Széchenyi István, a VÁLLALKOZÓ (1791-1860) Motto: Joseph Aspadin, angol kőműves, Portland-ben 1824-ben feltalálta s szabadalmat kap Angliában a portlandcement előállítására. A cement pedig föltalálta a világnak J. Aspadin-t. Sokan tudnak róla, hogy Salt Lake City-től, Utah amerikai állam fővárosától keletre, a Sziklás - hegység gránittömbjében kialakított földalatti helyiségekben 18 milliárd ember - élők és holtak - nevét őrzik többszázezer mikrofilmen. (Central Library and Family History Centers in Salt Lake City, Utah). A neveket minden elképzelhető nyilvántartás gondos lemásolásával levéltárosok társasága gyűjtötte, gyűjti talán ma is össze a világ minden tájáról... Igaz a hír, vagy sem, az emberiség gigantikus névkártyája lehetne egy ilyen kollekció. Nyilván itt találhatnók azoknak a nevei is, akiknek a szignója az általuk inspirált vagy teremtett műszaki és szellemi alkotásokra íródtak a maguk korában. Köztük olyanokra, amelyek egy kultúra, egy nemzet védett kincsei, s akár a világörökség kitüntetett részei lettek napjainkban. A nevek között tallózva talán fölfedezhetnénk a Szirakuzai II. Hieron (ie.269-215) nevét is, akinek az utasitására megépítették az ókor feltehetően legnagyobb hajóját, az Alexandreia-t. A hajó 4200 tonnás, három árbócos, három fedélzetes volt, 2000 evezőhellyel. Méretei imponálóak lehettek: 124 m hosszú, 32 m széles volt, 60 kabinnal és teremmel -, akár egy korabeli óceánjáró. Több eséllyel kereshetnénk Abraham Darby III. nevét, az angol kohászét , aki az első öntöttvas hidat épitette (1777-79.) Coalbrookdale-ben a Severn folyó felett. Avagy emlithetnénk annak a Johann Gottfried von Herdernek a névkártyáját, aki 1791- ben – később lesz ez nevezetes év – azt jósolta, hogy „a mások közé ékelt, kisszámú magyaroknak századok múltán talán anyanyelvét sem lehet fölfedezni” (Eszmék az emberiség történelmének filozófiájához 1784-1791.). Az ókortól az legujabb korig ivelő időszak kiragadott személyiségeinek sorában itt most még – a választott témánk bevezetéseként - emlékezzünk meg (Liebenberg) Lunkányi János, az első magyar bölcsészdoktor nevéről, aki a jelen cikk jeles főszereplőjének, gróf Széchenyi Istvánnak bizalmasa és jószágkormányzója volt. A magyarság számára fönntartott képzeletbeli kartusok egyikén olvassuk hát el a múltból kirajzolódó nevet: gróf Széchenyi István, magyar mágnás, Pest város választott polgára, a Bajor Királyi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, aki a hazai történelemben elsőként mondta el szűzbeszédét magyarul a felsőházban, a rendi országgyűlésen. Olvasta a fent idézett Herdert, s talán éppen azért is. Az 1796. óta használatos mai formájú névjegykártyáján az is állhatna: VÁLLALKOZÓ, „dombornyomott betükkel” - ahogy beírta magát a távlatokat nyitó XIX. századi fejlődés hazai történetébe. Akiről elmondható, hogy pályája zenitjén talán jobban szerette a lángésznél a tehetséget, s nem követelte meg az emberektől, hogy megváltsák a világot. Érett fejjel beérte azzal, ha kelemesebbé, anyagi-szellemi javakban gazdagabbá teszik azt. Azaz, lényegében azzal, hogy a változások ütemét az emberi igényekkel és a szükségletekkel szoros összhangban alakitsák. Mint jövendő gazdaságpolitikus mondja 1831-ben:" Jóllét és elégedettség minden országlásnak a célja, s azért megvalósítására kell törekedni, de mindig úgy, hogy ne a képzelődés és a lehetetlen utáni vágyakozás vezesse lépéseinket."(VILÁG) 1
