyettesei a minőségi bérpótlék megítélését az alábbiakban határozta meg. 48

1. A MIP csoport tagjai, akik a minőségfejlesztési program megvalósításában dolgoznak, a törvény által előírt %- ban részesülnek. 2. A munkaközösség-vezető munkájának elismerése a minőségi bérpótlékból 3. Az országos versenyeken elért első 10 helyezésért A fennmaradó összeget tanév közben és végén a kollegák egyszeri jutalom kifizetésével kapják a munkatervben kitűzött feladatok vállalásáért és minőségi teljesítéséért. 1. Versenyeztetésért, felzárkóztatásért végzett munka 2. Beiskolázással kapcsolatos tevékenységért (bemutató óra, szülői értekezlet leendő elsősök szüleinek, óvodai csoportok fogadása stb. 3. Első és nyolcadik évfolyamon végzett osztályfőnöki teendőkért 4. Tanórán kívüli tevékenységekért (szabadidős programok szervezése) 5. Nyári táboroztatás 6. Teljesítményértékelés eredményéért (80%) 7. Kiemelt módszertani kultúra 8. Kapcsolattartás a szülőkkel 9. Nevelő-oktató munka alapján elért elismertség a szülők, nevelők körében 10. Szervezetfejlesztő, vezetői munkát segítő, építőjellegű tevékenységért. KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ÉS JUTALOM A Kjt. 77/C. §-a értelmében kinevezett vezető kereset-kiegészítésben és jutalomban nem részesülhet. A Kjt. 77/B. § (3) bekezdés szerint a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető sem részesülhet jutalomban és kereset-kiegészítésben, ám ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy kinevezése szerinti munkakörében végzett munkája alapján kereset-kiegészítést vagy jutalmat kapjon. Ugyan a fenti rendelkezés kizárja a vezetői feladatok alapján adható kereset-kiegészítést, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (10) bekezdése mégis lehetővé teszi vezetői feladatellátás alapján kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítását. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy a kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének eredményeit is. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésből vagy jutalomból a magasabb vezetők a munkakörükben végzett minőségi munkájuk alapján részesülnek, a (Kjt.77/B.§ (3), 1993. évi LXXIX. Tv.118.§ (10) alapján figyelembe véve a teljesítményértékelés eredményeit. PREMIZÁLÁSI RENDSZER A Kjt. 77/A. és 77/B. §-a tartalmazza a prémiumfeladatok kitűzésével és díjazására vonatkozó, 2009. január 1-jén hatályba lépett szabályait. A kinevezett vezetőkre vonatkozó rendelkezések elemei: évente, legkésőbb március 31-ig – március 1-je utáni, de legkésőbb szeptember 30-ig történő, magasabb vezetői, illetve vezetői kinevezés vagy a kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 (harminc) napon belül – írásba foglaltan prémium feladatot tűz ki: - a magasabb vezetői, illetve vezetői munkával kapcsolatos, előre meghatározott feladat ellátására, illetve teljesítmény elérésére határozható meg a teljesítési határidő feltüntetésével - az értékelési határidő nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél, - az értékelést írásban kell végezni - meg kell határozni, hogy ha a feladatokat csak részben teljesítette a vezető, jogosult-e, ha igen, a teljesítés mértékében milyen arányban jogosult prémiumra, a prémiumot a teljesítés értékelését követően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi illetménnyel együtt kell kifizetni, év közben prémiumelőleg fizethető, A megbízott vezetőkre is a fenti szabályokat kell alkalmazni két kivétellel:

49

- magasabb vezetői megbízás esetén a prémium teljes összege naptári évenként nem haladhatja meg a magasabb vezető egy naptári évre számított illetményének tíz százalékát, vezető esetében az egy naptári évre számított illetményének öt százalékát. - a magasabb vezetői és a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott jutalmának és prémiumának együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a megbízott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott tárgyévi, illetménypótlékkal (Kjt. 70. §) együtt számított illetményének harminc százalékát. Pótlékok A kinevezett magasabb vezetői és a megbízott magasabb vezetői pótlékok meghatározása a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 14/c. §-a értelmében történik. Magasabb vezetői munkakör és megbízás A kinevezett magasabb vezetői, a megbízott magasabb vezetői és egyéb vezetői megbízások a 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 5. § (1)-ben leírtak alapján történik. A Kjt. vonatkozó rendelkezése alapján magasabb vezető megbízásnak minősül: a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, intézményegység-vezetőjének megbízása és a gazdasági igazgatóhelyettesi munkakör. Vezetői megbízásnak minősül: Az intézményegységvezető-helyettesi munkakör 7. 1. Az intézményben foglalkoztatottak közössége Az intézmény közalkalmazott munkavállalóinak munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Kjt. szabályozza, a polgári jogi jogviszonyban foglalkoztatottakra a PTK szabályai érvényesek (megbízási szerződés alapján foglalkoztatottak). Az alkalmazottak a oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a gazdasági hivatal dolgozói, az iskola-és óvodatitkárok, hivatalsegéd, műszaki ügyintéző valamint a dajkai munkakörben dolgozók. Az alkalmazotti közösségek jogai:

    

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje: Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak 50

különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái:  Különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések stb.  Az intézményi kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési főrumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.  A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 7.2. A nevelőtestület feladatkörébe átruházott feladatok Az intézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az intézmény gazdasági igazgatóhelyettes, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - gyermek és ifjúságvédelmi felelős. A nevelőtestület a Kt. alapján döntési jogkörökkel rendelkezik: A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület egészét csak akkor kell összehívni, ha az egész többcélú intézményt érintő szakmai kérdés, döntés kívánja azt meg. Kifejezetten egy-egy intézményegységet érintő kérdésben (pl. osztályozó értekezlet) az intézményegység-vezetője, vagy az igazgató jogosult összehívni az adott intézményegységben (is) dolgozókat. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  félévi nevelőtestületi értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak min. 10 %-a, intézményegységi értekezletet, ha az intézményegység nevelőtestületének min. 50%-a kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy az intézmény vezetősége, (az igazgató tanács) ezt indokoltnak tartja.  

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. E szabály vonatkozik az intézményegységi nevelőtestületi értekezleteire is. A nevelőtestület döntéseit - ha a vonatkozó jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönt. A nevelőtestületi/intézményegységi nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten.

51

A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Óvodai intézményegységekben:  Szervezetfejlesztési Munkaközösség (intézményegységenként egy)  Pedagógiai Munkaközösség (intézményegységenként egy)   

Általános Iskolai Munkaközösségekben Humán Műveltség Terület Munkaközössége (intézményegységenként egy) Természettudományos Terület Munkaközössége (intézményegységenként egy) Alsó Tagozatos Munkaközösség (intézményegységenként egy)

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  a nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése.  egységes követelményrendszer kialakítása, a gyermekek ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az intézményi belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató tanács hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

7.3. Az átruházott feladatok teljesítésének beszámoltatási rendje Átruházott feladatok A pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása Taneszközök, tankönyvek kiválasztása

A feladatok teljesítéséről beszámol

Mikor?

Hogyan? Milyen módon?

Szakmai munkaközösségek

A törvény előírása szerint

Szóban

Szakmai munkaközösségek

Tankönyvrendelés előtt évente 1 alkalom januárban

Írásban

52

Továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel

Szakmai munkaközösségek

Évente 1 alkalommal februárban

Írásban

A határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése

Szakmai munkaközösségek

Pályázatok elbírálásakor

Szóban

A szakmai munkaközösség munkájának értékelése

Szakmai munkaközösségek

Vezetői értekezlet, félévi, év végi értekezlet

Szóban és írásban

A pedagógusok külön megbízásai elosztásának véleményezése

Szakmai munkaközösségek

Vezetői értekezlet, félévi, év végi értekezlet

Szóban és írásban

Osztályközösségek nevelőtestületi megítélése (tanulmányi munka, magatartás, szorgalom)

Az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusok

Félévi és év végi osztályozó értekezlet

Szóban és írásban

Fegyelmi ügyek

Fegyelmi bizottság

Fegyelmi ügyek esetén

Írásban

7.4. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje Az intézmény részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az intézmény működési alapelveit, továbbá az intézményegységek együttműködésének elveit részletesen tartalmazza az intézmény hosszú távra szóló pedagógiai programja. A feladatok összehangolásának egyik színtere a rendszeresen összehívott igazgatótanács értekezlete.  Az intézményegységek az átmenetek megkönnyítése terén jelentkező szakmai feladatokhoz kapcsolódóan – a fenntartóval egyeztetve – biztosítják az óvodába felvett gyermekek továbbjutását az iskolába, figyelembe véve a szülők kérését.  Az intézmény igazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt.  A telephelyeken működő intézményegységek nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 53

Az intézményegységekben dolgozó nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg.  Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a pedagógusok, valamint az intézményegységek többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az egyik épületben dolgozókat érinti, szervezeti egységenként is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket.  Az intézményegység-vezető részt vesz a rendszeresen tartott vezetőségi megbeszéléseken. Ez alkalommal beszámol az intézményegységben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat.  Napi kapcsolat van az igazgató és az intézményegység-vezető között, így az igazgató a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen átadja az intézményegység-vezetőnek.  Az intézményegység-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti az igazgatónak.  Az igazgató és az intézményegység-vezető együttesen felelnek azért, hogy a dolgozók, a gyermekek és a szülők az őket érintő információkat időben megkapják, megismerjék.  Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, hagyományok, kirándulások. Az intézményegységek pedagógus közösségének szakmai együttműködése biztosított:  Közös nevelőtestületi értekezletek  Hospitálások  Megbeszélések  Szakmai kirándulások  Csapatépítő tréningek  Közös munkaközösségi foglalkozások  Minőségfejlesztési csoport tevékenységek által. Az igazgató állandó meghívottja az intézményegységek rendezvényeinek. 

8. A szülők és diákok szervezetei 8.1. A szülői szervezet(ek) kapcsolattartási rendje az igazgató és az intézményegység- vezetők között A szülői szervezet (közösség) Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. A gyermekcsoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba/csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Az osztályok/csoportok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök,  elnökhelyettes. A gyermekcsoportok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban/csoportban választott elnök vagy az osztályfőnök/csoportvezető segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában intézményegységenként 3 fő, visszahívásig megválasztott szülő vesz részt. 54

Az értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az intézményi szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit:  elnök,  elnökhelyettes,  pénztáros. Az intézményi szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az intézmény szülői szervezet (közösség) vezetőségét az intézmény igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. Az intézményi szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:       

megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben.

8.2 A diákönkormányzat és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolai intézményegységekben diákönkormányzat működik. Az intézményi diákönkormányzat jogosítványait az intézményi diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az intézményi diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az intézményi diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Az intézményi diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. Az intézmény, ill. az intézményegységek biztosítják a diákönkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések, technikai eszközök használata igény szerint, előzetes megbeszélés alapján). A diákönkormányzat költségeinek forrása lehet: saját bevétel, átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek, alapítvány). A diákönkormányzatok és az intézményegységek vezetőinek kapcsolattartását, a tanulók rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit a Házirend tartalmazza 55

A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót vagy az illetékes intézményegység-vezetőt. Az erre vonatkozó igényt a diákönkormányzatot segítő pedagógusoknak kell bejelenteni. Az igazgató, ill. intézményegység-vezető részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen, ahol az általános intézményi szintű kérdésekről, ill. az intézményegységre vonatkozó kérdésekről ad tájékoztatást. A diákönkormányzatot segítő pedagógusok képviselik a diákokat a vezetői értekezleteken. Beszámolnak a betervezett feladatok végrehajtásáról, biztosítják az információk áramlását a tanulóközösség és nevelőközösség között.

9. A tanulók és a szülők rendszeres tájékoztatásának, véleménynyilvánításának formája és rendje A nevelők és a tanulók A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató,  az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésén 6 havonta,  a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,  az intézmény honlapján keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,  tájékoztatják. A gyermeket és a gyermek szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról szaktanároknak/csoportvezetőknek folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

a

A gyermekek a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az intézmény igazgatótanácsához, az osztályfőnökükhöz, csoportvezetőjükhöz, az intézmény nevelőihez, vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A gyermekek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választolt képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatótanácsával, a nevelőkkel, vagy a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató:  a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén 6 havonta,  az intézményi szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal,  az intézmény weblapján keresztül, - az osztályfőnökök, csoportvezetők:  a szülői értekezleten, tájékoztatják. A szülők számára a gyermekük egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok.  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők a gyermekek és a saját - a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban 56

biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, vagy nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődök az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint az intézményegységek vezetőitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában. - az intézmény könyvtárában, - az intézmény nevelői szobáiban, - az intézmény igazgatójánál és intézményegység-vezetőinél, - az intézmény weblapján (www.szechovisk.hu). A házirend előírásai nyilvánosak, annak az adott intézményegységre vonatkozó részeit minden érintettnek (gyermeknek, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az intézményegységek irattárában; • az intézményegységek könyvtárában; • az intézményegységek nevelői szobájában; • az intézmény igazgatójánál; • az intézményegység-vezetőjénél; • az osztályfőnököknél; • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, • az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

10. A gyermekek jutalmazásának elvei, formái A nevelőtestület pedagógusai a tanuló pozitív és negatív cselekedeteit értékelik a cselekedet nagyságának arányában. A jutalmazás célja az elismerés, az ösztönzés A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki a tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a megyei szintű különböző versenyek I - III. helyezettjeit, az országos versenyek I - X. helyezettjeit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái 57

Egyéni jutalmazási formák /a Házirend szerint/ Intézményünkben elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: • szaktanári • napközis nevelői • osztályfőnöki • igazgatói – intézményegység-vezetői • nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók (nevelőtestületi dicséret). A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az intézményegység-vezető helyettesénél (a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközis nevelői javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten. Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, színház- vagy kiállítás látogatása stb. A szaktárgyi versenyek iskolai jutalmazása

Levelezős versenyek A benevezett tanulók munkájának irányítása a szaktanár feladata (határidő, esztétikum). Feladatsoronként a teljesítmény értékelhető szóbeli dicsérettel vagy érdemjeggyel. Ha a tanuló minden feladatsort beküldött, részesüljön szaktanári dicséretben. Amennyiben a tanulót teljesítménye alapján megyei versenyre intézményegység-vezetői dicséretben részesüljön (osztályfőnök feladata).

hívják,

részvétel

esetén

Ha a rendező intézmény a versenyző tanulók teljesítményeiről visszajelzést küld (általában elért összpontszám), a lista alapján osztályfőnöki, intézményegység-vezetői dicséretet kaphatnak. Országos I., II., III. helyezés esetén igazgatói dicséret adható. MPI által meghirdetett tanulmányi versenyek Ha a tanuló iskolai versenyen részt vesz, és dolgozatát továbbküldik, szaktanári dicséretet kap. A többi versenyző a munkaközösség megállapodása alapján szóbeli dicséretet vagy érdemjegyet kap a teljesítménytől függően. Továbbjutás esetén: 

városi vagy területi fordulón vesz részt: osztályfőnöki dicséret 58



ha az iskolai fordulót azonnal megyei első forduló követi, akkor:



a részvételért: osztályfőnöki dicséret



I-X. helyezésért: intézményegység-vezetői dicséret



megyei második fordulón ill. városi/területi fordulót követő megyei fordulón



való részvételért: intézményegység-vezetői dicséret



országos döntőn való részvétel esetén igazgatói dicséret

Ha egy tanuló több tantárgyból is eredményesen vett részt megyei fordulón, akkor nevelőtestületi dicséretet kaphat. Oktatási Közlönyben meghirdetett versenyek A jutalmazás legyen összhangban az előbb felsoroltakkal. Ha a versenyző tanulót iskolai, megyei forduló után országos versenyre hívják és ott eredményesen teljesített, igazgatói dicséretet kaphat.

11. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A nevelési –oktatási intézményekkel való kapcsolattartás rendje A nevelő, oktató munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézménynek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával  A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal: HUNNIAREG Pedagógiai Intézet, KEPI A helyi oktatási intézmények vezetőivel és nevelőtestületeivel Kecskeméten működő közművelődési intézményekkel:  Megyei Katona József Könyvtár  Katona József Színház  Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ  KecskemétiIfjúsági Otthon  Planetárium  Katona József Múzeum  Naiv Festők Múzeuma  Népi Iparművészeti Gyűjtemény  FIT Központ  Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely  Ciróka Bábszínház  A területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval: Kecskemét, Fecske utca 7.  A területileg illetékes Szakértői Bizottsággal: BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Kecskemét, Juhar u. 23.  Kiemelt kapcsolatot tart fenn az intézmény, a városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, iskola-egészségügyi szolgálattal.  A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való közvetlen kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az intézményegység-vezetők feladata. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 4. Az iskolaorvos elvégzi - vagy szakorvos részvételével biztosítja- a gyermekek egészségügyi 59

állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente egy alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  a gyermekek fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézményrendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve rögzíti. Egyéb külső kapcsolatok rendje Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot. Az intézményigazgató és helyettese szervezik a kapcsolattartást az intézménnyel kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal.

12. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok - Kitüntetések a szülők, és a tanulók körében: Széchenyi Emlékplakett Az intézményért, annak jó hírnevéért legtöbbet tevő szülő és tanuló kapja. A díj egy tanévben egy intézményegységben legfeljebb egy szülőnek, ill. egy tanulónak adható. Az emlékplakettet a vele járó oklevéllel az intézmény vezetője adja át a tanévzáró ünnepélyen. A jelöltek, kitüntetettek munkáját, eredményét méltató, bemutató cikkek az intézmény újságában megjelennek. Az érintett hozzájárulása esetén az intézmény honlapjára a főoldalra is felkerülnek. Az iskolarádió is bemutatja a díjazottak tevékenységét csakúgy, mint a jelöléssel, esélylatolgatással kapcsolatos riportokat. A kitüntetést kapó tanulóról az iskolai intézményegység diákönkormányzata dönt, a nevelőtestület véleménye alapján, legkésőbb a tanév utolsó tanítási napját megelőző 3 nappal. A kitüntetést kapó szülőről az iskolai/óvodai intézményegység nevelőtestülete, a diákönkormányzat –ahol van- véleménye alapján legkésőbb a tanév utolsó tanítási napját megelőző 3 nappal. Amennyiben nem jelöl meg az adott évben kitüntetést az intézményegység, úgy azt a következő tanévre átviheti (két kitüntetést adhat). A nevelőtestület és a diákönkormányzat egyszerű többséggel, titkos szavazással dönt a kitüntetett személyéről. A szavazás lebélyegzett lapokon történik, a szavazatszámlálást nyilvánosan végzi a diákönkormányzat vezetője, ill. az intézményegység-vezetője, vagy helyettese. Intézményi újság, iskolarádió, Internetes honlap Az intézményi újság főszerkesztő helyettesét az iskolai Diákönkormányzat tagjai közül választja meg. A főszerkesztő az igazgató által felkért szabadidő szervező pedagógus. Az újság terjedelme 6 oldal: A/3 felénél kettőbe hajtott lap (4 x A/4 oldal), amely általános, az egyes intézményegységekhez kevésbé kötődő, vagy valamennyit egyformán érintő írásokat tartalmaz. Ezen kívül 1 lap (2 x A/4 oldal belív) az egyes intézményegységek által szerkesztett, az intézményegység életéről szóló írásokat tartalmazza. Ennek szerkesztését az intézményegységben a szabadidő szervező pedagógus végzi – ennek hiányában, aki önként vállalja. 60

Az intézményi újság október 1-jén, február 01- jén és június 01-jén, vagy az azt követő munkanapon jelenik meg 1000 példányban, melyhez ingyenesen juthat hozzá minden gyermek, szülő, ill. intézményi dolgozó. Az iskolarádió valamennyi iskolai intézményegységben működhet, ahol ennek feltételei adottak, ill. ezt időközben kiépítik. A műsort a diákönkormányzat állítja össze, a műsorvezetőket tagjai közül választja meg. Amennyiben a műsor színvonala, tartalma általános erkölcsi normákat sért, úgy az intézményegység-vezetője azt átmenetileg szüneteltetheti. A zenés és a szöveges műsor időaránya 5050 %. A rádió az intézmény nyitásától az első becsengetésig sugározhatja műsorát. Az intézmény internetes honlapját az igazgató által megbízott webmester működteti, aki a megkapott anyagokat felhelyezi, továbbá gondoskodik annak behatolás elleni védelméről. A honlap tartalmi elemeit, írásokat, fotókat az intézmény erre kijelölt dolgozói szolgáltatják, s ők jelzik a webmesternek az elavulást is. Munkájukat az éves munkatervben rögzítettek alapján végzik. 12.1. Hagyományok ápolása az intézményegységekben: 12.1.1. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Forradalom Utcai Óvodája Az ünnepélyek megszervezéséért minden csoport óvodapedagógusa felelős; - ezt az éves munkatervben is rögzítjük. A megoldások módjait, eszközeit a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg, figyelembe véve a gyermekek életkorát, értelmi, érzelmi beállítottságát és a helyi szokásokat. Az ünnepek tükrözzék haladó nemzeti hagyományainkat, érzéseinket. Népszokásaink, a helyi szokások segítsék nevelési céljaink megvalósítását. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei lehetőséget biztosítanak az érzelmi gazdagon motivált tevékenységekre. Célját akkor éri el igazán, hogyha biztosítja:  a gyermekek is részt vesznek annak szervezésében,  ha eltér a megszokottól,  ha az esemény tartalmától függően a szülők is részesei,  ha az eseményekről az érintettek közösen döntenek.

átélésre, a

A hagyományok egy része kizárólag a gyermekcsoportokban zajlik (névnap, születésnap, eszközkészítés valamilyen eseményre, kirándulás, színházlátogatás, stb.). Több csoportra kiterjedő hagyományos rendezvényünk a „Micimackó” mesenap. Részt veszünk a város többi óvodájának hagyományos rendezvényein is, pl.: Ovikupa, „Fülemüle” dalfesztivál, Föld napja, „Bóbita bábfesztivál”, „Népi gyermekjátékok”, stb. Az egész óvodai közösségre kiterjedő hagyományaink és ünnepeink: A Mikulás-várás és a titokzatos ajándékozás. A Karácsony, az azt megelőző hosszú adventi készülődéssel, családias hangulatban. Az óvodában ajándékkészítéssel, tervezgetéssel tesszük örömtelivé, izgalmassá a várakozás időszakát. A Farsang afféle bolondozós nap. A gyermekek saját készítésű álarcban, jelmezben ügyességi játékokkal, tánccal búcsúztatják a telet. A szülők is aktív részesei lehetnek ennek a mulatságnak. A Húsvét a locsolkodással és ajándékozással zajlik. Anyák napján ünnepi műsorral, virággal, a kisgyermekek által készített ajándékokkal köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A gyermeknapi majális – közös délutáni program a szülőkkel, játékkal, ügyességi versenyekkel, zenével, tánccal, jókedvvel „fűszerezve”, 61

Évzáró helyett – közös egész napos kirándulás a szülőkkel, vagy közös délelőtti, vagy délutáni program, pl.: az Arborétumban a szülőkkel. munkadélutánok — a szülőkkel együtt ajándékkészítés a gyermekeknek, díszítés, pl.: karácsonyfa, stb. A társadalmi ünnepek: pl. a nemzeti ünnepek – leginkább március 15. – a gyermekek számára is átélhető nemzeti hagyományokkal (ünneplő ruha, kokárda). Nemzeti ünnep: március 15. (Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója). Az épület fellobogózásáért az óvodai intézményegység-vezetője a felelős. Az ünnepek megszervezésekor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat. 12.1.2. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Óvodája Az óvoda épületét, március 15-e, augusztus 20-a, és október 23-a előtt négy nappal díszíteni kell. A nemzeti és egyéb ünnepségek megszervezése intézményegység- szinten történik. 

A karácsonyi ünnepek, a nagycsoportosok búcsúünnepélyének megszervezésében és lebonyolításában részt vesznek a szülők.

 

A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: karácsony, március 15. , anyák napja, évzáró (a pontos dátumokat az éves

és

a

kirándulások

munkatervben kell rögzíteni) 

Az anyák napja és az évzáró nyilvános ünnepély és azonos időpontban is szervezhetők.

 

A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: Farsang , gyermeknap, Mikulás Megünneplésük formáját, pontos dátumát szintén az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül: - közös ünneplés történik  a gyermekek név- és születésnapja alkalmából, 

ajándékkészítés a testvércsoportoknak

 

Népi hagyományok ápolása jeles napokhoz kapcsolódó szokások; Május 1., a tavasz köszöntése.

 

Természettel kapcsolatos ünnepek: Állatok világnapja, Föld-, Víz napja, Madarak és fák napja.

 

Kirándulások, séták, színházlátogatás, sport napok szervezése. (Részletesen a munkaterv tartalmazza.)



A nevelőtestület hagyományai: szakmai napok szervezése,



házi bemutatók szervezése, (munkatervben rögzítve)



továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása,



pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók felkarolása, segítése,



a nyugdíjba menők búcsúztatása,



közös őszi, vagy tavaszi kirándulások, 62



közös színházlátogatás,



Alapítványi Bál,



Családi OVI-Nap,



pedagógusnap, névnapok,



karácsonyi gyertyagyújtás.

12.1.3. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Széchenyi Sétányi Óvodája Az ünnepek: Minden alkalomra csak egy új verset, mesét és éneket tervezünk, ez alól csak az anyák napja kivétel  Csak egy ajándék készüljön egy alkalomra  Az ünnepek időintervallumai: Kiscsoport: 15 – 20 perc Középső csoport: 25 – 30 perc Nagycsoport: 35 – 40 perc 

Hagyományok, ünnepek, jeles napok tartalma Az ünnepek tartalmát és fényét az együttlét, a hagyomány szertartásai adják meg. Konkrét tartalmát, jellegzetességeit a Helyi Óvodai Nevelési Program határozza meg. 12.1.4. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje, az éves munkaterv tartalmazza. Iskolai hagyományok:  Tanévnyitó ünnepély  Tanévzáró ünnepély  Ballagási ünnepély  Bankett a búcsúzó nyolcadikosoknak  Intézeti napok  Költészet napjáról megemlékezés  A madarak fák napjához kapcsolódó környezetvédelmi rendezvény  Intézményegységi nevelőtestületi kirándulás  Alapítványi bál  Nyári tábor  Ausztriába kirándulás a németet tanulókkal (egy napos)  Házi tanulmányi versenyek,  Varjú Lajos Természettudományi verseny,  Utolsó tanítási nap „Agymoshow” – tanár – diák vetélkedő. A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos idejét, az iskolai munkatervben kell rögzíteni. Az ünnepély, megemlékezés megszervezéséért felelős nevelőt az iskola intézményegység-vezetője bízza meg. Az iskolai intézményegység évkönyvet jelentet meg a „kerek” évfordulók (25 éves, 30 éves stb.) alkalmával. Erre a feladatra az aktuális tanévben a felelőst az iskola intézményegység-vezetője kéri fel. Az évkönyv az eltelt évek közti eseményeket, emlékeket az intézmény nevelőinek, tanulóinak írásait, 63

eredményeit tartalmazza. Az iskolarádiót ünnepi műsorok közvetítésére és hirdetések közlésére használja az intézmény az aktualitásnak megfelelően. Az iskolarádió ünnepi műsorainak pontos idejét az éves munkatervben kell rögzíteni. Az iskolatörténeti emlékek gyűjtéséért az intézményegység-vezetők a felelősek. Az intézet életével kapcsolatos képanyagot albumokban gyűjti az intézmény. Az album készítésére minden tanév elején az iskola intézményegység-vezető kér fel egy nevelőt. 12.1.5. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolája Iskolai ünnepségek:

 tanévnyitó ünnepség;  ballagási ünnepség;  tanévzáró ünnepség Iskolai megemlékezések:

 Aradi vértanúk emléknapja- Nemzeti gyásznap (október 6. iskolarádiós műsor)  Október 23. nemzeti ünnep (iskolarádiós megemlékezés)  Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.)  Március 15. nemzeti ünnep (műsoros megemlékezés)  A holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15. iskolarádiós műsor) Hagyományos rendezvények:

 DÖK nap  Suli-Buli  8. osztályosok bankettje  Lánchíd juniális  Kórustalálkozó minden páros évben Az iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken az alkalomhoz illő ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg, melyet a szabadidő-szervező állít össze. 12.1.6. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolája A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az alábbiakban felsorolt hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, rendezvények időpontjait, felelőseit az éves munkaterv, a tanév helyi rendje tartalmazza.  tanévnyitó ünnepélyen új elsősök köszöntése,  házi tanulmányi versenyek,  sportnap-sportrendezvények,  diák-önkormányzati nap,  kirándulások (osztály, nevelőtestületi),  családi hétvége karácsonyi vásárral,  farsangi karneválok, hangversenyek, discók  városi szintű néptánc találkozó szervezése, 64

 karácsonyi, húsvéti, anyák napi megemlékezések,  iskolai intézményegység névadó hét rendezvényei  ballagás, sportköri-diákönkormányzati értékelés, jutalmazás,  tanévzáró ünnepély,  házi tanulmányi versenyek szervezése. A nemzeti és állami ünnepek, aktuális évfordulók szervezési feladatait az éves munkaterv tartalmazza.

13. A könyvtár működésének szabályai, feladatai, rendje Az intézményben a nevelő-oktató munka és a gyermekek önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében intézményi könyvtár működik. Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz; szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézményi könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az intézményi könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:  Katona József Megyei Könyvtár  A fenntartó valamennyi intézményének könyvtárával. Az intézményegységek könyvtárai működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért az adott intézményegység könyvtáros tanára a felelős (intézményegységenként 1 fő). Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézményi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat l. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az intézményi könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az intézmény dolgozói, a gyermekek és azok csoportjai. Az intézményi könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az intézményi könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon intézményi dolgozó és az a gyermek veheti igénybe, aki az intézményi könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy gyermeknek haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az intézményi könyvtár heti 5 órában tart nyitva naponta 14 órától 15 óráig. A nyitva tartás idejét az éves munkatervben kell rögzíteni, a tantárgyfelosztást követően, melyet a könyvtár ajtaján is fel kell tüntetni. A nevelőknek az intézményi könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. 65

Az intézményi könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az intézményi könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok, A könyvtárhasználó (kiskorú gyermek esetén a gyermek szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy - tanító javaslata alapján az intézmény igazgatója határozza meg.

