FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZEREK ZÁZADUNK UTOLSÓ HARMADÁBAN JELENTŐS VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK
S
az európai
felsőoktatás intézményrendszerében és intézményhálózatában. A felsőoktatás in-
tézményrendszerének alakulását, fejlődési irányait tekintve lényeges eltérések mutatkoztak a fejlett. ipari országok és a volt államszocialista országok között, de e két országcsoporton belül is az egyes országok intézményrendszerének voltak és vannak sajátos vonásai. Ezért a felsőoktatás intézményrendszerének, intézményhálózatának alakulása kellően differenciált elemzést igényel, a fő fejlődési tendenciák kiemelése mellett a szükséges mértékben ismertetve az egyes országok felsőoktatásának történelmileg kialakult sajátosságait is.
A felsőoktatás duális intézményrendszerének kialakulása; a nonuniversity szektor A fels60ktatás egyik fő fejlődési tendenciája a 20. század utolsó harmadában a fejlett európai országok nagy többségében - a felsőfokú oktatás expanziójával, diverzifikálódásával összefüggésben - a felsŐoktatás duális intézményrendszerének kialakulása, az egyetemi szektor mellett a rövidebb tanulmányi idejű, gyakorlatra orientált képzést nyújtó intézmények hálózatának kiépülése volt. Rövid tanulmányi idejű felső oktatási intézmények - különösen a pedagógusképzés és a kereskedelmi oktatás területén - sok országban már korábban is voltak, széleskörű elterjedésük azonban a fejlett európai orsZágok zömében a 60-as évek második és a 70-es évek első felében következett be. Fő típusának - több ország számára modelljének - elsősorban a német Fachhochschule tekinthető. A Német Szövetségi Köztársaságban a Fachhochschule-k a korábbi felsőfokú szakiskolák átszervezésével a 70-es évek elején alakultak ki, 1979-től pedig különVerwaltungsfaEhhochschule-ket is létesítettek. E szakfőiskolák 3 - ténylegesen inkább 4 - éves tanulmányok után Diplom (FH) képesítést adnak. A szakfőiskolák hálózatát az újraegyesítés után az új tartományokban é~Kelet-Berlinben is kiépítették. Az 1995/96. tanévben Németországban 138 Fachhochschule és 35 Verwaltungs. fachhochschule működött. A kormányzat - elsősorban a hosszabb tanulmányi idejű egyetemi képzés további növekedésének mérséklése érdekében - a Fachhochschule-k fejlesztését tűzte ki célul; a szövetségi kormány 1993. február 3-i ülésén elfogadott oktatás-és kutatáspolitikai alapelvek értelmében a szakfőiskolák kapacitását - részben az egyetemi erőforrások átcsöportosításával- a felsőoktatási kapacitás legalább 40%-ára kell növelIlÍ.
EDUCATIO 1996/4 LADÁNYI ANDOR: FELSOOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZEREK pp. 575-584.
EURÓPA
A post-secondary képzés Németországban a felsőoktatási intézmények szervezeti keretein kívül, a szakoktatási intézményekben (Berufsakademien, Fachschulen, Berufsfachschulen, Schulen des Gesundheitswesen) folyik. Megjegyzendő azonban, hogy a Berufsakademie-k - elsősorban B(id<;:n-Wiirttembergbe,n- 3 éves képzést is nyújtanak, amelynek során a Diplom (FH) oklevéllel egyenértékű képesítés szérezhetŐ. A duális rendszer másik tipikus példájának a korábbi szakirodalomban az Egyesült Királyság binary system-ét tekintették. Ez azonbaIllétrejöttétől kezdve sajátos vo;?ásokat mutatott, a 90-es évek elejé~ p~dig lénye?esen á:alakult. A filrther educat~,9P szektor - a polytechnic-ek és az e sze~torhoz:tartozócollege-ok - az 1963. évi RobMfn~ Report és az 1966. évi wrhite Paper alapján a 60-as évek végén ésa 70-es évek elejfn épült ki. A polytecp.nic-ekben - az EgyesilltKirályság "comprehensive school" -jaibaii~ nagymértékben diver~ifikált képzésfolyt, á2éves~épzéstől a Master fokozat dn~~ rés éhez vezetŐ tanulmányolcig terjed~en,de néhány College of Higher Educatídnc. ban is lehetőség volt magasabb diplomák szerzés~re. , c . . . Az Egyesült Királyság fels60ktatásának non-univer~i~ szektorában az()nban ~'.Qd es évek elején jelentős változások történtek. Az 1991. 