Ezt vallja 1831-ben, akkor, amikor már megalapitotta a Nemzeti (eredetileg Pesti) Kaszinót, és a Tudós Társaságot. Ekkor már mögötte van három angliai út, a találkozás Rotschild bankárral Párizsban. „ Britanniában utazván meg nem szűném mindegyre tudakozódni: ’ Ugyan ki épité ezen hidat, mely oly könnyen lebeg, s mégis oly erős, ki azon roppant gátot…ki okozta azon számos vizcsatornát… Ugyan kik voltak azon dicső uralkodók…lassan rájöttem, hogy szinte mindaz, amin legjobban bámulék n emcsak a kormány által nem állitaték fel, hanem a kormány még a legkisebb segedelmi részt sem vőn benne, s egyesek szinte sohe egy nagy egészet nem létesitettek, hanem hogy azon tárgyak vagy remekek általányosan egyesületek munkái’…,mindaz tehát nem más, mint jó rendeletű munka következtetése, melynek rugója nem volt egyéb, mint jobb lét és haszon utáni vágy” (Világ 1831.) Európai utazásai során négy nyelven (görögül és latinul is) olvasott, szakkönyveket és gazdasági műveket. Angliai és németországi utjain ismeri meg a korszak műszaki és ipari újdonságait, találmányait és alkotóit. Tanulmányozta a gőzzel főző kávéfőzőt, világitógáz fejlesztő készüléket csempészett haza a határon, gőzgéppel működtetett fonodát hozott létre Cenken, s kijelentette, hogy egy évi jövedelmét hajlandó áldozni egy Buda és Pest közt megépítendő állóhidra. Lovakat tenyésztett és futatott, hitelekért folyamodik és kölcsönöket folyósitott, a Magyar Gazdasági Egyesület jogelődjeit organizálta, munkaebédeken befolyást keresett, lobbizott kezdeményezéseinek megvalósitása érdekében.
Szécheny, az ifjú utazó 1818-ban. Johann Ender vizfestménye.Magyar Tudományos Akadémia Tudós Klubja. Egy évvel korábban, az 1830-ban megjenet Hitel c. művében – amelyet a magyar nyomdákat elhagyó addigi legnagyobb hatású magyar könyvnek tartottak – az empirikusan megtapasztalt gazdasági szemléletének ars poetica-ját fogalmazza meg: „ A gazdálkodásban, a kereskedésben csak a haszon vágy vagy a nyereség reménye mozdít…a valódi nyereség a gazdaság philosophiája…a haszon a mesterség ösztöke.” Magyarországon már vasat ad gróf Andrássy György dernői vasgyára, s több mint két évtizedes múlt van a Valero Antal, az egyik legjelentősebb 19. századi Király utcai textilgyára (selyemgyár) mögött is. Széchenyi pedig eközben gazdálkodik is, szederfákat ültet és selyemhernyót tenyészt birtokán, értékpapirokat, épületeket vásárol, és hozam utáni járulékos fizetési szisztémát vezet be gazdatisztjeinél. Lunkányi János 1837-ben ezt irja neki:
2
„ Ha nagyságod esztendőnként 20e Ft-ot tőkére vesz, 24 esztendő múlva ez főnől 890e Ft-ra, és ha esztendőnként 25e fr fordittatik kapitálisra, lészen 1.088.000.