14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az intézmény fenntartója által kötött megállapodást szerint történik. Az óvoda és iskolaorvos helyi munkaterve alapján történik a gyermekek rendszeres ellátása, előre egyeztetett időpontban. A megállapodásnak biztosítania kell:  az intézményorvos heti egy alkalommal történő rendelését az intézményben/orvosi rendelőben (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente 1 alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,  szemészet: évente 1 alkalommal,  a gyermekek fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló gyermekek általános orvosi vizsgálatát,  a gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít.

15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az intézményben munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a gyermekek biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt (óvodapedagógusok teljes munkaidőben) kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek az osztályfőnöki órákon/csoportfoglalkozásokon 66

ismertetniük kell a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - A tanév/nevelési év megkezdésekor . Ennek során ismertetni kell:  az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. intézményben kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a gyermekek figyelmét. 

A nevelőknek ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy intézményen kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba/csoportnaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén a gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményegység-vezetőjének, aki ezt írásban jelzi az intézmény igazgatójának. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményegység-vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az erről készült jegyzőkönyvet az intézmény igazgatójának minden hó 4. napjáig meg kell küldeni. A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. 67

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermeknek (kiskorú gyermek esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményben igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az intézményi diákönkormányzat képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézménybe járó gyermekeknek, valamint az intézmény és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, belvíz,),  a tűz.  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának/óvodásának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  intézményegység-vezető  intézményegység-vezető helyettes A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

68

   

a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! a kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni! a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. a gyermekeket a tanterem/csoportszoba elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és valamennyi gyermek köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a gyermekekkel és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézménybe járó valamennyi gyermekre és dolgozóra kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: igazgatói iroda, intézményegység-vezető irodája, helyettesi iroda, iktató.

17. Az iskolai intézményegységek tankönyvellátásának rendje A tankönyvellátás megszervezéséért az intézményegység-vezetője a felelős. Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:

69

 

elkészíti a tankönyvrendelést, részt vesz a tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő intézményi dolgozókkal az intézmény igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az intézmény igazgatója intézményen kívüli vállalkozással is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyvrendelésben résztvevő dolgozók díjazásának módját és mértékét,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A Ttv. és Tankönyv r. vonatkozó jogszabályok előírásai alapján a tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az intézményegység-vezetője - az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével - felméri, hány gyermek kíván az intézménytől tankönyvet kölcsönözni, illetve hány gyermek részére szükséges a napköziben/ iskolaotthonban, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A felmérés eredményéről az igazgatót tájékoztatja.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  A felmérés eredményéről az intézményegység-vezető tájékoztatja a nevelőtestületet, az intézményi szülői szervezetet, a diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.  A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az intézményegység-vezetője írásban értesíti a szülőket.  Az intézmény biztosítja, hogy a napközis/ iskolaotthonos és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.  Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.  Az intézmény igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az intézményi tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.  Az intézményi tankönyvrendelést az intézmény igazgatója által megbízott intézményi dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az intézmény helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az intézmény mely tankönyvek vásárlására fordítja.

70

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézmény igazgatója beszerzi az intézményi szülői szervezet (közösség) és a diákönkormányzat véleményét. Az intézménytől kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az intézmény részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg.

18. A többcélú közös igazgatású intézmény intézményegységeinek az SZMSZ hatálya alá tartozó egyedileg szabályozott területei Az egyedileg szabályozott területeket az SZMSZ 4. 2. pontja foglalja magában, Az intézményegységi sajátosságok cím alatt.

71

Záró rendelkezések Jelen SZMSZ-t, a Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot, az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. év szeptember hó 15. napján fogadta el. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékleteket képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára. Az SZMSZ – t az intézményvezető terjeszti elő, a nevelőtestület fogadja el, a Szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett.

A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az intézményvezetőjének gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításairól, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. Az SZMSZ-t érvényesen módosítani csak a nevelőtestület elfogadásával, és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását a jogszabályi és/vagy szervezeti és működési változás esetén kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az intézmény igazgatója, • a szülői munkaközösség intézményi vezetősége, • a diákönkormányzat intézményi vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. Az intézmény könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az SZMSZ hozzáférhetősége A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja, szülők, számára az intézményegységek könyvtárában. Az intézmény www.szechovisk.hu címen saját honlapot üzemeltet. A honlapon kerülnek közzétételre a jogszabályokban meghatározott közérdekből nyilvános adatok, az általános és különös közzétételi listák, dokumentumok, hirdetmények, valamint az intézmény egészére, szervezeti egységeire és közösségeire vonatkozó egyéb adatok, információk, hírek. Amennyiben jogszabály, vagy más jogi előírás „helyben szokásos módon történő közzétételt” említ, úgy azon a honlapon történő közzétételt kell érteni.

72

1.sz. melléklet: Könyvtár gyűjtőköri szabályzatok - Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Az intézmény könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az intézmény könyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az intézményi könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 1. Az intézményen belüli tényezők: Az intézmény tanulói összetétele. A Nemzeti Alaptantervben, valamint az intézmény által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. Az intézmény nevelési és oktatási céljai. Az intézmény helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. Az intézmény tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. 2. Az intézményen kívüli tényezők: Lehetőség a Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján. Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi térítésmentesen.

és

nem

jogi

személyektől

III. A gyűjtés szintje és mélysége: 1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. 73

Fogalomgyűjtemények, szótárak. Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési .és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az intézménnyel kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. Az intézmény történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők: A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. Könyvtári jogszabályok, irányelvek. Az intézményi könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek.

Az intézmény könyvtárainak gyűjtőköri szabályzata Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolájának könyvtári gyűjtőköri szabályzata A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Arany János Általános Iskolája által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. mellékletét képezi. I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolán belüli tényezők: Iskolánk 1972-ben alakult, egy újonnan épülő lakótelepen. A tanulók 70-80%-a itt él, de a város távolabbi területeiről is járnak hozzánk gyermekek. Az oktatás 1-8. osztályig folyik. A tanulócsoportok száma 27, évfolyamonként 3-4 osztály működik. Tantestületünk 55 fős. Az iskola pedagógiai programja: ▪ Szilárd alapkészségek kialakítása ▪ Kommunikációs képességek, kifejezőkészség, viselkedéskultúra kialakítása ▪ Idegen nyelv elsajátítása (angol, német nyelv oktatása emelt szinten) ▪ Lépéstartás az informatika fejlődésével ▪ Összefüggésen alapuló, problémamegoldó, logikus gondolkodás kialakítása, fejlesztése a természettudományos ismeretek feldolgozásával ▪ Hazánk, lakóhelyünk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása 74

Demokratikus magatartásformák kialakítása, más népekkel szembeni tolerancia, európai, nemzetközi törekvések ismerete ▪ Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény ▪ Az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása Az iskola nevelési és oktatási céljai: Az iskolai tevékenységek valamennyi területén a gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló ismeretek nyújtása, a tanulók megfelelő felkészítése a továbbtanulásra. Szilárd erkölcsi normák közvetítése oly módon, hogy azzal a tanulók azonosulni tudjanak. A tehetség kibontakoztatása érdekében az önbizalomnak, a megmérettetés igényének és bátorságnak, versenyszellemnek kialakítása, mely nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. Az iskolán kívüli tényezők: Iskolánk szomszédságában található a Katona József Megyei Könyvtár Széchenyivárosi Fiókkönyvtára (gyermekkönyvtár), mely gazdag gyűjteménnyel rendelkezik. Ez főként az ifjúsági irodalom terén nagy segítség számunkra. A könyvtár munkatársai rendszeresen fogadják iskolánk tanulóit foglalkozásokon, bemutatókon. ▪

II.

Állományelemzés:

Az iskola könyvtára 1972-ben, az iskola megalakulásakor jött létre. Jelenleg 3530 db dokumentumunk van. A tervszerű állományapasztás következtében az elmúlt 8-10 évben az állomány nem mutat gyarapodást, mivel sok könyvet kellett selejtezni tartalmi elavulás és természetes elhasználódás miatt. A kézikönyvtárban megtalálhatók az új kiadású lexikonok, enciklopédiák. Az ismeretterjesztő irodalmat folyamatosan bővítjük, különös tekintettel: ▪ nevelés általában ▪ néprajz ▪ természettudományok, kiemelten a környezetvédelem, csillagászat ▪ számítástechnikához kapcsolódó segédanyag (állandó megújulást igényel) ▪ földrajz, történelem témakörökben. Szépirodalmi alkotások közül néhány évfolyam házi illetve ajánlott irodalma pótlásra szorul. A mesekönyveket, gyermekverseket tartalmazó könyveket fizikai állapotuk miatt kell felújítani, bővíteni. E rövid helyzetelemzésből következtetve iskolánk könyvtára olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, melynek alapfeladata az intézményben folyó oktató-nevelő munka elősegítése, az ehhez szükséges könyvek, folyóiratok és egyéb könyvtári anyagok biztosítása, feltárása, használatának megszervezése. Fontos és sajátos feladata a tanulók felkészítése az önálló könyv- és könyvtárhasználatra. Kiemelt feladata a pedagógusok tankönyvekkel és tanári kézikönyvekkel, az önművelődésükhöz elengedhetetlenül szükséges szakirodalommal történő ellátása, valamint a tanárok továbbképzésének könyvtári eszközökkel történő segítése. III. Állománygyarapítás: Az állománygyarapítás állandó tevékenységet jelentő munkafolyamat, amely magába foglalja a gyűjtőkörnek megfelelő dokumentumok kiválasztását, beszerzését és állományba vételét. A gyarapítási tevékenység minőségét és mennyiségét befolyásolja a kiadói választék és az iskola által meghatározott könyvtári költségvetés. Az állományfejlesztésre fordítható összeg kialakításához szükséges az iskolai szintű tervezés, hogy a helyi tanterv által meghatározott dokumentumszükséglet összehangolható legyen a könyvtári gyarapítás pénzügyi lehetőségeivel. Így biztosítható az egyenletes és folyamatos szerzeményezés, kizárva az elosztás maradékelvű gyakorlatát. A gyarapítás módjai: Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján, mely az újonnan megjelent kiadványok beszerzését biztosítja. Ajándék intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől. A gyűjtés szintje: Alapszinten teljességgel igyekszik lefedni a tanított tantárgyak műveltséganyagát, középszinten válogatva. 75

IV.1. A gyűjtőkör formai csoportosítása: 1. Írásos, nyomtatott dokumentumok a) Könyvek: az állomány domináns része b) Periodika: Napilapok: válogatással az iskola vezetőségének döntése alapján Pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok a munkaközösségek javaslatai alapján Tantárgyak módszertani folyóiratai A könyvtár módszertani folyóiratai Gyermek- és ifjúsági lapok: igény és anyagi lehetőség szerint Idegen nyelv oktatását elősegítő periodikumok: anyagi lehetőségek szerint 2. Kéziratok: a helytörténeti gyűjtemény részeként városi 3. Audiovizuális dokumentumok A műveltséganyaghoz kapcsolódó hang- és videokazetták, főleg a környezeti- és egészséges életmódra nevelést segítő, idegen nyelv oktatását biztosító, művelődéstörténeti, irodalmi, művészettörténeti, és az újonnan belépő médiaismeret tantárgyhoz szükséges ismerethordozók gyűjthetők. 4. Elektronikus ismerethordozók Elsősorban azok gyűjtendők, amelyek ▪ kiegészítik a meglévő könyvállományt, ▪ könyvalakban nem hozzáférhetők, ▪ a tanulást ismeretközvetítéssel és készségfejlesztéssel egyaránt segítik. A könyvtárnak biztosítani kell a helybenhasználatot, vagyis az elektronikus dokumentumok lejátszásához szükséges eszközöket. Nyelvi határ: magyar nyelvű dokumentumok, illetve az iskolában oktatott angol és német nyelvű könyvek kerülnek az állományba. IV.2. Fő- és mellékgyűjtőkör meghatározása A főgyűjtőkörbe tartoznak a programok tankönyvei, a tantervben felsorolt házi- és ajánlott olvasmányok, a tananyaghoz közvetlen kapcsolódó szak- és szépirodalom, a kézikönyvek, az órákon és az egyéni vagy kiscsoportos tanulás során használt szemléltetőanyagok, a tanárok alapvető pedagógiai szakirodalomi igényét kielégítő dokumentumok és az alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei. A mellékgyűjtőkörbe tartoznak a tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató dokumentumok. A könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok: ▪ egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek ▪ irodalmi, esztétikai értéket nem képviselő szórakoztató irodalom ▪ hitbuzgalmi dokumentumok ▪ könyvritkaságok, muzeális értéket képviselő könyvek. IV.3. A könyvtár állományegységei és azok raktári rendje 1. Kézikönyvtári állomány Gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait az életkor figyelembevételével.       

Alapvetően szükségesek: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, 76

 tankönyvek,  a tantárgyakhoz kapcsolódó folyóiratok,  nem nyomtatott ismerethordozók közül a tantárgyaknak megfeleltetett féleség. Ez az állományegység csak helyben használható. Megkülönböztető jele a piros szín, raktári rendje: szakrendben. 2. Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni a helyi tanterv követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat. Biztosítani kell a közismereti tantárgyi programokban meghatározott házi- és ajánlott olvasmányokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám. Raktári rendje: szakrendben. 3. Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni a tantervben meghatározott:  antológiákat,  házi- és ajánlott olvasmányokat,  a tananyaghoz kapcsolódó alkotásokat,  népköltészeti irodalmat,  nemzeti antológiákat,  a nevelési programok megvalósításához szükséges alkotásokat. Raktári rendje: szerző szerinti betűrendben. 4. Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait:          

pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, fogalomgyűjteményeket, szótárakat pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket, a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát, a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, oktatási intézmények tájékoztatóit, általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat. Raktári rendje: szakrendben.

5. Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Gyűjteni kell:  a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket,  a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket,  a könyvtártani összefoglalókat,  könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket,  könyvtárhasználattan módszertani segédleteit,  az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványokat,  módszertani folyóiratokat. Raktári rendje: szakrendben. 77

6. Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. 7. Kéziratok Ide tartoznak:  az iskola pedagógiai dokumentációi,  pályázati munkák (tanári és tanulói),  iskolai újság dokumentációi. 8. Tartós használatra szánt tankönyvek: Meghatározása tartalmi szempontból: Az új NAT-ra épülő kerettantervvel kompatibilis tankönyvek, amelyek hosszabb távon befedik az intézmény tantárgyi struktúráját, és az egyéb segédletek. Ezek lehetnek: helyesírási szabályzat, atlaszok, határozók, idegen nyelvű iskolai szótárak, szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények. Formai szempontból: Kötött, keményfedelű tankönyvek, segédletek. Nem tekinthetők tartós segédeszköznek az egyéni használatra szánt munkatankönyvek, munkafüzetek és feladatlapok. Megrendeléssel kapcsolatos előírások ▪ ▪

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Az iskolavezetés felelős a tartós tankönyvellátás megszervezéséért (felelősök megbízása, tankönyvfelelős tájékoztatása a tankönyvtárak költségvetési keretéről). A tartós használatra szánt tankönyveket az iskola tankönyvfelelőse rendeli meg a munkaközösségek javaslata szerint, az iskolavezetéssel történő egyeztetés alapján. Ő felelős továbbá a megrendelés határidejének és a költségvetési keretek megtartásáért, valamint a tartós használatra szánt tankönyvek nyilvántartásba adásáért. Tartós használatra szánt tankönyvek kezelése Elhelyezése az iskolai könyvtár elkülönített részében, vagy külön helyiségben történik. Nyilvántartása a 3/1975. számú KM-PM időleges beszerzésre szánt dokumentumaira vonatkozó előírások szerint történik. Kölcsönzés: egy-egy osztály tankönyveinek egyben történő felvételének és leadásának megszervezéséért a könyvtárostanár és az osztályfőnök felelős. A tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban a tanév végén visszaadandók. Amennyiben a dokumentum visszaadásakor további használatra nem alkalmas, térítést köteles megfizetni a használó: 1 év használat után a beszerzési ár 70%-a, 2 év után 50% befizetésével. Selejtezés 3-4 év után történik.

78

SZÉPIRODALOM A gyűjtés terjedelme és szintje Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására Házi- és ajánlott olvasmányok a tanterv alapján A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A magyar és a külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs és külföldi alkotók művei Tematikus antológiák Regényes életrajzok, történelmi regények Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés és verseskötetek Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom (angol, német)

Példányszám 2-3

A gyűjtés mélysége Teljesség igényével

20-25 / 10-15 2-3

Kiemelten / Teljesség igényével Teljességgel

2-4

Teljességre törekvően

1-2

Erős válogatással

2-3 1-3

Válogatva Válogatva

1-3

Válogatva

1-2

Erős válogatással

ISMERETTERJESZTŐ IRODALOM A gyűjtés terjedelme és szintje Alap- és középszintű általános lexikonok, enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet összefoglalói alap- és középszinten A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tanári munkát segítő szakirányú segédkönyvek alap- és középszinten A szaktudományok elméleti és történeti összefoglalói alap- és középszinten Munkáltató eszközként használatos ismeretközlő irodalom alap- és középszinten

Példányszám 1-3

A gyűjtés mélysége Teljességgel

2-3 / 1-2

Teljességre törekvően válogatva

3-5 / 1-2

Teljességre törekvően válogatva

2-3 / 1-2

Teljességre törekvően válogatva

5-20 / 3-5

Teljességgel válogatva

79

A tananyagon túlmutató, tájékozódást kiegészítő alap- és középszintű ismeretközlő i. Érvényben lévő tantervek, tanári kézikönyvek a tanerő ellátása céljából Érvényben lévő, az iskolában használatos tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek (angol, német) Bács-Kiskun Megyére, Kecskemétre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok Iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok

1-2

Erős válogatással

2-7

Kiemelten

2-4

Teljességgel

2-3

Válogatva

1-5

Válogatva

1-2

Teljességgel

Szak- és ismeretterjesztő irodalom a teljes állomány 70%-a. A továbbiakban az arányok feltüntetése a szakirodalomra vonatkozik. O Általános művek

6%

Minden olyan tájékoztató eszköz, amely tartalmában, felépítésében újat hoz. Alapvetően fontos szempont, hogy milyen mértékűek és jellegűek az átfedések. Könyvtárak. Könyvtártan: a könyvtáros munkájához elengedhetetlen segédletek. Jelekkel, szimbólumokkal foglalkozó művek, melyek több műveltségterülethez kapcsolhatók (művészetek, embertan, hagyományok) erős válogatással. 1 Filozófia. Pszichológia

2%

Beszerzendők a tudományterület alapvető fontosságú lexikonjai, enciklopédiái, szakszótárai, különös tekintettel a korszerű megközelítésre – erős válogatással. Kiemelten gyűjthetők a személyiségfejlesztés, erkölcsi nevelés és a metakommunikáció ismerethordozói. 2 Vallás

2%

Beszerzendők a legjelentősebb mitológiák alapszinten, a nagy világvallások összefoglalói. 3. Társadalomtudományok

12%

Az állományrész ismeretanyaga kissé elavult. Új információkat hordozó dokumentumokkal kell kiegészíteni, különös tekintettel a pedagógiai szakirodalom terén. Néprajzi gyűjtemények fejlesztése elkezdődött, folytatása fontos feladatunk. 5 Matematika és természettudományok

20%

A matematika oktatásához szükséges segédanyagok felújítása folyamatban van. A környezetvédelem 80

ismeretanyaga, fizika, kémia, biológia még kiegészítésre szorul. 6 Alkalmazott tudományok

9%

Az embertan oktatásához szükséges dokumentumok megtalálhatók, de mindenképpen bővítendő. A számítástechnika szakirodalmat fejleszteni kell, alapos mérlegeléssel. 7 Művészetek, Játék, Sport

9%

Gyűjteni kell minden művészeti ág alapvető ismerethordozóit, művészeti lexikonokat, a legjelentősebb művészek életútját bemutató dokumentumokat. A sporttal foglalkozó dokumentumok közül elsősorban az összefoglaló szintű művek, lexikonok, adattárak és a sportok szabálykönyvei gyűjtendők. 8 Nyelvészet, Irodalom

20%

A személyiségfejlesztés, a kommunikációs és anyanyelvi nevelés miatt széles körben gyűjtendők a szakterület ismerethordozói. Angol és német nyelvű szótárak száma megfelelő. Idegen nyelv tanításához szükséges segédletek beszerzése válogatva. 9 Régészet, Földrajz, Életrajz, Történelem

20%

Honismereti művek, amelyek alkalmasak a tágabb és szűkebb haza megismerésére (kézi segédkönyvek, adattárak, összefoglaló művek) válogatva. Bács-Kiskun megyére és Kecskemétre vonatkozó ismeretanyag beszerzendő. Földrajz tantárgy ismerethordozói, az útikönyvek beszerzendők, az állományrész felújítása kiemelten fontos. Turista- és várostérképek, Útleírások válogatva gyűjtendők. Életrajzzal foglalkozó dokumentumok erős válogatással, míg adattárak, „Ki kicsoda” jellegű művek gyűjtendők. Történelem és segédtudományai: a kézi- és segédkönyvtári állomány mellett fejlesztendő a kölcsönözhető állományrész.

Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Lánchíd Utcai Általános Iskolájának könyvtári gyűjtőköri szabályzata Az iskola és környezete: Kecskemét város legnagyobb lakótelepének – építési sorrendben - 2. iskolája vagyunk. Tanulólétszámunk 501 fő – 20 tanulócsoport. A nevelők száma 39 fő. Iskolánk tárgyi és személyi feltételei elfogadhatóak, néhány területen kifejezetten jók. Az iskola vezetése és nevelőtestülete évek óta meg akar felelni annak az elvárásnak, hogy kulturális és 81

sport, valamint szabadidős központja legyen ennek a lakótelepi résznek, ahol működését kifejti. A gyűjtőkör alapját képező tényezők: -

A Lánchíd Utcai Általános Iskola az általános műveltséget megalapozó oktatási intézmény, melyben a testnevelés tantárgy emelt óraszámban történik egy-egy osztályban évfolyamonként.

-

Mindennaposak a tanórán kívüli foglalkozások.

-

Napközi otthon és tanulószobai ellátás van.

-

Az iskolai könyvtárat túlnyomó többségben alsó-évfolyamok látogatják, bár egyre többen jönnek gyűjtőmunka céljából a felsős osztályokból is.

-

Célunk, hogy megismertessük a gyermekeket a könyvtár használatával, érdeklődésüket felkeltsük a többlet ismeretszerzés iránt, valamint olvasóvá neveljük őket.

-

Sajnos egyre több a hátrányos helyzetű gyermek, így mind nagyobb szükség és igény jelentkezik a tartós tankönyv állomány folyamatos fejlesztésére.

A gyűjtőkört meghatározó tényezők: -

Az iskola oktatási és nevelési intézmény. Elsődleges cél tehát: az alapozó oktatás-nevelés. Tanulóink adottságainak, készségeinek, képességeinek, tudásának, egész személyiségének fejlesztése differenciált tevékenységekkel.

-

A tanítás során a kerettanterv követelményeihez igazítva a gyermekek életkorának megfelelő, korszerű, tényszerű ismeretek adása (differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás).

-

Célunk továbbá, hogy tanulóink eljussanak az általuk választott középfokú intézménybe.

-

Az esztétikai, érzelmi nevelés hangsúlyozása, melyekkel pozitívan motiváljuk az értelmi nevelést.

-

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink a későbbi életük során képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre, önművelésre, kiegyensúlyozott személyiséggé váljanak. Ezen célok megvalósításához elengedhetetlen a jól működő iskolai könyvtár, ahol tanulóink a kiegészítő információkat meg tudják szerezni. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, illetve ennek megtervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését feltételezi. Könyvtárunk az iskola épületében egy erre a célra függetlenített teremben van. Itt található az összes állományban lévő könyv szabadpolcos rendszerben. A könyvtárhoz kapcsolódik egy olvasóterem, ahol egy időben közel 20 tanuló tud olvasni, gyűjtő munkát végezni. Nyitvatartási idő: heti 5 óra, mely - a gyerekekhez alkalmazkodva – közvetlenül tanítás után tart nyitva heti négy alkalommal (hétfőtől csütörtökig 13:30 -14:45 óráig).

82

A könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzat – az iskola költségvetésében – gondoskodik. Éppen ebből következően változó a fejlesztésre szánt összeg, előfordul, hogy egyáltalán nincs is, s ha igen, akkor sem biztosított a folyamatosság. A könyvtár legfőbb feladata: - A tanítás – tanulás folyamatában jelentkező szaktanári – tanulói igények teljesíthetősége. Könyvtárhasználati órák 2 –8. osztályosoknak vannak évente osztályonként két órában tanórai keretek között. Iskolánkban külön működik egy számítástechnikai tanterem, itt és a könyvtárban is van lehetőség a SULI-NET hozzáféréséhez, tehát a számítógépes hálózaton elérhető információs források adatbázisait itt megtalálhatják a tanulók. Az állomány összetétele minőségileg és mennyiségileg Az állomány elemzése: Az iskola állománya közel 16 000 dokumentum. Összetevői: Könyv: 6976 db / szakirodalom, szépirodalom aránya: 60 – 40 / Periodika: 13-féle Hangzó kiadványok: 627 db / emezek, kazetták / Kézikönyvek: 2315 db Tartós tankönyvek: 4983 db Szakszervezeti: 310 db Könyvtár: Letéti állománya: 200 db Videofilmek: 85 db CD romok: 86 db Az állomány jelentős része elöregedett, elhasználódott, így legfőbb feladat ezen könyvek cseréje, mely leginkább tartós tankönyv keretből történik évről-évre. Ehhez a legfőbb alapelvek: - folyamatos, tervszerű és arányos állományfejlesztés -

a gyarapítás és apasztás helyes arányainak biztosítása

-

válogató gyűjtés a tartalmi teljesség igényével

-

minőségelvűség a válogatásban

-

a szükséges források többes példányainak biztosítása

Összegzés: A könyvtár forrásközpont, ahol a legfontosabb, legszükségesebb információkat megszerezhetjük. Nevelő, szolgáltató értékőrző és értékközvetítő intézmény. A gyűjtőkör által meghatározott gyűjtemény segítségével használói számára mindennapi életünk színterévé kell, hogy váljon. 83

Az állomány egységei: Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti a könyveket. - Kézikönyvtári állomány Kiemelten fontos és gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait – az életkori fokozatok figyelembevételével. Alapvetően szükségesek: - általános és szaklexikonok -

általános és szakenciklopédiák

-

szótárak, fogalomgyűjtemények

-

adattárak

-

atlaszok stb.

-

tankönyvek

-

folyóiratok

-

nem nyomtatott ismerethordozók /AU, CD, SD-ROM/

- Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapismeretű irodalmat. Biztosítani kell a közismereti programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke 1 tanulócsoportnyi példányszám. Főgyűjtőkör, mellékgyűjtőkör: Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy az iskola forrásközpontjaként biztosítsa a tanulás-tanítás folyamatához szükséges információkat és információhordozókat. A könyvtár elsődleges funkciójából származó feladatok megvalósulását szolgáló dokumentumok a főgyűjtőkörbe, a könyvtár másodlagos funkciójához kapcsolódó források a mellékgyűjtőkörbe tartoznak. Főgyűjtőkörbe tartoznak: - általános és szaktárgyi összefoglaló segédkönyvek, kézikönyvek, -

tanulói munkáltatáshoz szükséges ismeretközlő és szépirodalmi források,

-

tanterv által meghatározott ismeretközlő és szépirodalmi dokumentumok,

-

házi és ajánlott irodalom,

-

a világ-és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői, művei,

-

pedagógiai és pszichológiai enciklopédikus munkák, pedagógiai, nevelés-lélektani, fejlődéslélektani, szociológiai, jogi források,

-

tanári kézikönyvek,

-

tartós tankönyvek,

-

iskolai kiadványok

-

az iskolában folyó munkát szabályozó, és támogató jogszabályok, tervezési és oktatási segédletek,

-

az iskola belső oktatási és szervezeti dokumentumai, 84

-

könyvtári szakirodalom és segédletek,

-

testnevelés tagozatos iskolaként a kiemelt sportágak (atlétika, torna, labdarúgás) módszertani irodalma.

A mellékgyűjtőkörbe tartoznak: - a pedagógiai határtudományainak összefoglaló munkái, -

a tananyaghoz tartozó kiegészítő források

-

a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz, tevékenységhez kötődő ismerethordozók.

Az iskolai könyvtár állományrészei: Ismeretközlő irodalom / kézikönyvtár és kölcsönözhető állományrész / A gyűjtés terjedelme és szintje Példányszám

A gyűjtés mélységei

-

Teljességgel

-

-

Alap és középszintű általános lexikonok, enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap és középszintű elméleti és történeti összefoglalói. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alapszintű szakirányú segédkönyvek, középszintű segédkönyvek. A szaktudományok elméleti és történeti összefoglalói alapszinten középszinten Munkáltató eszközként használatos ismeretközlő irodalom alapszinten középszinten A tananyagon túlmutató, tájékozódást kielégítő alap és középszintű ismeretközlő irodalom. Érvényben lévő tantervek, tanévi kézikönyvek tanerő ellátása céljából Az érvényben lévő, iskolában használatos tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Az iskolában oktatott nyelvek /angol, német / tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek Kecskemétre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok Iskola életével kapcsolatos dokumentumok

1 1-2

Válogatva

1 2-3

Válogatva

1 2-3 1 15-30 5-10 1-2

Teljességre törekvően Kiemelten válogatva Erősen válogatva

3-5

Kiemelten

3-5

Teljességgel

1-1

Teljességgel

1-1

Teljességgel

Gyűjteni kell az általános művelődéshez, az egyes műveltségi területhez szükséges alapdokumentumokat, segédkönyveket, kézikönyveket, adattárakat, atlaszokat – a kézikönyvtári állományrészbe. Gyűjteni kell a helyi tantervnek megfeleltetett ismeretterjesztő és szakkönyveket – az ismeretközlő irodalomhoz.