'évi fehér könyv feladatkéIit jelölte meg a magasabbdiplomák l11egadás(l jogállaktovábbi polytechnic-ekre ~s,col lege-okra való kiterjesztését, valamint egyes polytechnic~ek egyetemmé nyilvánítás át. (Mint John Major miniszterelnök írta e dokumentum előszavában: "A felsőoktaiás~ ban az lesz a kulcsfontosságúreformunk,hogx"ég~t ve~ünk az egyre mester~égessbb megkülönböztetésnek egyrészről az egyetemek, másrész;rá,.la polytechnic-ek és.~ c?llege-ok között.") Eztkövetően (lz 1992,. éviFurther and.Higher EducationAct ~rt~l mében valamennyipolytechIlicés nél1ány colleg<::>-9sszesen 41 intézmény~ eg}'etemi státust kapott, s ennek következtében a fur;thereducation szektor intézrn ényeiI1 ek , ' .' '.' ',' , .' száma 69-re csö~ellt. Post-secondary,.J~vesIlél xövideb~}dejű képz~si,formák- a Higher National C:~r~ tificate és a Higher National Diploma megsze:f,z~sére irányuló progpmok - a feliő oktatási intézményekben is vannak, az említett 1991. évi fehér könyva. qiplolllát nyújtó 2 éves kurzusok számának n()velését tar~ott~. szükségesnek. Post-secondary paramedikális ésszo.ciálisgondo.zq~k~pz;é,sJolyik továbbá. a Department of Health ' and Social SecurityiIltézméIJ.yeiben... Ami a ,többi fe:jletteurópai országot illeti: •Hollandiában már a 60-as években kiépült a felsőoktatásduálisintézményrendszere~ Anon-university szektort a Hoger beroepsonderwijs . (HB O) intéztp.ényei, a hog~s~hool-ok alkotják. Tanulmányi iqe~ jük - a gyakorlati k~pzési)d9szakkal;égyütt -:-4,~v, ésa végzettek Baccala~reus,in.-a műszaki és a mezőgazdasági ~épz;ésben Ingenietlrdiplomát szereznek. Belgiumban ugyancsak viszonylag korán kialakult a felsŐ()ktatásduális intézményrendszere.A non-university szektor intéz;m~nyeiben ;:- a vallon ~erületeken az institut}upérieurökben, a flamand te~41c;teken a h()geschool~okban -:3. éves rövid és 4-5 éyes 11C~~szú képzés folyik, az utóbbi képzés egyetemiszintűdiplomát.nyújt. Az erősen diverzifIkált felsőoktatási képzési struktúrával rendelkező északi ors~~ gok közül a 2-4 éves tanulmányi idejű képzést nyújtó non-university szektor széles-
LADÁNYI ANDOR! FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZEREK
577
körűen kiépült Dániában (h0jkskole-k, teknikum~ok, laererseminar-ok stb.), N(}rvégiában (regionális, JIi űszaki , pedagógiai, egészségügyi és szociális, 4 éves képzés esetén cand. mag. diplomátadóh0gskole~k) és Svédországban. Az utóbbi országgal kap"'" csolatban - az e tekintetben tapasztalható félreértésekdkerüléseérdekében - megemlítendő, hogy jóllehet az 1977. évi felsőoktatási reformértelméb~n valamennyi felsőoktatási intézménytegységesen högskolának ·neveztlek, tényleges~nctz ·egyetemeken és az egyetemi szintű főiskolákon kíyül . nagyszárnú alacsonyabb.státusúfőis kola működik, amelyek a. 2évestanulmányokután elnyerhetőhögskoleexamen és a 3 éves tan ulmányökatkövetően szerezhető kandidatexamenmellett részben a 4 éves tanulmányokat igénylőmagistetexamen diplornát is adnak, a licentiat ésa doktor fokozathoz vezető posztgraduális képzést azonban nem folytatnak. A dél-európai országok közül a non-university szektor csak. Görögországb<,tn és Portugáliában alakultki. G(jr;(jgországban -ahola felsőoktatás expanziója a nyugatés észak-európai országokhoz képest néhány évvel később történt -aIlon"'"ll.niy~rsity szektor kiépítésére 1973-:,bal1 került sor, amikor: az addig is meglevő tanítóképző és óvónőképző akadémiákonkívül-. :műszaki ésszakoktatási közpoIlt()k(KATEE) alakultak, majd 19B3-banezeket, nagyobb, több karú intézményekké (TEI). szervezték át, amelyek Ptychion diplomát,adnak,TEmegjelölésseL Eszektorhoz tartozik még néhány egyéb intézmény,atanítóképzc> es aZ óvónőképző akadémiákviszont aBD-as évek második felébenmegszűntek, minthogye.