- (5%). És nagyságod örökké óhajtott célját eléri, hogy t.i. vagyonának fele jószágban, fele pénzben lészen”. Széchenyi életének alig harmadát töltötte Cenken, birtokainak centrumában. Pest lett az ő igazi világa, a jövőt ígérő Pest, amilyennek álmodta, s amilyenné ő is formálta. Pest a szabadság, az érvényesülés, a jövő városaként vonzotta leendő híveit, s ahol a korszerű gyáripar, a vállalkozásszerűen folytatott ipari termelés Szécheny István szinre lépésével indult meg. Az ország szellemi és gazdasági életének bármely területére pillantunk vissza – pl. a Nemzeti Szinház születése, a Pesti Tőzsde, József Ipartanoda, Pesti Nemzeti Uszoda, Gyáralapitók Társasága - és jelesül a hazai műipar hatalmas emelkedésére, minden modern alakulásnak Pest (és Buda) a központja, és Széchenyi István a legfőbb mozdító, s tovavivő ereje. Pest a szabadság, az érvényesülés, a jövő városaként vonzotta leendő hiveit. „ …a verseny szabadságának érvényre jutásával…azon mester fog legerősben használva ’s eképp legbiztosabban végképp boldogulni, ki egyenlő jóságut állit elő…” – erősíti meg a STÁDIUM-ban (1831.) álláspontját. A szabad vagyonrészek befektetési, gyarapodási lehetőségeket kerestek. Keresték legkedvezőbb hasznosulási formájukat a nagy körforgásban - olykor kalandor módon is. "Épp úgy kétségtelen s igen természetes az is, hogy ott, ahol iparos és gyárnok nem boldogulhat ,legtöbbet a termesztő veszt, aztán a fogyasztó és a kereskedő - és így némileg a közönség ( a nemzet)" - fogalmazza meg véleményét a közös felelősségről. Egy 1830. évi naplóbejegyzése más nézőpontból – az egyéni elkötelezettség aspektusából -, és szinte örökérvényűen fogalmazza meg a felelősség kivánalmát: „Csak ott mennek a dolgok jól – ahol pl.a szabó, a szappanfőző – cukrász etc. és mindenki más is meg van győződve róla, hogy az ő iparán, az ő üzletén fordul meg az állam sorsa.” (Napló, 1830.) A gyár a szabadság és a hatalom, a siker és a szerencse, a csúcstechnika és a gyors anyagi felemelkedés szimbóluma lett. "A mai csodák számomra az itteni gépek és az azoknak otthont adó épületek, amelyeket gyáraknak neveznek...különösen éjjel gyönyörű látvány, amikor világit a sok ezer ablak, hiszen erős fény kell ott, ahol 840 finom fonalra ügyel fel a munkás" - írta haza, valahova Amerikába egy fiatalember Angliából a XIX. század elején. Ám ugyancsak egy amerikai utazó 1845-ben haza írt levelében így áldja a sorsát: "Életem minden napján megköszönöm az égnek, hogy nem vagyok családos szegény ember Angliában." Azonban az idő kereke nem forgott visszefelé. Hogy mily nagy lehetett a kisértés századokkal korábban is az újkor kezdetén, egy kongeniális elme gondolata lehet a példa: „ Holnap, 1496. január 2-án korán reggel – jegyezte fel egyik naplójában Leonardo da Vinci – elkészítem a bőrszijat és ki is próbálom…óránként százszor négyszát tű készül el,az annyi mint negyvenezer egy óra alatt és négyszáznyolcvanezer tizenkét óra alatt. Mondjuk vegyünk négyezret,ami ezrenként öt soldóért húszezer soldót tesz ki: ezer lira munkanaponként, és ha az ember havi húsz napot dolgozik,az annyi mint évi hatvanezer dukát.” (L.Mumford,A gép mitosza, 1967.)
3
Szécheny időközben az Al-Duna szabályozás királyi biztosa lett, s első al-dunai útját Beszédes József, vizépitő mérnök kiséretében tette meg 1830- ban. Még kilenc szemleutat tett meg, tárgyalásokat folytatva azok alatt, hogy az Al-Duna szabályozásával lehetőség nyiljon a hajóknak a Dunán végighaladni, s kijutni a Fekete-tengerre. 1834-ben jutott át gőzhajó első alkalommal a Vaskapun. A Vaskapu szabályozása hosszú időre megakadt, majd csak az 1880-as években folytatták.
Szécheny olajfestménye, Veszprém, Bakony Múzeum.
a
Vaskapunál,
1836.