85

Szak-és ismeretterjesztő irodalom - a teljes állomány 70%-a. A továbbiakban az arányok feltüntetése a szakirodalomra vonatkozik. 0. Általános művek 6% Minden olyan tájékoztató eszköz, amely tartalmában, felépítésében újat hoz. Alapvetően fontos szempont, hogy milyen mértékűek és jellegűek az átfedések. Könyvtár, könyvtártan: a könyvtáros munkájához elengedhetetlen segédletek (enciklopédiák, ált. lexikonok, szótárak), melyek több műveltségterülethez kapcsolhatók (művészetek embertan, hagyományok), erős válogatással. 1. Filozófia, Pszichológia 2% Beszerzendők a tudományterület alapvető fontosságú lexikonjai, enciklopédiái, szakszótárai, különös tekintettel a korszerű megközelítésre – erős válogatással. Kiemelten gyűjthetők a személyiségfejlesztés, erkölcsi nevelés és a metakommunikáció ismerethordozói. 2. Vallás 2% Beszerzendők a legjelentősebb mitológiák alapszinten, a nagy világvallások összefoglalói. 3. Társadalomtudományok 11% Az állományrész ismeretanyaga kissé elavult. Folyamatosan új információkat dokumentumokkal egészítendő ki, különös tekintettel a pedagógiai szakirodalom terén. Néprajzi gyűjtemények fejlesztése az elmúlt évben elkezdődött, folytatása fontos feladatunk.

hordozó

5. Matematika és természettudományok 20% A matematika oktatáshoz szükséges segédanyagok hiányos és elavult. E szakterület és a környezetvédelem ismeretanyaga pótolandó leginkább. Ezen kívül a csillagászat, fizika, kémia, biológia tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalmat. Határozók, összefoglalók, példatárak, feladatgyűjtemények, kislexikonok formájában… 6. Alkalmazott tudomány 8% Az embertan oktatásához szükséges dokumentumok megtalálhatók-de mindképpen bővítendő könyvtárunkban. A számítástechnika, háztartástan szakirodalmát fejleszteni kell, alapos mérlegeléssel. 7. Művészetek, Játék, Sport 11% Gyűjteni kell minden művészeti ág alapvető ismerethordozóit, művészeti lexikonokat, a legjelentősebb művészeti ágakat bemutató dokumentumokat. A sporttal foglalkozó dokumentumok közül elsősorban az összegfoglaló szintű művek, lexikonok, adattárak és a sportkönyvek szabálykönyvei gyűjtendők, különös tekintettel iskolánk kiemelt sportágainak módszertani irodalmára. 8. Nyelvészet , Irodalom 20% A személyiségfejlesztés, a kommunikációs és anyanyelvi nevelés miatt széles körben gyűjtendők a szakterület ismerethordozói. Nyelvismereti, nyelvtörténeti összefoglalók. Nyelvműveléssel foglalkozó segédkönyvek. Angol és német nyelvű szótárak száma folyamatosan bővítendő. Idegen nyelv tanításához szükséges segédletek beszerzése válogatva. Alapvető irodalomtudományi kézikönyvek, lexikonok, műelemzések. 9. Régészet, Földrajz, Életrajz, Történelem 20% Honismereti művek, amelyek alkalmasak a tágabb és szűkebb haza megismerésére (kézi segédkönyvek, adattárak, összefoglaló művek) válogatva. Bács-Kiskun megyére és Kecskemétre vonatkozó ismeretanyag beszerzendő. Földrajz tantárgy ismerethordozói, az útikönyvek beszerzendők, az állományrész felújítása kiemelten fontos. 86

Történelem és segédtudományai: a kézi – és segédkönyvtári állomány mellett fejlesztendő a kölcsönözhető állományrész. Történelmi összefoglalók, kronológiák a magyar és a világtörténelemről. A magyar történelem jelentős korszakait, alakjait tárgyaló ismeretterjesztő művek. Szépirodalom: Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a mikrotantervekben meghatározott: - antológiákat -

házi és ajánlott olvasmányokat

-

teljes életműveket

-

népköltészeti irodalmat

-

nemzeti antológiákat

-

a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. A gyűjtés terjedelme és szintjei

-

-

-

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ-és a magyar irodalom bemutatására A helyi tanterv által meghatározott házi és ajánlott olvasmányok A tanagyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát reprezentáló klasszikus és modern antológiák Nevelő célzattal ajánlható, esztétikai értéket képviselő, de a tananyagban nem szereplő klasszikus és kortárs alkotók művei Tematikus antológiák nemzeti családi ünnepekhez és egyéb foglalkozásokhoz Regényes életrajzok, történelmi regények különösen a tanagyag mélyebb, élményszerű megismeréséhez Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek kötetek a klasszikus és kortárs irodalom javából Az iskolában tanított nyelveken a nyelvtudás szintjének megfelelő, könnyebben érthető olvasmányok

Példányszám

A gyűjtés mélysége

1 -1

Teljesség igényével

25-30

Kiemelten

1-2

Teljességre törekvően

1-1

Válogatva

1

1-2 1

1-2 1

Erősen válogatva

Válogatással Erősen válogatva

Válogatással Erősen válogatva

Pedagógiai gyűjtemény: Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: - pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat -

fogalomgyűjteményeket, szótárakat 87

-

pedagógiai és pszichológiai összefoglalókat

-

dokumentumgyűjteményeket

-

a Pedagógiai Programban meghatározott nevelési - és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat

-

a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát

-

az alkalmazott pedagógiai lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket

-

a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit

-

a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait

-

az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket

-

oktatási intézmények tájékoztatóit

-

általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat

-

az iskola történetéről szóló dokumentumokat

Könyvtári szakirodalom / a könyvtáros segédkönyvtára Gyűjteni kell: - könyvtártani összefoglalókat -

könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket

-

könyvtárügyi jogszabályokat

-

könyvtárhasználatra nevelés módszertani segédleteit

-

folyóiratokat

Hivatali segédkönyvtár: Gyűjteni kell az iskola: - irányításával -

igazgatásával

-

gazdálkodásával

-

ügyvitelével

-

munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogszabályokat, közlönyöket és egyéb folyóiratokat.

Iskolatörténeti gyűjtemény: Az iskola pedagógiai dokumentumait, pályamunkákat, iskolai rendezvények forgatókönyveit, kísérleti dokumentációit gyűjteni kell. Periodikumok gyűjteménye: A tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó ismeretterjesztő, szakfolyóiratok, irodalmi, gyermek-és ifjúsági folyóiratok, pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, könyvtári szaksajtó gyűjtése elengedhetetlen. Megőrzésének ideje: 10 év a pedagógiai szaklapoké 6 év egy folyóiratok Beszerzés módja: Kiadótól megrendelve. Jelenleg járatott folyóiratok: - Oktatási közlöny -

Katedra / Látlelet

-

Iskolakultúra

-

Magyartanítás 88

-

Új pedagógiai szemle

-

Új katedra

-

Földgömb

-

Tanító

-

Köznevelés

-

Természetbúvár

-

Pályázatfigyelő

-

Pedagógiai Híradó

-

Magyar Közlöny

Andióvizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok, ismerethordozók állományrésze A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatva. A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását, tájékozódást segítő anyagok gyűjteménye. A tanulók életkori sajátosságait és a nevelői érdekeket a beszerzésnél egyaránt érvényre kell juttatni. Elemei: - tantárgyakhoz kötött oktatófilmek -

tanulás-módszertani, pályaorientációs oktatócsomag

-

tájékozódást segítő dokumentumok

-

módszertani programok

Tankönyvtár Gyűjtemény: /tartós tankönyvek gyűjteménye / 1-8. évfolyamon használt tankönyvek – kivéve munkafüzetek és munkatankönyvek – 5-8 pld. Vásárlás módja: a többi tankönyvrendeléssel együtt. Nyilvántartásuk: Brossura jegyzékben Kölcsönzés ideje: szeptembertől júniusig Amortizációja: 3 év A beszerzés forrásai: Vétel: A vásárlás történik: - jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel /kiadóktól, folyóirat-terjesztőktől és csekély arányban a könyvtárellátótól / -

a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel /könyvesboltokból /

Ajándék: - A kiadók által küldött bemutató példányok -

ajándékozás magánszemélyektől

Csere: - Elveszett könyvek ellentételezésével Kivonás és törlés az állományból A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum kivonás. A gyűjtőkör formai oldalának összetevői: I. Írásos, nyomtatott - hagyományos dokumentumok: 89

a./ könyvek II.

b./ periodikumok / folyóiratok Kéziratok:

-

munkaterv

-

Pedagógiai Program

-

iktatások

-

Szervezeti és Működési Szabályzat

-

pályázatok

-

záródolgozatok

III.

Nem hagyományos ismerethordozók:

a./ Audiovizuális: - hang kazetta - videokazetta b./ Számítástechnikai ismerethordozók, amelyek kiegészítik a meglévő állományt. - multimédia (CD-k, CD-ROM-ok) a szakterületekhez kapcsolódóan, főleg az 5, 6, 7, 8, 9-es főosztályokhoz. Természetesen figyelembe kell venni a gyűjtés során a tantervi követelményrendszert, a tananyag és az általános művelődés követelményeit. A választásnál elsőbbséget élveznek az összefoglaló munkák, kézikönyvek, segédletek, lexikonok és enciklopédiák. Munkáltató eszközöknél fontos, hogy megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak, és egy tanulócsoportnyi példányszám legyen biztosítva. Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskolájának könyvtári gyűjtőköri szabályzata I. Állományelemzés 1. Iskolán belüli tényezők: Könyvtárunk állománya, bútorzata, technikai felszereltsége, esztétikai állománya javult. A könyvtárunkhoz tartozik egy olvasóterem. (Új polcokkal, olvasóasztalokkal gyarapodtunk.) a Homoki-Nagy István Tagiskolából pályázaton nyert anyagi forrásból származó új polcok és olvasói asztalok gyarapították tárgyi feltételeinket. Az áthozott állomány mind tartalmilag, mind fizikai állapotában megfelel az iskolai könyvtár feladatainak eléréséhez. A könyvtári állomány 95%-a hasznosítható. 60%-a szépirodalom, 40%-a szakirodalom, benne VHS kazettákkal. Megfelel a célkitűzésben szereplő gyűjtés szintjének. Az esztétikusan berendezett olvasóteremben 16 tanuló tud megfelelő körülmények között olvasni, gyűjtő munkát végezni. Jól ki tudjuk használni a termet szakköri foglalkozásokra, versenyekre való felkészülésre. A 2 db Internetes hozzáféréssel rendelkező számítógép mellett szeretnénk a könyvtár technikai felszerelését gyarapítani /fénymásoló, olvasólámpák stb./ Gyarapítani kell a gyűjteményes köteteket, az ismeretterjesztő könyveket, a CD-ket, a CD-ROM-okat, a DVD-ket. 2. Az iskolán kívüli tényezők: Városrészünkben található a Katona József Könyvtár fiókkönyvtára, 30.000-es állományával,

90

segítőkész szakembereivel nagyban segítik tanulóinkat. Napközis csoporttal és egyénileg is látogatják az intézményt. Felső tagozatos diákjaink közül többen szombatonként keresik fel a városközponti könyvtárt. II. Az állománygyarapítás módjai Általában könyvkereskedőktől vásárolunk, ahol 10%-os kedvezményt is kapunk. Így gyűjtjük a Mi micsoda, a Határozó kézikönyvek sorozatokat is. Kihasználjuk a kiadók akcióit, bőségesen kapunk ajánlatokat. A tanári segédkönyveket is részben könyvesboltokból, részben kiadótól szerezzük be. Magánszemélyektől is kapunk ajándékba könyveket, melyeket a Gyűjtőköri szabályzat szellemében válogatunk és szerezzük be. III. A gyűjtés szintje és mélysége A szépirodalom az állomány 30%-a. A gyűjtés terjedelme és szintje Az alsó és felső tagozat házi és ajánl. olvasmánya Lírai, prózai, drámai antológiák a világ és m.irodalom Magyar és népköltészet és irodalom A tananyaghoz kapcs. regényes életrajzok, történelmi regények A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők életműve Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, Verseskötetek Német és angol nyelvű képes-olvasmányos irodalom A tananyagban meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei Kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotások Tematikus antológiák

mélysége teljességgel válogatva teljes törekv.

db

erősen válogatva

1

teljességre törekv.