·pedagógusok képzését az egyetemek szervezeti keretei között valósították meg. Portugáliában ugyan(::sak1973-ban ala.,. kult ki a non-university szektor,apolitecnico;-k széles hálózata. Ezekazintézmények 3 éves tanulmányokalapján Bacharel diplomátadnak, további egy:-két éves tanulmányok után azonban Diplo1Ila de Estudos Sllperiores Especializados, az egyetemi Licenciado fokozattal,egyeIlértékű oklevélszerezhetó. Néhány fejlett európai ,országban a non-university szektor - az előzőekben tárgyalt országoktól eltérően- ;nem főiskolai jellegű .intézmények, .hanem inkább felsőfokú szakiskolák létesítésével jöttJétre. Ausztriábaneszektorhoz tartoznak .apedagógiai akadémiák (jelenleg 14 pedagógiai, 5 sza.ktanárképző és 11 hitoktatókat képző akadémia működik), valamint aszociális munkásokat képzŐakadémiák,.:r:>ost-secon dary képzés folyika felső középfokúszakoktatási intézményekben szervezett Kollegekben és Speziallehrgang--:okban, valamint a,részben paramedikális képzést is nyújtó egészségügyi szak()ktatási intézményekbell. Új fejleményt jelent az oszrrákfelsőokta tás non-universityszektotának fejlődésében az, hogy az 1993. májusi Bundesgesetz alapján 1994-ben megkezdódötta Fachhochschule-k kiépítése. Ezekben atanulmányi idő általában 4 év, ése képzés keretében FH megjelöléssel Magister, ilL Diplom (pl. Di plom-Ingenieur) 'okle"éLszerezhető. Svájcban a non-university, 'szektort ugyancsak felsőfokú szakiskola-jell~gűintéz mények (Höhere Lehranstalten, ill. Écoles Supérieuresstb.) alkotják, ~melyekDiplom, ill. Diplőme képesítést adnak, a szakirány és 'az intézmény megjelöléséve1.Újabpan tervbe vették a felsőfokú szakiskolák egy részén~k a német modellnekmegfeldően szakfőiskolává szervezését,; ezek kiépítése 1997-ben kezd.ődik meg. 7"
EURÓPA
Finnorszdgban a non-university szektort a 90-es évek közepéig a szakoktatási intéz:mények ún. felső intézeti szintje jelentette, nagyobbrészt azISCED 5-nek, részberraz ISCED 6-nak megfelelő képzést nyújtva. A parlament 1991. júniusi döntésealap#n a fenti intézmények átalakításával 1996Lban22 szakfőiskolát (Ammattikorkeako1.llut) hoztak létre, és a kormány által 1995decemherében elfogadott" 2000-ig terjedő,ok tatásfejlesztési terv értelmében a non:..dniversity szektor reformját e tervidőszakban végre kell hajtani, mintegy 30 szakfőisköla működésévd számolva. Eszakfőiskolák a 3 éves tanulmányokat követően az első egyetemi diplomával (kandidaatti)egyenértékű oklevelet fognak adni. Megemlítendő még, hogy az általános iskolai pedagógu.sokat képző felsőfokú intézeteket már kotáQhan, az óvónőképző intézeteket pedig I996ben megszüntették, és e pedagógusok képzését az egyetemek peda.gógiai fakultasainak feladatává tették. Két dél-európai országban nem alakult ki a felsőoktatás duális 'intézmétiyrendszere. Spanyolorszdgban a korábbi középfokú szákoktatásiintézmények átalakításával az egyetemek szervezetébe tartozó ún. egyetemi iskolákat (EscuelasUniversitarias) :létesítettek, amelyekben 3 éves képzésd<:övetóerta Diplómado, ill. az IngenieroTécnico vagy az ArquitectoTécnico oklevél' szerezhető; Az egyetemek szervezeti ,keretein rkí:vül csak néhány felsőfokú szakiskola'működikOlaszorszdgbana felsőoktatás, igen kevéssé diverzifikált. A jövőben a felsőoktatás nagyobb diverzifikáltságat a rövid "tanulmányiidejű képzésiformák kiterjesztésével az egyetemek szervezeti keretei között kívánják megvalósítani. Külön típust képvisel a francia felsőoktatds:az'egyeterni szektor két intézménycsoportból ~az egyetemekből és a grande école:.okból-áll" ugyanakkor az egyetemek szervezetébenműködnek a 2 éves tanulmányi idejű Institut Universitariede Technologie-k (IUT), amelyek Diplőme urtiversitairedetechnologie (DUT) oklevelet adnak. A non~university szektor körébetartoznakarövidtanulmányiidejűspeciáli zál t école-ök, ,', ezek· közül azonbanazécolenormale..:dkmegszűntek, minthogy. az 1989. évi reform értelrnében valamennyi pedagógus képzését az egyetemek szervezeti keretei között valósítják meg. Post.:.secondary képz;éstnYÚjtanakalíceumok.2éves felsőfokú technikusokat képző szekci6L(STS) ,amelyek Brevetde techriiciensupérieur (BTS) képesítést adrtak, valamint a grande école-ok 2 éves előkészítő osztályai (CPGE). Általánosságban megállapíthatjuk, hogyafejletteurópai,országoktöbbségébennö:. vekszik a non-university szektor jelentősége, 'mind mennyiségi fejlődését, mind pedig e szektor intézményei színvonalának emelésére, a Fachhochschule-típusú főisko lák kiépítésére irányuló intézkedéseketfigyelemhe véve; E szektor méreteinek afa.kulását ugyanakkor befolyásolta az a körülmény, hogy a pedagógusképzésszintjének emelését célzó reformokkal összefüggésben néhány országban a' pedagógusképzésegésze az egyetemi szektorhoz került. Több országban a non:. university szektor intézményeiben differenciált tanulmányi idejű, 2-4 éves képiésfolyik. E szektor intézményei nagyobbrészt képzésiáganként specializáltak, többnyire különműszaki,gazdasági, igazgatási, pedagógiai, szociális és egészségügyi főiskolák, ill. felsőfokúszakiskolák működnek. Egyes országokban - így az Egyesült Kirilysághan,Görögországban>és