Schoefft
József
Időközben a tudós-iparos elődök utódainak egyike 1821-ben feltalálja a malomhengerszéket, és ennek meghonositásaként 1841. szeptember 15-én megkezdődik az őrlés a mai Margit-hid pesti hídfőjéhez közel felépült József-hengermalomban, amelynek gróf Széchenyi István volt a kezdeményezője és megvalósítója, s nem ritkán műszaki ellenőre is.A malomipar és a szervesen hozzá kötődő gép-,és vasipar inditotta el Pestet az ipari fejlődés útján. A Pesti-József Hengermalom Előzmények James Watt 50 lóerős gőzgépe malmot hajt Londonban 1785-ben.A malom 1858-ig működik kifogástalanul, s hosszú időn át mintául szolgál a további megrendelések számára.Szécheny negyedik angliai útján (1832) megtekinti a birminghami gőzmalmot. Életében előszőr utazik vasúton. A soproniak 1evélben keresik meg 1835-ben, hogy segitsen nekik megszerezni egy részvénytársasági alapon működő gőzmalom felállitásra vonatkozó engedélyt. 1836-ban Szécheny fővédnökségével megalakul a Soproni Gőzmalom Társaság, s a malom még ez évben felépül. Fő célja az volt, hogy a köves őrlést és a gőzgéphajtást Magyarországon meghonosítsa. Az intézmény rövid életűnek bizonyult, de ennek nyomán dolgozta ki Szécheny a pesti malom terveit. 1837. júniusában Szécheny István levélben javasolja Pest megye gyűlésének, rendeljen ki bizottságot részvénytársasági formában felépítendő gőzmalom gazdaságossági kérdéseinek tanulmányozására. Ősszel a "Boulton and Watt" cégtől - amelytől az Al-Duna szabályozáshoz a kotrógépeket rendelték - árajánlatot kér egy angol-amerikai rendszerű kövesen őrlő rendszerű gőzmalomra. A Milánóban állomásozó Mészáros Lőrinc huszárőrnagy - aki a részvénytársaság megalakulá-
4
sára szóló felhívást olvasta a Társalkodóban - az állomáshelyéhez közeli Melegnanoban működő, új típusú, svájci mintájú hengermalom megépítését javasolja Széchenyinek. A svájci frauenfeldi cég Pesten bemutatta a létesítendő hengermalomra (szabadalmaztatott Sulzberger rendszerű) vonatkozó ajánlatait és egyúttal a cég magyarországi képviseletét a tiroli Holzhammer-cég szerezte meg. Széchenyi István 1838. elején érintkezésbe lépett a Holzhammer-cég akkori vezetőjével, báró Putzer János iparossal, s vele szövetkezett avégből, hogy a 300 000 pengő Ft-ban megállapított induló tőke felével járuljon hozzá a vállalathoz, másik felét pedig ő gyűjti össze az országban, vállalva, hogy Pest legpénzesebb polgárait e célra megnyeri. 1838. decemberben Szécheny István felhivást tesz közzé a pesti gőzmalom részvénytársasági tagsága számára „Ideiglenes és nem kötelező aláirásra” cimmel, a létesitéshez szükséges tőke összegyűjtését előkészitendően. Az elővigyázatosság oka: a vizimalmokat működtető mintegy 400 hajómalom tulajdonosainak várható tiltakozása (ami be is következett), és a terv esetleges megakadályozása. A választmányi tagok között Pest gazdag polgárai és kereskedői találhatók. Közöttük volt Tüköry József építőmester, Wodiáner Rudolf nagykereskedő, bankár; Kappl Frigyes