1-3

válogatva erős válogatás

1-3 1-2

válogatva

1-3

erősen válogatva válogatva

1 1-3

2 4

Ismeretterjesztő irodalom: A teljes állomány 70%-a, általános művek kb. 10%-a. Teljességre törekvően – az iskola pedagógiai programjának megfelelően – minden olyan általános tájékoztató eszköz (enciklopédia, segédkönyv, lexikon, monográfia) amely tartalmában újat hoz, vagy kiegészít. A könyvtáros munkájához alapvetően szükséges segédanyagok. Erős válogatással gyűjtendők a jelekkel, szimbólumokkal foglalkozó művek, amelyek több tantárgyhoz is szükségesek. (magyar nyelv, történelem, rajz) 1. Filozófia, pszichológia, erkölcs, esztétika 4%. Az alapvető fontosságú lexikonok, enciklopédiák teljességre törekvően gyűjtendők. Az általános iskolai korosztály személyiségfejlesztésével foglalkozó művek sorolhatók be ide. 2. Vallások, mitológiák 3%. A kézikönyvtár állomány részére beszerzendő a Biblia. Kiegészítésre szorul a mitológiával foglalkozó állományrész, a világ főbb vallásait bemutató irodalom. 3. Társadalomtudomány 12%. Felfrissítésre szorulnak a neveléstudománnyal foglalkozó művek, az általános iskolai

91

korosztályra tekintettel. A népi játékok és táncok témaköréből is kiegészítésre szorul az állomány, a műveltségi terület előtérbe kerülése miatt. Gyűjtjük a térség népviseletével, szokásaival foglalkozó dokumentumokat. Alapos mérlegeléssel illemtankönyvek beszerezhetők. 5. Természettudomány 17% A természettudományi állomány jelentősebb fejlesztésre szorul. Különös tekintettel a környezet- és természetvédelem, csillagászat, a biológia, a növény- és állattan témakörű kézi és segédkönyvek, enciklopédiák, atlaszok, határozók, példatárak, szakköri füzetek, zsebkönyv típusú kiadványok. E tárgykörből jelenleg megfelelő szintű az AV dokumentum, de az is folyamatosan fejlesztendő. 6. Alkalmazott tudományok 6% Mivel iskolánkban technika és számítástechnika oktatás is van, ez a terület kiemelt fejlesztésre szorul. Válogatva gyűjtendők a számítástechnikai kiadványok, a háztartástechnika tárgykörébe tartozó művek és az életmódról szóló általános művek. 7. Művészet, sport 10% A művészet különböző ágának alapvető ismerethordozóit iskolánk pedagógiai programjának, könyvtárhasználati feladatának megoldása miatt teljességre törekvően gyűjtjük: a művészeti ágak összefoglalóit, albumokat, lexikonokat, a korosztálynak íródott sorozatokat. A zenetörténetek, zenei stílusok ismeretterjesztő művei frissítésre szorulnak. Erős válogatással szerünk be társasjátékokkal, sakkal, rejtvényekkel foglalkozó műveket. A sport témaköréből elsősorban lexikonok, szabálygyűjtemények beszerzendők. 8. Nyelv és irodalom 10+8% Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció fejlesztése kiemelt feladatunk, ezért e szakterületek ismerethordozóit széles körben gyűjtjük. Az alapvető anyanyelvi nevelés és a kommunikáció fejlesztése kiemelt feladatunk, ezért e szakterület ismerethordozóit széles körben gyűjtjük. Az alapvető nyelv és irodalomtudományi kézi és segédkönyveket, összefoglalókat, magyar- és világirodalmi lexikonokat, szinonima szótárakat, Magyar Értelmező Kézi Szótárat, regények tömörítését, elemzését tartalmazó dokumentumokat szintén. Erős válogatással szerezzük be a monográfiákat, irodalmi elemzéseket. A német és angol nyelv tanulásához szükséges segédanyagok, szótárak, megfelelő számban rendelkezésre állnak. Az újat hozó, kiegészítéseket tartalmazó műveket vesszük meg igény szerint. 9. Földrajz, életrajz, történelem 20% A honismereti kézi- és segédkönyvek válogatással gyűjtendők. Különösen figyelünk a Kecskeméti füzetek minden megjelenő példányának beszerzésére. A tágabb és szűkebb hazával foglalkozó természeti és gazdasági földrajzi művek széleskörűen gyűjtendők. A kontinensek földrajzával foglakozó alapművek vásárlása az általános iskolai tananyaghoz kapcsolódik. Műhelymunkára, ismeretbővítésre is gondolva gyűjtjük az útikönyveket, a nagy utazásokról, felfedezésekről szóló monográfiákat válogatva. A történelmi munkák igen fontosak a nevelésben, a történelmi tantárgyon kívül más műveltségi területen is fontosak. A teljességre törekedve szerezzük be Magyarország legjelentősebb korszakaival, kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó műveket és nem hagyományos információhordozókat. Figyelemmel kell lennünk a városi szintű versenyekre való felkészülés alapjainak

92

megteremtéséhez. Az anyagi lehetőségekhez mérten a teljességre törekvő a beszerzésünk. IV. a.) Főgyűjtőkör Ide tartozik minden olyan dokumentum, amely iskolánk pedagógiai programjában megjelölt célok megvalósítását szolgálja. - a használt tantárgyi programok könyvei - a meghatározott házi és ajánlott olvasmányok - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szak- és szépirodalom - kézikönyvek - órai vagy kiscsoportos tanulás során használt szemléltető anyagok - a tanárok alapvető szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok - tanári segédkönyvek b.) Mellékgyűjtőkör A tananyagon túlmutató, az anyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó dokumentumok. V. Állományegységek fogalmi meghatározása a.) A kézikönyvtár állomány Gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait, az életkori szintnek megfelelően - általános és szaklexikonokat - általános és szakenciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények, Ki kicsoda? jellegű életrajzi lexikonok - kézikönyvtárak, összefoglalók - adattárak - atlaszok - tankönyvek - folyóiratok - tantárgynak megfelelő AV, CD, CD-ROM, DVD ismerethordozók. Ezek csak helyben használhatók, piros színcsíkkal jelöltek, szakrendbe gyűjtöttek. b.) Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni a tanterv követelményrendszerének megfelelő alap- és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek ideális példányszáma 1 tanulócsoport létszáma. Raktári rendjük szakrend és betűrend. c.) Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményrendszerének megfelelő, a tantervben meghatározott - antológiákat - házi és ajánlott olvasmányokat - teljes életműveket - népköltészeti irodalmat - nemzeti antológiákat - a nevelési program megvalósításához szükséges műveket 93

d.) Pedagógiai gyűjtemény Itt gyűjtjük: - a pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, - fogalomgyűjteményeket, szótárakat, - a pedagógiai programban meghatározott célok megvalósításához szükséges irodalmat, - a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani anyagát, - a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, - az oktatási intézmények tájékoztatóit - az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, - az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumokat. Raktározási rendjük: a szerző alapján betűrendben. e.) A könyvtáros segédkönyvtára Gyűjteni kell: - a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket, - könyvtári jogszabályokat, irányelveket, - a könyvtárhasználat-tan módszertani segédleteit, - módszertani folyóiratokat. Raktározási rendjük: szakrend. f.) Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola: - irányításával, - igazgatásával kapcsolatos könyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. -

g.) Kéziratok

Ide tartoznak: - az iskola pedagógiai dokumentációi, - tanári és tanulói pályázati munkák, - az iskola rendezvényének dokumentumai. VI. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: 1. Írásos és nyomtatott dokumentumok. a.) Könyvek: az állomány döntő része b.) Időszaki kiadványok: - a tantárgyak módszertani folyóiratai - könyvtári szakmai folyóirat - általános szakmai folyóirat - ismeretterjesztő folyóiratok a tanulók érdeklődését figyelve c.) Kotta Az ének-zene tanításhoz, az énekkar működéséhez. d.) Kéziratok - az iskola szabályzatai, pedagógiai programja, munkatervei,

94

- a tanári, tanulói pályázatok. 2. Audiovizuális: - a hangzóanyag, kazetta, lemez, CD lemez, CD-ROM, DVD - képes dokumentumok, diafilmek, diakockák, - videofilmek. A műveltségi területhez (főként fizika, kémia, ének-zene) kapcsolódó audiovizuális dokumentumok gyűjtése szükséges.

VII. Állományapasztás a.) tartalmi avulás /nevelőtestületi vélemény/ b.) fölösleges dokumentumok kivonása c.) természetes elhasználódás alapján d.) hiány Az állományból az időszerű, indokolt évenkénti törlések az igazgató jóváhagyásával. Az időlegesen állományba vett dokumentumok selejtezése a könyvtáros tanár döntése alapján történik. A periodika gyűjtemény apasztása a következők szerint: - hetilapok 1 évente - szaktudományi folyóiratok 5 évente - pedagógiai szakfolyóiratok 10 évente Nem köttetünk semmiféle időszaki kiadványt, de a szakfolyóiratokat megőrizzük tékázva.

95

2. sz. melléklet:Adatkezelési szabályzat 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az intézmény igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: - papír alapú nyilvántartás, - számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: - intézményegység-vezetők, - gazdasági vezető, - óvoda/iskolatitkár, b) a gyermekek adatait felvehetik, nyilvántarthatják: - intézményegység-vezetők, - gazdasági vezető, - óvoda/iskolatitkár, - osztályfőnökök, - csoportvezetők, - napközis nevelők, - gyermek- és ifjúság védelmi felelős, 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: - intézményegység-vezetők, - gazdasági vezető, - gazdasági ügyintéző, - óvoda/iskolatitkár, b) a gyermekek adatait továbbíthatja: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: intézményegység-vezető; - a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök/csoportvezető, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök, csoportvezető, intézménytitkár; - a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: intézménytitkár; - a tanuló intézményi felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök; - az egészségügyi, intézmény-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló 96

egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: intézményegység-vezető; - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök, gyermekés ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a.) A gyermekek személyes adatait osztályonként/csoportonként csoportosítva, értelemszerűen, az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: intézménytitkár), - törzskönyv (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető , osztályfőnökök), - bizonyítvány (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető , osztályfőnökök), - beírási napló (vezetéséért felelős: intézménytitkár), - osztálynaplók (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető , osztályfőnökök), - napközis/ iskolaotthonos és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető , érintett nevelő), - diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: intézménytitkár), b.) A gyermekeknek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 6.

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős CD, DVD.

97

3. sz. melléklet:Iratkezelési szabályzat I. Az ügyvitel rendje 1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma: Az ügykör az intézmény hatáskörébe tartozó személyek vagy szervezetek érdekét érintő helyzetek, tényállások csoportja. Az ügykörben tartozó ügyek megoldásáról az intézmény illetékes alkalmazottainak kell gondoskodnia. Az intézmény főbb ügykörei:  vezetési és igazgatási ügykör,  nevelési és oktatási ügykör,  gazdasági ügykör,  közalkalmazotti személyi ügykör  tanulói ügykör  egészség- és gyermekvédelmi ügykör Az ügyvitel az intézmény ügykörébe tartozó hivatalos ügyek intézésében kifejtett tevékenység. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyvitelt a hatályos jogszabályok, és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni. 2. Az iskolatitkár feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az iskolatitkár munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai az alábbiak:  a hivatali ügyek nyilvántartása,  az ügyiratok nyilvántartása  a küldemények átvétele, felbontása, kezelése  hivatalos ügyek csoportosítása, rangsorolása,  az iratok iktatása, előiratok csatolása, mutatózás,  a határidős ügyek nyilvántartása,  az ügyek irányítása és a szükséges iratok továbbítása az ügyintézőkhöz, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,  kiadványozás előkészítése, a kiadványok továbbítása, postai feladása,  az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése,  az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése,  az irattár kezelése, rendezése, irattári jegyzékek készítése,  az irattári anyag selejtezése vagy levéltári átadása. 3. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása: Az intézmény vezetője által szignált határidős és egyéb iratokat a nyilvántartó könyvbe kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az iskolatitkár az ügyintézők részére - elintézés céljából – az ügy iratait iktatószám, tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével, valamint a határidő kitűzésével – aláírásuk ellenében adja át. Az iratok visszavételét jelezni kell a nyilvántartókönyvben. 98

Az ügyek határidejének betartásáért az iskolatitkár felel, ezért a határidőhöz kötött ügyek határidejéről is nyilvántartást kell vezetni. Határidő-nyilvántartás az iktatókönyvben történik. A határidőt az iktatókönyv „Megjegyzés” vagy „Elintézési határidő” rovatban a naptári nap rovatban kell feltüntetni. Az iskolatitkár az ügy elintézése érdekében tett sürgetést az ügyiraton névaláírással és keltezéssel köteles feljegyezni. Az intézményvezető szükség esetén meghosszabbíthatja a határidőt. Elintézendő ügy iratát határidő-nyilvántartásba helyezni csak vezető vagy vezető helyettes engedélyével lehet. Az engedélyt, az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni. A jogorvoslat közbenső intézkedése az elintézési határidőt a törvényes keretek között arra az időpontra módosítja, amikor a közbenső intézkedésre válasz érkezett. 4. Felvilágosítás hivatalos ügyben: Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy az intézményvezető/intézményegység-vezető és vezető helyettes adhat. Tanulónak, valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a tanulóra vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges – az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságoknak) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek gondosan meg kell győződni. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 5. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítsa és felügyelete: Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. A pedagógiai tárgykörű ügyvitelt és iratkezelést az intézményegység-vezető és helyettes negyedévenként ellenőrzi, s erről írásbeli jelentést készít az igazgató részére. A gazdasági tárgykörű ügyvitel és iratkezelés közvetlen irányítása és ellenőrzése a gazdasági vezető feladata, a gazdasági vezető szintén írásbeli jelentésben számol be a gazdasági ügyvitelről. A megállapított hiányosságokra tett intézkedéseket a nyilvántartó könyv soron következő rovatába kell bejegyezni. II. Az ügyiratok kezelésének rendje 1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak: Irat: minden olyan írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses és más adathordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb.) bármely eszköz felhasználásával készült. Irattári anyagok: minden olyan iratot, amely az intézmény és jogelődei működése során keletkezett, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség lehet.

99

Levéltári anyag: - nak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Irattári terv: rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat, ennek megfelelően tagolja. Az irattári terv, ezáltal az iratok rendszerezésének az alapja. 2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok: Az iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető, illetve a felelős vezető helyettes engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az ügykezelőnél levő iratba más munkavállaló akkor tekinthet be, ha az a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 3. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása: Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az intézmény/intézményegység-vezetőjének vagy helyetteseinek engedélyével az iskola tikár adhat ki. A másolatot „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. 4. A küldemények átvétele és felbontása: Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az iskola titkár veszi át. A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, expresszajánlott, távirat, csomag, stb.) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani:  a tévesen címzett küldeményeket  a névre szóló iratokat, amelyekről az iratkezelő megállapítja, hogy tartalmuk magánjellegű és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek,  a diákönkormányzat, a szülői szervezetek, a szakszervezet és más társadalmi szervezetek címére érkezett,  továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát az intézményvezető fenntartotta magának. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték a (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyekben – az intézmény neve előtt vagy után – névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot – amennyiben az hivatalos elintézést igényel – a címzett a felbontást követően juttassa vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából. Amennyiben az iratkezelő azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt vissza kell küldeni a feladónak.

100

5. A küldemények feldolgozása: A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét, ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen megérkezett mellékletek számát. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az iratkezelőnek rá kell vezetni a „sérülten érkezett”, illetőleg „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és az aláírást. Ha a mellékletek között pénz, nemzetközi válaszbélyegszelvény, illetékbélyeg, stb. található azt is jelezni kell a küldeményen. Az esetleges irathiány okát a küldő szervvel – lehetőleg rövid úton – tisztázni kell és ennek tényét az iraton, rögzíteni kell. Soron kívül kell az intézmény vezetőjéhez továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat. A vezetők nevére érkező küldeményeket az ügyiratkezelő soron kívül továbbítja a címzetthez. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, stb.) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg. III. Az ügyiratok iktatása 1. Az iktatókönyv Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik az iratok érkezésének sorrendjében. Az iktatás céljára C. SZ. ny. 5230-154/a. r. sz. nyomtatványszámú iktatókönyvet kell használni. Az év végén – az utolsó iktatás alatt – keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feljegyezni. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (radírozás, ragasztás, kifestés, stb.). A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni, úgy hogy az eredeti (téves) olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes szöveget. 2. A mutatókönyv: Mutatókönyvet kell vezetni, ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat. A mutatókönyv betűsoros nyilvántartás, amely az iratokat név és tárgy szerint tartja nyilván. Az ügyeket, a lényegüket kifejező egy vagy több címszó (vezérszó) alapján kell nyilvántartani. Ha az irat több tárgyra, személyre, intézményre vonatkozik, az irat alapján valamennyi címszónál mutatózni kell. A mutatókönyvet az iktatással egyidejűleg naprakészen kell vezetni az év kezdetén újonnan nyitott mutatókönyvet. 3. Az iktatási bélyegző: Iktatáskor az irat jobb felső sarkát el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak rovatait. A bélyegzőt lehetőleg az irat külső oldalára kell rányomni úgy, hogy az iraton az írásos intézkedésre elég hely maradjon. Az iktatási bélyegző tartalmazza:  az érkezés (kiadás) keltét ………év…………hónap…………nap, 101

  

az iktatószámot és mellékleteinek számát, ügyintéző (címzett, az intézkedésben eljáró személy) nevét az irattári tárgykör (tétel) számát.