LADÁNYI ANDOR: FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZEREK
579
különösen Németországban- azonban szélesebb képzési profilú intézmények is vannak. (A hamburgi szakfőiskolán pl. 25, a hannoverin 26, a hildesheitnin 19, a kölnin 22, a krefeldin 21, a münchenin 20, a münsterin 18, az osnabrückin 17 szakon folyik képzés.) A post-secondary,.- 3 évnél rövidebb - képzés több országban a felsőoktatásíintéz:.. ményekben folyik, más országokban a középfokú szakoktatási intézményekben, egyes országokban pedig mindkettőben. A post-secondary képzés folytatásá,ra, szervezett intézményeket magában foglaló külön intézménycsoportról, mint a fels90ktatás harmadik szektoráról Európában- véleményem szerint - nem beszélhetünk. A volt dllamszocialista orszdgok többségében a felsőoktatás diverzifikálódá~ára csak korlátozott mértékben ker:ültsor. A főiskolák hálózata tulajdonképpen csak Magyar-:országon alakult ki. Néhány volt államszocialista országban a non:-:univ~rsity szektort felsőfokú szakiskola jellegű intézmények (Bulgáriában a poluviszs intézetek, Jugoszláviában a viseskQle-k; Lengyelországban pedig a post-s~condarypoliceális isko~ lák) alkották, míg Csehszlovákiában, Romániában és a SzovjetuniQban a korábbaJ;l működő rövidebb képzési idejű intézmények megszűntek. 1990 után:e .tekintetben több országban is változásoktörténtek, így Csehországban felsőfokú szakiskolák(vyssí odborné skoly) létesültek, hasonlóképpen Szlovákiában is; Romániában pedig visszaállították a post-secondary képzést nyújtó posztlíceális iskolákat.
Az egyetemi szektorfejlődése Az elmúlt három' és fél évtizedben ugyanakkor a felsőoktatás egyetemiszektora· is jelentős mértékben fejlődött. Sok országban az egyetemek szdma - n~szben lij intézmények alapításával, részben egyes főiskolák egyetemmé szervezésével, ill.' egyetemi státus ú intézménnYé· nyilvánításával- lényegesen növekedett. A fejlett ipari országok közül Dániában 2 új egyetemi központ és 7 egyetemi szintű főiskola szervezésével csaknem kétszeresére nőtt az egyetemi szektor intézményeinek száma; az Egyesült Királyságban a 60-as években 8 új "whitebrick" egyetem létesítésével és 13 College of Advanced Technology egyetemmé szervezésével ugyancsak közel kétszeresére .nőtt az egyetemek száma, majd 1992 után a polytechnic-eknek és néhány college-nek egyetemi·státusú intézményekké válás ával az egyetemek száma 88-ra növekedett. Finnországban a 60~as, 70es években 9 új egyetemet alapítottak, a Német Szövetségi Köztársaságban eké.t ~vtizedben 28 új egyetemet,ilL Ge.samthochschule-t szerveztek, Portugáliában különi;>sen sokúj egyetem (túlnyomórésztmagánegyetem) jött létre a 70-es években, Spanyolországban pedig az elmúlt három évtizedben 23 tíj egyetem létrehozásával az egyetemek száma több mint két és félszeresére nőtt. Megháromszorozódott a francia egyetemek száma is; ez azonban nem új egyetemek létrehozasátjelentette, hanem az 1968. évi törvény értelmében az egyetemek profilírozását, széttagolását. A volt államszocialista országokban is - a felsőoktatás mennyiségi fejlődésével szoros összefüggésben --' nagyszámú úl"egyetem, ill. egyetemi szintű főiskola létesült, nagyobbrészt új intézmények szervezésével, de részben a meglévő egyetemek egyes fakultásainak önálló Íntézményekké szervezésével. A rendszerváltozás után Lengyelországban éskülönösen Romániában - jelentős mértékben a magánintézmények egész sorának létesítése következtébenlényegesen növekedett az intézmények száma.