termény-nagykereskedő (mellesleg a washingtoni Tudós Társaság tagja); Valero Antal, pesti textilgyáros, báró Sina Simon bankár; Weiss Ferenc Bernát bankár, aki később az első magyar bankjegy kiadásának pénzügyminisztériumi osztályfőnöke lett. Mindegyikük - a nem említettekkel egyetemben - jelentős szerepet töltöttek be Pest városának a 19.sz.elején bekövetkezett dinamikus fejlődésében. Széchenyit egy bizottság élén kiküldik, hogy megkérjék József nádor pártfogását. A nádor közbenjárásának volt köszönhető, hogy a város igazgatásában erős pártot képező malom tulajdonosok és sütők (akiknek malmuk is volt) "lobbizása" ellenére a hengermalom létesítéséhez szükséges telket (egy 2856 négyszögöl térmértékű telket)- az akkori árviszonyokhoz képest - a „napinál” magasabb telekáron - de mégis megkapták a Lipótvárosban, közel a Dunához (a mai Stollár Béla utcában).. A gőzmalom számára a nádor segitségével telket szerez Szécheny a Lipótvárosban, 1839.májusban megalakul a pesti gőzmalmot felépítő részvénytársaság (Pesti Hengermalom és Gépgyár Rt.)200 000 Ft alaptőkével. Fő részvényes a Holzhammer-cég 50%-ban, másik felét itthon jegyzik le, Széchenyi 20000 Ft részvényt jegyez. Igazgatót a fő részvényes küld, az osztrák Wolfgang Killiast, műszaki igazgató a svájci Fehr Vilmos lesz. A végleges választmány csak 1839. októberében alakul meg, - miután a nádornak bemutatják a fő részvényest és az igazgatót - amelynek Széchenyi is tagja lesz. Ez az alapítás korszakalkotó volt, mert a kezdetleges háziipar helyett megvalósította a korszerű nagyipar alapjait. Az alapítási tőkéhez hat pesti nagykereskedő is hozzájárult. Ezek után kezdődnek meg a vállalat építésének érdemi munkái József nádor támogatásával. Tervezője Hild József lett, akit nyilvános pályázat mellőzésével bíztak meg az építési munkákkal, "mivel ügyességének számtalan bizonyítékát adta és e mellett olcsón is épít". Széchenyi javasolja, hogy a malmot a telek egyik szélére úgy kell építeni, hogy ha olcsóbb telekre lenne áthelyezhető később a malom, akkor az épület lakóházzá legyen átalakítható.
5
A gőzgépek beszerzésére szakvéleményeket kértek be külföldi malmoktól, és hoszszabb tervezés után Széchenyi javaslatára ( a "Boulton and Watt" céget mellőzve) a bécsi Fletscher és Punchon gépgyárnál rendelik meg a henger malom gőzgépi berendezéseit - kedvezőbb árai és a rövidebb szállítás útvonal miatt. Az 1840.június 7-i választmányi ülésen Szécheny több, előremutató javaslatot tesz.Többek között, hogy a gőzgépeket az 1838.évi árvízszint fölé kell telepíteni, pótkazánra van szükség az esetleges kapacitásbővítés érdekében is, és a szenet az emelkedő árak miatt előre le kell kötni, meg kell rendelni. Javasolja továbbá, hogy a hengermalom üzemeltetése során keletkező melegvizet téli uszoda felépítésével lehetne hasznosítani. Még abban az évben elkészül a malom épülete. Kossuth az 1840.novemberi Pest vármegye közgyűlésén a legnagyobb magyarnak nevezi gróf Szécheny Istvánt.