4. Az iktatás szabályai: Az ügyiratok minden mellékletre rá kell írni az irat iktatószámát. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor a borítékba tenni és az iktatószámot, évszámot, valamint tételszámot azon feltüntetni. Az iratokhoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Egy iktatószámhoz legfeljebb három altétel rendelhető. Az összecsatolt, azonos ügyre vonatkozóegyedi iratokat az ügyintézése után is együtt kell tartani. Ha új iktatószám alatt korábbi iratra vonatkozó adatok érkeznek, akkor az új iratra zöld színű tollal rá kell vezetni a csatolt korábbi iratok számát. A korábbi iratokra ugyanígy rá kell írni a csatolás tényét. Az iktatókönyvben ugyanezen módszerrel az időrendi sorrendben legutolsónak keletkezett ügyiratszámmal kell kivezetni a korábbi ügyiratokat. Ezt a módszert kell alkalmazni az eltérő irattári tételszámú iratok esetében is. Nem kell iktatni a beérkező iratok közül az alábbiakat:  a melyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást (pl. gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok, stb.) kell vezetni,  a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat), A táviratok és telefaxok iktatása oly módon történik, hogy az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha az ügynek még nincs írásos előzménye, a táviratot vagy a fax szövegét az előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni. Gyűjtőszámos iktatást kell alkalmazni akkor, amikor az időszakos jelentések, adatszolgáltatások nagy mennyisége ezt szükségessé teszi, - különösen, ha együttesen történik az ügyek elintézése is. Gyűjtőszám (közös iktatószám) alatt iktathatók az egy személytől származó vagy pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasz-iratok, stb. IV. Az ügyintézés és a kiadványozás 1. Az ügyintézők és a kiadványozási jogkör: Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. Az ügyintézőnek az ügyeket dokumentáló, illetve az ügy intézéséhez kapcsolódó kiadványok érdekében kiadványtervezetet kell írni, és az illetékes vezetőhelyettes részére bemutatásra elő kell terjeszteni. Az ügyintéző a kiadványtervezetet – amennyiben az irat tartalma és alaki kellékei megfelelnek, - a vezetőhelyettes felülvizsgálata után a kiadványozási joggal rendelkező intézményvezetőnek mutatja be. A kiadványtervezet az intézményvezető jóváhagyásával adható ki.. A kiadványozási jogkör szabályait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 2. A kiadvány tartalma: Az intézmény jogkörével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell:  az intézmény nevét és székhelyét,  az iktatószámot és a mellékletek számát, 102

   

az ügyintéző nevét az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét és beosztását, az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden estben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése:  bevezető és  rendelkező rész, valamint  indoklás. A határozatnak tartalmazni kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen törvényben megállapított fellebbezési határidőn (kézbesítéstől számított 15 nap) belül fellebbezéssel élnek – és az intézmény elsőfokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja, - az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben, az irattárban iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen, az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetkezmények tisztázása érdekében. 3. A kiadvány alaki kellékei: A kiadvány alaki kellékekkel rendelkezik, melyeknek egy részét a kiadvány bal felső részén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak:  az intézmény jellemzői (név, cím, irányítószám, postafiók és távbeszélő száma)  az irat iktatószáma,  az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni:  irat tárgya,  az esetleges hivatkozási szám  a mellékletek száma. A fentieket követi a címzés, majd a kiadvány szövege. 4. A kiadványok leírása (tisztázata) A kiadványozott iratok leírása (tisztázatának elkészítése) a beosztott munkatárs feladata. A gépíró csak kiadványozásra engedett iratot tisztázhat le kivéve, ha a kiadványozás előtti tisztázásra külön utasítást kapott. A leírásnál gondot kell fordítani a tisztázat külalakjára. Tintával javított, átütött szövegű vagy hiányos tisztázat nem küldhető el. A tartós megőrzést igénylő (történeti értékű) iratokat jó minőségű papírra kell írni. A vezető által jóváhagyott iratok tisztázásának elkészítése az iskolatitkár feladata. A leírásnál a kiadvány szövegétől eltérő rövidítések alkalmazása tilos, a dátum mindig legyen azonos a kiadványozás keltével. 5. A kiadvány egyeztetése és aláírása: A leírás után a kiadvány egyeztetését, azaz összeolvasását két alkalmazott végzi. Egyikük a kiadványozott szöveget olvassa, a másik a tisztázott szöveget ellenőrzi. H a tisztázatban javítást kell végezni, a javított részt újból kell egyeztetni. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadványokat az eredeti aláírással vagy hitelesített 103

kiadványként lehet elküldeni. Ha kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójelben, alatta, pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha a kiadványt nem eredeti aláírással kell elküldeni, hitelesített kiadványként, - a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójel nélkül „s. k.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A keltezés alatt baloldalon „A kiadvány hiteles” záradékot kell rágépelni. A hitelesítést végző irodai dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti. A leíró a tisztázat elkészítését az iraton az előadói ív megfelelő rovatában saját névaláírásával és keltezéssel köteles jelezni. Bélyegzőlenyomat csak az elküldött eredeti iratanyagon szerepel. 6. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása A borítékokat a kiadványon feltüntetett címzettek részére az iskolatitkár készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányítószámát és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott, stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell elvégezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott expressz, ajánlott-expressz, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként, csomagban illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén INTERNET-en lehet elküldeni vagy továbbítani. Az elküldés módjára – ha az nem közönséges levélként történik – az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként, táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat) szabad küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. A kézbesítés a vezető által kijelölt alkalmazott feladata. V. Az irattározás és iratselejtezés rendje 1. Az irattári terv Az ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt irattári tárgykör (tétel, tárgycsoport) szerint történik. Az irattári tárgykört úgy kell meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok (az azonos tárgykörön túlmenően) selejtezési határideje, illetve a levéltárnak történő átadása egységes legyen. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, valamint azt is, hogy a nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tárgykörök (tételek) számát az ügyvitel igényeinek megfelelően növelni vagy csökkenteni lehet. A nagyobb ügyfélforgalmú tételeket altételekre lehet bontani. Az intézmény ügykörében bekövetkező jelentős változás esetén az irattári tervet a következő év elején módosítani kell. Az irattári tervben fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek az általános szabályok szerint nem kerülnek iktatásra (pl. gazdálkodással kapcsolatos kartonok, könyvelési, bérszámfejtési iratok, stb.). Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét fel kell tüntetni, és a megfelelő irattári tételszámot legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat a végleges őrzési helyre kerül.

104

2. Az iratok irattárba helyezése: A z elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: „További intézkedést nem igényel, irattárba helyezhető”, dátum, intézményvezető aláírása. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek és határidős kezelést már nem igényel. Az iratárba helyezés előtt az iskolatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tetteke. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és a nap feltüntetésével kell feljegyezni. 3. A kézi irattár: Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek, (ezen belül az iktatószámok) sorrendjében, jól zárható szekrényben. Minden tárgykört (tételt) külön dossziéban, a dossziékat, pedig dobozokban vagy fedőlemezek között kell tárolni úgy, hogy egy iratköteget tizenöt centiméternél nagyobb ne legyen. 4. Az irattári őrzés: Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket, illetve a történeti értékű ügyiratokat meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Az irattár irattári terv szerint nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá, a jogszabályban meghatározott idő elteltével át kell adni a levéltár részére. 5. Az irattári anyag selejtezése: Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés az iskolatitkár feladata. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézményvezető által megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással – az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni. 6. Az iratselejtezési jegyzőkönyv: A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeknek tartalmaznia kell:  az intézmény nevét,  a selejtezett irattári tételeket,  az iratok irattárba helyezésének évét,  az iratok mennyiségét,  a selejtezést végző személyek nevét,  a selejtezést ellenőrző személy nevét. 105

A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. 7. Az iratok átadása a levéltárnak: A nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben – legalább tizenöt évi őrzési idő után – át kell adni az illetékes levéltárnak. A levéltári átadás, illetve átvétel időpontját esetről esetre a levéltárral egyeztetve kell megállapítani. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú és rendezett irattári tételeket kell átadni. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén kell a levéltárnak eljuttatni. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással megszűnik, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az irattári átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedéseinek megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezésével kapcsolatban. Az intézkedésről tájékoztatást küld a levéltárnak. A tanügyi nyilvántartások A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló a) Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet gyermekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek. b) Az iskolába, a kollégiumba felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti. c) A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. d) Ha az óvoda, az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt – akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. A foglalkozási napló Az óvodai, a tanórai, a tanórán kívüli, valamint a kollégiumi foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb. ) vezet. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. A törzslap a) Az iskola és a kollégium a tanulókról – a tanévkezdést követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (iskolában törzslapot, kollégiumban törzskönyvet) állít ki. A nyilvántartási lapon fel kell tüntetni az iskola, illetve a kollégium nevét, címét, OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A nyilvántartási lap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a tanuló év végi szöveges minősítéseit,

106

osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. b) Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzeti és etnikai kisebbség nyelve, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell elfogadni. c) Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. d) A megsemmisült vagy elvesztett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a)-b) pontban foglaltak szerint kell kiállítani. A bizonyítvány a) A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A bizonyítványban, záradék formájában, fel kell tüntetni az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételét. b) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. c) Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. d) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítványt akkor állítunk ki, ha a volt tanuló - írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és - nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. e) A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. A tantárgyfelosztás és az órarend a) Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – nevelőtestület véleményének kikérésével –hagyja jóvá. b) A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésekben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz) illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelésioktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 107

A tanügyi nyilvántartások vezetése a) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. b) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. Alapfokú művészetoktatási intézményben a hangszert, illetve a csoportos tantárgyat oktató szaktanár – az intézményvezető megbízása alapján – vezeti az egyéni foglalkozási naplót, a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt. c) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. d) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. e) Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, beleértve az alapvizsgáról és az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. f) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt az a)-b) pontban meghatározottak szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése a) Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. b) Az iskola az elrontott és nem helyettesíthető illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. c) Az iskola nyilvántartást vezet - az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, - a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, - az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. Az iskola az elveszett (megsemmisült) üres bizonyítvány-nyomtatvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítvány-nyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját.

108

A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola Irattári terve Irattári tételszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

25.

Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Intézménylétesítés, Nem selejtezhető átszervezés, fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési Nem selejtezhető jegyzőkönyvek Személyzeti, bér és 50 munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, 10 balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek Fenntartói irányítás 10 Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, 10 államigazgatási ügyek Belső szabályzatok 10 Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, 5 statisztikák Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek Nevelési-oktatási kísérletek, 10 újítások Törzslapok, póttörzslapok, Nem selejtezhető beírási naplók Felvétel, átvétel 20 Tanulói fegyelmi és 5 kártérítési ügyek Naplók 5 Diákönkormányzat 5 szervezése, működése Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülői munkaközösség 5 Szaktanácsadói, szakértői 5 vélemények, javaslatok és ajánlások Vizsgajegyzőkönyvek 5 Tantárgy felosztás 5 Gyermek és ifjúság védelem 3 Tanulók dolgozatai, 1 témazárói, vizsgadolgozatai

Gazdasági ügyek Ingatlan nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajz,

Határidő nélküli

109

26. 27. 28 29. 30.

helyszínrajzok, használatba vételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, tárgyieszköz nyilvántartás, selejtezés, vagyonnyilvántartás Éves költségvetés, költségvetési beszámoló, könyvelési bizonylatok Gyermekek tanulók ellátása, juttatásai térítési díjak Adóhatósági elszámolások (bevallások)

50 10 10 10 5

110

4. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének szabályzata 1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb. 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság.

111

2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy a szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata. 3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába a szerv vezetője - a 3. számú mellékletben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat. 3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső

112

ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.4. Általános elvek A költségvetési szerv vezetőjének (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható. 3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha a szerv valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett

113

vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet – szerint kell eljárni. A szerv vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés

114

végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési szerv vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is. 4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű – területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos intézményvezetőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. 115

d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: 116

- rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e), - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni. 5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,

117

- az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje A szerv vezetője köteles bevonni más személyeket is meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is. A szerv vezetője mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni. A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 7. Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: 1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás 118

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Kt., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

119

5. sz. melléklet: Ügyrend A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait figyelembe véve - a következők szerint határozom meg.

1. Az ügyrend célja, tartalma

Az ügyrend célja, hogy a gazdasági szervezeten belül tevékenységi körönként meghatározza a vezetők és más dolgozók gazdálkodással összefüggő feladat-, hatás- és jogkörét, továbbá szabályozza az egyes gazdasági folyamatok lebonyolításának módját. Az ügyrend a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat: - az éves költségvetés tervezése, - az előirányzat felhasználás, módosítás, - az intézményüzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, - a vagyon használat, hasznosítás, - a munkaerő-gazdálkodás, - a pénzkezelés, - a könyvvezetés, - a beszámolási kötelezettség, valamint - az adatszolgáltatás. A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik: - számlarend, - számviteli politika, - eszközök és források értékelési szabályzata, - leltárkészítési és leltározási szabályzat, - a bizonylati szabályzat, - pénzkezelési szabályzat, - felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata.

2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1. Az előzetes költségvetési javaslat tervezése Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal készíti el. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az államháztartásról szóló többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat költségvetési koncepcióját. Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát a gazdasági vezető készíti el, és gondoskodik az önálló szervezeti egységek tervezési feladatainak koordinálásáról. A tervezés során figyelembe kell venni a szakmai vezetés javaslatát, mely a következőkre terjed ki: létszám és bérigények illetve az egyéb változások, a feladatok változásai, azok költségvetésre gyakorolt hatása, a speciális beszerzési igények, elvégzendő karbantartási és felújítási munkák. Ezen igények számszerűsítése után gondoskodni kell a kiadási előirányzatok közé történő beépítésről. A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek - jogszabályon alapulnak, 120

-

szerződésen, megállapodáson alapulnak, tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak, az eszközök hasznosításával függnek össze.