580
EURÓPA
A fejlődés során a felsőOktatás diverzifikálódása az egyetemi szektorhoz tartozé intézmények képzési rendszerében is megmutatkozott, számos ország egyetemeinek, ill. egyetemi szintű főiskoláinak szervezeti keretei között rövid tanulmányi idejű kép'" zés is folyik. A fejlett ipari országok közül Spanyólországban - mint említettük -:,-a felsőfokú oktatásdiverzifikálódását elsősorban az Escuola Universitaria-klétesítésével valésÍrottákmeg, de az egyetemi fakultásokon is az első ciklus befejezése utánjaz egyetemi iskolák diplomáinak megfelelő oklevél szerezhető. Az E,gyesültKirályság egyetemein a 3 éves tanulmányok alapján szerezhető Bachelor's degree ad nem egyetemi szintű végzettséget (egyetemi szintű diplomát ugyanis csak a Bachelor Hons; degree' és természetesen a Master'sdegree jelent). Németországban elsősorban a Gesamthochschule-knyújtanak rövid tanulmányi idejű képzést (nagyobbrészt az ún: Y-modellben), de néhány más egyetemen is van ilyen képzés. Az egyetemi oktatás első ciklusaként rövid tanulmányi idejű képzés folyikegyesészáki országokban (így Dániában, valamint az 1993-as reform értelmében Finnországban és Svédország__ ban)~Afranci:fegyetemeken 3 éves tanulmányok utánlicencediploma nyerhetóJ(a hallgatók többsége azöIlba:rltövább folytatja tanulmányait arnaitrise fokozat vagy az IUFM:c.ekben a tanári diplomamegszerzéséért) . Csak néhány szalua korlátozódórö"vid tanulmányi idejű képzés folyik Ausztriában (Kurzstudien) , Svájcban és Olasiór,:; szágban (a DiplomaUniversitario oklevél megszerzés ére irányuló 2-3 éves tanulnia'nyok és a Scuole dirette a fini speciali kurzusai); az. utóbbi orstágban e rövid idejű képzési formák kiterjesztésére törekszenek. A többi vizsgáltfejlett eurépai országban (így Belgiumban, Görögországban, Hollandiában és .P9rtugáliában) az egyetemeken nincs rövid tanulmányi idejű képzés. A volt államszocialista országok közül Magyarországon a kétszintű :- főiskolai és egyetemi - képzés a 60-as évek végén és a 70-es évek els9 felében az egyetemeken több képzési ágban,ill. szakon kialakult (megelőzve a német Gesamthochschule-k hasonlé jellegű képzésének megszületését) . Rövid idejű képzés folyt a lengyel egyetemekenés egyetemi szintű főiskolákon (az ún. zawodoweképzés), az egykori Jugoszlávia egyetemein (azdsőképzési szakaszban a vise skole szintű végzettség megszerzésének lehetőségével) és a román egyetemeken (a 3 éves subinginer-képzés), a többi volt államszocialista ország egyetemeinnem volt rövid idejű képzés. A rendszerváltozást követően azonban Csehországban, Szlovákiában és egyes volt szovjetköztársaságokban isbeveiették a 3-4éV'es tanulmányok után szereihető, a Bachelor diplománakniegfelelőoklevelet, Lengyelországban a rövid tanulmá,nyi idejű képzés köre az egyetemekszervezetikeretei között ún. nyelvoktatéi kollégiumok (Kolégia nauczycielskie jezikowe) sze~vezésével a nyelvoktaték képzésével bővült, Romániában pedig a subinginer-képzést megszüntetve az egyetemi kollégiumok (Colegii universitari) létesítésével szélesebb vertikllmlÍvá vált a rövid idejű képzés. A felsőoktatás harmadik szintjét alkotó posztgraduális képzés egyrészt a magasabb vagy speciális· diploma, lIlásrészt a doktori fokozat megszerzéséért folytatott tanulmányokat jelenti. Az első kategóriába tartozÓ képzés a fejlett európai országok közül Ausztriában és Németországban az Aufbaustudium, továbbá Belgiumban a licence
LADÁNYI ANDOR: FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZEREK
581
spéciale, a diplóme d' étudesspécialisées és a diplóme d' études complé~entaires (iH. azok flamand megfelelői), Dániában a Mag.art,3a többi északi országban a licenciátus, Franciaországban a Diplóme d'EtudesApprofondies (BEA), a Diplóme d'Etudes Supérieures Spécialisées (DES S). és a Diplómederecherchetechnologique (DRT), Görögországban a Metaptychiako diploma idikefsis, Olaszországban a Diploma .di Specializzazione, Portugáliában pedig a mestre diploma elnyerésére irányuló tanul~ mányok. Adoktöri képzés valamennyi fejlett európai országban a felsőoktatás szer~ ves részét alkotja, tanulmányi ideje és szervezettsége azonban országonkénteltérő~ A volt államszocialista országok egyetemein intézményes posztgraduális jell~g(í specializációs képzés az egykori JugoszIavia utódáHamaiban, valamint Lengyelország:.. ban és Magyarországon folyik. A rendszerváltozás után a volt államszocialista ors~á gok zömében a doktori képzés' is - a tudományos fokozatok korábbi rendszerének megszüntetésével-az egyetemeken történik. Az egyetemi szektor intézményeinek szakmai profilja, kari tagozódása, az ezekben képviselt képzési ágak és tudományágak körét tekintve.az egyes ors'zágokközött, de