A következő év januárjában Széchenyi eléri a nádornál, hogy a Hengermalom mellett gépműhelyt is fölállítsanak. Arra gondolván, hogy önálló vasöntödét alapít, s e terve a gépműhely önállósodásával meg is valósul. Az ő javaslatára a társaság felkérte a váltótörvényszék egyik jegyzőjét jogi tanácsadónak, hogy a cégbejegyzéssel, alapszabályok módosításával és az üzleti könyvek beosztásával kapcsolatos szakmai hozzáértés biztosítva legyen. Amikor a gőzgép megérkezett Pestre, a társaság szűkös pénzviszonyai miatt Szécheny állta a számlát. 1841.augusztusában a Hengermalom gőzgépének és a mellette felépült öntöde gépeinek beszerelésére és üzembe helyezésére a svájci születésű, Ausztriában dolgozó Ganz Ábrahám vállalkozik. Ganz az üzem beindulása után az öntődében helyezkedik le, ő lesz az első öntőmester, s idehívja öccsét is, Konrádot. Ganz Ábrahám lesz később a kéregöntetű vasúti kerekek önálló gyárosa. Az öntöde fő feladata az öntött malomhengerek folyamatos pótlása. Szeptemberben Széchenyi István lett a társaság elnöke, és Fehr Vilmos az igazgató. Ekkor javasolja a gróf, hogy a költségvetést az építés és a berendezések valóságos költségeivel össze kell hasonlítani, és esténként ő maga ellenőrzi a kőműves és ácsmunkák számvetéseit. 1841.szeptember 15-én megkezdődik az őrlés a nádor tiszteletére korábban József Hengermalomnak elnevezett üzemben, két hengerszékkel, melyek kapacitása 80000 pozsonyi mérő liszt volt (1 pozsonyi mérő 62,5 liter), három fajta minőségben. A malom később a Monarchia számos területére szállított, és saját boltjaiban is árulta termékeit. A novemberi választmányi ülésen felszinre került, hogy az épitkezés túl sok pénzt emésztett fel, s Szécheny felveti egy harmadik hengerszék beszerzését mondván, hogy az alig növeli a költségeket,de jelentős többletbevételt eredményez. 1842.januárjában négy napos közgyűlést tartanak, amelye Széchenyi tüzetes beszámolót akart tartani. A Szécheny által irt beszédet a társaság igazgatója mondja el németül, részletesen ismertetve a cég pénzügyi helyzetét. Szécheny több javaslattal élt a közgyűlés felé. Többek között forgótőke növelés céljából nem könnyen felmondható hitelek felvételét javasolja, a termelés azonnali bővítése céljából harmadik hengerszék beszerzését javasolja, 6
hivatkozva arra, hogy a pótlólagos költségek a kapacitás bővítés következtében az egy mérő lisztre jutó költségeket csökkentik. Széchenynek ez után sikerül kölcsönöket szerezni a cég számára József nádortól. Még ez évben Ganz tervei alapján bővítik a hengermalom öntödéjét és gépműhelyét, ahol külső megrendelők számára is vállaltak munkát - mérlegeket, szivattyúkat, nyomdai gépeket, présgépeket, erkélyrácsozatokat, majd később kis gőzgépeket gyártottak. Valóságos gépgyár alakult ki közel száz munkással. Az augusztusban megnyílt első Magyar Iparműkiállításon Ganz Ábrahám bemutatja a malom öntödéjében készült különleges öntvényeit, remekeit, köztük Szt. István király Esztergomban felállításra kerülő nyolc méter magas emlékművét. 1843. árprilisában Széchenyi javasolja az alapítóknak az alaptőke felemelését, hogy ne kelljen oly magas kamatot fizetni a hitelekért, de javaslatát nem fogadják el, így ő maga nyújt hitelt a cégnek. Naplóbejegyzés 1844.augusztus 27-ről: „ Jaj! Gőzmalom! „Még az ősszel Szécheny a malmot 50 000 Ft bank hitellel támogatta, amit a saját házaira vett fel.