Az intézmény költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza - az alap-előirányzatot és - az előirányzati többletet. Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: - a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, - a tervévet megelőző évben a helyi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét - a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat változtatásokat, - a bevételi előirányzat változását, - a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak szervezetünknél az az előirányzat-változtatás, amelyet - a helyi önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az általános és céltartaléka terhére, - egyszeri jelleggel engedélyezett a helyi önkormányzat az előző évi pénzmaradványa terhére. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Előirányzati kiadási és bevételi többlet tartalma A költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet - egyszeri jellegű vagy - a következő év költségvetésébe beépülő. Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: Előző évi eredeti előirányzat + Szerkezeti változások ± Bázis előirányzat + Szintrehozás ± Alap-előirányzat + Előirányzat többlet + Tárgyévi javasolt előirányzat + A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek. A költségvetési javaslat önkormányzat részére történő továbbításáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. Az előirányzatok önkormányzattal történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdasági igazgatóhelyettes részt. 2.2. A végleges költségvetés tervezése A végleges költségvetés összeállításakor az önkormányzat képviselő-testülete által a költségvetési rendeletben az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Ezen túl a gazdasági szervezet a részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó alapokmányt a Pénzügyminisztérium által

121

adott évre kiadott tájékoztatójában meghatározott ” C) Önkormányzati intézményi költségvetés” elnevezésű nyomtatvány-garnitúra felhasználásával készíti el. Az elkészített költségvetést az önkormányzat polgármesteri hivatala által megadott határidőre továbbítani kell a polgármesteri hivatal részére. A végleges költségvetés összeállításáért és a polgármesteri hivatal részére történő megküldéséért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. 3. Előirányzat módosítás Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel. Az önkormányzat által eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzatátcsoportosításokat, illetve előirányzat-módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni. Előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás csak az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján az abban foglaltak szerint hajtható végre. Ennek előkészítéséért gazdasági igazgatóhelyettes felelős. Az előirányzat-módosítások nyilvántartásáért könyvelő felelős. 4. Az intézményüzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott eszközök beszerzéséért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. Az évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok előkészítéséért, végrehajtásáért gazdasági igazgatóhelyettes felelős. 5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 5.1. A vagyongazdálkodás alapvető követelményei - Az intézmény kezelésében levő vagyonnal, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat jelen ügyrend tartalmazza. - Az intézmény kezelésében levő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. - Az intézmény kezelésében levő vagyont átruházni, továbbá követelésről lemondani csak az önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. 5.2. A vagyon nyilvántartása Az intézmény eszközeit és forrásait a bizonylati szabályzat előírásai szerint kell nyilvántartani. A vagyon nyilvántartásáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. 6.

Munkaerő és bérgazdálkodás

Az intézmény dolgozóit az intézményvezető nevezi ki és gyakorolja tekintetükben a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat, stb. elkészítése) a munkaügyi előadó végzi. Az intézmény és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) közötti létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot a munkaügyi előadó biztosítja, mint jelentő-felelős. A személyét és a személyében beállott változást az Igazgatósággal a gazdasági igazgatóhelyettes közli. A felelős továbbítja az Igazgatósághoz mindazokat a - rendelkezéseket, - jelentéseket, - okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül, vagy közvetve kihatással vannak.

122

A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket 24 órán belül kell az Igazgatósághoz megküldeni. A jutalom kifizetésének megtörténte után 48 órán belül kell - a kifizetett jutalmakat, - a levont nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget az Igazgatósághoz bejelenteni. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat az Igazgatósághoz minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek - az itt nem érintett kérdésekben az Igazgatóság által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, - az adatközlés, változásjelentés során az Igazgatóság által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia. A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. Az Igazgatóság részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 7.

A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok

7.1. A Gazdálkodási jogkörök szabályozása 7.1.1.Kötelezettségvállalás Az intézmény részéről a beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben az intézményvezető, és az általa írásban meghatalmazott intézményegység vezető helyettes vállalhat kötelezettséget. 7.1.2.Érvényesítés Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben a könyvelők végzik el. 7.1.3.Utalványozás Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok - az ebben a pontban leírt kivételtől eltekintve azonosak a 7.1.1. pontban leírtakkal. Az intézményvezető által aláírt munkaszerződések, megbízási szerződések alapján kifizetésre kerülő bérek, megbízási díjak utalványozására az intézményvezetőn kívül jogosult még az igazgató által meghatalmazott igazgató helyettes. Ezen felhatalmazás a jutalmak kifizetésének utalványozására nem vonatkozik. 7.1.4. Ellenjegyzés Az ellenjegyzési jogkört a gazdasági vezető, távollétében pedig a könyvelő gyakorolja. 7.1.5. Szakmai teljesítés igazolása Szakmai teljesítés igazolásának részletes rendjét a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés érvényesítés rendjéről szóló jegyzék rögzíti. 7.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő) feladatai 7.2.1. Kötelezettségvállalás Az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított)

123

költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult (a 7.1.4. pontban megjelölt) személy ellenjegyzése után történhet. A kötelezettségvállalás dokumentuma lehet: - alkalmazási okirat, - szerződés, - megállapodás, - visszaigazolt megrendelés, - a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, - az intézménynél a kötelezettségvállalás rendjét meghatározó szabályzatban foglalt egyéb okirat. 7.2.2. Érvényesítés A számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Az érvényesítési feladattal megbízott személy (7.1.2. pont) e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy - a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, - jogszabály szerint jogos-e a követelés, - a számla megfelel az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), - a számla számszakilag helyes-e, - a befektetett eszközök, kis értékű tárgyi eszközök bevételezése megtörtént-e, - az elvégzett munka, a szolgáltatás átvétele megtörtént-e. - Az érvényesítést az okmányra vezetett záradékban kell rögzíteni. - Az érvényesítésnek - az „érvényesítve” megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. 7.2.3. Utalványozás Az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami - a kiadások teljesítésének, - a bevételek beszedésének - a 7.1.1. és a 7.1.3. pontban megjelölt személyek által történő elrendelését jelenti. - Az utalványozás utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza: - az utalvány megnevezését, - az intézmény nevét és a terhelendő számlaszámát, - a könyvelés módját, - a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát, - a kifizetés vagy bevétel jogcímét, - a fizetés időpontját és módját, - a kedvezményezett megnevezését, címét, - az érintett szakfeladat, illetve a főkönyvi számla számát, megnevezését, - az utalványozás keltét, valamint az utalványozó, ellenjegyző aláírását, - a könyvelés keltét, a könyvelő aláírását. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Nem kell külön utalványozni a termék értékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését. 7.2.4. Ellenjegyzés A kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy (7.1.4. pont) köteles meggyőződni arról, hogy

124

-

a kötelezettségvállalók és az utalványozók az arra jogosult személyek voltak-e, a jogszabályokat, a képviselő-testület rendeleteit, határozatait, valamint a belső szabályzatokat betartották-e, - a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e. - Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedését korrigálhatja, visszavonhatja. - Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről az önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesíteni kell. 7.3. Pénzeszközök kezelése Az intézmény költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat az OTP Bank Rt.-nél megnyitott 11732002-15542858 számú költségvetési elszámolási számlán és a házipénztárban kell kezelni. A bankszámlán kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot: - az intézmény vezetője, - gazdasági igazgatóhelyettes gyakorolja. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom elsősorban az intézmény házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások, és egyéb okmányok alapján az intézmény költségvetési elszámolási számláján bonyolódik. 8. Számviteli nyilvántartások vezetése A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott alapelveket, valamint a tételes előírásokat. Minden gazdasági eseményről, mely az intézmény eszközeinek, illetve forrásainak állományát megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat, amelyek illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhatnak alkalmat, a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenérték fejében szerezhetők be. Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az intézménynél: a készpénzcsekket, kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, pénztárjelentést, sorszámozott űrlapokat, étkezési jegyeket, utalványokat, (lásd még: Pénzkezelési szabályzat). Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend

125

és a bizonylati szabályzat tartalmaz. 9. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok 9.1. Adatszolgáltatás a tartozásállományról Az intézmény az elismert tartozásállományról - nemleges adat esetén is- havonta, a tárgyhót követő 10ig az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért könyvelő felelős. 9.2. Időközi költségvetési jelentés Az intézmény az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért könyvelő felelős. 9.3. Időközi mérlegjelentés Az intézménynek az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért könyvelő felelős. 9.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok Az intézmény az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével. 9.4.1. A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza. A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. Az intézménynek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak, költségvetési bankszámlák,) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni, majd a megadott határidőre az önkormányzat polgármesteri hivatalának megküldeni. A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. 9.4.2. Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladata Az éves költségvetési beszámoló részei:

126

- könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány-kimutatás, - kiegészítő melléklet. Az intézmény az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati Intézményi Költségvetési Beszámoló” összeállításával, valamint az önkormányzat által kért további adatok elkészítésével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból - az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve - kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: - leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, - az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, - év végi zárlati munkák elvégzése, - a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák során a következő feladatokat kell elvégezni: a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámla-kivonat adataival, a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztárszámla adatával, a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának elszámolását a tőkeváltozással szemben, a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, az értékcsökkenések elszámolását, a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetését a Költségvetési bevételek és kiadások számlára, a Költségvetési bevételek és kiadások számla átvezetését a Költségvetési tartalék, számlára. Az éves beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt a megadott határidőre meg kell küldeni az önkormányzat polgármesteri hivatalának. Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. 10. Folyamatba épített ellenőrzés 10.1. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-ban, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 145/B. §-ban, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendeletben foglalt előírásokat figyelembe véve gondoskodni kell a gazdasági szervezetnél a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) maradéktalan megvalósításáról. A FEUVE keretében biztosítani kell: - a belső tartalékok feltárását, - a költségvetési szervnél jelentkező feladatok minél magasabb színvonalon való ellátását, - a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, legkisebb ráfordítással való ellátását, a rendelkezésre álló élő- és holtmunka ráfordításának hatékony felhasználását, - a szabályszerű, fegyelmezett munka megvalósításának feltételrendszerét, - a racionális kezdeményezéseket, kellő időben mutasson rá a költségvetési szerv működése során felmerült megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, hiányosságokra, - a működés és gazdálkodás szervezettségének elemzésével és vizsgálatával, a gazdálkodással összefüggő jelenségek okainak feltárásával segítse elő a vezetés megfelelő tájékoztatását, a helyes vezetői döntések meghozatalát, a vezetői utasítások végrehajtását, - járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem megszilárdításához. 127

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A gazdasági szervezeten belül a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfeleléséért az intézmény gazdasági igazgatóhelyettes felelős. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítéséhez a gazdasági részlegre vonatkozó folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések, valamint belső ellenőrzések működtetéséről szóló beszámoló összeállításáért az intézmény igazgatója felelős. 10.2. Ellenőrzési nyomvonal Az intézmény gazdasági szervezete köteles elkészíteni a gazdálkodás folyamatához kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalát, amely a hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírását tartalmazza. Az egységes és részletes ellenőrzési nyomvonal az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. 10.3. Kockázatkezelés A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter és az önkormányzat (felügyeleti szerv) által kiadott módszertani útmutatók alapján. 11. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások Az intézménynél a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: - számlarend, - számviteli politika, - eszközök és források értékelési szabályzata, - leltárkészítési és leltározási szabályzat, - bizonylati szabályzat, - pénzkezelési szabályzat, - felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. A szabályzatokat a jogszabályi változásokat, valamint az intézmény feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A szabályzatoknak tartalmaznia kell a következőket: SZÁMLAREND - számviteli alapelvek érvényesülését, - az alkalmazandó főkönyvi számlák számát, megnevezését, - az egyes számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét, - a főkönyvi számlák vezetésének módját, az egyeztetési kötelezettségeket, - az 50.000 Ft alatti tárgyi eszközök besorolásának és elszámolásának rendjét, - A számlarend összeállításáért és aktualizálásáért gazdasági igazgatóhelyettes felelős.

128

BIZONYLATI SZABÁLYZAT - bizonylati szabályzat célja, tartalma, - bizonylati elv, bizonylati fegyelem, - bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei, - szigorú számadási kötelezettség körébe tartozó bizonylatok felhasználása, nyilvántartása, - szigorú számadású nyomtatványok tételes felsorolása, - szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása, - szigorú számadású nyomtatványok teljes körűségének ellenőrzése, - a szigorú számadású nyomtatványok tárolása, őrzése, - szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása, - a bizonylatok kiállítása, helyesbítése, - a bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése, - a bizonylatok alaki ellenőrzése, - a bizonylatok számszaki ellenőrzése, - a bizonylatok tartalmi ellenőrzése, - a bizonylatok szállítása, - a bizonylatok tárolása, - a bizonylatok őrzése, - egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok használata, - bizonylati album. - A bizonylati szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. SZÁMVITELI POLITIKA - a számviteli politika célja tartalma, - a számviteli politika részletes előírásai: - = immateriális javak értékcsökkenése, - = tárgyi eszközök értékcsökkenése, - = az értékcsökkenés elszámolásához kialakított módszer megváltoztatása, - a 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása, - az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának feltételrendszere, - a beszámoló készítésének határideje, a beszámoló elkészítéséért való felelősség. - A számviteli politika elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA - az eszközök és források értékelési szabályzata elkészítésének célja és tartalma, - eszközök értékelésének szabályai: - = a mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai, - = az eszközök beszerzési és előállítási költségének tartalma, - = egyes eszközök értékelése, - források értékelésének szabályai. Az eszközök és források értékelési szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT - a leltározással kapcsolatos fogalmi meghatározások, - leltározással szemben támasztott követelmények, - a leltárfelvétel előkészítése, - a leltározások végrehajtása, - befektetett eszközök leltározása, - forgóeszközök leltározása, - a leltárfelvétel bizonylatolása, - a leltározás eredményének kiértékelése,

129

-

az eszközök, források értékelése.

A leltározási szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA - a felesleges vagyontárgyak fajtái, - a feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása, - a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése, - a kezdeményezés módja, - a vagyontárgyak értékesítésének szabályai, - tárgyi eszközök selejtezése, - selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások, - a selejtezés végrehajtásának ellenőrzése. A selejtezési szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT - a házipénztár fogalma, feladata, rendeltetése, - a házipénztári pénzkezelés személyi feltételei, - pénztáros feladatai, - pénztárellenőr feladatai, - utalványozásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre jogosultak körének és feladatának meghatározása, - az egyes feladatokkal összeférhetetlen munkakörök meghatározása, - a szükséges pénzkészlet biztosítása, - a befizetések, kifizetések szabályozása, - pénztárzárlat rendszerességének szabályozása, - pénztáros helyettesítése, - pénztári kulcsok kezelése, - pénz szállítása, - pénztári nyilvántartás, - elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása, - letétek kezelése, nyilvántartása, - valuta kezelése, nyilvántartása, - szigorú számadású nyomtatványok kezelése. A pénzkezelés szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgatóhelyettes a felelős.

130

12. A Széchenyivárosi Óvoda és Általános Iskola irányítási struktúrája

igazgató

intézményegységvezetők

belső ellenőr

intézményegység vezető-helyettesek

nevelőtestület Óvodatitkár, iskolatitkár

gazdasági igazgatóhelyettes

könyvelők, analitikus nyilvántartó, pénztárosok

munka- és személyügyi előadó

hivatalsegéd, műszaki-ügyintéző

131

Függelék Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. Törvény alapján az alábbi közalkalmazottak kötelesek vagyonnyilatkozat-tételre: - igazgató - Igazgatótanács tagjai - gazdasági igazgatóhelyettes - kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazottak - belső ellenőr

132