sok esetben az egyes országokon belül is lény~ges eltéréseket mutat. Számos fejlett európai országban a képzési· ágak és a tudományágak széles-a hagyományosnégyka:" rú universitasokhoz képest jóval szélesebb - körét felölelő egyetem működik, amelyek a "régi" egyetemi karokon kívül társadalomtudományi, közgazdasági, pedagógiai, műszaki, mezőgazdasági, állatorvosi, művészeti, testnevelési .stb. fakultásokkal, ill. departmentekkelrendelkeznek, a műszaki.egyetemeknek pedig humán, közgazdasági, természettudományi;' orvosi és mezőgazdasági karai is vannak. Csak néhány példát megemlítve:'Selgiumban agenti:egyetem.l1.karral (köztükpolitológiai-társadalomtudományi, közgazdasági, pszichológiai-pedagógiai, mű~zaki, mezőgazdasági és állatorvosi fakultásokkal) , a leuveni flamand katolikus egyetem 13 karral (köztük közgazdasági J pszichológiai-pedagógiai,. társadalomtudományi, műszaki, mezőgazdasági és testnevelési fakultásokkal) rendelkezik..Németországbanabochumi Ruhr-Universitat-nek 20 - köztük közgazdasági, három. műszaki és testnevelési - kara, a brémai. egyetemnek 12 köztük műszaki, közgazdasági és sport - Fachbereich-je van, míg az aacheni RheinischWestfalische Technische Hochschule 9 - köztük humán, matematikai-természettudományi, közgazdasági és orVosi, a müncheni Technische Universitat p~dig 12 -köztük közgaz:" dasági és társadalomtudományi,' orvosi, mezőgazdasági; és erdészeti, valamint élelmiszertechnológiai- fakultással rendelk~zik.Az olaszországi egyetemeknek politikatudományi, közgazdasági, műszaki, építészeti, mezőgazdasági és állatorvosi .karai is vannak, így pl. a barii, amilánói és a perugiai egyetem 11, az L nápolyi és a padovai egyetem .12, a bolognai 13, a római La Sapienza egyetem pedig 14 fakultásból álL Széles szakmai profilú több spanyol egyetem, amelyeken politológiai,-társadalomtudoIl1 anyi, közgazdasági, állatorvosi és képzőművészeti fakultások, valamint Escuela T écnica' Superior-ok és Escuela. T écnica Superior de Arquitectura-k is vannak,.
A fejlett európai országokb<J.nugyanakkor nagyszámlÍ kevesebb k;lrral rendelkező egyetem is működik, sőt több egyete~nek csak 2-3 fakultása van (így pl. a két új osztrák egyetemnek, valamin~ egyes újgörög egyetemeknek) . Az egyetemek szakmai profiljánakkérdéskörével szorosan összefügg a specializdit egyetemi szintű intézmények, az ún. szakegyetemek kérdése. Műszaki egyetem vala-
EURÓPA
mennyifejlett európai országban működik, de - mint említettem~ több országball. az egyetemeken is vannak műszaki fakultások. Az orvosi fakultások az eUI:ópai K011,:tinentális országok túlnyomó részében az egyetemek szervezeti keretei .közé tartoz,. nak, külön orvostudományi egyetemi szintű intézmény összesen három. van.(~gy Svédországban és kettő Németországban, megjegyzendő azonban, hogy ugyanakkor 34 németegyetemen isvan orvosi kar). Közgazdasági egyetem az országok többségé.:. ben működik; de ezeknagy részében az egyetemek is rendelkeznek közgazdasági v~gy közgazdasági-társadaloITltudomál1.yifakultással. (Olaszországban pl. egy. közgazcl~l: sági egyetem van, a milánóiUniversitá Commerciale Luigi Bo.cconi, közgazdasági fakultá's pedig 36 egyetemen múltömk, Hollandiában ugyancsak egy közgazdasági egyetem van,a. breukeleniUniversiteit voürBedrijfskunde,. és .hét egy~temen van közgazdas~gi kar.) Agrártudományi egyetem, ill. egyetemi szintű főiskola Ausztri4,ban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Nórvégiábanés Svédországban van, Belgiumban pedig egy. mezőgazdasági fakultás; a többi országban a lI1ezőgazdaságikarokaz egyetemek vagy a műszakiegyetemekszervezetéhe tartoznak Külön állatorvostudbmányiegyetemcsak Ausztriában:,lfranciaországban, Norvégiában és Németországban működik (de ez utóbbi országban.öt egyetemen.is van állatorvosi kar), a többi 'országban az állatorvosi fakultás az egyetemek szervezetébe tartozik, két országban -Dániában és Svédországban - az agrártudományi egye':' temébe,' egy országban'-'- Portugáliában.~·.pediga műszaki egyetemébe. Önálló. testnevelési főiskola a fejlett európai országok közül csak Norvégiában' ésSvédország,ban, t.ovábbá Németországban van (a.l}ölniDeutsche Sporthochschule, de 47 egye.,. tem is rendelkezik testnevelési fakultással},a többi országban e képzés az egyetemek szervezerikeretei között folyik. . A volt államszocialista országok felsőoktatási intézményrendszere fejlődésének jellemző vonása - a szovjet. modellnek megfelelően - a specializált egyetemi súntű intézmények létesítése volt. A képzési ágak és a tudom~nyágakszéles korét felölelő multidiszcipliI).