Ganz Ábrahám 1844.őszén megválik a Hengermalomtól az igazgató szabálytalan könyvelési eljárása miatt, amelynek következtében jelentős kár érte. Több társával együtt kilép, és a rákövetkező évben Buda város tanácsának engedélyével önálló öntödei üzemet alapít 1845. elején. Kis üzemét nem tudja azonnal beindítani, mert a Szécheny kezdeményezésére a korábban alapított Óbudai hajógyár igazgatója az előzetes megegyezés ellenére megtagadja számára a szénszállítást. Ganz felkeresi Széchenyt, elpanaszolván neki a dolgot, s Szécheny közli, hogy ő tiltotta meg az igazgatónak a szállítást, s egyben kéri, térjen vissza a Hengermalomhoz. Ganz ekkor Kossuthoz fordul, aki Széchenyt a tilalom feloldására akarja rávenni. Szécheny válasza nemleges, ám később mégis enged. Ganz pedig a Kossuthtól kapott kárpótlásul ingyen tehet közzé öt hirdetést üzeme megindulásáról az Iparegyesület lapjában, a Hetilapban. 1845. az első év, hogy a pesti József-Hengermalom osztalékot tud fizetni a részvényeseknek. Szécheny – mint újonnan választott elnök - a nyereséget legszívesebben nem osztaná ki, hanem benntartaná a vállalkozásban a forgótőke megerősítésére. A vezetés Széchenyi újabb javaslatára elhatározza, hogy a malom javító és öntő műhelyeit önállósítják és bővítik egy újonnan alapítandó részvénytársaság keretein belül, az ipari fellendülést elősegítendő. Az önálló vállalkozássá szerveződni kívánó Pesti Vasöntöde és Gépgyár Rt. részére szükséges területet Szécheny ismét a nádor közbenjárására szerzi meg. Az önállóvá lett üzem 1847-ben már öntvényeket szállít a Lánchíd építéséhez. 1846-ban a Pesti József-Hengermalom 12 % osztalékot fizet részvényeseinek. (A Pesti Vasöntőde és Gépgyár Rt-t hamarosan államositották, mivel az első felelős, függtelen magyar kormánnyal kötött fegyvergyártási és szállitási szerződést nem teljesitette korrekten.) Szécheny, ekkor már, mint miniszter,1848.júliusban elnököl utoljára a Hengermalom választmányi ülésén, és mint tag 1850-ig képviselteti magát a cégnél. A Hengermalom sorsa ezután már hányatott lett, pénzügyi nehézségek támadnak (a magas osztalék kifizetések, ennélfogva az alacsony tartalékok miatt), többször leég és felépül. Amíg Szécheny szelleme hat rá, addig a nagyobb bajokat is kiheveri.
A maga korában a József-Hengermalom irányadó és alapvető vállalat volt, melynek eszméjét Szecheny István adta, és sokkal nagyobb mértékben az ő műve, mint akárki másé. Nemcsak a
7
közgazdaságilag helyes alapítás iránti tanácsok, hanem a műszaki tervezés és az üzleti irányelvek is jobbára tőle származtak. A kivitel munkájából fáradtságot és időt nem kímélve kivette a részét, hitelével, tőkéjével és üzleti, politikai kapcsolataival többször is kisegítette a céget. Példamutató erkölcsi és anyagi felelősséggel járt el elnöki tisztében. Felismerte, hogy magas szintű szakismeretek, érdekeltté tett közreműködök, valamint egyéni példamutatás és áldozathozatal nélkül elképzelése csak puszta illúzió maradhat. A magyar malomipar – Szécheny, a részvényesek, és a magyar molnárok – vált az ipari és polgári fellendülés, az ország új gazdasági korszakba történő átmenetének hajtóerejévé. Magyarország szempontjából máig páratlan és megismételhetetlen az, amit a földön élt 18 milliárd ember egyike, gróf Szécheny István, a XIX. század elején megfogadott és beváltott: "Időm, tehetségem, vagyonom a hazámé." Összeállitotta: Dr Császár István Főiskolai docens Szent István Egyetem Ybl Miklós Épitéstudományi Kar Budapest, 2009. november Felhasznált irodalom Széchenyi István: Világ. Pest 1831. Széchenyi István: Napló. Gondolat, 1978. Válogatta, szerkesztette, a fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és a szerkesztői utószót írta Oltványi Ambrus.Válogatás, 1978.. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai, Magvető, Budapest 1989. Források Budapest múltjából I.1686-1873. Szerkesztette Bácskai Vera, Budapest Főváros levéltára kiadványa, 1971. Lewis Mumford: A gép mítosza, Európa, 1986. Gaál Jenő (1846–1934.) : Szécheny gróf tevékenysége a Pesti Hengermalom-Társaság körül e társaság jegyzőkönyveiben foglalt feljegyzések szerint.
8