áris egyetemek- népány kivételtől eltekintve - ezekben az országokban nem alakultak ki (sokesetbenméga meglévő egyetemek és műszal<:i egyetemek egyes Fakultásait is külön egyeternekkészervezték), sőt a létrejött specializált intézmények képzési profilja is csak amegfeleló képzési ág egy részére korlátozódott. A kivételek közétartozták .egyes jugoszláviai, NDK-beli és román egyetemek. A rendszerváltozás után továbbra is széles képzési profilú a "kis" Jugos~lávia, Horvátország és Szlovénia több egyeteme (sőt a későbbiekben tárgyalandó integrációkeredményeként ekét utóbbi ország egyeremeinek képzési profilja tovább szélesedett) . Magyarországon csak a Miskolci Egyetem, a Veszprémi Egyetem és a Kossuth Lajos Tudományegyetern képzési profilja bővült, ugyanakkor az új cseh és román egyetemek közül jó néhány csak 2__3 fakultással rendelkezik. Az egyetemi szektor fejlődésével kapcsolatban megemlítendők még egyrészt az egyetemek belső szervezetének vaItozásai, számos országban a hagyományos fakultás-rendszer helyett a department-struktúrára való áttérés, másrészt pedig - az egyetemeken folyó tudományos kutatómunka növekvő súlyával, jelentőségével is összefüggésben -
LADÁNYI ANDOR: FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZEREK
az egyetemek szervezeti keretei között működó kutatóintézetek számának növekedé'" se; e fontos kérdésekkel azonban e tanulmány keretében részletesebben nem tudunk foglalkozni.
A felsőoktatás intézményhálózatának problémái .
.
Az a körülmény, hogy a duális intézményrendszer kialakulása, a non-university szektor kiépülése a felsőoktatás expanziójának, a haUgatólétszámnagyarányú növekedésének körülményei között viszonylag rövid idő alatt és lényegesmértékben nem új objektumok építésével, hanem a korábbi, többnyire kis kapacitás ú szakoktatási intézmények bázisán men~végbe, azt jelentette, hogy já néhány országban túlzottan nagyszámú felsőoktatási intézmény jött létre. Az Új intézI?ények létesítése során szá-;mos országban a felsőoktatás intézményhalózatának, régionális struktúrájának, az intézmények területi megoszlásának arányosabbá tételére iránYllló törekvések is érvényesültek; ez is hozzáj árult az intézmények számának növekedéséhez. A felsőoktatási intézmények nagy számának, az intézrnényhálózatszéttagoltságának.miIld a képzés színvonalát, mind gazdaságosságát keqvezőtlenül befolyás91ó következményeit figyelembe véve több országoktatási kormányzata a késóp~iekb~n azintézmények számának csökkentésével az intézményhálózat racionális átalakítására törekedett. Így pl. az Egyesült Királyságban a l64 CollegeofEd\lcation-~a 70,.-es évekköze;pén részben a further education szektor más intézményeivel egyesítették, részben szélesebb képzési profilú College of Higher Educltion-né szervezték át, részbenme&szüntették. ANémet SZ?vetségi Köztársaságban a Padagogische Hochschule-k túlnyomó' részét a 80-as évek első felében az egyetemekhez csatolták (pedagógiai fakultáskérÚ:vagy ~"Fai:hbereich mit Fachberei ch" megoldás alkalmazásával), jelenleg már csak Baden-Württembergben működnek pedagógiai főiskolák. Hollandiában a hogeschool-ok számát az ún. STC-programnak megfelelően, e főiskolákösszevonásával az 1985/86. tanévi 432-ről 1990/91-bell 296-ra; 1994/ 95-ben pedig 81-re csökkentették, Norvégiában a 98 Distrikth0gskole-t 1994-ben 26 főis kolává szervezték át, és Finnországban is az említett 22 szakfőiskolát 85 korábbi felsőfokú szakiskolából alakították ki. Németországban az új tartományok 54 intézméhyből ;illó intézményhálózatának koncentrálására törekedtek: az egyvárosban muködó felsóoktatásiintézményeket - a Humboldt Universitat és a művészeti főiskolák kivételével - egy iri tétménybe integralták (ily módon több új egyetemet létesítve), négy intézri1énytpedig megszüntettek. Annak következtében azonban, hogy az új tartományokban a .szakfőiskolai hálózat kiépítése - összesen 27 Fachhochsc;hule-t és 7'Verwaltungsfachhochschule-t hoztaJ< létre - csak kisebb részben történt a korábbi műszaki főiskolák átszervezés ével, továbbá néhány nem állami főiskola is létrejött, a felsőoktatási intézmények száma végül is 67:.re nőtt. Feltehetó',hogy a következo.'években néhány rnásfejlett, európai országbanis napirendre fog kerülni az intézményhálózat.ésszerű átalakításának, koncentrálásának kérdése. A volt államszocialista C?rszágok többségében a felsőoktatási intézmények számá-:-
nak növekedése - a hallgatólétszám nagyarányú emelkedésévelösszefüggésben - már az 50-es évek elején megkezdődött, és a legnagyobb mértékű - elsősorban a 60-as évek első felében történt "nagy ugrás" következtében - Magyarországon volt. A rendszerváltozást követően a felsőoktatási intézmények száma Lengyelországban és Romániában - mint arról az előzőeksorán már említés történt -lényegesen növekedett.
EURÓPA
Hazánkban az 1990 után de jure a felsőoktatás körébe tartozó növekvő számú egyházi egyetemmel és főiskolával, valamint néhány új alapítványi főiskolával együtt az intézmények száma - és az intézményhálózat széttagolrsága - tovább nőtt; az 1993. évi felsőoktatási törvényt módosító 1996. évi LXI. törvénye széttagoltság csökkentése, az intézmények integrációjának megvalósítása érdekében fontos rendelkezés eke t tarta,IIIlazott. A felsőoktatás intézményhálózatának racionális átalakításával kapcsolatbap. figyelemreméitóka I-I0rvátországban és Szlovéniában történt változások: Horvátorszagban a vise skole-kat az egyetemekhez csatolták, Szlovéniában pedig - ahol korábban 27 felsőoktatásiintézmény működött - valamennyi főiskolát, vise skole-t, valaniint a művészeti akadémiákat a ljubljanai és a maribori egyetembe integrálták. Néhány változás történtCsehországban is az intézményhálózat ésszerűsítése érdekében:.öt városban az ottllllÍkodő felsőoktatási intézmények szervezeti egyesítésével új egyetemeket hoztak létre.
A felsőoktatásjövőbeIiioptimális intézményhálózatának kialakítása rendkívül nehéz feladatot jelent az egyes országok oktatáspolitikája számára. Ez ugyanis a felsőoktatás strategiai tervezésének szerves részeként számos tényező - a felsőfokú tanulmányok folytatására irányuló társa.dalmi igények, a munkaerőpiaci előrejelzések, a személyi és tárgyiteltételek, a felsőoktatás működésére fordítható anyagi eszközök - alapos elemzésétigényli, a lehetőségekhez képest hosszabb időtávra kiterjedve, mind az országos, minda, regipnális igényeket számításba véve és az indokolt változtatás okhoz a kívánatos konszenzus t is megteremtve.
LADÁNYI ANDOR
IRODALOM Alternatives to Universities. Paris, OECD, 1991. Educationat a Glance;OECD indicators. Paris, OECD, 1995.; pp. 251-317. Euromecum. European Higher Education and Research Institutions. 1-9. Stuttgart, 1993-:-1995. EuropeanjournalofEducation 1994: No. l, pp. 3-23, 51-73. Evaluation ofHigher Education Diplomas in Europe. (Secondedition)Strasbourg, Council of Europe, 1995. Higher Education. A New Framework. London, 1991. Grundsiitze zur Bildungs-und Forschungspolitik. Bonn, Bundes01inisterium für Bildung und.Wissenschaft, Bundesministerium fiirForschung und Technologie, 1993. Higher Education and Research in the Nordic Countries. Copenhagen, 1994: ' Kilenc európai orszdgfelsőoktatdsi strukturdja. I-II. (Szerk.: Déri Miklósné.) Bp., FPK, 1976.
LAOÁNYI ANDOR: Főiskolák nemzetközi összehasonlításban és hazai tanulságokkal. Magyar Felsőoktatds 1995. No. 4, pp. 17-19. . LADÁNYI ANDOR: A felsőoktatási intézmények integrációjáról. Magyar Felsőoktatds 1997. No. l-2, pp. 10-13. MOH LE, EDUARD: "Rückkehr nach Europa." Zur Reform der ostmitteleuropaischen Hochschulsysteme seit 1989. Osteuropa 1994. Heft 10, pp. 907-925. Short-Cycle Higher Education. A Search for Jdentity. Paris, OECD,1973. TEICHLER, ULRICH: Europiiísche Hochschulsysteme: Die Beharrlichkdt vie/foltiger Modelle. Frankfurt/Main-NewYork, 1990. (Campus Forschung. Band 647.) The World ofLearning. 1996. London, 1995.
